feladatok az indexszÁmÍtÁs...
TRANSCRIPT
FELADATOK AZ INDEXSZÁMÍTÁS
TÉMAKÖRÉBİL
SZAKDOLGOZAT
Készítette: SÜDI ILONA
2000
Készült a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola által szervezett
Felsıfokú Oktatási informatikus Szakképesítı tanfolyam keretében
TARTALOMJEGYZÉK
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. TÉMAVÁLASZTÁS ....................................................................................................................... 3
1.1. A STATISZTIKA OKTATÁSA ....................................................................................................... 3 1.2. SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT TANULÁS ÉS TANÍTÁS ................................................................ 4 1.3. KÉRDİÍVES FELMÉRÉS........................................................................................................... 6
2. A KÉSZÍTÉS MENETE ............................................................................................................. 10
2.1. ELİKÉSZÍTÉS......................................................................................................................... 10 2.2. A WEB-LAPOK SZERKESZTÉSE ............................................................................................ 12 2.3. TESZTELÉS............................................................................................................................. 21
3. A WEB-LAPOK HASZNÁLATA............................................................................................... 22
3.1. A HASZNÁLAT FELTÉTELEI .................................................................................................... 22 3.2. A FELHASZNÁLÁS LEHETİSÉGEI.......................................................................................... 22
4. ÉRTÉKELÉS ................................................................................................................................ 30
5. FELHASZNÁLT HARDVER- ÉS SZOFTVERESZKÖZÖK.............................................. 32
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS................................................................................................................ 33
IRODALOM ............................................................................................................................................ 34
ÁBRAJEGYZÉK.................................................................................................................................... 35
MELLÉKLETEK ................................................................................................................................... 36
TÉMAVÁLASZTÁS
3
"Példa nélkül semmit sem lehet helyesen
tanítani vagy tanulni."
Columella
1. TÉMAVÁLASZTÁS
Húsz éve a statisztika tanításával, megszerettetésével foglalkozó
tanárként kézenfekvı volt számomra, hogy statisztikai téma Web-lapos
feldolgozásával foglalkozzam. Két gondolat foglalkoztatott.
Egyrészt, az információs társadalommal együtt járó nagy tömegő
statisztikai információban való kiigazodás. A statisztikai információk
értelmezése ma már elengedhetetlenné teszi az állampolgárok bizonyos
statisztikai alapmőveltségét, megfelelı statisztikai szemléletét.
Másrészt érdekelt a számítógéppel támogatott statisztika oktatástechno-
lógiai kérdése.
1.1. A statisztika oktatása
Az 1990-es évek elején a statisztika oktatásában újszerő követel-
mények fogalmazódtak meg. A piacgazdaságra való áttéréssel a statisz-
tika már nem önálló területként, hanem a menedzsment-tevékenység
egészét átszövı komplex tevékenységként jelent meg. Ehhez kapcsoló-
dott a számítástechnikai (informatikai) forradalom, amely révén töme-
gek számára váltak elérhetıvé és alkalmazhatóvá bonyolult statisztikai
elemzési módszerek.
A statisztika oktatásától azt várják, hogy a megfelelı statisztikai
módszertani technikák, az alapvetı mutatószámok tételes ismerete mel-
lett, azokra építve és azokat meghaladva alakuljon ki a statisztikai
szemléletmód, a sztochasztikus világszemlélet. Mindezek az eljárások a
statisztika tantárgyat tanulókra vonatkoznak, azonban a nem statiszti-
TÉMAVÁLASZTÁS
4
kusok számára is fontos, hogy megértsék, mi van a számok mögött, egy-
egy szám (adat) hogyan keletkezett.
Az információtechnológia ma már szerves része a statisztikai írni-
olvasni tudásnak, már csak azért is, mert a matematikai háttér ismerete
nélkül is képessé tesz statisztikai mőveletekre, statisztikai mutató-
számok elıállítására. A statisztikai írni-olvasni tudás jelentısége, tar-
talma és elvárt szintje természetesen nem egyforma a lakosság különbö-
zı csoportjainál. A statisztikai mőveltség elterjesztésében kiemelkedı
szerepe lehet az Internetnek és az olyan szoftvereknek, amelyek megva-
lósítják a játszva tanulás gyakorlatát.
1.2. Számítógéppel segített tanulás és tanítás
Amikor a hagyományos oktatási eszközök, mindenek elıtt a klasz-
szikus "tábla és kréta" mellett elıször megjelentek a korszerőbb isme-
retközvetítı módszerek - a dia- és az írásvetítı, a film, a videó és kez-
detben még a számítógép is - ezek használata nem váltotta fel azonnal,
és nem is módosította jelentısen a hagyományos tanítási-tanulási mo-
dellt, hanem inkább csak kiegészítette azt. Ezek az oktatástechnológiai
eszközök tehát megjelentek az oktatásban, de a szemléletmód kezdetben
még alig változott. Kis leegyszerősítéssel azt mondhatnánk, hogy bár az
oktatástechnikai eszközök változtak, maga az oktatástechnológia lénye-
gében változatlan maradt.
Az információs technológiák napjainkban lejátszódó robbanásszerő
elterjedése és az élet minden területére történı megállíthatatlan behato-
lása az ún. információs társadalom gyors kialakulásának irányába hat.
Ez a folyamat ma már az oktatási szférát is elérte és sürgetı igénnyé
vált a számítógép integrációja a tanítási-tanulási folyamatba.
Manapság a társadalomba illeszkedést a minél sokrétőbb ismeret-
anyag birtoklásával lehet elérni. A tanulás így felértékelıdik, az oktatás
feladata nı. Egyre több igény mutatkozik a képzésre, az átképzésre és a
továbbképzésre, amit a hagyományos oktatási rendszer nem képes el-
TÉMAVÁLASZTÁS
5
látni. Egyre inkább valós követelmény az egész életen át tartó tanulás
(life-long learning), amihez már csak az oktatási intézményektıl való
térbeli távolság miatt is a hagyományostól eltérı módszerekre van szük-
ség. A megfelelı oktatástechnológiába illeszkedı egyéni tanulást tekint-
hetjük a jövı meghatározó tanítási-tanulási helyzetének, amely egyfelıl
a nyitott- és távoktatás meghatározó helyzete lesz, másfelıl ez a mód-
szer egyre elınyösebben használható a hagyományos képzési formákon
belül is.
Az oktatási gyakorlatban az információs technológiák által biztosí-
tott rugalmasság csak akkor realizálható, ha precízen megszervezik az
egész oktatási folyamatot, valamint az egyes interaktív oktatási anyago-
kat. További követelmény, hogy a tananyagon belül a tanuló vezetése,
informálása, támogatása, gyakoroltatása, tudásellenırzése a tananyag
belsı logikájának és a módszertani elveknek egyaránt megfelelıen, szer-
vezett módokon történjen.
A távoktatásnak egyre inkább alapvetı konstrukciós eleme (szerte
a világon) a számítógéppel való szoros kapcsolat. A videó- és hangkazet-
ták helyett (ill. mellett) egyre több oktatási (tanulási) szoftver készül. A
távoktatásnak nem a számítógép a lényege, hanem az, aminek a megol-
dásában ez a gép segítséget adhat: az interaktivitás.
A 90-es években az iskolák világmérető számítógépesítésének le-
hettünk tanúi. Kialakulóban van az új módszertan, a "digitális pedagó-
gia", amely arra tesz kísérletet, hogy kidolgozza a leghatékonyabb mód-
szereket és tartalmakat a számítógéppel segített oktatás számára.
Az Internet világméretővé válásával egyidejő jelenség az új nemze-
dék, a "Net-generáció" megjelenése. Azokról a fiatalokról van szó, akik
már iskolai éveiktıl kezdve ugyanúgy hozzáférnek és használják az In-
ternet lehetıségeit, mint a televíziót vagy a videót. Az Internet ma már
alapvetı szerepet játszik az oktatásban.
"A Web, a világot átszövı háló még csak «kisgyermek korú», fejlıdé-
se elején tart. Szülıatyja, Tim Berners-Lee szerint «Nagyon fontos felis-
TÉMAVÁLASZTÁS
6
mernünk, hogy a WEB azzá lesz, amivé tesszük… Írd le és olvasd el és
írd le, amiben hiszel. És ha így teszel, akkor Te csinálod a Web-et, ami
egy értékes dolog. Ha más emberek is elolvassák (amit írsz), akkor az
ideáid terjedni fognak, de ez nem elıfeltétel. A Web semmit nem kény-
szerít Rád. Ha aggódsz amiatt, hogy a gyermekeid gyenge minıségő in-
formációkhoz jutnak, tanítsd ıket. Tanítsd ıket arra, mit olvassanak,
tanítsd ıket arra, hogyan ítélik meg az információk értékét.»"1
A WEB megjelenése, valamint a Sulinet program indítása körvona-
laz egy feladatot, amelynek megvalósítása a pedagógusokon múlik. A
tanárok fel kell, hogy készüljenek az új információforrások használatá-
ra.
1.3. Kérdıíves felmérés
A dolgozatom témájának konkrét kijelölését megelızıen többször
barangoltam az Interneten, statisztika tárgykörében kutatva. Fogalmak
meghatározásával, képletekkel találkoztam, de egy témakör teljes, ösz-
szefüggésekre is utaló bemutatását nem találtam.
A célom a dolgozat megírásával valamely statisztikai téma olyan
feldolgozása volt, melyet eredményesen használhat az, aki most ismer-
kedik a témával iskolai vagy iskolán kívüli oktatási rendszerben, vagy
korábban tanulta és szeretné ismereteit felfrissíteni, esetleg csak érdek-
lıdést mutat a téma iránt, tájékozódni szeretne.
A végsı döntésben a 12. évfolyamos osztályom tanulási problémái
segítettek. A számukra legnehezebben menı területet választottam ki,
mely az érték-, ár- és volumenindex volt, bár a statisztikai tananyag tel-
jes feldolgozása is hasznos lenne a tanulóknak.
Azért, hogy megerısítést nyerjek az elgondolásom helyességét illetıen,
készítettem egy rövid kérdıívet2, melyet az általam tanított összes hall-
gatóval kitöltettem. (Természetesen a válaszadás önkéntes volt.) Egy ne-
1 Fehér Péter: Számítógép az oktatásban - a harmadik évezred küszöbén 2 A teljes kérdıív és összesített adata az 1. mellékletben található.
TÉMAVÁLASZTÁS
7
gyedikes, és egy ötödéves nappali tagozatos, valamint egy harmadikos
esti tagozatos osztály tanulói válaszoltak, összesen hatvanegyen. (1. áb-
ra)
1. ábra. A kérdıív feldolgozása. (A vizsgált sokaság)
A negyedikesek második éve, az ötödévesek harmadik éve, az esti tago-
zatos hallgatók elsı éve ismerkedtek a statisztikával.
A több éve tanulók már nemcsak a statisztika általános részével foglal-
koztak, hanem annak különbözı alkalmazásával is. Így a tanulók más-
más háttérrel ítélték meg a válaszokat, de hasonló végkövetkeztetésre
jutottak.
A tanulók számára is a legnehezebbnek ítélt terület az indexek té-
maköre, melyre én is gondoltam, és Web-lapos feldolgozását eltervez-
tem. (2. ábra)
Természetesen az eddigi kérdésre adott válaszok még nem bizonyít-
ják, hogy a tanulók részérıl igény lenne statisztikai témájú Web-
lapokra. Erre a következı kérdésben egyértelmő válasz született. A ta-
nulók többsége szívesen böngészne ilyen oldalakon és elsısorban a már
korábban jelzett témában. (3. és 4. ábra)
A megkérdezettek évfolyamok szerinti megoszlása
13%
48%
39%
12.A
2/14.A
E11.A
TÉMAVÁLASZTÁS
8
2. ábra. A kérdıív feldolgozása (1. kérdés)
3. ábra. A kérdıív feldolgozása (2. kérdés)
A megkérdezettek véleménye szerint a legfontosabb statisztikai témák
átlagos nehézségi foka a 10-es skálán
0 2 4 6 8
12.
14.
E/11.
Együtt
Nehézségi fok
Indexek
Középértékek
Viszonyszámok
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
12. 14. E/11. Együtt Osztályok
A megkérdezettek megoszlása aszerint, hogy statisztikai minta- és
gyakorlófeladatokat keresnének-e az Interneten
NEM
IGEN
TÉMAVÁLASZTÁS
9
4. ábra. A kérdıív feldolgozása (3. kérdés)
A kérdıívek feldolgozását és a tanulókkal történt beszélgetéseket
követıen egyértelmővé vált számomra a Web-lapok feldolgozhatósága.
Célom egy olyan alkalmazás elkészítése lett, amely a teljes indexkörre
vonatkozóan (nagyobb rész, mint az eredeti elgondolás, de így egy teljes
egészet alkot) egy-egy mintafeladaton keresztül mutatja be az összes
lehetséges számítást szöveges értékeléssel. Lehetıséget teremtve az el-
méleti háttér megtekintésére az összefüggések bemutatására is. Az al-
kalmazás többoldalúságát szolgálja néhány önálló megoldásra alkalmas
gyakorlófeladat, melyek kidolgozott részei a tanulói munkák ellenırzé-
sére használhatók, valamint emeltebb szintő, gondolkodtató feladatok
(versenyfeladatok) felsorolása.
12.14.
E/11.Együtt
Viszonyszámok
Középértékek
Indexek
0%5%
10%15%20%25%30%
35%
40%
45%
50%
A megkérdezettekbıl a különbözı témakörök feladatait az Interneten
böngészık aránya (%)
A KÉSZÍTÉS MENETE
10
2. A KÉSZÍTÉS MENETE
2.1. Elıkészítés
Elsı lépésként a tervezett anyagot teljességében legépeltem az Offi-
ce 97 programcsomag Word szövegszerkesztı programjának felhaszná-
lásával.
A statisztika tantárgy jellegébıl adódóan sok a képlet, táblázat és a
számítás, valamint az elméleti háttér is jelentıs mennyiségő szöveges
anyagot tartalmaz. Végeredményben egy a szöveges részeken kívül sok
egyenletet és táblázatot is tartalmazó Word dokumentumot készítettem.
Például az elsı indexkör (érték-, ár- és volumenindex) mintafelada-
ta ekkor még összefüggı (táblázat és számítás egymás után), folyamatos
szövegformában látható. (5. ábra)
5. ábra. Word képernyırészlete
A KÉSZÍTÉS MENETE
11
A képletek és a számítások a Microsoft Egyenlet 3.0 objektum be-
szúrásaként kerültek a szöveges dokumentumba. A számítások miatt
gyakran szükség volt a korábban leírt egyenlet módosítására, melyet az
alábbi 6. ábra szemléltet.
6. ábra. Word képernyırészlete (egyenletszerkesztés)
A kész, formázásokat is tartalmazó dokumentumot végül a Word
szövegszerkesztı HTML formátumba mentettem. Ekkor és a korábbi el-
lenırzések kapcsán is világossá vált, hogy a táblázatok nem mindegyik
esetben az eredeti nézetnek megfelelı formában jelentek meg. Ez elsı-
sorban a háromdimeziós táblákat jellemezte. Ezeket a táblákat a késıb-
biekben (a Web-lapok szerkesztésekor) újra kellett rajzolnom.
A KÉSZÍTÉS MENETE
12
2.2. A Web-lapok szerkesztése
A Web-lapok készítése igen sokrétő, aprólékos és összetett feladat
volt, melynek minden részletre kitérı leírása igen hosszúra nyúlna. A
teljesség igénye nélkül néhány fontosabb mozzanatot emelek ki.
A sok feladat közül elıször végig gondoltam, megterveztem, hogy
hogyan szeretném az összefüggéseket bemutatni, mely részeket szeret-
ném a hivatkozásokkal összekapcsolni. Ezek meghatározták, hogy ho-
gyan tördeljem a korábban folyamatos HTML formátumban mentett
szöveget, amelyeket ezután külön-külön HTML oldalként azonos elvek
szerint formáztam (bekezdések, betőtípus és méret, táblázatok, színek
és a háttér beállítása). A Web-lapok készítésére a Microsoft FrontPage
98 Editor programot használtam.
A lapok háttér és szín beállításait a következı ábra szemlélteti. Itt
látszik a háttérkép kiválasztása és a linkek alapértelmezéstıl eltérı
megadása.
7. ábra. FrontPage Editor: A lap beállításai
A KÉSZÍTÉS MENETE
13
Mivel sok, didaktikai szempontokból meghatározott célú táblázatot
készítettem, fontos szerepe van a táblák és a tábla cellák formázásának
(szín, betőméret, cella háttérszíne, igazítás). Ezek egyik beállítását a 8.
ábra szemlélteti, bár volt rá eset, amikor a HTML forráskódba "belenyúl-
tam"3, hogy az elképzelésemnek megfelelı kinézető táblát kapjak.
8. ábra. FrontPage Editor: A táblázat beállításai
A statisztikai feladatok megoldásához sok különbözı képlet áll ren-
delkezésre, ahol gyakran található az alsó és a felsı indexben valami-
lyen jelölés. Az egyenletszerkesztıvel készített képletek, kidolgozások
mentés után egy-egy objektumként szerepeltek (GIF formátumban), me-
lyek szerkesztésével nem volt gond. Néhány esetben gondot jelentett vi-
szont az FP Editor segítségével a táblázatokban szereplı indexjelölés
3 Egy táblát tartalmazó HTML oldal forráskódja a 2. mellékletben látható.
A KÉSZÍTÉS MENETE
14
beírása (pl.: q0p0, V1/V0). Megoldást a <SUB>…</SUB> (alsóindex) és a
<SUP>…</SUP> (felsıindex) elemek forráskódba való beírása jelentett.
(9. ábra)
9. ábra. FrontPage Editor: Táblák készítése
A Web-lapok a megfelelıen felépített szövegen kívül egyéb ábrákat,
képeket, elhatároló vonalakat is tartalmaznak. Az elhatároló vonalat a
forráskódba történı begépeléssel adtam meg (10. ábra), a különbözı
képeket, gombokat a beszúrás menü segítségével helyeztem el.
A képek egy részét a Clip Art-ból vettem (Microsoft Clip Gallery 3.0),
másik részét Internetrıl töltöttem le. Például a Központi Statisztikai Hi-
vatal emblémája, vagy egy számítógépet ábrázoló, mozgókép. Ezek egy
része JPEG, a másik része GIF formátumú.
Jelentıs mennyiséget képvisel az általam készített kép, ábra, amelyek-
hez a következı programokat használtam fel: Corel Draw! 5.0, Corel
Photo-Paint 5.0, Microsoft Power Point, Microsoft Gif Animátor 1.0 Beta
2 (Internetrıl letöltött). Ezeket a képeket mind GIF formátumban men-
A statisztikai tábla egy sora, amely 7 cellát tartalmaz.
Alsóindex beírása
A KÉSZÍTÉS MENETE
15
tettem. A Web-lapokon elhelyezett gombok (menü és navigációs gombok)
és animált GIF-fájlok (a kép "megmozdul") készítése jelentett számomra
kisebb gondot. Az olvashatóság miatt a gombokon többször kellett vál-
toztatnom, az animált fájloknál pedig az elképzelésem megvalósítása
jelentett nehézséget. Az egyik animált kép jellemzıinek (méret, lejátszás)
beállítását szemlélteti a 11. ábra.
10. ábra. FrontPage Editor: A forráskód megtekintése
Amirıl eddig szó volt az nem sokban tér el egy szövegszerkesztési
feladattól. Amitıl viszont életre kelnek a Web-lapok, azok a kapcsok,
angol szóval linkek, de szokás ıket hivatkozásként is említeni. A fel-
használó számára a link úgy válik "láthatóvá", hogy az egérkurzor alakja
megváltozik, nyílból egy mutató kéz lesz.
A linkek készítése tulajdonképpen az oldalak logikájáról árulkodik,
úgyis mondhatnánk, hogy a közlekedést biztosítja. Tehát rendkívül át-
gondoltan kell megtervezni ezt a részét az oldalaknak.
Hivatkozás lét-rehozása a meg-oldás gombhoz
Elhatároló vonal
Megoldás gomb képének beszú-
rása
A KÉSZÍTÉS MENETE
16
11. ábra. GIF Animator: A kép jellemzıi
Beil-lesztett képek
Animálási és le-játszási jellemzık
megadása
Itt kerül beállítás-ra, hogy a követ-kezı képelem
megjelenítésekor az aktuálissal mi
történjen.
Várakozási idı
Kép po-zíciója
A KÉSZÍTÉS MENETE
17
A hivatkozások több fajtáját alkalmaztam. Az esetek többségében
lapok között van kapcsolat, a linkek gombokhoz vannak rendelve.
Azonban a hosszú elméleti szövegnél, a feladatoknál a lapon belüli "ug-
rálásra" is van lehetıség. Ezek megvalósításához a könyvjelzıt használ-
tam (12. ábra). Három esetben Interneten lévı helyre is mutat hivatko-
zás.
A kapcsolatokat természetesen két irányba definiáltam, hogy ne csak
oda, de vissza is mutassanak.
12. ábra. FrontPage Editor: A könyvjelzı használata
Számomra a legnagyobb gondot azok a hivatkozások jelentették,
amelyek a frame-ket4 érintették. Igen sok olyan lapot készítettem, mely
két-két framet tartalmaz. Egy-egy framen belül külön HTML lapokra,
4 A frame-ket tartalmazó oldalak forráskódja a 3. mellékletben található.
A KÉSZÍTÉS MENETE
18
esetleg újabb frame-ket tartalmazó oldalakra hivatkozom. Egy ilyen
kapcsolatot szemléletet a következı 13. ábra.
13. ábra. Frames oldalak kapcsolatának szemléltetése
Az 1. frames oldal (pl. frame 1vqp.htm) jobboldali részébe kerül egy hi-
vatkozás során a 2. frames oldal (pl. két framet tartalmazó
maingyv.htm), melynek eredménye a 3. oldal. Ez az alkalmazás azt a
célt szolgálta, hogy a pontos helyfelismerés, eligazodás érdekében a vá-
lasztást segítı menügombok állandóan láthatóak legyenek a baloldali
részen.
A kész Web-lapok közötti kapcsolatok hálótervét több oldalra tör-
delve a 14. ábra szemlélteti. A nyitólapnak (Feladatok az indexszámítás
témakörébıl) három oldallal van kapcsolata: frame 1vqp, frame st.1 és a
Südi Ilona (a készítı bemutatkozik).
A teljes mélységő kapcsolatrendszer bemutatása sok ábrát venne igény-
be. Összesen 102 HTML fájl van, melyek között néhány megtekintéskor
csak egy képernyıoldalt vesz igénybe, de sok több oldalon keresztül
nézhetı meg. Minden menügombhoz több oldal kapcsolódik, a gyakorló
1. 2.
3.
A KÉSZÍTÉS MENETE
19
feladatok mindegyikének megoldása didaktikai szempontok miatt is kü-
lön lapon van. Így csak a három fırész egy képernyın látható kapcsola-
tait mutatom be.
A munkám végsı momentuma a sok fájl áttekinthetıségét biztosít-
va alkönyvtárak létrehozása volt, melyet korábban a mentéskor is meg-
tehettem volna. Így most utólag hoztam létre két alkönyvtárat, egyet a
képeknek, másikat a HTML oldalaknak. Ami a többletmunkát jelentette,
az volt, hogy a képek elérési útvonalát a forráskódba kézzel vittem be.
A KÉSZÍTÉS MENETE
20
14. ábra. FrontPage Editor: A hiperhivatkozások ábrái
A KÉSZÍTÉS MENETE
21
2.3. Tesztelés
A készítés folyamata során rendszeres volt az elkészült oldalak
tesztelése különbözı teljesítményő gépeken, valamint a jelentkezı hibák
kijavítása. A tesztelésre a Microsoft Internet Explorer 5.0, valamint a
Netscape Communicator 4.06 programokat használtam.
A hibák kiszőrésében sokan voltak a segítségemre. A témához értı
és nem értı kollégák, valamint az ötödéves tanítványaim, akik számára
az iskolai hálózaton elérhetıek voltak a Web-lapok. Többféle konfigurá-
ción és operációs rendszeren (Pentium III, Celerom™ MMX266, Pentium
100 MHz 32Mb RAM; képernyıfelbontás 800x600, 1024x768; WIN95,
WIN98) próbálták ki a munkám "mőködıképességét".
A hibák elsısorban abból eredtek, hogy nem "mőködtek" a hivatko-
zások, esetleg az elrendezés nem volt szimmetrikus. Elıfordult még alá-
húzásból eredı zavar, mivel a szövegszerkesztés legelején az egyik ki-
emelési formára ezt a technikát alkalmaztam, amely azonban a Web-
lapoknál a linkeket jelöli.
Az általam készített néhány (statisztikai összefüggéseket bemutató)
animált GIF-fájl futtatása a különbözı teljesítményő gépeken, és az
Explorer és a Netscape programmal is más képet mutatott. Sajnos néha
szétesetté vált a kép, s ezen nem tudtam változtatni.
A tesztelések során természetesen néhány tanácsot megfogadva még a
tartalmi részen is módosítottam. A két indexkör, mivel hasonló menü-
gombokat is tartalmazott, ezért néhány szó beírásával egyértelmőbbé
tettem a tájékozódást. A gyakorló feladatoknál lehetıvé tettem a külön-
bözı példák közötti választás lehetıségét, a folyamatosság mellett. A
versenyfeladatokhoz pársoros bevezetı rész került a használat meg-
könnyítése érdekében.
A többszöri tesztelést követıen a teljes anyag, az iskolai számítógé-
pen, az Adaptec Easy CD Creator program segítségével CD-re került.
Köszönettel tartozom mindazoknak, akik tanácsaikkal, észrevétele-
ikkel, ötleteikkel segítették munkámat.
A WEB-LAPOK HASZNÁLATA
22
3. A WEB-LAPOK HASZNÁLATA
3.1. A használat feltételei
A Web-lapokon egy statisztikai témakört módszertanilag teljességé-
ben próbáltam feldolgozni. Használható egyéni tanulásra, esetleg infor-
mációszerzés céljára. Egyes részei (pl. összefüggések) a tanítási órákon
szemléltetésre, meglévı ismeretek fejlesztésére alkalmas. A Web-lapot
széleskörő felhasználásra szántam, ezért a felhasználó elıképzettségé-
nek megfelelıen tud az anyagban eligazodni. Végsı célom az elkészült
anyag Internetre való felkerülése lesz.
A lapok megtekintése legalább az Internet Explorer 4.0, vagy a
Netscape Navigátor 4.0 programmal lehetséges és különleges hardver-
igénye nincs. Olyan számítógép szükséges, amelyen az elıbbi progra-
mok futnak, a képernyı felbontás legalább 800x600 képpont, a színpa-
letta 256 színő.
Bár mindegyik programmal lehetséges a böngészés, mégis elsısorban az
Explorert ajánlanám, mivel a HTML állomány a FrontPage Editor prog-
rammal és nem a Netscape Composerrel készült.
Az elıbbi fontosabb információk a README szöveges fájlban meg-
találhatók, és a felhasználók rendelkezésére állnak. Ez és a többi fájl is
CD-re került, ahol könnyen kezelhetı, áttekinthetı formában találhatók
meg. A Html mappában a HTML fájlok, a Kepek mappában a képeket,
gombokat tartalmazó JPEG és GIF-fájlok szerepelnek, és külön találha-
tó a böngészés indítására szolgáló INDEX.htm fájl.
3.2. A felhasználás lehetıségei
A kezdeti elképzelésekhez képest (amely, csak az érték-, ár- és vo-
lumenindexre vonatkozott) a teljes indexkört feldolgozva nagy anyag ké-
A WEB-LAPOK HASZNÁLATA
23
szült el. A használat lehetıségeit néhány kinyomtatott képernyıképpel
illusztrálva mutatom be.
Az elsı választás elé a nyitóoldalon kerül a látogató, el kell dönteni,
hogy melyik résszel kíván foglalkozni. Ezt követıen a két indexkör fel-
építése hasonló.
15. ábra. Internet Explorer: Nyitólap
Úgy gondolom, hogy a különbözı céllal és ismerettel rendelkezı lá-
togatók számára nagy segítséget jelent bármely indexkör választásakor,
a fokozatosan felépülı folyamatábra az "Útmutató a böngészéshez". (16.
ábra)
Minden esetben a legelsı választási lehetıség a mintafeladat, me-
lyen keresztül bemutatom a mutatók meghatározásának összes lehetsé-
ges módját. Itt bármikor lehetıség van az elméleti háttér megtekintésére
is amennyiben elbizonytalanodtunk, esetleg számunkra ismeretlen terü-
letre tévedtünk. A mintafeladaton belüli választást a kiszámítható inde-
A három válasz-tási lehetıség
A WEB-LAPOK HASZNÁLATA
24
xek száma határozza meg. Mindegyiket külön-külön ki lehet választani,
azonban a háttérben az elmélet egy összefüggı, folyamatos szöveg, mely
részenként jelenik meg, de egyben is olvasható (mint egy tankönyv-
ben).(17. ábra)
16. ábra. Internet Explorer: Útmutató
A mintafeladat megismerésekor találkozik a látogató a feladat Excel
program felhasználásával történı megoldási lehetıségének a bemutatá-
sával. Itt csak egy utalás látható erre a lehetıségre egy-egy HTML olda-
lon keresztül. Mivel ezen megoldási mód megismerése a közgazdasági
területen fontos, ebben az anyagban új fejezetet is kaphatna.
Külön kiemelném az összefüggéseket, amelyek elméleti hátterénél
olyan mozgóképet szerkesztettem, ami szemléletessé teszi a részek kö-
zötti kapcsolatot. Néhány szakkönyvben hasonló, de egyszínő ábra lát-
ható. Úgy gondolom, mivel az emberek többsége vizuláis típusú, segít az
A WEB-LAPOK HASZNÁLATA
25
információk rögzítésében a különbözı színek alkalmazása, valamint a
kép változása (bıvülése-csökkenése). (18. ábra)
17. ábra. Internet Explorer: Mintafeladat és elmélet bemutatása
További kapcso-latok lehetısége
A WEB-LAPOK HASZNÁLATA
26
18. ábra. Internet Explorer: Összefüggések bemutatása
A statisztikában való jártasság eléréséhez sok-sok gyakorlásra, fel-
adatmegoldásra van szükség, ezért nagyon fontosnak tartottam ennek a
résznek a kidolgozását is. Az indexkör két részénél 8-9 gyakorló feladat
olvasható egymásután. A feladatok különbözı típusúak és nehézségi
fokúak. A megoldásokhoz külön-külön linkelésekkel lehet eljutni, mivel
nem lenne szerencsés a megoldott feladaton kívül a többi megoldását is
látni. A megoldások kidolgozottsági foka különbözı. Van, ahol csak a
végeredmény szerepel, azonban található részletes levezetés is szöveges
értékeléssel. Ennél a területnél is, akár a többi esetben, megvalósul az
oda-vissza kapcsolat. Tehát addig vizsgálható az adott feladathoz tarto-
zó megoldás, míg a látogató számára egyértelmővé nem válik. (19. ábra)
A feladatok másik köre már nehezebb, nagyobb jártasságot, az ösz-
szefüggések felismerését feltételezi, hiszen az OSZTV statisztikai felada-
taiból, és ott is a tesztjellegőekbıl tartalmaz válogatást. Mivel itt csak a
Részekre bon-tott mozgókép
A WEB-LAPOK HASZNÁLATA
27
felkínált 4 megoldási lehetıség közül kell kiválasztani az egy helyeset, a
megoldás az összes feladatra együtt szerepel. Ez már egy magasabb
szintje a gyakorlásnak, így csak a helyes válasz betőjele látható, leveze-
tés nélkül. (20. ábra)
19. ábra. Internet Explorer: Gyakorló feladatok bemutatása
A WEB-LAPOK HASZNÁLATA
28
20. ábra. Internet Explorer: Versenyfeladatok bemutatása
Fontosnak tartottam, hogy az árindexek alkalmazási területére kü-
lön kitérjek, mivel a hétköznapi ember elsısorban ezzel találkozik. (21.
ábra). Ennek a résznek a felépítése is hasonlít az eddigiekhez. Mind-
Feladatonkénti vissza-lépés lehetısége.
A WEB-LAPOK HASZNÁLATA
29
egyik alkalmazási területre vonatkozóan tartalmaz egy-egy mintafelada-
tot megoldással, elméleti háttérrel, és itt is van lehetıség néhány felada-
ton keresztüli gyakorlásra, valamint versenyszintő feladatok megoldásá-
ra. A feladatokban törekedtem a valósághoz hő adatok felhasználására,
de a naprakészség csak akkor valósítható meg, ha a Központi Statiszti-
kai Hivatal honlapjára látogatunk el. Ezt a lehetıséget itt egy hivatko-
zással megteremtettem.
21. ábra. Internet Explorer: Alkalmazás bemutatása
Az utolsó rész, amelyrıl említést kell még tenni ahhoz, hogy a Web-
lapokat teljességükben lássuk, a készítı bemutatkozó oldalai. Itt látszik
a szakmai pálya, valamint lehetıséget ad a munkahely honlapjának
megtekintésére is. Úgy gondolom, ha valaki megnézi a Web-lapokat biz-
tosan lesz észrevétele, mint ahogyan az a tesztelések során eddig is tör-
tént. Az E-mail címem megadásával az a célom, hogy az észrevételek,
ötletek közvetlenül eljussanak hozzám.
Út a KSH honlapjához
ÉRTÉKELÉS
30
4. ÉRTÉKELÉS
Mint a bemutatott feladat is bizonyítja, olyan oktatástechnológiai
fejlıdés ment végbe, amely a tanulás során egyre több érzékszervünk
"bekapcsolódását" tette lehetıvé. A hangsúly áttevıdik az információk
kezelésével, feldolgozásával kapcsolatos képességek növelésére. Fontos-
sá válik a tanulási környezet motiváló hatása, a külsı forrásokból nyert
ismeretek integrációja.
Úgy gondolom, hogy ez egy témakört teljes egészében feldolgozó ok-
tatási segédanyag, mely a korszerő oktatástechnológiai feltételeknek
megfelel, hiányzik a szakképzésben. Több éves tanítási gyakorlatomra, a
tanítványok véleményére építve láttam szükségességét egy számítógépes
anyag elkészítésének, mely hatékonyan járulhat hozzá a tanuláshoz.
Az eredeti elképzeléseimet többé-kevéssé sikerült megvalósítanom.
Ennek az a magyarázata, hogy szárnyaló gondolataim a jelenlegi tudá-
somnál több, például komoly programozási ismereteket igényeltek vol-
na. Ez a fejlesztési lehetıség a jövıben fenn áll.
Az elkészült oktatási anyag a logikai felépítését tekintve, kerek
egészre sikerült. A tananyag más részeivel való kapcsolata az elmélet, a
hivatkozások során megvalósult, tehát a tárgy többi témakörének fel-
dolgozása nélkül is megállja a helyét.
Egy Web-lapos munka soha nem lehet kész, csak abba lehet hagy-
ni. Így vagyok ezzel én is. Sok olyan fejlesztési lehetıséget látok, mely
megvalósításra vár. Például teljessé kellene tenni az anyagot a viszony-
számokra és a középértékekre vonatkozóan is. A tesztelés során is volt
olyan vélemény, hogy jó lenne a versenyfeladatoknál megvalósítani,
hogy minden példánál legyen közvetlen választási lehetıség és arra
azonnali visszajelzés, sıt a helyes megoldásnál annak némi levezetése
sem ártana. De fejlesztést igényelne az Excel alkalmazás is.
Miután a tesztelés iskolai hálózaton elérhetı volt, tanítási órán le-
hetıségem adódott az ötödéves tanítványok ismerkedését, reakcióját
végig nézni. Úgy tőnt, hogy nagy érdeklıssel böngésztek a lapok között,
ÉRTÉKELÉS
31
az egyik tanuló még el is kérte volna, mondván a vizsga elıtt jól jön,
minden fontos információ benne van.
Három tanuló írásban adott véleményével fejezem be a dolgozato-
mat.
"Szerintem nagyon jól használható érdekes Web-lap. De mint említettem,
az jó lenne, ha a feladatoknál lenne választási lehetıség és kiértékelné a
megoldást.
Egyébként könnyen kezelhetı!"
(Schwéger Norbert 2/14. A)
"Nagyon jól használható, mert a hozzá nem értık számára is érthetı ma-
gyarázatot ad mind az elméletrıl, mind a gyakorlati tananyagról. A fel-
adatok megoldása érthetı és könnyen áttekinthetı. Ehhez tartozik még a
grafikus ábrázolás is, aminek a megoldása is követhetı.
A honlap nagy segítséget nyújt a statisztikai ismeretek elsajátításához,
illetve a már meglévı ismeretek felelevenítéséhez és szinten tartásához."
(Szabó Zsolt és Tóth László Barnabás 2/14. A)
FELHASZNÁLT HARDVER- ÉS SZOFTVERESZKÖZÖK
32
5. FELHASZNÁLT HARDVER- ÉS SZOFTVERESZKÖZÖK
Mind a nyomtatott szakdolgozatot, mind a Web-lapokat az alábbi
gépen készítettem el:
Processzor Pentium-MMX 200 MHz
Memória 32 MB RAM, Hard Disk 3,2 GB
Monitor 17" SONY Trinitron
Nyomtató Hewlett Packard DeskJet 840C
Az operációs rendszer Windows 95.
A felhasznált szoftverek:
Microsoft Office 97 (Word, Excel, Power Point)
Microsoft FrontPage 98
Corel Draw! 5.0
Microsoft Gif Animator 1.0
Microsoft Internet Explorer 5.0
Netscape Communicator 4.06
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
33
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Sok embernek tartozom köszönettel azért, hogy ez a munka elké-
szült. A tanítványaimon és kollégáimon kívül, külön köszönöm
Dr. Majoros Annának a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola
igazgatónıjének a tanfolyam lehetıségét, az írott szakdolgozatról
adott véleményét,
Kutas Lászlónak a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola számí-
tástechnika tanárának, rendszergazdának a konzultációk lehetısé-
gét, türelmét a sok kérdésemhez,
Balázsiné Farkas Katalinnak a Bethlen Gábor Közlekedési és Közgaz-
dasági Szakközépiskola tanárának, statisztika szakmai szakértı-
nek a dolgozat statisztikai részének véleményezését,
a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola tanfolyamon ta-
nító tanárainak, külön Bálint Györgynek a lelkes munkáját és bíz-
tató szavait,
és végül a családomnak, hogy türelmesek voltak.
IRODALOM
34
IRODALOM MIKLÓS VIKTOR: Weblapszerkesztés mindenkinek. Cesare & Cserkı Bt. TARR BENCE – VIRÁGH ANDRÁS: A HTML nyelv alapjai. Panem Kft.,
1998 TÁPAI CSABA: Webmesterek kézikönyve. Random Alapítvány, 1996 BOLDOG FERENC: WEB publikáció mint a Sulinet program része.
1998/04 (Magyar Elektronikus Könyvtár) http://www.mek.iif.hu FEHÉR PÉTER: Számítógép az oktatásban - a harmadik évezred küszö-
bén. 1999/07 (Magyar Elektronikus Könyvtár) http://www.mek.iif.hu/
UDVARDI – LAKOS ENDRE: Beszéljünk a távoktatásról. 1999/04 (Ma-gyar Elektronikus Könyvtár) http://www.mek.iif.hu/
Általános Statisztika I. Szerkesztette: Korpás Attiláné dr. Nemzeti Tan-
könyvkiadó Rt., Budapest, 1996 BALOGH MÁRTA: Statisztikai ismeretek. Perfekt Budapest, 1998 DR. BESENYEI LAJOS: A statisztika oktatásának aktuális kérdései. Sta-
tisztikai Szemle 1996. május-június, 76. évf. 5-6. szám FALUS IVÁN – OLLÉ JÁNOS: Statisztikai módszerek pedagógusok szá-
mára. OKKER Kiadói Kft., Budapest, 2000 RÓTH JÓZSEFNÉ DR. - DR. SUGÁR ANDRÁS: Statisztika. Nemzeti
Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1999 A statisztikai tudomány helyzete és perspektívái. Statisztikai Szemle
1999. február-március, 77. évf. 2-3. szám DR. SZILÁGYI GYÖRGY: Érteni a számok nyelvén … Statisztikai Szemle
2000. január, 78. évf.1. szám TÖRÖK BALÁZS: Útmutató Szakdolgozat-készítéshez felsıfokú oktatás-,
tér- és mőszaki informatikus hallgatóknak. Tankönyvmester Kiadó, Budapest, 1999
ÁBRAJEGYZÉK
35
ÁBRAJEGYZÉK
1. ÁBRA. A KÉRDİÍV FELDOLGOZÁSA. (A VIZSGÁLT SOKASÁG).................................................................... 7 2. ÁBRA. A KÉRDİÍV FELDOLGOZÁSA (1. KÉRDÉS) ....................................................................................... 8 3. ÁBRA. A KÉRDİÍV FELDOLGOZÁSA (2. KÉRDÉS) ....................................................................................... 8 4. ÁBRA. A KÉRDİÍV FELDOLGOZÁSA (3. KÉRDÉS) ....................................................................................... 9 5. ÁBRA. WORD KÉPERNYİRÉSZLETE......................................................................................................... 10 6. ÁBRA. WORD KÉPERNYİRÉSZLETE (EGYENLETSZERKESZTÉS)................................................................ 11 7. ÁBRA. FRONTPAGE EDITOR: A LAP BEÁLLÍTÁSAI ................................................................................... 12 8. ÁBRA. FRONTPAGE EDITOR: A TÁBLÁZAT BEÁLLÍTÁSAI ......................................................................... 13 9. ÁBRA. FRONTPAGE EDITOR: TÁBLÁK KÉSZÍTÉSE.................................................................................... 14 10. ÁBRA. FRONTPAGE EDITOR: A FORRÁSKÓD MEGTEKINTÉSE................................................................. 15 11. ÁBRA. GIF ANIMATOR: A KÉP JELLEMZİI ............................................................................................ 16 12. ÁBRA. FRONTPAGE EDITOR: A KÖNYVJELZİ HASZNÁLATA .................................................................. 17 13. ÁBRA. FRAMES OLDALAK KAPCSOLATÁNAK SZEMLÉLTETÉSE.............................................................. 18 14. ÁBRA. FRONTPAGE EDITOR: A HIPERHIVATKOZÁSOK ÁBRÁI................................................................ 20 15. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: NYITÓLAP ............................................................................................... 23 16. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: ÚTMUTATÓ ............................................................................................. 24 17. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: M INTAFELADAT ÉS ELMÉLET BEMUTATÁSA............................................ 25 18. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA.............................................................. 26 19. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: GYAKORLÓ FELADATOK BEMUTATÁSA ...................................................27 20. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: VERSENYFELADATOK BEMUTATÁSA....................................................... 28 21. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: ALKALMAZÁS BEMUTATÁSA .................................................................. 29
MELLÉKLETEK
36
MELLÉKLETEK
1. MELLÉKLET
37
1. Melléklet
KÉRDİÍV
Az alábbi általános statisztikai témák milyen nehézséget jelentettek számodra? Az alábbi 10-es skálán karikázással jelöld a számodra jellemzı értéket!
Könnyő
Nehéz
Viszonyszámok
Megoszlási, koordinációs 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Dinamikus, bázis, lánc 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Intenzitási 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Középértékek
Átlagok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Szórás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Viszonyszámok átlagolása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Standardizálás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Indexek
Érték-, ár- és volumen 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Fıátlag-, részátlag- és összetételhatás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Ha lehetıséged lenne az Interneten egy-egy témakörre vonatkozóan
- kidolgozott mintafeladatok (elméleti kiegészítéssel) - gyakorló feladatok (megoldással) megtekintésére
kihasználnád-e? IGEN NEM Ha igen, milyen témakör feladatit keresnéd meg legelıször? ..........................................
Köszönöm, hogy válaszaiddal segítetted munkámat!
1. MELLÉKLET
38
A feldolgozás eredménye (átlagok és megoszlás)
ÖsszesítésViszonyszámok 3,8 3,2 3,1 3,5
Megoszlási, koordinációs viszonyszám 2,8 2,5 3,0 2,7Dinamikus-, bázis-, láncviszonyszám 3,5 2,9 3,0 3,2Intenzitási viszonyszám 5,1 4,1 5,3 4,7
Középértékek 5,4 4,1 4,3 5,0Átlagok 4,1 2,9 4,9 3,7Szórás 3,8 3,5 5,6 3,9Viszonyszámok átlagolása 6,1 4,5 6,4 5,5Standardizálás 7,6 5,3 8,9 6,8
Indexek 7,5 6,5 6,3 6,5Érték-, ár- és volumenindex 7,5 4,4 5,6 6,0Fıátlag-, részátlag- és összetételhatás index 7,8 5,4 8,3 6,9
IGEN 25,0 86,2% 22,0 91,7% 5,0 62,5% 52,0 85,2%NEM 4,0 13,8% 2,0 8,3% 3,0 37,5% 9,0 14,8%
Megoszlási, koordinációs 3,0 10,3% 2,0 8,3% 0,0 0,0% 5,0 8,2%Dinamikus, bázis, lánc 3,0 10,3% 2,0 8,3% 0,0 0,0% 5,0 8,2%Intenzitási 3,0 10,3% 2,0 8,3% 0,0 0,0% 5,0 8,2%Átlagok 5,0 17,2% 5,0 20,8% 2,0 25,0% 12,0 19,7%Szórás 6,0 20,7% 5,0 20,8% 2,0 25,0% 13,0 21,3%Viszonyszámok átlagolása 5,0 17,2% 5,0 20,8% 2,0 25,0% 12,0 19,7%Standardizálás 15,0 51,7% 11,0 45,8% 3,0 37,5% 29,0 47,5%Érték-, ár- és volumenindex 15,0 51,7% 9,0 37,5% 2,0 25,0% 26,0 42,6%Fıátlag-, részátlag … 13,0 44,8% 10,0 41,7% 2,0 25,0% 25,0 41,0%Sztochasztikus kapcsolat 0,0 0,0% 1,0 4,2% 0,0 0,0% 1,0 1,6%
12. évf. 14. évf. E 11. évf. Együtt
2. MELLÉKLET
39
2. Melléklet <html > <head > <meta http-equiv=" Content-Type " content=" text/html; charset=windows-1250 " > <title >Tábla f ıátlag< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > </head > <body background=" ../kepek/Backgrnd.gif " link=" #008080 " vlink=" #808080 " alink=" #800000 " > <div align=" left " > <table border=" 1" width=" 541" height=" 12" bordercolor=" #008080 " bordercolorlight=" #008080 "bordercolordark=" #008080 " bgcolor=" #FFFFFF" > < tr > < td width=" 71" height=" 36" rowspan=" 3" bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><strong ><small ><small >Állomány-< br > csoport< /small ></small ></strong ></font ></td > < td width=" 180" height=" 12" colspan=" 3" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old Style " ><strong ><small >1998. október< /small ></strong ></font ></td > < td width=" 197" height=" 12" colspan=" 3" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old Style " ><strong ><small >1999. december< /small ></strong ></font ></td > < td width=" 60" height=" 53" rowspan=" 2" bgcolor=" #80FFFF" ><p align=" center " ><font face=" Bookman Old Style " ><strong >Index< br >(%)< /strong ></font ></td > < /tr > < tr > < td width=" 73" height=" 12" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >Kifizetett bér (Ft)< /small ></font ></td > < td width=" 52" height=" 12" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >Lét-< br >szám (f ı)< /small ></font ></td > < td width=" 54" height=" 12" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >Átlagbér (Ft/f ı)< /small ></font ></td > < td width=" 77" height=" 12" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >Kifizetett bér (Ft)< /small ></font ></td > < td width=" 57" height=" 12" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >Lét-< br >szám (f ı)< /small ></font ></td > < td width=" 50" height=" 12" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >Átlagbér (Ft/f ı)< /small ></font ></td > < /tr > < tr > < td VALIGN=" CENTER" WIDTH=" 114" HEIGHT=" 28" bgcolor=" #C7C7E0" ><p lign=" center " ><font
color=" #004080 " face=" Bookman Old Style " ><strong >A<sub >0</sub > < /strong ></font ></td > < td VALIGN=" CENTER" WIDTH=" 43" HEIGHT=" 28" bgcolor=" #C7C7E0" ><p align=" center " ><font color=" #008080 " face=" Bookman Old Style " ><strong >B<sub >0</sub > < /strong ></font ></td > < td VALIGN=" CENTER" WIDTH=" 68" HEIGHT=" 28" bgcolor=" #C7C7E0" ><p align=" center " ><font color=" #800040 " face=" Bookman Old Style " ><strong >V<sub >0</sub > < /strong ></font ></td > < td VALIGN=" CENTER" WIDTH=" 96" HEIGHT=" 28" bgcolor=" #C7C7E0" ><p align=" center " ><font color=" #004080 " face=" Bookman Old Style " ><strong >A<sub >1</sub > < /strong ></font ></td > < td VALIGN=" CENTER" WIDTH=" 49" HEIGHT=" 28" bgcolor=" #C7C7E0" ><p align=" center " ><font color=" #008080 " face=" Bookman Old Style " ><strong >B<sub >1</sub > < /strong ></font ></td > < td VALIGN=" CENTER" WIDTH=" 92" HEIGHT=" 28" bgcolor=" #C7C7E0" ><p align=" center " ><font color=" #800040 " face=" Bookman Old Style " ><strong >V<sub >1</sub > < /strong ></font ></td > < td width=" 60" height=" 21" bgcolor=" #C7C7E0" ><font color=" #800040 " face=" Bookman Old
Style " ><strong >V<sub >1</sub >/V< sub >0</sub ></strong ></font ></td > < /tr > < tr > < td width=" 71" height=" 12" bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >Fizikai< /small ></font ></td > < td width=" 73" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >1 548 000< /small ></font ></td > < td width=" 52" height=" 12" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >36</small ></font ></td > < td width=" 54" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >44 000< /small ></font ></td > < td width=" 79" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >2 474 500< /small ></font ></td > < td width=" 55" height=" 12" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >49</small ></font ></td > < td width=" 65" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >50 500< /small ></font ></td > < td width=" 60" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><strong ><small >114,8< /small ></strong ></font ></td > < /tr >
2. MELLÉKLET
40
< tr > < td width=" 71" height=" 12" bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >Szellemi< /small ></font ></td > < td width=" 73" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >2 232 000< /small ></font ></td > < td width=" 52" height=" 12" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >24</small ></font ></td > < td width=" 54" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >93 000< /small ></font ></td > < td width=" 79" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >2 205 000< /small ></font ></td > < td width=" 55" height=" 12" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >21</small ></font ></td > < td width=" 65" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><small >105 000< /small ></font ></td > < td width=" 60" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><strong ><small >112,9< /small ></strong ></font ></td > < /tr > < tr > < td width=" 71" height=" 12" bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><strong ><small >Összesen< /small ></strong ></font ></td > < td width=" 73" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><strong ><small >3 816 000< /small ></strong ></font ></td > < td width=" 52" height=" 12" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><strong ><small >60</small ></strong ></font ></td > < td width=" 54" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #80FFFF" ><font face=" Bookman Old
Style " ><strong ><small >63 600< /small ></strong ></font ></td > < td width=" 79" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><strong ><small >4 679 500< /small ></strong ></font ></td > < td width=" 55" height=" 12" align=" center " bgcolor=" #E8E8E8" ><font face=" Bookman Old
Style " ><strong ><small >70</small ></strong ></font ></td > < td width=" 65" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #80FFFF" ><font face=" Bookman Old
Style " ><strong ><small >66 850< /small ></strong ></font ></td > < td width=" 60" height=" 12" align=" right " bgcolor=" #00DFDF" ><font face=" Bookman Old
Style " ><strong ><small >105,1< /small ></strong ></font ></td > < /tr > </table > </div > <p> < /p > </body > </html >
3. MELLÉKLET
41
3. Melléklet <html > <head > <meta http-equiv=" Content-Type " content=" text/html; charset=windows-1250 " > <title >frame 1 vqp< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > <meta name=" Microsoft Theme " content=" mdcont 011, default " > </head > <frameset border=" 1" framespacing=" 0" frameborder=" 1" cols=" 155,* " > < frame name=" contents " target=" main " src=" menu11.htm " noresize scrolling=" no" > < frame name=" main " src=" tudas.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html > <html > <head > <meta http-equiv=" Content-Type " content=" text/html; charset=windows-1250 " > <title >frame 2vqp< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > <meta name=" Microsoft Theme " content=" mdcont 011, default " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 0" cols=" 155,* " > < frame name=" contents " src=" menu12.htm " noresize scrolling=" no" target=" _parent " > < frame name=" main " src=" mintav.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html > <html > <head > <title >frame vqp 3< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 0" cols=" 155,* " > < frame name=" contents " target=" main " src=" menu13.htm " > < frame name=" main " src=" mintapAlk.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html > <html > <head > <title >frame st.1< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 0" cols=" 155,* " > < frame name=" contents " target=" main " noresize scrolling=" no" src=" menu21.htm " > < frame name=" main " src=" tudas.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html >
3. MELLÉKLET
42
<html > <head > <title >frame st.2< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 0" cols=" 155,* " > < frame name=" contents " target=" main " src=" menu22.htm " noresize scrolling=" no" > < frame name=" main " src=" mintast.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html > <html > <head > <meta http-equiv=" Content-Type " content=" text/html; charset=windows-1250 " > <title >Értékindex + tábla< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > <meta name=" Microsoft Theme " content=" mdcont 011, default " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 1" rows=" *,* " > < frame name=" top " src=" tablv.htm " > < frame name=" bottom " src=" indv.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html > <html > <head > <meta http-equiv=" Content-Type " content=" text/html; charset=windows-1250 " > <title >Árindex + tábla< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > <meta name=" Microsoft Theme " content=" mdcont 011, default " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 1" rows=" *,* " > < frame name=" top " src=" tablp.htm " > < frame name=" bottom " src=" indp.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html > <html > <head > <meta http-equiv=" Content-Type " content=" text/html; charset=windows-1250 " > <title >Volumenindex + tábla< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > <meta name=" Microsoft Theme " content=" mdcont 011, default " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 1" rows=" *,* " > < frame name=" top " src=" tablq.htm " > < frame name=" bottom " src=" indq.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html >
3. MELLÉKLET
43
<html > <head > <meta http-equiv=" Content-Type " content=" text/html; charset=windows-1250 " > <title >Összefüggés + tábla< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > <meta name=" Microsoft Theme " content=" mdcont 011, default " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 1" rows=" 40%,* " > < frame name=" top " src=" tablof.htm " > < frame name=" bottom " src=" indof.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html > <html > <head > <title >St. f ıátlagindex minta< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 1" rows=" *,* " > < frame name=" top " src=" tablfo.htm " > < frame name=" bottom " src=" indfo.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html > <html > <head > <title >St. összetételhatás index< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 1" rows=" *,* " > < frame name=" top " src=" tabloss.htm " > < frame name=" bottom " src=" indossz.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html > <html > <head > <title >St. részátlagindex mintafeladat< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 1" rows=" *,* " > < frame name=" top " src=" tablre.htm " > < frame name=" bottom " src=" indresz.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html >
3. MELLÉKLET
44
<html > <head > <title >St. összefüggés mintafeladat< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 1" rows=" *,* " > < frame name=" top " src=" tablstof.htm " > < frame name=" bottom " src=" indstof.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html > <html > <head > <title >Gyakorlófeladatok érték-, ár- és volumenindex< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 0" rows=" 90,* " > < frame name=" top " src=" fejgyv.htm " noresize scrolling=" no" > < frame name=" bottom " src=" gyakfv.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html > <html > <head > <title >Gyakorlófeladatok alkalmazás< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 0" rows=" 85,* " > < frame name=" top " scrolling=" no" noresize target=" main " src=" fejgyalk.htm " > < frame name=" botom " src=" gyakfalk.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html > <html > <head > <title >Gyakorlófeladatok st.< /title > <meta name=" GENERATOR" content=" Microsoft FrontPage 3.0 " > </head > <frameset border=" 1" frameborder=" 1" framespacing=" 0" rows=" 90,* " > < frame name=" top " src=" fejgyst.htm " target=" main " noresize scrolling=" no" > < frame name=" bottom " src=" gyakfst.htm " > < noframes > < body > < /body > < /noframes > </frameset > </html >