filozófia 2
DESCRIPTION
Filozófia 2. Történelemfilozófia- és civilizációelmélet. A történelemfilozófia tematikája. az ember történetiségének problémája. Kérdések: Az egyén élete összefonódik a történelmi események sorozatával. – generációk tudati termékének és cselekedetének örököse. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
![Page 1: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/1.jpg)
Filozófia 2.
Történelemfilozófia- és civilizációelmélet
![Page 2: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/2.jpg)
A történelemfilozófia tematikája
• az ember történetiségének problémája.Kérdések:1. Az egyén élete összefonódik a történelmi események
sorozatával. – generációk tudati termékének és cselekedetének örököse.
2. Az egyén kiszolgáltatottja vagy cselekvő részese a történelmi folyamatoknak?
3. A történelem szüntelen változás folyamata, keletkezés és pusztulás törvényszerűségén belül mi az ember szerepe?
4. Van-e értelme az egyén létezésének?• történelmi ismeretek objektivitásának problémája.
![Page 3: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/3.jpg)
A történelemfilozófia modern képviselői
• Rudolf Bultmann: Történelem és eszkatalógia (1955)-előadássorozat
• Toynbee: The Study of History (1930-50-es évek)
• Collingvwood: The Idea of History (1946)• Karl Löwith: Meaning in History (1949)Oka : a XX. században uralkodó válságtudat,
világháborúk és kétpólusú világrend, technikai vívmányok óriási fejlődése
![Page 4: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/4.jpg)
A történelem értelmezése a Krisztus előtti korszakokban
• archaikus időszak
1) mítoszok (nem a történetírás terméke) nem emberi cselekedetek és élmények, hanem teogóniák és kozmogóniák.
2) kultuszok és rítusok kísérői, a természet részeként létező embert segítik a hétköznapi világban.
![Page 5: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/5.jpg)
A történetírás kezdete
• megjelenik a történelmi tudat az adott közösség életében – történelmi elbeszélések formájában
• nagy emberek és hősök cselekedetei• Istenek jelentős szerepe az emberek világában• narratív elbeszélő jellegű (pl. Hérodotosz műve,
annales, krónika)• lényege: az adott nép átéli a történelmi
eseményeket és ez segít a közösséggé formálódásban
![Page 6: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/6.jpg)
A görög történetírás
• alapja: a görög ember felfogása önmagáról: „logosz” alapján az igazság keresése,
• a történelem mint a tudomány csupán egyik ága a természetnek (kozmosz)
• történelmi és földrajzi érdeklődés összefonódik• a természettudomány analógiája• a történelmet nem tekintették a jövő iránti
felelősség eszközének• evolúció - gondolat hiánya• ember = „szubsztanciális”, állandó, cselekedetei
akcidentálisak, esetlegesek
![Page 7: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/7.jpg)
A görög történetírás alakjai• Hérodotosz1) beszámolójának célja: a múlt
dicsőségeinek megörökítése2) események oka: az Isten
kormányzó tevékenysége3) istenek büntetése a bűnökért,
emberi büszkeség és jólét megzabolázása
4) személyes indítékoknak is jelentőséget tulajdonít!
5) morális jellegű büntetésekben hisz
• Thuküdidész1) szofista hatás 2) nem hisz az istenek
kormányzásában és egyéb morális erők emberi cselekedetekre gyakorolt hatására.
3) természeti történések mintájára – „természettudós” álláspontjáról vizsgálja a történelmet.
4) A történelem elsődleges mozgatóereje a hatalomra törekvés
5) Hasznossági kritérium
![Page 8: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/8.jpg)
Polübiosz
• a történelmi mozgás a természeti történések mintájára írható le.
• az érdeklődés középpontjában a törvényszerűségek kimutatása áll.
• történelem értelmezésének hiánya ↔okok• egységes világtörténet, pragmatizmus• politikatörténet kiemelkedő jelentősége• a történelem csúcspontja a Római Birodalom
mint szintetikus egység• a történelem egyetlen haszna: a politizáló ember
nevelése
![Page 9: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/9.jpg)
A római történetírás
Livius • nevelő célzat: dicső
cselekedetek megőrzése a jövő számára = a történelem példatár, mérce,
• fontos szerepe van a morális erőnek – korrupció bírálata.
Tacitus
erkölcsi tényező jelentősége: „praecipuum munus” = „érdem ne maradjon néma”
lélektani érdeklődés a szereplő irányába
az állam legfőbb jellemhibája a pozíció iránti törtetése, ambíciók, féltékenység, irigység illúziók
![Page 10: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/10.jpg)
Zsidó történelemfelfogás
• Izrael népe – (Ószövetségi hagyomány)
1. középpont a zsidó nép élményei és küldetéstudata „kiválasztottság”
2. Isten a történelem irányítója /szándékának kifürkészése
3. történelem össztervének gondolata (egységes egész, korszakokra tagolva)
4. a korszakok jelentősége a világtörténelem egésze felől
5. önvizsgálat lehetősége6. jövő iránti felelősség7. „Jahvista / Elóhista Forrás”
• „Jahvista Forrás” (Kre. IX. sz.)
1. elohisztikus jelleg: a történelem kezdete és vége egységes folyamat része, amelyet az isteni ígéret köt egybe.
2. emberi bűnök, isteni ítélet, megváltás szüntelen folyamata
3. teleológikus4. Az egész történelem
Isten uralmát támasztja alá
![Page 11: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/11.jpg)
keresztény történelemfelfogás
Első ízben Szent Pál munkásságában jelenik meg, összefüggésben van a „Korinthosziakhoz írt első levelének” tartalmával.
1. univerzalizmus – az egész emberiség történelméről
2. apokaliptikus szemlélet – a múlt története az emberi bűnösség története, bűn megfékezése szolgálja a törvény
3. eszkatalógia – világ végére vonatkozó isteni ígéret, földi élet átmenetisége
![Page 12: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/12.jpg)
Szent Ágoston történelemfilozófiája
• „De Civitate Dei” (Az Isten városáról)
1. világtörténelem folyamatán belül egyre nagyobb jelentőséggel bír az egyház
2. harc a Civitas terrena és Civitas Dei között (állam – egyház, mint előkészítő)
3. linearitás (Vallomások – idő koncepció) 1. Ádám és Éva bűnbeesése
2. Krisztus születése
3. Krisztus eljövetele
![Page 13: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/13.jpg)
Középkori és reneszánsz történelemfilozófia
Érett középkor• Fiorei Joachim (1131-1202)
• Atya• Fiú • Szentlélek
tagolása jellemzi a történelemszemléletét.
• reneszánsz
történelemszemlélet szekularizálódása /profán értelmezés/
1. az ember a történelem folyamatainak elindítója
2. nincs új felfogás, a korábbi korszakok bírálata jellemzi
![Page 14: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/14.jpg)
Újkori történelemfilozófia (Barokk)
• 1681. Bousset1. Az emberi történelmet
az isteni bölcsesség irányítja ↔ káosz
2. Az emberek cselekedeteinek úgy kell szolgálnia az isteni tervet, hogy nem tudnak róla.
• 1725-1730: Giovanni Giambattista Vico „Új tudomány”
1. a történelem természeti és isteni gondviselés együttes színtere
2. racionális teológia = az emberek történelmi döntéseinek és cselekedeteinek formájában valósul meg a világtörténelem
3. elveti az eszkatalógia gondolatot
![Page 15: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/15.jpg)
Újkori történelemfilozófia(Német felvilágosodás)
• Kant: „Az emberiség egyetemes történelmének eszméje világpolgári szemszögből” (1784)
1. haladásgondolat
2. teleológikus
3. racionális és morális egyén önkibontakozási folyamata
4. szekularizált
5. törvényszerűség
6. világtörténelem eszméje
7. világpolgári állapot: szabadság és jogszerűség
• Hegel „Előadások a világtörténet filozófiájáról
1. világtörténelem egységes egész
2. politikai történelem
3. szellem önkibontakozási folyamata az államban
4. szabadság állapotában való folyamatos előrehaladás
5. ész csele
6. ↔Jakob Burkhardtal való vita
![Page 16: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/16.jpg)
Újkori történelemfilozófia(Francia felvilágosodás)
• Voltaire
↔Bousset, Leibniz
1. a történelemben megvalósuló fejlődés = tudás haladása
2. a történelem értelme az ember gyarapodása tudásban és jólétben
3. túllép az európai történelmen
• Turgot1. szekuláris haladáshit
2. kereskedelem és politika egyesíti az emberiséget – kozmpolitizmus
3. szenvedélyek, bűnök is a haladás szolgálatában
• Condorcet1. tökéletesedés
2. igazság, egyenlőség
3. jólét
4. szabadság
5. európai civilizáció minta
![Page 17: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/17.jpg)
A 19. század történelemfilozófiája
• pozitivizmusAuguste Comte1. tudásban való szüntelen
fejlődés2. történelem→ szociológia
(azaz a társadalmi tények és törvényszerűségek kimutatása)
3. A történelemben:• gyermekkor• ifjúkor• érettkor
• materializmus, marxizmus1. dialektikus fejlődés2. szekularizált jelleg3. mozgatóerő: az anyag4. minden történelmi jelenség
gazdasági és társadalmi feltételekből ered.
5. társadalmi szerkezet a termelési feltételek leképezése
6. osztályharc /kísérőjelenség7. fejlettebb politikai formáció felé 8. az állam elhalása9. forradalom vagy evolúció
![Page 18: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/18.jpg)
A történelem naturalizálása
• Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájához (1784-91)
1. Az emberiség történelmét természeti leírásokkal kezdi. –evolúció
2. Az ember és az állat megkülönböztetése – lsd. antropológia
3. emberi természet tipizálása a történelem folyamatában
4. történelmi korszakok nem összemérhetőek5. népszellem meghatározó volta6. Lemond a történelem értelmének kutatásáról
![Page 19: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/19.jpg)
Az európai civilizáció hanyatlása
• Civilizációelméletek1. Oswald Spengler: A nyugat alkonya.2. Arnold Toynbee: The Study of History1-2. kölcsönhatás
Közös elemek: • kultúrák és civilizációk vizsgálata• ciklikusság• élő szervezet (keletkezés, pusztulás)• kilép az európai történelem
tanulmányozásából
![Page 20: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/20.jpg)
Arnold Toynbee civilizációelmélete
• ciklikus élettartam a kihívás – válasz reakció alapján
• a nyugati civilizáció kihívásai és válaszai:
1. barbár népek anarchiája
2. rendi széttagoltság
3. ipari forradalom nemzeti állam
4. világgazdaság, világállam
4.civ. bukása
1.természettörténelem
2.társadalom
3civilizáció
![Page 21: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/21.jpg)
Az objektív történelmi ismeret
• hermeneutika /értelmezés lehetséges szintjei:
1. tudományos – történészi
2. pszichológiai3. esztétikai• összefügg az
ismeretelmélettel
• történész szubjektivitása –portrék korszakonként változnak
• források hiánya, töredékes, hamis volta
• a jelenség csak az értelmezéssel összhangban válik értelmessé.
![Page 22: Filozófia 2](https://reader035.vdocuments.mx/reader035/viewer/2022081508/568148ee550346895db60c2b/html5/thumbnails/22.jpg)
Collingwood
• a történelmi megismerés tárgya nem az esemény (objektum), hanem a gondolati tevékenység maga
• oka. A történelem folyamat jellegében és változásában keresendő
• történelem ismeret és önismeret összefügg.• különbség a természettudós és történész között.• haladáshit• teleológia elvetése