Fogyasztóvédelmi előadás a Mozgássérültek

Budapesti Egyesülete, valamint a Vakok és

Gyengénlátók Közép-Magyarországi

Regionális Egyesülete tagjai számára

Dr. Barkóczi Erzsébet – Dr. Kóródy Dávid

Lurdy ház

Budapest, 2014.04.07.

A fogyasztóvédelem legfontosabb

szerepe

A fogyasztók vállalkozásokkal

szembeni kiszolgáltatottságát

hivatott csökkenteni.

Általános fogyasztóvédelmi

ismeretek

Általános fogyasztóvédelmi

ismeretek

Általános fogyasztóvédelmi

ismeretek

A fogyasztók legfontosabb jogai

Ha hibás a termék……

A fogyasztók legfontosabb jogai

Elsősorban kijavítás vagy kicserélés,

másodsorban pedig vételár-leszállítás

vagy annak teljes visszatérítése.

A fogyasztók legfontosabb jogai

Határidő: 2 év

Bizonyítási kötelezettség a hiba

kapcsán:

első hat hónapban a vállalkozást,

hátralévő másfél évben a fogyasztót

terheli.

A fogyasztók legfontosabb jogai

A fogyasztók legfontosabb jogai

Jótállás

Teljes időtartama alatt a vállalkozás

csak akkor mentesül jótállási

kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a

hiba oka

a vásárlás után keletkezett.

Tájékoztatási kötelezettség –

hagyományos- és speciális értékesítés

Módja: világosan és közérthetően.

Időpontja: a fogyasztó szerződési

nyilatkozatának megtétele előtt.

Hagyományos értékesítés - a

tájékoztatás tárgya I.

A termék vagy szolgáltatás lényeges

tulajdonságai

Vállalkozás neve, postai címe,

telefonszám, elektronikus levélcím

Ellenszolgáltatás teljes összege

Teljesítés feltételei (fizetés, fuvarozás,

határidő, panaszkezelési módok)

Kellékszavatosságra,

termékszavatosságra vonatkozó

kötelezettség, esetleges jótállás megléte,

feltételei

Hagyományos értékesítés - A

tájékoztatás tárgya II.

Szerződés időtartama (határozott idejű

esetében), megszüntetésének

feltételei (határozatlan idejű esetében)

Átalakulás és megszüntetés feltételei

(határozott idejű határozatlan idejű)

Digitális adattartalom működése

Digitális adattartalom kompatibilitása

(hardver, szoftver)

Hagyományos értékesítés - a

tájékoztatás tárgya III.

A békéltető testülethez való fordulás

lehetősége,

a vállalkozás székhelye szerint illetékes

békéltető testület neve és székhelyének

postai címe.

A kellékszavatosság, termékszavatosság,

jótállás fogalmakról szóló tájékoztatást

úgy kell megadni, hogy egyértelmű és

világos legyen az e fogalmak jelentése

közötti különbség. (mintatájékoztató)

Hagyományos értékesítés - kivételek a

tájékoztatási kötelezettség alól

Azon információk, amelyek a körülmények

alapján nyilvánvalóak.

A mindennapi élet szokásos

szükségleteinek fedezése körébe tartozó

kisebb jelentőségű szerződések,

amelyeket a szerződéskötés időpontjában

teljesítenek.

A speciális értékesítési formák

Termékbemutatók (üzleten kívüli

értékesítés)

Internetes vásárlás (távollevők között

kötött szerződések)

A termékbemutatók és azok

veszélyei (üzleten kívüli értékesítés)

A termékbemutatók veszélyei

Bevált, előre jól kidolgozott marketing-

technikák a fogyasztók meggyőzésére

(azért, hogy szerződést kössenek).

A fogyasztó nincs olyan helyzetben, hogy tudatos döntést hozhasson.

Sok vállalkozás folytat agresszív

kereskedelmi gyakorlatot az utazással

egybekötött

termékbemutatókon hatósági bírságok

A termékbemutatók veszélyei

Épp ezért a termékbemutatók során

megkötött

szerződések esetén a fogyasztót a

jogszabály

többletvédelemben részesíti.

A szerződés megkötésére a vállalkozás

kezdeményezésére, annak üzletén kívül

kerül sor, mint például:

Fogyasztó lakásán

Külön értékesítési célból szervezett

utazás (termékbemutató)

Mi az az üzleten kívüli értékesítés?

Internetes vásárlás

Tájékoztatási kötelezettség

A vállalkozás köteles legkésőbb

a szerződés megkötése előtt a fogyasztót

tájékoztatni egy sor információról.

Ezek birtokában hozhat ugyanis csak tudatos

döntést.

Speciális értékesítési formák – a

tájékoztatás tárgya I.

Még szélesebb körű, mint a

hagyományos értékesítés esetében a

speciális értékesítés jellege miatt a

fogyasztó kevésbé van olyan

helyzetben, hogy tudatos döntést

hozhasson

A hagyományos értékesítésnél említett

információkat mind meg kell adni a

fogyasztó részére.

Speciális értékesítési formák – a

tájékoztatás tárgya II.

A vállalkozás üzleti tevékenysége helyének

postai címe, és annak a vállalkozásnak a

postai címe, akinek nevében eljár.

Határozatlan időre vagy előfizetést

magában foglaló szerződés esetében

annak ténye, hogy az ellenszolgáltatás

teljes összege a számlázási időszakra

vonatkozó valamennyi költséget

tartalmazza.

Indokolás nélküli elállási jog, határideje,

feltételei, elállási nyilatkozat minta.

Speciális értékesítési formák – a

tájékoztatás tárgya III.

A termék visszaküldésének költségei,

ha azt a fogyasztó viseli.

Az indokolás nélküli elállási jog kapcsán

érvényesülő kivételek.

Szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés

a teljesítés megkezdését követően a

fogyasztó köteles megtéríteni a

vállalkozás ésszerű költségeit

Fogyasztó által fizetendő vagy

biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi

biztosíték.

Bizonyítási kötelezettség

A vállalkozást bizonyítási

kötelezettség terheli a tájékoztatás

megtörténtére vonatkozóan.

Indokolás nélküli elállási/felmondási

jog

A fogyasztó indokolás nélküli

elállási/felmondási joggal élhet a

speciális értékesítési formák esetében.

Ha a szerződés tárgya termék elállás

Szolgáltatás esetében felmondás

Határideje: 14 nap

Határidő kezdete: a termék átvételének,

illetve szolgáltatás esetében a szerződés

megkötésének napja.

Egyéb előírások az indokolás nélküli

elállási/felmondási jogra vonatkozóan

A fogyasztó e jogára vonatkozó

tájékoztatási kötelezettség

megsértése esetén tizenkét hónappal

meghosszabbodik az elállási határidő

Ha időközben megadja a tájékoztatást a

kereskedő a közléstől számított

tizennegyedik napon jár le a határidő

Elállási jog gyakorlása:

Elállási nyilatkozat minta vagy egyéb

kifejezett nyilatkozat által.

A kereskedőre vonatkozó főbb

előírások az indokolás nélküli elállási

jog gyakorlásakor

Az elállásról való tudomásszerzéstől

számított tizennégy napon belül köteles

visszatéríteni a fogyasztó által megfizetett

teljes összeget.

Visszatarthatja a kifizetett összeget, amíg

a fogyasztó a terméket vissza nem

szolgáltatta vagy kétséget kizáróan nem

igazolta, hogy azt visszaküldte.

A fogyasztó kötelezettségei az

indokolás nélküli elállási jog

gyakorlása esetén I.

Vissza kell küldeni a terméket

tizennégy napon belül ennek

költségét viseli, ha a vállalkozás ezt nem

vállalta kivétel: ha a vállalkozás vállalta

e költségek viselését vagy üzleten kívül

kötött szerződések esetében a

szerződéssel egyidejűleg szállították ki a

fogyasztónak és az árucikk a jellege

folytán postai küldeményként nem

küldhető vissza

A fogyasztó kötelezettségei az

indokolás nélküli elállási jog

gyakorlása esetén II.

Felel azért az értékcsökkenésért,

amely abból ered, hogy a termék

jellegének, tulajdonságainak és

működésének megállapításához szükséges

használatot meghaladóan vette igénybe

azt.

Kivétel: amennyiben a vállalkozás

elmulasztotta a fogyasztót tájékoztatni az

indokolás nélküli elállási jogáról.

A fogyasztó kötelezettségei az

indokolás nélküli elállási jog gyakorlása

esetén III.

Szolgáltatás esetében:

Elszámolási kötelezettség (kivétel: túlzott

ár).

A szolgáltatás teljesítése kapcsán a

vállalkozás részérül felmerült teljes vagy

részleges költséget viseli (kivétel: nem

megfelelő tájékoztatás vagy a fogyasztó

nem kérte a teljesítés megkezdését az

elállásra nyitva álló határidő előtt).

Az indokolás nélküli elállási jog

gyakorolhatósága alóli kivételek I.

Például:

Szolgáltatás egészének teljesítése

esetében, ha a teljesítés a fogyasztó

beleegyezésével kezdődött meg és tudomásul

vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését

követően a felmondási jogot elveszti.

Azon termékek, szolgáltatások, amelyek ára a

pénzpiac ingadozásától függ.

További kivételek

Olyan előre gyártott termékek, amelyeket a

fogyasztó utasítása alapján állítottak elő.

Romlandó vagy minőségét rövid ideig tartó

termékek.

Zárt csomagolású termékek, amelyek

higiéniai okokból nem küdlhetőek vissza

felbontás után.

Lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel,

számítógépes szoftver példánya

csomagolás felbontása után

Hírlap, folyóirat és időszaki lap.

Nyilvános árverésen megkötött szerződések.

Hitelszerződések esete

Termékbemutatók ÉS

Internetes vásárlás esetén, ha hitelre

vásárlunk, de 14 napon belül elállunk az

eredeti szerződéstől

Az felbontja a kapcsolt

hitelszerződést is!

Meg nem rendelt áruk esete

2003. évi CXXV. törvény

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

Állami kötelezettségvállalásból fakadó, hatékony jogvédelem

biztosítása a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára

Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek

csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel

nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései

szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni

szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.

Két iránya:

◦ Pozitív: eszközrendszer biztosítása: mindenkinek jogosultságként

kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú

személyként kezeljék = esélyegyenlőség

◦ Negatív: tartózkodás minden magatartástól, mely mások

emberi méltóságát sértheti = egyenlő bánásmód

Jogsértés: A közvetlen hátrányos megkülönböztetés: Olyan rendelkezés,

melynek eredményeként egy személy, csoport valós vagy vélt

tulajdonsága (pl. fogyatékossága) miatt részesül

kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más,

összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Ugyanezen tulajdonságok miatt továbbá:

a közvetett hátrányos megkülönböztetés: bújtatott, nem

kifejezett megkülönböztetés

a zaklatás: célja hatása megfélemlítő, ellenséges, megalázó.

a jogellenes elkülönítés

a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás

Tiszteletben tartandó tehát: 8. § nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzetiséghez való

tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti

meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság

(terhesség) vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitása, életkor, stb.

Kivételek: Nem minősül jogsértésnek:

Az a magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás, gyakorlat,

amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog

érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza,

feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos,

illetve

tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül

összefüggő, ésszerű indoka van.

Nem jelenti az egyenlő bánásmód megsértését az

előnyben részesítés:

az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi

csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének

felszámolására irányul, ha

a törvényi feltételeknek eleget tesz, így pl.

◦ jogszabályon alapul, meghatározott időre, meghatározott feltétel bekövetkeztéig szól

és

◦ nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az

egyéni szempontok mérlegelését

Az egyenlő bánásmód követelményének

megsértése miatt indítható eljárások különösen: Egyenlő Bánásmód Hatósága előtti eljárás

személyiségi jogi per (2013. évi V. tv.)

munkaügyi per (2012. évi I. tv.)

fogyasztóvédelmi eljárás (1997. évi CLV. tv.)

Fontos! Az egyedi esetek jogsértésének tartalmával kapcsolatos szabályokat az

egyes jogterületek anyagi szabályai adják meg, így a Ptk., Mt.

Az eljárási szabályait azonban az eljárási szabályok, így a Ket. (2004. évi

CXL. tv.), vagy a Pp. (1952. évi III. tv.)

A hatóságok eljárásaira általában a Ket. irányadó.

Az egyenlő bánásmód törvény vegyesen tartalmaz anyagi jogi és

eljárási jogi szabályokat!

A kérelmek összeállításánál mindig vizsgálják körültekintően milyen

szükséges – csatolandó – anyagok segíthetik kérelmük eldöntését!

Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárása

kérelem alapján, és törvényben meghatározott esetekben

vizsgálatot folytat, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód

követelményét

ügyintézési határidő főszabály: 75 nap, kk. 45 nap

a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év, és a

jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el

eszközei:

a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,

c) elrendelheti a jogerős határozatának - a jogsértő nyilvános

adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon

- nyilvános közzétételét,

d) bírságot szabhat ki,

a sérelmet szenvedettnek valószínűsítenie kell a joghátrányt, és

valamely tulajdonságát (pl.: fogyatékosság, nem, életkor).

Egyenlő bánásmód követelményének

érvényesülnie kell több területen, így:

Foglalkoztatás

Szociális biztonság

Lakhatás

Oktatás/képzés

Áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele során:

Egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, ha pl.

ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, mint vendéglátó-ipari,

kereskedelmi, valamint a művelődés és a szórakozás céljára létrehozott

intézményekben, stb.

a) megtagadni vagy mellőzni szolgáltatások nyújtását vagy áru

forgalmazását,

b) az adott helyen rendelkezésre álló szolgáltatásoktól, illetve áruktól

eltérő minőségben szolgáltatást nyújtani, illetve árut forgalmazni,

c) olyan feliratot vagy jelzést elhelyezni, amely azon következtetés

levonását teszi lehetővé, hogy az ott nyújtott szolgáltatásból vagy

áruforgalmazásból valakit vagy valakiket kizárnak.

1998. évi XXVI. törvény

a fogyatékos személyek jogairól és

esélyegyenlőségük biztosításáról Cél:

a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek

meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó

komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a

fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a

társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.

Alapelvei:

ne okozzon semmi és senki fogyatékosság kialakulásához vezető

károsodást

körülmények kialakításával a fogyatékosságból fakadó terhek

csökkentése

állapot rosszabbodás megelőzése, következményeinek enyhítse

a társadalmi életben való részvétel feltételeinek megteremtése

Fogyatékos személy fogalma

Ezen fogalom meghatározásokat használja minden magyar

jogszabály:

1. 1998. évi XXVI. törvényben: az a személy, aki tartósan vagy

véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi,

pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen

halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb

jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal

egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.

II. 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett ENSZ Fakultatív

Jegyzőkönyvében: minden olyan személy, aki hosszan tartó

fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely

számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy

teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását

A FOGYATÉKOS SZEMÉLYT MEGILLETŐ JOGOK

akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezethez

1997. évi LXXVIII. tv. Az épített környezet alakításáról és védelméről

a közérdekű, valamint a fogyatékos személyeket megillető jogokkal,

valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos

információkhoz történő egyenlő esélyű hozzáféréshez való jog

! információs társadalom erősíti a lehetőségeket ! (EP 2014.02.26.

előterjesztést szavazott meg az információs társadalomban kötelező normákról)

közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáféréshez való jog

! az önálló életvitelét segítő kutya közszolgáltatást nyújtó

szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló

területére történő bevitel engedésének kötelezettsége !

(27/2009 (XII.3.) SZMM rendelet a segítő kutyákról)

Támogató szolgálat, segédeszköz

A FOGYATÉKOS SZEMÉLYT MEGILLETŐ JOGOK

Közlekedés

◦ közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek,

utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató

berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy

általi biztonságos igénybevételre

◦ közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy

közlekedését - az indulási helytől a célállomásig történő -

szállítást végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani

◦ Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos

személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és

alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni

◦ 218/2003 (XII.11.) korm. rend. parkolási igazolványról,

◦ 102/2011 (VI.29.) korm. rend. közlekedési kedvezményről,

◦ 2012. évi XLI. tv. személyszállításról

2014-ben Göteborg (Svédország) nyerte az Access City díjat

kiemelkedő szerepvállalásáért és energia befektetésért a város

akadálymentesítése terén

Fogyasztóvédelmi eljárások

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el hatósági ügyekben, így pl.

Ellenőrzi és szükség esetén eljár:

◦ a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással,

◦ a gyermek- és fiatalkorúak védelmével,

◦ a fogyasztói csoporttal,

◦ a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával, valamint

◦ a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását,

◦ az áru fogyasztók számára való értékesítésére,

◦ fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására,

◦ a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően

megállapított árára,

◦ a fogyasztói panaszok intézésére,

◦ a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód

követelményére, továbbá

◦ a fogyasztók tájékoztatására

A fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha fogyasztóvédelmi

rendelkezés megsértésére a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai

fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához

tartozó fogyasztóval szemben került sor. (47/C § (5) bek.)

Amennyiben panaszunk van, úgy a panasz természetétől függően:

I.

Hatósági eljárást indíthatunk

Békéltető Testületek

a megoldás fogyasztói jogvita esetén

Amennyiben panaszunk van, úgy a panasz természetétől függően:

II.

Alternatív vitarendezési fórum előtti megoldást is választhatunk:

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a

vállalkozás közötti, a termék minőségével,

biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok

alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek

közötti szerződés megkötésével és teljesítésével

kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági

eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának

megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben

döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és

költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére

tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő

kötelezettségekkel kapcsolatban.

Fontos!

Az Fgytv. szempontjából a fogyasztó fogalma eltér az általános polgári

jogi fogyasztói fogalomtól!

A fogyasztó és vállalkozás közötti jogvitákat hivatott

megoldani.

Ingyenes

Gyors

Szakszerű

Érdemben dönt

Békéltető testület – a megoldás fogyasztói

jogvita esetén

Testületek eljárása:

megyei, fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő

testület (pénzügyi békéltetés elkülönült a békéltető

rendszeren belül)

fogyasztó jelöli meg melyik testület előtt kíván eljárni (20.§)

egyes, vagy három fős eljáró tanács dönt

az eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az

érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy

rendezését

kérelemre indul:

◦ formanyomtatványon előterjesztendő kérelmek (www.bekeltetes.hu) illetve

◦ online platformok készülnek (2015. január 9-ig EB tesztmód, 2016. január 9-től éles

rendszerek)

vállalkozás alávetése

90 napon belüli döntés

Egyezség:

Elsődleges cél, mindkét fél elégedetten távozzon

Kötelezést tartalmazó határozathozatal:

◦ ha a kérelem megalapozott, és

◦ a vállalkozás alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés

meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve

kötelezőként elismerte

Ajánlás

◦ a kérelem megalapozott,

◦ azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését

kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem

nyilatkozott

Kérelem elutasítása

◦ ha a meghallgatást követően a tanács a kérelmet megalapozatlannak találja

Eljárás megszüntetése

◦ a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

◦ a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak

◦ az eljárás folytatása lehetetlen,

◦ az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve azt az

esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül

megállapítható - nincs szükség.

Döntések:

Köszönöm a figyelmet!