A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (PHD)

FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA

Győr A Szenátus által elfogadva

2018.06.25.

2

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ......................................................................................................................... 4

Általános rendelkezések ................................................................................................... 5

1.§ A doktori fokozatszerzés általános szabályai ................................................................... 5

2.§ Az Egyetem Doktori Tanácsa ............................................................................................ 6

3.§ Doktori iskola, törzstagi feltételek ................................................................................... 8

4.§ Doktori Iskola Vezető ..................................................................................................... 10

5.§ Tudományági Doktori Tanács ......................................................................................... 11

6.§ A doktori téma és a doktori témavezető........................................................................ 12

FELKÉSZÜLÉS DOKTORI FOKOZATSZERZÉSRE .................................................................... 13

7.§ A szervezett doktori képzésről általában ....................................................................... 13

8.§ Felvétel a szervezett doktori képzésbe .......................................................................... 13

9.§ A doktori képzés rendje .................................................................................................. 15

10.§ A teljes idejű szervezett képzés .................................................................................... 15

11.§ Az egyéni felkészüléses képzés .................................................................................... 18

12.§ A doktori komplex vizsga .............................................................................................. 19

13.§ Önköltség, kedvezmény, mentesség ............................................................................ 20

14.§ Díjak, térítések .............................................................................................................. 20

A DOKTORI FOKOZAT MEGSZERZÉSE ............................................................................... 21

15.§ A doktori fokozat általános követelményei, doktorjelölti jogviszony .......................... 21

16.§ Az idegen nyelvek ismerete.......................................................................................... 21

17.§ A doktori értekezés ...................................................................................................... 22

18.§ A doktori eljárás lefolytatására irányuló kérelem ........................................................ 23

19.§ A bírálóbizottság ........................................................................................................... 23

20.§ Az eljárás lefolytatása ................................................................................................... 24

21.§ A doktori értekezés megvédése, a nyilvános vita ........................................................ 24

22.§ A doktori oklevél és a doktoravatás ............................................................................. 26

23.§ Adatvédelem, nyilvántartás, nyilvánosság ................................................................... 26

24.§ Minőségbiztosítás ......................................................................................................... 27

26.§ A tiszteletbeli doktori és professzori cím ..................................................................... 27

27.§ Külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása .................................................... 28

28.§ Közös doktori iskola ...................................................................................................... 28

3

29.§ A tudományos fokozat visszavonása ............................................................................ 28

Mellékletek ..................................................................................................................... 30

1. melléklet Az Egyetem doktori képzési és fokozat adományozási jogosultsága ......... 31

2. melléklet A doktori fokozat megszerzéséhez szükséges tudományos munkásság .... 32

3. melléklet A doktori oklevél szövege ........................................................................... 33

4. melléklet A doktori fogadalom szövege ..................................................................... 35

5. melléklet Tiszteletbeli doktori oklevél szövege .......................................................... 36

6. melléklet A doktoranduszok által végzett oktatási tevékenység ellátásáról szóló megállapodás mintája .......................................................................................................... 37

7. melléklet Ügyrend külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására ................. 42

8. melléklet Jelentkezési adatlap szervezett/egyéni képzésre ....................................... 46

9. melléklet Jegyzőkönyv minta: doktori komplex vizsga, doktori védés ....................... 48

Rövidítések jegyzéke:

DI doktori iskola TDT Tudományági Doktori Tanács EDT Egyetemi Doktori Tanács EDSZ Egyetemi Doktori Szabályzat Egyetem Széchenyi István Egyetem Szenátus Széchenyi István Egyetem Szenátusa Nftv. 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról MAB Magyar Akkreditációs Bizottság PhD Doctor of Philosophy MSc Master of Sciences MTA Magyar Tudományos Akadémia Kormányrendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet

4

BEVEZETÉS A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény az egyetemi képzés legfelső szintjeként határozza meg a doktori képzést és az egyetemen szerezhető legmagasabb végzettségként a doktori PhD „Doctor of Philosophy” (továbbiakban: doktori) fokozatot. A Széchenyi István Egyetem (továbbiakban: Egyetem) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (továbbiakban: MAB) döntése alapján az alábbi doktori iskolákban, illetve a következő tudományágakban jogosult doktori képzésre, tudományos fokozatszerzési eljárás lefolytatására és a doktori fokozat megítélésére: Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

állam- és jogtudományok Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola

építőmérnöki tudományok informatikai tudományok közlekedés- és járműtudományok

Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

gazdálkodás- és szervezéstudományok regionális tudományok

Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola

növénytermesztési és kertészeti tudományok állattenyésztési tudományok élelmiszertudományok

A Széchenyi István Egyetem Doktori Szabályzatának (továbbiakban: EDSZ) összeállításánál figyelembe vettük a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt; a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII.19.) Kormányrendeletet; a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényt; a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 266/2016. (VIII. 31.) Korm. rendeletet, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság 2016/6/V/1. számú határozatát és az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkező részét. Mindezek alapján Széchenyi István Egyetem Szenátusa (továbbiakban: Szenátus) az Egyetem Doktori Szabályzatát – Széchenyi István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteként – a következő szövegezésben hagyja jóvá.

5

1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§ A doktori fokozatszerzés általános szabályai

(1) Az Egyetem a legmagasabb egyetemi végzettségként doktori („Doctor of Philosophy”, PhD, a továbbiakban: doktori) tudományos fokozatot ítél oda. A doktori oklevél igazolja, hogy tulajdonosa eddigi teljesítménye alapján tudományos munkára alkalmas.

(2) Az Egyetem doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azokon a tudományterületeken és tudományágakban jogosult, amelyekben doktori iskola létesítését a MAB jóváhagyta.

(3) A doktori fokozat szervezett képzés keretében, vagy egyéni felkészüléssel szerezhető meg.

(4) A doktori képzés célja a fokozat megszerzésének intézményes támogatása és összehangolása a társadalmi-gazdasági igényekkel az Egyetem által művelt képzési területeken.

(5) A doktori fokozat az Egyetemhez benyújtott kérelem alapján lefolytatott doktori eljárás eredményeként nyerhető el. A doktori fokozatot az Egyetemen működő tudományági doktori tanácsok (TDT) javaslatára az EDT ítéli oda.

(6) A doktori eljárás magyar nyelven vagy kérelemre, részben vagy egészben idegen nyelven (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) is lefolytatható, amennyiben a doktori eljárásban érintett doktori komplex vizsga bizottságának vagy a nyilvános védés bizottságának tagjai az adott idegen nyelvet ismerik. Az idegen nyelvű eljárásra vonatkozó kérelem magyarul vagy a kérelmezett idegen nyelven nyújtható be.

(7) A doktori eljárásban nem vehet részt az, aki a pályázó – Polgári Törvénykönyv 8:1. § szerinti – közeli hozzátartozója és hozzátartozója, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. Az összeférhetetlenségi okot legkésőbb az eljárás megindulásakor a kérelmező, vagy akinek az összeférhetetlenségről tudomása van, bejelentheti, az érintett pedig bejelenteni köteles. A TDT az eljárás megindítása során a doktorjelölt tudomására hozza az eljárásban résztvevők névsorát. Ennek ismeretében a jelölt nyilatkozik, hogy bármelyikük esetében fennáll-e bármilyen összeférhetetlenségi ok.

(8) A doktori ügyekben hozott határozatok kizárólag jogszabálysértés vagy a doktori szabályzat megsértése, eljárási hiba miatt fellebbezhetők meg. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, az Egyetem Rektorához lehet benyújtani. A fellebbezést a Rektor harminc napon belül bírálja el.

6

2.§ Az Egyetem Doktori Tanácsa

(1) Az Egyetem Doktori Tanácsa (EDT) a doktori képzést szervező, felügyelő és rendszeresen értékelő testület.

(2) Az EDT tudományos kérdésekben független testület, doktori ügyekben hozott határozatait – az 1.§ (8) bekezdésével összhangban – csak jogszabálysértés vagy a doktori szabályzat megsértése, eljárási hiba esetén lehet megfellebbezni. Elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól. A megbízás többször is meghosszabbítható.

(3) Az EDT létszáma legalább 11 fő. Tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy a tagok egyharmada, de legalább két tag ne legyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. E bekezdés alkalmazásában az intézmény Professor Emeritusa a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló személynek minősül. A doktori tanácstagjai – az (5) bekezdésben foglalt doktorandusz képviselő kivételével - kizárólag olyan személyek lehetnek, akik a törzstagság feltételeinek megfelelnek. A doktori tanács tagjainak kiválasztása során törekedni kell mindazon tudományágak arányos képviseletére, amelyekben a felsőoktatási intézmény doktori fokozat odaítélésére jogosult. Az EDT tagja a Doktori Iskola vezetője. Azon Tudományági Doktori Tanácsok, amelyek nem kaptak képviseletet a Doktori Iskola vezetőjén keresztül, egy-egy főt delegálnak az EDT-be.

(4) Az EDT elnökét és alelnökét a Rektor javaslata alapján az EDT választja meg.

(5) Az EDT ülésein szavazati joggal rendelkezik az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat elnöke.

(6) Az Egyetem Doktori Tanácsa határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van, illetve előzetesen leadta szavazatát. Döntéseit egyszerű többséggel hozza, személyi kérdésekben titkos szavazással foglal állást.

Szavazategyenlőség esetén a személyi kérdések kivételével az EDT elnök szavazata dönt.

(7) Akadályoztatása esetén, az elnökhöz intézett előzetes írásos bejelentés alapján az EDT-nek az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló tagja, a doktoranduszok képviselője és azon tudományterületek képviselője, ahol nincs habilitáció, tudományos fokozattal rendelkező oktatót, az EDT többi tagja az Egyetem más habilitált oktatóját szavazati joggal rendelkező helyettesként jelölheti meg. Ha a helyettesként megjelölt személy nem tesz eleget a fenti kívánalmaknak, az EDT ülésén csak tanácskozási joggal vehet részt.

(8) Akadályoztatása esetén az EDT tagja az aktuális napirendi pontokkal kapcsolatban az ülést megelőzően írásban, nyomtatott vagy elektronikus levélben is leadhatja szavazatát.

7

(9) Az Egyetem Doktori Tanácsának üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök aláírásával hitelesít. A tanács tevékenységével összefüggő ügyviteli feladatokat az Egyetemi Doktori Tanács titkára látja el.

(10) Az EDT általában a doktori képzés és a doktori eljárás elvi kérdéseiben foglal állást. Biztosítja, hogy a megítélés színvonala az Egyetem valamennyi doktori iskolájában egységes legyen.

(11) Az EDT a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban a) véleményezi a doktori iskolák létesítési javaslatát; b) a Szenátus részére rendszeresen értékeli az egyetemen folyó doktori képzést és

fokozatszerzést; c) indokolt esetben kezdeményezi doktori iskolák megszüntetését; d) véleményezi a Szenátus részére a rektornak a tiszteletbeli doktori illetve a

tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozására tett előterjesztéseit, valamint a doktori iskola megszüntetésére tett javaslatát;

e) dönt az Nftv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott doktori fokozat odaítéléséről, honosításáról és visszavonásáról;

f) az Nftv. 16. § (5) bekezdése alapján tudományterületenként - ezen belül a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában meghatározott tudományágakban tudományági doktori tanácsokat hoz létre;

g) megválasztja a felsőoktatási intézmény doktori iskoláinak vezetőit, megbízza, illetve felmenti a tudományági doktori tanácsok tagjait.

h) dönt a kreditelismerésekről, a komplex vizsga követelményeiről, i) a doktori szabályzatban meghatározottak szerint a doktori iskolák javaslatára kijelöli a

doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, létrehozza a komplexvizsga-bizottságot, továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyét;

j) meghatározza a doktori fokozatszerzés idegen nyelvi követelményei körében az első idegen nyelvként (első nyelvvizsga) elfogadható nyelvek listáját;

k) a bírálóbizottság véleménye alapján dönt a zárt védés iránti kérelemről; l) jóváhagyja a doktori témakiírók, témavezetők és a doktori iskola oktatóinak

személyét; m) javaslatot tesz a meghirdetésre javasolt doktori témákra; n) jóváhagyja a doktori téma kiírója témahirdetését; o) jóváhagyja a doktorandusz doktori témáját; p) végzi a képzés közbeni teljesítményértékelést.

(12) Az EDT a (11) bekezdés h)-p) pontjaiban foglalt jogosítványait – a jelen doktori

szabályzat és a Kormányrendelet adta felhatalmazással élve – a tudományági doktori tanácsokra ruházza át.

(13) Az Egyetem Doktori Tanácsa folyamatosan figyelemmel kíséri a doktori iskolák működését. Munkájához felhasználja a doktorjelöltek és a közelmúltban fokozatot szerzettek véleményét, szükség esetén külső szakértőt kér fel.

8

3.§ Doktori iskola, törzstagi feltételek

(1) A doktori iskola az Egyetem doktori fokozat elnyerésére felkészítő képzési tevékenységének szervezeti kerete.

(2) A törzstagok készítik elő a doktori iskola létesítésének dokumentumait, amelyek tartalmazzák:

a) a doktori iskola tudományterületi, tudományági besorolását; b) azokat a mesterképzési szakokat, amelyekre alapozva a felsőoktatási intézmény eleget tesz az Nftv. 16. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek; c) a doktori iskola kutatási területének megnevezését; d) a doktori fokozatszerzési eljárás eredményeként kiadható doktori fokozat elnevezését; e) a doktori iskola vezetésére jelölt személynek, a doktori iskola törzstagjainak, a doktori iskola első négy évre javasolt témavezetőinek, a doktori iskola további oktatóinak, meghívott hazai és külföldi oktatóknak, kutatóknak a nevét, tudományos önéletrajzát, az előző öt év legfontosabb tudományos eredményeinek, alkotásainak dokumentációját; f) a doktori iskola Magyar Képesítési Keretrendszer 8. szintjének megfelelő képzési tervét; g) a doktori iskola nemzetközi kapcsolatait, amelyek a működés során várhatóan figyelembe vehetők; h) a doktori iskola minőségbiztosítási tervét; i) a doktori iskola működési szabályzatát; k) az érintettek nyilatkozatát arról, hogy vállalják a felkérést, és megfelelnek az e rendeletben rájuk vonatkozóan előírt feltételeknek. l) A doktori iskola létesítési dokumentációjának részét képezik a felsőoktatási intézmény által a doktori iskola tevékenységével kapcsolatos együttműködési megállapodások, különös tekintettel a Kormányrendelet 2. § (5) bekezdésében megjelölt együttműködési megállapodásokra. Az Egyetemi Doktori Tanács előzetes véleménye szükséges ahhoz, hogy a doktori iskola vezetőjének javasolt személy a doktori iskola létesítésére vonatkozó kérelmet - a rektor útján - a szenátus elé terjessze jóváhagyásra.

(3) A Rektor – a Szenátus doktori iskola létesítésére vonatkozó döntése után – kéri az

Oktatási Hivataltól (a továbbiakban: Hivatal) a doktori iskola nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba vételi kérelemhez mellékelni kell a) a doktori iskola létesítésének dokumentumait; b) az Egyetemi Doktori Tanács véleményét; c) a felsőoktatási intézmény doktori iskola létesítésében érintett kutatási területének fejlesztési koncepcióját; d) a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatát; e) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a doktori iskola honlapján a doktori képzésről évente rendszeres és nyilvános tájékoztatást ad, a felvételi

9

követelményeket évente a honlapon és a felsőoktatási intézményben szokásos módon is közzéteszi; valamint f) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a doktori iskola adatait folyamatosan frissíti, hogy azok a doktori iskola állapotát naprakészen tükrözzék.

(4) A doktori iskola nyilvántartott adataiban történt változásokat nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül be kell jelenteni a Hivatalnál.

(5) A doktori iskola megszüntetéséről a Tudományági Doktori Tanács vagy a Rektor

kezdeményezésére a Szenátus dönt. A Rektor kezdeményezése esetén a Szenátus – döntése előtt – beszerzi az Egyetemi Doktori Tanács véleményét. A Rektor a Szenátus döntése szerint kezdeményezi a Hivatalnál a doktori iskola nyilvántartott adatainak módosítását. A doktori iskolát a Hivatal bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül törli a nyilvántartásból.

(6) A doktori iskola létesítéséhez legalább hét törzstag szükséges. A doktori iskola

törzstagjai más doktori iskolában ilyen tisztséget nem vállalhatnak. A törzstagok többsége aktív egyetemi tanár.

(7) A több tudományágban működő doktori iskolában legalább kilenc törzstagnak, tudományáganként legalább három törzstagnak kell lennie, akik többsége egyetemi tanár és kutatási tevékenységüket az adott tudományágban fejtik ki.

(8)Törzstag az lehet, aki tudományos fokozattal rendelkezik és a doktori iskola tudományágában, illetve annak kutatási területén folyamatos, magas szintű

tudományos tevékenységet folytat, amely tudományos tevékenység ide nem értve

a művészeti tevékenységet a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis (a továbbiakban: Adatbázis) alapján vizsgálandó.

(9) A törzstag a doktoranduszok vezetésére való alkalmasságát bizonyította azzal, hogy témavezetésével legalább egy doktorandusz doktori fokozatot szerzett.

(10) Ha a (6)-(8) bekezdésben foglalt feltételeket teljesíti, a doktori iskola létesítéséhez az

Egyetemi Doktori Tanács jóváhagyásával törzstag lehet az Nftv. 32. § (1) bekezdése

szerinti Professor Emeritus, vagy Professor Emerita (a továbbiakban együtt: Professor Emeritus) is annak a felsőoktatási intézménynek a doktori iskolájában, amelyben emeritált. A Professor Emeritusok közül egy tag vehető figyelembe a (6) bekezdésében meghatározott törzstagok tekintetében, a (7) bekezdésében meghatározott törzstagok tekintetében tudományáganként egy tag vehető figyelembe.

(11) A (6)-(8) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése mellett törzstag lehet továbbá kutatóintézetben, teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti

jogviszonyban foglalkoztatott Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel

10

rendelkező tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben a felsőoktatási intézmény a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött. Közülük legfeljebb két tag vehető figyelembe a (6) bekezdésében meghatározott törzstagok tekintetében, a (7) bekezdésében meghatározott törzstagok tekintetében tudományáganként egy tag vehető figyelembe.

(12) A doktori iskola törzstagjai a tisztség ellátására szóló felkérés elfogadásával egyidejűleg írásban vállalják, hogy legalább egy képzési ciklus (négy év) és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás időtartama alatt folyamatosan megfelelnek a törzstagsági feltételeknek.

(13) A doktori iskola törzstagjai hivatalból tagjai annak a Tudományági Doktori Tanácsnak, amelynek tudományága szerint a MAB a törzstagi megfelelőségüket jóváhagyta.

(14) A doktori iskola oktatói tudományos fokozattal rendelkező oktatók vagy kutatók, akiket a TDT alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására.

(15) A doktori adminisztrátor a doktori fokozatot szerzett személyek jegyzékét közzéteszi, és gondoskodik arról, hogy az adatok szerepeljenek a doktorok országos nyilvántartásában.

4.§ Doktori Iskola Vezető

(1) A doktori iskola vezetőjének, oktatóinak és doktori témavezetőinek megbízatására a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vonatkozó határozatában foglaltak az irányadóak.

(2) A doktori iskola vezetője olyan nemzetközi elismertséggel bíró – a működés során 70, a doktori iskola létesítésének évében 66 éven aluli – törzstag egyetemi tanár, aki felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért. A doktori iskola vezetője DSc/MTA doktora tudományos címmel rendelkezik. A doktori iskola vezetőjét a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül - a törzstagok többségének javaslatára - az Egyetemi Doktori Tanács választja, és a Rektor nevezi ki legfeljebb ötéves időtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható.

(3) A doktori iskola vezető: a) ellátja a doktori iskola Működési Szabályzatában, valamint jelen szabályzatban

számára előírt feladatokat, b) a TDT elnökeivel együtt szervezeti a doktori iskola működését, és képviseli a doktori

iskolát a képzéssel foglalkozó intézményi és egyéb szakmai testületekben, c) figyelemmel kíséri a doktori képzés működését és a doktori iskola hallgatóinak

tanulmányi és kutatási teljesítését, d) tájékozódik a doktori képzésre vonatkozó jogszabályi háttérről és annak változása

esetén a TDT elnökökkel egyeztetve gondoskodik azok átvezetéséről az érintett szabályzatokban,

11

e) az EDT elnök akadályoztatása esetén aláírásával hitelesíti a doktori fokozat megszerzését igazoló okleveleket,

f) az Országos Doktori Tanács iránymutatása alapján a TDT elnökökkel közösen elkészíti a doktori iskola minőségbiztosítási tervét.

g) munkáját doktori adminisztrátor segíti.

5.§ Tudományági Doktori Tanács

(1) A TDT létszáma legalább öt fő. Tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy a tagok egyharmada, vagy legalább két tag ne legyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. E bekezdés alkalmazásában az intézmény Professor Emeritusa a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló személynek minősül. A doktori tanácstagjai – az (5) bekezdésben foglalt doktorandusz képviselő kivételével - kizárólag olyan személyek lehetnek, akik a törzstagság feltételeinek megfelelnek. Tagjait az EDT bízza meg, és menti fel. Megbízatásuk, amely 5 évre szól, korlátozás nélkül többször megújítható. Azon TDT-ben, amelyben az illetékes doktori iskola vezetője nem rendelkezik törzstagsággal, abban tanácskozási jogú tagsággal bír.

(2) A TDT elnökét a tagjai maguk közül választják, és a Rektor bízza meg.

(3) A TDT tagja az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat adott tudományághoz tartozó képviselője, aki szavazati joggal rendelkezik.

(4) A TDT működésére vonatkozó részletes előírásokat a doktori iskola működési szabályzata tartalmazza.

(5) A TDT 2 § (12) bekezdésében az EDT-től átvett feladatkörökön túl ellátja az alábbiakat: a) évente meghatározza a doktori képzés kereteit (programokat, témacsoportokat,

témákat, vagy egyéb szervezeti és működési formákat), b) dönt a doktori képzésbe történő felvételről és az állami doktori ösztöndíjak

odaítéléséről, c) meghatározza a doktori iskola jellegének megfelelő képzési követelményeket és azok

kreditértékeit, d) jóváhagyja az egyéni felkészülési terveket, e) javaslatot tesz az EDT-nek a külföldi állampolgárok doktori képzésben való

részvételének feltételeire, f) egyedi kérelmek alapján dönt a kreditelismerésről, g) elbírálja a képzésben résztvevők halasztási kérelmeit, és döntéséről tájékoztatja az

EDT-t, h) dönt a külföldi részképzés keretében végzett tevékenység beszámításáról, i) engedélyezi a doktori képzéshez illeszkedő szakterületen a párhuzamos képzésben

való részvételt, j) meghatározza az átvétel és az áthallgatás feltételeit, és kérelemre dönt az átvétel

vagy az áthallgatás engedélyezéséről, k) kérelemre dönt a doktori eljárás megindításáról, az idegen nyelvű eljárás

engedélyezéséről,

12

l) kijelöli a munkahelyi vitát megrendező szervezeti egységet, m) javaslatot tesz az EDT-nek a doktori fokozat odaítélésére vagy a sikertelen eljárás

lezárására, n) kérelem alapján javaslatot tesz az EDT-nek a kitüntetéses doktorrá avatásra, o) a pályakövetés keretében figyelemmel kíséri a doktori fokozatot szerzett személyek

elhelyezkedését.

(6) Az EDT számára a TDT határozatait az illetékes doktori iskola vezetője terjeszti elő.

(7) A TDT maga alakítja ki ügyrendjét működési kereteit és képzési tervét, amelyeket az EDT hagy jóvá. A TDT szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést.

(8) Az TDT ügyviteli feladatait az adminisztrátor látja el.

(9) A TDT munkáját titkár segítheti, aki tudományos fokozattal rendelkező oktató.

6.§ A doktori téma és a doktori témavezető

(1) A doktori téma olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz – a doktori témavezető irányításával – elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, majd doktori értekezés formájában bizonyosságot tegyen.

(2) A doktori eljárásban részt vevő személy a doktori témájában végzett kutatásainak eredményeiről tudományos közleményekben számol be. A doktori iskola képzési terve tartalmazza, hogy a doktori eljárásban részt vevő személynek az értekezés beadásakor milyen számú és minőségű – megjelent vagy közlésre elfogadott – tudományos közleményekkel kell rendelkeznie.

(3) A doktori témavezető az a tudományos fokozattal rendelkező, aktív kutatói tevékenységet folytató oktató vagy kutató, akinek témahirdetését a TDT jóváhagyta, és aki – ennek alapján – felelősen irányítja, és segíti a témán dolgozó doktoranduszok tanulmányait, kutatási munkáját, valamint a doktorjelöltek felkészülését a fokozatszerzésre. Egy doktori témavezetőnek egy időben hatnál több doktorandusza nem lehet.

(4) A doktori témavezető évente írásban beszámol a TDT-nek a doktorandusz eredményeiről. A beszámolót a doktorandusz megismerheti, és megjegyzésekkel egészítheti ki. A beszámolókat a doktorandusz személyi anyagával együtt kell megőrizni.

(5) Egy doktorandusznak egyidejűleg két témavezetője is lehet, amennyiben azt a TDT jóváhagyja. A doktori értekezés címlapján a témavezető vagy a témavezetők nevét egyértelműen fel kell tüntetni.

(6) A doktori témavezető és a doktorandusz közötti együttműködést a munkaterv határozza meg, amelyet a TDT elnöke és a doktori témavezető hagy jóvá.

13

2. FEJEZET FELKÉSZÜLÉS DOKTORI FOKOZATSZERZÉSRE

7.§ A szervezett doktori képzésről általában

(1) A doktori képzés a tudományág sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. Doktori képzésben az vehet részt, aki mesterfokozatot szerzett.

(2) A doktori képzés keretében a doktorandusz: a) szervezett tudományos továbbképzésben vesz részt, valamint b) témaköréhez kapcsolódó egyéni tudományos kutatómunkát végez.

(3) A szervezett tudományos továbbképzés tartalmi követelményeit a TDT állapítja meg.

(4) Az egyéni tudományos kutatómunka keretében a doktorandusz – a doktori témavezető irányításával – önálló irodalom-feldolgozási, kísérleti és kutatási munkát végez. Az egyéni kutatómunka célkitűzéseit évenkénti munkaterv rögzíti, eredményeit a doktorandusz félévenként írásban összefoglalja. A képzés második szakasza, a négy féléves kutatási és disszertációs szakasz elsősorban a doktorandusz doktori értekezésének elkészítését szolgálja.

(5) A szervezett doktori képzés keretében előírt követelmények teljesítését a TDT az abszolutórium kiadásával igazolja. Az abszolutórium kiadásának feltételeit a doktori iskolák képzési tervei rögzítik.

8.§ Felvétel a szervezett doktori képzésbe

(1) A TDT évente meghirdeti a felvételi lehetőségeket és ezek feltételeit, ezzel egyidejűleg közzéteszi az Egyetem által a doktoranduszok részére nyújtható állami és intézményi támogatások és juttatások, továbbá a fizetendő díjak és térítések jogcímeit, feltételeit és mértékét, valamint a részleges vagy teljes mentesség eseteit egy tanévre vonatkozóan.

(2) A doktori képzésre történő felvétel általános feltételei: a) sikeres záróvizsgával (államvizsgával) befejezett egyetemi tanulmányokat tanúsító

megszerzésétől számított három éven belül történő felvételi kérelem esetében legalább „jó” vagy „cum laude” minősítésű egyetemi oklevél,

b) a választott téma kutatásához szükséges legalább egy idegen nyelvnek a szakirodalom feldolgozásához szükséges szintű ismerete, amit a jelölt az adott nyelvből szerzett B2 típusú komplex, vagy azzal egyenértékű C típusú komplex nyelvvizsgával igazol,

c) megfelelő szintű szakmai tájékozottság a választott témában,

14

d) előnyt jelent a kezdeti igazolt tudományos vagy szakmai eredmény (pl. tudományos közlemény, kitüntetés, külföldi részképzés, díjnyertes tudományos diákköri dolgozat vagy más hasonló tevékenység).

(3) Az általános felvételi követelményeket az egyes TDT-k további sajátos – a felvételi hirdetményben közzétett – követelményekkel egészíthetik ki, a jogszabályi előírások betartása mellett.

(4) Külföldön szerzett oklevelet a jelentkezés előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően el kell ismertetni. Záróvizsga előtt álló egyetemi hallgatók jelentkezéskor leckekönyvük másolatát csatolják. A felvételi döntés esetükben feltételes. A „jó” vagy „cum laude” minősítést el nem érő oklevél és az elismertetés hiánya a feltételes felvételt érvényteleníti.

(5) Felvételre jelentkezni a meghirdetett időpontban és módon, a jelentkezési lap és a felvételi eljárási díj befizetését igazoló szelvény benyújtásával lehet.

(6) A felvételre jelentkezőkkel a TDT által felkért legalább háromtagú felvételi bizottság felvételi beszélgetést folytat, véleményt alakít ki a jelentkezők szakmai tájékozottságáról, doktori tanulmányaikkal kapcsolatos elképzeléseiről, eddigi tudományos jellegű tevékenységükről. A felvételi eljárás további részleteit az egyes doktori iskolák működési szabályzatai tartalmazzák.

(7) A felvételhez a felvételi beszélgetésen elérhető maximális pontszám legalább 60 százalékának elérése szükséges, de a pontszám elérése nem feltétlenül jelenti a sikeres felvétel biztosítékát.

(8) A felvételi bizottságok a jelentkezőket az elért pontszám szerint rangsorolják, és terjesztik elő felvételre a TDT-nak. A tanács az ösztöndíj keretszámok és a képzési kapacitások figyelembe vételével dönt a felvételről.

(9) A TDT a felvételhez szükséges legalább 60%-os felvételi vizsgateljesítmény elérése esetén (az állami ösztöndíjas nappali tagozatos képzés kivételével) a szervezett képzés bármely, a pályázó által választott formájába felvehet olyan jelentkezőt is, aki nem részesül állami ösztöndíjban, vagy az állami ösztöndíjra nem tart igényt.

(10) A doktori képzésben a külföldi állampolgárok csak az Egyetem Doktori Tanácsa által meghatározott feltételek mellett vehetnek részt.

(11) A felvételi értesítésben közölni kell a részvétel feltételeit (pl. tandíj, tandíj-kedvezmény, ösztöndíj, esetleges visszatérítési kötelezettség). A felvételi értesítés során a felvételt nyert doktoranduszt tájékoztatni kell továbbá arról, hogy személyes adatait mely szervek és milyen célból fogják kezelni.

15

9.§ A doktori képzés rendje

(1) A doktori képzés magában foglalja a doktoranduszokra vonatkozó tanulmányi és vizsgaszabályzatban előírt követelmények teljesítését, az előírt kreditpontok megszerzését, a doktori komplex vizsga letételét, valamint a fokozatszerzési eljárás cselekményeit.

(2) A képzést a szakmailag illetékes TDT szervezi. Gondoskodik a foglalkozások meghirdetéséről, a tanulmányi ügyek intézéséről, az ösztöndíjak folyósításáról és a nyilvántartások vezetéséről. A képzés rendjének részleteit a doktori iskola működési szabályzata, valamint a tanterv tartalmazza.

(3) A doktori iskolákon belül témacsoportok, témák, doktori programok vagy egyéb szervezeti és működési formák alakíthatók ki. A székhelyen kívüli képzés az EDT és a Szenátus jóváhagyásával indítható meg.

10.§ A teljes idejű szervezett képzés

(1) A teljes idejű nappali tagozatos szervezett képzésben résztvevő doktorandusz a képzés idején hallgatói jogviszonyban áll az Egyetemmel.

(2) A teljes idejű nappali tagozatos szervezett képzésben résztvevő magyar állampolgárságú, vagy jogszabály, illetve nemzetközi megállapodás alapján velük azonos elbírálás alá eső külföldi doktorandusz állami ösztöndíjat kaphat.

(3) A teljes idejű nappali tagozatos szervezett képzésben résztvevő doktorandusz folyamatosan, vagy megszakításokkal összesen negyvennyolc hónapig kaphat ösztöndíjat. Az Egyetem rendelkezésére bocsátott állami ösztöndíj-keretet az Egyetemi Doktori Tanács elnöke – a Rektorral és az EDT-vel konzultálva – osztja el az egyes tudományágak között, és a felvételit követően dönt az esetlegesen fennmaradó ösztöndíjak tudományterületen belüli átcsoportosításáról.

(4) Az állami ösztöndíjban részesülő hallgató önköltségesképzésbe való átsorolására csak a jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek mellett van lehetőség.

(5) Az Egyetem más forrásból is biztosíthat ösztöndíjat, amelynek összege az állami ösztöndíjtól eltérhet. Az ösztöndíjat biztosító szervezet a tanulmányait saját hibájából abbahagyó doktorandusszal szemben visszatérítési kötelezettséget írhat elő. Nem állami ösztöndíjban a teljes idejű nappali szervezett képzésben résztvevő, de a (2) bekezdésben nem említett doktorandusz is részesíthető. A nappali szervezett képzésben résztvevő doktorandusz alapítványi támogatásból, más forrásból negyvennyolc hónapot meghaladóan is részesíthető ösztöndíjban, de ezen idő alatt már nem tekintendő egyetemi hallgatónak.

(6) Az állami ösztöndíjban részesülő nappali tagozatos doktoranduszok tankönyv- és jegyzettámogatásban részesülhetnek. A rendelkezésre álló keret felosztásának elveiről

16

és arányáról az Egyetem Doktori Tanácsa dönt a Hallgatói Támogatások és Díjak Szabályzatának figyelembe vételével.

(7) Az állami ösztöndíjban részesülő nappali tagozatos szervezett képzésben résztvevő állami ösztöndíjas doktoranduszok a képzés keretében negyvennyolc hónapig tandíjmentességben részesülnek.

(8) A doktorandusz a képzés során 240 kreditpontot köteles teljesíteni, amely tanulmányi, kutatási, disszertációs és oktatási elemekből áll. Az egyes elemek tartalmát a TDT határozza meg, és szükség szerint vizsgálja felül. A doktori iskola a működési szabályzatában határozza meg a kreditrendszerét, illetve a képzéshez szükséges kreditek odaítélését. Az egyes elemek teljesítéséhez tartozó krediteket a tantárgyfelelős, illetve a témavezető igazolja, a doktori iskola adminisztrátora rögzíti a tanulmányi rendszerben, valamint a leckekönyvben.

(9) A teljes idejű nappali szervezett képzésben résztvevő doktorandusz feladatait az Egyetemen teljesíti. Ez alól a TDT egyedi esetekben felmentést adhat. A több intézmény által szervezett képzésben a doktorandusz feladatait a doktori témavezető intézményének szervezeti egységében teljesíti. Ez esetben a doktori program vezetője a doktorandusz ösztöndíját abba az intézménybe (egyetem) utaltatja át, ahol a doktorandusz dolgozik. A doktorandusz tudományos kutatómunkáját a doktori képzésben az Egyetemmel együttműködő kutatóhelyen is végezheti. Az állami hozzájárulás megosztásában az oktatásban résztvevő intézmények és együttműködő kutatóhelyek egymással megállapodnak.

(10) Az állami ösztöndíjban részesülő nappali szervezett képzésben résztvevő doktorandusz az ösztöndíj folyósítása idején egyéb munkaviszonyt (teljes és részfoglalkozású egyaránt) csak a TDT vezetőjének engedélyével létesíthet, és a felvételikor erről nyilatkozik, aláírásával ezen korlátozást tudomásul veszi. A doktorandusz az Egyetemen oktatási tevékenységet kizárólag szerződés alapján, anyagi ellentételezés fejében vagy közalkalmazotti jogviszony keretében végezhet, kivéve a nappalis doktoranduszok doktori hallgatói jogviszony keretében tartott óráit, amelyekről az egyes doktori iskolák szabályzatai rendelkezhetnek. Az Egyetemen vagy más felsőoktatási intézményben végzett oktatási tevékenységet a doktori iskolák kreditpontokkal honorálhatják. A szerződésben foglaltak teljesítésének igazolására az illetékes tanszékvezető jogosult.

(11) A TDT a tanulmányi idő megszakítását legfeljebb egy alkalommal, összesen 1 évre (két szemeszterre) engedélyezheti. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt állami ösztöndíj nem folyósítható.

(12) A doktorandusz külföldi részképzésben is részt vehet. A részképzés ideje és a külföldi képzés során végzett munka a TDT döntése alapján a doktori képzésbe beszámítható. Az állami ösztöndíjat legfeljebb hat hónapig tartó külföldi részképzés idejére folyósítani kell, és legfeljebb tizenkét hónapig folyósítani lehet.

17

(13) Akinek a hallgatói jogviszonya szünetel, a szünetelés időtartamára támogatásban nem részesül, díjakat vagy térítéseket nem kell fizetnie. A hallgató a tanulmányok folytatása esetén a reá irányadó díjakat és térítéseket köteles fizetni.

(14) A doktorandusz – a doktori képzéshez illeszkedő szakterületen – a TDT előzetes engedélye alapján párhuzamos képzésben vehet részt.

(15) Az állami ösztöndíjban részesülő nappali tagozatos doktoranduszok csak hallgatói jogviszonyuk fennállásának időtartamára kérhetnek kollégiumi elhelyezést. Azonos feltételek fennállása esetén a doktorandusz hallgatóknak más nappali tagozatos hallgatókkal szemben elsőbbségük van. A kollégiumi díj mértékét a Szenátus állapítja meg, a doktorandusz hallgatók más nappali tagozatos hallgatókkal azonos mértékű díjat fizetnek. A kollégiumi felvételi rendről, a férőhelyek elosztásának szabályairól a kollégium szabályzatai rendelkeznek.

(16) A doktoranduszokra vonatkozó fegyelmi szabályozást az Egyetem Hallgatóinak Fegyelmi Szabályzata és a Kollégium Fegyelmi Szabályzata tartalmazza.

(17) Intézményközi megállapodás alapján, abban rögzített feltételekkel, külföldi diákok is részt vehetnek a doktori képzésben. Ebben az esetben az illetékes TDT előterjesztése alapján az EDT határoz a hallgatói jogállásról, az ösztöndíj mértékéről, forrásáról, továbbá az önköltség mértékéről.

(18) A hallgatói jogviszonnyal rendelkezők számára a felsőoktatási intézmény által díjmentesen, illetve térítési díjfizetés mellett igénybe vehető szolgáltatásokkal kapcsolatban az Nftv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(19) Megszűnik a doktorandusz hallgatói jogviszonya, a) a beiratkozás elmulasztása miatt a hallgatói névsorból való törlés esetén, b) a saját kérésre történő elbocsátás esetén, c) a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt vagy fegyelmi eljárás

eredményeképpen történő kizárás esetén, ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,

d) ha a doktorandusz a doktori komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján,

e) a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésével, f) a nappali tagozatos képzésben résztvevő hallgató esetén a doktori képzés azon

nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett, g) az egyéni felkészüléses hallgató esetén azon hatodik féléve végén, amelyre a

hallgató bejelentkezett, h) ha a hallgatói jogviszony létesítéséhez előírt, a törvényben meghatározott

feltétel a továbbiakban már nem áll fenn, az ennek tárgyában hozott megszüntető döntés jogerőre emelkedésének napján.

18

11.§ Az egyéni felkészüléses képzés

(1) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsgára történő jelentkezéssel, annak elfogadásával és a doktori komplex vizsga sikeres teljesítésével jön létre.

(2) Egyéni felkészülésre az a személy jelentkezhet, aki: a) a TDT által elfogadott egyetemi végzettséggel vagy mesterfokozattal, b) legalább három éves munkaviszonnyal és c) bizonyított kezdeti tudományos kutatási eredményekkel (pl. tudományos

közlemények, hazai és külföldi konferencián tartott előadások, felsőoktatási jegyzetek) rendelkezik, továbbá

d) a jelentkező főállású munkahelyén részben vagy egészben igazolt a tudományos kutatás folytatásának a lehetősége.

(3) A felvétel követelményei a (2) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén azonosak a nappali tagozatos doktori képzésre vonatkozó követelményekkel, a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésétől kezdve.

(4) Az egyéni felkészüléses képzésre felvett doktorandusz munkáját a TDT vezetője által felkért doktori témavezető irányítja. Az egyéni képzési terv összeállításánál figyelembe kell venni, hogy az egyéni képzésbe részesülő:

a) mely tantárgyakat köteles felvenni, b) eddigi teljesítménye alapján hány kreditpontban részesül.

(5) Az egyéni felkészüléses képzés időtartama legfeljebb három év, amelynek első két éve és a kutatási és disszertációs képzés, a következő 1 éven belül pedig a hallgató formailag megfelelő doktori disszertációt köteles benyújtani.

(6) Az egyéni felkészüléses képzésben résztvevő hallgatói jogviszonyban áll az Egyetemmel, de nem részesülhet állami ösztöndíjban, továbbá költségtérítést köteles fizetni, amelynek mértékét a TDT határozza meg.

(7) Az egyéni felkészüléses képzésben felvett személyek a szervezett doktori képzés keretében tartott foglalkozásokat látogathatják.

(8) Az egyéni felkészüléses képzésre előírt követelmények teljesítését a TDT abszolutórium kiadásával igazolja. Az abszolutórium kiadásának feltételeit az egyes doktori programok képzési tervei rögzítik.

(9) Egyéni felkészüléses képzésre külföldi állampolgárok is kérhetik felvételüket.

19

12.§ A doktori komplex vizsga

(1) A doktori komplex vizsgát a negyedik aktív félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként kötelező teljesíteni. Ennek hiányában a hallgatói jogviszony az adott félév vizsgaidőszakának utolsó napjával megszűntetésre kerül.

(2) Amennyiben a szervezett képzésben a doktori program tantervében előírt kreditszámmal

nem rendelkezik a negyedik aktív félév végére a komplex vizsgára jelentkező doktorandusz, akkor a TDT döntése alapján a komplex vizsgára való jelentkezés engedélyezhető, maximum 20 % mértékű hiányzó kreditszám esetén. A hiányzó kreditek pótlására a második képzési szakasz első két félévében van lehetőség.

(3) A komplex vizsgára való jelentkezés feltétele a doktori képzés kimeneti

követelményeként meghatározott két idegen nyelv ismeretének igazolása. (4) A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll

foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a Széchenyi István Egyetemmel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár, Professor Emeritus vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.

(5) A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségéről,

a tudományterület áttekintő tudásáról ad tanúbizonyságot („elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”). A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó legalább két tárgyból tesz vizsgát, a tárgyak listáját az egyes doktori programok képzési tervei tartalmazzák.. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is, amelyről a Tudományági Doktori Tanács dönt. A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.

(6) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A komplex

vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a vizsga napján ki kell hirdetni. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tantárgy(ak)ból. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén nem ismételhető.

(7) A doktori komplex vizsga helyét, időpontját – a bizottság tagjaival folytatott egyeztetést

követően – a vizsgabizottság elnöke jelöli ki. A komplex vizsga helyéről, időpontjáról a doktori adminisztrátor a vizsga előtt legalább harminc nappal tájékoztatja a hallgatót. A

20

doktori komplex vizsga indokolt esetben a Széchenyi István Egyetem hivatalos helyiségein kívül is megrendezhető.

(8) A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet.

A vizsga eredményét az utolsó vizsgarész napján kell kihirdetni. (9) Az elméleti és a disszertációs vizsgarészek külön-külön érdemjegyet, illetve százalékos

értéket kapnak az alábbiak szerint:

a) 2-es érdemjegy: 40 % b) 3-as érdemjegy: 60 % c) 4-es érdemjegy: 80 % d) 5-ös érdemjegy: 100%

A komplex vizsga százalékos eredményét az elméleti és a disszertációs vizsgaeredmények átlaga adja.

13.§ Önköltség, kedvezmény, mentesség

(1) Az állami ösztöndíjban nem részesülő hallgatók önköltséget (költségtérítést) fizetnek.

(2) Mentesül az önköltség fizetése alól a hallgató, amennyiben az adott félév első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül a segély vagy a támogatás folyósításának időtartama alatt.

(3) Méltányosság alapján kért önköltség-mérséklési igényt a Rektorhoz címzett, igazoló dokumentumokkal ellátott kérelemben kell benyújtani a Neptun rendszerben kialakított méltányossági kérelem nyomtatványon.

(4) Az önköltség mérséklésével kapcsolatos döntés jogköre az Egyetem Rektorához tartozik, mely döntés ellen az Egyetemen belül további fellebbezésnek helye nincs.

14.§ Díjak, térítések

(1) A megállapított önköltséget az adott félévre egy összegben kell megfizetni a Neptun rendszerben adott díjtételhez rögzített fizetési határidőig. Késedelmes befizetéskor a mindenkori különeljárási díjat is meg kell fizetni. A kollégiumi térítési díj fizetése a nappali tagozatos egyetemi hallgatókra vonatkozó rendelkezések szerint történik és be nem tartása esetén hasonló jogkövetkezményekkel jár.

(2) A doktori eljáráshoz kapcsolódó eljárási és egyéb díjak mértékét és felosztását az egyetemi Térítési és Juttatási Szabályzat tartalmazza.

21

(3) Az önköltség és egyéb díjak átutalással történő befizetését a Hallgatói Információs Rendszeren (NEPTUN) keresztül kell igazolni, amit az illetékes doktori iskola ellenőriz.

3. FEJEZET

A DOKTORI FOKOZAT MEGSZERZÉSE

15.§ A doktori fokozat általános követelményei, doktorjelölti jogviszony

(1) Az Egyetemen doktori fokozat a 1. mellékletben felsorolt tudományágakban szerezhető.

(2) A doktori fokozat megszerzésének feltételei: a) egyetemi oklevél, b) a doktori komplex vizsga sikeres letétele, c) doktori iskolai képzésben való részvétel esetén az abszolutórium megszerzése, d) a doktori témavezető által írásban igazolt önálló tudományos munkásság – cikkekkel,

tanulmányokkal, vagy más módon történő – bemutatása a TDT által megállapított feltételek teljesítésével,

e) legalább két idegen nyelv – a TDT által előírt – megfelelő szintű ismeretének igazolása,

f) a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldása, a doktori értekezés vagy alkotás (a továbbiakban: a doktori értekezés), a tézisekben összefoglalt eredmények megvédése nyilvános vitában.

16.§ Az idegen nyelvek ismerete

(1) A doktori iskola működési szabályzata tartalmazza a doktori fokozatszerzés nyelvi követelményeit, a nyelvi követelmények teljesítéséhez elfogadott nyelvek listáját, valamint a nyelvismeret igazolásának módját. Az első idegen nyelv kizárólag az Egyetemi Doktori Tanács által meghatározott idegen nyelvek egyike lehet. Az első idegen nyelv esetében a nyelvismeret igazolásához legalább B2 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű okirat szükséges, amelynek igazolása a felvételi eljárás során történik meg.

(2) A magyar nyelvű képzésben nem magyar anyanyelvű, külföldi jelöltnek, anyanyelve mellett egy további (nem magyar) nyelv ismeretét kell, egy B1 típusú, vagy azzal egyenértékű alapfokú államilag elismert nyelvvizsgával igazolnia. A szervezett és az egyéni felkészüléses képzés kimeneti nyelvi követelményeit az illetékes TDT határozza meg.

(3) A jelölt nyelvismeretét bizonyító dokumentumok közül legalább egyet a felvételi kérelemmel egyidejűleg, míg a másikat legkésőbb a doktori komplex vizsgára való jelentkezés napjáig kell benyújtani.

22

(4) A nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés a doktori képzés tekintetében nem illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót illetve a doktorjelöltet.

17.§ A doktori értekezés

(1) A doktori értekezés a jelölt célkitűzéseit, új tudományos eredményeit (szakmai alkotásának leírását, szakirodalmi ismereteit, kutatási/alkotó módszereit) bemutató, összefoglaló jellegű munka, amely magyarul vagy a TDT által engedélyezett idegen nyelven írható. Szerkesztési és alaki követelményeit a doktori iskola TVSZ-e írja elő.

(2) A doktori értekezéshez csatolni kell a doktori témavezető (legfeljebb három oldal terjedelmű) ajánlását.

(3) A megvédendő doktori értekezést és az értekezés téziseit a TDT által előírt példányszámban és formátumban kell benyújtani.

(4) A doktori tézisfüzet tartalmazza: a) az I. részben a kitűzött kutatási feladat rövid összefoglalását, b) a II. részben az elvégzett vizsgálatok, kísérletek rövid leírását, az anyaggyűjtés

módszereit, a források feltárását, illetőleg felhasználását, c) a III. részben a tudományos eredmények rövid összefoglalását, azok hasznosítását,

illetve a hasznosítás lehetőségeit (hasznosítás lehet: az eredmények közvetlen vagy közvetett gyakorlati alkalmazása, illetőleg a tudományág belső fejlődésének elősegítése vagy más tudományág új ismeretekkel való gyarapítása),

d) a IV. részben a munka témaköréből készült publikációk jegyzékét, e) kollektív kutatómunka eredményeit felhasználó doktori értekezés vagy nyomtatott

mű esetén a pályázó részletes és pontos ismertetését a csoport munkájában kifejtett saját munkásságáról (ebben az esetben a téziseket előzetesen láttamoztatni kell a munkatársakkal, akiknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a tézisekben ismertetett eredményeket a pályázó eredményeinek ismerik el, és azokat más doktori eljárásban nem használták, vagy használják fel).

(5) A doktori értekezést, benyújtása előtt, a szakmailag illetékes oktatási szervezeti egység (tanszék) szervezésében műhelyvitára kell bocsátani. A doktori értekezés benyújtásakor csatolni kell a vita jegyzőkönyvét.

(6) A műhelyvita szabályai a következők: a) A műhelyvitát a TDT megbízásából az illetékes oktatási szervezeti egység (pl. tanszék)

szervezi. A vita vezetője nem lehet a szervezett képzésben részt vett pályázó doktori témavezetője.

b) A műhelyvitán biztosítani kell a széleskörű tudományos nyilvánosságot. Ennek érdekében a vitára meg kell hívni a doktori iskolához kapcsolódó kar valamennyi oktatóját, hozzáférhetővé kell tenni a vitára bocsátott doktori értekezést, továbbá törekedni kell a minősített külső szakértők bevonására.

23

c) A műhelyvitán meg kell győződni arról, hogy a doktori értekezés a formai követelményeknek megfelel, hiteles adatokat tartalmaz, és tudományos eredményeit a pályázó érte el.

d) A műhelyvitáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a jelenlévők névsorát, és röviden rögzíteni kell a vitán a c) pontban megjelölt kérdésekről kialakult álláspontot, illetőleg az elhangzott véleményeket.

18.§ A doktori eljárás lefolytatására irányuló kérelem

(1) A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a hallgató a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt, amelynek célja a doktori fokozat megszerzése.

(2) A doktori eljárás lefolytatására irányuló kérelmet (és mellékleteit) az illetékes tudományági doktori tanácshoz címezve szervezett képzés esetén legkésőbb a 7. aktív félév elején, egyéni képzés esetén legkésőbb a 3. aktív félév elején szükséges leadni. Formanyomtatvány a doktori adminisztrátortól kérhető.

(3) A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltányolást érdemlő, az Nftv. 45. § (2) bekezdésben szabályozott esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet. A doktori értekezés benyújtásának feltétele az abszolutórium megszerzése.

(4) A kérelem az adott képzésnek megfelelő nyelven nyújtható be.

(5) A fokozatszerzési eljárás ingyenes annak a nappali képzésben résztvevő állami ösztöndíjasnak, aki a képzési időn belül vesz részt az eljárásban.

19.§ A bírálóbizottság

(1) A TDT a doktori eljárás lefolytatására és az Egyetem Doktori Tanácsa döntésének

előkészítésére bírálóbizottságot kér fel. A bizottság a hivatalos bírálókon kívül legalább három tagból áll. A bizottsági tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A bizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár, Professor Emeritus vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkező oktató, kutató lehet. A bizottság valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A bizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője vagy olyan személy, akire nézve az 1. § (7) bekezdésében említett összeférhetetlenségi okok bármelyike fennáll.

(2) A bírálóbizottságba a TDT tagjai is felkérhetők.

24

20.§ Az eljárás lefolytatása

(1) A TDT a beérkezett doktori kérelmek alapján javaslatot tesz a doktori eljárás megindítására vagy a kérelem elutasítására. Az előbbi esetben javaslatot tesz a 17.§ szerinti bírálóbizottság összetételére. A javaslat alapján a TDT titkos szavazással, egyszerű többséggel határoz az eljárás megindításáról vagy annak elutasításról. Előbbi esetben nyílt szavazás után felkéri a bírálóbizottság elnökét és tagjait, valamint átadja a bírálóbizottság elnökének a benyújtott kérelmet és mellékleteit. A bírálóbizottság tagjait a TDT a doktori értekezés benyújtása után is kijelölheti.

(2) A doktori eljárás megindítására vonatkozó kérelmet írásban el kell utasítani, ha: a) a külföldön szerzett oklevél elismerése nem felel meg a követelményeknek, b) a kérelmező addigi önálló tudományos munkássága nem éri el az TDT által

szükségesnek ítélt mértéket, c) a kérelmező (tervezett) doktori értekezésének témája nem sorolható TDT

tudományági illetékességi körébe.

(3) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén ugyanazon doktori témában új doktori értekezés benyújtása leghamarabb két év elteltével, legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

(4) A doktori eljárás során történt minden eljárási cselekményről és azok időpontjáról a doktori adminisztrátor a jelöltet, megfelelő felkészülési idő biztosításával előzetesen, írásban értesíti.

21.§ A doktori értekezés megvédése, a nyilvános vita

(1) A doktori értekezést bírálóbizottság előtt nyilvános vitában kell megvédeni, a bírálóbizottság összetételére a 17.§ bekezdésben foglaltak az irányadók.

(2) A két hivatalos bíráló a TDT felkérésére – a szorgalmi időszakra eső – két hónapon belül írásos bírálatot készít a doktori értekezésről, és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak nyilvános vitára bocsátását. A doktori értekezés csak két támogató javaslat esetén bocsátható nyilvános vitára. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a TDT harmadik bírálót is felkér, aki ugyancsak tagja a bírálóbizottságnak.

(3) Két támogató bírálat beérkezését követően a jelölt írásbeli kérése alapján, a doktori értekezést a szorgalmi időszakra eső két hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A jelölt a bírálatokat előzetesen kézhez kapja, és azokra a nyilvános vita előtt írásban, a nyilvános vita során szóban válaszol.

(4) A doktori adminisztrátor a doktori értekezést és a tézisfüzetet a nyilvános vitát megelőzően legalább egy hónappal az érdeklődők számára hozzáférhetővé teszi a doktori iskola honlapján. Erről a nyilvános vitára kiküldött, az egyetem belső és a szakma országos nyilvánosságát értesítő meghívók is tájékoztatnak. A vita időpontját és helyszínét a doktori adminisztrátor a doktori iskola honlapján is meghirdeti.

25

(5) A vitát a bírálóbizottság elnöke vezeti. A vita lefolytatásához legalább az egyik bírálónak jelen kell lennie. Elutasító bírálatot adó bíráló jelenléte nélkül a vita nem folytatható le. A vita során a bírálók véleményét meg kell hallgatni.

(6) A nyilvános vita keretében a jelölt szabad előadásban ismerteti doktori értekezésének téziseit, majd válaszol a hivatalos bírálók, a bírálóbizottság többi tagja és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire.

(7) A doktori értekezés új eredményeit a szakma szabályai szerint bizonyítani kell. A védés keretében meg kell győződni arról, hogy a dolgozat eredményei hitelesek, és azokat a jelölt érte el.

(8) Doktori értekezés társszerzőségben csak kivételesen, a TDT előzetes egyetértésével nyújtható be. Ebben az esetben a társszerzőknek írásban nyilatkozniuk kell a közreműködésük arányáról, valamint arról, hogy a doktori értekezésben foglalt tudományos eredményeket más doktori eljárásban nem használták vagy használják fel.

(9) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással, 1-2-3-4-5 pontozással határoz a doktori értekezés elfogadásáról, amihez az elérhető maximális pontszám legalább 66,67%-a szükséges. Az elnök az eredményt a szavazás után nyilvánosan kihirdeti, és indokolja.

(10) Az Egyetem a doktorjelölt kérelmére a doktori komplex vizsgáról és annak minősítéséről, valamint a doktori értekezés védéséről és annak minősítéséről igazolást ad ki. A doktori értekezés védésének minősítését az elért pontszámnak a megszerezhető pontszámhoz viszonyított arányában kell megállapítani:

a) „summa cum laude” – 90-100% között, b) „cum laude” – 80-89,99% között és c) „rite” – 66,67-79,99% között.

(11) A doktori fokozat odaítéléséről – a doktori komplex vizsga eredménye és a bírálóbizottság jelentése és a kapott pontszámok alapján – a TDT terjeszt javaslatot az Egyetem Doktori Tanácsa elé.

(12) A doktori eljárásról jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az elhangzott legfontosabb megállapításokat. Ez a jegyzőkönyv nyilvános, az eljárás lezárását követően a doktori iskola irattárában hozzáférhető.

(13) Az Egyetem a kérelem elfogadásától számított egy éven belül lezárja a doktori eljárást, kivéve, ha a doktori értekezés benyújtására a kérelem benyújtása után kerül sor. Ebben az esetben a lezárás határideje legfeljebb három évre meghosszabbodik. Sikertelen eljárás után új eljárás ugyanazon tudományágban leghamarabb a lezárást kimondó határozat közlésétől számított két év elteltével, legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

(14) A doktori fokozat minősítését a doktori komplex vizsga és a védés százalékos eredményének számtani középértékéből kell megállapítani, s ennek alapján a fokozat minősítése a következő:

26

a) „summa cum laude” – 90-100% között, b) „cum laude” – 80-89,99% között és c) „rite” – 66,67-79,99% között.

(15) A doktori védési jegyzőkönyv tartalmazza a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját, a doktorjelölt nevét, hallgatói azonosítóját, egyetemi végzettségét, a megszerzendő fokozat tudományágát, a doktori értekezés, alkotás címét, a doktori témavezető nevét, oktatói azonosítóját, a nyilvános vita időpontját, helyét és nyelvét, a bíráló bizottság elnökének és tagjainak nevét, oktatói azonosítóját, aláírását, a hivatalos bírálók véleményét, a nyilvános vitában feltett kérdések és az elhangzott felszólalások lényegét, a vitában részt vevők nevét, a bírálóbizottság véleményét és értékelését.

22.§ A doktori oklevél és a doktoravatás

(1) A doktori eljárás sikeres befejezése után az Egyetem magyar és angol nyelven doktori oklevelet ad ki. Ennek tartalmaznia kell a tudományág megjelölését, amelyben a pályázó a doktori fokozatot elnyerte. Az oklevél mintáját a 3. melléklet tartalmazza. A kiadott doktori oklevelekről az EDT titkára nyilvántartást vezet.

(2) Az eljárás iratanyaga nem selejtezhető. A doktori iskola titkára az eljárás nyomtatásban megjelent anyagát visszaadja a pályázónak.

(3) Az Egyetem a doktori oklevelet ünnepélyes keretek között rendezett avatáson adja át. A doktoravatáson a doktorjelöltek az 4. melléklet szerinti doktori fogadalmat tesznek.

(4) A doktori fokozatot szerzett személyek nevük mellett, címként a „doktor”, vagy a „Dr.”, vagy a „Doctor of Philosophy” vagy „PhD” megjelölést használhatják a vonatkozó EDT-határozat napjától kezdődően.

(5) A doktori fokozatszerzési eljárások eredménye alapján a TDT ügyintézői folyamatosan aktualizálják a doktori.hu adatbázist.

23.§ Adatvédelem, nyilvántartás, nyilvánosság

(1) A megvédett disszertációk egy bekötött példánya az Egyetemi Könyvtárba kerül leadásra, egy példánya a doktori iskolánál kerül elhelyezésre.

(2) A doktori iskola honlapján és a doktori.hu adatbázisban meg kell jeleníteni a védés időpontját, a téziseket és a megfelelő védettség mellett a disszertációt.

(3) A doktori értekezést és téziseit elektronikus formában a Magyar Tudományos Művek Tárában, az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelő (DOI) azonosítóval ellátva, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(4) A titkosítási eljárással, illetve zárt védéssel kapcsolatban a TDT dönt.

27

(5) Az értekezés megjelentetése a doktor kérésére a védés után két évig késleltethető.

24.§ Minőségbiztosítás

(1) Az EDT figyelemmel kíséri az egyes doktori iskolák minőségbiztosítását.

(2) A doktori iskolák működési szabályzata tartalmazza a minőségbiztosítási tervet, illetve annak értékelési menetét.

25.§ A kitüntetéses doktorrá avatás

(1) Az Egyetem – a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával – „Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae” kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait az illetékes miniszter által megszabott feltételek szerint kiváló eredménnyel végezte.

(2) A kitüntetéses doktorrá avatást az érintett doktorjelölt az TDT-hez benyújtott írásbeli kérelemben kezdeményezheti. A TDT a kérelmet – saját javaslatával együtt – az Egyetem Doktori Tanácsának elnökéhez továbbítja. A kérelem támogatásáról a Szenátus dönt. A kitüntetéses doktorrá avatáshoz való hozzájárulás érdekében a felsőoktatási intézmény javaslata alapján az oktatásért felelős miniszter tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek.

(3) Az előterjesztéshez a felsőoktatási intézmény rektora megküldi az oktatásért felelős miniszternek azon dokumentumok hiteles másolatát, amelyek tanúsítják, hogy a jelölt megfelel a kitüntetéses doktorrá avatás feltételeinek.

26.§ A tiszteletbeli doktori és professzori cím

(1) Az Egyetem az arra érdemes magyar és külföldi állampolgároknak tiszteletbeli doktori („Doctor honoris causa”, Dr. h. c.), vagy tiszteletbeli doktori és professzori (Dr. h. c. Prof.) címet adományozhat, melyet az 5. melléklet szerinti magyar továbbá angol és/vagy latin nyelvű oklevél adományozásával ismer el. A kitüntető címet nemzetközi elismertségi tudományos kutató-fejlesztő munkássággal, vagy az Egyetem érdekében kifejtett magas színvonalú tudományos és/vagy kutatásszervezési tevékenységgel lehet kiérdemelni.

(2) Doctor honoris causa címet abban a tudományágban adományozhat az egyetem, amelyben a felsőoktatási intézmény doktori fokozat odaítélésére jogosult.

(3) A kitüntetést az oktatási szervezeti egységek a TDT-nél kezdeményezhetik. A rektor javaslatára, a TDT előterjesztése alapján – az Egyetem Doktori Tanácsa véleményének figyelembe vételével – a Szenátus dönt.

(4) Tiszteletbeli doktori cím adott tudományágban évente egyszer, kivételes esetben évente legfeljebb kétszer ítélhető oda.

28

27.§ Külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása

(1) A külföldön szerzett tudományos fokozat honosítását a jelen szabályzat 7. mellékletét képező „Ügyrend a külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására” című dokumentum szabályozza.

28.§ Közös doktori iskola

(1) Más hazai vagy külföldi egyetemmel közös doktori iskola létrehozására kizárólag az Egyetem Doktori Tanácsának javaslatára, a Szenátus döntése alapján van lehetőség.

(2) A közös doktori iskola létesítésének és működtetésének feltételeit a vonatkozó jogszabályok és a MAB doktori iskolák létesítésének és működésének követelményeiről szóló állásfoglalása tartalmazza.

29.§ A tudományos fokozat visszavonása

(1) Az Egyetem a doktori eljárásban elfogadja, és alkalmazza az MTA Tudományetikai kódexének plágiumra vonatkozó elveit és ajánlásait. Az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdése alapján meghozott érdemi döntések sem bíróság, sem közigazgatási szerv előtt nem tehetők vitássá.

(2) A doktori fokozat visszavonható, ha azt annak jogosultja úgy szerezte meg, hogy részben vagy egészben sajátjaként mutatta be más szellemi alkotását, vagy értekezésében hamis, esetleg hamisított adatokat használt, és ezzel a doktori ügyben eljáró testületet vagy személyt megtévesztette, vagy tévedésben tartotta. A doktori cím visszavonása iránti eljárás akkor folytatható le, ha a cím jogosultja az eljárás kezdeményezésekor még él.

(3) A (2) bekezdésben foglalt cselekmények nem évülnek el, a felelősségre vonás csak a cím jogosultját érintheti.

(4) A doktori fokozat visszavonása iránti eljárást az kezdeményezheti a fokozatot kibocsátó Egyetemi Doktori Tanács (EDT) elnökénél, aki a (2) bekezdésben foglaltakat igazolja, vagy megalapozottan valószínűsíti, doktori vagy egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezik a vitatott disszertáció témájához kapcsolódó tudományterületen.

(5) A doktori fokozat visszavonásáról az EDT dönt. A fokozat visszavonása ügyében az előterjesztő az EDT elnöke, aki köteles a doktori fokozat tudományága szerint illetékes doktori tanács véleményét kérni arról, hogy a (2) bekezdésben foglaltak ténylegesen megállapíthatók-e a fokozat birtokosáról. A doktori fokozat visszavonása iránti eljárásban szakértő(k) bízható(k) meg, és meg kell hallgatni az érdekeltet is. Ha az érdekelt ismételt szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg, vagy kéri meghallgatásának mellőzését, az EDT a meghallgatás mellőzésével is jogosult érdemi

29

döntéshozatalra. Ha az eredeti szerző kezdeményezésére indított eljárásban a szerzői jogok megsértését jogerős bírói ítélet az eljárás megindítása előtt már megállapította, az EDT-nek ebben a kérdésben már nem kell vizsgálatot lefolytatnia, a jogerős ítélet elegendő a fokozat visszavonásához.

(6) A fokozat visszavonásáról szóló döntés elleni fellebbezés esetén az EDT eseti bizottságot jelöl ki, melynek tagjai doktori iskola törzstagok, és legalább 50%-uk nincs foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a fokozatot visszavonó felsőoktatási intézménnyel. A fellebbezésről az eseti bizottság véleményezése alapján a felsőoktatási intézmény Szenátusa dönt.

(7) A jogerős visszavonó határozatot az Egyetem nyilvánosságra hozza.

(8) Doktori fokozat visszavonása esetén az érintett 5 évig nem jelentkezhet újabb fokozatszerzési eljárásra.

Győr, 2018. június 25.

30

MELLÉKLETEK

Mellékletek ..................................................................................................................... 30

1. melléklet Az Egyetem doktori képzési és fokozat adományozási jogosultsága ......... 31

2. melléklet A doktori fokozat megszerzéséhez szükséges tudományos munkásság .... 32

3. melléklet A doktori oklevél szövege ........................................................................... 33

4. melléklet A doktori fogadalom szövege ..................................................................... 35

5. melléklet Tiszteletbeli doktori oklevél szövege .......................................................... 36

6. melléklet A doktoranduszok által végzett oktatási tevékenység ellátásáról szóló megállapodás mintája .......................................................................................................... 37

7. melléklet Ügyrend külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására ................. 42

8. melléklet Jelentkezési adatlap szervezett/egyéni képzésre ....................................... 46

9. melléklet Jegyzőkönyv minta: doktori komplex vizsga, doktori védés ....................... 48

31

1. melléklet Az Egyetem doktori képzési és fokozat adományozási jogosultsága

Tudományterületek és tudományágak a Széchenyi István Egyetem

doktori képzési és fokozatadományozási jogosultságában

Műszaki tudományok:

Építőmérnöki tudományok, Informatikai tudományok, Közlekedés- és járműtudományok.

Társadalomtudományok:

Állam- és jogtudományok, Gazdálkodás- és szervezéstudományok, Regionális tudományok.

Agrártudományok:

növénytermesztési és kertészeti tudományok, állattenyésztési tudományok, élelmiszertudományok.

32

2. melléklet A doktori fokozat megszerzéséhez szükséges tudományos munkásság

A doktori képzés egyik célja a jelöltek rendszeres és folyamatos tudományos tevékenységének megalapozása, illetve beillesztése az általuk művelt tudományterület kialakult kommunikációs rendszerébe. Ennek érdekében a doktori iskolák követelményrendszert alakítanak ki, annak teljesítését képzéssel elősegítik, és a doktori fokozat odaítélésének egyik lényeges feltételeként ellenőrzik.

Az egyes tudományterületek között jelentős eltérések vannak a tudományos munkásság jellege, megítélésének kialakult gyakorlata, színvonalának mérhetősége tekintetében. Az intézmény ezért a tudományos munkássággal összefüggő részletes (a tudományos közleményeket és egyéb, tudományos tevékenység körébe tartozónak tekintett teljesítményeket pontozással értékelő) követelményrendszer kialakítását a doktori iskolák hatáskörébe utalja.

A doktori iskolák az általuk kialakított követelményrendszert jóváhagyásra az intézmény Doktori Tanácsa elé terjesztik. A Tudományági Doktori Tanács a fokozatszerzés követelményszintjének országos egységessége érdekében

- megvizsgálja azt, hogy a követelményrendszer megfelel-e az intézmény akkreditációjában foglalt illetékességnek és kötelezettségeknek,

- megállapítja, hogy a követelmények szintje összhangban van-e az intézményben működő más doktori iskolák követelményrendszerével,

- összehasonlítja a követelményrendszert a más intézményekben azonos vagy hasonló tudományterületen, illetve tudományágakban működő doktori iskolák ismert követelményrendszerével, különös tekintettel a minimumkövetelmények szintjére és tanúsítására.

Az EDT jóváhagyása az országosan kialakult, mértékadó követelmények tekintetében nem lehet enyhítő jellegű. Indokolt esetben – ha a doktori iskola által javasolt szabályozás sajátos megfontolások alapján a hasonló szakmai illetékességű doktori iskolákénál kevésbé szigorú követelményeket tartalmaz – az EDT döntés előtt kikéri a MAB előzetes állásfoglalását.

Az EDT által jóváhagyott követelményrendszer nyilvános, az a TDT az évente kiadott programokkal egyidejűleg közzéteszi. Amennyiben a követelményrendszer módosítását bármilyen ok (például elektronikus vagy egyéb közzétételi módok megjelenése) indokolja, azt a fenti eljárásrendben lehet végrehajtani.

33

3. melléklet A doktori oklevél szövege

DOKTORI OKLEVÉL

Mi a Széchenyi István Egyetem Rektora és a az Egyetemi Doktori Tanács elnöke

ezennel hitelt érdemlően tudatjuk, hogy

NÉV

aki ……. Városban ……. Országban, 19…… ……… hó … napján született, a …………… tudományok magas színvonalú ismeretét, annak új eredményekkel gazdagító

művelését és ezzel az önálló kutatómunkára való alkalmasságát a törvényes jogszabályokban és az Egyetem Doktori Szabályzatában meghatározott módon kétséget kizáróan” rite/cum laude/summa cum laude” minősítéssel bizonyította. Ezért a törvény

erejével ránk ruházott jogunkkal élve a mai napon

A ………………..TUDOMÁNYOK

DOKTORÁVÁ

avattuk és a „doktor (PhD)” vagy a „Dr.” rövidítés használatára feljogosítottuk.

Ennek hiteléül ezt a doktori oklevelet Egyetemünk pecsétjével és sajátkezű aláírásunkkal

megerősítettük, és részére kiszolgáltattuk.

Győr, 20.. …… …. Elnök Rektor Egyetemi Doktori Tanács Széchenyi István Egyetem

Szám: x/xxxx.

34

DOCTORAL DIPLOMA

The Rector of Széchenyi István University and the President of the University Doctoral Council

hereby certify that

NAME

who was born in (town, country), on (day, month, year) has honorably fulfilled all the requirements prescribed by the law and by the University

Doctoral Code, demonstrating thorough knowledge of the field of ………….. Sciences, manifesting an ability to conduct individual research in the field, and an aptitude to enrich it

with new achievements with „rite/cum laude/summa cum laude” qualification.

Accordingly, on this day, by the power legally vested in us, we, the undersigned confer on him/her the scientific degree of

DOCTOR OF PHILOSOPHY (PhD) in

………………….. SCIENCES

and authorize her/him to use the title „doctor (PhD)” or the abbreviation „Dr”.

In witness thereof, we have hereto subscribed our names and caused the seal of the University on this document.

Győr, day, month, year President Rector University Doctoral Council Széchenyi István University

Number: x/xxxx.

35

4. melléklet A doktori fogadalom szövege

Én, …………………….. esküszöm, hogy [Magyarország alaptörvényét és törvényes rendjét megtartom, Hazámhoz és nemzetemhez hű leszek.] A Széchenyi István Egyetem rektora és az Egyetem minden polgára iránt mindenkor kellő tiszteletet tanúsítok. Az Egyetem szabályait és szokásait megtartom. Minden erőmmel arra törekszem, hogy tanulmányaimat a tőlem telhető legjobb eredménnyel végezzem, a tudományban képzett, művelt emberré váljak, ezzel választott hivatásomra felkészüljek. *[ ] külföldiek számára kimarad

36

5. melléklet Tiszteletbeli doktori oklevél szövege

TISZTELETBELI DOKTORI OKLEVÉL

Mi, a Széchenyi István Egyetem és Szenátusa

ezennel hitelt érdemlően tudatjuk, hogy

……………………........................................................... úrhölgyet/urat,

aki................................................….városban/községben, 19.........-ik év…………. hónap .......…….napján született a ...........................…………………………………………………... a fejlesztésében kifejtett, nemzetközileg is kimagasló tevékenységének elismeréseképpen

tiszteletbeli doktorrá nyilvánítjuk és a

"Doctor honoris causa"

cím és a "Dr.h.c." rövidítés használatára feljogosítjuk.

Ennek hiteléül ezt az oklevelet Egyetemünk pecsétjével és sajátkezű aláírásunkkal megerősítettük, és részére kiszolgáltattuk. Győr, …….

P. H.

.......................................... az Egyetemi Doktori Tanács

Elnöke

.......................................... Rektor

37

6. melléklet A doktoranduszok által végzett oktatási tevékenység ellátásáról szóló megállapodás mintája

Doktorandusz munkaszerződés (minta)

amely létrejött egyrészről a Széchenyi István Egyetem (9026 Győr, Egyetem tér 1.) a továbbiakban: az Egyetem), másrészről

Név (születési név)

Lakcím

Születési hely, idő

Anyja neve

továbbiakban: a Doktorandusz) között, az alulírott helyen és napon, az alábbi feltételekkel. 1. A Szerződés tárgya 1.1. A Felek megállapítják, hogy Doktorandusz az Egyetem ……………………… doktori

képzésében hallgatói jogviszonyban áll. A Felek megállapodnak, hogy a Doktorandusz – hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeként – részt vesz az Egyetem oktatással, kutatással összefüggő tevékenységében. A jelen szerződés alkalmazásában a Felek kutatással összefüggő tevékenységnek kizárólag a Doktorandusz kutatási témájától eltérő kutatási tevékenységet tekintik.

1.2. A Doktorandusz részt vesz az Egyetem oktatási és/vagy kutatási tevékenységében, a

jelen szerződésben foglaltak szerint. 1.3. A Doktorandusz kizárólag első doktori képzése és annak a vonatkozó képesítési

követelményekben meghatározott képzési ideje alatt végzett munkája ellenértéke után jogosult a jogszabályokban a hallgatói munkadíjra vonatkozó kedvezményekre. A Doktorandusz köteles a hallgatói jogviszonyról szóló igazolást az Egyetem Bér- és Munkaügyi Osztályánál leadni.

38

2. A szerződés időtartama:

3. Munkavégzés helye:

4. Heti munkaidő:

5. Havi hallgatói munkadíj, mely az Mt. szerinti személyi alapbér:

5.1. A Doktorandusz kijelenti, hogy hallgatói munkadíj jogcímen más, a személyi

jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott szervezettől díjazásban nem részesül, illetve a díjazás mértéke nem lépi át a jelen szerződésre is tekintettel az adóterhet nem viselő juttatás értékhatárát. A Doktorandusz kötelezettséget vállal arra, hogy haladéktalanul bejelenti, ha az adóterhet nem viselő juttatás értékhatárát a bárhonnan szerzett hallgatói munkadíjai együttes összege túllépi, és választása szerint vagy megszünteti az egyéb jogviszonyát, vagy haladéktalanul megtéríti az Egyetemnek az adómentes értékhatár túllépéséből eredő bármely fizetési kötelezettségét. Ez alól a kötelezettség alól az illetékes dékán írásban felmentést adhat, amennyiben a Kar vállalja az Egyetemet terhelő többletköltséget. Ezen kötelezettség elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, és a megtérítési kötelezettség fennállása mellett a szerződés azonnali hatályú megszüntetését vonhatja maga után.

5.2. A jelen szerződés aláírásával a Doktorandusz elismeri, hogy az Mt. 46.§ (7)

bekezdésében foglalt, rá vonatkozó tájékoztatást megkapta. A Doktorandusz tudomásul veszi, hogy a jelen szerződés alapján a hallgatói munkadíjon felül bármilyen további juttatásra, kedvezményre az Egyetemmel szemben igényt nem támaszthat.

6. Az ellátandó munkafeladatok:

A munkáltató a szerződés megkötésével egyidejűleg átadja a munkavállaló számára a munkaköri leírást, amely a munkaszerződés részét képezi.

7. Munkaidő beosztása: 7.1. A Doktorandusz munkaidejének beosztását, a végzendő oktatási, kutatási feladatot

…………………………………………………………………………………... (név, beosztás, tanszék), mint a jelen szerződés vonatkozásában közvetlen felettes vezetője - határozza meg.

39

7.2. A doktorandusz szerződés megkötésére és megszüntetésére a Doktori Iskola vezetője

jogosult.

A./ Egyenlőtlen, a szerződésben előre meg nem határozható munkaidő beosztás esetén: 7.3. Amennyiben a munkaidő beosztását a jelen szerződés részletesen nem határozza meg,

a Doktorandusszal a munkaidő beosztását legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

7.4. A munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A Felek megállapodnak,

hogy a napi munkaidő négy óránál rövidebb is lehet. A Felek megállapodásánál fogva a legrövidebb napi munkaidő egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén napi 1 óra lehet.

7.5.. A Doktorandusz munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és

a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A Doktorandusz köteles a vizsgaidőpontjairól haladéktalanul, amint az a tudomására jut, közvetlen felettesét értesíteni, hogy az a munkaidő beosztásánál ezt figyelembe tudja venni, illetve köteles egyeztetést kezdeményezni az általa szükségesnek tartott felkészülési időről, mely alatt munkavégzésre nem osztható be. Kizárólag oktatási tevékenységben való részvétel esetén a Felek megállapodnak, hogy amennyiben az a heti ….. órát nem haladja meg, kölcsönösen nem tekintik a felkészülést akadályozó mértékű munkavégzésnek.

8. Egyéb rendelkezések

8.1. A Felek megállapodnak, hogy a Doktorandusz köteles az Egyetem üzleti titkait időbeli korlátozás nélkül megtartani. A Doktorandusz az üzleti titok megtartásán felül is köteles olyan magatartást tanúsítani, amely az Egyetem jogos gazdasági érdekeit nem sérti, és jó hírnevét nem veszélyezteti.

8.2. A Doktorandusz köteles tevékenységét a mindenkor hatályos jogszabályok, az Egyetem mindenkori belső szabályzatai, és egyéb, a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint kiadott szabályozásai, valamint munkáltatói jogkört gyakorlók utasítása alapján folytatni.

8.3. A Doktorandusz tudomásul veszi, és a jelen szerződés alapján kifejezetten hozzájárul,

hogy amennyiben a hallgatói munkadíja pályázati forrásból kerül ténylegesen kifizetésre, és az elszámoláshoz szükséges a jelen szerződés, valamint annak tényleges teljesítéséhez szükséges igazolások, dokumentumok benyújtása, úgy azt a pályázat elszámolásáért felelős szervezetnek az Egyetem az elszámolás céljából továbbítsa.

8.4. (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy az Egyetem a Doktorandusz munkaviszonyát

jogellenesen szüntette meg, a Doktoranduszt - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.

40

(2) Az Egyetem kérelmére a bíróság mellőzi a Doktorandusz eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a Doktorandusz továbbfoglalkoztatása az Egyetem nem várható el. (3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a) a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, az egyenlő bánásmód követelményébe (Mt. 219. §), illetve felmondási védelembe [Mt. 65. §] ütközik, vagy (4) Ha a Doktorandusz nem kéri vagy az Egyetem kérelmére a bíróság mellőzi a

Doktorandusz eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság az Egyetemet az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei

súlyának mérlegelésével a Doktorandusz legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. (5) Ha a Doktorandusz nem kéri vagy az Egyetem kérelmére a bíróság mellőzi a Doktorandusz eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. (6) A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a Doktorandusz elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.

(7) A Doktoranduszt, ha munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg a (6)

bekezdésben foglaltakon kívül megilleti a felmentési időre (Mt. 70. §) járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is.

8.5. (1) Doktorandusz, ha munkaviszonyát nem az Mt-ben előírtak szerint szünteti meg, köteles az Egyetem számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a Doktorandusz munkaviszonyának megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a felmondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos. (2) Ha a Doktorandusz a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb, mint az (1) bekezdés szerinti időtartam, az Egyetem csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti. ( 3) Az Egyetem jogosult az (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is. (4) Az Egyetem (1)-(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok (Mt. 30. és 177. §) az irányadók.

8.6. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a nemzeti felsőoktatásról szóló

2011. évi CCIV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

41

8.7. A jelen szerződésből származó vitás ügyek elbírálására – amennyiben a Felek egymással megállapodni nem tudnak – a munkaügyi jogviták rendezésére vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazandók.

8.8. Egyetem tájékoztatja a Doktoranduszt, amennyiben jelen megállapodásban foglaltakat

sérelmesnek tartja, a közléstől számított 30 napon belül a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

Győr, 20…… év ……………………… hó ………….. nap . ................................................. ............................................… Doktorandusz Egyetem ..……………………… ellenjegyző Mellékletek: 1. számú melléklet: Nyilatkozat

42

7. melléklet Ügyrend külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására

Ez az ügyrend a Széchenyi István Egyetem „A Doktori Képzés és a Doktori Fokozatszerzés Szabályzata” 25. § alkalmazásához készült. Irányadó a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és a 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet.

A kérelem benyújtása

(1) Külföldi egyetemen szerzett tudományos fokozatának honosítását az kérheti, aki kérelme benyújtásakor

a) állampolgárságát és személyes adatait az állampolgárság és a személyi adat igazolására szolgáló hatósági igazolvánnyal,

b) magyarországi lakóhelyét lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolja.

a) A kérelmet személyesen kell benyújtani, és a benyújtáskor be kell mutatni az 1. pontban meghatározott igazolásokat.

b) A honosítás iránti kérelmet a szakmailag illetékes Tdományági Doktori Tanácshoz címezve az illetékes doktori iskolában kell benyújtani. A kérelmet az ügyrendhez tartozó formanyomtatványon, az alábbi mellékletekkel együtt kell benyújtani:

a) az eredeti (kivételes esetben a másodlatként kiadott) oklevél közjegyző által hitelesített másolata valamint annak ugyancsak közjegyző által hitelesített magyar nyelvű fordítása,

b) az eljárási díj befizetését igazoló feladóvevény.

c) Csak olyan kérelem kerül átvételre, melyhez a 3. pontban meghatározott valamennyi mellékletet csatolták.

A honosítási eljárás

d) A honosításról az Egyetem Doktori Tanácsa (a továbbiakban: EDT) hoz határozatot az illetékes TDT javaslata alapján.

e) A TDT a külföldi oklevél megszerzési körülményeinek és feltételeinek az Egyetem vonatkozó szabályaival történő összevetéséhez a kérelem átvételét követő 30 napon belül felszólíthatja a kérelmezőt az itt felsorolt kiegészítő dokumentumok vagy azok valamelyikének benyújtására:

a) az oklevél megszerzését megelőzően folytatott felsőfokú tanulmányok igazolására szolgáló oklevelek másolata és a nem magyar nyelvű oklevelek hiteles fordítása,

b) a doktori értekezés és annak magyar nyelvű tézisszerű összefoglalója,

43

c) a kérelmező tudományos tevékenységét igazoló irodalom és hivatkozások jegyzéke,

d) a külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított olyan okirat (szabályzat) másolata, melyből megállapíthatóak az adott intézmény doktori képzésre és fokozatszerzésre vonatkozó szabályai, tanulmányi rendje, stb.

f) Az 5. pontban felsorolt dokumentumok benyújtására a kérelmezőnek a benyújtásra vonatkozó felszólítás kézhez vételétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre.

g) Amennyiben az eljáró TDT nem tudja kétséget kizáróan megállapítani az oklevelet kibocsátó intézmény jogosultságát tudományos fokozat adására, úgy a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) véleményét kéri.

h) Az eljáró TDT szakértőt, illetve szakértői bizottságot kérhet fel a kérelem értékelésére.

i) A honosítás eljárásban a követelmények meghatározásánál alapvetően a tartalmi kérdésekre kell ügyelni a formaiakkal szemben. Nevezetesen:

a) a doktori szigorlat vagy doktori komplex vizsga nem feltétlenül követelmény olyan doktori eljárás esetében, ahol a védés maga megfelel egy soktárgyas vizsgának (Franciaország, USA, stb.);

b) a publikációs követelmények általában meg kell, hogy egyezzenek a megfelelő egyetemi követelményekkel. Ez alól kismértékű kivétel tehető, ha a kibocsátó intézményben az előzetes publikáció nem megengedett. (pl. egyes francia, angol egyetemek); de szükséges hogy az értekezés fő eredményei valamelyik világnyelven publikálva jelenjenek meg a szakterület elismert, lektorált folyóiratában. Itt nem a dolgozatok száma a döntő, hanem a tézisek publikusságának ténye.

c) a disszertáció formai követelményei nem kell, hogy megegyezzenek a hazai követelményekkel;

d) a tézisfüzet nem követelmény, de a disszertációból egyértelműen ki kell derülnie, hogy melyek a Szerző önálló, új eredményei. Ezek meg kell, hogy feleljenek az általános hazai követelményeknek. Kétség esetén a TDT az eljárás során nyilatkozatot kérhet arról, hogy a Szerző mely eredményeit tekinti önálló, új eredményeknek.

e) Magyar állampolgárnak világnyelven történt doktori cselekmény esetében is szükséges második idegen nyelv tudását igazolnia. Magyarországon nem akkreditált nyelviskola bizonyítványa is elfogadható.

j) Kiegészítő feltételeket csak akkor kell kitűzni, ha azok a tartalmi megfeleltetéshez szükségesek.

k) Az EDT az eljáró TDT javaslata alapján az alábbi határozatokat egyikét hozhatja meg:

44

a) a külföldön megszerzett oklevél által tanúsított tudományos fokozatot honosítja (a Széchenyi István Egyetem által kibocsátott doktori oklevél joghatályával azonosnak ismeri el);

b) a honosítást kiegészítő feltételekhez (doktori szigorlat letétele, doktori értekezés megvédése, stb.) köti;

c) a honosítást elutasítja.

l) Az EDT a meghozott határozatot részletes indoklással látja el.

m) A 12. pont a) alpontja szerinti honosításáról rendelkező határozatában az EDT feljogosítja a kérelmezőt a doktori cím használtára

n) 12. pont b) és c) alpontjai esetén a kérelmező a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban fellebbezést nyújthat be az illetékes miniszterhez. A fellebbezéshez részletes indoklást kell csatolni. Erre a kérelmező figyelmét a határozat megküldésével egyidejűleg írásban fel kell hívni.

o) A honosított fokozatnak nincs minősítése.

Záró rendelkezések

p) Az eljárás befejezése után a kérelemmel együtt beadott okmányokat a kérelmező a határozattal együtt visszakapja.

q) A honosítási eljárás díja a kérelem beadásakor hatályos jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromnegyede.

r) A honosítási eljárást a kérelem átvételétől számított 60 napon belül be kell fejezni. Ha az 5. pont szerint további dokumentumok bekérése történik akkor az eljárás lezárására vonatkozó határidőt 30 nappal meg kell hosszabbítani, és erről a kérelmezőt írásban értesíteni kell.

s) A kérelmezőnek szükség esetén küldött értesítések, a határidők pontos követéséhez, tértivevényes küldeményként küldendők.

t) A honosított oklevelek törzskönyvezését az Egyetem által kibocsátott tudományos fokozatoknak megfelelően az EDT titkára végzi.

u) Jelen ügyrend az EDSZ részét képezi, azzal egyidejűleg lép hatályba.

45

Kérelem

(Formanyomtatvány külföldön megszerzett tudományos fokozat honosításához) Alulírott …………………………. kérem a tisztelt Egyetemi Doktori Tanácsot, hogy az alábbiakban előterjesztett indokaim alapján a külföldön szerzett tudományos fokozatomat doktori fokozatként honosítani szíveskedjen. I. Személyi adatok Családi és utónév: Állampolgárság: Leánykori név: Anyja leánykori neve: Állampolgársága: Születési idő, hely (helység, megye): Személyi igazolvány száma/Útlevél száma: Állandó lakcím (irányítószám, helységnév, megye, utca, házszám, telefonszám): Értesítési cím (irányítószám, helységnév, megye, utca, házszám, telefonszám): Munkahely neve: Beosztás: Munkahely címe, telefonszáma: E-mail cím: Mobiltelefon-szám: II. Tudományos fokozattal kapcsolatos adatok Külföldön szerzett fokozat tudományága: Külföldön szerzett fokozatot odaítélő intézmény neve, székhelye: Disszertáció megvédésének dátuma: Doktori program, amelyben a kérelmező részt vett: Odaítélt fokozat alapjául szolgáló disszertáció címe, évszáma az adott nyelven: Odaítélt fokozat alapjául szolgáló disszertáció címe, évszáma magyarul: Doktori oklevél kelte: Nyelvismeret (1. nyelv), igazoló dokumentumok sorszáma, kelte: Nyelvismeret (2. nyelv), igazoló dokumentumok sorszáma, kelte: III. A honosítási kérelem indoklása: A tudományág megnevezése, amelyben a kérelmező a fokozat honosítását kéri: Doktori Iskola megnevezése, amelynek illetékességébe tartozik a kérelem elbírálása: Kelt: ……………………………………………… Köszönettel: ------------------------------------------ kérelmező aláírása Az ügyrendben megnevezett mellékletek csatolandók.

46

8. melléklet Jelentkezési adatlap szervezett/egyéni képzésre

JELENTKEZÉSI LAP

a Széchenyi István Egyetem ……………………… Tudományági Doktori Iskola

doktori (PhD) képzésére Név (születési név):

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Állampolgárság:

Lakáscím, telefon:

Értesítési cím, telefon, e-mail cím:

Munkahely neve, címe, beosztás:

A választott téma megnevezése:

A képzési forma megnevezése (a megfelelő aláhúzása):

nappali tagozat - állami ösztöndíjas nappali tagozat – önköltséges egyéni felkészüléses képzés – önköltséges Az egyetemi oklevél adatai:

- az egyetem, kar, szak, végzettség megnevezése:

- az oklevél száma, kelte, minősítése:

A nyelvvizsga bizonyítvány adatai (száma, szintje, típusa):

Győr, dátum ………………………………… jelentkező aláírása

47

Mellékletek: egyetemi oklevél másolata: ................................ db nyelvvizsga bizonyítvány másolata:..................... db ajánlás: ................................................................ db szakmai életrajz publikációs jegyzék rövid kutatási terv eljárási díj befizetését igazoló csekkszelvény Egyéb: …………………………………………………………………………………………………………

48

9. melléklet Jegyzőkönyv minta: doktori komplex vizsga, doktori védés

A FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS JEGYZŐKÖNYVE

A doktorjelölt neve:

Születési hely, év, hó, nap:

Állandó lakcím:

Az értekezés címe (témaköre):

A témavezető neve:

Tudományág:

Doktori iskola:

Nyelvvizsgák: 1.

2.

Felkészülés:

A kérelem benyújtásának időpontja:

49

A Tudományági Doktori Tanács az ……………………. számú határozatával döntött a doktori komplex vizsga lefolytatásáról az alábbiak szerint.

A doktori szigorlat:

Elméleti rész:

Kutatásmódszertani rész:

A doktori komplex vizsga helye, időpontja

A doktori komplex vizsga eredménye:

Név Aláírás Elméleti

rész pontszáma

Kutatásmódszertani rész

pontszáma

A doktori komplex vizsga

a) átlagpontszáma:

b) %-os eredménye:

c) minősítése:

50

A bírálati eljárás

A Tudományági Doktori Tanács az …………………………….. számú határozatával döntött az értekezés védéséről és nyilvános vitájáról az alábbiak szerint.

A doktori értekezés címe:

Az értekezés és a nyilvános vita nyelve:

A munkahelyi vita eredménye (ha volt):

Az értekezés benyújtásának időpontja:

Témavezető:

A hivatalos bírálók:

A hivatalos bírálók javaslata:

1. Javasolja az értekezést védésre és nyilvános vitára.

2. Támogatja az értekezés védését és nyilvános vitáját.

A nyilvános vita időpontja:

A nyilvános vita helye:

A bírálóbizottság:

elnök:

tagok:

titkár:

51

A nyilvános vita értékelése:

A nyilvános vita eredménye: .................... pont ........................%

Részletes jegyzőkönyv a védésről és nyilvános vitáról mellékletben.

A doktori (Ph.D.) fokozat odaítélését javasoljuk/nem javasoljuk

Győr,

név aláírás

52

A Tudományági Doktori Tanács javaslata:

A doktori (Ph.D.) fokozat odaítélését javasoljuk/nem javasoljuk

Győr, 20…………………………….

…………………………

a TDT elnöke

Az Egyetemi Doktori Tanács határozata:

A PhD fokozatot odaítéljük/nem ítéljük oda

A doktori eljárás végeredménye (az oklevél minősítése):

Győr, 20……………………………….

…………………………

az EDT elnöke

A kérelmező számára a …………….. anyakönyvi számú doktori (Ph.D.) oklevelet átadtuk.

Győr, 20…………………………..

…………………………

rektor