792SZ76

9

•! i

FEDERICO GARCIA LORCA

BERNARDA ÁLBA HÁZAAsszonyok drámája Spanyolország falvaiban

három felvonásban

Bemutató: 1976. október 15.

vGCGKÖSZÖNTŐ

(Az 1976/77-es évad küszöbén — a közelmúlt-ban elhunyt felejthetetlen művészegyéniség —,Latinovits Zoltán: Ködszurkáló című könyvébőlvett idézettel köszöntjük Nézőinket és a SzigligetiSzínház Társulatát.)

/ •

ALAPFOGALMAK

A játék a gyermek sajátja. A gyermek teljesénjével játszik. Beleérzéssel, átéléssel. Kimozdít-hatatlanul, hittel. Nem tessék-lássék játszik, nekifontosabb, kedvesebb, halálosan komoly élettelia játék.

A színész, gyermekségét időben és térben ki-terítő, tudatosan játszó ember. Ha úgy tetszik:művész. A színész játéka hárompólusú: a három-szög három pólusa a szív, az agy és a szex.

A színész azért örök, mert titka az együtt lé-lélegzésben van. Az előadással együtt lélegzik,együtt lüktet a közönség. Az emberteremtésbenrészt vesz az előadás összes szereplője és a kö-zönség is. Ez a gépművészettől idegen csoda. Sza varázslat. Ez a titok. Ez a színház: a szintézis.A szintézist pedig csak a hárompólusú teljes já-ték képes létrehozni. Csak ekkor jön létre az afurcsa elektromosság, áramkör, színpad és né-zőtér között.

A színház az emberről szól; következéskép-pen azt nevezem modern színháznak, amely aszületés, élet, halál hármasságáról és a közön-ségről új és újabb adatokat közöl egyre egysze-rűbben és komplexebben, vagyis korszerűen.

Korszerűen: a kornak, a mi valóságunknak, ami életünknek megfelelően — abból, mint egye-düli, egyedi, egyetlen és eredeti gyökérből táp-láltan. Attól modern egy előadás, hogy korszerű,vagyis mai és mienk. A mi gondolataink, érzel-meink, szenvedélyünk, indulataink, a mi ritmu-sunk kell vibráljon, lüktessen és sugározzon aszínpadról.

1

K K D K H K ' t ) ( i A I ( ( 1 A I ,< UK ' A

BERNARDA ÁLBA HÁZAasszonyok drámája Span.yoi<>rs/..-ij; í;ilV.IIIIÍIII,

három felvonásbeli

Bernarda

Mari Josefa, Bernarda anyja — — — •—• — —

AngustiasMagdalenaAmeliaMartirioAdele

PonciaCselédPrudencia

Bernarda leányai — — — —

llorrttlh 'l'i'i'lKossulh ilijiis

É r d e n u ' s IVlíivi'S/Miklós KláriJászai-díjas

Érdemes Műves/,Falvay KláriBaranyai IbolyaAndai KatiLázár KatiCsomós MariJászai-díjasKoós OlgaVeszeley MáriaSebestyén Éva

Bachmann Márta, Bárdos Margit, Csombor Teri, Egerszegi Judit, Elkán Erzsi, Hanga Erika, NagyMari, Szeli Ildikó, Szennyai Mária, Tóth Krisztina

Díszlettervező: SZÉKELY LÁSZLÓJászai-díjas

Jelmeztervező: MIALKOVSZKY ERZSÉBETJászai-díjas

Rendezte:HORVÁTH JENŐ

Bemutató: 1976 október 15.

Federico García Lorca gondolatai

A színházrólés önmagáról

„A képzelet szegény, a költői képzelet mégszegényebb. A látható valóság, a világ és az em-beri test jelenségei sokkal több árnyalatot tar-talmaznak, sokkal költőibbek, mint a képzeletszülöttei."

(Képzelet, ihlet, menekülés)

„A színház a sírás és a nevetés iskolája. Szabadítélőszék, ahol az emberek ósdi és téves erkölcsitételeket tehetnek nyilvánvalóvá, ára élő példák-kal állíthatják a nézők elé az emberi szív és azérzelmek örök normáit."

(A színházról)

,,A színházat öleltem magamhoz, mert a drá-mai forma kifejezésének szükségét érzem. Ám,

azért nem hagyom abba a tiszta költészetet sem,bárha ez a színpadi műben éppúgy benne lehet,mint a költeményben."

(A művészek korunk légkörében)

,,A dráma a könyvből kilépő és emberivé válóköltészet. Emberivé válik, beszél és kiabál, sírés kétségbeesik. A színpadi alakoknak a költé.szét ruhájában kell megjelenniük, de úgy, hogya csontjukat és a vérüket is látni lehessen."

(Az emberivé váló költészet)

,, . . . a művésznek együtt kell sírnia és nevet-nie népével. Oda kell hagyni a liliomcsokrot ésderékig kell gázolnia a sárban, hogy azokat se-gítse, akik még csak keresik a liliomot. . . Ezértkopogtam a színház ajtaján és minden művésziképességemet a színháznak szentelem"

„Én izzig vérig spanyol vagyok, és lehetetlenvolna földrajzi határainkon kívül élnem. De gyű-lölöm azt, aki csak azért spanyol, hogy spanyollegyen . . . A jó kínai közelebb áll hozzám, minta rossz spanyol. Spanyolországot énekelem és acsontom velejében is Spanyolországot érzem. Demindenekelőtt az egész világ embere vagyok,•mindenki testvére."

(F. G. Lorca és Bagaria karikaturistabeszélgetése)

Federico GarcíaLORCA(1898-1936)

Részletek András László tanulmányából(García Lorca összes Művei — MagyarHelikon, 1967.)

Fél évvel a spanyol népfront győzelme és né-hány héttel Francóék fasiszta lázadása után,1936. július 17-én halt meg a XX. századi spanyolirodalom legnagyobb költője és drámaírója, Fe-derico García Lorca. Franco csendőrsége gyilkol-ta meg Granadában, egy munkással és két tor-reádorral egy sorban.

Első írása 1917-ben látott napvilágot. Lorcamár ebben a munkájában — de a későbbiekbenmég inkább — megtalálta azt a hangot, amelyegész írói tevékenységére jellemző volt, ehhezpedig a kor történelmének alapos ismerete ve-zettél el. Az oroszországi októberi forradalomhatására —• úgy tetszett — megérett a helyzet ahajdani világhatalomból Európa egyik legelma-radottabb államává süllyedt országában is

n <U'intiki*iiIIKUN r<\|lflilt\<n\ 1020. áprilisában meg-s/.iili'lik M Npiinyiil Kommunista Párt, amelye fej-lődés mcuvüloNllíimíl lü/le ki célul. Az 1923-asPrimo de HIVCTH ÍNSIN/III katonai puccs utánazonban kénytelen n l'arl Illegalitásba vonulni,ám tömefíbcfolyása liiiti:i|>n'>l-h('>napra erősebblett.

A fiatal García Unva liiyeleinmel kísérte azeseményeket. A radikális polgár szemszögébőlismerte fel és értette meg a spanyol társadalommegoldásra váró kérdéseit. Éppen ennek követ-keztében, nyugati kortársaival — Apolinaire,Cocteau, Eluard — ellentétben, már ekkor, kez-deti és korai fejlődési szakaszában írói munkás-sága népi talajból táplálkozik. Ezek a mélyreha-tó gyökerek gazdagon kiteljesedtek további te-vékenysége során, különösen az 1931-től, halá-láig eltelt időszakban.

1931 — a polgári forradalom esztendeje. Aválasztásokon a polgári pártok győzelmet arat-tak, XIII. Alfonz király lemondott és külföldretávozott. Spanyolországban kikiáltották a köz-társaságot.

A köztársasági kormány közoktatásügyi mi-nisztere, Fernando de los Ríos politikájában je-lentős szerepe volt a népi kultúra felkarolásá-nak. A miniszter, barátjával García Lorcávalegyütt kidolgozta egy színjátszó társulat meg-alakításának és tevékenységének tervét. A

La Barraca néven ismertté vált társulat vezeté-sét a költő vette kézbe és velük bejárta az or-szágot; Spanyolország félreeső vidékein, falvai-ban szerepeltek. Ezeknek az utaknak jelentőshatása volt García Lorca emberi, költői, dráma-írói fejlődésére: tanulmányozta a nép helyzetét,puhatolta, kereste, milyen problémák foglal-koztatják őket. E korszakának drámáiban (Vér-mennyegző, Yenna, Donna Rosita) olyan jelen-ségekre igyekszik válaszolni, amelyeket a nép-pel való közvetlen kapcsolata során általános-nak, alapvetőnek tartott. Ilyenformán a La Bar-raca. Lorca fejlődésének utolsó korszakát nagynépi írói korszakká avatta.

A nép kérdései, életművének egy részében aspanyol nő, a spanyol asszony kérdéseire össz-pontosulnak. Lorca jól tudta, hogy a társadalommélyére sokirányúan rávilágít az asszony hely-zete, s hogy az ilyen tükröződésnek, az ilyenkeresztmetszetnek fel kell vetnie a társadalomegyéb kérdéseit is. Ennek a programnak ki-emelkedő darabja a Yerma. (Ezt a Lorca-drámát1975. február 14-én mutatta be Színházunk.) Yer-ma vágyai — gyereket szeretne — a körülöttelevő társadalomban és saját tudatában élő. demég a feudalizmusban gyökerező erkölcsi pa-rancsokkal kerülnek összeütközésbe. Yerma nemtudja, de nem is akarja áttörni ennek a hamisbecsületnek avult törvényeit.

A Bernarda Álba háza című dráma azonbanmár a tudatos lázadás tragédiája. Itt már nem-csak a zsarnok Bernarda legkisebb lánya, Adelalázad, hanem Lorca maga is lázit. A szerelmi,társadalmi dráma szavaival, minden nyílt poli-tizálás nélkül is azt hirdeti: a zsarnokságot nemlehet megnevelni — el kell pusztítani. Ez az egyet-len Lorca-dráma, amelyben a szerelem — ha ahalál árán is — diadalmaskodik. A végső tanul-ságot a féltékenységével, irigységével Adelahalálát okozó Martirio mondja ki a darab végén:„Ezerszer is boldog volt. mert az övé lehetett."

García Lorca ezt a színpadi művét pontosankét hónappal halála előtt. 1936. június 19-én fe-jezte be. Nyolc év múlva, 1945-ben került elő-ször bemutatásra, Buenos Aires-ben.

García Lorca délspanyol. Granadától észak-nyugatra, egy kis helységben, Fuentevaqueros-ban született. Egész életművében ott kísért akisváros ahol született, a táj, a délspanyol fal-vak harangszava, a hegyek, gyermekkoránakkörnyezete és szemében ott csillog a tenger. Lí-rája és drámái, lírájának képei és hasonlatai,drámáinak alakjai, végső szálaikkal ide, a szü-lőföldre nyúlnak vissza.

García Lorcából, az emberből, rendkívüliszuggesztivitás árad. A szenvedély a spanyolember közismert vonásai közé tartozik, így tör-

vényszerű, hogy Lorca mondatai, szavai, költőiképei szenvedélyes indulattól fűtöttek. Szerelmilírájában — és itt drámáira is gondolunk —fejeződik ki legmagasabb fokon a költő képze-lete, képzeletének mélysége és szenvedélyes lo-bogása. Az életöröm, az élet teljes élésénekvágya hatja át ezt a lírát, az áldozatos rajongás-tól, a hálán, az önzésen, a kéjen és a játékoshazudozásokon keresztül a szerelmi gyilkosságdrámai ábrázolásáig.

1935-ben egy újságírónak így nyilatkozott:„Olykor, ha látom, hogy mi megy végbe a világ-ban, azt kérdezem magamtól: Minek is írok?De dolgozni kell, dolgozni. Dolgozni és segíteniazokat, akik megérdemlik. Dolgozni, még haolykor úgy érzi is az ember, hogy erőfeszítésehasztalan. Dolgozni a tiltakozás egyik formája-ként. Mert szívem szerint, ha naponta egy igaz-ságtalanságokkal és mindenféle nyomorral telivilágban felébredek, azt kiáltanám: Tiltakozom!Tiltakozom! Tiltakozom!

Ezl tette egész életében. Dolgozott, tiltakozott.És segítette azokat, akik megérdemlik. Enged-ményt nem tett, illúziói nem voltak é;i kegyet-lenül őszinte volt, olvasóihoz és nézőihez mintegyenrangú felekhez szólt. Nem népi vagy népi-es, hanem népnek való művészetet teremtett.

Ezzel nőtt — és nő — egyetemessé.

FEDERICO GARCÍA LORCA:

A terecskeballadája

Csendes éjszakábangyermekdal, zsibongás:üde patakocska.tisztavizű forrás!

A gyermekek-Mi van a szívedben,ünneplő szívedben?

ÉnCsengő-bongó harangszó,mely elveszett a ködben.

A gyermekekLám. itthagysz dalostóla kis piacocskán.Üde patakocska.tisztavizű forrás!Mi van a kezedben?A tavaszt hozod tán?

ÉnVér-rózsa kezemben,meg egy liliomszál.

A gyermekekRégi dal vizébeőket belefojtsd már.

Üde patakocska,tisztavizű forrás!Szomjas-piros szádbanmi az a zsibongás?

ÉnNagy csont-koponyámnakzsibongása, nem más.

A gyermekekRégi dal vizévelcsillapítsd a szomját.Üde patakocska.tisztavizű forrás!Mért hagyod el immárezt a piacocskát?

ÉnElmegyek keresnihercegnőt .boszorkányt.

A gyermekekKi mutatta meg tenekeda költőknek útját?

ÉnRégi dal kútja s patakja,azok mutogatják.

A gyermekekMesszire, messzire mész el,tengertől, földtől futamodván!

ÉnCsordultig sugárralselyem szívem immár,elveszett harangszó,méh és liliomszál.Messzire elmegyek innen,túl ama nagy hegyek ormán,messze, a tengereken túl,hol csillag mosolyog rám.hogy kérjemKrisztus-urunkat,adná vissza nekem már— mely nőtt sok régilegendán. —hajdani gyermeki lelkem,a hosszú-hosszú fakarddals a tollal a sapkán.

A gyermekekLám, itthagysz dalostóla kis piacocskán.Üde patakocska,tisztavizű forrás!És a száraz lombok— óriási pupillák —széltől megsebezveholt levelüket siratják.

Pablo Ruir

PICASSO

A képek címei: (ezen azoldalon) Részlet a Gu-ernica c. kompozícióból,(a túloldalon) Női kép-más ifj. Cranach után.Az előbbi képet 1937-ben,az utóbbit pedig 1958-ban alkotta Picasso.

Korunk egyik legnépszerűbb, egyben legtöbbproblémát felvető művésze volt — és úgy tűnik,marad is — a spanyol származású, de Francia-országban élt és alkotott művész, Pablo Picasso.

Bár Franciaországban telepedett le — és ottis halt meg —, érzéseiben, gondolataiban, kife-jezésformáiban spanyol maradt. Picasso a fa-sizmus és antifasizmus élet-hatál küzdelme ide-jén került szorosabb kapcsolatba a politikával.A Guernica nevű baszk kisvárost 1937. április26-án lebombázták a német bombázók. Erre amegrázó hírre festette hatalmas vásznát (a túl-oldalon ebből a képből mutatunk be egy részle-tet,) amely a Párizsi Világkiállítás spanyol pa-vilonjában keltett óriási feltűnést. A Guernicanem történelmi festmény a szó XIX. századi ér-telmében, nem egy eseményre korlátozódó „csa-takép", hanem a kor embertelen szenvedéseinekösszefoglaló szimbóluma.

Későbbi műveiből már a béke boldogságának,az ifjúság szépségének dicsőítése árad. Az ötve-nes évek második felében és a hatvanas évek-ben dekorativitás és dráma ötvöződik, illetveváltakozik a képein. A dekoratív hajlam, mintegyik monográfusa megállapította. Picasso spa-nyol öröksége. Ez a cizellőri, a felületet arabesz-kekkel borító ősöktől származó hajlam fogalma-zódik meg e korszakának nagyméretű színes li-nómetszetein és litográfiáin, többek között az ittközölt női képmáson is.

Bernarda —

HORVÁTH TERI(Részlet az Új-Tükör 1976. szeptember 14.i

számában megjelent Hajnalban indultam c. ri-portjából:)

.,— Kezdjük talán a forrásoknál. Hogyan lettfőiskolás a 17 esztendős Horváth Teri és milyenútravalót hozott magával Rábatamásiból?

— Édesanyám készített útravalót: pogácsát sü-tött, emlékszem, és nagyon meghagyta, hogyvigyázzak magamra. Édesapám azt mondta, mi-kor kiléptem a küszöbön: Aztán, lányom, ne fe-lejtsd el a fajtádat! Ez volt az én legnagyobbútravalóm és ez ma is; ez az én hitvallásom. . ."Ez még 194G-ban történt.

Azóta 30 esztendő telt el a népi kollégiumokhívására Budapestre indult kislányból Kossuth-díjas, Érdemes művész, még pontosabban: anagy elődök nyomdokaiba lépő vérbeli színész-nő lett.

Sok szeretettel köszöntjük Horváth Terit Szol-nokon és hisszük, hogy emlékezetes alakításaisorában (ezek közül idéz a mellékelt kép is: PékMáriaként láthatjuk őt — Madaras Józseffel —Fejes Endre: Rozsdatemető c. színművében) Gar-cía Lorca Bernardáját is feljegyezhetjük.

10

Martirio

Lázár Kati, akinek Martirio az első szolnokiszerepe, így mutatkozik be Nézőinknek.

„1973-ban fejeztem be tanulmányaimat — éskaptam diplomát — a Színművészeti Főiskolán,így hát a most következő, szolnoki évadom lesza negyedik — színészként! Azért hangsúlyozom,hogy színészként, mert a Főiskola előtt, két évenkeresztül a Nemzeti Színház stúdiósa voltam,ami kitűnő alapozásnak bizonyult.

Első színészi szerződésem a 25. Színházhoz fű-ződik, ahol megtanultam tisztelni a kollektívmunka jelentőségét és az amatőrökből sugárzóaktivitást. Utána két miskolci évad következett,ahol nagyon sokat játszottam. Legnagyobb sze-retettel a Kakukk Marci Pattanó Roziját, Pé-ter Hacks: Amphitryonjából Alekménét, a Ko-misszárt az Optimista tragédiából és Grusét Akaukázusi krétakörből emelném ki.

Eddigi pályafutásom alatt többnyire szerettekés becsültek, valószínűleg azért, mert mélysé-ges odaadással igyekszem csinálni azt, amit szín-háznak neveznek. . ."

MIKLÓS KLÁRIMari Josefa

FALVAY KLÁRIAngustias

BARANYAI IBOLYAMagdalena

ANDAI KATIAmelia

12

CSOMÓS MARIAdele

KOÖS OLGAPoncia

VESZELEY MÁRIACseléd

SEBESTYÉN ÉVAPrudencia

13

Az elmúlt évadban játszottuk

Gogol:

A REVIZOREzzel a sorozattal ezentúl minden műsorfüze-

tünkben találkozhatnak Nézőink-Olvasóink. Kri-tikák, vélemények, visszaemlékezések tükrébenigyekszünk feleleveníteni illetve írásos doku-mentummá rögzíteni az egy esztendővel ezelő'lielőadásaink emlékét. Természetesen mindehh>v.egy két felvételt is mellékelünk, hogy képzele-tünket jobban pontosíthassuk.

Gogol: A revizor című komádiáját 1975. októ-ber 3-án mutatta be Színházunk és november3-ig volt műsoron. Ez idő alatt — a tájelőadá-sokkal egyetemben — harminchatszor kerültszínre.

A produkció rendezője, Horváth Jenő szokásosmunkamódszeréhez tartotta magát, mely szerinta legfontosabb feladat az, hogy megszülessen adarab első jelenetének hangulata, abból mármeg lehet keresni az egész történet kifejezésiformáját. És hogy mennyire jól sikerült az elő-adás indítása, példa erre a SZÍNHÁZ c. folyó-írat 1976. évi I. számának kritikája (Nánay Ist-ván tollából.) illetve az abból vett idézet:

Emlékeztető az előadás első jelenetére: a hiva-talnokok hitetlenkedve hallgatják a polgármes-ter beszámolóját a titokzatos revizor érkezéséről.Balról: Czibulás Péter (Zemljanyika), Simon Pé-ter (Tanfelügyelő). Peczkay Endre (Ljapkin-Tyapkin) és az előtérben Polgár Géza (Polgár-mester)

14

„Igen erős atmoszférája, van a jelenetnek. Aszereplők, a környezet ,lefokozása' emberköze-libbé, ismerősebbé teszi a darab alakjait. Egymegmozdíthatatlan világ képét adja a jelenet,olyan i^ilágét, amelyben a polgármester, a hiva-talnokok a Revizor érkezéséről szóló levél tar-talmát sem képesek felfogni."

Ezzel ellentétes véleményt fogalmaz meg Val.kó Mihály, a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP mun-katársa (1975. október 12.i számból):

„Az előadás bizonyos kérdőjeleket hagy magaután. Mindenekelőtt: miért kell a városka uraitannyira toprongyosnak, ágról szakadtnak ábrá-zolni — külsejükben — megfosztani őket úgy-szólván az emberi megjelenés alapvető formáitólis. hogy bugyuta, komplett hülyéknek lássukőket?'

E két í'enti megállapítás részletekről vitatkozik,végső konklúziójukból azonban a dicséret csen-dül ki. Legtömörebben talán Bátky Mihály fog-lalja össze Színházunk múlt éyi első bemutató-jának erényeit (FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA —1975. október 18. ):

„ . . . úgy hiszem .. . Gogol elégedett lett volnaezzel a Horváth Jenő rendezte előadással, amelyszinte a végletekig felerősítette a darab keserűszíneit, s legjobb pillanataiban nem is tragikuskomédiát, hanem abszurd tragédiát festett."

Hlesztakov, a revizornak vélt pétervári kis-tisztviselő (Ivánka Csaba) megadóan tűri a pol-gármester feleségének (Szabó Ildikó) és leányá-nak (Andai Kati) sokszor terhes, de mégis kifi.zetődő gondoskodását.

15

GOIUG

Az évadnyitó társulati ülés — augusztus 28-án— rendhagyó módon, a Színház nézőtéri büféjé-ben zajlott le, mivel a zsinórpadlás és a világo-sítók földszinti fülkéjének átépítése miatt aszínpadot és a nézőteret építőipari szakemberekfoglalták el. Azóta természetesen már mindenmunka elkészült, sőt szeptember 11-én, szomba-ton a Varázskeringő felújításával az idei évadelső előadása is megtörtént.

Mégis hadd jegyezzük itt fel a közel 2 millióforintot „felemésztő" építkezés kivitelezőit: aterveket a Megyei Tervező Iroda készítette, azEgyesült Szakipari Szövetkezet beállványozta aszínpadot és a MEZŐGÉP által szállított tartó-szerkezeteket a Vasipari Vállalat dolgozói szerel-ték be. A kőműves munkákat pedig a TempóKTSZ szakmunkásai végezték el.

Az építkezésben közreműködő valamennyi ter-vezőnek és fizikai dolgozónak ezúton is köszö-netet mondunk tevékenységükért.

ELSŐ GONGEmlékezetes nyári üdülést szervezett a Szín-

ház Szakszervezete intézményünk dolgozóinak;az évadközbeni táj előadások helyett ezúttal abolgár-tengerpart volt a végcél, ahol a Várnátóldélre fekvő Kamcsija egyik campingjében ver-tek sátrat a résztvevők. És a két időpont: augusz-tus 14-én volt az indulás és — bár az időjárásnem fogadta kegyeibe a napozni szándékozókat,mégis kedves élményekkel teli volt — a hazaér-kezés, augusztus 23-án.

MÁSODIK GONG

Salgótarján és Dunaújváros után újabb város-név került Színházunk ,,táj-térképére''. Az elmúltévadban a Kulcskeresők c. produkciónk látoga-tott először Vácra, szeptember 10-én pedig aVarázskeringő folytatta a sort. Tervek szerint ajövőben rendszeressé válik társulatunk vendég-szereplése a minden tekintetben modern váciMűvelődési Házban.

FÜGGÖNY(Most már kérjük a színpadra figyelni.. .)

16

Búcsú f ír.

1976. szeptember 10-én, életévének 59 évébenelhunyt Varga D. József színművész, aki 1954.tőikisebb-nagyobb megszakításokkal 1973-ig voltSzínházunk tagja.

Aki megszületik, aki él, annak — a természetszigorú rendje szerint — meg is kell halnia. Azember tudatában van ennek a kegyetlen folya-matnak, mégis dermedt megdöbbenéssel fogadjarokona, ismerőse, munkatársa halálhírét. Mégfokozottabb a hitetlenkedés most, amikor VargaD. József — dehogy így!, hiszen Dodónak becéz-te őt mindenki — amikor Dodó haláláról érte-sülünk, aki rokonunk, ismerősünk, munkatársunk— barátunk volt egyszemélyben. Az elmúlásáttudósító mondat rideg komorsága pedig oly távoláll a mindenkor és mindenen viccelődő egyéni-ségétől, hogy arra gondolunk, talán — életébenelőször — rossz tréfát űz csak velünk. . .

1970. februárjában egyik műsorfüzetünkbenezt nyilatkozta: „ . . . életcélom: vidáman élni azéletet, nevettetni és minden körülmények közöttoptimistának maradni."

Csalódtunk Benned, Dodó! Nevettetés helyetelszomorított.ál bennünket. Ezért annak őrzünkmeg emlékeinkben, aki voltál. . . ,

17

Shakespeare:

ATHÉN! TIMONtragédia

Bemutató: 19T6. nov. 19.

1608 körül, a Lear király és az Antonius csKleopátra keletkezése idején írhatta Shakespeareezt a keserű, mélységesen igaz és életművébenegyedülálló tragédiát, mely az emberekbe, a

barátságba, a jóságba vetett hit megrázó drámá-ja — és egy kicsit Shakespeare-é is, aki alig ná-rom év múlva megírja a Vihart, benne a varázslóbúcsúját a világtól és soha többé egy sort semírva, szülővárosába visszavonulva, magányosanhal meg 1616-ban.

A darab tartalmáról röviden: Timon — egygazdag athéni nagyúr — házában barátok, tiszte-lők százai járnak ki is be, egy szép festményért,egy jó versért, kedvességért, figyelmességért hul-lanak az aranyak. Timon szeretetet kap és száz-szoros szeretetet ad, egy-egy ajándékért több-szörös értékkel fizet. Timon megmenti a bajba-jutottakat, háza az emberi jóság, barátság, bol-dogság szent palotája . . . Mígnem egy nap nincstöbbé vagyon, nincs többé adnivaló, csak a hite-lezők százai. De nincs semmi baj. Hisz annyi abarát, annyi a lekötelezett, most az egyszer majdők segítenek — véli Timon. És hogy az ebbélireményei valóra válnak e, az már legyen az elő-adás titka. .

Shakespeare tragédiáját Székely Gábor ren-dezi, a címszerepet pedig Piróth Gyula alakítja.

18

Új családdal bővítette a Hűtőgépgyár a ház-lartási hűtőszekrények sorát.

Első két tagja a BOSCH licence alapján gyár-tásra került 160 literes kétcsillagos — mélyhűtő-lér 18 liter, —12 °C — és a 200 literes kétcsillagos— mélyhűtőiéi- 18 liter, —12 "C kompresszorosháztartási hűtőszekrény.

Gyártja: a Hűtőgépgyár

agyobb jövedelem

Igényeljenmezőgazdasági

hiteltaz Országos

Takarékpénztárnál

20

UJ, gazdaságoscsomagolásban

Előnyösenmódosítottfehérítő hatású

TOMI SZTÁR 2£kg 84-FtTOMI SUPER I.Bkg 58^-Ft

Gyártja:TISZAMENTI VE8YIMŰVEK

SZOLNOK

Milyen jó neki!

Mén házhoz is szállítja kimiMiff ruháií ;Í I'ahohil!

Megrendelhető: 48—72 órás vegytisztítás és mosás a 11-224 telefononPRÓBÁLJA KI ÖN IS, NEM FOG CSALÓDNI!

22

HASZNÁLT SZEMÉLYAUTÓJÁTMEGVESZI A

vétel-eladás® bizományi értékesítés«

DEBRECEN,Balmazújvárosi út 14.

BÉKÉSCSABA,Szarvasi út

KECSKEMÉT,Szolnoki hegy 7.

23

A jelenleg divatos sportos öltözködésistílus megfelelő kiegészítője a

TISZA CIPŐ

Sportos formák ideáliskényelem!

24

Szerkesztette: Czibulás Péter

Felelős kiadó: Sánta Ágnes

76.10., 3489 Szolnoki NyomdaFelelős vezető: Gombkötő Béla