Farkas Jenő Zsolt – Kovács András Donát

MTA KRTK Regionális Kutatások IntézeteAlföldi Tudományos Osztály, Kecskemét

IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131WORKSHOP - Jánoshalma

2014. JANUÁR 23.

A VIZSGÁLT SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÉRSÉG BEMUTATÁSA A STATISZTIKA TÜKRÉBEN

Vázlat

• A teljes vizsgálati térség általános bemutatása– Tájhasználat– Településhálózat – A gazdaság fejlődése

• A magyar kistérségek általános jellemzése– Demográfiai jellemzők és folyamatok– Gazdasági aktivitás és munkanélküliség– A magyar oldal helyzetének értékelése

A vizsgált határmenti térség

• Közös történelmi múlt Trianonig• Hasonló természetföldrajzi adottságok

Tájhasználat

• Jó talajok és kedvező éghajlat miatt alapvetően agrártérség a határ mindkét oldalán.

• Mezőgazdasági földhasználat aránya 34 %.– Térségi szinten 20 és 62 % között változik.– Jelentősek az ártéri erdők a Duna mentén, ill. a

telepített erdők a jánoshalmi térségben.

Területegységek Mesterséges felszínek aránya

Mezőgazdasági területek aránya

Erdők és természtetközeli területek aránya

Vizenyős területek aránya Vízfelszínek aránya

Apatin 3.81% 19.37% 40.32% 11.11% 25.40%

Bajai 7.65% 31.03% 46.32% 6.18% 8.82%

Bácsalmási 7.84% 62.75% 26.80% 0.65% 1.96%

Jánoshalmai 4.58% 27.10% 68.32% 0.00% 0.00%

Kula 23.76% 39.60% 20.79% 0.99% 14.85%

Odzaci 10.59% 34.12% 32.35% 2.35% 20.59%

Sombor 7.83% 38.71% 26.42% 7.53% 19.51%

Vizsgált területre 7.83% 34.45% 37.47% 6.28% 13.97%

Felszínborítás térképen

Településhálózat és népesség

• Településhálózat történelmileg egy állam keretein belül alakult ki.

• Két központ: Baja 37 e fő, Zombor 48 e fő.• Nagyon fontos funkcióik vannak, hiszen az nagy

városi központok távol esnek.• 8 város (4-4 mindkét részen).• Szerb oldal 33 falu, magyar oldal 28 falu.• Népesség a szerb részen: 188.087 fő, magyar

térségekben 103.936 fő (2011).

Térség egyéb jellemzői

• A terület népsűrűsége alacsony (M.: 52,8 fő/km2, Sz.: 77,8 fő/km2).

• A városi népesség aránya a vizsgálati területre 54 %, térségi-községi szinten 30 és 89 % között változik.

• Az OECD metodikája szerint a vizsgált terület vidékinek tekinthető.

Korfák és települések

Gazdasági fejlődés

• Mezőgazdaságra épülő malom és húsipar Trianon előtt.

• 1920-1948 között könnyűipar és élelmiszeripar.• Államszocialista gazdaságszervezés időszaka

– Magyarországon a vidék tervszerű iparosítása• Kőolaj/földgáz kitermelésre épülő petrolkémai és egyéb

vegyipar, gépgyártás, élelmiszeripar (hűtő és tartósító ágazat), bútorgyártás.

– Szerbia jórészt organikus fejlődés, kevésbé tervszerű

• 1990 után válság eltérő okokkal, privatizáció, kis léptékű külföldi működőtőke befektetések.

• A helyi gazdaságok gyengélkedése.

A három magyar kistérség

• A lakónépesség jelentős csökkenése jellemzi őket 10 éves időtávban (6,5-15 % között).

• Jelentős migrációs veszteség (megyei és országos átlag felett; 17-60 fő/1000 lakos).

• A magyar átlagnál rosszabb a népesség korösszetétele.

• A hazai átlagnál kedvezőtlenebbek képzettségi mutatók.

• A három térségből kettőben a megyei és hazai átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliség.

A problémák számokbanNépszámlálás 2011 Gyermekkorú

népesség aránya (0-14) %

Aktív korú népesség aránya (15-64) %

Idős korú népesség aránya (65-x) %

Magyarország 14,6 68,5 16,9 Vizsgálati terület magyarországi része

14,0 66,6 19,4

A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása

Legfeljebb általános iskola

Középiskola szak-mai oklevéllel

Érettségi Felsőfokú végzettség

Vizsgálati terület magyarországi része 44,4% 23,5% 22,0% 10,0%

Bács-Kiskun megye 43,4% 22,6% 22,8% 11,2% Magyarország 37,4% 19,5% 27,5% 15,5%

Gazdasági aktivitás és munkanélküliség

• A hazai és megyei átlag alatti mutatók a területen.

Népszámlálás

2011

Foglalkoztatottak aránya a lakónépességből

Munkanélküliségi ráta

Inaktív keresők aránya a lakónépességből

Eltartottak aránya a lakónépességből

Magyarország 39,6% 12,6% 29,7% 24,9%

Bács-Kiskun m. 38,2% 13,1% 31,4% 24,7%

Kutatási terület 33,8% 16,2% 35,4% 24,3%

A 2011-es népszámlálás adatai térképekben

Adófizetők és jövedelmek

• Mind az adófizetők aránya, mind az egy főre jutó jövedelmek elmaradnak a megyei és az országos mutatóktól.

• A GVK 2013-as becslése szerint viszont a be nem jelentett jövedelmek részesedése a tényleges jövedelemből a kutatási területen jelentősen magasabb az országos átlagnál (Magyarország: 18%; Bajai kistérség: 29,1%; Bácsalmási kistérség: 31%; Jánoshalmi kistérség 31,1%).

• Az országos értékekhez viszonyítva jelentősen magasabb a lakosság részvétele a feketegazdaságban.

Összegzés

• Mindhárom kistérség az európai periferiális fekvésű vidéki terek általános problémáit mutatja, tehát– kedvezőtlen demográfiai folyamatok (elöregedés,

elvándorlás),– rossz képzettségi mutatók,– alacsony jövedelmek.

• A legális gazdaság gyengélkedik, alacsony munkaerő felvevőképessége.

• Feltételezett jelentős szürke- és feketegazdaság.

Kovács András Donát PhD – Farkas Jenő Zsoltkovacsa@rkk.hufarkasj@rkk.hu

Tudományos munkatársMTA KRTK Regionális Kutatások Intézete

Alföldi Tudományos Osztálywww.rkk.hu

LOLAMAR PROJEKT WORKSHOP - Jánoshalma2014. JANUÁR 23.

KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET

IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131