folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei– … · 2008. 10. 24. ·...

FFolyóolyóvvölgyek, ölgyek, -szakaszok, életterek -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei– osztályozási rendszerei– kategoriák és kategoriák és kritériumokkritériumok

Hierarhikus Hierarhikus rendszerekrendszerek Élőhelyek – életterek – egyetlen élő Élőhelyek – életterek – egyetlen élő

szervezet egy élőhelyet vagy többet is szervezet egy élőhelyet vagy többet is használhat – összefüggő rendszerekhasználhat – összefüggő rendszerek

Meghatározza az élő szervezetek Meghatározza az élő szervezetek együttesét, áramlási sebességet, együttesét, áramlási sebességet, üledékképződést, szervesanyag üledékképződést, szervesanyag átalakításátátalakítását

Fizikai komponese – mederminőség, Fizikai komponese – mederminőség, meder alakíthatóság – az emberi meder alakíthatóság – az emberi tevékenység által nagymértékben tevékenység által nagymértékben befolyásoltbefolyásolt

Folyóvizek szinttájaiFolyóvizek szinttájai

Biológiai felosztásaBiológiai felosztása a halfauna alapján – elsőként a halfauna alapján – elsőként Európai folyókra - a mozgékony makrofauna válasza a Európai folyókra - a mozgékony makrofauna válasza a folyó fizikai-kémiai változóira – később ezt a folyó fizikai-kémiai változóira – később ezt a makrogerinctelenekkel egészítik ki, esetleg parti makrogerinctelenekkel egészítik ki, esetleg parti vegetáció (Hiet, 1959, Illies, 1961, Hawkes, 1975, vegetáció (Hiet, 1959, Illies, 1961, Hawkes, 1975, Statzner és Higler, 1986) Statzner és Higler, 1986)

Hidrológiai és geomorfológiai felosztás Hidrológiai és geomorfológiai felosztás – a szinttájak – a szinttájak felosztása a környező táj topográfiája, alapkőzet, felosztása a környező táj topográfiája, alapkőzet, áramlási sebesség, üledékmozgatás alapján (Leopold áramlási sebesség, üledékmozgatás alapján (Leopold et al. et al. 1964, Schumm, 1977, Montgomery és Bolton, 1964, Schumm, 1977, Montgomery és Bolton, 2003)2003)

A kettő kombinációja A kettő kombinációja – (Pennak, 1971,Hawkins – (Pennak, 1971,Hawkins et alet al., ., 1993, Stanford 1993, Stanford et al., et al., 2005) – folyószkaszok jellegének 2005) – folyószkaszok jellegének és földrajzi poziciójának hierarchikus modelljei – és földrajzi poziciójának hierarchikus modelljei – mérhető és ökológiailag relevánsmérhető és ökológiailag releváns

Hauer, Lamberti 24Hauer, Lamberti 24

Mi ennek a gyakorlati Mi ennek a gyakorlati haszna?haszna? 1)Fizikai folyamatok időbeli vagy emberi 1)Fizikai folyamatok időbeli vagy emberi

beavatkozások által kiváltott változásainak beavatkozások által kiváltott változásainak leírása szakaszok típusától függ – első lépés leírása szakaszok típusától függ – első lépés az élő szervezetek igényeinek, ökológiai az élő szervezetek igényeinek, ökológiai folyamatok tanulmányozásáhozfolyamatok tanulmányozásához

2)Az osztályozás alkalmassá teszi a 2)Az osztályozás alkalmassá teszi a mintavételi pontok összehasonlítását, mintavételi pontok összehasonlítását, folyószakasz típusokban nyert eredmények folyószakasz típusokban nyert eredmények kivetíthetők más hasonló szakaszokra – kivetíthetők más hasonló szakaszokra – predikciókpredikciók

3)Folyószakaszok rehabilitációja – mennyire 3)Folyószakaszok rehabilitációja – mennyire súlyosan módosult a folyómeder, milyen súlyosan módosult a folyómeder, milyen eredeti állapotokat kell elérni – hasonló eredeti állapotokat kell elérni – hasonló típusokkal kell összehasonlítani – a szakaszok típusokkal kell összehasonlítani – a szakaszok egyre komplexebb jellemzéseegyre komplexebb jellemzése

Montgomery és Buffington (1997) – Montgomery és Buffington (1997) – völgyszakaszok típusa – völgyszakaszok típusa – geomorfológiai és nagyléptékű geomorfológiai és nagyléptékű folyamatokfolyamatok

Víztájegységek osztályozásaVíztájegységek osztályozása

- egy víztest elsődleges topográfiai alegységei - egy víztest elsődleges topográfiai alegységei a hegyoldalak és völgyek a hegyoldalak és völgyek

- a völgyszakaszok a völgyrendszerek jól - a völgyszakaszok a völgyrendszerek jól elkülöníthető egységei, melynek sajátos elkülöníthető egységei, melynek sajátos geomorfológiai és hidrológiai jellemzői geomorfológiai és hidrológiai jellemzői megkülönbözteti az őt követő megkülönbözteti az őt követő víztájegységektőlvíztájegységektől

- a völgyszakaszt leginkább a mozgatott - a völgyszakaszt leginkább a mozgatott üledéktípus bevitelétől és a szálítás üledéktípus bevitelétől és a szálítás mechanizmusa határozza megmechanizmusa határozza meg

Az üledék fogalmaAz üledék fogalma

Nagyobb vagy kissebb szervetlen részecskék melyek Nagyobb vagy kissebb szervetlen részecskék melyek a völgyoldalak eróziója során kerül a folyóvízbea völgyoldalak eróziója során kerül a folyóvízbe

Völgyszakaszok különböznek az üledékbemenet és –Völgyszakaszok különböznek az üledékbemenet és –kimenet dinamikájábankimenet dinamikájában

Korlátolt szálítóképességű szakaszokKorlátolt szálítóképességű szakaszok – az üledék teljes – az üledék teljes mennyisége és annak mozgatási hatásfoka mennyisége és annak mozgatási hatásfoka elsődlegesen a magas vízállások áramlásának elsődlegesen a magas vízállások áramlásának gyakoriságától függ, mely képes a folyóvízben a teljes gyakoriságától függ, mely képes a folyóvízben a teljes mederanyag mozgatására – mederanyag mozgatására – alluviális szakaszokalluviális szakaszok

Korlátolt üledékutánpotlású szakaszok Korlátolt üledékutánpotlású szakaszok – az üledék – az üledék mennyisége és mozgatása a folyóvízbe oldalról mennyisége és mozgatása a folyóvízbe oldalról beszivárgott víz által szállított üledék által beszivárgott víz által szállított üledék által meghatározott – meghatározott – kolluviális szakaszokkolluviális szakaszok

Erózióval szembeni magasellenállású szakaszok Erózióval szembeni magasellenállású szakaszok - - minimális üledékutánpótlásminimális üledékutánpótlás

Kolluviális völgyszakaszokKolluviális völgyszakaszok

A környező hegyoldalakról erodált üledék és szerves A környező hegyoldalakról erodált üledék és szerves törmelék időszakos lerakási helyeitörmelék időszakos lerakási helyei

Kolluviális völgyekben a folyóvízi üledékmozgatási Kolluviális völgyekben a folyóvízi üledékmozgatási hatásfoka kicsihatásfoka kicsi

Az üledék és szerves anyag felhalmozódik (főleg a Az üledék és szerves anyag felhalmozódik (főleg a forrásvidékeken), legfennebb rendkívüli események forrásvidékeken), legfennebb rendkívüli események (árvíz, kitermelés) mozgatják meg – a hatás megszűnte (árvíz, kitermelés) mozgatják meg – a hatás megszűnte után a völgy újra feltöltődikután a völgy újra feltöltődik

Nem levezettett szakaszok – a folyóvölgy nem ismerhető Nem levezettett szakaszok – a folyóvölgy nem ismerhető fel, a környező oldalakról lemosott törmeléket tartalmaz - fel, a környező oldalakról lemosott törmeléket tartalmaz - mélysége függ az üledék minőségétől és a felhalmozódás mélysége függ az üledék minőségétől és a felhalmozódás idejétől – a felhalmozódás üteme különböző geológiai idejétől – a felhalmozódás üteme különböző geológiai korokban más és más – csak időszakos vízfolyások korokban más és más – csak időszakos vízfolyások figyelhetőek meg bennefigyelhetőek meg benne

Levezetett szakaszok tartalmaznak egy alsóbbrendű Levezetett szakaszok tartalmaznak egy alsóbbrendű folyóvizet (patakot), gyakran az alsóbb völgyszakaszok folyóvizet (patakot), gyakran az alsóbb völgyszakaszok első szegmense, vagy ott alakulnak ki ahol kisebb első szegmense, vagy ott alakulnak ki ahol kisebb befolyóvizek kereszteznek nagyobb folyók árterületét. A befolyóvizek kereszteznek nagyobb folyók árterületét. A víz sekély, időszakos – nem képesek mozgatni és víz sekély, időszakos – nem képesek mozgatni és szelektálni méret alapján az üledéket – a folyómederben a szelektálni méret alapján az üledéket – a folyómederben a legváltozatosabb részecskeméret és minőség legváltozatosabb részecskeméret és minőség megtalálhatómegtalálható

Alluviális Alluviális völgyszakaszokvölgyszakaszok Az üledék a felsőbb folyószakaszokból Az üledék a felsőbb folyószakaszokból

származik, a bennük folyó víz képes az származik, a bennük folyó víz képes az üledéket állandóan mozgatni és méretszerint üledéket állandóan mozgatni és méretszerint válogatni az áramlási sebesség válogatni az áramlási sebesség függvényébenfüggvényében

A folyóvíz üledékmozgatási képessége nem A folyóvíz üledékmozgatási képessége nem képes a völgyet teljesen kimosni az képes a völgyet teljesen kimosni az anyakőzetig – a völgy alját folyóvízi üledék anyakőzetig – a völgy alját folyóvízi üledék tölti ki – ez a legelterjedtebb típus számtalan tölti ki – ez a legelterjedtebb típus számtalan táj esetébentáj esetében

Szűk folyóvölgyek – kis árterületekkel Szűk folyóvölgyek – kis árterületekkel Széles folyóvölgyek – nagy árterületekkelSzéles folyóvölgyek – nagy árterületekkel

Alapkőzetet Alapkőzetet tartalmazó völgyektartalmazó völgyek Igen kevés üledéket tartalmaznak és Igen kevés üledéket tartalmaznak és

olyan szűk völgyek melyek nem olyan szűk völgyek melyek nem tartalmaznak folyóvízi üledékettartalmaznak folyóvízi üledéket

2)2) Erősen meredek völgyek – az Erősen meredek völgyek – az üledékmozgatás képessége nagyobb üledékmozgatás képessége nagyobb mint a bejutó üledék – a meder mint a bejutó üledék – a meder „tiszta” marad„tiszta” marad

3)3) Kevésbé meredek völgyek, Kevésbé meredek völgyek, melyekben olyan alacsonyabbrendű melyekben olyan alacsonyabbrendű folyóvizek vannak, melyek folyóvizek vannak, melyek mederanyagát áradások mederanyagát áradások kitakarítottákkitakarították

Montgomery és Buffington (1997) – Montgomery és Buffington (1997) – folyószakaszok – folyószakaszok –

Folyószakaszok osztályozásaFolyószakaszok osztályozása

- meghatározás: sajátos élőhelyek (egységek) - meghatározás: sajátos élőhelyek (egységek) ismétlődő sorozata, a folyószakasz sajátos ismétlődő sorozata, a folyószakasz sajátos jellemzőivel (esés, üledékméret, szélesség-jellemzőivel (esés, üledékméret, szélesség-mélység arány)mélység arány)

- egyes szakaszok elkülönítésében alapvetően - egyes szakaszok elkülönítésében alapvetően fontos az üledékutánpótlás dinamikája és fontos az üledékutánpótlás dinamikája és minősége és a víz sodrási ereje, mellyel az minősége és a víz sodrási ereje, mellyel az üledéket mozgatjaüledéket mozgatja

Montgomery és Buffington (1997) – Montgomery és Buffington (1997) – 6 típus6 típus

1. Zuhatagos folyószakaszok1. Zuhatagos folyószakaszok- a legmeredekebb alluviális folyómedrek – esés 4-25 %, - a legmeredekebb alluviális folyómedrek – esés 4-25 %, az áramló víz sziklák és farönkök között áramlik, csak az áramló víz sziklák és farönkök között áramlik, csak kevés kisméretű, turbulens gázló alakul ki. Időszakosan kevés kisméretű, turbulens gázló alakul ki. Időszakosan szikladarabok vagy üledék bekerülhet a mederbe a szikladarabok vagy üledék bekerülhet a mederbe a környező oldalakról, de az üledékmozgatás alluviális. A környező oldalakról, de az üledékmozgatás alluviális. A vízesések gyakoriak. A mederanyag mérete és a víz vízesések gyakoriak. A mederanyag mérete és a víz mélysége közötti arány nem elegendő a nagyobb sziklák mélysége közötti arány nem elegendő a nagyobb sziklák mozgatásához. A meder anyaga nagyméretű üledék: mozgatásához. A meder anyaga nagyméretű üledék: szikla, kő, vízbe hullott ágak, levelek. A finom üledék és szikla, kő, vízbe hullott ágak, levelek. A finom üledék és szervesanyag felhalmozódás csak a sziklák és fatörzsek szervesanyag felhalmozódás csak a sziklák és fatörzsek „árnyékában”, vagy kis „csomagokban” időszakosan „árnyékában”, vagy kis „csomagokban” időszakosan felhalmozódhat alacsonyabb áramlású részeken – az felhalmozódhat alacsonyabb áramlású részeken – az üledékmozgatás függ a felsőbb szakaszokról befogott üledékmozgatás függ a felsőbb szakaszokról befogott mennyiségektől – meghatározott szállítási képességmennyiségektől – meghatározott szállítási képesség


2. Lépcsős-medencés folyószakaszok2. Lépcsős-medencés folyószakaszok

– – esés 2-8 %, jellegzetes sziklás és fadarabos esés 2-8 %, jellegzetes sziklás és fadarabos felhalmozással, melyek lépcsősorozatokat felhalmozással, melyek lépcsősorozatokat alkotnak, melyek finom üledéket tartalmazó alkotnak, melyek finom üledéket tartalmazó medencékkel váltakoznak. A folyóvölgy medencékkel váltakoznak. A folyóvölgy egyenes, meredek, darabos üledék (szikla, kő) egyenes, meredek, darabos üledék (szikla, kő) és kis szélesség-mélység arány. Az és kis szélesség-mélység arány. Az üledékpótlás alacsony, a víz nagy esése, üledékpótlás alacsony, a víz nagy esése, ritkább áradások – de amelyek képesek a ritkább áradások – de amelyek képesek a meder nagyobb anyagát is mozgatni, az üledék meder nagyobb anyagát is mozgatni, az üledék igen heterogénigen heterogén

Montgomery és Buffington (1997) Montgomery és Buffington (1997) – – 6 típus6 típus

3. Síkmedrű folyószakaszok3. Síkmedrű folyószakaszok

– – esés 1-4 %, hiányzik a hosszanti esés 1-4 %, hiányzik a hosszanti lépcsőzetesség, hosszú-egyenes mederrel lépcsőzetesség, hosszú-egyenes mederrel jellemezhető, egyenletes mélységgel – átmeneti jellemezhető, egyenletes mélységgel – átmeneti jelleg a lépcsőzetes és medence-gázlós jelleg a lépcsőzetes és medence-gázlós szakaszok között. Az áramlási sebesség közepes szakaszok között. Az áramlási sebesség közepes vagy gyenge, tartalmazhat a víz szintjéből vagy gyenge, tartalmazhat a víz szintjéből kiemelkedő nagyobb sziklákat, de a nagyobb kiemelkedő nagyobb sziklákat, de a nagyobb mederformáló anyagok hiányoznak, így mederformáló anyagok hiányoznak, így medencék nem alakulnak ki. A mederanyag a medencék nem alakulnak ki. A mederanyag a felszín közelében nagyobb méretű, mint a meder felszín közelében nagyobb méretű, mint a meder mélyén, így a finomabb üledék elsodrását mélyén, így a finomabb üledék elsodrását gátolja, ezt csak nagy áradások után mozgatja gátolja, ezt csak nagy áradások után mozgatja meg a folyó vizemeg a folyó vize


4. Medence-gázlós folyószakaszok4. Medence-gázlós folyószakaszok – – esés 1-2% - alacsony és közepes áramlás, kis és esés 1-2% - alacsony és közepes áramlás, kis és közepes patakok – kanyargós folyómeder – mely gázló közepes patakok – kanyargós folyómeder – mely gázló és medence szakaszokkal váltakoznak – kavicsos üledék és medence szakaszokkal váltakoznak – kavicsos üledék dominál – a gázló és medence szakaszok váltakozása dominál – a gázló és medence szakaszok váltakozása törvényszerű – helyenként gátakkal. Alacsony vízállásnál törvényszerű – helyenként gátakkal. Alacsony vízállásnál a víz a gátak körül kanyarog váltakozva a gázló és a víz a gátak körül kanyarog váltakozva a gázló és medence szakaszokon. Általában finom-közepes medence szakaszokon. Általában finom-közepes üledékkel teli alluviális völgyekben alakul ki. Nagyobb üledékkel teli alluviális völgyekben alakul ki. Nagyobb fák kialakíthatnak gátakat és gázlókat. A meder anyaga fák kialakíthatnak gátakat és gázlókat. A meder anyaga évente átrendeződik, maximális vízállásnál a víz évente átrendeződik, maximális vízállásnál a víz egyenletesen áramlik, de a gázló-medence-gát-egyenletesen áramlik, de a gázló-medence-gát-szerkezetet a folyó felszíni áramlása mutatja.szerkezetet a folyó felszíni áramlása mutatja.Az üledék anyagának mozgatása magas vízállásnál nem Az üledék anyagának mozgatása magas vízállásnál nem folyamatos és , véletlenszerű, ha a felszíni „pajzs” folyamatos és , véletlenszerű, ha a felszíni „pajzs” elmozdúl, az alatta lévő finomabb üledék kimosódik elmozdúl, az alatta lévő finomabb üledék kimosódik - sajátos mozaikos szerkezet – térben a - sajátos mozaikos szerkezet – térben a legheterogénebb folyószakaszlegheterogénebb folyószakasz


5. Homokpados folyószakaszok5. Homokpados folyószakaszok – – esés kevesebb 1 % – kanyargós folyómeder esés kevesebb 1 % – kanyargós folyómeder – homokos üledék – az alacsonyabb – homokos üledék – az alacsonyabb folyószakaszokon, magasabb rendű vízfolyások folyószakaszokon, magasabb rendű vízfolyások esetében, széles folyóvölgyekben, kevésbé esetében, széles folyóvölgyekben, kevésbé turbulens áramlás. A víz mély és lassan turbulens áramlás. A víz mély és lassan áramlik. Ha a víz áramlási sebessége növekszik áramlik. Ha a víz áramlási sebessége növekszik a folyómeder előrelátható egymásutániságban a folyómeder előrelátható egymásutániságban alakul át kisebb homoklerakódásokon át a alakul át kisebb homoklerakódásokon át a nagyobb dűne szerű kiemelkedésekkel és nagyobb dűne szerű kiemelkedésekkel és bemélyedésekkel. Üledékmozgatás bármilyen bemélyedésekkel. Üledékmozgatás bármilyen vízállásnál folyamatos, a vízhozam függvénye. vízállásnál folyamatos, a vízhozam függvénye. A folyómedret jól fejlett árterület kísériA folyómedret jól fejlett árterület kíséri


6. Összefonódó folyószakaszok6. Összefonódó folyószakaszok

– – esés kevesebb mint 3 % – több folyóág esés kevesebb mint 3 % – több folyóág összefolyása és szétválása – össz szélesség és összefolyása és szétválása – össz szélesség és mélység arány igen nagy, számos természetes mélység arány igen nagy, számos természetes gáttal. Egyes mellékágak típusa lehet gázló-gáttal. Egyes mellékágak típusa lehet gázló-medence – a medence két ág összefolyásánál medence – a medence két ág összefolyásánál jön létre. A meder anyaga változatos – homok, jön létre. A meder anyaga változatos – homok, kavics, kő – az áramlási sebesség és helyi kavics, kő – az áramlási sebesség és helyi üledékpótlás minősége. A folyó ágakra üledékpótlás minősége. A folyó ágakra tagolódása a mozgatott üledék és széles tagolódása a mozgatott üledék és széles folyómeder eredménye – a folyópart instabil – folyómeder eredménye – a folyópart instabil – gleccserek helyén – mesterségesen a folyóparti gleccserek helyén – mesterségesen a folyóparti vegetáció hiányavegetáció hiánya

2) Hawkins et al. (1993) élőhely-osztályozási rendszere – aljzat egységek

Olyan homogén folyómeder egységek, melyek Olyan homogén folyómeder egységek, melyek egymástól mélységben, áramlási sebességben és az egymástól mélységben, áramlási sebességben és az aljzat minőségében különböznek (pl. medence vagy aljzat minőségében különböznek (pl. medence vagy gázló)gázló)

Létrejötte az áramlási sebesség és mederanyag Létrejötte az áramlási sebesség és mederanyag függvényefüggvénye

Az élőhelyegységek alacsony vízállásnál Az élőhelyegységek alacsony vízállásnál különíthetőek el, magas vízállásnál egybemosódnak – különíthetőek el, magas vízállásnál egybemosódnak – hidraulikai tulajdonságaik alacsony és magas hidraulikai tulajdonságaik alacsony és magas vízállásnál más és másvízállásnál más és más

Mozaikos elrendeződése az élő szervezetek Mozaikos elrendeződése az élő szervezetek élőhelypreferenciáját alakítja ki – befolyásolja a élőhelypreferenciáját alakítja ki – befolyásolja a foltszerű élőhelyeken a növények és állatko foltszerű élőhelyeken a növények és állatko elterjedését és mennyiségi viszonyaitelterjedését és mennyiségi viszonyait

Befolyásolja a tápanyagáramlást, algák Befolyásolja a tápanyagáramlást, algák abundenciáját, aljzatlakó gerinctelenek produkcióját, abundenciáját, aljzatlakó gerinctelenek produkcióját, diverzitását, halak elterjedésétdiverzitását, halak elterjedését

Emberi beavatkozásra nagymértékben átalakulhatnak Emberi beavatkozásra nagymértékben átalakulhatnak – nagyobb fadarabok eltávolítása, a folyómeder és – nagyobb fadarabok eltávolítása, a folyómeder és parti vegetáció kapcsolatának megszakítása – parti vegetáció kapcsolatának megszakítása – tanulmányozása fontos az emberi beavatkozások tanulmányozása fontos az emberi beavatkozások hatására bekövetkezett élőhelymódosulások és a vízi hatására bekövetkezett élőhelymódosulások és a vízi szervezetek közti kapcsolatok kimutatásáraszervezetek közti kapcsolatok kimutatására

1. Gyorsabb áramlású 1. Gyorsabb áramlású élőhely egységekélőhely egységek „„gyors áramlás” – közepes és alacsony gyors áramlás” – közepes és alacsony

vízállásnál a víz áramlásának sebessége vízállásnál a víz áramlásának sebessége A gyors áramlású egységek sekélyebbek, a A gyors áramlású egységek sekélyebbek, a

lassabb áramlású egységek idővel mélyülnek lassabb áramlású egységek idővel mélyülnek (a klasszikus gázló-medence szerkezet – de a (a klasszikus gázló-medence szerkezet – de a kifejezés nem tükrözi kellőképpen az élőhely kifejezés nem tükrözi kellőképpen az élőhely geomorfológiai és hidraulikai jellemzőit)geomorfológiai és hidraulikai jellemzőit)

A gázló és medence szakaszokat a víz A gázló és medence szakaszokat a víz áramlási sebessége és a mélység határozza áramlási sebessége és a mélység határozza meg I. II. rendű patakokban. A medence meg I. II. rendű patakokban. A medence szakaszok mélyek – a gázló szakaszok szakaszok mélyek – a gázló szakaszok sekélyek – a medence szakaszok gyorsan és sekélyek – a medence szakaszok gyorsan és lassan áramló vizzel is rendelkezhetnek, a lassan áramló vizzel is rendelkezhetnek, a gázlók csak gyorsan áramló vizzelgázlók csak gyorsan áramló vizzel

1. Gyors áramlású 1. Gyors áramlású élőhely egységek – 5 élőhely egységek – 5 típusatípusa

Vízesés - függőleges vízfolyás – alapkőzeten folyó és lépcsős-Vízesés - függőleges vízfolyás – alapkőzeten folyó és lépcsős-medencés vizekbenmedencés vizekben

Zuhatag – igen turbulens áramlású rövid vízeséses szakaszok Zuhatag – igen turbulens áramlású rövid vízeséses szakaszok és kis medencék váltakozása, méretes mederanyaggal és és kis medencék váltakozása, méretes mederanyaggal és hosszanti metszetben lépcsőzetes mederrel – alapkőzetű hosszanti metszetben lépcsőzetes mederrel – alapkőzetű medrű és zuhatagos vízfolyásokmedrű és zuhatagos vízfolyások

Szorosok – az alapkőzetű mederrel rendelkező vízfolyásnál a Szorosok – az alapkőzetű mederrel rendelkező vízfolyásnál a meder összeszűkűlése, de zuhatagos és lépcsőzetes medrű meder összeszűkűlése, de zuhatagos és lépcsőzetes medrű patakoknál ispatakoknál is

Gyorsuló szakaszok – közepesen szűk meder-szakaszok durva Gyorsuló szakaszok – közepesen szűk meder-szakaszok durva mederanyaggal, kicsit szélesebbek mint a szorosokmederanyaggal, kicsit szélesebbek mint a szorosok

Gázlók a leggyakoribb típus, gyorsan áramló szakaszok Gázlók a leggyakoribb típus, gyorsan áramló szakaszok alluviális folyóvölgyekben, lassabb áramlású (kevesebb mint alluviális folyóvölgyekben, lassabb áramlású (kevesebb mint 3%) vizekben, sekélyebb vízűek, nem annyira durva a 3%) vizekben, sekélyebb vízűek, nem annyira durva a mederanyag – kő, kavicsmederanyag – kő, kavics

2. Lassú áramlású 2. Lassú áramlású egységek – 2 típusegységek – 2 típus Vízfátyolos szakaszok – igen ritka – gyakrabb Vízfátyolos szakaszok – igen ritka – gyakrabb

az alapkőzeten folyó vizek esetében – ahol a az alapkőzeten folyó vizek esetében – ahol a víz sekély és egyenletes vastagságban halad víz sekély és egyenletes vastagságban halad át az alapkőzet fölött – de nem hoz létre át az alapkőzet fölött – de nem hoz létre vízesést – alapkőzettel rendelkező, zuhatagos vízesést – alapkőzettel rendelkező, zuhatagos vagy lépcsős vízfolyásokbanvagy lépcsős vízfolyásokban

Áramló szakaszok – alacsony áramlási Áramló szakaszok – alacsony áramlási sebességgel, aljzat minősége homok és sebességgel, aljzat minősége homok és kavics – mélyebbek mint a gázlók, finomabb kavics – mélyebbek mint a gázlók, finomabb üledékkel – gyakoriak medence-gázló, üledékkel – gyakoriak medence-gázló, homokpados és összefonódó víztestekben – homokpados és összefonódó víztestekben – általában II. III-IV rendű vízfolyásokbanáltalában II. III-IV rendű vízfolyásokban

„„Csendes” szakaszok Csendes” szakaszok tipológiájatipológiája

mélyített medencék – a medencék a gátak után helyezkednek elmélyített medencék – a medencék a gátak után helyezkednek el

3.3. Örvények – a víztest áramlásának nagymértékű gátlása, a gát után Örvények – a víztest áramlásának nagymértékű gátlása, a gát után helyzkedik el és a gát méretével megegyező – nagy faanyag vagy helyzkedik el és a gát méretével megegyező – nagy faanyag vagy szikla felhalmozódásszikla felhalmozódás

4.4. Árkok – szorosokban, szűk völgyekben, alapkőzettel rendelkező Árkok – szorosokban, szűk völgyekben, alapkőzettel rendelkező vízfolyásokban, jellegzetesen U alakúak, a medence falai vízfolyásokban, jellegzetesen U alakúak, a medence falai függőlegesek, a legmélyebb „csendes” víz típus, a mélység függőlegesek, a legmélyebb „csendes” víz típus, a mélység egyenletes – ennek ellenére a víz nagy sebességgel áramolhat benneegyenletes – ennek ellenére a víz nagy sebességgel áramolhat benne

5.5. Folyóközépi medencék – a meder közepén kialakuló medencék, a Folyóközépi medencék – a meder közepén kialakuló medencék, a meder mélyítés következtében, mélyebben az elülső részükön majd meder mélyítés következtében, mélyebben az elülső részükön majd sekélyebbé válnak – zuhatagos, lépcsős, medencés-gázlós sekélyebbé válnak – zuhatagos, lépcsős, medencés-gázlós vízfolyásokbanvízfolyásokban

6.6. Medencék egyforma méretű folyóvizek összefolyásánál – alluviális Medencék egyforma méretű folyóvizek összefolyásánál – alluviális folyómedrekben mindenhol – elülső részén finomabb üledékfolyómedrekben mindenhol – elülső részén finomabb üledék

7.7. Oldalról mélyített medencék – a folyó hosszában a meder szélén Oldalról mélyített medencék – a folyó hosszában a meder szélén ellenálló kőzet jelenik meg vagy a víz áramlása megakad – úszadékfa ellenálló kőzet jelenik meg vagy a víz áramlása megakad – úszadékfa felhalmozás, kavicspadok, szikla, stb. – a gátak előtt a medence felhalmozás, kavicspadok, szikla, stb. – a gátak előtt a medence mélyebb, a gát után jóval sekélyebb – igen gyakori különböző mélyebb, a gát után jóval sekélyebb – igen gyakori különböző vízfolyásoknálvízfolyásoknál

8.8. Zuhatagok alján kialakuló medencék – amikor a víz áramlását a Zuhatagok alján kialakuló medencék – amikor a víz áramlását a meder teljes szakaszában elzárja egy gát – a medence elülső részén, meder teljes szakaszában elzárja egy gát – a medence elülső részén, a függőleges vízesés magassága egy-több száz méter is lehet, ha az a függőleges vízesés magassága egy-több száz méter is lehet, ha az eróziós erő elég a medence kialakításához vagy magasabb rendű eróziós erő elég a medence kialakításához vagy magasabb rendű vizekben az aljzat geológiája hirtelen megváltozik – plató szélevizekben az aljzat geológiája hirtelen megváltozik – plató széle

1) Mélyített medencék - 2) Gátakkal létrejött medencék

„„Csendes” szakaszok Csendes” szakaszok tipológiájatipológiája

Gátakkal létrehozott medencék – a medencék a gátak előtt helyezkednek elGátakkal létrehozott medencék – a medencék a gátak előtt helyezkednek el

2. Úszakékok által létrehozott medencék – jellemzője a nagyobb 2. Úszakékok által létrehozott medencék – jellemzője a nagyobb fadarabok, melyek fennakadnak a mederben, ebbe rakodnak le a fadarabok, melyek fennakadnak a mederben, ebbe rakodnak le a kisebb fadarabok, üledék, növényi maradványok – gátkisebb fadarabok, üledék, növényi maradványok – gát

2. Hód gátak által létrejött medencék – hasonló az előzőhöz, de nem nagy 2. Hód gátak által létrejött medencék – hasonló az előzőhöz, de nem nagy fadarabokat, hanem kisebb ágakat tartalmaz, finomabb üledékkelfadarabokat, hanem kisebb ágakat tartalmaz, finomabb üledékkel

3. Csuszamlásos gátak által létrejött medencék – a folyó felső szakaszán 3. Csuszamlásos gátak által létrejött medencék – a folyó felső szakaszán nagy földmozgások, csuszamlások elzárják a folyóvizek áramlásátnagy földmozgások, csuszamlások elzárják a folyóvizek áramlását

4. Folyószakaszok leszakadó mellékágai – a fő folyás mentén a folyó parti 4. Folyószakaszok leszakadó mellékágai – a fő folyás mentén a folyó parti részén csendesebb szakaszok, a fő folyás „vakbélszerű” nyúlványairészén csendesebb szakaszok, a fő folyás „vakbélszerű” nyúlványai

5. Elhagyott medrek – alacsony vízállásnál nincs bennük víz, felszín alatti 5. Elhagyott medrek – alacsony vízállásnál nincs bennük víz, felszín alatti vizek táplálják – időszakos jellegűvizek táplálják – időszakos jellegű

1) Mélyített medencék - 2) Gátakkal létrejött medencék

Általános kutatás tervezésÁltalános kutatás tervezés

1) A mintavételi hely kiválasztása1) A mintavételi hely kiválasztása

egyetlen völgyszakasz, folyószakasz egyetlen völgyszakasz, folyószakasz vagy élőhely esetében sen tudunk vagy élőhely esetében sen tudunk minden típust beazonosítani – minden típust beazonosítani – geológiai és hidrológiai regionalításgeológiai és hidrológiai regionalítás

2) Fontos, hogy a vizsgált szakasz, 2) Fontos, hogy a vizsgált szakasz, tájegység esetében a lehetséges tájegység esetében a lehetséges legnagyobb számú legkisebb legnagyobb számú legkisebb egységek benne legyenekegységek benne legyenek

A kutatás módszertanaA kutatás módszertana

Általános módszerek – a folyó előzetes szakaszos Általános módszerek – a folyó előzetes szakaszos felosztásafelosztása

- Térképek és légifotók segítségével a völgytípus és Térképek és légifotók segítségével a völgytípus és folyószakasz típusa azonosítható – összevethető a folyószakasz típusa azonosítható – összevethető a terepen készített felvételekkel (a terepmunka igen terepen készített felvételekkel (a terepmunka igen fontos a kisebb vízfolyások esetében, ahol a vegetáció fontos a kisebb vízfolyások esetében, ahol a vegetáció takarása zavaró lehet)takarása zavaró lehet)

- Szintvonalas térképek segítségével a folyószakasz Szintvonalas térképek segítségével a folyószakasz típusokra osztható az esés és a völgy típusának típusokra osztható az esés és a völgy típusának függvényébenfüggvényében

- Háromdimenziós térképek – tájtípologiai vizsgálatokHáromdimenziós térképek – tájtípologiai vizsgálatok- Geológiai és talajtérképek a geológiai képződmények Geológiai és talajtérképek a geológiai képződmények

közti határok azonosítására – folyószakaszok közti határok azonosítására – folyószakaszok típusainak azonosításáratípusainak azonosítására

- Vegetáció és meteorológiai térképek – folyóvíz Vegetáció és meteorológiai térképek – folyóvíz vízháztartásavízháztartása

A kutatás módszertanaA kutatás módszertana

Terepbejárás – a térképek alapján kijelölt szakaszok ellenőrzése – Terepbejárás – a térképek alapján kijelölt szakaszok ellenőrzése – időigényes – csapatmunkaidőigényes – csapatmunka

Folyószakasz – kis és közepes vízfolyások esetében – 1-5 km naponta – Folyószakasz – kis és közepes vízfolyások esetében – 1-5 km naponta – reprezentatív élőhelyek kiválasztása – minden típus szerepeljen a reprezentatív élőhelyek kiválasztása – minden típus szerepeljen a folyószakasz egészére vonatkoztatva (30-50 folyókeresztmetszet) – 10 folyószakasz egészére vonatkoztatva (30-50 folyókeresztmetszet) – 10 m széles szakaszokkal számítva – 300-500 mm széles szakaszokkal számítva – 300-500 m

A kutatás célja: élőhelytípusok azonosítása és megszámlálása, vagy A kutatás célja: élőhelytípusok azonosítása és megszámlálása, vagy egyes élőhelytípusok százalékos aránya – utóbbi időigényesebb – egyes élőhelytípusok százalékos aránya – utóbbi időigényesebb – hossza, szélessége, mélysége – GPShossza, szélessége, mélysége – GPS

Leggyakoribb kérdés: Melyik az a relatív legkisebb élőhelyegység Leggyakoribb kérdés: Melyik az a relatív legkisebb élőhelyegység melyet külön kell számolni? – az élőhelyek határai nem minden esetben melyet külön kell számolni? – az élőhelyek határai nem minden esetben élesek: élesek: - egy területet külön egységként lehet kezelni: - egy területet külön egységként lehet kezelni:

6)6) Ha az általános fizikai jellemzői jól láthatóan különböznek a szomszédos Ha az általános fizikai jellemzői jól láthatóan különböznek a szomszédos területektől területektől

7)7) Mérete a vízzel telt medence méretéhez képest relatíve kisebb – egy Mérete a vízzel telt medence méretéhez képest relatíve kisebb – egy folyó szakasz szélessége a folyó teljes medre, hossza ált. a folyó szakasz szélessége a folyó teljes medre, hossza ált. a szélességének a feleszélességének a fele

Sajátos kutatási módszerekSajátos kutatási módszerek

A folyószakaszok osztályozásaA folyószakaszok osztályozásaElőkutatások: Előkutatások: 3)3) A víztest kiválasztása – topográfiai A víztest kiválasztása – topográfiai

térképek, légifotók és más információk a térképek, légifotók és más információk a területrőlterületről

4)4) A térképek segítségével el lehet készíteni a A térképek segítségével el lehet készíteni a folyómeder hosszanti profiljátfolyómeder hosszanti profilját

5)5) Fontos információ a kiválaszott folyó hossza Fontos információ a kiválaszott folyó hossza – planiméter – magassági pontokat bejelölni – planiméter – magassági pontokat bejelölni és a forrástól számított távolságot, és a forrástól számított távolságot, ahányszor a szintvonalak keresztezik a ahányszor a szintvonalak keresztezik a folyó vonalátfolyó vonalát

Hauer és Lamberti 41Hauer és Lamberti 41


A folyószakaszok osztályozásaA folyószakaszok osztályozása

Előkutatások:Előkutatások:

4. A folyó profiljából a folyószakasz-váltások 4. A folyó profiljából a folyószakasz-váltások kiolvashatóak, minden egyes egységben a meder kiolvashatóak, minden egyes egységben a meder dőlés szöge kiszámíthatódőlés szöge kiszámítható

S – dőlés szög, Eu-a felső szakaszhatár tengerszint feletti S – dőlés szög, Eu-a felső szakaszhatár tengerszint feletti magassága, Ed-az alső szakaszhatár tengerszint magassága, Ed-az alső szakaszhatár tengerszint feletti magassága, L-a szakasz hosszafeletti magassága, L-a szakasz hossza




5. A szintvonalak alakja alapján meg lehet állapítani a 5. A szintvonalak alakja alapján meg lehet állapítani a völgy keresztmetszetét minden egyes szakaszban – völgy keresztmetszetét minden egyes szakaszban – szűkebb völgyekben sűrűbb és hullámosabb – DMAP szűkebb völgyekben sűrűbb és hullámosabb – DMAP – nagyító és térkép segítségével megbecsülhető a – nagyító és térkép segítségével megbecsülhető a szorosok számaszorosok száma




5. Összehasonlító és kiegészítő adatok: a kapott adatokat 5. Összehasonlító és kiegészítő adatok: a kapott adatokat ki kell egészíteni vegetációs, talaj, geológiai, ki kell egészíteni vegetációs, talaj, geológiai, meteorológiai adatokkalmeteorológiai adatokkal

TerepkutatásokTerepkutatások

A mintavételi helyen össze kell hasonlítani a térképi A mintavételi helyen össze kell hasonlítani a térképi adatokat a terepi adatokkal – folyómeder, folyóvölgy, adatokat a terepi adatokkal – folyómeder, folyóvölgy, környező hegyoldalak – folyószakasz tipológiájának környező hegyoldalak – folyószakasz tipológiájának helyessége – jelöljük ki azokat a viszonyítási pontokat, helyessége – jelöljük ki azokat a viszonyítási pontokat, melyek a szakaszok határait jelölikmelyek a szakaszok határait jelölik

Ha a kiválasztott folyószakasz túl hosszú 2-4 órás Ha a kiválasztott folyószakasz túl hosszú 2-4 órás bejárásra, több mint 500 m, ki lehet választani egy bejárásra, több mint 500 m, ki lehet választani egy jellegzetes folyószakaszt, ami tartalmazza az összes jellegzetes folyószakaszt, ami tartalmazza az összes lehetséges élőhelyet (kb. a hossz kb. 30-50 lehetséges élőhelyet (kb. a hossz kb. 30-50 mederszélesség)mederszélesség)

Az élőhelytípusok felmérését a beömléstől a Az élőhelytípusok felmérését a beömléstől a forrásvidék fele bejárással becsüljük – GPS adatokat forrásvidék fele bejárással becsüljük – GPS adatokat rögzítünk - rögzítünk -

AdatbázisAdatbázis

A folyószakasz átlagos mélységeA folyószakasz átlagos mélysége A folyószakasz átlagos szélességeA folyószakasz átlagos szélessége Az élőhely területe és térfogataAz élőhely területe és térfogata Az élőhelytípus százalékos arányAz élőhelytípus százalékos arány

- terület- terület

- térfogat- térfogat

Gyakori kérdések: Gyakori kérdések:

Mennyire helyesek a térképen rögzített adatok, mennyire Mennyire helyesek a térképen rögzített adatok, mennyire lehet helyesen becsülni a folyóvíz típusát, mennyire lehet helyesen becsülni a folyóvíz típusát, mennyire pontosnak kell lenniük a terep adatoknak – milyen típusokat pontosnak kell lenniük a terep adatoknak – milyen típusokat lehet könnyen azonosítani térképről és melyeket nem?lehet könnyen azonosítani térképről és melyeket nem?

Milyen hatással van nagyobb áradás a folyó szerkezetére Milyen hatással van nagyobb áradás a folyó szerkezetére nézve, hasonló a hatás nagymennyiségű nézve, hasonló a hatás nagymennyiségű üledékbemosódással is ?üledékbemosódással is ?

Hogyan befolyásolja a parti vegetáció a folyóvíz típusát?Hogyan befolyásolja a parti vegetáció a folyóvíz típusát? Terepen a vizuális becslés módszerei vagy a mérések Terepen a vizuális becslés módszerei vagy a mérések

alkalmasak az élőhely típusok határainak kijelölésére?alkalmasak az élőhely típusok határainak kijelölésére? Előzetes ismereteink alapján, ismerve bizonyos szervezetek Előzetes ismereteink alapján, ismerve bizonyos szervezetek

élőhelypreferenciáját – a terepi adatok alapján élőhelypreferenciáját – a terepi adatok alapján megbecsülhetjük a potenciális élőhelyek számát, minőségét, megbecsülhetjük a potenciális élőhelyek számát, minőségét, kondiciójátkondicióját

Mennyire változik meg egyes élőhelytípusok előfordulásának Mennyire változik meg egyes élőhelytípusok előfordulásának gyakorisága, ha beavatkozunk a meder minőségének gyakorisága, ha beavatkozunk a meder minőségének alakításában: uszadékfa eltávolítása, üledék utánpótlás, alakításában: uszadékfa eltávolítása, üledék utánpótlás, parti vegetáció kiirtása, folyóvíz medrének csatornázásaparti vegetáció kiirtása, folyóvíz medrének csatornázása

folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei– … · 2008. 10. 24. ·...

Documents