farkas szilveszter – szabó józsefrs1.sze.hu/~farkassz/web/kockazatkez_biztositas... · az...

Széchenyi István Egyetem

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Farkas Szilveszter – Szabó József

Kockázatkezelési és biztosítási gyakorlatok

Győr

2008

2

Tartalom 1. A vállalat kockáztatott eszközeinek térképszerő ábrázolása 2. Kockázatok számítása 3. Vállalati tevékenységek kockázatai 4. Technikai eszközök, intézkedések 5. Hiba-fa elemzés 6. Blokkdiagram 7. Biztosítási események, kizárások, mentesülések 8. Biztosítási piac elemzése 9. Biztosítótársaság(ok) gazdálkodása 10. Életbiztosítások összehasonlítása 11. Baleset- és betegségbiztosítások 12. Lakásbiztosítások

3

1. A vállalat kockáztatott eszközeinek térképszer ő ábrázolása Forrás: Farkas – Szabó: Kockázati menedzsment, PMS, Budapest, 2003

A kockázatkezelés elsı lépése általában egy sajátos leltár készítése, amely tartalmazza a

kockázatoknak kitett eszközöket, berendezéseket. Még jobb, ha az eredményeket ábrázolni is

tudjuk.

Példa:

Példánkban egy vállalati telephelyen található értékeket leltározzuk. Csak a dologi eszközök

szerepelnek a példában, nincs szó emberekrıl és a termelı-szolgáltató-üzleti tevékenységek

értékérıl. Az épületek értékét alapterületük alapján, a berendezések, eszközök értékét

nyilvántartásokból, sok esetben becslésekkel, illetve százalékos kulcsokkal számoltuk.

Mivel térképet készítünk, az épületek értékéhez hozzáadunk mindent, ami az épületben van,

és együttes értéket számítunk.

Például:

Fıépület: 3644 m2 x 30 ezer Ft = 109,3 millió forint, a berendezés és az épületben elhelyezett

eszközök értéke az épület értékének 5%-a, vagyis 5,5 millió Ft, az informatikai eszközök

értéke 7 millió Ft, ez mind együtt: 121,8 Ft.

A további részletek mellızésével, a következı értékeket kaptuk:

A leltár eredményének táblázata

Kockázati elemek Kockázati érték

Fıépület 121,8 millió Ft Gépjavító mőhely és raktár 52,6 millió Ft Gépszín 14,6 millió Ft Mőhely és gépjármőtároló épület 23,2 millió Ft Porta 1,5 millió Ft Gépjármőszín 9,4 millió Ft Kocsimosó 4,7 millió Ft Garázs 5,2 millió Ft Technológiai területen szabadban tárolt eszközök 10 x 1 10,0 millió Ft Technológiai terület elıtti parkoló 4 x 0,5 2,0 millió Ft Fıépületi parkoló 4 x 0,5 2,0 millió Ft Összesen 247,0 millió Ft

4

Ismerve a helyszínt, összeállíthatunk egy térképet, az épületek és egyéb elemek értékével

arányos területő köröket rajzolva.

Elvégzendı feladatok

Egy telephely vázlatos rajzának elkészítése, a telephely leírása

Épületek értékének számítása

Berendezések értékének számítása

Összefoglaló leltár készítése

Kockázati térkép elkészítése

Gépszín 9,4 millió Ft

Garázs 5,2 millió Ft Fıépület

121,8 millió Ft

IGAZGATÁSI TERÜLET

SPORTTERÜLET TECHNOLÓGIAI

TERÜLET

Kocsimosó 4,7 millió Ft

Gépszín 14,6 millió Ft

Gépjármő tároló 23,2 millió Ft

Gépjavító mőhely és raktár

52,6 millió Ft Porta

1,5 millió Ft

Gépek, jármőek 10·1 millió Ft

Jármővek 4· 0,5 millió Ft

Jármővek 4· 0,5 millió Ft

5

2. Kockázatok számítása Forrás: Kockázatkezelési gyakorlatok. Kézirat A kockázatok számítását a valószínőség és a kár kombinációjaként számíthatjuk. Egyszerő esetben ez szorzást jelent. A gazdasági évek ritmusa szerint a kockázatokat egy évre határozzuk meg, tehát a kockázat dimenziója ebben a példában mindig forint/év. A számításnál a dolog értékébıl indulunk ki, ennél nagyobb kár valószínősége nulla. Az értéket célszerően választott kártartományokra osztjuk, majd megbecsüljük egy adott tartományba esı károk valószínőségét. A kárértékeket és a valószínőségeket összeszorozva kapjuk a tartományokra esı kockázatokat, majd ezeket összegezve az egy évre számított kockázatot. Mivel itt becslést végzünk, az eredményt is értékelnünk kell. A gyakorlatban az egy évre esı kockázat csak a dolog értékének töredéke lehet. A számítással tulajdonképpen várható értéket számítunk, ami az összes lehetıség súlyozott átlaga. Példa: Legyen a kockázatnak kitett eszköz egy autó. Az autó pillanatnyi értéke 4 millió Ft, ez a kár felsı határa. Válasszuk a károk értékhatárainak a következı tartományokat: 0 és 1000, 1000 és 10 000, 10 000 és 100 000, 100 000 és 1 000 000 Ft, illetve e felett. A valószínőség becslése után a tartományok középértékével való szorzással a következı táblázathoz jutunk:

Károk osztályai valószínőség mezıközép kockázat (forint/év) 0-1000 0,1 500 50 1000-10 000 0,65 5 500 3 575 10 000-100 000 0,2 55 000 11 000 100 000-1 000 000 0,04 550 000 22 000 1 000 000-4 000 000 0,01 2 500 000 25 000 Összesen 1,00 61 625

A kockázat tehát egy évre vonatkozóan 61 625 Ft. Az így kapott kockázat az autó értékének 1, 54%-a körül van, ez jó becslésnek tőnik.

6

Ha a táblázat értékeibıl grafikont is készítünk, akkor láthatjuk a kockázati eloszlás görbéinek jellegzetes alakját. A bal oldali részen a vonal szinte nem is látható, de a pont mutatja, hogy honnan indul, aztán gyorsan felkúszik, hasonlóan meredeken leesik, és folyamatosan ellaposodik:

0,00

0,10

0,20

0,30

0,40

0,50

0,60

0,70

0 500000 1000000 1500000 2000000 2500000 3000000

Kárkategóriák mez ıközepei

Kár

való

szín

ősé

g

Elvégzendı feladatok:

Kockáztatott eszköz megadása, értékének becslése

Kártartományok megadása

Kockázatok számítása

Az összes kockázat számítása és értékelése

Grafikon elkészítése a táblázat adataiból

7

3. Vállalati tevékenységek kockázatai Forrás: Farkas – Szabó: Kockázati menedzsment, PMS, Budapest, 2003

A vállalat termelési folyamatait viszonylag egyszerő folyamatábrákba foglalni. Ez

bemutathatja a termelés egymás után következı láncszemeit, feltárja az összefüggéseket. Ha

számértékeket is rendelünk az egyes fázisokhoz, akkor a vállalat által teremtett érték

növekedését is érzékeltethetjük.

A tevékenységek elvégzését körrel, az anyagmozgatási pályákat nyíllal jelölhetjük. Ha ezt a

módszert választjuk, akkor a körökhöz az adott mővelet kockázatait, illetve nyílon a mozgatás

kockázatait feltüntethetjük. Ez a módszer számszerő elemzésre is alkalmas, de ezzel itt nem

foglalkozunk, csak a kockázatokat adjuk meg.

Mőveleti kockázat lehet a selejt, a sérülés, a gép meghibásodása, tárolási kockázat a lopás, a

sérülés, az elvesztés, az érték csökkenése, a minıség romlása stb. Az anyagok mozgatásánál

keletkezı károk lehetnek: lopás, sérülés, baleset, rongálás stb.

Értékelésként, a folyamatok és a kockázatok vázolása után, az értékeket is figyelembe véve,

kiemelhetünk néhány különösen kockázatos helyet, illetve tevékenységet.

8

Példa:

Egy vállalat termelési folyamatát vázolja következı ábra:

A körökhöz és a nyilakhoz beírhatjuk a jellemzı kockázatokat.


A vállalati tevékenység jellegének leírása

A folyamatok vázolása

A folyamatok során az értékváltozás megadása

A kockázatok hozzárendelése a folyamat-elemekhez

Az eredmények értékelése

10 m illió Ft

30 m illió Ft

20 m illió Ft

30 m illió Ft45 m illió Ft

32 m illió Ft20 m illió Ft42 m illió Ft

M eg-m unkálás3 m illió Ft

A lapanyagvásárlás

Alapanyagvásárlás

Kereskedelm ibeszerzés

Beszállítások

M eg-m unkálás

10 m illió Ft

Raktározás3 m illió Ft

M eg-m unkálás5 m illió Ft

A lkat-részek

elôállítása5 m illió Ft

Össze-szerelés

10 m illió Ft

Értékesítéssaját

üzletben

15 m illió Ft

Nagyke-reskedelm iértékesítés

Kiske-reskedelm iértékesítés

Raktározás4 m illió Ft

50m illió Ft

100m illió Ft

150 m illió Ft

124 m illió Ft

30 m illió Ft

9

4. Technikai eszközök, intézkedések Forrás: kockázatkezelési gyakorlatok. Kézirat A kockázatok kezelésének számos olyan eszköze van, amit mindennap láthatunk, illetve a

sajtóban tanulmányozhatunk. A kockázatkezelés egyik legnagyobb nehézsége közé tartozik a

kockázatok tudatosítása, az eszközök céljának, ismeretének, használati módjának terjesztése.

Példák:

Menekülı és mentési útvonalak, helyek kijelölése: minden nyilvános helyen találkozunk

ábrákkal, jelekkel, feliratokkal, amelyek a veszély esetén követendı magatartást írják elı: Tőz

esetén a lift használata tilos; Menekülési irány tőz esetén; A bejáratot kérjük szabadon hagyni;

Parkolni tilos (fenntartott helyek tőzoltó, mentık részére), a tőzoltó-készülékek és a tőzcsapok

eltakarása, eltorlaszolása tilos, . Ezek az intézkedések meglehetısen passzívak, mert általában

nem tanuljuk meg a menekülési útvonalakat, a jelzésekre általában nem figyelünk, illetve

esetleg nem is értjük az intézkedést (utolsó példánkban csak egy KRESZ-táblát látunk,

magyarázat nélkül), idegen nyelven a feliratot esetleg nem is értjük.

Figyelmeztetések: írásban és ábrákkal, esetleg hanggal több helyen figyelmeztetnek lokális

veszélyekre: Mind the gap! mondják a londoni metrón, A mozgó vonatról leszállni tilos!

Mind your step! ezt halljuk minden repülıtéri futójárda, mozgójárda vége elıtt; Fejre vigyázz,

írják alacsony átjárók elıtt, fölött, Vigyázz lépcsı! Ezek is passzív intézkedések, de a veszély

helyén vannak elhelyezve, illetve ott és akkor szólnak, ezért mindenképpen figyelünk rájuk.

Kissé más, de talán ide tartozik: A kockázatok és mellékhatásokról kérdezze meg…

Gyakran használt berendezések: sok kockázatkezelı eszköz van, amit használunk akkor is, ha

nem ismerjük a célját, ebben a csoportban az a jellemzı, hogy kikerülhetetlenek. A

szállodákban, közintézményekben észrevehetjük a nehezen nyíló ajtókat. Ezeket nem a

közönség bosszantása érdekében helyezik el, hanem azért, hogy mindig bezáródjanak, céljuk

a tőz terjedésének megakadályozása (azért is nyílnak nehezen, mert rendkívül nehéz ajtók).

Nagy közönséget vonzó létesítményekben megfigyelhetjük a belülrıl mindig, kívülrıl

egyáltalán nem nyitható ajtókat, ezek a menekülést minden körülmények között megengedik.

Nincs lehetıségünk arra, hogy ne használjuk ezeket az eszközöket.

10

Ismert, de ritkán használt eszközök: mindenki tudja, hogy mi a vészfék, mire való, és

mindenki használni is tudná. Hasonló a veszély esetén az ablakot itt betörni jelzés, a mellékelt

kalapáccsal együtt, például autóbuszokon.

Kárenyhítı felszerelések: nagy terő építményeknél használják az állandóan készenlétben levı

egyenletesen vizet permetezı berendezéseket. Nagy és magas raktárakban minden polcsor

felett vízvezeték húzódik, és minden egység felett permetezıfej található. A színházakban a

színpad felett hasonló berendezéseket tartanak készenlétben. Évad elıtt mőködésüket

ellenırzik is, ez a záporpróba. Csarnokoknál tőz esetén kialakul a hıkupola. A térben valahol

keletkezett lokális tőz áltan fejlesztett hı fenn összegyőlik, és ha nem sikerül kiszellıztetni,

akkor visszafelé hevíti a teret, és a tőz pusztítása totálissá válik, ezért fenn az égı térben

mindenképpen nyílásokat kell nyitni, és a hı távozik.

Ha üzemi kéményeket építenek, akkor a legnagyobb kérdés a magasság, ugyanis ha alacsony

a kémény, akkor az égéstermék kisebb területet intenzívebben szennyez, magasabb

kéménynél viszont nagyobb területen osztja el az égésterméket. Persze, a kémények által

kibocsátott szennyezés mértéke függ a tisztítástól, szőréstıl.

Robbanásveszélyes anyagok raktáraiban kétféle védelmet alkalmaznak: a raktárt körbeépítik

földgátakkal, illetve az épület tetejét gyengére építik (röptetı, repülı tetı), ezek a környezetet

védik robbanás következményeitıl.


Új kategóriák felállítása, vagy a példa szerinti kategóriákat felhasználva öt eszköz, intézkedés

leírása a következı szerkezetben: használat helye, célja, lényege és következménye.

11

5. Hiba-fa elemzés Forrás: Farkas – Szabó: A vállalati kockázatkezelés kézikönyve. Dialóg Campus Kiadó,

Budapest–Pécs, 2005

A hiba-fa elemzés a hibák okait és a hibajelenségeket mutatja be grafikusan. A hiba oka lehet

például: rosszul állították össze a csomagot, hibajelenség lehet például: téves címzés a

csomagon. Mivel a technológiai folyamat általában nem egy mőveletbıl áll, az okok

egymással kombinálva adják az okozatokat.

A kombinációkra az elemzés két lehetıséget ad: az egyik, amikor két vagy több hibaok

bármelyike hibajelenséget okoz, ezt vagy-kapunak hívják (tehát bármelyik hibát elkövetjük,

hibajelenség keletkezik), a másik esetben, ez az és-kapu a hibák mindegyikének elkövetése

vezet csak a hibajelenséghez. (A példán ez jobban érthetı. A hibáknál használt további

szimbólumokat is a példánál ismertetjük, ugyanezen okból.)

Példa:

Az a hibajelenség az, hogy egy szállítmány nincs rendben. Akkor lenne minden rendben, ha a

szállítmány megfelelıen összecsomagolva tartalmazná az árut és a kísérı dokumentációt. A

feladatot, a hiba-okok keresését csak a csomagolást végzı munkahely keretei között

vizsgáljuk.

A szállítmány tehát hibás, ha vagy a csomagolás nem megfelelı, vagy a tartalom nincs

rendben. Ez vagy-kapu, bármelyik ok fennáll, rossz lesz a szállítmány. Menjünk tovább a

csomagolásnál! A csomagolás hibás lehet azért, mert vagy alkalmatlan a csomagolóanyag,

vagy, mert nem jól végezték el a csomagolást. Ez is vagy-kapu, mert bármelyik hibát

elkövetjük, a csomagolás hibás lesz.

A másik ágon, a tartalom összeállításánál, tételezzük fel, hogy mőködik egy ellenır, aki,

amellett, hogy ellenırzi a tartalmat, pótolni tudja a hiányokat, illetve még ki tudja venni a

felesleges vagy nem odavaló dolgokat. Így ahhoz az állapothoz, amit a „hibás a tartalom”

kifejezéssel írtunk le, csak úgy lehet eljutni, ha a tartalmat rosszul állították össze, és még az

végellenırzésen is hibásan át tudott menni. Ez a másik logikai elem: az és-kapu. Azt, hogy az

elemi hibák milyen kapcsolatban vannak egymással, jelölhetjük a legkorábbi fázisnál, és

értékelhetjük is a következı módon: az elemzés határain kívül esı (már mások által korábban

elkövetetett hiba), általunk elkövetett hiba (alkalmas eszközökkel helytelenül végeztük el a

12

feladatot), illetve általunk elkövetett független hiba (olyan tevékenység, ami független, és

ebben követtünk el hibát).

Nézzük az ábrát!

13

Tételezzük fel, hogy a csomagoló részleget vizsgáljuk. Négy bemenetünk van, ezeket a

következıképpen értékelhetjük:

„Ellenırzés hibája”. Ez az általunk választott területen minden más tényezıtıl független hiba,

például nem a szabályoknak megfelelıen, felületesen végezték az ellenırzést, nem vették

észre a hibát. A független hibát körrel jelöljük. Ez azt jelenti, hogy további okokat már nem

érdemes keresni, egyszerően hatékonyabb ellenırzést kell végezni.

„Hibás összeállítás”. Tételezzük fel, hogy az összeállítást már nem a csomagoló részleg végzi

el, vagyis az ilyen hibát mások követhetik el. Itt esetleg érdemes az ok-okozati láncot

folytatni, keresni, hogy milyen okokból hibás az összeállítás, de a mi szempontunkból ez már

kívül esik a vizsgálati területen, ezt az elemzést már másnak kell elvégeznie. Ha elvégzik,

akkor számunkra az ı ábrájukkal egy csatlakozási pontot kapunk, ezt jelöljük az ábrán látható

nyílszerő szimbólummal.

„Csomagolási mővelet hibája”. Mivel mi végezzük a csomagolást, ezért ezt a hibát mi

követjük el. Például helytelen módszert, nem megfelelı eszközt alkalmazunk, gyakorlatlanok

a munkások, számos oka lehet a hibának. Érdemes tovább elemezni a dolgot, javítani a

munkavégzésen. Ezt most egy ötszöggel jelöljük. A kör szimbólumhoz képest tehát az a

különbség, hogy ott az ellenırzést csak egyféleképpen lehetett végezni, a hiba oka

nyilvánvaló, itt viszont – saját területünkön – további vizsgálatoknak is lehet értelme. Ezért

ezt a bemenetet függı hibának nevezzük.

„Alkalmatlan csomagolóanyag”. Ha a csomagolóanyag hibájáról nem tehetünk, így kapjuk,

akkor rajtunk kívül álló okok vezetnek ehhez a hibához, akkor ismét használhatjuk a nyíl

szimbólumot, mint ahogy az már kifejtettük.


Hely, mőveletek leírása, lehatárolása

Okok, okozatok meghatározása

Kapuk

Összefoglaló ábra rajzolása

Értékelés

14

6. Blokkdiagram Forrás: Farkas – Szabó: A vállalati kockázatkezelés kézikönyve. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2005

A hiba-fa elemzésnél kissé egyszerőbb ábrázolás a blokkdiagram, és a számszerősítésre is

alkalmasabb.

A hibák tehát kétféleképpen alakulnak ki: több mőveletben együttesen hibát kell elkövetni (a

hiba-fánál az és-kapu), illetve valamelyiket kell elkövetni (a hiba-fánál a vagy-kapu) ahhoz,

hogy az eredmény hibás legyen. Mindezt a blokkdiagram máshogy ábrázolja.

Ha a hibát vagy kárt több egymástól független hiba-ok okozhatja, akkor soros, ha több hiba

együtt okozhat kárt, akkor pedig párhuzamos struktúrával van dolgunk. Ez a kétféle elem

megfelel a hiba-fa vagy-kapujának és és-kapujának. Minden hibánál megadhatjuk az adott

mővelet elvégzésének hibaszázalékát, és ez alapján kiszámíthatjuk, hogy összességében

mekkora hányadban lesz hibás a munkánk. Soros kapcsolatnál a hibák összeadódnak,

párhuzamos esetben pedig a szorzatot kell számítani.

Példa: Itt az elızı feladat példáját használjuk fel. Az és-kapukat és vagy-kapukat tartalmazó hiba-fa

könnyen átrajzolható blokkdiagrammá, az ábra szerint (az ábra több lépcsıt mutat egymás

után).

15

Ha a hibás csomagolóanyag aránya 1%, a csomagolási mőveletet 2%-ban hibásan végezzük,

az összeállítás 3%-ban hibás, és az ellenırzés 2%-ban téved ezek a számok a hiba

valószínőségét jelentik külön-külön, összesen tehát 3% közüli értéket kapunk eredményül,

ahogy a következı ábrán látható

Bemutatunk még egy bonyolultabb esete és annak számítását.

16

Az ábrán elhelyezett elemeket sorba rendezni az ún. minimális metszetekkel lehet. Az ábrán

látható számítás sorai szerint haladva elıször a 3. és 4. elem együttesét számítjuk, ezzel az

értékkel beiktathatunk egy helyettesítı elemet, amelyet 3,4 jelzéssel láttunk el. Ezután a

párhuzamos struktúra úgy oldható fel, hogy az elemeket külön szorozzuk egymással. Az

összevonással kapott elemeket jelöltük 1,(3,4) és 2,(3,4) jelekkel. Így átalakítva jutunk az

utolsó, már csak soros elemeket tartalmazó ábrához, és a blokkdiagramban ábrázolt hibák

összevont értékeléséhez.


Hely, mőveletek leírása, lehatárolása

Mőveletek megadása a hibák valószínőségének (hibaarány, selejtarány) megadása

Blokkdiagram rajzolása

Számítás elvégzése

Értékelés

17

7. Biztosítási események, kizárások, mentesülések Forrás: Biztosítási gyakorlatok. Kézirat A biztosítási szerzıdésekben a biztosított kockázatok szerepelnek. Ezeket a biztosító-

társaságok pontosan megfogalmazzák. A biztosíthatóság feltételei között szerepel a

kockázatok pontos meghatározása, ezért a kizárások és mentesülések elválaszhatatlan részét

képezik a biztosítók kockázatvállalásának.

Példa:

Az Allianz Biztosító Otthon Biztosítási Programján mutatjuk be az esetpéldát.

A biztosításban szereplı biztosítási események:

18

Kizárások (részlet)

Mentesülések (részlet)

(Mellékletben kell megadni ezeket a jellemzıket!)

Értékelés

Z. biztosító Y biztosításában szereplı biztosítási események, kizárások, mentesülések

Biztosítási esemény Kizárások Mentesülések

Esemény 1.

(Kapcsolódó indoklás)

Forrás: http:// … Letöltés ideje: éééé. hh. nn.

A kiválasztott tételekhez főzzön rövid indoklásokat.


1. Válasszon ki egy nem-életbiztosítási szerzıdés feltételt! (Internetrıl letölthetı feltételekbıl.

Ajánlott lakás- vagy casco biztosítás.)

2. Rendezze a biztosításban szereplı biztosítási eseményeket egy átlátható táblázatba!

3. Keressen kockázati kizárásokat a biztosítási feltételben egy átlátható táblázatba!

4. Keressen mentesüléseket a biztosítási feltételben egy átlátható táblázatba!

5. Értékelje a biztosításban szereplı kockázatvállalást!

19

8. Biztosítási piac elemzése Forrás: Biztosítási gyakorlatok. Kézirat

A biztosítási piac a kockázatok áthelyezésének intézménye, kereslet, kínálat, ár mechanizmus.

A piac nagysága függ az adott ország gazdasági fejlettségétıl, a biztosítási hagyományoktól

és még sok más tényezıtıl. A biztosítási piac számos adattal, mutatóval jellemezhetı.

A gazdaság jellemzıje a verseny, amely a piacok mőködésének egyik sajátossága. A verseny

jellege a piaci szereplı száma, piaci részesedése alapján értékelhetı.

Példa:

Választott piaci mutató legyen a magyar lakosság biztosításra fordított kiadása. Forrás a

Magyar Biztosítók Szövetségének 2008-as évkönyve.

Az adatok

Ebbıl a táblázatból kigyőjthetı legalább négy jellemzı (változó), amely bemutatja a magyar

lakosság biztosításra fordított kiadásait. Például: egy fıre jutó biztosítási díj, egy fıre esı élet-

és nem-életbiztosítási díj, bruttó biztosítási díjbevétel a lakossági jövedelem százalékában.

20

Az adatok táblázatba foglalása

A kiválasztott mutatót rendezze táblázatba! (Az adatokat rögzítse Excel-táblában!)

Az adatokat/eredményeket foglalja grafikonba!

Excel adatok alapján készítsen grafikont!

Értékeleje az eredményeket!

Mivel az adatsor 1997-2007 közötti 11 adatot tartalmaz, ezért idısor-elemzést lehet végezni. vagy Bizonyos változók között kapcsolat mutatható ki és egyszerő regressziós elemzéssel értékelhetı.


1. Keressen általános adatokat a magyar biztosítási piacról és válasszon egy piaci jellemzıt

vagy egy piaci szereplıt!

2. Keressen adatokat a választott jellemzırıl vagy piaci szereplırıl!

3. Rendezze az adatokat táblázatba!

4. Az eredményeket foglalja grafikonba!

5. Értékelje az eredményeket!

21

9. Biztosítótársaság(ok) gazdálkodása Forrás: Kockázatkezelési gyakorlatok. Kézirat

A biztosító részvénytársaságok a biztosítási piac meghatározó szereplıi. Gazdálkodásuk sok

szempontból meghatározó, pl. részvényesek, ügyfelek, állam, felügyelet. A

biztosítótársaságok honlapjain általában megtalálható a beszámolók, ezek segítségével

bizonyos elemzéseket elvégezhetünk, például társaságok összehasonlítása, egy társaság

adatainak idıbeli összehasonlítása, értékelése.

Példa:

Az alábbi adatok az Allianz Biztosító 2007. évi jelentésében szerepelnek.

22

Az adatok alapján a választható mutatókra példa:

1. Saját tıke arányos nyereség; 2) Eszközarányos nyereség …

Az egyes mutatók számításához szükséges adatokat 5 évre számítsa ki és foglalja táblázatba!

A számított mutatókat rendezze grafikonba!

Értékelés

A választott mutatók ezt és ezt mutatják …


1. Válasszon ki egy biztosító részvénytársaságot!

2. Keressen elemezhetı adatokat, legalább öt pénzügyi mutató értékeléséhez győjtsön

adatokat!

3. Az adatokat foglalja táblázatba!

4. Számítson pénzügyi mutatókat, készítsen grafikonokat!

5. Értékelje a számításokat!

23

10. Életbiztosítások összehasonlítása Forrás: Kockázatkezelési gyakorlatok. Kézirat

Az egyének kockázatkezelésének, a személyes pénzügyek szervezésének igen fontos eszköze

az életbiztosítás. A biztosítók sokféle életbiztosítási „terméket” kínálnak. Ismerve az

alaptermékeket az interneten sokféle konkrét módozatot találhatunk. Ezek összehasonlítása és

a megfelelı biztosítás kiválasztása összetett feladat. A biztosítások általános és kiegészítı

feltételei tartalmazzák a biztosító szolgáltatásait a biztosítási esemény bekövetkezésekor. Az

interneten található biztosítási feltételekhez sok esetben díjkalkulátor is kapcsolódik, amellyel

meghatározható a választott módozat fizetendı biztosítási díja. (A kalkulátor segítségével

kapott biztosítási díj csak tájékoztató jellegő!)

A feladathoz szükséges adatok megtalálhatók az interneten illetve a biztosítók helyi

egységeiben is kérhet feltételeket, díjkalkulációkat a feladat megoldásához.

Példa: Két kockázati életbiztosítás összehasonlítása. Válassza ki X és Y biztosító kockázati

életbiztosítását.

Szolgáltatások összefoglalása:

X. és Y. biztosító szolgáltatásai

Szolgáltatás X. biztosítótársaság Y. biztosítótársaság

1.

2.

…

Forrás: http:// … Letöltés ideje: éééé. hh. nn. vagy X. biztosító feltétele, Y. biztosító feltétele

Kizárások és mentesülések rendszerezése

X. és Y. kizárások és mentesülések

X. biztosítótársaság Y. biztosítótársaság

Kizárások

1. kizárás rövid jellemzıje igen/nem (sajátosság, ha van)

igen/nem

… igen/nem igen/nem

Mentesülések

1. mentesülés rövid jellemzıje igen/nem igen/nem



24

Biztosítási összeg és biztosítási díj meghatározása

Biztosítási összeg és biztosítási díj X. és Y. biztosítótársaság esetében

X. biztosítótársaság biztosítási díj

Y. biztosítótársaság biztosítási díj

Biztosított fı adatai: (nem, kor)

Biztosítási összeg (azonos díjfizetési gyakoriság mellett): xxx.xxx.xxx Ft

Kiegészítı biztosítás(ok) biztosítási összege(i)

Teljes biztosítási díj Forrás: online kalkulátorok elérhetıségei http://…. vagy X. biztosító ajánlat, Y. biztosító ajánlat

Értékelés

A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási díjak alapján X. vagy Y biztosítót

választom!


1. Válasszon ki két biztosítótársaságot, két azonos típusú életbiztosítást!

2. Foglalja össze az egyes biztosítások szolgáltatásait!

3. Rendszerezze a kizárásokat és mentesüléseket!

4. Határozza meg a biztosítási összeget és a biztosítások díját (feltételezve, hogy Ön a

biztosított)!

5. Értékelje a biztosítások ár-érték arányát!

25

11. Baleset- és betegségbiztosítások Forrás: Biztosítási gyakorlatok. Kézirat

Az egyének kockázatkezelésének, a személyes pénzügyek szervezésének igen fontos eszköze

a baleset- és betegségbiztosítás (egészségbiztosítások). A biztosítók sokféle egészség-

biztosítási „terméket” kínálnak. Ismerve az alaptermékeket az interneten sokféle konkrét

módozatot találhatunk. Ezek összehasonlítása és a megfelelı biztosítás kiválasztása összetett

feladat. A biztosítások általános és kiegészítı feltételei tartalmazzák a biztosító szolgáltatásait

a biztosítási esemény bekövetkezésekor. Az interneten található biztosítási feltételekhez sok

esetben díjkalkulátor is kapcsolódik, amellyel meghatározható a választott módozat fizetendı

biztosítási díja. (A kalkulátor segítségével kapott biztosítási díj csak tájékoztató jellegő!)



Példa: Két biztosítótársaság kiválasztása, baleset- és betegségbiztosítási módozataik kiválasztása.

Szolgáltatások


Balesetbiztosítási szolgáltatások X. biztosítótársaság Y. biztosítótársaság 1. 2. … Betegségbiztosítási szolgáltatások

1. 2. …


Kizárások és mentesülések rendszerezése



Kizárások


igen/nem


Mentesülések




26





Biztosított fı adatai: (nem, kor)

Biztosítási szolgáltatásonként részletezett biztosítási összeg (azonos díjfizetési gyakoriság mellett): xxx.xxx.xxx Ft


Értékelés


választom!


1. Válasszon ki két biztosítótársaságot, két baleset- és betegségbiztosítási „termékét”!

2. Rendszerezze a biztosítások szolgáltatásait!

3. Hasonlítsa össze a kizárásokat és mentesüléseket!

4. Határozza meg a biztosítások díját!


27

12. Lakásbiztosítások Forrás: Biztosítási gyakorlatok. Kézirat

A családok lakóhelyének (lakás, családi ház, albérlet) biztonságát biztosítások megkötésével

is meg lehet teremteni. A megfelelı módozat kiválasztása figyelmet igénylı feladat.

Lakás/otthon biztosítási feltételek is találhatók az interneten, ezen módozatoknál is elérhetıen

internetes kalkulátorok, amelyek számítási eredményei tájékoztató jellegőek.

A lakásbiztosítások egyik fontos kérdése az ingó és ingatlan vagyonelemek értékének

meghatározása (lásd alulbiztosítás problémája). Társasházban lévı lakás esetében figyelembe

kell venni a közös részek biztosításának jellemzıit is. A lakások védelmi szintjének

meghatározása és annak biztosítása (pl. zárcsere, egyedi védelmek) fontos elemét jelenthetik

ezen biztosításoknak.



Példa:

X. és Y. biztosítótársaságok ilyen és ilyen jelő/nevő lakás/otthon biztosítását választottam.

Szolgáltatások (biztosítási események) táblázatos összefoglalása


Szolgáltatások X. biztosítótársaság Y. biztosítótársaság 1. 2. …


Kizárások és mentesülések rendszerezése táblázatba



Kizárások


igen/nem


Mentesülések




28





Biztosított fı adatai: (település, építési mód, alapterület, stb)

Biztosítási szolgáltatásonként részletezett biztosítási összeg (azonos díjfizetési gyakoriság mellett): xxx.xxx.xxx Ft


Értékelés


választom!


1. Válasszon ki két biztosítót és azok lakásbiztosítási feltételeit!

2. Hasonlítsa össze a biztosítások szolgáltatásait, biztosítási eseményeket!

3. Hasonlítsa össze a kizárásokat és mentesüléseket!

4. Választott lakásra határozza meg a biztosítás díját!


farkas szilveszter – szabó józsefrs1.sze.hu/~farkassz/web/kockazatkez_biztositas... · az...

Documents