európai alkotmány- és integrációtörténet 2 europai integracio.pdfeurópai alkotmány- és...

Európai alkotmány- és

integrációtörténet 2

XI. Az európai integráció előzményei. Az európai

integráció második világháború utáni története

30. Az európai integráció előzményei

31. Az európai integráció második világháború utáni története

1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (1)

A) Páneurópai Unió mozgalom 1923:

RICHARD COUDENHOVE-KALERGI osztrák gróf (krétai nagyanya és japán anya leszármazottja) műve:

PÁNEURÓPA (1923, Bécs): európai államszövetség és vámunió létesítésére hív fel a vámhatárok és a politikai határok fokozatos lebontása,

a gyarmatok közös hasznosítása,

egy közös európai pénz bevezetése,

végső célként: európai konföderáció megteremtése (garantálva benne minden állam szuverenitását, biztonságát és egyenlőségét),

résztvevők a kontinentális Európa országai (Anglia, SZU NEM!, bár Anglia később csatlakozhat).

1929: Aristide Briand francia külügyminiszter a mozgalom elképzeléseire alapított javaslatot terjeszt elő a Népszövetségben.


B) A Briand-terv (1929/30):

1929 szept. Népszövetségben beszéd, majd

1930 május: memorandum az európai kormányokhoz az európai szövetségi rendszer megszervezéséről:

Javaslat: Európai Konferencia összehívása (francia-német együttműködés adná a gerincét, a SZU kizárva)

Három alapelv: A gazdasági problémák alávetése a politikaiaknak

A politikai együttműködés mélyítése – rugalmas (kon)föderáció (a tagok függetlenek, szuverének)

A gazdasági együttműködés bővítése, a kormányok felügyelete alatt

Nem hoznának létre nemzetek feletti hatóságot

Nagy-Britannia nem támogatja (ő továbbra is a gyarmatokhoz fűződő kapcsolatokra és a hatalmi egyensúlypolitikára építene)

Németország sem fogadja el (a Rajna-vidék megszállásának 1930-as befejezése után erősödő öntudat, elutasítja a francia hegemóniát)


C) Osztrák-német vámunió terve (1931)

Lényegében az Anschluss első lépése

Johannes Schober osztrák kancellár berlini látogatása

során vetik fel, majd bő egy éves előkészítő munka után

bejelentik és aláírják (1931)

Többen úgy gondolják (pl. Wilhelm Gürge: Közép- és

Délkelet-Európa Társaság, Berlin), hogy ez később

közép-európai vámunióvá bővül (Lengyelország,

Csehszlovákia, Magyarország, balkáni államok is csatl.)

Valójában a két fél nem akart mást bevonni

A hágai döntőbíróság megtiltja a vámunió létrehozását


D) Vansittart/Sargent-terv: dunai államok

vámuniója (1932):

Sir Orme Sargent: angol helyettes külügyi államtitkár

Sir Robert Vansittart: angol külügyminiszterhelyettes

Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Románia,

Jugoszlávia és Bulgária vámuniója

De a terv megreked az előkészítés fázisában

A tervezett résztvevők érdekei is mást diktálnak

Magyarország: olasz-osztrák-magyar blokk; a németek,

olaszok nem akarnak a britek elképzelése szerinti tömböt

létrehozni


E) Tardieu-terv (1932):

André Tardieu francia kormányfő és külügyminiszter

Dunai országok vámszövetsége (Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia)

Utóbb az érdekeltek közti preferenciális vámhatárok megteremtésére módosul a terv (a vámhatárok tarifáit országonként állapítják meg kereskedelmi szerződésekkel)

Az agrár-államok mezőgazdasági termékfeleslegének átvételére a nyugat-európai államok kötelezettséget vállalnának

A nagyhatalmak – bár tárgyalnak – végül nem jutnak dűlőre


F) Benes-javaslat a közép-európai térség rendezéséről (1942)

Foreign Affairs (amerikai külpolitikai folyóirat) 1942 január számában: „The Organisation of Postwar Europe” c. tanulmány

Hét nagyobb területi egység kell:

1. Nyugat-Európa (N-Br., Fr.o., Belgium, Hollandia)

2. Németország (az 1938-as határok szerint, decentralizált szervezetben)

3. Olaszország (meggyengítve, elvéve hódításait)

4. Közép-Európa (csehszlovák-lengyel föderáció az alapja + Ausztria, csonka-Magyarország, Románia)

5. Balkán-blokk

6. Szovjetunió (!)

7. Skandinávia

Spanyolország és Portugália döntsön saját jövőjéről.

A területi egységek béküljenek ki egymással, legyen azonos politikai struktúrájuk.

Ha az így újjászervezett Közép-Európa és a Balkán-blokk megszervezi a közép-európai gazdasági egységet, akkor ez nemcsak gazdasági, de politikai erőt is képviselni fog.


G) Európai Vámegyesülés gondolata:

1925: Europäischer Zollverein

Német-francia értelmiségi kezdeményezés

Össze kell fogni a protekcionizmus ellen

Európát a világ többi nagy részével egyenrangú

gazdasági térséggé kell tenni

Komoly társadalmi támogatottsága nem volt, így

politikai támogatottsága sem lett

2. Az egységgondolat főbb motívumai (1)

Európa történelmi térvesztése az I. vh. után:

Három százados globális gazdasági, technikai,

katonai dominancia után nem tudják sem belső, sem

egymás közötti ellentéteiket rendezni

A vezető szerep elvész, a belső források kimerülnek,

a gyarmatok függetlenednek, a békerendezés nem

megy, létrejött a SZU

A politikusok többsége mégis nemzeti érdekekben

gondolkodik


Közben létrejön két szuperhatalom:

USA ipari termelése 1919 és 1939 között 150%-kal

A SZU-é 600%-kal nőtt

A világháborút is e két hatalom fejezi be, de nem

szívességből: az Európa sorsára vonatkozó döntések

központja Washingtonba és Moszkvába került át

Így a motívum kettős:

Megakadályozni egy újabb háború kitörését

Megpróbálni egy harmadik erőt kialakítani az USA és a

SZU között


Harmadik erő elképzelések:

Európa legyen a két új szuperhatalom között egy harmadik

Churchill: 1946-ban Fultonban és Zürichben a francia-német megbékélés és az európai integráció mellett érvel (ugyanakkor amerikai-brit együttműködést is akar a SZU-val szemben)

Ernest Bevin (angol külügyminiszter) és Paul Ramadier (francia miniszterelnök) közben arról tárgyal, hogy a két hatalom gyarmatainak egyesítésével adhatnának nyomatékot az európai harmadik erő gondolatának

Mindezek azonban kudarcot vallanak: Európa kétfelé szakad.

A nyugati hatalmak először politikai-katonai szövetségek formájában igyekeznek választ adni a helyzetre.

3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (1)

A) Brüsszeli Szerződés (1948.03.17.)

Regionális védelmi megállapodás

Benelux-államok, Nagy-Britannia, Franciaország

Aláírói tudják, hogy átmeneti jelenség lesz

De a francia és brit koncepció eltér:

Franciák: saját európai védelmi rendszer kell

Anglia: egy tágabb atlanti szövetség része legyen


B) NATO (1949.04.04.)

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, 12 állam:

USA, Kanada, „brüsszeli ötök”, Dánia, Izland,

Norvégia, Olaszország, Portugália

5. cikk: kölcsönösen valamennyiük elleni

agressziónak tekintenek bármely tagállam elleni

támadást

1955: NSZK is csatlakozik

Franciaország és Spanyolország katonailag nem

integrálódik, csak a politikai döntésekben vesznek

részt


C) Európa Tanács (1949.05.09.)

Strasbourg székhellyel alakult összeurópai kormányközi szervezet

Célja:

az európai államok szorosabb egységbe kovácsolása

a közös örökségüket képező eszmék és elvek védelmezése és megvalósítása, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében

Minden európai ország számára nyitott, a jogállamiság, emberi jogok, szabadság tiszteletét igyekszik előmozdítani

Fő szervei: Miniszterek Bizottsága, Parlamentáris Közgyűlés, Emberi Jogok Európai Bírósága


D) Nyugat-Európai Unió (1954 okt.):

Kollektív segítségnyújtás céljával, de önálló

katonai szervezet nélkül, a Brüsszeli Szerződés

Szervezetének megújítása, Brüsszel székhellyel

(előzmény: 1950-ben René Pleven francia

miniszterelnök német egységeket is integráló közös

európai hadsereget tervezett, angol garanciával a

megtámadás esetére, de a tervet 1954-ben a francia

parlament nem szavazza meg)

Működése 2001-ben szűnt meg, hivatalosan pedig

2010-ben.

4. Szupranacionális szervezetek? (1)

Mindezek katonai-politikai szervezetek voltak, de az

állami szuverenitás feladása nélkül.

Szupranacionális, nemzetek feletti intézményt

kevesen akartak:

a) Benelux államok: Belgium és Luxemburg már

1921-ben gazdasági uniót hoz létre, majd

mindhárman vámuniót 1944-ben – beválni látszik:

közös fellépésük eredményesebb a nemzetközi

színtéren


b) Olaszország: Alcide de Gasperi, az ország

nemzetközi reputációjának helyreállítását az európai

együttműködésben való aktív részvétellel vélik

elérhetőnek

c) Franciaország: a IV. köztársaság éveiben

meghatározó szerepet játszó kereszténydemokraták

és szocialisták is integrációpártiak, ettől várják:

Iparuk újrastrukturálását

A folyamatos nyersanyagellátást, felvevőpiacot

A német kérdés megoldását


Franciaország és a német-kérdés:

De Gaulle: Németországról le kell választani a Ruhr-vidéket, a szénben gazdag Saar-vidék pedig lépjen gazdasági unióra Franciaországgal, amíg a Rajna-vidék katonai megszállás alatt marad

Az angolszász nagyhatalmak azonban mást diktáltak: Nyugat-Németország létrehozását és a német ipar helyreállítását

Így a németek „ellenőrzés alatt tartását” a franciák nem látták máshogy megoldhatónak, csak egy európai egység keretében:

Egyenlő felekként csatlakoznak európai intézményekhez

Nem kell külön felügyelő rendszer, de korlátozzák Németország gazdasági önállóságát

A német forrásokat egy szélesebb európai közösség javára hasznosítják

1948-ban a francia-német közeledés irányvonalának képviseletével Robert Schumant bízzák meg: ő dolgozza ki a Montánunió javaslatát

5. A gazdasági összefonódás alakzatai (1)

A) Kereskedelmi megállapodás:

Két- vagy többoldalú államközi szerződés, amely:

az árucsere növelése érdekében

meghatározott kérdéseket szabályoz (pl. fizetések, vámkedvezmények, kontingensek, kettős adózás kiküszöbölések, telephelyek létesítése, beruházások védelme)

végrehajtására nem születik külön szervezet

ilyen volt pl. a GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény, ENSZ keretében 1947), céljai:

liberalizálás (vámok és mennyiségi korlátok lebontása)

kölcsönösség (egymásnak nyújtott kereskedelempolitikai előnyök legyenek egyenértékűek)

belföldiekkel egyenlő elbánás (a nki áruforgalmat érintő adózás és szabályozás terén)

a legnagyobb kedvezménye elve (valamely részes államnak nyújtott előny automatikusan a többi szerződő államra is vonatkozik)


B) Szabadkereskedelmi övezet:

az azt létesítő államok nemzetközi szerződéssel vállalják, hogy:

az övezetből származó árukra nézve a vámokat és más kereskedelmi korlátozásokat lebontják

harmadik állammal szemben viszont minden szerződő állam saját vám- és kereskedelempolitikát folytathat

Ilyen pl.:

EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás), Stockholm, 1960:

akkor még Európai Közösségen kívüli hét állam hozta létre (Ausztria, Dánia, Norvégia, Svájc, Portugália, Svédország, Egyesült Királyság)

cél:a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság biztosítása


C) Vámunió:

a résztvevő államok lebontják egymás viszonylatában a vámokat és kereskedelmi korlátozásokat, valamint:

közös külső vámokat és közös vámigazgatást alkalmaznak.

Itt szükséges, hogy bizonyos tagállami illetékességeket közös szervre ruházzanak,

példa:

1931-es német-osztrák vámunió terve

Európai Közösség 1995: vámunió Törökországgal


D) Pénzügyi unió:

államok közös valutában állapodnak meg, vagy

véglegesen sávhatárok nélkül rögzített árfolyamokat

alkalmaznak egymás valutái vonatkozásában

egyúttal közös monetáris politikát folytatnak

Példa:

EK keretében a Gazdasági és Monetáris Unió

6. Marshall-terv (1)

az USA sokáig ellenezte a befolyási övezetek és

zárt kereskedelmi blokkok kialakítását (így az

európai integrációt is)

1946/47: fordulat a külpolitikában: Nyugat-Európa

a SZU-val konfrontálódó amerikai politika egyik

legjelentősebb színtere lett

elkezdték ösztönözni a nyugat-európaiakat

regionális védelmi struktúra kiépítését

ennek adott nagyobb realitást a Marshall-terv

6. Marshall-terv (2)

az anyagi segítség feltétele, hogy közösen terjesszék elő anyagi igényeiket, s a pénzt közösen is osszák szét

az így kialakuló gazdasági együttműködés alkalmas lesz a kommunizmus terjedésének megfékezésére

13,6 milliárd dolláros tőkeinjekcióval lökést adnak a gazdasági-politikai-katonai integrációnak is

a pénz elosztására 1948-ban létrehozzák az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC),

ez később (1960-ban) az USA és Kanada részvételével OECD-vé alakult (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete)

SZU: válasz: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST, 1949) – a szocialista államok részére

7. Az „alapító atyák” (1)

Robert Schuman:

francia külügyminiszter (1948-1952), jogász, politikus

Jean Monnet-val közösen készítette 1950-ben az ún. Schuman-tervet:

a hadifelszerelések előállításához szükséges szén- és acéltermelés közös ellenőrzésének kialakítása szükséges

Németországot aktív tagként kell bevonni a közösségbe

Forrás:

https://encrypted-

tbn0.google.com/images?q=tbn:ANd9GcSO8VNRLDKAq

Bd4hr6teb7-_6PNkEwRO9yXL_fxqaGw-lXINnG_rg


Jean Monnet:

francia gazdasági tanácsadó és politikus

a Schuman-terv szellemi atyja

javasolta: az európai államok először behatárolt területen, a gazdaság egy szektorában állapodjanak meg közös döntéshozatali mechanizmus létrehozásáról

látja: a nemzeti szuverenitás átfogó feladására még nem érett meg az idő

„Nem az államok koalícióját kívánjuk létrehozni: az emberek közötti egységet építjük.”

Az EU kulturális és oktatási programjai az ő nyomdokain futnak.

Forrás:

http://www.jak.ppke.hu/monnet/images/monnet.jpg


Konrad Adenauer:

az NSZK első kancellárja (1949-63)

a tartós béke záloga csak az egyesült Európa lehet, ezért francia-német megbékélésre törekedett

1949-55 között hat év alatt beágyazza Németországot a nyugati szövetségi rendszerbe (Európa Tanács 1951, ESZAK 1952, NATO 1955)

a Schuman-terv mellé áll Forrás:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/86/Bundesarchi

v_B_145_Bild-F078072-0004%2C_Konrad_Adenauer.jpg


Alcide de Gasperi:

1945-53 olasz miniszterelnök és külügyminiszter

részt vesz a Marshall-terv megvalósításában

élen jár a Franciaországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok kialakításában

támogatja a Schuman-tervet

hozzájárul a közös európai védelmi politika eszméjének kialakításához

Forrás:

http://www.zam.it/images/5729/1.jpg


Winston Churchill:

1940-45, 1951-55 Nagy-

Britannia miniszterelnöke

az „Európai Egyesült

Államok” létrehozatalának

szószólója (zürichi beszéd)

Forrás:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Sir_Wins

ton_S_Churchill.jpg/245px-Sir_Winston_S_Churchill.jpg

7. Az „alapító atyák” (6) Walter Hallstein:

német külügyi államtitkár (CDU)

1950-ig jogtudós

az Európai Bizottság első elnöke (1958-1969)

a politikai egység előfeltétele a gazdasági integráció

szerepet játszik az ESZAK létrejöttében

Hallstein-doktrína: az NSZK-t mielőtt be kell kapcsolni Nyugat-Európába, a baráti országoknak pedig meg kell tiltani, hogy kapcsolatot építsenek az NDK-val

Forrás:

http://www.spartacus.schoolnet.co.uk/GERhallsteinD.jpg


Paul Henri Spaak:

belga államférfi, külügyminiszter

a II. vh. alatt a Benelux államok egységesítését szorgalmazza

az ENSZ-közgyűlés első ülésszakának elnökeként és a NATO főtitkáraként is hozzájárul az európai országokat összefogó szerződéses kapcsolatok kialakításához

vezető szerepet játszik a Római Szerződés kidolgozásában (1955, messinai konferencia, őt választják meg a munkabizottság elnökévé)

Forrás:

http://www.nndb.com/people/300/000117946/paul-henri-spaak-1.jpg


Altiero Spinelli:

olasz politikus

mozgalmat indít a föderális alapon nyugvó Európa megteremtéséért

De Gasperi, Spaak és Monnet tanácsadója

1970-76 között az Európai Bizottságban az iparpolitika és a kutatás felelőse

Spinelli-terv: az Európai Parlament föderatív uniót szorgalmazó szerződésjavaslata, amelyet a Parlament 1984-ben elfogadott, s az 1980-as, 1990-es évek európai szerződéseinek egyik fontos ihletője lett

Forrás:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/it/7/77/Altiero_Spinelli.jpg

8. Az Európai Közösségek létrejötte (1)

A) Kulcs: a szupranacionalitás vállalása

Szupranacionalitás fogalma:

egy nemzetközi szervezet akkor nemzetek feletti, ha:

1. tagállamait az általuk ráruházott hatáskörben jogforrásokkal kötelezheti,

2. többségi döntés alapján (nem egyhangúság alapján),

3. határozatait a tagállamoktól független szerv útján hozza,

4. a tagállamokra nézve közvetlenül alkalmazandó tárgyi jogot alkothat, amely nem szorul a nemzeti jogba való közjogi átültetésre (közvetlen alkalmazhatóság),

5. a szervezet által alkotott jogforrásból az egyes tagállamok alanyaira nézve közvetlenül érvényesíthető jogok és kötelezettségek származhatnak (közvetlen hatály),

6. a saját jogát érintő jogviták elbírálására önálló bírósági joghatósága van

8. Az Európai Közösségek létrejötte (2)

Alkotmányjogi analógia nincs (sem nem föderáció, sem nem konföderáció)

„Újszerű”:

a tagállamok saját szuverenitásukat korlátozzák s részben átadják egy nemzetek feletti szervezetnek,

mégsem oldódnak föl egy „szuperállamban”

Az integráció fejlődését politikai rendeltetése határozza meg („finalité politique”)

a végső cél tehát egy politikailag egységes Európa létrehozása

de ehhez a célhoz a gazdasági összefonódás fokozásán keresztül vezet az út

9. Európai Szén- és Acélközösség (1)

ESZAK, Montánunió, 1951, Párizs

Alapötlet a Schuman-terv:

a francia és német szén- és acéltermelést ellenőrző szupranacionális főhatóság létrehozása

célja:

biztosítani a közösségi piacának szénnel és acéllal való ellátását

szabályozni az árképzés feletti ellenőrzést az ESZAK-szerződésben lefektetett szabályok szerint

a tagállamok eltörlik egymás között a szénre, kokszra, vasra és ócskavasra vonatkozó behozatali és kiviteli vámokat, megkülönböztetéseket


végül 6 európai állam írja alá: Franciaország, NSZK, Olaszország, Benelux államok

Szervezete:

Főhatóság (jogalkotó és végrehajtó, a mai Bizottság elődje, székhelye Luxemburg, első vezetője Jean Monnet – 2002-ig létezik, a Nizzai Szerződés szerint jogutódja lett az Európai Közösség)

Különleges Minisztertanács (a mai Tanács elődje, a Főhatóság és a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolója)

Közös Gyűlés (a mai Parlament elődje)

Bíróság


a szén- és acélipar szektorban kötelező döntéseket

hozhatott a tagállamokra

1958-ra eltűnnek a tagállamok közötti kereskedelmi

megszorítások

növekszik a köztük bonyolított acélforgalom és nő az

acéltermelés

A Benelux államok továbblépést javasolnak

1955: az ESZAK messinai külügyminiszteri

értekezletén Paul-Henri Spaak vezetésével szakértő

bizottság alakul a gazdasági integráció fejlesztésére

1956: a bizottság jelentése, melynek nyomán két további

európai közösség született

10. EURATOM (1)

Európai Atomenergia Közösség, 1957. márc. 25.

Róma

tagjai: az ESZAK alapítói

szintén nemzetközi szerződésen alapuló,

szupranacionális jogkörökkel rendelkező, európai

szervezet

szervezete: Bizottság, Tanács, Gyűlés, Bíróság,

valamint tanácsadó jelleggel: Gazdasági és Szociális

Bizottság

célja: az atomenergia békés felhasználásának

szabályozása

10. EURATOM (2)

a szerződés tárgykörébe tartoznak:

atommagkutatás, titokvédelem, szabadalmak,

használati minták bejelentése, ismeretek átadása,

hasadó anyagok felhasználása, biztonsági előírások

a közösség tulajdonába megy át minden hasadó

anyag, amit valamelyik tagállamban állítanak elő

vagy oda importálnak

ez a szervezet máig létezik

11. Az EGK (1)

Európai Gazdasági Közösség (1957. márc. 25. Róma)

[A három közösség a Maastrichti Szerződés 1993-as hatályba lépéséig „Európai Közösségek”

azóta „Európai Közösség”]

A) Célja:

a tagállamok egész gazdaságának integrációja (a politikai egység érdekében)

általános feladat: gazdasági élet harmonikus fejlesztése, nagyobb stabilitás, az életszínvonal gyorsuló emelése, a tagállamok közötti szorosabb kapcsolatok előmozdítása – a közös piac létrehozása és a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos közelítése révén

11. Az EGK (2)

B) Feladatok:

a négy szabadság: áruk, szolgáltatások, személyek

és a tőke szabad mozgásának biztosítása

áruforgalom: belső vámok és mennyiségi

korlátozások eltörlése, harmadik államok felé közös

vámtarifa bevezetése (vámunió)

személyek és szolgáltatás-nyújtás szabad

mozgásának útjában álló akadályok fokozatos

leépítése

tőke szabad mozgása: amennyiben a közös piac

működéséhez szükséges

11. Az EGK (3)

Mindehhez szükséges:

a torzításmentes verseny biztosítása (közösségi

versenyjog)

a belső jogszabályok közelítése (jogharmonizáció)

Európai Szociális Alap létesítése (a

foglalkoztatottság és a munkaerő-mobilitás

előmozdítására)

Európai Beruházási Bank létesítése

11. Az EGK (4)

c) Megkövetelt politikák:

közös agrárpolitika

közlekedéspolitika

kereskedelempolitika (harmadik államokkal szemben)

gazdaságpolitika (a tagállamok gazdaságpolitikáinak

koordinálása és fizetési mérlegeik egyensúlyzavarának

kiküszöbölése)

A Közös Piac megvalósítására 12 éves időszakot

irányoztak elő, 3 × 4 éves periódus, részfeladatokkal

a vámunió létrejött 1968-ban, 1969 végére pedig a közös piac

konkrét feltételei

11. Az EGK (5)

d) Szervei:

1. Miniszterek Tanácsa: legfőbb jogalkotó, a

tagállamok által delegált szakminiszter (nem

szupranacionális, hanem kormányközi szerv)

2. Európai Bizottság: végrehajtó hatalom, de önálló

jogalkotó hatásköre is van, tagjait a kormányok

delegálják, de utána függetlenek (szupranacionális

szerv, székhelye: Brüsszel)

11. Az EGK (6)

3. Európai Parlament: az EGK ezt „megörökölte” az ESZAK-tól (és az EURATOM-tól): mindhárom szerződés szerinti gyűlések feladatait ugyanaz a közgyűlés látja el; eredetileg csak konzultatív (nem ügydöntő) szerv; székhelye: Strasbourg

4. Európai Bíróság: szintén az ESZAK-ból származik, székhelye Luxemburg, kifejezetten szupranacionális szerv, feladatai:

eldönteni az alapszerződések értelmezésével kapcsolatos jogvitákat

ellenőrizni a közösségi intézmények aktusait az alapszerződéseknek való megfelelőség szempontjából

11. Az EGK (7)

1965: brüsszeli fúziós szerződés (Merger Treaty):

a maradék intézményeket is egybevonják:

közös a Tanács és a Bizottság is

de a hármas jogalanyiság megmarad

12. Miben nyilvánul meg az EK

szupranacionalitása? (1)

A) Ráruházott hatáskörökben

de ez korlát is: csak a Szerződéssel ráruházott keretben járhat el, származtatott a hatáskör

B) Kifejezett hatáskör hiányában is eljárhat,

ha a kitűzött közös piaci cél megvalósításához szükséges

C) Főszabály a többségi döntés

nem a kormányközi szervezetekben megszokott egyhangúság

D) A közösségi jog szupremáciája:

a közösség szervei által a rájuk ruházott hatáskörben alkotott jog megelőzi a tagállamok jogát, beleértve az alkotmányokat is



Elsődleges joganyag:

a) alapító szerződések (pl. Római Sz., Euratom Sz.,

Maastrichti Sz., Nizzai Sz.)

b) csatlakozási szerződések

c) az EK által kötött nemzetközi szerződések

d) általános jogelvek (arányosság, szolidaritás,

emberi jogok védelme)



Másodlagos joganyag:

rendelet (regulation): a jogegységesítés eszköze, automatikusan a nemzeti jogrend részévé is válik

irányelvek (directive): a jogharmonizáció eszköze, az elérendő cél érdekében kötelező, amelynek elérése módjáról a tagállam dönt

határozat vagy döntés (decision): egyedi jogi aktus, csak a címzettre nézve kötelező (lehet tagállam, magánszemély is)

vélemény, ajánlás: nem kötelező (puha jogforrás: „soft law”), a kibocsátó intézmény magára nézve elfogadott álláspontját tükrözi

az Európai Bíróság ítéletei: nem normatív források, de hasonló ügyben irányadónak veendő



A közösségi jog szupremáciájának két következménye:

E) A közösségi szabályok közvetlen alkalmazhatósága (direct applicability):

ha egy általános érvényű közösségi jogi norma hatályba lép, akkor az rögtön alkalmazható és alkalmazandó a tagállamokban, külön ratifikáció, átültetés (implementáció) nélkül

F) A közösségi szabályok közvetlen hatálya (direct effect):

egyes magánszemélyek (természetes és jogi személyek) közvetlenül érvényesíthetik a közösségi jogból eredő igényeiket a tagállamok bíróságain, feltéve, hogy a közösségi jogforrás előírásai arra alkalmasak (a jogszabály pontosan fogalmaz, feltétlen és önálló rendelkezést tartalmaz)



A fontosabb másodlagos jogforrások

a közvetlen alkalmazhatóság és a közvetlen hatály szempontjából:

Közvetlenül

alkalmazandó Közvetlenül hatályos

Rendelet Igen Igen

Irányelv Nem

(implementálni

kell)

Eshetőlegesen:

Akkor igen, ha

a) Az adott tagállam határidőre nem vagy nem

megfelelően implementálta és

b) Az irányelv pontosan, világosan fogalmaz,

feltétlen és önálló rendelkezést tartalmaz

Ilyenkor a magánszemélyek közvetlenül

hivatkozhatnak rá hatóságaikkal szemben, de

nem egymással szemben (vertikális közvetlen

hatály van, horizontális nincs)

Határozat

ill. döntés

Igen Eshetőlegesen:

Ha pontosan, világosan fogalmaz, feltétlen és

önálló rendelkezést tartalmaz

13. A hatvanas évek (1)

A) Válság:

a közös piac megvalósításához szükséges 12 év első 8 évében a RSZ egyhangúságot írt elő – a tagállamok saját érdeküket védték

Franciaország (De Gaulle) olykor hátráltatja az integráció elmélyítését, bővítését (Nagy-Britannia belépésének megvétózása 1963-ban és 1967-ben)

az utolsó 4 éves periódusban már többségi döntéshozatal: Fr. o. leszavazható

ez megtörténhet a közös mezőgazdasági politika finanszírozásával és a költségvetés parlamenti ellenőrzésével kapcsolatos vitákban

De Gaulle ezekben Fr. o. szuverenitásának jelentős veszélyeztetését látta

ezért a többségi döntést megakadályozandó Fr. o. 1965 júniusától fél évig távol marad a Tanács üléseitől („üres székek politikája”)

13. A hatvanas évek (2)

B) Luxemburgi Kompromisszum, 1966. jan. 29.:

többségi döntésnek alávetett kérdésben, ha egy vagy több tagállam igen fontos érdeke forog kockán, szavazás helyett igyekezni fognak ésszerű határidőn belül olyan megoldást találni, amely a Tanács minden tagja számára elfogadható

ha nem sikerül, akkor a franciák szerint tovább kell tárgyalni, a többiek szerint nem (ezt a nézeteltérést rögzítik: „agreement to diagree”)

puszta gentlemen’s agreement, de lényegében a nemzeti vétójogot jelenti

a 80-as években kezdenek majd ezen felülkerekedni (a tagállamok belső piac iránti elkötelezettsége ekkor növekszik meg)

14. A hetvenes évek (1)

Külpolitikai és pénzügyi fejlemények; erősödő közösségi intézmények

A) Európai Politikai Együttműködés:

az 1969-es hágai konferencián Georges Pompidou hozzájárul a közösség új tagokkal való bővítéséhez

a konferencia felhatalmazza a külügyminisztereket arra, hogy keressék a politikai egység mélyítésének útjait:

1970: „Európai Politikai Együttműködés”: a tagállamok későbbi közös kül- és biztonságpolitikájának alapja

1972: párizsi csúcsértekezlet: cél a tagállamok „kapcsolatai összességének európai Unióvá alakítása”

1974: rendszeresen ülésező „Európai Tanács”

1975: Leo Tindemans belga miniszterelnök jelentésében felvázolja egy lehetséges Európai Unió tervét


B) Új tagok felvétele:

1973: Nagy-Britannia, Írország, Dánia (utóbbi kettő

népszavazással)

Norvégia népszavazáson elutasítja a csatlakozást

az immár kilenc tagállam vezetői hitet tesznek az

„európai identitás” mellett


C) Európai Pénzügyi Rendszer:

1972: Európai Valutaszövetség: a résztvevő államok „valutakígyója” (az USA dollárhoz képest megállapított középárfolyamtól csak +/- 2,25%-kal térhetnek el, különben közös intervenció történik) végül nem tudják betartani („kieresztik a kígyót az

alagútból”)

1978: Európai Pénzügyi Rendszer:

célja a monetáris stabilitás övezetének megteremtése

ECU (European Currency Unit) – elszámolási valuta létrehozatala a tagállamok fizetőeszközeiből súlyozottan összeállított valutakosár alapján


Árfolyam Mechanizmus (ERM: Exchange Rate

Mechanism):

meghatározzák az összes valuta egymáshoz képesti,

valamint

minden valutának az ECU-höz képesti árfolyamát

ha kilépnek a sávhatárból, a tagállamok központi bankjai

beavatkoznak a gyengülő valuta vásárlásával és az

erősödő valuta eladásával


D) A közösségi intézmények fejlődése:

a) növekszik az Európai Parlament befolyása:

a Tanáccsal közösen felügyeli a költségvetés betartását

vétójog az ún. nem kötelező kiadások tekintetében (pl. szociális és regionális politika kiadásai, humanitárius segélyek)

elutasíthatja a költségvetést

1979 óta közvetlenül választják

1983 óta meghallgatja a biztosjelölteket


b) Tanács:

rendszeressé válik, legalább fél évente tartanak

csúcsértekezletet

ez a gyakorlat 1969 óta fennáll, de 1974-ben

megerősítik

c) Számvevőszék létrehozatala (1977):

feladata a költségvetés független ellenőrzése

15. A nyolcvanas évek (1)

A politikai integráció intézményesítésének kezdetei.

A) Déli bővítés:

1981 Görögország

1986: Spanyolország, Portugália

fontos szempont a nemrég helyreállt demokráciák stabilizálása

B) Európai Egységes Okmány (EEO) elfogadása (1986):

az alapító szerződések módosítása

a gazdasági szempontok mellé rendeli a politikai együttműködés alapjait


Az EEO célja:

az eddigi közös piacot tágabb ölelésű egységes

(belső) piaccá kell alakítani,

ahol 1992-ig megvalósul az áruk, szolgáltatások,

személyek, tőke teljesen szabad forgalma

ún. Fehér Könyv rögzíti az ehhez szükséges

teendőket:

pl. közlekedés belső határokon történő ellenőrzésének

megszüntetése, közvetett adók közelítése,

közbeszerzések liberalizálása, a kereskedelem

technikai/jogi korlátjainak lebontása


Az EEO legfontosabb rendelkezései:

a) növeli a közösségi hatáskört belső piaci vonzatú új területekkel

pl. szociális partnerség, egészségvédelem, elmaradt régiók fejlesztése, környezetvédelem

b) növeli a Parlament szerepét

bizonyos esetkörökben együttműködési (kooperációs) eljárás (a P. eltérő véleményével szemben a T. csak egyhangúan hozhat döntést)

más esetekben egyetértési jog: a Közösség nemzetközi szerződéseit a P. jóváhagyása nélkül nem lehet megkötni


c) tovább intézményesíti az európai politikai együttműködést:

célja: hogy eljussanak az Unióhoz:

nemcsak egységes belső piac, hanem

i. közös kül- és biztonságpolitika

ii. együttműködés az igazságügy és a belügyek terén

célkitűzésként ezek bekerülnek az alapszerződésbe

ezért intézményesítik az Európai Tanácsot (a tagállamok állam- és kormányfőinek és a Bizottság elnökének félévente esedékes találkozója)

a tagállamok minden általános érdekű külpolitikai kérdésben tájékoztatják egymást és keresik közös befolyásuk leghatékonyabb érvényesíthetőségét


C) Schengeni Megállapodások (1985/1990):

Schengen I (1985): 5 tagállam megállapodik a belső

határellenőrzés lebontásában

együtt jár vele a külső határok fokozott ellenőrzése, a

bevándorlás, menedékjog, vízumpolitika egységes

kialakítása, a határokon átnyúló bűnügyekre vonatkozó

rendőri/igazságügyi együttműködés

Schengen II (1990): a kezdeményező 5 tagállam

aláírja a végrehajtási egyezményt is

ehhez csatlakozik a többi tag is (kivéve Nagy-Britannia és

Írország)


D) Szociális Charta, 1989:

az EEO-ban hangsúlyt kapott szociális dimenzió kifejtése végett 11 tagállam (N-Br. nem) szándéknyilatkozatot fogad el „A dolgozók alapvető szociális jogairól”

ilyenek: a munkavállalók szabad mozgása, a méltányos díjazáshoz való jog, az élet- és munkafeltételek javítása, a szociális védelemhez való jog, a szakképzés biztosítása

a Charta magva lett a Közösség bontakozó szociális politikájának

(nem azonos az Európa Tanács 1961-es és 1991-ben felülvizsgált „Európai és Szociális Chartájával”, amely szélesebb körű, részletes, regionális államközi egyezmény)

16. A Maastrichi Uniós Szerződés (1)

1992: Az EGK helyébe megalapítja az Európai Uniót

A) hárompilléres konstrukció:

1. gazdasági közösség: Euratom, ESZAK, EGK

2. közös kül- és védelmi politika

3. közös igazság- és belügyi politika

igazságszolgáltatás, menedékjog, bevándorlási politika

összehangolása – de egyelőre kormányközi, nem

közösségi szinten)


B) Pénzügyi unió meghirdetése:

közös pénz (Euro) (bevezetéséhez konvergencia-kritériumok)

Európai Központi Bank

C) Szubszidiaritás és arányosság elve:

szubszidiaritás: a Közösség (a kizárólagos hatásköröket leszámítva) csak akkor jár el, ha a javasolt intézkedés célkitűzését a tagállamok nem tudják megvalósítani; a döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebbi szinten hozzák meg

arányosság: az EU intézményei csak a funkcióik hatékony ellátásához szükséges mértékű hatáskört gyakorolnak


D) Uniós polgárság bevezetése:

nem váltja fel a tagállami állampolgárságot, csak közös elemekkel kiegészíti:

szabad mozgás, tartózkodás joga, aktív, passzív választójog ott, ahol lakóhelye van, diplomáciai és konzuli védelem, petíciós jog a Parlamenthez és panasz az európai ombudsmanhoz, stb.

E) Intézményi változások:

növekszik a minősített többséggel eldönthető ügyek száma a Tanácsban (egyhangúság helyett)

nő a szerepe a Parlamentnek (együttdöntési eljárás)

új szervek: Régiók Bizottsága, európai ombudsman

17. Az Amszterdami Szerződés (1997)

1997: a maastrichti folyamat továbbvitele:

a három pillérből több terület kormányközi ügyből

közösségi üggyé válik (pl. a menekült- és

bevándorlási ügyek az igazság- és belügyi pillérből)

újabb ügyekre terjesztik ki a minősített többségi

szavazást

18. A Nizzai Szerződés (2000)

a Bizottság létszámának korlátozása: 2005-től minden tagállam csak egy biztost küldhet, s max.

27 biztos lehet

a biztosok listáját a Tanács minősített többséggel fogadja el, s a Parlament hagyja jóvá (a Bizottság elnökének személyéről a Tanács a Bizottsággal egyezkedik, az egyes tagállamok nem emelhetnek vétót személyével szemben)

módosítják a Tanácsban a szavazati arányokat és a minősített szavazás rendjén

tovább bővítik a minősített többséggel eldönthető ügyek körét

maximálják az EP létszámát 732 főben

19. Az Alkotmányos Szerződés terve

2001: Laekeni Nyilatkozat, majd Európai Konvent ül össze a tervezet kidolgozására

céljai:

felváltani és egységes szerkezetbe foglalni a korábbi szerződési rendszert

intézményi reformokat végrehajtani

megszüntetni a három pillért

beemelni a Szerződésbe az Európai Unió alapjogi Chartáját (a Konvent dolgozza ki 54 cikkelyben, az alapjogok a közösségi jog részeivé válnának: 7 fejezet: méltóság, szabadságok, egyenlőség, szolidaritás, a polgárok jogai, igazságszolgáltatás, általános rendelkezések)

bevezetné az EU elnöki és külügyminiszteri tisztségét

2005-ben Franciaország és Hollandia népszavazáson elutasítja

20. A Lisszaboni Szerződés (2007)

2009-ben lép hatályba

lezárja az Amszt. Sz-sel és a Nizz. Sz-sel kezdett folyamatot, amely az Unió hatékonyságát hivatott növelni

a Tanácsban tovább növeli a minősített többségi szavazások körét

az EP megnövelt szerepet kap a döntéshozatalban

megszünteti a pillérrendszert

új tisztségként létrehozza az Európai Tanács elnöki és az EU külügyi és biztonságpolitikai főtisztviselői tisztségeit

jogilag kötelezővé teszi az Unió Alapjogi Chartáját

Források: Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi

keretei, Bp. 2007.

Kende Tamás (szerk.): Európai közjog és politika, Bp. 1995.

Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945-2005. Bp. 2006.

http://www.freeweb.hu/nobilitas/Benes_harmadik_koncepcioja.htm,

http://tortenelemszak.elte.hu/data/4145/Kalakan.pdf

http://www.gak.hu/eutk/new/docs/Europai_Unios_ismeretek.pdf

http://www.prominoritate.hu/download/2002nyar/Nyar-Magyarics.pdf

http://www.epa.oszk.hu/00400/00462/00001/42.htm

http://www.btk.elte.hu/jelkortort/kiadvanyok/elso_kotet/nemeth.pdf

http://www.btk.elte.hu/eu/pdf/eg2002.pdf

http://www.uni-miskolc.hu/~euint/20031002zzz20031231/euinttort2003.pdf

http://europa.eu/abc/history/

(2009)

http://www.freeweb.hu/nobilitas/Benes_harmadik_koncepcioja.htm

http://tortenelemszak.elte.hu/data/4145/Kalakan.pdf






http://www.epa.oszk.hu/00400/00462/00001/42.htm



http://www.btk.elte.hu/eu/pdf/eg2002.pdf







európai alkotmány- és integrációtörténet 2 europai integracio.pdfeurópai alkotmány- és...

Documents