Tartalom

Bevezetés 7

Első fejezet Nem csak járunk lábainkon 9

I. Az egészség mint szerves egész 10

1. Mi az egészség? 10 2. Hogyan működik testünk energiaháztartása? 11 3. Zavaró tényezők és azok hatásai 15 4. Gyógyítás - Van-értelme a betegségnek? 24

II. Tudnivalók a lábról 31

1. Az emberi láb: felépítése, működése, rendellenességei 31

2. A helyes lábbeli - „Mutassátok a lábatokat, mutassátok a cipőtöket..." 33

3. Lábápolás 34 4. Lábtorna 35 5. A láb gyógykezelése 38

III. A talpmasszázs 41

1. A talpmasszázs kialakulása és fejlődése 41

2. A talpmasszázs lényege és hatása 42 3. A talpmasszázs felhasználási területe és korlátai 48 4. A „természetes" talpmasszázs 50

Második fejezet Amit a talpmasszázsról tudni kell. Elméleti alapok .. 55

I. Mire kell figyelni a talpmasszázsnál? 56

1. Elhelyezkedés az ön- és párkezelésnél 56 2. A helyes előkészítés 57 3. A fogások 59 4. A masszírozáshoz használatos krémek és olajok 67 5. Segédeszközök 68 6. A reakciók 71 7. A kezelés gyakorisága és időtartama 73

5

II. Hogyan igazodhatunk el a lábon? 77

1. A lábfej homunkulusza 78 2. A vonatkoztatási zónák 81 3. A reflexzónák 83 4. A szervzónák 85 5. A zónák: ábrák és leírások 86 6. A funkcionális egységek 108

III. Miről árulkodnak a lábak? 110

1. Barázdák 110 2. Bőrelváltozások 112 3. Megkeményedések 115 4. Duzzanatok 115 5. Behúzódások 116 6. Tyúkszemek 117 7. Szemölcsök 118 8. Hőmérséklet 119 9. Körömelváltozások 120

10. A láb elváltozásai 121 11. Fájdalmas és néma zónák 122

Harmadik fejezet Gyakorlással sajátítjuk el a fogásokat és értjük meg az összefüggéseket 125

I. Tanuljuk meg az alapprogramot 126

II. így ápoljuk egészségünket 133

III. Alakítsuk ki saját programunkat 136

Negyedik fejezet Hogyan kezeljük az egyes betegségeket? 141

Jelmagyarázat 141 Mindennapos panaszok és tünetek A-Z-ig 143 A hatékony talpmasszázs-kezelés technikája 144

6

Bevezetés

Kedves Olvasó!

Könyvünk lényegében használati utasítás. Szemléletesen magyarázza meg az összefüggéseket, és megmutatja, hogyan használjuk „esz­közként" kezünket és lábunkat. Az egészség- és a szépségápolás, az elsősegélynyújtás eszközeként, esetenként az orvos vagy a termé­szetgyógyász kezelésének támogatására használhatjuk.

Egységes szemlélet keretében mutatjuk be a talpmasszázs lényegét és hatását, gyakorlati hasznát a szöveg mellett képekkel is érzékel­tetjük.

A könyv mottója ez lehetne:

„A gyakorlat során elsajátítjuk a fogásokat és megértjük az összefüggéseket - így ébredünk igazán tudatunkra."

Fogjuk meg a lábunkat, fogjuk meg a párunkét, a gyerekeinkét, a barátainkét - ragadjuk meg a lehetőséget és örüljünk, hogy megadatott az egészség ápolásának, a segítségnyújtásnak a képessége. Igyekez­zünk megérteni a betegségek kialakulásának és elmúlásának törvény­szerűségeit. A megvilágosodás egész életútunkat befolyásolja.

Könyvünket az önmagukért felelősséget érző laikusok és érdeklő­dők éppúgy haszonnal forgathatják, mint az orvosok és természet­gyógyászok.

Első fejezet

Nem csak járunk lábainkon

I. Az egészség mint szerves egész

I. Mi az egészség?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség testi, lelki és szociális jólét. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (IAA) javaslatára ez t a meghatározást a szakmai jóléttel

egészítették ki.

A WHO szerint tehát az egészség a testi, lelki és szociális jóléttel egyenlő.

A mi egységes, természetgyógyászati, ezoterikus szemléletünk sze­rint az EGÉSZSÉG az embernek az az állapota, amikor a test, a lélek és az elme összes egymásra ható életműködése zavartalanul folyik.

Ez a test, a lélek és a szellem teljes épségét feltételezi. Hogy az életműködések mitől optimálisak vagy mitől támad zavar bennük, a kérdés szempontjából másodrendű. Az ideális állapotot elérni és fenn­tartani nagyon nehéz; ezt mindenki tudja. Már egy banális bosszúság elegendő, hogy egészségünket kibillentse egyensúlyi helyzetéből.

Az abszolút egészség csak rövid időre elérhető és fenntartható álla­pot, ezért sok ember fáradozik azon éjjel-nappal, hogy a ránk ható ártalmaknak (amelyeket betegségeknek is neveznek) útját állja és/vagy megszüntesse azokat (egészségügy).

Az „IAA"-nak sikerült a WHO meghatározását kiegészítenie; az egészség fogalmába a szakmai szempontból vett „jólétet" is belefog­lalták.

Az egészség szempontjából a mi egységes, természetgyógyászati, ezoterikus szemléletünk szerint is döntő faktor a szakmai elégedettség avagy elégedetlenség, illetve a különféle tevékenységekből származó jövedelem. (Gondoljunk csak arra, hogy azok az emberek, akik elvesz­tik az állásukat - ahogy a köznyelv fogalmaz -, egyszerűen „bediliz-nek"; vagy gondoljunk az úgynevezett „nyugdíj-sokkra").

A teljes épség megint csak olyan kívánalom, amelynek szinte senki (vagy csak nagyon kevesen) felelnek meg. Elég, ha a fogainkra gondo­

l ó

lünk (kinek épek egytől egyig?), vagy az egyébként apró-cseprőnek tűnő sérülésekre: és már oda is az épség! Aki veszi a fáradságot, hogy a legkisebb sebet, minden karcolást, szúrást és vágást, minden betegsé­get felírjon és egy, a testet ábrázoló rajzon bejelöljön, igencsak meg­lepve látja majd, mennyi támadás éri életünk során az egészség ideális állapotát.

Vigasztalásul: aki tudatában van „karcolásainak", forradásainak vagy betegségeinek és alkalmazkodik ehhez az állapothoz, még egy kicsit „összekarcolt" egészséggel is jól élhet. Ha tudjuk, hogy az ideá­lis, teljes egészségi állapot alig-alig érhető el és tartható fenn, és hogy a test, a lélek és a szellem betegségei ellenére is élhetünk jól (ha a betegséget értelmes, szükséges történésként fogjuk fel), akkor köny-nyebb elfogadnunk a nehézségeket és a hiányos egészséget.

2. Hogyan működik testünk energiaháztartása?

Ahhoz, hogy az ember megőrizze egészségét, illetve leginkább meg­közelítse (és meg is tartsa) az ideális állapotot, mindenekelőtt rende­zett energiaháztartásra van szüksége.

Vajon mit is jelent az energia ebben az összefüggésben? - kérdez­hetné valaki. Mostanában sokat hallunk az energiáról; az energiapazar­lásról és -takarékosságról csakúgy, mint az alternatív energiaforrások felkutatásáról.

Testünket a biológiai energia tartja életben, ami táplálékunkból, a belélegzett levegőből, környezetünk és a világegyetem sugárzásából származik.

Azon túl, hogy a szükséges energiamennyiség rendelkezésünkre áll, képesnek kell lennünk azt felvenni, hasznosítani.

Honnan nyeri az ember az energiáját?

Lényegében két forrás áll rendelkezésünkre:

a) Testi, anyagi: Táplálékfelvétel: emésztés - anyagcsere - kiválasztás. Légvétel: légzés - oxidáció - polarízalas.

11

b) Sugárzási energia: A légzésből és táplálkozásból is származhat, de a környezet sugár­zásából és erőteréből is felvehető. Saját energiánk frekvenciáját a ránk ható erőterek befolyásolják.

Az ember nemcsak kenyérrel él, ez bizonyos. De a kenyér sem csak a test felépítéséhez szükséges alkotóelemekkel szolgál, mivel egy része sugárzássá alakul. Ezek közül a legismertebb a hősugárzás (gondol­junk a testhőmérsékletre).

Az elhasznált energiát újra és újra pótolnunk kell. Nemcsak az ener­gia mennyisége fontos, hanem az energiahordozók minősége is.

A táplálék és a levegő mellett az embernek a környezet (a természet, az élőlények) és a világegyetem sugárzási energiájára is szüksége van. Megfelelő sugárzási energia nélkül nincs élet. Mindannyian tudjuk, milyen nagy szükségünk van egy kis napfényre. Éppen a napsugárzás az (részben hullám-, részben részecsketermészetű), amely döntő befo­lyással van energiaháztartásunkra.

A pozitív, szükséges sugárzások mellett negatív, sőt részben káros sugárzások is émek bennünket. Ez mindig is így volt. A fejlődés során az ember képessé vált arra, hogy kivédje ezek hatását. A káros su­gárzások akkor lettek végzetessé, amikor az ember maga kezdett a természetben korábban nem létező sugárzásokat előállítani. Az ilyen sugárzások veszélyét csak bizonyos „balesetek" (Curie, Csernobil, Hi­rosima) után vallották be, és ismerték el, hogy ezek egyúttal támadást jelentenek az Élet ellen.

Vegyünk csak egy példát, amely megvilágítja, milyen fontos a táp­lálékok béltartalma, belső értéke mint energiaforrás, energiahordozó.

Az élelmiszerek energiatartalmát általában fűtőértékük alapján mé­rik; ma joule-ban fejezik ki (régi mértékegysége a kalória). Ez az állatok táplálékára is érvényes. Ám ha a legelő jószágok esetében csak a füvek fűtőértékét vennék figyelembe, akkor az állatok aligha találná­nak a legelőn annyi élelmet, amennyire e számítás szerint szükségük volna.

A füveknek nemcsak a fűtőértéke magasabb a számítottnál, hanem a sugárzása is - mégpedig a természetüknél fogva, s nemcsak Csernobil „jóvoltából"! A legelő jószágok a magasabb környezeti sugárzás és a táplálék magasabb sugárzása formájában energiát vesznek fel és hasz­nosítanak.

A táplálék energiahiányos volta és a ránk ható sugárzások elégtelen­sége is egész lényünkben változásokat okoz. Ha a minket érő rezgések

12

nincsenek összhangban saját rezgéseinkkel, akkor rosszul érezzük ma­gunkat, vagy betegek leszünk, ha nem tudjuk elhagyni az adott (példá­ul sajáios földsugárzású) területet, vagy nem tudunk alkalmazkodni az adottságokhoz. Ám ha már egészségünkben zavarok támadtak, az em­lített hatásokra az életenergiának (a lélek rezgéseinek) további rezgés­változásai jönnek létre, amelyek betegséget és/vagy halált okoznak.

A szakadatlan felépítés és energiafelhasználás a polaritás, a pozitív és negatív pólusok közti feszültség állandó változásához vezet: az élet lüktet.

Itt szeretnénk néhány megjegyzést tenni a vízfolyásokkal kapcsolat­ban. Nem okoznak eredendően vagy természetüknél fogva betegséget, mint azt gyakran állítják. Ez az, amiben sok (ingával és varázsvessző­vel dolgozó) radiesztéta téved tehát!

Tudjuk, hogy a Földnek különböző kisugárzásai vannak. Az erő helyei pozitív, a pusztulás helyei negatív energianyalábokat bocsáta­nak ki.

Míg utóbbiak rombolóan, bomlasztóan hatnak, a pozitív kisugárzás épülést eredményez. Hajdanán, amikor az ember még érzékenyebb volt élete eseményeire, a házakat túlnyomórészt semleges területekre vagy az erő (a pozitív kisugárzás) helyeire építették. Sok jelentős épít­mény pozitív erőtérben áll; különösen a templomokat tervezték és tá­jolták úgy, hogy az oltár az energia centrumába kerüljön. Innen osztogatták a Föld sugárzásaira érzékeny és gyógyító képességű papok a gyógyulást hozó (szó szerint) áldást a „hívő népnek".

A zarándokhelyek is az energiaközpontokban keletkeztek. Az a tény, hogy a korábban nagyra becsült szent helyeket, de a városokat és a falvakat is elkerülik a látogatók, az ott lakók pedig elhagyják őket, azt bizonyítja, hogy az erőterek változhatnak. A sugárzás csökkenése vagy erősödése miatt (földsugárzás változása; erősödő napsugárzás -lásd a Sahel-övezetet) ezek a helyek többé már nem lakóhelyek vagy gyógyhelyek az ember számára.

A varázsvessző használatának egyre szélesebb körben való elterje­désével megtalálhatjuk a betegséget okozó helyeket!

A vízfolyásokat mindig betegséget okozó dolognak tartották. Hosszú ideje az érzéken túli észlelésekkel és az ismeretien teljes palet­tájával foglalkoztam, soha nem hallottam, hogy az ember is árthatna a vízfolyásoknak! Pedig valójában mégis ártanak a vizeknek. Mindene­kelőtt azok az emberek, akik negatív gondolatokon kívül mást nem hordoznak magukban. így egy erőtér kisugárzása némely ember szá­mára elviselhetetlenné válhat, mivel nem tudja felvenni az adott frék-

13

venciájú energiát. Szétszórja, mert nem tanulta meg a föld negatív polarizációja kisugárzását (emanációját) felvenni és a maga számára hasznosítani. Nincs meg az a képessége sem, hogy a hatósugarából kiszakadjon!

Az energiák és frekvenciájuk nagy változásai csökkenthetik vagy akár megszüntethetik az „entalchia életelvének" (Arisztotelész szerint a „célratörően hatékony rész az elevenekben", az, amit mi léleknek nevezünk) hatását. Mindaddig azonban, amíg ez a szükséges, és meg­felelő frekvenciával ellátott „hatékony rész" az őt körülvevő anyagra hatással van és azt „éltetni" tudja, az ember egészséges marad. Ha viszont egy vagy több egymásra ható ok - akár belsőleg, akár külsőleg - megzavarja az életenergia frekvenciáját, akkor az érintett ember megbetegszik. Ha a zavar nem szűnik meg, az érintett egyén meg is halhat. Az, hogy az adott esetben végül milyen betegség vezetett a halálhoz, a történés szempontjából másodrendű. Akik idős korban, vé­gelgyengülésben halnak meg, azoknál az energia csökkenése, a szük­séges frekvencia „többé nem építeni akaró" volta vezet a természetes halálhoz.

Régóta tudjuk, hogy minden élőlénynek és minden anyagnak van energiasugárzása. Minden mozgásban van, minden sugárzik. A test sugárzási képéből, amelyet a Kirlian-fotográfiával lehet láthatóvá ten­ni, kiolvasható az egyén egészségi állapota. Ez a felfedezés is azt bizonyítja, hogy a betegségeket helyesen a frekvenciazavar megnyil­vánulási pontja szerint kell szemlélni. De a homeopátia, a patak-virág terápia, az akupunktúra és a neurálterápia is igénybe veszi az ember energiatestét a gyógyító anyagok és azok rezgéseinek közvetítéséhez. Az akupresszúra, a talpmasszázs és egyebek alkalmazásakor bizonyos pontok és zónák megnyitásakor vagy érintésekor energia szabadul fel, illetve közvetítődik, míg a szellemgyógyászatban és a gyógymagnetiz-musban csak a sugárzó testre hatnak.

Gyakran kérdezik, mi történik az energiatesttel műtét közben. A kérdés jogos, és a következőképpen lehet rá válaszolni: Ha (beteg) szerveket vagy testrészeket távolítanak el, az érintett nem képes többé a testében a teljes harmonikus életfrekvenciát elérni vagy elviselni! így - panaszaiból kigyógyulva - alapjában véve csak látszólag egészséges. Minden, műtéti úton mégoly jól „helyreállított" embernek foglalkoznia kellene hiányzó részeivel és azokat szellemileg működésben kellene tartania. A sugárzó testben még megvannak az eltávolított részek (lásd: fantomfájdalom).

14

3. Zavaró tényezők és azok hatásai

Az előzőekben az ideális egészségi állapotról és az energiaháztartásról szóltunk. Sajnos, a mindennapi életben egész sereg zavaró tényező hat abba az irányba, hogy ezt az ideális képet eltorzítsa.

Ezek az apró vagy nagyobbacska „kisördögök", akik aláássák egészségünket, oly sokan vannak, hogy lehetetlen valamennyit felso­rolni. Sokukról nem is szerzünk tudomást, pedig jelen vannak közvet­len környezetünkben, és csak egyik-másik betegség során ismerjük fel, hogy viselkedésünkkel mi magunk „szerződtettük" őket.

Néhány jelentős zavaró tényező:

a) (esti: táplálkozási hibák, nem megfelelő összetételű élelmiszerek, légszennyeződés, kevés vagy nem megfelelő mozgás, túl sok mun­ka és általános túlterheltség, zaj, már meglévő betegségek.

b) lelki: stressz, aggodalom, bánat, félelem, kedvetlenség, nem opti­mális párkapcsolat, nem megfelelő viszonyulás a környezethez és a tennivalókhoz, az élet, az evés élvezetének hiánya, féltékenység, szerelmi bánat, honvágy stb.

c) szellemi: negatív, destruktív gondolatok, harag, kötekedő hajlam, akaratoskodás, irigység, mohóság, hiúság, de a már kialakult szel­lemi károsodások is.

Testi terhelések

Sajnálatos módon (kivétel nélkül, szinte mindannyian) olyan hanyagok vagyunk, hogy a banálisnak tűnő, visszatérő terheléseket - amilyen a „taknyos orr", a nátha, a köhögés vagy kisebb emésztési panaszok -, csupán apró bosszúságnak tekintjük, s nem az egészségünkben támadt zavarnak. Általában csak komolyabb bajok esetén érezzük magunkat betegnek.

Vizsgáljuk meg közelebbről a fenn említett zavarokat. Bár mindenki tisztában van vele, milyen fontos a tiszta levegő, mégis maga az ember szennyezi be oly mértékben, hogy az egészségre ártalmas tényezővé válik (szmog, ózon, füst...).

15

Táplálkozás

Ugyanígy tönkretesszük az élelmiszereket is: nemcsak az befolyásolja az egészségünket, hogy nem helyben előállított, hanem messziről jött termékeket fogyasztunk (például déli gyümölcsöket), hanem a jó élel­miszereket is rosszkor fogyasztjuk (például karácsonykor epret). Ezen­kívül az érett terményeket az élelmiszeripar denaturálja és ezzel kirabolja a természetet, majd a terméket „magasabb értékű" élelmiszer gyanánt adja el.

Egy terméket csak akkor nevezünk éltető tápláléknak, ha az „élet" még megtartott benne. Tehát a baromfiudvarból származó, kakas által megtermékenyített tojás, táplálék - a baromfigyárak ketreceiből szár­mazó tojás viszont csak ennivaló.

A jobb kezelhetőség kedvéért manapság sok terményt biológiai éré­se előtt leszüretelnek, ezek így már nem teljes értékűek. Ha például valaki bármely okból szemes gabona fogyasztására tér át, gyakran már rövid idő múlva javul a közérzete, egészségi állapota. Ez egyrészt az egész gabonaszemek teljesértéküségének köszönhető, de még inkább annak a ténynek, hogy a gabona teljesen érett.

Ebből a megközelítésből szemléljük a számos, táplálkozással foglal­kozó próféta közti folytonos vitát a hús értékes vagy értéktelen, illetve káros voltáról is. Ha olyan állatok húsát fogyasztjuk, amelyeket a bio­lógiai adottságaiknak megfelelő módon tartottak és etettek, amelyek kellően fejlettek és ivarérettek, akkor a megevett húsban benne vannak az élethez szükséges alkotórészek. Az ilyen hús tehát táplálék!

Ha éretlen terményeket fogyasztunk - amint az manapság általános szokás -, még ha az elfogyasztott étel tápláló is, akkor sem tartalmazza a teljes életet, ahogy egy fiatal, gyorsan felhizlalt állat húsa, vagy egy éretlen alma sem. Már önmagában ez a körülmény is egészségre ártal­mas tényező lehet. (Az almát itt példaként minden kereskedelmi vagy raktározási célból túl korán leszüretelt termény szinonimájaként hasz­náljuk.)

Elmélkedéseinkben lépjünk most egy kicsit vissza, hogy megvilágít­suk, mit is értünk az évszaknak nem megfelelő táplálkozás egész­ségkárosító hatásán. Az evolúciós fejlődés során az évszakok ciklikus változásai az emberben is nyomot hagytak. Testünk alkalmazkodott az évszakonként növekvő és csökkenő napsugárzáshoz és az ezzel egy­idejűleg váltakozó táplálékkínálathoz.

A nomád népek ma is abból élnek, amit az adott időszakban aktuális tartózkodási helyük nyújt. Ezzel az életbölcsességgel szemmel látható-

16

lag szerencsésen túlélték az évezredeket. Ha a természettel való össze­fonódásukat megzavarják, egész létük veszélybe kerül.

Mindez nem jelenti - és nem is jelentheti - azt, hogy vissza akarjuk forgatni az idó kerekét Sokkal inkább arra szeretnénk rámutatni: ah­hoz a „biológiai alkalmazkodáshoz", amelynek során az emberiség megszabadul az évszakos ritmustól való, egyelőre még meglévő füg­gőségétől hosszú időre van szükség (kérdés, előny-e egyátalán, ha ne­tán megszabadul?!).

Ha az élelmiszereket nem megfelelő időben fogyasztjuk, a legérté­kesebb táplálék is károsan hathat az egészségünkre, mivel az adott évszakban nem áll rendelkezésre a megfelelő sugárzás. Kivételt képez­nek a természetes úton (szárítás, fagyasztás, erjesztés) tartósított ter­mékek és azok az élelmiszerek, amelyek természetüknél fogva hosszabb ideig eltarthatok (télálló gyümölcsök, zöldségek, burgonya, hüvelyesek és gabonafélék).

Az élelmiszerek a tartósítás (gyakran denaturálás) során nemcsak biológiai érteküket, hanem a helyi és adott évszakban nyert sugárzásu­kat is elveszítik. Paradox módon az energiaközvetítés szempontjából az egészségre kevésbé káros a télen az üvegből elfogyasztott málnabe­főtt, mint az ugyanekkor messzi tájakról hozott nyers málna (termé­szetesen ugyanez érvényes más gyümölcsökre, illetve más termé­nyekre is).

Ha nem megfelelő időben étkezünk, ha figyelmen kívül hagyjuk a napi ritmust, az ugyancsak megterhelheti szervezetünket. íme, egy pél­da a sok közül, saját tapasztalataimból: a megrögzött, szigorú vegetári­ánusoknál, akik korán reggel teletömik a hasukat müzlivel és édes gyümölcsökkel (szénhidrátokkal), gyakoriak a májpanaszok.

őszinte felháborodással szidják az orvost, aki a rossz májleletek láttán azt kérdezi: „Sokat iszik?" Fájdalmas ez a kérdés, mert az ember azt hinné, hogy a müzlivel, a teljesőrlésű gabonatermékekkel és gyümölcsökkel az illető a lehető legjobbat teszi egészsége érdekében. A vegetáriánus étrendben nincs is semmi kivetnivaló, de mindent a megfelelő napszakban kell fogyasztani.

Napkeltekor a májban túlnyomórészt a zsír, a fehérje és a só haszno­sítása folyik, ezzel szemben este (napnyugtakor, fényhatás) a szénhid­rát-anyagcsere áll előtérben. A reggeli szénhidrát-túlkínálatot (mézes vagy lekváros zsemlét) a máj nem tudja rendesen feldolgozni és átépí­teni, így amilalkoholok képződnek, amelyek oly mértékben károsíthat­ják a májat, hogy az orvos kérdése - sok alkoholt iszik-e az illető -tökéletesen érthető.

17

Ha összhangban akarunk lenni testünk emésztési ciklusával, akkor reggel és délben túlnyomórészt fehérjét és zsírt kell fogyasztanunk, délután és este pedig szénhidrátokat. (Tejet, sajtot, tojást, sonkát vagy szalonnát reggelire; húst, halat, zöldséget ebédre; gyümölcsöt uzsonná­ra; burgonyát, gabonatermékeket, édességeket vacsorára.)

Néhány szó még a helynek megfelelő étkezésről. Elsősorban a ven­déglátóipar által támogatott rossz szokás, hogy például a hegyek közt, a legmélyebb erdőben homárt és más rákot, kagylót és nyelvhalat, mindenféle tengeri herkentyűket kínálnak, illetve esznek, a helynek megfelelő szarvas, őz vagy borjú, gombás marhahús, vörös áfonya, galuska vagy burgonya helyett.

Minden helynek saját környezeti sugárzása van! Nyaralni a tenger­hez, tavakhoz, a hegyekbe vagy síkságra utazunk, mert ösztönösen ezeket a sugárzó területeket keressük. Mégpedig azért, mert általános jólétünkhöz szükségünk van kisugárzásukra. A városi környezeti rez­gések gyakran olyan diszharmonikusan hatnak a testünkre, hogy egy­szerűen a szabad természetbe kell menekülnünk. Szétzilált testünk hálásan veszi fel az erdőben a környezeti sugárzást. Az újjászülető harmóniát ugyanakkor megzavarhatja a helyhez nem illő táplálkozás: az ember pedig semmit nem tehet kezelése érdekében, mert már régen elveszítette sajátos érzékelőképességét, amely ösztönösen eligazítaná, másrészről viszont fogalma sincs róla, milyen hibákat követ el önma­ga, a szervezete ellen.

Még teljesen biologikus táplálkozás és életmód mellett sem mene­külhetünk el bizonyos károsító tényezők elől. A bőrünkön keresztül, a levegőből, de még a táplálékunkból is (a leginkább biologikusabbak-ból is) ártalmas anyagok és velük együtt nem megfelelő sugárzások és frekvenciák jutnak a szervezetünkbe.

Ezt felismerve, mindent meg kell tennünk, hogy kiküszöböljük a lehetséges károsító tényezőket. Gondolkodjunk el azon, hogyan ido­míthatnánk környezetünkbe kerülő táplálékainkat és egyéb közszük­ségleti cikkeinket a sugárzás szempontjából állandó tartózkodási helyünkhöz. Az alábbi példa segít megvilágítani ezt.

Sokak által ismert, hogy a borszakértők a különböző helyekről ho­zatott borokat hosszú ideig a pincéjükben tárolják és kezelik. A tárolás közben a bor lassan, fokozatosan felveszi a környezet sugárzását és az uralkodó frekvenciákat. így idomulhat a bor a helyhez. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy ha az Olaszországban vagy Dél-Franciaor­szágban elfogyasztott csodás helyi borokból egy-egy palacknyit haza­viszünk és azon mód megisszuk, sehogy sem ízlik. A bornak ugyanis

18

először meg kell nyugodnia. Higgyük el: át kell vennie a helyi sugár­zásokat és frekvenciákat, hogy a helyhez idomult borként élvezhető legyen. A gyümölcsök és téli zöldségek korábban szokásos tárolása ebből a szempontból optimális volt.

A helytelen táplálkozásnak egészségügyi következményei lehetnek, de hasonlóképp van ez más területeken is. A túl sok sugárzás éppoly káros lehet, mint az elégtelen mennyiségű. Egészségünk számos, álta­lában lényegtelennek tartott tényezőtől függ. Ezeket a tényezőket a környezet természetes adottságának vesszük, ugyanakkor részletkér­désnek, apróságnak tekintjük valamennyit, és úgy véljük, nem kell törődnünk ezekkel az erőkkel. Csakhogy ez egyáltalán nincs így!

Régen például nagyon vigyáztak rá, hogy ne építkezzenek vízfolyá­sok vagy sugárzási kereszteződések közelében, ma viszont habozás nélkül beépítik ezeket a helyeket. Csak kevés építkező és építtető veszi igénybe az ingások és varázsvesszősök segítségét házának elhelyezé­séhez és betájolásához.

A szeles időben jelentkező fejfájások vagy a nedves időben kiújuló reumatikus fájdalmak is bizonyítják, hogy a környezetünknek és az időjárásnak komoly hatása van jó közérzetünkre. A fenti körülménye­ket még a televízió és a rádió biometeorológiai jelentése is figyelembe veszi.

Ma már mindenki tudja, hogy lelki és szellemi hatások is okozhat­nak zavarokat egészségünkben. Különösen a negatív, destruktív gon­dolatok képesek teljesen aláásni az ember egészségét. A ragaszkodás a „tegnaphoz", vagy a harag a mindennapos vetélytársak ellen - amely a territoriális harcok maradványa -, de a saját magunk felé irányuló negatív gondolatok is aláássák szilárdnak hitt egészségünket.

Kevés és nem megfelelő mozgás

Az emberi test a természeténél fogva alkalmas bizonyos mozgásokra. Régebben, alig loo éve, a civilizált ember még igencsak a lábaira volt utalva; önállóan mozgó lény volt tehát, míg manapság szinte csak passzívan mozgunk.

Lábon járó lényből utazó lénnyé alacsonyodtunk le! Az autó, a vas­út, a hajó és a repülőgép az erőtakarékos helyváltoztatás révén egyfelől örömet okoznak, másrészt mégiscsak elősegítik vészes testi elsatnyulá-sunkat

19

Az egészség szempontjából kétszeresen is hátrányos a mozgáshiány. Izmaink edzetlenek (illetve nem kellő mértékben edzettek) lesznek, emellett nem jönnek létre a testben a változatos terepen való mozgás képességéhez élettanilag szükséges feszülések, csavarások, rázkódások és lökések.

A mozgáshiány másik káros következménye, hogy elvesznek a tal­pakon keresztül ható reflexek. A talpmasszázsból tudjuk: ezek a refle­xek nagyon fontosak. Az evolúciós fejlődés során megtanultunk felegyenesedve járni. Ezfeltételezi, hogy járáskor, futáskor és ugráskor bizonyos nyomás nehezedik a talpakra és ingerületeket vált ki, ame­lyek reflexesen hatnak a testre (a mezítláb járás jelentőségét lásd az 51. oldalon).

A nem megfelelő mozgás rovatába sok mindent beírhatunk, amit a nap vagy a hét során kényszerűségből vagy hirtelen támadt szeszélyből teszünk. Egészségügyi szempontból a legnagyobb ostobaság, hogy egész héten az íróasztal alatt lóbázzuk a lábunkat, a hétvégén pedig ugyanezekkel az edzetlen lábakkal megerőltető sportokat űzünk.

A hiányos vagy nem kielégítő mozgás mind testileg, mind lelkileg és szellemileg előnytelen. Tulajdonképp senki sem fogadja el, ha hi­ányzó szellemi mozgékonysága miatt megszólják (testileg sokkal in­kább elfogadott), mégis csak nagyon kevesen tesznek valamit azért, hogy szellemileg mozgékonnyá váljanak és azok is maradjanak!

A testi-lelki-szellemi edzésben nagyon sokat segít a talpmasszázs. Nemcsak a járást utánzó, talpat érő nyomás és az ebből eredő reflexha­tások révén, hanem a lelket és szellemet tisztító hatásával is (frekven­cia növelésével).

Túlfeszített munka, túlhajszoltság

A lázas szakmai élet ugyanúgy túlhajszoltsághoz vezethet, mint a szakmai és privát igények túlzott összekuszálása. Ezenkívül egy bizo­nyos munka ellátása vagy feladat elvégzése jó egészségi állapotban könnyebb és kevésbé megterhelő, más esetben viszont - például bete­gen - ugyanez a munka szinte leküzdhetetlen akadályt jelent.

Különbségek mutatkoznak az élet egyes szakaszaiban is. Egy élete­rős fiatal ember a napi munkája mellett kellő szívóssággal és kitartás­sal képes felépíteni a házát egészségkárosodás nélkül, míg a másik ember már a gondolatra is agyonhajszolná válik. A szembeállítás talán éles egy kicsit, de jól szemlélteti, hogy a túlhajszoltság mindenkori

20

mértéke nagyon egyéni. Ha ösztönösen ráérzünk erre a belső tudá­sunkra, akkor jobban fogunk figyelni a zavaró tényezőkre, és jobban kézben tudjuk azokat tartani.

Sokat beszélnek manapság a munkahelyi stresszről. Sokan szenved­nek tőle és valóban túlhajszoltak. Nem szabad ugyanakkor elfelejte­nünk, hogy egy bizonyos fokú stresszre normális életműködéseinkhez szükségünk van.

Az iskolás gyerekek számára nagy igénybevételt jelent a növekedés és az iskolába járás, amihez hozzájárul még az óriási ingeráradat is.

(A 141. oldalon megtudhatjuk, hogyan segíthetünk talpmasszázzsal gyakran betegeskedő gyermekünkön.)

A zaj

Az ingeráradatot már említettük. Nemcsak az iskolás gyermekek, ha­nem a felnőttek is szenvednek tőle.

A zaj mindenekelőtt kellemetlen számunkra. Különösen akkor, ha nem mi hozzuk létre, vagy mi magunk személyesen nem veszünk részt benne.

Ha búcsúba, népünnepélyre vagy autóversenyre megyünk, számí­tunk a zajra, akárcsak a diszkóban, koncerten és más rendezvényeken. A hangrezgéseket (a zajt) ilyenkor szükségesnek és kellemesnek talál­juk. Kellemes, ha ezekre a hangokra ráhangolódunk vagy részt ve­szünk a létrejöttükben!

„A zenét gyakran zavarónak érezzük, mert a zajhoz kötődik..." -mondja Wilhelm Busch. Ezek a szavak nagyon sok mindent elárulnak. Ebbe a kategóriába tartozik az emberi hang is. Az egyik ember számá­ra zavaró, egészségre ártalmas lehet, a másik számára erősítő és gyó­gyító hatású. Akárcsak a balzsam! (Függetlenül annak tartalmától.)

A civilizált ember hozzászokott és erősen kötődik a zajos környeze­téhez; ezt bizonyítja az a tény, hogy sok városi ember nem tudja hosszú ideig elviselni egy hegyi kunyhó mély, átható csendjét (amit a természet zajai ellenére így él meg).

Vegyünk egy példát, milyen érzékenyen reagálhat az ember a zajra! Nem mindig a gyárcsamok, a búgó repülőgép vagy az autópálya

monoton zúgása a zavaró zajforrás. Gyakran egészen mindennapos dolgok okoznak zajt.

Ilyen helyzet például az, amikor a jól végzett munka után le szeret­nénk pihenni. Alighogy elhelyezkedünk, úgy véljük, minden nyugodt,

21

amikor egyszer csak azt halljuk: Blubb... blubb, blibb... blubb, blibb... csöpög a vízcsap! Blubb, blubb... blibb, blibb... Lehetetlen ebben a zajban aludni!

A kedves olvasó talán azt kérdezi most: ugyan mire valók az effajta történetek egy talpmasszázsról szóló kézikönyvben? Pedig ezek a tör­ténetek segítenek megvilágítani az összefüggéseket. Azt, hogy a leg­apróbb események is hatással vannak ránk. Ha alaposan megfigyeljük magunkat, még a zavaró tényezők útját is végigkövethetjük szerveze­tünkben! A lábainkban pedig fájdalomként, duzzanatként vagy lerakó­dásként találkozhatunk velük.

A már kialakult betegségek

Egyre közelebb jutunk a lényeghez. Eddig a mindennapi világunktól távolabb álló dolgokkal foglalkoztunk. Hallottuk, hogy ezek sem ke­vésbé fontosak, de azért a már meglévő betegségek mégiscsak kézzel­foghatóbbak és általában kínzóbbak is.

„Ha elvágod az ujjad, nemcsak azt az ujjad sérted meg, hanem az egész tested sérül és szenved!"

Próbáljuk meg eszünkbe vésni, hogy bármi történjék is, akár belül, akár kívül, még a legkisebb karcolás esetén is az egész testünk össze­karcolódik. Istennek hála, a szervezet elég szilárd ahhoz, hogy ezeken a jelentéktelen sérüléseken felülkerekedjen. Általában! (Képzeljük csak el, mi lenne, ha a testünk olyan sérülékeny lenne, mint egy lég­gömb. Egy tűszúrás és pfff... kész.)

Nem feltétlen a legsúlyosabb betegségek ássák alá egészségünket. Egy gennyes fog, nem múló mandulagyulladás, gyulladt vakbél vagy egy visszatérő gyomorhurut elég ahhoz, hogy legyengüljünk.

Rengeteg betegség létezik, nehéz tehát egyet kiragadni közülük a szemléltetés céljára. A talpmasszázs leírásában azonban az esetismer­tetések során megemlítünk majd néhányat. (Lásd: negyedik fejezet)

A levegőszennyezés

Az ember első és legfontosabb tápanyaga a levegő. Ha nincs elég levegőnk, már rövid idő múltán oxigénhiány lép fel, aminek következ­tében először az agy, majd a többi szerv is károsodik.

22

Ha nem áll rendelkezésre ennivaló, nagyobb időtartam is átvészel­hető, levegő nélkül azonban néhány perc alatt megfullad az ember.

Légzéskor levegőt, egy sajátos gázkeveréket juttatunk a tüdőkbe, és a gázcsere után újra meg újra kilélegezzük. A levegőből oxigént ve­szünk fel, és széndioxidot adunk le. Egészen leegyszerűsítve nagyjából így zajlik a légzés folyamata.

A dohányosoknál már valamivel bonyolultabb a helyzet, és ha a dohányosokat szmog veszi körül, a légzésük nemegyszer katasztrofá­lissá válik. Hogyan is válasszák ki ebből az összevisszaságból a léghó-lyagocskák az egyetlen használható anyagot? Sajnos, nincsenek szolgálatkész szellemek, akik segíthetnének: a jókat ide, a rosszakat meg oda...

Végső soron a káros részecskéket jól-rosszul, többé-kevésbé mégis kiküszöböljük. A szervezet felveszi és kiválasztja ezeket az anyagokat, de hosszú idő alatt belebetegszik ebbe a megerőltető munkába.

Mivel a levegőt nem tudjuk elraktározni (mint ahogy zsírt raktáro­zunk az ínséges időkre), sokkal kevésbé tudunk védekezni a levegő­szennyeződés, mint a táplálék szennyeződései ellen. Ha valaki hosszú időt tölt nagyon szennyezett levegőn (például a bányászok, akiket sok­féle kór fenyeget, többek között az ún. portüdő, pneumoconiosis), ak­kor három lehetőség közül választhat:

1. elhagyja a károsító területet (elmenekül a szmogból, ózonból, abba­hagyja a dohányzást, munkát változtat),

2. belélegzi a szennyezett levegőt és beletörődik a betegségbe,

3. vagy visszatartja a lélegzetét, nem vesz többé levegőt... és meghal!

Talán morbidnak tűnhet a levegőszennyeződést ilyen kíméletlenül ábrázolni, de nem szabad behunyni a szemünket a valóság előtt.

Hogy mit tehetünk a tüdőnk érdekében, azt megtudhatjuk a könyv második részében, a talpmasszázs megtanulásakor.

A lelki és szellemi terhelések

A lelki és szellemi megterhelések éppúgy hatással vannak egész­ségünkre, mint a testiek. Gyakran nem is lehet megállapítani, elkülöní­teni, hogy adott esetben melyik tényező hatása a döntő.

23

Az egészségkárosító behatások feltárása és elkülönítése alapvető fontosságú az egészség visszaszerzése érdekében. Ám ha ez nem is sikerül mindjárt tökéletesen, első lépésként a leglényegesebb, hogy az egészségkárosodásokat lehetőleg még a betegségek teljes kifejlődése előtt kiküszöbölhessük. Ebben segít a talpmasszázs.

A talpmasszázs az egész test általános ellazításával, elernyesztésé-vel a lelki működéseket is befolyásolni tudja. A jó fizikai közérzet olyan felszabadító erejű, olyan nagy hatású lehet, hogy lelkileg és szellemileg is kiegyensúlyozottabbakká válunk. Sokan megerősítették, hogy a megfelelő talpmasszázs-kezelés érzelmeiket és gondolataikat is kedvező irányba terelte.

Manapság már senki sem vitatja, hogy a lelki folyamatok hatással vannak testünkre. Valójában a betegségek nagy része, amelyekkel éle­tünkben szembekerülünk, alapvetően lelki történések testi megjele­nése.

A gazt, a dudvát mindig gyökerestül kell kiirtani! Ennek megfelelő­en az egészséget érintő dolgokban is mindig a gyökerekhez kell visz-szanyúlnunk.

Még mielőtt valamelyik testrészünk, szervünk megbetegszik, már jeleznek a talp reflexzónái. Tehát aki elég érzékeny, az egy kis fájdalmat, duzzanatot vagy keményedést is megérezhet a lábfején. A talpmasszázs ismeretében ezek a változások és fájdalmak köny-nyen visszavezethetők lelki okokra (stresszre, bosszúságra, bizonyos gondokra stb.), míg a reflexzónák ismerete és masszírozása meg­

akadályozza a betegségek kialakulását.

A már kialakult betegségek esetén a kezelésekkel párhuzamosan kutat­nunk kell a lelki történések után is. Ha sikerül megtalálnunk a lelki okokat, a betegségek is gyorsabban és biztosabban meggyógyíthatok.

4. Gyógyítás - Van-e értelme a betegségnek?

Ha gyógyításról, gyógyulásról és egészségessé válásról beszélünk, ak­kor feltételezzük az egészségtelen állapotot. Az előbbiekben már lát­hattuk, hogy egészségünket állandó külső és belső támadások érik.

24

Némely kór hirtelen tör ránk. Más bajok lassan fejlődnek ki. Mindez az emberi egészségre vonatkoztatva azt jelenti, hogy a hirtelen támadt bajok ellen csak korlátozottan lehet védekezni, a lassan kialakulókat azonban meg lehet előzni. És éppen a megelőzésben van nagy jelentő­sége a talpmasszázsnak.

Nézzük meg közelebbről azt a kérdést, hogy mit is jelent a gyógyí­tás, mit tehetünk mi magunk érte?

„Gyógyultan távozott" - olvashatjuk a kórházi zárójelentésben, ha megszabadultunk a betegségünktől. De valóban gyógyultnak érezzük-e magunkat? Mitől gyógyultunk meg? A műtét, a gyógyszer, az orvos, a nővér segített?

Nos, mindezek hozzájárulhattak gyógyulásunkhoz, de valójában egyikük sem tud meggyógyítani. Mert saját magunkon kívül senki más nem képes meggyógyítani bennünket. Ez talán meglepően hangzik. Mégis, minden gyógyszer, minden beavatkozás, minden terápiás mód­szer (a talpmasszázs is) csak segédeszköz.

Csak saját magunk gyógyíthatjuk meg önmagunkat! Messzire vezetne, ha a testi, szellemi és lelki szférában végbemenő

folyamatokat részletesen ismertetnénk. Ahhoz, hogy az egységes szemléletű gyógyítás lényegét megérthessük, a következőket kell tud­nunk.

a) A gyógyítás - orvosi szemszögből

Minden próbálkozás, hogy leírjuk a gyógyászati eljárások hatásmecha­nizmusát, illetve az egészség és betegség folyamatait, szükségszerűen megfelel a jelenlegi ismereteknek vagy éppen az ismeretek hiányának. Ha az orvostudomány történetén végigtekintünk, láthatjuk, hogy a mai orvoslás nagyon sokat tud az emberről és belső szerveiről, és talán még többet a külső segédeszközökről és azok alkalmazásáról.

A tudományos fejlődésnek megfelelően az orvostudományt elsősor­ban a szerteágazó fizikai-kémiai tematika szerint osztják fel. A modern orvostudomány - a túlságosan csak a testre irányuló, ízekre boncoló felfogás bűvöletében - elfeledkezik az egységes egészről, az emberről.

Thorwald Dethlefsen „A sors mint esély" című könyvében azt írja, hogy az orvostudomány Hippokratész óta (i.e. 400) csak a felhalmo­zott tudás mennyisége tekintetében változott. Az összegyűlt tudást az­óta is a betegség (és nem az egészség - A ford. megj.) funkcionális vizsgálatára alkalmazzák. Ha a tudomány egész tárháza és a sokféle

25

segédeszköz bevetése ellenére sem sikerül a betegséget kiismerni, a kórral elbánni, akkor a beteg részt kikanyarítják a szervezetből, és büszkén döngetik a mellüket. A legmélyebb meggyőződéssel dicsérik a végrehajtott „gyógyítást", és a dicsőségből bőven kijut a mindenkori operatőrnek is.

A szervezetről mint egységről való gondolkodást az orvosi társada­lom habozik elfogadni; a modern gyógyászat azonban lassacsakán mégis megváltozik. Míg a 19. században és a 20. század elején az egyoldalú, csak a szervekre irányuló gondolkodásmód és kezelés ural­kodott, ma, a szellemtudományok fokozódó előretörésével mindinkább az egész ember kerül előtérbe. Lassan ugyan, de azért mégiscsak! Biztosan része van ebben a folyamatban a természetgyógyászatnak, a kívülállóknak (a nem szakembereknek), a bio-hullámnak stb. A pszi­chológia fejlődése - még ha munkamódszerei túlhaladottak is -, vala­mint a szellemtudományok szintén elősegítik e változást.

A 17. században az egészség és betegség folyamataiban még nagy szerepet tulajdonítottak a kémiának. Mindent tisztán kémiai folyamat­nak tekintettek, és ezzel a korábbi hippokratészi tanok a testnedvekről háttérbe szorultak. A négy fő folyadék a vér, a nyál. a fehér és a fekete epe jelképezte az életfolyamatokért és betegségekért felelős anyagokat és erőket. Mindenekelőtt Paracelsus volt az, aki a korábbi négy fő testnevet három kémiai anyaggal helyettesítette; ezek: a só, a higany és a kén.

Az orvoslás történetében mint nyitott könyvben olvashatunk. Az orvosok gondolkodásmódjába beépültek más tudományterületek ku­tatási eredményei, az empirikus gyógyászat (népi gyógyászat) és a tudományos, orvosi kutatások eredményei. Ezek segítségével felállí­tották az életfolyamatok, illetve a betegségek keletkezésének az elmé­leteit. (A folyamat természetesen ma is zajlik. Az általános érdeklődés folytán bővülnek a természetgyógyászati ismeretek, és ezek alkalma­zása egyre inkább tért hódít az orvosi gyakorlatban.)

A gyógyászatra évszázadokon át rányomta a bélyegét az alkímia, az asztrológia, a testnedvek tana, a demokritoszi atomelmélet, a közép­korban pedig az a nézet, hogy az egészségért és betegségért finom fonalak megfeszülése, illetve elernyedése a felelős.

Az általános tudásszint növekedésével megváltozott a gyógyászat. Ám egy-egy tudományos irányzat képviselője tekintélyétői függően tudja a különféle gyógyászokat befolyásolni. így a jó dolgokat gyakran elhanyagolják, elfelejtik, a tévedések pedig hosszú ideig tartják ma­gukat.

26

A technika vívmányainak segítségével új módszereket (és készülé­keket) fejlesztettek ki, hogy a testünk és szerveink működését vizsgál­hassák (funkcionális diagnosztika). A klasszikus, természettudomá­nyos orvoslás a gyógyászati eszközök továbbfejlesztésével nagy sike­reket érhet el. Könnyebbé és pontosabbá vált a diagnosztika. (A com­putertomográfia segítségével testünk különben hozzáférhetetlen részein is feltérképezhetők a legapróbb kóros elváltozások is.)

A siker boldoggá tesz - és fellengzőssé, néha konokká és makaccsá! Az önkényesség és elbizakodottság pedig sokkal inkább káros, mint az kívánatos lenne. A kizárólagosságot, a csalhatatlanságot egyre kevésbé fogadja el bárki. A klasszikus orvoslásnak a kedvezőbb, törvényes, anyagi és műszaki feltételekből adódó sikerei ellenére sem kellene elutasítania az alternatív gyógymódokat, ahogyan azt ma teszi. A ter­mészetgyógyászat, az egyéb módszerek, valamint a hagyományos gyó­gyászat közös eredete szolgálhatna az együttműködés alapjául. És talán segítségünkre lesz napjaink pluralista, szabadságot hirdető szelle­me is.

Kereken 100 évvel ezelőtt Sigmund Freud ismét szóba hozta az em­beri „lelket". A pszichoszomatikai megközelítés (számos fizikai beteg­ség keletkezését lelki okokra visszavezető orvosi szemlélet) elterjedé­sének eredményeképpen megváltozott az addig kizárólag természet­tudományos szemléletmód. A test, a lélek és a szellem együttes hatása a betegségek keletkezésében ma már elfogadott nézet. Sőt éppen ez a szemlélet nyitott lehetőséget a modern gyógyászat fejlődése előtt.

A további, elsősorban genetikai kutatások is hozzájárultak, hogy az embert egységes, de mindig szubjektív jegyekkel rendelkező lénynek tekintsék. A gyógyszerek, gyógyászati eszközök és a természet­gyógyászat felhasználásával individuális, az adott ember (és genetikai adottságai) által egyre inkább befolyásolható kezelési mód fejlődött ki. Ma már egyre több fiatal orvos és orvostanhallgató sajátítja el ezt a gondolkodásmódot.

Nagyrészt rajtunk múlik, milyen képzettek lesznek a leendő orvo­sok Az egyetemeket a hivatalos tanrend és a klasszikus módszerek uralják, de rendelkezésünkre áll az ezekkel mindig szemben álló, ám szükséges ellenpólus, a népi gyógyászat.

De maradjunk csak a genetikánál. Nem igaz - mint a genetikusuk állítják -, hogy a gének uralnak bennünket, és azzá válunk, amit azok meghatároznak. Ez egyszerűen nem állja meg a helyét. A gének csak az információk hordozói. Csakúgy, mint ahogy a korsó befogadja a bort, amely felüdít, jókedvre derít és elkótyagosít.

27

Az információkat magunk választjuk ki. Ezek az információk csak tervezetet nyújtanak a földi élet céljának eléréséhez. Egy bizonyos férfiból, az apánkból, és egy bizonyos a nőben, az anyánkban jött létre földi életünk. Azért választottuk ki éppen ezt a két embert egy másik életdimenzióból, mert az életcélunkat az apánk és az anyánk informá­cióival tudjuk legjobban megvalósítani.

És mert megfelelő volt az időpont! A génállomány testi dolog, amelyet teljes információtartalmával át­

veszünk a szüléinktől és kiegészítjük az életcélunkkal. Az életünk fo­lyamán hozott döntéseink és elhatározásaink mind rögzítettek.

És ez a rögzítettség az, ami számít. Az úgynevezett genetikusan öröklött információk éppenséggel csak

segédeszközök. Segítenek a tervet teljesíteni. Ha megtanultuk a terve­zet egy részét, az rögzül a testben, és az információ az utánunk követ­kezők rendelkezésére áll.

Számunkra ez azt jelenti, hogy amit megtanultunk, az egy kicsit közelebb visz a célunkhoz: a lehető legegészségesebb állapothoz!

A cél szempontjából közömbös, hogy ezen az úton vagy a betegsé­gekből nyert keserves tapasztalatok útján jutunk-e közelebb a célhoz.

Ahogy évszázadok alatt megváltoztak a gyógymódok és szemléletek, ugyanúgy változik a gyógyulás fogalmáról és folyamatáról alkotott vélemény. A modem gyógyászat sokat tud a gyógyítás folyamatáról és fizikai történéseiről, de csak keveset a kórt okozó tényezőkről.

b) A gyógyítás - egységes, természetgyógyászati szempontból.

Bár a természetgyógyászatban is a különböző gyógymódokra és a min­denkori legteljesebb gyógyításra irányul minden gondolat és törekvés, a gyógyulás lényegéről és lefolyásáról nem igazán beszélünk. A páci­ens és gyógyítója fáradozásainak célja az egészség legteljesebb helyre­állítása.

Ha a gyógyítási folyamatról beszélünk, nem a fizikai mechanizmust értjük rajta. Orvosilag is, természetgyógyászatilag is régóta tudjuk pél­dául, hogyan zár össze testünk egy sebet. De vajon miért zajlik ez a folyamat egyszer nagyon gyorsan, máskor pedig lassan, illetve olykor miért várunk rá hiába? Miért nem zár össze a testünk néha egészen jelentéktelennek látszó sebeket sem? Sokan, főleg idősebb emberek hónapokon, éveken át küszködnek nyílt lábszársebekkel. Alig múlik el az egyik, már felnyílik egy újabb!

28

Nem tudunk semmiféle csodamódszert vagy csodaszert ajánlani a fekélyeikre, de talán sikerül egy teljesen járható utat mutatnunk.

Ha már arra törekszünk, hogy megszabaduljunk az elmúlt évszáza­dok babonáitól, meg kell változtatnunk, illetve pontosítanunk kell a gyógyászatról vallott elképzeléseinket is.

Sokan abban a meggyőződésben élnek, azt remélik, hogy a gyógyu­lás kívülről érkezik majd. Az orvoslás és a természetgyógyászat leg­jobb módszerei után kutatnak, és ha semmi sem segít, akkor előkerítik (akár a föld a!51 is) a lehető leghatékonyabb „természetgyógyászt". (Hogy milyen módszereket alkalmaz, az mindegy.)

A szerző maga is „természetgyógyász", ezért saját tapasztalataiból idéz: „A gyógyulás tudati folyamat, és még mielőtt a test elkezdene például sarjszövetet képezni, hogy bezárja a sebet, már azelőtt ki kell adni rá a parancsot."

Tudat alatt ez automatikusan így is történik; ez megadatott szá­munkra. Ha a viselkedésünkkel nem zavarjuk meg a folyamatot, akkor valóban megtörténi k. Ami annyit jelent, hogy bár a gyógyulási készség és folyamat rögzített bennünk, felléphetnek olyan körülmények, ame­lyek feledtetik velünk az okokat. Nem panaszkodhatunk, ha valamely részünk újra és újra megbetegszik, ha nem kapcsoljuk be ezt a mecha­nizmust.

Ha például a szervezetnek egy csonttörést kell meggyógyítania, nor­mál esetben hat, illetve tizenkét hétre van szükség, hogy a csont újra valamennyire terhelhető legyen, és kereken egy fél évnek kell eltelnie, hogy a gyógyulás teljesen befejeződjön.

A gyógyulási folyamatba a sok egyéb összetevő mellett belépett az idő-tényező is.

Mindez a zavartalan biológiai folyamatokra igaz. Ha azonban tudat alatt vagy tudatosan nincs meg a gyógyulni akarás és az egyértelmű utasítás a gyógyulásra, akkor csak lassan vagy egyáltalán nem fogunk meggyógyulni.

Ebben a fejezetben már olvastuk egyszer mi vagyunk az egyet­lenek, akik meggyógyíthatjuk saját magunkat. Magyarán szólva, a gyógyuláshoz snükséges akaratot és utasítást a belsőnkből kell nyer­nünk, megteremtenünk.

Ha túl gyengék vagyunk, hogy a folyamatot aktiváljuk, külső segít­séget keresünk. Helyesen. Mindegy, ki az, orvos vagy más, gyógyítás­sal foglalkozó személy (szellemgyógyász, pap vagy guru), mindegy, hogy milyen módszerrel vagy milyen eszközzel, a fontos csak az, hogy felébresszék az akaratot és kiadják az utasítást a gyógyulásra (anélkül,

29

hogy a kezelés közben ártanának a páciensnek, például erős gyógysze­rekkel, amint az a modem gyógyászatban manapság szokás).

Sajnos, ősidők óta külső gyógyító személyhez kötjük a gyógyulást. Ennek az elgondolásnak a továbbfejlesztése, terjesztése és kiépítése vezetett a jelenlegi egészségügyhöz. Kimarad az öngyógyítás és együttérző segítség, támogatás.

Kanyarodjunk vissza újra az idő-tényezőhöz. Egy betegség gyógyu­lása természetes körülmények között bizonyos időt vesz igénybe. Bi­zonyos körülmények között a gyógyuláshoz szükséges idő lényegesen megnyúlik, máskor viszont megrövidül vagy akár elhanyagolhatóvá válik (spontán gyógyulás).

Számos feltétel szükséges ahhoz, hogy megfelelhessünk az utasítá­soknak. Mindaddig, amíg az embert nem rázzák meg, nem őrlik fel a szenvedései, nem ébred fel benne a vágy, hogy egészségessé váljon és a gyógyulásba vetett hit, addig nem fogan meg egy ilyen „utasítás"; a szuggesztív hatások döntenek, vagy az ember átesik a betegségen ak­kor is, ha tönkremegy benne.

Ehhez a belső összhanghoz nem „erőre" van szükség, mint azt álta­lában hangoztatják. Nem a gyengeség akadályoz, hogy egészségessé váljunk, hanem az öngyógyító képességünkbe vetett hit hiánya.

Azért is dicsérjük annyira a talpmasszázst, mert a szó szoros értel­mében olyan lehetőséget ad a kezünkbe, amely képes beindítani és befolyásolni a gyógyulási folyamatot. Ez a terápia nemcsak a tesben lévő reflexzónákat érinti; elősegíti az analógiák felismerését is.

A betegségnek értelme van! Hozzátartozik az élethez, annak fontos része. Betegség nélkül a gyógyulás és egészség szeretete és vágya nem gyökerezne ilyen mélyen bennünk. A betegség nem kötődik sorsszerű­én hozzánk. Ha választott életmenetünkre tudatosan felkészülünk és felhasználjuk hozzá e rendelkezésre álló analógiákat, akkor nem lesz szükség a betegségre. Ha azonban nem ezt tesszük, ott terem a beteg­ség, hogy tanulásra kényszerítsen bennünket. Ez a betegség értelme!

30

II. Tudnivalók a lábról

1. Az emberi láb: felépítése, működése, rendellenességei

A kéz és láb funkciója a fejlődés során elkülönült egymástól: a kéz a fogásra, a tárgyak megragadásra specializálódott, a láb pedig mai for­májában tisztán támasztó szervvé alakult.

A láb alapvető felépítési elve a boltozatos szerkezet. így válik a támasztó láb rugalmassá és alkalmazkodóképessé. A lábtő- és lábkö­zépcsontok különleges elrendeződése alakítja ki a lábboltozatot, ame­lyet erős szalagok tartanak össze.

Az első lábközépcsont feje és a sarok között a láb belső élét bolto-sítja a hosszanti lábboltozat. A lábtő ékcsontjai (os cuneiforme, 3 da­rab) hozzák létre a harántboltozatot, amely a láb elülső részében, az első és ötödik lábközépcsont feje között húzódik.

Ha a láb izmai és szalagjai meglazulnak, a boltozatok lesüllyednek és lábdeformitások alakulnak ki.

A boltozatok a lábat rugalmassá, az ízületek és izmok mozgékonnyá teszik. Viszonylag jobban mozgathatók a lábujjízületek és a sarok-ízületek. A felső sarokízületben (articulatio talocruralis) az ugrócsont (talus) és a lábszárcsontok között a fel-le mozgások, az alsó sarokízü­letben (articulatio talocalcaneonavicularis) a sarokcsont (calcaneus) és a?, ugrócsont (talus} között a láb kí-be billentései jönnek létre.

Minden ízületet szalagok tartanak. A lábközép területén ezek olyan feszesek, hogy a csontok közti összeköttetések ugyan biztosítanak bi­zonyos fokú rugalmasságot, de nem mozgathatók.

A rövid lábizmok mozgatják a lábat a lábujjaknál, a lábháton és a talpon, a hosszú lábizmok pedig az alsó lábszárnál.

Számos lábdeformitást az edzetlen lábizmok okoznak; ilyenkor ortopédiai kezelésre van szükség. A leggyakoribb rendellenesség a bokasüllyedés (gacsos láb - pes vaígus), a lúdtalp (pes planus) és a terpeszláb (pes transversoplanus). Majdnem mindig ezek kombinációi fordulnak elő.

31

A sarok kifelé vagy befelé irányuló, x alakú tengelyeltérését boka­süllyedésnek nevezzük. A tengelyeltérés kisgyermekeknél még normá­lis, iskolás korúaknái azonban már nem. A lapos láb az izomzat és a szalagok gyengesége következtében alakul ki. A hosszanti boltozat íveltsége csökkent. Ha teljesen hiányzik, akkor lúdtalpról beszélünk.

A terpeszláb a haránt-lábboltozat süllyedésekor jön létre; okozhat­ják genetikai tényezők, az izomzat és a szalagok gyengesége, a túl szúk és hegyes cipő, valamint a mozgáshiány.

A talp területén lévő izmok, inak és szalagok fokozott megfeszülése - és ezáltal megrövidülésük - boltíves lábat eredményez.

2. A helyes lábbeli -„Mutassátok a lábatokat, mutassátok a c ipőtöket. . ."

A láb egészsége szempontjából nagy jelentősége van a lábbelinek. Az ember már a nagyon korai időktől fogva megpróbálta megvédeni a lábát a sérülésektől, a portól, piszoktól és a fagyástól. Kezdetben puha anyagból, legtöbbször bőrből készült leplekkel burkolták be a lábat; ha az éghajlat lehetővé tette, a talpra felkötözött szandált viseltek, amely engedte, hogy a láb szabadon mozogjon, és nem akadályozta a bőr kipárolgását sem.

A történelem folyamán a lábbeli minden elképzelhető formát felvett már; a láb számára a legrosszabb a csőrös cipő volt. Megszámlálhatat­lanul sok láb esett áldozatul a változó divatnak; ám a nem megfelelő lábbeli károsító hatását az emberek többsége sajnálatos módon ma sem veszi figyelembe. A következmények pedig rendkívül kellemetlenek: lábizzadás, vérellátási zavarok, lábgomba, az izomzat gyengülése és mozgáskorlátozottság; bőrkeményedések, tyúkszemek, elnyomorodott lábujjak; rendellenességek és lábdeformitások. Szomorú mérleg!

A fogyasztónak manapság „egészséges" és esztétikailag is megfele­lő felnőtt- és gyermekcipők, csizmák állnak a rendelkezésére. Vásár­láskor gondoljunk arra, hogy a láb leginkább estefelé duzzad meg, ezért mindig zokniban, és ne vékony harisnyában próbáljunk cipőt, mert az új cipők különben túl szűkek lesznek!

Soha ne vásároljunk olyan cipőt, amelyet az első pillanattól kezdve nem érzünk kényelmesnek; még akkor se, ha ez az egyetlen cipő az óhajtott fazonban vagy színben!

33

Ha lehetséges, pamut-, valódi selyem vagy gyapjúzoknit, harisnyát és harinyanadrágot viseljünk. Minden műszál zavarja a bőrlégzést; a láb nedves és hideg lesz. A legmegfelelőbbek a 60°C-on mosható pa­mutzoknik és -harisnyák.

3. Lábápolás

Mi a közös a lábban és az autóban? Mindkettő fontos „jármű". És mi a különbség? A lábak nem cserélhetők! Nap mint nap sokat követe­lünk lábainktól. A nehéz szolgálat ellenére gyakran elhanyagoljuk őket. Még olyan emberek is sokszor mostohán bánnak a lábukkal, akik gondosan ápolják a kezüket, arcukat és a testüket.

A nagy megterhelés és az ápolás hiánya észrevehető következmé­nyekkel jár. A lábizzadás, a bőrkernényedések, a tyúkszemek, az ér­des, repedezett bőr és még számos más, kisebb-nagyobb lábbaj bizony nem teszi kellemesebbé az életet. Ha egy efféle elhanyagolt lábat még ráadásul egész napra csodaszép, bár kissé szűk cipőbe kényszerítünk, akkor felvillan egy - magunk választotta - kínzókamra képe.

Mennyi ideig akarunk még élni? Hány évig kell még lábainknak elviselnie, hordania minket? Mi jót szándékozunk cserében a lábaink­kal tenni? Néhány javaslat:

Gyermekek és felnőttek számára egyaránt magától értetődőnek kell lennie a napi alapos lábtisztításnak. Használjunk semleges kémhatású vagy enyhén savas szereket; a lúgos kémhatású szappanok felpuhítják a cipő- és zokniviseléstől amúgy is meggyötört bőrt. Mindig gondosan töröljük szárazra a lábunkat, a lábujjak között is. Ha nagyon száraz a bőrünk, naponta dörzsöljük be a lábunkat és a lábszárunkat zsíros krémmel vagy növényi olajjal (pl. búzacsíraolaj és olívaolaj 1:3 arányú keverékével), főleg a sarkak területén. Az elszarusodott bőr berepedé­sei nagyon nehezen gyógyulnak és gyakran újra felszakadnak. Ilyen­kor puhítani kell a bőrt. Vegyünk a gyógyszertárban tiszta kenő­szappant, tegyünk belőle egy evőkanállal a napi forró lábfürdőbe. Vé­gül kenjük be lábunkat szarvasfaggyú kenőccsel, és húzzunk rá jól mosható pamutzoknit.

A napi lábápolás mellett ne sajnáljunk a lábunktól hetente egyszer egy speciális kefefürdőt. A víz - egy megfelelő méretű edényben -legfeljebb a lábszár közepéig érjen. Tegyünk hozzá két evőkanál gyü-

34

mölcsecetet: az megóvja a bőr savas védőburkát. Lógassuk lábunkat a meleg vízbe, mozgassuk meg, nyissuk szét, csavargassuk a lábujjain­kat, is álljunk bele a vízbe néhány percre. Azután fogjunk egy puha kefét, felfelé irányuló mozdulatokkal dörzsölgessük végig a lábunkat a lábujjaktól kezdve egészen térdig; majd a talpunkat és a lábikránkat is.

Néhány percig kefélgessük a lábunkat és a vádunkat; szükség esetén dörzsöljük le a vastag bőrkeményedéseket egy reszelővel vagy horzsa-kővel. Végezetül 15-30 másodpercre tegyük lábunkat hidegvizes edénybe, vagy hideg vízzel zuhanyozzuk le a lábszárunkat és a lábfe­jet. Alaposan törülközzünk meg. A meleg fürdőtől körülbelül fél óráig izzadni fog a lábunk, úgyhogy csak később krémezzük be.

A körmeink ilyenkor puhák, le lehet vágni anélkül, hogy berepedné­nek. Lábkörmeinket mindig egyenesre vágjuk, és ne túl rövidre! Főleg a nagylábujj körmének sarkait ne vágjuk le, mert azok könnyen bele­nőnek a körömágyba és fájdalmas gyulladásokat idéznek elő. Megfi­gyelték, hogy a benőtt körmök és a fejfájás szinte mindig együtt fordul elő!

A benőtt vagy gennyes körmöket nem szabad otthon kezelni, bízzuk orvosra vagy pediMrösre.

4. Lábtorna

A mindenre kiterjedő lábápoláshoz a redszeres lábtorna is hozzátar­tozik. A láb kielégítő mozgását és edzését az nem garantálja, ha valaki sokat van talpon. A lábtorna viszont mozgékonyan tartja a lábakat, erősíti a lábizmokat, megelőzi, illetve segít leküzdeni a lábproblémá­kat.

A lábunk általában a nap kétharmadát cipőben tölti; mozgáslehető­ségei így nagyon korlátozottak. Minden alkalmat használjunk ki, hogy levegyük a cipőnket; otthon viseljünk nyitott papucsot vagy zoknit, és gyakran tornáztassuk lábunkat (mezítláb)!

Néhány hasznos gyakorlat:

1. Álljunk a földre, emelkedjünk lábujjra, majd lassan ereszkedjünk vissza a sarkunkra. Gyorsan emelkedjünk és lassan ereszkedjünk vissza. Ötször ismételjük, (lábikraizomzat)

35

2. Magasan a lábujjakra emelkedve (lábujjhegyen) menjünk át több­ször a szobán.

3. „Hernyójárás". Álljunk egyenesen a földön, két lábunk legyen pár­huzamosan egymás mellett. Felváltva mozgassuk őket, mint egy hernyó, „feszüljenek meg". Először a lábfej elülső részét tehermentesítsük, és nyújtsuk messzi­re előre. Most tehermentesítsük a sarkunkat, helyezzük a testsú­lyunkat a lábujjainkra. Lábujjaink egyidejű behajlításával húzzuk sarkunkat előre a lábujjak felé. Anélkül, hogy a talajjal való össze­köttetésünket elvesztenénk, felváltva végezzük a mozgást a jobb, illetve a bal lábunkkal, és így menjünk néhány métert előre, majd hátra, (rövid lábizmok) Akinek ez a gyakorlat nem sikerül rögtön, próbálja meg először ülve.

4. Fogjunk meg és emeljünk fel apró tárgyakat a földről (papírzseb­kendőt, ceruzát stb.). (lábujjhajlító izmok)

5. Álljunk vagy üljünk: terítsünk egy vékony törülközőt a földre és álljunk a szélére. Próbáljuk meg a törülközőt a lábujjaink behajlít-gatásával fokozatosan a talpunk alá juttatni.

6. Fordított mozgással húzzuk a törülközőt ismét elő. (lábujjnyújtó izmok)

7. Üljünk le és nyújtsuk ki a lábunkat; a láb elülső részét és a lábujja­inkat erőteljesen húzzuk felfelé, rövid ideig tartsuk meg, azután messzire nyújtsuk le. Többször ismételjük, (felső sarokízület)

8. Húzzuk magasra a lábfejek belső élét, a talpak nézzenek egymás felé. Azután húzzuk a külső élét magasra, a sarok területén is! Többször ismételjük, (alsó sarokízület)

9. Kombináljuk a 7. és 8. gyakorlatot: körözzünk a lábfejünkkel: emeljük magasra a belső élét, a láb elülső részét, majd a külső élét és a az elülső részt nyomjuk erőteljesen lefelé. Ezalatt a lábujjak egy nagy kört írjanak le; többször ismételjük, ellenkező irányban is gyakoroljuk.

36

10. Erőteljesen hajlítsuk be, majd terpesszük szét lábujjainkat (lábujj-izomzat). Néhányszor ismételjük. Ha a gyakorlat nem sikerül első­re, akkor kicsit segíthetünk kézzel is. A szűk cipő miatt sok láb már elfelejtette ezt a mozgást. Gyakorlással azonban fokozható a mozgékonysága és a mozgathatósága; az edzett láb ujjait a kéz ujjaihoz hasonlóan szét tudjuk terpeszteni!

11. Mindkét lábon egyszerre hajlítsuk be, majd terpesszük szét a láb­ujjainkat. Azután próbáljuk meg ezt váltakozva is. (koordinációs gyakorlat)

12. Üljünk le. Jobb nagylábujjunkat a bal sípcsont mentén húzzuk fel­felé, lehetőleg egészen a térdünkig; azután a bal nagylábujjunkat a jobb sípcsonton. Próbáljuk meg ugyanezt sarokkal is, közben egyenesen üljünk, (lábfej- és lábkoordináció)

13. A lábfej csavarása, „tik-tak". Helyezzük mindkét lábunkat szilár­dan és egyenesen a földre. Rögzített sarkakkal próbáljuk meg a lábfej elülső részét befelé és felfelé húzni, úgy, hogy a külső éle a földet érintse. Nyomjuk a földre a lábujjpárnákat is; a lábfej belső éle maradjon magasan és homorítva. A másik lábbal ugyanígy. Próbáljuk meg többször.

14. Tartsuk sarkainkat egyenesen és feszesen a földön, a lábfej külső élét húzzuk magasra, belső éle maradjon a földön. A másik lábbal ugyanígy. A lábak álljanak egyenesen, ne csináljunk x lábakat!

15. Váltogassuk a 13. és 14. gyakorlatot. A sarkunk maradjon egy hely­ben, a lábfej elülső részét billentsük felváltva a belső, illetve a külső élre. Tik-tak, tik-tak; többször ismételjük, először jobbal, azután ballal, majd mindkét lábat egy irányba, majd ellenkező irányba mozgatva. Lábunkat és testünket közben tartsuk egyene­sen és mozdulatlanul; ne homorítsunk, ne púposítsunk, ne csinál­junk x lábakat, (rövid és hosszú lábizmok, koordináció) Ha nehezen vagy nem sikerül a láb elülső részének billentése a sarokkal szemben, akkor eleinte kézzel segíthetjük és vezethetjük ezt a mozgást. Üljünk le hozzá: a lábak feszesen a földön, és hajoljunk előre. Először külön-külön gyakoroljuk a két oldalt Az egyik kezünkkel rögzítsük a sarkunkat, a másikkal pedig segítsük

37

a lábfej elülső részének ki-be mozgását. Eleinte segítsünk, később csak vezessük a mozgást.

16. Helyezzünk egy kötelet vagy egy vékony, összecsavart sálat a földre. Lábaink körülbelül 15 cetiméterre legyenek egymástól. Lábujjainkkal ragadjuk meg és tartsuk meg a kötelet.

17. Ugyanezt a gyakorlatot ülve végezzük. Fogjuk meg a kötelet, húz­zuk fel a lábainkat, a lábfejeket emeljük el a földtől és a kötelet feszítsük meg. Rövid ideig tartsuk így, többször ismételve a gya­korlatot.

18. Üljünk le, a láb elülső részét tartsuk a földön, a sarkunkat emeljük magasra. A láb elülső része és a térdeink mozdulatlanok, a sarka­inkat felváltva felfelé, befelé, illetve felfelé, kifelé húzzuk. Először egy lábbal, azután mind a kettővel, majd ellentétes lábakkal végez­zük a gyakorlatot, (rövid és hosszú lábizmok)

19. Oldalazás. Egyenesen álljunk, testsúlyunkat helyezzük a sarkunk­ra. Mindkét lábfejünk elülső részét emeljük fel és fordítsuk jobbra, tegyük le. Most helyezzük a testsúlyunkat a lábfej elülső részére, és sarkainkat fordítsuk jobbra. Fel a spicceket, jobbra, fel a sarkakat, jobbra. Oldalazzunk így néhány métert, azután vissza balra, közben tartsuk egyenesen ma­gunkat.

20. Végezetül még egyszer járjunk körbe lábujjhegyen a szobában. Zenére könnyebb!

5. A láb gyógykezelése

Az emberek régebben - a kevés orvos és a drága gyógyszerek miatt -háziszerekkel gyógyították magukat. E háziszerek némelyikét ma is érdemes újra elővenni!

Itt most elsősorban azok érdekelnek bennünket, amelyekhez a test és a láb kölcsönhatása szükséges. A leggyakoribb és legfontosabb eljá­rások: lábfej- és lábszárpakolás; pancsolás, ecetes zokni; le- és felszál-

38

ló lábfürdők, váltakozó (hideg-meleg) fürdők, kefe-fürdők, víztaposás; Kneipp-kúra (hidegvíz-kúra), szárazkefe-kúra, gyógyfüves lábpakolás; mezítláb járás, kötéljárás, lábtorna; különböző lábmasszázsok.

a) A pakolás

A lábfej- és lábszárpakolást mindenkinek ismernie kellene. Egyszerű és hatásos eljárás.

Szükséges eszközök: egy-egy belső kendő (például egy pelenka), két-két külső kendő (vagy két molton - egyik vagy mindkét oldalán bolyhozott pamut- vagy gyapjúszövet - vagy egy kendő és egy gyap­jútakaró), egy vödör és hideg víz.

Előkészítés. Hajtsuk össze széltében a gyapjútakarót és tegyük az ágyba. Tegyük rá egymás mellé a két moltonkendőt. A páciens feküd­jön az ágyba, csupasz lábait tegye a moltonkendőkre. Felsőtestét takar­juk be, és készítsük oda a hidegvizes vödröt és a belső kendőket. Ha hőt akarunk elvonni (láz csökkentésekor), mártsuk a belső kendőket nagyon hideg vízbe, és csak annyira nyomjuk ki, hogy ne csöpögjenek, de maradjanak jó vizesek. Felnőtteknek hosszában, gyermekeknek négyrét hajtsuk a pelenkát. Emeltessük fel a lábat, tegyünk egy nedves kendőt az egyik külső kendőre, fektettessük rá a lábat. A belső kendőt lehetőleg redőmentesen csavarjuk az alsó lábszár és a lábfej köré. Azonnal tegyük rá a külső kendőt és szorosan csavarjuk be ezt a lábat a gyapjútakaró felével. Ugyanígy járjunk el a másik lábbal. Jól takar­juk be a pácienst.

Mihelyt a göngyöleg melegedni kezd (tapogassuk!), ki kell cserélni. Magas láz esetén ez már öt perc múlva szükséges lehet! A következő váltások általában 10, 15 és 30 perc múlva szükségesek.

A borogatás cseréje. Állítsuk a vizes vödröt az ágy mellé. A láb végén hajtsuk fel a takarót, csomagoljuk ki a lábat. Tegyük a belső kendőt a hideg vízbe, többször nyomkodjuk át, könnyedén csavarjuk ki és redőmentesen helyezzük fel. A külső kendőt és a takarót az ismert módon tegyük rá. A másik lábat ugyanígy. Gyorsan dolgoz­zunk!

Ha a lázas beteg fázik vagy hidegek a lábai, csak az alsó lábszárra tegyük a borogatást; a lábfejeket belső kendő nélkül takarjuk be.

Ennek a borogatásnak melegítő és izzasztó hatása van, ha a hideg vizes belső kendőt nagyon alaposan kicsavarjuk. A nedves belső ken­dőket a korábbiakhoz hasonlóan redőmentesen helyezzük fel a lábfejre

39

és a lábszárra, és hagyjuk rajta fél-két óra hosszat; ha a páciens elal­szik, akkor tovább.

Ha a beteg fázik vagy nagyon hidegnek érzi a borogatást, a külső kendőre a talpakhoz tegyünk egy forró palackot és csavarjuk be a gyapjútakaróval. Jó melegen takarjuk be!

Körülbelül 10-45 percig tart, míg fellép az izzasztó hatás. Gőzölög-tessük a testet. Azután testrészről testrészre haladva, először az arcot, az egyik kart, a másik kart, az egyik lábat stb. egy nedves ruhával dörgöljük le és alaposan töröljük meg. A test többi része maradjon betakarva. Tiszta ruhába öltöztetjük, betakarjuk és legalább egy órát pihentetjük! Ezt a borogatást naponta legfeljebb kétszer, összesen négy órán át szabad alkalmazni, mert különben túlságosan megterheli a ke­ringést.

b) A fürdők

Nem lenne szabad alábecsülni a lábfürdők hatását. - A csökkenő hőmérsékletű lábfürdő melegelvonó, hűtő hatású. Ve­

gyünk hozzá egy elég nagy edényt, hogy két lábunk elférjen egymás mellett, és a víz lábszárközépig érjen. Meleggel kezdjük, aztán las­san engedjük fel hideg vízzel. Testünk többi részén jól öltözzünk fel, nehogy megfázzunk közben!

- Melegítő hatású a felszálló (emelkedő hőmérsékletű) lábfürdő. Lan­gyos vízzel kezdjük, fokozatosan engedjük fel forró vízzel, egészen a még elviselhető hőmérsékletig. Időtartam: 10-15 perc. Ez a fürdő nagyon hasznos lehet a fagyos lábak miatt elalvási ne­hézségekkel küzdőknek!

- A váltófürdő serkenti a vérkeringést. Készítsünk elő hozzá egy me­leg és egy hideg vizes edényt. A meleggel kezdjük (2-3 percig), majd a hideggel folytassuk (15-30 másodpercig). Háromszor-ötször váltogassuk, mindig hideggel fejezzük be. Jól töröljük meg vagy ne töröljük meg a lábakat, hanem rögtön húzzunk rá egy pamut- vagy gyapjúzoknit, és bújjunk ágyba, hogy „gőzöltessük"!

c) A masszázs

Az egész testre ható leghatásosabb lábmasszázs és a lábak közvetítette leghatásosabb gyógymód a

talpmasszázs!

40

III. A talpmasszázs

1. A talpmasszázs kialakulása és fejlődése

Az embereket mindig is gyötörte betegség és fájdalom. Megpróbáltak védekezni ellene; ellenszereket kerestek. A primitív törzsekben ugyan­úgy próbálkoztak azzal, hogy segítsenek embertársaikon, mint a fejlett kultúrákban. A legfontosabb cél mindig a fájdalom leküzdése volt, és az maradt ma is.

Az erős fájdalom mindent elnyom, minden más eltörpül mellette. Fontos, hogy megszabaduljunk a tőle.

A régi kultúrákban is találunk utalásokat arra, hogy a fájdalmat a kéz és a láb, vagy az egész test bizonyos pontjainak nyomásával eny­hítették. E módszemek a kínaiak már régen nagy ismerői. A meridián­masszázs és az akupunktúra alapelvei ma is érvényesek. De más kultúrákban is használták ezeket a nyomási pontokat; például az inkák vagy Európában a rómaiak. A nép körében jól ismerték ezt a módszert, és a családokban apáról fiúra szállt.

Sok indián törzsben a jó orvos, varázsló kelléktárához hozzátarto­zott a nyomási pontok masszírozása.

A reflexzónák kínálta lehetőségek és a módszer hatékonyságának felismerése tehát népi eredetű. Ez persze a mai optimalizált módsze­rektől távol áll.

Századunk elején fejlesztette ki Amerikában dr. Fitzgerald a „zóna-terápiát": a testet hosszanti zónákra osztotta, és az ezeken a területeken elhelyezkedő szerveket a kéz és láb bizonyos területeivel hozta össze­függésbe.

Sokat köszönhetünk e téren dr. Rileynek és a feleségének. Néhány évig velük dolgozott Eunice D. Ingham (meghalt 1974-ben), aki a talpmasszázsról szóló könyvével („A gyógyító lábmasszázs, avagy tör­ténetek, amelyeket a lábak beszélnek el". Rochester, N. Y., magánkia­dás. 1938, ill. 1963.) szakmai körökben fogalommá vált.

Hanne Marquardt német masszőrnő Eunice Inghamtól tanulta a talpmasszázst, és saját ismereteivel kibővítve elterjesztette Európában.

Azóta egyre többen - orvosok, terapeuták, érdeklődő laikusok -foglalkoznak ezzel típusú masszírozással. A különböző iskolák termé-

41

szetesen nem egyformák: eltérőek a fogások, különbözőképp magya­rázzák a hatásmechanizmusokat.

A fejlődést semmiképp sem tekinthetjük lezártnak. Bárki, aki inten­zíven foglalkozik a témával, mindig találhat valami újat a saját vagy más lábán.

Egyik-másik szerv speciális elhelyezkedésének, minden ideg pontos lokalizációjának és egyéb finomságoknak csak a tapasztalt szakem­berek számára van jelentősége.

2. A talpmasszázs lényege és hatása

Ahhoz, hogy a talpmasszázs hatását és összefüggéseit megérthessük, egy kicsit mélyebbre kell hatolnunk.

A bőr nagy és fontos szervünk. Összeköt és el is választ a külvilág­tól. Mindenki számára ismeretes a bőr sokoldalú működése, a véde­lem, a hőszabályozás, a fájdalom- és hőérzékelés.

A mi szempontunkból az a legérdekesebb, hogy a bőrön és az egész testfelületen a szerveknek, illetve a szervrendszereknek megfelelő és rájuk hatást gyakorló területek találhatók!

Viszonylag egyszerű megérteni, ha figyelembe vesszük az úgyneve­zett szegmentális reflexzónákat. Ezek olyan részei a testnek, amelynek a belső szerveit és a kültakaróját ugyanaz a gerincvelői szelvény látja el. Egy szegmentális reflexzóna meleg- vagy hidegkezelése, vagy masszírozása javítja a megfelelő szervek vérellátását. Ezen a felisme­résen elismert kezelési módszerek alapulnak: ilyen például a „Kohlra-usch-féle masszázs", a „kötőszövetmasszázs", a „Cornelius-féle idegmasszázs" stb. Ide tartoznak a Head-zónák is. A hatás idegi-ref-lektorikus úton jön létre.

Sokkal nehezebb megérteni az akupunktúrát, a meridiánmasszázst és a talpmasszázst. Alapjaiban mindhárom nagyon régi módszer. Haté­konyságuk vitathataüan. Mégsem tudjuk megmagyarázni, hogyan jön­nek létre sokrétű és jól irányítható hatásaik. Ezért a tapasztalati gyógymódok közé soroljuk őket.

Bár időközben a bőrellenállás méréseivel (és egyebekkel) meghatá­rozták a meridiánok, az akupunktúrás pontok és reflexzónák pontos helyzetét, mindmáig nem sikerült „tudományosan" bebizonyítani léte-

42

zésüket. Nem bizonyított, hogyan jönnek létre a sokszor zavarba ejtő hatások, milyen pályákon futnak a kiváltott ingerületek. Máig nem tudtak semmiféle anyagot izolálni, nem találtak semmit!

Az a tény, hogy az akupunktúrás pontok, a meridiánok lefutása és a reflexzónák nem láthatók (csak a különleges képességekkel megáldot­tak láthatják), de a pontok is, a zónák is „érzékelhetők" és mérhetők, megerősítik azt a feltételezést, hogy a hatás az energiamezőkön és -pályákon alapul. Ezek csak élő testben léteznek; a halottak boncolása­kor már nem találhatók meg.

Talán nem is csak a technikai lehetőségeket, lényeget és hatást kell ábrázolnunk és szemléltetnünk.

A konkrét esetben induljunk ki abból, hogy a talpmasszázs által kiváltott ingerületek nem közvetlenül anyagi testünkben, hanem az „energiatestünkben" jönnek létre. A Biblia is említi ennek létezését; bizonyos emberek láthatják az élőlények energiatestét, amire a Kirlian-fotográfia szolgáltatja a bizonyítékot. A lelki, szellemi és testi betegsé­gek - a megváltozott frekvencia miatt - egyaránt megváltoztatják a képet.

Ha a megfelelő kezelés hatására újra normalizálódik a túl alacsony vagy túl magas frekvencia, tehát az ember újra egészségessé válik, akkor az energiaképe is újra megváltozik.

A talpmasszázs nagyon hasznos eszköz a testfrekvenciák harmoni­zálására és stabilizálására.

Hasonlítsuk az energiatestet a földhöz, az ember energiaháztartását bolygónk vízháztartásához.

Az első élet a vízből ered, minden további élet a megfelelő mennyi­ségű és állapotú víztől (gőz, víz, jég) függ.

Képzeljük magunk elé a Föld összes vizét, a forrástól a tengerig, az esőerdőtől a sarkvidékig, a mocsártól a sivatagig, a föld alatti vízfolyá­sokat és a párát a levegőben. Jussanak eszünkbe az aszályról és árvíz­ről szóló hírek.

A víz egyszer életet ad, máskor halált hoz. Ugyanígy viselkedik testünkben a „finom" energia: életet ad, alakít­

ja és táplálja. Ha viszont nem megfelelően folyik - „zavar támad az eloszlásában" -, aszályok és árvizek jönnek létre, amely egész­ségünkben kisebb-nagyobb katasztrófákhoz vezet.

Ez a „finom" energia (biomagnetikus energia, plazmaenergia, dele­jes erő, más néven od), illetve ennek az energiának a szervekhez kötött része hozza létre a Kirlian-fotók sötétedéseit. Felismerhetők azok a

43

területek, amelyek frekvenciája különbözik a test többi részének frek­venciájától; ezek tehát olyan területek, amelyekben másfajta energiae­loszlás uralkodik. A keleti orvostudomány szerint ezek a területek a telítettség vagy az üresség állapotában vannak, és ezeket „jin vagy jang energiának" nevezné vagy adott esetben az érintett területből (szervből) vezetné le.

A talpmasszázzsal nagyon jól befolyásolható a mindenkori energia­állapot.

1. Az egészséges ember - Harmónia

A bioelektromos és a biomagnetikus energia ideálisan minden szervben meghatározott feszültségi állapotot hoz létre, mely a szer­vezet, a szervek optimális működéséhez szükséges.

44

2. Zavaró hatás, betegség

(Például: harag - epegörcs) A zavaró tényezők a test, a szerv optimális működéséhez szüksé­gestől eltérő feszültségű erőterek és a frekvenciák kisebb-nagyobb helyi változásait hozzák létre. Az érintett testrészekhez tartozó te­rületek és a reflexzónák is károsodnak.

Nincs „formában" az ember !

A megváltozott energiaállapot feszültségeltolódást (pangást vagy túlfeszültséget) hoz létre, és ennek következtében zavar támad a szervezet sav-bázis egyensúlyában. Megváltozik a testfolyadékok telítettsége és áramlási sebessége, s amit a teljesítőképesség csökke­nése miatt nem tud magával sodorni, azt - ha csak átmenetileg is -deponálja, mint a hivatalnok az aktákat szabadsága alatt az író­asztalfiókban. Ilyenek a kristályos és kocsonyás lerakódások, a ko­leszterin, a mész s tb. a legkülönbözőbb testrészekben, a láb reflexzónáiban is.

Ha megfelelő inger éri a láb reflexzónáját, akkor az a következő­képp hat:

45

3. A kezelés

a) A keringés serkentése Főként nyomással váltunk ki idegi reflexeket. Ezáltal növekszik a véráramlás a lábban és másodlagosan javul az egész test véráram­lása.

Emellett az érintés és még inkább a fájdalom érzékelése a folya­matokhoz való tudatos és tudatalatti odafordulást hoz. b) A feszültség és frekvencia befolyásolása A többek közt dörzsöléssel kiváltott energetikai reflexek a reflex­zónában egy energetikai lökéshez, egyfajta „minisokkhoz" vezet­nek. Ingerületet váltanak ki, ami befolyásolja a reflexzónához tartozó testrész energiaállapotát.

A reflexzóna ingerlése tehát feszültség növekedést vagy csökke­nést indukál a vonatkozó területen és befolyásolja a frekvenciáját.

c) Az energia vezetése Az erősen negatív töltésű lábak (lásd az 1. rajzot) közvetlenül tud­nak energiát felvenni a pozitív töltésű környezetből, például a föld­ből. Ha a lábakhoz képest a kezek pozitív (jobb) és negatív (bal) töltésüek, akkor a talpmasszázs során töltéseket adnak le a lábak­nak, és ezáltal az egész test energiaáramlását mozgásba hozzák. Ha a lábak kezelését más végzi, akkor ez a hatás egy kicsit erőseb­ben érvényesül, mint ha mi magunk végezzük.

A masszázs felszabadítja a reflexzóna lerakódásaiban lekötött és gátolt energiát és az újra rendelkezésre áll.

d) A „fehér folt" A talpmasszázs lényegéről és hatásáról szóló fejtegetések szintje ma még a tudás és nem tudás határán mozog. A fizikális-orvosi kutatásra még sok megoldandó feladat vár.

46

Az energetikai reflex feszültséget indukál a célszervben és befolyásolja a frekvenciát; túlnyomórészt az adott testfélben zajlik.

Az idegingerület eléri a gerincvelőt és az agyat, fokozott véráramlást hoz létre, tudatosítja a folyamatot. Az idegingerületek nagy része oldalt vált!

y A kezelő kéz új energiát ad át, és felszabadítja a test lekötött energiáit.

Fehér folt: minden, amit még nem tudunk a talpmasszázs hatásmechanizmusáról!

47

3. A talpmasszázs felhasználási területe és korlátai

A talpmasszázs-kezelés előtt mindenekelőtt tudnunk kell, mit akarunk elérni:

- egy konkrét terület frekvenciáját akarjuk-e növelni (tonizálás, akti­válás),

- a frekvenciát kívánjuk-e célzottan csökkenteni (szedálás, nyugtatás)

- vagy egy önmagában egészséges testben a harmonizálást szeretnénk elősegíteni.

Ehhez semmiképp sem elegendő csupán a zónák ismerete. Először egységében kell megérteni az ember létállapotát ahhoz, hogy az­után óvatosan, megfelelő, testre szabott eszközökkel a test harmo­nikus, magas energiaszintű egyensúlyi állapotához közelíthessünk.

Az egyensúlyt könnyen megérthetjük, ha magunk elé képzelünk egy mérleget. Ha a mérleg mindkét serpenyőjébe ugyanakkora súlyt helye­zünk, akkor a két serpenyő egyensúlyban van. Eltolódik az egyensúly, ha az egyikhez valamit hozzáteszünk vagy elveszünk belőle.

Ha az egyik serpenyőben lévő súlyhoz valamit hozzáteszünk, akkor az egyenlőtlenséget logikusan csak úgy tudjuk megszüntetni, ha a hoz­zátett dolgot újra eltávolítjuk.

Az emberre vonatkoztatva mindez a következőket jelenti: ha például influenzavírusok támadnak meg és hatolnak be a szervezetünkbe, ak­kor megbetegszünk. Testünk, mint zavaró tényezőket, felismeri a víru­sokat és megpróbál megszabadulni tőlük. Belázasodunk, és a láz megöli a vírusokat. A test a tőle telhető leggyorsabb úton igyekszik megszabadulni a „feleslegtől".

Az ember gyakran másképp gondolkodik, mint a teste. Úgy próbálja megszüntetni az egyenlőtlenséget, hogy a másik serpenyőhöz is hozzá­tesz valamit. A fenti példát folytatva: ez leggyakrabban egy gyógyszer, amely lenyomja a lázat, és az influenzát egyáltalán nem engedi kitörni.

48

Látszólag ugyan egyensúlyt hoz létre az egyik „felesleg" kompenzá­lása egy másik „felesleggel" a másik serpenyőben, de a mérleg (és az ember) nem bírja sokáig! A túlterhelés összeomláshoz vezet.

Egy másik példa. Egy hosszú, megerőltető nap után a mérleg egyik serpenyője lesüllyed: a stressz, a fáradtság és az éhség kiszívták belő­lünk az erőt, testünk joggal követeli az evést és az alvást. De az ember azt gondolja: ma nincs időm kipihenni magam. „Megfelelő" mennyisé­gű kávé és cigaretta elveszi az éhség és fáradság érzetét; az egyensúly látszólag helyreállt. De csak látszólag, mivel most mindkét serpenyő könnyebb. Ez a súlycsökkenés sokáig nem okoz látható panaszokat; mindaddig míg a teherbíróképességünk teljesen ki nem merül.

És akkor azután mindenki csodálkozik: hogy lehet ez, hiszen mindig egészséges volt?

Jó lenne, ha megszívlelnénk! Jó lenne, ha soha nem elégednénk meg a látszólagos egyensúllyal! Tekintsük testünket segédeszköznek, amely földi tartózkodásunk idejére rendelkezésünkre áll! Energiahasz­nosítás, mozgás, kommunikáció - egyetlen más élőlénynek sincsenek hasonlóan kedvező feltételei a fejlődéséhez!

A szellem és a lélek a test által hódítják meg a világot. A szellem­nek és a léleknek elég figyelmesnek és okosnak kellene lennie ahhoz, hogy gondosan ápolja a testet.

A mérleg példája mutatja, hogy minden gondoskodás és gyógyítás csak akkor jelent igazi segítséget, ha a jó oldalon, a megfelelőt teszi hozzá vagy veszi el. Mindenki számára világos, hogy egy laikus nem tudja elsőre eldönteni, mi az, ami szükséges. Betegségek esetén ez az orvos vagy más gyógyító személy dolga.

De mindenkinek azon kell fáradoznia, hogy megismerje az össze­függéseket, és arra kell törekednie, hogy egy magas szintű energiával telt egyensúlyi állapotot hozzon létre, tartson fenn.

Figyelem: Az ön- és párgyógyítás korlátai

Bármily hasznos is a talpmasszázs, bizonyos esetekben nem szabad alkalmazni:

1. Lábbajok esetén: kiütések, súlyos lábgombásodás, gyulladások,

köszvényes duzzanatok, nyílt sérülések, égések, heveny lábfájdal­

mak stb.

4V

2. Bármely fertőző betegség esetén.

Nagy tapasztalat és tudás szükséges:

1. minden súlyos megbetegedés esetén,

2. terheseknél,

3. nagyon kis gyermekeknél és nagyon idős embereknél.

4. A „természetes" talpmasszázs

A mezítláb járás (dicsőítő ének a lábakról)

A lábfej, különösen a talp az élet „érintkező helye". A lábakkal nem­csak a talajjal, a földdel, a közvetlen hellyel való érintkezés lehetséges, a távolabbi környezettel is felvehetjük a kontaktust.

Mi haszna lenne, hogy a szemünkkel a messzi távolba látunk, a fülünkkel távolról hallunk; mi haszna lenne a kezünknek és az ujjaink-nak, amivel mindezt meg akarjuk fogni, ha nem lennének lábaink, hogy odavigyenek hozzájuk. A lábunk adja a szabadságot, hogy elme­nekülhessünk a veszélyből, a lábunk teszi biztonságossá életünket.

A lábaink nagymértékben hozzájárulnak, hogy örömmel, boldogan éljük meg és járjuk be a világot, a Földünket.

De a lábak közvetítők is. Csakúgy, mint ahogy minden széphez elvezetnek, a belső állapotokat is a lábak, lábfejek és talpak közvetítik a külvilág felé.

A legtermészetesebb talpmasszázs a mezítláb járás. Az evolúciós fejlődés során az ember felegyenesedett és két lábon kezdett járni: ez nagyon fontos a mai ember további fejlődése szempontjából.

A lábak egykori jelentőségét az élet biztosításában, a környezet fel­fedezésében, az életterek meghódításában ma már csak a természeti népek életmódja alapján sejthetjük. Bár a korai embernek sem kerék, sem ló, sem autó nem állt a rendelkezésére, mégis - gyalogosan -benépesítette az egész világot. Mezítláb indult útnak Közép-Afrikából, hogy benépesítse a Földet (Lucy ősanya).

50

A majmokon kívül egyik „nemzetségnek" sincsenek hasonló kezei és lábai, mint az embernek. A két lábra való felegyenesedés az agy fejlődésének kezdete.

A talpakon keresztül hirtelen az egész testsúly a földre nehezedett, és a reflexzónákat is jobban ingerelte, mint különben. A mezítláb járó (elő)ember, anélkül, hogy tudta volna, fokozottabban ingerelte az agyát és gyorsabban kezdett fejlődni.

Ettől kezdve tanult meg az ember tudatalattija a lábak földdel való érintkezésekor létrejövő különböző érzésekre odafigyelni. Reparációs rendszerek fejlődtek ki, és kifejlődtek a mezítláb járás közben létrejö­vő hatások lehetséges hasznosítására irányuló működések is. Reflexte­rületek épültek ki, a szervezet a reflexeket felismerte, a hasznosakat megfelelően kódolta és beépítette a tudatalatti életbe. A szükségtelen, visszatérő ingereket fájdalomként raktározta el. így tudunk az ilyen hatásokra reagálni.

Még nem távolodtunk el eléggé a naponta mezítláb járó léttől. Tes­tünk még nem felejtette el a járás közben a talpakkal szemben az evolúció során támasztott követelményeket. Ez azt jelenti, hogy a tu­datalattink azt várja, hogy járás közben egyik-másik hegyes vagy ke­mény tárgy a talpunkba nyomódjon. És azt is várja, hogy a nyomás reflexesen érintse az ide tartozó testrészeket is. (Ebből következően, „kitanultuk", hogy a „túlságosan hegyes kövekre" figyeljünk.)

Ahogy „fejlődtek" a lábbelik, úgy távolodott el a lábunk a termé­szetestől.

A cipő manapság, főleg a nyugati civilizációkban, a mindennapi öltözékünkhöz tartozik, és csak nagyon keveset járunk mezítláb. Mivel a lábunk cipőben van, járás közben a tudatalatti „elvárásai" nem telje­sülhetnek.

Tudjuk, milyen fájdalmasak a beteljesületlen elvárások! A lelkünkig hatolnak.

A mai cipők belső felülete - az úgynevezett talpbetét - teljesen sima, lapos és egész nap ugyanazt a lapos felületet biztosítja a lábnak. A természet azonban úgy informálta (kódolta) a lábat, hogy a talaj nem egyenletes (dombok és völgyek, hullámos és sík részek váltogat­ják egymást). A nem megfelelő cipőbe úgy van beleszorítva a láb, hogy negatív reflexek alakulnak ki: hiányzik a tudatalatti elvárásának kielégítése, és zavar támad a működésében. Mindez lelki konfliktusok­hoz és testi betegségekhez vezethet.

A talpmasszázzsal utánozhatjuk a mezítláb járást. A láb ugyanis (a testtel és a tudatalattival) nem érzékeli a „csalást": a masszázs által

51

kiváltott érzeteket - az elvárást kielégítve - a mezítláb járáshoz hason­lóként továbbítja.

A legtermészetesebb talpmasszázs tehát a mezítláb járás. Ezt jól jegyezzük meg, és amikor csak lehet, járjunk mezítláb!

Azt javaslom, kocogjon mezítláb homokos partokon! Minél inkább távolodunk a nyártól, előbb a hűvös őszbe, majd a

hideg télbe, egyre vastagabb zoknikba és gyakran rosszul szellőző cipőkbe bújtatjuk a lábunkat.

Akinek izzad a lába, tudja, milyen nyirkosnak és kellemetlennek érzi a meleg lábbeli ellenére - vagy épp amiatt. Nem lenne szabad rosszul szellőző cipőket viselnünk.

Sok embernek nem izzad, inkább mindig jéghideg a lába. Alig van olyan „gyógymód", amely meg tudná változtatni ezt az állapotot. Bi­zonyos ideig segít a forró fürdő, a séta, torna vagy a munka közbeni mozgás. A jelenségnek biztosan nagyon sok oka van. De nem mindig betegség okozza - mint például a lábak vérellátási zavarai vagy általá­nos keringési zavarok. Tartósan ",'ideg lábak esetén tanácsos orvoshoz fordulni.

Jéghideg lábakat okozhat az egész napos meleg öltözet is. A talp ugyanis nem érintkezik a talajjal, s ilyenkor szükséges terhelése annyi­ra lecsökken, hogy az egyszerű járás során nem éri megfelelő idegin­gerületet kiváltó nyomás.

Tudjuk, milyen jól elérhető talpmasszázzsal a test bármely területe. Ez a lábakra is érvényes: a talpmasszázs elernyeszti és felmelegíti őket.

Amíg az ember nem tudja maga elvégezni a talpmasszázst - és egy terapeuta sem áll a rendelkezésére - addig a legkülönbözőbb eszkö­zökkel segíthet magán. Ezek használatáról és hatásukról később szó­lunk.

Hogy lábaikat télen melegen tartsuk, a következőt javasoljuk: Szerezzünk be egy körülbelül 50-60 centiméter széles, 80-100 cen­

timéter hosszú és 15 centiméter magas ládát. Ha ügyesek vagyunk, összeépíthetjük a ládát a padlóval.

Durva homok és különböző nagyságú kavicsok (patakhordalék) jól átmosott keverékét tegyük bele. Esetleg egy nagyobb, szegletes, éles követ is. Mindezt jól mossuk át és szárítsuk meg.

A lakás egy lehetőleg meleg helyén vagy a fürdőszobában vagy közvetlenül az ágy mellett állítsuk fel, és mindig rendelkezésünkre áll ez a „homokos part".

52

Amilyen gyakran csak megtehetjük, tegyünk a ládánkban egy „par­ti" sétát. Természetesen mezítláb! Hamarosan tapasztalni fogjuk, mi­lyen jótékony hatásúnak érezzük a kövek néha akár fájdalmas nyomását is. A lábaink felmelegednek és könnyűek lesznek. A na­gyobb, éles követ használjuk a láb keményebb részeinek megdolgozá­sához.

Idősebbek tartsanak egy széket vagy asztalt a láda közelében, amelyre támaszkodhatnak, így könnyebben sikerül megtartani az egyensúlyukat. Könnyebben tehermentesíthetik a lábukat, ha egy pon­ton nagyon fájdalmas lenne.

Ugyanilyen fontos egy ilyen láda a gyerekek számára az egész­ségük, tanulásuk és növekedésük érdekében.

53

Második fejezet

Amit a talpmasszázsról tudni kell Elméleti alapok

I. Mire kell figyelni a talpmasszázsnál?

1. Elhelyezkedés az ön- és a párkezelésnél

A talpmasszázs egyik legfontosabb mozzanata, hogy a páciensnek olyan testhelyzetet találjunk, amely a legkellemesebb neki (és a keze­lőjének).

Fabatkát sem ér akár a legjobb masszírozás, ha görcsös helyzetben végzik.

Az önkezelésnél mindenkinek magának kell megtapasztalnia, me­lyik helyzet a legmegfelelőbb a számára. Ritka az olyan sovány és hajlékony ember, aki bármely helyzetben tud dolgozni. (Lényegesen könnyebb a helyzet párkezelésnél.) Az önkezelésnél bizonyos reflex-zónák masszírozásánál kevesebb gondot okoz a megfelelő testhelyzet elérése, ha a talpunkat egy szeglethez vagy sarokhoz nyomva masszí­rozzuk. A cél szempontjából mindegy, hogy fekve a falnak, vagy ülve vagy állva nyomjuk valamilyen tárgynak a talpunkat.

Mind az önkezelésnél, mind a párkezelésnél mi magunk választhat­juk ki a megfelelő helyet és alátétet. Tőlünk függ, hogy az irodában, a stúdióban vagy otthon végezzük-e a talpmasszázst, és ágyat, széket vagy fürdőkádat használunk-e hozzá. Kedvező feltételek mellett a leggyümölcsözőbb a munka!

Tekintsük át a gyakorlatban jól bevált testhelyzeteket:

a) Önkezelés esetén

Ülve - behajlított lábbal, a lábfejet a másik combra helyezve - felhúzott lábbal, a lábfejet az ülőkén nyugtatva - szabóülésben - a lábfejet az ülőkére helyezve - az adott lábon ülve, a lábfej a fenék alatt fekszik, a test

mellett elérhető - kinyújtott vagy gyengén behúzott lábbal, úgy, hogy egy pe­

remhez vagy sarokhoz nyomjuk a talpunkat Állva - kinyújtott vagy enyhén megemelt lábbal, úgy, hogy egy

szeglethez vagy sarokhoz nyomjuk a talpunkat, létrán állva (bordásfalon)

56

Fekve - kinyújtott vagy enyhén behajlított lábbal, úgy, hogy egy szeglethez, sarokhoz vagy a falhoz nyomjuk a lábunkat

Az ön- és párkezelésben egyaránt bevált a félig fekvő, félig ülő helyzet egy díványon vagy fotelben.

b) Párkezelés esetén

Ülve - kinyújtott vagy enyhén behajlított lábbal, a lábfej a szemben ülő partner combján nyugszik. (Tanácsos egy törülközőt alá­teríteni, főleg, ha olajjal dolgozunk.)

Fekve - kinyújtott lábbal. Ha úgy kényelmesebb, a nem kezelt lábat behajlíthatjuk. A kezelés alatt álló láb valami puhább aláté­ten (párnán) nyugszik. A lábfej túlér rajta, hogy a kezelő megfoghassa. A kezelő kényelmesen ülhet a láb végénél. A kezelés alatt levő láb a combján fekszik.

Mindenki jól jegyezze meg: az elhelyezkedésben a legfontosabb a kényelem és az ellazulás. Az önkezelésnél ezt néha nehéz megvalósí­tani, mert a lábak felhúzása, a munka közbeni erőfeszítés és a közben fellépő fájdalom ellentétben áll az ellazulással. De ha a kiváltott érze­teket tudatosan pozitív eseménynek, „fájdalmas gyógyírnak" tekintjük, tapasztalni fogjuk, milyen jól boldogulunk a munkánkkal.

Merüljünk el teljesen a gyógyító folyamatban.

2. A helyes előkészítés

Összpontosítsunk, hangolódjunk rá a talpmasszázsra

Mielőtt hozzáfogunk a talpmasszázshoz, rá kell hangolódnunk. Egy feladatot csak akkor hajthatjuk végre sikerrel, ha felkészültünk rá.

A kezelésre a kezelendő személynek is fel kell készülnie; vonatko­zik ez arra a bizonyos órára, de a hosszabb időtartamra is. Összhang­nak kell lenni akkor is, ha csak egy gyerekről vagy más családtagról van szó. Ha a családban már szokássá vált a talpmasszázs, nem kell újra felkészülni rá: már követeljük, főleg ha fáj valamink vagy nem

57

érezzük jól magunkat. Ilyenkor gyorsabban odafekszünk a saját vagy más gyógyító keze alá. (Azért nagyon előnyös, ha egy családban érte­nek a talpmasszázshoz, mert a kezelés olyankor történhet, amikor a leginkább ráhangolódtunk - vagy a legnagyobb szükségünk van rá. Még a saját kezelésünkre sem vagyunk mindig felkészülve. Gyakran megesik, hogy elátkozzuk vagy akár el is mulasztjuk a terapeuta egyik-másik időpontját, mert egyszerűen nincs kedvünk hozzá; nem vagyunk ráhangolódva!)

Az időbeosztás

Megközelítően pontos időbeosztás szerint kell dolgoznunk; az időin­tervallumok ne legyenek túl rendszertelenek. Kivételt csak az olyan apró rosszullétek kimasszírozása jelenthet, amelyek egy-két kezeléssel leküzdhetők. Súlyosabb bajok és rövid ideje tartó alkalmazás esetén legyen a kezelés rendszeres.

A zavaró tényezők kiküszöbölése

Az előkészületek során bizonyosodjunk meg róla, hogy az alatt a rövid idő alatt, amíg a talpmasszázs tart (naponta 15 perc, lásd: 134.0.), valóban semmi ne zavarhasson meg. Magunk is, de különösen a gyerekeink menjenek előtte WC-re. Erre a rövid időre senkinek se legyünk elérhetők, még telefonon sem! Ezzel szemben a könnyű zene kedvezően hat. Oldja a feszültséget és eltereli, főleg a gyerekek, fi­gyelmét. Különösen kezdetben előnyös, amíg a család rááll a talp­masszázsra, mert a kezelő munkájának figyelése is zavaróan hat.

A testszag is zavaró lehet, főleg a kezelő számára. Egy kellemesen meleg lábfürdő előnyösen hat, de - ellazító hatása miatt - mindenféle más fürdő is ajánlott a talpmasszázs előtt.

- A lábak vizsgálata: Figyeljük meg alaposan a lábunkat és a családtagjainkét is. Betegsé­gek alatt jelentősen megváltozhat a lábak alakja, színe és egyéb adottságai. Jegyezzük fel a benyomásainkat, hogy jobban emlékez­zünk a változásokra. Sokszor a lábak előbb reagálnak, mint ahogy a test többi részén megjelennek az elváltozások. Ilyenkor gyorsabban és célzottabban tudunk beavatkozni.

58

- Jó gondolatok: Gondoljunk jó érzéssel a lábainkra. Összekötnek a környezettel, biz­tosítják állóképességünket és a betegség és egészság információit is hordozzák.(A talpmasszázs kiépíti ezt a képességet a lábakban.)

- Érintéssel teremtsünk közvetlen kapcsolatot: Mindezek után azonban ne kezdjünk rögtön hozzá a talpmasszázs­hoz. Előbb - óvatosan és szeretettel - vegyük kézbe rövid időre a lábunkat, egyiket a másik után. Simítsuk őket végig, forgassuk és mozgassuk meg egy kicsit. (Jegyezzük meg a fájdalmas vagy más különös helyeket, hogy később beépíthessük a kezelésbe.)

A talpmasszázs ezen, főleg az önkezelésre vonatkozó előkészületei, bizonyos módosításokkal a családtagok kezelésére is érvényesek. Úgy tűnhet, hogy természetes és magától értetődő dolgokat fejtegetünk itt hosszasan, de éppen ezeket az apróságokat szokták mindig megkérdez­ni. Tapasztalatból tudjuk, hogy csak kevesen gondolnak a lábukra, és még kevesebben arra, hogyan teremtsenek kapcsolatot vele.

3. A fogások

Ha elolvassuk ezt a fejezetet, megértjük: egyáltalán nem mindegy, hogyan masszírozzuk a lábat!

Minden, jól alkalmazott fogásnak specifikus hatása van. Alaposan meg kell tanulnunk és be kell gyakorolnunk a fogásokat, hogy célzot­tan alkalmazhassuk őket!

Először a saját combunkon vagy karunkon gyakoroljuk a fogásokat, soha ne a lábfejeken próbálkozzunk először! Súlyos bántalmakat és túlfokozott reakciókat válthatunk ki! Csak ha már minden fogást elsa­játítottunk és elméletileg is ismerjük a hatását, akkor masszírozzuk a lábfejet. Eleinte mindig az alapprogram szerint dolgozzunk (lásd: 126.0.).

Néhány szó a kézkörmökről

Semmiképp ne vágjuk túl rövidre a körmöket, de túl hosszúak se le­gyenek. A körmök akkor megfelelő hosszúságúak, ha az ujjbegyek felől (tenyér felől) nézve széleik még éppen láthatók. Legyen inkább

59

kicsit hosszabb a köröm, mint rövidebb; így nem fájdulnak meg any-nyira az ujjbegyeink.

A kezek elfáradása

Gyakorlásaink kezdetén csodálkozni fogunk, milyen hamar elfárad a kezünk és a karunk a szokatlan munkában. Hogy a masszírozás kevés­bé legyen megerőltető, a következőket tartsuk szem előtt:

- Ne csak a hüvelykujjunkkal dolgozzunk, használjuk a többi ujjúnkat is.

- Felváltva használjuk a kezeinket.

- Mindig gondoskodjunk az ujjaink, illetve a kezünk megtámasztásá­ról; ez vezeti a mozgást és megkönnyíti az erőátvitelt. így célzottab-ban lehet masszírozni, mint ha ujjaink a levegőben „lebegnek". Leginkább a másik kezünkkel, olykor az ujjainkkal támasszuk alá.

- Nagyobb nyomáshoz használhatjuk, az ujjperceinket is: így erőfe­szítés nélkül lehet nagy nyomást gyakorolni, mert az egész kar fejti ki az erőt. Könnyebb stabilizálni az alapízületben enyhén meghajlított ujjún­kat, mint a kinyújtott hüvelykujjat. Váltogassuk ujjainkat!

- Adott esetben használjunk segédeszközöket (lásd: a 69.o.). Főleg az önkezelésnél gyakran lehetetlen az ujjakkal és a kézzel megfelelő ideig kifejteni a szükséges nyomást, különösen, ha az fájdalmat okoz (lásd a heveny betegségek kezelését). Nem olyan könnyű ma­gunknak fájdalmat okozni! Elkerüljük a kéz reflexes görcsét, ha a testsúlyunkat, illetve testsúlyunk erejét és segédeszközöket is fel­használunk.

A talpmasszázs közbeni érzések

A lábak érintésekor jól ismert érzések jönnek létre. Sokan nagyon csiklandósak. Emiatt az érzékenység miatt sokan visszariadnak a talp­masszázstól.

60

A csiklandós érzést általában az egészen finom érintés váltja ki. Ezért, különösen eleinte, mindkét kézzel keményen kell megfogni a lábaka:. (Lásd: A helyes bevezetés 58.o.).

A kezelést a talpmasszázs során létrejövő érzések - főleg a fájdalom - irányítják. Tudjuk már, hogy a reflexzónák - az egészségünkben támadt zavarok miatt - fájdalmasakká válhatnak. Mivel a talpmasz-százs-kezelés közben ezek a területek fájdalmasabbak, „felvilágosítást adnak" a hozzájuk tartozó testrész lehetséges betegségéről. Ilyenkor a masszírozás fájdalmas, de ez a fájdalom pozitív, mert elősegíti a gyó­gyítást. (De magával a talpmasszázzsal nem szabad a másiknak fájdal­mat okozni, mint az, sajnos, sok kezdőnél tapasztalható!)

A gyakorlott talpmasszőr munkáját a fájdalommal szabályozza. Mi­előtt másokat kezelnénk, magunkon tapasztaljuk ki (és próbáljuk meg „kézbeií tartani") a fájdalmat és a többi érzést. így sokkal jobb helyzet­ből indulhatunk.

Bizonyos javallatok esetén a kézkörmök alkalmazása is ajánlott. Rövid, erőteljes nyomással (fájdalmas „lövéssel") gyakran sikerül a szervekben lekötött energiát felszabadítani. (Lásd: A talpmasszázs lé­nyege és hatása).

Fogások a talpmasszázsban (Soder-Feichtensehlager/Weiglhofer után)

61

1. Könnyű szaggatott érintés 4" (átlapoló simítások)

H: Megnyitó; az első lágy kapcsolatteremtés, „behízelgés" a test­be, bizalomkeltés.

F: Frekvencianövelő

E: - a talpmasszázs kezdetén és végén; - főként pszichikai, lelki megnyugtatás, a talpmasszázs alatt

többször meg kell ismételni (mindenekelőtt a kézháttal).

T: Lágyan a kéz- és ujjhátakkal és az ujjhegyekkel. Könnyű simítással (5 centiméter vagy hosszabb) megszakítani és felemelni, átlapolva újra elkezdeni, és ugyanebben az irány­ban tovább simogatni, eltolódva ismételni.

I: Például - túlfokozott reaciók esetén megnyugtatásra - a masszírozás alatti általános megnyugtatásra - pszichoszomatikus megbetegedések esetén

2. Könnyed folyamatos érintés •> Simogatás

H: Tonizáló, felépítő, izgató, erotikusán is.

F: Frekvenciaemelő

E: - gyengeség, energiahiány, bénulásos jelenségek, fáradtság

- szomorúság, szenvedés - legyengült általános állapot, lábadozás - a masszázs alatti megnyugtatás

T: Az ujjhegyek vagy az egész kéz dolgozik. Hosszú húzások, majdnem, mint a simogatás, mindig egy iránypa haladva (soha nem oda-vissza!), helyben vagy eltolva ismételni.

I: Például - étvágygerjesztésre - keringésserkentésre

62

3. Húzás (vagy tolás)

a) Húzás stopnyomással 4* húzni vagy tolni anélkül, hogy elemelkedne, nyomással meg­megszakítani

H: lágyan aktiváló, feloldó, stabilizáló, harmonizáló

F: frekvenciaemelő

E: - pangás: nyirokpangás, vízpangás stb.

- gyengeség: gyenge keringés, gyenge emésztés - nehézkes, lassú, gyenge állapot - nagyon fájdalmas helyek előkészítése

T: Ujjhegyekkel, főként a hüvelykujjheggyel. Húzás, széles, felü­letes mozgás nélküli nyomás, továbbhúzni vagy tolni anélkül, hogy a bőrtől elemelkedne; újra nyomás, továbbhúzni. Mint egy folyamatos húzás (vagy tolás), amelyet kis, pontszerű „stopnyo­mások" szakítanak meg.

I: Például - az isiászkezelés előkészítésére - reumatikus állapotok - testtartási hibák (a torna támogatására!)

b) Húzás stoppal (megállással) X

a nyomás csak jelképes alapjában véve ugyanaz, mint a 3a)

H: lágyan felépítő, „energiagyűjtés"

F: jelentős frekvencianövelő

E: Ezt a fogást túlnyomórészt idegi és energetikai területek befo­lyásolására használják.

T: A vonás ugyanúgy megy, a stop egy kicsit tovább tart, és nem olyan mély.

I: Például - félelem - sírós alaphangulat - nagy általános gyengeség

4. Álló nyomás

Közvetlenül a reflexzóna, a szervek és a hozzátartozó testrészek energiaállapotára hat (akárcsak az akupunktúra).

a) puha, álló nyomás O Lágyan és szélesen

H: - túlnyomórészt tonizáló, felépítő - az energiákat harmonizáló - helyileg fájdalomcsillapító

F: frekvencianövelő

E: - néma területek aktivizálása - idült betegségek kezelésének előkészítése - rendkívül fájdalmas zónákkal bíró heveny esetek előkészítése - az agy és az idegek reflexzónáihoz (gyengeség, bénulások) - a gerinc és az izmok reflexzónáihoz - és sok más egyéb

T: Az ujjbegyekkel dolgozunk, több is dolgozhat egyszerre, (nagy felületen) - közvetlenül a csomókon, keményedéseken, hegeken stb.

vagy egy fájdalmas ponton vagy a központi szerv ponton

- puhán, szélesen, folyamatos nyomással körülbelül hat másod­percig megtartani három másodperc szünetet tartani hat másodpercig nyomni stb. háromszor- ötször ismételni

I: Például - aranyerek, bélbetegségek, isiászos panaszok

b) közepes, álló nyomás <fc

H: A tonizáló és nyugtató hatással egyidejűleg felszabadító és ella­zító hatású

F: nincs! - semleges

64

E: Mindenekelőtt nagyon fájdalomérzékeny embereknél: - mindig, ha nagy a túlfokozott reakció veszélye (vakbél, min­

den mirigy, tüdőgyulladás, isiász stb.); - tovaterjedő gyulladásos folyamatok (például fenyegető tüdő­

gyulladás); - az ilyen betegségek kezelésének bevezetése.

T: Az ujjhegyekkel, illetve az ujjcsontocskákkal vagy szondával. Ugyanúgy, mint az álló nyomásnál, csak mélyebben és kisebb felületen, célzottabban; Segédeszközök: szonda, egy perem, egy sarok, golyó.

I: Például: - gyenge keringés, idült vakbélpanaszok, idült hörghurut

(bronchitis)

c) erős, álló nyomás ©

H: nyugtató; felszabadító, görcsoldó, ellazító; a reflexzónákban le­kötött, „megkeményedett" energia felszabadul.

F: csökkentő

E: - régi keményedések, feszülések - heveny, akár gyulladásos betegségek is - mindenekelőtt a sarok területén

T: Széles, mély, pontszerű nyomás. Csonttal, ujjheggyel, szondá­val, peremen, sarkon.

1. Nagyon hegyes, gyors egymásutánban ismétlődő nyomás (főleg a csomószerű keményedéseken; nagyon fájdalmas is lehet!); oldja a feszültséget, csökkenti a legkomiszabb fájdal­mat, a 2. előkészítését is szolgálja

2. Nagyon mély, álló nyomás, hat másodpercig így tartani, há­rom másodperc szünet, összesen háromszor. Ez a nyomás mélyen behatol a zónába (területbe), főleg az energiaállapot­ra hat.

I: Például: izomfeszülések, izomláz, görcsök, isiászos panaszok stb., de főleg az energetikai állapot harmonizálása.

65

5. Mozgó nyomás Főleg feloldó, felszabadító hatású a szövetekben (savlerakódások stb.) pontszerű mélymasszázs

a) könnyű, illetve közepes erősségű mozgó nyomás ( (0))-((0))

H: Egyszerre izgató és feloldó! A káros anyagok a szervek és szö­vetek jobb véráramlása és fokozott feszültségi állapota miatt lebontódnak, illetve kimosódnak.

F: Enytién fokozó vagy semleges.

E: - mindenekelőtt a nagyon fájdalmas zónákban - a környéki idegek történései (gyengeség) - nyálkahártyák (hörgők) - bélrendszer irritációi - félheveny (szubakut) állapotok - diffúz nyálkahártyavérzések (orr, méh)

T: Ujjhegyekkel, ujjcsontocskákkal, peremen, sarkon. Körkörös mozgással az adott helyre a mélybe hatoló nyomást fejteni ki (mély dörzsölés). Nem a bőrt dörzsölni vagy ide-oda húzogatni!

1: Például: gyomorhurut (gastritis), bélhurut (enteritis), hasmené­sek, felfúvódás, lappangó hörghurut (bronchitis)

b) erős mozgó nyomás ((•)) a leggyakoribb fogás!

H: erőteljesen felszabadító, ellazító, felosztó, feszültségcsökkentő

F: kissé, illetve erősen csökkentő

E: - minden (a talpmasszázs által) aktivált állapotban lévő idült megbetegedés (lásd: Az idült betegségek kezelését);

- minden heveny megbetegedés (többek közt gyulladások, amelyeket először az erős, álló nyomással megfelelő frekven­ciára hangolni);

- a salakanyagok erőteljes oldása mind a reflexzónában, mind a hozzá tartozó szervben, illetve testrészen.

66

Figyelem: túlfokozott reakció lehetséges (például köves pa­naszoknál: homok és kövek eltávozhatnak!). Kerülendő: Terheseknél az alsótest reflexzónáit csak óvato­san masszírozni, ezt az erős nyomást tilos alkalmazni!

T: Ugyanúgy, mint az erős, álló nyomásnál, hegyesen, kis felületű, mélybe hatoló dörzsöléssel, a csomókra, feszülésekre és kemé-nyedésekre összpontosítva.

I: Például: epepanaszok, asztma, hátpanaszok (csont és izom ere­detű), méhdiszlokáció (eltolódás^

6. Végigsimítás Minden szétfolyik és sugározni kezd!

H: 1. Elsősorban a testfolyadékok áramlására hat (vér, nyirok); feltételezi az oldott káros anyagok elvezetését és kimosását. Ügyelni az irányra! A nyíl megmutatja a végigsimítás inten­zitását és irányát egyaránt.

2. A test folyadékainak energetikai állapota javítja, a frekven­cia rendezése növeli a transzportkapacitást (szállítóképessé­get)!

* A testes végigsimítás (mélyre hatoló húzás) a testfolyadékok területén komoly feszültségnövekedést hoz létre, ami erőtel­jes reakciókat vált ki és beveti a test védekező erejét - túl­nyomórészt testi (fizikai) hatást jelent.

=> A lágy végigsimítás (felszínes húzás). Ez túlnyomórészt az ember energetikai és lelki (pszichikai) régióit érinti és irá­nyítja.

4. A masszírozáshoz használatos krémek és olajok

Nem feltétlenül szükséges használnunk őket, de néha megkönnyítik a masszírozást.

a) Hintőpor: Nagyon kellemes egy semleges testhintőpor, ha a láb nyirkos vagy a masszírozás alatt erősen izzadni kezd.

67

b) Az olajok száraz, érdes, durva bőr esetén lehetnek nagyon haszno­sak. Ne legyen csúszós a láb, hogy jól meg lehessen fogni! A célra kiválóan megfelel például a tiszta olívaolaj, olyan, mint amilyet a konyhában is használunk. Csak néhány cseppre van szükség belőle! Ajánlat: Keverjünk össze egy kis üvegben tiszta zöld olívaolajat néhány csepp (2-5 csepp/lOOml) természetes illatos olajjal. Tartsuk hűtőszekrényben. A masszírozáshoz szükséges mennyiséget cse­pegtessük a tenyerünkbe, melegítsük egy kicsit és csak azután ken­jük a lábakra. Az illatos olaj kiválasztásában bízzuk magunkat az ízlésünkre; segítségünkre lehet a vonatkozó irodalom is. Az illatok segíthetik a talpmasszázs testi és lelki hatását (aromaterápia).

c) A krémek ritkán felelnek meg a talpmasszázs követelményeinek. Bőrápoló krémeket és testápolókat csak a talpmasszázs befejeztével használjunk.

5. Segédeszközök

A lábak kezeléséhez a legjobb „eszköz" a kéz; egyeden más eszköz sem közelíti meg!

Ha a masszírozás túl megerőltető, ha nincs elég erőnk és kitartá­sunk, különféle segédeszközökkel megkönnyíthetjük a kéz munkáját. Ám ha segédeszközöket alkalmazunk, mindig gondolnunk kell rá, hogy ezek nem „éreznek" úgy, mint a masszírozó kezek. Óvatosabban bánjunk tehát velük!

a) A kereskedelemben különböző formájú szondákat lehet kapni, amelyek hatásos erőátvitelt tesznek lehetővé a kéz és a láb között. Figyelem! - Gyakoriak a fokozott reakciók!

b) Puha fából készült speciális masszírozó rudacskát leginkább az egészségügyi szakboltokban lehet kapni (avagy készíttethetők esz­tergályossal!). A rudacskák nyolc-tíz centiméter hosszúak, körülbe­lül egy centiméter vastagok, mindkét végükön lekerekítettek és felső harmadukban karcsúsítottak (a lábujjak közti tér számára!) Egy kicsit emlékeztetnek a csipkeverő tűre és némi gyakorlattal nagyon jól használhatók a talpmasszázsban.

68

c) Bütykös vagy rücskös masszírozólemezek: Nagyon hasznosak a masszázs kiegészítéseként. Az egész család­nak elég egy ilyen lemez; a legcélszerűbb a fürdőszobában, a kád elé helyezni. Használjuk rendszeresen, naponta kétszer, fogmosás közben.

Mezítláb álljunk a lemezre, de ha a lábunk nagyon érzékeny, egy vastagabb zokni enyhítheti a nyomást.

Álljunk két lábbal a lemezre és helyezzük a testsúlyunkat felvált­va a jobb, illetve a bal lábunkra, eleinte három-öt percig, később hosszabban. A jeges lábakon is segít!

d) Figyelem: A többgörgős masszírozó görgő a fiziológiástól (életta­nitól) eltérő ingerületeket hoz létre, túl gyorsan követik egymást a reflexsorok, ami zavaróan hat a testre és idegrendszeri zavarok ala­kulnak ki. (Olyan, mintha mezítláb csúsznánk le egy meddőhányó­ról).

Általános szabály, hogy minden talpmasszázsnak - függetlenül at­tól, hogy kézzel vagy segédeszközzel végezzük - a „természetes" talpmasszázst, a változatos talajon való mezítláb járást kell, utánoz­nia, pótolnia; vagyis a nyomás és tehermentesítés ritmikus, dinami­kus váltakozásán kell alapulnia.

Mivel a talaj manapság inkább csak látványában különböző és nem szerkezetében, a cipőkbe gyakran igyekeznek beépíteni a talaj­ról hiányzó egyeneüenségeket.

e) A beépített „reflexzónákkal" ellátott bütykös cipők között vannak jók is, meg rosszak is; tájékozódjunk a szakboltokban.

A „dimbes-dombos talpbetét" (Gehe-Hügelfussbett) egy miniatűr tájat varázsol a talp alá. A „dombokat" úgy rendezték el, hogy járás közben az egész testre enyhe reflexes hatást gyakoroljanak.

A mélyedések és kiemelkedések belesimulnak a láb formájába, így nem zavarók, és kedvezően befolyásolják a láb, valamint a test statikáját.

f) A meleg kiválóan hat a talpmasszázs előkészítésében. Vegyünk for­ró fürdőt vagy melegítsük meg a lábunkat forró vizes palackon, sütőben megforrósított téglán vagy közveüenül a fűtőtesten. Az önkezelés ideális segédeszköze a bordás fűtőtest.

69

g) Különösen az önkezelésnél hasznosak a közvetlen környezetünkben található segédeszközök. Némelyeknek (főleg a testesebbeknek) borzasztóan nehéz többé-kevésbé ellazított helyzetben elérniük a lábfejüket. Különösen, ha fájdalmat okozó álló nyomást kell kifej­teni! Ilyenkor nagy szolgálatot tesznek olyan egyszerű dolgok, mint például egy bútor pereme, sarka, lépcső pereme, létrafokok, go­lyók, kövek, teniszlabda stb.

Kitűnő szolgálatot tehet az asztal sarka vagy az ágy pereme! Keres­sünk egy olyan sarkot, amelyet fekve vagy lazán ülve, félig kinyújtott lábbal kényelmesen elérünk. Helyezzük kezelendő lábunkat a sarokra, a másikat első lábfejünk tetejére, hogy vezesse a lábfejünket és erősít­se a nyomást. Amennyire lehetséges, az előírt sorrendben végezzük az alapprogramot: a nyomást és tehermentesítést néhányszor ismételjük, azután egy fél centimétert haladjunk tovább.

Ez a „sarokmasszázs" ugyan megközelítően sem helyettesítheti a kezet, de azért több a semminél!

A talpmasszázst ülve is, állva is végezhetjük. Húzzunk zoknit és tegyünk bele egy golyót vagy sima kavicsot. A nyomás és tehermente­sítés váltogatásával centiméterről centiméterre haladva egyik területet a másik után dolgozzuk meg. (Lásd: Alapprogram) Nagyon hasznos egy köves láda. (Lásd: 54. o.) Főként a gyerekek lelik kedvüket az effajta „masszázsban" (akiket különben nehéz rávenni a rendszeres gyakorlásra), de csak akkor, ha a láda közvetlen környezetükben, és nem a hideg előtérben van.

A teniszlabda főleg a gyakori székrekedés és általános bélrenyheség esetén hasznos. Formájánál fogva jól illeszkedik a talpboltozatba, lá­gyan és pezsdítőleg hat. Üljünk le egy székre, hajoljunk előre és tá­masszuk a kezünket vagy az alkarunkat a combunkra, hogy a nyomást erőteljesebbé tegyük. A labdát a IV. testszelvény területén mozgassuk, így az enyhe reflexes hatást vált ki a bélrendszer területén és az egész emésztésre. (Lásd: testszelvények/vonatkoztatási zónák.) Tegyük a labdát az egyik talpunk alá, és forgassuk lassan az óramutató járásával megegyező, majd ellentétes irányba (vastagbél), a másik talpunk alatt ugyanígy. Közben rövid ideig görgessük fel-le, illetve ide-oda (vé­konybél).

A labdát használhatjuk az I. testszelvényben is (főleg a gerincoszlop és a hátizmok területén); erőteljesebb nyomáshoz használjunk fa- vagy üveggolyót, illetve golflabdát (ügyeljünk az adagolásra!). Ne görges­sük vadul, vaktában, hanem célzottan, a zónáknak megfelelően, las-

70

san, lépésről lépésre dolgozzuk meg a területet. (Lásd: Figyelem: masszírozó görgők).

A labda lágy, felpezsdítő, erősítő hatásával a III. testszelvényben is (tüdők, hörgők, szív, stb.) segítheti a kéz által végzett alapprogramot.

Ha a kezelendő lábhátat nehezen érjük el, segítségünkre lehet másik sarkunk vagy lábujjaink, olykor még a lábujjkörmeink is.

Miután felállítottuk „saját programunkat" (lásd 136. o.), és segéd­eszközökre van szükségünk, legyünk találékonyak, nézzünk körül a környezetünkben. De soha ne tévesszük szern elől a talpmasszázs alap­elvét:

Minden talpmasszázs-kezelés a nyomás és tehermentesítés ritmikus­dinamikus váltakozása legyen. Az ingerületeket úgy kell kiváltani, hogy a létrejövő reflexek világos, célzott információt hordozzanak az ember (azaz a test, a lélek és a szellem!) számára. Ezeknek az információknak minőségileg és mennyiségileg meg kell felelniük a

kezelés alatt álló ember helyzetének.

6. A reakciók

Minden kezelés célja a reakciók kiváltása. Arra ösztönzik az embert, hogy a maga teljességében, többé-kevésbé tudatosan úgy „működjön", hogy magától meggyógyuljon. Ám közben nemritkán mellékhatások alakulnak ki, néha nagyon kellemetlenek (olykor viszont szükségesek).

Lehetséges mellékhatások (LM):

- Émelygéstől a hányásig: tarthat néhány óráig vagy néhány napig. Teás koplalás és pihenés segítenek.

- Fáradtság: Engedjünk neki és aludjunk, amennyit csak tudunk.

- Túlzott aktivitás is lehetséges. Ne hajszoljuk túl magunkat!

- Bőségesebb folyás lehetséges bármely testnyílásból. Nem szabad akadályoznunk! Ez a test öntisztulása és az erősebb izzadással együtt hozzájárul a gyógyuláshoz.

71

- Egy erőteljesebb kezelés után a legfeljebb három napig tartó hasme­nés szintén az öntisztulást szolgálja: a test megpróbál megszabadul­ni korábban felhalmozott és most feloldódott salakanyagaitól.

- Bőrkiütések: a felületes pírtól a gennyes hólyagokig bármi előfor­dulhat.

- Láz: ez is a gyógyulási folyamat beindulását jelzi, és amíg nem szökik túlságosan magasra, nem szabad lenyomni, inkább fokozni kell. (Lásd: Lábszár-borogatás!)

Ha ilyen mellékhatások lépnek fel, az a legjobb, ha rendszeresen és finoman tovább folytatjuk a kezelést. Az effajta jelenségek „lecsengé­se" után újra erőteljesebb ingereket alkalmazhatunk. Figyeljünk a megadott javallatokra!

Túlfokozott reakciók

Ha a kezelés időtartamát és intenzitását nem idomítjuk a kezelés alatt álló emberhez és állapotához, jelentősen túlfokozott reakciók (masszív hiperreakciók) jöhetnek létre. Ebben az esetben - a szív-vérkeringés zónáinak könnyű végigsimításával - haladéktalanul be kell fejeznünk a kezelést, s csak az ilyen reakciók lezajlása után szabad folytatnunk.

a) „Az alvók is felébredhetnek" :

- Újra hevenyen fellángolhatnak, és néhány napig is eltarthatnak nem teljesen meggyógyult fertőzések és fertőzéses megbetegedé­sek. Ezt nem kell feltétlenül hátrányosnak tekinteni. Ilyenkor megfelelő módszerrel minden fertőzés maradéktalanul meggyó­gyítható. (Szükség esetén forduljunk orvoshoz, aki könnyebben felismeri a háttérben húzódó „valóságos" betegséget. Beszéljük meg vele ezeket a talpmasszázs-reakciókat.)

- A fellángolt fogászati gócok mindenképp a fogorvosra tartoz­nak!

- A köves panaszoknál legyünk óvatosak! Ezek aktiválódhatnak, a kövek levándorolhatnak (Lásd: Köves panaszok, illetve vesekö­vek).

72

b) Keringési problémák. Ritkán fordulnak ugyan elő, de arra hajla­mos egyénekben a pajzsmirigy vagy a vakbél területének túl erős masszírozása következtében (de általános reakciók részeként is) ki­sebb-nagyobb keringési zavarok alakulhatnak ki, gyakran egyidejű rosszulléttel. Ilyenkor könnyedén simítsuk végig a szív és keringés zónáit, a masszírozást fejezzük be; ha szükséges, a lábakat helyez­zük magasra. Elsősegélynyújtás ájulás és eszméletvesztés esetén: A kisujj körömágybarázdáját az ujjhegyünkkel vagy a körmünkkel mindkét kézen erőteljesen nyomjuk meg. Hat másodpercig nyom­juk, tartsunk három másodperc szünetet. Háromszor ismételjük. Szükség esetén adjunk keringést támogató gyógyszereket és hív­junk orvost!

c) Lelki reakciók. A talpmasszázs-kezelés következtében előtérbe ke­rülhetnek az addig meg nem oldott, elfojtott lelki problémák. Lá­gyan simítsuk végig, könnyű, körkörös nyomással lazítsuk fel a plexus solaris (III. testszelvény) területét. Hagyjuk, hogy pácien­sünk szabadon kibeszélje és kisírja magát!

A fájdalom

A kezelés alatt álló egyén bizonyos helyeket fájdalmasnak érezhet a lábán. Ez a fájdalom nem a kezelő gonosz szándéka miatt van; sőt néha elkerülhetetlenül szükséges (jelzés, amelyre figyelnünk kell!).

Az ön- és pármasszírozásnak (a hely és idő szempontjai mellett) még az az előnye is megvan, hogy gyakrabban és ezért finomabban masszírozhatunk. Egy terapeutának a megfelelő eredményt kevesebb kezeléssel kell elérnie, ezért erősebb ingereket kénytelen alkalmazni.

A lábak erőteljes masszírozása - a láb bizonyos helyeinek pillanat­nyi fájdalmassága mellett - egyfajta izomlázhoz, a test merevségéhez vezethet (főként a sarkak intenzív masszírozása okozhatja a medence környékének időszakos merevségét és mozgásképtelenségét).

73

7. A kezelés gyakorisága és időtartama

...messzemenően igazodjunk az adott igényekhez.

Az egészség, a jóllét megtartása

- Erőteljes masszázs esetén hetente egyszer-kétszer, enyhébb kezelés esetén naponta 15 percig végezzük az alapprogramot.

- A szükséglet és a napi állapot szerint döntsünk (főleg a fájdalmas területekről!). (Lásd: Az egészségápolás)

A legkedvezőbb az, ha életünk végéig hetente egyszer elvégezzük az alapprogramot!

A tapasztalat azt mutatja, hogy csak ritkán tartjuk be ezt a folyto­nosságot.

Praktikusabb, ha a szükségletekhez igazodunk, tehát szükség esetén újra meg újra elvégzünk egy kezelési sorozatot, naponta 15 percet három héten át.

A nagyobb erőpróbák előtt is beválnak a kezelési sorozatok, például az iskola- vagy óvodakezdés előtt; vagy tavasszal és ősszel kúraszerű-en, diétával, teával, tornával, meditációval stb. kombinálva - tehát egy igazi,.Fitncssprogram" részeként.

A heveny betegségek

Ezeket naponta egyszer vagy többször kezeljük. Naponta egyszer 15 perc alatt elvégezzük az alapprogramot, fokozott figyelmet fordítva az érintett testszelvényre, illetve az érintett zónákra. Ezért a kőzveüenül érintett területeket naponta többször rövid ideig masszírozzuk.

Fejfájáskor például minden új fellángolást azonnal csillapítsunk (megnyugtatással és végigsimítással), ne engedjük felerősödni a fájdal­mat. Naponta legalább egyszer végezzük el az alapprogramot, fokozott figyelmet fordítva a II. testszelvényre.

A családi és az önkezelés nagy előnye: bárhol, bármikor és azonnal elvégezhető. A gyengélkedést vagy akár a betegséget még teljes kifej­lődése előtt legyőzhetjük. (Lásd: A segédeszközök)

74

Az idült betegségek

Lassan kezdjük!! Ha idült pamaszokat akarunk orvosolni, vagy régről visszamaradt, nem teljesen meggyógyított állapotokat akarunk rendez­ni, hosszabb időre szóló kezelési tervet kell készítenünk.

1. Néhány napig az alapprogramot végezzük; naponta 15-30 percig lágyan masszírozzunk. Az érintett területet csak rövid ideig kezel­jük, „finoman ébresszük fel", azaz juttassuk heveny állapotba Ez az aktiválás emlékezteti a szervezetet a panaszok eredetére, így a test és a lélek is ezzel az állapottal foglalkozik. Figyeljünk a lábon az érzékeny pontokra!

2. Néhány napig rövidített alapprogramot végezzünk; munkánk főleg az érintett zónákra irányuljon; kitartóan, lágyan aktiváljuk. Ezek a helyek általában fájdalmasakká válnak, így hamar meg lehet találni őket. Különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a láb és a test egymásnak megfelelő pontjaira (a fájdalom indikátor lehet!), ezeket is erőteljesebben masszírozzuk. Figyeljünk a reakciókra, a túlfoko­zott reakciókat hagyjuk lecsengeni (lásd ott).

3. Közben újra meg újra néhány napig csak az alapprogramot masz-szírozzuk.

Az idült megbetegedések kezelése van úgy, hogy csak néhány napot vesz igénybe, de hónapokig is eltarthat. Egy beteg vesét egy évig vagy akár tovább is kell kezelni, hogy regenerálódhasson. A máj, ha nem pusztult el, sokkal gyorsabban rendbe jöhet.

A súlyos, idült betegségek gyógyítására -senki ne vállalkozzon egyedül!

Keressünk egy orvost vagy terapeutát, aki irányítja (pontos diagnózis­sal), felügyeü (ellenőrző vizsgálatokkal) és megfelelő módon támogat­ja (gyógyszerekkel, gyógyüdüléssel, táplálkozási javaslatokkal stb.) saját fáradozásainkat.

A talpmasszázs által aktivált állapot mind a diagnózis, mind a terá­pia szempontjából jobban hozzáférhető, mint az idült, „alvó" folya­matok!

75

Beszéljük meg az orvosunkkal, ha talpmasszázzsal kezeljük a lábun­kat, illetve ha saját felelőségünkre más eljárással ápoljuk egész­ségünket vagy kezeljük betegségeinket (Ha az orvos nem tekint bennünket „nagykorúnak", mérlegeljük, nem kell-e orvost változtat­nunk).

Lelki problémák, pszichoszomatikus megbetegedések

A kezelésben ugyanazok az irányelvek érvényesek, mint az idült be­tegségek kezelésénél.

Súlyos esetekben a talpmasszázst tanácsos pszichoterápiával is ki-egészítenr, célravezetőbb, ha a kezelést kívülálló személy végzi, nem önmagunk! Az erőteljes reakciókat hagyjuk lezajlani, ne nyomjuk el őket (például a sírást).

Könnyebb esetekben mind az önkezelés, mind a párkezelés beválik. A kezelésre ilyenkor az estí, lefekvés előtti időszak a legkedvezőbb időpont. Például félénkség, álmatlanság, sokkhatások esetén: masszí­rozzunk három héten át minden este 15 percig finoman az alapprog­ram szerint, különös tekintettel a speciális zónákra. (Lásd: Javallatok) Neroli-, rózsa- vagy fahéjlevélolaj fokozzák a nyugtató hatást!

76

II. Hogyan igazodhatunk el a lábon?

A talpmasszázzsal, a szegmentterápiával, a kiropraktikával és más energetikai terápiákkal (akupunktúrával, mágnesterápiával stb.) vaió több éves tapasztalataink alapján a test teljesen új „beosztását" dolgoz­tuk ki, amely lehetővé teszi, hogy lépésről lépésre tájékozódjunk. így előképzettség nélkül is könnyen megtalálhatók a lábon bizonyos test­részek reflexes megfelelései.

A WeiglhoferlSoder-Feichtenschlager féle „zónák":

- A láb homunkulusza megmutatja, hogyan helyezkedik el a test a lábfej „alatt" és „felett". Segítségével könnyebben elképzelhetjük a zónák elhelyezkedését. (A homunkulusz szó szerinti jelentése em­berke; homunkulus ínak nevezzük azokat a torz emberalakot formá­ló vetületi ábrákat, amelyek a szervezet minden egyes pontjának egy bizonyos területen való képviseletét mutatják; a legismertebb talán a szervezet egyes részeinek képviselete az agykérgi érzőterületeken, de hasonló a láb homunkulusza is. A ford. megj.)

- A vonatkoztatási zónák lényegében megfelelnek a szokásos testszel­vények szerinti beosztásnak; a testszelvényeket vetítjük ki a lábfe­jekre. A vonatkoztatási zónák megkönnyítik a panaszok megfelelte­tését és a reflexzónák besorolását.

- A reflexzónák mindig fedik azt a területet a lábfejen, ahol az adott szervek vagy szervrendszerek funkcionális egységükben reflexesen elérhetők. A reflexzónák a tulajdonképpeni masszírozási pontok.

- A szervzónák körülírt területek egy reflexzónán belül; általában egy szervnek, néha csupán egy szervrészletnek felelnek meg. Ezek a szervzónák nagyon részletesek.

Topográfia - Hogyan találjuk meg a zónákat?

11

1. A lábfej hamunkuius/ii

Mint minden zseniális dolog, alapjaiban a talpmasszázs is redkívül egyszerű. Több éves gyakorlati tapasztalat és pontos megfigyelések alapján tudtuk kivetíteni a lábfejekre a test pontos képét: a lábak ho-munkuluszát!

Még ha első látásra kissé furcsának tűnik is ez a szemmel láthatólag torz képe a testnek, akkor is hamar észrevehetjük, hogy a homunku-lusz segítségével milyen könnyű megfeleltemi a lábunkat a test többi részének.

A fej testhez, illetve a végtagokhoz viszonyított arányai megfelelnek egy embrióénak az embrionális korból a magzati korba való átmenet idején (3. terhességi hónap). Az emberke tartása is hasonlít a magza­téra.

A testben és a testen minden pont közvetlenül hozzárendelhető a homunkuluszhoz. Vannak olyan zónák, amelyeket nem lehet közveüe-nül megfeleltetni. A lábfejen ezeken a helyeken találhatók a meridiá­nok vagy meridiánpontok, amelyeket a talpmasszázs is felhasznál (hat akupunktúrás meridián kezdődik és végződik a lábujjakon, öt ezek közül a lábháton, egy pedig a talpon húzódik).

Más zónák elhelyezkedését (például a fogak zónáit) a magzat, illet­ve a csíralemezek fejlődése alapján magyarázhatjuk. (E könyv keretein belül ebben nincs módunk jobban elmélyülni.)

Jegyezzük meg:

A test elülső oldala a lábhátnak, a hátulsó oldala pedig a talpnak felel meg!!

Tehát ha belső szervek zónáit masszírozzuk a talp felől, akkor úgy­mond a „hát felől" hatolunk a testbe.

* Sok taipmasszázs-könyvben ez hibásan szerepel; a test és a lábfej oldalait felcserélve feleltetik meg egymásnak, tehát a hasat (a test elülső részét) a talpnak!

78

A lábfejek homunkulusza

A talpmasszázs közben lejátszódó folyamatok szemléltetésére alkottuk meg összehasonlító kutatásaink során a „lábfej homimku-luszát". Ez a nyugvó, mozdulatlan, nem poláros ember leképezése, amelyet az idegek agyi elhelyezkedésének megfelelően vetítettünk a láb­fejre.

79

Tegyük a lábunkat mezítláb szorosan egymás mellé a földre, és hasonlítsuk össze a homunkulusszal:

- A lábfej belső éle a test középvonalának és a gerincoszlopnak felel meg (lásd: I. testszelvény).

- A lábhát domború felszíne a test elülső oldalának felel meg, a lábuj­jak köröm felőli oldala az arcnak, a lábujjhegyek a koponyatetőnek, a lábujjpárnák az agykoponyának felelnek meg.

- A szorosan egymás mellé illesztett lábfejek talpai a test hátoldalá­nak felelnek meg. ahol a gerinc és a hosszú hátizmok a belső lábbol­tozaton, tehát a „testen belül" találhatók, a belső szervek pedig -testen belüli elhelyezkedésüknek megfelelően - egymás mellett, il­letve egymás felett találhatók.

- A két sarok (hegye) a két farpofának felel meg.

- A sarokpárnában (alul) és a sarokízület körül (felül) találhatók az alhasi szervek (urogenitális szervek).

- A combnak viszonylag kis terület felel meg a lábfejen, további ve­tületi pontja található viszont az Achilles-ín környékén.

- Az alsó lábszár az alhas felett található. A felnőttek általában túlsá­gosan merevek ahhoz, hogy felvegyék ezt a helyzetet; ha alkalmunk adódik, figyeljük meg a kis gyermekeket, akik felhúzott lábbal és karral a hátukon fekszenek! Az alsó lábszár zónája nem közvelenül hozzáférhető a lábfejen, mivel a láb itt a lábfejből nő ki; akárcsak a hasi szerveket, ezt a területet is a talp felől érhetjük el.

- A lábfejek zónái a sarokízület előtt helyezkednek el, ott, ahol a rüszt domborulata befelé lejteni kezd, a „lábujjak" a „fej" felé néznek.

- A „kezek" ezzel szemben lefelé mutatnak, az „alkarok,, keresztben találhatók a rüsztön, az alsó bordaszél reflexzónájának közelében.

80

- A „vállak" az ötödik alapízületnél, kívül találhatók.

- A „felkarok" a „könyékig" a lábfej külső élének elülső része mentén találhatók.

- A végtagok zónái felületükhöz képest kicsi, míg a fej fontos szervei óriási területet foglalnak el! A fej zónája magába foglalja mind a tíz lábujjat, amelyeknek a köröm felőli oldala az arcnak, alsó részük pedig a fej hátsó részének felel meg.

- Gondoljunk rá, hogy a fej belsejének történései általában a lábujjak alsó része felől befolyásolhatók a legkönnyebben (látóideg, belső fül stb.); lásd: II. testszelvény.

2. A vonatkoztatási zónák

Ez a teljesen új, horizontális felosztás a szokásos, szelvények szerin­ti tcstbeosztáshoz igazodik: fej, mellkas, has, medence.

Mivel a gerincoszlopot - az egész testhez fűződő reflexes kapcsola­ta miatt - különösen fontosnak tartjuk, önálló vonatkoztatási zónaként értékeljük. A vonatkoztatási zónákat a testszelvények (I-V.) szerint ábrázoljuk.

81

A vonatkoztatási zónák

A vonatkoztatási zónák mindig nagyobb, funkcionálisan összetartozó területeknek felelnek meg. A rajzokon ezeket a területeket testszelvé­nyekként ábrázoljuk, az ellenoldaliak az összetartozó szervek elhelyez­kedésének megfelelően egy kissé átfedik egymást.

Ahhoz, hogy egy működést vagy állapotot egy vonatkoztatási zónán belül eredményesen befolyásolhassunk, az alapprogram mellett a meg­felelő testszelvényt fokozottabban kell masszíroznunk.

Egyetlen nyomás „épp ott, ahol legjobban fáj", bizonyos tüneteket (fájdalmat) átmenetileg gyengíthet, bizonyos működéseket rövid időre felpezsdíthet.

H2

A testszelvények

Ahhoz, hogy az egészségi állapotban tartós javulást érjünk el, illetve, hogy a beteg állapotok oki és funkcionális kezelését valósíthassuk meg, mindig az egész lábfejre kiterjedő masszázst kell alkalmaznunk.

Ilyenkor főleg az érintett testszelvényre irányuljon a kezelés. Ha a kezelés vagy kezelési sorozat során kiderül egy szerv zónájának érin­tettsége, az egész láb masszírozása közben kell nagyobb figyelmet fordítanunk erre a területre.

8 3

3. A reflexzónák*

Definíciónk szerint a reflexzónák a lábfej azon területei, amelyek egy egész szervet vagy szervrendszert maglikba foglalnak, azok funkcioná­lis teljességével és energetikai kisugárzásával együtt.

Tehát például egy szívbetegségnél nincs értelme egyetlen szervpon­tot nyomni (a bal oldali 4. lábujj alapízülete alatti pontot). A funkcio­nális kezelés értelmében sokkal célravezetőbb a szív reflexzónájának nagy felületű masszírozása (a szív reflexzónája magába foglalja a bal oldali mellkas egész vonatkoztatási zónáját és a jobb oldali mellkas vonatkoztatási zónájának egy részét, így a III. testszelvényben nagy felületen található).

A rajzok tartalmazzák mind a reflexzónákat, mind a szervzónákat. A zónákat az alapprogramban betöltött szerepük szerint (lásd: 126 o.) rendszereztük és ábrázoltuk.

Ha a rajzokon nem találunk egy speciális zónát, a „szervzónáknál" leírtak szeínt haladjunk.

A test elülső oldala a lábhátnak felel meg; a test hátulsó része a talpnak felel meg.

* A Weiglhofer/Soder-F.-féle reflexzónák nem vagy csak részben felelnek meg az eddigi ábrázolásoknak. Mi különbséget teszünk a nagy kiterjedésű masszázs!erületek (ame­lyeken keresztül a szervek és szervrendszerek az összsugárzásukban befolyásolhatók i reflexiónak)) és szerveken és testrészeken belül elhelyezkedő, általában kisebb he­lyek (szervzónák) között

4. A szervzónák

A szervzónák (illetve szervpontok) a lábfej olyan kis kiterjedésű, jól körülírt területei, amelyek megfeleltethetők az egyes szerveknek, szervrészleteknek vagy egyszerűen a test bizonyos pontjainak.

Hogyan találhatjuk meg ezeket a szervpontokat? Egy példa segítsé­gével bemutatjuk, milyen könnyedén megbirkózhatunk ezzel az első pillantásra nehéznek tűnő feladattal.

Valamely általános betegség során bereped a szájzugunk. Az általá­nos megbetegedés kezelése mellett a szájzugra külön, célzottan is sze­retnénk hatni.

A homunkulusz ajkai (a száj része) az első és második lábujj felett vannak.

A II. vonatkoztatási zóna = fej ábrájából láthatjuk, hogy a száj ref­lexzónája az ajkakkal, szájüreggel, nyelvvel, pofákkal, állkapoccsal stb. viszonylag nagy területet foglal el.

A száj területének bármely panasza esetén először a száj egész reflexzónáját kell többször átmasszírozni. Eközben figyelnünk kell a keményebb vagy fájdalmas vagy bármi módon megváltozott, megna­gyobbodott, esetleg megkisebbedett területekre, amelyek elvezetnek a szervzónákhoz és ezeket külön megmasszírozhatjuk.

A példánkban ez a hely a második és harmadik lábujj közti redőnél található.

Egy reflexzónán belül ugyanahhoz a szervhez több szervzóna tar­tozhat. Ha a szerv egésze beteg, a szerv mint szervzóna fog megjelen­ni. Ha viszont egy szervnek csak egy része (vagy több, egymástól független pontja) betegszik meg, akkor több, a szervhez tartozó szerv­zónát találhatunk.

Például a gyomor a IV. testszelvényben található. A gyomor érdeké­ben a talpmasszázzsal ezen a területen (reflexzóna) fogunk beavatkoz­ni. Ha a gyomorszáj (cardia) és a gyomorkapu (pylorus) betegedett meg, akkor a bal (gyomorszáj), illetve a jobb (gyomorkapu) lábfejün­kön találunk egy szervzónát, és célzottan kezelhetjük.

A (műtéti) hegeket is szervzónának tekintjük, és a talpmasszázzsal ennek megfelelően kezeljük.

E könyv keretein belül a fenti értelemben vett szervzónákat csak annyira részletezzük, amennyire az az egészségápoláshoz és a köny-nyebb betegségek kezeléséhez szükségesnek látszik.

85

Az I. t es t sze lvény : A „központ i" testsze lvény A kettős kúp formájú „központi" testszelvény mindkét lábfej belső élén húzódik, és körülveszi a „gerincoszlopot". A nagylábbujjpár-nák mellett kezdődik és a sarok végéig ér, a gerincoszlopot hosszá­ban felezi. Az I. testszelvény a test minden részével idegi és reflexes kapcsolatban áll, ezért minden talpmasszázs-kezeléskor gondosan végig kell masszírozni ezt a területet. Az I. testszelvény a test támasza és „kapcsolóközpontja".

Az I. testszelvény a követ­kezőfontos anatómiai kép­leteketfoglalja magában: a hosszában kettéosztott ge­rincoszlop egy-egy részét; a csontos gerincoszlopot a csi­golyatestekkel és -ívekkel; a tövisnyúlványokat; a harántnyúlványokat, ideg­kilépéseket; a gerincvelőt;

a hosszú és rövid hátizmokat; a keresztcsontot és a fark­csontot.

A lábfej reflexes megfele­

lési pontjainak elhelyezke­

dése: az azonos oldali lábfej belső élén; mindkét lábhát belső részén, a csontos él mentén; rajtuk „állunk"; a belső él mélyén;

a talpi oldalon továbbhalad­va; a talpi oldalon, a belső élen; a sarkak feléig.

86

87

A mozgatórendszer*

Végtagok, izmok, ízületek, idegküépések és -szelvények

a bal láb felülnézetből

* Járulékos, a testszelvények átfedéséből adódó vonatkoztatási zóna.

88

A jobb láb felülnézetből

89

A mozgatórendszer

Végtagok, izmok, ízületek, idegkilépések és -szelvények

a test hátoldala

a jobb és bal oldali zónák azonosak

a bal láb felülnézetből

91

A II. testszelvény: fej, nyak, tarkó és a váll felső széle

A fejszelvény a lábujjaknál található, körülbelül a lábujjak alap­ízületénél végződik, és a fej összes szervének reflexzónáit magában foglalja.

A I I . testszelvény tartalmazza mindenekelőtt az érzést, értelmet, gondolkodást, a „környezethez és felebarátainkhoz való odafordu-lást". A „nem odafordulni akarásból", a környezet vagy önma­gunk elutasításából keletkező betegségek kezelésének itt lehet a kiindulópontja.

92

A 2. testszelvény: a fej vonatkoztatási zónája

lábhát: fog és fogágy talp: a fogakat ellátó idegek és erek

A II. testszelvény a követ­kező fontos anatómiai kép­leteket foglalja magába:

fej; arc; orr; ajak és nyelv; szájüreg, állcsontok, fogak, pofák;

szemek;

fülek

homlok, homloküreg; haj;

nyakszirt; koponyatető; koponyaalap;

agy;

nyak; garatür, szájüreg;

gége, nyelőcső; légcső;

pajzsmirigy;

tarkó és a váll felső széle;

a fej, nyak és a tarkó izmai, idegei és erei

A lábfej reflexes megfelelési pontjainak elhelyezkedése:

lábujjak; lábujjak felső oldala; 1. lábujj; 1. és 2. lábujj: minden lábujj felső oldala;

2. és 3. lábujj; szerv: felső oldal; 4. és 5. lábujj; idegek: a talp felől;

a körömágytól a körmökön át a lábujjbegyekig;

lábujjbegy; lábujjhegy; a lábujjbegyek alatti redő;

minden lábujjbegy;

lábujj tövek; a lábujjtövek alsó és felső oldala; 1. és 2. lábközépcsontok között, főleg a talpon;

1. és 2. lábujj alapízületei között;

lábujjak és a talp közötti átmenet;

főleg a lábujjtövek belső oldalán.

96

A III. testszelvény: mellkas és mellkasi szervek, vállak és karok

A ü l . testszelvény, azaz a mellkasi szelvény a váll felső szélétől a bordaív alsó széléig tart. A lábfejen a lábközépcsontok alatt és felett található.

A I I I . testszelvényben befolyásolható többek közt minden „vér­hez" kapcsolódó működés: mindkét lábháton nagy területet foglal el a „vér mint szerv"; a ü l . testszelvényben találhatók a légzés, szív és keringés reflexzónái, a szegycsont zónájában pedig a vér­képzés befolyásolható.

97

100

A III. testszelvény a következő fontos anatómiai képleteket foglalja magába:

mellkas a bordákkal és a szegycsonttal, tüdő;

légcső és nyelőcső;

rekeszizom, alkar, alsó bordaív;

va IIIízület,

felkar;

mell;

pajzsmirigy;

plexus solaris (plexus coelia­cus; a vegetatív idegrendszer idegdúckötege, amely az aor­ta elülső felszínén, szorosan a rekeszizom alatt helyezkedik el, és a hasi szervek idegeivel szoros összeköttetésben áll);

szív;

keringés;

epe.

A lábfej reflexes megfelelési helyeinek elhelyezkedése a lábfejen:

mindkét lábfej elülső része alatt és felett;

a 1. és 2. lábközépcsontok között;

„„..más alatt a lábközépcsontok lábtő felé eső végénél;

az 5. lábujj alapízülete körül, a lábfej elülső részének külső éle mentén;

a lábfej elülső részén;

az 1. és 2. lábujjak alapízületei között és alatt;

a talppárna alsó felén, oldalt;

főleg a bal talp elülső részén ( r e f l e x z ó n a ) , i l le tve több szervzónában

a lábháton;

a jobb talpon, kicsivel a 4. lábujj alapízülete alatt

101

A hasi szelvény

A IV. testszelvény: a gyomortáj és az alhas

A hasi szelvény közepe a lábtöcsontok alatt, illetve felett található és felfelé kicsit túlér a lábközépcsontokon.

A legfontosabb működések a IV. testszelvényben: emésztés és ki­választás, a test táplálása és kiürítése; fontos energiaraktárak is itt találhatók.*

Az itt elhelyezkedő területeknek nemcsak a durva szerkezetű energiákkal, hanem a finom szerkezetű energiákkal is szoros kapcsolatuk van.

102

A IV. testszelvény a következő fontos anatómiai képleteket foglalja magába:

hasfal; hasi szervek; máj, epe;

gyomor, gyomorkapu, az epe­vezeték és a hasnyálmirigy ki-vezetőcső beszájadzása a vé­konybélbe (Vater-papil la), nyombél, a hasnyálmirigy feje;

gyomor, gyomorszáj, lép, hasnyálmirigy;

vakbél

felszálló és haránt vastagbél, jobb vese;

haránt és leszálló vastagbél, bal vese;

szigmabél;

vékonybél;

vese;

húgyhólyag;

húgyvezeték.

A láb reflexes megfelelési pontjainak elhelyezkedése:

a lábháton; talpon; jobb talpon;

a jobb oldali lábboltozaton, a lábfej elülső részén;

a bal oldali lábboltozaton, a lábfej elülső részén;

jobb talpon, a sarok előtti külső részen és a szervzónák a lábháton; jobb talpon, a lábboltozat há­tulsó részén;

bal talpon;

a bal talp sarok felé eső külső és alsó részén, egy szervzóna a lábháton; mindkét talpon a hosszanti boltozat lábközép mögé eső része;

bal és jobb talpon;

a sarok előtti belső élen mind­két lábon; ferdén felfelé a vese felé, nagyjából az öregujj-hajlítói-zom ina mentén.

104

A medencei szelvény

Az V. testszelvény: alhas, medence, alsó végtagok

A medencei szelvény a sarkat és a sarokízületet veszi körül. Az egész lábszár kapcsolatban van a medencével, ezt jól szemlélteti a lábszár helyzete a homunkuluszon (azonos idegi és reflexes ellátási terület).

Ennek a területnek a szó legtágabb értelmében az „áldozat ho­zatal" a feladata. Aki nem tud lelki „áldozatot hozni", nem tudja túltenni magát a múlton, annak gyakran van az V. testszelvényben problémája.

105

A 4. és 5. testszelvény: a has és a medence

106

107

6. A funkcionális egységek

A láb homunkuluszát, amely most az embert helyettesíti, összetarto­zó funkcionális egységekre osztottuk. Ha a testet 2-2 lábujjat magába foglaló sávokra osztjuk, akkor a középső sáv lényegében az ember értelmét, szellemét; a mellette jobb és bal oldalon elhelyezkedő, a 2. és 3. lábujjból kiinduló sáv az ember lelkét foglalja magába; a jobb és bal oldalon a 4. és 5. lábujjból kiinduló sávok pedig a testnek - a test földi mivoltának - felelnek meg.

így a következő funkcionális egységek adódnak:

I. A test ellátása és megtisztítása: ez az egység az értelemnek felel meg és az összes információt tartalmazza.

II. Az anyagi és energetikai átalakulás: ez az egység a lélek és az energia összes megjelenési formájá­nak felel meg.

Ül. A mozgó ember: ez az egység a testnek és az anyagi mozgékonyságnak felel meg.

Ha ezt a gondolatmenetet követjük, a mellékelt ábrán könnyen ész­revesszük - ebben a talpmasszázs is segít bennünket -, hogy a középső sávban található az agy egy része, az orr, a száj, hogy csak néhányat említsünk, és a nemi szervek is. A gerincoszlop is az ember szellemi részéhez tartozik.

Ha különválasztjuk a nemeket, láthatjuk, hogy a férfi nemi szervek a szellemi sávban, a női ivarmirigyek, a petefészkek a lelki sávban találhatók: a lelki és szellemi együtt alkotják a testit!

A női mell és a szemek a lelki részben vannak, míg a mozgáshoz szükséges végtagok és ízületek a külső, testhez tartozó sávban találha­tók. A „funkcionális egységek" a talpmasszázsnak, ennek az értékes terápiás módszernek a könnyebb megértését szolgálják.

109

III. Miről árulkodnak a lábak?

Aki megtanulta megérteni, annak sok mindent elárulnak a lábak. Min­den idült megbetegedés, minden nem teljesen meggyógyult betegség (akkor is, ha évek óta lappang) nyomot hagy bennünk. A kórisme felállítása manapság még egyedül az orvos hatáskörébe tartozik, pedig a lábak értékes információkkal szolgálnak a rosszullét és a betegség eredetére vonatkozóan, és segítséget nyújtanak a célzott vizsgálathoz és kezeléshez.

A következőkben tekintsük át a láb legfontosabb jelzéseit és azt, hogyan keletkeznek illetve mire utalnak ezek.

1. Barázdák

A barázdák többé-kevésbé behúzódott ráncok, fölöttük a bőr össze is érhet. Semmi közük a kéz ujjlenyomataihoz hasonló bőrrajzolatokhoz.

Barázdák jöhetnek létre

- ha egy ideg gyengül vagy bármi módon károsodik;

- ha a barázda területéhez tartozó testrészen hegek vannak;

- ha a barázda helyéhez reflexesen hozzátartozó területeken keménye-dések és elernyedések jönnek létre.

A barázdák a következőkre hívhatják fel a figyelmet:

- Nagyon vörös vagy gyulladt barázdák a megfelelő terület (szervzó­na) gyulladására utalnak.

- A gyulladt, nagyon vörös kis pontok egy barázdában leggyakrabban valamilyen idegbántalomból származnak, vagy az idetartozó szerv vagy testrész kis kiterjedésű betegségi gócából erednek.

110

a) Barázdák a sarok belső részén: kapcsolatban vannak a medence­taréjjal, az alsó ágyéki csigolyákkal és az ülőideggel; okozhatják a csigolyák helyzeü rendellenességei, reumatikus megbetegedések, ágyéki betegségek és ülőideg panaszok, valamint hólyag- és alhasi megbetegedések.

b) Barázdák a talppárnán: a talppárna sarok felőli szélén található mély behúzódás a test egy mély kivágásának felel meg. Utalhat a pajzsmirigy zavaraira vagy szegycsontsérülésekre, gyomorégésre, rekeszsérvre vagy szív- és gyomorpanaszokra.

c) Barázdák a talppárnán: az első és második lábujj közti, egymása mögött húzódó egy vagy több barázda a pajzsmirigy, a hetedik nyakcsigolya, a szív, a szívkoszorúerek és az aorta reflexzónáján megy keresztül. Ezek a barázdák azonban utalhatnak a hörgők és (mély barázda esetén) a nyelőcső gyomorszájig terjedő területének panaszaira.

d) Harántbarázda, amely a negyedik lábujj alapízületétől (szívzóna) húzódik felfelé a negyedik és ötödik lábujj közé, osztott vonalak is előfordulhatnak: ezek a rekeszizom és a szív zavaraira utalnak. Tüdőproblémák (szamárköhögés, tüdőgyulladás) maradványai is itt mutatkozhatnak.

e) Harántbarázda: egy mély vonal húzódik átlósan a talpon a lábfej belső szélétől a lábujjak irányába. Ezekkel a vonalakkal a test a csavarodásokra hívja fel a figyelmet, amit a csigolyák helyzeti rendellenességei, gerincgörbülés, gerincferdülés stb. hozhatnak lét­re, de hasonló a kép régi csigolyatörések és régóta fennálló csont­ritkulás esetén is; hasonló képet hoznak létre a különböző szervekben képződő kövek és keményedések.

f) Egy rövid, a láb külső oldalán kezdődő barázda az ötödik lábujj alapízülete alatt: a váll és a lapocka környékének sérülései, a fica­mok, zúzódások, törések, gyulladások hagynak itt nyomot, ha nem gyógyultak meg tökéletesen; de az erős vizelési ingert okozó idült húgyhólyaggyulladás is idetartozik.

g) Az egyéb helyeken található barázdák mindig az odatartozó testrész betegségére utalnak.

111

2. Bőrelváltozások

Sárga bőr keményedés: a bőr puha, sárgás, mindig visszatérő megvas-tagodása, amely főleg a sarkakon (berepedések!), de a láb külső szé­lén, az öregujjon, az öregujjpárnán és a talppárnán is megtalálható, gyenge emésztésre, gyomorpanaszokra és anyagcserezavarokra utal. Általában a test érzékeny a hideg vízre, gyakran nincs rendben a só-háztartás; ezeknek az embereknek rendszerint hiányzik a belső, éltető melegük.

Repedések, hasadékok elsődlegesen anyagcserezavarok miatt jöhet­nek létre, másodlagosan külső hatások miatt (víz vagy kiszáradás), elsősorban a bőrkeményedéses sarkakon (mint például fent). Kerüljük a hideg vizet! (Lásd: A lábápolás.)

Törékeny, száraz köröm szintén anyagcserezavarra utal (főleg ásvá­nyi sók és vitaminok hiányára). Gyakran sárga bőrkeményedéssel együtt fordul elő (gyakori a körömgomba). (Az egyéb körömelváltozá­sokat lásd a 120. o.)

Kérges bőrmegvastagodások: kemény, inkább sima, vastag szaruré­teg. Ha ledörzsöljük vagy levágjuk, akkor zöldesnek, szinte áttetsző­nek tűnik. A láb legkülönbözőbb helyein fordulhat elő, és a megfelelő reflexzónában vagy szervzónában lévő megkeményedésre vagy el­szenvedett betegségekre utal.

Vastag bőrlemez a tüdő talpzónáján (Ill.testszelvény): Dohá­nyosoknál, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás (mellhártyakéreg!), szamárköhögés és más tüdőbetegségek (pneumoconiosis; a tüdő por-belégzéses betegsége) után jön létre.

Bőrkeményedés a második (néha a harmadik) lábközépcsont mentén, súlyos, nem tökéletesen gyógyult hörghurutra utalhat. Dohányosoknál is gyakori!

A bőrkeményedés az öregujjpárna alsó szélén és oldalt a köröm szintjéig szoros kapcsolatban van a koponyacsontokkal, koponyaalap­pal és a tarkóval. A koponya- és tarkósérülések maradványai, egy súlyos agyrázkódás, de a nem tökéletesen gyógyult fej- és tarkótáji gyulladások következtében is kialakulhatnak ezek az elváltozások.

Ha a vastag, kérges bőr mellett sárga szaruréteg képződik ezen a területen, akkor is ugyanazok a szervek érintettek.

112

Fontos: a vastag, kérges szaruréteget nem szabad túlságosan lere­szelni, mert ez a szaruréteg védi a reflexzónához tartozó idült, beteg testrészt a túlságosan nagy reflektórikus hatásoktól. Ha ezt a szaruréte­get túl mélyen eltávolítjuk és például talpmasszázzsal vagy sok járás­sal nagy ingert gyakorolunk rá. akkor ez a megfelelő testrészben túlfokozott reakcióhoz, sőt gyulladáshoz vezethet. Egyidejűleg a láb érintett pontja is begyulladhat.

A kezelés folyamán (lásd: Az idült betegségek kezelése) az állapot fokozatos javulásával a szaruréteg is megpuhul. Ezt apránként, fokoza­tosan kell eltávolítani.

Érdes bőr: lehet vékony vagy vastag, sárga, szürke vagy sötét, és viszkethet; általában a lábháton látható, úgy néz ki, mintha piszkos lenne a bőr. Ezek a bőrelváltozások a bőrrel, nyálkahártyákkal, izom­pólyákkal és az elváltozások helyének reflexzónáihoz tartozó szervek és testrészek belső hártyáival vannak összefüggésben (gyakoriak mérge­zések esetén).

Leggyakrabban az öregujj hátoldalán látni ilyen durva bőrt. tehát a homlok- és az arcüreg, az orr és a száj reflexzónájában. Ezeknek a területeknek a régi, nem tökéletesen gyógyult fertőzéseire utalhat (lásd: Az idült betegségek kezelése).

Sima, kiszáradt bőr (mint a cserzeüen állatbőr): általában hideg, üres, mintha test nélkül lenne. Könnyen felszakad, hámlik; gyakoriak a szúró, égő hólyagok. Az ilyen bőr általában köszvényre, reumára, vagy nem tökéletesen gyógyult gyermekbetegségre (legtöbbször skar­láttá) utal. Gyakran az egész bőr működése zavart szenved, a haj és a körmök sincsenek rendben (ügyeljünk a sóháztartásra!).

Elszíneződések: A helyi vagy az egész lábra kiterjedő elszíneződés­nek sok oka lehet. Nagy tapasztalatra van szükség, hogy helyesen ítéljük meg. Az elszíneződéseket az egész bőr viszonylatában kell szemlélnünk.

A bőr elszíneződése

A sárga elszíneződés - általában a talpon - a máj, epe, hasnyálmirigy területének vagy a pajzsmirigy kisebb-nagyobb zavarára utal.

113

Barnás-szürkés-fekeiés elszíneződések főleg a lábháton fordulnak elő. Gyakran anyagcserezavarok okozzák vagy régóta fennálló, lap­pangó májbetegségek hozhatják létre ezt a képet; ezenkívül a vénák és az artériák betegségei.

A véráramlás okozta elszíneződések különbözők lehetnek:

A kék szín görcsökre, görcshajlamra (visszeres csomókra) utal.

Hideg (nyirkos) bőr kékesvörös színe általában köszvényes, illetve reumatikus panaszokkal küzdő embereknél fordul elő. Ezekben az ese­tekben gyakran fordul elő magas vérnyomás és a koleszterin értéke is emelkedett lehet. Gyakoriak a vékonybélbántalmak is.

A vörös (a talpon és a széleken), duzzadt, gyulladt bőr a köszvény, reuma vagy ízületi gyulladás fellángolását jelzi. Az idegrendszer zava­raira is utalhat.

A szöveti és kapilláriskárosodás következtében kialakuló elszínező­dést okozhatja a szövetek csökkent rugalmassága, az erek törékenysé­ge vagy fokozott áteresztőképessége: az alapbetegség következtében színes vérömlenyek jönnek létre.

Bőr- és színelváltozásokat okozhatnak a kézen és a lábon a különfé­le gyógyszerek és vegyi anyagok, vagy az élelmiszerekben lévő tartó­sítószerek és szennyeződések. A nagy sörivóknak majdnem mindig nagyon vörös a lábuk, a napi üzleti élet által okozott stressz és bosszú­ság pedig gyakran nyirkos, vöröses-kékes-fehéres lábak eredménye.

A reflexhatás nélkül kialakuló egyéb bőrelváltozások külső hatásra jönnek létre:

- a bőr elsődleges károsodása (lásd: Lábápolás),

- allergiás reakciók (ezek általában vörös, viszkető pontok; adott esetben gondoljunk egy gombás betegség lehetőségére is, és szük­ség esetén forduljunk bőrgyógyászhoz!),

- a láb keringési zavarainak következtében.

114

3. Megkeményedések

A felszíni bőrkeményedések mellett a mélyebb szövetekben is vannak keményedések. Ezek a megkeményedések legtöbbször csomók vagy kötegek formájában jelentkeznek, leginkább az izmokban és az inak­ban. A megkeményedések mindig a megfelelő testrész (szervzóna) ré­góta fennálló feszültségeire és megkemény'édeseire utalnak.

- Egy példa: Az öregujjhajlító-izom inának részleges vagy teljes megkeménye-dése (behúzódással vagy anélkül) általában izomeredetü hátpana­szok esetén fordul elő. A rövid és hosszú hátizmok reflexzónája a talpon a belső él mellett, az öregujj alapízülete és a hólyag reflexzó­nája (I. testszelvény) között terül el. A feszülés lehet egy- vagy kétoldali!

Erős behúzódás ezen a helyen (lásd: A lábelváltozások) a csigo­lyák egymásra gyakorolt erőteljes nyomására utal, miáltal a csigo­lyaközti porckorongok erősen öszzenyomódnak. Ezeknek az embereknek a hátuk (és gyakran a lelkük is) feltűnően merev, mere­vek a csigolyáik.

A hegek reflexzónáihoz tartozó testrészeken is kialakulhatnak meg­keményedések, például egy vakbélműtét után. (De hasonló képet hoz­hat létre az összenövéseket okozó idült vakbélirritáció is!)

A megkeményedések utalhatnak lelki panaszokra is, amelyek -leggyakrabban alhasi táján - fizikai tüneteket is okoznak.

4. Duzzanatok

A duzzanatokat láthatjuk vagy tapinthatjuk közvetlenül a bőr alatt vagy a szövetek mélyén.

Ha a bőrt és/vagy a mélyebb szöveteket dagadtnak, kipárnázottnak érezzük, akkor a hozzá tartozó terület az energiatelítettség vagy akár az energiatolulás állapotában van.

115

A test gyulladásos jelenségei gyakorta a reflexzóna szöveteinek üve­ges-vizenyős (hialinos-savós), gyulladt elváltozásaihoz vezetnek. Ezek a helyek általában nagyon fájdalmasak, érintésre kivörösödnek. Ezeket a duzzadt reflexzónákat nagyon óvatosan kell kezelni, nehogy gyulla­dásos túlfokozott reakciót okozzunk, és nehogy megsértsük a kezelt területet. Egyenletesen dolgozzunk, nagy felületű, lágy nyomással si­mítsuk végig.

Nagy kiterjedésű duzzanatok keletkezhetnek a lábfejen a lábszár nyirokpangása miatt (forduljunk orvoshoz!).

A duzzanatok leggyakoribb előfordulási helyei

A külső, de főleg a belső boka alatti duzzanatok és fájdalmak a húgy-ivar rendszer heveny betegségeire utalnak.

A duzzanatok és daganatok az Achilles-ín és a lábszárcsont között („vastag láb") a húgy-ivar rendszer nyirokpangásos idült megbetege­déseire és a bélrendszer betegségeire (aranyérre) utalnak.

A lábháti oldalon, az első és második lábujj közti duzzanatok a hörgők, a gyomor, a máj, a dülmirigy és a méh betegségeire utalnak (Miómák gyakran idézik elő ezt a képet. A miómák simaizomból kiin­duló jóindulatú daganatok.)

A láb egész elülső részének (főleg a lábháton) duzzanatát szív-, keringési és tüdőpanaszok okozzák. (Szívelégtelenség esetén a bal láb jobban megduzzad.)

A láb elülső, külső részének duzzanata (a negyedik és ötödik lábkö­zépcsont felett) hólyagíieurózisra utal (lásd: vizelési kényszer). Na­gyon gyakran a klimaktériumban fordul elő.

5. Behúzódások

Behúzódások túlnyomórészt régóta lappangó lelki problémák követ­keztében alakulnak ki, és ezek általában a vesék területén fizikai elvál­tozásokat hoznak létre.

116

A láb egész elülső részén, főleg a lábháton és a lábujjtöveken kiala­kuló behúzódasok a szív, a tüdő, a mellkas betegségeire utalnak. „Vé­konydongájú", izom nélküli emberek (soha nem lesz bodybuilder belőle!).

Az egész sarokízület környékének behúzódásai alhasi gyengeségre utalnak (hormonálisra is).

A talpon (IV. testszelvény közepe) lévő behúzódasok kialakult vese­bajok és következményei során jönnek létre (például vesemedence­gyulladás után, akkor is, ha az évekkel korábban volt). Vesekövek is létrehozhatják. Sőt: lelki problémák is lehetnek a háttérben!

6. Tyúkszemek

A tyúkszemek az irhából nőnek ki. A test gyakran mikroszkopikus méretű elváltozásai (zavaró mezők) miatt alakulnak ki. Az energiaá­ramlás ebből adódó zavara („villanása", energiakisülése) a hozzá tarto­zó reflexzónára pontszerű növekedési ingerként hat. A test zavaró mezőinek lehetnek elsődlegesen fizikai, testi okai, de a reflexzónára ható állandó nyomás (szűk cipők!) másodlagosan, a reflexpályákon keresztül is létrehozhatja.

Ezeket a zavaró mezőket okozhatják:

1. megkeményedések, 2. hegek, 3. hormonális bajok, 4. szervi betegségek.

Példák a megkeményedésekre: A különféle eredetű (dohányzás, légszennyeződés, korábbi betegsé­

gek) megkeményedések a hörgők területén a III. testszelvény területén hoznak létre tyúkszemet; általában egyidejűleg bőrkeményedést is.

Az orvosi felfogás szerint a tyúkszemek keletkezését külső, a csonthártyáig hatoló nyomás váltja ki. A mi felismerésünk szerint a tyúkszem kialakulását a reflektoriku-san odatartozó testrész energiakisülése okozza, amelyben döntő szerepet játszik a nyomási inger (szűk cipő) (de azt, hogy pontosan hol keletkezik a tyúkszem, nem befolyásolja).

117

Példák a hegekre: a) A lábujjak alatt, fölött és között (II. testszelvény) hoznak létre tyúk­

szemet a fogászati kezelések, a foghúzások utáni hegek, a fogpótlá­sok; a száj, az orr, az orrmelléküregek, a homlok- és az arcüreg megbetegedései; gondoljunk a csigolyák esetleges helyzeti rendel­lenességeire!

b) A második és/vagy harmadik lábujj háti oldalán kialakult tyúksze­mek gyomorpanaszokra utalnak.

c) A negyedik és ötödik lábujj között kialakult tyúkszemek: szívpana­szokra, fülbetegségekre, máj- és epebajokra, a váll és lapocka terü­letének betegségeire (váll-kar tünetegyüttes) utalnak.

d) A tyúkszemek az ötödik lábujjon (hátoldalán, kicsit kifelé): hólyag-és fülpanaszokra utalnak. Ez a terület a nyak oldalsó részével és a kulcscsonttal is kapcsolatban van.

e) A talp elülső részén, nagyon gyakran bőrkeményedéseken belül található tyúkszemek tüdőbántalmakra utalnak. Legtöbbször (tuber-kulotikus vagy idegen testes) letokolódások állnak fenn. A mellkas (bordaközi) sérülései is kiválthatják.

Példák a hormonális bajokra: a) A talppárnán pajzsmirigybetegségek esetén alakulnak ki a tyúksze­

mek.

b) A sarkon (a sarok elülső talpi részén) kialakult tyúkszemek (ame­lyek általában nagyon „szúrkálódók") az ivarmirigyek zavaraira utalnak.

7. Szemölcsök

A szemölcsök a felhámban alakulnak ki. A szemölcsök olyan bőrelvál­tozások, amelyeknek nincs közvetlen kapcsolatuk a reflexzónákhoz. Oki terápiát alkalmazunk (lelki okok, anyagcserezavar, fertőzés). Az orvosi kezelést követő kifogástalan gyógyulást talpmasszázzsal segít­hetjük. (Lásd: A bőr).

118

A lábakon ritkán fordulnak elő szemölcsök, a teljesség kedvéért azonban megemlítjük. Elsősorban a bőrelszíneződésekkel és más bőr­elváltozásokkal együtt előforduló szemölcsökre kell odafigyelnünk.

A szemölcsök növekedését előidézhetik baktériumok, vírusok és kü­lönféle bőrirritációk. Elsősorban az utóbbi esetben van szó betegség­ről. A szemölcsök az öregedési folyamatokra utalnak!

8. A hőmérséklet

Az egészséges ember lába száraz és meleg. Átmeneti eltérések azon­ban nem kórosak. A hosszabb ideje fennálló elváltozásoknak reflekto-rikus összefüggései lehetnek (ha a jobb láb meleg, a bal láb hideg, az szívpanaszokra utalhat).

A láb „olyan, mint a béka", hideg és nedves.

a) Általában lelki okokra visszavezethető görcsök (főleg a vékonybél­ben) miatti hasi energiahiány,

b) a sóháztartás zavara,

c) a pajzsmirigy működés zavara segíthetik elő a „békalábat".

Ha a láb száraz és hideg, ez általában a szív és vérkeringés gyenge­ségével, illetve az agyi és gerincvelői görcsökkel (agyvérzés, harántbé­nulás stb.) függ össze.

A nedves és meleg láb a test gyulladásos, lázas állapotaira utal. Tüdőfolyamatoknál gyakran találunk meleg és nedves lábakat!

A száraz és meleg lábak energiatelítettségre utalnak.

a) Hormonális zavarok (túlműködések, például pajzsmirigy fokozott működése),

b) kiegyensúlyozatlan sóháztartás,

c) az agyi-gerincvelői terület zavarai,

d) köszvény (túl sok sav révén) hathatnak ebbe az irányba.

119

Külső hatások, a környezet és a táplálkozás is okozhatnak hőmérsék­let-változásokat. (Ha a borban túl sok kén van, az nemcsak fejfájást, hanem a lábak felforrósodását, égő érzését is okozza!)

9. Körömelváltozások

A következő körömelváltozásokra kell odafigyelnünk:

Megvastagodás: a köröm rideg, törékeny, általában a gyomortáj be­tegségei vagy anyagcserezavarok okozzák.

A test majdnem mindig ellenérzéssel viseltetik a hideggel, főleg a hideg vízzel szemben. Ez az ellenérzés gyakran a hideggel vagy a hideg vízzel kapcsolatos valamilyen megrázkódtatásból származik. Gyakran az éltető (vitális) meleg hiánya mutatkozik. Az ilyen körmö­ket gyakran támadja meg a gomba!

Alaki eltérések (karomszerű körmök, óraüvegkörmök, begörbülő körmök stb.). Az alaki eltérések a fej, főleg az agy idült betegségeire (például egy régi agyrázkódásra) utalnak, de a gerinc is érintett lehet (II. testszelvény). Az oldalt begörbült körmöknek különleges jelentő­sége van az agy és gerincvelő folyamataiban. Agyvérzés, gerincvelői harántsérülés, gyulladás vagy erős elmeszesedés után alakulhatnak ki.

Egyéb körömelváltozások:

A fehér foltok főleg a kéz-, de a lábujjakon is, kovasavhiányra utalnak.

A fokozott törékenységet gyakran külső hatások vagy a sóháztartás zavarai (túl sok vagy túl kevés nátrium), ritkábban vitaminhiány okoz­zák.

A hosszanti barázdák legyengült általános állapotra utalnak.

A harántbarázdák súlyos, a fejet és/vagy a felsőtestet érintő beteg­ségek után alakulnak ki.

A ritkábban előforduló körömelváltozások és a körömágy problémái is kapcsolódhatnak a reflexzónákhoz. Mindezekkel a körömdiagnosz­tika foglalkozik.

120

10. A láb elváltozásai

A veleszületett rendellenességek mellett számos lábelváltozás az élet folyamán alakul ki. Nemritkán idült megbetegedések okozzák. Döntő szerepet játszhat a lábápolás (és egész magunk) elhanyagolása is.

A leggyakoribb elváltozások és lehetséges okaik:

Boltíves láb: A hosszanti boltozat magas, behúzódott, „sovány". Az ilyen ember nehezen viseli a terheket, nem tud megszabadulni a gond­jaitól (Minden apróság nagy súllyal esik nála latba!).

A boltíves láb lelki görcsökre utalhat, amelyek főleg a bélben (idült bélbetegségek), a vesében és a húgyvezetékben okozhatnak fizikai pa­naszokat.

Az egyidejűleg fennálló magas rüszt kövekre való hajlamra utal (testi és lelki tényezők összefonódása).

Az idült túlsavasodás, tehát a köszvény is beleillik ebbe a képbe.

A kalapácsujjak a lábujj hajlítok inának megrövidülése miatt alakul­nak ki.

A lábujjak talpi felszínén kialakuló megrövidülés általában a fej­nyak-tarkó tájék izomfeszüléseire vezethető vissza, de gondolnunk kell a nyaki gerinc és a koponyaalap tájékára is.

A lábhát ín- és izombehúzódásai a tüdő és mellkas reflexzónáját érintik; gondolnunk kell a csigolyák közti ízületek és/vagy a gerincosz­lop rendellenességeire is.

Az egyidejű erős behúzódást a hason (reflexzóna) lelki görcs is okozhat. Környezeti tényezők is szerepet játszhatnak behúzódások ki­alakulásában (ólommérgezés).

Hallux valgus (a nagylábujj gacsos állása, ráfordulása a többi ujj-ra). A nagylábujj e kellemeüen tengelyeltérése legtöbbször családi hal­mozódást mutat. Az öröklött nagylábujj-rendellenesség sokszor szívbetegségre való hajlammal társul.

A súlyos formában kifejlődött gacsos lábujj általában fiatal korban kialakult és nem kezelt csigolya-rendellenességekhez társul (7. nyak­csigolyatest). A nagylábujj torzulását a pajzsmirigyműködés zavarai is elősegítik. Gyakori az egyidejű enyhébb vagy súlyosabb testtartási rendellenesség.

121

Saroksarkantyú: egy öitapadás fájdalmas elcsontosodása a sarok al­só felszínén.

A saroksarkantyú a húgy-ivar rendszer zavaraira utalhat, mindene­kelőtt azokra, amelyek csigolya-rendellenességekre vezethetők vissza, és amelyek az idegi reakciók révén a keresztcsontba, farkcsontba és a bél, végbélnyílás és a far szorosan idetartozó területeibe sugárzanak ki.

A saroksarkantyú mindig szoros kapcsolatban van a farokcsonttal. A saroksarkantyú fájdalmának enyhítésére a farokcsont területét és a láb farokcsonti reflexzónáját kell masszírozni (=fordított reflexhatást kell használni!).

11. Fájdalmas és néma zónák

Ha valakinek a lábát erős nyomással masszírozzuk, észrevehetjük, hogy a láb érzékenysége a különböző helyeken nagyon eltérő. A páci­ens egészségi állapotától és általános fájdalomküszöbétől függően az éles (tűszúrásszerű) fájdalomtól az alig érzékelhetőig minden elképzel­hető. A fájdalomérzet erőssége és minősége egy kúra alatt lényegesen változhat az egyes zónákban!

Fájdalmas zónák: kétfélét különböztethetünk meg:

1. Általában (erős érintés nélkül is) fájdalmas területek: például

Ha a lábujjak, főleg a lábujjhegyek fájdalmasak: ellenőriztessük a fogainkat! Gennyes fog lehetőségére is gondoljunk (röntgen);

ha az egész nagylábujj fájdalmas: köszvény!

ha fájdalmasak a nagylábujj és a hajlítóizmok inai: nyakcsigolyabe­tegségek, főleg a 7. nyakcsigolyára gondoljunk;

ha a külső és belső boka alatti tájék fájdalmas: alhas. Nőknél menstruáció alatt lehet érzékeny.

122

2. A pontszerű, fájdalmas zónák mindig az adott testrész heveny meg­betegedéseire utalnak (lásd topográfia, zonális beosztás).

A fokozott aktivitású zónákat (fellángolt köves panaszok, heveny fertőzések stb.) először álló nyomással (enyhétől közép erősig) meg kell nyugtatnunk, és csak ezt követően kezdhetjük a terület tulaj­donképpeni kezelését.

A gyulladt, duzzadt reflexzónák mindig az adott szervben vagy testrészben lévő gyulladásokra és pangásokra utalnak.

Figyelem! A gyulladásokat mindig nagyon finoman és egyenle­tesen masszírozzuk, a túlfokozott reakciókat hagyjuk lecsengeni (lásd: Fogások).

Néma zónák: az idült, letokolódott állapotok mély megkeményedé-seket okozhatnak a lábakban. Ezek a reflexzónák sokszor egyáltalán nem érzékenyek, sőt érzéketlenek. Csak hosszabb kezeléssorozat alatt, ismétlődő, célzott ingerléssel (aktiválás) hozhatjuk vissza a testünktől régóta elzárt területet a testi, lelki és szellemi valónkba. Az adott ref­lexzónában heveny fájdalom lép fel.

Ha az idült folyamatot heveny stádiumba juttatjuk és megfelelő módszerekkel elősegítjük az eliminálódását a szervezetből (gyógyító eljárások, testi és szellemi ráhangolódás), akkor sikerülhet az eddig letokolódott folyamatot meggyógyítani.

A talpmasszázs célja ebben az esetben is az „elfelejtett" do'gok tudatosítása. Ezáltal lehetővé válik a negatív információk törlése a lábakból, a testből és a lélekből is.

Fontos! Sem a néma, sem a fokozott aktivitású (fájdalmas) zónákkal össze­függő betegségeket nem lehet közvetlenül meggyógyítani. Az adott szervet vagy testrészt először egy speciális, semleges rezgésállapot­ba kell hozni.

Ezt a néma zónákban (túl alacsony frekvenciájú szervek, illetve testrészek) „aktiválással", a fájdalmas zónákban pedig „megnyug­tatással" (frekvencia csökkentésével) érhetjük el.

123

Mielőtt nekilátunk a gyakorlati résznek, olvassuk el figyelmesen a következő útmutatást:

A „villám-nyomás"

Kiegészíti a többi nyomásfajtát. Nagyon célzottan, korlátozott indi­kációs területen használjuk, gennyes betegségeknél soha. A villám-jel a szövegben (javallatok) jelzi a) a különösen fájdalmas területeket, b) hogy hol és mikor alkalmazhatjuk a „villám-nyo­mást".

H: A szervzónában az energiablokádot (gátlást) célozza, sokksze­rűen felszabadító hatású. Az idegi és energetikai reakciók mel­lett a „villám-nyomás" a feltétlen reflexekre is hat.

F: A „villám-nyomás" helyén, körülírt területen az erősen frek­venciacsökkentőtől a frekvenciafelszabadítóig terjedhet a hatása. A hozzá tartozó testrészen uralkodó nem megfelelő energiák fel­szabadulnak (akaraüanul), és felvehetővé válik a jótékony kör­nyezeti energia.

E: - kocsonyás lerakódásoknál, ín- és szövetcsomóknál, izomke-ményedéseknél

- heges és gócos területeken, pontszerű, kis kiterjedésű szerv­zónákban

- minden késleltetett reakciójú szerv- és reflexzónában T: Kicsi, hegyes, mélyre hatoló nyomást (löketet) fejtünk ki szon­

dával, peremmel, ujjcsonttal vagy körömmel. A „villám-nyo­mást" egy kezelés alatt ugyanazon a ponton ne, vagy csak indokolt esetben ismételjük.

I: Például: - gyenge reakciók - idült neuralgiák (idegfájdalom) - heveny megfázások

124

Harmadik fejezet

Gyakorlással sajátítjuk el a fogásokat és értjük meg az összefüggéseket

A gyakorlat

125

I. Tanuljuk meg az alapprogramot

Az alapprogram mindenkire, fiatalra és öregre, kövérre és soványra egyaránt érvényes.

Az alapprogram - úgymond - a talpmasszázs egyszeregye. Nagyjá­ból magába foglalja a láb és a test minden fontos területét. Az egymás­hoz hasonló hatású zónák kombinálódnak, a masszírozás logikusan a zónáknak és a lábnak megfelelően történik. Az alapprogramot lépésről lépésre kell megtanulnunk és begyakorolnunk.

A kezelés menete az ön-, illetve párkezelésnél:

1. Tehermentesítsük a testet:

2. Tegyük rugalmassá:

3. Nyissuk meg a kapukat, egyengessük ki az utakat:

4. Irányítsuk a testnedvek áramlását:

gerinc, koponya, tarkó, vállöv, ízületek;

légzés, szív, keringés;

a termesztés testnyílások működésének támogatása;

anyagcsere és kiválasztás, mirigyműködés

Az alkalmazás időtartama és gyakorisága:

Szükség szerint hetente egyszer (lábápolás) vagy naponta többször (heveny esetek); 5-20 percig lábanként.

A következőképp végezzük a masszírozást az alapprogram során: (A jelmagyarázatot lásd a negyedik fejezetben, a 141. oldalon.) 1. A lest tehermentesítése - távolítsunk el mindent, ami terheli

vagy nyomja a testet.

Az egész lábat - és ezáltal az egész testet - lazítsuk el, hangoljuk rá a masszírozásra. Ehhez a

j-p láb elülső és középső területén a lábujjak irányába, a sarok és a lábtő területén a

^ sarokízület irányába lágyan „simogas­suk", illetve hosszú, eltolt húzásokkal si­mítsuk végig (ne csiklandozzuk!).

126

AzI. testszelvényben: Az egész I. testszelvényt felülről lefelé haladva masszírozzuk át. A talp felőli oldalon, a nagylábujj belső élén (azaz főleg a hátizmokra hatva) kezdjük, a hüvelykujjunkkal vagy az ujj-csontokkal erőteljesen nyomkodjuk vé-

% ¡0 Itt gig a lábat egy vonalban három-négyszer

egymás után, és végül simítsuk végig e

>» vonal mentén felfelé.

Ily módon dolgozzuk meg a láb egész

belső élét, a talp felőli oldalon erőteljes, belül lágy, a csontos élen (I. lábközép­csont és lábtőcsont) középerős nyomás­sal masszírozzunk, közben újra meg újra simítsuk végig mindig felfelé haladva, majd az egész I. testszelvényt alulról fel­felé testesen simítsuk végig.

Koponya Az egyik lábujjat a másik után fogjuk az ujjaink közé, és a lábujjhegyeket és láb­ujjbegyeket közepes, illetve erős álló nyomással alaposan masszírozzuk át, a fájdalmas helyeken a nyomást tartsuk változatlanul mindaddig, amíg a fájda­lom alábbhagy (ez minden fájdalmas te­rületre érvényes!).

Tarkó Minden lábujj tövét alaposan dolgozzuk meg álló vagy mozgó nyomással; köz-

O - • / ((O)) - ((•)) ^ e g y é k é n t „egyenesítsük ki" a lábuj­

jakat és simítsuk végig a körmök felé; "* ügyeljünk az elsősorban az ujjközökben

és az alsó oldalon lévő kis megkeménye-* désekre és csomókra, szükség esetén

gyakoroljunk ezekre a helyekre a kör-műnkkel egy rövid, erőteljes nyomást („löketet"), ezt kövesse a mozgó nyomás

"* és a végigsimítás.

Nagy ízületek A külső rüszt

127

Vállak A tarkó és a váll vonalát a lábujjtövek és a talp átmeneténél érhetjük el. Erőteljes nyo-

* • • másai masszírozzuk végig ezt a vonalat, a fájdalmas pontokat fokozott intenzitással

•* dolgozzuk meg, és végül simítsuk alaposan végig ezt a vonalat.

Vállízület Körkörösen masszírozzunk a kislábujj ala­pízülete körül könnyű (illetve közepes), to­

jt vahaladó myomással. ínbehúzódás vagy mozgáskorlátozottság esetén nagyobb terü­letet masszírozzunk. Hatoljunk mélyre!

Könyök Álló nyomással, mélybe hatolva masszíroz-0 ^ zuk a láb külső oldalán, de főleg a talpon

elhelyezkedő „könyök" szervzónáját, és többször testesen simítsuk végig.

Csípő Az egész külső bokát könnyed, tovahaladó nyomással masszírozzuk végig. Ez a terület

* legtöbbször nagyon fájdalomérzékeny! A külső boka könnyű, eltolt, a lábszár felé irá-

* nyúló végigsimításával oldhatjuk a csípő te­rületének görcseit. A már tüneteket okozó

* * csípőbetegségek esetén hatoljunk mélyen a boka ízületei közé.

Térd Lefelé irányuló mozdulattal simítsuk jól vé­gig a külső boka és a sarok közti területet. Könnyű, tovahaladó nyomással masszíroz­zunk. Finoman dolgozzunk, mert nagyon

* fájdalmas. Végül nagyon hegyes, mély nyo­mással masszírozzuk át a sarok szélét. Fő-

* * leg a térd oldalt fekvő szervzónáit.

Ülőgumó Bár a medence ülőgumója nem ízület, még­is az alapprogramba tartozik. A hozzá tarto-

_ ^ ^ zó zóna a sarok belső, alsó élén található és a sarok széléig húzódik. E programrész le­zárásaként hegyes ujjal, ujjcsonttal vagy szondával gyors egymásutánban gyakorol-

128

junk erre a területre nagyon mély, éles nyo­mást. A mély nyomás tehát csak rövid ideig tartson. Ezzel a medence jobb mozgatható-ságát érjük el.

2. Rugalmassá tétel - ezáltal lendületet adunk a testnek!

AIII. testszelvényben: a mellkast és szerveit először nagy felületen masszírozzuk át, ezután néhány speciális szervzónát külön-külön is masszírozzunk meg.

Mellkas A talpat is és a lábhátat is pontról pontra, közepes illetve erős mozgó nyomással a hü­velykujjunkkal, illetve egy vagy több uj-

( W ) - ((•)) junkkal masszírozzuk át, a többi ujjúnkat támasztékként használjuk. Végül simítsuk végig (húzás vagy tolás): a lábhátat az összes ujjunkkal a láb elülső részén kívülről a belső él felé, majd a lábujjak felé haladva, és közben erőteljesen masszírozzuk meg a lábujjak közét (az „úszóhártyát"). A talpat a lábujjak felé simítsuk ki.

Pajzsmirigy A talppárnát és felül az 1. és 2. alapízület ^ közét közepes, álló nyomással finoman

masszírozzuk meg (óvatosan!).

Plexus solaris A 2. és 3. alapízület alatt ujjszélességben megnyugtatva masszírozzunk; a lágy, szé­les nyomást hosszabb ideig tartsuk meg, majd engedjük ki, újra nyomjuk, és több­ször ismételjük.

Jobb: epe, bal: szív A lábháton és a talpon a negyedik alapízü­

let területén a fájdalomtól függő nyomással • /((•)) dolgozzunk: gyakoroljunk többször mély,

kemény, álló vagy mozgó nyomást a lábra.

Mellkas Még egyszer simítsuk végig.

129

3. A kapuk megnyitása, az utak ele gyengéié se - ilyenkor mind a külső, mind a belső „nyílásokra" hatást gyakorolunk.

A U. testszelvényben: Szemek, fülek, orr, száj, melléküregek. Még egyszer dolgozzuk meg a n. test-

tt - • szelvényt. Most főleg a lábujjak felső ré­szét (azaz az arcot!) masszírozzuk meg

* alaposan közepes, illetve kemény, álló vagy tovahaladó nyomással. A megke-

^ ményedéseket, csomókat és durva ponto­kat intenzívebben masszírozzuk. Végül az egész II. testszelvényt nagy felületű simítással, majd minden lábujjat egyen­ként is simítsunk végig.

Az V. testszelvényben: Az egész húgy-ivar rendszer és a végbél­nyílás = a lábfej hátsó része: reflexesen

• • • az egész sarok, a sarokízülel környéke és a lábszár is idetartozik. A sarok talpi fel-

• színét és körbe a sarok körüli területet erőteljes, állandó nyomással masszíroz-

O / ((O)) zuk meg (szükség esetén használjuk az ujjesontokat is. de ez nagyon fájdalmas

=> is lehet!). A külső és belső boka alatti zónákat finom, álló vagy mozgó nyo­mással, nagy felületen masszírozzuk át, közben újra meg újra a boka körül és az Achilles-ín irányában simítsuk végig, két kézzel, az ujjainkkal dolgozzunk.

Hólyag, húgyvezeték és vese A „hólyag" reflexzónáját a láb belső ol­

dalán erőteljesen, mozgó nyomással ((•)) pontról pontra masszírozzuk végig, az­

után tovahaladó, erős nyomással haránt-* irányban menjünk fel a „vese" reflex­

zónájához, a vese zónáját erőteljes, álló • nyomással dolgozzuk át, azután finom,

tovahaladó nyomással a húgyvezeték * mentén menjünk vissza lefelé a hólyag­

hoz.

130

4. A téstfolyadékok áramlásának irányítása:

Most azokat a területeket masszírozzuk, amelyek az emésztést és kivá­lasztást, tehát az anyagcserét és a mirigytevékenységet befolyásolják. A megfelelő belső szerveket a talp felől érhetjük el a legjobban.

A IV. lest szelvényben: Vastag- és vékonybél A bal sarok külső oldalán kezdjük és a vas­tagbél lefutását úgymond „alulról felfelé" követjük mindkét talpon. A jó hüvelykujj­nyi szélességű sávot kemény, tovahaladó húzással, illetve nyomással masszírozzuk,

«$• először bal oldalt felfelé (leszálló vastag­bél), majd harántirányban a talp közepén

((Or)) _ ((#)) (haránt vastagbél) és végül a jobb talpon lefelé (felszálló vastagbél) haladva. A vak-

•» bél zónáját (a jobb talpon) közepes, illetve erős, mozgó nyomással masszírozzuk, és

((<*)) végül a vastagbelet a kiválasztás irányának megfelelően simítsuk végig a szigmabélig (bal talpon); a szigmabelet közepes, mozgó nyomással masszírozzuk. A vékonybelet úgy befolyásolhatjuk, hogy a IV. testszelvény területén a talpat is, és a lábhátat is többször erőteljesen végigsimít­juk, az összes ujjúnkat használjuk (váltako­zó irányú húzás vagy tolás).

A III. és IV.

testszelvényben: Emésztöszervek Egy körülbelül három-négy ujjnyi sávban (a talpon, a lábtőcsontok alatt) érhetjük el a

_ 0 / ((fc)) gyomrot, nyombelet, májat, hasnyálmiri­

gyet, lépet (és a vesét is). ((O)) Ezt a területet pontról pontra közepes, il­

letve erős, álló vagy mozgó nyomással •» masszírozzuk át; a nagyon fájdalmas ponto­

kat finomabb nyomással hosszabb ideig masszírozzuk. Közben ismételten simítsuk végig, végezetül a lábhátat is simítsuk vé­gig az ujjainkkal, belülről kifelé haladva.

131

AzI-V. testszelvényben: A nyirokáramlás serkentése. Bár az ed­dig leírt programban a végigsimítások al­kalmával mindig érintettük a nyirokzó­nákat is, mégis ajánlatos végezetül még egyszer minden nyirokzónát külön-külön

•» mély, testes nyomással vagy húzással végigsimítani. Mindkét kezünk összes ujját használjuk, húzást vagy tolást alkal­mazzunk.

/. testszelvény Simítsuk végig többször a lábat a belső éle mentén a saroktól a lábujjak felé ha­ladva.

//. testszelvény A lábujjak első perce és a lábujj közti „úszóhártyák" közötti területet fogjuk a hüvelyk- és mutatóujjunk közé és „húz­zuk ki" (nagyon fájdalmas is lehet!).

///. testszelvény A lábközépcsontok közötti vonalban húzva vagy tolva masszírozzunk. A vé­gigsimításnál a lábujjakon túl vezessük a mozdulatot, hosszú, lapos, mély húzáso­kat alkalmazzunk (III. és II. testszel­vény).

IV. és V. testszelvény Simítsuk végig a láb hátsó részét a sa­rokízület felé, illetve a talpat a sarok felé, majd haladjunk tovább az Achilles-ín jobb és bal oldalán a lábszár felé. Egyik kezünkkel belül, a másikkal kívül simítsuk körbe a sarokízületet és a bokát, és haladjunk az Achilles-ín mellett a láb­száron felfelé.

132

II. így ápoljuk egészségünket

Az egészséget csak azok tudják igazán értékelni, akik - sajnos - már örökre elvesztették!

Ha már elvesztettük az egészségünket, akkor sem a költségektől, sem a fáradtságtól nem riadunk vissza, hogy legalább részben vissza­szerezhessük azt. De ha csak egy kicsit is többet törődnénk az egész­ségápolással, megkímélhetnénk magunkat ezektől a veszteségektől.

Mi magunk sokat tehetünk egészségünkért, tartsuk azonban mindig szem előtt a mértékletességet és a rendszerességet! Ez vezérelje élet­módunkat, minden tevékenységünket. A legjobb módszer is visszafelé sülhet el, ha összevisszaság és mértéktelenség övezi.

Az orvosi megelőzés, a tudatos életvezetés, a különböző testi, lelki és szellemi tréningek mellett a talpmasszázs kiválóan alkalmas az egészség és jó közérzet megőrzésére.

Nem kell nagy mesterének lenni. Nem is kell erre törekednünk, de azt sem szabad gondolnunk, meg sem próbáljuk, mert úgysem va­gyunk képesek rá. Mint ahogy más programokat is elsajátítottunk és véghezvittünk már életünk során (torna-, diétás, fitnessprogramokat) vagy talán éppen most is ilyesmit csinálunk, a talpmasszázs-alapprog-ramot is ugyanígy életünk nélkülözhetetlen és kedvelt részévé kell tennünk. Fáradozásainkat a jó közérzet jutalmazza majd: eleget te­szünk kötelezettségünknek, hogy megőrizzük saját egészségünket és azokét is, akikért felelősséggel tartozunk (gyerekek, idős személyek).

Hogyan csináljuk mindezt? Az előzőekben lépésről lépésre megtanultuk az alapprogramot. Ta­

lán egy kicsit még bátortalanul masszíroztuk meg a lábunkat, de köz­ben megéreztük, illetve a tanultak felhasználásával rájöttünk: ahogy a lábunkon centiméterről centiméterre haladunk, testünk minden pontját, még a legmélyebben fekvő területeket is elérhetjük.

A láb egyszerű bekrémezésétől eltérően, a talpmasszázzsal célzott helyeken és a fogások tudatos egymás után való alkalmazásával olyan ingereket váltunk ki, amelyek a testben a kívánt hatást hozzák létre. Ezeket a folyamatokat és hatásokat használjuk ki rendszeres és céltu­datos egészségápolásunk érdekében. Az első három héten szigorúan tartsuk magunkat az I-IV. alapprogramhoz! Naponta legfeljebb nyolc percig masszírozzuk a lábunkat. Olvassuk el közben újra meg újra a Módszertani útmutatást: jó-e az elhelyezkedés, a fogás, vagy javíta-

133

nunk kell rajta. Később, ha már nagyobb jártasságot szereztünk, ele­gendő csupán belepillantanunk vagy gyorsan átfutnunk az útmutatást.

A lábak masszírozásának olyan rutinosnak és magától értetődőnek kell lennie, mint a napi fogmosásnak.

Miért épp három hétig? Miért épp nyolc percig? A három hét 21 napot jelent. Ez egyfajta mágikus határkő az új

szokások megtanulásánál. Mint ahogy a tojó kikölti tojásait három hét alatt (21 nap) és a kemény héjból előbújik egy puha pehelygombolyag, amely azután gyorsan fejlődik - úgy kell „kikölteni" nekünk is az alapprogramot, és azután a használatban továbbfejlesztenünk. Akinek sikerül három hétig kitartania, az már a magáévá teszi a programot, tizstában van a tennivalók céljával és bízik azok hasznosságában, így a legjobb úton halad egy új, hasznos szokás felé. Használjuk ki ezt a folyamatot! Semmi ne tántorítson el szándékainktól. És ha még mindig úgy gondoljuk, hogy soha nem lesz ennyi időnk magunkra, kezdjük előröl újra az egészet, de legalább ennek a fejezetnek az első sorain gondolkodjunk el újra: mennyit is ér az egészségünk?

Ha három héten át mindennap nyolc-nyolc percet rászántunk a lába­inkra, már sikerült megtanulnunk a programot. Használhatjuk, és csi­nálnunk is kell, mert nagy igazság rejlik a régi mondásban, hogy „a gyakorlat teszi a mestert". Három hetes rendszeres alkalmazás után a saját testünkön érezhetjük a talpmasszázs hatását. Általában véve job­ban érezzük magunkat, és barátainknak és ismerőseinknek is feltűnik, hogy jobban nézünk ki, és valami pozitív sugárzás vesz bennünket körül. Ez az elismerés az egészségért végzett munkánkért.

Mielőtt bármiről véleményt mondunk (például a talpmasszázsról), előbb tájékozódnunk kell, hogy legalább áttekintést nyerjünk róla. Ha ezt nem tesszük meg, inkább hallgassunk. Mindig akadnak, akik anél­kül, hogy fogalmuk lenne valamiről, elítélően és elutasítóan nyilatkoz­nak: „Nem, erre én képtelen vagyok, ez túl kényelmetlen, ez fáj, ez csiklandoz" stb.

Ez már csak így van; úgyhogy még egyszer megpróbálom rávenni a kedves olvasót, gyakoroljon naponta negyedórát három héten át, és utána döntsön, megfelel-e neki ez a fajta egészségápolás, vagy sem.

Hogy miért épp nyolc perc? Nyolc perc lehet mérhetetlenül hosszú idő, de lehet túlságosan rövid is. Ahhoz, hogy a talpmasszázzsal meg­közelítőleg jó és hatásos munkát végezhessünk, az egész lábat végig kell masszíroznunk. A tanulás kezdetén így is úgy is nehézségeink lesznek, ha ennyi idő alatt boldogulni akarunk. Ezt a kétszer nyolc percet tekintsük olyan támpontnak, amely idő alatt, egy kis gyakorlat-

134

tal, az alapprogram elvégezhető. Természetesen több időt is fordítha­tunk a lábainkra és egészségünkre. Ha kevesebb időt fordítunk rá, eredményeink is szerényebbek lesznek.

Ha három hét alatt (negyedóra naponta) már tanultunk annyit, hogy a talpmasszázs idejét és gyakoriságát a saját igényeinkhez tudjuk iga­zítani, már nem kell feltétlenül ragaszkodnunk az előíráshoz és nem kell kizárólag a lábainkra összpontosítanunk. Már otthonosak vagyunk az eljárásban, könnyedén végezzük a masszírozást, és a hatást az sem rontja, ha közben beszélgetünk, zenét hallgatunk vagy tévét nézünk.

A hely sem meghatározó. Hogy hol végezzük a legszívesebben a „munkát", a pincében, az ágyban vagy a fürdőkádban, a kertben vagy a nappaliban, ezt nekünk magunknak kell eldöntenünk. A fontos csak az, hogy rendszeresen csináljuk.

135

III. Alakítsuk ki saját programunkat

Ha átrágtuk magunkat az eddigi tanulnivalókon és elsajátítottuk az ön-és párkezeléshez szükséges talpmasszázs-alapprogramot, még egy utolsó lépéssel továbbléphetünk: kialakíthatjuk saját, testreszabott programunkat, és a család többi tagja számára is megtalálhatjuk a legmegfelelőbb formát.

Ez rendkívül egyszerű. Ugyanis az alapprogram kiegészítéseként semmi mást nem kell tennünk, mint hogy (az orvos által megállapított vagy máshonnan ismert) betegségünket a talpmasszázs-kezelésben elő­térbe helyezzük.

A javallatok összefoglalója megkönnyíti számunkra a tájékozódást; segítségével könnyen kidolgozható a saját proramunk. Míg az alap­program mindig ugyanaz, saját programunkon mindig változtatnunk kell; szükség szerint kell a kezelt személy aktuális egészségi állapotá­hoz idomítani.

Egy adott időszakra érvényes „saját program" olyan sémát ad a kezünkbe, amelynek segítségével rövid idő alatt rutinos talpmasszázs-terapeutává válhatunk.

A következő oldalakon található lábábrákra bejelölhetjük a szá­munkra fontos zónákat.

136

Személyes feljegyzések a talpmasszázshoz

140

Negyedik fejezet

Hogyan kezeljük az egyes betegségeket?

Jelmagyarázat

1. A masszírozás helye

ba : bal láb j : jobb láb a : alul = talp f : felül = lábhát b : a 'áb belső oldala k : a láb külső oldala

"* : a láb oldalról (lehet ba vagy j, b vagy k)

• : a láb f vagy a, ba vagy j

• ( • • • ) : a kezelés erősségét jelzi

2. A masszírozás módja

•> : könnyed megszakított érintés

+ : könnyed tovahaladó érintés

* : húzás stopnyomással

U : húzás stoppal

O - O - • : puha/közepes/erős álló nyomás

(0)-(<r)-{#) : könnyű, közepes, illetve erős mozgó nyomás

=> : lágy végigsimítás

"* : testes végigsimítás

Több egyforma jelzés változatlan fogással végzett tovahaladó masszí­

rozást jelent az érintett zónán belül (lásd: Fogások 60. o.).

3. Egyéb jelzések

A kiegészítések a szövegben találhatók!

142

Mindennapos panaszok és tünetek A- Z-ig

Ejtsünk még néhány szót a javallatokról. Magától értetődik, hogy mindenki a „saját betegségeit" szeretné a talp­masszázs segítségével meggyógyítani, és ezeket a betegségek szinte végtelen halmazából kell kiválasztania.

Ezért első megközelítésben a gyakran előforduló betegségeket so­roljuk fel, azt is figyelembe véve, mennyire lehet azokat a talpmasz-százzsal kezelni, lévén, hogy ennek a módszernek is megvannak a maga korlátai.

Ahol lehetséges volt, nem különítettük el egy adott szerv különböző betegségeit, mivel a talpmasszázst adott szerv esetén ugyanúgy végez­zük, legfeljebb kis változtatásokat teszünk. Például egy vesebetegség esetén: az, hogy vesegyulladásról, -kőről vagy görcsről van szó, csak részleteiben befolyásolja a kezelést (tehát csak a masszírozás erőssé­gét, időtartamát, gyakoriságát stb.), a masszírozandó zónák azonban mindig ugyanazok.

Az alapprogram tulajdonképpen olyan előkészítést jelent, hogy utá­na már csak a speciális zónákat kell ellátni. Ne felejtsük el a talp-masszázs-kezelést az orvossal vagy a terapeutával megbeszélni.

Az összeválogatás természetesen nem volt könnyű. Kínálkozott azonban egy olyan módszer, amely viszonylag sok javallat megemlíté­sét lehetővé tette: a rövid gyakorlati leírások és szemléletes rajzocskák alapján gyorsan tájékozódhatunk, mit, mikor, hol és hogyan masszíroz­zunk és kezeljünk a talpmasszázzsal.

Ahol azonban a jobb megértéshez bővebb magyarázatra volt szük­ség, ott azt hosszabban fejtettük ki.

143

A hatékony talpmasszázs-kezelés technikája

Ágybavizelés:

AP: TSZ-V • a, oldalt, •» b, j+ba • =>>-; LM = egy-két óra múlva fokozott vízleadás.

A bevizelés általában vérszegény, ideges gyerekeknél fordul elő. A le­hetőség szerint fűszertelen étrend és a természetes (főleg növényi) B-vitamin ellátás előnyben részesítésével és megfelelő gyógyszerekkel jól úrrá lehetünk a bajon.

Gyakran előfordul, hogy a már régóta szobatiszta gyerekek kezde­nek olykor-olykor, néha naponta, újra bepisilni. Húgyhólyagbetegsé­gek és más megfázásos betegségek okozhatják. De még gyakrabban lelki tényezők állnak a háttérben. Félelem, féltékenység, lelkiismeret-furdalás (amelyek a legapróbb dolgokból táplálkoznak) okozzák tudat alatt az ágybavizelést.

De okozhatják az ágyéki gerinc csigolyarendellenességei is, ame­lyek a gyerekek gyakori esései és ugrándozásuk alkalmával meghú­zódhatnak, sőt a nehéz iskolatáska által okozott nagy megterhelés is felelős lehet érte.

Nagyon jó hatású lehet a talpmasszázs késő délután vagy kora este. A masszírozást a megadott séma szerint végezzük.

Az előforduló mellékhatások miatt a kezelés első napjaiban foko­zottan figyeljünk rá, hogy a gyermek eleget pisiljen lefekvés előtt. Figyeljünk arra is, engedelmeskedik-e az ingernek vagy egész nap visszatartja a vizeletét.

Angolkór:

AP; TSZ-I és minden olyan terület, ami a csontnövekedést elősegíti. Ügyeljünk a helyes táplálkozásra és ásványi só felvételre. Sokat le­gyünk napon és friss levegőn. Forduljunk orvoshoz.

Aranyeres csomók:

AP; TSZ-V • b, j+ba 0-<r => nagyon fájdalmas. A saroktól az Achilles-ín és a lábszárcsont közötti területet egészen a lábszárig felfe-

144

lé irányuló mozdulatokkal alaposan masszírozzuk meg K =>. LM = spontán vérzések, végbélnedvedzés, égő érzés, le!

Arcidegzsába:

AP; TSZ-II • f+a, j+ba K => főleg a lábujjakat oldalt és alul is O-fc =>. Gondoljunk a nyakcsigolyákra és a fogakra. Kerüljük a hideg szelet és a huzatot. Vigyázzunk autóvezetés közben.

Artrózis (nem gyulladásos eredetű ízületi betegség)

(lásd ízületi betegségek): AP; Ugyanúgy, mint minden ízületi betegség esetén, az összes érintett testszelvényt és zónát megmasszírozzuk.

Asztma (rohamokban jelentkező nehézlégzés):

Különbséget teszünk az asthma bronchiale (hörgői asztma, tüdőaszt­ma) és az asthma cardiale (szívasztma, szívelégtelenség okozta, főleg éjjel jelentkező asztma) között.

A tüdőasztma gyakran görcsös légszomjban nyilvánul meg, amelyet a hörgőágakban kialakuló görcsös összehúzódások okoznak. Ehhez járul még a tüdőasztmában a nyálkahártya gyulladása, amelyet a hör­gőmirigyek nyúlós nyálkaelválasztása kísér.

A szívasztma esetén a szívbetegség okozza a nehézlégzést. Leggya­koribb formája: angina pectoris = szívszorítás (szívtáji fájdalom he­veny koszorúér-elégtelenségben).

E két forma mellett még egy sereg megbetegedés okozhat asztma­szerű tüneteket. Magas rekeszállás ugyanúgy kiválthat nehézlégzést, mint az allergiás állapotok. Hirtelen kialakuló nehézlégzés és asztma­szerű tünetek esetén forduljunk orvoshoz.

AP; TSZ-II+III, a lábakat alaposan, testes simítással a lábujjak irá­nyába simítsuk végig. • j+ba, f+a =>, főleg az első és második lábujj között a+f, ba+j O O O >- tovahaladva álló nyomással masszírozzuk a kis csomókat és megkeményedéseket. A csont felé nyomjuk. Alaposan simítsuk végig K Gyakran nagyon fájdalmas. A gyomor- és vese­zónát is vonjuk be. Itt lágyan és megnyugtatólag dolgozzunk. A keze­lés végén az orr és a garat nyálkahártyáját ingereljük. Különösen az

145

orrnak tesz jót, ha a mutatóujj harmadik percén az oldalsó és felső rész átmenetét a másik kéz hüvelykujjával (vagy körömmel) alaposan meg­masszírozzuk. Ennek az akupunktúrás pontnak az ingerlésével orrfo­lyást lehet előidézni.

Atrófia (sorvadás):

Főleg sérüléseket, agyvérzést, harántsérülést követő izomsorvadás. Más betegségek során is felléphet az izomzat, az inak vagy a bőr sorvadása, például lateralsclerosis (gerincvelő oldalkötegeinek kemé-nyedése) vagy fertőzések, például gyermekbénulás során.

Kiegészítő módszerként jó eredménnyel használható a talpmasszázs, elsősorban a sérüléses sorvadásoknál. Az egyéb módon keletkezett ká­rosodások ugyan talpmasszázzsal nem szüntethetők meg, mégis meg­éri a munkát. A károsodott terület sorvadását főleg agyvérzésnél lehet hatékonyan megakadályozni.

AP; Kiegészítőként elsősorban azokban a TSZ-ben, amelyekben a sor­vadás található. Főleg ionizálva, könnyedén dolgozzunk, simítsuk vé-gig <• - 4- Jt =>, egyszerre ne túl sokáig, inkább gyakrabban, naponta többször végezzünk egy rövid kezelést.

Basedow-kór: (pajzsmirigy-túltengéses tünetcsoport)

AP; TSZ-I+II • előrefelé a, j+ba ( ( • ) ) - • - * ^ A pajzsmirigybeteg­séget hosszabb időn át kell kezelnünk, az orvossal is beszéljük meg; mindig csak rövid ideig masszírozzunk, hogy a túlfokozott reakciókat elkerüljük. LM = szédülés, remegéses gyengeség-érzés, farkaséhség; a meleg he­lyiségek elviselhetetlenné válnak, ktd!

Bélbetegségek: (lásd: Has, hasmenés, székrekedés, rák)

AP; TSZ^IV+V • előrefelé a, j+ba ((O)) * LM = hasmenés, bűzös szélgázok, le!

146

Berepedések:

AP gyakran ismételjük, az anyagcserén és a mirigyeken keresztül ser­kentsük a bőrtevékenységet, a táplálkozást változtassuk meg, a sóház­tartást ellenőriztessük.

Bosszúság, düh (lásd: Kedélybetegségek):

Itt a sok embert jellemző mérges alaphangulatra gondolunk. A bosszús emberek mindig nagyon negatív kisugárzást gyakorolnak embertársa­ikra. Ezen a kedvetlenségen talpmasszázzsal jól segíthetünk. Nemcsak egészségünket, hanem barátainkat is visszaszerezhetjük. Próbáljunk meg pozitív gondolatokra hangolódni.

AP; TSZ-III+IV • előrefelé a, j+ba ((•)) főleg • • - a hasnyál­mirigy és a vesezónát testes nyomással masszírozzuk végig; a plexus solarist hasonlóképp.

- Sok embernél (anélkül, hogy tudna róla vagy elismerné) a bosszús alaphangulat a nemi szervek területével van összefüggésben. A túl sok és a túl kevés hormon, energia is rontja a kedélyállapotot. (Ré­gebben a harapós és mogorva szüzek számára a mekkabalzsamot ajánlották: ez egy foltos bürök-készítmény (Conium maculatum -mérgező növény), amely hatással van a nemi szervekre és a bosszús alaphangulatra is. Vigyázat! Foltos bürköt csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazzunk!

Cukorbetegség: (kiegészítésként)

AP; + TSZ-IV felső része = hasnyálmirigy szervzónája • a, ba+j ( ( 0 ) ) - 0 * haránt irányban a talpon; + fej; LM = megváltozott vércukorérték; ellenőriztessük.

Csípőízületi megbetegedések:

AP; TSZ-V • a, ba+j, • • • egész sarkat + •» k, ba+j K => >. Figyeljünk a gerincre és a hólyagra, valamint az alhasi betegségekre.

147

D ü h r o h a m :

AP; TSZ-III, főleg a plexus solarist • j+ba, a. •-((•)) Jól gyúr­juk át a lábat, gondoljunk a férgekre, a májműködést és a vércukor­szintet ellenőriztessük. Ügyeljünk a köszvényre.

Dülmirigy-panaszok:

AP; TSZ-V b, j+ba, + egész sarkat • • •-((•)) masszírozzuk végig. Ügyeljünk a hólyagra. Kiegészítésként a nagylábujj és a máso­dik lábujj közti rés meghosszabbításában található szöveti megvasta-godásokat masszírozzuk ki alaposan. • j+ba, f, • • • - • * >-, olykor fájdalmas lehet.

Égés: (belső)

AP; A talpmasszázst főleg ott alkalmazzuk, ahol az égést tapasztaljuk ((O)) 0 - 6 - # és végül nagy felületű =>.

Éhség:

(hiányzó) AP; TSZ-III • a. j+ba, O O O ->-től * =>-ig, főleg a gyomorzónát. Kiegészítésként a sípcsontot finoman masszírozzuk. A közepes ke­ménységű kefével végzett alulról felfelé, a térd irányába haladó könnyed simítás is serkenti az étvágyat.

(fokozott) farkaséhség AP; TSZ-III fentihez hasonlóan (kivéve a sípcsontot), de testesebben, keményebben masszírozzunk. Kiegészítésként a lábhátat •» j+ba, ((O)) 4» masszírozzuk végig. A második lábujjat a lábszár kezdetével összekötő vonal mentén keres­sük meg a megkeményedéseket az izmokban és inakban. Álló nyomás­sal masszírozzuk végig. Szondával vagy körömmel. • • • * >-. Csak rövid ideig alkalmazzuk. Elveszi az éhséget.

Elhízás:

- (anyagcsere eredetű): AP; TSZ-V, • a, j+ba, az egész sarkat körbe-körbe, erőteljesen

148

masszírozzuk. Használjunk szondát, körmöt vagy peremet, mm-ről mm-re, • • • > csaknem naponta, hosszabb ideig; felfelé simítsuk végig *; TSZ-IV belet ingereljük; TSZ-III pajzsmirigyet ingereljük. • a, j+ba • - ((O)) LM= hasmenés, remegés, émelygés, ktd!

- (hipofízis /agyalapi mirigy/ eredetű): fentihez hasonló eljárás + nagylábujjpárnát • a, j+ba • • •, naponta többször erőteljes nyomást gyakoroljunk a lábujjpárnákra. Önkezelés esetén: tegyük egy sarokra (kiszögellésre) a lábujjunkat, a másik láb sarkával gyakoroljunk nyomást rá, engedjük fel, újra nyomást!

- (hormonális eredetű): fentihez hasonló eljárás + TSZ-V alhasi zónák • a, j+ba + •* b. j+ba O O O K Ellenőriztessük a hormonháztartásunkat. LM = merevség a medencében és a lábikrában, ktd!

Émelygés: (tartós)

AP; TSZ-III • j+ba, főleg a. O-ft eleinte könnyedén, később testesen masszírozzuk meg. Ügyeljünk a gyomorra, vakbélre, májra, szívre.

Emlékezőképesség gyengülés:

AP; TSZ-I+II • f+a, j+ba +-«51 * =>-ig esetleg O O O-ig; ügyeljünk a gyomorra, mivel a gyomorpanaszoknak komoly hatása van elsősor­ban a névmemóriára.

Epebántalmak:

AP; TSZr-III • a+f, j+ba « - ( ( 0 ) ) + • •» + TSZ-IV részei (főleg a jobb, vakbélzóna ((O))). LM = kő eltávozása, átmeneti émelygés, hasmenés, le!

Érbetegségek:

AP; ügyeljünk rá, hogy milyen betegségről van szó. Vénagyulladás -lásd: ott; visszerek - lásd: ott; elmeszesedés esetén az általános anyag-

149

cserét leli serkenteni, és emellett ügyeljünk a májra, köszvényre és a reumára (lásd: ott).

Étvágytalanság: (lásd: Éhség)

AP; TSZ-III • a. j+ba. A gyomorzónát lágyan masszírozzuk át; JC =>. Figyeljünk a többi tünetre. Étvágytalanságot más betegségek is okoz­hatnak. Ezeket is vonjuk be a kezelésbe. Az orvossal tisztáztassuk. Adjunk teákat. Étvágytalanság esetén jó szolgálatot tesz a homeopátia.

Fejfájás: (lásd: Migrén)

AP; TS2VI+II • f+a, j+ba • - ( ( • ) ) , főleg a lábujjbegyek és lábujj­hegyek.

Bár a fejfájást a legkülönbözőbb okok előidézhetik, a kezelésben mégsem szükséges különbséget tennünk. Az a fontos, hogy újra meg újra alaposan masszírozzuk végig az alapprogramot és lazítsuk el a fejzónákat. Végezetül forró lábfürdővel egészítsük ki a talpmasszázst, a víz lábszárig érjen. Ha a fejfájás más betegségek (fertőzések, hormo­nális zavarok stb.) kísérőjelenségeként lép fel, az alapbetegséggel együtt kezeljük.

Fejzúgás:

AP; TSZ-I+II+IV • f+a, j+ba •-((•)) nagy felületen. A különböző zajokat, sípolásokat és fütyüléseket utánzó fejzúgásért általában az iz­mok és erek görcse felelős. De a vékonybél görcsei is okozhatják a fej­és fülzúgást. Ezért a TSZ-IV is masszírozzuk alaposan át. Gondoljunk a csigolya-rendellenességekre! Ügyeljünk a köszvényre! Vérnyomás! Kerüljük a huzatot.

Felböfögés: (lásd: Gyomor)

AP; TSZ-III • a+f, ba+j ((•)) • ^. Alaposan masszírozzuk át ezt a testszelvényt, hogy a gyomrot, hasnyálmirigyet, de a májat is inge­reljük. Különös figyelemmel legyünk a láb belső oldala és a lábhát közti átmenet első lábközépcsonton fekvő területére. Itt érhetjük el a gyomrot ellátó idegeket, amelyeket • + •» • ((•)) •» módon ingerel-

150

hetünk. Gyúrjuk át a lábakat a kezünk között. A gyomorégést és felbö-fögést nagyon gyakran a helytelen táplálkozás okozza, de még gyak­rabban lelki tényezők felelősek érte.

Félelem:

Ennek - az érintett számára akár katasztrofális következményekkel járó állapotnak - számos oka lehet. A félelem éppúgy származhat az agy és a gerincvelő izgalmi állapotából, mint a megfázásos és/vagy fertőzéses eredetű feji vérstátusból. De a hormonális kiegyensúlyozat­lanság és gyengeség is szerepet játszhat a félelem kialakulásában.

Félelmet válthatnak ki a csigolyarendellenességek! Figyeljünk a vérnyomásra, emésztésre, köszvényre! Továbbá figyelembe kell ven­nünk a (kívülről jövő) lélekre ható (napi) eseményeket, a bánatot, gon­dot, szenvedést, részvétet, ijedtséget.

AP; TSZ-I+II+III. Különös alapossággal masszírozzuk át a központi testszelvényt (TSZ-I), a lábhát felé testesen dolgozzunk (idegek). •» ba+j, b, a+f K - ((O)) =>, TSZ—II+III • a, j+ba, testesen simítsuk végig, főleg a lábujjaktól, a nagylábujjtól az alapízületekig haladva a pajzsmirigyzónát erőteljesebben masszírozzuk át ((•)). A szívre, ple-xus-solarisra és a rekeszizomra mély, álló nyomást gyakoroljunk •, hasonlóképp a vesezónára • j+ba, a, =>. LM = fáradtság, hagyjuk aludni, le!

- A testi és lelki feszültségek oldása gyakran az egész testet megre­megtető, heves síráshoz vezet. Ezek ugyan nem kívánatos reakciók, de ha mégis fellépnek, nem negatív hatásúak, inkább csak kellemet­lenek. Hagyjuk őket kifejlődni! Megnyugtatólag hassunk rá, míg egy idő után a tünetek lecsengenek és megnyugszunk (illetve a ke­zelés alatt álló páciens megnyugszik). Jótékony hatású a citromfűtea vagy valami finom zene. Orvos vagy más terapeuta tisztázza a fél­elem okát.

Fertőzéses betegségek:

A fertőzéses betegségek közveüen kezelésében a talpmasszázs szerepe csak korlátozott lehet. Az orvos és/vagy természetgyógyász munkáját azonban támogathatja. Elsősorban a régóta ágyban fekvő betegeknél vált be a talpmasszázs kiegészítő kezelésként. A javallatok közül ke-

151

ressük ki azt, amelyik minket vagy családtagjainkat érinti, és alkal­mazzuk az ott leírtakat. Minden károsító hatás nélkül tehetjük, mert ez a terápia természeténél fogva nagyon összetett, szabályozó hatású.

Ficam: (ízületek, hát)

AP; + azokat a reflexzónákat, amelyek a kificamodott testrésszel kap­csolatban vannak. O O O X. Könnyű szaggatott vagy tovahaladó nyo­mással. Közben a kezünkkel könnyedén rezegtessük meg úgy, hogy az ízületbe hatoljunk. Közben az ízületet és a környező szöveteket alapo­san simítsuk végig, =>, nagy felületen, az egész kezünkkel.

Fogak:

AP; TSZ-II • j+ba, f+a, minden lábujjat, főleg a lábujjhegyeket és oldalakat, egészen az alapízületekig. • • • « • > • , nagyon fájdalmas! Munka közben figyeljünk a legkisebb megkeményedésekre és cso­mókra is a szövetekben és •-((•)) masszírozzuk meg. A megkemé­nyedett helyeken rövid, álló nyomáshoz használjunk szondát vagy a körmeinket. Óvatosan dolgozzunk, mert a szövetek itt általában na­gyon vékonyak. Sérülés veszély! A fogak idült betegségei esetén a láb­ujjakon tyúkszem vagy bőrkeményedés alakulhat ki. A lábujjak gyulladásos megduzzadása is gyakran a fogakra vezethető vissza. LM = idült gócok aktiválása fogfájást okozhat. Ha a fájdalom az arcba és a nyakba is kisugárzik, akkor kutassunk az alsó állkapocs megna­gyobbodott, fájdalmas nyirokcsomói után, és •-((•)) >• újra meg újra masszírozzuk meg. Az arcot a nyakon át simítsuk végig •>

- A fogakra a kézujjakon keresztül is lehet hatást gyakorolni. A fog­orvosi kezelés közben jobban elviselhető a fájdalom, ha az egyik kezünk két körmével állandó, mély nyomást gyakorolunk a másik kéz adott körömágyának mindkét oldalára. Az ezáltal keletkezett energiablokád miatt nem érezzük a fájdalmat a fogunkban.

Fogínybetegségek:

AP; TSZ-I+II • j+ba, f+a, * - ( ( • ) ) => >• Mivel az ínybetegségek gyakran az egész emésztőcsatorna megbetegedésére utalnak, elsődle-

152

gesen ezeket kell kezelnünk. Ügyeljünk az ásványisó- és vitaminhi­ányra. Az esetleges gombásodást (Candida) beszéljük meg az orvossal.

Folyadékgyülem: (lásd: szív, vese, keringés)

AP; TSZ-II • j+ba, f+a *•)-=> serkentsük a keringést. Orvos! LM = görcsös vizelési inger, heves szívdobogás.

Folyás: (lásd: Női betegségek)

AP; TSZ-II+V • a, b, j+ba ( ( • ) ) - • >• -» + •» b, j+ba X => > + a saroktól a lábikra felé felfelé masszírozzunk. Nagyon testesen és zár­tan masszírozzunk, + külső boka alatti és körüli területet (herék), és a rüszt körüli területet testesen masszírozzuk meg. •» k, j+ba •* >• LM= átmenetileg bőségesebb folyás, égés, merevség a medencében és hátban, ktd!

Fulladásos roham:

Azonnali intézkedésként (amíg az orvos meg nem érkezik) álló nyo­más • • • • a, j+ba, plexus solaris és • a, szívkoszorús erek és hörgők központi szervzónája • - 4» >- =>, keressünk egy peremet, nyomjuk! Megnyugtatólag dolgozzunk!

Fülek: (nagyothallás, lásd még középfülgyulladás)

AP; TSZ-II • j+ba, f+a • • • — >, főleg a negyedik és ötödik lábujjat. Ezen a területen mélyen hatoljunk a lábba és alaposan simít­suk végig. Főleg a megkeményedésekre ügyeljünk. Mivel a nagyothal­lás a vékonybél csökkent működésével is összefüggésben lehet, ezt a területet is masszírozzuk meg.

Gégegyulladás: (lásd: nyakbetegségek, rekedtség)

AP; TSZ-II • f+a, j+ba O-O és ((•)) főleg az első és második lábujj között az alapízületek területén. A legkisebb keményedésekre és csomócskákra is ügyeljünk. Szondával vagy körömmel dolgozzunk.

153

Az ujjcsont is megfelel. Óvatosan dolgozzunk, mert a láb idetartozó területe gyakran nagyon törékeny

Gerincvelő:

A gerincvelő megbetegedései vagy sérülései mindig súlyosak. Gyak­ran bénulásokkal járnak (harántsérüléses bénulás). Sem a klasszikus orvostudomány, sem a természetgyógyászat nem képes ezeket a követ­kezményeket meggyógyítani. A gerincvelői sérülések, főleg a haránt­sérülések esetén a talpmasszázs segíti a tehermentesítést és ellazítást. Naponta (lehetőleg többször) az alapprogram szeint kell a lábat meg­masszíroznunk, különös figyelmet fordítva a TSZ-I (lásd: I. TSZ leírá­sa). • j+ba, főleg a. * - ((•))

- Mivel a lebénult személy nem tudja a talpait terhelni, a test nem tud megfelelni az evolúciósan rögzült elvárásnak, (lásd: Első rész 20. o.).

Nagy jót teszünk a beteggel, ha a légzés ritmusát követve, öklünk­kel felváltva a jobb, illetve bal sarokra ütünk. A beteg közben a hasán feküdjön és az ütésekkel egyszerre lélegezzen. Ha a kezelő személy és a páciens közben gondolatban és szóban egy kicsit „ko­cognak" is, sík területen könnyebb, az elképzelt emelkedőknél pedig szaporább légzéssel, akkor a páciens ezzel az „edzéssel" hamarosan sokkal jobban fogja érezni magát.

Golyva: (lásd: pajzsmirigybetegségek, nyak)

AP; TSZ-III pajzsmirigyzóna • j+ba, főleg a. O-*, = > - • * > • , ügyeljünk a megkeményedésekre és a kocsonyás lerakódásokra, lassan dolgozzunk, egyszerre ne túl sokat. A pajzsmirigykezelést mindig ter­jesszük ki a szív- és vesezónákra is. LM = remegés, nyugtalanság, álmatlanság.

Gondok:

AP; próbáljuk meg talpmasszázzsal elhárítani örökösen mardosó gondjainkat és belőlük eredő panaszainkat, úgy, hogy a TSZ-II+III területén alaposan végigsimítjuk a lábat. Puhán * O és simogatva

154

masszírozzunk. • j+ba, f+a plexus solaris, gyomor, máj. LM = fáradtság, síráskényszer.

Görcsök: (lásd: kólika)

AP; TSZ-I-IV • előrefelé a, j+ba • - ((•)) Mivel a szervezetben, legkülönbözőbb okokból alakulhatnak ki görcsök, az egész lábat szük­séges masszírozni. Ügyeljünk a csigolya-rendellenességekre, a sóház­tartás zavaraira és a lelki működésekre (lásd: has)! Megnyugtatólag dolgozzunk.

Görcsös köhögés: (lásd: köhögés, szívbetegségek)

AP; TSZ-III • f+a, j+ba ( ( • ) ) - • ^. Főleg a plexus solaris területén és a talppárna belső szélén gyakoroljunk álló nyomást a megkeménye-désekre és görcsös összehúzódásokra mindaddig, amíg megkönnyeb­bülést nem érünk el. Közben tartsunk szünetet! A pajzsmirigyzónát finoman masszírozzuk meg. Ügyeljünk a szívre és a vesére!

Gyomorbetegségek:

AP; TSZ-I+III+IV. Az I. testszelvényben főleg a nagylábujj alapízü­lete és a láb belső élének nagyjából a közepe közti területen a háti gerincszakaszt masszírozzuk. Ezáltal a gerincből kiinduló és az idegi alapon kialakuló gyomorpanaszokat tudjuk kezelni. • j+ba, ( ( • ) ) - •

A már kialakult gyomorbetegségeket a TSZ-IV kezeljük. • j+ba, a. • • • ((•)) * mélyen és testesen dolgozzunk. Közben peremet is alkalmazhatunk. LM = gyomorégés, görcs, émelygés.

Gyomorégés:

AP; TSZ-III+IV • j+ba, f+a, gyomorzónát * - ((O)) •», közepes nyomással, főleg az első és második lábujj között, testesen simítsuk végig. LM = nyomásérzés a gyomorban, ktd!

155

Hang: (érdes, hangszalaggyulladás)

AP; TSZr-I+II • j+ba, f+a * - ((O)) =>. A kezelés a gégegyulladá­séval majdnem megegyezik.

Has :

AP; TSZ-III • előrefelé a. j+ba, plexus solaris X =>, a lábhátat alapo­san simítsuk végig; LM = fáradtság, elalvás, hasmenés, ktd!

- A hasfájás, haspuffadás vagy behúzódás, hascsikarás nagyon jól be­folyásolhatók a talpmaszázzsal, ha a megfelelő testszelvényt hosz-szabb ideig - naponta - lágyan masszírozzuk. (Ne felejtsük el, hogy a has reflexzónáját a szokásos járás közben nem éri nagyobb meg­terhelés. Az adott területeket ezért csak finoman masszírozzuk.)* Főleg a hascsikarás és a görcsök esetén dolgozzunk nagy felületen és figyeljünk a megkeményedett helyekre. Ezekre erősebb, álló nyomást gyakoroljunk, hogy a gátlás alatt lévő energiákat felszaba­dítsuk. A panaszok általában az adott reflexterületen lévő keménye-désekből (hegekből, összenövésekből) indulnak ki. Hasfájás esetén gondoljunk a vakbélgyulladásra, gyomorbetegségre, epehólyagbetegségre és a húgy-ivar rendszer zavaraira. Vakbélgyul­ladás esetén forduljunk orvoshoz. A felnőttek, de főleg a gyerekek gyakran a bosszúságra, bánatra, haragra, de a „jövőtől való félel­mükre" is hasi görcsökkel és fájdalmakkal reagálnak. A következő esetleírás azt bizonyítja, hogy a talpmasszázst gyakran más módszerekkel kell kombinálni.

* Megjegyzés: sokszor tapasztalt talpmasszázs-terapeuták is hibásan gondolkodnak. Ha alaposan áttanulmányozzuk a homunkulusz ábráját, láthatjuk, hogy a has reflexzónája a lábháton található (TSZ III—IV). Ha a talpat masszírozzuk, akkor a hasi reflexeket az ágyéki területen keresztül váltjuk ki. (Úgymond a hát felól hatolunk be a hasba.)

156

Esetleírás:

Egy ismert tiroli szállodatulajdonos heteken át elviselhetetlen has­fájás miatt jajgatott. Néhány napra ugyan enyhült a fájdalma, majd újra egy hirtelen görcs rántotta „gombócba" a gyomrát, ahonnan az egész testére kiterjedő fájdalom sugárzott ki. Mindent megpróbált: orvost, kórházat, természetgyógyászt, de állapota csak átmenetileg javult. Végül a naponta végzett talpmasszázs ho­zott némi eredményt: hosszabbak lettek a fájdalom- és görcsroha­mok közti szünetek, és maga a fájdalom sem volt már olyan kegyetlen.

Egy nap együtt ültünk barátaival a szállodában; étkezés után a szállodatulajdonos is csatlakozott hozzánk, „Néhány napja olyan jól éreztem magam - mondta nekem -, hogy azt hittem, teljesen elmúlt az egész! De most lenn voltam a konyhában, és találkoztam azzal a perszónával; erre megint itt a gombóc a gyomromban." (A „perszóna" egy munkatársnője volt, aki szerinte mindig min­dent rosszul csinált.)

Azt javasoltam neki, menjen a konyhába, vegyen három kamilla­virágot - de tényleg csak hármat -, tegye egy csészébe és öntse le forró vízzel, majd a virágokat azonnal vegye ki belőle! (A kamilla­teának - különösen az ilyen esetekben - nagyon világosnak kell lennie.) A lehetőségekhez képest forrón, kortyonként kell meg­inni. ..

Kis idő múlva sugárzó arccal, felszabadultan jött vissza. A has­fájás, akár egy kísértet, nyomtalanul eltűnt. A későbbiekben a talp­masszázzsal és a kamillateával teljesen megszabadult a testi szenvedést okozó „harag-görcstől". Könnyebben elviselte azt a perszónát, és nemsokára saját maga számára is megnyugtató „megoldást" talált neki.

Hasmenés:

AP; TSZ-IV elsősorban a gyomrot, hasnyálmirigyet, belet nyugtassuk meg, • a, j+ba O - X =>, ingereljük az epét ((O)) X.

157

Hányás :

AP; TS2%III-IV • f+a, j+ba • • figyeljünk a vakbélre, ((O)) • •» lassan, megnyugtatólag, de mélyre hatolva dolgozzunk.

LM = hasmenés.

Hát :

Nagyon sokan szenvednek hátfájdalmakban. Elsősorban a hát alsó ré­sze érintett. Nagyon sok oka lehet: az egyik legfontosabb a csigolyák rendellenes helyzete. A csigolya elcsúszhat egy hirtelen rossz mozdu­lat következtében is, de a csigolyák helyzeti rendellenességei legtöbb­ször hosszú évek alatt alakulnak ki.

Tartós hátfájdalmat okozhatnak a medence és keresztcsont eltolódásai is. Ha egyoldalú nagy megterhelés éri a gerincet vagy a kopások miatt károsodik a porckorong, akkor nem kerülhető el a műtét. A talp­masszázzsal lehet enyhíteni a fájdalmat, ha a megfelelő lábzónákat megmasszírozzuk, főleg TSZ-I. •» + • j+ba, b, • • • - • - ((•)) =>. De jól masszírozzuk meg a bél- és alhasi zónákat is, mert ezeknek a területeknek a betegségei is gyakran okoznak hátfájdalmakat.

Hidegérzés: (fagyás, borzongás, éltető meleg hiánya)

Hidegérzés és borzongás esetén többször végig kell csinálnunk az AP. Az egészségápolás alapprogramjával az egész testhez hozzáférhetünk. Ügyeljünk közben a májra, szívre és a vesékre. Alaposan kezeljük ezeket a zónákat. Tartós hasmenés esetén is kialakulhat hidegérzés, főleg a lábakban és lábfejekben. Masszírozzuk a has- és bélzónát. Gyakran előfordul ásványi sók hiánya. Az orvossal tisztáztassuk. (Ügyeljünk a pajzsmirigyre!) Ellenőriztessük a keringést.

Hólyagpanaszok:

AP; TSZ-V; • a, ba+j; X + ba+j; a húgyvezetéket és a veséket könnyedén masszírozzuk meg. Tartsuk melegen a lábakat. Óvjuk a nedvességtől. Ne tegyük hideg alátétre. A húgyúti fertőzéseket orvos tisztázza. LM = vizelés közben égő érzés, ktd!

158

Hörghurut :

AP; TSZ-II+III • ba+j, f+a, • • • •» tüdő-, hörgőzónák és láb­ujjak; LM = fokozott köpetürítés, fáradtság, köhögés.ktd!

Idegbetegségek:

AP; gyengeségtől és fájdalomtól kezdve a már kialakult idegbetegsé­gekig sokféle zavar előfordulhat az idegek területén. A legtöbb panasz azonban más betegségekhez kötődik és azok kezelésével befolyásolha­tó; a kifejezett idegbetegségeket kivéve, mint például a sclerosis mul­tiplex (az idegrendszer legkülönbözőbb helyein körülírt gócokban jelentkező, a velőshüvely elvesztésével járó kórfolyamat). Idegfájdal­mak esetén a gerincre is ügyeljünk.

Impotencia: (lásd: nemi ösztön, vágy)

AP; TSZ-V • a. ba+j O <r és • * >- -«• ba+j, b+k O-O * «•. Kiegészítésül a „G"-pontot a talpon a sarok kezdeténél, haránt irány­ban megközelítőleg középen. Ügyeljünk erre a pontra és a környező, a sarok elülső részének belső széléig terjedő területre, különösen gyere­keinknél. Ennek a területnek a nagyon korán kezdett masszírozása jelentősen hozzájárul a nemi szervek fejlődéséhez. Ha például egy fiúnak nem, vagy későn száll le a heréje, talpmasszázs sokat segíthet ezen a területen (SZZ).

Felnőtt, ivarérett férfiaknak érdemes többször egy sarokhoz nyomni a „G"-pontot, ez serkenti a nemzőképességet és a nemi vágyat.

Influenza:

AP; + TSZ-III+IV • a, j+ba * = > - * , kiváltképp a belet és vesét, hogy a káros anyagokat kimossuk. Influenzás fertőzések esetén a masszírozás előtt és után vegyünk 10-15 perces forró lábfürdőt. Végezetül bújjunk ágyba. Ellenőrizzük a lázunkat, szedjük az előírt orvosságokat vagy végezzük a természetgyógyászati kúrákat. A talp­masszázst gyakran ismételjük.

159

Isiász (ülőidegzsába): (lásd: lumbágó, idegek, hát, porckorongok)

AP; TSZ-IV+V • a. ba+j. ((O)) • •» hasat lazítsuk el, a feszültsége­ket a boltíves lábon fokozódó nyomással O P • masszírozzuk ki.

A porckorong-károsodásokra (csigolyaelcsúszásra) ügyeljünk. A ge­rincoszlop zónája mentén a TSZ-I mély, testes, tovahaladó nyomással masszírozzunk • •»>-. Szükség esetén használjunk szondát vagy az ujjcsontunkat, iktassunk be rövid pihenőket, miközben a páciensünk egy kicsit megmozgathatja tagjait. Ismételjük a kezelést mindaddig, amíg megkönnyebbülést nem érez. Kiegészítésül masszírozzuk meg az ülőideg zónáját, amely a talpon harántirányban, közvetlenül a sarok előtt található. Ülőideggyulladás esetén óvatosan és finoman végezzük ezt a munkát. Különben LM = a gyulladás fokozódik, le!

Nagyon hatásos, ha lábat egy peremnek nyomjuk • a+oldalt •* ba+j, közvetlenül a hólyagzóna előtt. Járjunk köveken!!!! Alaposan masszírozzuk meg vagy rázzuk az alhasat. Átmenetileg egész szoros alsóneműt hordjunk, ezáltal a lefelé lógó has nem terheli meg annyira a gerincet.

Izom -gyengeség, -láz, -fájdalom:

AP; TSZ-I+III, főleg a plexus solaris, j+ba, f+a. A lábszárizomzat tartós fájdalma esetén alaposan masszírozzuk meg

a hasat és ügyeljünk a gerincoszlopra. Köszvény vagy reuma is okoz­hat izomfájdalmakat. Izomláz esetén az egész sarkat masszírozzuk meg, és a lábikraizomzatot jól lazítsuk el.

- Ha izmokról hallunk, általában a kar-, láb-, mell- vagy hátizmokra gondolunk. De tudomásul kell vennünk, hogy nagyon sok fontos izom a testünk belsejében van. A szívben, a hólyagban, mindenütt izmok működnek, hogy teljesítsék az idegi parancsot. És a talp­masszázs által kiváltott ingerületek egy részét is átveszik. Ebben a könyvben már többször javasoltunk ellazítást, relaxációt. Jegyezzük meg, hogy egy izom csak akkor tud teljesíteni, ha a munkához szük­séges úthossz rendelkezésére áll. Ha az izom görcsben van, lehető­ségeinek csak egy része áll rendelkezésére. Az izom működő része túlterhelődik (izomláz), a gátolt résznek pedig az ellátása csökken.

A talpmasszázzsal a görcsök jelentős részét oldani tudjuk, de még egyéb beavatkozásokra is szükség lehet. A bénulásokhoz hasonlóan itt is alaposan meg kell maszírozni a gerincet. Az agy- és gerincvelő sérüléseinél gyakran fellépő idegkiesések és görcsök néha nagyon

160

jól befolyásolhatók talpmasszázzsal: szükség van azonban az orvos­sal való egyedi megbeszélésre, és a masszírozást egy megfelelően képzett terapeutának kell végeznie. Ne feledjük: az izmok akkor működnek a legjobban, ha megfelelő módon edzzük (dolgoztatjuk) őket és ezáltal megszabadulnak a salakanyagoktól.

ízületi betegségek:

ízületi betegségek (mint például artrózis, ízületi gyulladás, Heberden-csomó [kézujjak utolsó percén keletkező, néha fájdalmas csomók], köszvény, reuma stb.) esetén: AP különös figyelemmel az érintett testzóná(k)ra. Az anyagcserét és a nyirokáramlást serkentsük. • f+a, j+ba * = > - • ) - - • > .

- A talpmasszázs beteg ízületek esetén: Az ízületek bármely életkorban megbetegedhetnek. Gyakran már születéskor károsodnak vagy nem fejlődnek ki teljesen (példa erre az újszülötteknél előforduló csípőízületi betegségek). A reumatikus ízületi betegségeknél mindig gondos előkezelésre van szükség (lásd: reuma). Az a fontos, hogy az egész testet bevonjuk a kezelésbe. Az alapprogram szerint masszírozzuk többször végig a testet, hogy serkentsük az anyagcserét. Kedvezőbb hatású, ha na­ponta többször 10-15 percig masszírozunk, mintha csak hébe-hóba hosszabb ideig. Fokozottan ügyeljünk a gerinczónára. Az ízületekkel együtt persze a csontok is érintettek. Az ízületek képezik ugyanis a csontok közötti összeköttetéseket és teszik lehető­vé a mozgást. Éppen ez a mozgathatóság kerül veszélybe, ha meg­betegszenek az ízületeink (és csontjaink). Ezért fontos, hogy kikü­szöböljük a feszüléseket és görcsöket, amelyek végső soron az ízü­leti felszínek összenyomódását (deformálódását) okozzák. A talp­masszázs ehhez kedvező lehetőséget biztosít. Ön- és párkezeléseink során minden ízület jól elérhető, így a talpmasszázzsal segíthetjük az orvosi kezelést.

ízületi gyulladás:

AP; Gyulladásos betegségeknél mindig újra meg újra végezzük el ezt a programot, de puhábban és egyenletesebben masszírozzunk, nehogy a gyulladás fellángoljon.

161

Kedélybetegségek:

(levertség, bánat, gondterheltség, sírás, öngyilkossági gondolatok stb.)

AP: TSZ-I1+III • f+a. j+ba * + =>. O O O is. Fokozottan ügyeljünk a szív-, plexus solaris- és a pajzsmirigyzónára. Finom átérzéssel dol­gozzunk, lassan, megnyugtatólag, felépítőleg. LM = remegés, fáradtság, ásítás, sírás; ne zavarjuk meg a pácienst -hagyjuk tovább sírni, amíg magától abba nem hagyja. Tartsuk meg­figyelés alatt, ne hagyjuk magára.

- Több ember szenved úgynevezett kedélybetegségekben, mint gon­dolnánk. A természetgyógyászat is arra törekszik, hogy ezeket a zavarokat kiküszöbölje. Minden jó homeopatának van egy sereg hatásosnál hatásosabb szere a kedélybetegségek ellen. Ezek a beteg­ségek általában a psziché (lélek) mélyén gyökereznek. De tisztán testi bajoknak is lehet ilyen hatásuk. Főleg a változás korában lévő nőkben okoz a hormonális változás gyakran depressziós hangulatot, de ugyanez fiatal emberekben is előfordul a pubertás idején. Teljesen mindegy, mi az ok (az orvos milyen diagnózist mond), a talpmasszázzsal minden kezelési módszer sikerét elősegíthetjük.

Kellemetlen szag (bűz):

(test): AP; TSZ-III+IV • f+a, j+ba ((O)) • főleg a máj, bél, nyirok. Kellemetlen testszagot okozhat az emésztőrendszerben lévő baktéri­umflóra nem megfelelő minősége. Beszéljük meg orvossal!

(száj, lehelet): AP; TSZ-I+II • f+a, j+ba •-((O)) + • főleg a nagylábujjtól a gyomorzónáig. A tüdőzónát alaposan aktiváljuk, részben >. Keserű gyógyteák egy csipetnyi árnikavirággal megszüntetik a szájszagot.

Kimerülés: (lásd: Gyengeség)

AP gyakrabban, de mindig csak rövid ideig, finoman masszírozzunk, alaposan simítsuk végig a lábakat + TSZ-III ingereljük a plexus solarist O O 0.

162

Klimax: (Változás kora)

AP; TSZV1II+V • f+a, j+ba O O O - X =>. (A változás korával járó panaszok a talpmasszázs számára nagyon jól hozzáférhetők, ha nem is terjednek ki mindenre. A homeopátia is jó szolgálatot tesz.) Ügyeljünk a pajzsmirigyre.

Kólika: (hascsikarás, görcsös hasi fájdalom)

AP; TSZ-I+1V • a. ba+j + •» •-((©>)• Hascsikarás és görcsök esetén az első teendő, hogy a talp szélén, TSZ-I belül található pontra álló, kemény nyomást gyakoroljunk. Ez a nyomás elsősorban az epe- és vesekőkólikát oldja, de jó hatású más hasi görcsök esetén is. Masszí­rozzuk meg alaposan ezen kívül a megfelelő testszelvényt is. Kiegészí­tő kezelésként pedig gyakoroljunk mély nyomást C a hátra a 12. borda környékén, főleg a borda és gerincoszlop szögletére, és masszírozzuk meg az itt található feszüléseket (Kolipont).

Köhögés: (lásd: rckedtség, nyak)

AP; TSZ-III • ba+j, a+f lábujjak irányába simítsuk jól végig főleg a rekeszizmot masszírozzuk alaposan meg, a hörgő- és tüdőzónát • ba+j f+a • az első és második lábujj közti vonal mentén is. A pajzsmirigyzónát ne ingereljük túl erősen. Makacs torokkaparás ese­tén lásd rekedtség. LM = fokozott mennyiségű nyálkás köpet, le!

Köpet:

AP; TSZ-II+III • a+f, ba+j, főleg az 1. + 2. lábujj között X =j» > (hörgőzónák), de a lábhátat is alaposan simítsuk végig, különösen a láb külső oldala fontos. Ezen a reflexzónán keresztül a mellkast, a mell­hártyát (bordák felé eső oldalát) és az alsó tüdőlebenyeket érhetjük el. • f+a, j+ba ((•)) * bizonyos helyeken nagyon fájdalmas lehet. LM = átmenetileg a nyálka feloldódása és felhígulása miatt megnöve­kedik a köpetürítés, ktd!

163

Köszvény:

AP; + lábakat testesen, alaposan masszírozzuk meg • • • * - a lábujjak irányában. TSZ-IV • a, j+ba ((O)) • Ingereljük a veséket, ügyeljünk a keringésre. Víztelenítésre (dehidrálásra) köszvény-teát igyunk. Forduljunk orvoshoz.

- Köszvény: Jól működő anyagcsere esetén a karbamid (fehérje­anyagcsere végterméke) a vesén keresztül választódik ki. Köszvény esetén ez az anyagcseretermék már korábbi lépésekben, a szövetek­ben rakódik le (húgysavas diatézis). Gyakran örökletes hajlamról van szó. Ha az ilyen adottságokkal rendelkező ember viselkedésé­ben és életmódjában engedelmeskedik ennek a hajlamnak, akkor mindig olyasmit fog csinálni, ami a köszvényét elősegíti. Ez azon­ban még nem jelenti azt, hogy sorsa elválaszthatalanul összefonódik a köszvénnyel. Sokkal inkább a lélek által meghatározott életprogra­mon múlik.

Ha az életprogramunkban szerepel a köszvény, akkor meg kell ismernünk a savak elvét. Az, hogy ezt hogyan valósítjuk meg - az élet különböző területein végzett céltudatos tanulással vagy a beteg­ség által - az életprogram szempontjából nem fontos. Választhatunk a tanulás kényszere és a kialakult köszvény fájdalmas jelenségei között.

Az úgynevezett táplálkozástani próféták a köszvénnyel kapcsolat­ban mindig bizonyos táplálékok káros hatását emlegetik. De nem ez a lényeg.

A köszvény - sok más betegséghez hasonlóan - eredendően a megzavart lelki egyensúly következménye. (A fent említett örökle­tes köszvényes hajlam tulajdonképpen a savanyúság, a harag, a bosszúság, az agresszivitás stb. programja.) Ha valaki egész nap mérgelődik, minden apróságon felbosszantja magát, nincs miért cso­dálkoznia, ha a legártalmatlanabb étrend ellenére is az egekig szök­nek a köszvényt jellemző értékei.

Mindaddig savakat fog termelni, amíg meg nem tanul bánni vele. Vagyis amíg meg nem tanulja, hogy a) egyáltalán ne termeljen, b) hogyan kösse meg és alakítsa át a savakat. Ha köszvényben (vagy köszvényes-reumás állapotban) szenvedünk, akkor mától kezdve, sőt mostantól kezdve igyekezzünk derűsen és boldogan tekinteni a munkánkra, a környezetünkre és mindenre, ami körülvesz bennün­ket. Ezáltal a testünkben bázisokat képezünk, amelyek megkötik a felesleges savakat.

164

Ne csináljunk túl nagy gondot abból, mit ne együnk, mivel nem gerjesztjük tovább a köszvényünket.

A köszvény a természetgyógyászat által jól megfogható betegség. A talpmasszázs is kedvező hatású, de az alapvető gyógymód a lelki viselkedés megváltoztatása. Kerüljük a civakodást, gyűlöletet, hara­got, bosszúságot, az szükségtelen stresszt, és törekedjünk rá, hogy legalább naponta egyszer tiszta szívből nevessünk.

Középfülgyulladás

AP; TS2%II főleg 4.+5. lábujj • ba+j, f+a, •-((•)) •*. Testesen a TSZ-III masszírozzunk. A lábujjak és lábcsontok mentén kutassunk a gyakran nagyon mélyen fekvő megkeményedések után. Mindkét lábat masszírozzuk, de a beteg oldalt részesítsük előnyben. Kiegészítésként gyakoroljunk egy nyomást a beteg fül mögötti csontra (processus mas-toideus = csecsnyúlvány), és könnyű simításokkal masszírozzuk lefelé a nyak oldalsó részét LM = átmeneti lázemelkedés, fokozott fülfolyás.

Lábikragörcs: (lásd: görcs)

AP újra ineg újra csináljuk végig. Lábikragörcs esetén, ha a lábunkat egy sarokhoz vagy peremhez nyomjuk, gyors enyhülést érünk el. Köz­ben a gerincoszlop zónája (TSZ-I) mentén haladjunk a nyomkodással. Végül egy határozott, álló nyomást • • • gyakoroljunk nagyjából a lábboltozat közepére (vékonybél-reflexzóna). • a. j+ba. A sóház­tartást ellenőriztessük. Gondoljunk a férgekre. Fogyasszunk több fo­lyadékot.

Lábszárfekély:

Sokan küszködnek a láb „nyílt sebeivel" (elsősorban a nők). Anélkül, hogy részletesebben foglalkoznánk a lábszárfekély okaival, azt taná­csoljuk: masszírozzuk végig a lábakat az AP szerint és egészen a tér­dig a lábszárakat is alaposan dolgozzuk meg (de a visszércsomókat ne!). Lassan és óvatosan haladjunk. Az fontos, hogy az ezeken a terü­leteken általában pangó nyirkot áramlásba hozzuk.

165

A fekély közvetlen környéke általában kemény és érzékeny. A seb körüli álló nyomással nagy megkönnyebbülést érhetünk el. Figyeljünk a pszichés tényezőkre!

Esetleírás:

Egy benzinkutas jött el egyszer hozzám. A bal lábszára belső olda­lán, közvetlenül a boka fölött volt egy fekélye. Egyébként is rosszul nézett ki az egész lábszára és a lábfeje is: duzzadt, kemény, barnás színű, tele kék visszerekkel. Ötven körül járt és erősen túlsúlyos volt. Egészében azonban tevékeny és dolgos ember benyomását tette. Arról panaszkodott, nem kapnak segítséget, s mennyit kell

dolgoznia nap mint nap neki és a feleségének is ( és annyit, de annyit kell dolgoznunk...").

Hosszasan hagytam így beszélni, és csak mikor már sokadszor ismételte, hogy „dolgoznia kell", akkor javítottam ki: „Nem kell dolgoznia, kedves uram, hanem szabad!"

Többször félbeszakítottam már így, amikor reagált: „Mit jelent­sen az - mondta szinte ingerülten -, hogy >szabad<? Nekem dol­goznom kell! Az adósságterheim, a családom meg ez, meg az!" -hangzott a „védőbeszéd" a KELL-ért!

„Nem, nem kell. senki sem kényszerítheti önt. Ha azt mondja, vége, keresek valami mást, ki akadályozza meg benne? De ezen kívül: Ki másnak >szabad< elvégeznie ezt a munkát a benzinkút­nál önön és a családján kívül? Ez az ön munkája! Vagy talán a falusi pap vagy a doktor végezze el?"

„Nem, nem" - jött a válasz először habozva, csaknem dadogva, majd egyetértően. És a gondolat, hogy a pap vagy a doktor elve­hetne a „muszáj-munkáját", láthatólag nem volt ínyére. Nem! Senki más, csak ő és a hozzátartozói végezhetik!

Még sokáig beszc. jettünk a napi munkamenet lehetséges átala­kításáról - és mindenekelőtt a szemléletről. Ha a „muszájból" „szabad" lesz, akkor a testre is marad idő, és a lábpanaszok is meggyógyíthatok. Már az első találkozáskor kedvező irányú folya­mat vette kezdetét.

166

Láz:

AP, X; TSZ-I • j+ba X =>, szervzónaként kezeljük. Lábszárpakolás, ecetes zokni, orvos.

Lerakódások: (süllyedés, gyomor, vese, hólyag, alhas)

AP; + minden idetartozó zónát hosszú, tartós nyomással és felenge­déssel masszírozzunk meg. Könnyedén simítsuk végig. Lassan hoz eredményt.

Lesoványodás:

Különbséget kell tennünk az idült soványság és a spontán kialakuló lesoványodás között. Ha valaki bőséges táplálkozás ellenére sovány marad vagy tovább fogy, akkor a lábon a pajzsmirigy területét kell többször átmasszírozni. Figyeljünk a cipőnkre, amely akaratlanul is nem kívánt reflexhatást gyakorolhat a pajzsmirigyünkre. Mindaddig, amíg a soványság nem zavarja a jó közérzetet és a teljesítőképességet, nem nagyon kell beavatkozni.

Jobban oda kell figyelni a látható ok nélküli vagy betegség okozta lesoványodásokra. Ezekben az esetekben jól használható a talpmasz-százs. A látható ok nélküli fogyás esetén bizonyos körülmények között fellángolhatnak lappangó betegségek (iásd néma zónák), és ez az or­vos számára megkönnyíti a diagnózist.

AP; + főleg azok a testszelvényeket, amelyek a fennálló egyéb beteg­ségekjelenségeihez tartoznak. (Hasonlítsuk össze az étvágytalansággal és az éhséggel.)

Lumbágó (derékzsába): (lásd: isiász (ülőidegzsába, hát, megfázás) AP; TS2%IV+V • j+ba, a+b. •-((())), • — >; a sarok belső olda­lán is. és főleg a sarok talpi oldalán, a sarok elülső szélén harántul a talpon egy-egy centiméter szeles sávban. Nyomjuk ezt a területet na­ponta többször erőteljesen egy asztal sarkához vagy más kemény tárgyhoz. Nyomjuk, lazítsunk, nyomjuk, és közben egy kicsit mindig haladjunk előrefelé, míg az egész talpat végig nem masszíroztuk.

167

Májbetegségek:

AP; TSZ-II+III • a. főleg j, + • f, j+ba ((•)) - apránként, lehe­tőleg naponta többször, rövid ideig végezzük a kezelést. Némi előké­szítés után intenzívebben masszírozhatunk. Ügyeljünk a vakbélzónára és mindig vonjuk be a kezelésbe, főleg, ha már operálva volt. LM = émelygés, keserű szájíz, hasmenés, zavaros vizelet. Tartós nyo­más a gyomortáj jobb oldalán. Fejfájás! ktd!

Májfolt:

Már az alapprogrammal elé) dk az anyagcsere regenerációját. Ehhez fontos még a TSZ-III • ba+j, a. ((•)) - • A májzóna mellett masszírozzuk finoman meg a vesezónát, főleg a mellékvesét. Oldjuk az elzáródásokat. LM = hasmenés, ktd!

Mandulagyulladás: (lásd: nyak, gyulladások, fertőzések)

AP; TSZ-II, nyakzóna, főleg a lábujjakat masszírozzuk meg alaposan. A nagylábujj tövén a megkeményedéseket és csomókat milliméterről milliméterre • • • •* masszírozzuk ki. • ((•)) •» >-. Használjunk szórtát vagy a körmeinket, főleg az első és második lábujjnál, az alapizületek belső, lábháti oldalán; tehát felül, a lábujjak között. Teste­sen simítsuk végig a területet. • f, j+ba # - ( ( 0 ) ) A sérülésveszély miatt óvatosan dolgozzunk.

Megfázás:

AP; + az éppen érintett szervzónát (TSZ) alaposan masszírozzuk vé­gig (hólyag, fej, nyak stb.). A lábakat alaposan simítsuk végig, <>-0 =>; naponta többször, hosszabb ideig masszírozzunk.

Méhpanaszok:

AP; TSZ-V •* b, j+ba O O O => talp felől is, „G"-pont főleg a sarok közepén • • « - ( ( 0 ) ) . LM = égés, bőségesebb folyás = kitisztulás. ktd!

168

Mell: (női)

AP; T S Z - I I I • j+ba, f, ügyeljünk a lábon lévő elszíneződésekre, duzzanatokra, megkeményedésekre. • Önkezelés esetén a másik sarokkal érhetjük el könnyen, többször simítsuk végig rajta.

Mellhártyagyulladás:

AP; T S Z - I I I • f+a, j+ba • • • • » , határozottan simítsuk végig. LM = láz, hidegrázás, köhögés, köpetürítés. Orvos! ktd!

Menstruáció:

AP; T S Z - V • a, j+ba tt- • => peremet is használjunk, •» j+ba, főleg belül, a rüszt körül a külső bokáig (petevezeték-reflex), 0-<fc =» >-. Az egész fájdalmas.

- A ciklus és a havi vérzés zavarait talpmasszázzsal nagyon jól lehet befolyásolni. Elsősorban az első menstruáció előtt álló és a puber­táskorban lévő fiatal lányoknak, de a klimaktériumig minden nőnek alkalmaznia kellene a talpmasszázst a havi vérzés panaszmentes le­zajlása érdekében. (Egyáltalán nem az a normális, ha a havi vérzés minden alkalommal fájdalommal jár.)

Nagyon erős, hosszan tartó vérzések esetén a belső boka lábikráig terjedő területét is masszírozzuk jól meg. Ügyeljünk a két-három ujjnyival a belső boka fölött található fájdalmas területekre, és teste­sen simítsuk végig. Ezt a területet és a belső boka alatti területet a másik sarkunkkal naponta többször dörzsöljük és nyomkodjuk meg.

Migrén: (lásd: fejfájás)

AP; T S Z - I + I I • j+ba, f+a. A lábujjakat alaposan masszírozzuk meg, hosszabb ideig, lassan dolgozzunk. A gyomor- és májzónát a T S Z - I I I + r V ((•)) - • ingereljük és simítsuk végig. A migrénnek számos oka lehet, ezért lehetőleg az egész testet be kell vonni a keze­lésbe. Ügyeljünk az idült betegségekre, a mélyen nyugvó, baktérium okozta betegségekre. LM = láz, rövid időre fellángoló fejfájás. A talpmasszázs hatására létrejött átmeneti megnyugvás után visszatérő vértolulás, főleg influ­enzás fertőzés esetén.

169

- Ha hajlamosak vagyunk rá, akkor kerüljük a bosszúságot és a kap­kodást. Lassan és nyugodtan együnk, étkezés közben tegyük félre üzleti és egyéb problémáinkat. A migrén, főleg a gyakran, hevesen, egy oldalon fellépő fájdalom a testi feszültségekre vezethető vissza. Az említett okokon kívül még számosat felsorolhatnánk. Ne számít­sunk gyors sikerre (gyakran nem elég kitartóan alkalmazzuk a talp­masszázst), kiegészítésként masszírozzuk jól meg a gyomortájat -gyakoroljunk álló nyomást a hasfal megvastagodásaira és megkemé-nyedéseire -, és haladjunk tovább a tarkó széle mentén fültől fülig, a nyakat oldalról ellazítólag masszírozzuk meg.

Mivel a migrént mindenkinél más váltja ki, mindenkinek ma­gának kell megtalálnia a neki megfelelő masszírozást, amelynek segítségével megszabadulhat kínzó panaszától. Hasznosak a feszült­ségoldó teák és gyógyszerek. Épp az oly sok embert érintő migrén példa rá, hogy az ember jobban úrrá tud lenni saját panaszán, mint megannyi ilyen-olyan „gyógyász".

Nemi ösztön (vágy): korai, hiányzó, túlzott

AP; TSZ-V • a, j+ba + •» b+k, j+ba • ügyeljünk ezen a területen a különösen fájdalmas csomókra és megkeményedésekre. Szondát vagy hegyes sarkot is használjunk. Ezt a talpmasszázst első­sorban a családi körben és a partnerünknél alkalmazzuk. Amilyen gyakran csak mód van rá, hosszabb ideig.

A beszabályozáshoz mindkét lábat alaposan masszírozzuk meg, ügyeljünk az előforduló alhasi betegségekre. LM = folyás, medencei merevség.

- A nemi ösztön: A népesség jelentős része a nemi élet valamilyen zavarában szenved. Nemcsak azok, akik a nemi szervek betegségei­ben szenvednek; maga a nemi vágy is gyakran megbetegszik.

Ha eltekintünk a nemi életben a nemi szervek betegségei miatt kialakult zavaroktól, akkor sem feltétlenül rák vagy más súlyos lap­pangó betegség akadályozza a nemi vágyat. Akár egy idült, szuny-nyadó alhasi gyulladás vagy egy pszichoszomatikus megbetegedés is befolyásolhatják. A normális működéshez ezen a területen sokkal fontosabb a testi-lelki-szellemi egység, mint más szerveknél és test­részeknél; elsősorban azért, hogy ezzel az ösztönnel a freudi, felsza­badító érintkezés közben egy új életet teremthessünk.

Mit tehetünk a talpinasszázzsal, hogy a nemi vágy úgy épüljön be

170

az életünkbe, hogy se szorongató kényszert, se hiányt ne okozzon? Mindegy, hogy megéljük-e a nemi vágyat, vagy valami másnak tu­lajdonítjuk, ennek a területnek az egészséges működésére minden­képp figyelnünk kell.

A méh. petevezetékek, petefészekek és a herék, ondózsinór, dül-mirigy egyaránt elérhetők talpmasszázzsal az V. testszelvényben. Masszírozzuk a sarkakat alul, oldalt a bokákig; belül és kívül boká­tól bokáig. Mindaddig, amíg egy szerv egészséges, nem fontos is­mernünk a szervzóna (SZZ) pontos elhelyezkedését. Mivel a láb ezen területei eleve érzékenyebbek, a masszírozás - főleg eleinte -nagyon fájdalmas lehet. Emiatt nem kell aggódnunk és rögtön az összes lehetséges betegségre gyanakodni. De, főleg, ha a szervzóna ebben a testszelvényben fájdalmas marad, az orvossal tisztáztassuk az okát.

A sarok területét kiegészítve masszírozzuk még meg a lábszárat, főleg a belső oldalt, egészen térdig. Közben figyeljünk a térd alatt egy tenyérnyivel, a sípcsont közelében elhelyezkedő pontra Ez a terület rendszerint egy kicsit duzzadt és fájdalmas. Gyakrabban, könnyedén masszírozzuk, de olykor-olykor napközben is megnyo­mogathatjuk. Ugyanezt csináljuk a belső boka felett tenyérnyivel elhelyezkedő területtel is, csak még finomabban, mert szinte mindig nagyon fájdalmas, ésmivel fontos akupunktúrás pont, más feladato­kat is ellát. Még egy nagyon fontos tanács: Az V. testszelvényben a szervzóna masszírozásában nincs különbség a nemek között, de a férfiaknál a bal, nőknél a jobb lábszárat kell masszírozni. Ez érvé­nyes mindkét pontra a térd alatt és a boka fölött. Ha még az egész­ségápoláshoz szükséges alapprogramot is elvégezzük a könyv előírásai szerint, akkor a nemi működések terén olyan életerőre te­szünk szert, amilyenre mindig is vágytunk.

Női betegségek:

AP; TSZ-V • a, j+ba + •» b+k, j+ba, ((O)) > *. Alhasi betegségek esetén belül és kívül a bokáig és a lábikráig testesen masszírozzuk az egész sarkat, a lábhátat is bokától bokáig = petevezetékzóna simítsuk végig •». C! = a menstruáció alatt csak könnyedén masszírozzunk =>, de mélyebb nyomással • • •.

171

Nyakbetegségek: (pajzsmirigy betegségek nélkül)

AP; + TSZ-II • a+f, j+ba *•»>•, megfázások és gyulladások esetén főleg a nagylábujj-, nyak- és hörgőzónákat simítsuk alaposan végig. Mandulagyulladás esetén hasonlóképp dolgozzunk, az egész TSZ-II alaposan masszírozzuk meg. Krákogás, torokkaparás esetén lásd: pajzsmirigy, köhögés, rekedtség.

Nyak- és vállfájdalmak:

AP; TSZ-II * j+ba, f+a •-((•)) + • «*. A lábakat gyúrjuk át alapo­san a két kezünk között; főleg a külső oldalon oldjuk a feszültségeket. A váll-reflexzónát mélyen dolgozzuk meg, közben kutassunk a gyak­ran nagyon mélyen fekvő izomkeményedések után a negyedik és ötö­dik lábujj között és • • • nyomással oldjuk. Az egész lábat jól simítsuk végig.

Nyelvégés: (lásd: száj)

AP; TSZ-I+II • j+ba, főleg f. 0 - * - ( ( « ) ) =>, különösen a nagylábuj­jak belső részét - a láb felé hatolva - masszírozzuk jól meg. Ügyeljünk a megkeményedésekre és csomókra. Gyakoroljunk mély nyomást a lábujjközök végénél az alapízületekre; ez nagyon fájdalmas, főleg, ha a szájban gyulladásos folyamatok zajlanak. Az alapprogram végig­masszírozásával a gyomorzónát is érintjük, amelyet nyelvbetegségek­nél, különösen nyelvégésnél mindig be kell vonnunk a masszírozásba, ízérzési zavar esetén a nagylábujj alapízületétől (7. nyakcsigolya) a lábközépcsont végéig (= TSZ-I része) terjedő területet simítsuk lágyan végig. •> =>. Figyeljünk az esetleges gombásodásokra, orvossal vizs­gáltassuk meg!

Nyirokmirigy (csomó)-betegségek:

AP; Az alapprogram kiegészítéseként azokat a testszelvényeket, ahol a megbetegedett nyirokmirigyek találhatók. Nagy felületen dolgoz­zunk, először a mirigyzónát kell finoman aktiválnunk.

- A nyirokmirigyek a mérgek és toxinok ellen bocsátanak ki ellen­anyagokat és a szervezet szűrőrendszerét alkotják. (A nyirokmirigy elnevezés már elavult, bár a laikusok még ezt használják; az orvosi

172

körökben azonban nyirokcsomóknak nevezik őket.) Tudnunk kell, hogy a talpmasszázs-kezeléssel nagyon jól elérhetők és nagyon jól tehermentesíthetők a nyirokcsomók. A lábon végzett masszírozás során nemcsak a lábon, hanem a hozzá tartozó reflexzónában is felszabadulnak (a lekötött energia mellett) a lerakódott anyagok, és ezeket a nyirokcsomók szűrik ki. Ezért fontos, hogy a nyirokcsomók aktívak és egészségesek maradjanak (nemcsak a talpmasszázs szem­pontjából, hanem általában is fontos). Ha megkeményedett és/vagy fájdalmas nyirokcsomókat fedezünk fel magunkon vagy hozzátarto­zóinkon, ne habozzunk; azonnal forduljunk orvoshoz.

Nyugtalanság:

AP; az alapprogram kiegészítéseként a plexus solaris területét TSZ-II+III • j+ba, a. 0 - * álló nyomással kezeljük. A pajzsmirigy zónát megnyugtatólag masszírozzuk. Általában ne dolgozzunk túl hosszan és gyakran. Komoly C,szakai nyugtalanság esetén gondoljunk a munka­helyi huzatra is. A lábak rángása esetén vizsgáltassuk meg a sóháztar­tást. Vizsgáltassuk meg a szívet és a keringést. Cukorbetegség is okozhatja a nyugtalanságot.

O r r -vérzés, -hurut (nátha), -polipok:

AP; TSZ-II, különösen a nagylábujjat + hörgőket. • j+ba, főleg f, O- • és ((•)) •* is. A lábujjak körömágya körül használjunk szondát vagy a körmünket. A fájdalmat mindig hagyjuk lecsengeni. Könnyen és lassan dolgozzunk. Orrpolipok esetén, különösen gyerekeknél, ki­egészítésként az egész TSZ-V jól masszírozzuk meg, különös figye­lemmel a belső boka körüli és alatti területre. LM = fokozott orrfolyás.

Orrmelléküregek -hurut, -gyulladás, -gennyesedés:

AP; TSZ-I+II • j+ba, f+a • • •-((•)) •» A lábujjakat és a lábat alapos átmasszírozással tehermentesítsük, főleg a nagylábujj köröm­ágya körül masszírozzunk milliméterről milliméterre haladva • • • nyomással. Használjunk szondát vagy a körmeinket. Egyébként a nagylábujjat, főleg a belső oldalát, lefelé, az alapízület irányába teste-

173

scn masszírozzuk meg, hogy a fejet tehermentesítsük. LM = Váltakozva láz, fázás, orrdugulás, orrfolyás, szomjúság.

Öregkori tünetek:

Senki nem kerülheti el a megöregedést. Nem mindegy azonban, hogy már fiatalon öregnek nézünk ki és öregkori tünetek gyötörnek bennün­ket, vagy még magas életkorban is megőrizzük fiatalos erőnket. Éppen ezen a számunkra oly fontos területen nyújt hathatós segítséget a talp­masszázs. Az ön-, illetve párkezelés váljon kedvelt, elhagyhatatlan szokásunkká. Amíg nincs semmilyen kezelést igénylő betegségünk, alkalmazzuk az alapprogramot. Ha van. akkor keressük ki a javallatok közül, amelyikre éppen szükségünk van.

Rák:

Előrehaladott rákos folyamatokat ugyan elsődlegesen nem kezelhetünk talpmasszázzsal, de jelentősen könnyíthetünk vele a betegen. Minde­nekelőtt a családi kezelésben tudjuk a szervezet védekezőképességét növelni és a beteg életkedvét visszaadni. Az alkalmazás időtartama és módja a betegség súlyosságától függ. A könnyű, naponta többször ismételt talpmasszázs sokszor bevált. A munka alapja az alapprogram: ennek segítségével alakíthatjuk ki a saját programot.

Rekedtség: (lásd: nyakbetegsegek)

AP; TSZ-I+11 • f+a, j+ba * X = > elsősorban a hörgők, a pajzsmirigy, de a szív és a gyomor zónáit is (TSZ-III) finoman masszírozzuk végig. A lábak hátoldalán • f, j+ba ((0))-((0)) >• nagylábujj és a második lábujj között, az alapízület fájdalmas pontjait keressük meg, és • • • álló nyomással, rövid ideig körömmel masszírozzuk és ingereljük. így elérjük a gégét és a hangszalagokat is. Hasonlóképp masszírozzuk a hetedik nyakcsigolyát. Ügyeljünk a gyomorra.

Remegés: (lásd: idegek, agy, gerincvelő, félelem, gyengeség)

AP; TSZ-1 • f+a, j+ba ingereljük a plexus solarist, a pajzsmirigyet nyugtassuk meg. Egyes izmok remegése (izomrángás) legtöbbször ás-

174

ványisó-hiányra vezethető vissza; ennek pótlása hatásosabb, mint a talpmasszázs. Az idült, parkinsonos remegés hatásosan enyhíthető talpmasszázzsal (Parkinson kór: mozgásszegénységgel, jellegzetes görnyedt testtartással, az izomfeszültség fokozódásával és a nyuga­lomban levő végtagok remegésével járó kórkép). Önkezelés esetén támasszuk (felváltva j+ba) nagylábujjunkat egy kisebb, hegyes sarok­hoz (vagy peremhez), és a másik sarkunkkal nyomjuk jól neki. így az egész nagylábujj-párnát átmasszírozhatjuk. A fájdalmas pontoknál áll­junk meg ( ) - $ - • nyomással hosszabb ideig. Ezzel a talpmasszázzsal az agyat és az agyalapi mirigyet tehermentesítjük, így a remegés csök­ken. Főleg a remegéssel járó végtaggyengeség esetén gondoljunk ideggyökgyulladásra a gerinc területén.

Reuma:

AP; TSZ-IV+V 0 - « r - « ((•)) Az egész lábat masszírozzuk át. Ügyeljünk a megkeményedésekre és görcsökre. Serkentsük az emész­tést és a hólyagot, a TSZ-IV testesen és mélyen masszírozzunk. A sarok szélén és az egész sarok körül nyomással masszírozzunk. Hasz­náljunk peremet, szondát vagy körmöt. >-. LJvf-= kisugárzó fájdalom, merevség, főleg a fartájékon, de az egész testben is, láz.

Sárgaság:

AP; TSZ-III-IV • f+a, j+ba, főleg j ((Oj) •» + ügyeljünk a bélre általában, de különösen a vakbélre ((O)) LM = émelygés, keserű szájíz, ktd! Kövek esetén: le!

Sarokfájdalom:

AP; TSZ-V - főleg a sarok szélén • a és oldalt, j+ba, ( ( 0 ) ) - « • © szondát vagy körmöket alkalmazzunk, mm-ről mm-re • • • > + felfelé simítsuk végig. LM= medencei merevség, alhasi fájdalom, fogyás, ktd!

175

Sebek:

- A láb megfelelő reflexzónájában szinte mindig kirajzolódnak a kül­ső és a belső sebek (műtétek). Különbözőek lehetnek: mély, kissé kivörösödött barázda, vörös pont vagy egy duzzanat. A sebek általá­ban jól hozzáférhetők a talpmasszázs számára. Műtétek, sérülések és csonttörések esetén a talpmasszázs segítségével közvetlenül tu­dunk hatni a sebgyógyulásra. Alkalmazzuk gyakran, az adott gyó­gyulási folyamatnak megfelelő ideig a kezelést. Ha egy kis golyót teszünk a zokniba, és a megjelölt helyet újra meg újra a földnek vagy falnak nyomjuk # # #, majd felengedjük, sokkal gyorsabban javul majd az állapotunk. Lábtörés vagy más, gipszkötéssel járó sérülés eseténa másik lábat masszírozzuk alaposan meg, és a nem hozzáférhető lábunk helyett masszírozzuk az azonos oldali kezünket és karunkat (a kézen is vannak reflexzónák, csak nem olyan kifeje­zettek).

Sérvpanaszok (átmeneti enyhítésükre egyébként forduljunk orvoshoz):

AP; TSZ-V • a. + •» b, ba+j, sérv oldalára koncentrálva JC részben > - a sarokízületet masszírozzuk.

Szagérzékenység:

AP; TSZ-III • főleg a, j+ba ((O)), X •»; ügyeljünk a gyomorra, rekeszizomra, plexus solarisra. A dohányfüsttel, virágillattal, parfü­mökkel, testszagokkal szembeni szagérzékenység legtöbbször idegi alapon jön létre, ilyenkor a fenti utasítások szerint járjunk el. Az első­sorban állott ételszaggal szembeni érzékenység esetén a fenti utasítá­sok mellett a köszvénynél leírtakat is alkalmazzuk. Alkalmazzunk homeopátiát.

- Bizonyos, mások által elviselhető szagokkal szembeni túlérzékeny­ség esetén allergiáról vagy mániáról beszélünk. Sok, erről panaszko­dó ember így is fogalmaz: „Allergiás vagyok erre az örökös dohányfüstre (többek közt)"; mások a testszagokra érzékenyek, megint mások az állott ételszagot nem tudják elviselni...

Ezeknek az érzékenységeknek a hátterében gyomor-bélbetegsé­gek és epe-májzavarok lehetnek, de a test savval való elárasztása

176

(köszvény) is előidézheti. Gyakran csigolyarendellenességekből is eredhetnek effajta zavarok. Az összes lehetséges okot közös nevező­re hozva azt mondhatjuk: a szaglószerv fokozott érzékenysége a testi-lelki túlhajszoltságból eredő legyengülés miatt jön létre.

A terhességen nem sokat kell gondolkoznunk; már régóta tudjuk, mi okozza ilyenkor a szagérzékenységet. De más okai is lehetnek, kiváltképp, ha émelygéssel és hányással együtt fordul elő. Ha az ilyen állapot hosszabb ideig tart, mindenesetre tanácsos az orvos véleményét kérni. A természetgyógyásznak, ha szagérzékenységről hall, egy sereg hasznos homeopatikus szer jut eszébe. A nagyon válogatós emberek sokszor egyszerűen csak szagérzékenyek. (Jus­son eszünkbe, ha például a gyerekek nem akarnak enni!)

Száj -nyálkahártya-gyulladások, -fekélyek, -berepedések, -szag:

AP; TSZr-II • j+ba, főleg f, • - • • • > • • » . A nagylábujjakat alaposan masszírozzuk meg. Használjunk peremet vagy sarkat.

Szédülés

AP; főleg TSzVII + vesét és bélzónát • j+ba, f+a •)--•> + O O O =>. Ügyeljünk a köszvényre, magas vérnyomásra, gerincoszlopra (fő­leg a nyaki gerincre) és a pajzsmirigyre. Gondoljunk a gyógyszerekre (például fogamzásgátló tablettákra).

Székelési panaszok: (lásd: bél, végbél, végbélnyílás, has, hasmenés, székrekedés)

AP; TSZ-IV+V • j+ba, a, •-((•)) •* ^. A TSZ-IV esetén bal oldalon a sarok közelében, a láb belső élén kezdjük, a bél lefutása mentén masszírozzunk, a jobb lábon tovább a vakbélzónáig. Ha így előkészítettük a vastagbelet, csak akkor masszírozzuk jobbról balra, puha nyomással O O O => - é *. LM = bűzös szelek, kérges bélsárürítés.

177

Székrekedés: (lásd: székelési panaszok)

AP; TSZ-IV+V • j+ba * - ((•)) mindenekelőtt a hasat és a sarkat, de az epereflexet és a hasnyálmirigyet is kezeljük. Régóta fenn­álló székrekedés esetén a lábikraizmokat is masszírozzuk át. Naponta többször gyakoroljunk nyomást a kézemelő izom hasára. (Ez az izom a könyök mögött, az alkar felső részén található.) A mély nyomás nagyon fájdalmas, oldja azonban bélfeszülést, amely a székrekedést okozza.

LM = túl erőteljes masszázs esetén hasmenés. A mérgező anyagok felszabadulása miatt fejfájás, kdt!

Szemek:

AP; TSZ-II • a+f, j+ba <*+• => - főleg a lábujjak felső és alsó oldalán található szemzónák masszírozása lehet nagyon fájdalmas. Keressük a kis csomókat és megkeményedéseket a lábujjakban és a környező szövetekben. A SSZ-t célzottan masszírozzuk, de ne ingerel­jük túl.

Lassan dolgozzunk, inkább kevesebbet, naponta háromszor-négy­szer. Szemégés, kötőhártyagyulladás és más, szem körüli betegségek esetén még a TSZ-IV is alaposan masszírozzuk meg • a. j+ba • • • •* (a kötőhártya kapcsolatban van a gyomorral). - A szem saját betegségei - mint például a szaruhártya-betegségek, a

hályog vagy a retina-betegségek - sokszor nagyon jól befolyásolha­tók a talpmasszázzsal, máskor viszont alig vagy csak hosszas keze­léssel tudunk változást elérni. Ezen a területen nagyon jól használható a talpmasszázs az ön- és párkezelésben. Minél tudato­sabban végezzük a munkát, annál jobban kiegészítjük vele az orvosi kezelést. LM = szemkáprázás, szemhéjrángás. le!

Szívbetegségek:

AP; TSZ-I+III, főleg a nagylábujj alapízülete. • főleg ba, a+f, de j is. A nagylábujj alapízületének talpi oldalán (szívkoszorúerek -SZZ) ke­ressük meg a megkeményedéseket és a duzzanatokat, ((O)) * masszí­rozzuk meg. A szívzónát (TSZ-II) hasonlóképp simítsuk végig. LM = átmeneti heves szívdobogás, verejtékezés, nyugtalanság, ktd!

178

Szülés:

- Könnyű szülés előkészítésére, amely normális medencét feltételez, AP a terhesség alatt naponta könnyedén végigmasszírozzuk, és eh­hez a terhesség utolsó napjaiban TSZ-V • j+ba, a+ •» oldalt b+k j+ba O - ö =>.

- Terhesség alatt a lehetséges mellékhatások miatt nem szabad az alhasi zónákat (SZZ) erőteljesen masszírozni. Ezek nem fordulnak elő, ha már a terhesség kezdete óta a napi talpmasszázzsal karban tartjuk a testünket.

Teltségérzés: (haspuffadás)

AP; TSZ-III • j+ba, a. O O •!• => + könnyedén simítsuk végig a gyomorzóna és a gerinc területét •>-. Változtassuk meg a táplálkozást, kerüljük a bosszúságot és a haragot.

Trombózis:

Vigyázat! Trombózis esetén ne alkalmazzunk talpmasszázst, amíg gyulladás áll fenn. Csak akkor alkalmazzuk a megfelelő talpmasszázst és az alapprogramot a beteg területek ellátására, ha az orvosi kezelés már elhárította a további trombózisok kialakulásának veszélyét.

Tüdő -betegségek, -gyulladások:

AP; TSZ-II+III • j+ba, a+f O O O =>, szélesen, testesen masszí­rozzuk meg, főleg a láb oldalsó részén, a lábhát és talp átmeneténél. Kövessük az orvosi utasításokat. Lásd a láz kezelését.

Vakbélgyulladás:

AP; TS2%IV • előrefelé j, a. ((O))-©, «• >• vigyázzunk a meg­keményedett területekre, a lábikraizomzatot a térd alatt egy kézszéles-ségnyivel, a külső oldalon alaposan masszírozzuk meg. Forduljunk orvoshoz. LM = rosszullét, hányás, hasmenés, ktd!

179

Vakság: (átmeneti is)

AP; TSZ-II + gyomorzóna • a+f, j+ba, - a lábujjakat, főleg az 1.-2.-3. • • •-(((})) >- a lábujjhegyektől a láb irányába masszí­rozzuk. Az egész vállövet • • • dolgozzuk át. Perem vagy sarok! LM = könnyfolyás, ktd!

Végbél:

AP: TSZ-V • a, j+ba, + •» b+k, j+ba, de ba O O O => >- finoman dolgozzunk, mivel ez a terület legtöbbször nagyon fájdalmas. A nap folyamán többször a másik sarkunkkal a bokák alatti, sarok körüli területet dörzsölgessük vagy nyomkodjuk meg. A sarok alsó részén peremet alkalmazzunk. Terhesség alatt legyünk óvatosak. LM = átmeneti égő érzés, nedvedzés, hasmenés.

Végbélnyílás: (-berepedések, -viszketés, -előesés, nedvedző)

AP; TSZ-V, b. j+ba, de a bal lábra nagyobb figyelmet fordítsunk. Bármilyen panasz áll fenn, az alaptevékenység mindig ugyanaz. Vég-bélncdvedzés, -viszketés, -berepedések esetén jól masszírozzuk meg az egész sarkat, körbe a rüszt körül és a lábikra felé. Vezessük le a nyirkot! Végbélelőesés esetén a bél területét tonizáljuk. Lágyan dol­gozzunk, alaposan simítsuk végig * O > =>. LM = nagyfokú égés. ktd!

Vénagyulladás: (visszérgyulladás)

Figyelem! Az alsó végtagok visszérgyulladása esetén orvosi megbe­szélés nélkül ne alkalmazzuk a talpmasszázst, annak ellenére sem, hogy ez a terápia kiválóan alkalmas érbetegségek kezelésére. Az alap­programot többször csináljuk végig, de egyszerre ne túl erősen. Ne a szervzónában lévő lerakódások és salakanyagok feloldását célozzuk (mint ahogy általában a talpmasszázs arra törekszik), sokkal inkább az energiatorlódások feloldását, amelyek nagy szerepet játszanak az effaj­ta érbetegségek létrejöttében. Túlnyomórészt megnyugtatókig masszí­rozzunk + - + O O O .

180

Véráramlási zavarok: (lásd: Köszvény, összenövések, elmeszesedés)

AP; Az érintett helyhez tartozó TSZ-t és zónát masszírozzuk. Vér­áramlási zavarok esetén mindig nagy felületen masszírozzunk, tehát egyenként egyik szervzónát se kezeljük erőteljesen.

Vérnyomás:

- alacsony AP; TSZ-I tehermentesítsük a gerincet felülről lefelé haladva, TSZ-II lábujjakat O O O => + szívzónát ingereljük ((O)).

- magas: AP; TSZ-I+IV vesezóna; magas második érték esetén • ((O)) *; egyébként a nagylábujjpárnákat masszírozzuk keményen, peremeket és sarkakat is vegyünk igénybe. Főleg a 12. háti csigolyánál lévő SZZ a láb belső oldalán. LM = fejfájás, enyhe szédülés, ktd!

Vérszegénység: (anémia)

AP; TSZ-II+III • ba+j ((O)) •*; lépzóna; • a. J+ba, főleg ba ((0)). Szegycsont (Legyünk óvatosak vészes vérszegénység esetén.) Forduljunk orvoshoz!

Vértolulás:

AP; TSZ-I+II, főleg a nagylábujjak + vesezóna • a+f, j+ba X könnyed masszírozással kezdjük, levezetésként simítsuk végig a láb­ujjtövek irányába. LM = orrvérzés, le!

181

Vérzések: (általában)

AP könnyedén; TSZ-II • f+a, j+ba, orrvérzés esetén az orrzónát masszírozzuk. A méhvérzések és az erós, hosszan tartó menstruációs vérzések ellen a legjobb, ha a láb belső oldalán, a boka felett két vagy három ujjal enyhe nyomást O O O gyakorolunk. Hosszabb ideje tartó vérzések esetén keressük fel az orvost.

Vese -betegségek, -kövek, görcsök. Mellékvesék:

AP; TSZ-IV+V • j+ba, a. • > és • • • is. A vesebetegségek és a kövek esetén is lassan és lopakodva masszírozzunk. Ne ingereljük túl. A veséket nagyon jól el lehet érni a talpmasszázzsal, de a gyógyu­lás nagyon sokáig tart. Gyakran évek kellenek hozzá! Kövessük az orvosi utasításokat. Köves görcsök (kólika) esetén a 12. háti csigolya és az utolsó borda találkozásának szögletében lévő (fájdalmassá vált) pontot erős nyomással masszírozzuk (peremet is használhatunk). Ez egy speciális kólikás pont, epekőkólika (epeköves görcs) esetén is ha­tásos. • - ( ( • ) ) . LM = homok es kövek leszállnak, ktd!

Visszértágulatok:

AP; TSZ-V • főleg a, j+ba + •» b, j+ba # - 0 =>, nagy felületen dolgozzunk. Figyelem! A visszereket nem szabad masszírozni. Az TSZ-V területén, tehát a medence, a lágyék, a keresztcsont és az ágyé­ki gerinc területén a talpmasszázs nagyon hasznos. Ne feledkezzünk meg az alapprogramról!

Vizelési inger (kóros):

AP; + TSZ-V • a, ba+j, •* b, ba+j, belső boka irányába testesen masszírozzunk + • j+ba, főleg f, láb külső szélét TSZ-II területén ((O)) * masszírozzuk végig. Ez a hely a lábon kóros vizelési inger esetén gyakran nagyon duzzadt.

182

Vizenyő: (folyadékgyülem)

AP; TSZ-III+IV • j+ba, f+a * •» Testesen, húzva és mélyen simítsuk végig. Lassan dolgozzunk; Serkentsük a nyirokáramlást. A szívzónát különösen a bal lábon alaposan masszírozzuk végig. Ügyeljünk a vesékre. LM = fokozott vizelési inger.

183