fizika 7-8. évfolyam - sulinet · 2014-03-05 · helyi tanterv fizika 7-8. évfolyam 193 a 7–8....

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: [email protected]

Fizika

Helyi tanterv Fizika 7-8. évfolyam

192

Alapelvek, célok A fizikában folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű:

⋅⋅ a diszciplínáktól független általános természettudományos fogalmak, eljárások és szemléletmódok formálása;

⋅⋅ készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása;

⋅⋅ a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása;

⋅⋅ a fizikai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása;

⋅⋅ a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása;

⋅⋅ a tudomány és technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása;

⋅⋅ a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése;

⋅⋅ az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás);

⋅⋅ a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás felelős cselekvésben nyilvánuljon meg;

⋅⋅ a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása. (A magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével.)

Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövő tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységek során. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és műveleteket, mint amilyen:

⋅⋅ az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése;

⋅⋅ a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése, tudatos használata, mérése;

⋅⋅ a tapasztalatok szóban, írásban való nyelvileg helyes megfogalmazása, rajzban, grafikonon történő rögzítése, a problémamegoldás elemi műveletei;

⋅⋅ az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhető és gyakorolható módszerei.


193

A 7–8. évfolyamokon a természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A fizikai műveltségtartalmak feldolgozása keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, termodinamikai, elektromágneses, fénytani és atomfizikai, anyagszerkezeti jelenségekkel és összefüggésekkel, törvényekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai világképet, és segítik a többi természettudományos tantárgy tanítását, tanulását.

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Tájékozódás a tudomány – technika – társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről

2. Természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről

⋅⋅ Anyag

⋅⋅ Energia

⋅⋅ Információ

⋅⋅ A tér

⋅⋅ Idő és mozgás

⋅⋅ A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum

⋅⋅ Rendszer A természet megismerésével kapcsolatos fejlesztési folyamatokat a közoktatás egyes szakaszaiban írjuk le. A táblázat első oszlopában jelezzük, hogy az adott sorban szereplő fejlesztési feladatok milyen kiemelhető fő fogalom vagy tevékenység köré szerveződnek. Ezzel nem a tananyagot, az oktatás tartalmát akarjuk kizárólagos módon meghatározni, inkább ama szűkebb tudásrendszer magját alkotó fogalmakat, tevékenységeket jelezzük, amely köré a fejlesztési feladatok, tevékenységek épülnek.

Fejlesztési feladatok

6. évfolyam

1. Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Tudomány – technika– társadalom A tudományos vizsgálódások kérdésfeltevéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedő technikai és társadalmi kérdésekkel. Természet A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete Az egyéni és a tudományos elképzelések összehasonlítása, a tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának, fejlődésének izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása. Tudománytörténet A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés. Technika, technológia A megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása technikai eszközök működésének, folyamatok leírásának magyarázatára.

2. Természettudományos megismerés A természet megismerése A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel, folyamatokkal összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel. A tanult egyszerűbb


194

esetekben a folyamatok eredményeinek előrejelzése s az előrejelzés eredményességének elemi értékelése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata csoportmunkában. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenőrző kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok előzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történő nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése. Az előzetes elképzelések, előrejelzések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Törekvés ezeknek az eltéréseknek a magyarázatára.

3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről

Anyag Az anyag legfontosabb tulajdonságainak (tehetetlenség, kölcsönható képesség) kvalitatív értelmezése, az ezeket jellemző mennyiségek bemutatása. Az anyagfogalom fokozatos kiterjesztése különféle anyagfajtákra, a levegőre, majd általában a gázokra. Az anyagmegmaradás szempontjából szemléletileg kritikus jelenségek elemzése (pl. égés, kémiai átalakulások, halmazállapot-változások, gázok összenyomása, melegítés folyamatai). Anyagok a technikában és a hétköznapi életben Érdekes és különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagokra vonatkozó ismeretek felhasználása a modern technikai alkalmazások magyarázatára, kreatív ötletek kidolgozására. Halmazállapot A gázoknak s köztük a levegőnek (pozitív) tömeg és súly tulajdonítása. A tömeg és súly fogalmainak elválasztása a szilárdság és keménység fogalmaitól. Halmazállapot-változás Halmazállapot-változások kísérleti, jelenség szintű megfigyelése. Oldódás és olvadás megkülönböztetése megfelelő folyamatok vizsgálatával és értelmezésével. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása időjárási jelenségekkel. Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése. Anyagszerkezet részecskeszemlélet) Az anyag folytonosságáról alkotott kép mellett – azzal szembeállítható módon – a részecskekép konstrukciója (egyszerű golyómodell hatékonyságának tesztelése, magyarázatok alkotása, a modell határainak keresése). Elemek, vegyületek, keverékek, oldatok, elegyek Ismerkedés a részecskékből való felépítettség konkrét példáival (kristályos anyagok, keveredési folyamatok magyarázata, összetett rendszerek összetevőinek felismerése). Környezetünk anyagai, az anyagok osztályozása Anyagok tulajdonságok szerinti csoportosítása, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése. Energia Kvalitatív energiafogalom. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiafajtákkal, az energiahordozókkal, az energiaforrásokkal, az energia átalakulásaival. A változások, az átalakulások esetében energiára vonatkozó, egyelőre kvalitatív megfontolások használata. Energiamegmaradás Annak bemutatása példák segítségével, hogy a folyamatban részt vevő testek energiái más testek energiájává, illetve másfajta energiákká alakulnak át. Az energiaátalakulásokkal kapcsolatos társadalmi, technikai problémákhoz való viszony Az energiahordozók jelentősége a hétköznapokban, az energia iránti igény felismerése, e kérdéskör összekapcsolása emberi tevékenység területeivel. Az energiatakarékosság jelentősége és konkrét módozataival való ismerkedés. Energiatakarékos magatartás kialakítása. Információ


195

Információközléssel kapcsolatos játékok (kódolás, dekódolás, a zaj szerepének szemléltetése stb. a fogalmak használata nélkül, konkrét játékokban). Idő és mozgás Az idő egységeinek megismerése, számítások. A mozgás általános jellegének tudatosulása. Leírások, példák megadása hely- és helyzetváltoztató, aktív és passzív mozgásokra az élővilágban. Néhány esetben kétségek megfogalmazása a mozgások köznapi (arisztotelészi) jellegű magyarázatával kapcsolatban. Rendszer Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszer egységes „viselkedést” produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Állapot, változás, folyamat Az oldódásnak, a halmazállapot-változásoknak, a lassú és gyors égés folyamatainak, a hőtágulásnak, a testek folyadékban való úszásának, lebegésének, elmerülésének világos elkülönítése a gyakorlati helyzetek elemzése során. E jelenségek, folyamatok felismerése, kvalitatív leírása. Egyensúly A fogalom bevezetése egyszerű mérésekkel, kísérletekkel.

Fejlesztési feladatok

7-8. évfolyam

1. Tájékozódás a tudomány – technika – társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Tudomány –technika– társadalom A tudomány szerepének bemutatása, értelmezése a technikai és társadalmi folyamatokban. Természet A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, átfogó tudásrendszerek (pl. atomelmélet), az általános fogalmak (pl. anyag, energia, kölcsönhatás, információ), az univerzális (pl. megmaradási) törvények segítésével. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete A tudomány elhelyezése a megismerési folyamatban, amelyben a világról tudományos és nem tudományos modellek sokaságát alkotjuk meg. A tudományos fejlődés elméletirányítottságának érzékeltetése, láttatása sok-sok példán keresztül. Az empíria ellenőrző, a tudás adaptivitását lemérő, valamint a rejtett elképzelések megfogalmazását, felszínre hozását segítő szerepének felismerése. Tudománytörténet Nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése. Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából. Technika, technológia A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományos tudás alkalmazása szempontjából (igények és kielégítésük, a modern tudományos eredmények technikai alkalmazásának folyamatai stb.). Néhány komplex gyártási folyamat leírása.

2. Természettudományos megismerés A természet megismerése A tudományos ismeretszerzés iránti határozott igény kialakítása. A tudományos ismeretek alkalmazása egyre tudatosabban a folyamatok magyarázata és eredményeik előrejelzése során. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés A megfigyelés, a kísérlet és a mérés eszközként történő alkalmazása a tudományos elképzelések formálása, a modellekkel végzett munka és a problémamegoldás során. Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivitelezése és értékelése. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Az ismert területeken az előzetes tudást használó osztályozás, rendszerezés. A megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatok áttekinthető rendezése, a vizsgálódások eredményeinek pontos megfogalmazása. Az anyagok, mennyiségek jeleinek használata. A vizsgálatok, kísérletek során nyert


196

adatok ábrázolása különféle diagramokon, grafikonokon, illetve a kész diagramok, grafikonok adatainak leolvasása, értelmezése. A művelődési anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készítése és a kész ábrák, rajzok értelmezése.

3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag Az anyagok, testek, folyamatok, ezek tulajdonságai s a rájuk jellemző mennyiségek összekapcsolása. Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása a természeti folyamatok elemzése során. Halmazállapot A halmazállapotok részecskeszintű értelmezése. Halmazállapot-változás A halmazállapot-változások elemzése az anyagszerkezeti kép használatával, az energia és az anyagszerkezet szempontjából. A hőmérséklet és a halmazállapot-változás közötti összefüggések tanulmányozása. Anyagszerkezet (részecskeszemlélet) Olyan problémák megfogalmazása, melyek felvetik a golyómodell átalakításának igényét. A különböző meghaladási kísérletek tanulmányozása. Az atom- és molekulafogalom kialakítása s használata a már korábban tanult fizikai és kémiai folyamatok közül a fontosabbak magyarázatában. Anyagszerkezet (atomszerkezet, ionok, molekulák) Az atomok belső struktúráját leíró modellek kialakítása, korai atommodellek közül eggyel-kettővel való ismerkedés. Az elektromos folyamatok egyszerű atomszerkezeti magyarázata. Anyagszerkezet (atommag) Olyan problémák megfogalmazása, melyek felvetik a golyómodell átalakításának igényét. A különböző meghaladási kísérletek tanulmányozása. Az atom- és molekulafogalom kialakítása s használata a már korábban tanult fizikai és kémiai folyamatok közül a fontosabbak magyarázatában. Az anyagszerkezeti ismeretek társadalmi jelentősége Az elektromosság alkalmazásával összefüggő technikai jelenségek és társadalmi folyamatok összekötése a fizikai ismeretekkel. Energia A mozgások, az elektromos, fény-, hang-, hőjelenségek, a fázisátalakulások, energiaváltozások fajtái, a kémiai folyamatok közben zajló energiaváltozások jellemzése, egyszerűbb számítások végzése. Az élő szervezetek energia-átalakító folyamatainak átfogó jellemzése (a részletes biokémiai folyamatok nélkül). Az erő és az energia fogalmának világos megkülönböztetése. Az energia terjedése Az energia terjedésének kvalitatív értelmezése a fény, a hang, a hő, továbbá az elektromos, fázisátalakulási és kémiai folyamatokban. Energiamegmaradás Az energia megmaradásának megbeszélése a vizsgált konkrét esetekben. A természeti és technológiai folyamatok elemzése az energia átalakulásának fogalmával, szemben a keletkezés és eltűnés fogalmaival operáló való magyarázatokkal. Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása egyszerű problémák megoldásában, kísérletek eredményeinek értelmezésében, jelenségek leírásában. Az energiaátalakulásokkal kapcsolatos társadalmi, technikai problémákhoz való viszony Az ember által megvalósított energiaátalakítási folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése. Önálló álláspont formálása a felmerülő társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekkel kapcsolatban. A tér Különböző mérőeszközök használata, a pontosság kérdéseinek vizsgálata. Idő és mozgás A változó sebességű mozgásoknál a változások okának kvalitatív megadása. Mozgásokat befolyásoló tényezők felderítése, leírása. Egyszerű mozgások leírása egyenes arányossággal. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum A tömeg és a súly fogalmának megkülönböztetése. A gravitációs vonzással összefüggő jelenségek tanulmányozása. A Föld, a Naprendszer, a Világegyetem méretbeli arányainak érzékeltetése. Rendszer Rendszer és környezet elválasztása, a határok önkényességének megértése. A zárt rendszer fogalma. Rendszer és környezet magasabb szerveződési szintként való egységesülését bemutató elemzések konkrét természettudományos és technikai példákon Állapot, változás, folyamat, A természettudományok művelése, valamint a technika alkalmazása, fejlesztése során leggyakrabban használt állapotleírások alkalmazása. A változásokra, folyamatokra vonatkozó kvalitatív és kvantitatív


197

összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása problémamegoldások során. A lineáris és a körfolyamatok felismerése, összehasonlítása, példákon való elemzése. Egyensúly Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszerállapot megőrzésében. Egyensúlyra vezető fizikai folyamatok bemutatása. Irányítás, vezérlés, szabályozás A fogalmak meghatározása, természeti, technikai jelenségekhez való hozzárendelése. Fenntarthatóság, a környezet védelme Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására, ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben az iskolai lét során. Időkeret:

Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti óraszám

- 1 1,5 1,5

Éves óraszám - 37 55 55

6. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 18 óra

Változások környezetünkben időkeret: 12 óra Kölcsönhatások időkeret: 14 óra Anyagok időkeret: 11 óra

TÉMAKÖR

FEJLESZTÉSI FELADATOK

TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI

MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

A TOVÁBBFEJ-LESZTÉS

ALAPJAI

ELVÁRHATÓ MAXIMUM

Változások környezetünkben A tudományos ismeretszerzés iránti igény kialakítása A természettudományos megismerés módszerei Szaknyelvi kommunikáció

A hő érzékelése; a hőmérséklet; a hőmérséklet mérése; a folyadékos hőmérő részei, működése.

A szilárd testek, a folyadékok és a gázok hőtágulása.

A hő terjedése vezetéssel, áramlással és sugárzással. Hőszigetelés. Halmazállapotok, halmazállapot-változások. Olvadás és fagyás, párolgás és lecsapódás, forrás.

A hőmérséklet és a halmazállapot-változás közötti összefüggések tanulmányozása

Ismerjék a folyadékos hőmérőket, azok részeit, működését.

Ismerjék a Celsius-féle hőmérsékleti skálát.

Ismerjék a szilárd testek, folyadékok és a gázok hőtágulásának jelenségét, és ismerjék fel ezek következményeit

Tudják használni a folyadékos hőmérőt.

Tudják leolvasni a hőmérőket.

Legyenek képesek a hőmérsékleti változások nyomon követésére.

Legyenek képesek egyszerű


198

Önálló vizsgálódás, megfigyelés Pontosság, tervszerűség, kitartás fejlesztése Önálló kifejezőkészség Ismeretek rendszerezése Értő- és információkereső olvasás

Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, ezen belül:

– a levegő és a légkör; a levegő, mint gáz-halmazállapotú anyag tulajdonságainak kísérleti vizs-gálata;

– a légnyomás és kísérleti bemutatása.

Az iránytű működésének megértéséhez szükséges alapvető fizikai ismeretek, ezen belül

– mágneses jelenségek: a mágnesek között

tapasztalható vonzás és taszítás; – mágnesezhető és nem

mágnesezhető anyagok; A Föld mágneses tulajdonságai,

az iránytű működése.

A folyadékok tulajdonságainak kísérleti vizsgálata.

A folyadékba helyezett szilárd testek úszásának, merülésének és lebegésének kísérleti bemutatása; gyakorlati vonatkozások.

Nagyobb tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése, szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából

környezetükben. Ismerjék meg a

szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapotot, a víz példáján keresztül a hal-mazállapot-változásokat és azok körülményeit.

Ismerjék fel a környezetükben lejátszódó halmaz-állapot-változásokat.

Rendelkezzenek az iránytű működésének meg-értéséhez szükséges alapvető fizikai ismeretekkel, ezen belül:

– egyszerű kísérletek segítségével ismerjék meg a mágnesek, illetve a mágnesek és a mág-nesezhető anyagok között fellépő hatásokat;

– tudják, hogy minden mágnesnek két ellentétes pólusa van;

– tudják az anyagokat mágneses tulajdon-ságaik alapján csoportosítani;

– tudják, hogy a Föld is rendelkezik mágneses tulaj-donságokkal;

– értsék az iránytű működését.

kísérletek elvég-zésére, a kísérletekből adódó következtetések levonására.

Tudják, hogy a környezetüknél magasabb hőmér-sékletű testek hőforrások.

Egyszerű kísérletek segítségével ismerjék meg a hő terjedésének különböző módjait: a vezetést, az áramlást és a sugárzást, és ismerjék fel ezek hatásait környezetükben.

Egyszerű példákon keresztül ismerjék meg a hő-szigetelést, megvalósulását és jelentőségét. Tudják az időjárás és az éghajlat jelenségeit értelmezni, ezen belül:

– ismerjék a levegő tulajdonságait, fontosabb alkotórészeit;

– legyenek képesek egyszerű kísérletek elvég-zésére a levegő térfogatának, összenyomható-ságának és nyomásának kísérleti igazolására;

– rendelkezzenek a légnyomással kapcsolatos legalapvetőbb ismeretekkel.

Legyenek képesek a folyadékok fizikai tulajdonságainak


199

vizsgálatára szolgáló egyszerű kísérletek elvégzésére, azok magyarázatára; a folyadékok tulajdonságainak rendszerezésére, ezen belül:

-rendelkez-zenek a folyadéknyomás-sal kapcsolatos legalapvetőbb ismeretekkel;

– ismerjék az úszás, a merülés és a lebegés jelenségét.

Kölcsönhatások Elvonatkoztatóképes-ség fejlesztése Pontosság, tervszerűség fejlesztése Egyénre szabott tanulási módszerek kialakítása Ismeretszerzés, rendszerezés Igényes önkifejezés Energiatakarékos magatartás kialakítása Tudatos fogyasztói gondolkodás kialakítása

Az alapvető fizikai kölcsönhatások (termikus, mechanikai, elektromos, mágneses és optikai ). A testek fizikai tulajdonságai (a szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot a részecskeszemlélet alapján).

A testek fizikai

tulajdonságainak számszerű jel-lemzése (a mérés; az idő, a hosszúság és a tömeg mérése, a sűrűség kiszámítása).

Az energia (fogalma; energiafajták, energiahordozók, energiaforrások, energiaátalaku-lások; energiatakarékosság). Az energiamegmaradás. Egyensúlyra vezető folyamatok. Az energia megmaradásának megbeszélése a vizsgált konkrét esetekben Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása egyszerű problémák megoldásában, kísérletek eredményeinek értelmezésében, jelenségek leírásában

Ismerjék meg a kölcsönhatás fogalmát, tudják azt alkalmazni a már megismert hőtani és mágnességtani jelenségekre.

Egyszerű kísérletek elvégzésével ismerjék meg a mechanikai kölcsönhatást; tudják annak követ-kezményeit; ismerjék a mozgás fogalmát; ismerjék fel a gravitációs kölcsönhatás követ-kezményeit.

Egyszerű kísérletek elvégzésével ismerjék meg az elektromos és az optikai kölcsönhatást.

Ismerjék a különböző energiafajtákat.

Értsék meg az energiatakarékosság fontosságát.

Legyenek képesek a különbféle változások közös jellemzőit felismerni.

Legyen gya-korlatuk az alap-mennyiségek (hosszúság, tömeg, idő, hőmérséklet) mérésében, a sűrűség kiszámításában).

Legyenek képesek az energia elemi szintű értel-mezésére.

Legyenek képesek az energiaváltozások felismerésére az egyszerű kísérletek elvégzése során.

Tudják az energiamegma-radás kvalitatív megfogalmazását.

Egyszerű kísérletekkel állapítsák meg a hőtani és a mechanikai kölcsönhatások közben lezajló fi-zikai folyamatok irányát; ismerjék meg az egyensúly fogalmát, tudjanak arra gyakorlati pél-dákat mondani.


200

Anyagok Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése Kombinációs készség fejlesztése Ismeretszerzés, rendszerezés Igényes szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése

Balesetvédelem. A laboratóriumi munka eszközei, szabályai. Veszélyességi jelek. A kémiai kísérletek megtervezése.

Diffúzió és vizsgálata,

értelmezése részecskeszemlélettel. Keverékek, elegyek. Oldás értelmezése részecskeszemlélettel. Oldat, oldószer, oldott anyag.

Az anyag részecskékből épül fel Részecske és halmaz. Fémek tulajdonságainak megfigyelése, anyagok csoportosítása megfigyelhető tulajdonságaik alapján. Részecskék modellezése (golyómodell). Halmazállapot-változások. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás értelmezése részecskeszemlélettel. Olvadáspont, forráspont. Belső energia és változása. Kristályrács (itt csak mint szabályos szerkezet). A halmazállapot-változások (modellalkotás). Fizikai változás és kémiai változás (kémiai reakció) közötti különbség. Égés, gyors égés, lassú égés. Az égés feltételei. A tűzoltás.

A tanuló ismeri a laboratóriumi munka eszközei, szabályai.

Meg tudja különböztetni a keverékeket, oldatokat.

Fel tudja sorolni fémek tulajdonságait.

Fel tudja sorolni a halmazállapot-változásokat.

Be tud számolni az égésről.

Felismeri a veszélyességi jeleket.

Csoportosítani tudja az anyagokat.

Értelmezni tudja az olvadást, fagyást, párolgást, forrást. Belső energia és változása.

Az égés feltételei. Ismeri a gyors égést, lassú égést.

7. ÉVFOLYAM


Mozgások és erők időkeret: 15 óra Munka és energia Az egyszerű gépek időkeret: 15 óra A nyomás Nyugvó folyadékok és gázok tulajdonságai időkeret: 12 óra Hőtan időkeret: 13 óra

TÉMAKÖR





ALAPJAI

ELVÁRHATÓ MAXIMUM

Mozgások és erők

Az ítéletalkotás és az absztrakciós képesség fejlesztése.

A mozgás viszonylagossága.

A hely és a mozgás

viszonylagosságának megértetése konkrét példákon.

Ismerjék meg a mozgásállapot fogalmát, a mozgás és nyugalom relatív voltát.

Hétköznapi példákon is tudják a mozgás és nyugalom relatív voltát, tudják megadni mikor, mi


201

a vonatkoztatási test. Tudják, mire való a vonatkoztatási rendszer.

A természettudományos megismerés módszere Elemzés, rendszerezés, összehasonlítás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás. A grafikonok elkészítésének gyakoroltatása, alkalmazása az ismeretek közlésében. Egyszerű kísérlet elvégzésének és az adatok lejegyzésének gyakoroltatása.

Ismerjék fel az egyenletes mozgást konkrét példákon. Tudják az egyenletes mozgás fogalmát. Legyenek képesek egyszerű út és idő mérésének elvégzésére.

A méréseik adatát képesek legyenek lejegyezni és értelmezni, út, idő grafikon készíteni, és elemezni. Tény és gondolkodtató kérdésekre felelni.

Logikus gondolkodás, problémamegoldás

A sebesség. A sebesség számítása. A feladatok megoldásánál megmutatni a tervszerűség előnyeit. Megerősíteni a kapcsolatot és különbséget a jelenség tulajdonsága és mennyiségi jellemzője között.

Ismerjék meg a sebesség fogalmát, jelét, képletét. Mértékegységeit. A sebesség számítása mértékváltás nélkül.

Tudjanak tény és gondolkodtató kérdésekre felelni, és egyszerű feladatok esetén a sebességből utat és időt számítani. Legyenek képesek a matematikában tanult szöveges példákhoz hasonlóan összetett feladatok megoldására.

Kombinatív képesség

Átlag- és pillanatnyi sebesség. Változó mozgás. A megfelelő ismeretek alkalmazása új feltételekre.

A változó mozgás felismerése konkrét példákon. Átlag- és pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.

Ismerjék az átlagsebesség fogalmát, és tudják, hogy a mindennapi életben a mozgás fontos jellemzője.

Ismeretek rendszerezése Kombinatív- és absztrakciós képesség

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A gyorsulás. Bemutató kísérletek vizsgálata, közös elemzése. Táblázatok, grafikonok készítésének gyakoroltatása.

Ismerjék fel az egyenletesen változó mozgást konkrét példákon. Ismerjék a gyorsulás fogalmát, mennyiségi jellemzőit, egyszerű számítását.

Legyenek képesek egyszerű dinamikai kísérletek elvégzésére, a mérési eredmények feljegyzésére, értelmezésére. Tudjanak mozgást jellemző grafikonokat elemezni, készíteni, összetett feladatokat megoldani.

Kritikus gondolkodás Információs technológiák használata

A szabadesés. Ismeretek alkalmazása új területeken. Galilei és Eötvös Lóránd munkássága. A gravitációs vonzással

Tudják jellemezni a szabadesést. Lássák be, hogy a szabadesés egyenletesen változó mozgás. Ismerjék a g értékét

Ismerjék meg a gravitációs kölcsönhatás főbb jellemzőit, hatásait a Föld közelében elhelyezkedő testekre. Tudják és


202

összefüggő jelenségek tanulmányozása

Magyarországon. értsék a gravitációs erő és a súly közötti különbséget, tudják mit jelent a súlytalanság. Ismerjék a g függését a helytől.

Logikus gondolkodás Rendszerben gondolkodás erősítése

A mozgásállapot megváltozása, kölcsönhatás a mozgásállapot-változás során. Az erő dinamikai jellemzői. Az erő ábrázolása vektorokkal A mozgás és mozgásállapot különbözőségének tudatosítása. Az erő hatására bekövetkező sebességváltozások vizsgálata. Az erő fogalom egyszerűsített bevezetése.. A mérés gyakoroltatása. A vektorok ismétlése matematikából.

Tudják megkülönböztetni a mozgásállapot-változásokat. Ismerjék az erő fogalmát, mértékegységét, jelét, mérését, ábrázolását rajzban. Ismerjék a dinamikai jellemzőit.

Ismerjék fel a mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások ok-okozati kapcsolatát.

Logikus gondolkodás Összehasonlító lényegkiemelő, ítéletalkotó képességek erősítése

Hatás-ellenhatás törvénye. Newton munkássága.

Ismerjék a törvényt. Az erő-ellenerő felismerése példákon.

Tudják konkrét esetekben rajzban is jelölni az erő-ellenerőt.

Ismeretek rendszerezése Igényes önkifejezés Absztrakció.

A testek tehetetlensége. A tömeg és a súly fogalmának megkülönböztetése

Értsék a tehetetlenség fogalmát, kapcsolatát a tömeggel, sűrűséggel. Tudjanak különbséget tenni nyugalom és egyensúly között.

Tudják az egyensúly feltételét két erő hatása esetén. Tudják konkrét esetekben rajzban is jelölni az egyensúlyt okozó két erőt.

Emlékezés, képzelet, megfigyelés, elemzés fejlesztése Hatékony, önálló tanulás

Különféle erőhatások és következményeik – a gravitációs kölcsönhatás, a súrlódás és közellenállás. Kapcsolatteremtés a földrajzzal.

Tudják megkülönböztetni a gravitációs erőt és a súlyt. Ismerjék a súrlódás és közegellenállás jelenségét, tényezőket, amelyek befolyásolják őket, hatásaikat a hétköznapi életben.

Ismerjék a súrlódási és közegellenállási erő jellemzőit, a gyakorlati vonatkozásokat.

Munka és energia. Az egyszerű gépek. Elemzés, rendszerezés

Az energia értelmezése, fajtái. A mechanikai energia megmaradása Kísérleti elemzés során

Ismerjék az energia fogalmát, jelét, mértékegységét, ismerjék a fajtáig.

Ismerjék fel a megmaradási törvény kapcsolatát a zárt


203

Absztrakció Energiatakarékos magatartás erősítése

tudatosítani a két fő energiaváltozási formát. Energiatakarékosságra való felhívás. Joule munkássága..

Tudják az energia-megmaradás törvényét.

rendszerrel. Tudják bizonyos folyamatok esetén elmondani, hogy mely test energiája csökken és melyiké nő.

Önálló ismeretszerzés, rendszerezés Kombinációs készség Problémamegoldás

A munka értelmezése és kiszámítása. A munkavégzés néhány típusa. Feladatmegoldások gyakoroltatása.

Ismerjék a munka fogalmát, jelét, képletét, mértékegységét. Tudjanak egyszerű feladatokat megoldani mértékváltás nélkül.

Tudják értelmezni a munkát fizikai értelemben. Hétköznapi példák esetén tudják mikor van munkavégzés. Ismerkedjenek meg néhány típusával (súrlódási, emelési) és tudjanak a munkából erőt és elmozdulást számolni.

Logikus gondolkodás, problémamegoldás

A hatásfok. A teljesítmény. Megmutatni, hogy a folyamatoknak is van tulajdonsága, amelyeket mennyiségekkel lehet jellemezni. Feladatmegoldás gyakoroltatása.

Ismerjék a teljesítmény és a hatásfok fogalmát, jelét, képletét, mértékegységét, és tudjanak ezzel kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani.

Ismerjék fel a mennyiségek közötti arányosságokat, tudjanak összetettebb feladatokat is megoldani.

Kreativitás Tudásrendszerek összekapcsolása Problémamegoldás Az IST-eszközök kritikus és magabiztos használata

A forgatónyomaték értelmezése, az erőkar. Egyszerű gépek.

Ismerjék a forgatónyomaték fogalmát, jelét, képletét, mértékegységét, a tengely körül forgatható merev testek egyensúlyának feltételét. Tudják csoportosítani az egyszerű gépeket, és tudjanak az egyes csoportokba eszközöket sorolni a gyakorlatból. Ismerjék az egyszerű gépek feladatát, és az energia-megmaradással való kapcsolatukat.

Tudják csoportosítani az emelőket működésük alapján. Tudják mi az egyensúly feltétele, és ezzel kapcsolatosan feladatokat is tudjanak megoldani. Ismerjék a lejtő típusú egyszerű gépeket is. Tudják elemezni az egyszerű gépekkel történő munkavégzést és ismerjék fel a mechanikai energia megmaradását ezen eseteknél. Tudják, hogy a hatásfok az egyszerű gépek


204

esetén is fontos jellemző.

A nyomás. A nyugvó folyadékok és gázok tulajdonságai. Problémamegoldás Logikus gondolkodás . Ok-okozati kapcsolatok Információkereső olvasás

A nyomás. Pascal munkássága . Arányosságok ismétlése. Önálló forráshasználat.

Ismerjék a nyomás fogalmát, függéseit a nyomóerőtől és a nyomott felülettől, jelét, mértékegységeit, képletét. Tudjanak vele kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani. Ismerjék a nyomás növelés és csökkentés néhány gyakorlati példáját.

A kísérletek alapján tudják értelmezni a nyomást, legyenek képesek az összefüggés matematikai megfogalmazására, a mennyiségek közötti arányosságok kifejezésére. Tudjanak a nyomásból nyomóerőt és nyomott felületet is számolni mértékváltással is.

A természettudományos megismerés módszerei Környezettudatosság

A nyomás terjedése folyadékokban. A hidrosztatikai nyomás. Közlekedőedények, hajszálcsövek. Modellmódszer alkalmazása. Környezetvédelem.

A Pascal-törvényére vonatkozó egyszerű kísérletekből tudjanak következtetéseket levonni. Ismerjék a törvényt és néhány gyakorlati alkalmazását. Ismerjék a hidrosztatikai nyomást, és paramétereit, tudják az összefüggést alkalmazni és a hétköznapi életből vett problémákat elemezni. Ismerjék a közlekedőedények és hajszálcsövek gyakorlati jelentőségét.

A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata révén tudják megállapítani az összefüggést a nyomás, a sűrűség és a rétegvastagság között. Tudjanak közöttük arányosságot megállapítani. Értsék a képlet megalkotási folyamatát. Tudjanak vele számítási feladatokat megoldani. A hidrosztatikai nyomás segítségével tudják értelmezni a közlekedőedények és hajszálcsövek jelenségét.

Kombinatív képesség Önálló ismeretszerzés, tanulás Ismerethordozók használata

A nyomás terjedése gázokban. A légnyomás. A kétféle nyomás okának megkülönböztetése és az egy rendszeren belüli hatásuk gyakorlati alkalmazásának vizsgálata. Modellmódszer alkalmazása. Torricelli munkássága Kapcsolódás a kémiához, földrajzhoz, biológiához.

Tudják, hogy a nyomás minden irányú, egyenletes terjedése a gázokban is megfigyelhető. Ismerjék a légnyomás fogalmát, mértékegységeit, barométerek működését. Ismerjék néhány nyomáskülönbségen

A golyómodell alapján tudják elmagyarázni a légnyomás okát, és a zárt térben a gázok nyomását. Értsék és tudják a Torricelli-kísérletet és a légnyomást befolyásoló tényezőket.


205

alapuló eszköz működését.

Logikus- és rendszerben való gondolkodás Problémamegoldás Igényes önkifejezés Önálló információszerzés

A felhajtóerő. Úszás, merülés, lebegés. Annak láttatása, hogy ugyanazzal a jelenséggel kapcsolatos felismerést különféle utakon is elérhetjük. Több erőhatás együttes következményének magyarázata. Arkhimédesz munkássága.

Ismerjék a felhajtóerő fogalmát, Arkhimédesz törvényét, az úszás, lebegés, merülés feltételeit. Arkhimédesz törvényének fontosabb gyakorlati vonatkozásait is ismerjék.

Legyenek képesek a témával kapcsolatos gondolkodtató és számítási feladatok megoldására.

Hőtan Önálló természettudományos megismerés Az önállóság és a tartós önfegyelem erősítése.

A hőmérséklet mérése. A termikus kölcsönhatás. Tanulói kísérletek végzése, közös elemzése, megállapítások megfogalmazása.

Legyenek képesek elemezni a termikus kölcsönhatás kísérleteit. Tudjanak hőmérsékletet mérni, a mérési eredményeket feljegyezni, értelmezni, grafikont elemezni. Ismerjék a termikus kölcsönhatás fogalmát.

Ismerjék a hőmérők fajtáit, működését. Legyenek képesek a grafikon készítésére.

Elemzés, rendszerezése

Szilárd testek, folyadékok és gázok hőtágulása. Kísérleti tapasztalatok elemzése, értelmezése Kapcsolat a biológiával, földrajzzal. Modell alkalmazása.

Ismerjék a hőtágulás törvényszerűségeit mindhárom halmazállapotban, és a jelenség fontosabb gyakorlati alkalmazásait.

Tudják magyarázni a jelenséget a golyómodellel. Legyenek képesek megállapítani kísérletek alapján, hogy milyen tényezőktől függ a hőtágulás mértéke.

Rendszerszemlélet fejlesztése Logikus gondolkodás Problémamegoldás

Energia-megmaradás termikus kölcsönhatás során. A hőmennyiség és a fajhő. Egyszerű példákon megmutatni az energiamegmaradást, kiemelni a megmaradó mennyiség jelentőségét.

Ismerjék meg a belső energia fogalmát, a fajhő fogalmát és tudjanak belső energia-változásra vonatkozó egyszerű feladatokat megoldani.

Legyenek képesek a termikus kölcsönhatás során fennálló energia-megmaradás elemi szintű anyagszerkezeti magyarázatára. Legyenek képesek összetett feladatok megoldására.

Az alkotó képzelőerő fejlesztése. Rendszerszemlélet Összehasonlítás fejlesztése.

Halmazállapot-változások. Ismert jelenségek energetikai vizsgálata.

Ismerjék az olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás, szublimáció jelenségét. Tudják ezen esetekben követni a hőmérséklet-változásokat,

Tudják halmazállapot-változások anyagszerkezeti magyarázatát. Vessék össze a párolgás és forrás azonosságait, különbözőségeit. Halljanak a


206

tudjanak készíteni hőmérsékleti grafikont. Tudják az olvadáshő, párolgáshő, forráshő fogalmát, értelmezését. Ismerjék a halmazállapot-változásokat energetikai szempontból is.

szublimáló anyagokról.

Emlékezet, megfigyelés fejlesztése . Környezettudatosság.

Az égéshő Kapcsolat a kémiával.

Ismerjék az égéshő fogalmát, jelét, mértékegységét. Különböztessék meg a gyors és lassú égés feltételeit. Ismerjék a tűzoltás szabályait.

Tudjanak égéshővel kapcsolatos feladatokat megoldani. Ismerjék néhány tüzelőanyag fajtáját.

8. ÉVFOLYAM


Elektromosság időkeret: 25 óra Az elektromos áram hatásai időkeret: 15 óra Fénytan időkeret: 15 óra

TÉMAKÖR





ALAPJAI

ELVÁRHATÓ MAXIMUM

Elektromosság

Rendszerben gondolkodás

Logikus gondolkodás, absztrakció

Elektromos alapjelenségek

Az anyag részecskeszerkezete, atom, elektron, proton értelmezése.

Kapcsolatteremtés a kémiával.

Vonzás, taszítás értelmezése.

Ismerjék a testek elektromos állapotát, tudják a közöttük fellépő erőket, tudják mit jelent az, hogy egy test semleges. Ismerjék az atom szerkezetét, értelmezzék az elektromos állapotot e- hiánnyal, e- többlettel. Ismerjék az elektromos mezőt, és az elektromos állapotba hozás módját.

Ismerjék az elemi részecskék tulajdonságait, töltését. Tudják magyarázni ezek alapján a jelenségeket.

Összehasonlító és

Az elektromos töltés. Vezetők és szigetelők. Az elektromos áram.

Ismerjék a töltés fogalmát, jelét,

Tudjanak anyagszerkezeti


207

ítéletalkotó képesség

..

Áramvezetés fémekben.

Részecskeszemlélet erősítése. Az elektromos részecskék rendezetlen és a mező által létrehozott rendezett mozgás megkülönböztetésével erősíteni a kölcsönhatás fogalmát, fejleszteni az összehasonlító és ítéletalkotó képességét.

Coulomb munkássága

mértékegységét. Tudják az elektromos vezetés magyarázatát, a vezetők és szigetelők közti különbséget, és a környezetük anyagait tudják besorolni. Tudják az áram fogalmát, és a szó jelentését fémekben.

magyarázatot adni a vezetésre fémekben és folyadékokban is.

A tudáson alapuló biztonság és veszélyérzet kialakítása

Az elektromos áramkör és működése.

Jártasság kialakítása az elektromos kapcsolások megvalósításában

Ismerjék az áramkör fogalmát, részeit, az áramköri jeleket. Tudjanak áramköröket összeállítani, rajzolni.

Legyenek tisztában a fizikai és a technikai áramiránnyal és különbözőségük okával.

Absztrakció

Önálló ismeretszerzés

Igényes önkifejezés

A feszültség és mérése. Elemek és telepek.

Galvani és Volta munkássága.

Ismerjék a feszültség fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítási módját. Ismerkedjenek meg a voltmérővel és használatával. Tudjanak egyszerű áramkörben feszültséget mérni. Ismerjék a galvánelem fogalmát. Tudják a telep és az elem közti különbséget, ismerkedjenek meg a zsebtelep felépítésével.

Tudják értelmezni a feszültséget, mint az elektromos mezőt jellemző mennyiséget. Legyenek tisztában a méréshatár és a polaritás jelentésével. Halljanak a Volta-elem működésének kémiai magyarázatáról.


Kreativitás

Az áramerősség és mérése.

Jártasság kialakítása a kapcsolások készítésében, mérések végzésében, függő és független változók, ok-okozatok felismerésében.

Ampere munkássága

Ismerjék az áramerősség fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását. Legyenek képesek önállóan áramerősséget mérni az ampermérő működésének ismerete segítéségével.

Legyenek képesek összevetni az amper és feszültségmérés szabályait.

Fogalomalkotás, absztrakció

Az elektromos ellenállás. Részecskeszemlélet.

Felismertetni, hogy egy kifejezéssel több fogalmat is megnevezhetünk.

Ohm munkássága

Ismerjék az ellenállás fogalmát, jelét, mértékegységét, létrejöttének okait. Tudják Ohm-törvényét. Legyenek képesek egyszerű

Részecskeszerkezet alapján tudják értelmezni az ellenállást. Tudjanak különbséget tenni a jelenség és a matematikai leírás


208

feladatok megoldására.

között. Ismerjék, hogy milyen tényezők befolyásolják még az ellenállást.

Kombinatív készség és önálló gondolkodás fejlesztése.

A fogyasztók kapcsolása. Soros és párhuzamos kapcsolások.

Legyenek képesek egyszerű soros és párhuzamos áramkörök összeállítására. Ismerjék a feszültség és áramerősségi viszonyokat. Tudjanak ezzel kapcsolatos egyszerű feladatot megoldani.

Lássanak vegyes kapcsolásra is példát. Tudjanak összetettebb számítási feladatokat is megoldani. Ismerjék a soros és párhuzamos kapcsolás előnyeit és hátrányait.

II. Az elektromos áramhatásai

Kísérletező, megfigyelő, kapcsolatfelismerő, rendszerben gondolkodó képesség

Az áram hatásai, teljesítménye, a fogyasztás. Az izzó és az olvadóbiztosíték.

Közismert eszközök működésének fizikai értelmezése

Ismerjék a hőhatás következményeit. Tudják a munka, teljesítmény, fogyasztás jelentését, mennyiségi jelentését. Ismerjék az izzók és az olvadóbiztosíték szerepét és működését. Ismerjék az áram kémiai, élettani hatását, a készülékek biztonságos használatának szabályait, a szigetelése, védőföldelés szerepét. Tudják valamennyi hatás gyakorlati alkalmazását.

Tudják, hogyan történik az áramvezetés oldatokban. Tudják magyarázni az elektrolízist. Tudjanak a munka és teljesítmény körében összetett feladatokat is megoldani.

Ismeretek rendszerezése Kombinatív készség Igényes szóbeli közlés fejlesztése

A mágnesesség. Az elektromos áram mágneses hatása. Az áramjárta tekercs mágneses hatása. Az elektromágnes.

Az anyag fogalmának bővítése az elektromos mező kölcsönhatásának bemutatásával, vizsgálatával.

Ányos és Kandó munkássága

Ismerjék a mágneses mezőt, kölcsönhatásait, lássák be az áramjárta vezető mágneses hatását. Ismerjék meg az áramjárta tekercs mágneses tulajdonságait, a vasmagos tekercset és gyakorlati alkalmazását.

Tudják magyarázni, hogy miért erősebb az egyenes vezetőnél a tekercsnek, illetve a tekercsnél az elektromágnes mágneses mezeje.

Fogalombővítés, absztrakció

Az elektromágneses indukció. Az indukált áram iránya.

Ismerjék az elektromágneses indukció jelenségét,

Értelmezzék, mi befolyásolja az indukált feszültség


209

Információs technológiák használata

Faraday munkássága

tudják mitől függ az indukált áram iránya. Tudják felsorolni az indukció legismertebb és leggyakrabban használt alkalmazását.

nagyságát..

A gondolkodóképesség fejlesztése

Következtetés, jelenségértelmezés, rendszerezés.

A váltakozó áram és hatásai.

Balesetvédelem.

Ismerjék a váltakozó áram fogalmát, vessék össze az egyenárammal. Tudják, hogy a hálózati áram váltakozó áram. Ismerjék a hatásait és néhány mentési műveletet.

Tudják, értsék, hogy mit jelent, a váltakozó áram periodikus. Tudják, hány periódusú és hányszor fordul az áramirány.

Ismeretek alkalmazása

Rendszerben gondolkodás

Az IST-eszközök kritikus és magabiztos használata

Az elektromos energia előállítása és szállítása. A transzformátor.

Bláthy, Déry, Zipernowsky munkássága.

Ismerjék a generátor működési elvét. Ismerjék a transzformátor részeit, működését. Tudjanak a transzformátorral kapcsolatban feladatokat megoldani. Ismerjék a távvezeték rendszer működését, benne a transzformátorok szerepét.

Értsék a transzformátorral kapcsolatos energia-megmaradás törvényét.

III. Fénytan

Modellalkotás

Absztrakció

Fényforrások. A fény terjedése.

Megmutatni, hogy a fény természetét egyszerűen értelmezni csak a kétféle tulajdonság feltételezésével lehet.

Ismerjék az elsődleges és másodlagos fényforrásokat, az átlátszó és átlátszatlan testeket, a fény egyenes vonalú terjedésével az árnyék keletkezését.

Tudják, hogy a fény anyag, ismerjék a kétféle tulajdonság feltételezéseinek magyarázatát. Értsék a Nap- és Holdfogyatkozás jelenségét.

Elemzés, általánosítás

A fény visszaverődése. A síktükör. A homorú és domború tükör.

Ismerjék a fényvisszaverődés jelenségét, törvényét. Ismerjék a tükrök képalkotását, és gyakorlati alkalmazásaikat. Ismerjék ezzel kapcsolatban a látszólagos kép és a fókuszpont fogalmát.

Ismerjék a nevezetes sugármeneteket és tudjanak segítségükkel képet szerkeszteni.

Ismeretszerzés, A fény törése. A teljes Ismerjék a Ismerjék a teljes


210

rendszerezés


visszaverődés. fénytörés jelenségét, ismerjék a beesési szög, törési szög viszonyát, ha a fény levegőből vízbe, illetve fordítva halad.

visszaverődés jelenségét és feltételeit.

Kombinatív képesség A gyűjtő és szóró lencse. Ismerjék a lencsék jellemzőit, képalkotását és gyakorlati alkalmazásukat.

Ismerjék a nevezetes sugármeneteket és tudjanak velük képet szerkeszteni..

Az önálló forráskeresésre való sarkallás

Tudásrendszerek összekapcsolása


Az egyszerű nagyító. A szem és a szemüveg. Távcsövek. Mikroszkóp. Fényképezőgép. Dia- és írásvetítő.

Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának erősítése. Kapcsolatteremtés a biológiával és a kémiával.

Felhívni a figyelmet a szem védelmére.

Vizsgálják meg a nagyító képalkotását, tudják, hogy a lupe a tárgy látószögét növeli meg. Ismerjék a mikroszkóp, dia- és írásvetítő részeit, működési elvét, gyakorlati alkalmazását. Ismerjék a látás optikai alapjait, szem törőközegeit, a közel- és távollátás problémáját és korrekcióját.

Ismerjék a tükrös és lencsés távcsövek létezését.

A fantázia és a logikus gondolkodás

A fehér fény felbontása. A testek színe.

Ismerjék, hogy a fehér fény színeire bontható, ismerjék a spektrum színeit. Tudják, mit jelent a komplementer szín. Tudják, mitől van egy tárgynak színe.

Érdekességekkel való ismerkedés, szivárvány, az ég kék színe, vörös égalja stb.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

A tanulói teljesítmények értékelésének szerepe többoldalú. Egyrészt a tanulónak (szülőnek) szóló jelzés – rendszerint osztályzat formájában –, amely tájékoztat arról, hogy a diák mennyire felel meg az elvárásoknak. A másik fontos feladat, hogy sok tanuló teljesítményét összegezve jelzést adjon a tanárnak, illetve az oktatás szervezőinek a tantárgy oktatásának hatékonyságáról. Az alapozó fizikatanítás elsődleges feladata, hogy bemutassuk a tanulóknak, hogy a természet (fizika) jelenségei vizsgálhatóak, megismerhetőek, magyarázhatóak és megérthetőek. Feladatunk, a gyerekek világról kialakított elképzeléseiből kiindulva a tudományosság szempontjainak megfelelő gondolkodásmódra szoktatni őket. A hangsúly a természet megismerésének folyamatán, a természettudományokhoz való pozitív viszony kialakításán van, az ismeretek mennyisége ehhez képest másodrangú kérdés. Az iskolai munka fontos része a tanulói számonkérés és a munka minősítése. A minősítés alapvető feladata a gyerekek segítése jobb eredmények felé: lehetőleg minden tanuló a tőle telhető maximumot nyújtsa. Ez csak akkor lehetséges, ha diák munkájának értékelése sokoldalú és személyes jellegű. Osztályzatokat nem csupán írásbeli dolgozatra kell adni, nem csupán a kognitív képességek egy


211

sajátos részét kell értékelni. Különösen akkor, amikor a kerettanterv a csökkentett lexikális ismeretek mellett a tanulói tevékenységeket, az így kialakított készségeket hangsúlyozza, szükség van a szóbeli feleltetésre, az órai aktivitás jutalmazására, az önként vállalt szorgalmi feladatok, például egy-egy otthon elkészített és az iskolában bemutatott kísérlet értékelésére, sőt a rendszeres füzet és házi feladat ellenőrzésére és minősítésére is. Igen lényeges része a tanulói munka értékelésének az osztályzatok szóbeli - vagy akár írásbeli – értelmezése, árnyalása, az előrelépés irányának kijelölése, és a biztatás. Nem szabad elfelejteni, hogy az általános iskolában a gyerekek érdeklődésében és munkájában nagyobb szerepe van a tárgyat megszerettetni tudó tanárnak, mint a fizika tudománya iránt érzett érdeklődésnek.

fizika 7-8. évfolyam - sulinet · 2014-03-05 · helyi tanterv fizika 7-8. évfolyam 193 a 7–8....

Documents