FENNTARTHATÓ ÉLET

Debreceni Egyetem, 2015/2016. tanév I. félév, leadta és lejegyezte Végh László

2015. november 30.

0.1. Tudnivalók a vizsgázásról

Szinte valamennyi munkanapon lesz vizsga, a Neptunon veheti fel. Ha ott még nem tud vizsgát felvenni,vagy már lehetne, de amikor jönne, arra a napra vagy idoszakra nincs adva idopont, a vl@atomki.mta.hucímre írja meg, hogy mikor szeretne vizsgázni. Akinek más kérése vagy kérdése van, az 11359-es egyetemihívószámon (városból 509259) érhet el. Ha nem tud jönni a felvett vagy kért idopontban, inkább írjon, mertahol vizsgáztatok, ott nem tudom a hívást fogadni. A vizsga helye: Atomki, VIII. épület (háromemeletes),bejárat a Poroszlay úti portán, majd jobbra kell térni. A VIII. és IX. épületet összeköto nyaktagba belépveeloször jobbra, majd balra térve lelik meg a VIII. épület lépcsoházát. A második emeleten, a tanterembenvan a vizsga, a lépcso oda visz. Ha a tanterem foglalt, akkor jobbra térve a 205-2-es szobát keressék. Avizsga szóbeli.

Mindenki boven találhat az anyagban számára új és érdekes dolgot, akárolyan anyagrészekben is, aholilyenekre eleve nem számítana. Ezért figyelmesen olvassa áta teljes jegyzetet. Ha két közlés között 2-3másodperc nem telik el, akkor a közlések nem jutnak el az emlékezet közbenso tárolójáig. Elég az egyszerifigyelmes átolvasás és ha ki is esne valakinek ez-az, ettol függetlenül látszik, hogy alaposan átvette-e ateljes jegyzetet.

Tartalomjegyzék

0.1. Tudnivalók a vizsgázásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . 1

1. Bevezetés 1

2. A fejlodést vezérlo természettörvény 4

2.1. Sokelemu rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . 4

2.2. A folyamatok iránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . 6

2.3. Szervezodo rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

2.4. Az élovilág mint rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 8

3. A mai ember megjelenésétol a történelmi emberig 9

3.1. A mai ember kialakulásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . 10

3.2. Osi életmódunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 12

3.3. Ösztöneink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . 14

3.4. Letelepedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . 17

1

3.5. Göbekli Tepe, a földmuvelés kezdete . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 17

3.6. A történelmi ember megjelenése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . 18

4. Elménk muködésérol 20

4.1. Öröm, sikerélmény, boldogság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . 21

4.2. Tudatalatti és tudatos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . 23

4.3. Félrevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . 25

4.4. Tanulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . 27

4.5. Öröklött és szerzett képességeink . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 28

4.6. Okos és bölcs gondolkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . 31

4.7. Világszemlélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . 33

4.8. Osbizalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 33

4.9. Csoport- és tömeglélektan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . 35

5. Állam 37

5.1. A világtörténelem dióhéjban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . 37

5.2. Állam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . 38

5.3. Fenntarthatóan élo társadalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

5.4. Az állam vezetésérol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

5.5. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . 49

6. Emberépítés 53

6.1. Tanulás az iskoláskor elott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

6.2. Tanítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . 55

6.3. Emberi értékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . 58

6.4. Én és a többiek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . 60

6.5. Vallás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . 62

6.6. Vallás és fennmaradás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . 64

6.7. Tízparancsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . 66

6.8. Keresztyénség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . 67

6.9. Az iszlám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . 69

7. Mai életmódunk kialakulása 70

8. Gazdasági növekedés és a fogyasztói életmód válsága 72

8.1. Gazdasági növekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . 72

8.2. Hirdetések és a fogyasztói társadalom . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 80

8.3. A fogyasztói társadalom hanyatlásának jelei . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . 83

2

9. Élelmiszertermelés és természetes környezet 85

9.1. Zöld forradalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . 86

9.2. A mutrágya és a termotalaj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

9.3. Nagyüzemi állattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . 89

9.4. A zöld forradalom után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . 90

9.5. Egészségtelen élelmiszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . 91

10. Környezeti válságok 93

10.1. Világméretu környezeti válság . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 93

10.2. Megszaladt fejlodés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

10.3. Eroforrásválság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 97

10.4. Emberi válság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . 100

10.5. Mai társadalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . 105

11. Világegyesítés 110

11.1. Zsákutcás fejlodés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

11.2. A Mammon világuralma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . 111

11.3. Pénzerosödés és összeomlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .115

12. Anyagkímélés 116

12.1. Fenntarthatóság elvi alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . 116

12.2. Szemét nélküli termelési rendszerek . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 117

12.3. Európai Közösség, Magyarország és a fenntarthatóság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119

12.4. Magyarokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . 120

13. Az emberiség esélyeirol 122

13.1. A kipusztulás veszélye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . 123

13.2. Útravaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . 124

1. Bevezetés

Egészen az új évezred elso évtizedében bekövetkezett fordulatig nemcsak Európát ésÉszak-Amerikát,hanem szinte a világ egészét áthatotta a haladásba vetett hit. Úgy harminc éve még árulhatták az Inota szeletnevu rudas csokoládét. Papírja az inotai eromuvet ábrázolta három fekete füstfelhot okádó kéményével,amelyek szalagokként húzódtak végig a papíron. Ez akkor senkit sem zavart, az eromu és a gyárkéményekaz ember természet felett aratott gyozelmét hirdették. Ünnepeltük magunkat, a természetet legyozo em-bernél nincs csodálatosabb.

Kimeríthetetleneknek tartottuk a természeti eroforrásait. Ugyan a bánya vagy az olajkút kimerülhetett,de új tárnákat nyitottak, új kutakat fúrtak. Ha szukösség támad valamiben, az a fejlodés hatóerejévé vá-lik, így tanították. Angliát hozták fel példának, ahol a tuzifa hiánya miatt kezdtek szénnel tüzelni. Ezvezetett az ipari forradalomhoz. Olyan jó volt azt hinni, hogy nem kell a nyersanyagok fogyásától tar-tani, hiszen az ember eddig is mindig talált az apadóban lévo nyersanyag vagy eroforrás helyett újat, sot

1

boségesebbet. Hittek a korlátlan fejlodés lehetoségében. Efféle mondatok szerepelnek világszervezetek,mint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 1944-es keltezésu alapítóleveleiben: bolygónk eroforrásaifelmérhetetlenül gazdagok. Mindenki számára elérheto a jólét. Ehhez csak a termelést és kereskedelmetkell jól szervezni. A hatvanas években könyvekben, újságcikkekben arról olvashattunk, hogy a Föld simánel tud tartani akár 50 milliárd embert is. Sot mindenkinek évi húszezer dollár lehet majd a jövedelme, mintaz akkor leggazdagabb országok polgárainak.

Hatvan éve még aligha volt olyan ember a világon, aki tudományos szempontokat mérlegelve arraa következtetésre jutott volna, hogy a rohamosan fejlodo emberiséget a végpusztulás veszélye fenyegeti.Gazdagodott, növekedett a világ, a tudomány haladása szédíto távlatokat vetített elénk. Bízhattunk abban,hogy a magegyesülést (atommagfúziót) szolgálatunkba állítva kimeríthetetlen eroforráshoz jutunk és máraz 1970-es évekre elkészül az elso ilyen eromu. Hittük, meghódítjuk a világurt és a Naprendszer ero- ésnyersanyagforrásait is szolgálatunkba állítjuk. Bíztunka jövoben, abban, hogy a gyermekeink jobban élnekmajd, mint mi.

Vagy negyven évvel ezelott különbözo nemzetiségu értelmiségiek egy csoportja felismerte és meg isfogalmazta, hogy kimeríthetetlen eroforrás nélkül az emberiséget végzetes válság fenyegeti. Ahogy telt azido, úgy váltak érzékelhetobbekké az eroforrás- és a világméretu környezeti válság jelei. 1972-ben éltünka legjobban, az egy fore eso energiafogyasztás ekkor volt a legmagasabb a világon. Az 1973-as olajválságután csökkent a gazdaság növekedésének üteme. 1985-re lelassult a mezogazdasági termelés több mintharminc éven át tartó igen gyors növekedése és láthatóvá vált, hogy az iparszeru mezogazdaság végzetesenkárosítja a termoföldet és az édesvízkészleteket. 1998-ban a világ koolajkészleteit felméro szakemberekegy csoportja a nyilvánosság elé tárta, hogy már egy ideje évente sokkal több koolajat használunk, mintamennyi új készletet évente találunk. 2008-ra megugrottaka koolaj, földgáz és élelmiszerárak és azótais egyre hevesebb küzdelem folyik a bolygó még megmaradt eroforrásainak elosztásáért. 2008oszén azUSA pénzügyi válsága a világ egészére kiterjedo pénzügyi és gazdasági válságra vezetett, amely most lépújabb, még pusztítóbb szakaszába. Egyre kevesebb a beruházás, emiatt az eroforrások és az alapanyagok áracsökkenoben van. A növekvo felmelegedés, a vízhiány és a túlnépesedés, valamint az ezek miatt is növekvoeroszak és háborúk miatt pusztuló közel-keleti és észak-afrikai térségbol népvándorlás indult Európába.

Jegyzetünkben a világválság emberi és anyagi hátterérol, az összeomlással fenyegeto átmenet várhatólefolyásáról valamint a felkészülés lehetoségeirol szól. Elorebocsátanánk, a Kárpát-medence népei a világtöbbi részéhez viszonyítva jobb jövoben reménykedhetnek. De a megmaradásra csak akkor lehet számot-tevo esélyünk, ha már most szembenézünk azzal, hogy ténylegesen milyen helyzetben vagyunk, mi várhatreánk és felkészülünk a jövore.

Sok minden fenyegetheti az embert. Rá kellett jönnünk, és eza 20. században vált nyilvánvalóvá, hogynem a természetes veszélyforrások, mint a ragadozók vagy a mérgezo növények jelentik a nagyobb gondot,ezekhez márosidok óta hozzászoktunk és ösztönösen is védekezünk ellenük. Inkább saját magunktól, azember által akaratlanul eloidézett ártalmaktól kell tartanunk. Míg más élolény csak öröklött adottságainakmegfeleloen változtatja az élohelyét, addig az ember nem csupán génjei által meghatározott módon, hanema nemzedékek során felhalmozott tapasztalatot, tudást is felhasználva formálja környezetét. Emiatt az emberkörnyezetre gyakorolt hatása jóval nagyobb mértéku és másjellegu, mint amilyenre egyéb fajok képeseklehetnek. Ahogyan történelmi ismereteink gyarapodtak, felismerhettük, mennyire gyakori a történelemsorán a virágzó társadalmak hanyatlása, pusztulása. Bár számos esetben az embertol független éghajlativagy környezeti változások is álltak az összeomlások mögött, az esetek többségében a hanyatlás oka akörnyezete ero- és nyersanyagforrásainak felélése. Tekintsük át néhánytörténelmi példát, közülük az egyiklegtöbbet idézett a Húsvét-sziget társadalmának pusztulása.

A Húsvét-sziget népének története. Más lakható szárazföldtol hatalmas távolságokra van a Húsvét-sziget. Területe durván 160 négyzetkilométernyi, éghajlata meleg égövi, valaha termékeny talaja ma márterméketlen. Kopár a sziget, csak a tengerparton álló hatalmas koszobrok hívják fel magukra a figyel-met. 1722 húsvétján a kietlen, puszta szigeten a felfedezok alig kétezer tengodo oslakost találtak. Három

2

méternél magasabbra növo fa vagy bokor sem nott a szigeten, a növényzet fufélékbol, sásból és páfrányok-ból állt. Hasonlóan szegényes az állatvilág is. Rovarokon kívül nincs másoshonos szárazföldi állat,nincsenek sem denevérek, sem szárazföldi madarak, sem csigák vagy gyíkok. Egyedüli háziállat a tyúk.Régészeti feltárásokból ma már ismerjük, mi történt a szigeten.

Valóságos édenkert volt valaha. Óriási, több ezer évig élo pálmafákból állóoserdo borította, gazdagnövény és állatvilággal. Mivel a szigeten nem éltek ragadozók, a tengeri madarak háborítatlan fészkelohe-lyeként szolgált. Lakói, a csendes-óceáni térséget benépesíto polinéziai hajósok, 800-1100 körül érkezteka szigetre. Jól boldogultak, eleinte a sziget adottságaihoz alkalmazkodva éltek. Fo táplálékuk a hal volt.Mivel a parti vizekben nagyon kevés a hal, kint a nyílt tengeren halásztak. További eledelül a szigeten élomadarak, az ott termo gyümölcsök, valamint a magukkal hozott polinéziai termények és a tyúk szolgált.Eleinte a fa foleg a fatörzsbol kivájt csónakok készítéséhez, épületfának és tuzifának kellett. Terményeiketa pálmafák közötti területeken nevelték, a pálmák védték a talajt a pusztulástól, óvták a kiszáradástól ésfenntartották termékenységét.

Nagyon muveltek voltak a szigetlakók. Virágzásának korszakában a gazdag és termékeny szigetenhétezer, egyes becslések szerint húszezer ember élhetett.Nem egyik napról a másikra következett be apusztulás, amely nagyrészt a szoborállítások következménye volt. Óriási szobraikat azosök tiszteletéreemelték, a szertartásaik ezeknél folytak. Tuzhányói kozetekbol koszerszámokkal faragtákoket. 10-20méter magasak is vannak közöttük, a legnagyobb 270 tonna tömegu. Ezeket a kobányától a tengerpartigsokszor csaknem tíz kilométer távolságra kellett szállítaniuk. Pálmafák törzsein görgetve, kötelekkel húztákoket, azoslakók szerint a vontatáshoz 70 felnott összehangolt munkájára volt szükség. Köteleket egy,a szigetenoshonos fa rostjából fontak. Nagyjából 900 szobrot készítettek, közülük négyszázat már nemtudtak felállítani. Ottmaradtak a kobányákban, vagy a szállításuk szakadt meg.

1200-1600 között készült a koszobrok többsége. 1280 körül kezdték a görgetéshez használt pálmáknagybani irtását. Kiszedték a fák tövét is és a maradékokat felégették. 1450 tájt a kétezer évig is eléloóriás pálmafajta végleg eltunt és 1650-re valamennyi fás szárú növény kiveszett a szigetrol. Foképpen avontatáskor útjukba eso terület letarolásával pusztíthatták el azoserdot. Ezután fa hiányában száraz sással,fuvel foztek és nem tudtak többé csónakokat készíteni. Ettol fogva az étrendbol hiányoztak a nyílt tengerenfogott halak és delfinek, addig ezek voltak a fo fehérjeforrásaik. Kiveszett az összesoshonos szárazföldimadár, eltunt a tengeri szárnyasok jó része is.

Ezután földmuvelésbol éltek. Húsnak ott volt a szigetlakók által hozott tyúk. Ámaz erdok irtása miatta hoség, szárazság, eso és szél gyorsan pusztította a talajt, évi 3 méternyi sávbantunt el az emelkedokrol.Védekezésként a szigetlakók a sziget területének a felére úgy egymilliárd, átlag kétkilós követ hordtak.Ez lassította a talaj eltunését, mert nem száradt ki annyira, védte a széltol, esotol és a homérsékleti in-gadozásoktól. De a föld mind soványabban termett. Éhínség kezdodött. Sziklakövekbol erodítményszerutyúkólakat építettek, miközben ezeknél kisebb faházakbanlaktak. Lándzsákat készítettek. Lázadások törtekki, elsöpörték a vezeto rétegeket, törzsfoket és papságot. Felbomlott a rend, a nagycsaládok egymásnak es-tek, tombolt az eroszak. Sokan barlangokba költöztek, ezeket jobban védhettek. Éhségükben megettekmindent, amit lehetett. Ráfanyalodtak az általuk behurcolt patkányokra is, majd elterjedt az emberevés.

Vannak szigetek, ahol szintén így végezték, de néhány hasonló szigeten édeni körülményeket találtak afelfedezok. Nem szükségszeru, hogy egy közösség elpusztítsa önmagát. Ma úgy mondjuk, hogy a Húsvét-sziget társadalma jóval fejlettebb volt, mint a természettel összhangban élo szigeteké. Magasabb szintuvolt a munkamegosztás, az emberek jóval többet termeltek, mint másutt. Míg a ma fejletlennek nevezetttöbbi szigeten csak magának és családjának halászott valaki, addig a húsvét-szigeti halász a kofejtoket,kofaragókat, kötélveroket, vontatókat, a szoborállítókat és természetesen a vezetoket is ellátta hallal. Ígya társadalmi össztermék, a GDP is sokszorosan meghaladja a természettel összhangban élo társadalmakét.Ki kell mondani, nagyfokú szervezettség, a gazdasági növekedés, a magas GDP az emberevésig juttatta aHúsvét-szigetet. Ne higgyük el, bárhogyan sulykolják is belénk, hogy boldogító az, amit ma a társadalomfejlettségének, gazdasági növekedésnek és teljesítménynek neveznek.

Megdöbbento, hogy nagyjából ugyanakkor hagyták abba a szobrokkal kapcsolatos munkákat. Csinálták

3

az utolsó pálmafáig. Biztosan lehettek olyanok, akik látták, mi következik. De nem tudták abbahagyni,pedig ezzel megmenekülhettek volna. Vezetoiket egyfajta vakság sújtotta, mivel tekintélyük, kényelmükés vagyonuk került volna veszélybe, ha idoben elismerik, hogy már régóta tévúton vezetik a népet. Azegyszeru emberek a munkahelyüket félthették. Ha nem kell többé kofaragó, vontató, felállító, mibol fogunkmegélni? Egyszeru lett volna a válasz. Jóval kevesebbet dolgozva halászott, vetett volna mindenki ésugyanolyan szinten szabadabban és boldogabban éltek volna. Sok-sok munkájuk az emberevésig juttattaleszármazottaikat. De nemcsak utódaikat, hanem a természetet is tönkretették a szobrokat emelo, nagyonokos és muvelt, ám csak a mával, csupán önmagukkal törodo, versengo emberek. A csak a mának élo embereltunik a Földrol és az apák bunei miatt a fiak és unokák bunhodnek.

Mára bolygónk természeti kincseivel nem az egyes országok,hanem a nemzetközi nagyvállalatokgazdálkodnak. Fokozódó sebességgel aknáznak ki mindent, ami csak hozzáférheto. Emiatt az emberiségés a természet kapcsolata válságosra fordult. Mivel a mai gazdasági-pénzügyi rendszer felmorzsolja az em-bert élteto természetes környezetet, a fogyasztói társadalmat követo kokorszakba, végromlásba taszíthatjaaz emberiség túlélo maradékát. Erre utal egy mai arab mondás: nagyapám még teveháton közlekedett,apám motorral járt, nekem terepjáróm van, fiam helikopterrel röpköd ide-oda, ám unokámra újra a teve vár.Hamarosan, akár egy évtizeden belül eldol, hogy az emberiségnek a válságot felismero és cselekedni képesrésze fennmaradhat-e, illeszkedni tud-e a természet rendszeréhez.

Ahhoz, hogy a fenntartható élet feltételeit megértsük, világegyetemünk fejlodésének hajtóerejével kellmegismerkednünk, amely bennünket, embereket is mozgat. Ezt ismerve tárgyaljuk az ember adottságaités lehetoségeit és természetes környezetéhez való viszonyát. Ezután felvázoljuk, miként jutott a világ maiválságos állapotába, miben áll a válság és mit tehetünk.

2. A fejlodést vezérlo természettörvény

Newton törvényei szerint minden elore meg van határozva, nincs véletlen, azaz a világ gépezetként viselkedik.De a Newton ero- és mozgástana csak az érzékelheto méretek világára igaz, a kisvilágtan (kvantum-mechanika) szerint a jövo nincs pontosan meghatározva, a törvények csak a valószín˝uségeket rögzítik.Nemrég mutatták ki, hogy valamennyi esemény mögött, beleértve az eddig meghatározottnak vélteket is,kisvilági véletlenek állnak. Azaz nincs a világban eleve döntött, lejátszott dolog.

Ugyan a jövo nincs rögzítve, de a természeti jelenségek sokfélesége nem véletlen. Hasonlóképpena jelenségek összetettségét sem a véletlenszeruség alakítja. Kezdjük megérteni, hogy mindenütt jelenlévo,egységes alapon nyugvó törvény és szabályszeruség mutatkozik meg nemcsak a fizika és a kémia, hanem azélettudományok és az emberi viselkedés, valamint a gazdaság és a társadalom jelenségei mögött egyaránt.

Nézzük meg, mit mond a természettan a magukat fejlodni, szervezni, és fenntartani képes rendszerekrol.Mivel ezek összetettebbek, ismerkedjünk meg a sok elembol álló rendszerek leírásának néhány általánosfogalmával.

2.1. Sokelemu rendszerek

Hálózatok. Egy összetett rendszer, mint a nagyvállalat, társadalom, világháló, sejt, agykéreg megértését,tárgyalását nagyban segíti a rendszer hálózati ábrája. Készítéséhez a rendszer elemeit pontként jelöljük ésa kapcsolatban álló elemeit élekkel kötjük össze.

A hálózat összefüggoségét az jellemzi, hogy vajon egyik pontjából hány pontot érintve lehet egy másikbaeljutni. Az emberiségnek mint hálózatnak összefüggoségét az adja meg, hogy két tetszoleges ember át-lagosan hány személyes ismeros közvetítésével juthat el egymáshoz. Ez a szám a felmérések szerint 6, azaz6 ember ismeretségi körének közvetítésével bárkihez eljuthatunk.

4

Legegyszerubb hálózat a véletlen hálózat, ahol az elemek véletlenszeruen kapcsolódnak össze, de a ter-mészetben és a társadalomban eloforduló hálózatok nem ilyenek. Központok alakulnak ki bennük, példáulegy növekvo hálózatban az új pontok nagyobb valószínuséggel kapcsolódnak a több kapcsolattal rendelkezopontokhoz. Ez jellemzi a világháló bovülését is. A pénzrendszerben mint hálózatban a gazdagabbakeleve több kapcsolattal rendelkeznek. Ezért nem csoda, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek ésa szegényeknek nem sok jut a gazdagodásból.

Igen nagy a központokkal rendelkezo hálózatok hibaturése. Ha meghibásodnak, kiesnek elemek, ál-talában nem rendíti meg a rendszert. Muködik tovább. Pontjai felének, háromnegyedének vagy csaknemaz összesnek az eltávolítása után is fennmaradhat. De ez nemjelenti, hogy a rendszer sebezhetetlen. Ha aszándékolt támadás a nagy központokat rombolja és azok közül elég sok megsemmisül, akkor a rendszerösszeomlik.

A központok léte egyenlotlenségekhez vezet, ezeket általában a 80/20 szabály írjale. Például a borsónála szemek 80%-a a hüvelyek 20%-a tartalmazza. Vállalatoknála haszon 80%-át az alkalmazottak 20%-a termeli meg. Szabadpiaci gazdaságban a szántóföldek 80%-át a népesség 20%-a birtokolja. Bunözok20%-a követi el a buncselekmények 80%-át. Szabadidos termékekkel kereskedoknél a vásárlók 20%-átólszármazik a bevétel 80%-a. Mindenre nem érvényes ez a szabály, például a világhálón a hivatkozások(linkek) 80%-a a honlapok csupán 15%-ára mutat.

Egy rendszer megértésében az is segít bennünket, ha a rendszert megadó hálózatok kisebb hálózatokat,alacsonyabb szinteket tartalmaznak. Egy szint muködésétakkor érthetjük meg, ha alacsonyabb szintremegyünk, de hogy miért muködik, annak magyarázatát magasabb szinten találhatjuk meg. Egymásba ágya-zott rendszerekbol áll a világ, ez egyik alaptulajdonsága.

Arányos rendszer. Az egyik legegyszerubb sokelemu rendszer az egyközpontú, az elemei csak a központ-tal áll kölcsönhatásban. Ha a központ és valamelyik pont kölcsönhatása csupán a távolságuktól függ, akkora rendszer arányos vagy lineáris. A viselkedését leíró egyenletek az arányos viselkedés miatt csak elsofokútagokat tartalmaznak. Ekkor a kezdeti kis változás a rendszer jövojére arányosan hat, kétszer akkora vál-tozás kétszeres hatásnak, feleakkora változás feleakkorahatásnak felel meg. Emiatt az arányos, más névenlineáris rendszer jövoje megbízhatóan számolható. Pontosabban ismerve a kezdoértékeket, tetszolegesenhosszú idore elore meg tudjuk adni a jövendobeli pályát.

Arányos rendszerben két különbözo ok együttes hatása egyszeruen annak a két hatásnak az összegzodése,amelyeket a két ok külön-külön hozna létre. Ezért a rendszerrészeinek összege. Bármennyire bonyolult-nak látszana is, megértheto az egymás mellett, egymás zavarása nélkül létezo elemek összegeként. Tetszésszerint szétszedhetjük, összerakhatjuk, ezzel semmi nem vész el és új sem keletkezik, ez igen megkönnyítileírását. Arányos viselkedést csak kevés rendszer, nevezetesen a legalacsonyabb energiájú, így alapállapot-ban lévo egyensúlyi rendszer mutat. Ezért az alapállapotú atommagnak, atomnak és kristálynak leírásáraegyaránt kiválóan használható.

Nemarányos rendszer és a kaotikus viselkedés.Mindennapjaink rendszereinek nagy többsége az alapál-lapotnál magasabb energiájú, nemegyensúlyi rendszer. Mígaz alapállapoti rendszerekben a rendszer ele-meinek egymással való kölcsönhatásától eltekinthetünk, amagasabb energiájú rendszer elemei kölcsön-hatnak egymással. Hálózataikban hurkok jelenhetnek meg, azaz bizonyos pontokból elindulva a pontokatösszeköto élek mentén visszajuthatunk a ponthoz. Emiatt a rendszerben visszacsatolás lép fel, ekkor egyelem nem csak hat a többire, hanem a hatása önmagára is visszahat. Mivel a kölcsönhatások nem arányosvolta, másrészt a visszacsatolások, a hálózati hurkok megjelenése miatt a rendszer már nem viselkedikarányosan, egy kétszeres hatás feleakkora vagy akár tízszer akkora változáshoz is vezethet.

A nemarányos rendszer viselkedését az elemekN és az elemek közötti kapcsolatokK számának vis-zonya alapján osztályozható. HaN >> K, akkor az elemek közötti kapcsolatok száma a elemek számához

5

képest nagyon kicsi, ebben az esetben a rendszer viselkedése arányoshoz közeli.K növekedésével a rend-szert olyan új, az elemek egyenkénti vagy kisebb csoportokban való viselkedésébol nem következo tulaj-donságok kezdik jellemezni. A rendszer még egyensúlyi vagyegyensúlyhoz közeli állapotú, de már a káoszperemén van.K N-hez közeli értékeinél a rendszer annyira összefonódottá válik, hogy valamennyi vala-hol bekövetkezo változás végigsöpör a rendszeren, amely ezzel egyensúlytalan, kaotikus állapotba kerül.Kaotikus viselkedés esetén a rendszer jövojének kiszámítása nagyon nehéz, bizonyos kezdeti állapotokbólindulva a viselkedés már teljesen véletlen.

A káosz a kezdeti állapotot jellemzo adatok bizonyos tartományában, tartományaiban meghatározójelentoségu. Ezt szemlélteti a nevezetes példa, a pillangó-hatás. Mint ismeretes, az északi féltekén azuralkodó szél nyugatról kelet felé fúj. Kaotikus viselkedés esetén annyira felerosödhet a Peking felettrepkedo pillangó szárnycsapásainak hatása, hogy két-három hét múlva az USA nyugati partjain forgószélfejlodik ki. Nyilván nem a pillangó az oka mindennek, hanem a légkörben felhalmozódó energia, amelynekvalahogy fel kell szabadulnia. Hogy hol csap le a forgószél,az viszont már a káosz megnyilvánulása.

2.2. A folyamatok iránya

Vannak szigorúan érvényes természettörvények, ilyen az energia megmaradása, valamint más megmaradásitételek és csak olyan folyamatok játszódhatnak le, olyan rendszerek létezhetnek, amelyekre ezek teljesül-nek. De hogy az alaptörvények által megengedett folyamatokközül ténylegesen melyek zajlhatnak le ésmilyen rendszerek jöhetnek létre, a hotan tételei szabályozzák.

A világegyetem rendszerei a hotan által szabályzott kiegyenlítodési folyamatokban keletkeztek és keletkeznek.Ahogy múlik az ido, a különbözo helyek között fennálló homérsékleti, nyomásbeli, feszültségbeli és máshasonló különbségeknek csökkenniük kell, egészen a teljeskiegyenlítodésig. Ezek a különbségek egyúttal ahelyzeti energiák különbségeinek felelnek meg. Ezek áramlások folyamán egyenlítodnek ki, melyek soránmunka végzodik. Ha nincsenek különbségek, nem történik semmi, ezt a hohalál állapotának szokás nevezni.Bár a rendszernek van energiája, és az energiát munkavégzo képességnek szokás nevezni, munkavégzéscsak akkor lehetséges, ha közben különbségek egyenlítodnek ki.

Miközben különbségek egyenlítodnek ki, a teljes energia munkavégzésre alkalmas része csökken, mivelközben ez munkavégzésre már alkalmatlan energiává alakul át. Mindezt a hotan 2. fotétele úgy foglaljaössze, hogy egy folyamat csak akkor mehet végbe, ha közben a munkavégzésre alkalmas energia részarányacsökken. Másképpen mondva, ha a munkavégzésre alkalmatlanenergia részaránya, amit entrópiánakneveznek, no. Bár a 2. fotétel teljes kiegyenlítodéshez, az energiakülönbségek eltunésére vezet, ez nemjelenti azt, hogy mindenhol egyszerre, fokozatosan kellene csökkenniük. Oly folyamatok válnak gyako-ribbá, amelyek gyorsabbá és teljesebbé teszik a kiegyenlítodést, azaz hamarabb használják el, szórják széta munkavégzésre alkalmas energiát. Ezt az elvet a legnagyobb teljesítmény elvének is nevezik és gyakranmint a hotan 4. fotételét említik. Eszerint egy adott idopontban az a folyamat a legvalószínubb, amely sorána leheto legtöbb munka végzodik.

Végeredményben a hotan fotételei serkentik az összetettebbé fejlodo, energiában gazdag, energiafalórendszerek szervezodését, növekedését és szaporodását, mivel felépülésük ésmuködésük során több munkavégzodik, mint más egyéb lehetséges folyamat lezajlásakor. Éppen azért jöhetnek, jönnek létre, hogy minélgyorsabban, mennél több munkavégzésre alkalmas energia használódhasson el. Muködésüket körfolya-mataik, ezek összekapcsolódása teszi hatékonyabbá.

2.3. Szervezodo rendszerek

A hotan tételei által serkentett folyamatokban az energia és anyag minél gyorsabb áramlásának segítéséreegymással is összekapcsolódó körfolyamatok alakulhatnakki. Ekkor a rendszer hálózati képét egymásba

6

is fuzodo hurkok jellemzik. Kaotikusan is viselkedhet, de egyensúlyihoz közeli, önmagát szervezo és fen-ntartani képes állapotban is lehet.

Egy szervezodo rendszer muködését igen sokféle folyamat és változásra való képesség jellemzi, deeközben bizonyos mennyiségeket, mint például a homérséklete vagy az anyagi összetétele igyekszik ál-landó vagy közel állandó értéken tartani. Ha a hálózati képében központok is vannak, a hibaturés, akörülményekhez való alkalmazkodás képessége magasabb szintuvé válhat. Minél összetettebb a rendszer,a létrehozásához és muködéséhez annál több energiára lehet szükség. Még bonyolultabbá fejlodhet, ha ígytöbb energiához juthatnak. Mennél összetettebb módon muködik a szervezodo rendszer, annál erosebbenváltoztathatja környezetét. Úgy, hogy a maga számára kedvezobb feltételeket teremtve környezete forrásaitmég hatékonyabban hasznosíthassa. Például az ember táplálkozással tartja fenn magát. Testünk épségénekaz az ára, hogy az élelem tápereje túlnyomórészt hové, a táplálék anyaga pedig anyagcsere melléktermékkéalakul.

Környezetüket felélo rendszerek. Akkor lehet sikeres a szervezodo rendszer, ha maradéktalanul ki tudjahasználni a környezet energiaforrásait, de csak annyira, hogy azok megújulhassanak. Ha a környezetetvalamilyen, hosszú ideig létezo eroforrás élteti, újítja meg, akkor a szervezo rendszer mindaddig fenn-maradhat, amíg ez az eroforrás ki nem merül. Kórosan növekvo, környezetüket és így magukat is elpusztítószervezodo rendszerekre lássuk a következo példákat.

Gyors szaporodásnak indul a faj, ha olyan környezetbe kerül, ahol korábban táplálék halmozódott fel.Csak a ragadozók, az élosdik vagy a kedvezotlen természeti feltételek korlátozhatják szaporodását. Egészenaddig no egyedeinek száma, amíg a felhalmozódott táplálék el nem fogy és a végkifejlet az összeomlás.Gyakran idézett példa erre a bering-tengeri Szent Máté-szigetre került rénszarvasok története. Amíg nemélt ott rénszarvas, tíz centiméter vastag rénszarvaszuzmóborította a szigetet. 1944-ben 29 állatból állórénszarvascsordát telepítettek a szigetre. Mivel boségesen volt táplálék, a rénszarvasok száma gyorsannövekedhetett. Mindig az éppen meglévo létszámmal volt arányos a szaporulat és szinte minden rénszarvaselérhette az ivarérett kort és utódokat hagyott maga után. 1957-ben már 1350, 1963-ban pedig 6000 rén-szarvas élt a szigeten. Addigra lelegelték a zuzmót és 1963-1964 kemény tele végzett a csordával. Csak 41tehén és egy terméketlen bika élte meg a tavaszt. Ez a kipusztulás törvényszeru volt, mivel a rénszarvasokfelszabadultak a létszámukat szabályzó hatások alól. Egyrészt nem ritkítottákoket a ragadozók. Másrésztnem vándorolhattak máshová, ezért a zuzmó nem újulhatott meg.

Szemléletesen mutatja a rénszarvasok esete, mit jelent a túlhasználat. Amikor egy faj kedvezo helyzetbekerülve szaporodni kezd, és mind jobban terheli környezetét, akkor az eltarthatósági határhoz közeledvenem az történik, hogy a növekedés leáll és a faj egyedszáma simán beáll a terület eltartóképességénekmegfelelo létszámra. Ehelyett az egyedszám az eltartható létszámának akár a többszörösére is nohet ésezzel sokszorosan túllépi az eltartóképesség határát. Ez összeomláshoz, akár a faj teljes kipusztulásához isvezethet.

Társadalmi példaként nézzük meg a kolozsvári Caritas történetét. Ennek szervezodése, tündöklésemajd bukása, mely 1992-93 tájt szinte Románia egészének életét befolyásolta, jól szemlélteti a szervezodésalapelveit. 1992 tavaszán indult és belépoknek azt ígérte, hogy három hónap elmúltával a csatlakozáskorbefizetett összeg nyolcszorosát fizeti vissza. Indokolt óvatosság kísérte az indulást. Amikor viszont háromhónap múltán megkezdodtek a kifizetések, a Caritas népszerusége rohamosan noni kezdett. Foleg azért,mert a kifizetések jegyzéke egy helyi újságban folyamatosanmegjelent. Mindenki ellenorizhette, hogyrokona, munkatársa, szomszédja valóban nyert-e. Képtelentörténetek keringtek a Caritas pénzének erede-térol, mint az is, hogy jóságos fegyvercsempészek ily módon akarnak segíteni Románia nélkülözo népének.

1993oszéig a játék mind több belépot vonzott. 1993 nyarán a Románia valamennyi részérol érkezetteknapokat álltak sorba a Caritas pénztárainál, hogy megtakarított vagy kölcsönkért pénzüket befizethessék.Mértékadó becslések szerint a Caritas története során négymillió befizetést fogadott. Kolozsvár hangulatátaz ’aranyláz’ kifejezés jellemezhette a legjobban. Többszörösükre növekedtek a lakás- és telekárak. Hi-hetetlenül meggazdagodott a város, természetesen az ország más tájain élok pénzébol. Arattak a kereskedok,

7

szállásadók, személyfuvarozók, mindenki önfeledten költekezett. 1993 októberében omlott össze a játék,amikor a lap közölte, hogy a nyertesek névsora néhány napig technikai okokból nem jelenik meg. Ekkormár a Caritas pénztárkönyveiben Románia éves költségvetéséhez hasonlítható összegek szerepeltek. Mostvált a tömegek számára hihetové, amit a szabadelvu sajtó korábban már megírt, hogy a Caritas a belépokpénzeit osztja szét. Ha az újonnan belépok több mint nyolcszor akkora pénzt fizetnek be, mint amennyit ahárom hónappal azelott csatlakozók felvesznek, akkor a játék életképes. Viszonylag hosszabb létét a Cari-tas részben annak köszönhette, hogy a játék fokozatosan egész Romániára kiterjedt. Másrészt a nyertesekközött sokan nem vették fel a nekik járó összeget, hanem újabb három hónapra berakták.

Jól szemlélteti a Caritas példája, mit jelent a szervezodo rendszer számára a nyitottság és kapcsolatok.A Caritast a benne résztvevok kölcsönös érdeke tartotta fenn és a nyitottság, az egyre több új belépo nélkülkezdettol fogva életképtelen lett volna. Ha egy rendszer eleve csaknövekedve létezhet, mint a Caritas vagymás pilótajáték, elobb-utóbb pusztulnia kell.

Nézzük meg, mi történik egy állammal, ha annak szervezete növekedésre épül. Példa erre az OszmánBirodalom, melyet terjeszkedésre épülo, csak a szultántól függo államszervezet jellemzett. Földbirtokotkaptak a katonák a szolgálatért és ennek fejében katonáskodniuk kellett. De földjük tulajdonjoga a szultánémaradt, aki bármikor visszavonhatta adományát. Ezért a katonáknak létérdeke volt az állandó háborúskodás,mert csak ígyorizhették meg birtokukat illetve juthattak újabb földhöz. Ezért a birodalom egyre többháborút robbantott ki és így tovább. Egyre nott az Oszmán Birodalom területe. Idolegesen megkapottbirtokaikat a katonák igyekeztek minél jobban kizsigerelni. Ám a növekvo birodalom igazgatásával és aháborúkkal járó gazdasági terheket az államkincstár egyrekevésbé bírta elviselni. Kezdték megnyirbálniaz egyes katonai csoportok kiváltságait, ami megzavarta a hadsereg muködését. Így az önmagán túlnottOszmán Birodalom ereje lassacskán megroppant.

2.4. Az élovilág mint rendszer

Genetika, epigenetika. Az életmuködésekhez, az élet továbbadásához és a környezethez való alkalmazkodáshozszükséges adatállományt a sejt DNS-állománya tárolja. A sejt munkásai a fehérjék, valamennyi enzim fe-hérje és a hormonok nagy része is fehérjemolekula. A DNS fehérje elkészítését leíró szakasza a gén. Ko-rábban, az ezredfordulóig a tudomány úgy tartotta, hogy egygén egy fehérjét határoz meg és egy fehérjéhezegyetlen muvelet rendelheto. Ezért úgy vélték, hogy a DNS-láncban csak a géneket tartalmazó szakaszoklényegesek. Felesleges, hulladéknak minosülo tartománynak tartották a többi részt, amely az embernéla DNS-lánc csaknem 98,7%-a. Erre a feltevésre épült a biotechnológia, amely más szervezetbol szár-mazó gént, géneket ültet be a DNS-be és az anyatesten kívüli megtermékenyítés, amelynek során a megter-mékenyített petesejtbol fejlodo szedercsírát pár nap eltelte után juttatják be természetes környezetébe, azanyaméhbe.

Az ember és néhány más más élolények teljes DNS-láncának feltárása, 2003 után kiderült, hogy ugyanvannak olyan muveletek, amelyeket a gén magányosan végez,de a sejtek muködése csak úgy értelmezheto,hogy egy adott muvelet elvégzéséhez gének sokasága muködik együtt. A gének együttmuködését szabá-lyzó folyamatokat a korábban hulladék tartott DNS-állomány végzi. A szabályzó folyamatok igazod-nak a környezeti adottságokhoz és azoknak változásaihoz. Mindezzel az epigenetikának nevezett területfoglalkozik, amely ma az egyik leggyorsabban fejlodo tudományág. Ha a várandós anya dohányzik, annaknemcsakorá van hatása, hanem ez a magzata ivarsejtjeire is, sot a hatás megjelenik annak utódaiban is.

A természet mint szervezodo rendszer. Szervezodo rendszer az élo természet egésze is. Bolygónk fel-színén a hotan törvényei a Föld magjának kihulését gyorsító és az egyre több napfényt megköto folyama-tok megjelenését részesítik elonyben, mert így gyorsabban csökken a Föld és a világur közötti homérsék-let különbsége, valamint a melegebb napsugárzás és a világ˝urt kitölto igen alacsony homérsékletu sug-árzás homérséklete közötti különbség. Kezdjük megérteni, hogy a gyorsabb és teljesebb kiegyenlítodéséretörekvés vezetett az egyre összetettebbé váló tengerfenéki és felszíni szerveskémiai körfolyamatok kialakulásához

8

és az élet megjelenéséhez is. Ez hajtja a törzsfejlodés folyamatát és természettanilag ez áll az ember megje-lenése mögött is, mert általunk is gyorsabban oszlik szét, használódik el az energia. Akárcsak az állatoknál,a kívánságaink minél teljesebb, azonnali kielégítését követelo ösztöneinkbe van bevésve, hogy mind többeroforrás elhasználására törekedjünk.

Talán még ma is békésen legelhetne a Szent Máté-sziget rénszarvascsordája, ha a szigeten lett volna ra-gadozó. Általánosan is igaz, hogy egy élorendszer fennmaradásának alapja a sokféleség, a fajok sokasága.Az együtt élo fajok egymásra utalva és egymással versengve alakítják kiaz egyensúlyi állapotot. Mintpéldául a Felvidéken élo vaddisznók és azoket is vadászó farkasok. Azokon a területeken,ahol nincs farkas,a vaddisznók állományát járványos betegségek tizedelik. Ahol viszont él farkas, ott a vaddisznók egészsége-sek. Egyszeru a magyarázat. Mivel a gyengébb állatok könnyebben betegedhetnek meg, a járványokatelsosorbanok terjesztik. A farkas, erejével takarékoskodva, csak a biztos zsákmányt, a gyenge, könnyenelkapható állatot veszi üldözobe, nem úgy, mint a vadász, aki a legnagyobb, legszebb példányt szeretnéelejteni. Ezzel a farkas járványok fo terjesztoitol szabadítja meg a vaddisznókondákat.

Talajélettan. Az élorendszer energia- és anyagforgalmát egymásba is kapcsolódó körfolyamatok sokaságaalkotja. Valamennyi tápláléklánc nagyobb körfolyamat része. Például a levél > levéltetu > hétpettyes kat-ica > veréb > karvaly lánc a levéllel indul, de a szárazföldi növényzetet a talaj élteti. Egyszeru szervetlenvegyületekkel, elsosorban vízben oldott nitrogénsókkal, kálisóval és foszfátokkal táplálja a talaj növényt.A talajból felvett sók a talaj élovilágának anyagcsere folyamatainak végtermékeként pótlódnak. A talajélovilágát pedig a talajra jutó jutó növényi és állati eredet˝u szerves anyag, mint a talajra hullott levél, akorhadó növényi részek, az állati anyagcseretermékek és azelhullott állatok tetemei éltetik. Így a fenti, alevéllel kezdodo tápláléklánc a talaj élovilágát is magába foglaló körfolyamat része. A szárazföldi élovilágkörfolyamatait hajtó eroforrás a napero, a napfény megkötését a növények végzik.

A talaj élovilágának otthont adó termoréteget, televényföldnek idegen eredetu szóval humusznak nevez-zük. A talaj valamennyi fontos tulajdonságát, így a termékenységét, vízháztartását, levegosségét és laza-ságát a televényföld állapota határozza meg. Egy maréknyi földben sokmilliárdnyi élolényt találunk, aszerves korhadék lebontói az állatok tápcsatornájában élo paránylények (mikroorganizmusok). Anyagcserevégtermékeik között ott vannak a növényeket tápláló nitrogén, kálium és foszfor vegyületek is. Azaz míg atalajt a talajból tápanyagokat felvevo növények és a belolük élo állatok éltetik, a talaj élovilága a növényekettáplálja.

Mint tárgyaltuk, az élet, a földi élovilág megjelenésének és fejlodésének hajtóereje a minél több napero(napenergia) elnyelése és szétszórása. Körfolyamatok egymásba kapcsolódásán és összjátékán alapul azélovilág is. Az elnyelt és szerves vegyületekben raktározottnapero azután anyagcsere folyamatokbankeletkezo hoként szabadul fel, szóródik szét. Miközben az élovilág napfényt nyel el és hot sugároz ki,azalatt az élovilág egésze által megkötve tartott napero állandó marad. Azonban a megkötött napero egykisebb hányada nem jut vissza a világurbe, hanem a tetemek anyagának egy része tavak és tengerek fenekéresüllyedve kikerülhet az élovilág körfolyamataiból. A körfolyamatokból kiesett szerves vegyületek késobbtozeggé, vagy a föld mélyében szénné, koolajjá és földgázzá alakulnak.

Bolygónk múltjának vizsgálata alapján nem állítható, hogya felszín által felvett napenergia mindegyrecsak nott. Volt a földtörténet során olyan idoszak, amikor jóval zöldebb, azaz több napfényt megköto volta felszín, mint ma. Értheto miért, hosszabb idoszakot tekintve a pillanatnyilag leheto legtöbb energiát szét-szóró, ’legmeredekebbnek’ tekintheto út folyamatos követése ’szakadékokba’ vezethet, amelyekbe kerülvejóval kevesebb lesz a felhasználható energia.

3. A mai ember megjelenésétol a történelmi emberig

195 ezer éve jelent meg az afrikai szavannán az értelmes ember. Míg az agytömeg a testtömegének csupán2 százaléka, az agy muködtetése a test által használt energia 20 százalékát emészti fel. Így is megérte,

9

az értelmét használó vadászó-gyujtögeto ember többféle táplálékhoz férhetett hozzá, emiatt fenn tudottmaradni és sikeres fajként képes volt elterjedni. Értelmünk természettörvény szabta feladata ösztöneinksegítése.

Míg az ösztönei által meghatározott állat a pillanatnak él,az ember képes elore is tekinteni. Ez az embertjelento görög szó, az antroposz egyik jelentése, felfelé, elore, messzire nézot is jelent. Ahhoz, hogy az em-beri cselekvés jellegét, a történelem mozgatórugóit, a fordulatok, válságok jellemzoit tanulmányozhassuk,foglalkoznunk kell az ember természetben elfoglalt helyével valamint adottságaival és értékeivel.

3.1. A mai ember kialakulásáról

Korábban a fejlodés jelei a termet, a csontozat és az izomzat méreteiben, a táplálkozás, a mozgás a sza-porodás folyamatainak hatékonyságában jelentkeztek. Emberré válásunk folyamatának legfontosabb élet-tani jellemzoje az agy térfogatának és szervezodöttségének igen gyors növekedése. 3-4 millió évvel ezelottélt elodeink agymérete kb. 400cm3 volt. A 200 ezer éve elért és azóta állandósult emberi agytérfogat 1350cm3 körüli értéknek felel meg.

Még nem teljesen ismert a foemlosök törzsfája. Genetikai távolságaik vizsgálatából az adódott, hogyaz emberhez vezeto ágtól a gorilla kb. 7-9, a csimpánz kb. 6-7 millió éve vált el. Legközelebbi élo állatirokonunk a csimpánz, a génjeink különbsége, a bázisokban való különbséget nézve kb 1%, azaz génjeink99%-n azonos alakú. 2009-ben közölték az Etiópában 4,4 millió évvel ezelott élt, Ardi névre kereszteltemberelodünk eléggé részletes leletanyagának feldolgozását. Az adatok alapján készült rajz a google ’ardipictures’ kereséssel nézheto meg.

Ardi nem az ember és a csimpánz közösose, hanem egy kb. 2 millió évvel a szétválás után élt eloember.Részben a közösos, másrészt a késobb megjeleno emberelodeink jegyeit mutatja. Számos jellemzoje nemember felé mutató, és a mai afrikai majmokból is hiányzik, azaz a csimpánzzal közösosünket jellemzik.Ezért helytelen a feltételezés, hogy az ember a majomtól származik, hiszen a közösosünk nem volt ma-jom. Az sem mondható, hogy a csimpánz közelebb áll közösosünkhöz, mint a mai ember. Ardi az erdosszavannán élt, a fákon négy végtagját használva kapaszkodott, de a talajon felegyenesedve, két lábon járt.

Míg a csimpánzosének gerincoszlopa, valamint a kéz- és lábfeje fokozatosan a fákon való élethezalkalmazkodott és így majommá fejlodött, emberelodünk az erdos térségbol a füvesebb szavannára húzó-dott. ígéretes táplálékforrás a füves szavanna, de ott már nem lehet az oroszlánok elol majom módjáraa fára menekülni. Elodünk egymillió évvel ezelott bizonyosan, de esetleg már korábban is használta atüzet. Mivel a sült ételeket könnyebb megemészteni, az anyagcsere rendszernek kevesebb munkát kell ígyvégeznie és ezzel elodeink testének eroforrásai másféle feladatok megoldására fordítódhattak.Továbbá tuz,az égo fáklya az oroszlán elleni védekezésre is alkalmas.

Ardi lába és és lábfeje a hosszú, akár órákig tartó futásra, keze szerszám használatához idomult. Kezdetlegeshajítófegyverével éppen csak meg tudta vérezni a vadat, amely ugyan menekülhetett, ám a mérgezett hegyudárdával megsebzett állat lassan kábulni kezdett és így a hosszú, órákig tartó futásra képes ember egy idoután el tudta ejteni. Erre vezetheto vissza az, hogy a hosszútávfutó hosszabb, közel órányi futás után kön-nyunek, légiesnek érezve magát folytathatja a futást. Eztaz örömérzéshez hasonló serkentést az agykéreg-ben termelodo jutalmazó vegyület kelti. Kivéve kezünk és lábunk adottságait, az ember egyéb testi tulaj-donságaival, ero, gyorsaság, érzékszervi adottságok és egyebekkel életképtelen lenne.

Mivel az oroszlán csoportosan támad, és a füvesebb térségben már nem lehetett elolük a fákra menekülni,Ardi csak nagyobb csoportban élve, a többiekkel magas szinten együttmuködve védekezhetett a csopor-tosan, vadászó oroszlánok ellen. Ennek során az egyén olyanhelyzetekbe kerül, amilyenhez hasonlókatigen, de pont olyat még nem élt át. Ilyenkor is jól kell döntenie, de ehhez az állati elménél jóval nagy-obb teljesítményre képes elme szükséges. Továbbá a társaival való kapcsolat tartásához nem elegendonéhány jellegzetes ordítás. Az agykéreg igen gyors növekedését az eddig még elo nem forduló helyzetekkezelésének feladata hajthatta.

10

Agykéreg. Az agykéreg a nagyagy féltekéit borítva helyezkedik el. Szürkeállomány néven is ismerjük,vastagsága kb. 2 mm. Harmincmilliárd kéregsejtünk van, az agykéreg sejtsurusége nagyjából egyenletes.Különbözo helyen lévo részei nagyjából mind ugyanúgy néznek ki, függetlenül attól, hogy érzékelésekfeldolgozásával vagy beszéddel vagy mással foglalkoznak.Az agykéreg alatt elhelyezkedo fehérállománytaz idegsejteket összeköto rostok kötegei alkotják.

Kéregsejtjeink a magzati kor nyolcadik hetétol a tizennyolcadik hétig alakulnak ki. Bár összekapc-solódásaiknak lehetoségét a genetikai állomány szabályozza, viszont, hogy ténylegesen miként kapcsolód-nak az kéreg sejtjei hálózatokba, azt már a külso, ismétlodo ingerek vezérlik. Kéregsejtjeink huzalozásamár a magzati lét harmadik hónapjában elkezdodik. Ugyanis a magzat nagyon szoros kapcsolatban áll azanya szervezetével, érzékeli az anya érzelmeit, életének folyását. Mindez a DNS-lánc géneket szabályzórészében rögzül és élethossziglan befolyásolhatja élete lefolyását. A születéskor még létezo százmilliárdkéregsejtbol egyéves korra már csak harmincmilliárd marad, mivel azokaz kéregsejtek, amelyek nem kap-tak elég sok ingert, természetes módon felszívódnak.

Ember és állat közötti különbség egyik meghatározó eleme azemberi agy fejlodésének folyamata. Alegtöbb állat idegrendszerének kialakulása a születéssellezárul. Ugyan az állatok is képesek tanulni, decsak annyira, amennyire agyuk születéskor rögzült állapota megengedi. Az emberi agy, bár alapveto sejt-jeinek, az agysejtek száma a születés után már nem növekszik, mégis képes a fejlodésre, élettani értelembenis. Azon agyterületek körzetében, amelyeket erosebben dolgoztatunk, a hajszálerek kiterjedtebb, surubbhálózattá szervezodnek. Ez a folyamat, az agy, az idegrendszer végleges kialakulása a testi növekedéslezárulásával fejezodik be, tehát kb. 18 éves korig tart. A kéregsejtek közötti huzalozási rendszer azonbanátlagosan 48 éves korig finomodhat, fejlodhet. Ez arra utal, hogy a szellemi képességeink eddig a korigmég bizonyosan fokozhatók.

Bár agykérgünk egy szeletkéje a macska vagy majom agykérgéhez igen hasonló, ugyanolyan ugyana-zokat a hírvivo molekulákat használó, oszlopocskákba rendezodo kéregsejtekbol áll, csakhogy felülete jó-val nagyobb, háromszázszor akkora, mint a macskáé. Ezzel már képes az oroszlánok elleni csoportosvédekezéshez szükséges feladatok elvégzésére, a bonyolult, mindig más helyzet igen gyors kiértékeléséreés az értelmes beszédre. A füves szavannára való húzódás hatalmas evolúciós hajtóerot jelentett.

Ösztön, tudatalatti, tudatos. Az elme legegyszerubben úgy hoz döntést, hogy a környezet érzékszervekáltal ábrázolt képét az elmében tárolt helyzetek képeivel (mintázataival) összevetve megkeresi, melyikkelegyeztetheto össze, majd az ehhez a helyzethez rendelt utasítást hajtatja végre. Az állati elme döntéseennyire szorítkozik. Ha az észlelt helyzet ismert, az emberi elme is így muködik, ilyenkor csak az elmetudatszint alatti tartománya, a tudatalatti muködik. Ösztönrol akkor beszélünk, ha az adott helyzetre ren-delkezésre álló kép velünk született.

Tudatalattink akkor is dönt, ha nincs meg benne az észlelt helyzetnek pontosan megfeleltetheto kép vagymintázat. Ekkor felméri, hogy a részben hasonlók közül melyikre mint hasonlít és az érintett területeket"megszavaztatva" dönt. Ám ezt nem hajthatja azonnal végre elménk tudatos részének jóváhagyása nélkül.

Hogy miként zajlik a felülvizsgálat, a következoképpen képzelhetjük el. Elménk az öröm, a sikerélményés a boldogság érzéseivel jelzi, hogy egy valós vagy elképzelt helyzet mit jelent számukra. Amellett, hogyösztöneink megszabják, adott helyzetben mit tegyünk, a lét- és fajfenntartást szolgáló cselekedeteinket azöröm érzése is serkenti. Hogy legyen majd mit ennem, innom, találjak majd párt és legyen családom,el kell tudnom érni valamit, sikeresnek kell lennem. Boldogságot akkor érzek, ha aki velem él, akivelkapcsolatba kerülök vagy közös dolga van velem, hatásomra jobb állapotba kerül, jobban érzi magát. Azazha az emberi kapcsolataim a családot és egyéb kisebb-nagyobb közösséget, végso soron a csoportot erosítik,részletesebben lásd 4.1.

A tudatos azt elemzi, hogy a tudatalatti által javasolt döntés és indoklása elfogadható-e, mi lesz velemakkor, ha ezt csinálnám és milyen hatást gyakorlok ezzel a többiekre, a csoportra. Felteheto, ha az öröm,

11

vagy a siker, vagy a boldogság élménye társítható hozzá, akkor szabad a jelzés, a tudatalatti döntése végre-hajthatóvá válik. Ha az eredmény kétes, akkor a tudatos a tudatalattit jobban indokolható döntés hozatalárautasítja.

Ha a döntéshozatalra vonatkozó, most leírt elképzelés igazolható, akkor a tudatos és a tudatalatti közöttnincs valódi határ. Míg a tudatalattiba nem láthatunk bele,a döntés végso lépései, a tudatos szint muködésemár követheto lehet, mivel az ok-okozati összefüggések, az egymáshoz tartozó, egymás mellé rendelhetoviszonyok vizsgálata egyszerubb matematikai fogalmakhoz társítható. Ez nem azt jelenti, hogy a tudatostevékenységünket ténylegesen végig is követjük. Annál tudatosabb és egyben szabadabb valaki, minélmélyebbre lát magába, mennél inkább képes a tudatszint alatt hozott döntések felülvizsgálatára.

Tudatos gondolkodásunk, tudatunk kialakulása végso soron annak tulajdonítható, hogy az emberelodünkés a csoportja közötti viszony a füves szavannára való húzódás közben mind összetettebbé vált. Egyedülnem létezhetnék, csak a csoport tagjaként. Mulandó vagyok,valaha nem voltam, egy ido után már nemleszek, megmaradni a csoportnak kell. Ugyan az öröm és a siker látszólag az Énrol szól, azt Ént erosíti,de emögött az áll, hogy csak az eros egyénekre épülo csoport lehet életképes. Lelki életünk, hangulataink,érzelmeink, gondolataink, hogy éppen milyen a kedvem, elégedett vagyok-e vagy nem, végso soron az Énés a Mi viszonyának pillanatnyi állapotára vezethetok vissza.

3.2. Osi életmódunk

Emberelodeink Afrikában fás ligetekkel tarkított füves pusztán, aszavannán éltek. Kedves az ilyen tájaz embernek. Bármilyen vidéken éljen is a kisgyermek, ha tájképeket lát, egyértelmuen a füves-ligetesvidék tetszik neki a legjobban. Itt érezzük otthon magunkat. Bár ezt késobbi élmények elnyomhatják,csaknem mindenki vágyik kertes házra. Természetünketosi életmódunk tanulmányozásával érthetjük meg.A több tízezer éves életmódot követo ausztrál bennszülöttek és a Kalahári-sivatag peremén élo kungokéletét részletesebben is tanulmányozhatták az évekig közöttük élo, nyelvüket is megtanuló néprajztudósokés azosi életmódra vonatkozó ismereteink elsosorban azo munkáikon alapulnak. Ezek a csoportok nagyonnehéz természeti viszonyok között éltek és élnek. Azért maradhattak meg, mert másnak addig még nemkellett a kietlen térség. Legalább 60 ezer évvel ezelottig, az Afrikából való szétszóródásig, valamennyiember ilyen csoportban élhetett, legtöbbjük még 12 ezer évvel ezelott is.

Csoport- avagy csordaszellem. Az ember csak együttesen tudott védekezni a csapatosan támadó oros-zlánok ellen. Égo botokkal vagy néha kozáporral riasztották el az oroszlánt, ez a védekezés csak együttesenlehet hatékony. Együtt kell élnünk, tartoznunk kell egy, a családnál nagyobb, de nem túl nagy, legfeljebb150-200 fos csoporthoz. Ha megnézzük a címjegyzékeinket, vagy a Facebook és más hasonló rendszereket,hogy kiket ismerünk közelebbrol, hány embert tartunk komolyabban számon, kiderül, hogy 150-200 forolvan szó. Csoportja tagjaiért az ember áldozatokat is kész hozni és képes alávetni saját érdekeit e nagyobbközösség érdekeinek. De az együttmuködés csak a csoportonbelülre vonatkozik. Csoporton kívüliek más-nak, versenytársnak számítanak, akiket félre lehet vezetni, be lehet csapni, meg lehet téveszteni. Mindezbenne van az ösztöneinkben és ez nem akármilyen gondot jelent a nagylétszámú társadalmak számára.

Akkor maradhatott meg azosi csoport, ha a tagjai közös dolgaikban, az oroszlánokkalküzdve vagyvadászatkor összhangban, egymást félre nem értve tudtak cselekedni. Ha valakinek ugyanarról más jutottaz eszébe, mint a többinek, máshogy értelmezte azt, veszélybe kerülhetett. Vagy hao volt félreértheto, a töb-bieket sodorhatta bajba. Éppen ezért ösztönösen kivetjük azokat, akik nem olyanok, mint mi. Természetesadottságunk, hogy amikor sokan vagyunk együtt, az egyének gondolkodása egységesül és elnyomódnakaz egyéniséget jellemzo vonások, meggondolások, felvillanások. Az eredeti ötletaz egyedül, vagy ritkáb-ban a pár társával együtt töprengo, a vezérfonalat vivo ember elméjébol szokott kipattanni. A nagygyulés,tömegrendezvény és vallási szertartás az ott lévok egybehangolását szolgálja.

12

Osi örökségünknek megfeleloen kerüljük a járatlan utakat és szeretnénk valamilyen nagyobb csoporthoztartozni, ahol biztonságban érezhetjük magunkat. A melléfogásaimat is könnyebb feldolgoznom, ha má-sok is ugyanezt csinálták. Hajlamos vagyok mentegetni magam, hogy igazából nem hibáztam, miért iscsináltam volna máshogyan. Hiszen nem is nagyon tehettem mást és a többiek is ugyanígy jártak. Acsordaszellem legyozi a józan paraszti észt és kevés olyan vallási, nemzeti, közéleti vagy bármely egyébközösséggel, csoporttal találkozhatunk, melynek tagjai képesek tárgyilagosabb képet alkotni önmagukról,vagy tudnak saját magukon nevetni. Néha nem ártana a versenylovakhoz hasonlóan szemellenzot viselni,hogy csak arra figyelhessünk, ami valóban fontos. Ne a közhangulat és a többiek fecsegése szabja meg,hogy mit cselekedjek, hanem a saját jól átgondolt, független véleményem. Ezért nem fognak megdicsérni,viszont akik odafigyelnek rám valamennyire, nem biztos, hogy rosszabbul fognak járni. Amikor a csor-daszellem által vezetett csoport válságos helyzetbe sodorta magát, a csoport magatartásának változásáhozkb. 5 százalékuk irányváltása szükséges.

Mivel csak a többiekkel együtt boldogulhatunk, emberközpontú az értelmünk, elménk elsosorban azemberi viszonyokkal való foglalkozásra összpontosít. A természetes környezetünk élo és élettelen elemeitis hajlamosak vagyunk emberszeru tulajdonságokkal, viselkedéssel jellemezni.

Élelem. A csoport csupán pár napra elegendo élelemet tart magánál. Nincs állandó lakhelyük, az egyesgyümölcsökért és egyéb táplálékért sokszor tíz kilométernyit gyalogolnak. Átlagosan 2-4 órát dolgoz-nak naponta, csak a vadászatokra kell több ido. Egyetlen borzsákban elfér a holmijuk. Nincs az es-zközeiknek különösebb értéke, könnyen elkészíthetoek. A megfigyelt gyujtögeto-vadászó csoportokbanélok jó egészségben, magas, 60-70 esztendo közötti életkort érnek meg. Változatosan, egészségesen tá-plálkoznak, sokat mozognak, hajszoltság és felesleges feszültségek nélküli kiegyensúlyozott életet élnek.Csak a csecsemoket fenyegeti nagyobb veszély, de ha megérik az elso életévüket, attól fogva jók az életk-ilátásaik.

Szervezetünknek szüksége van a zsírra, a cukorra és a sóra, ám ezekhez a szavannán nehéz hozzájutni.Emiatt különösen jólesik a zsíros, az édes és a sós, belénk van írva, hogy kívánjuk az ilyet.

Osi gyujtögeto-vadászó életmódunk ösztönöröksége az az öröm is, amit akkor érzünk, ha találunkvalamit. Gomba, szamóca és más vadon termo gyümölcs, növény gyujtése felüdíto élmény. A szerenc-sejáték iránti fogékonyság, a nyerni vágyás isosi örökségünk.

Ösztöneinkbe ivódott az évszázezredeken keresztül folytatott vadászó-gyujtögeto életmód. Nem kelletta szavannán a jövore gondolni, takarékoskodni, gazdálkodni, minden nap gy˝ujthettek maguknak. Emi-att nincs bennünk a takarékosság ösztöne, nincs olyan öröklött belso hajtóeronk, ami a jövore tekintésreösztönözne. Értelmünk elsosorban a jelenre figyel és a jelent igyekszik a legjobbá tenni. Emiatt a fenyegetoveszéllyel az ember legtöbbször csak akkor kezd foglalkozni, ha az már észlelheto. Ha valami fenyeget, ésazt mondják, néhány éven belül bajba kerülhetünk, arra odafigyelhetünk, ám ha olyanról hallunk, ami ötéven túl törhet ránk, hajlandók vagyunk azt puszta riogatásként kezelni és nem törodünk vele.

Ösztöneinkhez a tudatalatti képeket rendel, ezek valamennyi ember számára közösek, részei az emberosképeinek összességét magában foglaló, Jung által felfedezett közös tudatalatti tartománynak. Ösztöneinka vadászó-gyujtögetok ösztöneivel azonosak és ezek évszázezredek alatt alakultak ki. Nem változhattakmeg a letelepedés kezdete óta eltelt alig 13 ezer év alatt.

Gyermekek. Egy vándorló csoport népessége nagyobb mértékben nem nohet. Mennie kell a többiekkel avárandós és pici gyermeket nevelo anyáknak is és a gyermekeket is állandóan magukkal kell vinniük. Nemlehetséges, hogy az egyik gyermek még csecsemo és az idosebb testvére csak egy-két évvel korosabb. Azidosebb testvérnek már együtt kell mennie a felnottekkel. Éppen ezért a felnevelheto gyermekek születéseközött eltelt idoszak meglehetosen hosszú, 4-6 esztendonyi. Sokáig, évekig szoptatnak az anyák. Ez nemcsupán a gyermekek táplálását könnyíti meg, teszi egészségesebbé, hanem egyúttal fogamzásgátlás is. Nemmegfelelo idoszakban fogant gyermeket nem nevelhetnek fel, elhagyják.

13

A magzatkorban kialakult mintegy 400 ezer petesejtbol mindig a legjobb állapotú petesejt érik be ésaz ido teltével a rosszabbak kerülnek sorra. Amint a no elmúlt 35 éves, csökken kisebb az esélye annak,hogy a petesejt megtermékenyülhet, és ha megtermékenyül, no annak valószínusége, hogy a gyermek nemlesz egészséges. Mivel a sok mozgás, az állandó vándorlás miatt csak húsz éves korára válik fogamzásraképessé a no, három-négy gyermeknél többet aligha nevelhetett fel. Mivel csak keveset nevelhetnek fel, agyermek igen nagy kincs.

Megtartható gyermekeit éveken át nagy figyelemmel és szeretettel gondozza az anya. Szükségünk vanerre, mert a ma született csecsemo nagyon fejletlen az állatok kicsinyeihez képest. Nézzük ahozzánksok mindenben hasonlító állat, a disznó malackáit. Akár tizenöt malacot is fialhat a koca. Amint az elsovilágra jött, azonnal négy lábra áll és szalad megkeresni a legduzzadtabb csecset és elkezd szopni. Akövetkezo malacka azzal kezdi, hogy nekiesik az elsonek, el akarja durni a jó helyrol. Míg a malacka máriscsaknem mindent tud az életrol, az emberke csak hosszú évek át sajátítja el, mint élhet meg. Ez természetes,elménknek roppant sokat kell tanulnia. Közel hatéves koráig a kisgyermek ösztönösen ragaszkodik azédesanyjához, a felnotthöz. Tolük tud igazából tanulni, nem a kortársaitól.

Tanulmányozva a ma még fellelheto vadászó-gyujtögetok gyermeknevelési szokásait, megállapították,hogy gyermekeik testileg-lelkileg egészségesebb, fejlettebbek, értelmesebbek, mint a mai fogyasztói tár-sadalmakban nevelt gyermekek. Ennek okai a következok:

- nem verik, bántják a gyermeket, hanem gyakran felveszik, ölelgetik, dédelgetik.

- azonnal foglalkozni kezdenek a csecsemovel, ha az sírni kezd vagy nyugtalanná válik. Ezzel nemkényeztetik el, hanem megelozik, hogy az ingerültséggel ártalmas vegyületek árasszákel az agyat és ezzelsegítik az agy nyugodt, kiegyensúlyozott fejlodését.

- legjobb, ha 2-5 éves koráig szophat a gyermek, mert az immunrendszere 6 éves korára fejlodik ki ésaz anyatej fehérjéi az immunrendszer építoelemeiként szolgálnak.

- sokat játszik a gyermek különbözo életkorú társakkal, a változatos, gyakori játszadozás nélkül megnoa lelki betegségek, rendellenességek valószínusége.

- a gyermeket nemcsak az anyja és az apja, hanem számos más felnott is szereti és segít a gondját viselni.

- a természetes szülés folyamata olyan hormonok sokaságával árasztja el az anyai szervezetet, amelyeksegítik a csecsemovel való foglalkozást.

Eroszakmentesség. Mivel az emberi élet hatalmas érték, a vadászó-gyujtögetok ösztönösen kerülik azeroszakot. Ha kevés a hely, mert a csoportok száma megnott, szétvándorolnak. Nincs miért harcolni, hiszennincsenek felhalmozott, elragadható javak. A másik ellenieroszak tanult viselkedés. Bár fegyverek jóvalhamarabb léteztek, ember elleni használatukra a leletek szerint eloször csak 12-13 ezer évvel ezelott kerültsor. Az 1861-65 között zajló amerikai polgárháború csatáitelemezve, a loszer felhasználását és a fegyverekütközet utáni állapotát felülvizsgálva döbbent rá a hadvezetés arra, hogy a katonák legfeljebb 20%-a képesölni. Ezek nagy többsége korábban komoly lelki megrázkódtatást szenvedett, érzelmileg kiégett egyén.Az USA-ban a II. világháború után bevezetett módszerek, a céltábla helyett mozgó emberi alakú lemezrelövetés, valamint a kegyetlen, érzelmeket kiégeto kiképzés vezetett el oda, hogy a 20%-nyi arányt a hatvanasévekre, a vietnami háború idoszakára 90%-ra sikerült növelni. Az így kiképzettek között az öngyilkosokaránya az amerikai átlag kétszerese.

3.3. Ösztöneink

Ösztöneink közül ketto különösen fontos, a lét- és a fajfenntartási ösztönünk.

14

Létfenntartási ösztönünk - ragadd meg!. Létfenntartási ösztönünk az élelem kereséshez kötodik. Vadászó-gyujtögeto oseinknek gyorsan, hatékonyan és együtt kellett gyujtögetni, nem szóródhattak szét jobban, mertcsak így védekezhettek az oroszlánok ellen. Minél hamarabbmennél többet kellett összegyujteniük és min-denkinek magának kellett összeszedni a szükséges élelmet.Ezt szolgálja létfenntartási ösztönünk, amelyazt követeli meg, hogy amit meglátsz és megkívánsz, azonnalszerezd meg magadnak. Ne hagyd ott, mertmire újra ráakadhatnál, más elviszi.

Nagy erejuoskép áll létfenntartási ösztönünk mögött. Tantalusz kínjai példázzák jellegét, örök éhséggelés szomjúsággal büntették az istenek. Nyakig vízben, tóparton állt, ám nem olthatta szomját, mert ha leha-jolt, a vízszint lesüllyedt, akár a pocsolyás tófenékig. Haéhségében a feje fölött lógó, érett, kívánatosgyümölcsöktol roskadozó ág felé nyúlt, egy hirtelen szélroham felcsapta az ágat. Ez a kép valamenny-iünk tudatalattija mélyén ott ül és azt sugallja, ha nem elégíted ki azt, amit most megkívántál, nélkülözésfenyeget.

Vadászó-gyujtögeto oseink számára a tárgyak nem sokat jelentettek, bolondnak tartották a hozzájukragaszkodókat. Értheto miért, állandóan mozogtak, vinni kellett a holmijukat, úgyhogy a tulajdon egybenteher is volt, halmozása nem érte meg. Sot veszélybe sodorta a felesleges dolgokat cipeloket, ok fáradtakel hamarabb,ok voltak a sérülékenyebbek,oket ragadhatta el könnyebben az oroszlán. Azaz az anyagiasembert a természetes kiválasztódás elvetette. Más miatt vált az ember anyagiassá.

Fajfenntartási ösztönünk - versengj!. Az állatvilágban a fejlettebb fajok egyedei vetélkednek egymás-sal, rangsor alakul ki közöttük. Általában a hímek vetélkednek és a végeredmény az, hogy a legéletképe-sebbeknek lesz utóda vagy több utóda. Ez igaz az emberre is, nálunk a legények között alakul ki a rangsor.Vetélkedésük nem korlátozódik a nemzésre való képesség bizonyítására, hanem a család fenntartására, agyermekek nevelésére való képesség is számít. A no választ, ám ezután a kiválasztott férfit magához kelltudni vonzania és meg is kell tudni tartania.

Együtt járhat a férfiak közötti vetélkedéssel, hogy az egy adott területen tevékenykedo férfi igyekszikminél többet kihozni magából. Ez a nokre kevésbé jellemzo, mert bár a géneket tekintve ugyanolyanjó matematikusok és egyebek lehetnének, de ösztönösen a családdal kapcsolatos feladatokra készülnek.Versengésük nem látványos, mivel az eroforrásaikat a gyermekek kihordására és felnevelésére fordítják.Inkább elfogadják az "átlagos leány" helyzetet, minthogy vérre meno küzdelmet folytassanak egymással.Ez mutatkozik meg abban is, hogy ugyan a hajvágás és fozés jellegzetesen noi feladat, de a foszakács és amesterfodrász inkább férfi.

A vadászó-gyujtögeto egyéni jótulajdonságaival emelkedhet ki, elsosorban azzal, hogy ki a legjobbvadász. Ugyan egyenloen osztoztak a zsákmányon, de vehetett ki elsonek a részét, aki a vadat elejtette. Arangsor természetes módon alakul ki, a vetélkedés alkalmi,nem jár állandó hajszával, nem vezet folyamatosversengésre.

Munkamegosztás, becsület, segítség.Nincs a csoportban különösebb munkamegosztás, kivéve a korés anem szerinti feladatokat. Mindenki élelem után jár. Nem tuda csoport fonököt, munkaszervezoket eltartani.Nincsenek rendet fenntartó intézmények. Csoporton belülivitáikat megbeszélésekkel, békítéssel rendezik.Ha a helyzet két egyén között végképp elmérgesedik, egyik csoportot vált. Nincsenek törvények, a közösdolgokat együttesen vitatják meg és így találnak megoldást. Mindenki egyenlo, de természetesen a szemé-lyiség, testi ero, értelem és a vadászatokban, harcokban tanúsított ügyesség fontos tényezok. Befolyásolják,ki mennyire vesz részt a döntésekben. Mivel egyenlonek lenni természetes állapotunk, ösztönösen vissza-utasítjuk a születési elojogokat és azt is, hogy más egyéb miatt eleve fölénybe legyenek velünk szemben.Nehezen viseli el az ember, hogy dönthetnek felole anélkül, hogy abba beleszólása lehetne. Nemrég közöltfelmérések szerint a társadalmi ranglétra magasabb fokainállóknak jobb az egészségi állapota, magasabba várható életkora. Ez független attól, mennyire gazdag és ténylegesen milyen felépítésu a társadalom.Mindez az alávetettség embert nyomorító hatását fejezi ki.Ez magyarázza a mindenkori egyenloségi moz-galmak népszeruségét.

15

Ösztönössé, beépültté vált a becsületérzetünk is, nemrég találták meg az agykérgünkben a központját.Egy kísérletben emberpárok viselkedését vizsgálták. Egyikük kap 20 dollárt, hogy ossza meg a társával.Ugyano dönt, mennyit ad a másiknak, de ha a társa nem fogadja el a neki felajánlott részt, akkor egyiküksem kapott semmit. Legtöbbször méltányosan, fele-fele arányban osztoznak. Viszont ha az osztásra jogosultarcátlanul úgy döntött, hogy csak alig ad a másiknak, mert azannyinak is örülhet, és ha felháborodna, akkoro, a sértett sem kap semmit. Ilyen esetekben a sértett személy becsületérzo központja igen erosen kezdmuködni kezd és a legtöbb esetben a sértett azt választja, hogy inkább semmit sem kap, mintsem hogy ilyenbecstelenség megessék. Ez az agyterület 20-22 éves korra fejl odik ki teljesen.

Természetes módon segítenek egymáson a csoport tagjai. Ösztöneinkbe íródott az is, hogy a kapottsegítséget viszonozni kell. Nem azonnal, de tudom, tartozom és idovel törlesztenem kell. Segítek, mertbennem van, ez nem egyszeru jóság, hanem rám nézve is kedvezo következményei lesznek a jövoben.

Hazugság, büntetés. Már a vadászó-gyujtögeto csoport tagjai, az egymást nagyon jól ismero emberek istartottak a hazugságtól és félrevezetéstol. Mivel a csoportban mindenki jól ismert mindenkit és a körülményeketis, a nagy hazugság azonnal leleplezodött és elkövetoje rögtön ellehetetlenült. Emiatt csak kicsit lehetetthazudni és így ösztöneinkbe íródott, hogy aki hazudik, az azért nagyrészt igazat mond és csak kisebbdologban vezet félre. Ezért ma védtelenek vagyunk a nagy hazugsággal szemben. Aki gyakran szerepel aképernyon és a közéletben, merthogy sokszor látom, a tudatalattim csoportomhoz tartozónak veszi. Ezenalapul a híres emberrel való hirdetés, elhiszem, amit mond.Ugyanígy hat a kép- és hangcsatornákból áradónagy hazugság is, csak apróbb részletekben kételkedem. De csak addig, amíg a hazudozó le nem bukott.

Nem turheti a csoport a lógósokat, a segítokészséggel visszaéloket, a haszonlesoket, büntetioket. Sú-lyosabb esetben kirekesztették maguk közül. Ha valakitol például megvonták a nevét, az illetonek megsza-kadtak a kapcsolatai. Ezzel szinte mindent elveszítve, búskomorságba merülve gyorsan megbetegedett ésmeghalt. Ösztöneinkbe van írva, - nemrég mutatták ki, - hogya segítokészséggel visszaéloket, potyázókat,ingyenéloket meg kell büntetni. Ezt önzetlen büntetésnek nevezik, azaz akkor is büntetek, ha ez nekemegyébként fáradságos és kellemetlen.

Fenntartható a szavannán élo vadászó-gyujtögetok életmódja, nem károsította a természetes élohelyeket,nem zavarta meg a természetes folyamatok rendjét, megorizte a fajokat, nem pusztított ki közülük. Csakaz élovilág elenyészoen kicsiny részét használták fel céljaikra és csupán a tuzkismértéku használatávalváltoztatják környezetüket. Európában a cigányság hagyományos csoportjaiorzik, amennyire most lehet,az édeni, vadászó-gyujtögeto élet egyes elemeit.

Hagyományos cigány életmód. A vándorló, táborokban élo, majd a letelepített, zárt tömbökben lakócigányságot nem vonzotta a nem cigányok társadalma. Közösségükhöz való kötodésük elsodleges oka jóemberi kapcsolataikban és a természethez való bensoséges viszonyukban rejlik. Ezek az értékek tettékédenivé azosi, gyujtögeto-vadászó életmódot folytató embercsoportok életét és a cigányság öntudatlanulis ragaszkodott hozzájuk, már amennyire ezt az utóbbi évezredekben a letelepedett népek között tehette.Jó a természetben élni, sokat mozogni, változatosan táplálkozni, mindez az egészséges életmód része, eztaz életet a cigányság a végsokig igyekezett követni. Nem csoda, hogy a tábori életet élo cigány csopor-tokat csak kemény kényszeríto intézkedésekkel tudták letelepíteni. Minden cigány testvérnek számított, acsoporton belül önzetlenül, egymást feltétel nélkül segítve, magántulajdon nélkül éltek.

Fontos jellemzoje a cigány közösségeknek a szabadság és egyenloség, mindketto féltett kincsük. Elöljárójuk,a vajda a közösségbol okosságával, nagyobb tudásával, a szokások, a körülmények jobb ismeretével tunt ki,azért hallgattak rá. Képtelen a cigány elviselni, ha valakinem a saját erényeivel tunik ki, hanem a vagyona,beosztása, rangja miatt tartja különbnek magát másoknál.

Ám ez, ahogyan azosi idokben is, csak a csoporton belüliekre vonatkozott, a csoporton kívüliek márversenytársak, akiket meg lehet rövidíteni, be lehet csapni, akiknek a beteg lovat el lehet egészségesként

16

adni. De ha loptak is mástól, csak annyit, amennyire feltétlen szükségük volt és a zsákmányt elosztot-ták egymás között. Bizony a világ népei nem a csoporton belüli önzetlen viselkedésükrol ismerte meg acigányokat, legfeljebb azt vették észre, mennyire összetartók. Ami a nem cigányok számára jóval feltunobb,a külsokkel szemben megengedett cselekedetek sokasága, a csalás, a lopás, más magántulajdonának sem-mibe vétele. Emiatt az európai és más népek a cigányokban inkább a társadalmi törvények áthágóit, tolva-jlásra, csalásra hajlókat látták, akiktol óvakodni kell, mert rászedhetik a törvénytisztelo embert.

Mának él a cigány, akárcsak azosidok embere. Míg a nem cigány nyáron és a hideg beállta elott gyujtiaz erdobol a tüzelot, a cigány akkor megy fáért, ha már fáznak. Ezért is hamis azt gondolni róluk, hogy asegélyért szülik meg a gyermeket. Már csak azért sem vetetikel a gyermeket, mert a cigány hiedelem tiltjaa magzat elvételét. Hisznek a halálon túli életben és a halálután a mutött, muvi vetélésen átesett valaki nemlesz teljes értéku.

3.4. Letelepedés

Addig szaporodhatott a vadászó-gyujtögeto csoportok száma, amíg volt hová vándorolni. A szavannáróleloször délre indultak el és a part mentén hajózva közel 100 ezer éve értek Dél-Afrikába. 60 ezer éve Afrikaészakkeleti partjai mentén hajózva keltek útnak. Az Indiai-óceán és a Csendes- óceán partja mentén mintegy45 ezer éve érték el Ausztráliát. Szárazföldi úton 40-45 ezer éve jutottak át Európába. Eurázsia szárazfölditerületein át vándorolva, a Bering szoroson keresztül kb. 13 ezer éve érkeztek meg Észak-Amerikába. Ehheznem kellett hajózniuk, mivel a tengerszint az akkori eljegesedés miatt lecsökkent. Alaszkából kb. kétezerév alatt érték el Dél-Amerika legdélibb területeit. Ha lassan is, de növekedett a csoportok lélekszámaés ezután már nem volt hová vándorolniuk. 12-13 ezer évvel ezelott kezdett a vadászó-gyujtögetésrola letelepedett életmódra áttérni. Ekkor vált kedvezobbé az éghajlat, visszahúzódott a jég, megszuntek anagyobb homérsékleti ingadozások. Ekkortól vált lehetové az élelmiszer termelésére való áttérés.

Egy térség a vadon élo állatokat háziasítva és a növényeket nemesítve sokkal több embert tarthat el.Az összetettebb társadalom több eroforrást igényel. Új eroforrást jelentettek a munkára fogott, háziasítottállatok és mind több fát kellett felhasználni nemcsak az eszközök, az átmeneti és állandó lakhelyek, beren-dezéseik készítéséhez, hanem az égetéses és hevítéses megmunkálásokhoz is. Megkezdodött a növényeknemesítése és a földmuvelésre való áttérés.

Különbözo tájakon, mocsaras vidéken, folyóvölgyekben, tengerpartokon és egyéb térségekben más-más lehetoségeket használhatott ki az ott kialakuló, összetettebbéfejlodo társadalom. Mintha ahogyana törzsfejlodés folyamatában a megjeleno faj vagy fenn tud maradni vagy nem, az újabban megszületotársadalmakról is kiderült néhány száz, vagy ezer éven belül, képes-e fenntartható életrend kialakítására.Ha igen, fennmaradhatott, ha nem, eltunt, gondoljunk a Húsvét-szigeten történt összeomlásra.

3.5. Göbekli Tepe, a földmuvelés kezdete

Mindeddig a történelemtudomány az Édenkert létét és az ott történteket jelképes ószövetségi történetnek tar-totta. Ám 1995-ben, Kelet-Törökország kurd lakta területén nagy jelentoségu régészeti lelohelyet fedeztekfel. Neve Göbekli Tepe (magyarul pocakdomb). Nem természetes magaslat. Kokorszaki eredetunek gon-dolta a különös alakzatra felfigyelo német régész és 1996-ban láttak neki a feltárásnak. Göbekli Tepealaposan átalakíthatja az emberi történelemrol, a mezogazdaság kialakulásáról, a növénynemesítésre és ál-lattenyésztésre való áttérésrol eddig kialakult elképzeléseket. Továbbá a vallások eredetét, a bunbeeséstörténetét, az Éden elvesztésének körülményeit is segíthet megérteni.

Göbekli Tepe a világ talán legfontosabb régészeti lelohelye. Téglalap alakú kövei, a felszínen csak ennyilátszik belolük, hatalmas T-alakúoskori koemlékek fedokövei. Elrendezésük a híres angliai Stonehenge-hez hasonlóan körkörös és a Stonehenge elott 7000 évvel vagy még régebben készültek. A radiokarbon

17

kormeghatározás szerint a köröket 12 ezer vagy még korábban, 13 ezer évvel ezelott kezdték építeni. 2011-ig a lelohely 5 százalékát tárhatták fel.

Vadászó-gyujtögetok csoportjai készítették az elso köröket, mert az építkezés kezdeti idoszakából csakvadállati csontokat találtak. A vadállatokat a környéken élo társaik hordták oda nekik. Több mint ezeresztendon át tartott az építkezés. Kifejezetten kedvez a térség a gabona nemesítésének, innen származikegy búzafajta, a zab és a rozs is. Akkortájt háziasították a akörnyéken a kecskét, birkát és a szarvasmarhát.Göbekli Tepe építoi az építkezés késobbi szakaszában már nemesített gabonával és háziasított állatokkaltáplálkozhattak.

A letelepedett életmód számos hátránnyal járt. Vége szakadt a vadászó-gyujtögetok természetes, vál-tozatos táplálkozásának, az élelem szinte kizárólagos forrásává a néhány termesztett gabona és tenyésztettállat vált. Sokkal többet kellett az élelemért dolgozni. Emiatt a letelepedettek egészségi állapota romlott,csökkent a testmagasságuk, az életkoruk lerövidült.

Az állatok háziasítása újabb fertozo betegségek kialakulásával járt. Az együtt tartott állatok könnyebbenbetegedtek meg fertozo betegségeikben és bizonyos kórokozók megbetegíthetik azállatok közvetlen közelébenlévo embert is. Már csak egy mutáció és a fertozés az emberek között is terjed. A szarvasmarháról került átaz emberre a TBC, a kanyaró, a himlok és a vörheny. Mindez pusztító járványok kialakulására vezetett.

Elsosorban a csecsemoket és a 6 évesnél fiatalabb gyermekeket sújtják a fertozo betegségek, mivelaz o immunrendszerük még nem fejlodött ki teljesen. Igen szapora lett a csecsemo- és gyermekhalál.Míg korábban, vadászó-gyujtögetoként élve átlagosan 2-3 gyermeket szült és nevelt fel az anya, a fertozobetegségek megjelenése után a termékenységének idoszakában végig, folyamatosan szülnie kellett. Emel-lett a letelepedoknek el kellett szenvedniük az elso nagy környezetkárosodást, a domboldalak termoföld-jeinek lepusztulását, az elsivatagosodást is.

Hogy mekkora megrázkódtatást szenvedtek a letelepedok, mutatja az, hogy pár évvel ezelott korabeliemberáldozati szertartások nyomaira bukkantak a környéken. Ezek lehettek az emberiség történelménekaz elso ilyen borzalmas szertartásai. Hatalmas halálvermekben ölték meg az áldozatokat, gyermekeket ko-rsókba zárva élve temettek el, másokat nagy bronz teknokbe sütöttek meg. Ilyen módon kísérelhették meg,hogy az életüket megrontó,oket a paradicsomból kiuzo isteneket kiengeszteljék. Göbekli Tepét betemet-ték, sok ezer tonna földet hordva rá, dombbá alakították, hogy pont miért, csak találgathatjuk. Eddig csak afelszíni rétegeket vizsgálhatták át, ki tudja, mit találhatnak majd a mélyben.

3.6. A történelmi ember megjelenése

Göbekli Tepe a Tigris és az Eufrátesz között, a valaha volt Éden városa közelében található. Göbekli Tepe éskörnyezete leletei alapján nem nagy merészség feltételezni, hogy az Ószövetség paradicsomkerti története aletelepedéssel járó megrázkódtatásokra utal. Mózes elso könyvének, a Teremtés könyvének a szövege közel2500 éve keletkezhetett, mintegy tízezer évvel a történtekután. Ezért eleve nem várhatjuk tole a történettudományos igényu feldolgozását. Ám a benne leírtakból akár arra is következtethetünk, hogy mit tett a noés a férfi, amit nem lett volna szabad. Azaz mi feleltetheto meg az embert megrontó bunnek.

Eloször arra figyeljünk fel, mint büntette meg Isten az embert.Miután a no hallgatott a kísértore, Istenerosen megsokasította számára a gyermek kihordásának fájdalmait. Ez arra utalhat, hogy szülnie kellett,amennyit és ameddig csak bírta. Ettol fogva, több mint 12 ezer éven át, a 19. század végéig ez letta no sorsa.Korán kezdte a szülést és egyfolytában szült, ameddig tudott, vagy amíg bele nem halt. Arany Jánosnakcsak egy novére volt, tíz testvérük halt meg. Csak alig több, mint százéve, a járványokat megfékezovédooltásokkal kezdett javulni a nok helyzete.

Kezdetben a kert gyümölcsei táplálták az embert, nem kellett dolgozni, csak le kellett szedni a termést.Miután a férfi hallgatott a no szavára, mindennapos fáradtságos munkával, arcának verejtékével, tövissel ésbogánccsal küzdve kellett keresnie a kenyerét.

18

Mindennek legnagyobb vesztesévé a gyermekek váltak. Mivelaz anyának folyamatosan szülnie kellett,egyfolytában vagy várandós volt, vagy szoptatott. Eközbenreá hárult a házimunka és a többi gyermekre isfigyelnie kellett. Nem sok segítséget kaphatott, férje a földeken és az állatokkal dolgozott. Az anya agy-onterheltsége miatt a gyermek személyiségének fejlodése torzulni kezdett. Arra lenne a picinek szüksége,hogy 4-6 éves koráig az édesanyjával lehessen, lásd a 3.2. részben. Az agyonterhelt, a házimunkákkal ésa többi gyermekkel lekötött anya már nem képes ezt megadni neki. Alighogy járni tanul a pici, attól fogvanem azot szereto anya és más felnottek gondoskodó szeretete óvja és neveli tovább, hanem a gyerekcsap-atba kerül.

Leginkább a legidosebb gyermekeivel foglalkozna az anya, arra szeretné rávenni oket, hogy segítsenekneki a házimunkában és vigyázzanak a kisebbekre. Sok-sok idore és türelemre van szükség ahhoz, hogy egy6-7 éves gyermeket munkára lehessen fogni és erre az agyonnyúzott anyának sem ideje, sem ereje. Elobb-utóbb kiabálni kezd a gyermekeire és verioket. Mivel a gyermekek ezt a mintát látják a felnottol, ilyeneklesznekok is és ezt adják tovább. Mennél kisebb és gyengébb a gyermek, annál jobban ki van szolgáltatvaa gyermekcsapat nagyobb, erosebb tagjainak, akik gyötörhetik, megalázhatják, kínozhatják. Amint nonekés erosödnek, maguk is eroszakosak, békétlenek, mindenáron gyozni vágyók és egyéb rossz tulajdonsá-gokkal sújtottak lesznek. Ez továbbadják másoknak, késobb saját gyermekeiknek is. Errol beszélnek azoka népmesék is, amelyek a legkisebb leány és a legkisebb fiú diadalának történeteivel gyógyítják a kisgy-ermekek lelki sebeit. A természeténél fogva békés, az eroszakot kerülo emberekbol pár nemzedék múltáneroszakos, gyilkosságra is hajlamos személyek lesznek. Ádámés Éva egyik gyermeke féltékenységbolmegöli a testvérét.

Mindezért a paradicsomkerti történet a not hibáztatja és a bunesetet a férfi-no viszonyhoz köti. Korábbana rangsorban elfoglalt helyet a legény személyes jótulajdonságai jelölték ki. Felteheto, hogy a tudás fájárólvett tiltott gyümölcs arra vonatkozik, hogy a no szempontjai közé a birtokolt állatok száma is bekerült ésaz anyagiak mind fontosabbá váltak. Eközben a természetes vonzódáshoz kötodo szempontok háttérbeszorultak. Értheto a leány részérol, hogy arra is kezdett figyelni, mije van a legénynek, hiszen a vadászó-gyujtögetoknél is a családjának jobb falatokat juttató, ügyesebben vadászó legény volt a kapósabb. Hiszenígy több jut majd a családnak. Ádám nem utasította vissza Évajavaslatát, azaz a férfiak is elfogadták, hogyrangsoruk tulajdonukra épüljön. Azon kívül, hogy kinek vantöbb állata, megindulhatott a versengés abbanis, mekkora a ház, mint van az berendezve, milyen kényelmes,mennyire fényuzo és így tovább.

A megromlás Eurázsián kívül . A letelepedett emberek hamarosan kiszorították a vadászó-gyujtögetoket.Hiszen az egységnyi terület sokkal több földmuvelot és állattenyésztot tart el, mint vadászó gyujtögetot.Nem volt a vadászó-gyujtögetoknek esélye, hiszen a letelepedettekkel érintkezve közöttük is terjedni kezdteka járványos betegségek. Vagy átvették a letelepedett életmódot, vagy kerülve a letelepedettekkel valóérintkezést végül a senkinek sem kello, földmuvelésre és állattenyésztésre egyaránt alkalmatlan szárazperemterületekre szorultak vissza. Ott a csoportok egészen a huszadik század második feléig folytathat-ták osi életmódjukat.

Az ember sorsát eldönto rossz választás Éden körzetében 12-13 ezer éve történt. Ahogyan a 3.4. részelején olvashattuk, addigra az ember már benépesítette Ausztráliát és átvándorolt Amerikába is. Az Eu-rázsiában történtektol függetlenül másutt is megtörtént a letelepedés, a földm˝uvelésre való áttérés. Ahol atermészetföldrajzi adottságok miatt csak viszonylag kevesen, erosen egymásra utalva élhettek meg, nem voltlehetoség arra, hogy valaki a többiek rovására gazdagodhasson. Ezeken a helyeken a vadászó-gyujtögetocsoportokat jellemzo, az emberben az ösztönök szintjén is jelenlévo egyenloség megmaradt. Emiatt Ausztráliábanés a Csendes-óceáni szigetvilágban és más, az európaiak által csak a második évezredben elért térségben azeurópai felfedezok szinte édeni boldogságban élo embereket is találtak. Igaz, a nagyobb szigeteken, mintÚj-Guineában az egymás mellett élo törzsek véres háborúkat vívtak egymással és a Húsvét-szigeten a jólszervezett és keményen dolgoztatott társadalom szoboremelései kopárrá tették a paradicsomi szigetet és azemberevésig juttatták a túlélo maradékot.

Amerikában, bizonyos népeket kivéve, az európaiak maguknál nemesebb lelku, tisztább emberekkel

19

találkoztak. Ez végül is arra vezetheto vissza, hogy az Eurázsiába 45 ezer éve érkezett emberek vadászeszközeimég nem voltak elég hatékonyak. Emiatt a földrész vadállatai hozzászokhattak az emberhez és menekültekelole. Így Eurázsia háziasításra alkalmas nagytestu növényevo állatai megmaradhattak. De mire az emberátjutott Amerikába, már hatékonyabb fegyverekkel vadászott és hamar kiirtotta a nagytestu, háziasításraalkalmas állatokat. Csak olyan kistestu, az embertol genetikailag jóval távolabb lévo háziasítható állatokmaradtak meg, mint a pulyka. Ezektol Amerikaoslakói nem vettek át emberek között is terjedni képes fer-tozo betegséget. Ezért bár a tulajdonon alapuló rangsor és az eroszak Amerika letelepedett társadalmaibanis megjelent, az anyák a vadászó-gyujtögeto elodökhöz hasonlóan foglalkozhattak gyermekeikkel.

Amerika letelepedett társadalmai is háborúztak egymással. Valójában a spanyol hódítók nem a jobbfegyverzetükkel és lovaikkal gyozték leoket. Az európaiak nem tehettek arról a borzalmas pusztulásról,amelyet az általuk behurcolt járványok okoztak. Amerika felfedezésekor a földrészen 200 millió emberélhetett és a járványok pusztítása miatt száz éven belül Amerika oslakosainak 95 százaléka kihalt.

Megromlott ember. A végzetesen rossz választásnak, az ember eredendo bunének az ember értékének,helyének az anyagiakkal való mérését tarthatjuk. Az Ószövetség a maguknak aranyborjút önto és akörültáncoló nép történetében, az Újszövetségben Jézus a Mammon, a pénzisten tiszteletének tiltásával erreutalhat.

El kell elfogadnunk, hogy az ember megromlott. Sokkal rosszabbul viselkedünk annál, mint amilyenekvalójában volnánk. Ma már tudjuk, hogy mindaz, amit amit a várandós anya átél, mint a cserbenhagy-ottsága, azot ért bántalmak, a benne ébredo düh, félelem, harag, indulatosság, durvaság mind hatnak amagzatra. Alakítják idegrendszerét, méghozzá legerosebben a fejlodés kezdetén, annak legérzékenyebbszakaszaiban. A korai környezeti hatások, az anyaméhben tapasztaltakkal kezdve, arra is hatnak, hogya genetikai örökségünkbol éppen mi nyilvánul meg, mely késztetések, milyen ösztöntörekvések mozgat-nak majd bennünket. Ezért már a ma világra jött csecsemot is terheli, hogy alapveto gondolkodási ésérzelmi jellemzoi nem annyira tökéletesek, mint amennyire lehetnének. Máro is hordozza, viseli szüleiromlottságát. Születo tudatosságát és így a ma született csecsemo sorsát is jellemzi az a berögzodött, azember lehetoségeit erosen beszukíto, torzító viselkedésmód, amit már magzatként is tanulhatott és amit azegyistenhit eredendo bunként tart számon.

Romlottságom a környezetemtol átvett tökéletlenség következménye, mivel az ember legfontosabb,leginkább hatékony tanulási módszere mások utánzása. 14 éves korig a gyermek nem tehet arról, hogymilyenné lett. Nem hibáztathatom szüleimet és a többieket azért, mert nem lettem tökéletes.Ok is csakazt adták tovább, amit felmenoiktol kaptak. A bun eredendo bun, a letelepedés során történtekhez nyúlhatvissza. Jómagam láncszem vagyok az eredendo bun láncában. Kaptam a felmenoimtol és gyermekeimnek,unokáimnak adom tovább.

4. Elménk muködésérol

Agyunk nagyon sok mindent megoriz abból, ami életünkben velünk történik és ezen mint ’nyersanyagon’folyamatosan dolgozik. Akkor tud valamit hosszabb idore elraktározni, ha azt a rákövetkezo anyag nemnyomja el. Ha a két közlés között megvan a 2-3 másodperc ’ülepedési ido’, akkor a kapott anyag bekerülaz átmeneti tárba. Aki tagoltan, szabatosan beszél, azt megértjük. Épp arra törekszik a pergo nyelvuszélhámos, hogy figyelmünket elterelje valódi szándékáról. Éjszaka, alvás közben tárolódik, mentodik el anapközben tanult anyag. Ezért vizsgaidoszakban sem szabad kihagyni az éjszakai alvást. Hiába tanuljuk átaz éjszakát, mivel nem aludtunk, a tanultak nem rögzülnek megfeleloen. Ha igen komoly megrázkódtatás érvalakit, jobban teszi, ha a rákövetkezo éjszaka nem alszik el. Így a megrázó eset emléke nem hagy annyiramély nyomot benne.

20

4.1. Öröm, sikerélmény, boldogság

Elménk az öröm, a sikerélmény és a boldogság érzéseivel jelzi, hogy egy valós vagy általunk elképzelthelyzet mit jelent számukra. Élettanilag az agykéreg jutalmazó vegyületei keltikoket. Amellett, hogyösztöneink megszabják, adott helyzetben mit tegyünk, a lét- és fajfenntartást szolgáló cselekedeteinket azöröm érzése is serkenti. Aki éhes, annak öröm az evés, a szomjasnak az ivás. Hasonlóan a párkapc-solat is örömök forrása. Az örömérzésnek igen nehéz ellenállni. Ám csupán pár percig tart. Míg azörömérzés közvetlenül, a sikerélmény közvetve erosíti az egyént. Hogy legyen majd mit ennem, innom,találjak majd párt és legyen családom, sikeresnek kell lennem. A siker, mint például a kívánt egyetemrekerülést lehetové tévo érettségi vizsga letétele akár napokig tartó felszabadult érzéssel, sikerélménnyel járegyütt. De bármekkora legyen is a siker, hamar megszokjuk ésjön a következo nap, a következo hét. Ugyanaz öröm és a siker az egyént erosíti, de az egyén élete mulandó és fennmaradni valójában a csoportnak kell.Viszont csak az eros egyénekbol álló csoport maradhat életképes.

Bizonyos vegyületek, mint a szesz, a nikotin és a kábítószerek az agykéreg sejtjei közötti kapcsolat-tartást befolyásolva növelik a felszabaduló dopamin mennyiségét és ezzel örömérzést keltenek. Ám azidegsejtek hozzászoknak ezehez a szerekhez, ezért az örömérzéshez egyre több kell belolük. Mivel a fentivegyületek a szervezet más részeit roncsolják, károsítjákaz egészséget. Akinek csak öröme és sikerélményevan, és nem boldog, könnyen rájuk szokhat.

Míg az öröm és a sikerélmény magát az egyént, a boldogság érzése az egyén másokat, a közösséget szol-gáló tevékenységét serkenti és jutalmazza. Egyrészt akkorboldog az ember, ha azzal töltheti az idot, amineki való, amit szeret csinálni. Ilyenkor, Csíkszentmihályi Mihály kutatási eredményei szerint képességeinekhatárán tevékenykedve tart valami felé. Nem attól boldog, mert sikeres, és elérte a célját, ezt a sikerélményjutalmazza. Így élve, ahogyan a keleti ember mondja, az útonjárva, az ember tartós, csendes belso örömetérez. Boldoggá az teszi, hogy önmagát átadva kihozza ki magából azt, ami benne rejlik. Nem másokkal,hanem önmagával versenyez. Ez nem csakot teszi boldoggá, hanem egyben mindenkinek, a csoportnakis ez a jobb. Gondoljuk csak el, mit jelent valamennyiünk számára a munkáját kényszerbol végzo tanító,eladó vagy bárki más. Ha nemszeretem tevékenységekre kényszerül valaki, boldogtalanná válik. Hiábalenne könnyu az ilyen munka, sokkal jobban elfáraszthat, mint az összetett, nagy figyelmet igénylo, ámszeretett tevékenységem, mivel végzése közben folytonosan eroszakot kell magamon tennem. Ma a világnépességének csupán 13 százaléka szereti a munkáját és a munkanélküliek sem boldogok. Már csak ezértis fenntarthatatlan a gazdasági növekedést erolteto világrendszer.

Továbbá akkor vagyok boldog, ha aki velem él, akivel kapcsolatba kerülök vagy közös dolga van velem,hatásomra jobb állapotba kerül, jobban érzi magát. Azaz ha az emberi kapcsolataim a családot és egyébkisebb-nagyon közösséget erosítik. Valamennyi boldogsággal jutalmazott viselkedés közös jellemzoje kétszóban foglalható össze. Az tesz boldoggá,önzetlenül adszvagy másként kifejezveönzetlenül szol-gálsz. Azaz nem azért adsz, mert most te következel, hogy adj, sem nem azért, mert mások elvárjákezt toled, hanem mert szívbol adsz. Nem csak anyagiakat, hanem bármi mást is, amit adható. Ugyan amai közvélekedés szerint ilyenkor magamat rövidítem meg, csak úgy, kézzelfogható haszon nélkül törömmagam, saját szabadságom egy részérol mondok le. Viszont az agykéreg ekkor jutalmaz a boldogság, azállandó csendes és néha túláradó belso jóérzés, kiegyensúlyozottság, elégedettség és békességérzetével.Senkinek sem kell az önzetlenséget tanulnia, valamennyiünkben ott van, mert a vadászó-gyujtögeto cso-portban élo embernek így kellett viselkednie, a csoport csak így maradhatott fenn. Ha mások hátára mászvavál valaki sikeressé, szerez magának örömöt, boldogtalan lesz.

Egyik fiú a vizsgán saját, ezzel kapcsolatos tapasztalatairól beszélt. Kétszer is megesett vele, hogyamikor pénztárnál állt sorba, a sor megtorpant, mert a pénztárnál éppen fizeto vásárlónál nem volt elégpénz. Mint ilyenkor lenni szokott, mindenki türelmetlenebbé, feszültebbé vált.O mindkétszer odalépett ésletette a hiányzó összeget. Gondolván magában, az idonk pénz és egyáltalán nem akkora összegrol volnaszó. Viszont feltunt neki, hogy a többi ott álló értetlenkedve néz rá, mint olyanra, aki nem közülük való.Hasonlóan járt a laborgyakorlaton is, amikor a gyakorlatvezeto törési veszteségként ötszáz forintot kérta csoporttól. Ilyenkor a csoportban megno a feszültség, gyanakodnak a másikra, biztosan az törte el,ki

21

helyett kell most nekem fizetnem. Amikoro egyedül kifizette az ötszázat, ugyanúgy megütközve néztekrá,mint az üzlet pénztáránál.

Az 2015 tavaszi vizsgaidoszakában akaratlanul is tudományos jellegu megfigyeléseket tehettem. Év-tizedek óta motoszkált bennem az, hogy mikor tehetnek valakit a kapcsolatai boldoggá. A vallásos tanításszerint úgy kell a másikkal bánnod, ahogyan szeretnéd, hogyveled bánjanak, de ez túl általános megfogal-mazásnak tartottam. Végre 2015 januárjában ugrott be, hogyakkor boldog valaki, ha önzetlenül ad. Mivelszerettem volna tudni, van-e ennél jobb, pontosabb megfogalmazás, kérdezgetni kezdtem a vizsgázókat,ki tudná megmondani, mit kellene tennie a boldogságáért. Nem jártam sikerrel. Légy elfogadó, türelmes,segíts a másiknak, ehhez hasonlókat mondtak és csak hosszabb ido után beszélt valaki az önzetlenségrol.Sebaj, az önzetlenül adni kifejezést beírtam a jegyzeteknek ide, az örömmel, sikerélménnyel és boldogság-gal foglalkozó részébe és joggal gondolhattam, hogy ezt az is el fogja olvasni, aki csak lapozgatja a je-gyzetet. Hiszen az öröm, siker, boldogság kérdése mindenkit izgat. De váratlan dolgot tapasztalhattam.Bizonyos, hogy olvasták, de az önzetlen adásra nem emlékeztek. Csak kb. a harmincadik vizsgázó, a fentemlített fiú volt az elso, aki erre felfigyelt. Nem részletezem, a csaknem hatszáz vizsgázó közül a fiúvalegyütt tizenketten tudtak róla. Amikor a késobbi vizsgákon a fiú fenti két estét elmondtam és kérdeztem,mi a véleményük a fiúról, többségben voltak a feltunni vágyó, bolond és hasonló vélemények. Viszont ahallgatók negyedrésze kimondta és vagy közel járt annak kimondásához, hogy önzetlen volt. Ez nem olyanrossz arány. Nyilván még sokunkban ott lappang az önzetlenség, de nem szeretnénk, ha emiatt bolondnaktartanak és kinevessenek bennünket és sajnálkozzanak rajtunk.

Nem nehéz kitalálni, mi nyomja el a bennünk természetes módon ott lévo önzetlenséget. Fentebb ép-pen azért szedtem vastag betukkel az önzetlen adást, hogy most nehezebben lehessen kihagyni. Az anya-giakat mindenek fölé helyezo értékrend tiltja le az egyén boldogsággal jutalmazott természetes viselkedését.Azokra nézünk fel, olyanokat követünk, akiknek jóval több van, mint nekünk. Vannak ugyan olyanokközöttük, aki kiválóságuknak, találmányaiknak, igen kemény munkájuknak köszönhetik gazdaságukat. Dea többségük, legalább is azok között, akik leginkább a szemünk elott vannak, inkább szereztek maguknak.Ennek megfeleloen mi is inkább kapni akarunk és csak kölcsönös alapon adnánk. Nézzük a párkapcsolatot.Találkozik két fiatal, együtt töltenek pár órát és hamar kiderül, hogy mindketto inkább csak kapni akar.Ezzel a kapcsolatuknak máris vége. Ha legalább az egyik adna, de a másik csak kapni akar, akkor egy-kétalkalommal még találkozhatnak. Tartósabb kapcsolat akkoralakulhat ki, ha kölcsönösségi alapon adnak,kapnak. Ebbol akár házasság is lehet, de mivel az évek folyamán a terhelésük nem egyenletes, egyikükPhD-t ír, több munkát vállal, a feleség a gyermekkel van lekötve, valamelyikük beteg vagy beteget ápol, akapcsolat megrendülhet. A kevesebbet kapó félben feltámadaz érzés, hogy elválik, fiatalabbra, muvelteb-bre, gazdagabbra, jobb természeture cseréli le a párját. Ha legalább az egyik önzetlenül ad, akkor a kapcsolatmindhalálig tartó, viszont ekkor a másik élosdisége lassan felemésztheti az önzetlen társ életerejét. Akkorlesz valóban boldog a házasság, ha mindketten önzetlenül adnak. Sajnos ez manapság ritkaságnak számít.

Hogy miként viselkednek a gazdagok a mindennapi életben, azUSA-ban végzett kutatások szemlél-tetik. Például a drága kocsikat vezetok sokkal gyakrabban vágnak a többi elé, ritkábban adják megazebrán a gyalogosoknak az elsobbséget és feltunoen sokszor állnak be a parkolóhelyre két kocsi helyétfoglalva el. Ok azok, akik a gyermekek számára kirakott édességet is hajlamosak megdézsmálni. Minélgazdagabb valaki, annál valószínubb, hogy csal a pénzdíjas játékban. Ha valakinek 100 ezer dollár a szám-láján, jóval hajlamosabb egy 50 dolláros csalással növelniaz összeget, mint az, akinek csak 84 dollár van aszámláján. Miközben a gazdagnak az 50 dollár szinte semmit sem jelent, a szegénynek bizony számítana.Aki gazdagabb, jóval gyakrabban lop a boltban. Akinek 25 ezer dollár alatt van az éves jövedelme, 4,2százaléknyit költi ajándékra, míg a 150 ezer dollár fölött keresok csak 2,7 százalékot szánnak erre. Azagymuködést elemzo megfigyelések azt mutatják, hogy a gazdagság visszafogja az együttérzésért felelosagyközpont muködését.

Nem kell csodálkoznunk a gazdagok viselkedésén. Mi vagyunkérte a felelosek, hiszen a közvélekedésaszerint ítél meg valakit, hogy milye van és mekkora a hatalma. Ennek megfeleloen a gazdagabb felsob-brendu ember módjára viselkedik. Viszont ha gazdagabbá válik, a kutatások szerint nem lesz boldogabb.Akiket megkérdeztek, mekkora összeg tennéoket boldogabbá, szinte valamennyien azt válaszolták, hogy

22

kétszer-háromszor annyi, mint amennyi jelenleg van. Valóban igaz, hogy a pénz, legalább is a gazdagságnem boldogít. Meg kell jegyeznünk, a gazdag is lehet boldog,ha önzetlenül ad másoknak, azaz úgy, hogyazt senki sem várhatná el tole. Amikor nem az adózási szempontok és hasonlók kedvéért költi a pénzét,hanem nemesebb célok vezérlik.

4.2. Tudatalatti és tudatos

Agyunk muködését, feladatmegoldó képességét jól szemlélteti az alábbi, Esterházy Péterrel történt eset.Középiskolás korában kapott egy matematika versenyfeladatot. Teljes hetet gyötrodött vele, sikertelenül.Lejárt a határido, el is feledkezett az egészrol. Talán két hónap telt el, amikor egy este, egész mással voltakkor elfoglalva, váratlanul kipattant a fejébol a megoldás. Elméje továbbra is foglalkozott vele, és amintelkészült, tudatosította. Hasonló tapasztalatai bármelyikünknek lehetnek.

Tudásunknak csupán tört része tudatosítható, a többi az ún.hallgatólagos tudás része. Polányi Mi-hály, a fogalom megalkotója, a következo módon is szemlélteti mibenlétét. Szomszédomat jól ismerem.Bárkitol meg tudom különböztetni, akárhány ember közül ki tudnám választani. De magamnak sem tudomelmondani, hogyan. Adhatok személyleírást, de a tökéletesazonosításhoz ez nem elegendo. Általában nemtudom megindokolni, miért rokonszenves vagy ellenszenvesszámomra valaki. Elmém aszerint minosíti ot,mennyire emlékezteti azokra, akik korábban kedvesek voltak velem, segítettek, vagy pedig ellenkezoleg,ártottak, bántottak.

események rögzülése.Az agykutatás egyik fontos eredménye szerint nem a valóságot látom, hanem an-nak bennem eloállítható képét. Elménk a világban történteket nem egyszeruen, felvevogépként rögzíti,hanem a már ismertekkel, tapasztaltakkal összevetve értékeli, minosíti és tárolja azokat. Ennélfogva azember a világból csak azt veheti észre, azt látja meg, amit vagy amihez hasonlót már ismer. Vagyis csakolyan dolgokat foghat fel a világból, ami, vagy amihez hasonló már van benne, arra figyel fel, amelyek abenne kialakult rendszernek megfelel. Ami ennek ellentmond, azzal aligha tud mit kezdeni. Döntéseinkmeghozatalát ez az elmében fokozatosan kiépülo rendszer oly módon befolyásolja, hogy az egyén a vilá-gról kialakult képe alapján a lehetoségei közül sokat eleve elvet. Ezt a nevelés, tanulás és tapasztalás soránkialakult kiválasztó rendszert szokás az egyén felfogásának, világszemléletének nevezni.

Képzeljük magunkat a vizsgálóbíró helyzetébe, fel kell tárnia, mi történhetett, pontosan mi, miképpenzajlott le. Szemtanúkat hallgat ki, akik egymásnak ellentmondó dolgokat is mondhatnak. Tudja a vizs-gálóbíró, ez úgy is lehetséges, hogy senki sem hazudott. Csak beállítottságuknak, neveltetésüknek, korábbitapasztalataiknak megfeleloen más-más ragadta meg figyelmüket. Az elme a történteket különbözokép-pen dolgozza fel. Vannak az eseménysornak olyan elemei, melyek korábbi tapasztalatai alapján pontosanazonosíthatóak, ezeket huen adja vissza. A történetet úgyáll össze, hogy a pontosan leírt elemek közöttirészeket az elme kiegészíti, összeilleszti. Ám errol az ember és így a tanú sem tud és ezért elképzelését avalósággal azonosítja.

Ellentmondhatunk egymásnak, anélkül, hogy bármelyikünk hazudna. Ezért a vizsgálóbíró megfeleloenkérdezve tisztázza, hogy az adott tanú alkatának, muveltségének, korának ismeretében vallomásából mifogadható el tényként. Tanácsos kerülni, hogy a tanú még kihallgatása elott megismerkedhessen másokvallomásával, a többiek és a sajtó véleményével. Ha a vallomások teljesen egybecsengenek, akkor a vizs-gálóbíró tudja, hogy félre akarják vezetni. Összejátszanak a tanúk, mert bunrészesek, vagy megfélemlíthet-ték, esetleg megvesztegettékoket.

tudatalatti muködése. Elménk jóval többre képes, mint az állaté. Egyrészt sokkal több mintázatot rak-tároz és kezel. Abban elménk az állatéval közös, hogy ismeros élethelyzetben, azaz ha az érzékszerveinkadta mintázatnak megvan benne a megfeleloje, akkor azonnal meghozzuk és végrehajtjuk a döntést, lásd a3.1. pontban. Ekkor csak elménk tudatalatti tartománya muködik. Nem követheto a muködése, döntéseink

23

valódi hátterét általában csak sejthetjük, sot sokszor egyenesen érthetetlenül állunk önmagunkkal szemben,ezért is nevezzük tudatalattinak.

Tudatalattink az ösztöneinkhez kötodo fogalmakat érti a legjobban, ilyenek a nélkülözés és a boség,a szeretet, a nemiséghez kötodo képek, biztonság és veszély, fenyegetés, hatalmas és gyenge, rangsor,rokon, testvér, idegen, segítség, megtévesztés, büntetés, önzés, önzetlenség és hasonlók. Elménk a mesés,kitalált történetek, példázatok tanulságaira is épít. Mint a sokszor farkast kiáltó esetébol, akihez egy ideigodaszaladnak az emberek, de késobb már nem és amikor jön a farkas, hiába kiabál, nem segít senki.

Bizonytalan és kényelmetlen ellentmondásokkal szabdalt világban élni, ezért ragaszkodunk ahhoz, hogyigenis úgy van valami, ahogyan mi látjuk. Bízunk, sot sokszor vakon bízunk a megérzéseinkben, felismeré-seinkben. Rendezettebbnek látja világot a valóságosnál. Így érezzük jobban magunkat. Igen gyakrankevésbol vonunk le úgy következtetést, mintha komolyabb tényanyag birtokában jutottunk volna hozzá.Ami tény erosíti, azt felnagyítjuk, ami ellentmond neki, azt elhanyagoljuk.

Ritkábban van szükség tudatos ellenorzésre. Nemcsak a szervezet életmuködésére irányuló tevékenységek,de az érzékelésre, a járásra, közlekedésre, írásra, a zenemuvész ujjainak akaratlan mozgására irányulócselekvések túlnyomó többsége is önmuködoen valósul meg, mert megtanultuk, begyakoroltukoket. Jólbetanult, beidegzodött tevékenységeinket a tudatos ellenorzése nélkül is megfeleloen végezzük. Amikorteniszezünk, a tudattalan határoz, miként fogadjam, üssemvissza a labdát. Tudatosan csak azt figyelem,hogy sikerült-e. Hasonlóan, amikor vezetni kezdek, eleinte szerfölött nehéz. Mozdulataimat, figyelmemetállandóan ellenoriznem kell, vajon a tanult szabályok szerint tevékenykedem-e. Késobb már könnyebb lesza vezetés, mert a gyakorlás hatására rögzültek bennem a megfelelo muveletek és kezd menni magától is.

A tudatalatti és tudatos viszonyáról. Amint a 3.1. fejezetben tárgyaltuk, ha az észlelt helyzet eddig mégnem fordult elo, a tudatalatti mintaelemzés útján kidolgozott döntése csak azt ezt követo ellenorzés utánhajtható végre. Az ellenorzés feltehetoen azt mérlegeli, hogy a javasolt döntés mennyire szolgálja az egyéntés a csoportot, azaz társítható-e az öröm-, a siker- és a boldogság érzésével. A füves szavannán élo emberéletképtelen volt csoportja nélkül, úgyhogy a boldogság forrásául szolgáló önzetlenség kötelezo volt. Aletelepedést követoen az önzetlenség kötelezo volta elenyészett, és szerepét az erkölcs vette át, lásd késobba 4.5. szakaszban.

Amikor az ’érzem’ és a szív szavakat használjuk, a tudatalattira, az ’értem’ és az ész szavakkal atudatosra utalok. A szív és az ész, az érzelem és az értelem, azaz a tudatalatti és a tudatos harcáról min-dannyian tudunk. Vágyaim a tudatalatti tartományból származnak, csak onnan indulhat ki a cselekvésreindulat. Ha csak az értelmem akarná, nem cselekedhetem meg,a tudatalatti halogatással, a figyelem el-terelésével és sok más eszközzel megakadályozza, hogy az általa helytelennek tartott dolgot megtegyem.Bizony nem az a jó, szép, igaz kelt az emberben cselekvésre indulatot, amit az eszével annak tud, hanemamit belülrol, tudat alatt, azaz a szíve szerint is annak érez.

Mint a 3.1. részben már említettük, a tudatalatti és a tudatos szétválasztása eroltetett lehet. Inkább adöntést ellenorzo folyamat szerepérol van szó, hogy mennyire vagyok képes kételkedni önmagamban, eltudom-e fogadni azt, hogy tévedhetek, rosszul csinálok valamit, hibás dolgok rögzültek bennem. Ha azellenorzésnek nincs különösebb befolyása, akkor az értelmem inkább azt igyekszik igazolni, hogy miért jóaz, amit jónak érzek, miért nekem van igazam. Olyan, mint az ügyvéd, aki elsosorban ügyfelét igyekszikjobb helyzetbe hozni és akinek az igazság csak másodlagos.

Ha az egyén csak a szokványos módon, tudatos megfontolások nélkül cselekszik, egyáltalán nem biz-tos, hogy jól él az alkalommal, vagy el tudja kerülni a fenyegeto veszélyt. Ha a tudatos gondolkodásnem elég eros és emiatt a berögzült, foleg ösztönszeru viselkedésünk vezet, akkor úgy járhatunk, mint acsapdába esett majom. India déli részén majomcsapdaként használják a kivájt, rúdhoz erosített, rizzseltöltött kókuszdiót. Akkora a héján vágott lyuk, hogy a majomugyan belé tud nyúlni, de ha már belemarkolta rizsbe, nem fér ki a lyukon a keze. Így ejtik fogságba, ugyanis képtelen a zsákmányát elengedni. Csak ajelen foglalkoztatja, ezért nem foghatja fel, hogy így az ember kezére jut és az a marok rizs nem érhet többet,

24

mint a szabadsága. Abban segít a tudatos, hogy az ember megfelelobben viselkedve jobban illeszkedhessenkörnyezetéhez, a többi emberhez és a társadalomhoz. Amikora vizsgáztató kérdez, akkor nem mondomrögtön azt, ami a kérdést hallva beugrik, hanem mérlegelem,hogy valóban ez-e a megfelelo válasz.

Jól jellemzi a tudatos tartomány szerepét az alábbi vizsgálati eredmény. Kétféle helyzetben nézik meg,hogy az ember agyának mely területei válnak tevékenyebbé. Mindkét alkalommal pénzjutalmat kap az il-leto, és megválaszthatja, mikor veszi fel azt. Elso alkalommal arra válaszol, azonnal kapjon-e 27,10 dollárt,vagy inkább négy hét múlva 31,25 dollárt. Másik esetben, hogy két hét múlva kapjon-e 27,10 dollárt, vagyinkább hat hét múlva 31,25 dollárt. Mindkét esetben muködnek a tudatos agyterületek. De az elsoben,amikor az ember azonnal kaphat valamit, az érzelmekkel kapcsolatos tudatalatti területek tevékenység kife-jezetten erossé vált. A tudatos tartomány az elso esetben akkor vált igen tevékennyé, amikor a vizsgáltegyén lemondott az azonnali jutalomról és ehelyett a késleltetett pénzfelvételt választja.

Egy nemrég közölt kutatási felmérés szerint hiába éles elméju, jó matematikai érzéku a személy, haa csoportja érdekeit sérto tudományos, számszeruleg megfogalmazott eredmény kerül eléje, egyszeruenképtelen megérteni azt. Ha csoportja érdekeit taglalná az adatsor, a józan esze azonnal visszatérne és nemlenne gondja a megértéssel. Az egyébként épeszu embereketa hivataluk tette csolátóvá.

Megvizsgálták, hogy a tényleges tudás és az egyénnek a tudásáról alkotott képe mint viszonyul egymáshoz.A kísérletek résztvevoi feladatlapokat töltettek ki, továbbá nyilatkoztak arról, hogy másokhoz képest men-nyire értenek az adott területhez és szerintük hogyan sikerült a feladatlap kitöltése. Többféle tárgykört isvizsgáltak, és kiderült, hogy az emberek háromnegyed részetúlbecsüli magát. Általában azt gondoljuk,bármirol is legyen szó, hogy többet tudunk, jobban teljesítünk, mint az átlag. Mindez független attól, hogyténylegesen mennyit értünk az adott területhez.

Miközben a legjobb eredményt eléro negyedrészhez tartozó helyesen értékelte vagy alábecsülte magát,a gyengébben teljesíto háromnegyedhez tartozó annál inkább túlértékelte a szakértelmét, minél rosszabbulteljesített. Például a leggyengébben teljesíto 10%-hoz tartozók is úgy vélték, hogy jobbak az átlagnál. Nehiggyük, hogy mindettol mentesek vagyunk. Ha nem a szakterületünkrol van szó, valamennyien ilyenekvolnánk. Kivéve azon keveseket, akik tudatosabb voltuknálfogva szerényebbek.

4.3. Félrevezetés

A tudatalattiról szerzett ismeretek elso tömeges alkalmazása. Mivel az elme muködésérol szerzetttudományos ismereteket a hirdetési és véleménymérnöki ágazat (tömegkommunikáció) igen hatékonyanhasználja, a hatalom számára a nyílt eroszakra már csak a nagyon feszült helyzetekben lehet szükség.

Miként érheto el, hogy emberek olyan dolgokat vásároljanak meg, amelyekre nincs szükségük? Csakössze kell kötni a tudatalattiban lakozó kívánságokat az áruk képeivel. Társítsuk a gépkocsi képét a férfitudatának mélyében lakozó nemi vágyakkal, sokkal jobban fog kelni a kocsi. Szégyen volt az USA-bannok számára dohányozni. Munkához láttak a szakemberek. Megjelentek a mozik vásznain az igen vonzó éssikeres fiatal nok, akik fújták a füstöt és közben hódítottak. Ezzel összekötötték a nokben lakozó párkeresésvágyát a dohányzással. Sikeresen rászoktatták az amerikainoket majd másokat is a dohányzásra.

Nézzük példának, mint hat az országút mentén elhelyezett óriáshirdetmény. Amint a gépkocsi vezetojemegpillantja, látja, hogy nem közlekedési tábla és tovább nem törodik vele. Viszont sokszor megpillantjaés a kép beíródik a tudatalattijába. Legyen ez a kép egy most bevezetett kávé hirdetése, amin egy vonzópár készül a gozölgo kávét fogyasztani. Kellemes, örömteli látvány, mindenkivágyik meghitt kapcso-latra. Pavlov kutatásai óta tudjuk, hogy az elme úgy tanul, hogy az együtt eloforduló dolgokat egynekveszi. Vágyott állapotkéntorzi a képet a tudatalatti, mivel összekapcsolja a kávé és a szép párkapcsolatboldogságának a képét, merthogy sokszor láttaoket együtt.

Akkor kezd a kép hatni, amikor a vezeto a bevásárlókocsijával bemegy a bevásárlóközpontba. Azért an-nyira nagy az áruház, hogy minél többet bolyongjon benne a vevo. Ezért vannak hátul a leginkább vásárolt

25

élelmiszerek és a keresettebb árukat is emiatt pakolgatjákide-oda. Általában azért megyünk bevásár-lóközpontba, mert kevés a pénzünk és minél olcsóbban szeretnénk vásárolni. Pár dolgot szeretnénk csakvenni, de sokkal többet rakunk majd a kocsinkba. Mint ahogy avezeto is, aki bár nem akart kávét venni,van otthon, de az üzletben feltunik elotte a hirdetett kávé. Eros vágy ébred benne, hogy megvegye, merta tudatalattija a hirdetés mutatta boldog együttlétre vágyik. Nem az igazi ok jön fel indoklásul a tudata-lattiból, hanem hogy akciós, olcsó, biztosan nagyon zamatos, vedd el! Berakja a kocsijába. Mint mástis, amikre szintúgy nincs szüksége és pénze sem volna rá, de mégis megveszi. Jobban járna, mert többpénze marad és kevesebb idot fordít vásárlásra, ha bemegy a kisboltba, ahol ugyan kicsit többe kerül, amitmeg akar venni, de ott tényleg csak arra költ, amire szükségevan. Ha meg van szorulva, akkor csak annyikészpénzzel menjen a bevásárlóközpontba, amennyibe a szükséges áruk kerülnek. Ha kártyával fizethet,túlköltheti magát. Ekkor nem övé a döntés, hogy mit vesz meg,hanem a hirdetok határoznak helyette.

Ha a bevásárlóközpontba megyünk, csak egy üzletbe kell betérnünk és ott egy helyen akár egy hétreelore mindent megvehetünk. Ez a lehetoség csak akkor válik elonyünkre, ha elore felírjuk magunknak,mire van szükségünk, éscsakazt vesszük meg.

Megtévesztés, ámítás. Hagyományos, az állatvilágból örökölt módszer a megtévesztés. Vannak, akika többieket félrevezetve, kihasználva akarnak jobban élni. Hiába értelmes és éber az ember, ez a cso-portot károsító viselkedés nem tunt el, mivel a csalás és hazugság csoporton kívüliekkel szemben elevemegengedett, ösztönösen használt módszerünk. De magunkatis becsapjuk. Hacsak nem vagyunk tudatosab-bak, fel sem merül bennünk, mennyire igaz a tudatalattitól érkezo indoklás, az örömre és a sikerre valóhivatkozása, az önzetlenség és az erkölcs szempontjairól való megfeledkezése. Tudatalattim az elrejtés-sel megóv a lelkiismeret furdalástól és attól, hogy leállíthassam annak a megcselekvését, amire igazábóltörekszem. Eloször magunkat csapjuk be, hogy azután másokat még jobban megtéveszthessünk.

Elménk minél jobb állapotba szeretne bennünket tartani és hozni. Tudatalattink döntései azt szolgálják,hogy ma, most a leheto legjobban érezhessem magam. Erre való az ámítás, a tudatalatti ezzel igyekszikmegakadályozni, hogy szembesüljek azzal, milyen helyzetbe kerültem valójában. Beszédes a kifejezés,volna miért aggódnom,ám még sem kell, mivel szerinte (a tudatalatti szerint) nincs igazi veszély.

Ámítja magát az évtizedeken át dohányzó egyén, amikor a dohányzás következményeivel kell szem-besülnie. Tudhatná, hogy sokszoros az esélye, hogy idosebb korában tüdorák végez vele, de ezt elhessegeti.Gyakran úgy derül ki, hogy tüdodaganata van, amikor nyár közepére, végére sem tud kigyógyulni a tavaszimegfázásból, még mindig köhög. Ugyan ott motoszkál benne, hogy netán jóval nagyobb a baj, de akkorrögtön mennie kellene az orvoshoz, végig kellene csinálni avizsgálatokat. Inkább ámítja magát, hányszorkigyógyult már a hosszabb ideje tartó köhögésbol is, meg hogy a nagyapja kilencven évesen is pipázott,mégsem lett belole baja. Teszi ezt, pedig az élete múlhat a pár hónapos halogatáson.

Így érthetjük meg gazdasági és más vezetok viselkedését. Hiába tudhatnák, hogy mekkora veszélyt je-lenthet a világméretu felmelegedés, az eroforrások kimerülése vagy az atomeromu, ámítják magukat, hogyezek a veszélyek nem léteznek, fölösleges riadalomkeltés az egész. Hiszen ha szembenéznének azzal, hogyamit eddig muveltek, amire az életüket feltették, amiben sikeresek voltak és amibol nagyon jól megéltek ésmegélnek, aligha folytatható, hatalmas válságba kerülne az életük. Szembesülni kellene azzal, hogy eddigrossz ügyet szolgáltak és hamarosan oda a vállalatuk, a tanszékük, a magas jövedelmük, a vezeto állásuk ésa tekintélyük. Bár léphetnének, az átmenet kilengéseit csillapítva magukat is menthetnék, képtelenek szem-benézni a valósággal. Tudatalatti tartományuk megakadályozza, hogy felismerjék, valójában mi a helyzet.Hiszen az egyén számára ez nehezebb holnapi napot, hirtelennagy megrázkódtatást, változást, rosszabbhelyzetet jelentene. Nem szándékosan vezeti félre a többit, hiszen eloször is önmagát csapja be. Hasonlóanámítja magát az egyszeru ember is. Nemrég közzétett felmérések eredményei alapján mennél kevésbé tudvalaki az olajválságról, az eroforrások fogyásáról, annál kevésbé akar tudni, foglalkozni az egésszel.

Próféta. A próféta Isten üzenetét hirdetve az igazságot, a ténylegeshelyzetet tárja fel az embereknek.Tehetséges, igen értelmes, sok mindenrol tudó, jól tájékozott egyén. Akkor lép fel, amikor a népet veszély

26

fenyegeti és a népet romlásba taszító bunös viselkedést, rövidlátó felfogást ostorozza.

Nem könnyu az igazsággal szembenézni, az ember hajlamos magát áltatni, félrevezetni. Kivételesensok tudás, értelmes, tiszta gondolkodás és még így is sok töprengés szükséges ahhoz, hogy az ember aigazságra rádöbbenjen. Mert tetszetos érvekkel könnyen ámíthatom magam és elhessegethetem a nehézgondolatokat. De ha elég sokat tudok, gyakran foglalkozom akérdéssel, akkor belém ivódik, átírja a tu-datalattimat az igazság, a tényleges helyzet, a közelgo fenyegetés. Aki ennyire mélyen gondolkodik, tudja,hogy ugyan mindezt a saját érvényesüléséhez is felhasználhatná, mondjuk még idejében felajánlja a szol-gálatait a készülodo hódítónak, de általában nem teszi, mert messzebb lát.

Miután felismerte, milyen helyzetben van a nép, mi fenyegeti, növekszik benne a feszültség. Ha eztmagába fojtja, belezavarodhat, belebetegedhet. Megteheti, gyakrabban elofordul, hogy elkezd inni és akkorcsökken benne a feszültség. Egy ido után elissza az eszét és tovább nem zavarják a nyomasztó kilátások.Végzetes számára a harmadik lehetoség is, de a próféta ezt választja, mert úgy érzi, máshogyannem tehet,ezt követeli meg a belso hang, az isteni késztetés. Kezdi magyarázni az embereknek, milyen állapotbanvannak, mi fenyeget és ezért mit kellene máshogyan csinálniuk.

Nem csak a hatalmasok haragját vonja magára a próféta fellépése, hanem embertársai is kivetik. Kinekhiányzik az, hogy valaki csak úgy jövobeni veszélyekkel riogassa és magyarázza neki, mi a tennivaló.Bántják, üldözni kezdik, fogságba vetik, életére törnek. Eleve magányos a próféta, hiszen alkata és folegtudása miatt nem hangolódhat rá a többség érzéseire, már emiatt is kitaszított. Ha pedig hirdetni kezd,rázúdul a harag. Sikeres és közkedvelt a hamis próféta lesz,aki eloször is saját magát téveszti meg, majda nyilvánosság elott is hangoztatja a valótlan, ám megnyugtató dolgokat.Ot szeretik és jutalmazzák, mertolyanokat mond, hogy itt van városunkban Isten temploma és nem hagyja magára Isten a várost, eddig semhagyta. A próféta a hozzá hasonlóktól kap támogatást, akik tudják, hogy igazat beszél, de ezt az igazságotok maguk nem merik kimondani. Ha a prófétát egyáltalán fel merik keresni, csak titokban, éjszaka teszik,ahogyan Nikodémus látogatta meg Jézust.

4.4. Tanulás

Az agy az együtt eloforduló dolgokat egymáshoz kötve tanul, ahogyan Pavlov kutyái is összekötötték acsengo hangját az etetéssel. Az együttesen eloforduló dolgokat együtt tárolja és az összekapcsolódott el-emek mintázatot képeznek. Azonosítja, mely mintázatnak minek felel meg a világban és a mintázatokategymással összevetve hasonlóságokat, párhuzamokat képesfelismerni. Rögzül benne az is, hogy egy adottmintázat érzékelésekor melyik mintázatnak megfelelot kell cselekednie.

Agykérgünk számos központja egy meghatározott életszakasz során tanulja meg, mint muködjön. Példáula látás kialakulása is hosszabb, a születéstol kb. kétéves korig tartó folyamat eredménye. Ahogy telik azido, a születéskor csak nagyobb dolgokat, durvább változásokat látó csecsemo egyre többet, apróbb rés-zletet, színt látóvá fejlodik. Látni tanulni az agyi látóközpont egyre összetettebbbehálózódását, azaz azadott terület idegsejtjeinek mind bonyolultabb kapcsolódásait jelenti. Ha a csecsemo szobája színekbenés mintázatokban szegény, annak az ott felcseperedett gyermek egész életében kárát vallja, mert nem leszmegfelelo a látásának az érzékenysége. A macska látása az emberéhez hasonló módon fejlodik. Ha a kiscicaszemét az elso hetekben lekötik, akkor késobb hiába veszik le a kötést, a macska már sem akkor, sem késobbnem fog látni. Pedig ép a látóhártya, az agyi központhoz vivo idegpálya, csak éppen a megszabott érzékenyidoszakban az agy látóközpontja nem hálózódhatott be.

A tanulással a tudatalatti tartalmát bovítjük vagy módosítjuk. Leghatékonyabban más mintáit átvévetanulunk. Ahogyan már említettük, a gyermek utánzással tanul. Ösztönösen, anélkül, hogy észrevenné,erofeszítés nélkül veszi át a környezetében lévo, nálánál nagyobbak által nyújtott mintákat. 12 éves koratájt ébred rá, hogy akik körülveszik, olyanok, mint a többiek és ettol fogva csak azokról veszi a mintát,akikre felnéz. Ugyanígy veszi át a mintákat a felnott, általábano sincs annak tudatában, hogy átvett,átvesz és magáévá tesz mintázatokat. Ez a fajta tanulás minden egészséges ember számára adott. Abban

27

különbözhetünk egymástól, ki mit tud könnyebben a másiktólátvenni. A minták átvételén alapul a szakmaigyakorlat megszerzése is. Amikor a kórházi viziten a hallgatók és gyakornokok követik a professzort, nemcsak a betegségekrol tanulnak, hanem önkéntelenül átveszik a professzor viselkedését, módszereit is.

Mintákat állandóan adunk és kapunk is. Egy ötödéves egyetemi hallgatótól hallottam az alábbit. Tanításigyakorlatra régi középiskolájába, volt tanárához ment vissza. Órája után a tanulók elmondták neki, hogyezt is, azt is, amazt is jellegzetesen ugyanúgy csinálja, mint a tanáruk. Mindenneko nem volt tudatában, amegfelelo mintákat a tanárától régen, legalább öt évvel azelott vette át. Valóban, szófuzéseink, fordulataink,bizonyos mozdulataink mind tanultak lehetnek. Igaz, ebbenaz összeállításban, amit megtestesítek, mindeza sajátom, de néha még emlékezem, ki csinálta, mondta így.

A mintavételen és utánzáson kívül akkor legkönnyebb, leginkább hatékony a tudatalatti fejlesztése, ha a12 éven aluli gyermeket felnott tanítja. Ez a felnottol erofeszítést, odafigyelést és sok mást igényel, viszontmegéri, mivel a gyermek felnéz a tanítójára, és jóval fogékonyabb, mint késobb. Szomjazza a a gyermek amesét és a történeteket és minden mást, amit azo kedvéért mondanak és csinálnak.

Ismétléssel, gyakorlással is tanulhatunk, de ez már idot és erofeszítést igényel. Továbbá az ered-ményessége függ attól, mit tanultunk meg korábban, mert az elménk egymáshoz kötve tárolja a dolgokat.Annak is a függvénye, kinek mint fog a feje, mennyire szorgalmas, milyenek a képességei. Hatékonyanalakíthatja a tudatalatti tartalmát a szép, a muvészetek.Csakhogy a szépet is tanulni kell, akkor hathat azátlagemberre, ha már foglalkozott vele korábban. Nagy tehetség kell ahhoz, hogy eloképzettség nélkül,azonnal jól menjen a zenélés, az ének, a rajzolás, a tánc vagymás muvészettel való foglalkozás.

Általában úgy rögzülhet belénk valami, ha ismétlodik. Ha egyszer rögzült, és a helyzet változott, arégi törlodése és az új beíródása idot igényel. Kleo cicánk esetén értettem meg pontosabban, mint történikmindez. Kleo sziámi cica volt, és aki ismeri a sziámi macskát, tudja, ez a fajta nagyon ragaszkodik agazdájához és mindenhová követi, sot rajta alszik éjszaka. Kleot a kisebbik leányom szerezte nekünk, ésmiutáno is elhagyta a szüloi házat, Kleo engem választott gazdájául. Nagyon hozzá szoktam az évek során.Reggel korán keltett, ki kellett eresztenem a kertbe. Nagy ritkán fordult csak elo, hogy este nem jött be.Egy nap hajnalban arra ébredtem, hogy a cica nem fekszik rajtam. Gondoltam, kint maradt és felkeltem,hogy beeresszem. Nem messze a ajtótól, még a szobában vettemészre az élettelen testét. Este még nemvolt semmi baja. Nem keltettem fel a feleségemet, a kertben oda temettem, ahonnan telente a szomszédmadáretetojén nyüzsgo madarakat leste. Csaknem egy hétbe telt, hogy, bár nagyon jól tudtam, hová lettKleo, belso kényszernek engedelmeskedve kutatnom kellett utána a szokásos helyein és ahová néha elbújt.Ez egy hét teltével törlodött az elmémbol, utána a megszokott helyein már nem kellett keresnem. KötodtekKleohoz hetente ismétlodo élmények is, például takarítás közben játszott a porszívózsinórjával. Két hó-nap kellett ahhoz, hogy ne keressem a cicát porszívózás közben. A még ritkább esetek késobb törlodtek.Hatodik éve, hogy nincs Kleo. Karácsony délutánonként ki kellett a karácsonyfa szobájából zárni, hogylegalább a gyertyagyújtás elott ne játsszon a díszekkel. Ez máig nem törlodött. Mindez segít megérteni,milyen nehéz gyászolni a családban élo közeli hozzátartozót. Átlagosan két év kell ahhoz, hogy a nehezéntúljusson a hátramaradott. A magára maradtnak az év legnehezebb napja a karácsony.

4.5. Öröklött és szerzett képességeink

Arról senki sem tehet, hogy bizonyos ösztönei mennyire erosek avagy gyengék. Eroszakosabb-e, milymértékben mennyire terjeszti ki magát avagy bezárkózó-e, befogadó, avagy kizáró-e, ezek személyiségénekrajta kívülálló jellemzoi, öröklött és a DNS-állományába magzatkorban és kisgyermekkorban beépült epi-genetikai hatások, lásd 2.4. következményei. Képességeinknek durván a fele örökölheto, másik fele neveléseredménye. Meglepo felismerés, hogy az intelligencia kb. 20%-a méhen belül szerezheto meg. Minélkisebb a csecsemo, a gyermek, annál érzékenyebb a környezet által nyújtott mintákra.

Kockázatos lenne arra törekedni, hogy a születendo gyermekek génjei tökéletesek legyenek. Egyrésztminden emberben vannak betegségre hajlamosító gének. Másrészt a betegségekért, különféle eltérésekért

28

felelos gének egyúttal különleges képességek hordozói is lehetnek. Például a kóros felhangoltság-lehangoltságlángelmék között háromszor gyakoribb, mint az átlagembereknél. Megjegyezzük, a magyarok között afelhangoltság-lehangoltságra való hajlam magasabb, mintmás népeknél. Egy melegségre készteto génthordozó ember bal és a jobb agyféltekéje között szorosabb a kapcsolat és ez kiemelkedo muvészi és egyébalkotóképességek forrása lehet.

Erkölcs. Ösztöntörekvéseink nemesíthetoek. Gyermekkorban, amikor az ember könnyebben nevelheto,a tudatalattiba az ösztönöket kiegészíto, azokhoz hasonlóan muködo viselkedési mintázat, erkölcs ültethetobe. Erkölcsre elsosorban példamutatással, továbbá tanítással, oktatássalés gyakoroltatással nevelhetünk.Miután a minta rögzült, az erkölcsös viselkedés szabályaitösztönszeruen követjük. Erkölcsi szabály az,amit az ember saját meggyozodése szerint a helyes, jó, igaz és értékes kifejezodésének tart. Mindenkormagától értetodo módon engedelmeskedik neki, egyedül lévén is betartja. Furdalja a lelkiismeret, ha nemígy tenne.

Emlékszem, még az ötvenes években, mint alsó tagozatos tanulókat, miként neveltek takarékosságrabennünket. Akárcsak ma, volt kockás és vonalas, házi és iskolai füzetünk. Fel kellett mindig írni, hogy’Házi feladat’, vele egy sorba a keltezést, majd egy sort kihagyva következhetett a feladat. Utána, egy sortkihagyva jöhetett a következo házi. Így bizonyos lapok alján akár három sor is kimaradhatott, mert ott márnem kezdhettünk újat. De a kimaradt sorok nem maradhattak üresen. Számokkal, majd összeadásokkal,késobb szorzásokkal kellett kitöltenioket. Betukkel, majd szavakkal, késobb szólásokkal és közmondá-sokkal kellett végigírnunk a vonalas füzet kimaradt sorait. Ezt éveken át megkövetelték tolünk. Emiatt job-ban számolunk, több szólást és közmondást tudunk, és egybenbelénk vésték, hogy ami még használható,nem szabad elpazarolni! Nemcsak a papírral takarékoskodom, hanem mindennel, vízzel, világítással, akkoris, ha nem én fizetem. Képtelen vagyok a tányéron hagyni a maradékot. Nemcsak jómagam vagyok ilyen,hasonló erkölcsi nevelést kapott kortársaim is takarékosak, a bensonk nem enged máshogyan viselkednünk.

A kimuvelt ember tudatalattijába a takarékosságnál összetettebb fogalmak is beépülhetnek, de ez hosszúés nehéz folyamat. Magamon figyeltem meg ezt, miután már betöltöttem a negyvenet, és foglalkoznikezdtem a fenntartható élethez kötodo kérdésekkel. Ehhez nem elég takarékoskodni, hanem valamennyitevékenységünket a természet rendjéhez, a természetes körforgások rendszeréhez kell igazítani. Pár év utánészrevehettem magamon, hogy már nem csak takarékos vagyok,hanem olyan, mások számára természetesdolog, mint az avar és más szerves anyag szemétbe dobása vagyelégetése is zavarni kezd és furdal miattaa lelkiismeret. Csak az segített, segít ilyenkor rajtam, habeáshatom ezeket. Akkor is erosen sietek, vagyfutok a zebrán, amikor nem lenne rá szükség, hiszen lassítanak a közelgo kocsik. Egy ideig nem értettem,hogy miért. Azután bevillant, ha gyorsabb vagyok, pár köbcentivel kevesebb benzin fogy a fékezést követogyorsítás elmaradása miatt. Nem nekik takarékoskodom, hanem ezzel is óvom a természetes rendet éskevésbé szennyezodik a levego. Nem sok, de ebben a pillanatban ezt tehetem. Más gyanakvással nézheti,mit csinálok, miért töröm ilyesmivel magam, miért pazarlomerre az eromet és idomet. Mivel ez a mintázat,a természetes körforgásokhoz való igazodás, már rögzült bennem, erofeszítést követel, ha melloznöm kell.Azzal nyugtatom magam, egyébként jogosan, hogy most ugyan ki tudja minek néznek, de nem túl sok idomúlva másoknak is így kell majd viselkedni.

Az erkölcsre nevelés lehetoséget ad arra, hogy ne csak a csoportomon, hanem más, nagyobb közösségekenbelül is önzetlen legyek. Lehet azonosulni, önzetlennek lenni a vallási közösségen, a nemzeten belül vagybárki más emberrel. Nem élhetünk az ösztöneink hajtóereje ellenében, ám a társadalom összetettségénekés a nevelésnek köszönhetoen magasabb szinten éljükoket. Ez adja a megmaradás, a fenntarthatóságlehetoségét. Ösztöneink önmagukban sem nem jók, sem nem rosszak.Eroforrásként foghatjuk feloket.Mint ahogyan a félelmetesen lobogó tuz egyúttal az élteto fény forrása, úgy az egyébként ijesztonek hatóösztönadottságok is nagyon sok jó és szép forrásává tehetok. Szép buddhista jelkép erre a mocsárból kinövolótuszvirág. Sokféle növény tenyészik a mocsárban, amely egyúttal a lótusz neveloje is.

Míg a létfenntartás ösztöne ma az anyagi javak és a pénz gyujtésére hajt, magasabb szinten élményeket,készségeket, tudást és foleg jó emberi kapcsolatokat gyujtve élheto ki. A fajfenntartási ösztönünkhöz tár-

29

suló vetélkedés, versengés durva kiélése az eroszakosság. De a küzdoképességet, kemény természetet kilehet élni mészárosként, kiképzo ormesterként, versenyek résztvevojeként, fogorvosként, sebészként is.Puhány természetu nem mehet orvosnak, nem állhatna meg a beteg elott, nem bírná elviselni a gyógyítássaljáró terhelést. Vagy az egynemuek között fellépo nemi vonzódásért felelos ösztönadottság muvészi alkotó-munkával is kiélheto. Ha egy ilyen adottságú egyén magasabb szellemi területekfelé fordul, csodálatosteljesítményekre lehet képes. Gondoljunk például Csajkovszkij életmuvére. Belém nevelheto, hogy ne má-sokkal vetélkedjek a pénzért, vagyonért és hatalomért, hanem önmagammal versenyezve hozzak ki maga-mból minél többet.

Míg az ösztönei által uralt ember csak a mában él, a ma lehetoségeit igyekszik minél jobban kihasználni,a nevelést kapott ember az értelmét messzire és felfelé nézoként alkalmazva is élhet. Visszafelé nézve tanula hagyományból, a történelembol és elorefelé, valamint Istent keresve felfelé is tud tekinteni.

Megfigyelhettem magamon, hogy a tudatalattim a belém ültetett takarékosság miatt hozott döntésétugyanolyan félrevezeto módon tálalja, mint az ösztönök miatt hozott, egyébként szégyellnivaló döntését.Nem hagyhatom a tálamon az ételt, mert a takarékosság belso kényszere nem engedi. Nem gond, kiszedemmagamnak, pont annyit, amennyit megehetek. Lassan negyedszázada inzulinnal élek és így szigorúanmeg van szabva, mennyit ehetek. Igen ám, de évente két-háromalkalommal más szedi ki tányéromraaz ételt. Többször is elofordult már, hogy délelott valahol vidéki középiskolában tartok órákat, eloadásokatés mielott sietnék a vonathoz, gyorsan megebédeltetnek, elém teszik a vendégnek járó adagot. Ránézveazonnal látom, a fele is sok. Igen ám, de a tudatalatti nem akarja engedni, hogy hagyjak a tányéron. Jöna félrevezeto indoklás, sokat gyalogolsz majd az állomásig, majd hazaérve az állomástól hazáig, le fogodjárni. Továbbá nem sértheted meg a vendéglátókat, hogy otthagyod. Vagy sugallja, kimerített az eloadás,túl sokat teljesítettél, ha nem eszed meg az egészet, leesika vércukorszinted és útközben leszel rosszul.Ha nem látnám, mint és miért vív a tudatos és a tudatalatti bennem, engednék és sajnos néha még így isengedek a belso hangnak. Tapasztalhatom azt is, hogy eloször magamat vezetem félre, hogy azután másrarakhassam a terheket. Nincs idoérzékem és gyakran kések, várnak rám a vizsgázók. Jön mindig az indoklás,ó, sebaj, hiszen ezalatt is tanulnak. Bárki mondhatna magáról hasonló példákat.

Érzelemfogyaték (pszichopátia). Ha nem a belénk nevelt erkölcs szerint viselkedünk, belso küzdelemtámad bennünk, és a lelkiismeret furdalásnak élettani jelei is vannak. Például ha nagyobbat hazudik valaki,a pirulás, a testbeszéd és más elárulja. Ezen alapul a hazugságvizsgáló készülék.

Ám vannak olyan emberek, körülbelül minden ötvenedik férfi és ennél kevesebb no, akiknél ez nincs így,nem mutatkoznak rajtuk az érzelmekkel kapcsolatos élettani jellemzok, mert igazából nincsenek érzelmeik.Emiatt nem fog rajtuk a nevelés, hiányoznak belolük a társadalmi együttélést szolgáló gátlások és késztetésekés nincs lelkiismeretük sem, ami feltámadhatna bennük, ha nem a nevelésnek megfeleloen viselkednek.

Pszichopatának, érzelemfogyatékosnak nevezikoket. Csak a szavak szótári jelentését ismeri, a szómögötti érzelem idegen számára. Hasonlóan a színvakhoz, aki bár nem ismeri a piros és a zöld közöttikülönbséget, de tudja, hogy a közlekedési lámpán a piros vanfelül és a zöld alul, az erkölcsfogyatékosszámára ismeretlen a szeretet és hasonló szavak érzelmi háttere. Szemrebbenés nélkül hazudhatnak, felelotlenülígérhetnek, nincs olyan élettani jelzés, amely lelepleznéoket. Így mindezt mélyen a szemedbe nézvetehetik, nem fogsz gyanút. Remek színészi képességeik vannak és amíg várnak toled valamit, elbuvöloek.Amint viszont már hozzájutottak ahhoz, amire vágytak és feleslegessé váltál, kíméletlen közömbösséggelhagynak ott, annyira arcátlanul, közönyösen, lélektelenül viselkedve, ami az egészséges ember számáraképtelenség. Fel tudják mérni, mit csinálnak, de mivel nincs lelkiismeretük, ez nem zavarjaoket.

Egyedül a céljuk számít, azt minden eszközzel véghezviszik. Általában az ösztöneik minél telje-sebb kiélése, a pénzre, hatalomra, kitüntetésre, nore (többségük férfi) való vágyakozás mozgatjaoket.Nem csoda, hogy sok közülük börtönbe kerül, de ez nincs hatással rájuk, nevelhetetlenségük miatt nemtudnak változni. Aki tehetséges és ráadásul jobb a családi háttere, a kifinomultabb megtéveszto eljárá-sai és teljes gátlástalansága segítségével nagyon magas állásokba is könnyen feljuthat, a lelkiismeret nemgátolja törtetését. Nehéz tole szabadulni, igazából csak egy másik erkölcsfogyatékoslehet az ellenfele.

30

Környezetében is csupán a felfelé töro, hozzá hasonló erkölcsfogyatékosok tudnak megmaradni, csakokbírják a képtelen bánásmódot.

Mivel az erkölcsfogyatékos jóval könnyebben érvényesül, mint hasonló képességu, ép személyiségutársa. ezért a felsobb vezetok között az erkölcsfogyatékosok aránya sokkal nagyobb, mint a népességben.Ilyen vezetoréteggel nem csoda, hogy a világ oda jutott, ahol van. De ha apszichopata vezeto szándékanemes, nagyon nagy dolgokra képes. Ez a helyzet, ha az illeto annyira okos, hogy felismeri,o is akkor jára legjobban, ha a népéért tevékenykedik.

Régóta keresik, van-e az érzelemfogyatékosságnak élettani oka. Nemrég közölték, hogy érzelemfogy-atékos egyéneknél az agynak a félelmet és szorongást jelzo és a bunt és együttérzést kifejezo központjaiközötti idegi összeköttettetés gyengébb, mint más embereknél. Továbbá az agykéreg muködését követvelátták, hogy a két agyközpont közötti kapcsolat nincs jól összehangolva. A vizsgálatokat fegyintézetbe zártbunözokön végezték.

Elfojtás. Ha valami megbántott, megsértett vagy magunk követtünk el szégyellni valót, gyakran ahelyett,hogy feldolgoznánk mi is történt igazából, minél hamarabb el akarjuk felejteni. Törekvésünket elménk tel-jesíti. Élettanilag az elfojtást úgy képzelhetjük el, hogyabban a hálózati szakaszban, amely legérzékenyebbaz esetre, megszakítás, rövidzár alakul ki. Igen ám, de az idegi hálózatunkban azon az útvonalon nemc-sak ez a fájdalom közlekedett, hanem más is. Képletesen útlezárás keletkezik, emiatt sok más tereloútrakényszerül. Lelki gubanc (komplexus) fejlodik ki. Nyelvünk híven szemlélteti az állapotot. Ha valakibensok ilyen gubanc van, az szétszórt, szétesett. Ha valakibenalig van, összeszedett, jól összefogott. Nemkönnyu a lelki gubanc felszámolása. Újra foglalkozni kellaz esettel, beszélni kell róla, nem is egyszer.Ismét át kell élni a fájdalmat, a történetet és ekkor a megszakítás eltunik. Ehhez általában más személy,sokszor szakérto lélekgyógyász segítsége szükséges, ugyanis saját erobol igen nehéz az elfojtott, így elfele-jtett esetekre rátalálni. Véletlenül, hasonló esetet olvasva, hallva ugorhat be a fájdalmas emlék. Ezért isérdemes olvasni a rangosabb szépirodalmat és a Szentírást.Utóbbiban különösen sok olyan történet van,amely a bennünk található lelki gubancokat is segít feltárni.

Nemcsak az egyén, hanem a közösség egészének is vannak lelkigubanchoz hasonló tünetei, elfojtásai.Ahogyan most majd a boldogságról írottak végén olvasható, abennünk természetes módon ott lévo, acsoportunk tagjai iránt meglévo önzetlenséget elfojtja a többiektol átvett önzoség, szükségtelen versengés.Ezért gyakori, hogy az egymásra annyira ráutaltak, a közeliés távolabbi hozzátartozók, szomszédok ésmunkatársak is becsapják, rászedik a másikat. Vagy a nép, a közösség nem akar tudomást venni elkövetettbuneirol, esetleg múltjának sötét foltjai nyilvánulnak meg, amikor megdöbbento módon viselkedik.

4.6. Okos és bölcs gondolkodás

Világról szerezheto ismereteinket illetoen a nagy kérdés az, hogy mennyire erosen függnek össze a világdolgai. Ha a közöttük lévo kölcsönhatások erosek, akkor minden mindennel össze van fonódva. Ez esetbensemmit sem lehetne a többitol függetlenül vizsgálni. Ekkor a világról, annak dolgairól és jelenségeirol csakátfogóbb jellegu, kézzelfoghatónak aligha mondható kijelentéseket tehetnénk. Nehéz lenne számokkal, amatematika eszközeivel bármit is leírni. Csak bölcselkedhetnénk arról, milyen is a világ. Kiderült, hogynem egészen ez a helyzet. Egyrészt vannak szükségszeruségek és változatlanságok, amelyek mindig vagycsaknem minden esetben teljesülnek. Továbbá léteznek olyan egyszeru rendszerek, amelyek az világ többirészétol jól elkülöníthetoek és emiatt egyszeru módszerekkel tanulmányozhatóak. Ezekrol pontosan fogal-mazhatunk, leírásukra akár matematikailag megfogalmazható törvényeket is alkalmazhatunk. Egyszerubbés összetettebb rendszerekkel különbözo módon bánhatunk, okosan vagy bölcsen gondolkodva vizsgál-hatjukoket.

31

Okos. Okosan, azaz ok-okozati alapon akkor érdemes gondolkodni,amikor valamit a világ többi részérolmegfeledkezve vizsgálhatunk. Ekkor a viszonylag egyszer˝u rendszert pontosan meghatározva, megmondva,mi alatt éppen mit értünk, az ok-okozati kapcsolatok alapján feltárjuk a rendszert jellemzo összefüggéseket,felismerjük a szükségszeru és változatlan dolgokat, kapcsolatokat. A leírásra gyakran matematikailag meg-fogalmazható törvényeket is alkalmazhatunk. Ha a vizsgáltdolog valóban leegyszerusítheto és a világ többidolgáról elfeledkezhetünk, az okos gondolkodás nagyon hatékony és eredményes. Egyértelmu eredményrevezet, gondoljunk például a mértani tételek bizonyítására. Igaz vagy nem, teljesül vagy nem, kétértelmuválasz nem fogadható el. Nincs tekintélytisztelet, az okosvizsgálódás számára csak a tiszta érvelés a mér-vadó. Agytevékenységünket tekintve az okos gondolkodás a tudatos szinten vagy annak közelében folyik,folyamata megragadható, menete feltárható. Alapvetoen feladatmegoldó gondolkodás, gyümölcse a tudás.

Bölcs. Világunk folyását nem csupán a szükséges és változatlan dolgok szabályozzák. Változások, es-etlegességek sokasága kíséri életünket. Ha bonyolultabb afolyamat, a rendszer, az ok-okozati kapcsolatokfelkutatásán és végigkövetésén alapuló okos módszer alkalmazhatatlanná válik. Fel sem tudjuk tárni, vagyképtelenek vagyunk átlátni valamennyi ok-okozati kapcsolatot. Bölcsen gondolkodva, a párhuzamokatkereso, mintaelemzo gondolkodást az okos ellenorzéssel párosítva ilyenkor is boldogulunk. Ekkor a mintaelemzésjóval hosszabb, bonyolultabb folyamat, mivel nem a pillanatnyi helyzetet elemezzük, hanem összetettkérdéskört vizsgálunk. Felhasználva az élet során felgyülemlett tapasztalatot, értelmezheto lehet a vizs-gált dolog. Azt kutatja a bölcs elméje, hogy amit vizsgál, ahhoz hasonló hol fordult már elo korábban.Mikkel vetheto össze, mi lehet a mostaniban a már ismertekkel közös. Sokatkell a bölcsnek tudnia ésa hasonlóságok felismeréséhez jó képzeloero is kell. Honnan ismerünk fel egy párhuzamot, nem tudjuk.Mindez a tudatalatti szinten történik és ezért nem követheto, nem térképezheto fel. Ha sikerült valamilyenpárhuzamot, hasonlóságot felismerni, ez feljut a tudatos szintre, hirtelen beugrik a hosszabb ideje foglalkoz-tató kérdésre adható válasz. Még hátra van ennek az ellenorzése. Most a bölcsnek tudatosan gondolkodva,okosan elemeznie kell, van-e valódi alapja a felismert hasonlóságnak, vagy csak képzeletének játéka vetetteegymás mellé a két dolgot. Így aki bölcs, annak egyúttal okosnak is kell lennie. Ha az egyén az utolsólépésre nem képes, akkor nem bölcs, mert mások számára követhetetlen kijelentéseket tesz. Példák a kije-lentéseket okos elemzés nélkül közlo egyénre a jós és a látnok. Jóslataik, kinyilatkoztatásaikigen sokszorhomályosak, kétértelmuek.

Amit a bölcs mond az adott dologról, az nem a bizonyosság, csak vélekedés. Tudja ezt a bölcs ésezért tartózkodik a határozott nyilatkozatoktól. Inkább az úgy vélem, azt hiszem, szerintem, valószínu,úgy gondolom vagy efféle kifejezésekkel bevezetve ismerteti, mire jutott. Hiszen ha valaki nála tapasz-taltabb, többet tud, nem biztos, hogy ugyanazt mondaná. Alapvetoen döntéshozó, értékelo jellegu a bölcsgondolkodás.

A buta és a bolond. Ellentétben az okossal, a buta a lényeges dolgokat képtelena lényegtelenektolelkülöníteni és nem képes az összefüggéseket átlátni. A bölcsesség ellenkezoje a bolondság. Aki bolond,az egyrészt korlátolt, másrészt önismeret hiányában errol nem tud. Korlátoltsága muveletlenségbol, tapasz-talatlanságból, képzeloerejének hiányából eredhet. A bolond nem látja át, hogy a vizsgált dolog valamilyennagyobb rendszer leválaszthatatlan része. Mivel korlátolt, megalapozatlanul bízik önmagában és tekintetnélkül mások tapasztalataira, figyelmeztetéseire, ragaszkodik túlzott egyszerusítéseihez. Teszi azt, amireéppen képes. Ezzel ugyan megoldhat valamit, ám közben jóvaltöbb bajt csinál, mint amennyit elhárít. Míga bölcsesség együtt jár az okossággal, az okos egyúttal bolond is lehet, ha saját okosságát hangsúlyozvaképtelen felismerni saját korlátait.

Az okos tud, a bölcs vélekedik, emiatt mindennapjainkban a csak okosan gondolkodó ember jelen-tos elonyben van a bölccsel szemben. Aki csak okos, különösebb töprengés nélkül él lehetoségeivel, fel-használja a rendelkezésre álló eszközöket és nem vesztegeti erejét és idejét arra, hogy az egésszel és a távlatikövetkezményekkel is foglalkozzon. Aki bölcs, az viszont gondol a jövore, a tágabb összefüggésekre is és

32

ezért a köznapi gondolkodás számára határozatlannak, élhetetlennek mutatkozhat. Hosszabb távon mu-tatkozik meg a bölcs gondolkodás fölénye. Manapság nem sok szó esik a bölcsességrol és bolondságról.Alig hallunk a jövorol és a bolond viselkedés annyira megszokottá vált, hogy felsem figyelünk rá.

4.7. Világszemlélet

Az egyén világszemléletének kialakulását az öröklött adottságai és a nevelés együtt határozza meg. Mennélfiatalabb az ember, annál fogékonyabb a környezet által adott mintákra, mások viselkedésére. Ennélfogva atudat magzatkori, kisgyermekkori és a rákövetkezo, a felnottkorig tartó fejlodési szakaszai meghatározóanfontosak. Leghatékonyabb tanulási módszerünk az utánzás,a másik által nyújtott minta átvétele. Mivela tudatalatti szinten zajlik, nem igényel erofeszítést, így szinte észrevétlenül tanulunk. Világszemléletünkalakításában 12-13 éves korunkig elsosorban a szüleink és neveloink a meghatározóak. Addig a gyermekminden nagyobbat önkéntelenül utánoz, hacsak nem csalódott az illetoben. 13 évesen a gyermek még nemtehet arról, hogy milyenné lett. Utána is veszi a mintát, de már csak azokról, akikre felnéz. Hogy felnéz-evalakire, ez sem a tudatos döntése.

A 14-17 éves gyermek döntései bizonytalanabb hátteruek. Még nem tudja igazából, ki és mio és a gyorstesti-lelki fejlodése is kiegyensúlyozatlanná teszi. 18 évesen már tisztábban látja helyzetét és lehetoségeités 18-25 éves korában éli életének legszabadabb korszakát.Még képes a komolyabb változásra és tudatosválasztás alapján alakíthatja az életét. 25 éves korára a testi fejlodés lezáródásával gondolkodása is kifor-rottabbá, sot merevebbé is válhat. Hacsak nem tanul folyamatosan, az addigra kialakult nézettrendszere,világszemlélete alakítja tovább az életét. Ettol függ, minek tartja magát az ember a világban, mi leszszámára fontos és mi kevésbé jelentos. Középkorú egyénnek nagyon kemény és hosszú ideig tartó munkakellhet ahhoz, hogy valami számára teljesen új dolgot meg tudjon érteni, ugyanis ehhez az agyi rendsz-erének a megfelelo módosítása szükséges. Ismeretes, mekkora gondot okozhataz idosebb embernek aszámítógép által nyújtott lehetoségek kihasználása.

Ha az ember a világszemléletével össze nem féro dolgokkal találkozik és azok a mindennapi létfeltételeitnem zavarják, akkor azokról tudomást sem vesz. Ismeros a helyzet. Mondunk valamit és az illeto úgyviselkedik, mintha nem is hallotta volna. Ez nem szándékos,a mondottak egyszeruen kiestek az agyi fel-dolgozásnál. Ha viszont olyan valamivel szembesül, amely életvitelét komolyabban érintheti, akkor márnem hagyja figyelmen kívül a dolgot. Ekkor eloször is igyekszik tagadni, lekicsinyelni azt. Ez nem igaz,hamisítás, szemfényvesztés, csalás. Vagy ez csak kivételesen van így, csupán ilyennek látszik; vagy úgy-sem számít, ennek nincs jelentosége. Azaz az egyén a gondolkodását foleg arra használja, hogy önmagát,tetteit utólag igazolja. Például a fogyasztói társadalom polgárának ma szembesülnie kellene azzal, hogy azállandó gazdasági növekedés, az életszínvonal emelkedéseképtelenség, mert az eroforrások, mint az olajés a földgáz észrevehetoen fogynak. Erre egyszeruen nem gondol és nem is akar tudniróla. Ha kénytelenmeghallani, elso gyors válasz az, hogy ez nem így van.

Ha viszont az egyén értelmével belátja, hogy milyen nehéz a helyzet, magatartásának, életvitelénekmegváltoztatása egyáltalán nem olyan egyszeru. Ugyanis abenne kialakult gondolkodásmódon igen nehézváltoztatni. Sokszor van úgy, hogy akarna valamit az ember és bár szándéka véghezvitelének nincs nyil-vánvaló akadálya, mégsem tud úgy viselkedni, ahogyan szeretné. Bizonyos dolgokra egyszeruen képtelen,minden látható külso ok nélkül. Ahogyan már tárgyaltuk, tudatosan hiába akar valaki valamit, ha belül-rol nem ébred indulat azt tenni. Önmagunk megváltoztatása a tudatalatti tartomány áthuzalozását jelenti.Ehhez nagyon sok tanulás, gyakorlás kell.

4.8. Osbizalom

Biztonságérzetünk is tanult, elsosorban a feszültségeket kezelo agykérgi központ, a feszközpont (stresszközpont)behálózódásának során fejlodik ki, a tanulási folyamatot a külso ingerek milyensége határozza meg. Mivel

33

a szeretet áradását az állat is érzi, nem csodálkozhatunk azon, hogy a magzat és a csecsemo számára an-nyira fontos. A magzatkor és a csecsemokor elso fele az öntudat kialakulásának - az én és a világ létére valóráébredésnek, - kulcsfontosságú szakasza. Ha életének ebben a szakaszában azt érezhette, hogy szeretik, ör-vendezve várják és jövetele nagyon sokat jelent a környezete számára, akkor egyúttal az is tudatosul benne,hogy ez a világ azo világa ahol otthon érezheti magát. Az így létrejövo bizalom és biztonságérzés mélyenmeggyökerezik benne és lelkiségének meghatározó elemévé válik. Eredetével az egyén nincs tisztában,hiszen ebbol az idoszakból - a benso biztonságérzet kb. hat hónapos korig fejlodik ki, - késobb már ninc-senek emlékei, mert a maradandó emlékek általában csak a három és fél éves kor után rögzülnek. Ez amélyen lakozó belso bizalom, azosbizalom határozza meg az egyén egész életét, viszonyát azemberekhez,a természethez és a világhoz.

Szorongás és az önbizalom kóros hiánya.Lélektani vizsgálatok szerint az állandósult szorongásokgyökerei a magzati és a félévnél fiatalabb korhoz nyúlnak vissza. Ha valaki nemvárt gyermek volt, vagy nemörültek igazán érkezésének, azaz keveset gondoltak rá és akkor sem örömmel, agykérgének behálózódásifolyamata nem a szokásos. Nem kap megfelelo visszajelzéseket az anyától, sot, ahonnan minden jótvárhatna, nemtörodömség, durvaság és visszautasítás zúdul rá. Emiatt foleg a feszközpontja károsodik.Ez a központ ugyanis akkor kezd tanulni, amikor a pici már veszélybe sodorhatja magát, azaz hat hónaposkorától, amikor a baba már képes a helyét változtatni és érzékszervei is eléggé fejlettek. Addig nem kerül-het bajba. Bántalom, magára hagyottság esetén hat hónapos kor elott is ingert kap az feszközpont és annakhatására tanulni, hálózódni kezd. Mivel ekkor a baba az összetettebb mozgásformákra és érzékelésekre mégnem képtelen, a lent ismertetett, természetes tanulás útjamég nem járható és a feszközpont életre szólóanmegsérül.

Ha a feszközpontot túl korán, féléves kor elott érik fenyegetést jelento ingerek, az illeto egész életébenszorongani fog és más is gyötörni fogja. Természetes körülmények között a központ tanulási folyamataakkor gyorsul fel, amikor a baba fel akar állni és eközben elesik. Hamar rögzül nála, hogy az esés és avele járó fájdalom elott a szeme és az egyensúlyérzéke hirtelen változást jelez.Ezzel, lásd a 4.4. szakaszlegelején, megtanulja, hogy a fájdalmat hirtelen változások elozik meg és így fel tudja ismerni, mikor kerülveszélybe. Ezután tanulja meg, mit kell tennie, ha veszély fenyeget. Egy ido után rájön arra, ha ki tudtámasztani vagy meg tud kapaszkodni, akkor nem esik el. De a kapaszkodás vagy kitámasztás komoly testierofeszítést igényel. Felgyorsul a szívverés és sok minden más is. Ezzel a központ megtanulja a feladatát,veszély esetén felgyorsítja a test muködését. Például a vizsgázó többet tud, mint amennyit megtanult, hiszenfelgyorsultan több minden jut az eszébe.

Hogy a baba feszközpontja a váratlan helyzetek miatt hat hónapos kora elott kezdett el tanulni, késobb akövetkezok jelzik. Élete során folyamatosan szorong, szinte mindenben és mindenkiben veszélyt lát. Emiatttüskés, sérülékeny és robbanékony lehet, rátámadhat a mit sem sejto társára. Amikor viszont ténylegesenveszélybe kerül, ledermed. Akár a nyúl a fényszóró elott, képtelen mozgósítani. További kíséro jelenség azönbizalom kóros hiánya. Mivel a baba is értelmezi a helyzetét, azzal magyarázza, hogy bántják és magárahagyják, hogyo felesleges, mert csúnya és selejtes. Hiába nagyon szép, értelmes és sikeres, az élete soránvégig ezzel gyötri magát. Míg a túlzott riadalom és dermedtség csak tünetileg kezelheto, az eljárást lásdlent, az önbizalom külso segítséggel helyreállítható.

Mit tehet, aki ebben szenved? Ha hallgató, sokkal jobban megy neki az írásbeli, mint a szóbeli. Utóbbivizsgán jóval kisebb a terhelése, mert van ideje megnyugodni. De szóbelin könnyen lefagy, bármennyit tan-ult. Hiába készült rendesen, ha egy kicsit is tart a vizsgáztatótól, nem jut eszébe semmi, ha kérdezik. Megsem szólal, vagy elkezd összevissza beszélni. Valamennyi szóbelijére úgy megy be, hogy most végre összefogja szedni magát, de sorozatosan kudarcot vallhat. Legjobb, ha elfogadja, hogyo ilyen és a következotüneti kezelést alkalmazza. Amint rátör a félelem, nem lepodik meg, hanem vár. Legjobb, ha képben gon-dolkozva lekapcsolja a benne berrego vészcsengot vagy a kigyulladó piros lámpát. Ha ezt sikerül beírniamagába, akkor valóban gyorsan megnyugszik és minden eszébejut. Kívülrol csak az látszik, hogy az illetomegfontoltan és összeszedetten felel és higgadtan kezeli afeszültséggel járó nehéz helyzeteket. Láttam,

34

mint alkalmazza ezt az eljárást a nagy híru öreg lélekgyógyász (pszichoanalitikus).O sok évtizeddel ko-rában az ilyen jellegu gondjaira gyógyírt keresve ment el lélektant tanulni és nagy örömmel vettem észre,mint alkalmazza ezt egy ötödéves leány, aki maga jött rá, mint vizsgázhat eredményesebben.

Születési megrázkódtatás. Megszületni leírhatatlan megrázkódtatás. Mi csak az anya gyötrodését vesszükészre, az gyermekét alig. Korábban nem is elemezték, mit érez szülés közben a gyermek, gondolván, nemsok mindent élhet át belole. Ma már tudjuk, ez nem így van. Arra ugyan nem emlékezhetünk, miképpenjöttünk a világra, de ami magzatként és születés során történt, mély nyomokat hagy bennünk. Mint a 4.részben tárgyaltuk, tudatunk fejlodése már a magzati lét harmadik hónapjában elkezdodik. Igen szoros azanyával való kapcsolat, az agykéreg behálózódása az anyától kapott ingerek hatására történik. Egyre töb-bet tudunk a méhen belüli állapotról. Felvételeket készíthetünk arról, miként válaszol a magzat az anyaállapotváltozásaira, hogyan játszik a köldökzsinórral ésamint kifejlodött a hallása, miként fogadja a külsohangokat.

A magzati lét a gondtalanság kora. Szépen növekszik a magzat, az anyától a köldökzsinóron át mindentmegkap. Egészen addig, amíg a szülés ideje el nem közeledik,amikor hirtelen romlani kezd. Már nema megszokott tökéletes módon táplálja a méhlepény. Egyre rosszabbul érzi magát a magzat és beindítja aszülést. El kell hagynia a méhet, át kell jutnia egy nagyon szuk folyosón. Ez az út nemcsak az anyának,hanem a gyermek számára is hatalmas fájdalom és gyötrodés. Óriási igénybevételnek van kitéve. Ha közbenösszenyomódik a köldökzsinór, oxigénhiányos állapotba kerül, és fuldokolni kezd. Azt is érzékelnie kell,hogy szülés közben mennyire az anyja erofeszítéseitol függ minden és mily mélységesen ki van az anyjánakszolgáltatva. Észleli, hogy az anyja is szenved, de csak anya tudna segíteni. Többet tehetne érte és nemteszi.

A szülés okozta megrázkódtatást, ami egyébként természetes, azután az anyai gondoskodás, szeretetoldja fel. A szoptatások, a sok-sok bensoséges anya-csecsemo együttlét lassan feledteti a szüléskor átéltfájdalmat, félelmet és szorongást. Ha a csecsemokori és kisgyermekkori anyai gondoskodás megfelelo,akkor a születéskor átélt megrázkódtatás nem károsítja a személyiséget. Ha viszont a születési megrázkód-tatást nem sikerül rendesen feldolgozni, annak életre szóló következményei vannak. Olyan érthetetlenviselkedésmódok keserítik az életet, mint a növekedéstol való félelem, vagyis az illeto nem tudja elviselni,ha huzamosabb idon át sikeres. Kezd ettol rossz érzése lenni és büntetve önmagát, önmaga és mindenkimás számára is érthetetlen módon véget vet a sikereinek. Tudata mélyén a szülésosfélelmének élményemunkál, amikor a méhben csodajól érezte magát, ám utána jötta hirtelen romlás, a rákövetkezo szörnyu fáj-dalommal és életveszéllyel. Önsorsának rontásával öntudatlanul ezt az állapotot akarja megelozni, inkábbne legyen sikeres.

Ha az anya ráadásul nem igazán várta a gyermekét és utána sem szerette eléggé, akkor az anyától valóöntudatlan félelem torzítja a gyermek, különösen a lányok lelkiségét. A népmesékben oly gyakran szereploördöngos szüle és boszorkány a rossz anyára utalna. Jancsi és Juliska története is ezt a félelmet oldja agyermekben. A gyermekeket fogságba veto, hizlaló majd felzabálni készülo boszorka a neki kiszolgáltatottgyermeket rettegésben tartó anya torzképe, a boszorka felett aratott gyozelem pedig oldja a gyermekbenesetleg még lappangó szorongást.

4.9. Csoport- és tömeglélektan

Hogy miként viselkedünk tömegként, a csoport- és tömeglélektan tárgya. Ha a tömeg váratlan helyzetbekerül, nemigen számolhatunk arra, hogy okszeru, józan megoldásokat választ. Mint ahogy 3.2. pontbanmár volt róla szó, amikor sokan vagyunk együtt, az egyének gondolkodása egységesül, elnyomódnak azegyéniséget jellemzo vonások. Nagy tömegben a valamennyiünkben közösosi érzelmi, ösztönös megnyil-vánulásai törnek a felszínre és korábban elképzelhetetlennek hitt dolgok történhetnek. Továbbá a közösségegészének is vannak lelki gubanchoz hasonló tünetei, elfojtásai.

35

Hitler átlagos képességu, érdeklodésu, tudású, muveltségu ember volt, de volt különleges képessége.Az elso világháború után Bécsben élve gyakran megfordult kisebb-nagyobb összejöveteleken, vitákon.Egyszer, amikoro kezdett szónokolni, felfigyelt arra, hogy megérzi, mire hangolódna rá hallgatósága, miaz, ami igazából megfognáoket. Érdemes megnézni, mint zajlottak le tömeggyuléseken tartott beszédei.Bizonytalanul kezd, mintha nem is tudná, mit fog majd mondani. Amint ráérez arra, mire kezd hangolódnia tömeg, egyre magabiztosabbá válva azt a szálat viszi tovább. A végén szinte eggyé válva a tömeggel,szenvedélyesen harsogva, tombolva jut el a befejezésig. Nem csako orjöng, hanem vele együtt a tömegegésze is.

Mint ahogy a 4.2. pontban tárgyaltuk, általában nem tudhatjuk, hogy miért éppen az a dolog jutott azeszünkbe. Ezért nem ismerhetjük meg, igazából mi is lakozhat bennünk, váratlan helyzetben mi bukik kibelolünk. Jó példa erre a náci Németországban tartott Wannsee találkozó. Tárgya a német és az európaizsidóság helyzete és jövoje volt, annak eldöntése, mit tegyen velük a Német Birodalom. Itt született meg adöntés a zsidóság kiirtásról. Részben a fennmaradt jegyzokönyv, továbbá a döntést végrehajtó belügymin-isztériumi fotisztviselo, Adolph Eichmann vallomásából ismerjük a történteket.

Eichmann, a buzgó hivatalnok igen tisztelte a találkozón megjelent vezeto állású értelmiségieket, or-vosokat, ügyvédeket, tudósokat és közgazdászokat, a némettársadalom jeles személyiségeit. Nagyon sokatadott a véleményükre. Alaposan felkészült eloadóként eloterjesztette, mit tehetnének a zsidókkal és lehet-séges végso megoldásként hozta szóba a zsidóság teljes kiirtását is. Ezt akkor maga sem gondolta ko-molyan, csupán a teljesség kedvéért említette. Nagy meglepetésére, a találkozón résztvevo igen tekintélyesés közmegbecsülésnek örvendo személyek kitöro lelkesedéssel fogadták a zsidók elpusztításának tervét.Senki, sem egy pap, egy államférfi vagy egy jogász sem szólaltfel ellene. Senki sem volt a jelenlévonagymuveltségu német értelmiségiek, Goethe, Schiller és Kant muveinek jó ismeroi között, aki tiltakozottvolna. Egyenként nyilván nem viselkedtek volna így, csoportban viszont igen, belolük is feltört a másikcsoport ellen irányuló ellenszenv. Ezek után Eichmann meg volt gyozodve arról, hogy a zsidók kiirtásahelyes lépés, kötelessége végrehajtani.

Olyan lelki tényezokre lehet érzékeny, olyan felvetéseket kap fel, visszhangozhat a tömeg, amelyekaz emberek többségének közös fájdalmára, megrázkódtatásaira, lelki gubancaira utal. Ezeknek oka fo-leg az lehet, hogy az adott társadalom kegyetlen módon bánika csecsemokkel, kisgyermekekkel. AWannsee találkozó résztvevoinek viselkedése hátterében az lehetett, hogy a 19. századvégének némettársadalma kifejezetten kegyetlenül bánt a csecsemokkel és a gyermekekkel. Annyira, hogy a német gaz-dasági helyzethez képest feltunoen nagy volt a csecsemo és gyermekhalandóság. Németországban kevészsidó élt, nem a zsidók nem túl jelentos gazdasági hatalmával szembeni ellenérzés állhatott a találkozónrésztvevok érthetetlen és szenvedélyes megnyilvánulásai mögött. De amint lentebb majd tárgyaljuk 6.1.pontban, a zsidóság nagy gonddal neveli gyermekeit és a zsidók felszabadult élete hathatott oly ingerloen akorabeli németségre.

Hogy mennyire elképzelhetetlen módon viselkedhet a tömeg,arra az 1956-os forradalom idején Bu-dapest utcáin történt események sora is mutatja.Orizetlenül hagyott papírdobozokban gyujtöttek pénzt azelesettek hozzátartozóinak és nem fosztogattak a bezárt, harcokban betört ablakú üzletekben. Ha valaki egyilyen üzletbol elvitt valamit, a kirakatba elhelyezett dobozba dobta a termék árát. Azaz a nagy fordulat egyrövid idore önzetlenné, egybeforrottá tette a népet.

Egyszerubben úgy tanulmányozhatjuk a nagy tömegek gondolkodásának mozgatóit, ha figyeljük, mittartalmaznak a nagy példányszámú, kifejezetten az utca emberének írt újságok, hetilapok címlapjai. Példányszá-muk ugyanis attól függ, vajon az ember rájuk pillantva megveszi-e. Egy sajtótermék annál sikeresebb,minél jobban ráéreznek arra, mi motoszkál az emberek lelke mélyén, és ennek megfeleloen mit kell ép-pen most a címlapra rakni. Ezért a hatalmas nézoközönséget vonzó sikerfilmek is segítenek megérteni,milyen félelmek, érzések munkálnak a mélyben. Szokványos elemekkel könnyu filmet készíteni, de ilyentömegtermékbol nagyon sok van, nem lesznek csúcstartók. Igazi siker az, ha olyan belso tartományt érintmeg, amely az emberek többsége számára valamilyen oknál fogva érzékeny terület.

36

5. Állam

5.1. A világtörténelem dióhéjban

A régi szokást elhagyó, a számítgató, vagyonra vágyó viselkedés felmérhetetlen hatást gyakorolt az em-berre, annyira, hogy ez a történelemben élo ember megjelenését, a történelem kezdetét jelenti. Ha a vagyona rangsor elemévé válik, akkor a férfi többet termel, mint amennyire ténylegesen szükség volna. Mind többolyan dolgot állít elo, ami nélkül jól megvolnának. Összetettebbé válik a munkamegosztás, erosebbé a gaz-daság, mind szervezettebbé alakul a közösség és a társadalom. De minél gazdagabb a társadalom, annálhamarabb feléli természeti környezete eroforrásait. Mivel gazdagabb, fejlettebb az ipara, mint a többieké,képes több és jobb fegyvert, majd harci szekeret gyártani éselfoglalja a szomszéd társadalmak területeit.Birodalmat alapít, majd annak a természeti forrásait is feléli és a birodalom törvényszeru bukása után csaksivatag, letarolt, csupasz fátlan térségek maradnak utána. Nem áll meg ezzel a történelem, újabb birodalmakszületnek, de nem a régiek helyén, ott már nincs mire, hanem másutt. Egészen addig, amíg az ember a teljesbolygót föl nem éli.

Ott van az Édenkertben a tudás fája mellett az élet fája is. Isten kiuzette az embert a kertbol és ezzelaz ember elvesztette az örök élet lehetoségét. Ez a következore utalhat. Miután az ember letelepedett,hamarosan rettenetes, halált hozó csapások sora zúdult az emberre. Megjelentek a szörnyu járványok, ésa környezet pusztulásával együtt járó éhezés. Ölni kezdtékegymást és háborúskodtak. Az ember örökéletének elvesztése az emberiség gyors és teljes pusztulásának fenyegetését fogalmazhatja meg.

Ma már tudjuk, hogy a sumér birodalom lassú hanyatlását és bukását a földek elszikesedése okozta,ami a folyóvízzel való öntözés velejárója. Mivel a kilocsolt folyóvizet a növény elpárologtatja, a talaj felsorétegében felhalmozódik a vízbol fel nem vett ásványi anyag, a sziksó. Ha az öntözés csak néha szük-séges, mert van elég csapadék, az esok és foleg az olvadó hólé - ezekben nincs ásványi só - a talajvízbemossa a sziksót. Ám Mezopotámia szélsoséges éghajlata miatt a sziksó felhalmozódott. Jól mutatják aszikesedés elore haladtát az agyagtáblára jegyzett terméseredmények. Elsosorban búzát és árpát termesztet-tek a sumérek.

Kr. e. 3500 körül búzából és árpából még közel ugyanannyit termeltek. Míg a búza érzékenyebb a tala-jban felhalmozódott ásványi sókra, az árpa kevésbé az, mintegy kétszer akkora a sóturése, mint búzáé. Am-inta szikesedés miatt terméketlenebbé váltak a sumér birodalom földjei, újabb területeket vontak muvelésbe.Emiatt a sumér birodalom gazdasági központja a Kr. e. 3. évezred közeledtével a Perzsa-öböl vidékétollassan felfelé tolódott. Kr. e. 2500-ra 15%-ra esett a termelt búza aránya és Kr. e. 2400-ra a sumérekelérték lehetoségeik határát. Addig a földjeik még annyit, vagy többet teremtek, mint a középkori Európagabonaföldjei. Kimerültek a gabonatartalékok és emiatt lekellett építeniük a hivatali rendszert és a had-sereget. Elkerülhetetlenné vált a birodalom összeomlása.Babilon, az utódállam északabbra terült el, ott aföldek még termékenyek voltak. Ám a szikesedés miatt Babilon is elbukott.

Leginkább Róma csupaszította le a Földközi-tenger medencéjét. Itáliából még az énekesmadarak iskivesztek. Mivel a fa a római birodalom fo eroforrása volt, nagyon sok térségben letarolták az erdoket.A Földközi tenger mellékén gyakoriak a csupa mészkobol álló hegységek. Nincs rajtuk talaj, csak a fehérsziklák látszanak. Nem mindig volt ez így. Valaha ezeket a hegységeket erdo borította. Kivágtákoket. Fájuktüzeléshez, hajóépítéshez, építkezésekhez kellett. Miután elpusztították az erdot, még egy ideig muvelhettéka területet. Amint kimerült a föld, csak füvek, gyomok éltekmeg rajta. Ekkor kezdodött a legeltetés.Ha mérsékelten végzik, azaz csak annyi tehenet, juhot hajtanak a legelore, amennyit az elbír, a legeltetésfenntartható. De ha növekedett a népesség, egyre több állatot hajtottak a rétekre. Ezek annyira lelegelték,hogy alkalmatlanná vált tehenek vagy juhok tartására. Csakolyan cserjék, gyomok, tüskés növények nonekmeg rajta, amiken már csak a kecske tud megélni. Szegény ember állata a kecske. Nem válogatós és hanincs más, tövig tudja rágni a növényeket. Ha a kecskékkel lelegeltetik a területet, utána már nem hajt kisemmi. Ha nincs gyökérzet, ami a termoföldet a hegyoldalakon tarthatná, az eso lemossa a hegyoldalakatborító talajrétegeket. Megjelennek a fehér sziklák.

37

Másutt igen száraz a partvidék, az afrikai egyenesen sivatagos. Valaha a partvidéket mindenhol erdoségborította. A tengerparton mindig fúj a szél és a tenger fölött állandóan képzodo felhoket a part fölé sodorja.Ami eso a tengerparton lehullik, az erdo magába szívja. Miután a vizet az erdo elpárologtatta, a belolükképzodo felhoket a befelé fúvó tengeri szél beljebb sodorja. A belolük hulló csapadék a tengertol távolabblévo erdoket élteti. Egészen a magas hegységekig húzódik a folyamatsávja, az erdoket élteto eso és azerdok által párologtatott vízbol kialakuló felhok körforgása.

Ahol az ember a tengerpartokon kiirtja az erdot, hogy gabonát termeljen, mint például Róma tetteLíbiában, megindul a kiszáradás. Eleve kevesebbet párologtat el a gabona és ami csapadék a fedetlentalajra hull, azt a talaj nagyobbrészt elnyeli és az a talajvízbe szivárog. Elegendo párolgás híján nem vagyalig képzodik felho. Mivel a bentebb fekvo erdoség is kevesebb esot kap, kezd kiszáradni és emiattok isegyre kevesebbet párologtatnak. Így a parttól még távolabbi erdoségek sem jutnak elég csapadékhoz és ígytovább. Azaz a parti erdoség kivágása megállítja az esoket és a kiszáradás fokozatosan terjed a szárazföldbelseje felé terjed. Így jött létre a Szahara és a sávja egyrelentebb kerül. Líbiában a kiszáradás az 5.században gyorsult fel. Korábban is szárazabb volt térség,de sehol sem volt sivatag. Róma bukásánakegyik közvetlen elozménye éppen az volt, hogy a térségben élo vandálok beszüntették a gabona kivitelétRómába. Ezt követoen pár évtizeden belül a korábban milliós város népessége néhány tízezerre csökkent.

Elmondhatjuk, hogy a birodalmak keletkezése és virágzása sivatagosodó térségek, lepusztuló hegy-oldalak és terméketlenné váló földek megjelenésével jár együtt. Újabb birodalmak az addig épen maradttérségekben jelennek meg. Róma elbukott, késobb, a reformáció után a birodalmi központ Franciaországbamajd Angliába került át és a gyarmatosító Európa a többi földrész forrásaira is rátette a kezét. A 20.század közepére az USA vált birodalmi központtá. Odáig jutottunk, hogy mostanára elfogytak az érintetlenterületek, mindenhol erosen pusztul a környezet és sorra merülnek ki az eroforrásaink. Újabb birodalommár nem alakulhat ki, nincs mire. Lassan odáig juthatunk, hogy semmi olyan nem marad, amiért érdemeslenne háborúzni.

Egy ország, ha háborúskodva vagy szelídebb eszközökkel elragadja más országok még megmaradt for-rásait ugyan jobban élhet, de más társadalmak kifosztása a világrendet teszi bizonytalanná és fenntarthatat-lanná. Ugyanis a marakodó emberiség legkönnyebben a természeti kincsek gyors ütemu elhasználásávalenyhítheti a társadalmakon belüli és a világ országai közötti feszültségeket. Rövid távon a természet képte-len védekezni a saját jövobeli létfeltételeit is felmorzsoló emberrel szemben. Miután a világ kimerítettetermészeti eroforrásait, a világrend kártyavárként omlik össze.

5.2. Állam

Biasz, a hét görög bölcs egyike mondta: az emberek többsége rossz. Azaz vannak jó emberek, de nemez az általános. Az emberek nagy többsége a csoportja által elfogadott magatartást követi, önkéntelenüligazodik a körülötte lévokhöz, lásd a 3.2. pontban. Hogy az emberek mint viszonyulnak egymáshoz,államról-államra, idorol-idore, helyzetrol-helyzetre is változhat. Gondoljunk például a 4.9. pontban leír-takra, a Wansee-találkozón történt megdöbbento fordulatra, valamint 1956 októberére, Budapest utcáinakbetört kirakataira. Ha többségünk rossz, akkor a bunbeeséssel járó megromlás határozza meg társadalmunkviselkedését.

Két végletes vélemény küzd egymással. Egyik, a beletörodo, fásult felfogás szerint az emberi ter-mészetet úgy kell elfogadni, amilyen, nem lehet az embert bölcsebbé, kedvesebbé, jobbá tenni és a tár-sadalmat ennek tudatában kell berendezni. Másik, a délibábosnak mondható felfogás szerint az ember atársadalom miatt annyira korlátolt. Ha egy jobb társadalmat hozunk létre, az emberek is jobbak lesznek.Jobb- és baloldaliságnak ezek a gyökerei. A jobboldali ragaszkodik a hagyományokhoz, mivel az emberitermészet olyan, amilyen, a gyengébb állam hívei, mert a kormányzók nem elég bölcsek ahhoz, hogy jólirányítsanak, eros rendorséget és katonaságot akarnak, mivel a bun és a hódítás vágya állandóan kísértiaz embert és a szabad piac hívei, mivel a piac az egyéni önzoséget a közösség boldogításának eszközévéteszi. A baloldali a fenti álláspontokat kishitueknek és érzéketleneknek minosíti. Hisz abban, hogy ha a

38

nevelési, muvelodési, oktatási, sajtó és tájékoztatási rendszerünkön valamint célkituzéseinken megfeleloenváltoztatunk akkor az emberek értelmesebbek, kedvesebbek, békésebbek és jobb lelkuek lesznek. Megje-gyezzük, a jobb- és balodaliság fenti jellemzoi az Amerikai Egyesült Államok és más fejlett nyugati országgondolkodását jellemzik, térségünk átmeneti társadalmaiban a két felfogás erosen keveredik.

Mivel nemcsak a kisebbek, a csecsemo és a gyermek, hanem a felnottek is elsosorban utánzással tan-ulnak, viselkedésünket a többiek formálják. Ezért a társadalom viselkedésének javítása igen nehéz. Akínai bölcselo, Konfuciusz szerint a rossz általában nem a magányos gazemberek muve, hanem az emberekközösen követik el. Ezért a vezetok erkölcsösségének fontosságát emeli ki, mert ha a családfo, a tanító, azelöljáró, a fejedelem és a császár jó erkölcsu, akkor a családtag, a tanítvány és a nép is mintájukat követveél.

5.3. Fenntarthatóan élo társadalmak

A fenntartható élet alapja a természettörvény által növekedésre beállított, ösztöneink hatalmas erejével ha-jtott gazdaság korlátok között tartása. Akkor lehet fenntartható a társadalom, ha miközben a gazdaság építösztöneink hajtóerejére, a törvénnyel, az erkölccsel, a m˝uvészetekkel valamint az oktatási és nevelési rend-szerrel a gazdagodásra valamint a hatalomra, befolyásra, tekintélyre való törekvés mozgatóit a szellemiek-ben és alkotóképességben való növekedés serkentoivé nemesíti.

Legelso feladat az anyagiakért és hatalomért folytatott harc korlátozása. Ne gondoljuk, hogy ez egyszerutörvénykezéssel, alkotmányozással megoldható. Csak akkor hatékony az állam törvényhozó és törvényeketvégrehajtó hatalma, ha a törvények a társadalmat átható erkölcsi rendszerre épülnek. Csak a közös erkölcsielveken, a közösség nagyobb részének egyetértésével hozott törvények tarthatók be az állami kényszerhat-alom eszközeivel. Ha a törvény nem ilyen, nem sokat ér, mert kijátsszák, elkerülik.

Mivel az anyagi javak szerzésének lehetosége korlátozott, de a lelki-szellemi értékek korlátlanul gyara-píthatók, ezek felé kell az embert fordítani. Belém írható,hogy takarékos legyek és a létem fenntartásáhozne csak anyagiakat, hanem barátokat, jó ismerosöket, élményeket és tudást is szerezzek, valamint ne azanyagi gazdagságom és világi hatalmam mutassa meg, ki vagyok, hanem a lelki-szellemi javak biro-dalmában és az alkotásban legyek valaki. Ha boldog akarok lenni, önmagammal versenyezve, testi-lelkieroforrásaimat az általam szeretett tevékenységre használva kell élnem lásd a 4.1. pontot. Így az ösztönökhajtóereje az ember megtartásának, fejlodésének és felemelésének szolgálatába állítható.

Tikopia . Legfontosabb, amire figyelnünk kell, a természet állapota,ez szabja meg, mennyien, és hogyanélhetünk, azaz mint élhetünk fenntartható módon, milyen lehet a társadalom. Ehhez kell igazodnia a ter-mészeti eroforrásokat fogyaszthatóvá alakító gazdaságnak. A gazdaság a társadalom részrendszere, min-denekelott takarékosan, pazarlás nélkül kell gazdálkodnia. Ezt kell szolgálnia a pénzrendszernek vagyhelyette más, a gazdaságot szervezni képes rendszernek.

Jó példa erre Tikopia több mint háromezer éves története. Tikopia kis csendes-óceáni sziget, területe 5km2, paradicsomi körülmények jellemzik. Surun lakott, ezerkétszáz ember élhet meg csak rajta és ezt a szá-mot tartaniuk kellett. Ha pár éven át több gyermek születne meg, mint amennyien meghaltak, 15 éven belülmutatkozni kezdenek a túlnépesedés jelei, az éhezés, a nélkülözés és a velük járó betegségek. Ezt hamarészrevették és megtanulták. Emiatt nemcsak tisztelték a szüzességet és szorgalmazták a fogamzásgátlást,hanem a magzatelhajtás és a csecsemogyilkosság is bevett társadalmi szokás volt. Amikor a történelemsorán mégis a kívánatos fölé nott a lélekszám, fiatalok nagyobb csoportja tengerre szállva elhagyta aszigetet, hogy másutt keressen új hazát maguknak. Gyümölccsel, terményekkel és hallal táplálkoznak.1600 körülig disznót is tartottak, de akkor lemondtak a disznótartásáról, mert a disznó az emberhez ha-sonlóan táplálkozik és disznók nélkül, több halat fogva több embert tarthat el sziget. Ez is mutatja, nema gazdasági érdek az elsodleges, hanem a társadalom egészének az állapota a fontosabb. Ami nyilvánvalóTikopiára, ugyanaz a helyzet nagyban.

39

Tikopia és a Húsvét-sziget, 1 ugyanabban a folyamatban, a Csendes-óceánon zajló népvándorlás során,egyforma hátteru emberekkel népesült be. A közöttük lévo, sorsukat meghatározó különbség a szigetnagysága lehetett, a Húsvét-sziget területe Tikópia területének több mint harmincszorosa. Ennélfogva aHúsvét-sziget jóval több embert tarthatott el és népességekülönbözo falvakban élt. A nagyobb népességtöbbféle lehetoséget adott a gazdagodásra. Egyesek annyira a többiek fölékerekedhettek, hogy dolgoztatnikezdtek másokat, sot szolgálatukba fogadtákoket. A Húsvét-sziget falvainak szoborállítási versengésemögött a falvak elöljárói, azaz gazdagjai közötti versengés állt.

Kína. Kína hagyományos idoszemlélete körkörös. Eszerint nincs kezdet sem vég, csak állandó körforgásvan. Ami van, az már volt és lesz is. Azaz a fordulatok, történések ismétlodnek, ahogyan azt Kína hosszú,több ezer éves történelmének menete is tanúsítja. Megértették azt is, hogy a csapások gyakran régebben,akár évtizedekkel vagy évszázadokkal elotti rossz döntések következményei és a hibákat ismételtenelköve-thetjük.

A kínai szemlélet további alapeleme azosök és így a hagyományok tisztelete. Mindent azosöknekköszönhetünk. Haok annak idején csak önmaguk javát keresik és csupán a saját sorsukkal törodve rövidlátómódon habzsolják az életet, akkor ma nem létezhetnénk. Deoseink bölcsek voltak, gondoltak ránk, ajövendo nemzedékekre és alaposan megfontolták, miként élhetnek,mibe vághatnak bele. Ezért bármitteszünk, gondolnunk kell arra, megfelel-e ez a hagyománynak és mit szólnának mindehhez azoseink.

Híven szemlélteti a körkörös világszemlélet, a hagyomány világképre gyakorolt hatását a következo kí-nai történet. Egy lángeszu mérnök repülo szerkezetet készített. Bemutatta az uralkodónak, akinekszemmelláthatóan tetszett a készülék, erosen csodálta. De a bemutató után az uralkodó szétromboltatta a repülot ésmegölette feltalálóját, minthogy a világ addig is megvolt repülo nélkül és az ilyen új dolgok kiszámíthatat-lan módon megzavarhatnák a világ rendjét. Ugyanis azosök is biztos találkoztak már valaha a repüléssel,de azt nem hagyományozták az utánuk jövokre. Nyilván azért nem, mert ártalmasnak vélték. Kína hagy-ományos világszemléletének helyességét meggyozoen bizonyítja, hogy Kína fennmaradt, miközben a többinagy ókori birodalom mind eltunt.

Ugyan Kínában találták fel a puskaport és bár háborúztak, a puskaport csak tuzijátékra használták. Sokévszázaddal késobb arab közvetítéssel került csak el Európába. Kína 1403-ban hatalmas, több mint három-száz hajóból álló hajórajt épített. Egy hajó legalább 3 ezertonna vízkiszorítású volt, ez legalább tízszereseKolumbusz vezérhajója vízkiszorításának és a kínai vitorlások a valaha épített legnagyobb fa vitorláshajókvoltak. 1434-ig a hajóraj bejárta a világ tengereit és szinte mindent felfedeztek. De a következo császárúgy döntött, visszatérnek a hagyományokhoz. A hajókat, a hajógyárat valamint az utazásokhoz kötodoleírásokat megsemmisítették.

Kína hivatalnoki karának több mint kétezer éves története jól szemlélteti, miként lehet a megfelelovezetoréteget kiválasztani és fenntartani.

Kína elso három évezredének viharos története tanúsága szerint a nehéz helyzetekben a bölcsebb, többettudó emberek jobban helyt tudnak állni és ezt tapasztalva folyamatosan növekedett a tudás és a bölcsességbecsülete. Miután megerosödtek, az északi uralkodók délfelé terjeszkedtek és lassan birtokba vették a teljesterületet. Ott nemcsak muveletlenebb kínaiak, hanem más nemzetiségu népek is éltek. A kínai terjeszkedésalapelve a muveltség átadása. Egy muveletlen, faragatlan embernek be kell látnia, mennyire alantas állapot-ban van és fel kell benne keltenie a felemelkedésre irányulóvágyat. Ez a módszer határozottan jól muködöttés a kínaiak igen hatékonyan olvasztották be a meghódított területek népességét.

Kr. e. 221-ben egyesült a birodalom és az egyesülés után kialakuló szakérto hivatalnoki kar igazgatta.12 rendbe osztották a hivatalnokokat. Kiválasztásuk versenyvizsgák alapján történt. Ezeknek anyagát akínai irodalom, a bölcsek tanításai, a hagyományok ismerete képezte. Úgy tartották, aki nem kedveli aköltészetet, nem muveli a bölcsészeti tudományokat, az szívtelen ember, akire nem lehet más emberekirányítását, ügyeinek intézését bízni. Ez az érzelemfogyatékosok (pszichopaták) nagy többségét kizárta aversenybol. Vizsgákat bárki tehetett, aki tehetséges és szorgalmasvolt, a képzés megnyitotta a felemelkedés

40

útját az alacsonyabb származásúak elott is. Ezek után a birodalom egyik fo feladata éppen a megfeleloszámú és képességu hivatalnok kiképzése és a testület fenntartása lett. A hivatalnoki kar tagjai sajátosmódon egyesítették magukban a közéleti ember, a tudós és a m˝uvész szerepét.

Kína sorsát ezek után ennek a nagyon jól képzett, erkölcsös hivatalnoki karának tevékenysége határoztameg. Ez a rendszer egészen a 20. század elejéig 1912-ig fennmaradt. Császári házak bukhattak, újakjöhettek, meghódíthatták Kínát a mongolok vagy mások, Kínamuveltségét már semmi sem rendíthettemeg. Még a Kínát elárasztó és megszálló pusztai népek is kénytelen-kelletlen a hivatalnokokra bízták aközigazgatást. Meghódítóik észrevétlen átvették a hivatali kar által kiszabott rendet, nem tehettek ellenesemmit. Pár nemzedék alattok is kínaivá váltak, beolvadtak, hasonultak az általuk meghódított néphez.

India, a hindu világkép. Elménk feladata az volna, hogy híven tükrözze a világ valóságát és így vezessenbennünket. Ha az elme a világról hamis képet ad, az egyén a világ rendjét sértve, sok-sok bajt okozva él.Indiaosi vallásának központi tárgya az elme elsötétedése és a hindu fo feladata elméjének egyre világosabbátétele.

Nagyon nehéz azt valakinek elfogadni, hogy az elméje a torz képet ad világról. Nemcsak a hinduk, miis beszélünk errol, de csak homályosan. Mondogatjuk, hogy minden ember másként gondolkozik, máskéntfogja fel a világot. Ez így igaz, de a valóságban csak egyetlen világ van. Ha ezt mindenki másnak érzékeli,ez bizony arra utal, hogy valamennyien hamisan látjuk azt, ami van. De az elmém a mondást a maga rend-szere szerint értelmezi. Eszerint van valaki, természetesen ez én vagyok, aki helyesen szemléli a világotés az összes többi pedig helytelenül. Képtelenség lenne, hogy én zavarosan gondolkodnék. Van ben-nem is némi tökéletlenség, de hogy ennyire sok a baj, annak nem én, hanem a többiek az okozói. Azzaltehetem jobbá a világot, ha mást is ráveszek arra, hogy hozzám hasonlóan gondolkodjon és lássa a dolgokat.Csakhogy más is ugyanígy viselkedik. Ennélfogva a családon, és más, kisebb-nagyobb közösségen belülállandóan folyik a küzdelem a többiek meggyozéséért, átneveléséért. Ezzel csak a zurzavar no. Így a ’min-denki másként fogja fel a világot’ mondás legfeljebb a türelmet, a másik iránti megértés szükségességétfejezi ki, nem pedig azzal szembesít, amire tényleg törekednem kellene. Saját tökéletlen látásmódomat kel-lene felismernem és felszámolnom. Nem a többi ember, hanem saját magam világosabbá tételére kellenetörekednem.

Nem egyszeruen az egyén érzékcsalódásairól beszél a hindu, hanem azt is megfogalmazza, hogy vala-mennyien a káprázatban élünk. Attól, hogy a többiek is ugyanúgy látják, mint én, egyáltalán nem biztos,hogy az valóban úgy is van. Fátylak borítják a valóságot. Ha egyet eltávolítottunk, ne higgyük azt, hogymost már az igazság birtokosai vagyunk és tisztán látunk mindent.

Azzal, hogy a hindu vallás önfejlodésre ösztönöz, idonket és eroforrásainkat a megmaradáshoz szük-séges tevékenységek felé fordítja. Aki tisztában van a korlátaival, az nem bántja feleslegesen a többieket,hanem idejének és eroforrásainak jó részét önmaga lelki-szellemi építésére fordítja. Világosabban gon-dolkodva jobban bánik az emberekkel és a világgal egyaránt és példaként szolgál mások számára is. Aza szemlélet, hogy a káprázatban élünk, véd a közösen elkövetett ballépések ellen. Sok mindenrol nemtudunk, vagy ha tudnánk is, a tudásunk részleges lehet. Ezért mértékletesnek és elovigyázatosnak kelllennünk. Óvnunk kell azt ami van, és nem szabad kétes értékutermészetátalakító tevékenységbe fognunk.

Még kifejezettebben látszik ez a buddhista életvitelében.Míg a hindu számára a szellemi fejlodéslehetosége korlátozottabb, a buddhista nevelés több évtizedes kemény gyakorlással számunkra elérhetetlenülmagas szellemi szintekre képes az embert emelni. Számos kisebb-nagyobb ázsiai társadalom fenntarthatóbbéletrendjének kialakulásában a buddhista felfogás szerint élés játszott kulcsszerepet.

Akkor érthetjük meg jobban az indiai kasztrendszer kialakulását, muködését, ha a gyermeknevelésretekintünk. A különbözo kasztokhoz tartozók nem házasodhattak, nem tarthattak kapcsolatot egymással.Ezért a gyermekek egyértelmu mintákat kaptak. Például a papi kaszt, a brahmanok gyermekei csakisolyan emberekkel érintkezhettek, akik számára a szellem világa, a gondolkodás mindennél többet jelentett.Legfobb erények ebben a csoportban az elvont, tiszta, okszeru gondolkodás, a magába mélyedés képessége,

41

a minél magasabb szellemi szint elérése. Mivel a gyermekek eszmélésüktol fogva csak ilyen emberek tár-saságával találkoztak, maguk is ilyenekké válhattak. Adományokból, koldulásból élnk, de mindenki felnézrájuk. Mindez erosen visszafogja a versengést, a legjobbakat nem az anyagiak és a hatalom szerzése kötile.

Tibet. Sohasem voltak többen a tibetiek két-három milliónál. Mégis, a tibeti nyelvu irodalom közelakkora, mint a latin nyelvu európai irodalom, csak ámulhata nyugati világ a tibeti könyvtárak mérhetetlengazdagságán. Mindez a hallatlan szellemi kincs a fenntartható életre való törekvés részeként halmozódottfel. Tibet már azoskorban is lakott volt és egészen a 20. század közepéig fenntartható módon élt. Kevésés sérülékeny a termotalaja, óvni kellett. Nem szaporodhatott túl a népesség. Ennek megakadályozásárahúzták meg a mezogazdasági és szellemi munka csaknem ezer éven át érvényes szabályait. Oszthatatlannátették a családi birtokot, örököse a legidosebb fiú vagy férfi, örökös híján a legidosebb leány. Csakoköthetett házasságot. Így Tibet nem népesedhetett túl, földjeit nem zsigerelték ki.

Aki pár nélkül maradt, otthon dolgozhatott vagy férfiak, nok egyaránt buddhista szerzetesnek vonultak.Ott a rendház földje tartotta eloket. Háromszáz éven át, egészen a 20. század közepéig Tibetnépességénekharmada rendházakban élt. Jóval kevesebbet kellett itt dolgozni, mintha családot tartanának fent, és sokido marad elmélkedésre, tudományra, muvészetre és általában a szellem dolgaira. Alapozásként, a keményszerzetesi képzés részeként naponta órákon át, évekig kellett végezniük az egyszerubb alapozó, összpon-tosítást beidegzo gyakorlatokat. Ezzel elsajátították, miként lehet hatékonyan tanulni. Utána mindenki aztkezdte tanulni és muvelni, amire hajlama volt, amit a legjobban szeretett csinálni. Így a szerzetesek, bár nemlehetett családjuk, nem gazdagodhattak, mégis kiegyensúlyozott, boldog és gyümölcsöket hozó életet élhet-tek. Tibet szerzetesei közül sokan váltak kiváló hittudóssá, nyelvésszé, történésszé, orvossá vagy muvésszéés azo muveik töltik meg Tibet könyvtárait.

Japán az Edo-korszakban. Sajnos, igen kevés történelmi példa van arra, hogy a régi Kína társadalmáhozhasonlóan, egy társadalom évezredekig fenn tudjon maradni. Általában a társadalmi egyenlotlenségekfokozódása, egyesek dúskálása és mások elszegényedése nemcsak a társadalmi feszültségek növekedéséhezvezet, hanem tönkremegy a természeti környezet és a ezzel a társadalomnak is vége. Ha a társadalommegengedi az egyének számára az anyagi javak halmozását, akkor a gazdasági élet ugyan gyors fejlodés-nek indul, de hamar felélik az eroforrásokat és tönkreteszik a természetes környezetet. AzEdo-korabeliJapán fenntartható társadalmában vaskezu kormányzás gátolta a gazdagodást.

Japánt az 1603-1868-ig terjedo Edo korszakban a Tokugava sógunok kormányozták. Edo a mai Tokiókorábbi neve, ide került a kormányzati központ. Manapság azEdo korszaknak egy olyan jellegzetességérefigyeltek fel, amely igen fontos lehet az emberiség egészének jövojére nézve is, mivel egy hatalmas és népesbirodalom hosszú idon át képes volt fenntartható életrendet követni. Nem belülrol bukott meg ez a rendszer,külso fenyegetés terelte Japánt más pályára.

1600-ra Japán népessége elérte az eltarthatósági határt, amit növekvo feszültségek, lázadások sora isjelzett. Ráadásul erosödött a külso, különösen az európai befolyás, ami tovább élezte a belso ellentéteket.Emiatt a hatalomra kerülo katonai kormányzat visszaszorította a kívülrol érkezo hatásokat. Erosen közpon-tosították a hatalmat és elzárták a szigetországot a külvilágtól. 1639-ban rendeletet hoztak, amelybenmegtiltották, hogy a japánok elhagyják hazájukat. Annyiraféltek az idegen eszméktol, hogy az éppenkülföldön tartózkodóknak is megtiltották a hazatérést, még a kereskedok, halászok és hajósok sem mehet-tek haza. Külföldi sem léphetett Japán földjére, csak egy maroknyi holland és kínai kereskedonek engedtékmeg, hogy Nagaszaki közelében egy szigeten tartózkodhassanak. Állomásuk forgalma a 18. századra évikét hajórakományra apadt.

Szinte államvallássá emelték a buddhizmust. Egy család egyadott területhez, szentélyhez volt kötve, itttartották nyilván a családot és a nyilvántartást felhasználva röghöz kötötték a lakosságot. Még a legkisebbfalut is csak engedéllyel lehetett elhagyni, út menti ellenorzo állomások ügyelték a rendet. Megszabták,

42

miként lehet közlekedni, ki hogyan, mivel utazhat, hány kíséroje lehet. Ezzel azt is elérték, hogy hely-ben maradva mindenkinek vállalnia kellett cselekedeteinek következményeit és a többiekkel együtt kellettboldogulniuk. Ha valaki a lakóhelyén becsapott, megrövidített, megkárosított másokat, nem tehette meg,hogy megszedve magát lelépjen és másutt újra kezdje ugyanazt, vagy csak elköltözve zavartalanul élvezzecsalárdul szerzett gazdagságát.

A földesuraktól megkövetelték, hogy Edóban is szállást kell építeniük és családjával együtt ott kel-lett élniük. Haza kétévente látogathatott a családfo, de családja nélkül. Rangjukhoz illo udvartartást,kíséretet írtak elo számukra, és még az utcára is csak megadott öltözékben, eloírt számú és öltözetu kíséret-tel léphettek ki. Így a titkosrendorség valamennyi minden lépésüket szemmel tarthatta és szóba semjöhetett összeesküvés szervezése. Kötelezové tették, hogy a sógunnak rendszeres ajándékot adjanak. Je-lentos összegekkel kellett adózniuk az építkezésekhez és egyébköltségekhez. Ezzel erosen korlátozták ajövedelmek felhalmozódását és az emberek mozgásterét. Megakadályozták, hogy a gazdag tovább növel-hesse gazdagságát és nagyobb hatalomra tehessen szert.

Évszázadokra visszamenoen pontos népesedési adatokkal rendelkezik az ország, tudjuk, hogy végig azEdo korszakban Japán lakossága nagyjából állandó közel 30 millió volt. Engedélyezték a magzatelhajtást ésa csecsemogyilkosságot, nem engedték a kisbirtokok megosztását, a fiatalabb fiúk nem örökölhettek és ígynem is házasodhattak. Edo lakóinak száma 1-1,25 millió között mozgott, ezzel az akkori világ legnagyobbvárosa volt.

Egy ennyire erosen megkötött népnek meg kellett adni a kibontakozás lehetoségét is. Igen nagy gon-dot fordított a sógunátus az oktatásra. Kinyilvánították,a muvelt, tanult ember megérti, mi a jog, igazságés kötelesség. Egy felsobb osztálybeli embernek még szorgalmasabban kell tanulnia. Bevezették az alap-fokú oktatást. Ezek a szentélyek, rendházak mellett muködo intézmények ugyan nem adtak magas fokúképzést, de megtanították az alapfokú írásjeleket és oktatták a fegyelmezett, engedelmes életet követeloerkölcstant. Virágoztak a muvészetek, a színház, a zene, aszertartások, a kertépítés és mások. Gazdagok ésszegények egyaránt szerettek olvasni. Csaknem hétezer könyvesbolt és kb. 800 kölcsönkönyvtár muködöttaz országban. Számos kiadvány elérte a nyolcszázas példányszámot.

Összefoglalva elmondható, hogy az Edo korszakban Japánt nem támadták meg kívülrol. Békés idosza-kot élt meg, szinte egyáltalán nem voltak belso háborúskodások. Csak az együttélési szabályokat és azállam kemény törvényeit kellett betartani. Szellemileg ésgazdaságilag is hatalmas eredményeket értek el.Igaz, a gazdaság fejlodése nem a nyugati értelemben vett növekedésnek felelt meg.

Japán gazdaságának alapja az újrahasznosítás volt. Annyira kevés volt a forrás, hogy mindennel nagyongondosan és takarékosan kellett bánni. Igen költséges voltúj dolgokat vásárolni, ezek a közönséges emberszámára megfizethetetlenek voltak. Mindent, amit csak lehetett felhasználtak, újrahasználtak, megjavítot-tak. Szemét szinte nem volt. Számos újrahasznosító iparág virágzott. Ha az edényeket és más fémeszközkilyukadt. Nálunk is ismert volt ez a múlt század közepéig, az öregebbek még emlékezhetnek a falvakat,városi házakat felkereso drótos tótokra. Törött cseréptárgyakat rizsbol készült ragaccsal erosítettek össze,majd hokezelték. Fából készültek a folyadékokat tároló hordók, ezeket bambuszból készült abroncsokkalfogták össze. Ha az abroncsok, öregedtek, töredeztek, kicseréltékoket. Javították a lábbeliket, papírlám-pákat és minden mást, amíg csak lehetett.

Amíg a villany meg nem jelent, papírlámpákkal és viaszgyertyákkal világítottak, az olajat és viasztmaguk állították elo. Olajat növényi magvakból sajtoltak vagy bálnaolajat, szardíniaolajat használtak.Fontos melléktermék a rizsszalma, minden kg rizsre durván 0,8 kg szalma jut. Rizsszalmából öltözetet,lakberendezési, használati tárgyakat is készítenek és tüzelnek is vele. Hamuja azután visszajut a földre, százszázalékosan hasznosul. Öltözetként papucsot, kalapot, esokabátot csinálnak belole. Az állattenyésztok istöbbféle módon használják a rizs szalmáját.

Összegyujtötték a használt dolgokat és újra feldolgozták. Felvásárolták a használt papírt. Ami papírmár annyira értéktelen volt, hogy nem kellett a felvásárlónak, azt más gyujtötte össze és adta el a megfelelogyujtohelyen. Akkoriban valamennyi ruha kézis zövéssel készült, így nagy érték volt. Edoban kb. 4000

43

használt ruha kereskedo élt felvásárlásból. Esernyovázat bambuszból készítettek és zsírpapírt húztak rá.Felvásárolták a régi esernyoket, cserélve róla a papírt, új esernyot készítettek. Csomagolópapírnak adták ela használt zsírpapírt. Hasonlóan a használt hordóknak is voltak felvásárlói, akik a felújítással foglalkozóvállalkozóknak adták eloket.

Voltak begyujtok, aki apró játékokat, édességet vittek magukkal. Olyasmit kiáltozva, hogy cserebere.Ha gyerekek játék közben régi szeget vagy más fémtárgyat találtak, becserélhették játékra, édességre.Felvásárolták a gyertyák lecsöpögött viaszát. Megvették atüzelés után maradt hamut és a parasztoknak minttalajtápot eladták, mivel magas a kálium tartalma. Házaknál hamugyujto ládát, nagyobb intézményekbenhamugyujto bódét tartottak. Más társadalmak is használják erre a hamut, de egyedül Japánban vásároltákfel. Tanintézményben a tankönyvek nem a tanuló, hanem az intézmény tulajdonában voltak. Feljegyzésekszerint megesett, hogy egy matematika tankönyvet 109 éven át használtak.

Összegyujtötték az emberi anyagcseretermékeket is. Mivel állatot csak keveset tarthattak, kellett a földa rizs termelésére, kb. 1955-ig ez volt a legfontosabb talajeropótló szer Japánban. Mialatt Európában ezjárványkelto veszélyforrás volt, a japánok mint értéket dolgozták fel.Mivel a széklettel a szervezetbol kik-erülo kórokozók csak az emberi szervezetben képesek szaporodni, a széklet megfelelo ideju érlelés utánveszély nélkül alkalmazható termotalaj táplálására. Parasztok rendszeresen látogatták a velük szerzodéstkötoket, pénzzel vagy zöldséggel fizettek. Késobb nagybani felvásárlók és viszonteladók vették át azágazatot. Sok lakót tartó háziurak jó pénzt kerestek ezzel.Fintoroghatunk ezen, de a japán városok jó-val tisztábbak voltak a mieinknél és ma is azok. Általában a japánoknak sokkal jobb az egészségi állapotuk,mint a miénk és tisztaságuk miatt érzékenyebbek a fertozésekre, mint mi.

Ekkora takarékosság mellett nem vagy alig nohetett a gazdaság. Így a felvásárlók, javítók, gyártók nemsok haszonhoz, befektetni való tokéhez juthattak. Megéltek, de gazdagodni nem gazdagodhattak. Nem atömegtermelésen, hanem a források teljes kihasználásán alapult az Edo korszak fenntartható társadalma.Japán akkor csak napfénybol származó eroforrást használt. Gallyá, ággá, törzzsé, termésekké alakítjáka fák a naperot. Ha a múlt évben képzodött terméseket, ágakat, gallyakat használjuk, akkor a múlt évinaperobol élünk. Japán erdeibol egy japánra az Edo korban legalább 200 tonna fa jutott. Évente egy fatömege átlagosan 5%-al gyarapodik. Ezzel az évi növekmény egy Edo kori japánra legalább 100 mázsafa. Ennek csak kis töredékét használta fel az Edo kori fenntartható társadalom embere. Úgyszólván csaka gallyakat tüzelve megélt. Ezért is lehetett a társadalom fenntartható. Az eroforrás 80%-a az elmúlt év,95%-a az elmúlt három év napfényébol származott. Mindez azt jelenti, hogy az Edo társadalom szintemindenhez, amire szüksége volt, az elmúlt 2-3 év napfényét használta fel. Csaknem mindent növényekbolállítottak elo, kivéve a fém, cserép és más ásványi anyagokból készült termékeket.

Japánt erovel kényszerítették elszigeteltségének feladására. M. Perry amerikai ellentengernagy 1854-ben 9 hadihajóból, közöttük páncélos gozösökbol álló kötelékkel jelent meg Edo kikötojében és a fábólépült Edo felgyújtásával fenyegetozve kényszerítette ki a szigetország megnyitását. Japánnak számára ked-vezotlen szerzodések sorát kellett megkötnie. A beavatkozás válságokba sodorta a szigetország és 1868-bana sógun lemondott.

5.4. Az állam vezetésérol

Platón állama . Platón Állam címu könyve máig alapmu. Hatféle kormányzást különböztet meg. Ha jóemberek a vezetok, akkor annál jobb a kormányzat, minél kevesebben gyakorolják a hatalmat.

Az elso helyre kerülo, az általa legjobbnak tartott kormányzás a nagyszeru adottságokkal rendelkezoszemély, a bölcselo király kezében van. Hajdan az egyiptomi fáraó vagy a dalai láma kitüntetett helyzetbenlévo, kivételes személyiségek is volt. Kezdetektol fogva a leheto legjobb nevelést kapták, a legtisztábberkölcsu, legtöbbet tudó emberek vették körüloket és tanították meg arra, amire koruk szerint éppen szük-séges és lehetséges volt. Így felnove kivételes készségek birtokosaivá váltak.Ok lettek a legfobb tanítók,akik a többieket meg tudják ítélni, akik másokon segíteni tudnak. Vallásos fogalmat használva a földiekközöttok azok, akik az istenekhez leginkább hasonlók.

44

Platón második helyre a fonemesek kezében lévo kormányzást (arisztokrácia) teszi. Történelmi tapasz-talat, hogy egy-egy híres foúri család, akár századokon keresztül jelentos személyiségeket tud felmutatni,legyenek azok hadvezérek, államférfiak, tudósok vagy muvészek. A fonemesek gyermekei csecsemokoruk-tól kezdve a legjobb nevelést kaphatják, sokszor a kor legkiválóbb neveloi szolgáltak a foúri házakban. Haa fonemesek kezében van a hatalom, akárcsak a bölcselo király, igyekeznek utódaikra is tekintettel lenni,és a jövore tekintoen vezetik az államot. Viszont ha nem eléggé bölcsek és a hatalmat a rangsorban fentebbjutásra, a másik foúr kiszorítására használják, a kormányzásuk komoly feszültség forrása lehet.

Harmadik helyen a népuralmi kormányzás áll (demokrácia). Származásától függetlenül bárki feljuthata vezetok közé, és ez akkor válik igazán lehetoséggé, ha a közoktatás mindenki számára lehetové teszi amegfelelo tudás és muveltség megszerzését. Ekkor a kormányzó rétega népesség leginkább rátermett ésfelkészült egyedeibol kerülhet ki. Mivel a hatalomért való szabad versengés és aválasztások rendszerenem teszi lehetové, hogy valaki túl hosszú ideig a hatalom birtokosa lehessen, a kormányra jutók a ren-delkezésükre álló rövidebb idoszakban a tolük telheto legtöbbet igyekeznek nyújtani. Emiatt a népuralmirendszerek teljesítménye, hatékonysága jóval nagyobb lehet, mint a fonemesség által vezetett társadalmaké.Viszont a kormányzásuk kifejezetten a jelenre összpontosít, mivel a következo választáson való sikeres sz-ereplés a fo szempontjuk. Ezért nagy a veszélye annak, hogy népuralmi rendszerek felélik a jövot.

Ha azonban hitványabb emberek a vezetok, megfordul a helyzet, Platón szerint ekkor a kormányzatannál jobb, minél többen gyakorolják. Így a fufaállamnak is nevezheto kormányzat (demagógia) árt alegkevesebbet. Fut-fát ígérnek és a megfelelo kormányzati teljesítményük hiányát harsányabb szólamokkaligyekeznek leplezni. Jobb kormányzásra korlátaik, hézagos muveltségük folytán képtelenek, ezért a fut-fátígérok kormánya észrevehetoen ront a helyzeten, a jelent és a jövot tekintve egyaránt.

Náluk is rosszabb a kiskirályság (oligarchia), mert ekkor avezetés tehetséges, ám gátlástalan, csak amaguk hasznát kereso emberek kezébe kerül. Fo szempontjuk a saját hatalmuk, gazdagságuk és befolyásuknövelése. Mivel egymással is versengenek, a vetélytársaikkal való hadakozás némileg csökkenti kártételükmértékét. Utolsó helyre a legrosszabb államforma, a zsarnokság (diktatúra) kerül, ekkor a hatalom a tehet-séges, ám csak a saját hatalmával törodo, önmaga istenítésével elfoglalt személy zsákmánya lesz.

Akkor érvényesülhetnek maradéktalanul az uralkodóvá válóréteg érdekei, ha a többieket sikerül meghatáro-zott, több-kevésbé gépies tevékenységre szorítani, megakadályozva, hogy idejüket és erejüket másra isfordíthassák. Ilyen gépies tevékenység lehet a kényszeresen végzett munka, katonáskodás vagy akármi-lyen, a hatalmon lévo csoportot szolgáló cselekvés. Akkor lehet az embert, kiszámíthatóvá, embergéppéalakítani, ha valamilyen módon sikerülot embertársaitól leválasztani, eltávolítani, azaz ha csak annyiraérintkezik másokkal, amennyire élettani szükségletei megkövetelik. Könnyen irányítható, kiszolgáltatott amagányossá lett ember. Ha csak a megélhetés, az anyagiak kötik a világhoz, akkor a gazdaságon keresztülaz ember egyszeruen mozgatható, ki és bekapcsolgatható, tudni lehet róla, adott helyzetben mit fog tenni.Hosszabb távon az emberi kapcsolatok sorvasztása lebénítja a szervezodést. Ez, amint ezt tárgyalni fogjukfenntarthatatlanná teszi a társadalmat.

Zsarnokság. A parancsuralmi rendszer, zsarnokság lényege az, hogy a központi irányítás teljes ellenorzésalatt tartja az embert. Annyira szigorú az ellenorzés, hogy az emberek nemcsak a hatalomtól, hanemegymástól is félnek. Emiatt nem mernek egymással fesztelenebbül érintkezni. A zsarnokságnak megfelelohálózatban csak egy központból indul minden, az alárendeltközpontok csak a legfobb központ akaratáttovábbítják lefelé. Csak a családi-rokoni kapcsolatok létezhetnek, egyéb összetartás tiltott. Az ilyen tár-sadalom viselkedése - akárcsak az arányos rendszereké - egyszeru, általában könnyen kiszámítható és azsarnok számára ez a berendezkedés fo elonye.

A zsarnoki rendszer az összes tudást, ismeretet egy helyre összpontosítja és csak azt tudatja az aláren-deltekkel, amit éppen szükségesnek tart. Minden lehetséges módszerrel igyekszik elérni a tudás felettiegyeduralmat. Tájékoztatás helyett titkolódznak, hazudnak, hamisítanak és a sulykolnak.

Semmibe veszi a zsarnokság a szabad együttmuködés során kialakult rendet, a fegyelem, engedelmességmindenhatóságát emeli ki. A társadalmi folyamatok alapveto jellegzetességeit, a sokszínuséget, összetettséget,

45

tagoltságot, más társadalmakkal való élo kapcsolatot zavaró tényezoként kezeli és megszüntetésükre tör. Azönszervezést kíséro, néha áttekinthetetlennek tuno jellegu folyamatokat zurzavarként értékelik s mint ilyettuzzel-vassal irtják. Ugyanis az emberi közösségek, szervezodések létezése, azok muködése kiszámíthatat-lan következményekkel járhat. Ezért a zsarnokság bevezetésekor a legfobb feladat a társadalom emberekrevaló szétszedése, az, hogy a társadalom a kapcsolataitól megfosztott egyénekre darabolása, mert azoviselkedésük már kiszámítható, a magányos ember könnyen irányítható.

Szétverik a társadalmat, megszüntetik a pártokat, egyesületeket, és csak az általuk létrehozott és kézbentartott szervezetek létezhetnek. Például az egyházak esetén nem a vallásos szellemiség zavarja a zsarnokirendszert, inkább az, hogy alkalmanként, istentiszteletenként emberek gyulnek össze, akiknek tevékenységétnem a központi irányítás határozza meg. Ezért a vallásos gyülekezések létezése a zsarnokság számárakockázati tényezo. Valamennyi emberi kapcsolatról tudni szeretnének, hogyirányíthassák vagy legalább isfigyelhessék azokat.

A parancsuralmi rend létrehozásának és fenntartásának legfontosabb eszköze a titkosrendorség. Alapvetofeladata nem az egyes emberek leleplezése, börtönbe zárása, a szervezkedések kikutatása és felgöngyölítése,hogy az emberek bizalmatlanná váljanak egymás iránt. Ne merjenek nyíltak,oszinték lenni egymással,féljenek emberi kapcsolatokat teremteni és fenntartani. Ha a titkosrendorség igazi összeesküvés nyomairabukkanhat, rosszul muködik, mert az emberek nem tartanak eléggé a besúgóktól, meg mernek bízni egymás-ban.

Még a családokat is szét akarta verni a szovjet rendszer. Pavlik Morozov, aki feljelentette és munkatáborbajuttatta az apját, a szovjet gyermekek példaképe lett. Szerencsétlen apa burgonyát vagy répát lopott a kolhozföldjérol, hogy családja, gyermekei éhezésén enyhítsen. Valamiért megfeddett fia feljelentéssel állt bosszútapján. Nagyapja megsejtette, ki volt a besúgó és annyira megverte az unokáját, hogy az belehalt a verésbe.Pavlik Morozov ’hostette’, hogy a családon belül leplezte le a szovjethatalom ellenségét, az apját, hogySztálin fontosabb volt számára, mint saját családja, követendo példaként került a szovjet ifjúság elé. Sz-erte a Szovjetunióban emlékmuveket állítottak neki, utcákat, tereket, tanintézményeket, úttörocsapatokat,orsöket neveztek el róla.

Fontos még a társadalom lezárása. Tilos az utazás, az idegenekkel való kapcsolat tartása, külföldiadók hallgatása, külföldön kiadott irodalom terjesztése és olvasása. A bezárkózással a szervezodés egyikalapfeltételét, a rendszer nyitottságát akarja megsemmisíteni.

Meg kell említeni, hogy a társadalom egyes intézményeiben aparancsuralom nem elvetendo. Gondo-ljunk a fegyveres testületek muködésére, a katona nem dönthet a saját elhatározása alapján, mikor és hogyanhasznál fegyvert. Egyes területek idoleges parancsuralmi vezérlése néha szükséges, például súlyosabb ter-mészeti csapások elkerülésére, következményeik elhárítására.

Japán Edo kori társadalma, lásd a 5.3. részben, inkább csak szigorúan központosított kormányzatú volt.Vaskézzel vezették az országot, korlátozták a mozgásszabadságot, elzárkóztak a külföldtol, akadályozták ajelentosebb gazdagodást. Viszont ezeken belül szabad volt, a helyi adottságokhoz idomulóan muködhetetta gazdaság és szabadon fejlodhetett a muveltség. Hasonlóan, a fáraó és más kemény kez˝u uralkodó államasem tisztán zsarnoki, hanem csak erosen központosított, ahol az élet a különbözo szinteken a megadottkereteken belül szabadon zajlhatott.

Zsarnokság fenntarthatatlansága. Eszméitol csaknem független a zsarnoki rendszer muködése. Alap-szabálya szerint minden, amit szabad, egyúttal kötelezo is. A kommunista, nemzetiszocialista, fasiszta,szakszervezeti, szélsoséges vallási eszmékre avagy ezeknek valamely keverékérehivatkozó zsarnoki rend-szerek muködése igencsak hasonló. Csak nyelvezetük különbözo. Egy parancsuralmi rendszer jellegeés sorsának alakulása nem függ különösebben a zsarnok értelmi szintjétol és személyiségétol sem. Min-dezektol függetlenül, a zsarnokság, ahogy fenn vizsgáltuk, hatalma biztosítása érdekében szétdarabolja atársadalmat, szétzúzza a kötodéseket, kapcsolatrendszereket, lezárja a határokat. Ezzel, az szervezodésalapfeltételeit megszüntetve, élet- és fejlodésképtelenné teszi a társadalmat. Ezért az összeomlás mindigcsak ido kérdése.

46

Egy szétvert, bezárt, önszervezo folyamataitól megfosztott társadalom létrehozóinak minden igyekezeteellenére sem maradhat tartósan a kiszámított állandóság állapotában. Igazából a zsarnokság csak a rom-bolást tekintve hatékony. Ha egy-két nagyobb vállalkozásasikeres volna is, azokat általában még az elozo,többé-kevésbé természetes módon muködo, önszervezo társadalom munkálta ki, vagy külföldi elképzeléstmásoltak. A társadalmat, amely természeténél fogva sokszínu, tagolt, változó, nem lehet következményeknélkül leegyszerusíteni, elszürkíteni, egységesíteni,megmerevíteni. Egy szétszabdalt, megbénított tár-sadalom hanyatlik, s nem azért, mert a vezeto párt emberei nem eléggé rátermettek, mert a zsarnok nemeléggé okos vagy ügyes, hanem mert képtelen a változásokhozalkalmazkodni.

Ugyanis a világ, a zsarnoki állam környezetét képezo külvilág változik. Az ép társadalom, az éloszervezethez hasonlóan, folyamatosan válaszokat ad, alkalmazkodik környezetéhez, annak változásaihoz.A zsarnokság, amely az élo társadalmat megölte és valamilyen gépezettel helyettesítette, nem képes iga-zodni. Nem akar alkalmazkodni és nem is tudna. Tönkretéve a tájékozódási rendszereket, központosítvaa tájékoztatást, életképtelenné teszi magát. Felépítésénél fogva képtelen a kívülrol beérkezo jelzések, ada-tok érzékelésére, rendszerezésére, feldolgozására. Ha valami a végsokig központosított döntéshozó sz-ervezetben eljut az illetékesig, a döntés nehézkes és késik. Megszületett döntéseik végrehajtása pedig sok-szor eleve elkésett és kívánni valókat hagy maga után.

A teljesen parancsuralmi rendszer átlagos élettartama 2-3nemzedékre teheto. Ezalatt a társadalomfeléli a korábban kiépült alaprendszert. Tönkremennek az utak, romosodnak az épületek, lepusztul a hírkö-zlés, oktatás, egészségügy. De ami ennél súlyosabb, a megnyomorított emberek elfelejtik, hogyan kell azismeretekkel bánni, kapcsolatrendszereket és intézményeket építeni és fenntartani. Hacsak nem bocsátkoz-nak felelotlen háborús kalandba, a parancsuralmi rendszerek belülrol, külso romboló hatás nélkül roppan-nak össze. Ekkor a szétzilált társadalom zurzavaros állapotba kerül, sokkal nagyobb lesz a felfordulás, mintamilyentol a zsarnokság létrehozói annak idején menteni akarták a társadalmat.

A központilag kézben tartott rendszerek születésének, muködésének természetrajzával a 20. századszépirodalmának számos alkotása foglalkozik. Leghíresebb közülük George Orwell 1984 címu regénye,amely 1948-ban jelent meg. Cselekménye szerint 1984-re a világ három hatalmas, egymással állandóanháborúzó zsarnoki rendszerré alakul. A történet az egyik ilyen birodalomban játszódik, ahol a ’Big Brother’-ként ismert rettegett zsarnok kezében összpontosul a hatalom. Az egyes lakások lakószobájában az egészfalat betölto képernyorol egész nap árad a hatalmat dicsoíto musor. Ugyanakkor a képernyovel egyúttalfigyelik is a szobában lakót, ezért tilos kikapcsolni. Ha a lakó kilép a lakásból, a ház folyosóin, az utcákonis számolhat azzal, hogy állandóan szem elott van. Végül is azért tudja magát fenntartani a birodalom,merthasonlóan muködo másik két rendszer a szomszédja és így a külso feltételek gyakorlatilag változatlanok.

Szeretett zsarnok. Más, a megfélemlítésen kívül más eszközök is segíthetik a zsarnoki rendszer fen-ntartását. Nemcsak a valóban követésre méltó személyeket fogadhatja el vezetoül az ember, nemcsak a jóhatalommal, az igazán jó államvezetovel tud azonosulni. Idomulhat, hasonulhat a zsarnokhoz is. Ennekfolyamatát a családon belül elnyomás mintájára érthetjük meg. Félelmetes feszültség forrása a durva apátólvaló rettegés. Oldhatja a szorongást, ha a gyermek azonosulaz ot rettegésben tartó apával. Nem tud veleszembeszállni, erre képtelen, ezért mentegeti az apját, igazolni igyekszik annak viselt dolgait. De jól tetteapám, hogy elvert, így lett ember belolem. Nevelointézeti gyermekeknél figyelheto meg, sokan mennyireszeretik azoket vero apjukat. Olvastam egy ilyen kisfiúról, aki állandóan várjaaz apukája látogasát. De azapja nem jöhet, mert börtönbe csukták. Többek között azért,mert ezt a kisfiát úgy megverte, hogy az egyikszemét kütötte. Késobb a durva apát igazoló és mentegeto gyermek maga is kezd durva és eroszakos lenni.Nem azot nyomorgató apa, hanem mások, a gyengébbek ellen. Felnottként o fogja elnyomni a nálánálgyengébbet.

Ha a kegyetlen parancsuralom rendszerét enyhíti az, hogy a zsarnok egyébként szerény, valamennyireelfogadható embernek látszik, a zsarnok azonosulási mintát nyújt. Foleg ha tesz bizonyos engedményeket,lehetové teszi, hogy azot elfogadók kisebb kiváltságokhoz juthassanak. Akik behódolnak, már csak azértis szeretni kezdik a zsarnokot, hogy a saját, többieket eláruló viselkedését igazolják. Azaz nem egyszeruen

47

a haszonért teszem mindezt, annyira alávaló azért nem vagyok, hanem mert a fonök nem is olyan rosszvalaki, jót akar, csak meg van kötve a keze.

Miközben az elnyomás gépezete, a titkosrendorség és más önkényuralmi szervek rendben muködnek,a nép körében a zsarnok bizonyos népszeruségre tehet szert. Sztálin halálakor sokan még hazánkban iszokogva gyászoltak. Kádár János egyszerunek látszó személyével is számosan azonosultak. 1956oszéna szovjet megszállókhoz való átállásáért, karhatalmistáikegyetlenségéért és sok másért össznépi megvetéssújtotta. De a hatvanas évek derekától, amikor a nyomás már engedett és Kádár János lehetoségeket is adottaz embereknek, sokan szeretni kezdték. De ennek ma nagy ára van, a magyarság értékrendje megrendült.

Szervezodés és terrorizmus. A katonai, gazdasági, állami hatalmat birtoklókat ellenségeik legegysz-erubben, legolcsóbban a hatalom által terrorizmusnak nevezett módon támadhatják. Általában akkor élezzel a harcmodorral az ellenfél, ha túl gyenge ahhoz, hogy katonai, gazdasági, közéleti eszközök alka-lmazásával hatást gyakorolhasson a hatalomra. Gyengeségüket azzal ellensúlyozzák, hogy eroforrásaikategy-két helyre összpontosítják és az erofölényben lévo ellenfelet váratlanul támadják meg. A megszállócsapatok ellen támadó orvlövészeket a mindenkori hatalom jellemzo módon terrorista bandákként jellemzi.Békés viszonyok között az elnyomott helyzetben lévo kisebbségek folyamodhatnak ilyen módszerhez.

A terrorizmus legfobb célja a félelem és bizalmatlanság keltése. Ha ez sikerül, akkor a hatalom legyengül,mivel eroforrásainak jelentos hányadát a védekezés köti le. Így a békeidoben elkövetett terrorakció következményekéntaz emberek félelme miatt hatalmas összegeket és eroforrásokat fordítanak az egyébként teljesen feleslegesbiztonsági intézkedésekre. Szinte az egész társadalom megrendülhet, emiatt az ország gazdasági erejecsökken, törekvései bizonytalanokká, zavarosakká is válhatnak.

Minél szabadabb és nyitottabb egy társadalom, annál jobbanmeg lehet sebezni a terrorizmus mód-szerével. Eredményes védekezési módszer az lehet, ha csökkentik a terrorizmus megjelenéséhez vezetoközéleti, gazdasági és katonai feszültségeket. Ha példáulaz erofölény birtokosai az alárendelt helyzetbenlévok tárgyalásra kész, mérsékelt képviseloivel párbeszédet folytatnak, és így idovel mindkét fél számáraelfogadható egyezségre jutnak, akkor a terroristáknak nevezett csoportok elvesztik hátországukat és idoveljelentéktelenné válnak.

Eltompítás. Osrégi rendszer a zsarnokság és eroszakossága miatt meglehetosen ingatag. Testi mivoltábantámadja az embert, fenyegeti és ijesztgeti. Bár a megfélelemlített ember visszahúzódik, az eszével tudja, mia helyzet. Igyekszik megtalálni a zsarnoki rend gyenge pontjait és készülhet a zsarnokságot követo szabadéletre. De a 20. században a hang- és képcsatornák rohamos terjedésével új lehetoség adódott arra, hogy azembert embergéppé lehessen alakítani. Ez az embert nem a testében, hanem az elméjében támadja. Butítjaés tompítja, hogy ne ismerje fel, mi folyik körülötte és így eszközemberré tehesse.

Hatalmas fegyver a kép- és hangcsatorna és a sajtó. A mai társadalmakban, ahol nem ismerjük annyiraegymást, egyes vezetok és a kép- és hangcsatornák valamint a sajtó igen gazdag tulajdonosai rájöttek arra,hogy a nagy hazugság 3.2. mennyire hatékony eszköz. Ugyan gyanakvóak az emberek és a mondottakatnem hiszik el teljesen, viszont a hallottak nagy részét elhiszik, mivel a tudatalatti a képernyon és másuttgyakran szereploket csoporttagként, hiteles személyként kezeli. Holott az egésznek csak egy parányi részevolt igaz.

Értelmünket, érzelmeinket az írott sajtó, a kép- és hangcsatornák segítségével tompítják, ezek fo feladataéppen az, hogy ne lehessen tudni, felfogni, hogy valójában mi történik. Óriási mennyiségu izgató hírt,tudósítást, eseményt zúdítanak mindenkire, miközben elhallgatják, torzítják a fontosabb pontokat.

Csupa üres zaj és ricsaj a tömegtájékoztatás, de súlyos következményekkel jár. Egyrészt az emberekmuvi világban él, nem a valódiban. Sejtheti, hogy nem ez a valóság, és különösen, amikor romlani kezd ahelyzet, elbizonytalanodik, szorongóvá válik és hajlik arra, hogy csak önmagát védve elforduljon másoktól.Továbbá a folyamatos feszültséget kelto, gyilkosságokat és egyéb rémségeket tömegével mutató musorokat,az érzékek állandó izgatását az elme csak úgy tudja elviselni, ha érzéktelenebbé válik. Eltompul az ember.

48

Ez nemcsak a képernyo elott, hanem mindenkor jellemezni fogja. Családon, közösségen belül is. Egyreinkább magára marad és lassan már csak munkahelye, a megélhetés és vásárlás érdekli. Éppen ezt akarjaaz egyeduralomra töro rendszer, hogy kiszámíthatóvá, irányíthatóvá, embergéppé váljon.

Nem számít, hogy vannak olyan emberek, akik átlátnak a dolgokon és igyekeznének a többieket isfelvilágosítani. Másokhoz nem jut el mondanivalójuk az emberekhez, mivel a sajtó, a kép- és hangc-satornák által keltett zsivaj elnyomja a hangjukat. Példaként valaki olyan anyagot rak fel a világhálóra,amely arról szól, hogy az XY cég terméke bóvli, és amit róla hirdet, átverés. Bár az ilyen anyagok fentvannak a hálón, de a kereso nem fogja rávezetni a rendszer muködését kelloen nem ismero érdeklodoket.Ugyanis a sokezer találat közül a terméket ajánló cég hirdetéseinek megfelelo állományokat hozza fel el-sonek, a panaszos anyagra aligha akadhatnak rá. A kereso megfelelo beállításával nem csak a cégeket lehetelonyökhöz juttatni, hanem az idoszakos választások eredményére is dönto hatás gyakorolható.

Könnyedén irányíthatja a szuk vezeto réteg a munkára és fogyasztásra tenyésztett embereket. Kulcsszóa szakember, azaz a gépember, az eszközember. Mindenki csakazzal foglalkozzon, amihez ért, amireképezték. Ne szólj bele semmibe, csak végezd a reád bízott munkát. Egy eltompított társadalomban avezetoknek csupán arról kell gondoskodniuk, hogy a nép és különösen a fiatalok szórakozzanak minéltöbbet. Hadd érezzék jól magukat, nehogy ellenorzetlen módon gondolkodni kezdjen, megkérdojelezve azuralom jellegét.

5.5. Gazdaság

Természettani szempontból a gazdaság energiát felvevo és szétszóró rendszer. Három részre osztható. Elsoés legfontosabb része a természetbol felveheto eroforrás és nyersanyag, második az energia elhasználása,azaz a termelés és fogyasztás. Harmadik része a termelés és fogyasztás szervezése.

Eroforrás, nyersanyag, hulladék . A felnott napi tápero szükséglete 2500 kcal, ha ezt teljesítményreátszámítjuk, 120 wattosak vagyunk, azaz annyi energiát használunk el naponta, mint két állandóan égo 60wattos izzó. Ha csak étolajon élnénk, napi három decivel mennénk. De az ember a táplálékán kívül máskülso eroforrásokat is használ, emberelodeink már egy millió évvel ezelott is sütöttek-foztek.

Meghatározó, miként jut több eroforráshoz az ember és a társadalom. Ha a természethez idomulvaszerez még több napenergiát, és ezzel zöldebbé teszi azt, akkor fenntartható. Ilyen volt a régi Egyiptom.Korábban, az ember megjelenése elott vadon termo gabonák nottek a Nílus völgyében. Foleg gabonát ter-mesztett az ember is, aki öntözocsatornákat építve nagyobb, egyébként sivár területre juttatta ki és hosszabbideig tartotta kint az áradó Nílus vizét. Így a Nílus völgye zöldebb lett, több napfényt köthetett meg. Ha-sonló terítették szét elodeink talán évezredek óta, egészen a 18. század második feléig az alföldi folyókáradását, még kevesebb munkával, mint a régi egyiptomiak, lásd a 12.4. pontban.

Amikor az ember fával tüzel, állati, szél vagy vízerot alkalmaz, végso soron naperot, megújuló eroforrásthasznál. Ha ezekre korlátozza magát, fenntartható módon élhet. Vigyáznia kell azonban arra, hogy az erdokfaállománya növekményénél nem használjon el több fát. Óriási mennyiségu eroforrásokhoz férhet hozzáaz ember azosmaradványi eredetu tüzeloanyagok, a szén, földgáz és koolaj használatával. De csak addig,amíg ezek el nem fogynak, ezért ezekre fenntartható társadalom nem építheto.

Alkalmazkodni kell a természetes körfolyamok, a nekik megfelelo anyagforgalom rendjéhez. Állandókörforgásban van a felszín anyagforgalma, nem zavarhatjukmeg azzal, hogy valamit kiveszünk belole ésnem juttatjuk vissza. Miután a természetes nyersanyagból készült terméket elhasználtuk, roncs, hulladék,szemét marad vissza. Ezekbol eroforrásokat befektetve újra használható anyagokhoz juthatunk, bár a fe-leakkora fémtartalmú ércbol ugyanannyi fém kinyerése nem kétszer akkora, hanem annáljóval több ero-forrást igényel. Emiatt a nyersanyagválság nem annyira vészes, mint az eroforrásválság. A fennmaradásalapkérdése az eroforrás.

49

Mindig a legkönnyebben bányászhatót termelik ki eloször és utána látnak neki a nehezebben, költsége-sebben kitermelheto részek felszínre hozatalához. Így idovel egyre nehezebbé és költségesebbé válik atermelés. Mivel mélyebbrol és nehezebben hozzáférheto helyekrol kell bányászni, mind több eroforrástkell befektetni egy adott mennyiség felszínre hozásához.

Bányanyitáskor egy ideig no a bányászott mennyiség. Eléggé feltárva a lelohelyet a bánya évi hozamaeléri a belole kihozható legnagyobb mennyiséget, a bánya hozamcsúcsát. Ahogy a bányászás körülményeinehezednek, csökken a kitermelheto mennyiség és végül, amikor már gazdaságtalanná válik a termelés,a bányát bezárják. Ugyan boven lehet ott még nyersanyag, de már nem éri meg kitermelni.Hogy egyércet vagy más nyersanyagot meddig gazdaságos bányászni, attól is függ, mennyi eroforrást fektethetünkbe a kitermelésbe. Ha az eroforrások és más, a bányászáshoz szükséges anyagok boségesen, olcsón hoz-záférhetoek és nagy szükség van az adott nyersanyagra, akkor az alacsony fémtartalmú érceket is kitermelik.

Amikor viszont eroforrás hordozót, szenet és koolajat és mást termelünk ki, a bányászás elvi korlátját azadja, hogy több energiához jussunk, mint amennyi energiát akitermeléshez elhasználtunk. Ezt a hányadost,a nyert energia és a kitermeléshez felhasznált energia hányadosát kinyerhetoségnek nevezzük. Így a szén-bánya fenntartásához folyamatosan szivattyúzni kell a bányavizet. Továbbá nyersanyag valamint eroforráskell a tárnák kiépítéséhez és a szén kitermeléshez is. Ha az ezekhez szükséges összenergia közelíti a kinyertszénbol kapható energiát, azaz a kinyerhetoségi arány már elviselhetetlenül alacsony, akkor a bányátbe kellzárni, bár még hatalmas mennyiségu szénvagyon lehet a mélyben. Hasonlóképpen az olajkutat is le kellzárni, ha túl sok eroforrást kellene befektetni a termelés folytatásához.

Nemcsak az egyes kisebb bányáknak van hozamcsúcsa, hanem egy bányavidék, koolajmezo termelése ishozamcsúcsával jellemezheto, ezt a fokozatosan megnyitott aknák és olajkutak összesített hozama rajzoljaki. Valamennyi nyersanyag és eroforrás hordozó világtermelése hozamcsúcsot mutat, vagy belátható idoneljut a hozamcsúcsáig. Nagyon vigyáznunk kell termotalajaink épségére is, lásd a 2.4. pontban.

Egy adott térség csak korlátozott számú embert tud fenntartható módon eltartani. Ha tartósan e létszámfölé emelkedik a népesség, csak a természetes körfolyamatok megsértésével lehet egy ideig létszámát azeltartóképesség felett tartani. Ha az ember gazdálkodásával megbolygatja a természet körfolyamatokonnyugvó rendjét, nagy valószínuséggel sújthatja majd a 2.1. pillangó hatás, elore nem látott kedvezotlenfolyamatok kezdik nehezíteni a gazdálkodást. Ha ezek elol a társadalom újabb természetidegen eljárássaligyekszik megmenekülni, a válságot egy ideig ugyan képes lesz kezelni, de a végso összeomlás mértékemég súlyosabb lesz.

Termeloeszközök . Minél hatékonyabbak, fejlettebbek a termeloeszközeink, annál gyorsabban el tudjukhasználni, szét tudjuk szórni az energiát. Ezzel a hotan tételeinek érvényesülése serkenti a tudományt, amuszaki fejlesztést és a termelékenyebb üzemek építését.Mindehhez a helyzetükkel örökké elégedetlenemberek kellenek, akik újabb, tökéletesebb termékre vágynak és hajlandók ezekért keményebben dolgozni.Végül a munkahelyek többsége már nem a tényleges emberi szükségletek kielégítését, hanem az energiafelhasználását, minél teljesebb szétszórását, azaz a pazarlás fokozását szolgálja.

A fenntartható termelés és fogyasztás a takarékosságra és újrafelhasználásra épül, az ezekhez szük-séges tudományos fejlodést és muszaki fejlesztést igényli. Mivel a bányászott eroforrások és nyersanyagokvégesek, nélkülük kell a fenntartható termelést megszervezni.

Termelés és fogyasztás szervezodése . Mivel a hotan törvényei az energia szétszórására ösztönöznek,a gazdaság természetes fejlodési vonala a növekedés. A letelepedett társadalmakban mind a lét-, mind afajfenntartási ösztön több eroforrás szerzésére, felhalmozására sarkall. Nemrég készült arról felmérés, hogyki milyen társadalomban szeretne élni. Nem meglepo, hogy a nok azt válaszolták, hogy legyen a társadalomminél gazdagabb. A férfit viszont nem a társadalom egészéneka gazdagsága érdekli, hanem az, hogy többjelegyen, mint másoknak.

50

Mindenki a környezetében lévokkel versenyez. A gazdagot csak a többi gazdaghoz viszonyított helyzetefoglalkoztatja, azokhoz képest akar még gazdagabb lenni. Ha ezt a törekvést a közösség és a társadalomnem mérsékli, fékezi meg, a rangsorért állandó, mindenkit magába foglaló versengés alakul ki. Nem csak azegyes emberek, hanem gazdaság szervezodései is versengenek, ami oda vezet, hogy a legnagyobb, a legtöbberoforrás felhasználására képes szervezetek rendelkeznek majd az eroforrásokkal és nyersanyagokkal.

A gazdaság egyre több nyersanyagot és energiát használ fel.Egyidejuleg mind több hulladék keletkezik.Megállíthatnánk ezt a folyamatot, de a bennünk lévo osi beidegzodések aligha engedik. További nagygond, hogy amit létrehoztunk, fenn is kell tartanunk. Nem azúj építésére megy el a legtöbb eroforrás ésépítoanyag, hanem a régi megóvására. A római birodalom építményei, így a Colosseum máig állnak és aTiberis közel kétezer évvel ezelott épült hídja a mai gépkocsiforgalmat is bírja. Viszont korunk építményei,útjai kimondottan silányak. Nem csak azért, mert nem tudunkannyira tartós beton keverni, mint kétezerévvel ezelott a rómaiak, hanem a csak a mára tekinto gazdaság mit sem törodik azzal, mi lesz a termékeivelés építményeivel harminc év múlva.

Íezek mögött elménkosi beidegzodései állnak. Sokkal fontosabb számunkra, hogy több élelemhez,üzemanyaghoz és elektromos energiához jussunk, mint hogy mi lesz a hulladékkal. Régen a hulladék sz-erves anyag volt és lebomlott, így nem kellett vele foglalkozni. Ma sem nagyon törodünk vele. Sokkalinkább figyelünk a közvetlen veszélyre, mint a jövobeli fenyegetésekre. Azonnal lépünk, ha veszélyfenyeget, de nem törodünk azzal, mi történhet késobb. Sokkal fontosabbak a lehetoségek, mint a lehet-séges következmények. Túlságosan sok idot és törodést igényelne a hulladékkal, a még közvetlenül nemérzékelheto fenyegetéssel és a következményekkel való foglalkozás. Úgyhogy a legtöbb ember hajlamosnem törodni velük. Azzal ámítjuk magunkat, hogy értelmesek vagyunk és szükség esetén bármit képe-sek vagyunk megoldani. Aki pedig fel meri vetni, hogy mit semtörodünk a jövovel, azt a nagy többségelhallgattatja. Semmibe veszik, kigúnyolják, üldözik, elbocsájtják az állásából vagy lecsukják.

Ha az összetett, szervezettebb társadalmakban az emberek rangsorolásának alapjává az anyagiak, avilági hatalom válik, akkor az összetettebb társadalmak korának elobb-utóbb vége. Ugyanis a versenyhevességét, a velejáró fájdalmas összeütközéseket a legkönnyebben úgy lehet csillapítani, ha a természetbolmég többet vesznek ki, vesznek el. De véges rendszeren nem lehet végtelenségig növekedni. Nem vágrögtön vissza a természet, de egy ido után nem táplál majd senkit, szegénynek és gazdagnak egyarántvége lesz. Mindez nem feltétlen következik be. Ha a letelepedett társadalomnak van olyan befolyásosabbszellemi vezeto rétege, amely képes idejében felismerni a fenti halálos veszélyt, a tulajdon szerinti, állandó,mind hevesebb és kiterjedtebb versengésre készteto rangsor kialakulása megelozheto, lásd a 5.3. részben.

pénz. Már a vadászó-gyujtögeto társadalmakban is van munkamegosztás, de csak kor és nem szerinti. Azösszetettebb társadalom kialakulásával megindul a szakosodás. Eloször csak termékeket cserélnek, aszerint,ki mit tud eloállítani és kinek mire van szüksége. Ahogy no a szakosodás mértéke, megjelenik az általánosértékméro, a kereskedést nagyban megkönnyíto pénz.

A pénz a gazdaság szervezésének fo eszközévé vált. Platón már csaknem 2500 éve megírta, hogy apénz nem egyszeruen az árucsere eszköze. A föld termékeit,miután tönkremehetnek, nem lehet halmozni.Hasonlóan sok más egyé árucikk sem halmozható, mert értékétveszítheti. Viszont az aranyat és a belolekészült pénzt érdemes gyujteni, mert értékálló. Ezért akia pénzt birtokolja, elobb-utóbb kiforgathatja atöbbieket abból, amijük van és ez csak elégedetlenséghez, boldogtalansághoz, feszültségekhez vezet.

Kezdetben a pénznek mint tárgynak is volt értéke, minthogy akkoriban ritkaságnak számító fémbol,mint ezüstbol és vagy aranyból volt. A gazdaság muködését az jellemzi,hogy milyen gyorsan cserél gazdát,mennyire gyorsan forog a pénz. Megjelent pénz kölcsönadása, amely újabb lehetoségeket adott a gazdaságitevékenység bovülésére. A kölcsönfelvétel lehetosége, a kölcsönért felszámított kamat szintje a gazdaságegészségének a fo jellemzoje.

Mivel a pénz birtokosa pénze fejében energiát használhat el, a hitelnyújtás, amely a kamat szedése miatta termelést és az ehhez szükséges energiafelhasználás növekedését ösztönzi. A kamatos pénz több, mint

51

értékálló csereeszköz. Mintha a pénz dolgozna, növeli a hitelt nyújtó, a kamatot besepro vagyonát. A vál-lalkozáshoz kamatot adó pénzintézet a semmibol teremt pénzt, a kamatnak megfelelo javak a kölcsönadottpénz felhasználásával létrehozott termékekben jelennek majd meg. Emiatt a pénz akkor tarthatja az értékét,ha gazdasági növekedés mértéke és a kamatszint összhangbanvan. Minél több a hitel, annál gyorsabba gazdaság növekedése és annál jobban növekszik az eroforrások felhasználása. Ha a pénzteremtés nemvezet a gazdaság megfelelo mértéku növekedésére, buborék képzodik a gazdaságban. Ennek kipukkanásáteloször pénzügyi, majd gazdasági válságként érzékeljük.

Hogy mire vezethet a pénzrendszer rendellenes muködése, abuborék képzodése, a holland tulipánorületaz egyik legismertebb példa. Európa török közvetítéssel ismerte meg a tulipánt és a virág 1593-ra eljutottHollandiába is. Nagyon népszeru lett, a gazdagság jelképévé vált és sok pénzt adtak egy-egy ritkább fajtahagymájáért. Befektetésként kezdték használni és a tulipánhagymák kereskedésére tozsdét nyitottak. 1636novemberétol a tulipánhagyma ára a sokszorosára nott és a végén egy-egy ritka hagymáért egy jó iparos évesjövedelmének a tízszeresét is elkérték. 1637 februárjábana tulipántozsde összeomlott és a tulipánhagymaára pár hét alatt a töredékére zuhant. Hatalmas vagyonok váltak így semmivé.

Részvénytársaságok. Szervezodo rendszer a gazdasági életet létrehozó, szervezo és fenntartó piac is. Ajobb eladási és vételi lehetoségek keresése a termelést és a kereskedelmet egyaránt serkenti. Csak a jelentmérlegeli a gazdaság, a pillanatnyilag érvényes ár, forintárfolyam az, ami számít. Még a legnagyobb vál-lalatok sem gondolkodnak évtizedes távlatokban. Mondhatjuk, hogy a piac körfolyamataiban az általánosértékméro, a pénz forog.

Egyre hatékonyabb, gyorsabb energiafelhasználást mozgató szervezodések jöttek létre. Egy ido utántermelési, kereskedelmi egyletek alakultak. Ezeknek eleinte csak a tényleges tevékenységet folytatók voltaka tagjai. De a pénz általános használhatósága és a pénzrendszer fejlodése lehetové tette az összetettebbtársulások kialakulását. Olyan egyesülések is alakultak,ahová a tagok már csak a pénzükkel szállnak be.

A pénzüket vállalkozásba fekteto, ám azokban tényleges munkát nem végzo emberek testületére azegyik legismertebb példa a részvénytársaság. Úgy kell muködnie, hogy a részvényesek haszna minél nagy-obb legyen, minden más mellékes. Nemcsak a jobb szervezés, az alkalmazottak munkájának hatékonyabbkihasználása és hasonlók növelhetik a részvényesek hasznát. Legalább annyira lehet keresni azzal, ha atevékenységgel együtt járó terheket, költségeket sikerülmásra hárítani. Azaz a muködési feltételek, akörnyezeti terhelés és a keltett társadalmi feszültségek költségeit viselje más. Más építse meg az utakat, másszenvedje el a természeti környezet pusztulását, az életminoség romlását, viselje el a munkanélküliséggeljáró terheket. Ha a részvényes olyan térségben lakik, amelyet társaságának tevékenysége terhel, saját hasznaakkor is jóval nagyobb lehet, mint amennyi kárt, terhet az állam polgáraként, helyi lakosként el kell viselnie.Emiatt a közösség érdekeit megtestesíto, a társaságokat adóztató és szabályzó állam és a társaságok közöttállandó éles alkudozás és egyeztetés folyik. Amíg az állam megfelelo jogi szabályozással a köz számárahasznos keretek között tudta tartani a részvénytársaságokmuködését, nem volt nagyobb gond.

Élosdivé csak azért válhattak a részvénytársaságok, mert a jogi szabályzás engedi. Amíg csak meghatáro-zott idore, a közösség számára elonyös feltételekkel lehetett részvénytársaságot alapítani, mindenki, arészvényesek és a köz is jól járt. Nem csak a jelenben, hanem ajövore nézve is. Viszont a 19. századmásodik felében, jogi hézagokat kihasználva, az USA-beli részvénytársaságok példátlan kiváltságokra tet-tek szert, amelyekkel azelott csak emberek, élo személyek rendelkezhetnek. Adhatnak, vehetnek. Vanjó hírnevük, amiért akár perelhetnek. Azóta sikerült elérniük, hogy a joghézagok jogokká emelkedtekés világszerte elfogadottakká váltak. Jogi személyként egyre több lehetoséget harcoltak ki maguknak ésigyekeznek csökkenteni bármi iránti kötelezettségüket, felelosségüket. Megtehetik, a pereket általábanmegnyerik, mert a legjobb ügyvédeket is meg tudják fizetni. Bár emberi lehetoségekhez jutottak, jutnak, deerkölcsi felelosségük nincs. Ráadásul akár halhatatlanokká is válhatnak.

52

6. Emberépítés

Mint a 4.2. részben tárgyaltuk, döntéseinket a tudatalattitartomány készíti elo és az ösztöneink a vadászó-gyujtögeto ember ösztöneivel azonosak. Továbbá a tudatalatti tartalmát alkotja az élet folyamán felgyulttapasztalat és a neveléssel a tudatalattiba épített, az ösztönökhöz hasonlóan muködo, oket kiegészíto vagyakár azokat felülírni képes mintázatok összessége, az erkölcs. Tanítanunk, oktatnunk és muvelnünk kell afiatal korban még igen fogékony elmét és erkölcsre neveléssel kell felkészíteni arra, mint viselkedjen.

Érdekl odés. Mire mondjuk azt, hogy érdekes? Különbözo emberek más-más dolgokat tarthatnak érdekesnek.Ami az egyiket megragadja, közömbösen hagyhatja a másikat.Egyrészt arra mondjuk, hogy érdekes, ami-hez hasonlóval már találkoztunk, de épp így még nem. Valami iránti való fogékonyságunk ezért elsosorbana korábban megismertekre, megtanultakra vezetheto vissza. Másrészt érdekesek lehetnek dolgok, mertöröklött adottságaink tesznek fogékonnyá irántuk. Ilyenek foleg az érzékeléshez kötodnek. Például akinekjó a térlátása, - ez elsosorban öröklött adottság - érdekesebbnek lát egy tájat vagy mualkotást, mint az olyan,akinek nincs jó térlátása.

Ha valami érdekes, azt könnyu tanulni és az érdeklodve tanult ismeret meg is marad bennünk. Ekkora tanult dolgot van mihez kötnünk és tudjuk, az elme az együtteloforduló dolgokat egynek véve tanul.Ha valami nem érdekes, de meg kell tanulni, nagyon nehéz lesza tanulás és a tanultakat gyorsan el isfelejtjük, mivel az átvett anyagot nincs mihez kapcsolnunk. A jelenleg érdektelen anyagot csak akkortudjuk megtanulni, ha elotte mindazt elsajátítanánk, amihez kötni tudjuk a most mégérdektelent.

Jó helyzetben van, akit sok dolog érdekel. Könnyen, gyorsanés sok mindent meg tud tanulni, emiattkönnyen megtalálja a helyét az életben, nem okoz gondot számára az érvényesülés. Mindannyiunknakfontos, hogy minél több dolog iránt tudjunk érdeklodni, legyünk fogékonyak. Mindez erosen függ attól,milyen nevelést kaptunk kisgyermekként. Amilyen területek felé fordulhatott a csecsemo, a kisgyermeknyiladozó értelme, azok lehetnek számára meghatározóak élete folyamán.

Amilyen képzettséget kap a gyermek, olyan agyterület indulkomolyabb fejlodésnek. Legyen az a területa matematika, a zene, a nyelvtanulás vagy más képességek hordozója. Lehetoségeink szinte elképzel-hetetlenül gazdagok, igaz, vannak korlátok, bárkinek bármit nem lehet megtanítani. Ugyanakkor azt isfigyelembe kell vennünk, ha agyunk képességeit nem fejlesztjük, lehetoségeinkkel nem élünk, nemcsakazzal kell szembesülnünk, hogy elmulasztottunk valamit, hanem azzal is, hogy a nem használt szerszámrozsdásodik, a be nem kapcsolt készülék hamarabb tönkremehet. Lehetoségeink kihasználatlanul hagyásasúlyosabb szellemi, lelki és végül testi károsodásokhoz vezethet. Például a beszédtanulás létszükséglet.II. Frigyes császár, aki a 13. század elso felében uralkodott, erosen érdeklodött a tudományok iránt. Megakarta tudni, milyen lehet az azosi nyelv, amelyen a gyermekek akkor beszélnének, ha nem tanították volnaoket beszélni. A soknemzetiségu Szicília szigetén pár tucat néhány napos, hetes csecsemot gyujtöttek egybeés császári felügyelet alá helyeztékoket. Minden földi jót megkaptak, ám dajkáik egy szót sem szólhat-tak hozzájuk. Hiába várták, hogy a gyermekek beszélgessenek egymással. Mivel nem kapták meg ami atermészet rendje szerint járt volna nekik, búskomorságba estek. Ha rosszul mennek dolgaink, csökken aszervezet védekezo képessége. Pár hónapon belül valamennyi csecsemo meghalt.

Hogy mire lehet képes a meghatározott céllal nevelt gyermek, erre a Polgár leányok eredményessége apélda. Még a hetvenes években a lélektanász szülok saját gyermekeiken vizsgálták a feltevést, miszerint egyegészséges gyermek bizonyos, jól megválasztott képességeszinte tetszés szerint fejlesztheto. Rendszeresmunkával mind a három leány nemzetközileg elismert élversenyzové, sakknagymesterré fejlodött. PolgárZsuzsa noi világbajnok lett, Polgár Judit egy játszmában a férfi sakkvilágbajnokot is legyozte. Ez nemtulajdonítható véletlennek, Polgárék feltételezése igazolódott.

Manapság már tudjuk, hgy bárkibol nem nevelhetünk sakkvilágbajnokot. Agyfényképezo eljárásokkalmeg tudjuk határozni az agy gyors feladatmegoldásra, munkára fogható tartományának, a munkamemóriá-nak a többi területhez való arányát. Ettol is függ, ki mekkora eséllyel lehet sikeres tudós, szellemi foglalkozású.Hogy mekkora ez az arány, ebben az is számít, hogy mit örökölt.

53

6.1. Tanulás az iskoláskor elott

Mennél fiatalabb a csecsemo, a gyermek, annál érzékenyebb a környezete által nyújtottmintákra. Lét-szükséglet a csecsemo számára, hogy a környezetében vele foglalkozó,ot szereto, iránta érdeklodo, ren-delkezésére álló felnott legyen. A kicsi önkéntelenül utánoz mindenki nála nagyobbat, kivéve azt, akibencsalódott.

Tanulni már magzatként elkezdünk. Egyre többet tudunk a magzatként hallgatott zene jótékony hatásáról.A zeneszerzo családok, mint a Bach, a Mozart és a Strauss család teljesítményei, vagy a cigányzenész csalá-dok csodálatos zenei érzéku gyermekei mind a korai zenei élmény hatására iránti utalnak. Közel harmincéve hallottam egy debreceni zenemuvész család nagymamájától, hogy az anya énekelt a két-háromhetesfiúcskájának, és a csecsemo visszaoázta a hallott dallamot. Ma ez a fiú az Operaház muvésze.

Valamennyi fennmaradásra képes közösség ismérve a magzatról való társadalmi gondoskodás, az áldottállapotban lévo anyákat különleges védelem övezi. Soha sem tudható pontosan, mikor melyik no hor-dozza magában az éppen megfogant életet és ez a szakasz meghatározóan fontos a magzat egészséges fe-jl odésében. Nem egyszeruen a férfiuralom tiltja a nok számára a dohányzáshoz, szeszes ital fogyasztásáhozhasonló káros szenvedélyeket, hanem a fennmaradás parancsa. Ha a társadalom ezt megengedi, elpusztul,mert ekkor az anyák egyre gyengébb utódokat szülnek.

Sokat jelent a gyermeknek az is, ha korábban, már 2-3 hónaposkorától olvasunk neki. Ugyan a pici nemérti az olvasottakat, de a hallott szöveg zeneiségét, lüktetését, az összecsengéseket már kiválóan érzékeli.Éppen ezért olyan verseket érdemes neki olvasni, mint amilyeneket Weörös Sándor is írt: "Bóbita, bóbitatáncol, körben az angyalok ülnek, béka hadak fuvoláznak, sáska hadak hegedülnek". Ha a karunkra ültetettcsecsemonek olvasunk, kivételesen szép élményben van része. Érzi testi közelségünket, a szeme is jóvaltöbbet lát így, mint a kiságyból, és élvezi a verset is. Mivel2-3 hónaposan már jobban lát, az elméjea verselés nagyszeru élményét a könyvhöz köti, mivel az elme a gyakran együtt eloforduló jelenségeketegymáshoz rendeli. Boldogság és könyv a csecsemo számára ilyen, egymásnak megfeleltetheto dolgokkáválnak. Minél hamarabb elkezdjük az olvasást, annál mélyebben rögzodik a gyermekben a könyv, az írottés olvasott szó becsülete és öröme. Késobb a rögzodöttség miatt már az is elég, ha csak könyvet lát és márisjobban érzi magát. Ha pedig kézbe is veheti, örül. Ez a mélyenrögzült érzés egész életét végigkíséri. Akönyvhöz szokott gyermek könnyebben megtanul olvasni és falni fogja a könyveket.

Minél többet beszélünk a gyermekünknek, annál jobbat teszünk vele. Amerikai felmérés szerint a gy-ermekükkel szépen törodo szülok három éves korig kb. egymillió szónyit beszélnek a gyermeküknek.Ugyanakkor az elhanyagoltabb gyermeknek ennek csak a tizede jut. Ennélfogva már az óvodába kerülogyermekek között is felszámolhatatlanul nagy a különbség.

A matematikai képességhez szükséges okszeru gondolkodásmegszerzésében is a kisgyermekkor, azonbelül is a beszédtanulás idoszaka lehet a meghatározó. Ugyan a tízig való számolás képessége valószínulegöröklött, de az okszeru gondolkodásunk fejlodésében a szüloktol átvett minta lehet a dönto. Ha a szüloértelmesen, szabatosan fejezi ki magát - nem kell, hogy errol papírja is legyen -, a szülot figyelo gyermeksem tehet mást, az okszeru, értelmes beszéd, gondolkodás lesz a sajátja. Okszeruen gondolkodó gyer-meknek pedig nincs különösebb gondja a matematikával. Ha értelmes szülok egészséges gyermeke buta,akkor elég nagy biztonsággal mondhatjuk, hogy a szülok elhanyagolták kisgyermeküket, nem foglalkoztakvele. Mivel a párválasztás lélektana szerint a nagyjából azonos értelmi szintu emberek lépnek házasságra,sokan vannak, akiknek mindkét szüloje butább az átlagnál. Matematika tanárok a megmondhatói,hogyanbeszél, érvel a szülo, akinek gyermekét meg kellett buktatni matematikából.

A régi nagy társadalmakban ahány kisgyermek volt a családban, legalább annyi felnottnek kellett a gy-ermekekkel lennie. Ez a gyermek ösztönös igénye, hiszen a vadászó-gyujtögetok gyermekeivel 4-6 éveskorukig az anyjuk foglalkozott. 4-6 éves korig ma is olyan felnottel kellene a gyermeknek együtt lenni, akiot jól ismeri és nagyon szereti és csak vele foglalkozik. Szülo vagy jó dajka, ismerve a gyermeket, azt istudhatja, miért éppen azt kérdezi a kisgyermek, amit kérdez. Ezért az az ido, amit a szülo vagy a dajka tölta gyermekkel, felbecsülhetetlen értéku a gyermek számára. Nagyrészt ettol függ, mennyire lesz értelmes

54

az egyébként egészséges gyermek. Minél többet foglalkozunk gyermekünkkel csecsemo és kisgyermekko-rában, annál összetettebbé, kifinomultabbá alakulnak agyának hálózati rendszerei, annál könnyebben fogkésobb tanulni. Leginkább magzatként, csecsemoként, kisgyerekként szerezhetok meg azok az alapvetoképességek, amelyek késobb készségekké fejlodnek, fejlodhetnek, alapveto emberi értékeinkké válnak.

Pár éve közölték egy soktízezres nemzetközi felmérést eredményét. Kutatták, milyen korai adottsá-gokkal, körülményekkel lehet kapcsolatba hozni a gyermek késobbi tanulmányai során elért eredményeit.Kiderült, hogy a gyermek valamennyi tudományos jellegu tárgyból, így a matematikából, a természettudományosés humán tantárgyakból elért teljesítményeinek legfobb és szinte egyetlen meghatározója, hogy milyenekvoltak korai matematikai képességei 3-4 évesen, az óvodábakerülésekor.

Aki pici gyermekét bölcsodébe adja, általában nem tudja, hogy keresetük kedvéért milyen sorsra ítéltékgyermeküket. Ha a gyermek nem kapja meg idejében a megfelelo mintákat, nem fejlodhetnek ki bizonyosképességei. Ezért élete során sok olyan dolog iránt lesz érzéketlen, amelyek pedig gazdagíthatták volnavilágát. Természetesen ha a szülo olyan, a gyermek még jól is járhat a bölcsodével, ha valamelyik kedvesés értelmes gondozóno sokat foglalkozik vele.

Nevelés és társadalmi helyzet. Nagyon jól ismerték a nevelés fontosságát a régi társadalmakban. Errepélda volta hindu kasztrendszer, amely megtiltotta tagjainak a más kasztokhoz tartózókkal való érintkezést.Ha a harcosok kasztját nézzük, a fo erények a huség, becsület, bátorság, rettenthetetlenség, kitartás, ön-feláldozás. A harcosok kasztjában felnott gyermekek maguk is ilyenekké lettek. A kereskedok kasztjábana fo erények az emberismeret, az alkalmazkodni tudás, a mozgékonyság, a találékonyság, ebben a kasztbana gyermekek elsosorban ezeket a képességeket sajátították el. A kézmuvesek kasztjában a kézügyesség,a kitartás, az összpontosított figyelem, a megbízhatóság a fo jellemzok, a gyermekek ilyen példákat látvanevelkedtek.

Mondhatjuk, a kasztrendszer a nevelésben rejlo lehetoségeket igyekezett a leheto legjobban kihasználni.Ez tehette tartóssá, ezért verhetett Indiában annyira mélygyökereket, hogy még ma is sokan ragaszkod-nak hozzá. A nevelés hagyományozása áll a másutt is sokszor mutatkozó, rétegzodés szerinti elkülönülésmögött. Bár a kaszton beluliség kihozza az emberbol a brahmant, a harcost, közben egymáshoz hason-lóvá teszi az embereket, függetlenül attól, hogy igazából mi lehetne belolük öröklött adottságaiknál fogva.Ezért azt mondhatjuk, legjobb, ha a csecsemokkel, kisgyermekekkel minél többet és mennél többféle módonfoglalkozunk és hagyjuk, hogy késobb olyan úton haladjanak tovább, amit örökölt tehetségük és nevelésünkegyüttesen határoz meg számukra.

Ha valahol zsidó közösség telepedett meg, a három legfontosabb intézmény a zsinagóga, a temeto ésa tanoda. Közülük legfontosabb a tanoda, a gyermekeik megfelelo tanítása és nevelése a zsidó családfolegfobb kötelessége. Csaknem 2000 éve vezették be a tanodai oktatást, ahol 13 éves korra meg kellett tan-ulni írni és olvasni. Errol a 13 évet éppen betöltött fiúknak a gyülekezet elott kellett tanúságot tennie. Aheti tanulmányozásra adott ószövetségi részbol egy akkor kijelölt szakaszt kellett folyékonyan felolvasniaés értenie is kellett a nem olyan egyszeru vallásos szöveget. Emiatt az értelmesebb szülok gyermekei egyrekiválóbbakká, tehetségesebbekké váltak. Aki nem volt képes a kívánt szinten olvasni, érdemben nem tudottrészt venni az istentiszteleti alkalmakon, amely igeolvasásból és az olvasottak megbeszélésébol áll. Ezértkönnyen lemorzsolódott a zsidóságból. Így a szétszórtságban élo, ám hagyományait, közösségeit féltveorzo zsidóság szinte mindenütt, ahol letelepedett, nagyszer˝u képességekkel rendelkezo, kiemelkedo tel-jesítményekre képes személyekkel gazdagította az adott terület népességét. Mivel a zsidók eleve írástudókvoltak, városi, magasabb képzettséget kívánó munkákat vállaltak, ha volt rá alkalmuk.

6.2. Tanítás

Mint fentebb említettük, az ember 18 éves koráig különösen fogékony, de késobbi óvodai, iskolai neveléseszintén nagy figyelmet és erofeszítést követel. Készségekké kell fejlesztenünk a gyermek képességeit.Tekintsük át, mit tanuljunk és hogyan tanítsunk.

55

Mindkét fajta gondolkodási módszert, 4.6. a bölcs mérlegelést és az okos feladatmegoldó képességettanítanunk kell. Nyelvünk muvelodés és oktatás szavai szépen szemléltetik, melyik mire vonatkozik. Amuvelt, nagyon sok muvet ismero bölcsebb lesz. Muveltséget egyéni erofeszítéssel, odafigyeléssel, munká-val szerezhetünk. Oktatni az okszeru gondolkodásra nevelést jelenti. Ha a muvelt ember bölcsen mérlegeli,mit tehet és a döntése után okosan cselekszik, nem lehet nagyobb baj.

Nagyon sok gyermeknek megfordult már a fejében, miért kell annyifélét tanulni az iskolában, hiszenúgyis hamar elfelejti a sok-sok megtanult anyagot. Másrészt az életben ezekre az ismeretekre úgysemlesz szüksége. Tiltakoznak, nem csak a gyermekek, az ellen is, ha valamit szóról szóra kell tudni. Sokanmondják, akár kutatási eredményekre is hivatkoznak, inkább meg kellene tanítanioket gondolkodni. Nemszabad felesleges ismeretekkel tömni a fejüket. Vagy azt halljuk, hiábavaló annyi matematikával gyötrodniés minek a tömérdek kötelezo irodalmat elolvasni, a fizikával kínlódni, ezeket úgysem tudom semmire semhasználni, nem lehet velük pénzhez jutni. Tekintsük át, igazából mit miért is kell tanulnunk. A hasznosság,a közvetlenül szükséges ismeretek elsajátítása nem az egyedüli szempont. Ennél fontosabb, hogy az egyestárgyak tanulásával agyunk muködését, gondolkodásunkatfejlesztjük.

Matematika és az okszeru gondolkodás. Nagyon sokaknak nem lesz szüksége részletesebb matem-atikai ismeretekre. De a matematika okszeru gondolkodástfejleszto hatása valamennyiünk számára fontos.A számtani, mértani feladatok során szerzett gondolkodásiminták bekerülnek agyunk feladatmegoldó mód-szerei közé. Mindazt, amit a matematika tanulása során elsajátítunk, elménk egészen más területeken isképes hasznosítani.

Természettan (fizika) és lényeglátás. Nem csupán a természet alapveto törvényeit kell a fizikaórákonmegtanulnunk, hanem egyben elsajátíthatunk egy fontos gondolkodási módszert is. Amikor jelenségetvizsgálunk, el kell tudni választanunk a lényegest a lényegtelentol, a fontosat a kevésbé fontostól. Ha erreképesek vagyunk, akkor meg tudjuk fogalmazni a jelenség közelíto leírását, modelljét, ami nem könnyufeladat. Nem egyszeru ok-okozati lépések egymásutánja, az okszeru gondolkodás képessége mellett jóadag képzeloero is kell hozzá. A lényeglátás képességét a természettan (fizika) tanulása közben sajátíthatjukel. Miközben a természet jelenségei mögött álló alapveto törvényszeruségekkel ismerkedünk, észrevétlenmegtanuljuk azt is, mint kell okosan kérdezni valamire, hogyan lehet felismerni az igazán fontos dolgokat.Fejlesztheti ezt az érzéket a történelem tanulmányozása is, ott azonban az eligazodás jóval nehezebb.

Lényeges és lényegtelen elválasztása különösen fontos a betegséget megállapító orvos számára. Enneka képességnek kifejlesztése az orvosképzés egyik alapveto feladata. Nagyon ritka, hogy az orvoshoz menobeteg éppen a tankönyvi példának megfeleloen sorolja fel tüneteit. Nem véletlen, vagy önkényes az, hogyaz orvosegyetemre való felvételi egyik tárgya a fizika.

Biológia, földrajz és rendszerszemlélet. Valami leírásához, valamivel való bánáshoz nem elég felis-merni a lényegesebb elemet. Nyilván a többi rész sem feleslegesen van ott. Ahhoz, hogy meg tudjukérteni az egész muködését, netán értelmesen tudjuk befolyásolni, az egészet egységként, rendszerként kelltudnunk szemlélni, vizsgálni, muködtetni. Ha errol megfeledkezünk, nagyokat tévedhetünk és alig helyre-hozható károkat okozhatunk. Tudni kell, ha belenyúlok egy rendszerbe, nemcsak a közvetlenül érintettrészt változtatom meg, hanem mást is befolyásolhatok. Akára rendszer egészét megváltoztathatom, gon-doljunk a pillangó hatásra, lásd 2.1. Elsosorban a biológia és a földrajz tanulmányozása során sajátíthatjukel a rendszerben gondolkodást. Ha az egyes részeivel külön-külön foglalkoznánk, aligha tudnánk tanulni.Ha az adott dolgot csak önmagában akarjuk megérteni, nem sokra jutunk. Szükséges az, hogy az egészbebeágyazva tudjunk rá gondolni.

Olvasás és képzeloero. Miért kell magyarból annyi kötelezot elolvasni? Olvasni tudni nem csak a betukösszeolvasását jelenti, hanem általában a szépirodalom olvasásának képességét is. Az elsos olvasókönyvben

56

csupán pár betus szavakat találhatunk, mert mire az elsos gyermek a szó végére ér, elfelejtheti az elejét.Elménknek meg kell tanulni, mint feleltetheti meg a betuk sorozatát szónak és késobb a szavak sorát mon-datnak. Eközben elménk mintákat alkotó, mintákat elemzo képességét, a képzeloeronket is fejlesztjük. Méga másodikos olvasókönyvben is csak rövidebb szavakat és csupán néhány szavas mondatokat találunk. Ma-gasabb osztályokban egyre hosszabbak a mondatok és érettségire már a többsoros mondatokat is megérti atanuló. Ha elolvassa a kötelezoket. Azaz elménknek be kell gyakorolni az olvasottak értelmezését. Talánszáz-kétszáz vékonyabb, vastagabb kötet elolvasása után jut el oda az ember, hogy valóban tud olvasniés eléggé fejletté válik a képzeloeroje. Képzeloeronk és ezzel bölcs gondolkodásunk fejlesztésének talánleghatékonyabb eszköze maga az olvasás.

Mind az okszeru gondolkodásra, mind a képzeloerore egyaránt nagy szükségünk van. Agyunk oksz-eruen gondolkozó része a képzeloero közremuködése nélkül csak nehezen tud döntést hozni, belemerül arészletek mérlegelésébe, nem ’hibáz rá’ a döntést segíto kulcsfontosságú elemekre. Továbbá világunkbanegyszeru módon, csupán a meghatározások és az okszeruségsegítségével csak nagyon kevés dolog írható le,mindössze a matematika és a természettudományok szabatosabb része. Világunk egyéb dolgait, történésétnem tudjuk önmagában megadni, meghatározni, elemezni, csak úgy, ha más dolgokkal, történésekkel egy-bevetve, jelzoket és hasonlatokat használva.

Tanuljunk minél többet. Fenti példáink is mutatják, mennyire fontos, hogy a gyermekminél többféledolgot minél jobban megtanuljon. Nem vész kárba semmiféle tanulnivaló, amire a gyermek idot fordított.Kell, hogy minél nagyobb ismeretanyaggal rendelkezzen, ugyanis gondolkodni csak arról lehet, amit vanmihez kötni, amirol már vannak bizonyos ismeretei. Csak olyan dolgok között tudunk gondolkodássalösszefüggéseket találni, amelyek már bennünk vannak. Lehet, hogy csak rejtetten, évek óta nem is fordultakmeg a fejünkben, de most hirtelen elobukkantak, mert éppen kapcsolhatók ahhoz, ami most foglalkoztat.Ilyenkor merül fel bennünk az érzés, hogy jaj de érdekes.

Kifejezetten jó hatású, ha sok mindent, ami számunkra érdekes, szóról szóra megtanulunk. Az érdek-telen dolgok magolásának a feleslegességét a nevelési gyakorlatban sajnos úgy értelmezték és értelmezik,hogy a verstanulás és más hasonló szövegek tanulása is haszontalan. Pedig nagyon fontos szerepük van,nem csak a képzeloeronk és kifejezokészségünk, hanem emlékezotehetségünk fejlesztésében is. Példáula rendszerekkel foglakozóknak, így orvosoknak, biológusoknak, földrajzosoknak és másoknak a jó em-lékezotehetség kifejezetten fontos. Csak az tud a rendszerekkeleredményesen bánni, aki nagyon sok dolgotképes egyszerre fejben tartani. Ezért aki majd ilyen szakokra készül, jó, ha minél több verset megtanul.

A személyes foglalkozás meghatározó szerepe.Nem csupán a kisgyermek számára fontos a mintakéntjelen lévo személy. Késobb is ez a fajta tanulás a leginkább gyümölcsözo. Akkor a leghatékonyabb a tanítás,ha a tanítvány tanítóval lehet együtt. A tanító jól ismeri tanítványát, látja, érzi, milyen állapotban van. Éppenazt adja, ami idoszeru, amire a tanítványnak tényleg szüksége van. Tanítóés tanítvány nagyon sokfélemódon tudja befolyásolni egymást. Úgy is, amirol tudomást sem szereznek, gondoljunk a hallgatólagostudás fogalmára, lásd a 4.2. pontban.

Ha a tanító tanítványok csoportjával van együtt, szintén segíti a tanulást. Ez ugyan kevésbé hatékony,mint az egyetlen tanítvánnyal foglalkozó tanító esetén, deezt némileg ellensúlyozza, hogy a többi tanítvány-hoz is fuzodnek kapcsolatok. Általában egyívásúak a tanítványok, hasonlók a gondjaik és versengésükserkentoleg hathat haladásukra.

Tanító közelében lenni kiváltság, ritka alkalom. Végül is atanulás fo eszköze az olvasás. Könyvetazonban nem valakinek írnak. Személytelen a benne lévo tudás, nehezebben hozzáférheto, nem egysz-eru elsajátítani. Sok dolog nem is nekem szól, nem is érthetem, mirol ír, bizonyos ismeretek egyenesenmegzavarhatnak és nincs kihez fordulnom magyarázatért. Haaz inkább nekem szóló könyv nem a magaidejében jut el hozzám, nem is veszem igazán hasznát. Vagy még nem értem meg, vagy már felesleges velefoglalkoznom. Akkor igazi élmény az olvasás, ha az emberekhez kerülhetek vele közelebb, ha van kivelmegbeszélnem, mit olvashattam, mit éltem át közben.

57

Természetesen, az olvasás, mint a képzeloero fejlesztésének fo eszköze, a fenti korlátok ellenére ismeghatározóan fontos. De nem kell csodálkoznunk azon, ha valaha az írásbeliség az oktatásban nem játszottkomolyabb szerepet. Még jobban ki kell emelni a tanító személyiségének meghatározó szerepét, ha a kor-divatok által felkapott új eszközök tanításra való alkalmazására gondolunk. Hang- és képcsatornák, mozi,lejátszó készülékek, számítógép, világháló mind csak oktatási segédeszközök lehetnek. Nem helyettesí-thetik a tanítót.

Ha a gyermek állandóan a képernyot bámulja, idegrendszere is károsodhat, mivel az a természetesingerekhez igazodó fejlodésre van beállva. Vannak a természetben is hirtelen változások, mint a dolofa, de ezek ritkábbak. Ha szinte állandóan a természetes eseményeknél sokkal sebesebben változó kép-és hanghatások érik a kisebb gyermeket, elméjének ingerület fogadó és feldolgozó képessége nem hogynem fejlodik rendesen, hanem maradandóan károsodhat. Képtelen lesz majd huzamosabb ideig figyelni,összpontosítani. Egyáltalán, a képernyo rabjává vált gyermek képzeloereje elcsökevényesedik, személy-isége súlyosabban is torzulhat. Ugyanis nincs mód arra, hogy a hallott, észlelt dolgokat az agya a sajátképi nyelvére átültesse. Mindent készen kap és akkora tömegben, hogy nem tud velük mit kezdeni. Ezért agyermek számára kifejezetten káros, ha nevelését képcsatornákra vagy képlejátszókra bízzuk. Csak 6 éveskor után ajánlatos a gyermeket a képernyo elé ültetni, különben a megfelelo képességei nem fejlodhetnekki.

Márcsak azért is igencsak egyoldalú a gyermek és a képeket reá zúdító berendezések kapcsolata, mertaz adás nem személyesen neki szól, nem kérdezhet. Ha a képeket lejátszó játékokra gondolunk, akkor márvan lehetosége közbeavatkozásra, de nem sok. Ha a tanító, ellenorzo számítógépes anyagokra gondolunk,azok hasznosabbak, de nem hasonlíthatók ahhoz, amit a szülok nyújthatnak gyermeküknek. Felvetették,hogy az autizmus kifejlodésében is komoly szerepet játszhat az, ha a gyermek 3 éves kora elott sokat ülképernyo elott.

6.3. Emberi értékek

Most elsosorban a széphez, a muvészetekhez kötodo értékekkel foglalkozunk, segítségükkel életünk, szellemiségünkteljesebbé, értékesebbé válik. Igen jó az embernek, ha érzi, hogy tényleg él, szükség van rá, léte fontos avilág számára, s olyat adhat a világnak, amit csako képes nyújtani. Ez nem váltható pénzre, nem vehetomeg és nem adható el.

Olvasás. Fentebb már volt szó az olvasás képességének korai kialakításáról. Megnyugtató, hogy bár ne-hezebben, de a felnott is képes az olvasási készség megszerzésére. Sokszorok is a meséken keresztül jutnakhozzá. Ismert példa a meséket a felfedezés örömével olvasó apuka vagy nagyapa. Egy felsobb éves hall-gatóm beszélt arról, hogy családja, bár nagyon tisztességes, becsületes emberekbol áll, nem sokra becsültea könyvet éso sem szeretett olvasni. Huszonéves fejjel kezdte ízlelgetni az olvasás örömeit. Miközben adiplomamunkáját készíti, sokat olvas. Foleg mondákat, nagyon le tudják kötni. Késobb nyilván eljuthatotta magasabb szintu irodalomig.

Nem veheto meg és nem adható el az irodalom olvasásának készsége. Igazából el sem lehet mondani,mi is lenne ez. Aki ezt a készségét nem fejlesztette ki, nem tudhatja, mit vesztett, veszít. Mivel nem tudigazából olvasni, mindaz , amit évszázadokon, évezredekenát az irodalom kincseskamrájában az emberiségfelhalmozott, hozzáférhetetlen számára. Ez a kívül maradók számára felfoghatatlan, megismerhetetlen. Azolvasás a világhoz való kötodés egy módja. Sokszor egy ilyen szál, kapcsolat is képes azembert megtartani.Olvasva állandóan új dolgokkal találkozhatom, leköthetnek, örömet szerezhetnek. Errol szól a következokis történet. Egy asszonynak meghalt a fia, majd a férje. Fájdalmában, magányában az öngyilkossággondolata foglalkoztatta. De mielott kinyitotta volna a gázcsapot, leemelt a könyvespolcrólegy könyvet.Jókai-kötet, a Koszívu ember fiai akadt a kezébe. Elolvasta az elso mondatot és az annyira megragadta, hogymindenrol megfeledkezve olvasni kezdett. Élt még vagy húsz évet, ezeket az olvasás töltötte ki számára.

58

Nemrég mutatták ki a versolvasásról, hogy kifejezetten egészséges, szívderíto tevékenység. Vérny-omásunk szabályos hullámzásának ütemideje kb. 10 másodperc. Ami a légzést illeti, percenként átlag 15alkalommal veszünk lélegzetet. E kétféle ütemes változás általában nem kötodik egymáshoz. Kutatók mostfedezték fel, hogy a verselés összhangba hozza a vérnyomás hullámzásait és a légzés gyakoriságát. Ennekeredményeképpen a tüdoben zajló gázcserés folyamatok hatékonyabbakká válnak ésa szervezet egésze isjobban kihasználja a vérnyomás hullámzása által adott lehetoségeket. Ettol az ember jobban érzi magát.Vizsgálatként Homérosz hexameterben írt költeményeit, azIliászt és az Odüsszeiát verselték és nagyszerueredményeket kaptak. Így azt is jobban értjük, hogy a régi görög színházban miért volt képes a kórus és aközönség akár tízezer hexameternyi szöveget végigverselni. Testileg is egyre jobban érezték magukat.

Valamennyien igényelnénk, hogy a világgal, annak teljességével az írott szón keresztül is kapcsolatbakerüljünk. Ha az olvasási képesség, a képzeloero hiányzik, a pótszerek rendelkezésre állnak. Képregények,véres címlapú rémségek, ezüstözött és aranyozott fedelu kiadványok kísérlik meg kielégíteni a belso szük-ségletet. De ezt csak fogyatékosan és idolegesen tehetik. Elobb-utóbb unalmassá válnak, mert durvaságuk,gyártott voltuk miatt nem tudnak újat nyújtani. Kegyetlenebb címlapra, több és eroszakosabb gyilkosságravan szükség, hogy leköthesse az olvasó figyelmét. Ha viszonta szépirodalom felé fordulunk, a szépélvezetszintje egyre emelkedhet. Lefelé egyre mélyebbre süllyedünk. Képszeruen ábrázolják Vörösmarty örökérvényu sorai: "Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen, S mi ahelyett hogy törnénk fölfelé, Unatkozzunk éshitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldegéljünk?"

Zene. Jól ismert a zenét szereto számára, hogy ugyanazt a darabot huszadjára hallgatva is talál bennevalami újat, korábban észre nem vett szépséget. Minél többet hallgatunk igényes zenét, annál jobban értjük,élvezzük. De hogy mi az, ami annyira tetszik, a zenét nem érto embernek nem magyarázható el. Más módonnem közölheto, szóban el nem mondható, képben ki nem vetítheto. Tegyük fel, valaki, hallván, mennyireszeretik mások a zenét, meghallgat egy Beethoven-szimfóniát. Beül a hangversenyre és figyelni szeretne.Nem nehéz megjósolni, csalódni fog. Könnyen meglehet, nemcsak untatni, hanem zavarni is fogja a zene.Néha túl hangos, máskor meg halk. Hiába fizetne akármennyit karmesternek, elso hegedusnek, akkor semtudná a zene élvezetét megvásárolni. De különösebb zenei képzettség nélkül, csupán idot és figyelmetrászánva, az emberek nagy többsége számára a zene hallgatásának, hallásának képessége megszerezheto.Akiknek külön zenei tehetsége van, természetesen jobb a helyzete, de a zene csaknem mindenki számárahozzáférheto. Fülünk segítségével is közelebb kerülhetünk a világ teljességéhez.

Ha nem törekszünk a finomnak nevezheto zenei élményekre, ezt az igényt elso közelítésben ki lehetelégíteni más zenével is. Olyannal, amely zajosan, látványosan, elemi ösztöneinkre hat. Mint az olvasás es-etén a ponyva, az ilyen, egyre durvább zene sem elégítheti kibelsonk várakozását. Ösztöneink borzolásáhozújabb, még harsányabb, eroszakosabb számokra van szükség, egészen a süketülésig.

Képzomuvészetek. Akárki nem képes tárlatokat, régiségeket csodálni. De jó tudni, a festmények,mualkotások szemlélésének képessége sem velünk született. Vannak olyanok, gyerekek is, akik egy kiál-lításon órák hosszat képesek nagy-nagy örömmel és figyelemmel nézelodni. Minden lekötioket. Kérdéseksora tódul fel bennük a kiállított leletek látva; ki, hol, mikor, miért, mire, hogyan stb. Mintha mozdul-nának a szobrok és a falon függo festmények pedig szinte megelevenednek elottük. Képzeletükben ottvannak a megfestett jelenetben, beszélgetnek az ábrázolt személlyel, sétálnak a megfestett úton. Mások, anagy többség ugyanott csak szalad. Abban a teremben, ahol azérto látogató órákat tölt,o rohan. Hiába vanpénz repülojegyre, költséges szállodára, a kiállítások kínálta élmény, a letunt világ üzenete hozzáférhetetlenszámukra. Még ha a pénzért vett idegenvezeto a leginkább érdekes dolgokat mondaná is, az eredmény sok-szor ásítozás, tömény unalom. Akárcsak az olvasásét és hallásét, a látás képességét sem lehet eladni vagymegvenni. Csak hosszas gyakorlás, ido és ero rászánásával juthatunk hozzá.

Természet. Ha az emberben megvan azosbizalom, akkor a természetet összefüggo teljességnek érzi.Mivel idegrendszerünk és érzékszerveink eleve a szabad természetben való élésre alakultak ki, a természet

59

látványa megnyugtat, otthon érezzük magunkat benne, nagylelkubbek vagyunk. De a természet rejtett szép-ségei iránti fogékonyság csak idot rászánva lehet sajátunk. Csak akkor juthatunk birtokába, ha nem sajnáljukaz erdoben, a mezon való sétálásra fordított órákat, nem tekintjük hiábavalóságnak a szemlélodést, a lep-kék, madarak röptének figyelését. Ha a természethez fuzodo bensoséges viszony nem alakul ki, hiányátsemmi sem pótolhatja. Számunkra az elemekbol összerakott házak, gépkocsik, gépezetek, golfpálya mód-jára nyírt kertek világa zavaróan sivár, ezt az érzést a színekben villogó képcsatornák igyekeznek oldani.De a természet gazdagságát, érzékeinkre, bensonkre gyakorolt hatását ez nem helyettesítheti.

Emberi kapcsolatok, család. Az ember boldogságra született és a boldogtalan élet az önzo embert és azönzést értékké emelo közösség tagjait sújtó büntetés, lásd a 4.1. pontban. Nem az emberi alaptermészetnekmegfeleloen élünk, elfojtjuk a mindegyikünkben ott lappangó önzetlenséget, világunkban a pénz, a vagyonés a hatalom a mérce. Gyakori, hogy az egymásra annyira ráutaltak, a közeli és távolabbi hozzátartozók,szomszédok és munkatársak is becsapják, rászedik a másikat. Bármilyen sikeres legyen is valaki az anya-giak megszerzésében, ez nem segít emberi kapcsolatai építésében. Barátot, barátnot, szeretot, feleséget ésférjet lehet vásárolni. Viszont a pénzen vettek nem emberként, hanem áru módjára viselkednek.

Emberi kapcsolataink javításához igazából csak annyi kellene, hogy merjünk önzetlen lenni. Ne sajnáljuka másikra fordított idot, figyeljünk arra, akivel együtt vagyunk, hogy megértsük,érezzük, ki tudjuk találni,mi a szándéka, igazából mit szeretne tolünk. Ha ezt elérjük, utána már sokkal könnyebben meg tudjuk azttenni, ami neki is, magunknak is elfogadható, hasznos és épületes.

Külön ki kell emelnünk a családban élést, a gyermekekkel való foglalkozást. Máshogyan szereti gyer-mekeit és másként bánik velük az apa és az anya. Míg az anya feltétel nélkül szereti a gyermekét és az 60évesen is a kisfia és a kisleánya lesz, az apa a család egészének helyzetéért felel és ösztönösen beíródottfeladata arról gondoskodni, hogy gyermekei felnotté válva megállják a helyüket az életben. Éppen ezért aválás a férfit jobban sújtja, mint a not. Míg a nonek megmarad a gyermek, az elvált apa az ösztöneiben isrögzült alapfeladatát veszti el. Család nélkül maradt, nemtudta azt összetartani, ami rá volt bízva, nem voltképes gyermekeit rendben felnevelni. Ez legtöbbjük számára feldolgozhatatlan lelki töredelemmé válik.

6.4. Én és a többiek

Nyitva áll a szellem világa az ember elott. Hasonlóan, a kezünket is használva nagyszeru dolgok sokaságátkészíthetjük el. A szellemi kincsekbol szinte bármennyi megszerezheto, mivel korlátlan mennyiségbenhozzáférhetoek. Maga az egyén és a világ is gazdagodik ezáltal. Például nem lehet két ember kapcso-latáról olyat mondani, hogy ez már nem lehet szebb, bensoségesebb,oszintébb, teljesebb. Közösségekéletével kapcsolatban még inkább elképzelhetetlen tökéletességrol beszélni. Ha valamit megtanítok, aztnem veszítem el, sot a tanítványok kérdéseivel, megjegyzéseivel és a rájuk tett hatás megfigyelésével magamis gazdagodom. Önmagukat szaporítják a szellemi értékek, minél több van belolük, annál könnyebb mégtöbbhöz jutni. Hasonlóan, az alkotó munkát végzo muvész, iparos vagy földmuves sem mondhatja, hogyannál tökéletesebbet, mint amilyet sikerült alkotnia, készítenie, megtermelnie, el sem lehet képzelni.

Miért jó számomra, ha a szellemi értékekben vagy alkotóképességben bovelkedem? Miért fontos az,hogy minél muveltebb legyek, minél fogékonyabb mennél több dolog iránt? Ez a kérdés joggal vetod-het fel az emberben, különösen olyan korban, amikor csak a pénz számít. Következoképpen válaszol-hatunk. Minél több területen mennél muveltebb, fogékonyabb vagyok, annál számosabb szál köt a léthez.Többfelol ismerhetem meg a világot, minél alaposabb a muveltségem, annál mélyebben. Így rájövök arra,mennyire érdekes, gazdag, színes az élet. Tudatosodik bennem az is, hogy része vagyok. Felfedezem,mennyi mindenre vagyok képes, milyen sokféle lehetoség kínálkozik számomra. Könnyebben felismeremértékeimet, jobban tisztelem, becsülöm magam. Ilyen módonébredek ember voltom tudatára, kezdemmagam igazán értékelni, szeretni. Természetesen a jól nevelt kisgyermek is tudja, mennyire fontoso avilágnak, de ténylegesen a felnottséghez közeledo fiatal értheti meg igazán, micsoda értéket jelent családja,barátai, környezete, egyáltalán az emberek, a világ számára. Minél több dolog köt ugyanis a világhoz, annál

60

inkább otthon leszek benne. Kapcsolataim egymást erosítik, az egyik hatására a többi is mélyebbé, kifino-multabbá válik. Rájövök arra, hogy a képességeimmel, lehetoségeimmel mit érdemes leginkább csinálnom.Meglelem a helyem. Teljes életet élek, úgy, ahogy emberhez méltó. Boldog leszek és kiegyensúlyozott.

Környezetemnek is az a jó, ha teljességre törekvo, öntelen ember vagyok. Ennek két oka is van. Talána fontosabb az, hogy mintaként szolgálok másoknak. Mint tárgyaltuk, a minta adása és vétele nem tudatosfolyamat, kisgyermekhez hasonlóan, fiatalok, felnottek is kapnak és vesznek át viselkedési mintákat. Egyteljes élet élo ember sugároz, észrevétlenül is jobbá teszi a környezetében lévoket. Másrészto jól tudja, hogyrésze az egésznek. Ezért nem bánhat akárhogyan környezetével, az emberekkel és a természettel. Felfogja,ha valami rosszat tesz, annak következményei lesznek, akkor is, ha azokkal nem azonnal szembesül. Havalakit becsapok, megrövidítek, megalázok,o emiatt sérülten és rosszabbként hagy el, mint ahogyan hoz-zám került. Ot sértve létrontó vagyok, és a lét megromlása engem is sújtani fog. Ha közvetlenül nem is,de a gyermekeimet és másokat igen. Ezért az egészben gondolkodó ember természetesnek veszi, hogy úgybánjon másokkal, amilyen módon szeretné, hogy vele is bánjanak. Életem talán legfontosabb jellemzojeaz, létezésem miként, milyen irányba befolyásolta a világot, mennyire volt és van szükség reám. Mennyirelett a világ jobb, emberibb azáltal, hogy itt voltam, vagyok.

Szabadság és szeretet.Szabadság és szeretet bensoséges kapcsolatban állnak egymással. Éppen a sz-eretet tesz képessé arra, hogy a szabadságom egy részérol lemondva oda tudjam szánni magam valamire.Hiába vannak csodálatos képességeim, ha nem tudom odaszánni, átadni magam. Ha nem házasodom, nemvállalok gyermeket, mert ez korlátoz a szabadságomban, annak jele, hogy nincs bennem szeretet. Hasonlómódon szeretet hiányára utal az is, ha nem kötodöm emberekhez, közösségekhez, nem kötelezem el magamigazából semmire.

Ám a minden kötöttséget kerülo, szeretet nélküli ember félelmetes csapdába kerül. Minden, ami em-berré tesz bennünket, más emberekhez köt. Miközben egyre szabadabb lesz, mert egyre kevésbé kötodikmásokhoz, máshoz, úgy válik egyre inkább semmivé. Teljesenszabaddá válva semmivé lesz, reményte-lenül boldogtalanná válik, lásd a 4.1 szakaszt. Meg kell találnom azt az állapotot, amelyben szabadságomata minél teljesebb emberi élet élésére használhatom.

Sakkjátszma és emberi játszmáink. Társadalmi életünk minoségét kapcsolatrendszereink fejlettségeszabja meg. Vegyük a sakkjátszmát. A hatvannégy kockán harminckét figurával játszott mérkozés lefolyását,színvonalát a játékosok gyakorlata, képességei szabják meg. Szinte végtelen a változatok száma, ez aviszonylag egyszeru játék is lehetoségek sokaságával kápráztat el bennünket. Valamennyi játszma rejtmagában szép, látványos megoldásokat. Csak fel kelloket ismerni.

Szinte csak csapkodás, sorozatos elnézések egymásutánja akezdo játékosok mérkozése. Bár a játszmaekkor is izgalmas és szenvedélyes, a sakk sokszínuségét, igazi szépségeit csak gyakorlott játékosok képesekfelismerni. Az igen különbözo adottságú egyénekbol álló közösségek élete százszor érdekesebb, összetet-tebb lehetne, mint a legszebb, legbonyolultabb sakkjátszma. Közösségi játszmáinkban viszont nagyonsokszor még a lépéseket sem akarjuk megtanulni, a legelemibb szabályokat is súlyosan megsértjük. Ezérttársadalmi játszmáink, bár igencsak izgalmasak, de darabosak, esetlenek, kimenetelük mélyen a lehetoségekalatti.

Aki kell oképpen fogékony, az magához hasonlók társaságában akkor is színes, teljes életet élhet, haönzo, anyagias társadalom polgára. Ez természetesen nem egyszeru. Ha óvodás gyermekünk nem nézi anépszeru sorozatokat, akkor az óvodában nem követheti társai beszélgetését, akik viszont nézhetik otthonazokat. Ez nem fog a gyermekünknek ártani. Minden csoportban lesz egy-két hozzá hasonló gyermek,akire szintén figyelnek szülei. Megtalálják egymást és jól érzik magukat együtt. Felmérések szerint a kellofigyelemmel nevelt gyermek annál inkább megtalálja a helyét, minél magasabb szintu oktatási intézménybejár. Emiatt az egyetemeken kerül össze igazából a hozzá hasonlókkal.

61

6.5. Vallás

Cselekvéseink indítékául nem a világ tárgyi valósága, vagyannak ismerete szolgál, hanem érzékelt hatása.Aszerint ugrom vagy nem az úszómedencébe, milyen mélynek hiszem a vizet, függetlenül attól, milyenmély az valóban. Döntéseinket világszemléletünk irányítja és akkor lehet fenntartható a társadalmunk, havilágszemléletünk a világ számunkra lényeges vonásairól alapvetoen helyes képet ad számunkra. Egészena legutóbbi idokig az emberek túlnyomó többségének a világszemlélete vallásos keretben fogalmazódottmeg és a magát vallástalannak tartó emberek aránya csak az utóbbi évtizedekben és csak néhány európaitársadalomban ért el számottevo arányt. Röviden áttekintjük, milyen a vallásos világszemlélet és a fen-ntarthatóság viszonya.

Valamennyi ismert népcsoport, törzs jellemezheto a vallásával, vallásaival, ilyen jellegu fogalmainakrendszerével. Ez arra utal, hogy a vallásosság elválaszthatatlan az embertol, hozzátartozik az emberiközösségek létezéséhez.

Ha a belso biztonságérzettel bíró emberek világról alkotott képét nézzük, - ezek alkotják a nagy több-séget - annak alapveto eleme, hogy a világot rendezett, összefüggo egészként látják. Ez számukra zsigeriérzésnek mondható. Másik fontos emberi tapasztalat, hogy aminket óvó és megtartó rend, annak fenn-maradása folyamatosan végzett értelmes munka eredménye. Ez a két alapveto tapasztalat szerint rend vana világban, és a rendhez valamint a fenntartásához értelmesmunka kell. Akinek a gyermekkora városias,épített környezetben telt el, és nem volt módja rácsodálkozni a természet egészére, annak tudatalattija avilágunk rendjét emberi tevékenységnek tulajdonítja.

Ha a természethez közel éltünk gyermekként, megtapasztalva a természet hatalmasságát és összehang-oltságát, akkor tudatalattinkban elobb-utóbb még gyermekként megfogalmazódik, hogy világunkegészénekösszehangolt rendje, és ennek a rendnek a fennmaradása valamilyen természet felett álló értelem muve.Ugyanis az anyagi világ egyedüli értelmes lénye az ember, mipedig jól tudjuk magunkról, hogy a ter-mészet rendjét nem mi hoztuk létre, ennek csak a termékei vagyunk. Mindez az emberbol azután úgy bukikki, hogy nem lehet az, hogy a világ csak úgy magától létezzen,lennie kell mögötte valaminek, valamiféletermészetfölöttinek.

Valamennyi természethez közel élo gyermek, akiben megvan azosbizalom, természetes módon hisz.Erre épít azután a vallásos nevelés. Valamennyi vallás közös jellemzoje a természetfeletti értelem létezésébevetett hit. Másik alapveto ismérve az, hogy az ember meghajol a felso hatalom elott és igyekszik an-nak megfelelni. Ha hiszünk a természetfölötti létében, nemviselkedhetünk akárhogyan egymással és nemtehetünk meg bármit a természettel.

Testi, lelki és szellemi élettávlat. Sokan vallják, hogy az ember csak a legértelmesebb állat. Van ebbenigazság, hiszen ha az értelmünk csak az ösztön szolgája, akkor valóban nem különbözünk annyira az állattól,aki másban, eroben, ügyességben tunik ki. Ám az emberi élet több lehet, mint a lét- és fajfenntartás,életünknek másféle távlatai is lehetnek. Nem csak természeti lény az ember, nem csak a testi élettávlat,az életben maradás és az élet továbbadása mozgatja, hanem tökéletesedésre, valós, minoségi fejlodésre isképes. Testi élettávlatán kívül lelki és szellemi élettávlata is lehet. Lelki élettávlatunkat az eszmények, atermészetfölötti világba vetett hit és az anyag fölötti célok alkotják. Az ember, hogy összhangba kerülhessena fölötte álló hatalommal, neki megfeleloen igyekszik élni. Mert ha van felettes hatalom, nem viselkedhetekakárhogyan saját magammal, egymással és a természettel. Eszerint él azután a világban, így igyekszikönmagához, embertársaihoz és a természethez viszonyulni,ennek megfelelo erkölcsi és intézményrendszerrendszer alakul ki a társadalomban.

Vallásos hit és vallás nem azonosak: a vallásos hit a lelki síkon fogalmazódik meg és megvalósulása, avallás a társadalom közegében történik. Az mutatja a valláserejét, hogy az alapjául szolgáló hit mennyireképes szellemi élettávlat kialakítására és az ennek megfelelo viselkedésre indítani a társadalom tagjait. Amély vallásosság hatalmas szerepet játszott a római, a zsidó, az arab történelemben és a középkori Európakialakulásában is. Függetlenül attól, van-e Isten vagy nincs, látnunk kell, hogy egészen a 20. századig

62

az emberiséget lelki élettávlata, Istenbe vetett hite vezette. Minden tettét, cselekedetét, alkotását Istenlétezésében bízva végezte. Akár kereste Isten tetszését viselkedésében, akár nem, az ember mindig számoltIsten létezésének a tényével. Állati tehetetlenségben való élésébol, legértelmesebb állatnyi létébol istenhiteemelte ki az embert. Ez adott számára magasabb rendu eszméket, eszményt.

Vallásos világkép, világszemlélet. Döntéseinket a tudatalatti készíti elo, a tudatos csak ellenoriz. Éppenezért a tudatalatti megfelelo alakítása ugyanolyan alapveto, ha nem lényegesebb feladat, mint az értelemfejlesztése. Párhuzamosan kell a kettot végezni, hogy a személyiség fejlodésének magasabb fokán az egyénértelme segítségével maga is tudatosan és hatékonyan alakíthassa tudatalatti tartományát. Ha nem alakítunkki a fiatal erkölcsi nevelésével a világ valóságához illeszkedo világszemléletet, legértelmesebb állatkéntpusztítja azot is élteto világot.

Csak akkor tud az ember fennmaradni, ha gondolkodásának rendszere a világ valóságához illeszkedo,azaz alapvetoen helyesen viszonyul a világ egészéhez. Világszemlélete, világképe nem adhatja vissza avilág egészének összetettségét, hu tükrözodését. Ez képtelenség lenne és nincs is rá szükség. Úgy foglal-hatjuk össze egy vallás rendeltetését, hogy az ember tudatalattiját a világ valóságához illeszkedo képekkeligyekszik feltölteni. Fel akarja emelni az embert, hogy képességeit a megmaradásra, és lehetoségei minélteljesebb kihasználására legyen képes felhasználni. Csupán az a fontos, hogy a vallás világképe a tudatalattiszámára kezelheto, az ösztönökhöz kötheto képekkel, fogalmakkal az embert és a társadalmat fenntartó, él-teto erkölcsi rendszert fogalmazzon meg. Mindezt a neveléssel, tanítással kell beültetni a tudatalattiba.Ahogyan már tárgyaltuk, a gyermek nevelése annál eredményesebb, minél korábban kezdodik.

Különösen hatékony a kisgyermek képszeru mesékkel, történetekkel való erkölcsi nevelése. Még akkoris, ha késobbi tanulmányaink hatásra elutasítjuk a neveltetésünk alapját képezo hagyományt és vallásoshitet, a belénk nevelt erkölcs szabályai szerint éljük mindennapi életünket. Régebben, mielott a tudományosforradalomra hivatkozó anyagelvu bölcselet megrendítette volna a hagyományos gondolkodás rendszerét, aszóban élo történelem, a mesék, regék, muvészet, ezeknek rendszereés a világ egészérol képet adó vallásigazította el az embert a világ dolgaiban, elsosorban ezek képezték az egyéni és a közösségi gondolkodásalapjait. Tudni lehetett, mi a jó és a rossz, mit szabad tenni, mire kell törekedni és mitol kell óvakodni.

Ha már érettebb a személyiség, akkor is igen fontos a történetekben, példázatokban való beszéd. Ugya-nis ha valamit kereken kimondunk, az bizony általában hatástalan marad, mert akit illet, akaratlanul isszemélye elleni közvetlen támadásnak fogja fel és ösztönösen önmaga védelmére törekedve egyszeruen fi-gyelmen kívül hagyja a neki mondottakat. Ha viszont mindez példázatként szól, akkor a mondandó bejutaz elmébe, beépül a tudatalatti tartományba és ott hatni fog. Értheto, miért használ a vallásos tanítás ésa Szentírás is annyi képet, példázatot. Szép ószövetségi példa erre, mint vonja felelosségre Nátán prófétaDávidot, amikor Dávid megkívánja Bethsábét és megöleti annak férjét, Uriást. Nátán eloször példázatotmond Dávidnak a szegény ember egyetlen báránykájáról, amitegy mindenben bovelkedo gazdag emberellopott tole. Dávid nagy haragra gyúlt, eloszeretettel indulunk fel, ha a magunk vétkeit másban vesszükészre. De ez nem tudatos megnyilvánulás. Dávid tudatalattija számára nyilvánvaló volt a két történetpárhuzama. De hacsak nem fenyeget közvetlen veszély, a tudatosodást a tudatalatti megakadályozza, mertnem akarja, hogy emiatt az ember rosszul érezze magát. Miután a király oly hevesen kifakadt, akkor közölteNátán Dáviddal, hogy ez az eset bizony azo, Dávid király bunérol szólt.

Egy kísérlet eredménye szerint ha egy magasabb értékrol íratott dolgozat után szembesítenek valakitönmaga valamely fogyatékosságával, akkor sokkal inkább hajlandó a mondottakra figyelni. Például az erosdohányos ekkor jóval nagyobb valószínuséggel figyel fel a dohányzás ártalmáról szóló kutatási eredményre.Mindez a kísérlet szerint azzal függ össze, hogy a jóról, szeretetrol és hasonló értékekrol való elmélkedésgyengíti az önközpontúságot, nyitottabbá tesz mások és másvéleménye iránt.

63

6.6. Vallás és fennmaradás

Vizsgáljuk meg, hogy a vallás miként segíti a társadalom fennmaradását, miként óvja az egyént a pusz-tuláshoz vezeto viselkedéstol. Nem arról van szó a vallások szerint, hogy az ember természeténél fogvaeleve rossz lenne. Sokkal inkább megromlott emberrol, emberi viselkedésrol beszélnek és ezen igyekeznekváltoztatni.

Amint a 3.2. pontban tárgyaltuk, emberközpontú az értelmünk, és a természetes környezetünk élo ésélettelen elemeit is hajlamosak vagyunk emberszeru tulajdonságokkal, viselkedéssel jellemezni. Amint avárosiasodó társadalom egyre jobban elszakad a természettol, az emberek egyre kevésbé ismerik annakhatalmát. Minél kevesebbet tudnak róla, annál inkább hajlamosak távoli, tolünk idegen létezoként tekin-teni rá, aki elsosorban arra való, hogy megszerezzük tole mindazt, ami nekünk kell. Képletesen szólvaa természet elménk számára csoporton kívüli, akitol ráadásul könnyen elvehetjük mindazt, amire éppenszükségünk van. Éppen ezért a vallások alapveto eleme, hogy a társadalom fejlettségének megfelelo fogal-makkal óvjon a természet pusztításától, károsításától.

A természethez közeli társadalmak az erdot, a folyót és mást védo szellemi lényekre mutatva óvják atermészetet.Osi tapasztalat, hogy a természet válaszol arra, amit vele teszünk. Visszahat ránk, ám sokszorcsak jóval késobb, mint ahogyan a dolgaiba beavatkoztunk. Válaszai hasonlítanak arra, amit egy élo, akáregy ember is tesz védekezésként, amikor bünteti, pusztítjaa reá törot. Sokszor késleltetve, akár a vele esettsérelmeket el nem felejto ember, aki nem hagyja megtorlatlanul, ami vele történt.

Amikor a törzs öreg bölcse az tanítja, hogy ne bántsd a fát, mert az erdo szelleme megbüntet bennün-ket, alapveto igazságot fogalmaz meg. Mély nyomot hagy az ilyen képszer˝u tanítás a világgal ismerkedogyermekben és ösztönerosségu erkölcsi gátlást épít be tudatalattijába. Hasonlóképpen a forrás, a patak, aföld szellemeirol és a természetet benépesíto egyéb szellemekrol való tanítás is a természetes környezet ésezzel az adott közösség védelmét szolgálja. Nem is igen lehetne az embert védo hagyományos tapasztalatotjobban, hatékonyabban átadni, mint ezekkel a tanításokkal.

Ugyan ma már világos számunkra, hogy ilyen, személyesen, emberi módon bosszút álló felsobb lényeknincsenek, de természettudományos ismereteinknek köszönhetoen tisztában vagyunk azzal, hogy az erdolétfontosságú számunkra, vizünk, levegonk, talajunk épsége a fáktól függ. Ám amikor saját érdekünkrolvan szó, irtjuk a fát és az erdot. Nem az értelmünk vezet ilyenkor, hanem az érdekként megnyilvánulóösztöntörekvés, amelynek a korunkat jellemzo neveletlenség miatt nemhogy nincs erkölcsi gátja, hanem azönzést, kapzsiságot, a csak a pillanatra figyelést egyenesen a piacgazdaság serkentojeként, hajtóerejekéntkezelik és bátorítják.

Ha csak az értelmünkkel fogjuk fel és megtanultuk, hogy nem szabad a természetet, az erdot bántani,mert ezzel kárt okozunk magunknak, nem sokat használ. Képzeljük el, van egy kis éttermem a Nagy-erdon, aminek nagyobb lenne a forgalma, ha lenne hozzá parkoló.Ehhez négy fa kivágásához kelleneengedélyt szereznem. Tudom ugyan, hogy az erdo óvja és építi a talajt, szabályozza a vízjárást, tisztítjaalevegot és ráadásul fát, gyümölcsöt és még sok minden mást is ad, ámmost, mivel érdekemben áll az erdoirtása, mindent megteszek, hogy megkapjam a hivatalos jóváhagyást. Tudatalattim készséggel gyozködi azértelmemet, sok-sok fát kivágtak már itt, nem az én négy fám hiánya fogja elpusztítani az erdot. Továbbáteljes hegyoldalakat kopaszít le az állami erdészet, ne pont az én fáimon akarják megállítani az erdopusz-tulást. Irtják Oroszországban a tajgát, Amazóniában meg azesoerdot és ezek helyett velem foglalkoznak.Ha megfordulna a fejemben, ha mindenki csak négy fát vágat ki, oda a teljes Nagyerdo, jöhet a fo érv.Azzal, hogy kivágatom a négy fát, igazából védem a természetet. Hiszen a szomszéd tokeeros vállalkozócsak azt lesi, mikor megy tönkre az én kis éttermem és bagóértmegszerzi.O jóval rámenosebb, nem négy,hanem még öt további fát is kivágatna. Így ha lépek, nemcsak magamat, hanem a Nagyerdot is mentem!

A természet embertol való megóvása közvetve vagy közvetlenül ott van a késobb megjeleno nagy vallásirendszerekben is.

64

Róma istenei. A vallás hatalmassá teheti a közösséget, erre Róma korai korszakának vallásossága nyújtpéldát. Róma fejlodése a csodával határos volt. Egy kis latin település, melynek létezését a görög világeleinte észre sem vette, és eredetileg még a latinok között sem játszott vezeto szerepet, pár száz év alatt azakkori világ központjává fejlodött. Róma fénykorának nagyjai és a történetírók a rómaiakvallásosságábankeresték a világtörténelmi siker magyarázatát, meggyozodésük szerint sikereik eros vallásosságuk jutalma.Nem az égiek akarata tette naggyá a rómaiakat, nem az istenekábrázolása, a szertartások, imádságok voltaka fontosak, hanem az, hogy a rómaiak állandóan magukon érezték isteneik tekintetét. Mindennek, a háznak,a kertnek és a konyhának is volt istene, aki ott volt és figyelte az embert.

A végzett tevékenységnek megfelelo isten mindig jelen van és figyel. Ha nem úgy történik valami,amint kellene, mert az ember nem úgy végzi a feladatát, az isten nem torolja meg. Még csak közbe semszól. Hanem ahogyan a terület sérül, úgy gyengül a terület istene is. Viszont ha a világon egy valamimegromlik, annak hatása máshová is kiterjedhet és hatalmaszavarokká noheti ki magát, lásd a 2.1. pontbana pillangó hatást.

Ha a terület istene gyengülni kezdett, ennek jele mutatkozik. Például egy kacsa kukorékolni kezd vagyegy ko hirtelen elszínezodik. Az ott élok megriadnak, tudják, rosszat tett valaki és emiatt hamarosan valam-ilyen rémség várható. Gyorsan papot hívnak, aki a jel alapján megállapítja, melyik isten gyengül és azt ismegmondja, milyen áldozatot bemutatva lehetot megerosíteni. A helyreállítás sok-sok izgalommal járó,nem kevésbe kerülo folyamat.

Nem csoda, hogy a régi római minden módon igyekezett figyelmesen dolgozni és tevékenykedni, elk-erülni azt, hogy sértse a világ isteni rendjét. Törekedtek mindent egyre jobban, az adott tevékenységetfigyelo istennek tetszoen végezni. Innen ered a religio szó, amely az egyre jobbant, gondosabbant is jelentokifejezés, amely a vallás nemzetközileg használt megnevezésévé vált. Hangsúlyozzuk, nem az a fontos,hogy létezik-e az isten, vagy az istenek, hanem az a hatás a meghatározó, amit a róluk alkotott kép az adottvallást követo emberekre gyakorol.

A Közel-Kelet és a Földközi-tenger mellékének társadalmairól. A fenntarthatóvá alakuló társadal-mak elszigeteltségüknek köszönhetoen járhatták saját útjukat. A Közel-Kelet és a Földközi-tenger mellékenépeinek sokkal több fenyegetéssel és változással kellettmegküzdeniük. A térség szellemiségét a sok-istenhit jellemezte. Halhatatlan és nagy hatalmú, de emberszeru istenek uralják a természetet, a városokatés az embereket. Hatalmuk nem egyforma mértéku és függnek az embertol, az emberek áldozataitól,ajándékaitól. A nép sok mindent megtehet, emberi törekvései elott gyakorlatilag nincs akadály, hiszenaz áldozat bemutatásával kiengesztelheti az isten haragját. Az istenek földiekkel is szeretkeznek, számosföldi leszármazottjuk van. Így Püthagorászt Hermész, Platónt Poszeidón leszármazottjának tartották. A népaz erkölcstelen cselekedeteit az isteneire kenhette. Amikor leöldösték a szomszéd város férfiait és elraboltákmaguknak leányait, asszonyait, valamelyik istenük utasítására hivatkoztak.

Mint tárgyaltuk, Rómát azt tehette naggyá, hogy a sokistenhívo vallás mélyen áthatotta, igazgatta amindennapokat. Késobb Rómában számos új isten jelent meg. Mielott Róma háborúba indult, papjaitárgyalni kezdtek az ellenséges várost oltalmazó istennel. Felajánlották neki, hogy a város eleste utánátkerül Rómába, ahol nagyobb tiszteletben, több ajándékban részesül majd, mint addig. Számos isten váltígy római istenné és nem csoda, hogy az istenek léte késobb már nem ösztönzött erkölcsösebb viselkedésre.Hogy milyenné vált a nép, a kb. 50-80 ezer nézot befogadó Colosseum napi musora szemlélteti. Nem voltbelépo, a felsobb szinteken az egész napjukat ott töltötték Róma polgárai. Foztek maguknak, társalogtakés közben figyelték, mi történik a porondon. Délelott vadászjeleneteket láthattak, utána jöttek a nyilvánoskivégzések és délután a harci játékok következtek. Folyamatosan ömlött a vér és a legyozöttre halál várt.Kérhetett kegyelmet, de csak a császár kegyelmében reménykedhetett, mert a szórakozó,orjöngo tömegsohasem kegyelmezett.

Míg Róma népe kenyérre és cirkuszra vágyott, a görög városállam polgárait a pénz kevésbé érdekelte.Számukra egyenesen szégyennek számított a kétkezi munka. Megtehették, Athénnek 20 ezer polgárjoggal

65

rendelkezo lakosa volt és rajtuk kívül 200 ezer idegen, rabszolga és más élt a városban, így volt aki dolgoz-zon. Az athéni polgár a napját az agorán, a fotéren töltötte. Folyamatosan érdeklodött, figyelte, milyen újdolgok jelennek meg, mit gondolnak mások és társalgott, töprenghetett szinte egész nap.

Számos történet szól arról, mennyire nagyra becsülték a görögök bölcsességet, a szellemi javakat.Démokritosz az örökrészét kivéve hosszú tanulmányútra indult és mindenét elköltötte. Hazatértekor közöltékvele, hogy tékozlása miatt el sem temethetik, hanem a tengerbe vetik majd tetemét. Erre Démokritoszvárosa polgárai elott felolvasta az egyik értekezését. Ennek hatására nemcsak állami temetést igértek neki,hanem az elköltött vagyonrészének megfelelo pénzadományt is kapott. Platónt élete egy nehéz idoszakábanrabszolgának adták el. Miután gazdája rájött arra, kit vettmeg, nemcsak azonnal felszabadította, hanemhatalmas vagyont is adományozott neki. Platón ebbol az összegbol alapította az Akadémiát, amely a maiegyetemekose lett.

A görög-római muveltségi kör emberét elkápráztatta lehetoségeinek és alkotásainak sokasága. AhogyanSzophoklész megfogalmazta, az embernél nincs csodálatosabb. De már jóval a görögség és Róma virágkoraelott megszólalt Isten és figyelmeztetett, hogy az ember nem tehet meg akármit.

6.7. Tízparancsolat

A következokben az elso kotáblára írottak értelmezése olvasható és erre épülve tárgyaljuk a keresztyénségetis. Aki korábban tanult hittant, hamar rájön, hogy olyanokat is olvas a Tízparancsolatról és a keresztyén-ségrol, amikrol eddig nem hallott, sot olyanokat is, amelyek nem egyeznek a hivatalos tanokkal.Ennekoka, hogy más nézopontokból közelítünk. Egyrészt azért, amint az 3.5. pontban olvasható, a Göbekli Tepetérségében 13 ezer évvel történtek és a Szentírás bunbeesésrol szóló története között párhuzamok vannak ésez akár azt is megvilágosíthatja, ténylegesen miben áll az eredendo bun és mire vonatkozhat az örök élet fo-galma. Másrészt így beláthatjuk, hogy azt a mélységesen önpusztító emberi viselkedést, amelyet egyébkénta hindu, buddhista és kínai vallás évezredekig képes volt kordában tartani és amelyet az egyistenhívo vallástköveto európai és amerikai népesség szabadított és kényszerített rá a világra, a Tízparancsolat igen erosentiltja.

A Tízparancsolat elso kotábláján lévo parancsolatokról keveset hallunk a szentbeszédekben és az ige-hirdetésekben. Általában csak a második kotábla parancsolatainak, - a ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj,ne tanúskodj hamisan, ne kívánd a másét - megszegését tartjuk bunnek és gyónjuk meg. Ezeket az egyikember követi el a másik ellen, könnyen felismerhetoek és az igazságszolgáltatás is üldözioket.

Nem csak az egyén, hanem a nép mint egész is követhet el bunöket. Nyilvánvalót, mint a más népeketpusztító és rabló háborúk indítása vagy egy ideig rejtettet, mint az élteto környezet felélése. A népkéntelkövetett bunnek nem csupán jelenkori, hanem azoknál jóval súlyosabb jövobeli következményei is lehet-nek. Nem csupán az egyes embereket, hanem a népet, népeket vagy akár az emberiség egészét is sújthatják.A nép bunei a történelme során kialakult rossz erkölcsben gyökereznek. Nehéz valakinek népe erkölcsivétségeit felismerni, mert a közösen elkövetett bun következményeiot személyesen ritkábban érinthetik éshogy mi lesz majd a késobbi nemzedékek sorsa, a ma élot nem vagy alig foglalkoztatja. Körülötte ezt azerkölcsöt követve élnek, neki ez a természetes. Aki rádöbben népe tévelygésére, annak a felismerésnél isjóval nehezebb ezt szóvá tenni és fellépni vele szemben. A lenti olvasat szerint az elso kotábla parancsolataielsosorban a nép buneitol óvnak bennünket.

Isten a nevét kérdo Mózesnek mint VAGYOK AKI VAGYOK mutatkozott be, a héber kifejezés a vagyokaki voltam, aki leszek értelmet is magába foglalja. Nem a természet, nem maga a világ szólalt meg, hanema Mindenekfölötti, a valóságot létrehívó és fenntartó szólott az emberhez. Neve szerintO van valamennyilétezo fölött és mögött. Teremtett világa nem a sokféle isten által uralt területek laza sokasága, hanemösszefüggo, rendezett egészet alkot. Ha az ember Istent tiszteli, akkor ettol elválaszthatatlan, hogy egybena valóságot, annak rendjét, szabályait is tisztelje és aszerint éljen.

66

Istenen kívül nincs más isten, a többi mind csak elmeszülemény. Ha csak Istent tiszteljük, ezer íziglenmegtartja az utánunk következo nemzedékeket, feltéve, hogy azok is csakOt tisztelik és betartják a paranc-solatokat. Idegen istent imádó, azaz a tévképzetük termékét maguk fölé emelo atyák buneit fiaikon bünteti,harmad és negyedíziglen és azo fiaikon is harmad és negyedíziglen. Ez a parancsolat mindigis hatalmasrettegést keltett, hiszen úgy értelmezték és értelmezik mais, hogy nem a vétkes kapja büntetést, hanem azutódai. De ha belegondolunk, nem Isten büntet bennünket. Haa nép nem a világ valóságában, annak rend-jét tisztelve, hanem önpusztító rögeszméjének hódolva kezd élni, vagy követi atyáinak eme eltévelyedését,akkor ezot most még lehet, hogy nem sújtja, de a késobbi leszármazottait romlásba fogja dönteni. Ah-ogyan a valóság rendjétol idegen téveszménk, a kamatos pénz elotti hódolás mára súlyos helyzetbe sodortaaz emberiség egészét.

Az elso kotábla azt is tiltja, hogy Isten nevére álságosan, hiábavaló módon hivatkozzunk. A népirtás,a háború kirobbantása és más bunös cselekedet elobb vagy utóbb visszaüt az ezt elköveto népre. Nemigazolhatjuk magunkat azzal, hogy Isten kérésének, parancsának tettünk eleget. Természetes mentség voltez a sokistenhívok számára, ahol a gaztetteket valamelyik istenük kérésérehivatkozva követték el. Istenegyformán szereti az embereket és a népeket. Senkit sem kér arra, hogy támadjon a másikra. Ami rosszatteszünk, azért minket terhel a felelosség és a következményei idovel, lehet, hogy csak több nemzedékkelkésobb, de visszaütnek ránk. Európa története során gyakran kezdtek háborúzni, pusztítani, kegyetlenkedniIstenre hivatkozva. Isten nevében kínoztak meg és égettek el máglyán sok ezer embert, kirívó példáját advaannak, mint vagyunk képesek aljas indulataink kiélését Isten kívánságának teljesítésével magyarázni. Meg-jegyezzük, a múlt évtizedben Bush amerikai elnök Istenre ishivatkozva indított háborút Irak és Afganisztánellen.

Isten elrendelte, hogy szombatonként ne dolgozzunk és mástse dolgoztassunk. Emögött az állhat,hogy a jót szolgáló, meggondolt döntéseket hozhassunk. Általánosan a jó úgy határozható meg, hogyhozzáad valamit a világ dolgaihoz, azaz összekapcsol, új kötodéseket munkál, alkot, épít, teremt. Arossz a jó ellentéte, szétver, összekuszál, elvesz, elvon valamit. Szükséges a rossz is, mert ahhoz, hogyvalami épüljön, a régi nem maradhat változatlan, egy részének szét kell esnie, hogy legyen az újnak mibolépítkeznie. A teremtett világban lévo rossz csak a teremtéshez feltétlen szükséges rossz. A jó, az építo ameghatározó, hiszen a Mindenség szinte a semmibol jött létre, mi pedig itt vagyunk. Mégis, a rosszat kön-nyebb észrevenni, mert már egyetlen érzékelés is jelezheti, hogy valami fáj, összeomlott, eltörött. De a jó,az épülés csak folyamatát követve veheto észre. Nem egy, hanem többszöri érzékelés kell hozzá és eztazelmének még ki is kell értékelnie. Csak akkor vehetem a jót észre, ha elmélkedem. Ha állandóan dolgozomés rohanok, akkor a világból csak a rossz dolgok hívják fel magukra a figyelmet. Még idoben fel kelleneismernünk a jót, hogy ehhez igazodhasson mindennapi tevékenységünk és az életünk egésze. Nem szabadállandóan munkálkodnunk, rendszeresen, hetente egy naprameg kell állnunk, hogy elgondolkodhassunkazon, mi van velünk, mit teszünk valójában. Így többre jutunk.

Az elso kotábla utolsó parancsolata szerint akkor leszünk hosszú életuek, ha tiszteljük apánkat ésanyánkat. Mélyebb értelmét a kínaiak több évezredes történelmének tapasztalatai segítségével ragadhatjukmeg, lásd a 5.3. pontban. Kínában az erkölcs alapköve azosök tisztelete volt és mindent úgy igyekeztek cse-lekedni, amint azt azoseik tették. Ezért az új dolgokkal kelloen óvatosak voltak. Bár Kína így csak lassan,megfontolva haladt, évezredeken keresztül nagy jelentoségu felfedezéseket tett és alkalmazta is ezeket. Eza parancsolat arra figyelmeztet, ha valami új ötletünk van, felfedezünk valamit, legyünk óvatosak. Nem sz-abad azonnal alkalmaznunk, hanem a múlt tapasztalataira gondolva alaposan mérlegelnünk kell, mi történ-het, ha ez az új megjelenik a világunkban.

6.8. Keresztyénség

Jézus számára világossá vált, hogy az embert a pénzért és hatalomért való vetélkedés rontotta meg és eztartja távol Istentol. A Tízparancsolatra utalva kimondta, hogy nem lehet valaki egyszerre Istennek és apénz istenének, a Mammonnak a szolgája. Jézus meg akarta törni a Mammon uralmát és vissza akarta

67

téríteni az embert Istenhez. Tudta jól, mennyire nehéz a pénzközpontú gondolkodással való szakítás, hiszenaz egymásba átváltható pénz és hatalom hatja át életünket. Szeretettel és türelemmel fordult a közeledoérdeklodokhöz. Mindenki láthatta, hogy a hatalmas tudású tanítónak, akibol mindenki felé árad a szeretetés a megértés, aki bárkin átlát és testet-lelket gyógyítva mindenkin segít, se címe, se pénze. Szemlátomástmeg sem fordul a fejében, hogy rangot és gazdagságot szerezhetne magának. Nincs semmije, azt semtudja, merre lesz éjszaka szállása. Kivételes adottságaival nem kérkedik, és mindenkiben meglátja, ki és milehetne. Ha dicsérik, jónak nevezik, visszautasítja, hiszen csak Isten jó.

Mivel a nép buneiért elsosorban a mintát adó vezeto réteg a felelos, Jézus támadta a bölcsességükkelkérkedo, önmagukat a többiek fölé emelo, a Tízparancsolatot félreértelmezo törvénytudókat. Egyszeru,nyitott emberek, halászok lettek a tanítványai, akik felnéztek rá és ezért önkéntelenül átvették felfogását,módszereit valamint élete példáját, erkölcsét.

Jézus emberismeretét, módszerét híven szemlélteti a kenyérszaporítás története. Nem a kobol kenyeretcsodája esett meg, Jézus ezt a pusztában történt megkísértésekor eleve visszautasította. Jézust tömegekkövették és a lakott helyektol távol sokszor napokig tanítottaoket. Természetes volt, hogy a Jézushozmenok visznek magukkal élelmet. Egy alkalommal, amikor Jézus észrevette, hogy az emberek éhesek, kértea tanítványokat, adjanak nekik enni. De nekik maguknak sem volt ennivalójuk és amikor kérdezosködtek atömegben, csak egy kisgyermek ajánlotta fel, ami hal és kenyér volt nála. Jézus ezt nem vette el magának,hanem csoportokba ültette az embereket. Nyilván azok ültekegyüvé, akik ismerték egymást. Jézus megál-dotta a pár halat és kenyeret, megtörteoket, és a darabkákat a tanítványok szétosztották a csoportok között.Ez a példaadás rendítette meg azokat, akiknek még lett volnamit enniük, csak addig maguknak zsugorgat-ták. Megosztották a többiekkel az élelmüket és a végén még maradék is volt. Így juthatott a tanítványoknakés Jézusnak is, mégpedig jóval több, mint amennyihez az elején hozzájuthattak volna. Felmérhetetlenhatást gyakorolt ezzel Jézus az emberekre. Nem az ingyen kenyérre vágyva, hanem bölcsességének, igaziuralkodói erényeinek hódolva akarta a nép Jézust királyának választani.

Húsvét elott egy héttel, virágvasárnapon híveinek éljenzése közbenvonult be Jeruzsálembe és a tem-plomba, a zsidóság egyedüli templomába. Messzi földrol érkeztek ide az áldozatok bemutatására és ezeketa templom eloterében vásárolták meg. Ebben Jézus a már a szentély felé isnyomuló üzletelést, a Mam-mon elotti hódolást érzékelte és kiuzte a templom eloterébol a kereskedoket. Ez hatalmas megbotránkozástváltott ki, mert senki, még a legközelebbi tanítványai sem értették akkor, miért tette.

Jézus tudta, mi vár reá. Tanítványaitól a kenyér példázatára utalva búcsúzott. Nem véletlenül hívták, éshívják nálunk sokan még ma is a kenyeret életnek. A kenyér az emberi sorsa is utal. Ahogyan a népme-sei változatokban is szerepel,osszel hideg földbe vetik, júniusban éles kaszával levágják, majd csépelik,malomko közt töretik és végül izzó kemencébe vetik. Ezek után válika kenyér élteto táplálékká. Ilyen azéletünk is. Akkor válhatunk mások éltetoivé, ha elotte megszenvedtük a magunkét, lásd még a 4.3. részbena prófétáról írtakat is.

Legkevesebbet az átlagos ember szenved. Az átlag alattiaknak több rossz jut, de szenvedésüket a többiekenyhíthetik. Ám mennél értelmesebb valaki az átlagosnál, annál több szenvedés várhatja. Jézust eloszöris a saját családja, faluja, közössége vetette ki. Hiszen ezaz ács fia, ez beszél itt nekünk?! Ahol csaktanított, üldözték, el akarták fogni, be akarták vádolni. Ugyan elfogadták és keresték a segítségét, de amikorvizsgálat indult ellene, csak egy ember merte vállalni, hogy Jézus gyógyította meg. Virágvasárnap utánvégleg magára maradt.

A keresztyénség alapveto szertartása az utolsó vacsorán történteket idézi fel. Jézus megtöri a keny-eret, és testeként osztja szét a tanítványainak, hogy ezt tegyék majd azo emlékezetére. AzO mérhetetlenszenvedésének példája adjon erot számukra életük további küzdelmeiben. MertO, Jézus mindezt végigtudta élni és el tudta szenvedni. Rájuk, követoire is sok szenvedés vár, de ennél jóval kevesebb. Életénekpéldája éltesseoket, ez adjon erot számukra keserveik elviselésében. Majd a vacsora után vérének nevezveadta a bort. Ugyanaz a vér legyen életük hajtóereje, amely Jézust is éltette.

Jézus kereszthalála után a tole átvett életrend, életfelfogás évszázadokon át emberrol emberre, a tanítványokláncolatán át terjedt. Hiszen aki a pénz uralmától megszabadult, csak a láncait veszítette el. Hiába volna

68

jóval nagyobb háza, csak egyetlen ágyon alhat. Amint nem töri magát a még többért, és azt csinálja, amitigazán szeret és amivel másnak is használ, nyugodtabbá, felszabadultabbá válik. Nem irigykedik, nemsóvárog. Van ideje a családjára, gyermekeire és másokra, jóval több szeretetet ad és kap. Sokkal jobban sz-ereti az életet, mint a többiek. A gyülekezetek tagjai testvérekké váltak, mindenüket megosztották egymás-sal. Mit sem törodtek a gazdagsággal, elég volt nekik a valóban szükséges. Gazdag, vagyonos emberek,vezeto személyiségek, magas rangú katonák álltak közéjük, lemondtak a kiváltságaikról és vagyonukról. A4. század elejére a Római Birodalom népességének számottevo része Jézus tanítványává vált.

313-ban Constantinus császár engedélyezte a keresztyén vallás gyakorlását és az egyház Constantinusáltal megkövetelt egységének elvi alapja a Pál apostol által megfogalmazott felfogás lett. Pál nem voltJézus tanítványa és megtérése után sem kereste fel Jézus elso tanítványait. A hatalmas tudású és hallatlanmunkabírású rabbi az utolsó vacsorának, valamint Jézus halálának és feltámadásának általa megfogalmazottértelmezésével elsosorban a pogányokat térítette. Oly sikerrel, hogy munkálkodásának tulajdonítható aRómai Birodalom sokistenhívo tömegeinek keresztyénné válása. A Pál által térítettek szinte mindenholkapcsolatba kerülhettek a Jézus tanítványai által térítettekkel, akiktol azután átvették a jézusi életrendet. Mitsem számított az elméleti magyarázatok különbözosége, mert a keresztyén gyülekezet legfobb összetartóereje a Jézus tanítványain keresztül embertol emberig terjedo szeretet és a Mammon imádásától menteséletfelfogás volt.

A Constantinus által összehívott zsinatok kizárták az egyházból mindazokat, akik magukat Jézus tanítványá-nak, nem pedig isteni személye imádójának vallották. Mindez mélyreható következményekkel járt, mertcsak a másik embertol vehetünk át mintákat. Isten mindenek fölött áll,ot imádjuk, hódolunk neki, csodáljukés magasztaljuk. Hogyan is válhatnék én, gyarló ember, oly tökéletessé, mint amilyen Jézus volt?! Bár a hi-vatalból üldözött tanítványi felfogás visszaszorult, mégis az egyház alapköve maradt. Mindmáig hordozzaa Mammon által oly meggyötört emberiség megmentésének reményét. Jézust az iszlám is magáénak vallja.

6.9. Az iszlám

Allah Isten arab neve, a VAGYOK AKI VAGYOK arab változata. Allah mindenható, a hét tulajdonságaközül egy sincs, amely rossz lehetne. Allah feltétlen jósága felmérhetetlenül nagy dolog. Mint a Tíz-parancsolatnál tárgyaltuk, a zsidók rettegtek Isten kiszámíthatatlan haragjától. Isten nem haragszik, nembüntet, nem kell engesztelni, nincsenek ilyen embereket jellemzo, ijeszto, rossz tulajdonságai. Az ilyen is-tenkép szorongóvá teszi az embert és a hatalmasból, a fölötte állóból olyanokat hoz ki, amit egyébként nemtennének. Hatalmasok alárendeltjeiket, szülok gyermekeiket gyötörhetik ennek a mintának megfeleloen,miközben az égre tekintenek és Istenre hivatkoznak. Nem aggasztjaoket, hogy mennyire rosszat tesznek,hiszen Isten sem bánt kesztyus kézzel az emberekkel. Megjegyezzük, Jézus szintén Isten feltétlen jóságátvallja. Allah hívei nem szoronganak, nem félnek Allahtól mindenhol, mindenkor jelenlévo fenntartójuknak,éltetojüknek tekintik.

Maga az iszlám szó az Isten akaratába való belenyugvást, önmagunk Istennek való átadását jelenti.Vallásként nagyon eros, mert valamennyi mindennapos dolgukat meghatározza: mint viszonyuljanak má-sokhoz, milyen legyen a családi életük, jogrendjük, gazdaságuk, muveltségük. Az iszlám követojét mus-zlimnak nevezik. Áthatja az iszlám a muszlim mindennapi életét, szabályozza kapcsolatait, alakítja aközösséget. Mohamed, Allah prófétája, példamutatóan élt,követendo mintaként szolgál. Megmutatta,hogyan kell családot, közösséget, népet vezetni,társadalmat szervezni, mint kell a jogrendszert megalapozni.

Mutatja az iszlám közösség társadalmat élteto, fenntartó, irányító erejét, hogy a korábban iszákosarabokat leszoktatta a szeszfogyasztásról és ezt a tilalmat mind a mai napig képes fenntartani. Ma aziszlám népszeruségének, sikereinek gyökere a hatékony társadalom és közösségszervezo erejében is rejlik.A törzsi erkölcs eszméje, miszerint ha a törzs tagja bajba kerül, a törzs más tagjai feltétel nélkül a védelmérekelnek, Mohamed az egész iszlám közösségre kiterjedo elvvé nyilvánította. Minden egyes muszlim hívominden más muszlim hívo testvérének számít. Ugyan a testvérek vitatkozhatnak egymással, de a külso

69

beavatkozással szemben viszont egységesen lépnek fel. Az iszlám hitben élok testvérisége a történelemmeghatározó tényezojévé válhat.

7. Mai életmódunk kialakulása

Haladáshit. A természettudományok ugrásszeru fejlodése, az Európában a 17. században lezajlott tu-dományos forradalom az emberi történelem egyik legcsodálatosabb fejezete. Ennek sikeréhez kötheto afelvilágosodás, a napjaink szellemiségét megalapozó mozgalom születése is. Ez a 16-18. században Eu-rópában és Észak-Amerikában kialakult szellemi irányzat az élet valamennyi területén az észt és az értelmethelyezte a központba. Hivatkozva a természettudomány, elsosorban Newton természettanának lenyugözoeredményeire, valamint arra, hogy a nagyobb ismeretanyag alapján szerzett ismeretek eleve helyesebbek akorábbiaknál, elvetette a hagyományokon és a valláson alapuló életrendet. A felvilágosodás gondolkodóiszerint valamennyi gond forrása az évezredes hagyományokhoz való ragaszkodás. Követelték, hogy min-dent az ész ítéloszéke elé kell állítani, az értelemre kell alapozni életvitelünket, és a történelem szemétdom-bjára kell vetni mindazt, ami avult. ’Denevér babona! bagoly vakbuzgóság! Meddig lesz körmöd közt aMindenhatóság! Meddig ülsz a királyok koronáján, kincsén?A vitézek kardján és a népek bilincsén?’ - ke-sergett Csokonai az 1794-ben írott Konstancinápoly címu versében. A felvilágosodás fo célkituzése szerinthasonlóan ahhoz, amit Galilei és Newton a természettanban végzett, ugyanazt a munkát el kell végezni avallás, a társadalom, a közélet és a gazdaság valamennyi területén.

Uralkodó gondolkodási modszerré az okos feladatmegoldó gondolkodás vált. Tekintélyeket elvetve,mindig az adott helyzetet ésszeruen elemezve kezdtek mérlegelni. Általában hatékony és gyors az okoscselekvés, sikerei nyilvánvalóak. Él a ma rendelkezésre álló lehetoségekkel. Ha hibás volt a helyzetértékelése, az okos módszer alapjául szolgáló leegyszerusítés, a meghozott személyes, államvezetoi, gaz-dasági és egyéb döntés hibás volta sokszor csak hosszabb ido, évtizedek, akár évszázad elteltével derül csakki. Mindenesetre a bölcsesség mint gondolkodási módszer háttérbe szorult.

Jól tudták a felvilágosodás élharcosai, hogy az átfogó társadalmi változást tudati változásnak kell megeloznie.Ehhez a régi, hagyományokra alapozott világfelfogást, miszerint az elodeink által évezredeken át megta-pasztalt, kiismert isteni világrendnek megfeleloen kell élnünk, új, az emberi képzeletet jobban megragadóalapvetéssel helyettesítették. A felvilágosodás világszemléletének kulcsszava a haladás lett. Általánossákell tenni a közoktatást, meg kell törni a babonák és az elavult vallásos nézetek uralmát. Ezután a józanönérdek és az elfogulatlan tudományos elemzés alapján cselekedve a társadalom egyre jobban él majd éslépésrol-lépésre közelebb kerül a földi paradicsomhoz.

Mivel a haladás eszméje és a megromlott, az anyagiakat mindenek fölé helyezo értékrend erosítikegymást, a hagyományokra alapozott világfelfogás visszaszorult. A haladás fölényének eros támaszávávált, hogy az ember idoközben nekilátott azosmaradványi eroforrások kiaknázásának, elkezdte a szenethasználni. Ez felgyorsította a gazdasági növekedést és nagyban erosítette a haladásba vetett hitet.

Rohamléptu haladás. Angliában a 17. századra a lakosság lélekszáma gyorsan növekedett. Annyirahiánycikké vált a fa, hogy áttértek a széntüzelésre. Korábban a fekete kövek a felszínen hevertek. Egyretöbben kezdtek velük tüzelni. Kezdetben még csak gödröket kellett ásni. Késobb már vágatokat kellettnyitni, hogy a szénhez hozzáférhessenek. Hamarosan, még a külszíni fejtésnél elérték a talajvíz szintjét.Ezek után állandóan ki kellett emelni a vizet. Elso vízkiemelo rendszereiket vödrök láncolata alkotta, ezeketlovakkal, vagy ha lehetett, vízkerékkel hajtották. Amikormélyebbrol kellett felhozni a vizet, hosszabbláncolatokra és több lóra volt szükség. Bizonyos mélységekután más módszert kellett találni, gozgépesszivattyúval emelték ki a vizet. Ezek után nem volt megállás, a társadalom egyre szénfüggobbé vált.

Lassan nem a felgyult tapasztalat, hanem a felismert természeti törvények tudatos alkalmazása vált amuszaki fejlodés fo hajtóerejévé. Addig ismeretlen lehetoségeket adott a mérnökök kezébe a newtoni ero-tan, a hotan, vegytan és a villamosságtan törvényeinek felfedezése. Gozgépeket nemcsak szivattyúzásra, de

70

másra is alkalmaztak. Ott is lehetett gépeket hajtani vele,ahol nem volt vízero. Megszületett a vasút, a goz-malom és társaik. Megindult az ipari forradalom. Miután az ember elkezdte azosmaradványi eroforrások,legeloször a szén felhasználását, rohamosan noni kezdett az egy fo által naponta felhasznált energiamen-nyiség. Ennek egységéül a napi élelmünk 2500 Kcal-jának megfelelo 120 wattot választva, aszerint, hogyennek hányszorosát használjuk fel, az eroforrás rabszolgák számáról beszélhetünk. Európában az ipari for-radalom elott a háziállatokkal és a különféle meghajtású malmokkal átlagosan 3-4 eroforrás rabszolga jutottegy fore. Ez a szám a szén felhasználásával gyorsan noni kezdett.

Korábban a vallás tiltotta a kölcsönzött pénz utáni kamat szedését, az csak szukebb körben vagy burkoltanlétezhetett. De a felvilágosodó Európa ezzel a vallási tilalommal is szakított és a kamatszedés, a pénzbefek-tetés a gazdasági növekedés serkentojévé vált, lásd a 5.5. pontot, és az újkori társadalmak tokés társadal-makká alakultak.

A hagyományos európai társadalmak az Egyesült Államok példáját követve fokozatosan tokés gazdálkodású,népuralmi államokká alakultak. A népuralmi rendszerekbenaz ember lét- és fajfenntartási ösztöne mind sz-abadabban érvényesül. Állandó vetélkedés, rohamosan fejlodo tokés gazdaság, növekvo energiafogyasztásjellemzi a népuralmi rendszerek történetét. Mindinkább azanyagiak és az anyagelvuség határozták meg amuszakilag gyorsan fejlodo társadalmak gondolkodását, a rangsorért való versenybena szerzett anyagiakváltak mérvadóvá. Az emberi sikerek, a gyorsulás városiasodás tovább gyengítették a vallásos világképalapveto támaszait, lásd a 6.5. pontban. Ezért Európában és Amerikában a keresztyén vallás egyre inkábbveszített és veszít befolyásából, bár fogalmai meghatározták és ma is meghatározzák a gondolkodást.

Nem csoda, hogy a gyorsan fejlodo tokés társadalmakban gyengülni kezdett a másokról való gondo-skodás eszméje. Korábban Isten ellen való vétek és szégyen volt a szegényt és védtelent megrövidíteni,kizsákmányolni, a keresztyén erkölcs szerinti kötelességünk a gyengébbekre és lemaradottakra figyelni,oket szeretni és segíteni. De a tokés gazdaság elvi alapja Adam Smith munkájára épül, mely szerint a piacúgymond láthatatlan keze az emberi gyarlóságot, mint az irigységet és kapzsiságot a közjó javára használja.Eszerint ha a pék többre vágyik, akkor jobb kenyeret süt és ezzel mindenki jobban jár. Ezzel a piac lassanátvette Isten szerepét. Mindenütt ott van, mindent jól tud,mindent megtehet. Ennek a tökéletesnek kik-iáltott valláspótléknak hódol és áldoz fel bennünket világunk mai vezeto rétege is. Ezzel a hagyományosvallásos és erkölcsi szempontok jelentéktelenekké váltakés a közgondolkodás a társadalmat a gazdagoknagy-nagy megelégedésére a piac láthatatlan kezére bízta.

Gépesítés és terjeszkedés.Ahogy fejlodtek az eszközök és a közlekedés, az ember a távolabbi térségekeroforrásaihoz is hozzáférhetett. Míg a hagyományos társadalmakban a világszemlélet fékezte, vagy megis akadályozta a gépesítést, az új muszaki lehetoségek kiaknázását, addig az újkori Európában majd azEgyesült Államokban ilyen korlátok nem léteztek.

Társadalmi gonddá vált a gyors gépesítés, mert a gyárosok olcsóbb áraikkal tönkretették a kézmuveseketés a kisipart. Ezzel embertömegek váltak munkanélkülivé. Szervezkedéseiket, a gépeket romboló, ellenüktiltakozó mozgalmakat az angol kormány eroszakkal fojtotta el. Másfajta feszültségeket is gerjesztett agépesítés. Egyrészt a géppel gyártott harisnyák, ruházaticikkek stb. rosszabb minoséguek, mint a hagy-ományos módon készültek. A gépi termelés azért is olcsóbb, mert a tulajdonosok kevesebbet fizetneka gépek mellett dolgozó, nem annyira képzett munkaeronek. Így a tulajdonosok gazdagodnak, másokpedig szegényednek. Mivel az alulfizetett embertömegek szegényedni kezdenek és emiatt egyre csökken afizetoképes kereslet, a megnövekedett termékmennyiséget nincsaki megvegye. Túltermelésinek feltüntetettválság tör ki és azóta is, egyik válságból a másikba kerül a gazdaság.

A gépesítés és a még nagyobb haszonra törekvés okozta túltermelési válságokból két módon lehetkilábalni. Csökkenthetnék a gyári termékek árát, de ez nem megy, hiszen akkor a gazdagok nem tudnánaktovább gazdagodni. Egyedüli megoldás a kivitel: minél többterméket szállítani külföldre. Ehhez több szál-lítóeszköz és eroforrás kell. Továbbá növelik a gépesítés szintjét és a termelést olyan országokba telepítik,ahol még olcsó a munkaero. Lassan mindenütt fellép a tömeges munkanélküliség és a piaci verseny valamintaz eroforrásokért való küzdelem élesedo válságokhoz, fenntarthatatlan társadalmi viszonyokhozvezet.

71

Aki sikertelenebb, lemarad. Emiatt komoly belso feszültségek keletkeznek. Kezelésükre a hagy-ományos társadalmakban jól kikísérletezett módszerek vannak, de a gyorsan fejlodo tokés társadalmakban avillongások gyakoribbak, az összeütközések jóval hevesebbek lehetnek, mint a hagyományos társadalmak-ban. Gazdagodók és szegényedok között egyre nagyobb a különbség és a feszülo ellentéteket is gazdaságinövekedéssel csillapítja a tokés társadalom. Még többet kell termelni, mert akkor a szegényebbeknek istöbb jut és mindenki elégedettebb lehet.

A felgyülemlo belso feszültségek nemzetköziekké váltak. Egymást piacait, nyersanyagait, eroforrásait,gyarmatait igyekeztek megszerezni. Ez vezetett az elso világháború kitöréséhez is. A fejlettebb tokéstársadalmak hódításai világhelyzetet meghatározó tényezokké váltak. Legyengítették és maguk alá gyurtéka hagyományos társadalmakat, majd a 20. század második felére olyan világgazdasági rendszert hoztaklétre, amelyrol úgy látszott, csak nekik, a volt gyarmatosítóknak és az USA-nak lehet esélye a sikerre.

Nemcsak a történelmi múltban, amikor az ember még nem ismerte a természet alapveto törvényeit,fordult elo, hogy a társadalom tönkretette élteto környezetét. Ma, amikor jóval többet tudunk, még többetártunk. Magunkat sem vagyunk képesek uralni és eközben az egész világot akarjuk birtokolni. Régebben,mert kevesebb eszközünk volt, a maradandó környezeti kár eloidézéséhez hosszabb ido kellett. Az anya-giakért való versengést megengedo, egyre gazdagodó társadalmak gyorsan tönkretesznek mindent, eleveönpusztítóak. Hosszabb ideig nem maradhatnak fenn, ugyanis minél gazdagabbá válnak, annál gyorsab-ban élik fel forrásaikat. Nem sok választás marad, már csak ezért is el kell venni a másokét, korábbanháborúkkal, késobb finomabb módszerekkel. Egészen addig, amíg a eroforrásait felemészto világrendszeregésze össze nem omlik.

8. Gazdasági növekedés és a fogyasztói életmód válsága

Népuralmi társadalmakban, mint azt a 7. pontban tárgyaltuk, a versengés által keltett belso feszültségeketgazdasági növekedéssel és más országok forrásainak megszerzésével igyekeznek csillapítani. Ez erosenfelgyorsította mindazt, amit az utóbbi kétszáz évben fejlodésként emlegetnek. Lassan egyetlen nagy faluváválik a világ, a hírközlés, közlekedés fejlodésével különbözo részei egyre közelebb kerülnek egymáshoz.Bolygónk növekvo népessége a természet eroforrásait egyre mohóbban aknázza ki. Kereskedelmi, gaz-dasági kapcsolataink mind fontosabbakká válnak. De a fejlodés egyenetlen, míg a világ nagyobb részénnélkülöznek, addig a fejlettebb területeken a boség vezet feszültségekhez. Míg korábban a javak eloállítása,mára eladásuk okoz gondot.

Csak a gazdaság részfolyamataiban fontos az értelem. Képezhetonek kell lennünk, hogy el tudjukvégezni a bonyolultabb munkafolyamatokat is, hogy feltaláljunk és jobbnál-jobb ötleteink legyenek. Ezzelönmagunk alatt vágjuk a fát. Nem valódi érdekeinknek megfeleloen, a távlatokra tekintve tesszük azt, amitvalóban szeretnénk és kellene is csinálnunk, hanem az adottpillanatban azt tesszük, amit éppen akkor lehet,mert a legjobbnak tunik, mert jobban esik. Áttekintjük, hogy ez mivel jár.

Akkor a legvirágzóbb a gazdaság, olyankor növekszik a legjobban, ha az emberek csak a pénzzelmérheto dolgokkal törodnek, ami végso soron annak felel meg, hogy minél több eroforrás felhasználásáratörekszenek. Ezt a gazdaság el tudja érni és egyben elvonja az egyéb emberi tevékenységekhez szükségesidot és erot is. Pénzbeteggé teszi az embert, és ez a tömegessé váló szenvedélybetegség öngerjesztové teszia gazdaság növekedését. Így a gazdaság anyagiakkal boven, jóval a szükséges felett ellátja a társadalmat.Viszont az emberek boldogtalanokká és életuntakká válnak,mert nem azzal töltik az idejüket, ami valóbanteljessé tehetné az életüket és elszakadnak egymástól.

8.1. Gazdasági növekedés

Legegyszerubben úgy no a gazdaság, ha a kereskedés újabb földrajzi területekre terjedhet ki. Korábban aterjeszkedés elso lépcsojét elsosorban a hadviselés, vagy az azzal való fenyegetozés jelentette. Manapság

72

ez már ritkább, mivel a szelídebb eszközök jóval hatékonyabbak. Könyörtelen módon folyik a terjeszkedés,nincs tekintettel más szempontokra. Példa erre a nyugat viselkedése a 25 évvel ezelott összeomlott keletitömb országaiban. Elsodleges fontosságú az erosebb, a nyugati fél gazdasági lehetoségeinek bovítése volt.Mit sem törodtek vele, mekkora árat fizetnek ezért a keletiek.

Bovítheto a kereskedelem új és jobb minoségu termékek bevezetésével. Hatékonyabb gyártási eljárá-sokkal a termelés olcsóbb és így nagyobb tömegek számára is hozzáférhetové lehet tenni a terméket. Jópélda erre manapság a szórakoztató elektronika és a számítógépek eladása.

A pazarló vásárlói magatartást ösztönözve is lehet fogyasztást növelni. Az egyre eroteljesebb hirdetésa mai fogyasztói társadalom fo alakítója. Nélküle a fogyasztói társadalom nem is létezhetne. Hatalmaseroforrásokat köt le a hirdetési ipar. Akinek az életét, viselkedését befolyásolni akarja, sokszor nem is tudróla, néha nem is sejtheti, éppen mit tesznek vele. Gyakori eredmény olyan termékek megvétele, amireaz illetonek nem volna szüksége, sot egyenesen ártalmas számára. Hogy miként alakítják a hirdetésekviselkedésünket, azzal a következo részben külön is foglalkozunk.

Fontos növekedési lehetoség a minél több csomagolóanyag használata. Ezzel nemcsakaz eladható dol-gok szaporíthatók, hanem a csomagolás szemrevalóbbá, kívánatossá teszi a terméket. Sok áru esetén acsomagolás többe kerül, mint ami benne van. Természetesen apiac számára kedvezotlen az üvegvissza-váltás, sokkal jobb, ha a csomagolóeszközt mind kidobjuk.

Termékrontás. Szándékosan rossz minoségu terméket gyártva is növelheto a fogyasztás. Hatalmas sikertaratott a múlt század negyvenes éveiben a nylon harisnya. Bolondultak érte nok, értheto miért. Testheztapadó, átlátszó ruhadarab, könnyen kezelheto, hódító viselet. Ráadásul nagyon tartós. Szinte lehetetlen volttönkretenni, elnyuni, 10 pár elég volt egy életre. Nemcsakharisnya, hanem mint vontatókötél is használható,így is hirdették. Gyártóinak pont ez okozott késobb gondot. Olyan alapanyagot fejlesztettek ki, amelykevéssé tartós. Így a harisnya könnyen kilyukad vagy a szálamár kisebb karcolástól is felfut. Ehheza fejlesztésnek nevezett tevékenységhez több kutató hosszabb munkájára volt szükség. De a gyártóknakmegérte, a nok azóta folyamatosan vásárolnak harisnyát. Mibe kerül a gyártók haszna a társadalomnak,jobb erre nem is gondolni. Ne csak a nyersanyag, eroforrás és munkaero pazarlása jusson az eszünkbe,hanem a nok mindennapos bosszúsága is. Mit érez, amikor észreveszi,már megint tönkrement a harisnyája.Ilyen gyatra termékre számtalan példa van a mai gazdaságban. Nemcsak cipok, ruhanemuk, hanem sok-sok más is. Eredetileg tartós árut emberi tudást, eroforrást befektetve ront le a gyártó az eladás szintentartásához és növeléséhez. Ma közel százszor annyian foglalkoznak harisnyával, mint amennyi jó, tartósharisnyát gyártva szükséges volna.

A számítógépek kereskedelme idorol idore olyan új készülékekkel, tartozékokkal jönnek elo, ame-lyekhez a régebbi adathordozók, és berendezések már nem csatlakoztathatók. Emiatt a vevo gyakrabbankénytelen új berendezést venni és a régit egészben kidobni.Viharosan fejlodo területen ez sokszor nehezenkerülheto el. De itt nem csak errol volna szó, hanem a kereslet eroszakolt növelésérol. Az ezredfordulóelott pár évvel hatalmas vihart kavartak azzal, hogy egyes régi gépek beépített naptára nem tud majd 1999-ról 2000-re váltani. Emiatt óriási károk keletkezhetnek, mivel szinte minden közhivatal, közmu és másgépi irányítást használ. Ezzel sikerült feltornászni a keresletet. Mindenki aggódott és lecserélte gépeit. Deez visszaütött. Mivel a nagy többség felújította a gépét, 2000 után néhány évig eladási válság sújtotta azágazatot. Tozsdei összeomlások, világraszóló visszaesés lett a következmény.

Ha a gazdaság a fenti módszerek lehetoségeit nagyjából már kihasználta, a növekedéshez újabb területeketkeres. Hacsak nem ütközik komolyabb visszautasításba, a hagyományok és az adott társadalom muveltségeáltal képzett gátakba, a gazdaság a társadalmi lét olyan területeire is behatol, ahol a pénzzel mérhetoségnek,vásári mérlegelésnek, versenyszellemnek nem volna szabadszerepet játszania.

Mindig az adott idopontban létezo állapotot mérlegeli a kereskedés és a döntést a pillanatnyi érdekekhatározzák meg. Ezért a gazdaság befolyása alatt lévo területeken a csak a mára figyelés, a napról-napraélés a hétköznapi lét mindent meghatározó elemévé válik. Mindenhová behatol a gazdaság és mindent a

73

saját értékrendje szerint igyekszik értékelni. Csak azt tekinti fontosnak, ami pénzzé teheto. Amit nem tud asaját rendszerébe bevonni, azt félresöpri. Végeredményben, bár a maga helyén rendezo, összefogó hatású,más társadalmi területeket szétver, eltorzít, muködésképtelenné tesz. Errol szól a közlegelok pusztulásánakpéldázata.

Közlegelok pusztulása. Tegyük fel, hogy a községnek van egy legeloje, amely száz tehenet képes eltar-tani és a községben élo száz gazda mindegyike egy-egy tehenet hajt ki. Ha a legelon száz, vagy kevesebbtehén legel, a legelo megújulhat, ép marad. Egy gazda viszont, hogy növelje a hasznát, két tehenet hajt kia legelore. Jól jár, mert ugyan így egy tehénre kevesebb táplálék jut, de ez a szám annyira kicsi, - amiteddig százfelé osztottak szét, azt most százegy felé kell osztani,- szinte észre sem veheto. Ezért a gazdahaszna nem az egy, hanem két tehén eladásából származik. Követve az elso gazda példáját, mások is élneka lehetoséggel és nagyobb lesz a hasznuk. De a két tehenet kihajtó gazdák számának növekedésével a töb-biek már érezhetoen rosszabbul járnak. Kevesebbet legelhetnek teheneik, nem fejhetnek annyi tejet, mintkorábban és a jószágok soványabbak lesznek. Félnek a nagyobb veszteségtol és ezért a többiek is újabbteheneket hajtanak ki. De a legelore füve már nem bírja el a sok állatot és a gyep eltunik. Valamennyi gazdaelveszti a tehenek után kapott jövedelmet, mindannyian tönkremennek.

Jól mutatja a példa, miért kell gátat szabni a csak a pillanatnyi érdeket nézo gazdaság növekedésének.Megóvhatja a faluközösség a legelojét, ha elhatározza, a település jövoje érdekében az adott területentilos száznál több tehenet legeltetni. Világméretekben többek között a levego és a vizek szennyezése,a talajok kizsigerelése, a világtengerek halállományánaktúlzott halászata feleltetheto meg a közlegeloktönkretételének. Önmagunk, az emberiség megóvása érdekében hasonló lépésekre volna szükség. Nemvolna szabad engedni a természeti, környezeti és emberi eroforrásoknak a jelen kedvéért való eltékozlását.

Energiafaló munkahelyteremtés. Vakon és értelmetlenül, az eroforrásokat és nyersanyagokat pocsékolva,igen alacsony tényleges hatékonysággal muködik a tokés gazdaság egésze. Csak a részfolyamatokban vanésszeruség, de a gazdaság egésze vak, a híres láthatatlan kezet nem az értelem mozgatja. Jól érzékelteti eztegy 20 évvel ezelotti vizsgán történt eset. Elotte Balatonfüreden üdültünk és láttuk, hogy ott az akkor méglétezo Hajdútej dobozos teje volt a legolcsóbb, miközben Debrecenben a Veszprémtej ugyanolyan dobozostejéért fizethettünk a legkevesebbet. Ennek a képtelen versengésnek a szemléltetésére vetettem fel a vizs-gázóimnak, hogy a 4-es foúton a két szállítmányt fuvarozó szembetalálkozva integethet egymásnak. Ekkoraz egyik vizsgázó, aki mint kiderült, az egyik tejipari vállalkozás rendszergazdája is volt, közbeszólt: tanárúr, nem így van. Aki Debrecenbol felviszi a Hajdútej rekeszeit, visszfuvarkénto hozza le Budapestrol aVeszprémtej szállítmányát.

Másik nagybani példa, hogy a fenntartható fejlodésre és a világméretu felmelegedésre hivatkozva nagyüzem-ben gyártanak kukoricából üzemanyagot. Sajnos erosen kérdéses, hogy így több üzemanyaghoz juthatunk,mint amennyi a folyamat fenntartásához szükséges. Azaz csaknem annyi vagy több üzemanyag szükségesa termelés egészéhez, mint amennyit vele gyártunk. Józan becslés szerint 10 hordó olajat használunk el 13hordó üzemanyag gyártásához. Emellett kizsigereljük a termoföldet, magunknak "égetjük el" a termotalajt,lásd a 2.4. fejezetet. Kiderült az is, hogy az így gyártott üzemanyag termelése jelentosen növeli az üveg-házhatást. De ma az USA kukoricatermelésének 40%-ból üzemanyagot készítenek. Azaz rengeteg embermunkája nemhogy jót hozna, hanem hatalmas pocsékoláshoz, maradandó károsodáshoz, a jövo feléléséhezvezet. Mi mozgatta ezt a folyamatot? Hogy befolyásos érdekcsoportok megcsapolhassák az USA költ-ségvetését és hogy felverjék a kukorica és a gabona árát. Ésszeruen muködo, természettudományos szem-léletre alapozott gazdasági rendszerben ilyen nem fordulhatna elo.

Az utcánkban lefektetett fényvezeto hálózatok példája is szemléltetheti, mit jelent ma a munkahelyteremtése. 1983-ban a távközlés akkori gazdája, a posta a távbeszélo hálózat vezetékeit a föld alá fektette.Könnyu a vezetékeket javítani, cserélni az aknákon keresztül, nem kell felbontani az úttestet, az akkorirendszer aknafedelein a posta elnevezés jelöli a tulajdonost. 2007-ben az utcánkban az UPC is telepítetthálózatot, felásták végig az utcát, feldúlva a gyepet, virágot, elvágva fagyökereket és az aknák csökkentik

74

a zöldterületet. 2008-ban a Tvnetwork telepített hálózatot, ekkor már három, teljesen azonos, ugyanolyanszolgáltatást nyújtó hálózat volt az utcában. 2009-ben a Digi emberei ástak. Miféle gazdasági rendszer az,amelyik így teremt munkahelyet, ekképpen dolgoztatja az embert? Nem az értelem, a valódi emberi érdekvezetett az ennyire energiafaló gazdasági rendszer kialakulásához.

Ma a gazdaság serkentése éppen az ilyen, felesleges, eroforrást és nyersanyagot pocsékló tevékenységkiterjesztését jelenti. Ha az utcánkban folyó gerincvezetékekhez elég lenne egyetlen kábelcsatorna, ebbetöbb társaság is behúzhatná vezetékét. Vagy sávszélességet növelve egyetlen vezetéket akár több szolgál-tató is használhatna. Akkor járna a társadalom legjobban, ha a dolgozók, akiknek az ad munkát, hogy aszükséges mennyiség helyett annak többszörösét gyártsák,vagy az egyszer szükséges helyett többször isfelássák az utcát, megkapnák a fizetésüket, de azzal a feltétellel, hogy nem csinálhatnak semmit. Mert amita valóban szükséges fölött végeznek, pazarló sot pocsékló, jövot felélo és embertorlo tevékenység. Tudjaezt jól az egyszeru munkás is. Éppen mentünk a feleségemmelaz utcánk egyik négyemeletes háza elott éshallottuk, amint a Digi munkása utasítást kér: fonök, hová tegyük az aknát, hiszen itt már mindenütt vanakna?!

Fel kellene ismernünk, nem az állam vagy a vállalkozás teremt munkahelyet, hanem az eroforrás fel-használása. Éppen ezért úgy lehetne mindannyiunk javára munkahelyet teremteni, ha például minél többlenne a tanító és a tanár. Ekkor nem kellene 30 fo fölötti osztályokban több mint 20 órás kötelezo óraszám-mal tanítaniuk, aminek a tanulók nagy kárát látják. A tanítóknak és tanároknak csak fizetést kellene adni,újabb ero- és anyagi forrásokra alig volna szükség.

Józan becslések szerint eszközeinkkel a termelés 5%-a már fedezhetné tényleges szükségleteinket, ennyielég lenne ahhoz, hogy boldogok, kiegyensúlyozottak és egészségesek legyünk. Ehelyett a mostani egyremélyülo világválságban világunk vezetoi változatlanul a gazdasági növekedést eroltetik, ami csak a méggazdagabbá válni akaró máris igen gazdag rétegnek kedvez. Hogy ezt mozgatva közben kukoricából nagy-ban üzemanyag készül és sok-sok hasonló más képtelenség történik, a tömegtájékoztatás által eltompítottembereket nem zavarja.

Nem szándékunk a gazdaság nemkívánatos terjeszkedése eredményeinek részletes elemezése. Csakröviden vázoljuk, hogy egyébként kedvezo hatásokat is gyakorolva, miképpen roncsolja a gazdasági szem-lélet azokat a területeket, amelyek hatásaikat hosszabb távon, nem is olyan könnyen belátható módon fejtikki.

Gazdaság által kedvelt egyén. Nemcsak a tole különbözo elveken muködo területeket morzsolja fel agazdaság, hanem az ember személyiségét is torzítja. Olyan egyént kedvel a gazdaság számára, aki egyretöbbet dolgozik és fogyaszt és más nem érdekli. Szükségleteit gátlás nélkül kielégíti és minden kéne neki.Semmit sem szégyell eloállítani, eladni, amire van vevo. Gépies, sohasem mérlegel, mindig éppen azt teszi,amit a hirdetések beléje ültettek. Önmegtagadás, lemondás, valamit ne tegyek meg, pedig megtehetném,nem kereskedelembarát viselkedés, nem segíti a pénz forgását.

Jó, ha a fogyasztó nem teljesen felnott, 40-70 évesen is kamaszként vagy csitriként viselkedik. Kiforrat-lan, biztos pont nélkül élo embereket sokkal könnyebb befolyásolni, irányítani. Oktatásból is csak annyiravan szükség, amennyi a szakképzettséghez kell. Nem kívánatos a muveltség, csak zavarhat. Láthatjuk azamerikai sorozatokban, hogy a pazar lakásokban nincsenek falnyi könyves szekrények, de még polcok senagyon. Minek, nincs belole haszon. Jó az is, ha az ember könnyen megijed. Betegségektol, fertozések-tol és ki tudja még mitol való félelmében sok-sok, jobb esetben csak hatástalan, de gyakran inkább károsterméket is kész megvásárolni.

Az a jó, ha csak a szakterületemhez értek. Nemrég olvastam egy USA-beli éghajlatkutatóról. Kiváló aszakmájában, jegyzik a munkáját, ám évente közel tízszer ülrepülore és nemrég nagy házat vett magának.Hiába tudja jól, mi vár ránk a világméretu felmelegedés miatt és hogy ezt az ember okozza a túlméretezettgazdasággal együtt járó fokozottCO2 kibocsájtással, de ez a tudása nem vált pazarló életmódját befolyásolótényezové. Csak az emberek 1-2%-a képes olyan annyit és olyan sokfélét tanulni, hogy ismeretanyaga azéletét alakító erové váljon.

75

Gazdaságkori család. Ha a család szétesik, a válás a családtagok szempontjából nagy csapás, de a gaz-daság számára egyenesen kívánatos. Ugyanis a szétköltözésmiatt újabb lakhelyre, konyhafelszerelésre,mosógépre és egyébre van szükség. Emiatt az elváltaknak jóval többet kell dolgozni, mint korábban. Ked-veli a gazdaság a magányos embereket, az egyszemélyes háztartásokat. Mivel nincsenek olyan idoigényesemberi kapcsolatai, mint házastárssal, gyermekekkel valófoglalkozás, a magányos fogyasztással tölthetiszabad idejét és többet dolgozhat.

Öregség. Ha megbetegedsz vagy megöregedtél, kiestél a versengésbol. Ekképpen tekintenek rád, el-húzódnak toled, már nem számítasz. Míg korábban az öreg, beteg családtagot a család gondozta, a gazdasága pénzzé teheto szolgáltatások híve. Menjen az öreg és a beteg intézménybe, otthonba, ahol a megtakarítá-saiért, házáért, nyugdíjáért gondozzák. Így egy terület, ahol korábban nem forgott a pénz, a gazdaságrészévé vált, továbbá így nem esik ki a másra képzett családtag a munkájából. Ez a gazdaságos.

Nemrég egy idos és beteg rokonomat látogattam egy vidéki megyeszékhely öregotthonában. Ide került,mert már nagyon öreg, a gyermekei még dolgoznak és egész napos felügyeletre szorult. Az öregotthonkorszeru, háromemeletes épület. A földszinten a hivatali, közösségi és egyéb helységek vannak. Az elsoemelet lakói nemrég bekerült, fiatalabb emberek, akik még kijárnak. A másodikon lakók az emelethezvannak kötve. Még tudnak mozogni, de számukra már le van zárva a felvonó, mert nem biztos, hogyha elmennek valahová, vissza is tudnak jönni. Legfelül, a harmadik emeleten az ágyhoz kötött betegekvannak. Ott voltam látogatóban. Elképzelhetetlen, mennyire szenved az ide, idegenek közé került, ritkábbanlátogatott öreg. Abban a városban még három hasonló méretués jellegu öregotthon van.

Régen az öreg otthonában, családja körében halhatott meg, nem hagyták magára. Kibékült mindenkivel,elbúcsúzott és szerettei körében távozott e világról. Ma eldugják, egyedül, idegenek között becsövezve kellkiszenvednie.

Magos Déva vára. Legjobb, ha a fiatalok meg sem házasodnak, hanem magányosak maradnak. Mivela házasság a nokön múlik, oket kell a férjhez menésrol lebeszélni. Legyél sikeres, mutasd meg, érsz an-nyit, mint egy férfi. Legyen minél jobb állásod és maradj szabad. Egyik fo olvasnivaló a noi sajtóban aszinglik sikerei, vonzó életük. Értheto, hiszen a lap nagyrészt a szépségipar tulajdonában van és annakhirdetéseibol él. Minél idosebb az egyedülálló no, annál jobb, hiszen többet keres és a magánytól valónövekvo félelmében mind többet költ a szépségipar termékeire. Ha egy leány férjhez megy, utána csaktöredéknyi szépítoszert használ. Miközben a hirdetések a noi ösztönökre hatnak azzal, hogy szebbek ésvonzóbbak lesznek a vásárolt eszközökkel, de nehogy házasság legyen belole. Legyen barátod, deorizdmeg függetlenséged, mindkettotöknek legyen külön lakása.

Nem járnak jobban a férfiak sem, a versengésben gyozni akarást ébresztik bennük. Te legyél az elso,a leggazdagabb, a legsikeresebb, a mértékadó, aki meghatároz mindent, akire felnéznek, akitol tartanak.Legyen versenyautód, piros helikoptered, akkor nincs no, akit ne kaphatnál meg. Természetesen amikora sikeres és független no és az alfa-hím férfiú álompárosként összekerül, abból minden lesz, csak tartósházasság és szép család nem.

Nem mai kérdés, feláldozza-e a társadalom az anyagi gyarapodásért a családot, az anyát. Egyosimagyar népballada, Komuves Kelemen története éppen errol szól. Hiába könyörög az anya, nincs mese,pusztulnia kell, hogy magos Déva várának falai felépülhessenek. De abból legalább lett egy máig álló vár.Mai gyötrelmeink csak arra jók, hogy minden elpusztuljon.

Vásárra vitt muvel odés. Ma az irodalmi, képzomuvészeti, zenei alkotás akkor érték, ha eladható. Nema bennük megtestesülo szellemi érték a fontos - ilyen a kalmár számára nem létezik-, hanem az, hogymennyire sikeresen, milyen emberi tényezokre hatva lehetoket eladni. Háttérbe szorul a saját fejlodésitörvényei szerint létezo muvelodés. Helyette értékesítheto termékek ’gyártásáról’ beszélhetünk. Nem az

76

irodalom, a muvészet, a zene alakítja az embert, hanem a kereskedelem teszi az elobbieket olyanná, hogy avásárló pillanatnyi, napi kényelmének, elégedettségénekmegfeleljen.

Bár megjelenésekor a muveltség szabadpiaca elsosorban az elonyös vonásait, a meglévo igények minélteljesebb, magasabb szintu kielégítését szolgálja, hosszabb távon a muveltség elsilányítója. Alkalmat-lan arra, hogy a társadalom egészét magasabb szellemi szintre emelje. Vészesen csökken a felnövekvonemzedékek muveltség iránti igénye.

Gazdaságos tudomány. A természet alapveto törvényeit feltárni igyekvo tudományágak eddigi fejlodésétsokkal inkább a fegyverkezési hajsza, mintsem a tiszta megismerés vágya mozgatta. Jövendobeli ered-ményei, ha azok valóban komoly befolyást gyakorolhatnak a tudományos és alkalmazott területekre, nemtervezhetok elore és nem kérhetok számon. Mára az idei teljesítmény mérlegelésén alapuló gazdaságosságiszemlélet került elotérbe, a kutatónak folyamatosan számot kell adni teljesítményérol. Számadásuk tu-dományos közlemények írását jelenti. Emiatt a kutatók rengeteg felesleges közleményt írnak. Kényszernélkül egyébként ezt nem tennék, hanem gondolkodnának, érlelnék ötleteiket. Esetleg más, kockázatosabbfeladatot választanának maguknak. Ezeken dolgozva csak akkor közölnének, ha valóban érdekes felis-merésre jutnának, felfedezést tennének.

A folyóiratok tömegeit megtölto közleményhalmaz nem sokat ér, a befektetésekhez képest azered-mény túl kevés. Ekkor vezették be az egyes közlemények idézettségi mutatójának figyelését. Ez jelzi,hány közleményben idézik az adott munkát. Hamar kiderült, ahogyan a kutató közleményeinek száma, azidézettségi mutató sem használható a tudományos teljesítmény megbízható mércéjéül. Ez sem állíthatjameg a folyóiratok számának és terjedelmének növekedését, sot gerjeszti a folyamatot. Gazdaságosságiszempontból ilyen jellegu, egyébként a gazdaság által megrontott tudományos tevékenységre nincs szük-ség és igény. Holott a gazdaság által nem hajszolt tudományos alapkutatás eredményessége lehetne azemberiség túlélésének egyik alapfeltétele.

Gazdaságos hitélet. Természetüknek megfeleloen a hitélet és az egyházak sem üzleti intézmények, dea gazdasági értékrend és gondolkodásmód rájuk is keményen hat. Ezt kifejlettebb alakjában az EgyesültÁllamok vallási közösségeinek életében figyelheto meg. Náluk az emberek jóval vallásosabbak, mint Eu-rópában.

Üzleti szempontból az egyházak létét az indokolja, hogy igénylik szolgáltatásait. Akinek pedig szükségevan rá, fizessen érte. Így az államtól teljesen független egyházak közül az életképes, amelynek megfeleloszámú és jövedelmu híve van és meg is tudjaoket tartani. Amint a hitélet kínálata bovül, oda mennek, aholjobban érzik magukat, ahol a lelkész rokonszenvesebb, ahola gyülekezet számukra kellemesebb emberek-bol áll.

Kemény a gyülekezetek közötti verseny. Ez jótékony hatással van a lelkészek képzésére, teljesít-ményére. Csak felkészülten, a gyülekezet tagjaira odafigyelve állhatják meg helyüket. Nagyon igyekszika lelkész, legyen jobb a közösségi élet, mennél többféle tevékenységre terjedhessen ki. Emiatt az amerikaivárosban a gyülekezet egyben a közösségi élet színtere is. Istennek a háza egyúttal muvelodési ház, szaba-dido központ is. Ez is magyarázza az amerikaiak gyülekezetükhöz való ragaszkodását.

Viszont a lelkész nemcsak a lelki atyja, vezetoje a gyülekezetnek, hanem alkalmazottja is. Emiatta szolgáltatóvá tett egyház a hívek kiszolgáltatottjává válik. Úgy válogathatnak a hívek a gyülekezetekközött, mint mondjuk a Pepsi-Cola vagy a Coca-Cola között, melyik esik jobban. Komoly gond a lelkészszámára, mirol szólhat a hitélet piacán a szentbeszéd. Fél a gyülekezetet elhagyóktól. Meg attól is, haolyanokat talál mondani a híveknek, ami nekik nem tetszik, mert akkor a fellázadt gyülekezet egyszeruenelcsaphatja. Lelkipásztorok Isten szolgájából, üzenetének közvetítojébol azot eltartó gyülekezet igényeinekkielégítojévé válnak. Világszerte szaporodik a protestáns egyházak száma, elsosorban szétesésekkel. Ezt ahitéletbe befurakodott kereskedelmi szemlélet erosödése is gerjeszti.

77

Vásárivá váló sajtó. Ami új vagy szokatlan, felkelti az állat és az ember figyelmét, mert vagy veszélytrejthet magában, vagy új lehetoségeket hordoz. Emiatt elménk ösztönösen felfigyel az új ésszokatlandolgokra. Árvíz van, ez hír, de hogy száraz idoben gátakat építenek, erosítenek, nem különösen érdekes.Ha csak a sajtót olvassuk, akkor nem a mindennapokról olvasunk, hanem arról, ami hírértéku. Így többszörolvashatjuk azt, hogy egy ember megharapott egy kutyát, mint hogy egy kutya megharapott egy embert. Hacsak a sajtóra hagyatkoznánk, azt hihetnénk, hogy az elobbi a gyakoribb.

Eredetileg a sajtó feladata a tájékoztatás, a hírek értelmezése, magyarázata volt. Majd az olvasó el-dönthette, mennyire fontos, izgalmas számára az adott híranyag, hírmagyarázat. Viszont az újságok piacánmegindult a verseny, ki tud több lapot eladni. Nyertes az, aki olyan újságot szerkeszt, amelyik jobbanmegragadja az olvasók figyelmét. Megjelentek a szalagcímek, a meghökkento hírek hajszolása, a szokatlan,ezért figyelmet felhívó tördelés, majd a képek, minél feltunobbek, annál jobb. Ösztönös viselkedésünkre,az újra, a szokatlanra felfigyelo elmére építo sajtó ezzel a fogással tudja eladni a lapokat. Igaz, a tálaltújdonságok, feltunést kelto hírek általában nincsenek hatással az olvasó életére. Semveszélyre, sem újlehetoségre nem hívják fel a figyelmét. Egyszeruen lépre csalnak.

Manapság a mértéktartó, érzékekre, ösztönökre kevésbé ható, ténylegesen tájékoztató és eligazító lapokrészaránya fokozatosan csökken. Ritkábban igényel a közönség ilyen újságot, mivel ilyet olvasva gondo-lkodni is kellene. Visszaszorul a valódi újságírás, a nagyközönség egyre tájékozatlanabbá, tudatlanabbá éskiszolgáltatottabbá válik. Továbbá nincs arra szükség, hogy a gondolkodó elme a hírekbol, magyarázatok-ból megértse, mi folyik. Inkább a homály fokozása a cél.

Közmuvek piacosítása. Korunk fo jelszava a magánosítás, mindent adjunk tulajdonosok kezébe, mertaz állam rossz gazda, szajkózzák. Víz, csatorna, villamosáram, gáz, azaz a közmuvek valamint a tömegkö-zlekedés társadalmi alapszükségleteket elégítenek ki. Korábban az emberek biztonságos ellátása volt ameghatározó szempont. Komoly összegbe kerül a lehetséges kimaradások, összeomlások számának csökken-tése, emiatt tekintélyes tartalékokat kell képezni. Ezértrégebben a közmu kizárólagosan állami tulajdonbanvolt. Csak önköltségi árat kért az állam használatukért és aközmuvek biztonságosak voltak. Komolyabbáramkimaradás és más ellátási zavar elvétve fordulhatott elo.

Korábban csak az Egyesült Államokban magánosítottak, manapság Európában is magánkézbe adnakközmuveket. Emiatt a szolgáltatások ára no, mivel az önköltségen kívül a tulajdonosnak haszna is bennevan. A tulajdonos a karbantartás és a tartalékok leépítésével tud nagyobb haszonra szert tenni. Emiattegyre több a nagyobb üzemzavar. Aminek hatalmas költségeittermészetesen nem a közmuvek tulajdonosai,hanem a fogyasztói tömegek és az állam viseli. De a tulajdonosoknak így jobban megéri.

Legfontosabb közmuvünk a villamosenergia hálózat. Valamennyi más közmu muködése ennek füg-gvénye. Ha huzamosabb az áramszünet, többek között nem muködnek a víz- és csatornázási muvek szivat-tyúi és egyéb berendezései sem. Túl erosen függünk a villamosenergia hálózattól és ha az összeomlik, nem-csak városaink tömbházas lakótelepei válnak rövid idon belül lakhatatlanná hanem a társadalom egésze ismegbénul. Ha az idojárási szélsoségek és kisebb üzemzavarok valamint az eromuvek átmeneti tüzeloanyagellátási gondjai összegzodnek, akkora lehet az összeomlás, hogy már nem képesek visszaállítani a villam-osenergia hálózatot. Ez nem teljesen valószínutlen. Vezetékeket rongáló téli viharok, nagyon nagy hidegekés gázellátási gondok együttes fellépésekor a teljes összeomlás sem zárható ki.

Pár éve történt hazánkban, hogy az átlagosnál erosebb havazás vezetékek sokaságát szaggatta el és egyestelepülések napokig áram nélkül maradtak. Azzal védekezett a külföldi kézben lévo áramszolgáltató, nemtehetnek róla, a rendkívüli idojárás az oka mindennek és nagylelkuen talán húszezer forintos élelmiszer-jegyet kaptak azok, akiknek tönkrement a fagyasztóban tárolt élelmiszerkészlete. Nem emlékszem arra,hogy a tömegtájékoztatás tudatta volna a valódi okot. Nevezetesen, gazdaságossági okból elbocsátották ahálózati karbantartók többségét, így nem volt kit kiküldeni.

Magánkézbe adva szándékosan sorvasztották el a tömegközlekedést az USA-ban. Gépkocsiipari érdekelt-ségek kaparintották meg a nagyvárosok tömegközlekedését.Eloször gazdaságosságra hivatkozva ritkították

78

az egyes járatok számát, zsúfoltabbá téve az utazást. Késobb szintén gazdaságosságra hivatkozva járatokatszüntettek meg, majd szép lassan eltunt a tömegközlekedés. Angliában a vasút magánosítása nem váltottabe a hozzá fuzött reményeket, mivel a vasúti szolgáltatások színvonala csökkent, az üzemzavarok, balesetekszáma pedig nott.

Börtönipar. Magánbörtönök is vannak már a világon, elsosorban az USA-ban. Költségeiket természete-sen az állami költségvetés fedezi. Létrehozásuk és fenntartásuk hatalmas üzlet. Kalifornia állam fejenkéntévi 8 ezer dollárt költ egy egyetemi hallgatójára, miközbenegy fogoly évi 50 ezer dollárjába kerül az államköltségvetésének. Nem csodálkozhatunk azon, hogy miközben az USA népessége a világ népességének5%-át teszi ki, a világ bebörtönözöttjeinek 25%-a az USA-ban raboskodik. Így vált igazán jó és biztosüzletté börtönt építeni, ezzel élénkíteni a gazdaságot. 2013 májusában Pennsylvania állam egy bíráját 28év börtönre és 1,2 millió dolláros pénzbüntetésre ítélték.Magánbörtönöktol kapott kenopénz és jutalékellenében a fiatalkorú elkövetoket a kiszabható legsúlyosabb börtönbüntetéssel sújtotta.

Hadsereg üzletesítése. Korábban is voltak hópénzes hadseregek. Jórészt magánhadseregek hódítottákmeg az újonnan felfedezett területeket. A hadjáratok sorána seregekkel kereskedok és egyéb szolgáltatá-sokat nyújtók is együtt tartottak. Manapság a hatalmas költségekkel fenntartott haderok kerülnek egyrenagyobb részben magánkézbe. Elsosorban a hadsereg szállítási, ellátási feladatait magánosítják, de egyesbiztonsági, rendészeti muveletekre, mint a légi üzemanyag utántöltés, berendezésekorzése is vállalkozókatfogadtak. Mivel a vállalkozónak most is a haszon a meghatározó, ha nincs megfelelo nyereség, akkorabbahagyják a hadsereg ellátását. Ha úgy ítélik meg, hogy azellenség megrongálhatja berendezéseiket,megszüntetik tevékenységüket. Emiatt hadseregek kerülhetnek hirtelen szükséghelyzetbe, hadmuveleteketkell gyorsan áttervezni vagy elhalasztani. 2003 tavaszán az iraki háborúban is történtek hasonló események.

Gazdaságos egészségügy.Egészségünk közügy. Ezért az egészségügyi ellátás, összetettségénél fogva is,elsosorban állami feladat. Arra volna az egészségügy, hogy minél hosszabb ideig mennél jobb egészségbentartsa az embereket. Ha pedig megbetegedtek, mennél hamarabb gyógyuljanak. Ám a magánkézre adottgyógyítást elsosorban a tulajdonos haszna szabályozza. Haszna pedig akkor van, ha minél több a beteg ésmennél hosszabb ideig betegek. Ezért a magánosított egészségügy a hosszabb életu, ám idült betegségbenszenvedo és így állandóan gyógyszerre, orvosi felügyeletre, beavatkozásra szoruló emberekben érdekelt. Amegelozés, az egészség megorzése magánügy.

A magánosított egészségügyi rendszerek másik jellemzoje a felesleges beavatkozások sokasága. Akkorjár jól a magánkórház, ha minél több vizsgálatot, beavatkozást végezhet. Ha nem lenne egészen indokolt,olyankor is. Ez a gazdaságos. Nem igazán érdeke a biztosítónak sem és szerfölött költséges lenne annakutánanézni, mit miért csinált a kórház. Egyszeruen megemelik a biztosítások árait, így azo hasznuk is nagy-obb. Miközben az ország egyre többet költ az egészségre, a polgárai mind nagyobb számban szorulnak kiaz ellátásból. Az USA-ban az egészségügyre fordított pénz tekintélyes része a biztosítók fenntartásárafordítják, miközben minden hetedik ember egészségügyi biztosítás nélkül kénytelen élni. Évente mil-lió számra végeznek felesleges beavatkozásokat. Hatalmasköltségeik ellenére az USA polgárai messzenem olyan egészségesek és nem olyan hosszú életuek, mint más fejlett, ám a magánosított egészségügycsapdájába be nem sétált ország népessége.

Hatékony megoldásra a régi Kína egészségügyi rendszere a példa. Ott is volt biztosítás, amit az emberaz orvosnak fizetett. De csak addig, amíg egészséges volt. Amint megbetegedett, attól fogva nem fizetett,hanem az orvos állta a gyógyítás valamennyi költségét. Emiatt az orvosok abban voltak érdekeltek, hogyaz emberek minél jobb egészségben mennél magasabb kort éljenek meg. Ezért a megelozésre összpontosí-tottak, továbbá arra, hogy a beteg minél hamarabb meggyógyuljon. Mindenkinek így volt a legjobb.

79

8.2. Hirdetések és a fogyasztói társadalom

Nagyon hatékonyak a hirdetéshez felhasznált módszerek, dehogy miért, arról számos esetben a szakem-berek is vitatkoznak. Általában nem szeretik az emberek a hirdetést, zavarjaoket, nem figyelnek rá. Gondo-lják, és joggal, a legtöbb joghurt, szappan, hajmosószer mind egykutya, teljesen mindegy, melyiket veszemmeg. Hagyjanak békén a hirdetésekkel. Éppen azokat célozzák meg a hirdetések, akik nem tudatosanválasztanak. Úgy igyekeznek a hirdetés üzenetét eljuttatni, hogy az üzenet az oda nem figyelo emberre ishasson. Erre a lélektan fejlodése adott módszereket. Jó módszer például a híres embert felhasználó hirdetés.Tudatalattink a híres embert a csoporthoz tartozónak vesziés mint csoporttagnak elhisszük, amit mond.

Hirdetés a tudatalattiba csempészett képekkel. A nem nézett, ám látott képeket is feldolgozhatja atudatalatti. Hogy mennyire hatékony a módszer, ezt még a régi idok mozijában vizsgálták meg, amikor avetítés a híradó bemutatásával kezdodött. Akkoriban a híradó és nagyfilm között szünetet tartottak, azalattel lehetett menni a büfébe. Módszerük lényege a következo volt. A híradó szalagjába minden kb. huszadikkocka után bevágták egy Coca-Colás palack képét. Ugyan a híradót figyelo nézok számára a palack képenem tudatosodik, nem tudatosodhat, viszont a kép bejutott atudatalattiba. Ezért a szünetben - önmagukszámára is váratlanul - sokkal többen érezték magukat szomjasnak, mint máskor és szinte valamennyienCoca-Colát vásároltak. Pedig sok másféle italt is választhattak volna. Amikor pedig, hasonló módon,pattogatott kukoricás zacskót vágtak be a híradóba, akkor aszünetben sokkal többen éheztek meg, mintmáskor és pont pattogatott kukoricát vettek. Pedig más ennivalót is vásárolhattak volna. Ez pont így nemtörtént meg, de nagyon hasonló, ilyen eredményre vezeto vizsgálatot számosat végeztek. Bár a hirdetésnekezt a fajtáját betiltották, az elvet magát általánosan alkalmazzák.

Ez az eljárás azért sikeres, mert a feszültebb állapotban lévo ember agya erosebben muködik és jóvaltöbb külso jelzést dolgoz fel. Általában csak az az észlelés válik tudatossá, amelyik a figyelem tárgyaszempontjából fontos. De a többi észlelés is nyomot hagy az elmében, ha sokszor ismétlodik. Erre példa atudattalan tárgyalásakor leírt, kávés óriáshirdetmény hatása, lásd a 4.3. pontban.

Erre építenek a versenypályát övezo hirdetések is. A nézo a versenyt figyeli és senkit sem érdekelneka pályát körülvevo hirdetések, de az önkéntelenül is látott képek bekerülnekaz elmébe és befolyásolják azegyén döntéseit. Már csak azért is, mert a hirdetések képei igen sokszor ismétlodnek a játékot folyamatosfejmozgással követo nézo számára. Képcsatornák közvetítéseiben a labda vagy korong útját a felvevogépekeleve úgy követik, hogy akár százszor is felvillantják mondjuk a megfelelo kávé hirdetésének képét. Sok-szor nem tudom az igazi okát annak, hogy bevásárláskor miértveszek abból a termékbol, amibol eddig nemvásároltam. Ugyan az elmém megindokolja, hogy kíváncsi vagyok rá, vagy hasonló magyarázatot ad, de avalódi okot nem ismerem. Olyan utasításokat írnak elménkbea hirdetok, amelyekrol nem tudunk és ezzelszabadságunkat csökkentik.

Durvább hirdetési módszerek. A fenti módszer lényege az, ha valami érdekesség, izgalom miatt egyébkéntis feszültebb az illeto, akkor mellékesen a látókörébe lehet csempészni a hirdetést. Vannak ennél keményebbhirdetési módszerek is. Eloször feszült, izgatott állapotba hozzák az embert, majd rögtön, mielott még a fes-zültség csökkenhetne, jönnek a hirdetések. Lankad ugyan azember figyelme, de még épp elég éber ahhoz,hogy a hirdetésekre is jusson valamennyi belole. Változhat az izgatottabbá, feszültebbé tevo eszközök di-vatja. Lehet a hirdetést eroszakhoz, nemiséghez, jobb esetben játékossághoz, vagy szellemes fordulatokhozkötni. A hirdetés készítojének feladata annak felderítése, hogy egy adott vásárlóirétegnek mi ragadhatjameg elsosorban a figyelmét, mi az, ami számukra meglepo lehet.

A lapok többségét a beléjük helyezett hirdetések tartják el. Minél érdekfeszítobb az újság, mennél többbenne a vérfagyasztó vagy vérpezsdíto elem, egyúttal annál fogékonyabb lesz az olvasó a benne közölthirdetésekre. Az érdekességek nemcsak az olvasótábor gyarapításához kellenek, hanem a hirdetés befo-gadásához szükséges állapotot is megteremtik.

80

Hasonlóan a kereskedelmi hangcsatornák musorát a hirdetések megfelelo tálalása határozza meg. Amikora hirdetésekre kerül a sor, hangosabbá, pezsdítobbé, ütemesebbé válik a zene. A musorvezetonek pedig felkell tudni keltenie a hallgatók figyelmét. Hogy mivel, az majdhogynem mindegy, lehet a musorvezeto pi-masz, tudatlan, akár durva is. Lényeg az, figyeljenek rá. Gondoljunk például az ilyen adók vetélkedoire. Hafeltesznek egy olyan egyszeru kérdést, ki írta a Toldit, a nézo jobban fog figyelni. Lehet az, hogy egy ilyenkérdés megválaszolásával nadrágot lehet nyerni?! Azután amikor valaki bejut a vonalba és rossz választ ad,a hallgató még jobban elképed. Van olyan, aki még ezt sem tudja! Ilyenkor bizony jobban hat a hirdetés,rendes vetélkedo korántsem hozná ennyire fogékony állapotba a hallgatót.

Eroszak és kereskedelmi képcsatornák. A kereskedelmi képcsatornák más módszerrel hirdetnek, náluka feszültebb állapotot elsosorban az eroszak bemutatásával állítják elo. Különösen érzékenyek vagyunk azeroszakosság látványára, jeleire, hiszen az eroszak idegen az ember alaptermészetétol,lásd a 3.2. pontban.Feszültebb állapotba hoz, ezért az eroszak, a pusztítás vetítése a kereskedelmi csatornák leggyakrabbanhasznált eszköze. Magyar kereskedelmi csatornákon az eroszakos jelenetek aránya 60-65% között mozog,a törvények eloírásainak betartása körülbelül ennyit engedélyez a szerkesztok számára.

Változatos módszerekkel gerjesztik fel a nézok figyelmét. Érdemes minél rövidebbre, ám csattanós-abbra szerkeszteni a hírmusort. Minél több a vér, annál eredményesebb lesz a rákövetkezo hirdetés. Bi-zonyosan lehet építeni a nagyvilág történéseire. Háborúk,tüntetések, természeti csapások, nagyobb külföldiszerencsétlenségek biztos hírek. Külön érdemes rakni a hazai szerencsétlenségek, balesetek képeit, felka-varó hatásuk biztosított.

Ha a hirdetést az izgalmas, veszélyes helyzeteknél, éppen alegforróbb pillanatokban megszakítottvetitésnél illesztik be, igen jó lesz a hatása. Nem csupán a jelenet keltette izgalom növeli a bejátszott hird-etés tudati rögzülésének esélyét. Tudat alatt a nézo is a veszélyes helyzetben érzi magát, vészhelyzetbenpedig a tudat különösen érzékeny az észlelt jelenségekre, késobb is jobban emlékszik, mi történt akkortájt.Ezért a nem csupán izgalmas, hanem egyenes veszélyes helyzetek kiváló hirdetési lehetoségeket adnak,gondoljunk a folytatásonként más-más izgalmat kínáló sorozatokra. Egyenesen a kereskedelmi csatornák-nak készülnek. Futószalagon gyártjákoket és a kereskedelmi csatornáknak eladott szalagokon eleve bennevannak a megszakítások, ahová a hirdetéseket illesztik be.A hirdetés szempontjainak megfeleloen írják aforgatókönyvet. 25-30 percenként kellenek az idegborzolójelenetek. Természetesen a befejezés is felka-varó.

Fogyasztás és vásárlás mint szorongáscsillapító.A kereskedelmi csatornák nézoinek átíródik a tudata-lattija. Mivel a híradó vagy a képszalag végén vagy a képszalag megszakítása után mindig a fogyasztásderujét és szépségét mutató hirdetés következik, az izgalmon kívül egy rejtett, ám az adott hirdetésekbefolyásán jóval túlmutató hatás is megjelenik. Az izgalomtól, szorongástól való szabadulás alkalmávalmindig hirdetéssel, benne a fogyasztás és a vásárlás örömeivel szembesülünk. Mivel az átlag magyar nézo3-4 órát ül naponta a képernyo elott, elméje esténként átlag legalább tízszer megéli, hogy szorongásá-nak oldódásához a vásárlás és fogyasztás öröme társul. A napi tízszer, így hetente hetvenszer, havontaháromszázszor megtapasztalt, együtt eloforduló dolog rögzül bennünk. Ezek után az elménk a vásárlástés a fogyasztást valamint a szorongástól való megszabadulást egymáshoz köti. Egy ido után az elmeszámára a fogyasztás és vásárlás testesíti meg a jót, a menekülést, az életet. Hat a tanulás, az emberbeegyre jobban belevésodik ez a beidegzodés és egy ido után már nem is lesz szüksége másra, csak pénzre,mert vásárolva, fogyasztva nyugodtabbá, oldottabbá tud válni. Manapság a rémtörténeteket egyenesen abevásárlóközpontba telepített moziban nézhetjük meg. Utána azonnal költekezhetünk.

Az átírt tudatú emberek a musorok keltette szorongást is fogyasztással csillapíthatják. Bár nem éhe-sek, de eszegetnek a képernyo elott. Egyszeruen mert jólesik és igazuk is van. Többen elmondták, haizgalmasabbat mutat a képernyo, akkor gyorsabban kapkodják a rágcsálnivalót.

Nemcsak a képernyo elott hat a szorongáscsillapító csodaszer, a vásárlás és fogyasztás boldogító hatása.Ajánlja magát a mindennapokban is, amikor az életünk gondjai, munka, munkahely, család, tanulmányok,

81

betegségek miatt gyötrodünk. Amikor hazaér a szorongó ember, nekiesik a hutoszekrénynek, mohón eszikvagy elmegy vásárolni. Nagyon sok élelmiszert eredeti csomagolásban, felbontás nélkül dobnak ki. Nyilvánnem azért vették meg az ennivalót, mert szükségük volt rá. Angliában gyermekfelügyeloként dolgozó hall-gatóktól is hasonló dolgokról hallottam. Egyik helyen az ottlét hat hónapja alatt a háziak a gépkocsitárolóharmadrészét rakták tele újonnan vásárolt holmikkal, anélkül, hogy felbontották volna a csomagokat. Egymásik házban egy szoba egyenesen tele volt rakva ilyen cuccokkal, ajánlgatták is a hallgatónak, vegyenbelolük, vigye, ha kell neki.

Már nem azért vásárol a fogyasztói társadalom polgára, mertszüksége van valamire, hanem mert egysz-eruen jólesik vásárolni. Ugyan csillapítható a belso feszültség fogyasztással vagy vásárlással, ám nem tunikel. Bizony az elottünk járó fejlett Nyugaton jól ismertek a szenvedélyesenevok, vásárlók, akik emiattmár orvosi kezelésre szorulnak. Erre a betegségre a család általában csak akkor figyel fel, ha az egyénsorozatosan felesleges dolgokat vásárolva lemeríti a számlát. Gazdagabb családok esetén a pazarló vásárlásfel sem tunik.

Ép személyiségu felnott nem kíváncsi mások életének olyan részleteire, amelyeket o maga sem tenneközszemlére. Az emberek életének bármely részletét megleso sorozatok nézése, vagy a bezártaknak avilághálón való meglesése ezért a többség számára nem csábító. Életünk mindennapos, másokra igazán nemtartozó részletei elsosorban a kiforratlan kamaszok vagy korban felnott ám gyermekesebb gondolkodásúszemélyek érdeklodésére tarthatnak számot.Ok viszont igazi szenvedéllyel kukkolnak. Itt a leskelodoszenvedélye szolgáltatja a hirdetéshez szükséges izgalmiállapotot. Ugyanis a rejteni való dolgokat leso,figyelo nézo tudatába bekerülnek a háttérként szolgáló berendezési tárgyak, ruházatok, szépségápolásicikkek, élelmiszerek, WC-papír képei. Ezek a leskelodos musort támogató vállalkozások termékei, szá-mukra ez hirdetési költség,ok pénzelik a sorozatot.

A fogyasztó mindennapjai. Több pénzért többet kell dolgozni, mert a rengeteg cuccot nemcsak megkell venni, hanem elo is kell állítani. Egyre több idot kénytelen munkába ölni a fogyasztói társadalompolgára. Mivel a munkahelyek nagy többsége egyhangú tevékenységet igényel, - értelmes, alkotó munkaegyre kevesebbeknek jut -, így a munka egyre jobban fáraszt,lásd a 4.1. pontban. Ezért a fogyasztóitársadalom hatalmas emberi eroforrásokat köt le. Mivel másra már nem is jók, a fáradtan hazatéro embereka képernyo elé rogynak. Ez a hirdetésekkel csak gerjeszti bennük a fogyasztás vágyát. Kevesebb idejükés foleg erejük jut a sok szabadidot, ám bizonyos erobefektetést igénylo kedvteléseikre, mint olvasásra,vagy testmozgásra. Egyre ritkábbak az örömteli idoszakok, romlanak az emberi kapcsolatok, mert azokrasincs ido és eroforrás. Csapdába esett a fogyasztói társadalom polgára. Mind kevésbé szabad miközbenegyre boldogtalanabb. Mókusgurigába zárták. Minél gazdagabb egy társadalom, annál kevésbé kell agyermek. Gyermekre az vágyik, aki szereti az életet, bízik ajövoben. Felesleges javakban dúskálva egyrekilátástalanabbnak érzi a fogyasztó az életét. Nem vágyik gyermekre, folytatásra.

Akik pedig nem tudnak több pénzhez jutni, mivel nem dolgozhatnak, mert nincs munkahelyük vagyalacsony a nyugdíjuk, többszörösen hátrányos helyzetben vannak. Egyrészt a hirdetések teljesíthetetlenvágyakat keltenek bennük, hisz esélyük sincs arra, hogy valamit a legszükségesebbeken kívül megve-hessenek. Viszont boven van idejük, a nehezen élo falusi emberek és kisnyugdíjasok közül is nagyon sokana kereskedelmi képcsatornák adásait nézve töltik napjaikat. Így a fogyasztási vágy bennük is kifejlodik, demivel nincs pénzük, nem mehetnek el csakúgy vásárolni. Ezért a nyomorukat még nagyobbnak érzik, mintamilyen.

Nagyon sokféle képessége, tehetsége volna a különbözo embereknek, de a mai értékrend szerint csakaz számít, hogy mennyi pénzed van. Ha a pénz az isten, a helyzetemet meghatározó tényezo, senkinek semelég, amije van. Minél többje van, annál többre vágyik. Mindent elpazarol, emberi, természeti értékeketegyaránt. Elsorvadnak, tönkremennek az emberi kapcsolatok. Már nem embertársam a másik, csak veté-lytárs, vagy rosszabb esetben csupán beszélo szerszám. Ami nem mérheto piaci módszerekkel, igazábólnem méltó a figyelemre. Pénzbeteg családban, közösségben, társadalomban az ember csak annyit számít,

82

amennyit megvehet. Áruként minosítheto valamivé válok, értékemet az életkorom, végzettséget, nyelvvizs-gákat igazoló papírjaim, hány év gyakorlatom van, valamintszámként feltüntetheto egyéb adataim mérik.

8.3. A fogyasztói társadalom hanyatlásának jelei

Fogyasztói világrendünk közelgo összeomlását nem csupán a nyersanyagok vészes fogyása, a szennyezodésmértéke, hanem szellemi javakhoz való viszonya is mutatja.Bármely társadalmat, amely hosszabb idonkeresztül fent tudta magát tartani, a szellemi értékek feléfordulás és az anyagiakban való mértékletességjellemezte. A szellemi értékek másodlagossága, ha csak a készpénzre váltható javak számítanak, a bomlásjele.

Egy társadalom csak addig virágzik, ameddig a szellemi értékek az elsodlegesek. Mindenkinek el kelltöltenie valamivel az idot. Le kell kötnie magát, fontosnak, értelmesnek kell érezze létezését, tevékenységét.Ha az idot és eroforrásokat egyaránt komolyan leköto szellemi értékek megrendülnek, akkor az emberekfigyelme az anyagiak felé irányul. Korunkban az anyagiak felé való fordulás fo területe a megfeszítettmunka. Ma már az emberek nem azért dolgoznak annyit, mert a pénzre feltétlen szükségük van, hanemnagyon sokan igazából csupán azért, mert másra már nem is nagyon alkalmasak, csak az egyhangú munkára.

Ha több ember többet dolgozik, a gazdaság megerosödik és még fontosabbá válik. Ezzel a szellemiterületekre egyre kevesebb idot és figyelmet fordítanak. Miközben a javak nagyobb boségben állnak ren-delkezésre, az embereknek kevesebb ideje marad élvezésükre, mert mindenki egyre jobban siet. Fokozódika rohanás, a megszerzett javakkal már nem tudnak mit kezdeni. Közben muveletlenebbekké válnak, a gy-erekekre egyre kevesebb figyelem jut. Végezetül a gazdaság sem növekedhet a végtelenségig, forrásaitkimerítve összeomlik.

Ez már a történet vége. Ha az ember a képességeit foként anyagi javak gyujtésére, halmozására használja,akkor nem él adottságainak megfeleloen és életmódja rombolja természetes környezetét. Ekkor,mint a ter-mészet rendjétol idegen elemnek, pusztulnia kell. Nem csupán azért, mert elpazarolja az eroforrásokat, anyersanyagokat és szennyezi a környezetet. Ilyen emberek más embereket, saját gyermekeiket is elsosor-ban a pénzt nézve értékelik. Gyermeküket nem mint új és megismételhetetlen esélyként, isteni ajándékkéntkezelik, hanem mint gazdasági tényezot. A gyermek, mint a szabadságuk és érvényesülésük korlátja, költ-ségként jelenik meg. Nincs ilyenre szükségük, ezért a társadalom gyorsan elöregszik és eltunik.

Mint a 4.9. pontban tárgyaltuk, vannak közös, lelkünk mélyén szunnyadó félelmeink. Például az, hogykezünk alkotása úrrá lesz felettünk. Ezt azosi félelmet fogalmazza meg a gólem története. Egy prágai rabbiagyagból és vérbol emberi alakot, gólemet gyúrt magának és azt idorol-idore életre keltette, hogy szolgáljonneki. Egy nap a rabbi nem figyelt eléggé és a gólem kiszabadulta felügyelete alól. Törni, zúzni kezdett ésa rabbinak nem volt egyszeru megfékeznie saját keze alkotását.

Ez a régi félelem nagyon is bennünk van. Nagy, váratlan összeomlásokat ábrázoló alkotások, minta Titanic, vagy ember ellen fellázadó robotokról, számológépekrol szóló filmek hatalmas sikert aratnak.Nem alaptalanul. Ugyanis a gólem, nem vettük észre, már elszabadult és javában garázdálkodik, pusztít.Teremtményünk, az idegen isten, a kamatos pénz, fölénk kerekedett. felettünk, észrevétlen a fejünkrenott. Csak mostanára kezdjük igazából észlelni, mit csináltvelünk. Elpusztíthatja az emberiséget vagy akokorszakba vetheti vissza a túléloket.

Képernyo mint gólem. Élettani adottságánál fogva az ember csak korlátozott mennyiségu ismeret felvételéreképes, emlékezzünk a 4. pontban leírt kb. 2-3 másodperces ülepedési idore. Továbbá mindenkinek szük-sége van arra, hogy bizonyos idot befelé figyelve töltsön, rendezze a benso életét. Félelmetes jelenség,hogy a hírközlés, foleg a képcsatornák által állandóan keltett ricsaj, amit nagy többségében teljes jog-gal tudati szemétnek, zajnak nevezhetünk, lefullasztja, tönkreteszi az ember ismeretet felvevo és feldol-gozó képességét. Lassan nem tudunk különbséget tenni fontos és kevésbé fontos közlések között, vakkáés süketté válunk a tényleges kérdéseket illetoen és a leggyakrabban belé sulykolt vélemények rabjává

83

leszünk. Mivel nem képes átgondolni az állandóan adagolt, képi úton közvetített nézetek helyességét, nemtud választani értékes és értéktelen, fontos és kevésbé fontos között, a szabad idejét a képcsatornáknakszentelo ember elbutul. Ezzel a tájékoztatásunkra szolgáló hírközlo eszközök tájékozatlanná, ismereteketkezelni képtelenné tettek bennünket, az eltompítás rendszerének 5.2. szakasz fo eszközeivé váltak. Legjobb,ha gyermekeinket egyáltalán nem engedjük a képernyo elé és még inkább ajánlatos meg sem venni és hamár megvan, ki sem nyitni a tévét.

Csak szórakoztatnak, andalítanak, tompítanak bennünket.Fontos a hírességek, "celebek" futtatása.Többsége átlagos ember, akit nem a kiugró tehetsége emelt ki. Ha állandóan ilyeneket szerepeltetnek,egyfajta reményt ültetnek belém, hiszen akár én is eljuthatok a csúcsra. Nagy szükség van azokra is, akikkorlátlan eroforrásokat és hasonlókat hirdetve lépnek fel. Hiszen így az esetleg gyanút fogó átlagpolgárbanfel sem nem merül, hogy nem volna szabad cserélnie a kocsiját. De így majd jöhet a vízzel hajtott kocsi ésegyebek. Hiába tiltakoznak a természettudomány képviseloi, nem véletlen, hogy a kép és hangcsatornák ésa könyvkiadás felkarolja ezeket a megváltókat.

Lélekmérnökök. Korunk eszmevilágának meghatározó eleme a mindent viszonylagosnak tartó, az ún.posztmodern gondolkodás. Jó száz éve az emberek egyre többet és messzebbre utazhattak és utaznak,számos néppel, vallással, gondolkodásmóddal ismerkedhettek meg. Szembesültek azzal, hogy különbözovallások egyes tételei ellentmondhatnak egymásnak, népcsoportok más és más értékeket részesíthetnekelonyben. Ami az egyik gondolkodásmód szerint erény, azt a másik esetleg nem becsüli semmire. Felmerülta kérdést, vajon melyik felfogás, vallás, gondolkodásmód ahelyesebb, az értékesebb, milyen utat kelleneválasztani az egyre inkább egymásra utalt embereknek, népeknek, országoknak.

A lelki és szellemi élettávlatok összehasonlító elemzése arra az eredményre vezettek, hogy minden val-lás, felfogás, életrend önmagában véve teljes egészet alkot és mindegyik értékesnek tekintheto. Igazábólegyiket sem tüntethetjük ki a többiekhez képest. A muveltségi rendszerek jellegzetességei, értékei, foga-lomrendszerei történelmi fejlodés során alakultak ki, lettek olyanokká, amilyenek. Ez azeredmény a maigondolkodás egyik kiinduló pontja. Ebbol a posztmodern bölcselok levonták a következtetést, igazábólminden fogalom, kifejezés, állítás történelmi fejlodés eredménye. Ennélfogva nincs tökéletesen helytálló,igaz, mindenek feletti érték. Bármi csak egy adott közegbenértelmezheto, alkalmazható. Végsokig vezetveaz eszmefuttatást, kijelentették, a világ, amirol beszélünk, csak látszólagos világ, amelyet a történetilegkialakult fogalmainkkal magunk alkottunk meg. Ennélfogvaa bölcselet feladata: a fogalmaknak minttörténetileg kialakult nyelvi kifejezési alakzatoknak azelemezése.

Így a posztmodern gondolkodás valamennyi alapvetonek tekintett értékrol kimondja, hogy csak vis-zonylagos. Ezzel sérti, rombolja ezeket az értékeket. Mégpedig azt hangoztatva, hogy az emberek elso-sorban a különbözo vallási és életrendbeni értékeik miatt nem férnek meg egymástól. Ezért a posztmodernszerint a hagyományos értékeket, vallást, muveltséget elkell vetni, hiteltelenné kell ezeket tenni, meg kelltolük szabadulni, és meg kell tolük szabadítani másokat is.

Nemcsak rombol a posztmodern, hanem teremt is. Méghozzá olyan világot, amilyet éppen el tudunkképzelni, amilyen úgymond jólesik, tetszik nekünk. Ehhez módszereket a tudatalatti felfedezése adott,a kereskedelemben való használatukról lásd a 4.3. és 8.2. szakaszt. Az újonnan teremtett fogalmak ésértékek terjesztésének fo eszköze a tömegtájékoztatás, hang- és a képcsatornák, sajtó, általában a hírközlés.Kialakultak és rohamosan fejlodnek az emberek hangolásának, átgyúrásának módszerei. Szakembereit nyu-godtan nevezhetjük a lélek mérnökeinek, lélekmérnöknek, tudatiparosnak is. Nemcsak fogyasztói szoká-sok alakíthatók, lélekmérnököket alkalmazva életmódot, közösségi életet is lehet gyártani. Fogalmakat ésértékalkotó folyamatokat sulykolva elérheto, hogy az emberek megszokják és elfogadjákoket és ezek sz-erint fognak élni, vélekedni. Gondoljunk az ún. politikailag korrektnek minosülo szóhasználatra - egyiklegismertebb példája nálunk a roma, amely kiszoríthatja a rosszabb beidegzodésekhez kötheto cigány szót -amelynek segítségével embereket, emberi közösségeket sújtó eloítéletektol szabadulhatunk meg. Legalábbis egyesek ebben reménykednek.

84

Igen hatékonyak a lélekmérnöki eljárások. Míg az eroszak önmagában durva és csak ideig-óráig alka-lmazható, az emberek gondolkodásának tervszeru befolyásolása sokkal egyszerubb és hatékonyabb. Gon-doljunk a nagy hazugság módszerére, lásd a 3.2. részben. Vagy a tudatunk mélyén lakozó félelmekre is lehethatni, melyeket felgerjesztve sok mindent el lehet érni. Világunk hatalmasai egyenesen a tömegtájékoztatásáltal teremtett valóságról álmodoznak. Arra építenek, az állandóan a képernyok elott ülo emberek elobb-utóbb olyan fogalmak, elvek szerint fognak élni és gondolkodni, amelyeket a hírközlo ipar véleményalakítószemélyiségei sulykolnak beléjük.

Ma a gazdagabb országok választásait tudatipari módszerekkel készítik elo és a siker csupán a szakem-berek tudásán és a rendelkezésre álló pénzen múlik. Angolula kormányszóvivot és más tudatiparost ’spindoctor’-nak is nevezik. Lehetoségeikre jellemzo, hogy az 1996-os oroszországi elnökválasztáson a kezdet-ben csupán kb. 2%-os népszeruségu Borisz Jelcin - nagyon megérdemelte népszerutlenségét - a helyi és apár hónapra Moszkvába települt amerikai tudatiparosok segítségével megnyerte az elnökválasztást. Vagya 2004-es amerikai elnökválasztási hadjárat során felvetodött, hogy G. Bush kétes módszerekkel kerülte ela vietnami háborúban való részvételt, míg ellenfele, John Kerry magas kitüntetést kapott harctéri helytál-lásáért. Bush tudatiparosai elérték, hogy az emberek ne Bush esetével, hanem Kerry néhány volt bajtársá-nak Kerry-ellenes kirohanásaival foglalkozzanak. Nagy összegu adományokat juttattak a megfelelo bajtársiszövetségnek és gondoskodtak arról, hogy a Kerryre dobált sárral minél több képcsatorna minél többször,mennél nagyobb részletességgel foglalkozzon.

A hagyományos értékeinket szétromboló, elsepro és helyettük újjal kísérletezo posztmodern az életünkválságát, átmeneti korszakát jellemzo jelenség. Mára a hagyományos társadalmak, erkölcsi rendszerek jórésze felbomlott. Eltunoben van az isteni rend szerinti élés. Ahogyan a bomlás észleloje, Nietzsche már1880 körül megfogalmaztak: ’Isten halott’. De ez nem jelenti azt, hogy szilárd vallási, erkölcsi elvek nemis létezhetnek. Vitatható a posztmodern alapfeltevése, a mindenek feletti értékek létének hiánya. Nemvéletlen, hogy a posztmodern bölcselet komoly támadásokatintéz a természettudományos módszer, magaa természettudomány ellen is. Értheto, ugyanis a természettudomány a maga pontos és jól kidolgozottmódszerével számos feltétlen igaznak, öröknek, mindenholérvényesnek és elkerülhetetlennek tekinthetodolgot talált a természet kutatása során. Ez nincs ínyére a mindenek viszonylagosságát, történetiségéthirdeto posztmodern nézetrendszernek. A természet változás nélkül való mennyiségei, alaptörvényekennyugvó rendje, összerendezettsége mind arra utal, hogy a posztmodern gondolkodás alapfeltevése vitatható.Életünk válságának leküzdésekor bizony még az is kiderülhet, hogy a különbözo vallásoknak, muvelt-ségeknek igenis vannak közös, általános értékeknek tekintheto elemei. Megélhetjük azt, hogy szót tudunkegymással érteni, nem kell minden hagyományos vallási, muveltségi értéket lerombolni ahhoz, hogy békesség-ben, szeretetben, jólétben élhessünk egymás mellett. Bár igaz, hogy ellentétek feszülhetnek értékrendekközött, de ez nem azt jelenti, hogy le kellene mondani róluk.

9. Élelmiszertermelés és természetes környezet

Száz évvel ezelottig valamennyi táplálék végso soron a napfény megkötésébol származott. Akár növényt,akár növényt fogyasztó állatot evett az ember, a tápero forrása a napfény. Napfény ugyan boségben áradránk, de a növényvilág, megkötve a napfényt csak bizonyos korlátos mennyiségu energiát vehet fel. Emiattállandó küzdelem folyik a rendelkezésre álló táplálékért,kinek juthat több belole. Az ember a réteketfelszántva, az erdoket kiirtva jutott több termoföldhöz és legelohöz. Csak úgy növekedhet az emberiséglélekszáma, hogy más fajokat kiszorít a táplálékért folyó versenyben. Így a különbözo fajok élettere erosencsökken. Bizonyos élettér csökkenést egy adott faj már nem képes elviselni és emiatt kipusztul. Éppenezért annyira káros az élovilágra az autópályák építése. Rajtuk állat már nem kelhetát, emiatt az ott élo,nagyobb területeket bejáró állatok egyszeruen kiveszneka térségbol.

Számos háborút folytattak legelokért, termoföldekért. Miután Európában nem tudtak újabb területeketmegmuvelni, megindult a gyarmatosítás. Máig oda jutottunk, hogy bolygónkon szinte nem maradt muvelésre

85

alkalmas, ám meg nem muvelt terület. Amit nem muvelünk, azvagy túl meredek, vagy túl száraz, vagy túlnedves vagy tápanyagban túl szegény. A föld termoképességét a kártevoknek nevezett élolények irtásávallehetett tovább növelni. Ma bolygónk egészét tekintve a szárazföldi fénymegkötés (fotoszintézis) által áta-lakított energia mintegy felét az ember hasznosítja. Ezzelmegfosztja életterének jó részétol a többi élolényt.De már ez sem elég az emberiségnek. Az Egyesült Államok évente kétszer annyi olajból, gázból és szén-bol nyert energiát használ el, mint amennyit a teljes területén élo növényzet, szántóföldi növények, erdokstb. napfénybol évente megkötnek. Csak ábránd, hogy majd biodízellel hajthatjuk a kocsinkat, ha elfogy akoolaj.

Ha a Föld egészét nézzük, az emberi eleség 99,7%-a a szárazföldi eredetu, csak kevesebb mint 0,3%származik a tengerekbol és más vizes helyekrol. A szárazföldek összterületének 11%-a termoföld, 27%-a legelo, 32%-a erdo, a lakott terület 9%. A maradék 21% sem termoföldként, sem más módon semhasznosítható. Évente a szikesedés és a szél, víz és jég okozta talajpusztulás miatt a világ termoföldjeinek1,3%-a vész el. A kiesett termoterületeket erdok irtásával pótolják, a világszerte folyó erdoirtások 60%-amögött ez áll.

Ami a világtengerek élovilágát illeti, az ember mára halászhajók rajaival kifogta a világtengerek halászhatóhalainak kilencven százalékát. Ezzel felborította a tengerek élorendszereinek egyensúlyát. Ennek más, ed-dig beláthatatlan következményei is lehetnek. Ma már évrol-évre csökken a tengerekbol kifogott zsákmánymennyisége. Ha így folytatjuk, akkor 2048-ra a tengerek élovilága kipusztulhat. A nagy folyók torko-latvidékén már ma is vannak hatalmas vízfelületek, ahol halott a tenger. Ugyanis a rengeteg, eloször atalajba került, majd onnan a vízbe jutott vegyszer hatásáracsökken a tengervíz oxigéntartalma és emiatt atengerbol kipusztul az élet. A tengerekbol és az óceánokból egyre több és mind nagyobb területrol tunnekel a halak, mivel a táplálékul szolgáló mészvázas testu csigák és más állatok a savasodó vízben nehezebbenfejodnek, lásd a 10.1. rész legelején.

Az ember és háziállatainak együttes testtömege adja valamennyi földi gerinces együttes testtömegének98%-át, az összes többi gerincesnek csak 2%- jut (ezt a víztartalommal csökkentett ún. száraz testtömeg-ben számolták, ez az emberre a testtömegének közel a fele). Emiatt rohamosan csökken az élovilág vál-tozatossága. Elkezdodött a bolygó élovilágának hatodik nagy kipusztulása. Ilyen esemény a földtörténetsorán kb. hetven millió évente történik és foleg a világurbol eredo csapások okozzák.

9.1. Zöld forradalom

Csaknem a 20. század közepéig a mezogazdaság, a tanyasi, falusi élet csaknem fenntartható volt. Nem volta falusi udvarokon hulladék vagy szemét. Mindent felhasználtak, visszajuttattak a körforgásba. Csak azalapveto szükségleti cikkeket, sót, gyufát, ecetet vették meg a városokban eladott élelmiszerért. Ruházatukat,épületeiket maguk készítették, tüzelorol a falu lakosai gondoskodtak. Akkoriban a talaj pusztulása sem voltakkora mértéku. Szántóterületek pihentetésével, vetésforgó alkalmazásával kímélték a talajt, annak pusz-tulása megfelelo bánásmód esetén nem volt jelentos. Igaz, a hagyományos muvelési módszer sok emberimunkát követelt, mindenkinek jutott feladat, gyermektol az öregekig.

1950 tájt végzetes következményekkel fenyegeto fordulat történt. Ekkor kezdodött a zöld forradalom, amezogazdaság iparosítása. Ezzel a legfontosabbak, a termoföld valamint az édesvízkészlet gyors felélésénekidoszaka kezdodött el. Addig a hagyományos, a talajerot szerves trágyával pótló és állati erot használómezogazdaság még éppen el tudta tartani a Föld népességét. 1950-ben az emberiség lélekszáma 2,5 mil-liárd, a két legnépesebb ország Kína és India volt. Nagyobb szárazságok esetén náluk már komoly éhín-ségek pusztítottak. A zöld forradalom azonban nem tolük, hanem az USA-ból indult. Nem az éhínségek,hanem a haszonelvuség állt a hátterében. A második világháború után feladatukat vesztett hadiüzemekszámára új feladatokat kerestek. A bombák robbanótöltete az ammóniumnitrátra épül, ez egyben a nitrogénmutrágya alapanyaga is. Továbbá a nehéz harci jármuveketgyártó üzemek egy része kombájnok, traktorokés más mezogazdasági nagyüzemekben használható gépek gyártására állt át.

86

1950-1985 között a világ mezogazdasága hatalmas átalakuláson ment át. Keresztezett vetomagokkal, újnövényfajtákkal, rendszeres öntözéssel, gépesített talajmuveléssel, mutrágyázással és vegyszeres növényvédelem-mel a gabona átlagtermése ez ido alatt világszerte kb. a három és félszeresére növekedett.A zöld forradaloma mezogazdaságot külso anyag- és eroforrásoktól tette függové. Muvi rendszereket teremt, arra törekedve,hogy függetlenítse a termelést környezeti hatásoktól. Ahelyett, hogy az ember természetes környezetéhezminél jobban illeszkedo megoldásokat keresne, merthogy fennmaradásunk a természet egészéhez fuzodokapcsolat függvénye, szándékosan megszünteti ezeket a kapcsolatokat.

A gépek, üzemanyag, mutrágyák, a növényvédelemben használt vegyszerek mind külso forrásból szár-maznak. Ipari folyamatok termékei és a mezogazdasági termelés energiafogyasztása a hagyományos mezogaz-dasághoz képest ötvenszeresére, egyes esetekben a százszorosára nott. Bár a földeken ténylegesen dolgo-zók száma és testi megterhelése nagyon lecsökkent, de ha figyelembe vesszük, milyen sokan dolgoznaka mezogazdaságot kiszolgáló ágazatokban, mennyi eroforrást és nyersanyagot kell belefektetni ezeknekfenntartásához, a magas termésátlagokért nagyon nagy áratfizetünk. A magas termésátlag a bevitt külsoeroforrások eredménye, mondatjuk, hogy az iparosított mezogazdaság a termoföld segítségével a koolajatélelmiszerré alakítja. Azaz nagyrészt koolajon élünk.

A termésátlagok igen gyors emelkedésének, a koolajon élés következtében az emberiség lélekszámaaz 1950-es 2,5 milliárdról mára több mint 7,3 milliárdra nott. Csakhogy érezhetoen fogy a koolaj, a ter-mészettol idegen muvelés és a mutrágyázás miatt pusztul és terméketlenné válik a talaj, nincs elég édesvízaz öntözéshez és máris jóval több mint egymilliárd ember éhezik.

9.2. A mutrágya és a termotalaj

Nézzük meg részletesebben, mit jelent a mutrágya a termotalaj számára. A növény számára mindegy, hogyaz általa felvett ásványi só, lásd a 2.4. fejezetet, ipari termék vagy a talaj élovilágának anyagcsereterméke-e. Viszont ha a talaj a szerves trágya helyett csak mutrágyát kap, a talaj élovilága táplálék híján éheznikezd. Ráadásul mivel a mutárgya a talaj élovilágának anyagcsere végtermékével azonos, nagyobb mértékuhasználata méreg a talajélet számára. Mint a 2.4. fejezetben tárgyaltuk, míg a talajt a talajból tápanyagokatfelvevo növények és a belolük élo állatok éltetik, a talaj élovilága a növényeket táplálja.

Mutrágyázni érdemes, de csak szerves trágyázás mellett, kis mennyiségben, a növény fejlodésénekmegfelelo idoszakban. Egyébként a mutrágya pár évtized alatt elpusztíthatja a talaj élovilágát. Továbbá atalaj élovilágából kipusztított gombák és paránylények életterétolyanok töltik be, amelyek közül néhánya termesztett növényt megbetegíti és a károsodott növénybol készült, az ember által fogyasztott élelmiszerszámunkra ártalmas, sot mérgezo is lehet. Szerves trágya nélkül egyre több mutrágya szükséges ahhoz,hogy a talaj jól teremjen. Ha a talajból kipusztult az élet, kivész belole a szén és ettol fogva már a mutrágyátsem képes megkötni. Ezzel terméketlenné vált, természetesállapotának visszaállításához akár kétszáz évnyipihentetés vagy 40-50 éven keresztül tartó szerves trágyázás szükséges.

Pihentetéskor magához tér a talaj, mert több növény együttélése esetén a talajban élo paránylények(mikroorganizmusok), gombák és más egyszerubb élolények aránya és mennyisége is változik. Mennélgyakrabban változik a növénytakaró, annál egészségesebb és tápanyagokban gazdagabb lesz a talaj. Ezértannyira hatékony a vetésforgó alkalmazása, amit az iparszeru mezogazdaság nem kedvel. Gazdaságosabbszámára, ha az adott területre mindig ugyanazt vetik.

A nitrogénen, kálisón és foszfáton kívül, kisebb mennyiségben másféle ásványi sókra is szüksége vana növénynek. Ezeket általában nem pótolják, hanem a mélyszántások után fentebb kerülo rétegekbol ve-heti fel a növény. Emiatt a mutrágyázott föld terményeinekbeltartalma jóval kevesebb vasat és egyebettartalmaz, mint a hagyományos módon termelt növényé. Ha a földet muvelik, szélviharok hordják, es-ozések mossák a fedetlenül maradt talajt. Száz évnyi muvelés alatt az amerikai prérin a termotalaj fele márodaveszett. Átlagosan harmincszor gyorsabb pusztul a muvelt talaj, mint ahogyan keletkezik. Továbbá azerosebben megbolygatott talaj pusztulása felgyorsul. Kiadósabb zivatar után a vízlevezeto csatornák sáros

87

vízzel telnek meg és az élo, élteto talaj lassan a tengerekbe mosódik. Továbbá a nitrogén mutrágya csaknemkétharmad része a talajvízbe és a felszíni vizekbe kerül és azokat szennyezi. Emelkedik a vizek nitráttar-talma, egyre nagyobb veszélybe kerül az ivóvízkészlet. Közben a természetes talajeropótlást nyújtó állatigané is környezetszennyezové válik. Nem a talaj táplálására használják fel, mert mutrágyázni egyszerubb.Nevetséges a helyzet, kétszer állítjuk elo csaknem ugyanazt a terméket, egyszer koolajból, egyszer állatból.

Végeredményben a nitrogén, a kálium és a foszfor természetes körfogalma komolyan sérül. A kálium ésfoszfor a sejtmuködés és a fehérjeképzodés nélkülözhetetlen nyersanyagai. Nem csupán a zöld forradalom,hanem az ember városias élete is megzavarta a kálium és foszfor körforgalmát. Mielott az ember a lakásaitvízöblítéses illemhelyekkel látta volna el, a foszfor és a kálium körforgalma természetes módon zajlott.Ma viszont az emberi anyagcsere forgalomba belekerült foszfor és kálium a csatornarendszeren keresztülfolyóvizekbe, végso soron a világtengerekbe jut. Hasonlóan vizekbe kerülhet anagyüzemi állattartás soránkeletkezett állati ürülék foszfor és káliumtartalma is. Vannak ugyan folyamatok, melynek során a tengerimadarak a fészkelohelyükre térve a szárazföldekre juttatják a világtengerekbe került elemeket, de ennekmértéke elenyészo.

Tekintve a foszfortartalmú és káliumtartalmú mutrágyák gyártását, a világ készletei mind foszforból,mind káliumból kb. 2050-ig elegendoek. A világ foszfátkészletének nagyjából a fele Marokkóban, a káli-umkészlet fele pedig Kanadában van. Az eroforrás szuke miatt várható szállítási nehézségek oda vezetnek,hogy a mezogazdaság húsz-harminc éven belül nehezen jut hozzá a megfelelo foszfát- és kálimutrágyához.

Öntözés, szikesedés, édesvízkészlet .A mutrágya felvételéhez sok víz kell, az emberiség által felhasználtvíz 70 százaléka öntözovíz. Természetes úton a csapadékvíz pótolja a talajból felvett és elpárologtatottvizet. A csapadékvíz színvíz (desztillált víz), míg az öntözéshez használt folyóvíz vagy talajvíz ásványisókat juttat a talajba. Ezek közül a növény a számára szükségeseket felveszi és ha a többit a csapadékvízvagy a hóolvadék nem mossa be a talajvízbe, a talaj elobb-utóbb elszikesedik. Továbbá számos nagy folyóvizébol már alig jut el valamennyi a tengerekig, azaz az édesvíz készleteink elapadnak. Máris súlyos ahelyzet az USA-ban, különösen Kaliforniában, valamint Indiában, Kínában és a Közel-Keleten. Sok helyenmár a nagyvárosok vízellátását is korlátozni kell. Mindez társadalmi forrongásokhoz és forradalmakhozvezet és az államok közötti feszültségek is nonek.

Komoly változásokat idézett elo a zöld forradalom a vízhasználatban is. Nagyon oda kellenefigyel-nünk, hogy mennyi talajvizet használhatunk öntözésre, mivel a kivont talajvíz természetes pótlása igenlassú folyamat. Évente a talajvíz 1-3 ezreléke újul meg. Ha csak ennyit szivattyúzunk ki belole, akkor aszintje nem apad. Ám a kb. ötven éve zajló eroteljes öntözés miatt a talajvíz szintje eroteljesen csökken.Nincs elég az öntözéshez használható édesvízbol. Világszerte, így az Egyesült Államokban is erosen apada vízadó rétegekben lévo víz mennyisége és emiatt egyre mélyebb kutakat kell fúrni.Az USA nyolc ál-lama, köztük Kansas, Oklahoma, Texas alatti hatalmas földalatti víztartó rétegben a hatvan éve tartó foko-zottabb öntözés miatt a vízszint aggasztóan esett, bizonyos térségek már sivatagra emlékeztetnek. 1991óta évente átlagosan 90 centiméternyit csökken. 1950 óta elhasználták a talajvíz kétharmadát. Pekingtérségében a talajvíz évente méternyit, Tiencsinben évi 4,4 métert apad. Számítások szerint az óceánokvízszintemelkedésének 25%-a emberi eredetu, a talajvízbol felhozott, majd elpárolgott öntözovíz emelimeg ennyire az óceánok vízszintjét.

Növényvédelem. Az újabb fajták érzékenyebbek a betegségekre és a környezeti hatásokra. Bár jóvaltöbbet teremnek és egyes sajátságaik is kedvezobbek, de élettani adottságaik gyengébbek, mint amilyenekaz eredeti növényé vagy állaté, Ezeket a természet ’választotta’ ki, nem pedig növénynemesíto, vagy azállattenyészto. Megköveteli az iparszeru termelés, hogy nagyobb, összefüggo területeken termeljék az adottnövényt. Ekkor viszont a kártevok számára sokkal kedvezobbekké válnak a szaporodás feltételei. Mindezkomolyabb vegyszeres növényvédelmi eljárások használatát követeli meg. De a törzsfejlodés muködikés a kártevok alkalmazkodnak az újabb vegyszerekhez. Eleve vesztesekvagyunk a kártevokkel folytatottversenyfutásban. Mindig újabb eljárásokat kell alkalmazni, még ellenállóbb fajtákat kell kitenyészteni.

88

Különös óvatosságot követel a jelenleg megoldásnak javasolt génbeülteto módszerek alkalmazása. Tu-dományos megalapozottságuk kérdésessé vált, lásd a 2.4. szakaszban, beláthatatlan, mekkora kockázatokatvállalunk. Amíg a megfelelo tudományos vizsgálatok minden egyes ilyen génkezelt növényre külön-különnem tisztázzák a helyzetet, nagyon óvatosnak kell lennünk.Sot, a beültetett gének esetleges továbbadása,továbbvándorlása ellenorizhetetlen folyamat és kiszámíthatatlan következményekkel fenyegethet. Ezért agénbeültetési eljárásokra alapozott növényvédelem alkalmazása jóval súlyosabb mellékhatásokkal járhat,mint a vegyszeres eljárásoké.

9.3. Nagyüzemi állattartás

Az állattenyésztés szempontjai gyakran ütköznek a környezettel való gazdálkodás követelményeivel. Ál-latokat a fehérjéikért tartunk. Összesen húsz alapveto aminosavból épülnek fel a fehérjék és egy fehérjetápértéke annál nagyobb, minél több, az emberi szervezet számára fontos aminosavat tartalmaz. Bár azállati fehérje csak 1,4-szer értékesebb a növényi fehérjénél, eloállítása jóval költségesebb. Az elsosorbanhúst fogyasztó ember eltartásához szükséges termoföld nyolc, foleg növényi eredetu táplálékon élo embertképes eltartani. Nemcsak pazarló, hanem ráadásul egészségtelen is, ha sok állati terméket fogyasztunk.

Ha megfelelo módon összeállított növényi és csak kevés állati eredetuélelmiszert tartalmaz az étrend, aszervezet valamennyi szükséges aminosavhoz hozzájut és a táplálék teljes értéku. De ha a növényekben ismegtalálható fehérjéket sertéshús fogyasztásával nyeri,eloször disznót kell nevelni.

Ha a sertést a ház körül az ólban tartjuk és moslékkal tápláljuk, akkor már nem kell annyi takarmány.Hasonlóképpen, ha a baromfit az udvaron tartjuk és hulladékokat is kap, jóval kevesebb takarmányon megél.Marhát legelon érdemes tartani, télen pedig szénával táplálni. Táplálóbb, egészségesebb az így neveltállatok húsa. Például a ketreces csirke húsa jóval több vizet tartalmaz, mint a kapirgáló csirkéé. Táplálékatúl sok olyan sót és egyéb adalékanyagot tartalmaz, amely a testében vizet köt meg. Emiatt gyorsabban no abaromfi, viszont ha sütjük, harmadára zsugorodhat. Hagyományos étket iparszeruen tartott állatok húsábólnehéz készíteni. Akkor is boven el lehetne látni az Egyesült Államok lakosságát hússal, ha az állatokat alegelokön tartanák.

A nagyüzemi állattartó telepeken folyó iparszeru hústermelés romboló hatásai mellett el kell ismerni,hogy ma az USA-ban a csirke negyedannyiba kerül, mint 1930-ban. Azóta a tudományos tenyésztési mód-szereknek köszönhetoen a csirke felnevelésének ideje kevesebb mint a felére csökkent. Az állat kétszerakkorára no és jóval kevesebb takarmányt fogyaszt, mint az 1930-ban nevelt kapirgálós csirke. De en-nek nagy ára van. Mivel az USA-ban elsosorban a csirke melle húsát kedvelik, hatalmas mellu csirkéttenyésztettek ki. Akkorák a mellei, hogy a két hónapos csirke alig tud állni, az állatot eleve szenvedésrekárhoztatják. Ha a csecsemo hasonló ütemben gyarapodna, két hónapos korára csaknem 120 kilós lenne.Egy tízezres disznógyár anyagcsere végterméke 40 ezres városénak felel meg, de a disznógyáré tisztítatlanulkerül a környezetbe. A szennyezett zsúfolt környezetben tartott állatok rendszeresen kapnak antibiotikumot.Az emiatt megjelent, antibiotikumnak ellenálló kórokozókévente kétmillió amerikait betegítenek meg. Azállatok kapják az USA antibiotikum termelésének a négyötödét. Továbbá az amerikai vidék elnéptelenedett,a kevés nagygazda mellett az ottmaradók csak tengodnek.

Tejtermelés. Manapság a tejtermelés gazdaságossága a következonek felel meg. Hogy minél több tejetadhasson, legjobb, ha a tehén nem mozog, hanem csak eszik és tejel. Válogatott, legjobbnak ítélt összetételutápot és takarmányt kap. Ha az embert ilyen gonddal élelmeznék, jóval kevesebb betegség sújtana ben-nünket. Úgy rendezik be az istállót, hogy a tehén jobban, kényelmesebben érezze magát, nyugodtabbankérodzhessen. Nagy a tisztaság, nem fekhet a saját piszkában. Riasztók tartják távol a legyet és az egyébrovart.

Egy tehén tápigényét tekintve 3 kW-os, ami azt jelenti, hogya teste közel ilyen teljesítményu futotest.Azaz a telepen tartott nagyszámú tehén teste még télen is annyira felmelegíti az istállót, hogy azt állandóan

89

szelloztetni és huteni kell. Megfelelo erosségu és elrendezésu a megvilágítás, sok helyen nyugtató zeneis szól. Géppel fejnek. Rendszeres az állatorvosi felügyelet. Mindezt ne tekintsük fényuzésnek, így ki-fizetodo a tejtermelo gazdaságnak, ezzel lesz gazdaságos a tejtermelés. De így csak nagyon sok eroforrásés nyersanyagforrás felhasználásával lehet tehenet tartani. Ez még lehetséges, mert még van és igen olcsóa koolaj és a földgáz. Ha felszökik az áruk, nem telik majd tápokra, vásárolt takarmányra, mindenfélegéppel, világítással felszerelt istállóra. Máris egyre több az áramszünet, lásd a 8.1. részben a piacosítottáramszolgáltatókról írottakat és ez lassan az iparosítottállattenyészto telepek létét veszélyezteti. Ha áram-szünet miatt csak pár órára esik ki a szellozés és a fejés, már az is komolyan veszélyeztetheti a tehenekegészségét.

Mi lesz, ha nem megszunnek az iparosított állattenyészto telepek? Mehet a tehén legelni. Csakhogy anagyipari telepekre kitenyésztett tejelo fajta aligha tud saját lábán kimenni a legelore. Csak a hagyományosszarvasmarhákra számíthatunk majd. Mehet a tehén a csordával legelni, ehhez a falunak csak a csordástmeg a puliját kell eltartani. Ha megszomjazik a tehén, nem lesz önitató az orra elott, mehet akár kilométertis, míg eljut a csordakúthoz. Saját farkával, ahogy mindig is tette, fogja csapdosni a legyeket, bögölyöketés szúnyogokat. Mivel sokkal többet mozog, kevesebbet fog tejelni. Téli takarmányát a gazda kaszálja le.Lesz tej számunkra mindenféle külso eroforrás bevitele nélkül és ízesebb és egészségesebb lesz, mint amitma dobozban vásárlunk. Ahogy fogy az olaj és a gáz, újra a természetes bánásmód válik gazdaságossá.Napi öt-tíz liter tejre elég bért kaphatnak a csordások és a kaszáló, szénát gyujto napszámosok.

Különösen jól látszik az iparosított mezogazdaság és a természetes muvelés módszerei közötti ellentétnálunk, a mai Magyarországon. Például a zempléni falvakból, - akár a magyar falvak nagy többségébol -,eltuntek a csordák. Községekben, ahol 25 éve még több száz,vagy akár ezer tehenet is tartottak, ma márnincs csorda, tehénbol jó ha néhány maradt. Ugyanis nem veszik át a gazdáktól a tejet. Senki sem kaszáljaa legelok dús füvét. A kertekben kaszált füvet szárítás után elégetik. De az egyre több parlag, muveletlenterület nem lesz újra a természet része. Nem szaporodhatnakel rajtuk a nyulak, földön fészkelo madarak,merthogy ahhoz, hogy az elgazosodást megelozzék, évente felgyújtják a parlagon hagyott területeken termogazt. Odaégnek a száraz növényzettel együtt az odaköltözött madarak, állatok is. Közben a munkaképesnépesség nagy többsége munkanélküli. Falvaink egyre öregedo lakossága nyugdíjakból, segélyekbol ésjövedelempótló támogatásból él. Lassan mindenki elfelejti, mint kell a jószágokkal bánni és az istállók isodavannak. A boltokban zacskós, dobozos tejet árulnak, a tejet fogyasztók közül szinte mindenki azt issza,a ki-tudja-hol és miféle tápokon nevelt tehenek tejét. Amibol egyre többet külföldrol kell behoznunk, mertnálunk, Európa egyik legjobb természeti adottságokkal rendelkezo országában a tejtermelés nem gazdasá-gos.

9.4. A zöld forradalom után

Megújuló eroforrás a napero, csak a földre éro napsugárzás mértéke a korlát. Azosmaradványi tüzeloanyagok,olaj, gáz, szén csak addig használható, amíg van belolük. Ma az Egyesült Államokban az 1 kcal tápértékuélelmiszer eloállításához kb. ugyanekkora futoértéku olajat vagy gázt kell a termelésben felhasználni.Hamég az élelmiszeriparra, a kereskedelemre és a vásárlásra fordított eroforrást is tekintetbe vesszük, akkor 1kcal-nyi élelmiszer 10 kcal-nyi forrás felhasználásával kerül az asztalra.

1984-ben volt a legmagasabb az egy fore jutó gabonatermelés a világon. Azóta ez a mennyiség egyrecsökken. Világunk egészének gabonatartalékai, már több mint tíz éve csökkennek. 1998-ban még 116 napravaló mennyiség volt a tartalék, 2009 végén ez már csak 56 napra elegendo. Hacsak egy évben is gyengébba termés, máris szembesülhetünk a világméretu éhínséggel.

Amint a osmaradványi eroforrások apadni kezdenek, a világ megnövekedett lakosságának nem lesz mitennie. Kevesebb eroforrással a mai mezogazdaság nem muködik. Jól példázza ezt az Észak-Koreábanpusztító borzalmas éhínség.

Észak-Korea nagyüzemi mezogazdaságát a szovjet és kínai támogatás éltette és a két egymással vetélkedonagyhatalom kedvezményes szállításokkal igyekezett megtartani Észak-Koreára gyakorolt befolyását. A

90

Szovjetunió olcsó olajat, Kína földgázt és mutrágyát szállított. Miután a Szovjetunió szétesett, a szovjet-kínai versengés megszunt. Oroszország nem adott több olajat és Kína, mivel oda a versenytárs, ettolfogva világpiaci áron és csak dollárért volt hajlandó földgázt és mutrágyát szállítani. Észak-Korea nemtudott fizetni és eroforrás hiányában a mezogazdasága is összeomlott. 1998-ra a nagyüzemi gépezet 80%-aüzemképtelenné vált. Ekkor a szükséges mutrágyának csak 18%-át tudta eloállítani és a termésátlagok azévtizeddel korábbinak a 40%-ára estek vissza. Eredetileg 23 millió lakos közül 2000-re már 4 millió emberhalt éhen és jelenleg is éhezik, nemrég ott járt hazánkfiai szerint az államelnökön kívül nem látni túlsúlyosembert az országban. Már a katonák jó része is éhezik. Ma sokkal több burgonyát termelnek, mint ko-rábban, ez enyhíti az éhínséget. Ha így folytatódik, a pusztító éhínség addig tart, amíg a lakosok száma ahagyományos mezogazdasági termeléssel eltartható értékre nem csökken.

Népvándorlás. Részben a zöld forradalom, részben a világméretu felmelegedés miatt népvándorláskezdodött. Észak Afrikában és a Közel-Kelet csaknem egész területén egyre szárazabbak a telek, mindkevesebb az édesvíz, erosen csökken a talajvíz szintje és a mutrágyázás savasító hatása is pusztítja az egyrefogyó édesvíz készleteket. Erosödik a sivatagosodás. Évrol-évre romlanak a legeltetés, a földmuvelés és ahalászat feltételei, miközben a térség népessége robbanásszeruen no.

Megindult az érintett területek lakosságának tömeges menekülése. Nem munkalehetoségért érkezogazdasági menekültek, hanem elsosorban környezeti menekültek érkeznének Európába. Országuk lét-feltételeinek romlása, bizonyos helyeken már az ivóvíz mindennapos adagolása, a vízhiánnyal járó növekvoelégedetlenség és kétségbeesés, belso villongások, eroszak és háborúk miatt hagyják el országukat. Ráadá-sul csak az átlagosnál sokkal jobb anyagi helyzetben lévok vállalhatják az út kockázatait, a túlterhelt ha-jókon, vagy kamionokban bújtatva utazást, mertok ki tudják fizetni az embercsempészeket.

9.5. Egészségtelen élelmiszerek

Nemcsak a kapzsiság és gondatlanság vezet ártalmas élelmiszerek eloállításához. Kifinomult eljárásokkalszámos olyan élelmiszert állít elo a mai élelmiszeripar, amelyek rontják az ember teljesítoképességét ésmegbetegítenek. Ahogyan az amerikai nevezi: junk-food, ami kukába való, kidobni való élelmet jelent.

Ilyen termék a sok cukrot tartalmazó üdíto ital, amelyet általában répacukorral vagy kukoricasziruppaltesznek túl édessé. Annyira cukrosak, hogy szobahomérsékleten ihatatlanul édeskések. Természetesen ahirdetés nem azzal áll elo, hogy vigyázat, az üdíto langyosan pocsék, hanem hogy hidegen az igazi. Valóban,ha lehutve isszuk, akkor a benne lévo szénsav pezsgése egyrészt felüdít, másrészt elnyomja az édes ízt. Dea gyomorba jutó ital magas cukortartalma miatt szomjasabbak leszünk és a szervezet folyadékot kíván.Emiatt még többet iszunk az agyoncukrozott löttybol. Éppen azért raknak belé annyi cukrot, hogy azérzékszerveinket becsapják és emiatt többet igyunk, vásároljunk belolük.

Szervezetünket az agyoncukrozott üdíto jelentosen megterheli. Gyorsan elhagyja a gyomrot és az utánahamar felszívódó cukor rögtön bejut a vérkeringésbe. Egy deci Coca-Colában 11,2 gramm, félliternyiben56 gramm cukor van, ez több mint 16 kockacukornyi cukornak felel meg. Emiatt a vércukorszint nagyongyorsan megugrik. Szervezetünk ennyi cukrot csak nagyon eros testi igénybevétel, futás, favágás, stb. mel-lett tudná felhasználni. Egyébként kénytelen elraktározni. Hagyományos táplálékok, gyümölcs, zöldség,rostos gabonatermékek esetén nincs ilyen gond, mert az összetettebb szénhidrátjaik folyamatosan alakulnakát a szervezet számára felhasználható cukrokká és hosszabbidon keresztül egyenletesen jutnak be a vérk-eringésbe. Ha például barna rizsbol készült ételt eszik valaki, akkor a szervezete hosszú órákon keresztülfolyamatosan kapja a rizs adta táperot.

Fárasztó tevékenység a cukrok raktározása, mert az egyszeru szerkezetu cukrokat összetett, zsírszeruvegyületekké kell alakítania. Szinte a teljes anyagcsere rendszer komoly munkára kényszerül, foleg a rak-tározáshoz szükséges inzulint termelo hasnyálmirigy. Valamennyiünk számára ismeros érzés a jóllakottsá-got követo elálmosodás. Hasonló fáradtságérzés kísérné az üdítok cukrának raktározását is, ha a gyártók

91

nem raknának az üdítobe koffeint vagy más hozzá hasonló serkentoszert. Késobb a szervezet felhasználjaaz elraktározott összetett vegyületet, de a szervezetnek ehhez is munkát kell végeznie. Ezért a cukrosüdítok és a hozzá hasonló eloemésztettnek tekintheto élelmiszerek fogyasztása, a sok édesség, rágcsálni-való, hófehér lisztbol készült sütemény, sült krumpli rendszeres fogyasztása ahhoz vezet, hogy a testünk asaját fenntartása érdekében a szükségesnél jóval többet dolgozik. Kevesebb tápero jut a munkára, tanulásra,magára az életre. Ha ezeket esszük, szervezetünk üresjárata jóval magasabb, kisebb lesz a teljesítményünkés hamarabb kopunk el. Továbbá könnyen elhízhatunk.

Ha kukába való élelmiszereket fogyasztunk, az öregkori cukorbetegség fenyegetésével is számolnunkkell. Egyre több embert sújtó, örökölheto betegség. Bizonyos gének birtokában az emberi szervezet ne-hezebben raktároz, de ugyanakkor anyagcseréje jobb hatásfokú. Nem rosszak ezek a gének, sot, megfelelo,hagyományos táplálékon élve hordozójuk egészségesebb, jobban terhelheto. Kevesebb étel mellett nyújtjaugyanazt a teljesítményt és jobban bírja az éhezést, mint mások, de anyagcsererendszere raktározásrakevésbé alkalmas. Ha az ilyen géneket hordozó egyén rendszeresen fogyaszt kukába való élelmiszert, araktározást végzo hasnyálmirigy inzulintermelo sejtjei idovel elfáradnak. Ezért már a negyven-ötven éveskor után növekedni kezd a vércukorszint, egy ido után pedig kitör a cukorbetegség. Ha valaki egyik ágrólörököl ilyen géneket, 45-50%-os, mindkét ágról örökölve 90-95%-os eséllyel számíthat az öregkori cuko-rbetegségre, ha kukáb avaló élelmiszerekkel táplálkozik.Minden tizedik magyar már cukorbeteg, vagyhamarosan az lesz. Másutt még nagyobb a cukorbetegek aránya. Régen, amikor még nem volt finomraorölt liszt és répacukor, a cukorbetegség szinte ismeretlen volt, mind Európában, mind máshol.

Számos csendes-óceáni szigeten azoslakók között feltunoen sok a cukorbeteg. Ennek oka, hogy azévezredekkel vagy sok évszázaddal ezelott hajókkal, tutajokkal érkezo oslakók erre hajlamosító génekethoztak a szigetekre. Ugyanis a hosszú, fárasztó, sokszor kilátástalan hajóutak túlélésére foként azoknak voltesélye, akiknek gazdaságosabb volt az anyagcseréjük, azaza cukorbetegségre is hajlamosító örökítoanyagothordoztak. Mások, hacsak nem voltak az induláskor túlsúlyosak, útközben hamarabb éhen haltak.

Csipsz-ipar. Nemcsak a finomított cukorral van a gond. Mint az ember tápanyagigényérol írtuk, 3.2.a szavannai körülmények miatt szervezetünk kívánja a sóst,a zsírosat és a cukrosat. Ugyanilyen módsz-erekkel, a cukrossal való visszaéléshez hasonló módon szedik rá a szervezetünket a sóssal és a zsírossal. Tu-dományos módszerekkel kísérletezték, kísérletezik ki, mint tudnának velünk ezekbol minél többet megetetni.Pár évtizede az amerikai hadsereg a következo feladattal bízott meg egy kutatót. A bevetésre készülo ka-tonáknak sokat kell enni és gazdaságossági szempontból semkívánatos, hogy turkálják az ételt. A kutatóáltal kapott feladat lényege az volt, hogy a só, zsír és cukormilyen arányban, feldolgozásban szolgáltattápláló, ízletes, megunhatatlan és egyben olcsón eloállítható ételeket. Kutatási eredményeit átvitte a polgáriéletbe és hatalmas iparággá fejlesztették a kukába való élelmiszerek eloállítását.

Nem elég az, hogy sós, cukros vagy zsíros legyen valami. Legyen bármilyen jóízu az elkészített étel,ha jellegzetes íze van, akkor egy ido után otthagyjuk, mert változatosan kell táplálkoznunk ésaz erre valókésztetés be van épülve az elménkbe.

Az USA-ban a tanulók hazulról visznek az iskolába uzsonnát.Nagy gond a szüloknek, mit adjanaka gyermeknek hogy ne hozza haza. Mindez hatalmas üzlet a bevásárlóközpontoknak. Olyan, hutést nemigénylo uzsonnacsomagot kell árulni, amit a gyermek megeszik és nem un meg. Ha ilyet árulnak, rendszere-sen, nagy tételben vásárolják a szülok. Tartósra kell csinálni, hetekig lehetnek ott az üzletben, a raktárakban.Több száz fovel akár ezernyi gyermekkel ízleltetve, etetve kísérletezték, kísérletezik ki a megfelelo, olcsóuzsonnát. Természetesen nem az egészséges táplálék, hanema gazdaságosság a fo szempont. Hogy agyermekek elhízhatnak,ok a hibásak, miért falnak belole annyit.

Egyik legveszélyesebb, magát eteto és megunhatatlan készítmény a csipsz. Mindhárom csábító bennevan, sós, zsíros és a burgonya keményítoje igen gyorsan szolocukorra esik szét és ezért itatja magát az üdíto.Csuda jó érzés ropogtatni, szinte lehetetlen abbahagyni. Hogy erosen hizlal, a te bajod, miért nem uralkodszmagadon.

92

10. Környezeti válságok

Hordozó rendszerünk a természet. Földünk felszínének egyes jellemzoit, például a légkör összetételét, az át-laghomérsékletet az évmilliárdokkal ezelott megjelent élovilág állította be jelenlegi értékeire. Fennmaradá-sunk kulcskérdése az élo és élettelen természet megfelelo állapota. Életünk mai válságának legsúlyosabbtünete természetes környezetünk gyors pusztulása.

Hulladékok kezelése. A természetben nincs sem szemét, sem hulladék. Hogy az embermekkora mellé-fogásokra képes a hulladékok hasznosítása címén, nézzük meg, mit történt a használt gumiabroncsokkal ahetvenes években. Florida tengerpartjai mentén kétmillió, 2,54 cm vastag nylon kötéllel tizessével összeerosítettgumiabroncsot süllyesztettek a tengerbe. A tenger élovilágának változatosságát szerették volna ezzel növelni.Feltételezték, hogy a tengerfenéken élo állatkák megtelepednek a kötegeken, amik azután lassan koral-lzátonyokká fejlodnek. Ugyan kisebb mértéku telepedést észleltek, ám hamarosan elore nem látott folyam-atok sokasága indult be. A gumi mérgezo vegyületeket tartalmaz, amelyek elpusztítják az élo szervezeteket.A sekély parti vizekben a viharok által keltett heves hullámzás szétszaggatta az abroncsokat összefogóköteleket. Valamennyi köteg szétesett és a gumiabroncsok száz mérföldes körzetben szóródtak szét. Haaz abroncs mozog, nem telepednek meg rajtuk a szervezetek. Sot az abroncsok elpusztítják az útjukba esokorallzátonyokat. Nemrég a kormányzat haditengerészeti egységeket mozgósított az abroncsok kiemeléséreés Obama elnök kitüntetéseket adott át a muveletben résztvevoknek.

10.1. Világméretu környezeti válság

A légkör széndioxid tartalma azosmaradványi eroforrások használata miatt jelentosen no. A levego mintegy0,04% (térfogatszázalék) szén-dioxidot (400 ppm) tartalmaz, száz éve ez az érték 280 ppm volt. Emiatt asavassá váló esovíz évtizedek óta pusztítja az erdoket és a változáshoz alkalmazkodni képtelen növények,elsosorban fák pusztulásához és a szárazföldi fajok tömeges eltunéséhez vezetett és vezet. Most válikszembetunobbé az óceánok savasodásának tünetei. Egyre több és mind nagyobb területrol tunnek el a halak,mivel a táplálékul szolgáló mészvázas testu csigák és más állatok a savasodó vízben nehezebben fejodnek.Helyüket medúzák foglalják el. Ezek eddig a földtörténet valamennyi nagy kipusztulási folyamatát képesekvoltak túlélni,

Világméretu felmelegedés. A légköri széndioxid felszaporodása miatt ma évente csaknem egy száza-lékkal no a légkör széndioxid tartalma. Ugyan a magasba nyúló kémények eltávolítják a környékrol akáros gázokat, elviszikoket a magasban fúvó szelek, de benne maradnak a légkörben. Arepülogépek ha-jtómuveinek égéstermékei szintén rontják a légkör állapotát, növelik az üvegházhatást. Üvegházhatásonamiatt lép fel, mert a légkörben lévo három vagy több atomból álló molekulák, mint a széndioxid,metán,freon és mások, az üvegházhoz hasonlóan átengedik a napsugarakat, de eközben elnyelik és emiatt kevésbéengedik kijutni a Föld által a világurbe kisugározott hot. Ezért bolygónk átlagos homérséklete emelkedobenvan, 1905 és 2005 között a levego földközeli átlaghomérséklete 0,74oC-kal nott.

A felmelegedés tényét nagyon sokan tagadják, pedig a tengerek szintjének növekedése egyértelmuenarról tanúskodik, hogy a felmelegedés gyorsul. Egyrészt azért növekszik évrol-évre a tengerszint, mert amelegebb víz surusége kisebb és így a térfogata nagyobb. Továbbá a szárazföldekre kifagyott víz, elsosor-ban a grönlandi és anktartiszi jég olvadása is a tengerszintet növeli. 1870-2004 között a tengerszint 19,5centiméterrel nott. 1950-2009 között ennek mértéke 1.7 mm/év. 1993-2009 között ez az adat csaknemkétszer akkora, 3.3 mm/év.

A víz fajhoje nagy, ezért a bolygó által felvett ho túlnyomó részét az óceánok veszik fel. A tenger-szint emelkedése megbízhatóbban tájékoztat a felmelegedés mértékérol, mint a légkör és a szárazföldekhomérséklete. Utóbbiak csak a felmelegedéskor kapott ho töredékét veszik fel és az óceánok felszíni

93

vízhomérsékletének értékével együtt változnak. Manapság a mérések szerint elsosorban a óceánok mélyénlévo víztömeg homérséklete no. Az utóbbi másfél évtizedben felszínen mérheto homérsékletek viszonyla-gos állandósága ne tévesszen meg bennünket, a melegedés egyre hevesebb.

Nem csak egyszeru átlaghomérséklet emelkedést hoz a világméretu felmelegedés, más, nagyobb veszé-lyek is fenyegethetnek bennünket. Bolygónk éghajlatát a levego és a víz körfolyamatai homérsékletikülönbségeket kiegyenlíto körfolyamatai alakítják ki. A felszíni meleg, a mélyvízi hideg óceáni áramla-tok összefüggo, mindhárom világtengert átfogó rendszert alkotnak. Meleg áramlatokkal - utolsó szakaszaa Golf-áram - a Csendes- és az Indiai-óceán térségébol igen tekintélyes homennyiség jut az Atlanti-óceánészaki medencéjébe. Ugyan a víz 4 Celsius fokon a legsurubb, de minél sósabb víz, annál alacsonyabbhomérsékleten lesz legnagyobb suruségu. Mivel az Atlanti-óceán vize a legsósabb, emiatt a Golf-áramegyre hulo felszíni vize surubb lesz, mint a mélyebben fekvo víz és ezért Grönland körzetében lesüllyedvedél felé áramlik. Megkerüli Afrikát és Ausztráliát, eljut aCsendes-óceán távol-keleti egyenlítoi övezetébe,és a Galápagos-szigetek körzetében tör a felszínre. Felmelegedve kelet felé kezd áramlani, Afrikát megk-erülve visszajut az Atlanti-óceán északi medencéjébe és ezzel az áramlási kör bezáródik.

Eléggé sérülékeny a világtengerek vízkörzése. Az El-Nino jelenség oka az, hogy a Csendes-óceánvízáramlási rendszere idolegesen megváltozik. Emiatt más lesz a párolgás rendszereés a felhok járása.Az El-Nino bizonyos szárazabb körzetekben árvizeket okozóesozésekkel, másutt, nedvesebb térségekbenpedig perzselo aszályt okozva pusztít. Európa éghajlatát is érhetik hasonló hatások.

Grönlandi jégrétegek mélyfúrással való vizsgálatából ismerjük, milyen volt az egyes évek átlaghomérsék-lete az elmúlt 110 000 évben. Alig pár évtizeden belül egy körzetben akár 6 Celsius fokos átlaghomérsékletemelkedés vagy csökkenés is lezajlhat. Sot a legújabb vizsgálatok szerint egy ilyen leállás egyszermárhat hónapon belül is bekövetkezett, jégkorszakba taszítvaÉszak-Nyugat Európát. Mindezek a nagyon erosváltozások a Golf-áram beindulásával vagy leállásával hozhatók kapcsolatba. Ha annyira felmelegednekaz északi területek, hogy olvadnak a jéghegyek és több a környéken a csapadék, akkor a tengervíz sótar-talma lecsökken. Emiatt a Golf-áram lehult vizének surusége is csökken, nem tud a mélybe süllyedni, ígya Golf-áram leáll, nem hozhat több meleget. Ha a lehulés következtében elindul a eljegesedés, megno a vízsótartalma, az áramlás újra megindul. Az elmúlt 110 000 évben az észak-atlanti térségben 20 ilyen nagyváltozás következett be. Az utóbbi 10 ezer évben a térség éghajlata meglepoen változatlan.

Az Antarktisz jegébol vett mélyfúrási minták szerint a fobb üvegház gázok suruségei az elmúlt 650ezer év alatt egyszer sem érték el a mai értéket. Ezek a vizsgálatok is megerosítették, hogy a szén-dioxid tartalom növekedése és a felmelegedés, akárcsak kétösszeláncolt fogoly mozgása, együtt járnak.Ha melegszik az óceán, akkora a benne oldott gázmennyiség, így a széndioxid mennyisége is csökken és azóceánból a légkörbe jutó széndioxid tovább növeli a bolygó homérsékletét. Az utóbbi 50 év során a légkör-ben lévo széndioxid mennyisége kétszázszor gyorsabban növekedett, mint azosmaradványi tüzeloanyagokelégetésének elkezdése elott bármikor.

Erosen melegszik a sarkvidék. Mivel az Egyenlíto és az Északi-Sark közötti homérséklet csökken, akettojük közötti homérséklet különbséget kiegyenlíto légáramlatok, szelek természete is változóban van.Emiatt változik az éghajlat. Egyre gyorsabban olvad az Északi-Sark jege, és akár pár évtized, legrosszabbesetben pár év alatt is eltunhet. Ekkor gyorsul majd fel a kiegyenlíto légáramlatok átrendezodése, amelyeloreláthatólag pár évtized alatt lezajlhat. A felfelé áramló, a sarki tengereket melegíto tengeri áramlatok ésa meleg levegot az eddigitol különbözo módon felfelé szállító szelek hatására nemcsak Angliában, hanemakár Skandináviában is megjelenhetnek a pálmafák. De addigegyre szélsoségesebb idojárási ingadozá-sokra kell felkészülnünk, elsosorban tavasszal ésosszel. 2013 tavasza Európában heteket késett, 2014-benhetekkel korábban érkezett meg hozzánk a tavasz.

Annál gyorsabban no az északi félteke átlaghomérséklete, minél északabbra fekszik az övezet. Márelkezdodött az örökké fagyott szibériai mocsarak kiolvadása. Ha ez folytatódik, hatalmas mennyiségumetán jut a légkörbe. Mivel a metán üvegházhatása a széndioxidé 23-szorosa, légkörbe jutása gyorsítja azüvegházhatás növekedését és így a felmelegedést. A metán 10-15 éven belül, széndioxiddá alakulva bomlikki a légkörbol.

94

Míg a tudósok nagy többsége szerint az ember felelos a felmelegedésért, van egy, az éghajlatkutató sza-kmán kívüli kisebbség, elsosorban földtanászok, akik szerint ember nélkül is volt mársokszor felmelegedésés ma sem miattunk emelkedik a a bolygó átlaghomérséklete. Ez tudományos vita, csak most igen nagya gazdasági tétje. Emiatt a széndioxid kibocsátásáért elsosorban felelos gazdasági ágazatok, mint a faipar,olajipar és a vegyipar, foleg az USA-ban mindent megtesznek, hogy lejárassák a felmelegedést emberitevékenységre visszavezeto tudósokat. De azt is tudnunk kell, hogy hatalmas ipari háttér áll az utóbbiakmögött is,oket a megújuló energiákat fejlesztok és az atomipar támogatja.

Bonyolultabb jelenségek, mint az üvegházhatás, az ózonlyuk vizsgálata, igen összetett módszereketkövetel, nagyon nehéz számításokat kell végeznünk. Nemarányos módon viselkednek, kaotikusak a jelen-ségek, gondoljunk a pillangó hatásra. Kényes feladat a jóslás, újabb tényezok, vagy a meglévok pontosabbfigyelembevétele jelentosen módosíthatja az eredményeket. Ezért 100%-os megbízhatóságú eredményekkövetelése vagy ígérése felelotlenség. De tudjuk, hogy a szervezodo rendszerek egyensúlyi állapota, ilyenállapotban van most a földi éghajlat, meglehetosen törékeny. Ha egyetlen jellemzo is megszalad, mint mosta széndioxid, kiszámíthatatlan, mi történhet. Bár a bizonyítékok nem száz százalékosak, nem várhatunkmég néhányszor tíz vagy akár száz esztendot, hogy végleges, pontosnak elfogadható eredményekre juthas-sunk. Egyetlen környezetünk van, nem lehet vele kísérletezgetnünk. Ne áltassuk magunkat, a jelek eléggéegyértelmuek. Persze kényelmesebb lenne az egészet a ránkkövetkezo nemzedékek vállára rakni, oldjákmegok, úgyis igazából nekik lehet nagyobb bajuk belole, lényegében ez az USA álláspontja. De nem kock-áztathatunk, cselekednünk kell. Lehetoleg meggondoltan, nehogy a védelminek szánt lépések még nagyobbkárt okozzanak.

Csak annyit mondhatunk nagyobb biztonsággal, hogy minél kisebb lesz az üvegházhatás, annál valószínubb,hogy fennmarad a jelenlegi, 10 ezer év óta nagyjából változatlan európai éghajlat. Ezért minden tolünk tel-hetot meg kell tennünk azért, hogy széndioxid kibocsátásának csökkentésével gyengítsük az üvegházhatást.Joggal feltételezhetjük, ha sikerül a homérséklet növekedését lassítani, akkor nagyobb lesz az esélyünkarra, hogy bolygónk és térségünk éghajlata viszonylag változatlan marad, és a földmuvelésen alapuló éle-trendünk fennmaradhat.

Ózonlyuk. Világméretu összeomlással fenyeget a Föld élovilágát óvó ózonréteg pusztulása is. Az ózon-réteget körfolyamat hozza létre és tartja fent. Ózon úgy keletkezik, hogy az ultraibolya sugárzás nagyobbenergiájú része felhasítja a kétatomos oxigénmolekulákatés az így keletkezo oxigénatomok kétatomosoxigénmolekulákkal találkozva ózonná egyesülnek. Majd azózonmolekulák elnyelik a kisebb energiájúultraibolya sugárzásokat. Így az ózon létrejötte és létezése egyaránt szerepet játszik az ultraibolya sugárzáselleni védelemben.

Ám az emberi tevékenység által kibocsátott freon gáz feljutaz ózonrétegig és bontja az ózonmolekulákat.Mielott kibomlana a légkörbol, egyetlen freon molekula ózonmolekulák ezreit bontja le. Emiatt az élokrekáros kis energiájú ultraibolya sugárzás erossége növekszik, az ózonpajzsnak nevezett ózonrétegen lévolyuk mérete no, mind a déli, mind az északi féltekén. Mivel a freonkibocsátás nagyban lecsökkent, azózonréteg pár évtizeden belül újra ép lehet.

Elpiszkolódás. Nemcsak a felmelegedés, hanem számos más, bolygónk felszínének egészét érinto hatássújt bennünket. Ilyen csapás a levego és a világtengerek szennyezése. Nem tekintheto csak egyes vidékek,országok ügyének. Egészen máig a tengereket, világtengereket az emberiség nagy közös szennyvízderítokéntkezelte. Folyók, folyamok hordják beléjük szennyezett vizeiket és a hajókról, tengerparti településekrol,ipartelepekrol is jut mocsok a vizekbe. Már a háborítatlan déli tengerek vize is mutatja az ember felelotlen-ségének következményeit. Nemcsak a habokon úszó muanyag szemét, hanem a víz iparilag gyártott veg-yületekkel való szennyezése is észlelheto.

Kevésbé ismert, mennyire el van szennyezve az Északi-sark vidéke. Már az elso felfedezok meglepvetapasztalták, hogy piszkos a sarki hó. Felette átrepülve, magam is láthattam, szürke felhok, rétegek lát-

95

szanak mindenfelé. Miután magasba emelkedik a légáramlatokkal, Európa, Észak-Amerika, Japán leveg-ojének piszka mind észak felé szál és ott csapódik le. Mivel gyorsan olvad a sarki jégtakaró, a piszok,szennyezés mind a tengerekbe kerül, veszélyeztetve azok élovilágát.

Több mint kétszáz egészségre káros vegyület jut a tengeri élo szervezeteinek, így a halak táplálékáulszármazó élolények testébe. Végül a szennyezodések tekintélyes része az ember által is fogyasztott nagyobbtestu tengeri élolények testében halmozódik fel. Így kerül az eszkimók táplálékába. Ezért a világon agrönlandi eszkimók és általában az Északi-sarkvidék közelében lakók szervezetében kerül a legnagyobbmennyiségben ipari vegyület és gyomirtó. Annyira sok, hogypéldául az anyatej és a grönlandiak teste azEU-szabvány szerint veszélyes hulladéknak minosülne. Emiatt az eszkimók között jóval több a fogyatékos,sokan halnak meg rákban és a hormonhatású szennyezodések miatt kétszer annyi eszkimó leány születikmint fiú. Ma a világon Grönlandban a legmagasabb a nok aránya.

Egy élményemet idézném fel, amely mélyen megérintett. Többmint húsz évvel ezelott látogattuk megBerlin Dahlem városrészének növénykertjét. Nem a káprázatosan gazdag gyujtemény, az üvegházak csodáirendítettek meg, hanem az a kb. hektárnyi rét a kert közepén,amely a térség eredeti állapotátorizte meg.Nyáron jártunk ott, csaknem derékig ért a fu, virágzott a rengeteg sok virág, mászkáltak a bogarak, rep-kedtek a lepkék. Alig száz éve így nézett ki a vidék. Ma ko és beton mindenütt, rét csak a növénykertközepén található.

A világméretu válság mélyebb okai. Az elso ipari forradalom kezdete óta hatványszeruen nonek a azember által megmozgatott anyagmennyiségek. Az emberi eredetu anyagáramlás magában foglal építkezéseket,bányászatot, a víz, levego, olaj, gáz és szén használatát, ipari, mezogazdasági és erdogazdasági termelést,melléktermékek, mint a széndioxid kibocsátását, hulladékés szemét keletkezését. Azaz mindenféle, azemberi tevékenységhez kötodo anyagátalakulást, mozgatást.

Ahogyan termelünk, - itt most elsosorban az ipari forradalom utáni idoszak jellemzoire gondolhatunk,-nem illik a természetes körfolyamatokba. Összefoglalva azember természetre gyakorolt hatását, energiáthasználva nyersanyagból hulladékot, szemetet állít elo. Kivonja a nyersanyagokat a természetbol és aszemetet oda ömleszti vissza. Egyre több a vegyipari hulladék és a muanyag szemét, amelyeket természetesöntisztulási folyamatok egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan tudnak feldolgozni. Mindez csak egyhatárig folytatódhat, lásd a 2.3. szakaszt. Egy szervezodo rendszer mindenképpen emészti környezetét.Ha a környezet valamilyen módon megújulhat, akkor nincs nagy baj, csak a helyi romlás okozhat idolegesválságokat. Ha viszont a roncsolódás nagyobb mértéku, akkor az szervezodo rendszer által létrehozottrend fenntarthatatlan. Vagy elpusztul a rendszer vagy javítva környezetéhez való viszonyát maga is erosenátalakul.

Míg az ember okozta anyagforgalom ma már összemérheto a természetes anyagáramlások mértékével,érdemes azt is megjegyezni, hogy a természet energiacseréivel összehasonlítva, a emberiség energiafo-gyasztása elhanyagolhatóan kicsiny. Nem maga az energiatermelés, hanem a velejáró anyagforgalom járulhozzá a környezeti válsághoz, az energiatermelés okozza a világ környezetszennyezésének 60-70%-át. Emi-att is elsosorban az energiafelhasználás csökkentésére kellene törekednünk.

Ránk emberekre a természet sérülése jelenti az igazi fenyegetést, és ha a világméretu felmelegedéstvissza tudjuk fogni, az élovilág egésze nem kerül komoly veszélybe. Ezért amikor a természet védelmérolbeszélünk, tudnunk kell, ez alapvetoen önmagunk védelmét jelenti. Nem csak a növények és állatok sz-eretete és kímélése foglaltatik bele a természetvédelem kifejezésbe, hanem az is, hogy ne terjeszkedjünkgátlástalanul a természet, más élolények rovására, ne pusztítsuk annyira a természetet, hogy az már nekünkembereknek is ártson. Saját érdekünkben kell természetes környezetünkre vigyázni, annak egyensúlyátóvni. Ha ezt nem tesszük, életünk minosége jelentosen romlik és akár ki is pusztulhatunk.

Sérül ugyan a természet amiatt, amit elkövettünk ellene, deezt kiheveri. Még a beton sem örök,készítése után pár évtizedig még szilárdul, majd porlani kezd, lásd 5.5. fejezetben. Eltunik majd a muanyagis, mert a törzsfejlodés törvényeinek megfeleloen sorra megjelennek a különbözo paránylények (mikroor-ganizmusok), amelyek muanyagot lebontó folyamatokból nyernek energiát. Pusztulásunk után néhány

96

százezer, vagy pár millió év elteltével bolygónk élovilága újrarendezodik, egyensúlya helyreáll. A ter-mészet történetét méro idotartamok millió, tízmillió, százmillió évesek. Ezért a természetet sújtó emberikártétel csupán múló jelenség.

Vannak olyan nézetek, miszerint az egész környezeti válság, az arról terjesztett hírek alaptalanok, tu-dományosan megalapozatlan vélekedések. Ez a felfogás komoly támogatást élvez az Egyesült Államokban.Nem véletlen ez, hiszen Földünk eroforrásainak legfobb pazarlója és világszerte a pazarlás legnagyobb ger-jesztoje épp az Egyesült Államok fogyasztói társadalma. Földünklakosságának kevesebb mint 5%-át teszikki ésok használják el a bolygó eroforrásainak legalább 25%-át.

10.2. Megszaladt fejlodés

A világméretu válság fo oka a népesség robbanásszeru növekedése. Ösztöneinkbe,mint tárgyaltuk azvan beírva, hogy szaporodjunk, és ha túl sokan vagyunk, akkor vándoroljunk szét, keressünk ember nemlakta területet. Mindezt tízezer éveken át megtehettük, áma 20. századra betelt a bolygónk, nincs hovamennünk. 20 éve még számos hallgatóm erre azt javasolta, hogy a szeméttol és a hulladékoktól, különösenaz atomeromuvek kiégett futoelemeitol úgy szabadulhatunk meg, hogy kilojük oket a világurbe, és máslakható bolygót meghódítva is terjeszkedhetünk. Manapságmár nem hallani ilyen megoldásokról.

Bolygónk népessége exponenciálisan no, mivel a születések száma a népesség pillanatnyi számávalarányos. Ez a növekedési pálya a népesség számának robbanásszeru növekedéséhez vezetett. Hasonlóannövekszik az emberiség egésze, mint a Szent-Máté szigeten arénszarvasok, lásd a 2.3. részt. Most csakemlítjük, erre késobb részletesebben kitérünk, hogy a népességi válság nem azt jelenti, hogy a népességgyarapodása mindenütt egyenletesen gyors. Nálunk és más fejlett országokban éppen a születések számá-nak visszaesése okoz gondot.

Ahogyan Malthus már csaknem kétszáz éve rámutatott, a népesség exponenciális növekedése súlyos fes-zültségek forrása. Ugyanis az élelmiszerek termelése nem no hasonló mértékben. Véges a Föld eltartóképessége,nem tételezhetjük fel, hogy akárhány embert élelmezni tud.Egyszeruen a természet nem tudja etetnia körülbelül 70 kg tömegu, vegyes táplálkozású lények tízmilliárdjait. Mint a 9. pontban tárgyaltuk, aszárazföldi növényzet által termelt tápanyag mintegy felét az emberiség használja fel. És még ez sem elég!Hatalmas mennyiséguosmaradványi tüzeloanyagot is fel kell használnunk, hogy fenntarthassuk a jelenlegiemberiség életrendjét. Végzetesen túlfeszített, megszaladtnak mondható az emberiség fejlodése.

Igen sokat pazarlunk, ez a világméretu válság másik meghatározó tényezoje. Követve a 80/20 szabá-lyt, lásd a 2.1. részt, bolygónk lakosságának 20%-a az eroforrások 80%-át használja fel. Egyben ez aztis jelenti, a népesség 80%-ának csak a javak 20%-a juthat. Ezegyszeruen a növekedéssel együttjáró je-lenség, az eroforrás, pénz, hatalom eleve oda kerül, ahol már van belole. Ez az egyenetlen felhasználás, agazdagok részérol a meggondolatlan, felelotlen pazarlás, a szegények oldaláról a nélkülözés és a nyomor,felmérhetetlenül komoly feszültségek forrása. Ellentétes az ember alaptermészetével az egyenlotlenség,lásd a 3.2. szakaszt. Az eroszak, a háborúskodás, az ezekkel járó pusztítások fo okát a szegények ésgazdagok között feszülo ellentétek alkotják. Amíg ez fennmarad, az eroszak és a háború nem tunik el.

Azért is fenntarthatatlan a jelenlegi életvitel, gazdálkodási rend, mert a nem megújuló eroforrások ésnyersanyagforrások használatára épít. Mulandóak a belso égésu motorokkal muködo gépek, gépkocsik,mezogazdasági gépek üzemeltetésének jelenlegi módszerei, legfeljebb pár évtizedig tarthatók fenn.

10.3. Eroforrásválság

Fordulópontjához érkezett a történelem. Ami a Húsvét-szigeten történt, kicsiben mutatja azt, ami mostbolygónkon egészén nagyban zajlik. Szembesülünk a pusztuló termoföldekkel, vízhiánnyal, kipusztítottfajok tömegeivel, kiirtottoserdokkel és az eroforrások fogyásával.

97

Ha megnézzük, egy mai ember mennyi eroforrást használ, megdöbbento számokat kapunk. Ha nézzükaz egy nap alatt elhasznált energia és az embert tápláló élelem táperejének (a napi 2500 kcal) arányát, azUSA-ban ez 100:1, az EU nyugati országaiban 50:1, Magyarországon 30:1, a világátlag 15:1. Erre úgyis szoktak hivatkozni, hogy az USA minden egyes polgárára 100 eroforrás rabszolga jut. Még hazánkbanis 30 ilyen eroforrás rabszolga szolgál minden egyes embert. Mindezt aosmaradványi eroforrások tesziklehetové. Emberi idomértéket tekintve aosmaradványi eroforrások nem megújulóak. Egy év alatt an-nyi koolajat, földgázt és szenet használunk el, amennyi a természetes folyamatokban évmilliók szervesüledékébol képzodik.

Ma az eroforrásszükséglet 86%-át azosmaradványi energiahordozók, a szén, az olaj és a gáz elégetéséveltermeljük meg. Atomeromuveink a világtermelés 6,7%-át, a vízeromuvek 6,8%-át, a többi eroforrás a 0,8%-át adják. Ám az elégetett szén, földgáz, koolaj örökre elveszett, nem pótolható.

Ha a világ teljes energiatermelését elosztjuk az emberiséglélekszámával érdekes adatokhoz jutunk.1945 és 1973 között az egy fore jutó termelés évente 3,45%-kal, 1973 és 1979 között évi 0,64%-kal nott.1979-ben csökkenni kezd évi 0.33%-kal. Ha ez így folytatódik, 2030-ra az egy fore jutó energiatermelésa világon az 1930-as szintre csökken. Ez azt jelenti, az ipari társadalmak kora a történelemben az 1930-2030 közötti száz év. Már ma is számos jel utal az ipari társadalmak hanyatlására. 1969-ben szállt le azember a Holdra. Évtizedek óta meg sem kísérli az újabb odautazást. Nem terjedtek el a hangsebességnélgyorsabban repülo utasszállító gépek, a Concorde 2003 októberében repült utoljára. Most a 21. századmásodik évtizedében a kifulladás jelei mind szembeötlobbekké válnak.

Koolaj és földgáz. Az olajkészletek feltárása a 20. század harmincas éveiben vett lendületet és a leg-nagyobb olajmezoket a hatvanas években tárták fel. De a hetvenes évek közepeóta felfedezett új készleteknagysága csökken. Annyira, hogy a kilencvenes évek eleje óta már alig tárnak fel új lelohelyeket. Azótaa bejelentett új készletek többsége a már ismert olajmezok nagyobb kiterjedésének, nehezebben feltárhatórészének felel meg. Jó, ha új módszerekkel készleteket tudunk lelni. De ez ahhoz hasonlít, mint amikormeg tudjuk találni a tut a kazalban. Attól az csak tu marad.Másik hasonlattal hiába a sok új és egyre jobb,halakat felderíto és halászó eljárás, ha a tóban már alig maradt hal.

Ahogy fogy a koolaj, úgy kell egyre több koolajat elhasználni magához a kitermeléshez. 1930-ban 100hordó olaj kitermeléséhez elég egyetlen hordó olaj energiája kellett, ma az USA-ban egy hordó ráfordításá-val már csak 10 hordónyi olaj termelheto ki. Ez a mennyiség hamarosan hirtelen csökkenni kezd, amitovább mélyíti a világggazdasági válságot.

Elsosorban a jó minoségu, üzemanyagok gyártásra alkalmas koolajból, a könnyuolajból van hiány, ne-hézolajból volna elég. A könnyuolaj tömegösszetétele átlag 14% hidrogén, 86% szén. Ez a nehézolajraátlag 10% hidrogén, 84% szén, a maradék 6% szennyezonek minosülo kén, oxigén és nitrogén.

Az olajmezorol kitermelt olaj hozamgörbéje haranggörbe. Egy átlagos olajmezorol kb. 40 éven keresztülbányászható olaj, azaz a haranggörbe csúcsa húsz évnél van.Eleinte könnyebb és olcsóbb a termelés, merta mélyben lévo olajat a lenti gáz nyomása sajtolja a felszínre. De a gáznyomás az olaj kitermelése miattcsökken, ezért például tengervíz és széndioxid gáz mélybe nyomásával lehet a lenti gáznyomást növelni ésezzel az olajat a felszínre hozni. Ha már kibányászták a kitermelheto olajkészlet felét, azaz a haranggörbecsúcsán vagyunk, utána már nehezebb a kitermelés és a hozamok menthetetlenül csökkennek. Azaz a mindkevesebb olaj egyre költségesebben termelheto ki. Óvatosan kell felszínre hozni az olajat. Ha adott ido alatttöbbet vesznek ki, mint szabadna, akkor az egyébként kinyerheto mennyiség jó része odavész, a mélybenmarad.

A könnyuolaj készleteinek szukössége miatt 2000 óta nincs lehetoség arra, hogy a világgazdaság erosebbennövekedjen. 2005-ben érte el a világ a könnyuolaj hozamcsúcsát. 2008 nyarára a koolaj hordónkénti ára147 dollárig kúszott fel. Mindez hatalmas megrázkódtatással járt és a 2008oszén kirobbanó pénzügyi, majdgazdasági világválság hatására csökkent a koolaj iránti kereslet és a koolaj ára rohamosan zuhant. De ezcsak a kereslet csökkenése miatti áresés volt, a gazdaság nem tudja a magasabb árat fizetni.

98

A földgázkészletek zsugorodása miatt az USA-ban elkezdtéka nehezen kitermelheto gázkészletek, apalagáz feltárását. Ehhez vízben oldott mérgezo, vízkészleteket tönkretevo vegyületeket kell a mélybenyomatni, ezek segítségével termelhetové ki a mezo. Bár a kitermelok azt állítják, a kitermelés veszélytelen,a benyomott vegyszeres víz nem juthat be a vízadó rétegekbe,ezt sokan vitatják, nem alap nélkül. Továbbá apalagáz mezokrol kiderült, jóval kevesebbet adnak a vártnál és a termelés kisebb földrengések sokaságávaljár együtt. Igen költséges a palagáz kitermelése. Jelenlegolyan sok palagázt termelnek ki az USA-ban,hogy leestek a gázárak és jóval a kitermelési költségek alatt vannak. Csak a befektetok pénze tartja fent azüzletet. Emiatt a képzodo pénzügyi buborék mind jobban hízik, hamarosan kipukkanhat.

A palagáz és palaolaj kitermelése valamint az olajhomokbólkivont olaj eloállítása jóval többe kerül,mint amekkora árat a világgazdaság meg tud érte fizetni. 2008óta azt tapasztaljuk, hogy a világgazdaságnem képes huzamosabb ideig 70-80 dollárnál magasabb hordónkénti árat fizetni a koolajért. De ez az ára palaolajat és olajhomokból kinyert olajat termelok nagy többsége számára nem kifizetodo. Ne tévesszenmeg bennünket a most igen alacsony olajár, ez csak átmeneti.Nem lehet az olajkutakat, különösen a palao-lajat adó kutakat egyszeruen leállítani, majd késobb újra indítani. Továbbá a palaolajkutak jóval hamarabbkimerülnek, mint a hagyományos olajkutak és a 2014oszén kezdodött olajáresés óta alig kezdenek újabbfeltárásokat. Arra sem nagyon kapnak hitelt, hogy a már elkezdett feltárásokat befejezzék. Még egy-kétévig, amíg termel a kút, üzemeltetikoket, így a tulajdonosok addig törleszthetnek az adósságaikból. Utánaaz olajár újra 100 dollár vagy akár jóval efölé emelkedhet, mert a hagyományos olaj kitermelése közbenegyre csökken.

Európa sincs sokkal jobb helyzetben. Kimerüloben vannak az északi-tengeri gázmezok. Oroszországföldgáz és koolajkivitelét inkább a távol-keleti országokba tervezi,az öregedo és gyengülonek látszó Eu-rópát magára hagyhatja, mert kedvezobb számára, ha inkább az erosödo Kínával kereskedik.

Atomenergia. Az atomero a korábbi évtizedek gazdaságossági számításai szerint túl költségesnek éskockázatosnak minosült. Sok évtizedes kutatómunka sem adott elfogadható választ arra, mi legyen a sorsaaz elhasznált futoelemeknek. Ezek hatalmas mennyiségu, igen erosen sugárzó hulladékot tartalmaznak.Megoldásként a hulladékok tartalmazó hengeres tartályokat 5 km mély fúrólyukakba való süllyesztése aján-lkozik. Kiderült az is, hogy az uránérc tartalékok is kimerüloben vannak. Ha több atomeromuvet építünk,könnyen meglehet, nem lesz urán az üzemeltetésükhöz.

Oroszország és az USA atomfegyvereinek részleges leszerelése egy ideig enyhített az atomeromuveküzemanyaghelyzetén, ugyanis a bombák atomtöltete üzemanyaggá alakítható. 2014-ig az USA atom-eromuvei futoanyagának 45%-a leszerelt orosz, 5%-a leszerelt amerikaiatomfegyverekbol ered, az ígytermelt villamos energia az USA szükségletének 10%-át teszi ki. Az utolsó orosz szállítmány 2013-banérkezett.

Fukushima. Fukusima balesetének részbeni oka az elhasznált futoelemeknek gazdaságosnak vélt, ámigen kockázatos tárolása. Tudni kell, hogy ezeket helyben,a reaktornak helyet adó épületben, annak a felsorészében, egy úszómedence szeru nyitott tárolóban, egymásra pakolva, vízzel borítva, a vizet keringetvetárolták. Egyrészt a víz elvezeti az elhasznált futoelemek által keltett hot, másrészt a futoelemek nem érin-tkezhetnek a levegovel, mert akkor burkolóanyaguk meggyullad. Mivel a reaktorépületekbe betört szökoártönkretette a keringeto szivattyúkat, a medencékben tárolt víz elforrt, a fedetlenné vált, levegovel érintkezofutoelemek burkolata égni kezdett, és azt ezt követo robbanások nemcsak az épületeket, azok födémétrongálták meg, hanem valószínu a tároló medencéket is. A f˝utoelemekbol kiszabadult sugárzó anyagok alevegobe valamint a hutésükre bejuttatott vízbe kerültek és kerülnek. Nemcsak a légkört, hanem a Csendes-óceánt is szennyezik. Három fukusimai reaktor sérült meg, ez év márciusában közölték az elso reaktorbelsejérol készült, röntgenképszeru felvételét. Az urántöltet nem látszik. Mivel a felvételen a tartály fenekenem látható, nem lehet tudni, hogy vajon a megolvadt urán a tartályban van-e még, vagy pedig az magashomérsékletu uránolvadék megolvasztva a tartály alját, a tartályon kívül lefelé tart az épület betonalapjábanvagy a hatalmas izzó tömeg már kijutott az épületbol és süllyed lefelé.

99

Eddig is hatalmas mennyiségu radioaktív szennyezodés került a Csendes-óceánba, de beláthatatlan ideigegyre több jut bele. Bár tömegét tekintve a szennyezodés elenyészo, de az élokben dúsul fel és igen kevéselég belolük végzetes hatásuk kifejtéséhez. Az áramlatok valamennyi világtengerbe eljuttatjákoket és ezis gerjeszti az óceánok halállományának pusztulását. Fukusima szennyezoi mára elérték az USA keletipartjait.

Fukusima reaktorait az USA-ban gyártották és számos ilyen régi építésu atomreaktorok üzemel amerikaivárosok közelében is. Ott sem oldották még meg, pedig már régen gondoskodni kellett volna a nyitott, vízzelborított tárolókban hutött futoelemek végleges tárolókban elhelyezésérol. Egy-egy reaktor tárolójában máraannyi sugárzó anyag halmozódott fel, melynek mennyisége összemérheto a sok éven tartó légköri atom-bomba robbantások alkalmával a Föld légkörébe került sugárzó anyag teljes mennyiségével. Ugyan nálunkEurópában nincsenek ilyen rendszeru futoelem tárolás, de elég, ha csak az USA-ban lesz a keringeto szi-vattyúk leállását okozó, huzamosabb ideig tartó áramszünet.

Más eroforrások. A jelenlegi napelemek, széleromuvek és más, megújuló energiaként hirdetett ero-forrás egyike sem képes átvenni a koolaj szerepét. Amikor a szén felhasználása elterjedtté vált, kb. 60éven belül alatt, 1900-ra a szénbol nyert energia mennyiségben és használhatóságának lehetoségeiben isfelülmúlta a fatüzelésbol nyert energiát és attól függetlenné vált. Hasonlóan, amint a szénnél alkalmasabbkoolajat szélesebb körben használni kezdték, a belole nyerheto energia kb. 60 éven belül, a 20. századközepére felülmúlta a fa- és széntüzelésbol származó energiát és azoktól függetlenné válva is alkalmas volta növekvo népesség igényeinek kielégítésére. Viszont sem a földgáz, sem a széleromu és a napelem ésmás hasonló, megújulónak nevezett eroforrás egyike sem alkalmas a szén és koolaj helyettesítésére és csakezekre támaszkodva tudjuk használnioket. Ahogy fogy a koolaj, sokan jobb híján a szénhez térnek vissza.

Hazánkban nagyon jó lehetoségek volnának arra, hogy a föld mélyének hojét felhasználhassuk. Ugyanisa Kárpát-medence alatt földkéreg erosen töredett, el van vékonyodva és szinte bárhol fúrva hoforrásoktörnek a felszínre. De a mélyben lévo forró víz energiájának fenntartható módon való felhasználása mégnagyon sok kutatómunkát igényel.

Az osmaradványi eroforrások elégetésekor felszabaduló széndioxid hozzájárul az üvegházhatás növekedéséhezés az éghajlati változásokhoz. Ennek következményeit szinte az egész világ nyögi. Ezért a jármuvek ha-jtómuveit hidrogén üzemanyaggal volna jó üzemeltetni, ekkor ugyanis égéstermékként vízgoz képzodne.De a szükséges hidrogént is elo kell állítani valahogyan. Hidrogént jelenleg csak a már fent felsorolt ero-források felhasználásával gyárthatunk.

10.4. Emberi válság

Helyi és világméretu környezeti és eroforrás válságok mellett emberi válságjelenségekkel is szembesülnünkkell. Most a munkaválsággal, az oktatás válságával, a népességrobbanással illetve népességcsökkenéssel,az elöregedéssel, egészségi állapotunkkal, a járványok veszélyével és a kábítószerkérdéssel foglalkozunk.

Munkaválság. A munka termelékenységének magas szintje a felhasznált óriási mennyiségu eroforrásonalapul. Nagyon kényelmesen élünk, mert a termelomunkát szinte mind gépek végzik. Termelobol egyrekevesebb van és mind kisebb a becsülete. Mai világunk nem a földmuvelo és állattenyészto gazdáké, sema fúró-faragó ügyes kezu embereké. Kivesznek azok, akik sok mindenhez értenek, mindent meg tudnakcsinálni. Mára a szerelok nagy többsége is úgy javít, hogy nagyobb részegységeket cserél. Míg régebbentörekedtünk arra, értsük, mi hogyan muködik, a mai tudás foleg gombok nyomogatására szorítkozik. Vé-gletekig no a szakosodás. Igen kevés embernek van rálátása szélesebb területre.

Ám a nagyfokú gépesítettség, eros szakosodás és tömegtermelés miatt a munkahelyek nagy többségeegyhangú tevékenységet igényel. Ezekhez nem vagy alig kellszakértelem és csak képzetlen, betanított

100

munkásokra van szükség. Ezeknek elég csupán néhány egyszeru ismétlodo tevékenységet, mozdulatot el-sajátítani. De a szereloszalagok mellett végzett munka embertelen. Ugyan nem kellkapkodnia a dolgozók-nak, nincs viszont egyetlen szabad másodpercük sem. Mind a gyártásban, mind az értékesítésben dolgozókegyaránt betanított munkát végzo embergépekké és egyúttal boldogtalanokká válnak.

Csak a dolgozók kis részének jut embernek való tevékenység.Egyrészt azok vannak jobb helyzetben,akik közvetlenül embertársaikkal foglalkoznak vagy természetközelben tevékenykedhetnek. Rajtuk kívül azembernek való alkotó, teremto munka a muvészek, tudósok és a feladatukat élvezettel végzo jó szakemberekéletét teszi teljessé. De ezek a munkavállalók csak kisebb részét alkotják, a többség az embert felorloegyhangú tevékenységre kényszerül.

Mivel annyira erosen megszervezetté, gépesítetté válik minden, ami azzá teheto, értheto, hogy nincs elégmunkahely. Mind több ember válik feleslegessé. Vagy elbocsájtják, vagy munkához sem jut. Munkahelyetfoleg a kereskedelemben és a szolgáltatásban teremtenek. Egyre fontosabbá válik a kereskedelem, mivelnem az eloállítás, hanem az eladás az igazán nehéz. Ezért a termelo terméke eladási árának csak töredékétkapja meg. Az ár többi része az értékesítési láncolat fenntartására és az adókra fordítódik. Az adók azállam, a közszolgálat költségeit fedezik.

Ahhoz, hogy legyen munka, számtalan olyan új szolgáltatás,feladat jelenik meg, melyek nélkül a tár-sadalom igazán jól meglehetne. Intézmények, vállalkozások sokasága alakul, melyeknek nincs lényeges ésvalóban szükséges feladatuk, csak egymást dolgoztatják. Ha egyszerre megszünnének, senki sem hiány-olná oket, csak a munkájukat vesztok. Gondoljunk a Húsvét-sziget szobrain dolgozó hatalmas szerveze-tre, bányászok, kofaragók, kötélverok, szállítómunkások csoportjaira és a munkájukat szervezo vezetotestületekre.

Oktatási válság. Nagyon összetett, a társadalom egészét átfogó feladat a jövo nemzedék nevelése, ok-tatása. Ezért nem lehet gépiesen, csak egy-egy vonatkozását kiemelve javítani, a hangzatos új módszerek,’reformok’ nem sok jót hozhatnak. Mivel a gyermek és a fiatal leginkább emberi példákon, mintákonkeresztül tanul, a társadalom jövojének kulcskérdése, hogy a tanárok és foleg a kisebbekkel foglalkozótanítók a társadalom legkiválóbb személyiségei közül kerüljenek ki. Viszont a csak a mával törodo tokésrendszert nem érdekli a jövo. Azokat fizeti meg jobban, akik a pénz és a hatalom világát szolgálják. Emiatta tanítói, tanári pályákra, kivéve néhány nagyon elszánt személyiséget, nem a legjobb képességu, leginkábbalkalmas személyek kerülnek.

Másik nagy gond, hogy a piacgazdaság nem becsüli meg az embert megtartani képes emberi tulajdon-ságokat, mint a mértékletesség, önkorlátozás, öntudatosság. Felesleges számára a muveltség és bölcsesség.Igazából csak a kevés kiváló szakemberre van igénye, akik a kapott feladatot teljesítik, ám nem kérdeznek,mit miért teszünk. Továbbá gépemberként élo, csak dolgozó és vásárló tömegek kellenek. Ez is züllesztianevelést és az oktatási rendszert. Mivel nagy a munkanélküliség, a felsooktatás is az ellene való küzdelemegyik eszközévé vált. Arra ösztönzik a felsofokú oktatási intézményeket, hogy egyre több hallgatót ve-gyenek fel és igyekezzenekoket minél tovább ott tartani. Inkább hallgatók legyenek jópár évig, mintmunkanélküliek.

Nem csoda, hogy már hazánkban is alig végez fizika, matematika és kémia tanár, pedig egyre kere-settebbekké válnak. Tekintve a tanintézmények teljesítményét, a végzosök évrol évre kevesebbet tudnak.Rohamosan csökken a muveltség és a tudás szintje, az emberek mind kevésbé képesek tájékozódni és ahelyzetet értékelni és egyre befolyásolhatóbbakká válnak.

Népesedési válság.Akkor van egyensúlyi állapotban a népesség, ha egy átlagos no életében két gyer-meknek ad életet; egyet a maga, egyet a gyerekek apja utódaként. Azt adja meg a termékenységi mu-tatószám értéke, hogy az adott népességben a nok az életük során átlagosan hányszor szülnek. Mivel kb.minden tizedik házasság meddo, a szülni képes noknek átlagosan kettonél több gyermeket kellene szülni,hogy a népesség ne csökkenjen. Kívánatos termékenységi mutatószámnak 2,2-t tartják, azaz minden tizedik

101

szülésre képes nonek három gyermeket kell szülnie, ha a többi szülni képes no egyenként két gyermeknekad életet. Tekintetbe véve, hogy sokan csak egyetlen gyermek szülésére vállalkoznak, általában az lennejó, ha fiatal párok három gyermek felnevelésének szándékával házasodnának össze. Ha a termékenységimutató nem 2,2 körül mozog, a társadalom jövojét válságok fenyegetik.

Bolygónk lakossága nagyon gyorsan no. 1930 és 2000 között a világ népessége megháromszorozódott,6 milliárdra nott. Jelenleg több mint 7,3 milliárd ember él a Földön. Egyetlen napon 370 ezer ember születikés 160 ezer hal meg, így a napi növekedés 210 ezer ember. Ez utóbbi adat pár évvel ezelotti.

Annak ellenére gyarapodik ilyen gyorsan a népesség, hogy a világ országainak már csaknem felében,közel száz országban a mutatószám 2,2 alatt van. Ugyanis azon országok többségében, ahol az utóbbiévtizedben esett 2,2 alá a mutatószám, mint Kínában például, a lakosság átlagéletkora elég alacsony ahhoz,hogy a népességük még akár évtizedekig növekedjen. Ha pediga világ egyéb országait nézzük, nem ritka a4-5-ös vagy a még ezt is meghaladó mutatószám. Nagyobb termékenység a szegényebb országokat jellemzi.Legnagyobbak az értékek a Szaharától délre fekvo országokban. Az utóbbi három évtizedben átlagbanháromszor akkora sebességgel no a szegényebb országok népessége, mint a gazdagabbaké.

Jelenleg a világon, foleg a túlnépesedo szegény országokban több mint egymilliárd ember éhezik. Nem-sokára, a zöld forradalom kifulladása és az olajárak emelkedése miatt, a túlnépesedo szegény országokÉszak-Korea sorsára juthatnak. Akik éheznek, könnyebben válhatnak járványok áldozataivá.

Népességcsökkenés és elöregedés.Láthatjuk a fejlett iparú országok adatait vizsgálva, hogyaz európaiországok nagy többségében és a gazdagabb országokban másutt is, a termékenységi mutató 2,2 alatt van.Ezekben az országokban a világ népességének közel fele él. Számos európai országban, így hazánkban,a korábbi Szovjetunió felbomlásakor keletkezett államok többségében, Japán és a gazdagabb kelet-ázsiaiországok jó részében a termékenységi mutató 1,5 alatt van. Ez már vészes népességfogyást jelez, amiszámos országban el is kezdodött. Hazánkban a lakosság csökkenése már hosszú évek óta tart. 2028-2032között eljutunk odáig, hogy hazánkban feleannyi gyermek születik, mint ahányan meghalnak.

Ha a termékenységi mutatószám huzamosabb idore 2 alá kerül, azzal jár együtt, hogy a népességöregedni kezd. Népességének öregedése, sot fogyása nem csupán Magyarország gondja. Magyarországhelyzete viszont súlyosabb, mint a többi európai államé. Európában eloször hazánkban süllyedt a ter-mékenység a megújulási szint alá és nálunk az elöregedés is 10-15 évvel korábban kezdodött mint má-sutt. A hasonló gondokkal küzdo nyugat-európai országok népességének jellemzoi, foleg a bevándorlásnakköszönhetoen, nem annyira kedvezotlenek mint a mi adatsoraink. Magyarországról korábban inkább csakkivándoroltak, számottevo bevándorlásról csak az utóbbi 25 évben beszélhetünk.

Felmérhetetlenül súlyos gondok sokaságát hozhatja magával a népesség fogyása. Öngerjeszto a folya-mat és egy ido után visszafordíthatatlanná válhat. Egyrészt a társadalom elöregedése egyre súlyosabb ter-het rak a fiatalabb nemzedékek vállára. Gyermekeik nevelésemellett egyre több öreg tisztességes megél-hetésérol kell gondoskodniuk. Másrészt az idosebb nemzedékek viselkedése, mármint hogyok sem vállal-tak annyi gyermeket, amennyi a népesség fennmaradásához szükséges lett volna, akarva-akaratlanul mintátad arra, hogy a fiatalok hogyan könnyíthetnek magukon, mint élhetnek kényelmesebben. Úgy, hogyok iskevesebb gyermeket nevelnek fel. Mindezt tehetik a máról holnapra élo, a társadalom távolabbi jövojévelkevésbé törodo idosebb emberek készséges egyetértésével. Annál erosebb a gyermek születésétol valófélelem, minél kevesebb jön belolük a világra. Egy öregedo, fogyó társadalomban az együvé tartozás ésközteherviselés érzése csökken. A szavazók meghatározó többségét az öreg vagy öregedo népesség tesziki, akik értheto módon, hátralévo éveiket jobban szeretnék eltölteni. Nincs aki a gyermekeket képviselje.

A gazdagabb országok népesedési válsága és a szegény országok népességének növekedése egyre inkábba nemzetközi viszonyok meghatározó tényezojévé válik. Kézenfekvo módja a válság kezelésének a beván-dorlás elturése, illetve serkentése. De a bevándorlás súlyos válságok forrása, ha egy ido után kiderül, hogya bevándorlók nem akarnak vagy nem képesek a befogadó társadalomba beolvadni. Továbbá a befogadóország polgárai sem fogadják beoket igazán.

102

Egészség és környezet.Tárgyaltuk a 3.2. pontban, hogy szervezetünknek megfelelo természetes életmóda gyujtögetés és vadászat. Emiatt az egészséges életmód kellékei a szabad levegon való tartózkodás, a sokmozgás, a változatos étrend és a pezsgo közösségi élet. Hiányuk betegségekhez vezet. Muvi környezetünksok, egyelore kiszámíthatatlan hatást gyakorol ránk. Már tudjuk, számos háztartási vegyi anyag, szép-ségápoló szer hormonhatású. Ezzel magyarázzák, hogy a fejlett gazdaságú országokban a férfiak ter-mékenysége pár évtized alatt erosen visszaesett, hímivarsejtjeik száma törtrészére csökkent. A természe-tidegen feltételeket az egészséges ember szervezete is csak rövidebb ideig viseli el maradandó károsodásnélkül. Valószínu, hogy a túlérzékenységtol (allergiától) szenvedok rohamosan növekvo számának oka atermészetidegen anyagokhoz alkalmazkodni nem tudó emberiszervezet.

Egészség és fogyasztói társadalom.A fogyasztói társadalmak népességének tekintélye része, becslésekszerint akár a fele szenvedhet lelki bajokkal kapcsolatos megbetegedésekben és függoségekben. A de-presszió és egyéb lelki betegségek, a lelki hátteru testi megbetegedések, mint a fekélyek jó része, az ivászatés egyéb függoségek rohamos terjedése mind arra utal, hogy ez az életforma nem embernek való. Torzultértékrendünk, pénzimádatunk boldogtalanná tett bennünket. Magunkra maradunk a gondjainkkal, hiszena többiek versenytársak és azt lesik, mit szerezhetnek tolünk, miképpen szedhetnek rá. Bennünk van aversengés ösztöne, de csak a legénykorban lévo férfiakat hajtja. Egyáltalán nem kellene élethossziglantartó, férfiakra és nokre egyaránt kiterjedo, állandó versengésnek, a vele járó örökös feszültségnek és bi-zonyítási kényszernek lennie. Együttmuködésre, békességre és szeretetre lenne szükségünk, de ezeknekigencsak híján vagyunk.

Párválasztás. Szólnunk kell a párválasztás természetes menetébe való durva beavatkozásról is. Mint a3.2. pontban tárgyaltuk, a természetes rendnek megfeleloen a versengo férfiak között a no választ, majdfelhívja magára a kiválasztott legény figyelmét. A férfi is azösztöneibe írt módon választ. Vonzóbb ahosszú, dús hajú no, mert ez az egészség jele, a beteg nonek ritkul és nem no rendesen a haja. Hasonlóanfehér embernél a szoke leány a vonzóbb, mert ez a fiatalságra utal. Gyerekként még világosabb a haj, deahogy telik az ido, egyre sötétebbé válik. Fontos a fiatalság, mert hiába egészséges a no, a korral egyreromlik az érett petesejt állapota, 35 év felett egyre kisebba fogamzás esélye, lásd a 3.2. pontban. Nem arrólvan szó, hogy a 35 év feletti no nem szülhetne szép és egészséges gyermeket. Ilyenkor arrakell gondolni,milyet szülhetett volna 20 évesen.

Amikor a nonek sikerült magához vonzani a férfit, és egymás közvetlen közelébe kerülnek, az összeil-lésük fokát a no orra jelzi. Ugyanis az immunrendszereiknek ki kell egészíteni egymást, hogy a születendogyermekeik egészségesebbek legyenek. Ha összeillenek, a no a férfi verejtékének szaganyagát vonzónak,ha nem, taszítónak érzi. A férfi orra a no fogamzásra kész állapotát észleli és a párja akkor válik igazánvonzóvá számára. A no ilyenkor ösztönösen olyan mozdulatokat végez, úgy öltözködik, hogy felhívjamagára a figyelmet.

A mai szépségipar a hajfestéssel, dúsítással, és a testápolókkal hatástalanná teszi a természetes kiválasztótényezoket. Különösen súlyos következményekkel járhat a fogamzásgátló pirulák használata. Ha szedioket,a no élettanilag olyan, mintha várandós lenne. Ennek megfeleloen a kedves, megbízható, gondoskodó férfitrészesíti elonyben. Ez akkor okozhat nagyobb bajt, ha egyik kapcsolatából úgy lép át a másikba, hogyközben szedi a fogamzásgátlót. Új párjával összeillonek találhatják egymást, évekig élhetnek együtt, deamikor elhatározzák, hogy végleg összekötik az életüket, váratlan fordulat történhet. Megbeszélik, haddjöjjön eloször a gyermek, majd azután összeházasodunk és a no elhagyja a fogamzásgátló szedését. Ekkorelofordulhat, hogy kezdenek elidegenedni egymástól, azt érezve, hogy a másik nem az, akit korábbanmegismertek. Más not lát maga mellett a férfi és csalódottá válik a no is. Bár éveken át szépen meg-voltak egymással, vége mindennek. Ezért, ha megismerkedésük fogamzásgátló szedéses állapotban történtés hosszabb távú közös terveik lennének, a pirulákat és a férfi testápoló szereit egy idore elhagyva jobbmég idoben ellenorizni, valóban egymáshoz valók-e. Továbbá, ha gyermeket szeretnének, és közeledik a

103

fogamzásra alkalmas rövidebb idoszak, jobb, ha a no elhagy bizonyos testápolókat, hogy a párja számáraépp a megfelelo idopontban válhasson még vonzóbbá.

Járványok. Nemcsak a rosszabb minoségu termékeivel rontja az iparosított mezogazdaság az emberéletesélyeit. A nagyüzemi állattartás egy nemvárt velejárója az, hogy kedvezo feltételeket teremtett olyanúj, igen veszélyes fertozo betegségek kialakulásához.

Fertozo betegségeink nagyobb részben háziállatokról emberre átkerült kórokozóktól származnak. Kialakulá-sukhoz az kellett, hogy egyrészt sok állatot tartsanak egymás közvetlen közelében, továbbá sok ember éljenegyütt valamint az, hogy az emberek az állatokkal gyakrabban érintkezzenek. Ezek a feltételek a már régótasurun lakott Kínában és a környékén lévo államokban teljesülnek. Rendre ebbol a körzetbol indultak ki azinfluenza járványok és söpörtek végig az eurázsiai földrészen. Az influenza a disznókat és szárnyasokatbetegíto kór és általában a disznóról kerülhetett át az emberre.

Mostanában a nagyüzemi baromfitartás növelte meg a madárinfluenza néven ismert kór terjedéséneklehetoségét. Amíg a szárnyasok természetes körülmények között,vagy a baromfiudvarban éltek, addig azinfluenza nem terjedhetett köztük annyira könnyen. Viszonta gazdaságosság zsúfoltabb tartást követel. Ezfelgyorsította a szárnyasok közötti influenza terjedését.A kialakult madárinfluenza törzsek az embert ismegfertozhetik és akár halálosan is megbetegíthetik.

Ha az eddig csak a szárnyasról emberre is átterjedo influenzavírus egy, az emberi influenzában ép-pen megbetegedett egyént fertoz el, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a beteg ember szervezetébena kétféle, egyébként rokon vírus összetalálkozik és örökíto állományuk összeolvad. Egyaránt mutathatjaaz így keletkezett új vírus a madárinfluenza embert halálosan megbetegíto és az emberi influenza fertozohatását. Ha ez azután a beteg környezetében megfertoz egy másik embert, világméretu járvány robbanhatki. Hidegebb évszakokban, amikor az influenza támad, ez a veszély minden évben aggodalomra adhat okot.Ilyen fertozés okozta az elso világháború végén kirobbant, spanyolnátha néven ismert járványt. Kétszerannyi, 40-50 millió embert ölt meg, mint maga az elso világháború. Ha ma egy ilyen járvány kirobbanna,a csaknem négyszeres népsuruség és az állandó utazás miatt sokkal gyorsabban terjedne. Elsosorban arosszul táplálkozó, az éhezéstol legyengült emberekre, azaz a szegény országok lakóira jelentene végzetesfenyegetést, akár milliárdnyi áldozatot szedve.

Az Afrika szegény országaiban pusztító Ebola járványra márvagy tíz éve elkészült az oltóanyag. Egyilyen oltóanyag gyógyszerré fejlesztéséhez évtizedes bevezeto munka és nagy anyagi befektetés szükséges.Így az Ebola oltóanyagából nem lett gyógyszer, mert a gyógyszergyárak számára a szegény országok nemszámítanak komolyabb piacnak.

Kábítószer . Történelmünket végigkíséri a bódító hatású szerek használata. Valaha a kábítószereket aközösség által szabályzott módon, ünnepek, vallási szertartások részeként fogyasztották. Ezért a rászokás,a kóros függoség nem alakulhatott ki. Eros volt a közösségi ellenorzés, a szereket a varázsló vagy a sámánadagolta.

Akkor válik igazán veszélyessé a kábítószer, ha a fogyasztószemélyisége bizonytalan, vagy az illeto ko-moly, feldolgozatlan lelki gondokkal küzd, és ezek miatt életunttá vált. Ilyen állapotban az ember könnyenrászokik a kábítószerre és nem tud attól szabadulni. Mindent megtesz, hogy hozzájuk juthasson és egyretöbbet fogyaszt belolük. Ezzel a személyisége még sérülékenyebbé válik és egy ido után jelentkeznek akábítószer fogyasztása okozta testi betegségek is. Európában a társadalmilag elfogadott kábítószer a szeszés a nikotin. Jól tudjuk, hogy a részegeskedo mennyire reménytelen helyzetbe kerül. Kiegyensúlyozottszemélyiségu ember nem vágyik a részegség bódulatára, nemis kíváncsi rá, milyen lehet az. Más kábítósz-errel sem kísérletezik, nem érdekli, milyen érzés lehetne például marihuanát szívni.

Foként a fiatalok számára jelent veszélyt a kábítószer, mert koruknál fogva hajlamosabbak szélsoségekreés kockázatos kísérletekre. Közülük is elsosorban a sérült személyiséguek az igazán veszélyeztetettek.

104

Hatalmas üzlet a kábítószerek tiltott kereskedelme, a világkereskedelem második legnagyobb üzletága,az elso a fegyverkereskedelem. Alapanyagainak termesztése a szegény országok számára lehetoség arra,hogy azoket gazdasági függoségbe taszító gazdag országoktól valamennyi pénz visszajusson hozzájuk.Nagyon is jelentos a szegény országoknak az így szerezheto jövedelem, ezért hatóságaik többé-kevésbészemet hunynak a kábítószer alapanyagok termesztése felett.

Óriási jövedelmekre tesznek szert a kábítószerüzlet kézben tartói és terjesztoi. Jó részét a pénzmosás-nak nevezett eljárással a gazdaság törvényes ágazataiba fektetik be. Pénzmosoda lehet például egy étterem.Tulajdonosa a bunözésbol származó pénzét az éttermébol származó bevételeként tünteti fel. Úgy fizeti azadót és a járulékokat, mintha az étterme tele lenne a vendéggel. Számos hazai befektetés erosen pénz-mosás jellegu. Nem csoda, hogy a kábítószer-kereskedelema nemzetközi bunözés melegágya. Hatalmaspénzösszegeivel az egyes országok gazdasági és politikai életét is képes befolyásolni.

Ha egy ország eléggé meggazdagodik, a kábítószer komoly veszélyforrássá válik. Elsosorban a fo-gyasztói társadalom jó körülmények között élo családjai kerülnek veszélybe. Nagyon sokat dolgoznak aszülok, a napi munka után fáradtan a TV elé ülnek, nincs idejük másra, így a gyermekükre, gyermekeikresem. Gyermekük boldogtalan, kiegyensúlyozatlan személyiség lesz, mert alapveto képességei a megfeleloszüloi törodés hiányában nem fejlodhettek ki. Nem sok minden köti az így felnott gyermeket a világhoz.Pénze viszont van boven, a szülei ezzel igyekeznek ellensúlyozni a meg nem adott törodést. Általábanaz ilyen gyermek válik kábítószer áldozatává. Baj tehát elsosorban nem magával a kábítószerrel, hanema fogyasztói társadalom egészével van. Értheto módon a szüleit hibáztatja a kevés figyelmet, szeretetet,nevelést kapott gyermek. Ebben igaza is van, deo nem tudja, hogy szülei is a rendszer áldozatai. Lázada gyermek a munka, vásárlás, képcsatornák nézése alkotta mókusguriga és a benne taposó szülei ellen ésesze ágába sincs a körbe belépni. Érzi, mennyire nem embernek való az egész hajsza és ez az oka annak,hogy élete reménytelenné vált.

Fel kell hívni a gyermekek figyelmét a kábítószer hatásaira,mert a fogyasztástól elrettento ismeretekvalamennyire hathatnak. De nem a felvilágosítás jelenti azigazi megoldást, hanem a megelozés, ez azemberhez méltó teljes életre nevelést jelenti. Akik a kábítószerre rászoktak, a lelkük mélyén tudják, mibementek bele, mi lesz a sorsuk. Tudat alatt éppen ezt akarják,a társadalomból való kilépést, a halált, mertaz életet érdektelennek, kilátástalannak érzik. Éppen ezért nehéz a kábítószerrol leszokniuk. Mivel akábítószer ki sem alakult, torzónak maradt személyiségeket roncsol, szinte reménytelen a feladat, hogya bajok gyökeréhez nyúlva ép emberré neveljük a nemtörodömség miatt elsorvadt lelku fiatalokat.

Ami a dohányzást illeti, ismertté váltak az amerikai dohányipar által pénzelt tudományos felmérésekeredményei. Ezek szerint, ha valakit 18 éves kora elott nem sikerül a dohányzásra rászoktatni, akkor késobberre jóval kisebb az esély. Ezért a dohányipar hirdetései elsosorban a fiataloknak szólnak. Ezek a hirdetéseka bizonytalan önértékelésu gyermekek számára a dohányzást a felnottséggel, a felnottek erejével, bizton-ságával, lehetoségeivel társítják. Holott pont az ellenkezoje igaz. Ha egy fiatal rászokik a dohányzásra, azépp annak jele, hogy messze áll a felnottség fo jellemzojétol, a lelki érettségtol.

10.5. Mai társadalmak

Ma az a társadalom számít sikeresebbnek, amelyik több eroforrást használ el, mint a többiek.

Az USA lazán csatolt társadalma. Az Amerikai Egyesült Államok rendszerének kialakulását a földra-jzi adottságok és az erosen egyedi történelmi elozmények tették lehetové. Jellemzo az újvilági letelepedéstörténete. Az elso telepesek 1620-ban a Mayflower nevu hajón érkeztek meg. Elsosorban a vallási üldözésekmiatt hagyták el Angliát. Londoni kereskedok pénzelték az utazást, a kölcsönt a telepesek az újvilági ter-mékekkel és az ott talált arannyal készültek törleszteni. November elején értek partot a mai USA észak-nyugati részén és a beköszönto kemény tél viszontagságait csak az indiánok segítokészségének köszön-hetoen élhették túl. Ezután a telepesek közösen kezdték a földet muvelni, de az erosebbek és fiatalabbak

105

igazságtalannak tartották, hogy a gyengébbek is ugyanannyit kapjanak, mintok. Nem eroltették magukat,mondván nem dolgoznak másokra, más családjára, gyermekeire és ajánlkozott az is, hogy aranyat találvafizethetik ki a rájuk jutó adósságot. Így a következo telet is csak az indiánok nagylelkuségének köszön-hetoen élhették túl. Ezután a kormányzó úgy döntött, hogy mindenki kap földet és saját maga felel aboldogulásáért. Ez vált az elso amerikai sikertörténetté. Hamarosan bovelkedtek élelemben és pár évenbelül kifizették az adósságaikat és szabad emberekké váltak. A hálaadás ünnepe, a Thanksgiving erre em-lékeztet, vendégül látták azoket korábban éhhaláltól megmento indiánokat.

Lazán csatolt társadalom az amerikai, más társadalmakhoz képest kevesebb összeköttetést tartalmaz.Az egyéni szabadság növelésének igénye érzodik az élet szinte minden területén. Emiatt az Egyesült Ál-lamokban a családi, rokoni kapcsolatok nem olyan szorosak,mint pl. Európában. Egy nagykorú amerikai,sok esetben messze a szüleitol, olykor ezer kilométerekben mérheto távolságban él. Könnyu költözködni, alakóhely - pénztárca és hitelképesség függvényében - tetszés szerint választható, nem jelent különösebbkötöttséget. A lehetoségek széles sorában mindenki adottságainak és igényeinek megfelelo életpályátválaszthat. Meghatározó példaképe az újat felismero, alkotó ember, aki ebbol meg is tud gazdagodni.

Mivel a legfobb érték az egyén szabadsága, mindenki maga tudja a legjobban, mi a jó számára ésebben nem szorul mások gyámkodására. A szabadsága tudatában lévo, azzal élni tudó amerikai polgár nemvalamely beavatási szertartás eredményeképpen válik szabaddá, hanem ezt a készséget gyermek és ifjúko-rban kell elsajátítania. Ezért már az alapfokú tanintézeteket, annak alsó osztályait is az egyéni szabadságkibontakoztatásának igénye jellemzi. Egyéniségét, önállóságát tiszteletben tartva nem lehet a gyermekettanulásra kényszeríteni, neveloi tekintélyek súlyával munkára fogni. Ez viszont azzal jár, ha nincs kedvehozzá, a gyermek nem tanul. Hacsak a tehetos szülei magániskolába nem íratják, ahol követelményekettámasztva tanítanak.

A gyermeki szabadság elveire alapozott tanintézményben a tanulók nagy többsége tudatlan marad. Bára gyerekek nem félnek tanítóiktól, tanáraiktól, nincsenekemiatt lelki gubancaik, a tudatlanság túl nagy árlehet a szabadságért. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Azok a tanulók ugyanis, akik tehetségesebbek,igencsak jól teljesítenek. Szinte mindenkinek lehet valamilyen egyéni adottsága, amelyet a saját és a közjavára érdemes volna fejleszteni.

A szabad tanintézményben az alkotásra képes tanulók igen hamar kiválnak a többiek közül. Képességeiketszabadon fejleszthetik, tagozatos osztályba kerülnek. Tanítóik értheto örömmel fogadják a tantárgyuk irántérdeklodo tanulókat, és tankönyvek, segédanyagok gazdag választékából egyéniségre szabott módon fejlod-het a diák tudása, képessége. Ha igazi tehetség, a szülok anyagi helyzetétol függetlenül akár az EgyesültÁllamok legjobb egyetemén is végezhet. Ahogyan közismert,az amerikai alap- és középfokú tanodák át-lagos színvonala mennyire gyenge, el kell ismerni, az Egyesült Államok elso vonalbeli egyetemei egybenvilágelsok is. Vezeto egyetemeik képzési szintje igen magas, oktatói testületük elsorangú, felszereltségükminden igényt kielégít. De az átlagos USA-beli egyetemek, amagyar foiskoláknak megfelelo intézményekképzési színvonala alacsony. Természettudományos oktatásuk színvonalát jól jellemzi, hogy az amerikaiak45%-a szerint a világot Isten az utóbbi tízezer év folyamán teremtette, így, a jelenlegi alakjára.

Ennélfogva az Egyesült Államok vezeto rétege tehetséges és a maga területén igen jól képzett. Bára vezeto réteghez való tartozás örökölheto, az oda való feljutás kiválasztási rendszere mentes a tekinté-lyelvtol, hubéri jellegu kiváltságoktól. Ez a vezeto réteg szervezi és alakítja az Egyesült Államok gaz-daságát, szellemi és állami életét. Az ide tartozó személyiségek körül szervezodo kisebb körök, cso-portosulások kölcsönhatása hozza létre a példátlanul gazdag és sokszínu szellemi környezetet. Ezek aközpontok a társadalmi hálózat meghatározó egységei. Jellegzetes amerikai sikerek a kimagasló egyéniteljesítmények, mint a találmányok, a kamrában bütykölt személyi számítógép, az egyetemi hallgatók általfejlesztett számítógépet vezérlo utasításrendszerek. Ezért az amerikai társadalmat a ragyogó egyéni teljesít-mények, a gyors alkalmazkodóképesség, az új tisztelete és elfogadása jellemzi.

Csupán arról kell gondoskodni, hogy a nagy többség, amely európai és távol-keleti mércével nézvetudatlan és muveletlen, elfogadja a népesség töredékének, a 4-5 százaléknyira teheto vezeto, az átlagnál

106

jóval gazdagabb réteg irányítását. Mivel ezek kiválasztási rendszere kiváltságoktól mentes, az amerikai tár-sadalom egészen hosszú ideig követte vezetoit. Mindezt segíti az amerikai nevelési rendszernek az a sajá-tossága, hogy nagyon nagy súlyt helyez a gyermekek személyiségének alakítására, az amerikai értékek be-fogadására. Akik képesek lennének a vezeto réteg irányításával szembeszállni, azokat az szinte észrevétlenülmagába olvasztja. A nagy többséget pedig úgy nevelik, hogy ne csak szót fogadjanak a gazdagoknak, hanemcsodálják, sot szeressékoket.

Végsosoron az egyenetlenség kirívó volta az amerikai társadalom fo gondja. Népességének nagy több-sége embergép, az eltompítás sikeres. Meg kell azt is említeni, hogy ma már egyes körzetek iskolái atehetséges gyermekek számára sem tudják az esélyeket biztosítani. Nemcsak a vezetoihez képest, hanemaz európai és távol-keleti mércével mérve is lehangolóan alacsony a lakosság képzettségének, általánosmuveltségének szintje. Ezen az idoszakonként fellángoló mozgalmak sem segíthetnek, hiszena társadalomalapértékének, az egyéni szabadságnak a megsértése lenne agyermekekkel szembeni, tanulásra kényszerítomódszerek alkalmazása. Ebben még szerepet játszhat az is, hogy a kiemelkedettek is igyekeznek fen-ntartani a számukra oly kényelmes állapotot. Ezért a nagy tömegek tudatlanságának mértéke, így példáulaz olvasásképtelenség szintje is no. További gond, hogy az alacsony muveltségi színvonal miatt az USAjelentos számú magas képzettségu külföldi alkalmazására kényszerül, elsosorban a természettudományosképzettséget igénylo területeken. Nagyon súlyos amerikai gond a lemaradottak kezelése. A kiszorultaklázongásai, az ezzel járó eroszak, a bunözés az amerikai életmód elkerülhetetlen velejárói.

Mára az USA népességének 1%-ának birtokába került az USA vagyonának több mint 40%-a és nekikjut a jövedelem 20%-a is. 2012-ben a felso 1% jövedelme 19,6%-al nott, míg a 99% -nak csupán 1%-kalnott a jövedelme. Ha az utóbbi harminc évet vizsgáljuk, az 1% jövedelmének növekedése pedig az 1 ezrelékgazdagodásának tulajdonítható. Övék a befektetések jövedelmének több mint 50%-a, és míg az egy ezrelékaz 1970-es évek felé az USA vagyonának 7%-át birtokolták, 2012-ben a részesedésük közel 22%-ra nott.

Szorosan csatolt társadalom . A szorosan csatolt együttélési rendszer jellegzetes példái a távol-keletiországok társadalmai. Alapértékük a közösség szolgálata.A sok ezer éven keresztül kialakult kínai élet-szemlélet meghatározó szerepet játszott a térség fejlodésében, Japán, Dél-Korea, Tajvan mai sikereiben.Túlnépesedett területeken, dacolva a gyakori természeti csapások fenyegetésével, nincs arra lehetoség, hogyaz egyén amerikai módon függetlenítse magát a többiektol. Szorosak a távol-keleti ember kötöttségei,szabadsága korlátozott. Ezeket a társadalmakat szorosan csatolt rendszerként érthetjük meg, mivel a tár-sadalom suru hálózódású és kötodései erosek. Náluk a családi, rokoni kapcsolatok ma is nagyon fontosak.Alapveto érték az idosek tisztelete, a rokonok megbecsülése. Bármi történjen az emberrel, nem maradhatmagára. Nem könnyu költözni, a munkahely változtatása ritkán fordul elo. A huség, legyen az család-hoz, munkahelyhez, lakóhelyhez ma is él. Meghatározó távol-keleti eszménykép az embertársaira alaposanfigyelo, munkahelyét, lakóhelyét és az államot önfeláldozóan szolgáló ember. A továbbiakban Japánnalfoglalkozunk.

Köztudott a japán emberrol, mennyire udvarias. Pedig, amit mi akként értelmezünk, jóval több, mintegyszeru udvariasság. A japán a találkozáskor tényleg komolyan érdeklodik a másik iránt. Ugyanis ahagyományos távol-keleti felfogás szerint, az általános rendezo elvnek megfeleloen, elobb-utóbb minden ahelyére kerül, semmi sem történik szándék és értelem nélkül. Ha valakivel találkozom, az is egy lehetoség,amivel élnem kell. Érdeklodöm a másik iránt és az is irántam. Ennek az eredménye nekem,neki, valakiharmadiknak, vagy sokaknak javára szolgálhat majd. Egy japánnak mindig figyelnie kell társára. Emiattaz átlagos japánnak sokkal jobb az emberismerete, mint az amerikaiaknak vagy európaiaknak. Ez az egyiktitka a japán üzletemberek sikereinek. Nagyon hamar felismerik, hogy akivel tárgyalnak, milyen ember,mik lehetnek a szándékai, és meddig mehetnek el az üzleti tárgyalás során.

Egyik legfobb feladata a távol-keleti embernek, hogy gyermekei megfelelo muveltséget kapjanak. Japánés a Távol-kelet alsó és középfokú tanodáiban a követelmények szintje határozottan magas. A japán gy-erekeknek 18 éves korukig sokkal többet kell tanulniuk, mint magyar társaiknak. Másodlagosak az egyéni

107

adottságok, a követelményeket mindenkinek teljesíteni kell. Sikeresen teljesíto társukat a tanulók meg-tapsolják, tudják, ha valaki eredményes, az hosszú távon mindenki javára válik. A tanítók és tanárok atársadalom leginkább megbecsült, tisztelt, fizetett tagjai közé tartoznak.

Nemzetközi összehasonlításban kiemelkedoen magas a sokat követelo tanodákban nevelt átlagpolgármuveltségi szintje. Ez a magas általános muveltség, a társadalmat át- meg átszövo sokféle összetartó eroegységes, elkötelezett népesség kialakulására vezetett.A távol-keleti társadalmak irigylésre méltó gaz-dasági sikerei a muvelt, megbízható, fegyelmezett, együttmuködésre képes és kész tömegeknek köszön-hetoek. A vezetés nem válik el a néptol az amerikaihoz hasonló mértékben. Ennek megfeleloen a lemaradot-takról sem nagyon lehet beszélni, a bunözés mértéke az európai és amerikaihoz képest elhanyagolható.

Kiemelkedoen jó a szorosan csatolt társadalom alkalmazkodóképessége. Gyorsan válaszol a külso vál-tozásokra. Igen hamar meghonosítja a másutt született találmányokat vagy akár intézményeket. Hatékonya magasabb fokú együttmuködést kívánó feladatok megoldásában. Az erosen csatolt társadalmak gyengepontja az, hogy az egyöntetuség miatt a személyiség, a kiemelkedo tehetségu egyéniség kibontakozásánaklehetoségei korlátozottak. Míg a matematikában tehetséges amerikai vagy magyar diák hamar tagozatososztályba kerül és azzal foglalkozhat, amiben tehetséges,addig hasonló japán társa azokra a tárgyakra kell,hogy összpontosítson, amelyekben gyenge. Így, bár ez a japán diák is matematika szakos egyetemi hall-gató lesz, összehasonlítva magyar vagy amerikai társával,mint egyetemista, gyengébben teljesít. Mivelbelole lesz a japán professzor, a japán felsooktatás gyenge. Míg 18 éves korig a képzés színvonala igen ma-gas, ehhez képest az egyetemek színvonala, amit igazából már az egyetemi tanárok egyénisége, eredetiségehatároz meg, alacsonyabb. A gazdasági fejlodés alapjaiul szolgáló nagy felfedezések, találmányok inkábbmásutt születnek meg.

Szorosan csatolt társadalmakon belül sokkal erosebb a verseny, mint a lazán csatolt társadalmakban.Ez utóbbiakban a verseny lényegében a vezeto rétegen belül zajlik, törvényes, néha törvényen kívüli es-zközzel. Szorosan csatolt társadalmakban a teljes népesség versenyre van kényszerítve, nemcsak a iskolák-ban, hanem a munkahelyeken is. Itt a verseny fo mozgatója az, hogy tudásom és erom legjavával aközösséget kell szolgálnom. Nem tehetek másként, mindenkiezt teszi, szégyen lenne lemaradnom. Ajapán tanulók között eloforduló öngyilkosságokat is az magyarázza, hogy a mércét átugrani képtelen gyer-mek nem tudja elviselni, hogy lemarad, miközben a környezetében mindenki más teljesít.

Lassan a japán társadalmat is fellazítja a tokés gazdasági rend. A japán nagyvállalatoknak adott sz-abadság, a tozsde mindenhatóságába vetett hit vezetett a fukusimai eromuvek végzetes balesetéhez. Egya földrengéshez közelebb lévo, szintén magánkézben lévo atomeromube nem törhetett be a fukusimainális erosebb szökoár, mert az vállalta a költségeket, felkészültek rá. Fukusimában azonban a társaság ma-gasabb osztaléka volt a szempont és emiatt ilyen magas szökoárra nem készültek fel. Pedig a térséget azutóbbi évszázadokban, nem egy, a jelenlegihez hasonló erosségu földrengés és szökoár sújtotta, legutóbb1923-ban.

Japán lassan 25 éve pénzerosödéssel járó válságba került és abból azóta sem képes kilábalni. Mindezjelzi, hogy a világazdaság egészének most kibontakozó hasonló válsága nem oldódhat meg könnyen.

Kína és India felemelkedése. Ma a nemzetek feletti nagyvállalatok anyaországai törekvéseik egy nemvárt, számukra súlyos következményével szembesülhetnek.A Távol-Keletosi muveltségu országait, közöt-tük Kínát és Indiát is bevonták a folyamatba. Ezekben az államokban, éppen szorosan csatolt jellegük miatt,a beillesztés nem a megszokott módon, a gyarmatosítás enyhébb változatának megfeleloen zajlott le. Nemsikerült az országokat a másutt jól bevált módszerekkel egy, a benyomulókat kiszolgáló, kiváltságos helyivezetorétegre és a kiszolgáltatott nagy többségre felosztani.

Kína mint parancsuralmi rendszeru, kommunista berendezkedésu ország nyitott kaput a világra. Igen jólképzett, tanulékony, fegyelmezett, ha kell igénytelen tömegei kiváló, nagyon olcsó munkaerot jelentenek.Csak a folyamat jelenlegi állását tekintjük át. Kína a világmuhelyévé vált. Feldolgozó ipara verhetetlen.Amerikai és Európa kereskedelmi hálózatai hatalmas tömeg˝u, jó minoségu, olcsó kínai terméket forgalmaz-nak. Amerika és Európa feldolgozó ipara a kínai munkaero olcsósága miatt nem bírja a versenyt. Iparágak

108

mennek tönkre, tunnek el a nemzetközi nagyvállalatok anyaországaiban. Üzemek sora települ Kínába. Eu-rópában is no a munkanélküliség és az állami költségvetések egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Hatalmasbevételeit Kína további fejlesztésekre költi és olyan mennyiségu amerikai államkötvénnyel rendelkezik,hogy bármikor gyors csodbe döntheti a végsokig eladósodó USA-t. Ám manapság Kína növekedése islelassult és megindult a Kínába települt üzemek visszaköltözése.

Mindennek ára van. Kína ötezer éven át, lásd a 5.3. részben, gondosan óvott környezete tönkrement,levegoje elviselhetetlen módon szennyezett, vízkészletét felemészti, termoföldjeit tönkreteszi.

Míg Kína a világ muhelye lett, India a feldolgozóipara fejlodése mellett elsosorban a nagyon magasanképzett és angolul kiválóan beszélo munkaerejével versenyképes. Egyre több amerikai felsofokon képzettamerikai szakember veszíti el állását, mert feladatát Indiában élo, az USA-beli fizetés töredékéért dolgozó,de a feladatot ugyanolyan jól megoldó indiai veszi át. Az állások ún. kihelyezése egyre nagyobb feszült-ségeket kelt az USA munkaeropiacán. Míg a II. világháború után az USA mennyiségben és minoségben,feldolgozóiparát és egyéb teljesítményeit tekintve szinte mindenben elso volt a világon, mára ennek vége.Míg 50-60 évvel ezelott o hitelezett mindenkinek, ma adósságból él. Közben, a zöld forradalom lásd a9.1 következményeképpen India népessége 1950 óta közel az ötszörösére nott, miközben a termoföldjeitönkremennek és a vízkészletei egyre szukösebbé válnak.

A Föld lakosságának nagy többsége átmeneti állapotú társadalmakban és szegénységben él. Mondanisem kell, a fejlett világ határozza meg a világgazdaság és a világ pénzügyi rendszerének muködését.Elsosorban az USA szabja meg a szabadnak nevezett verseny szabályait, amely nyilvánvaló módon agazdagoknak és az eroseknek kedvez. Válságtüneteiket a kiszolgáltatott helyzetben lévo szegény orszá-gokra igyekeznek terhelni. Ezért világunkat félelmetes ésegyre növekvo feszültségek jellemzik. Egyiptompéldája jól mutatja, mint juthat romlásba egy önmagát évezredekig fenntartani képes muveltség.

Egyiptom önpusztító fejlodése. Egyiptomot a Nílus éltette. Ameddig az áradás terjedt, és lerakta a magá-val hozott termékenyíto iszapot, ott a föld fekete és jól termo volt. Az évenkénti áradásoknak köszönhetoenaz is maradt, nem volt szükség arra, hogy erosebben trágyázzák. Igazodva a Nílus áradásának természetesrendjéhez, kevés emberi munkával, alacsony muszaki szinten is jól muködo mezogazdaságot lehet fenntar-tani. Ha a folyó áradásakor a területre minden évben újabb iszapréteg kerül, szikesedés nem fenyeget, merta sziksók nem tudnak egy adott rétegben felhalmozódni. Túl az áradások sávján a talaj vörös és terméketlen.Egyiptomot igazából a fekete föld tartománya jelentette, területe nem volt nagyobb, mint a magyar Alföld.Eso Egyiptomban alig van.

Nem minden évben kedvezo az idojárás, amely a Nílus vízhozamával befolyásolta az áradás erosségétés ezzel az elöntött és termékennyé tett terület nagyságát.Ha nagyon nagy volt az áradás, elpusztítja atelepüléseket és az öntözomuveket. De jöhet olyan év, vagy akár hét szuk esztendo, amikor a Nílus alig öntki és ekkor alig terem valami. Ekkor az ország az uralkodói tárházakban felhalmozott gabonából él.

Egyiptom Nílus áradásán alapuló, évezredeken át muködo fenntartható mezogazdaságát a Nílusra építettasszuáni gát szüntette meg. A múlt század ötvenes éveiben kezdték építeni, 1971-re készült el. Ugyanmegoldotta az áradások ingadozásával kapcsolatos gondokat, ám visszatartja a földeket megtermékenyítoiszapot. Ezzel az egyiptomi földmuvelok mutrágya használatára kényszerültek és földjeik szikesednek. Azugrásszeruen növekvo népesség gabonabehozatalra szorul.

Európa társadalmairól. Jelentosen különböznek az európai népuralmi rendszerek mind az amerikai,mind a távol-keleti társadalmaktól. Fobb jellemzoik egymásra utaltságuk és ugyanakkor nemzeti jel-legükhöz való ragaszkodásuk. Nagy a népsuruség és a számos kisebb-nagyobb, a történelmi fejlodés emeltekorlát miatt az európai polgár álmodni sem merhet a függetlenség olyan fokáról, amely az USA-ban ter-mészetes. Ugyanakkor Európa vallási-néprajzi sokszínusége lehetetlenné tette a Távol-Keletet jellemzoegység és egyöntetuség kialakulását. Az európai eszmény az eredeti gondolkodású, megérto, megegyezésrekész személyiség.

109

Az EU mély válságba került, az euró használata nemhogy egységesítette volna népeit, inkább megosz-totta. A megtakarításra eleve hajlamosabb északi országok, elsosorban Németország olcsó hitelekkel árasz-tották el az EU déli államait, majd a hitelek kamatait megnövelve a végsokig eladósították, adósrabszol-gaságba taszították, taszítjákoket.

11. Világegyesítés

11.1. Zsákutcás fejlodés

Nem az vezet bennünket, amit szeretnénk, hanem az, amit az adott pillanatban éppen tehetünk. Hogymi marad utánunk, az a jövo nemzedékek gondja. Hiszen a haladáshit világában, az uralkodó, minden-napjainkat ma is meghatározó közgazdasági elméletek és a napi híradások is az állandó növekedés szük-ségességérol, haladásról beszélnek. Mivel az állandó gazdasági növekedés egyúttal folyamatos gazdagodástis jelent, értheto, hogy a bennünket ebben a szellemben vezetok nem gondolnak különösen a jövore. Hiszena növekedés által utódaink egyre gazdagabbak lesznek és ígynagyobb lehetoségeik birtokában meg tudjákmajd gondjaikat oldani.

Elso pillanatra visszásan hangzik, de amióta többet tudunk a természet törvényeirol, még többet ártunkmagunknak, igaz a kár csak hosszabb ido után mutatkozik és az utódainkat, a jövot terheljük vele. Amikor ahaladáshit legfobb támaszára, a természettörvényeket feltáró értelmes gondolkodás sikerére való hivatkozik,másra is fel kellene és már a felvilágosodás születésekor komolyan fel kellett volna figyelni. Arra, hogya természetnek lehetnek általunk még fel nem ismert, kello mélységben meg nem értett törvényei is. Atermészet valamennyi törvényét, a hotan tételeit is tekintetbe véve kellene élnünk, mert ha nemezt tesszük,akkor egy ido után hanyatlás sot pusztulás várhat ránk. Ezért csak kello óvatossággal fogadhatjuk el az észés értelem ítéloszéke által, ám csak az ismert törvények alapján hozott döntéseket. Hiszen lehetséges, adöntés a még fel nem tárt, de az adott esetben lényeges törvényekrol mit sem tudva született. Ezért a döntésnagyobb idotávlatban káros, vagy akár végzetes következményekkel járhat.

Csak óvatosan, a természet iránti alázattal, tudásunk korlátairól és értelmünk teljesítoképességénekhatárairól tudva, az embert addig megtartó hagyományra tekintve lett volna szabad haladnunk. Ugyanisa hagyomány, sot még a babonák jó része is a nem ismert törvényekkel való hosszú együttélés során alakultki. Az általuk megszabott életrend szerint élve maradtunk meg. Ha nem tudjuk, mint tartottak meg, aznem ok arra, hogy elvessükoket és eddig ki nem kísérletezett módon kezdjünk élni. Ha annyira ártalmasaklennének, nem lehetnénk itt. Éppen ezért a felvilágosodás haladáshite, amelynek alaptétele a mindent azértelem és az ész ítéloszéke elé való idézés és az ennek szellemében való élés nagyon kockázatos vállalkozásvolt és mára az összeomláshoz vezeto válságba sodorta a világot.

Világunk a Mammon birodalmává vált. Fajfenntartási ösztönünk a mai világban az anyagiakért folyóharcban versengtet bennünket. Vetélkedünk, ki tud többet szerezni, mert ez adja meg, mit érünk. Közbenvészesen pazarlunk, mert emiatt sokkal többet termelünk ésnem törodünk azzal, mily sok felesleges sotkáros tevékenységeket végezve jutunk pénzhez.

Sajnos a vezeto réteg egyrésze mára már szinte a Föld valamennyi országainak többségében pénzbetegerkölcsfogyatékosból áll. Vezetoinktol nemhogy megoldást várhatnánk, hanem állapotuknál fogvaegyene-senok a versengés legfobb hajcsárai. Kevés közöttük az olyan, aki tisztában lennea természet és a világtörvényeivel. Csak a hatalmi harcok és a pénz világában vannak igazán otthon és sikerrel tévesztik meg atöbbieket. De ne kenjünk mindent rájuk, maga a rendszer termelte ki és emelte feloket.

Irányváltás esélyei. A világról, az életünk feltételeirol alkotott képünk alapveto torzulást szenvedett.Legfontosabb a pénz, minden egyéb csak ezután jöhet. Hacsaknincs valamilyen szerencsétlenség, ter-mészeti csapás, az adósság- és hitelválság hírei az elsok. Értheto, mindenhez hitel kell. Ha már a pénzin-tézeteket sikerül megerosíteni, akkor lesz hitel és fellendülhet, növekedni kezdhet a gazdaság és ekkor már

110

gondolhatunk a nyugdíjasokra, az egészségügyre és más társadalmi gonddal való foglalkozásra. Mindezekután fordíthatunk nagyobb figyelmet a természetre. De ez a maelfogadott fontossági sorrend, elso a pénz,majd ezután következik a gazdaság, a társadalom, utána a természet, épp fordítottja a valóságnak, lásd a 5.3.részben Tikopia példáját. Elso a természet eltartóképessége, ez szabja meg, mennyien és miként élhetünkott meg. Ehhez kell igazodnia a gazdaságnak és a pénzrendszernek a fenntartható gazdaság muködését kellszolgálnia.

Ott van a baj, hogy a közgazdászok meghatározó többsége még ma sem fogadja el, hogy a gazdaságinövekedésnek és általában a növekedésnek természettörvények által meghatározott határai volnának. Min-dez azt jelzi, hogy a közgazdaságtan ma még nem valódi tudomány. Az alapvetobb tudományterületek,mint a fizika, a biológia, ökológia, lélektan és mások mai eredményeire kellene épülnie, azokból kiindulvatehetne fel vizsgálható feltételezéseket és miután ezeketa gyakorlatban ellenorizték, tehetnének javaslatotarra, mint vezesse a kormány az országot. Ehelyett légbol kapott elméleteket alkalmaznak és az utóbbiévtizedekben mindezt bonyolult matematikai módszerekkelteszik még áttekinthetetlenebbé. A fosodorbeliközgazdaságtan a gazdagok kiszolgálójává vált, tudományosnak látszó feltevései csak arra valók, hogy asegítségükkel meghozott intézkedések a gazdagokat még gazdagabbakká tegyék.

A fogyasztói társadalom embert butító gépezete hirdetéseivel, sajtójával, hang- és képcsatornáival egyrehatékonyabb. Ösztöneinket érvényesíti, mindenáron való szerzésre, mindenre kiterjedo versengésre késztetbennünket. Nem a tudatosságot és a családban még esetleg kapott erkölcsi értékeket erosíti bennünk. Mivela kormányok egyre kevésbé népük, annál inkább a részvénytársaságok érdekeit képviselik, a közoktatásirendszerbol mint feleslegest igyekeznek eltávolítani a mérlegelo, bölcs gondolkodásra nevelo tananyagokatés az erkölcsi nevelést. Ma a nagy tömegek számára a ’dolgozzés vásárolj’ marad.

Határozatlanságunk oka az is, hogy az emberélet rövid lehetahhoz, hogy a végzetes, ám lassú változá-sokat felismerhessük. Lehetett olyan oka is a húsvét-szigeti társadalom összeomlásának, lásd a 1. pontban,hogy az emberek nem ismerték fel idoben, mit jelent számukra az erdok irtása. Jól példa erre a melegedovizu fazékban lévo béka. Ha a béka a fazékban van, és a fazék alatt lassan tüzelünk, akkor a víz fokozatosanmelegszik. Ezt a béka nem veszi észre. Testhomérséklete fokozatosan veszi fel a víz homérsékletét és abéka szép lassan megfo. Ha viszont a béka beugrik a melegedo vízbe, azonnal észleli a bajt és rögtönkiugrik a fazékból.

Ha pedig értelmünk már észleli a fenyegetést, hajlamosak vagyunk arra, hogy ámítsuk magunkat és sem-mit sem téve reménykedjünk. Ez a legegyszerubb és legkönnyebb. Amikor a náci Németország kilátástalanhelyzetbe került, a német sajtóban és közbeszédben elokerült a csodafegyver. Olyan bombát jelentett, mely-bol egyetlen is elég egy város elpusztításához. Továbbá olyan eszköz szállítja, melyet a légvédelem nem tudleloni. Mindebben volt némi igazság. Tényleg lotték Londont a rakétaosével, az irányított szárnyas bom-bával és német tudósok is foglalkoztak az atomfegyver fejlesztésével. De ezek még kezdetleges eszközökvoltak. Csak arra szolgált a csodafegyver meséje, hogy reményt adjon és fenntartsa a harci szellemet.

Ha értelmünk meggyoz arról, hogy a fenyegetések valódiak, ne reménykedjünk a csodákban, hanemvégre tegyünk valamit, akkor lehet reményünk, ha kb. 5 százalékunk tudja, hogy ilyenkor mi a teendo ésteszi is. Ekkora részarány elég lehet ahhoz, hogy a többi is kövesseoket. A csoport viselkedését, lásd a 3.2.fejezetben ettol fogva márok határozzák meg.

11.2. A Mammon világuralma

Végig a 20. század során a részvénytársaságok súlya egyre nott. Nemzetköziekké váltak és egyre sik-eresebben kerülték meg azoket szabályozni, keretek között tartani igyekvo államokat. Manapság máraz államokat is eszközükké tették. Állami intézmények és kormányok, közhatalom, mind a nemzetközinagyvállalatok kiszolgálóivá váltak. Központi intézményük, a tozsde a legfontosabb hatalmi központtávált, szinte csak vallásos jellegu tisztelet illetheti megnyilvánulásait, kinyilatkozásait.

111

Az eroforrások és nyersanyagok érezheto szukösségét új eljárások bevezetése és a világméretu munkamegosztásrohamos fejlodése kísérli meg ellensúlyozni. Tényleges hatalmi tényezokké a nemzetek feletti vállalatbiro-dalmak váltak,ok birtokolják a világ anyagi- és eroforrásait,ok alakítják át termékké ésok adják el. Minélnagyobb tömegben igyekeznek termékeiket gyártani. A nemzetek feletti nagyvállalat növekedési folyamataa következo. Költséges a munkaero és szigorodnak a környezetvédelmi eloírások az anyaországban. Az agazdaságos, ha a termelés egy részét olyan országba telepíti át, ahol olcsó és boséges munkaerot talál ésahol nem kell a környezetre akkora figyelmet fordítani. Ez viszont megköveteli nyersanyagok, félkész- éskésztermékek nagy távolságokra való szállitgatását.

Igyekeznek azoket fogadni vágyó országok, városok minél jobb feltételeket biztosítani, mivel a területily módon beruházásokhoz jut. Csökken a munkanélküliség ésegy ido után az odatelepült üzem adót isfizet. Kormányok és önkormányzatok versengenek a vállalatok kegyeikért, melyik tud jobb környezetet,képzettebb és olcsóbb munkaerot, kedvezobb adózási feltételeket ajánlani. ’...elhordtuk a hegyeket, kiir-tottuk a dzsungeleket, feltöltöttük a mocsarakat, eltereltük a folyókat.. s mindezek megkönnyítik, hogy ittvállalkozzon’. Így csábítja a Fülöp-szigetek kormányánakhirdetése a befektetoket. Ennek a csalogatás-nak a hátterét akkor foghatjuk fel a maga mélységében, ha tudjuk, hogy a Fülöp-szigetek erosen katolikusország és a Messiást váró bibliai jóslat így hangzik Ízajás könyvének 40. fejezetében: ’Készítsetek utat apusztában az Úrnak, egyengessétek Istenünk ösvényét a sivatagon át. Minden hegyet és halmot hordjatokel. Ami egyenetlen, váljék egyenessé, a hegyek ormai legyenek olyanok, akár a völgy’. Fogyasztói vilá-gunk üdvözítoi a letelepedo vállalatok, akiket csak vallásos jellegu tisztelet illethet, minden más leperegróluk. Ezért a terjeszkedo vállalatok válogathatnak az ajánlatokban, versenyeztethetik a fogadó országokat,városokat, ki tud nagyobb kedvezményt adni.

Fogyasztói világunk vérkeringési rendszere, a nemzetek feletti vállalatok létezésének alapja az autópá-lyák hálózata. Különbözo helyekre szétszórt üzemegységeik között az alkatrészeket, részegységeket tehergép-kocsikon szállítják ide-oda. Szinte folyamatos a szállítás. A ’just in time’ (pont idoben) rendszer szerintnem gazdaságos raktározni, raktárakat építeni és fenntartani, pénzt raktárakban fekvo alkatrészekbe ölni.Ehelyett úgy kell ütemezni a termelést, hogy a beszállítottalkatrészek pont idoben érkezzenek a munka-padokhoz. Így a raktározási ido a leheto legkisebb, ha lehet, pár óra vagy pár nap. Költségeik tekinté-lyes részét a mozgatás, tárolás, szétosztás költségei teszik ki. Mindez nagyon forrásigényes. Egy átlagosélelmiszert az Egyesült Államokban közel ezerkilencszáz kilométert utaztatnak, amíg az a vevoig eljut.Mindez, a helyi raktárak és tárolási lehetoségek nagy többségének gazdaságossági alapon történo felszá-molása kiélezetté teszi a rendszer muködését. Például ha amalmok és a sütodék nem raktározzák azorlendogabonát és a lisztet, hanem mindig az éppen érkezo szállítmánytorlik és sütik, komolyabb üzemzavar eseténnem lehet majd kenyeret kapni.

Természetes, hogy a szállítás költségeit a nagyvállalatok, amennyire tehetik, igyekeznek másra hárí-tani. Nem helyi érdek az autópályák építése, hanem valójában igen súlyos teher és élteto természeteskörnyezetünk kíméletlen pusztításával jár együtt. Elsosorban a ’pont idoben’ rendszeru szállítás igényeitszolgálja.

A nemzetek feletti társaságok terjeszkedése eroforrások és nyersanyagok gátlástalan pazarlását hozzamagával. Ez most csak azért gazdaságos, mert nem veszik tekintetbe, hogy a hagyományos eroforrá-sok hamarosan kimerülnek. Továbbá az uralkodó hatalmi rendszer világszerte minden eszközzel segíti anemzetközi kereskedelem, azaz a nemzetek feletti társaságok fejlodését.

Akiknek mindent szabad. Amint már a 5.5. fejezet végén tárgyaltuk, a részvénytársaságok, amelyekeredetileg a közösség és a részvényesek érdekeit egyaránt szolgálták, egy ido után példátlan kiváltságokratettek szert. Mára már az államok fölé kerekedtek, kiszolgálójukká tettékoket. De még nem teljesen,az állam és az önkormányzatok kezében maradt még néhány, a fogyasztók védelmét, az állampolgárokegészségét és a természetes környezet épségét óvó eszköz. Ám ez korlátot jelent a nemzetközi nagyvál-lalatok számára, nem gyárthatnak és forgalmazhatnak akárhol, akárhogyan akármit. Mindez nemcsak avállalkozások tevékenységének szab határt, hanem ami a lényeg, a befektetok hasznát is csökkenti.

112

A nagyvállalatok részvényeit birtokoló befektetok több lábon állnak, az ezer nagyvállalatot és tulaj-donosi körüket ábrázoló hálózat nagyon eros összefonódásokat mutat. 2014-es felmérés szerint a világ 80leggazdagabb milliárdosa ugyanannyit annyit birtokol, mint a világ népességének szegényebb fele, azaz3,6 milliárd ember. A 10 leggazdagabb közül 8, a 80 leggazdagabb közül 35 USA-állampolgár. Mivel aleggazdagabbak szintén még gazdagabbak akarnak lenni, nekik ez sem elég. Bár versengenek egymással,a szándékuk közös, a további gazdagodásuk elott álló akadályokat fel kell számolni. Le kell építeni azállampolgáraikat óvó államok és önkormányzatok jogait.

Földrésznyi vagy annál is nagyobb szabadkereskedelmi övezetek kialakításán fáradoznak. Már létezika NAFTA (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) ésilyen térség az EU is. Most készülnekmegkötni két másik, jóval nagyobb, földrészeket magukba foglaló egyezményt. A hozzájuk csatlakozóállamokban szabadon áramolhat a toke és a befektetések mindenek fölötti védelmet élveznek. Ahelyi vál-lalkozók nem lehetnek elonyben az övezet más államaiból érkezokkel szemben. Továbbá az ott muködokülföldi társaságnak joga van akár több száz millió dolláros kártérítést is kérni, ha szerinte az ország,megye, vagy város hatósága üzleti érdekeit sérto eloírást léptet életbe. Vagy az állam olyan feltételekettámaszt, amely mellett ott neki nem éri meg megtelepedni és emiatt tekintélyes haszontól eshet el. Azegyezmény szerint az ilyen ügyekben nem az érintett ország,megye vagy város bírósága dönt, hanem azerre a célra választott, megfellebezhetetlen döntést hozóháromtagú nemzetközi bíróság. Mivel az ilyen es-etekre nincsenek kidolgozott vagy általánosan elfogadottjogszabályok és ritka a hasonlítható korábbi eset,a háromtagú bíróság maga hozza meg a törvényt és egyidejuleg ítélkezik is. Így az aláíró országok népáltal megválasztott testületei elvesztik jogaik jó részét, és azokat nagyvállalatokra, közöttük külföldiekreruházzák át. Vagyis a hatalom a senki által meg nem választott, felelosségre nem vonható emberek, csak asaját pénzüket gyarapítók kezébe jut.

Például az egyezményt aláíró államban az atomeromuvet üzemelteto külföldi befekteto hatalmas összegekértperelheti az illeto állam ot sérto rendeletet hozó atomenergia bizottságát, környezetvédelmi minisztéri-umát, vagy a megyei vagy akár a helyi önkormányzatot. Vagy haa helyi hatóság a vásárlók becsapása,tisztességtelen hitelezés vagy a bérmegállapodások be nemtartása miatt perli a külföldi tulajdonú társasá-got. Vagy ha egy állam természetvédelmi okokból nem engedélyezi, hogy a területén olaj után kutassanak,az ügy szintén a választott háromtagú bíróság elé kerülhet.Mivel joghézagokat szinte mindig lehet találniés a nagy nemzetközi társaság a legjobb ügyvédek megfizetésére is képes, a külföldi társaság könnyen pertnyerhet.

Most készülnek elfogadtatni a TPP (Csendes-óceáni Társulási Egyezmény), melynek résztvevoi azUSA, Kanada, Mexikó, Japán és más hét másik állam, az egyezmény a világkereskedelem 40%-át érinti.Kidolgozását teljes titokban tartották. Hasonlóan készítik elo a hazánkat is érinto TTIP (Atlanti-óceánikereskedelmi társulás) egyezményt, amely a NAFTA és az EU államait foglalná magába.

A tervezett egyezmények alapján a hatalmat, amit korábban aválasztások útján a nép, a népek mégúgy-ahogy gyakorolhattak, hivatalosan is a leggazdagabb részvényesek veszik át. Végso soronok fog-nak dönteni a munkajogi, termék minoségi, biztonsági és környezeti kérdésekben. Hogy ez mit jelent, az1992-ben aláírt NAFTA jól mutatja. Tömegesen szuntek meg ajól fizetett USA-beli munkahelyek, mivel azüzemeket a jóval alacsonyabb béreket fizeto Mexikóba és más, az USA-val szabadkereskedelmi egyezménytköto államba telepítették át. Röviden a haszon a leggazdagabbaké, a kockázatokat és terheket pedig viseljea köznép. A kormányzat helytartótanáccsá zsugorodik, mindezt el kell a néppel fogadtatnia, meg kell bün-tetnie mindazokat, akik az emberek közötti növekvo egyenlotlenségbe és jogfosztottságukba nem törodnekbele.

A világ leggazdagabbjai sem egyenloek. Leghatalmasabbak, leggazdagabbak az USA csúcsgazdagjai.Oroszország pénzemberei helyett inkább az USA nagygazdagjainak kell uralnia Ukrajnát is, a BRICS ál-lamok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) leggazdagabbjai csakoutánuk következhetnek.Mindenek fölöttiek lesznek, az Atlanti és a Csendes-óceán térsége azo uralmuk alatt áll majd.

113

Egységesítés. Világunk jelenlegi pénzügyi-gazdasági rendjét már régen nem a szabad verseny feltételeihatározzák meg, a vállalatbirodalmak hatalmasai nyilvánosságot kerülve igyekeznek alkukat kötni, meghatároznia világ folyását. Mindez a világgazdaság eroforrásainak újraelosztását hozza magával.

Tagadhatatlan, hogy a világméretu együttmuködés gyümölcseit elsosorban a gazdag térségek élvezik,a szegény országok, kivéve a szuk vezeto réteget, inkább csak hátrányait. Lehet az Egyesült Államokbanvagy Nyugat-Európa országaiban növelni a fogyasztást, de ennek ára más országok fokozódó szegénysége,természetes környezetének pusztulása. Egyre kevesebben férnek hozzá az apadó forrásokhoz és a fo-gyasztás örömeiben dúskáló gazdag országok a termelés szemetét igyekeznek a szegény, kiszolgáltatottnépek területére söpörni. Olyan vegyszereket, növényvédo szereket is gyártanak, amelyeket saját országuk-ban a veszély ességük miatt nem adhatnak el. Viszont szabadon kivihetik ezeket fejletlenebb országokba.Míg a gazdagok igyekeznek területeiket megtisztítani, a szegény országok területe egyre kopárabbá, szen-nyezettebbé válik. Közben a szegény országok népessége erosen növekszik, a gazdag országok népességeinkább csökken.

Az egyetemesítési folyamat a szegényebb országokban a gyarmatosítás enyhébb, ám annál hatékonyabbváltozatának felel meg. Ugyanis jóval olcsóbb, ha a külföldáltal a helyiek közül kiválasztott, világszínvon-alon megfizetett vezetok hajtják végre országuknak a világegyesítésbe való betagolódását. Személy szerintaz adott ország legtehetségesebb és leginkább befolyásos személyiségei közül valók, akik egyébként arra isképesek lehetnének, hogy népük, országuk érdekeit képviseljék. Így gyengítik le, fojtják el legkönnyebbena helyi közösségek ellenállását. Ha ez sikerül, akkor az ország teljesen kiszolgáltatottá és az egyetemesítésifolyamat vesztesévé válik.

No a szakadék gazdag, iparilag fejlett és a szegény országok nagy többsége között. Amelyik országgazdag, az tovább gazdagodik, a szegényebbek még jobban leszakadnak. Növeli a szukösebb forrásokonvaló osztozkodás az országokon belüli különbségeket is. Emiatt a feszültségek mind a gazdag, mind alemaradt országokon belül is egyre nagyobbak.

Örülhetünk a számítógépeknek, a világhálónak, a nemzetközi tudományos együttmuködés sok-soknagyszeru eredményének. Jó lenne, ha az egységesülo világban csökkenne a nemzeti, faji és vallási alapúgyulölködés. Tekintve a közel-keleti és a közép-ázsiai térségben folyó és készülo háborúkat, ebben egyrekevésbé reménykedhetünk. Európa országai sem tudnak mit kezdeni a bevándorlókkal. Emiatt, különösenválságosabb idokben a nemzeti, faji és vallási gyulölködés csak élezodni fog. A nemzetek feletti társaságokléte megszüntetheti a szomszédos területek közötti, sok esetben végül is gazdasági alapú ellentéteket. De afogyasztói életrend emberi, helyi közösségi, muveltségiés természeti értékeket egyaránt rombol.

Környezeti változásokhoz akkor lehet alkalmazkodni, ha a rendszer sokszínu, alkotó elemei sokfélék.Ekkor a rendszerben azok az elemek indulhatnak gyors fejlodésnek, válhatnak meghatározóvá, melyekszükségesek az alkalmazkodáshoz. Ugyan a rendszer változásokhoz alkalmazkodni képtelen elemei jelen-téktelenné válnak, de maga a rendszer egésze fennmarad. Az egyöntetuségre kényszerített rendszer sokkalsebezhetobb, mint az, amelyik megengedi, elturi a különbözoségeket.

Világgazdasági rendszerünk meghatározó jellemzoje a különbözoségek eltüntetése, az egyöntetuségkényszere. Úgy gazdaságosabb a tömegtermelés, ha mindenkikörülbelül ugyanazt eszi, issza, vezeti, nézi,ugyanúgy gondolkodik, illetve a legjobb, ha nem is gondolkodik, hagyja azt másokra. Választhat ugyan afogyasztó a Coca-Cola, Pepsi-Cola és más üdítok, az egyes kocsik, képcsatornák között, de az életmódjárólmár kevésbé dönthet. Minél erosebbé válik a jelenlegi egyetemesítés, annál egynemubbéválik a világ,annál kevésbé képes változni és annál viharosabb lesz az összeomlás.

Végso soron a fogyasztói társadalmat, a nemzetek feletti vállalatok rendszerét a nyersolaj korlátlanideig való hozzáférhetoségébe vetett hit és a szemetelés hatásainak elhanyagolása tartja fenn. Ez a fajtagazdálkodás, viselkedés a fogyó eroforrásokat tekintve már tarthatatlan, az olaj hozamcsúcsának elérésemár jelezte, hogy az emberi történelem legnagyobb fordulata áll elottünk. Nem sok esély van arra, hogy afogyasztói társadalom általánossá válására építo egyetemesítés kiteljesedjen.

Mivel nem sikerült a koolajhoz és földgázhoz hasonló, hatalmas boségben, könnyen kitermelheto ero-

114

forrást találni, a világ népessége hamarosan csak a hagyományos módon termelo mezogazdaság terményeireszámíthat. Ez, valamint az egyre fokozódó szárazság arra vezethet, hogy földrésznyi területek, és ezzel avilág lakosságának nagy többsége még ebben az évszázadban Észak-Korea sorsára jut.

Ha a válságra nem készülünk fel jó elore, lefolyása felmérhetetlenül súlyos lehet. Míg a fejletlenebbországok vidéken élo népességét elsosorban az éhezés, a szárazság és a betegségek fenyegetik, azaz életüknagyjából olyan lesz, mint a mai, csak éhesebbek és betegebbek lesznek és még kevesebb lesz a víz, addiga városiasodott térségek népességének más jellegu összeomlással kell majd számolnia. Minél muvibb, ter-mészettol mennél jobban függetlenített az adott térség vagy országgazdasági élete, annál mélyrehatóbbaklesznek a következmények. Töredékére csökkenhet az országúton fuvarozható javak mennyisége, összeo-molhat a kereskedelem jelenlegi rendszere. A válság a fogyasztás gerjesztésére berendezkedett nemzetekfeletti cégeket is elsöpri. Összeomlik a világgazdaság ’anyagmozgatásra’ épülo része, a légi közlekedés ésa személyforgalom kis töredékére zsugorodhat.

11.3. Pénzerosödés és összeomlás

Ahogyan a 10.3. fejezetben tárgyaltuk, a legfontosabb eroforrásunk, a koolaj kitermelése nem fokozható,sot egyre kevésbé számíthatunk rá. A világgazdaság koolajhoz való viszonyát lassan annak a gépkoc-sivezetonek a helyzetéhez hasonlíthatjuk, aki csak a tole 200 kilométerre lévo kútnál vételezhet üzemanyagotés oda-vissza utazva nagyrészt elhasználja. Mivel a koolajtermelés hanyatlik és a még kitermelheto részegyre költségesebben, több energiát igényelve termelheto ki, ahogyan telik az ido, ugyanazért a termékértegyre többet kell majd dolgozni. Az energiaszukével egyreerosebben küzdo gazdaság már most is csakidolegesen, inkább csak papíron növekszik.

Az eroforrások kitermeléséhez hasonló helyzetben van a többi nyersanyag bányászata is. Egyre alacso-nyabb az ércek fémtartalma. Ugyan a fele olyan dús ércet többenergiát használva fel tudjuk dolgozni, deadott mennyiségu fém kinyeréséhez általában nem elég a kétszer annyi energia, hanem annál jóval többrevan szükség.

A világválság súlyossága tükrözodik a pénzügyekben is. Mivel a munka termelékenysége csökken, neméri meg befektetni. Hiába serkentenék a gazdaságot olcsó hitelekkel, a dollár és most már az euró menny-iségének növelésével, mindez nem használ. Az USA-ban elsosorban a palaolajat termelok vették fel azolcsó hiteleket és most nem tudnak törleszteni. Hiába emelkedik majd az olaj ára, emlékezve a 2014oszénbekövetkezett olajárzuhanásra, nem lesz majd, aki újabb palaolajkutak létesítésébe fektessen be. A hatal-mas mennyiségu, fedezet nélkül kibocsátott dollárt a nagypénzintézetek feltokésítésére fordították. Papíronmindez úgy történt, hogy a behajthatatlan követelések, semmit sem éro részvényeket a pénzt kibocsátó in-tézmény, az USA-ban a FED névértékben felvásárolta. Az így teremtett pénz végso soron a leggazdagab-bak, a népesség alig ezrelékét kitevok számláin kötött ki.Ok viharos gyorsasággal gazdagodnak, miközbena középosztály, a pénzbol és fizetésbol élo tömeg szegényedik. jövedelmükbol egyre kevesebbre telik. Ezértma nem pénzromlás (infláció), hanem az ellentéte, a pénz vásárlóértékének növekedése (defláció) tapasz-talható. Csak így képesek az emberek megvenni valamit. Aki viszont el van adósodva, az egyre többet éropénzbol kell visszafizetnie az adósságát. Hitelbol ma már aligha vásárolhatnak, azt ugyanis nem kapnak,mivel úgysem tudnák törleszteni.

Lassan a fedezetlen pénz kibocsátása sem segít. Egyre erosebb a gazdaság visszaesése. A muvi útonteremtett gazdasági növekedés oda vezetett, hogy csökken akoolaj, az ércek az acél és más alapanyagokiránti kereslet, emiatt mindegyiknek esik az ára. Mivel nincs rájuk igény, leállnak a megfelelo beruházásokés ez tovább csökkenti a keresletet. Jól mutatja ezt a világkereskedelem helyzetét pontosan jelzo tengeriszállítások díjtételeinek (Baltic Dry Index) csökkenése.Ha kevesebb a fuvar, a hajózási társaságok alákínál-nak egymásnak, mintsem leállítsák a hajóikat, ugyanis késobb sokba kerülne a veszteglo, leszerelt hajókújra forgalomba állítása. 2o15 novemberében a Baltic Dry Index alacsonyabb volt, mint a 2008-as válságkirobbanása elott.

115

Ha a pénzintézetek tönkremennek, a pénzforgalom zavarai, afizetésképtelenség oda vezetnek, hogy azalapveto szolgáltatások is ellehetetlenülnek.

12. Anyagkímélés

Mint tárgyaltuk, a környezeti csapásokat megelozheti az energiaforrások kimerülésével együtt járó erofor-rásválság. Az anyagkíméléshez, amely a felhasznált nyersanyagok mennyiségének tervszeru, nagymértékucsökkentését foglalja magába, már alig van idonk. 2008-ban az emberiség 70 milliárd tonna anyagot moz-gatott meg. Egy emberre átlag 10 tonna jut. A nemzetközi kereskedelem forgalma 10 milliárd tonna. Hogyez külföldre juthasson, a nyersanyagot kitermelo és külföldre szállító országnak ehhez még 29 milliárdtonna anyagot kellett megmozgatnia.

Volna mit tennünk, mint említettük, a mai termelés 5%-a is elég lehetne ahhoz, hogy azon a szinten,olyan egészségben élhessük, mint ma. De világunk vezeto rétege még mindig az anyag- és eroforrás igényesgazdasági növekedést erolteti.

12.1. Fenntarthatóság elvi alapja

Életrendünk akkor fenntartható, ha anyagforgalma körkörös, azaz illeszkedik a természet rendjéhez. Elso-sorban eroforrásainktól függ a fenntarthatóság. A hotan szerint a folyamatok körfolyamattá alakíthatók, hakívülrol elég sok energiát viszünk be a rendszerbe. A bevitt energia egy része hulladékhové alakul. Ennekmegfeleloen, ha van elég energia, bármilyen gyártási eljárás és az azt követo felhasználás körfolyamattáteheto. Boséges eroforrás birtokában életrendünk elvileg fenntarthatóvá teheto.

Az ido, energia és ismeret a természettan törvényei szerint meghatározott kapcsolatban állnak egymás-sal. Ha kevesebb energiánk van a körfolyamattá alakításhoz, kisebb lesz a hulladékként elveszo hoenergiamennyisége is, de lassúbb lesz a körfolyamat. Tökéletesnekmondható körfolyamat létrehozásához, azazahol nincs befektetett energia és hulladékho sem keletkezik, végtelen sok ido kellene. Ha boven van ener-gia és sokat tudunk, akkor gyorsan el lehet végezni valamit.Ha sok az idonk, nem kell sokat tudni, mert akísérletezés-szerencse módszerét alkalmazva megtalálhatjuk a megoldást. Ha viszont kevés az idonk, sokismeretre van ahhoz szükség, hogy megleljük a gyors módszert.

Jelenleg már alig van idonk arra, hogy megoldást találjunk. Pillanatnyilag még vanelég eroforrás, demár nem sokáig. Ezért a megoldás arrafelé mutat, hogy jóval többet kell tudnunk ahhoz, hogy a válságotkezelni tudjuk. Ez a legkönnyebben járható út. Az emberiség, szakítva a piac láthatatlan kezébe vetettgyermekes hittel, tudományos ismeretekkel, ezek megfelelo rendszerezésével és alkalmazásával találhatnamegoldást.

Mivel a világ sorsa elsosorban a tudástól, annak megfelelo hasznosításától függ, az emberiség meg-maradásának kulcskérdése a tudományos alapkutatásnak az alkalmazható tudássá alakítása és az ered-mények minél gyorsabban közkinccsé tétele. Az ismeret gyujtésében már számottevo sikereink vannak,lásd a számítástudomány és a világháló viharos fejlodését. De az is kulcskérdés, miként rendszerezhetjük,értelmezhetjük, használhatjuk ismereteinket. Ez már nem csupán a muszaki színvonalon, hanem az egyesszemélyeken, egyének sokoldalúságán, képzettségén, erkölcsiségén, emberi értékein is múlik. Eszközein-ket öngyilkos módon is használhatjuk, a képcsatornák és a világháló elsosorban kereskedelmi, hirdetésieszközként való alkalmazása nemhogy segítene, hanem egyenesen pusztít, lásd a 8.3. szakaszt.

Napero. Hosszabb távra eloretekintve, rendelkezésünkre állhat a kimeríthetetlen eroforrás, a napfény. Aszéleromuveket hajtó szél is azért fújhat, mert süt a nap. Míg a szén, olaj és koolaj felhasználásakor szen-nyezzük földi környezetünket, addig napero felhasználásakor a világur sugárzási terébe szemetelhetünk,lásd az élovilágra adott hasonló példát a 2.3. pontban. Napunk Földresugárzott fényének csak töredékét

116

hasznosítja a növényzet, túlnyomó része szétsugárzódik a világurbe. Tudományos-muszaki kérdés, hogymegoldjuk a napero minél nagyobb mértéku felhasználását. Természetesen úgy, hogy ezzel a környezetün-ket ne érje nagyobb terhelés. Eddig még csak szerény kezdetieredményekrol számolhatunk be.

Mai termelési rendszereink, bármilyen magas szintunek t˝unhetnek is, kezdetlegesek azokhoz képest,amelyeket ki kellene fejlesztenünk. Gondoljunk arra, miként tudjuk mai eszközeinkkel felfogni és megkötnia napfényt. Most napelemre és a termelt áramot elraktározó áramtartályra (akkumulátorra) van szükségünk.Így a Nap sugárzó energiáját vegyi energiává alakítottuk. Nézzük meg, a hasonló átalakítás miként ját-szódik le természetes rendszerekben. A fénymegkötés (fotoszintézis) baktériumokban, apró növényekbenis folyamatosan zajlik, összehasonlíthatatlanul finomabbeszközökkel, mint a napelem-áramtartály rend-szerben. Mindez mutatja, hogy többet tudva jobban hasznosíthatnánk a naperot. Az segíthetne rajtunk, hafestékáron tudnánk napelemeket készíteni és egyben meg tudnánk oldani a termelt energia hosszabb távúraktározását

Anyagkímélés folyamata. Új eroforrások rendszerbe állítása mellett szükségünk van más,egyszerubbeljárások bevezetésére is. Reményt kelto, hogy a szerves módszereket használó mezogazdaság nagyon jóeredményeket mutathat fel. Kuba, akárcsak Észak-Korea, a kilencvenes években kénytelen volt lemondania szovjet olajról. Kényszerhelyzetében mutrágya és növényvédo szerek nélküli mezogazdaságot fejlesztettki. Tíz év alatt meglepo sikereket értek el. Miközben Észak-Koreában milliók haltak éhen, lásd a 9.4fejezetben. Kubában, ha nincs is boség, de komolyabb éhezés sincs.

Megjegyezzük, a leszerelés sikere az anyagkímélést tekintve is igen fontos. Hatalmas anyagáramlásifolyamatokat tart a fegyverkezés mozgásban. Jó példát mutathatna a fegyvergyártó iparág eroteljes karc-súsítása néhány más, hasonlóan élosködo ágazat leépítésére is. Ezzel megtehetnénk a legfontosabblépésta termelés 5%-ra való csökkentéséhez, amit követhetne az úgynevezett cucc-ipar leépítése, amely olyandolgokat állít elo, amelyekre az embernek valójában nincs szüksége.

Lehetséges, hogy az iparosodott országokat jellemzo anyagáramlást akár huszadára tudjuk csökken-teni anélkül, hogy az életszínvonal jelentosen essen. Ennek kézenfekvo módjai a takarékosság, a pazarláscsökkentése, bizonyos fényuzésnek nevezheto igényekrol való lemondás. Ezek viszont bizonyosan nemelegendoek arra, hogy a szükséges csökkenést elérhessük. Igazi áttörés lehetoségét az ember okozta anyag-forgalom többé-kevésbé körkörössé alakítása jelenti majd.

Egy körkörös termelési rendszer, hasonlóan a természethez, nem szemetel. Azaz a mezogazdaságiés ipari rendszerek úgy épülnek egymásra, hogy minden, ami ott hulladék, szemét, valahol másutt fel-használásra kerül. Jelenlegi nyersanyagból szemét elven muködo, egymáshoz nem kapcsolódó üzemein-ket egyetlen hatalmas, egybefüggo, szemetet alig kibocsátó gazdasággá kell alakítani. Csaka természetszámára elturheto mennyiségu szennyezés juthat levegobe, vízbe, talajba. Mint vizsgáltuk, ilyen rendsz-erek elvileg lehetségesek. Bármely rendszer elég gyorsan muködo körfolyamattá alakítható, ha megfelelomennyiségu energiát juttatunk a rendszerbe, lásd az 12.1.részt. Külso eroforrásnak a naperot használhatjuk.

Körkörös rendszerben a természetes nyersanyagokból a jelenlegi szükségletnek töredéke is elegendo,a természetidegen melléktermékek mennyisége pedig elenyészo. Körkörös gazdaság kimunkálásához ésbevezetéséhez újabb ipari forradalom szükséges. Egy ilyenpálya illeszkedhetne az ipari társadalmaktudományos-muszaki megújuláson alapuló fejlodési irányzataihoz és ezért is tunik járhatónak.

12.2. Szemét nélküli termelési rendszerek

Egyutas rendszer helyett, mely a termék mellett egy csomó hulladékot is termel, úgy kell egymásra sz-ervezni az ipari tevékenységeket, hogy azok egymás hulladékait hasznosítsák nyersanyagként. Mint az atermészetes folyamatokban történik. Néhány ilyen eljárást ismertetünk.

117

Sörgyártás. Egy, már muködo rendszer a következo. Létrehozója, Günther Pauli eredendoen üzletember,akinek a sörfozdékre kidolgozott módszerét ismertetjük. A sörfozdék a szilárd nyersanyagoknak, nagyrészta sörárpának csak 4%-át használják, a többi hulladék. Hulladékaik a széndioxid, lúgos szennyvíz és hul-ladékho. Ám a szilárd hulladék 70%-a rövídszálú rostanyag, amit a papíripar nem tud feldolgozni és takar-mánynak sem jó. Viszont gombákkal lebontható. Így hát a piacon keresett gombákat termesztenek rajta.Utána már jó takarmánynak (45% szénhidrát), azt tehenek eszik meg.

A sörfozdék szilárd hulladékának 26%-a fehérje. Ebben gilisztáttenyésztenek (egy évi százezer hekto-liter teljesítményu sörfozde naponta 1.3 tonna gilisztát termel). A giliszta a baromfi természetes tápláléka.Majd a marhák és a csirkék trágyája emésztobe kerül, az itt termelodo metán eroforrás. Természetes útonkezelik a visszamaradó szennyvizet, megfelelo növények és állatok társításával halakat tenyésztenek benne.A széndioxidot lúgos szennyvízbe vezetik be és ebben értékesítheto algákat termesztenek.

Egy ilyen rendszer energetikailag teljesen önellátó, hétszeres termelékenységet és négyszeres foglalkoz-tatottságot biztosít az eredeti sörfozdéhez képest. Nincs az egységek között szállítási költség és szennyezés,és rengeteg élelmet termel az éhezo országokban. 1996 végén hét ilyen rendszer üzemelt a világon, vala-mennyi a fejlodo országokban.

Nem csoda, hogy Günther Pauli rendszereit a fejlodo országokban vezetik be. A fejlett északi orszá-gokban a söripar nemzetek feletti vállalatok kezében van. Nem várhatjuk, hogy ezek jószántukból vál-lalkoznának üzleti gondolkodásuktól, értékesítési rendszereiktol annyira idegen természetszeru módszerekbevezetésére. Itt a haszon elsosorban a területé, amely épen marad és az ott élo embereket élelmezi, nekikad munkát.

Pauliék a sörgyári rendszert a világháló segítségével alakították ki. Az internet-csoport résztvevoi,különbözo szakmájú, tudású emberek a világ különbözo részeirol, tudásukat összerakva alkották meg afenti módszert. Ez is azt bizonyítja, hogy a válság megoldásának kulcskérdése az ismeret gyujtése ésmegfelelo rendszerezése.

Rizsföld és kacsák. Japánban körülbelül húsz éve vezették be a lenti módszert, amelyet azóta gazdáktízezrei követik Japánban és Ázsia más országaiban. Miutánkiültették a rizsdugványokat az elárasztott rizs-földekre, kacsákat eresztenek rá. Sohasem bántják a kacsáka rizst, viszont megeszik a kártevo rovarokat,csigákat, gyommagvakat és kiszedik a gyomokat is. Fecservea talajt levegosebbé, lazábbá teszik. Továbbáa rizsföldön a kacsán kívül még egy hal is megél, amely a kacsaürülékével és algákkal táplálkozik. Akacsák és halak ürüléke trágyázza a talajt. Önmagát fenntartó természeti rendszert alkot a rizsföld, melynekrizs, gyomok, rovarok, hal és kacsa egyaránt részei. Ilyen rizsföldön a termésátlagok legalább 20-50%-kalmagasabbak, mint a hagyományos módszerrel muvelteknél. Továbbá nagy nyereség a kacsa, amelynekalig kell máshonnan táplálékot vásárolni. Emellett a gazdáknak jóval kevesebbet kell dolgozniuk, nem kellgyomlálnia, vegyszereznie sem.

Különbözo növényfajták együttes termesztése. Nemrégen közölték egy Kínában csaknem hatvanezerhektáron, parasztok tízezrei bevonásával végzett kísérlet eredményét. Ez arról tanúskodik, hogy a faj-beli változatosság segítségével elkerülhetjük a vegyszerek alkalmazását és egyben jelentosen növelhetjük ahozamokat. Ugyanazokba a táblákba kétféle rizst vetettek.Egyik, az értékesebb fajta, nehezebben termesz-theto, mert egy gombabetegség komolyan veszélyezteti a termést, a másik egy közönségesebb rizsfajtaamit a fenti gombabetegség nem támad meg. Úgy vetnek, hogy azértékesebb rizs sorai közé több sorközönséges rizs kerül. Ezzel az értékesebb rizst támadó gombafertozés mértéke a huszadrészére csökkent.Ennek oka az, hogy a magasabbra növo értékesebb rizs több napfényt kap és a gombaspórák a nagyobbtávolságokra nehezebben terjednek. Mivel a kis parcellákon a parasztok úgyis sarlóval aratnak, kétféle rizsszétválogatása nem okoz különösebb gondot. Ezzel az egyszeru eljárással egy adott területen, vegyszerekalkalmazása nélkül, 14%-kal nott a parasztok jövedelme.

118

Fentiekhez hasonló okok miatt az Egyesült Államokban különbözo fajtájú búzákat vetettek ugyanabbaa táblába. Keverten takarították be a termést és kevesebb vegyszer felhasználásával magasabb termésát-lagot kaptak. Ez a jelenség a kiskertekben gazdálkodók számára is jól ismert. Ha megfeleloen választottnövényeket termesztünk egymás mellett, a kártevok és betegségek jóval kevesebb gondot okoznak.

Észak-amerikai indián törzsek a futóbabot, a kukoricát és atököt együtt termesztették. Boséges és jóminoségu termést hoznak és amellett jól illeszkednek a természetes rendbe. A kukorica lesz a futóbabkarója, a bab gyökérzetén élo nitrogéngyujto élocskék (baktériumok) a kukoricát is táplálják és a talajonfutó tök védi a talajt a kiszáradástól és a gyomok elszaporodásától.

12.3. Európai Közösség, Magyarország és a fenntarthatóság

Ha vadászó-gyujtögeto ösztöneinkre hagyatkozunk, a megoldás az eroforrások másoktól való elragadása,bármi áron. Ezzel a világ az egyébként is szukös forrásokatháborúskodásokra pazarolja el és a káoszbazuhan. Az USA az erofölényét kihasználva akarja a válságot megoldani. Ebben az EU az USA természetesszövetségese, vagy inkább óvilági helytartótanácsa. Ha azEU alapveto irányultsága nem a mindenáron valógazdasági növekedés lenne, alkalmazkodhatna a fenyegeto eroforrás- és környezeti válsághoz. Népességetalán még nem tompult el annyira, hogy megértse, mi fenyeget. Továbbá az EU tagországainak nagyobbrészében a népesség csökken illetve hamarosan csökkenni fog. Ezt a népességet az elsosorban növényitáplálkozásra való visszatéréssel az EU mezogazdasága, felhasználva mai tudásunkat, a jelenlegi forrásfel-használás egy részével is eltarthatja.

Jó tudni, az EU elode azért kezdett környezetvédelemmel foglalkozni, hogy tagállamai az államonkéntkülönbözo környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ne zárhassák ki piacaikról egymás termékeit. Késobba környezetvédelem és a megújuló eroforrások felé fordulás tudatosabbá vált. Ennek eredményeként szá-mos fenntartható életre törekvo lépéseket tett az EU és további ilyen lépésekre készül.

Az EU központi hivatali gépezete a gazdasági növekedés gerjesztése helyett inkább a fenntartható életérthozott intézkedésekben és azok végrehajtásában lehetne igazán hatékony. Olyan eredményeket érhet-nénk el, melyekre a tagországok különállóan nem lennének képesek. Ilyen kérdésekben indokolt lennea tagországok nemzeti önállóságának korlátozása. Számos olyan anyag- és forrástakarékossági törvénythozhatna meg az EU, amelyeket végrehajtva a jelenlegi nyersanyag- és eroforrás felhasználás töredékévelugyan szerényebben, de biztonságban, a mostaninál egészségesebben, emberibben élhetnénk.

2003 végére a tagországok elfogadták az új víztisztasági útmutatókat, amelyek a mezogazdasági muvelés-sel járó vízszennyezést korlátozzák. Ez az igen szigorú törvény olyan kemény korlátokat szab a talajvizekés a vízfolyások tisztaságára, hogy az iparszeru mezogazdaságban szokásos módszerekkel szakítani kell.Annyira pontosan kell adagolni a mutrágyákat és vegyszereket, hogy azokat ténylegesen csak a növényekvehessék fel. Így vegyszerek nem szennyezhetnek vizeket ésnem ronthatják a talajok vegyi jellemzoit. Aföldet így muvelok valóban gazdái és nem kizsákmányolói lesznek birtokaiknak. Ez hazánk mint alviziország számára különösen fontos.

Nézzünk egy példát, mekkora változtatásokra lehetne képesaz EU. Igen forrásigényes a csomagolás.Törvényi szabályzással az EU csökkenthetné a pazarló csomagolás mértékét, bevezetve az általános üveg-visszaváltás rendszerét. Egy üveg kb. 50-szer használhatófel, átlagosan ennyiszer tölthetik újra, mielottvalaki eltöri vagy csorbítja. Elhatározhatná az EU, hogy egy adott urméretben mondjuk ötféle alakú, kön-nyen mosható üveget szabványosít és ezeket mondjuk háromféle színben állíthatják elo és valamennyiüveget vissza kell váltani. Mivel mindenütt ugyanazokat azüvegeket használják, a visszaváltott üvegeketcsak a legközelebbi üvegmosóhoz kell szállítani, utána onnan szétoszthatják. Az általánosan használhatóságmiatt az üvegmosó helyekrol sem kellene túl sokat szállítani. Csak kevés üveggyárra lenne szükség és aszemétgyujtés, raktározás is jóval kisebb terhelést jelentene. A nemzetközi kereskedelem miatt ezt az egyesországok egyedül nem vezethetnének be. Ám az EU mint egész már igen.

119

12.4. Magyarokról

A felmérések szerint a magyar igen törekvo és igényes, szeretne minél jobb teljesítményt nyújtani ésa kóroslehangoltság (depresszió) akkor tör rá, ha nem sikerül teljesítenie. Továbbá az összehasonlító vizsgálatokbólaz is kiderült, hogy a magyar nép, a környezo népektol eltéroen erosen individualista, rajtunk kívül csak azangolszászok értékelik ennyire nagyra az egyént.

Népünk individualizmusa nem önzésnek, önközpontúságnak,hanem egyénközpontúságnak felel meg.Nem a másikat lessük, hogy az mit csinál, hanem magunk szeretnénk a helyzetet átgondolni és úgy dönteni.Mindenkinek van ötlete, nemcsak a vezeto értelmiségieknek. Nem hagyatkozunk olyan könnyen szabályra,a törvény betujére, hanem a tényleges helyzetet mérlegeljük.

Természetesnek vesszük, hogy minden ép ember tudja, mi a jó neki és hagyni kell, hogy maga dön-thessen, mert végül is mindenki így jár jobban. Magyar eredetu szavakkal az individualista jelentése azönközpontú, egyénközpontú mellett személyközpontút is lehet, ez a személynek a világ egészéért érzettfelelosségében mutatkozik meg. Míg az átlagos magyar egyénközpontú, a sok önzo, önközpontú mellettvoltak és vannak közöttünk nem is olyan kevesen személyközpontúak is, akik tehetségüket és életüket amagyarság felemelésére tették és teszik fel.

Történelmünk során a zsarnoki rendszer nem tudott meggyökerezni, az Aranybulla megszületése és avallási békét hozó tordai országgyulés határozatai népünk szellemiségének hu kifejezoi. Nem véletlen,hogy az Aranybulla és a Magna Charta nagyjából egy idoben született meg. Míg a szigetlét védelmében éloangolszászok a sok évszázados belso küzdelem után rájöttek, hogy jobb összefogni, mint egymást pusztí-tani, és azóta eroszakos indulataikat kifelé irányítják, addig az Európa szívében élo magyarság történelmeaz állandó külso nyomás miatt nem követhetett az angolszászéhoz hasonló vonalat.

Egyénközpontúságunkból eredo magyar nemzeti sajátosság az értékrendi többféleséghez való ragaszkodás,annak elfogadása. Nem gyulölte a magyar ember a rátöro hódítóit. Egyszeruen nem értette, miért hadakoz-nak ellene.

Az egyénközpontú gondolkodás nehézkessé teheti a közös törekvések megvalósulását: "Itten oltárt min-den ember Ön bálványáért emel -És az ilyen önzo nemzet Életet nem érdemel" írta A magyar nemzet címuversében Petofi 1845-ben. De válságos helyzetekben az egyénközpontúságelonyös. Igazi túlélo nép a mag-yar, a Kárpát-medence viharos történelme ilyenné nevelte amagyar embereket. Veszthet ugyan az országháborúkat, és sokan odaveszhetnek közülünk. De mivel mindig vannak, akik megtalálják a megmaradáslehetoségét, a nép fennmaradt. Kifinomult népünk veszélyérzete.Jó elore megérezzük, ha kedvezotlenfordulat fenyeget és hogy a fennálló rendszer csak átmeneti. Csak azt nem tudjuk egy ideig, mi az igazifenyegetés és mit tehetünk saját túlélésünkért. Ezért a csapások elotti idoszakban Magyarországon meg-bomlik a rend. Bizonytalanná, dermedtté vagy éppen kapkodóvá válik a magyar, szeretné tudni, hogy mivárható éso maga miként menekülhet meg. Nagy lehet késobb a pusztulás, viszont nem annyira teljes, mintamilyen lehetne, ha a nép nem volna olyan éber és az egységesen felsorakozna valamilyen tökéletlen tervmögött.

Senki a világon szárazföldi háborúban nem tudta megállítani a mongol hadakat. Nekünk sem volt esé-lyünk és az ellenállás a végpusztulás veszélyébe sodorta a magyarságot. Éppen a tatárjárás elotti helykeresésis segíthetett abban, hogy a nép nagyobbik fele megmenekültés IV. Béla újjá tudta építeni az országot. Bára Hunyadiak idolegesen fel tudták tartóztatni a törököt, a felemelkedo, hatalmas eroforrásokkal rendelkezooszmán birodalom ellen kevés volt a magyarok ereje és hazánkföldje másfél évszázadra Európa fo hadszín-terévé vált. Nem csoda, hogy Mohács elott akkora volt az útkereséssel járó felfordulás. De elértük, hogya magyar állam nem semmisült meg. Mielott és miközben a törököket a keresztyén hadak kiuzték Mag-yarországról, mindenki kereste a helyét, ami felkelések sorához és a Rákóczi-szabadságharchoz vezetett.Ennek köszönhetoen a Habsburg-birodalmon belül a magyar királyság viszonylag jobb helyzetbe jutott.

Hogy micsoda erot képvisel a magyarság, azt nemcsak forradalmai és szabadságharcai tanúsítják, hanema békés idokben nyújtott teljesítményei is. Miután a törököket kiuzték, csupán kétmillió magyarul beszélo

120

maradt meg és az elpusztult magyarság pótlására hatalmas tömegek települtek be Magyarországra. Elso-sorban németül beszélok. Herder a 18. században komolyan aggódott a magyar nyelvért, veszendonekítélte. Mégis a rákövetkezo században a kétmillió magyar képes volt egymilliónyi németet, félmilliónyi,ugyancsak német nyelvjárást beszélo zsidót és legalább egymilliónyi szlávot, örményt és másokat a mag-yar nyelv önkéntes vállalására késztetni. Miképpen, nem könnyu megérteni. Hiszen az ero, a hatalom,a szervezettség és minden számba veheto tényezo a németül beszélok mellett szólt, azaz Magyarország-nak el kellett volna németesednie és a magyar nyelvnek már régebben alig beszélt tájnyelvvé kellett volnasilányulnia. Feltételezhetjük, hogy a magyarság vállalására nem csupán az egyénközpontú magyar nép be-fogadóképessége, hanem a magyar nyelv ereje is késztette a beolvadókat. Nem mindegy, milyen nyelvengondolkodik valaki. Ugyanis a nyelv rendszere befolyásolja, hogy az adott nyelvet használónak milyen aviszonya az anyagi világhoz, önmagunkhoz, másokhoz és a világ teljességéhez.

Mára az ero- és nyersanyagforrások szukülése miatti válság elérte alegfejlettebb országokat is és megin-dult a jóléti társadalmak leépülése. Magyarország, ahol a jóléti állam csak vágyálom volt, különösen nehézhelyzetbe került. Megérthetjük népünk mai válságát. Zurzavaros állapotaink, az egyezségre képtelen-ség, a szenvedélyek mögött a közelgo hatalmas válság, az újabb Mohács sot a még annál is súlyosabbfenyegetettség veszedelme rejlik. Veszélyérzetünk már lassan negyven éve jelzi, hogy ez így nem fogmenni, ebbol nagy baj lesz. Még pontosan nem világos, mi fenyeget és a magyar igyekszik a helyzetetmegérteni és a kiutat megtalálni. Amikor a különbözo közösségek vagy személyek hallanak arról, ténylege-sen milyen jövo elott állhatunk, sokan azonnal felfogják, mi következik, mert eddigi tapasztalataikkal min-dez egybevág, csak ennyire szókimondóan még nem fogalmazódott meg bennük. Minél közelebb él valakia természethez, annál gyorsabban megérti, mi fenyeget és komolyabban csak a vezeto réteg egy része ámítjamagát.

Hazánk népessége, nemcsak a fenyegetettség, hanem a hajszoltsága miatt is rossz lelki és egészségiállapotba került és a magyar társadalom egy része pénzbeteggé is vált. A veszélyt érzo, helyüket kereso,a világban eligazodni vágyó emberek állandó feszültségbenélnek. Mindez a végsokig igénybe veszi atársadalom lelki teherbíró képességét. Nem ritka, hogy a többtagú családban nincs két olyan ember, akiugyanarra a pártra szavazna. Évtizedes baráti társaságok szunnek meg, mert tagjai különbözoképpen ítélikmeg az ország helyzetét. Nem bíznak már a sajtóban és a kép- éshangcsatornákban sem, joggal érzik, hogyfélrevezetikoket. Valóban, akárcsak másutt, a tömegtájékoztatás nem a független szerkesztok és újságírókvéleményét tükrözi, hanem a tulajdonosi kör véleménymérnökeinek utasításait követi.

Kárpát-medence. Nemcsak a magyarság viselkedése, hanem hazánk egyedülállótermészeti adottságaiis a túlélésünknek kedvez. Ha megnézzük a természetrajzi világtérképet, rájöhetünk arra, hogy a Kárpát-medence, a világ egyik legzártabb medencéje kituno, egyedülálló életlehetoségeket ad. Mivel a Kárpátokmagas hegylánca és az Alpok nem ölelik körbe egészen a medencét, a térséget jellemzo déli, délkeleti ésészaknyugati légáramlatok bejutnak a medencébe és emiatt az alföldi részek fölött is jelentos csapadékhullhat idonként. Továbbá a Kárpátokból lezúduló folyók valamint az Alpok felol érkezo Duna hatalmasmennyiségu vizet hoznak a Kárpát-medencébe, ami így bovelkedik vízben. Annyira, hogy a rendszeresenkiáradó folyóvíz sajátságos, egyedülálló élelmiszer termelési lehetoségeket nyújt. Ennek köszönhetoennálunk mindig boven volt élelem és nem tudunk arról, hogy háborús idoszakokat kivéve, honunkban valahais általános éhínség pusztított volna.

Nem a gabonatermelo földmuvelés határozta meg a hagyományos alföldi gazdálkodást. Ez magyarázhatja,hogy a terjeszkedését a befektetés-haszon elvet mérlegelo római birodalom, miközben az itáliaihoz hasonlóadottságú Dunántúlt valamint Erdélyt birtokba vette, nem hódította meg az Alföldet. Itt ugyanis az évezre-dek folyamán nem az áradásoktól tartó szántó-veto, hanem éppen az árvizekre építo sajátos élelmiszertermelési rendszer alakult ki. Ennek áldásait csak az ittl élok tudták élvezni, termékeinek csak egy részétlett volna érdemes nagyobb távolságra szállítani.

A település területével a faluközösség rendelkezett, az erdo, a bozót, a legelo, a vizek a közösség ren-delkezésére álltak. Közösen használták a legnagyobb halászó eszközöket is. Az ártereken uzött fokos

121

halászat a természettel való együttmuködés mintapéldájalehet. Mivel a folyó kiöntését megakadályozniúgysem tudták volna, sot, egyenesen várták az áradást, azt szabályozták, hogy a folyó hol lépjen ki medrébol,miként terítse szét minél jobban az áradó vizét. Amint a folyó szintje közelítette az árvizes szintet, azemelkedo ár kiléphetett a fokon és megkezdhette az elárasztandó terület elöntését. Erek, tavak, szaladtaktele vízzel, majd az ár szintjének növekedésével újabb fokokon keresztül a laposok, rétek, kaszálók kerültekvíz alá, végül az alacsonyabban fekvo erdok és gyümölcsösök is. Maga az ember maga vezette a folyó vizéta megfelelo területekre, fokozatosan, hogy az áradó víz minél kevesebbet pusztítson.

Nagyon alkalmas a kiáradt sekély, felmelegedo víz a halak ívásra és az ivadékok fejlodésére. Úgyh-ogy az áradás végeztével a fokokat lezárták és a vizet egy ideig, amíg az ivadékok és halak megfeleloenfejlodtek, kint hagyták az ártéren. Utána a fokokat megnyitották és a vizet rácson ill hasonló eszközökönkeresztül vezették vissza a folyóba. Így a kis halak a folyóba kerültek a nagyobbakat pedig kifogták. Nemmaradt pangó, pocsolyás víz és a folyó hordaléka egyenletesen terült szét az árterületen, gazdagon táplálvaannak talaját. Az árterület különösen alkalmas hely vizet kedvelo gyümölcsfák, mint a szilva, bizonyos dióés almafajták számára. Gyümölcsösökön kívül zöldséget és vízkedvelo növényeket is neveltek az ártérben.Ridegen tartott állatokat tartottak a gazdag legelokön és az erdokben teleltettékoket.

Ennek a természeti adottságokhoz annyira jól illeszkedo ártéri fokos gazdálkodásnak az úrbéri határoza-tok és a folyószabályzások vetettek véget. Hogy a kincstár és a földesúr minél több jövedelemhez juthasson,elvették a faluközségek közterületeit és a földesurak birtokába adták. Mind nagyobb területen törekedtekgabonát termelni és hogy a gabonát vízi úton szállíthassák,szabályozni kezdték a folyókat. Eközbenbeszántották, tönkretették a fokok rendszerét alkotó vízmuveket. Mivel így az áradások vize nem tudottszabadon visszafolyni, a pangó vizek pár évtizeden belül elmocsarasították az Alföldet. Emiatt a folyókan-yarulatokat átvágva szabályozták a Tiszát és mellékfolyóit, ami az Alföld kiszáradásához vezetett és vezet.Miközben az egyre magasabbra épülo gátak sem tudják megakadályozni az árvizeket.

Mivel a világméretu felmelegedés a Kárpát-medencében nemcsak fokozódó kiszáradáshoz, hanem szél-soségesebb idojáráshoz is vezethet, nem nehéz megjósolni, hogy a természet az Alföldön pár évtizedenbelül visszaállítja a korábbiakhoz hasonló vízjárást. Ugyanis a felmelegedéssel nemcsak a déli szelekbeáramlása lehet hevesebb, hanem a leállóban lévo Golf-áram miatt a lehulo északnyugati térségbol érkezohidegebb levego is viharosabb sebességgel érkezik. Amikor az északnyugati és déli légáramlat a Kárpát-medence fölött találkozik és keveredik össze, a kialakuló légörvénylésbol hatalmas mennyiségu, napokigömlo csapadék hullik a térségre és ez még a hóolvadással is egybeeshet. Megtörténhet, hogy a Körösökés Maros vízgyujto területeirol, a Felso-Tisza vidékérol és az Sajó és a Hernád vízgyujtojébol egyidejulegzúdul az Alföldre az áradás, sot ez még egybeeshet a Dunán levonuló árhullámmal is. Az így kialakuló,együtt levonulni képtelen árvizek a magasabban fekvo területeket kivéve a teljes Alföldet elönthetik.

Nem arról van szó, hogy teljesen a 300 évvel ezelotti mezogazdaságra térjünk vissza. Hiszen az azótajobban elterjedt kukorica nagyszeruen termesztheto ilyen körülmények között, a visszahúzódó áradás utánvetve nagyon jó termést hoz. Akár kenyérgabonaként is megszokhatjuk, mint ahogy számos közép-amerikaiországban is kenyérgabonaként alkalmazzák.

13. Az emberiség esélyeirol

Közvetlen veszély. Tekintsük át, mi várhat ránk. Nem festhetjük rózsaszínre a jövot, ne reménykedjünk acsodafegyverszeru híresztelésekben, lásd a 11.1. szakaszt. Nem számíthatunk olyan fordulatokra, amelyeknagyobb megrázkódtatások nélküli évtizedeket ígérnének.

Egyre mélyül a 2008-ban kirobbant válság és világunk vezeto rétege nem akarja tudomásul venni, hogyez alapvetoen az eroforrásválság következménye és emiatt az állandóan növekvo gazdaságot feltételezokamatos pénzrendszer és a tokés társadalom fenntarthatatlan. Ha fenntartják, a gazdagok ugyan egyregazdagabbak lesznek, de gazdasági növekedés híján a szegényebbek egyre szegényebbek. Ismeri mindenkia mondást: kenyeret és cirkuszt a népnek. De hiába a sajtó valamint a hang- és képcsatornák szolgáltatta

122

cirkusz, ha a kenyér egyre kevesebb, elobb-utóbb megmozdulnak a tömegek. Ezt világszerte tapasztaljuk.Ha nem változik meg a gazdagok magatartása, a világrend összeomlik, felkelések, háborúk sokasága tör kiés mérhetetlen szenvedés zúdul az emberiségre.

Összeomlás. Nem nehéz elképzelni, mit jelent majd a nemzetközi nagyvállalatok termékeivel ellátott, akínai áruk tömegét árusító világkereskedelem összeomlása. Volt már ehhez hasonló folyamat a történelem-ben, ez a Római Birodalom bukását követoen játszódott le. Példának nézzük meg, milyen sorsra jutotta hatalmas teljesítoképességu, központosított római fazekasipar. Gyárai ontották a jó minoségu konyhaiés étkezési eszközöket, tárolóedényeket, tetofedo cserepeket. Egy délfrancia területen muködo üzem ter-mékei nemcsak a birodalom nyugati területein voltak kelendoek, hanem azon kívül a mai Dánia és Kelet-Németország területeire is eljutottak.

Róma bukása végét vetett mindennek. Amikor a régészek Kelet-Angliában, egy, a 6. században éltkirály sírját feltárták, abban a hanyatlás megdöbbento jeleit mutató fazekasmunkákat találtak. Ilyen otrombaedényeket a 4. századi Britannia római tartományban egy vidéki gazdálkodó sem tett volna fel az asztalára,ám kétszáz évvel késobb király evett belolük. Róma bukása után Britanniában a fazekaskorongot semhasználták. A fokozatos összeomlás Britannia társadalmi-gazdasági viszonyait nemhogy a római hódításelotti, hanem az ezer évnél is korábbi szintre vetette vissza.Mindez Róma iparának fejlettségével és erosszakosodásával magyarázható. Fazekasüzemei azzal váltakgazdaságossá, hogy a teljes birodalomban szét-terítették a tömeggyártás miatt olcsó termékeiket. Annyira olcsók voltak, hogy még a vidéken élo családokis megengedhették maguknak a szép étkészletek, a sütéshez-fozéshez használatos tálak megvételét és atetok cserepekkel való fedését. Ezzel viszont mindenütt tönkretették a hagyományos kézmuves fazekassá-got. Kihalt a szakma, az eszközei és a szaktudás mind elvesztek. Így tuntek el a britanniai fazekasok is és abirodalmi összeomlás, a távolsági kereskedelem megszunése után az utódok fazekasáruk nélkül maradtak,nem tudtak tálhoz, edényhez, cseréphez jutni.

13.1. A kipusztulás veszélye

Mivel a Föld eltartóképességét sokszorosan túlléptük és annyira erosen megzavartuk a természet körfolya-matait, hogy az már alapveto létfeltételeinket is veszélyezteti, az emberiséget a közeli kipusztulás rémefenyegeti. Ennek megelozésére még lehet esélyünk. Ennek elso feltétele az emberi szellemi és vallásiegységének a megteremtése. Ugyan az ösztöneinkbe az önpusztító viselkedés van beírva, de a versengésreirányuló ösztön átírható, lásd a 4.5. pontban. Jézus példamutatásával éppen ezt tette. Tanítványaiban,akárcsak bennünk, az ember versengési ösztöne a vagyonszerzést szolgálja. Ezt a körülöttük lévo emberek-tol tanulták, környezetüktol vették át. Jézus is versengett, de önmagával. Önkéntelenül is ezt vették át tolea tanítványai, és ezzel mentesültek az eredendo buntol.

A világvallások tanításainak fontos eleme, hogy különbözo módon, de valamennyi igyekszik távol tar-tani az embert az anyagiak imádatától, és birtoklásért folyó versengéstol. Az aranyborjú imádói elpusztul-tak. Jézus tanításaiban sokat foglakozik a gazdagokkal, hivalkodókkal és kiemeli, nem szolgálhatsz egysz-erre Istennek és a pénz istenének, a Mammonnak. Számos alkalommal keményen dorgálja a gazdagságuk-ban bízókat, megfedi a földi rangsorra figyelo, vetélkedo embereket. Csak az számít, hogy adottságaimat éslehetoségeimet mint használtam, nem pedig az, hogy a világi versengésben ki vagyok. Önmagam, és nemaz emberek elott kell tudnom megállni.

Az emberiség szellemi-vallási egységének elso és meghatározó lépése az lehetne, ha katolikus világ-egyház hirdetni kezdené, hogy Jézus az életét a Mammon elleni küzdelemre tette fel. Annyira, hogy apénzváltók és a kufárok ellen való virágvasárnapi fellépése volt keresztre feszítésének követlen elozménye.Az ezen alapuló megújulási mozgalom hatalmas tömegeket vonzhatna az egyházba, mivel az egyház többmint másfél ezer éves kihagyás után újra valós, a leginkább nyomasztó, létünk egészét meghatározó kérdésekkelkezdene el foglalkozni. Eroinket egyesítve szállhatnánk szembe a bennünket évezredek óta pusztító, lát-szólag egyre fejlettebbé, gazdagabbá tevo, ám közben létfeltételeinket felmorzsoló Mammonnal. Ekkor

123

reményünk lehet arra, hogy a tévútra jutásunk okozta mérhetetlen pusztulást mérsékeljük és megmaradhas-sunk.

Ha az egyház így fordulna a világ népeihez, újra valós lehetoséggé válna az emberiség kipusztulásánakmegakadályozása. Nemcsak a zsidóság fogadhatná kedvezoen a megújulást, hanem a hindu, buddhista és ataoista egyház is, hiszen valamennyien, ha más-más nyelvezetet használnak, ugyanarról beszélnek.

A szellemi-vallási egységet megvalósító emberiség, ennekmegvalósításához meglepoen kevés ido eléglenne, hiszen a világ népei valamennyien érzik a veszélyt, bármennyire ámítjaoket a tömegtájékoztatás.

Az átállás folyamatáról . Kiszabadulva a Mammon vonzásából, gyorsan leépíthetnénk aszükségtelentermelést és egy idoben a megmaradt forrásainkat a sivatagok fásítására fordíthatnánk, lásd a 6.6. szakaszlegvégén a sivatagosodás folyamatát. A mind nagyobb erdoségek, a zöldülo Föld növénytakarója viszony-lag hamar, pár évtized, egy-két évszázadon belül jelentos mennyiségu széndioxidot vonna ki a levegobol.Ezzel nem csak hogy le lehetne állítani a széndioxid szintjének növekedést, hanem érezhetoen csökkenthet-nénk azt. Ezzel csillapítanánk az óceáni és a szárazföldi élovilág riasztó méretu kipusztulásának folyamatátés ez esetben az emberiség megmenekülhetne a gyors pusztulástól.

Hozzáláthatnánk életünk anyagi alapjainak átszervezéséhez. A szükségtelen termelés leépítésének legkön-nyebb része a fogyasztás gerjesztésének és a termékrontásnak a beszüntetése. Lakhatatlanná váló váro-sainkból élheto településekre kellene költöznünk, ahol jóval kisebb, szerényebb felszereltségu, ám sokkalkevesebb energiát felhasználását igénylo, tartósabb házakban lakhatnánk.

Mindez sok munkát igényelne, de a mostanival összehasonlítva még így is jóval kevesebbet kellenedolgoznunk. Lenne idonk a szellemi javak gyujtésére, mint lásd a 5.3. szakaszt Tibetben, ami egyben segí-thetne olyan elgondolások születését, miképpen használhatnánk ki jobban a rendelkezésre álló lehetoségein-ket.

13.2. Útravaló

Alapelv, hogy gondolni kell a legrosszabb helyzetekre is éslehetoség szerint fel kell rájuk készülni. Egymai európai és magyar fiatal számára a válságra való felkészülés a túlélésre, majd az azt követo újrakezdésrevaló készülést jelenheti.

Minél többféle emberi értéket, tudást, ismerost és barátot kell gyujteni, szerezni. Egyedül úgy sem lehetés meg kell mondani, nem is érdemes túlélni. Ezért is kellenek társak, rokonok és barátok, akikkel egymástsegíthetjük. Érdemes minél több alapveto emberi készséget elsajátítani, mit hogyan lehet elkészíteni, megc-sinálni. Emberi értékek, tudás, készségek semmilyen körülmények között nem vesznek el, élteto erok. Akiért valamihez, arra szükség van és a mindenkori hatalmasok életben hagyják, míg a semmihez sem érto,alkalmatlan ember nehéz idokben csak felesleges kenyérpusztítónak számít.

Tartsunk vészhelyzetre otthonunkban két-három hétre elegendo ivóvizet, élelmiszert. Tudjuk, hogyösszeomlás esetén hová mehetünk, melyik vidéki ház adhat számunkra menedéket. Ahol van iható kútvízés lehet futeni fával is. Amíg lehet és olcsó, vásároljunk falusi házat, minél messzebb a zsúfolt városoktól.Gyujtsünk jó szerszámokat, jogosítvány helyett inkább kerékpárra gondoljunk.

Ha van lehetoség, tegyünk napelemet a háztetore, telepítsünk szélkereket. Laptopunkra minél többolyan anyagot töltsünk fel, amelyek segíthetnek válságos helyzeteket kezelni. Gondoskodjunk kézi vagylábbal hajtott áramfejlesztorol, amivel a laptopot a villamos hálózat összeomlása eseténis muködoképesentarthatjuk.

124