feladatarányos finanszírozás
DESCRIPTION
Feladatarányos finanszírozás. A KÖZOKTATÁSI RENDSZER FINANSZÍROZÁSA ( FEL ADAT FIN ANSZÍROZÁS A GYAKORLATBAN) 2009. HADNAGY ZSOLT közigazgatási szakértő KOLLMANN VERONIKA közoktatási szakértő Dr. Csonka Ernő Társa Ügyvédi Iroda. Feladatarányos finanszírozás. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A KÖZOKTATÁSI RENDSZER FINANSZÍROZÁSA
(FELADATFINANSZÍROZÁS A GYAKORLATBAN)
2009.
HADNAGY ZSOLT
közigazgatási szakértő
KOLLMANN VERONIKA
közoktatási szakértő
Dr. Csonka Ernő Társa Ügyvédi Iroda
Visszatérő fenntartói kérdések
• Mennyi az a minimum, amit rá kell fordítani egy intézmény működtetésére?
• Hol tudok beleszólni a működésbe?
• Bizonyos dolgok változtatása mibe kerül? (Gyiv, könyvtáros, csoportbontások)
• Ésszerű-e, takarékos-e az erőforrás felhasználása?
• Az adott feladat elvégzéséhez mekkora humánerőforrás kell?
• A benyújtott költségvetések végösszege mennyire objektív?
• Hol követhető nyomon a professzionalitás?
Hogyan finanszírozzunk egy intézményt?
• Létszám finanszírozás alapján?
• Bázisfinanszírozás alapján?
• Feladatarányos finanszírozás alapján?
• Ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit?
• Szociális foglalkoztatónak tekintsük az intézményt?
Idézet a Belügyminisztérium IDEA nevű programjából
„A jelenleg alkalmazott bázis szemléletű költségvetési tervezési rendszer nem képes megfelelő módon követni a változásokat. A jövőben a feladat- és hatáskörök újragondolását követően a bázis szemléletű tervezés helyett a költségvetési feladatmutatókon alapuló finanszírozási rendszer biztosíthatja a biztonságos és egyben költséghatékony működés feltételeit.”
Bázis finanszírozás erősségei:– jól kialakult eszközrendszere van– az évek során az alkalmazók nagy gyakorlatra tettek szert– a felhalmozott tapasztalatok biztonságot adnak az alkalmazóknak– az alkalmazott könyvelési rendszerekhez jól illeszkedik.
Bázis finanszírozás gyengeségei:– a feladatváltozások hatásai nehezen követhetők nyomon – nem tárja fel a döntéshozók előtt kellő mértékben az erőforrás-szerkezetet– az azonos típusú intézmények finanszírozása esélyegyenlősége nem biztosított– a helyi jogszabályalkotás hatásait nehezen mutatja ki– nehezen tárja fel az alacsony hatékonyságú folyamatokat, mert alig tartalmaz a pedagógiai folyamatokhoz jól illeszkedő hatékonysági mutatókat– a „finanszírozási olló” az évek elteltével egyre erőteljesebben nyílik.
Negatív jelenségek a bázis finanszírozásban:
észlelés utólag
részproblémák kézi vezérlése
általában nincs átfogó helyi finanszírozási rendszer
az intézményi „siker” titka a jó érdekérvényesítés
az intézményhálózaton belüli az egyik helyen kapacitáshiány lesz, a
másikon pedig kapacitásfelesleg lép fel
EGY JÓ FINANSZÍROZÁSI RENDSZER ALAPÉRTÉKEI
Rendszerelmélet Informatikai támogatás
Esélyegyenlőség
Összehasonlíthatóság
Modellezhetőség
Nullbázisú tervezés
Visszajelzés a minőségirányításnak
Intézményi autonómia biztosítása
Indikátorok alkalmazása
Áttekinthetőség
Egzakt hatékonysági mutatók
Elszámoltathatóság
Feladat-erőforrás összerendelés
A feladatok részletes feltárása
A feladat szerinti finanszírozás
Mindenkit a feladatai alapján, azonos mértékben kell finanszírozni.
ESÉLYEGYENLŐSÉG,
a hatékonyság kézbentartása
Formája: önkormányzati határozat, rendelet
Egy lehetséges megoldás:
Állami normatív támogatás Egyéb
60%-85% 15%-40%
A közoktatási intézmények működési kiadásainak forrása:
A finanszírozás jellemzői
Állami normatív támogatás60-85%
Egyéb15-40%
100%
Önkormányzati támogatás Saját bevételek (tandíj,bérleti díj), átvett pénzeszközök
Egyéb támogatás(pl.: alapítvány)
Csökkenő önkormányzati források(pl.: SZJA visszaosztott rész 50%-ról 8%-ra csökkent 10 év alatt)
DE!
Normatív finanszírozási rendszer megerősödése és aktualizálása
Az intézményi működési költségek fő jellemzője:
A bérek + járulékok: a költségvetés ~ 75-85%-a
Mi befolyásolja a bért leginkább?
- a tanulócsoportok száma- a csoport (osztály) létszáma (kistelepülés, épületi adottságok,stb.)- mindezek eredményeként: a heti oktatási órák száma!
(A finanszírozás kulcskérdése!)
A döntéshozók kérdései:Egyértelműen meghatározhatók e azok a pontok, ahol a ráfordítás a fenntartó mérlegelésétől függ?Elkészíthetők e néhány perc alatt egy oktatási intézmény működtetésének különböző változatai, kimutatva az egyes változatok erőforrásigényét, aktuális költségeit?A fenntartó a finanszírozáson keresztül rá tudja e bírni az intézményeket az erőforrások (létszám,
eszközök, energia stb.) ésszerű felhasználására?Átfordíthatók e egyszerűen erőforrásokra és költségekre a fenntartó által fontosnak tartott és preferált feladatok? Egyes stratégiai döntések előre, több ciklusra történő hatás- és költségelemzése megvalósítható e?Adható e objektív és viszonylag pontos becslés a költségvetés végösszegére, ha ismerjük az iskola
feladatait, az aktuális bértáblázatot, valamint a fogyasztói árakat?Választ kaphatunk e arra a kényes kérdésre, hogy a feladat ellátásához mennyi munkaerő kell? Ösztönözhető e az intézményvezető arra, hogy tantestülete szakképzettségben, életkorban a megfelelő összetételű legyen?
Elvárások a feladatfinanszírozással kapcsolatban
– tárja fel a közoktatási feladatokat megfelelő részletességgel– a feladatokhoz rendelje az erőforrásokat a törvények, a fenntartói igények alapján, és ne az erőforrásokhoz keressen feladatot– tudja értelmezni a fenntartó által megkövetelt hatékonyságot – a megvalósítást támogassa oly módon, hogy az innovációhoz szolgáltasson paramétereket, vonatkoztatási pontokat– lehessen mutatókat képezni az oktatási rendszerek, az intézmények összehasonlítására– azonnal számolni lehessen a feladatváltozásnak, vagy a törvényi háttér változásának a költségvetésre gyakorolt hatását– a finanszírozáson keresztül alkalmas legyen az oktatás folyamatszabályozására– támogassa a stratégiai tervezést– a pedagógiai célkitűzés kerüljön szerves egységbe a pénzügyi tervezéssel.
A feladatfinanszírozás „hátrányai”
a bevezetés jelentős innovációs tevékenységet kíván
a helyi tapasztalatok megszerzéséhez idő kell
az alkalmazásához szemléletváltásra van szükség
pontos, egységes, kontrollált adatgyűjtést, adatszolgáltatást feltételez.
A feladatok számbavétele és a ráfordítások meghatározása tíz Excel-táblázatban történik:
1. Oktatási feladatok, létszámok, óraszámok, bérek2. Iskolai dolgozók megoszlása, létszáma, bére3. Órakedvezmények, pótlékok, szociális és egyéb juttatások4. Hőenergia-felhasználás (gáz, olaj, szén, távhő, stb.)5. Villamosenergia-felhasználás6. Vízfogyasztás7. Szemétszállítás8. Működtetés költségei, tanulók juttatásai9. Összesítés10. Adatgyűjtő lapok
Az átvilágítás folyamata
Vezetői, intézményvezetői tájékoztatóAdatlapok kiosztása az intézmények részére, elektronikus úton történő összegyűjtéseAz adat(lap)ok helyszíni ellenőrzéseAdatlapok feldolgozásaElemzés, és 3 változatú javaslat elkészítése Összefoglaló jelentésDöntés a bevezetésrőlHatározat tervezet készítése a képviselő-testület ülésére
Fajlagos mutatók
100,00
150,00
200,00
250,00
300,00
350,00
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S
Meg
yei á
tlag
Intézmények
Egy
tanu
lóra
jutó
öss
zes
költs
ég
eFt 1999 év
Felfin
A szabályozás hatása egy oktatási mutatóra
A szabályozás jellemzője: negatív visszacsatolásAz önkormányzat által elismert finanszírozása törvényi minimum
Köszönjük a figyelmüket!
Kollmann Veronika és Hadnagy Zsolt
G.A.L és Társa Ügyvédi Iroda