fÖldÜnk És kÖrnyezetÜnk - szbkg · 2015-01-21 · színe, domborzata. természeti...

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT

7–9. ÉVFOLYAM

7. ÉVFOLYAM

Időkeret:

Évi óraszám: 72

Heti óraszám: 2 óra

Javasolt óraterv

TÉMAKÖRÖK Óraszám

Európa országainak természet- és társadalomföldrajza 27

Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom-

földrajza 29

A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza 17

Belépő tevékenységek

A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, il-

letve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Kontúrtér-

képes feladatok irányított megoldása.

Az időjárási jelenségek felismerése időjárási térképek alapján.

Az éghajlat jellemzőinek felismerése diagramokon, és következtetések levonása az adatokból.

Folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik fel-

tárásához.

A gazdasági élet ágazatainak, ágainak szerepe és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai

adatok feldolgozásával, forráselemzéssel, esetmegbeszéléssel.

A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemuta-

tása szemelvények alapján.

Információk gyűjtése egyéni és csoportmunkában társadalmi-gazdasági jelenségekről, folyama-

tokról statisztikák, tömegkommunikációs források, Internet felhasználásával.

Tanulói beszámoló önállóan gyűjtött információk alapján hazánk és az Európai Unió kapcsola-

táról.

Tanulói kiselőadás a különböző tájak népszokásairól, hagyományairól könyvtári kutatómunka

alapján.

Terméklisták összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből.

Tabló, illetve riport készítése hazánk védett természeti és kulturális értékeivel, idegenforgalmi

vonzerejével kapcsolatban.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK

Európa országainak természet- és társadalomföldrajza

Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe.

Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági jellemzői. Észak-Európa orszá-

gainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel.

Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új

iparágak megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság.

Európa országainak természet- és társadalomföldrajza

Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötő-

és az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmi-gazdasági képe.

Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia és

Montenegró.

Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalomföldrajzi vonásainak bemutatása.

Kiemelten: Oroszország és Ukrajna.

Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza

Közép-Európa általános földrajzi képe.

A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegysé-

gek és a feltöltött alföldek mint tipikus tájak. Németország szerepe az európai gazdaságban.

Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai.

Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok.

Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jel-

lemzése.

A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza

A Kárpát-medence földtani szerkezete és természetföldrajzi képe.

A magyarság a Kárpát-medencében.

A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai.

A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak

Topográfia

Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz,

Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris;

Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia;

Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája,

Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán- szi-

getek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép- szibériai-

fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien- san;

Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, Szaúd-

Arábia, Thaiföld, Törökország;

Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Pe-

king, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi.

Balti-tenger, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, La Manche, Rajna, Rhône, Szajna, Temze,

Balti-ősföld, Brit-szigetek, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Grönland, Holland- mély-

föld, Izland, Kárpátok, Londoni-medence, Lotaringia, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pen-

nine, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység,

Észak-Európa, Nyugat-Európa;

Anglia, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, , Íror-

szág, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia Svédország,

Amszterdam, Birmingham, Brüsszel Dublin, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Koppen-

hága, London, Luxembourg, Lyon, Manchester, Oslo, Párizs, Reykjavík, Rijeka, Rotter-

dam, Stockholm, Strasbourg,

Adriai-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Földközi-tenger, Urál folyó, Volga Pó,; Alpok, Ap-

penninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Ciprus, Dalmácia, Dinári-

hegység, Donyec-medence, Etna, Kelet-európai-síkság, Kréta, Pireneusi (Ibériai)- félsziget, Pi-

reneusok, Szicília, Urál, Vezúv;

Dél-Európa,Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa,

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észtország, Fehéroroszország, Görögország, Horvá-

tország Lettország, Litvánia, Macedónia, Moldávia, Moldova, Olaszország, Oroszország, Por-

tugália, Spanyolország, Szerbia és Montenegro, Ukrajna; Kárpátalja;

Athén, Barcelona, Belgrád, , Chişinắu, Genova, Kijev, Lisszabon, Ljubljana, Madrid, Marseille,

Milánó, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Podgorica, Róma, Skopje,

Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Velence, Volgog-

rád, Zágráb, Odera, Rajna–Majna–Duna vízi út, Visztula, Bécsi-medence, Cseh-medence, Déli-

Kárpátok, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-

Kárpátok, Germán- alföld, Hargita, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Lengyel-alföld, Lengyel-

középhegység, Magas- Tátra, Morva-medence, Német-középhegység, Nyugati-Alpok, Román-

alföld, Ruhr-vidék, Szilézia, Szudéták,

Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia;

Burgenland,

Beregszász, Bécs, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Constanţa, Drezda,

Eszék, Frankfurt, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg,

Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva

Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti

Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park;

Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak- Ma-

gyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió,

Budapesti agglomeráció.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jel-

lemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadal-

mi- gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a termé-

szeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környe-

zeti értékeit. Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különbö-

ző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket ta-

nári irányítással. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogal-

makat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartal-

mi jellemzőket.

8. ÉVFOLYAM

Időkeret:

Évi óraszám: 55

Heti óraszám: 1,5 óra

Javasolt óraterv


Természeti adottságok és társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyar-

ország tájain 20

Térképi ismeretek 4

Kozmikus környezetünk 6

A geoszférák földrajza 24

Belépő tevékenységek

Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó temati-

kus térképek logikai és összehasonlító elemzése.

A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Egy-

szerű térképi ábrázolások készítése.

Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. Külön-

böző típusú műholdfelvételek elemzése tanári útmutatással.

Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken és műholdfelvételeken.

A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusú áb-

rák és modellek segítségével.

Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamata-

inak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák, képek és modellek alapján. Felszínfej-

lődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömb-

szelvények és folyamatábrák) alapján.

Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez, a tájak-

hoz. Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok, sta-

tisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján.

A nap- és holdfogyatkozások kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatá-

sa önállóan készített vázlatrajz alapján.

Földtörténeti időoszlop, kortáblázat készítése a földtörténet fő eseményeivel kapcsolat-

ban. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról.

Időjárási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása.

Adatok gyűjtése különféle forrásokból az adott témához kapcsolódóan. Helymeghatározási

és időszámítási feladatok önálló megoldása.

Számítási feladatok a középhőmérséklettel, a hőingadozással, a vízrajzi jellemzőkkel és a

népesedéssel kapcsolatban.

Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok.

Időjárás- és vízállásjelentés értelmezése, egyszerű időjárási prognózis készítése adatok alap-

ján.

Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain

Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. Magyarország fel-

színe, domborzata.

Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink. Hazánk népességföldrajzi jellemzői,

népesedési folyamatai.

A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek.

A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre és az életmódra.

A gazdaság telepítő tényezői, általános vonásai, területi különbségei, szerkezeti átalakulása.

Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon.

A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése. A tájak

természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőik.

Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. Hazánk nemzetkö-

zi kapcsolatai.

Budapest földrajza. Régiónk földrajza.

Topográfia

Balaton, Bodrog, Dráva, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura Olt, Rába, Sa-

jó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velencei-tó, Zagyva, Zala;

Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang,

Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-

fennsík, Csallóköz, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Du-

na–Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Duna-

zug-hegység, Északi- középhegység, Gerecse, Győri-medence, Hajdúság, Hegyalja, Hortobágy,

Jászság, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Kékes, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-

hegység, Marcal-medence, Maros– Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Vajdaság, Vereckei-

hágó,

Mohácsi-sziget, Móri-árok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugat-magyarországi-

peremvidék, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Szé-

kelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Ti-

szántúl, Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység,

Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység;

Ajka, Algyő, Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Békéscsaba, Budapest, Bük, Cegléd,

Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló,

Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa,

Kaposvár, Kassa, , Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Kom-

ló, Lábatlan, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa,

Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Salgótarján, Salz-

burg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár,

Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Ti-

hany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaeger-

szeg, Zalakaros;

Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál–Indiai-lemez, Azori-szigetek,

Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-hegységrendszer,

Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Grossglockner, Japán-árok, Kaledóniai- hegység-

rendszer, Krakatau, Laurázsia, Lengyel-tóhátság, Líbiai-sivatag, Mariana-árok, Mount St. He-

lens, Mt. Pelée, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea, Popocatépetl,

Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld, Variszkuszi-

hegységrendszer; Boden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felső-tó,

Genfi-tó, Gyilkos-tó, Hévízi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Mekong,

Michigan-tó, Niagara- vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó, Watt-

tenger.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló tudjon helymeghatározási és egyszerű térképészeti számításokat végezni. Legyen ké-

pes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét,

felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szfé-

rák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyez-

tető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák

alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüg-

géseket.

9. ÉVFOLYAM

Időkeret:

Évi óraszám: 72


Javasolt óraterv


A földrajzi övezetesség 24

Népesség- és településföldrajz 10

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók,

országcsoportok és országok 30

A globális problémák földrajzi vonatkozásai 8

Tematikai egy-

ség/Fejlesztési cél

A földrajzi övezetesség

Órakeret

24 óra

Előzetes tudás

Az éghajlat és az időjárás fogalma, az éghajlati elemek felismerése. Az

egyes kontinensek tipikus éghajlatainak és Magyarország éghajlatának

jellemzői. Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító

tényezők szerepe. Éghajlati diagram olvasása. Az éghajlati övezetesség

okai. A földrajzi övezetek egyedi jellemzői, az övezetekhez kötődő

tipikus tájak.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

Az oksági gondolkodás fejlesztése a földrajzi övezetességet kialakító

tényezők közötti ok-okozati kapcsolatrendszerek megértetésével, az

éghajlat más földrajzi tényezők alakításában meghatározó jelentőségé-

nek, a természeti adottságok és a mezőgazdasági tevékenység

közötti, az éghajlat és a táplálkozás, a napi életvitel közötti

összefüggések felismertetésével.

A rendszerszemlélet fejlesztése a földrajzi övezetesség elemeinek me-

gismerése során.

Annak megértése, hogy az egyes elemekben bekövetkező változások az

egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének megbomlásához

is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében veszélyeztethetik az

egyes társadalmak életterét.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség

A szoláris éghajlati övezetesség kialakulása törvényszerűségeinek, a

valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának, az övezetességet

kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése,

összefüggéseinek feltárása.

Az övezetesség rendszerének megerősítése; az éghajlati és a

Fizika: meteorológiai

jelenségek fizikai

földrajzi övezetesség közötti különbség indoklása. *A talajtípusok övezetes elrendeződésének bemutatása, az egyes

övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok

jellemzése.

A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet

Az övezetek kialakulása, elrendeződése, az ebben rejlő tör-

vényszerűségek és összefüggések feltárása; az övezetek tago-

lódásának törvényszerűségei. Az éghajlati jellemzők változásában

megfigyelhető törvényszerűségek feltárása, más elemekkel való

összefüggéseinek bemutatása.

A természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve gazdálkodás

kapcsolatának bemutatása; az összefüggések, ok-okozati kapcsola-

tok feltárása. A talajtípusok övezetes elrendeződésének bemutatása,

az egyes övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok

jellemzése. Példák megnevezése a fenntarthatóság és a talaj

kapcsolatára különböző éghajlati övekben.

Övezeteket veszélyeztető környezeti problémák és következményeik

bemutatása.

Gyakorlat

A függőleges övezetesség

A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bizonyítása.

A függőleges övezetességben megnyilvánuló területi különbségek

bemutatása példák alapján.

alapjai.

Matematika: modellek

és diagramok megér-

tése, adatleolvasás.

Biológia-egészségtan:

életfeltételek,

életközösségek, bio-

mok, ökológiai

kapcsolatrendszerek,

talaj, az élővilág rend-

szerezése.

Magyar nyelv és

irodalom:

szövegegységek

közötti tartalmi

különbségek

felismerése.

Etika: más kultúrák

iránti érdeklődés.

Kulcsfogalmak /

fogalmak Szoláris és valódi éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség, övezet, öv,

terület, vidék; zonális talaj, természetes élővilág, függőleges övezetesség,

erdőhatár, hóhatár.

Tematikai egy-


Népesség- és településföldrajz

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

A hazai településtípusok legfontosabb jellemzői, a különböző

településtípusokon élők jellemző tevékenységei. Települések és

szerepköreik konkrét példái. Az egyes kontinensek, kontinensrészek,

országok népességének jellemzői, meghatározó jelentőségű települései.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Az eltérő kultúrák értékeinek felismertetése, a kultúrák közötti

párbeszéd fontosságának, a vallás kultúraformáló szerepének megér-

tetése.

Érdeklődés és nyitottság kialakítása más vallások, kultúrák értékeinek

megismerése iránt.

Az idegen nyelvtudás fontosságának belátása.

Bolygónk különböző térségeiben lejátszódó urbanizálódás eltérő

vonásainak felismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel való

összefüggésének belátása. A témához kapcsolódó médiahírek kritikus

értelmezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének bemutatása.

Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti

kisebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján.

A nyelvi sokszínűség jellemzése, a világnyelvek szerepének megér-

tése.

A világvallások elterjedésének, a vallás kulturális és a társadalmi-

gazdasági folyamatokban betöltött szerepének megismerése példák

alapján.

Településtípusok

A települések csoportosítása különböző szempontok alapján

példákkal.

A falu és a város fejlődésének, szerepének, jellemzőinek

összehasonlítása, példák különböző szerepkört betöltő településekre

a szerepkörök átalakulására.

Az egyes településtípusokon élők életkörülményének, az

életmódjának összevetése; a tanya és a farm összehasonlítása.

Urbanizáció

A városodás és városiasodás fogalmának megismerése, kapcsoltuk

megértése; az urbanizációs folyamatok összehasonlítása a fejlett és a

fejlődő világban; az agglomerációk kialakulásának bemutatása

konkrét példákkal; a nagyvárosi élet ellentmondásainak feltárása a

témához kapcsolódó szemelvények, adatok felhasználásával.

Idegen nyelvek: a

nyelvtanulás fon-

tossága (mo-

tiváció).

Informatika: digitális

információforrások

használata, informat-

ikai eszközök haszná-

lata.

Etika: a vallás szerepe,

más kultúrák ér-

tékeinek elismerése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nagyrassz, természetes szaporodás és fogyás, a népesedési folyamat

szakaszai, népességrobbanás, korfa, fiatalodó társadalom, öregedő

társadalom, születéskor várható élettartam, népsűrűség, világnyelv,

világvallás, aktív és inaktív népesség, munkanélküliség, vendég-

munkás; tanya, farm, falu, város, városszerkezet, agglomeráció.

Topográfiai is-

meretek

Nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népes-

ségtömörülés, a világvallások központjai.

Tematikai egy-


A világgazaságban k lönböző szerepet betöltő régiók,

országcsoportok és országok - Európa

Órakeret

14 óra

Előzetes tudás

Az Európai Unióról tagállamai, a közösség működésének alapvető el-

emei, az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági

jellemzői. A tematikai egység


céljai

Az Európai identitástudat továbbfejlesztése az Európai Unió, illetve a kontinens országai természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének

felismertetésével, az Unió tagországai által közösen megfogalmazott

értékek iránti tisztelet, a felelős közösségi magatartás iránti igény kia-

lakításával.

Nyitottság kialakítása az országok természeti és kulturális értékeinek


Az Európai Unióval, illetve a kontinens országaival kapcsolatos hírek,

információk értelmezése, érdeklődés kialakítása a közösséget, a

kontinens országait érintő témák, események megismerése iránt. Az

Európai Unión belüli különbségek okainak felismertetése, az ezek

kiegyenlítődésére irányuló programok, alapok jelentőségének megér-

tése.


Az Európai Unió

Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők, az

ágazati és regionális együttműködés területei és konkrét példáinak

megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a

világgazdaságban.

A területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági

fejlettség okainak feltárása; a regionális politika lényegének megér-

tése.

A területi fejlettség különbségei Európában

Az Európai Unió magterületei

Németország, Franciaország, a Benelux államok és az Egyesült

Királyság gazdaságának szerepe az Európai Unió gazdaságában.

Történelem, tár-

sadalmi és állam-

polgári ismeretek:

Európa a

20. század második

felében, az Európai

Unió kialakulása,

Szovjetunió, szo-

cializmus.

Magyar nyelv és

irodalom: útleírások,

tájleírások.

Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak

kiemelése.

A gazdasági felzárkózást lehetőségeinek és nehézségeinek be-

mutatása: Olaszország; Spanyolország és Görögország.

Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai

A piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági követ-

kezményeinek bizonyítása. Csehország, Lengyelország, Szlovákia,

Románia gazdasági fejlődésének összehasonlítása.

A jugoszláv utódállamok (délszláv országok) eltérő fejlődési útjai, a

fejlődést nehezítő társadalmi-gazdasági tényezőinek kiemelése.

Kelet-Európa: az elhúzódó gazdasági átalakulás következményei

Ukrajna gazdaságának példáján. Oroszország társadalmi-gazdasági

fejlődésének sajátos vonásai, az ország világgazdasági szerepének

alakulásában.

Egy választott térség / ország megadott szempontok szerinti be-

mutatása I-III. Projektmunka készítésével különböző forrásokból

gyűjtött információk alapján

Informatika: digitális információforrások



lata.


értékeinek tisztelete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Gazdasági unió, eurózóna, Schengeni egyezmény, uniós támogatás,

területi fejlettségkülönbség, regionális politika, magterület, periféria

terület, felzárkózás.

Topográfiai

ismeretek

Európa országai és fővárosai. A magyarsághoz kötődő határon túli

területek központjai.

Antwerpen, Barcelona, Bilbao, Birmingham, Csernobil, Donyeck, Du-

brovnik, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göte-

borg, Lyon, Manchester, Marseille, Milánó, Murmanszk, Nápoly,

Odessza, Rotterdam, Sevilla, Split, Strasbourg, Szentpétervár, Theszaloní-

ki, Torino, Várna, Velence, Volgográd.

Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg,

Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Karlo-

vy Vary, Katowice, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Lódz, München, Ostrava,

Ploieşti, Plzeň, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Trieszt, Zürich.

Tematikai egy-


Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok

társadalmi-gazdasági jellemzői

Órakeret

16 óra

Előzetes tudás

Az egyes kontinensek természetföldrajzi jellemzői, kontinensek, illetve

azok meghatározó jelentőségű országcsoportjainak társadalmi-

gazdasági és környezeti sajátosságai. A tematikai egység


céljai

A fejlett országok felelősségének felismertetése a perifériatérségek problémáinak mérséklésében, a nemzetközi összefogás szükségességé-

nek beláttatása.

A földi gazdasági erőtér folyamatos átrendeződésének felismertetése,

okainak megértetése.

Világunk természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismer-

tetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakítása.

Nyitottság kialakítása más országok természeti és kulturális értékeinek


A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk ér-

telmezése, érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész emberiséget

érintő témák, események megismerése iránt. Az általános emberi jogok

(pl. az egészséges környezethez, a tanuláshoz való jog) érvényesülése

iránti elkötelezettség, az emberi értékek iránti tisztelet kialakítása.

A szociális kompetencia fejlesztése a segítő szándékú, az emberi

fejlődést szolgáló karitatív tevékenység tiszteletének, illetve az ebben

való közreműködés képességének alakításával.


Ázsia regionális földrajza

Délnyugat–Ázsia világgazdasági jelentőségének bemutatása; a

szénhidrogénkincs szerepének igazolása a térség fejlődésében. A

kultúrák találkozásának bemutatása Törökország példáján; Izrael

fejlődésének társadalmi– gazdasági tényezői.

Japán meghatározó szerepe Kelet– és Délkelet–Ázsia gazdasági

fejlődésében.

Délkelet–Ázsia gyorsan iparosodott országainak fejlődési

sajátosságai, az eltérő fejlődési utak magyarázata.

A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének

sajátos vonásai.

Ázsia elmaradott, szegény térségeinek bemutatása, a társadalmi-

gazdaság problémák értelmezése és magyarázata.

Amerika regionális földrajza

Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világ gaz-

dasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. A gazdasági

fejlődés sajátosságai, területi jellemzése, az összefüggések bizonyí-

tása; az országon belüli gazdasági-területi átrendeződés sajátos

vonásainak és okainak bemutatása.

A NAFTA USA-n kívüli tagországai (Kanada és Mexikó), szerepük

az együttműködésben példák alapján.

Latin–Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők, tár-

sadalmi– történelmi adottságok bemutatása; a fejlettség területi

különbségei, a gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői. A

fejlődés ellentmondásainak feltárása az adóparadicsomok példáján;

Történelem, tár-

sadalmi és állampol-

gári ismeretek: ókori

öntözéses kultúrák

(Egyiptom, Mezopo-

támia, India, Kína),

világvallások gyarma-

tosítás, nagy földrajzi

felfedezések, az

Amerikai Egyesült

Államok megala-

kulása.

Magyar nyelv és


tájleírások.

Művészetek: távoli

tájak népeinek kul-

turális értékei.




ikai eszközök

az országok világgazdasági szerepének bemutatása példák alapján. Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és

megnehezítő tényezők kiemelése.

Afrika regionális földrajza

A gazdasági fejlődést befolyásoló természeti és társadalmi tényezők

értékelése; a fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok

feltárása, a gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése. Észak–

Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak

összehasonlítása, a társadalmi-gazdasági felzárkózás lehetőségeinek

példái. A Dél–afrikai Köztársaság fejlődésében szerepet játszó

tényezők bemutatása.

Egy választott térség vagy ország megadott szempontok szerinti be-

mutatása projektmunka készítésével különböző forrásokból gyűjtött

információk alapján.

használata.



Kulcsfogalmak/

fogalmak

Világgazdasági centrum-periféria, gyarmatosítás, posztindusztriális tár-

sadalom, technopolisz, hightech ágazat, K+F, duális gazdaság, de-

mográfiai válság, feltörekvő ország, üdülősziget, adóparadicsom,

ültetvény, farm, eladósodás, adósságválság, éhségövezet, OPEC.

Topográfiai

ismeretek

Fülöp-szigetek, Indonézia, Irak, Irán, Malajzia, Tajvan; Algéria, Csád,

Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia,

Marokkó, Nigéria, Tunézia; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolí-

via, Chile, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Venezue-

la. Adóparadicsomok és üdülő szigetek példái.

Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria; Atlanta,

Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna,

Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York,

Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington.

Tematikai egy-


Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

Az egyes kontinensek, országok feldolgozása során megismert konkrét

környezeti problémák. Magyarország környezeti állapota, védendő

természeti és társadalmi– kulturális értékei. A Világörökség részeként

megnevezett értékek megismertetése; a geoszférák környezeti prob-

lémáinak feltárása. A tematikai egység


céljai

Annak megértése, hogy a természeti és a társadalmi– gazdasági folyamatok közötti egyensúly megőrzése, a környezettudatos termelés

és fogyasztás elvének érvényesülése Földünk jövője szempontjából

alapvető fontosságú. A lokális folyamat – globális következmény elv

értelemében az egyén és a helyi közösségek felelősségének belátása.

A környezeti témák iránti folyamatos tájékozódás igényének, a

környezetbarát termékek, eljárások megismerése iránti igény kiala-

kítása, a témához kapcsolódó médiában elhangzó információk kritikus

értelmezése.

Törekvés a fogyasztási szokások környezeti szempontokat szem előtt

tartó átalakítására, a tudatos fogyasztói magatartásra baráti és családi

körben egyaránt.

A természeti környezet, a természetes tájak és életközösségek

sokszínűségében rejlő szépség felismertetése, a megőrzését segítő ma-

gatartásforma kialakítása. A témában megszerzett ismeretek tudatos

alkalmazása a mindennapi életben, és majd később a munka világában

is.


A globálissá váló környezetszennyezés és következményei

A szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése, az

összefüggések feltárása, a lokális szennyeződés globális követ-

kezményeinek igazolása példákkal; a környezetkárosodás életkörül-

ményekre, életminőségre gyakorolt hatásának bemutatása.

Demográfiai válság

A népességrobbanás kialakulása, következményei, a folyamat

összefüggéseinek, területi jellemzőinek feltárása. Eltérő népesedési

folyamatok: csökkenő lélekszámú és intenzíven növekvő tár-

sadalmak jellemzőinek bemutatása példákon.

Urbanizációs válság

A nagyvárosok terjeszkedése: az urbanizációs folyamat területi

jellemzőinek, ellentmondásainak, társadalmi-gazdasági követ-

kezményeinek feltárása példákkal.

Élelmezési válság

Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak fe-

lismerése. A fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti

hatásainak igazolása példákkal.

A bioszféra és a talaj sérülékenységének felismerése. A genetikailag

módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges

hatásai.

A biogazdálkodás jellemzése.

A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés

következményei

A nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamata. Az ener-

gia- és nyersanyag-hatékony gazdálkodás lényegének megismerése,

az alternatív energiaforrások hasznosítási problémáinak feltárása.

A környezeti szempontok érvényesíthetőségének bemutatása a

Kémia: a szen-

nyeződésekhez

kapcsolódó kémiai

folyamatok, szen-

nyezőanyagok,

gyártási folyamatok,

műanyagok, égés.


környezeti ártalmak,

egészséges

táplálkozás,

hiánybetegségek,

elhízás, GMO, rend-

szertan, védett

növények és állatok.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

demográfia,

urbanizáció.

Fizika: energia.

Technika, életvitel és

gyakorlat: családter-

vezés, tudatos

fogyasztói magatartás.



termelésben és a fogyasztásban, a fogyasztói társadalom és a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőinek összegyűjtése, összevetése.

(gyakorlat)

A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás fontosságának

igazolása, a különböző megoldási lehetőség összevetése. (gyakorlat)

A környezet- és a természetvédelem feladatai.

Az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny köz-

reműködés példáinak bemutatása. A helyi szerveződések, illetve a

regionális és nemzetközi összefogás példái a környezet védelme és a

fenntarthatóság eléréséért.

A természeti- táji értékek és az emberiség kultúrkincsének védelmé-

ben tett lépések fontosságának, jelentőségének feltárása.

A legfontosabb nemzetközi szervezetek tevékenységének be-

mutatása, a főbb egyezmények, irányelvek célkitűzéseinek megis-

merése. A megvalósítás eredményeinek és nehézségeinek feltárása.

A témakörhöz kapcsolódó aktualitások (aktuális környezetvédelmi

akciók, védett állatok, növények, területek) bemutatása források

feldolgozásával – különös tekintettel a közvetlen környezet

természeti értékeire. (gyakorlat)

használata, informatikai eszközök

használata.

Etika: a jövő

generációért érzett

felelősség.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális klíma-

változás, savas csapadék, radioaktív szennyeződés, biodiverzitás csökken-

ése, ivóvízellátás, vízhiány, vízszennyezés, népességrobbanás, élelmezési

válság, urbanizációs problémák, fogyó és megújuló energiaforrások, ener-

giahatékonyság, veszélyes hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék

újrahasznosítása, fenntarthatóság.

ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, kiotói egyezmény.

Topográfiai

ismeretek

Környezeti világegyezmények aláírásának helyszínei. Regionális és

globális hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák kipatta-

násának helyszínei.

EMELT KÉPZÉS

10. ÉVFOLYAM

Időkeret:

Évi óraszám: 72


Témakörök

Az órák felhasználása

Új is-

meretek

Gyakorla

korla-

ti óra

Ismétlés,

összefoglalás,

mérés-

értékelés

Összes óraszám

10. évfolyam

I. A földrajzi övezetesség

15

3

4

22

II. A természeti adottságok

és a társadalmi-gazdasági

fejlődés regionális

különbségei Európában

15

6

4

25

III. Az Európán kívüli

kontinensek (Ázsia,

Amerika), tájak, országok

természeti-társadalmi-

gazdasági jellemzői

14

5

4

23

Erdélyi út

0

2

0

2

Összesen

44

16

12

72

Tematikai egy-


A földrajzi övezetesség

Órakeret

22 óra

Az órakeret

felhasználása

Új ismeretek

Gyakorlat

Ismétlés, mérés

Összes óraszám

15

3

4

22

Előzetes tudás

Az éghajlat és az időjárás fogalma, az éghajlati elemek felismerése. Az

egyes kontinensek tipikus éghajlatainak és Magyarország éghajlatának

jellemzői. Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító

tényezők szerepe. Éghajlati diagram olvasása. Az éghajlati övezetesség

okai. A földrajzi övezetek egyedi jellemzői, az övezetekhez kötődő

tipikus tájak.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

Az oksági gondolkodás fejlesztése a földrajzi övezetességet kialakító

tényezők közötti ok-okozati kapcsolatrendszerek megértetésével, az

éghajlat más földrajzi tényezők alakításában meghatározó jelentőségé-

nek, a természeti adottságok és a mezőgazdasági tevékenység közöt-

ti, az éghajlat és a táplálkozás, a napi életvitel közötti összefüggések fe-

lismertetésével.

A rendszerszemlélet fejlesztése a földrajzi övezetesség elemeinek me-

gismerése során.

Annak megértése, hogy az egyes elemekben bekövetkező változások az

egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének megbomlásához

is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében veszélyeztethetik az

egyes társadalmak életterét.


A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség

A szoláris éghajlati övezetesség kialakulása törvényszerűségeinek, a

valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának, az övezetességet

kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése,

összefüggéseinek feltárása.

Az övezetesség rendszere; az éghajlati és a földrajzi övezetesség

közötti különbség indoklása.

Klímadiagramok szerkesztése, értelmezése és összehasonlítása. Az

gyes éghajlatok felismerése a klímadiagram alapján.

Fényképek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus

területei.

A társadalom lehetőségei az egyes övezetekben, övekben,

területeken. Példák arra, hogyan kezeli a társadalom az övezetek,

övek, területek környezeti problémáit.

Éghajlati övezetek, övek, területek/vidékek komplex jellemzése.

A forró övezet

Az övezet öveinek elkülönítési szempontjai.

Egyenlítői öv: a passzát szélrendszer szerepe az egyenlítői éghajlat

és a többi természetföldrajzi jellemző kialakulásában.

Átmeneti öv: összefüggések a passzát szélrendszer és az éghajlat

átmeneti jellege között. A nedves és száraz szavanna éghajlati

sajátosságai, okai.

Térítői öv: az állandóan leszálló légáramlás szerepe trópusi sivatagi

éghajlat kialakulásában.

Monszun vidék: a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun

kialakulása, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepe

a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában.

Az övezet hasznosítása és környezeti gondjai:

A trópusi erdőirtások és felégetések következményeit. A szavannák

túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait. az időszakos

vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodás-

Fizika: meteorológiai

jelenségek fizikai

alapjai.

Matematika: modellek

és diagramok megér-

tése, adatleolvasás.


életfeltételek,

életközösségek, bio-

mok, ökológiai

kapcsolatrendszerek,

talaj, az élővilág rend-

szerezése.

Magyar nyelv és

irodalom: szövege-

gységek közötti

tartalmi

különbségek felis-

merése.


iránti érdeklődés.

ban. A monszungazdálkodás sajátosságai.

A mérsékelt övezet:

A mérsékelt övezet sajátosságait egy adott hosszúsági vagy

szélességi kör mentén.

Meleg mérséklet öv:

A mediterrán és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat elhelyezkedé-

se, eltérő jellemzőik. A mediterrán éghajlat jellegzetességeinek

összefüggései az uralkodó szélrendszer váltakozásával. A forró

övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat összehasonlítása.

Valódi mérsékelt öv:

Az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatása a természet-

földrajzi tényezők NY-K irányú változásaira. Keresztmetszeti szel-

vények és éghajlati diagramok elemzése.

Az óceánok és a tengeráramlások éghajlat-módosító hatása a nyugati

területeken. Különbségek az egyes kontinenseken.

Hasonlóságok és a különbségek a nedves és a száraz kontinentális

éghajlat sajátosságai között. A száraz kontinentális éghajlat

természetes növénytakarójának különböző változatai.

A tengerektől való távolság és a domborzat szerepe a mérsékelt

övezeti sivatagi éghajlat kialakulásában.

Hideg mérsékelt öv:

A tajga éghajlat kiterjedésének különbségei és magyarázata az

északi és a déli félgömbön. A vízháztartás sajátosságait az övben.

Az övezet hasznosítása és környezeti gondjai:

A környezeti tényezők szerepe a növénytermesztés és az állatteny-észtés jellemzőinek változásában. A természetes növénytakaró kiirtásának környezeti hatásai. A vízháztartás példáján keresztül a területek környezeti gondjainak bemutatása. Megoldási javaslatok a speciális környezeti gondokra.

Hideg övezet:

A sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjai. A nap-

palok és az éjszakák időtartamának földrajzi szélességtől függő vál-

tozása. A belföldi jégtakaró kiterjedésének különbségét az északi és

a déli félgömbön. Környezeti problémák bemutatása.

Függőleges övezetesség:

Összefüggések a tengerszint feletti magasság és a környezeti

tényezők változása között: a külső erők magassággal változó

felszínformáló szerepe a magashegységekben. Az övezetesség

kialakulásának különbségei a vízszintes övezetesség függvényében.

Anövénytermesztés vízszintes és függőleges övezet-

ességgel összefüggő rendszere.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Az övezetek/övek/területek/vidékek elnevezése. A természetes

növénytakaró, zonális és azonális talajtípusok neve.

Tematikai egy-


A természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági

fejlődés regionális különbségei Európában

Órakeret

25 óra

Az órakeret

felhasználása

Új ismeretek

Gyakorlat

Ismétlés, mérés

Összes óraszám

15

6

4

25

Előzetes tudás

Az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági

jellemzői. A tematikai egység


céljai

Az Európai identitástudat továbbfejlesztése a kontinens országai természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetésével.



A kontinens országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése,

érdeklődés kialakítása a közösséget, a kontinens országait érintő témák,

események megismerése iránt.


Európa általános természetföldrajzi képe A kontinens kialakulásának folyamata geológiai és szerkezetmor-

fológiai térképek segítségével is. A geológiai szerkezet és az ás-

ványkincsek előfordulásának összefüggései.

Tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet

és a talajtípus közötti összefüggései. Ezen természeti tényezők be-

mutatása a kontinens nagytájain.

Európa általános társadalmi képe

Európa sűrűn lakott területei, nagy agglomerációi, és elhelyezke-

désük indoklása. A vendégmunkások, menekültek és bevándorlók

szerepe, befogadásuk és társadalmi következményei.

Észak-Európa

A kontinensrész és országainak gazdasági életében szerepet játszó

természeti és társadalmi tényezői. Az Eu-s tagság és kimaradás az

Unióból. Az országok jóléte, gazdagsága okainak, összetevőinek ér-

telmezése.

Atlanti-Európa

A történelmi és a gazdaságtörténeti múlt hatását a kontinensrész or-

szágainak mai gazdasági életében. A gazdasági szerkezetváltás

következményei.

Az Egyesült Királyság, Franciaország és a Benelux államok és gaz-

daságának sajátos vonásai

Egyesült Királyság: a szigetország földrajzi fekvésének és ás-

ványkincseinek szerepe. A gyarmatosítás hatásai.

Franciaország: a mezőgazdasági termelés területi elhelyezkedése, az

idegenforgalom szerepe az ország gazdaságában. Az ipar telepítő

tényezői és a legfontosabb ágazatok.

Magyar nyelv és irodalom: útleírások,

tájleírások.





lata.



Történelem, társadalmi

és állampolgári is-

meretek: gyarmato-

sítók, ipari forradalom,

technológiai váltás.

Jugoszlávia felbom-

lása.

Benelux-államok: szerepük az európai integrációban. Gazdasági

körzeteik bemutatása.

Németország:

Az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági

adottságai és a termelés különbségei. A keleti és nyugati országrész

eltérő gazdasági-társadalmi fejlődése, az ország újraegyesítését

követő eredmények és problémák. A déli területek gyors fejlődése.

Mediterrán-Európa és a Balkán-térség:

A tipikus mediterrán táj természetföldrajzi jellemzői és a hozzá

kapcsolódó gazdálkodás; a Földközi-tenger szerepe az országok

természeti-gazdasági adottságaira.

A mediterrán mezőgazdaság általános jellemzői.

A gazdasági felzárkózást lehetőségeinek és nehézségeinek be-

mutatása: Olaszország; Spanyolország és Görögország, Szerbia,

Montenegró, Horvátország. A turizmus kiemelt szerepének be-

mutatása.

Olaszország:

Az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi

adottságai, gazdasági fejlettsége, a különbségek következményei. Az

északi ipari háromszög kiemelt szerepének ismertetése. Spanyolor-

szág:

Az ipar vezető ágazatai (különös tekintettel az idegenforgalomra és

a történelmi hagyományokra), gazdasági központjai.

Görögország: az ókori kulturális hagyományok. Az ország szerepe

az EU-ban.

Szerbia, Montenegró:

Az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségek, a sok-

nemzetiségű ország felbomlása és az utódállamok élete. Iparának és

mezőgazdaságának területi elrendeződése, a Vajdaság gazdasági

szerepe.

Horvátország:

A karsztos képződmények bemutatása. Dalmácia idegenfor-

galmának szerepe az ország életében.

Az Alpok országai: Ausztria és Svájc

Ausztria és Svájc gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés

sajátos vonásainak kiemelése. Az Alpok szerepe az országok

természeti és gazdasági adottságainak kialakításában.

Svájc: magas gazdasági fejlettség hagyományai és alapjai.

Ausztria: a medence és a magashegyvidéki területek gazdaságának

jellemzői.

Kelet-Közép-Európa:

A piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági követ-

kezményeinek bizonyítása. Lengyelország, Csehország, Szlovákia,

Szlovénia, Románia gazdasági fejlődésének összehasonlítása.

Lengyelország, Csehország: az ország nagytájai, a tájak legfon-

tosabb erőforrásai, gazdasági központok.

Szlovákia: a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepe a gazdaság

fejlődésében. Magyar vonatkozású információk gyűjtése.

Szlovénia: társadalmi-gazdasági fejlődése. Különleges helyzete

a volt Jugoszláv utódállamok között.

Románia: a gazdasági élet területi elhelyezkedése és ágazati

szerkezete, a természeti adottságok szerepe a gazdasági

központok elhelyezkedésében. Magyar vonatkozású központok.

Kelet-Európa: az elhúzódó gazdasági átalakulás következményei

Ukrajna gazdaságának példáján. Oroszország társadalmi-gazdasági

fejlődésének sajátos vonásai, az ország világgazdasági szerepének

alakulásában.

Tematikai egy-


Az Európán kívüli kontinensek (Ázsia, Amerika),

tájak, országok természeti-társadalmi-gazdasági

jellemzői

Órakeret

25 óra

Az órakeret

felhasználása

Új ismeretek

Gyakorlat

Ismétlés, mérés

Összes óraszám

15

6

4

25

Előzetes tudás


azok meghatározó jelentőségű országcsoportjainak társadalmi- gaz-

dasági és környezeti sajátosságai. A tematikai egység


céljai


nek beláttatása.
















Ázsia általános természeti képe

A kontinens kialakulásának folyamata geológiai és szerkezetmor-


ványkincsek előfordulásának összefüggései. Tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet



Ázsia általános társadalmi képe

A kontinens vallási-kulturális sokszínűsége, ennek következményei

a társadalom életében. A kontinens világgazdasági szerepe, annak

változásai. A népességrobbanás folyamata, nagy népességkoncen-

trációk kialakulása. A túlnépesedés kezelésének lehetőségei. Az

élelmezési gondok kialakulása, és a probléma megoldása.

Délnyugat–Ázsia

Világgazdasági jelentőségének bemutatása; a szénhidrogénkincs

szerepének igazolása a térség fejlődésében.

Az arab országok közös és egyedi vonásainak bemutatása. A térség

geopolitikai fontosságának kiemelése. Az országok csoportosítása

gazdasági fejlettségük szerint.

India:

Az ország népesedési folyamatának összefüggése az élelmezéssel. A

társadalmi, vallási hagyományok szerepe a gazdasági életben. A

természeti adottságokhoz igazodó mezőgazdaság és az iparfejlődés

eredményei.

Japán meghatározó szerepe Kelet– és Délkelet–Ázsia gazdasági

fejlődésében

Japán: a szigethelyzet és a természeti erőforrások szűkösségének

következményei a gazdasági fejlődésben. A természeti feltételekhez

és a társadalmi szokásokhoz alkalmazkodó japán gazdaság vonásai.

A világpiac igényeihez való alkalmazkodás szerepe a gazdaság

fejlődésében. Kiemelkedő ágazatok a japán gazdaságban. Délkelet–

Ázsia: a gyorsan iparosodott országok fejlődési

sajátosságai, az eltérő fejlődési utak magyarázata. A csoport

országainak hasonló és eltérő gazdasági vonásai. Amerika általános

természeti képe







Amerika általános társadalmi képe

A népesség összetételének változásai, a bevándorlás szerepe a tár-

sadalmi-gazdasági fejlődésben. A nagy népességkoncentrációk

elhelyezkedése és kialakulásuk magyarázata.

Történelem, tár-


gári ismeretek: ókori

öntözéses kultúrák,

világvallások gyarma-

tosítás, nagy földrajzi

felfedezések, az

Amerikai Egyesült

Államok megala-

kulása.

Magyar nyelv és


tájleírások.

Művészetek: távoli

tájak népeinek kul-

turális értékei.





lata.



Amerikai Egyesült Államok:

Az észak-déli nyitottság éghajlati következményei.

A gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzése, az

összefüggések bizonyítása; az országon belüli gazdasági-területi

átrendeződés sajátos vonásainak és okainak bemutatása. A mezőgaz-

daság övezetessége: az egyes övek sajátosságait, fő terményei. A

nagy gazdasági körzetek fejlődésének tendenciái.



különbségei, a gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői.

Mexikó: az ország társadalmi-gazdasági életének fejlődése, kapcsola-

tai az USA-val.

Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és

megnehezítő tényezők kiemelése. A területi különbségek természeti

és társadalmi okai.

országainak hasonló és eltérő gazdasági vonásai. Amerika általános

természeti képe







Amerika általános társadalmi képe

A népesség összetételének változásai, a bevándorlás szerepe a tár-

sadalmi-gazdasági fejlődésben. A nagy népességkoncentrációk

elhelyezkedése és kialakulásuk magyarázata.

Amerikai Egyesült Államok:

Az észak-déli nyitottság éghajlati következményei.

A gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzése, az

összefüggések bizonyítása; az országon belüli gazdasági-területi

átrendeződés sajátos vonásainak és okainak bemutatása. A mezőgaz-

daság övezetessége: az egyes övek sajátosságait, fő terményei. A

nagy gazdasági körzetek fejlődésének tendenciái.



különbségei, a gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői.

Mexikó: az ország társadalmi-gazdasági életének fejlődése, kapcsola-

tai az USA-val.

Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és

megnehezítő tényezők kiemelése. A területi különbségek természeti

és társadalmi okai.

11. ÉVFOLYAM Időkeret:

Évi óraszám: 72


Témakörök


Új is-

meretek

Gyakorla

korla-

ti óra

Ismétlés,

összefoglalás,

mérés-

értékelés

Összes óraszám

11. évfolyam

I. Az Európán kívüli

kontinensek (Afrika,

Ausztrália, Antarktisz),

16

4

2

22

tájak, országok

természeti-társadalmi-


II. Magyarország – helyünk

a Kárpát-medencében

12

3

2

17

III. Magyarország – helyünk

Európában

12

3

2

17

IV. Az Európai Unió

8

6

2

16

Összesen

48

16

8

72

Tematikai egy-


Az Európán kívüli kontinensek (Afrika, Ausztrália,

Antarktisz), tájak, országok természeti-társadalmi-


Órakeret

22 óra

Az órakeret

felhasználása

Új ismeretek

Gyakorlat

Ismétlés, mérés

Összes óraszám

16

4

2

22

Előzetes tudás


azok meghatározó jelentőségű országcsoportjainak társadalmi- gaz-

dasági és környezeti sajátosságai.

A tematikai egység


céljai


nek beláttatása.
















Afrika természetföldrajza

Afrika domborzatának és tájainak megismerése.

Erőforrások: a földtani szerkezet és az övezetesség követ-

kezményeinek, valamint az ásványkincs- és energiahordozó- ké-

szletek területi és gazdasági ellentmondásosságának értelmezése.

Afrika tipikus tájainak jellemzése.

Afrika, az éhező kontinens

A trópusi mezőgazdaság változatos formái (talajváltó, ültetvényes,

oázis- és legeltető gazdálkodás) és az azokhoz kötődő életmódok

különbségeinek feltárása. Száhel, az éhezés és a szegénység földje: a

természeti, társadalmi, egészségügyi veszélyhelyzetek (pl.

menekültek, járványok, túllegeltetés), ökológiai katasztrófa okozati

megismerése, nemzetközi segítségnyújtás szükségességé-

nek felismerése.

Egyiptom: az ősi kultúra és a globális világ ellentmondásainak

megértése.

Dél-afrikai Köztársaság: az ásványkincsek és energiahordozók

szerepe az ország gazdaságában. Az apartheid-rendszer és követ-

kezményei.

Nigéria: népcsoportok és gazdasági kapcsolatok.

Ausztrália természeti képe

Elszigetelt fekvés, ellentmondásos természeti adottságok (sivatag és

artézivíz-készlet, termékeny alföldek és hegyv-

idék) és következményeik ismerete. Szigetvilág az óceánban

(Óceánia), a speciális fekvés gazdasági, tár-

sadalmi és környezeti következményeinek (hajózás, ide-

genforgalom stb.) megismerése. Természeti és gazdasági adottságok

kapcsolata Ausztráliában.


A forró övezet

élővilága. Városi

ökoszisztéma.

Történelem, társadalmi

és állampolgári is-

meretek: Gyarmatosítás,

ókori öntözéses kultúrák

(Egyiptom). Urbani-

záció, technológiai

fejlődés.

Erkölcstan: lokális

cselekvések és globális

problémák.

Ausztrália társadalmi-gazdasági képe

Az ausztrál gazdaság legfőbb vonásai. A népesség területi

elhelyezkedése és a természeti adottságok kapcsolata.

A sarkvidékek földrajza

Az Északi- és a Déli-sarkvidék összehasonlító földrajzi jellemzése;

az ózonréteg-elvékonyodás okainak és következményeinek átlátása;

a sarkvidék mint speciális élettér értelmezése.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében

Órakeret

17 óra

Az órakeret

felhasználása

Új ismeretek

Gyakorlat

Ismétlés, mérés

Összes óraszám

12

3

2

17

Előzetes tudás

A Kárpát-medence természetföldrajzi jellemzői, nagytájai. Magyaror-

szág nagytájai és egyes középtájai. A hegységek és a felszín alatti

vizek típusai. A középhegység, a karsztvidék és a feltöltött alföld

tipikus táj.

A térszemlélet fejlesztése Magyarország földjének a Kárpát- medencevidék egészében való földrajzi értelmezésével.

Az oksági gondolkodás fejlesztése az országrészek, tájak földrajzi

jellemzőinek összevetésével (az összehasonlító földrajzi elemzés mód-

szerével, a jellemzők okainak és következményeinek össze-

kapcsolásával).

A szülőföld és a haza szeretetének megalapozása a mikrokörnyezet

megismerésétől induló, egyre bővülő tudásszerzéssel; a haza- és a

nemzettudat formálása.

Környezettudatosságra nevelés a természet-, környezet- és ér-

tékvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megis-

mertetésével, illetve információgyűjtéssel, és az azokkal kapcsolatos

személyes és közösségi cselekvési lehetőségek felismer-

tetésével.



A Kárpát-medencevidék természetföldrajzi egysége A Kárpát-medence szerkezetének, domborzatának összekapcsolása

a földtani fejlődési folyamatokkal; a medencejelleg modellezése.

A medencejelleg következményeinek bizonyítása az éghajlatban, a

vízrajzban és vízkészletekben, a környezeti állapotban.

A medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességei, az azokból

adódó környezeti különbségek, veszélyhelyzetek értelmezése.

Magyarország természeti adottságai

A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése, az időszakok, korok

eseményei és hazai földtörténeti emlékei. A legfontosabb fel-

színalkotó és hasznosítható kőzetei. valamint az ásványkincsek és

energiahordozók területi előfordulása, felhasználásuk lehetőségei.

Az egyes éghajlati elemek értékeinek hazai eloszlási jellegzet-

ességei, a hazánkban előforduló éghajlati jellegzetességek ismer-

tetése, a módosító tényezők bemutatása.

Felszíni vizeink és gazdasági jelentőségük. A felszín alatti vizek

hazai típusai, előfordulásai, hasznosítása. A vízszennyezés helyi és

regionális összefüggései, a nemzetközi összefogás szükségessége a

Kárpát-medencében.

Az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggéseit

hazánk területén.

A magyarországi nagytájak

A medencei fekvés nagytájanként eltérő következményeinek ér-

telmezése; az alföldi, a dombvidéki és a középhegységi nagytájak

természet- és társadalom-földrajzi jellemzése, a természeti

adottságok felhasználásának értelmezése és a táj átalakításának

modellezése. A hasonló adottságú nagytájak/tájak adottságainak

összehasonlítása.

A nagytájak felszínének, éghajlatának, vízrajzának, főbb talajtípu-

sainak, ásványkincseinek jellemzése és a természeti adottságok

hatásai a mezőgazdaságra.

A hazai természetvédelem jellemzése: nemzeti parkok,

természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek. Kiemelten védett

természeti értékeink.

Alföld: a résztájak eltérő természeti adottságai, a folyók és a szél

felszínformáló munkája az Alföldön. Szerepe a szénhidrogén-

bányászatban.

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék: összefüggések

a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság

fejlettsége között. Az Alföld és a Kisalföld összehasonlítása.

Dunántúli-domb- és hegyvidék: az óceáni és a mediterrán hatás

érvényesülése.

Dunántúli-középhegység: a nagytáj tagjai és azok kőzetanyaga, a

bányászat környezeti hatásai.

Hon- és népismeret:

nemzeti kultúra,

néprajzi csoport,

népszokások.

Magyar nyelv és

irodalom: szöveges

információgyűjtés.


ökológia és

természetvédelem.

Északi-középhegység: tagjainak elkülönítése kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Magyarország – helyünk Európában

Órakeret

17 óra

Az órakeret

felhasználása

Új ismeretek

Gyakorlat

Ismétlés, mérés

Összes óraszám

12

3

2

17

Előzetes tudás

A Kárpát-medence társadalomföldrajzi jellemzői, nagytájai.

Magyarország nagytájai és egyes középtájai, megyéi, néhány városa. A tematikai egység


céljai

A térszemlélet fejlesztése Magyarország földjének a Kárpát- medencevidék egészében való földrajzi értelmezésével.

Az oksági gondolkodás fejlesztése az országrészek, tájak földrajzi

jellemzőinek összevetésével (az összehasonlító földrajzi elemzés mód-

szerével, a jellemzők okainak és következményeinek össze-

kapcsolásával).

A szülőföld és a haza szeretetének megalapozása a mikrokörnyezet

megismerésétől induló, egyre bővülő tudásszerzéssel; a haza- és a

nemzettudat formálása.

Környezettudatosságra nevelés a természet-, környezet- és ér-

tékvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismer-

tetésével, illetve információgyűjtéssel, és az azokkal kapcsolatos

személyes és közösségi cselekvési lehetőségek felismertetésével.


Népességföldrajzi jellemzők A népességfogyás értelmezése; a népességszám-csökkenés és a tár-

sadalom öregedése okainak, következményeinek feltárása; népes-

ségszerkezet megismerése: a népesség nemzetiségi összetétele,

területi eloszlása. Magyarország korfájának jellemzése. A hazai fo-

glalkozási szerkezet és átalakulása.

Településföldrajzi jellemzők

A településfajták, a településhálózat átalakulásának értelmezése;

lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők.

A régiók és Budapest földrajzi jellemzése, változó súlyuk okainak

elemzése; a falusias térségek válsághelyzetének, felzárkózásuk le-

hetőségeinek megismerése.

A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői

A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása

statisztikai adatsorok elemzésével. A piac és a tulajdonformák

szerepe, változása a gazdaság működésében, a gazdaság területi

és szerkezeti átalakulásának eredményei és problémái. A külföldi

tőke szerepe a gazdasági rendszerváltásban.

Az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatók

elemzése a magyar gazdaság európai és a világgazdaságban

elfoglalt helyének bemutatására. A GDP regionális adatai az elté-

rések magyarázata.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

Magyarország

történelme.

Vizuális kultúra: az

épített környezet

értékei.

Magyar nyelv és

irodalom: hazai

tájakról készült

leírások.





lata.

Az egyes gazdasági ágazatok szerepe

A mezőgazdasági termelés területi különbségei és a természeti

adottságok kapcsolata. Az agrárgazdaság szerepe Magyarország gaz-

dasági szerkezében és a GDP-ben. A történelmi borvidékek.

Az ipar területi elrendeződése, főbb

telephelyei.

A szolgáltatások: hazánk közlekedésföldrajzi helyzete, a fon-

tosabb idegenforgalmi körzetek, tájegységek, azok értékei. A hazai

világörökségek bemutatása. A külkereskedelem szerepe hazánk gaz-

daságában: a külkereskedelem áruösszetétele és a legfontosabb külk-

ereskedelmi partnerek.

A magyarországi régiók földrajzi jellemzői

Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi

adottságainak összehasonlító értékelése; a társadalmi– gazdasági

központok megismerése. A regionális fejlettség különbségeinek in-

doklása.

A társadalmi– gazdasági fejlődés és fejlettség területi

különbségeinek bemutatása, az összefüggések feltárása, a lehetséges

fejlődési utak, húzóágazatok prognosztizálása.

Budapest központi szerepe az ország társadalmi-gazdasági

életében.

Az országhatáron átívelő kapcsolatok

A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása; eurorégiók a

Kárpát– medencében, működésük értelmezése.

Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése,

nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása.

Etika: kulturális érték, a

hazánkban élő nemzeti-

ségek kulturális ér-

tékeinek tisztelete.

Tematikai egy-


Az Európai Unió

Órakeret

14 óra

Az órakeret

felhasználása

Új ismeretek

Gyakorlat

Ismétlés, mérés

Összes óraszám

18

4

2

14

Előzetes tudás

Az Európai Unióról tagállamai, a közösség működésének alapvető

elemei.

A tematikai egység


céljai

Az Európai identitástudat továbbfejlesztése az Európai Unió, illetve a kontinens országai természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének

felismertetésével, az Unió tagországai által közösen megfogalmazott

értékek iránti tisztelet, a felelős közösségi magatartás iránti igény kia-

lakításával.



Az Európai Unióval kapcsolatos hírek, információk értelmezése,

érdeklődés kialakítása a közösséget, a kontinens országait érintő témák,

események megismerése iránt. Az Európai Unión belüli különbségek

okainak felismertetése, az ezek kiegyenlítődésére irányuló programok,

alapok jelentőségének megértése.



Az Európai Unió kialakulása

Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők. Az

európai integráció kialakulásához vezető okok, fejlődésének tör-

ténete, kapcsolata egyéb tömörülésekkel.

Az Európai Unió tagállamai és főbb intézményei A tagállamok felsorolása és a bővítés lehetőségei. Csatlakozás fol-

yamata. A legfontosabb intézmények tagjai és szerepe az unió

működésében.

Együttműködés az EU-ban

Az ágazati és regionális együttműködés területei és konkrét

példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági erőtér

elhelyezése a világgazdaságban.

A területi fejlettség különbségei Európában

Az Európai Unió magterületei. A magterületek szerepe a perifériára

szorult országok/térségek gazdaságában.

A szervezet mezőgazdasági politikája, területfejlesztési,

környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törekvései.

Történelem, tár-


gári ismeretek:

Európa a

20. század második

felében, az Európai

Unió kialakulása.




ikai eszközök használa-

ta.



12. ÉVFOLYAM

Időkeret:

Évi óraszám: 93


Témakörök


Új is-

meretek

Gyakorla

korla-ti óra

Ismétlés,

összefoglalás,

mérés-

értékelés

Összes óraszám

12. évfolyam

I. A világgazdaság jellemző

folyamatai

15

2

1

18

II. Népesség–és

településföldrajz

9

2

1

12

III. Természetföldrajzi

ismétlés

9

2

1

12

IV. Regionális földrajzi

ismétlés

12

2

1

15

V. Környezeti problémák

3

5

1

9

VI. Gyakorlás

0

21

3

24

Összesen

48

3

8

90

Tematikai egy-


A világgazdaság jellemző folyamatai

Órakeret

18 óra

Az órakeret

felhasználása

Új ismeretek

Gyakorlat

Ismétlés, mérés

Összes óraszám

15

2

1

18

Előzetes tudás

Alapvető gazdasági fogalmak: gazdaság, ipar, mezőgazdaság, szolgál-

tatás bevétel, kiadás adósság. A család mint a legkisebb gazdasági

közösség működése. A világ meghatározó jelentőségű országainak

alapvető gazdasági jellemzői. Magyarország gazdaságának fő vonásai

A tematikai egység


céljai

A globalizáció fogalmának megértetése, a jellemzők, a mozgatórugók,

a folyamat ellentmondásainak felismertetése.

A pénzvilág alapvető folyamatainak megértetése, intézményrend-

szerének megismertetése, az ismeretek mindennapi pénzügyi

helyzetekben való alkalmazási képességének kialakítása. A hitelfelvé-

tel esetleges veszélyeinek beláttatása.

Érdeklődés felkeltése a napi pénzügyi-gazdasági folyamatok megis-

merése iránt. A témához kapcsolódó, médiában megjelenő hírek

kritikus értelmezése. Pénzügyi döntések mérlegelési képességének, a

vállalkozó szellemű, kreatív állampolgárrá válás igényének kialakítása.


Kapcsolódási

pontok

Nemzetgazdaságok és a világgazdaság

A nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam piac-

gazdaságban betöltött szerepének megismerése.

A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók ér-

telmezése, a területi különbségeinek példái: a centrum és periféria

térségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. Különböző

típusú statisztikai forrásokból gyűjtött fejlettséget tükröző adatsorok

értelmezése

A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő

tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái.

A világgazdaság működése

A piacgazdaság és a tervgazdaság működése, a működés elvei,

összehasonlításuk. Példák a nemzetközi tőke-összefonódásokra.

A gazdasági szerkezet, az egyes ágazatok változó szerepének

megértése, a gazdasági szerkezet és társadalmi-gazdasági fejlettség

összefüggéseinek bemutatása országpéldákon. A gazdasági és a

Történelem, tár-

sadalmi és állam-

polgári ismeretek:

az eltérő gazdasági

fejlettség történelmi

alapjai, Európa a 20.

század második fe-

lében, gazdaságtör-

ténet.

Matematika: stati-

sztikai adatok ér-

telmezése, kamat-

számítás.

Etika: a pénz

szerepe a

mindennapi

foglalkozási szerkezet kapcsolatának felismerése, a foglalkozási átré-

tegződés bemutatása példák alapján.

A világkereskedelem: a nemzetközi munkamegosztás és a

világkereskedelem kialakulásának folyamata. A protekcionizmus, a

vámok, az export-kényszer, a munkaerőpiac, a tőkepiac szerepe a világ-

gazdaságban. A világpiactól való különböző fajtájú és mértékű

függőségek.

A mezőgazdaság: a mezőgazdasági termelés típusai, a legnagyobb

mezőgazdasági termelők és fogyasztók földrajzi elhelyezkedése. A műve-

lésre alkalmas területek földrajzi eloszlása, kapcsolata a földrajzi övezet-

ességgel. A termesztett növények és tenyésztett állatok csoportosítása és

termesztésük/tenyésztésük legfontosabb körzeteinek megnevezése.

Az energiagazdaság: szerepe a gazdasági életben. Az energiahordozók

csoportosítása. A kőolajválság eltérő hatását a különböző országcsopor-

tokban.

Az ipar: 20. századi nagy területi átrendeződése. A telepítő tényezők

szerepe és azok átértékelődése az egyes iparágak és iparvidékek életében.

A hagyományos iparvidékek válsága és a válság megoldása. A modern

ipari ágazatok és telepítő tényezőik. Az ipar szerkezete és a gazdasági

fejlettség összefüggése.

Tercier szektor: a közlekedés társadalmi-gazdasági szerepe. A közlekedé-

si hálózat kialakulása és a természeti adottságok közötti összefüggések.

Az egyes szállítási módok előnyei és hátrányai.

A harmadik és a negyedik szektor szerepének időbeli átalakulása.

A globalizáció

A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése; a transznacionális válla-

latok (TNC) működésének, a termelésszervezés sajátosságainak be-

mutatása vállalatpéldákon; a globalizáció és a TNC-k kapcsolatának fe-

lismerése.

A monetáris világ

A mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások megis-

merése (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta), a tőzsde

működésének jellemzői. Az infláció kialakulásában szerepet játszó

tényezők bemutatása, az infláció következményeinek mérlegelése.

A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a

nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az

adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása.

A működő tőke és a pénztőke áramlásának jellemzői. A nemzetközi

pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak megismerése.

életben.





lata.


gyakorlat: a családi

gazdálkodás, a

jövedelem, hitelfelvé-

tel.

Tematikai egy-


Népesség –és településföldrajz

Órakeret

12 óra

Az órakeret

felhasználása

Új ismeretek

Gyakorlat

Ismétlés, mérés

Összes óraszám

9

2

1

12

Előzetes tudás

A településtípusok legfontosabb jellemzői, a különböző

településtípusokon élők jellemző tevékenységei. Települések és

szerepköreik konkrét példái. Az egyes kontinensek, kontinensrészek,

országok népességének jellemzői, meghatározó jelentőségű települései.

A tematikai egység


céljai

Az eltérő kultúrák értékeinek felismertetése, a kultúrák közötti

párbeszéd fontosságának, a vallás kultúraformáló szerepének megér-

tetése.

Érdeklődés és nyitottság kialakítása más vallások, kultúrák értékeinek


Az idegen nyelvtudás fontosságának belátása.

Bolygónk különböző térségeiben lejátszódó urbanizálódás eltérő

vonásainak felismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel való

összefüggésének belátása. A témához kapcsolódó médiahírek kritikus

értelmezése.


A népesség számbeli alakulása

A népesedési szakaszok jellemzése, a népesedési szakaszok és a

korfa-típusok kapcsolata. A korfán tapasztalható eltérések jellemző

történelmi eseményekkel való összekapcsolása. A népesség térbeli

eloszlása

A népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők megismerése. A

demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó számítási feladatok

megoldása, következtetések levonása az eredmények alapján. Nap-

jaink migrációs folyamatainak megismerése, konkrét példáinak be-

mutatása. Példák a népességvándorlások típusaira, azok össze-

kapcsolása a történelmi eseményekkel, illetve a népesség mai eloszlásával A népesség összetétele

Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének be-

mutatása.

Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti

kisebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján.

A nyelvi sokszínűség jellemzése, a világnyelvek szerepének megér-

tése.

A világvallások elterjedésének, a vallás kulturális és a társadalmi-

gazdasági folyamatokban betöltött szerepének megismerése példák

alapján.

Településtípusok

A települések csoportosítása különböző szempontok alapján

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: demográfiai

folyamatok; vallás,

nemzetiség, a városok

kialakulása, urban-

izáció jellemzői.


emberfajták.

Matematika: logikus

gondolkodás, ma-

tematikai

eszközhasználat.

Idegen nyelvek: a

nyelvtanulás fon-

tossága (mo-

tiváció).



használata,

példákkal. A település szerepköre, alaprajza és arculata közötti összefüggések bemutatása konkrét példákkal. A falvak átalakulási folyamata, szerepük átértékelődése. A tanyavilág kialakulásának okai; a tanya és a farm

összehasonlítása.

Urbanizáció

A városodás és városiasodás fogalmának megismerése, kapcsolatuk

megértése; az urbanizációs folyamatok összehasonlítása a fejlett és a

fejlődő világban; az agglomerációk kialakulása.

informatikai eszközök használata.

Etika: a vallás szerepe,

más kultúrák

értékeinek elismerése.

Tematikai egy-


Természetföldrajzi ismétlés

Órakeret

12 óra

Az órakeret

felhasználása

Új ismeretek

Gyakorlat

Ismétlés, mérés

Összes óraszám

9

2

1

12

Előzetes tudás

A 9-10. évfolyamon megtanult ismeretanyag.

A tematikai egység


céljai

A megszerzett tudás ismétlése és tematikus rendszerezése.

Tematikai egy-


Regionális földrajzi ismétlés

Órakeret

12 óra

Az órakeret

felhasználása

Új ismeretek

Gyakorlat

Ismétlés, mérés

Összes óraszám

9

2

1

12

Előzetes tudás


A tematikai egység


céljai


Tematikai egy-


Környezeti problémák

Órakeret

9 óra

Az órakeret

felhasználása

Új ismeretek

Gyakorlat

Ismétlés, mérés

Összes óraszám

3

5

1

9

Előzetes tudás

Az egyes kontinensek, országok feldolgozása során megismert konkrét

környezeti problémák. Magyarország környezeti állapota, védendő

természeti és társadalmi– kulturális értékei. A Világörökség részeként

megnevezett értékek megismertetése; a geoszférák környezeti prob-

lémáinak feltárása.

A tematikai egység


céljai

Annak megértése, hogy a természeti és a társadalmi– gazdasági folyamatok közötti egyensúly megőrzése, a környezettudatos termelés

és fogyasztás elvének érvényesülése Földünk jövője szempontjából

alapvető fontosságú. A lokális folyamat – globális következmény elv

értelemében az egyén és a helyi közösségek felelősségének be-

látása.

A környezeti témák iránti folyamatos tájékozódás igényének, a

környezetbarát termékek, eljárások megismerése iránti igény kiala-

kítása, a témához kapcsolódó médiában elhangzó információk kritikus

értelmezése.

Törekvés a fogyasztási szokások környezeti szempontokat szem

előtt tartó átalakítására, a tudatos fogyasztói magatartásra baráti és

családi körben egyaránt.

A természeti környezet, a természetes tájak és életközösségek

sokszínűségében rejlő szépség felismertetése, a megőrzését segítő

magatartásforma kialakítása. A témában megszerzett ismeretek tuda-

tos alkalmazása a mindennapi életben, és majd később a munka

világában is.


A globálissá váló környezetszennyezés és következményei

A szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése, az

összefüggések feltárása, a lokális szennyeződés globális követ-

kezményeinek igazolása példákkal; a környezetkárosodás életkörül-

ményekre, életminőségre gyakorolt hatásának bemutatása.

Demográfiai válság

A népességrobbanás kialakulása, következményei, a folyamat

összefüggéseinek, területi jellemzőinek feltárása. Eltérő népesedési

folyamatok: csökkenő lélekszámú és intenzíven növekvő tár-

sadalmak jellemzőinek bemutatása példákon.

Urbanizációs válság

A nagyvárosok terjeszkedése: az urbanizációs folyamat területi

jellemzőinek, ellentmondásainak, társadalmi-gazdasági követ-

kezményeinek feltárása példákkal.

Élelmezési válság

Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak fe-

lismerése. A fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti

hatásainak igazolása példákkal.

A bioszféra és a talaj sérülékenységének felismerése. A genetikailag

módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges

hatásai.

A biogazdálkodás jellemzése.

A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés

következményei

A nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamata. Az ener-

gia- és nyersanyag-hatékony gazdálkodás lényegének megismerése,

az alternatív energiaforrások hasznosítási problémáinak feltárása.

A környezeti szempontok érvényesíthetőségének bemutatása a ter-

melésben és a fogyasztásban, a fogyasztói társadalom és a tudatos

Kémia: a szen-

nyeződésekhez

kapcsolódó kémiai

folyamatok, szen-

nyezőanyagok,

gyártási folyamatok,

műanyagok, égés.


környezeti ártalmak,

egészséges

táplálkozás,

hiánybetegségek,

elhízás, GMO, rend-

szertan, védett

növények és állatok.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

demográfia,

urbanizáció.

Fizika: energia.


gyakorlat: családter-

vezés, tudatos

fogyasztói magatartás.



használata,

fogyasztói magatartás jellemzőinek összegyűjtése, összevetése. (gyakorlat)

A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás fontosságának igazolása, a különböző megoldási

lehetőség összevetése. (gyakorlat)

A környezet- és a természetvédelem feladatai.

Az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny közreműködés példáinak be-

mutatása. A helyi szerveződések, illetve a regionális és nemzetközi összefogás példái a környezet

védelme és a fenntarthatóság eléréséért.

A természeti- táji értékek és az emberiség kultúrkincsének védelmében tett lépések fontosságának,

jelentőségének feltárása.

A legfontosabb nemzetközi szervezetek tevékenységének bemutatása, a főbb egyezmények,

irányelvek célkitűzéseinek megismerése. A megvalósítás eredményeinek és nehézségeinek

feltárása.

A témakörhöz kapcsolódó aktualitások (aktuális környezetvédelmi akciók, védett állatok,

növények, területek) bemutatása források feldolgozásával – különös tekintettel a közvetlen

környezet természeti értékeire.

Tematikai egy-


Gyakorlás

Órakeret

24 óra

Az órakeret

felhasználása

Új ismeretek

Gyakorlat

Ismétlés, mérés

Összes óraszám

0

21

3

24

Előzetes tudás


A tematikai egység


céljai


AZ ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ

TOPOGRÁFIAI FOGALMAK

A földrajz érettségi vizsga topográfiai követelményei – közép- és emelt szinten egyaránt –

az általános és a részletes érettségi követelményekre épülnek.

A vizsgán a topográfiai fogalmakkal kapcsolatban elvárható tevékenységek:

• a tanuló tudja megfogalmazni tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetüket, fekvésüket;

• tudja megmutatni azokat különböző térképeken (falitérképen, atlaszban);

• tudja felismerni és megnevezni azokat kontúrtérképen;

• kapcsoljon földrajzi-környezeti tartalmakat az egyes topográfiai fogalmakhoz. Világegyetem

Tejútrendszer (Galaxis), Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Neptunusz, Plútó,

Szaturnusz,Uránusz, Vénusz; Hold.

Föld

Földrajzi fokhálózat: Baktérítő, Déli-sark, Déli sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, Északi

sarkkör, Ráktérítő; kezdő hosszúsági kör (greenwichi délkör);

Óceánok: Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger;

Földrészek: Afrika, Amerika, Antarktika, Ausztrália, Ázsia, Eurázsia, Európa;

Nagyszerkezeti egységek: Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Ausztrál–Indiai-lemez,

Csendesóceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-lemez, Fülöp-

lemez (Filippínó-lemez), Nasca-lemez (Nazca-lemez); Japán-árok, Mariana-árok; Eurázsiai-

hegységrendszer, Kaledóniai-hegységrendszer, Pacifikus-hegységrendszer, Variszkuszi- hegy-

ségrendszer;

Egyéb: Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék. Afrika

Szerkezeti egységek, tájak: Afrikai-árokrendszer, Afrikai-ősföld, Atlasz, Dél-afrikai- magasföld,

Kanári-szigetek, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró (Kilimandzsáró- csoport), Kongó-

medence, Líbiai-sivatag, Madagaszkár, Namib-sivatag, Szahara, Szudán, Teleki-vulkán; Száhel

(öv);

Vízrajz: Csád-tó, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-

csatorna,Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Asszuáni-gát (asszuáni Nagy-gát); Országok:

Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia, Marokkó, Ni-

géria, Seychelle-szigetek, Tunézia;

Városok: Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria. Amerika

A földrész részei: Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika;

Tájak: Alaszka, Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache-hegység (Appalache), Ataca-

ma-sivatag, Bahama-szigetek, Brazil-felföld, Floridai-félsziget (Florida), Grönland, Guyanai-

hegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-

félsziget(Labrador), Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Mt. Pelée, Mount St. Helens, Paraná-

alföld, Popocatépetl, Préri, Sziklás-hegység, Szilícium-völgy;

Vízrajz: Amazonas, Colorado, Karib (Antilla)-tenger, La Plata, Mexikói-öböl, Mississippi,

Nagytavak (Erie-, Felső-, Huron-, Michigan-, Ontario-tó), Niagara-vízesés, Panama-csatorna, Pa-

raná, Szt. Lőrinc-folyó;

Országok: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Dominikai

Köztársaság (Dominika), Kanada, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Venezuela;

Városok: Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston,

LosAngeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San

Francisco, São Paulo, Seattle, Washington.

Ausztrália és Óceánia

Tájak: Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztó- hegység,

Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea;

Vízrajz: Murray;

Országok: Ausztrália, Új-Zéland;

Városok: Canberra, Melbourne, Perth, Sydney, Wellington.

Ázsia

A földrész részei: Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia,

KözépÁzsia, Belső-Ázsia;

Tájak: Angara-ősföld, Arab-félsziget, Arab-ősföld, Bali, Csomolungma (Mt. Everest), Dekkán-

fennsík (Dekkán-ősföld), Dél-kínai-hegyvidék (Kínai-ősföld), Fuji, Fülöp-szigetek, Góbi,

Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz- szigetvilág,

Iráni-felföld, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis- Ázsia, Koreai-

félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Krakatau, Kuznyecki-medence, Mezopotámia, Nyugat-

szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tien- san, Turáni-alföld;

Vízrajz: Aral-tó, Bajkál-tó, Bering-szoros, Boszporusz, Brahmaputra, Eufrátesz, Holt-tenger, In-

dus,Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Mekong, Ob,

Perzsa-öböl (Arab-öböl), Sárga-folyó, Tigris;

Országok: Arab Emírségek, Dél-Korea (Koreai Köztársaság), Fülöp-szigetek, India, In-

donézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kazahsztán, Kína, Kuvait, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld,

Törökország;

Városok: Ankara, Bagdad, Bangkok, Bombay, Calcutta, Cseljabinszk, Haifa, Hongkong, Isztam-

bul, Jakarta, Jekatyerinburg, Jeruzsálem, Kanton, Kobe, Krasznojarszk, Kyoto, Manila, Mekka,

Novoszibirszk, Osaka, Peking, Rijád, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Teherán, Tel Aviv- Jaffa,

Tokió, Újdelhi, Uszty-Ilimszk, Vlagyivosztok.

Európa

A földrész részei: Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép- Euró-

pa, Nyugat-Európa;

Tájak: Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Azori-szigetek, Balkán-félsziget, Balkán- hegy-

ség, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Etna, Finn-tóvidék, Francia-

középhegység, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-

medence, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine-hegység (Pennine), Pireneusi (Ibériai)-félsziget,

Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv;

Vízrajz: Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete- ten-

ger, Földközi-tenger, IJssel-tó, La Manche, Ladoga-tó, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál

(folyó), Volga, Watt-tenger;

Országok: Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Kirá-

lyság, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Íror-

szág, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Nagy-Britannia, Norvégia,

Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Ukrajna, Vatikán;

Történelmi tájnevek: Burgenland (Őrvidék), Délvidék, Erdély, Felvidék; Kárpátalja;

Vajdaság;

Városok: Amszterdam, Antwerpen, Athén, Barcelona, Belgrád, Beregszász, Bilbao, Birmingham,

Brüsszel, Chişinắu, Csernobil, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dublin,

Dubrovnik, Eszék, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Hága,

Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Mar-

seille, Milánó, Minszk, Moszkva,Munkács, Murmanszk, Nápoly, Nyizsnyij Novgorod,

Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Róma, Rotterdam, Sevilla, Skopje, Split, Stock-

holm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Theszaloníki, Tirana, Torino,

Újvidék, Ungvár, Várna, Velence, Volgográd, Zágráb;

Iparvidékek: Dél- és délkelet-angliai iparvidék, Donyec-medence, Északkelet-angliai iparvidék,

Északnyugat-oroszországi (Szentpétervár környéki) iparvidék, Flandriai iparvidék, Karaganda,

Közép-angliai iparvidék, Kuznyecki-medence, Lotaringia, Moszkva környéki (Központi) ipar-

vidék, Olasz ipari háromszög, Randstad, Skót iparvidék, Uráli iparvidék, Volgai iparvidék.

Közép-Európa

Tájak: Bécsi-medence, Csallóköz, Cseh-medence, Déli-Kárpátok, Duna-delta, Erdélyi-

középhegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Germán- alföld,

Grossglockner, Hargita, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Keleti-Alpok, Keleti- Kárpátok,

Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Lengyel-tóhátság, Magas-Tátra, Morva- medence,

Németközéphegység, Nyugati-Alpok, Román-alföld, Székelyföld, Szent Gotthárd- hágó, Szilézia,

Szudéták, Vereckei-hágó;

Vízrajz: Boden-tó, Duna–Majna–Rajna vízi út, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Anna- tó,

Vág, Visztula; Száva (lásd Magyarországnál is)

Országok: Ausztria, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország,

Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia;

Városok: Arad, Beregszász, Bécs, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Constanţa,

Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hanno-

ver, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kolozsvár, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Ljubljana,

Łódź, Marosvásárhely, München, Mannheim, Nagyvárad, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Pozsony,

Prága, Riga, Révkomárom, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Székelyudvarhely, Tallin,

Temesvár, Trieszt, Varsó, Vilnius, Zürich;

Iparvidékek: Ruhr-vidék, Magyarország

Nagytájak: Alföld, Dunántúli-domb- és hegyvidék (Dunántúli-dombság), Dunántúli- középhegy-

ség (Dunántúli-középhegyvidék), Északi-középhegység, Kisalföld, Nyugat- magyarországi-

peremvidék (Nyugati-peremvidék);

Egyéb tájak: Aggteleki-karszt, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla- bar-

lang, Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-

fennsík, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna– Tisza köze,

Dunakanyar, Dunántúl, Dunazug-hegység, Gerecse, Győri-medence, Hajdúság, Hegyalja, Hor-

tobágy, Írott-kő,Jászság, Kékes, Kiskunság, Körös–Maros köze, Kőszegi- hegység, Marcal-

medence, Mátra, Mecsek,Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok,

Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Somogyi-dombság, Soproni-

hegység, Szigetköz, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Tapolcai-medence, Tihanyi-

félsziget, Tiszántúl, Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes, Vil-

lányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység;

Vízrajz: Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Ma-

ros, Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza, Tisza-tó, Velen-

cei-tó, Zagyva, Zala;

Települések: Ajka, Algyő, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Berente, Békéscsaba, Budapest,

Bük, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Haj-

dúszoboszló, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő,

Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Kom-

ló, Lábatlan, Makó, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza,

Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalom-

batta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Ta-

ta, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony,

Zalaegerszeg, Zalakaros;

Nemzeti parkok, világörökségek: Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park,

Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság

Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti

Park, Őrségi NemzetiPark; Aggteleki- és Szlovák-karsztvidék, Budapest Andrássy út a

Millenniumi földalattival, BudapestVárnegyed és a pesti Duna-part, Fertő tó, Hollókő,

Hortobágy, Pannonhalmi apátság, Pécsiókeresztény sírkamrák, Tokaj-Hegyalja borvidéke;

Megyék: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye,

Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves

megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest

megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye,

Veszprém megye, Zala megye;

Régiók: Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország ré-

gió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió; Budapesti ag-

glomeráció.

fÖldÜnk És kÖrnyezetÜnk - szbkg · 2015-01-21 · színe, domborzata. természeti...

Documents