európai alkotmány- és integrációtörténet 2

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

XI. Az európai integráció előzményei. Az európai integráció második világháború utáni

története

30. Az európai integráció előzményei31. Az európai integráció második világháború utáni története

1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (1)

A) Páneurópai Unió mozgalom 1923: RICHARD COUDENHOVE-KALERGI osztrák gróf (krétai

nagyanya és japán anya leszármazottja) műve: PÁNEURÓPA (1923, Bécs): európai államszövetség és

vámunió létesítésére hív fel a vámhatárok és a politikai határok fokozatos lebontása, a gyarmatok közös hasznosítása, egy közös európai pénz bevezetése, végső célként: európai konföderáció megteremtése (garantálva

benne minden állam szuverenitását, biztonságát és egyenlőségét), résztvevők a kontinentális Európa országai (Anglia, SZU NEM!, bár

Anglia később csatlakozhat).

1929: Aristide Briand francia külügyminiszter a mozgalom elképzeléseire alapított javaslatot terjeszt elő a Népszövetségben.


B) A Briand-terv (1929/30):

1929 szept. Népszövetségben beszéd, majd 1930 május: memorandum az európai kormányokhoz az európai

szövetségi rendszer megszervezéséről: Javaslat: Európai Konferencia összehívása (francia-német

együttműködés adná a gerincét, a SZU kizárva) Három alapelv:

A gazdasági problémák alávetése a politikaiaknak A politikai együttműködés mélyítése – rugalmas (kon)föderáció (a tagok

függetlenek, szuverének) A gazdasági együttműködés bővítése, a kormányok felügyelete alatt

Nem hoznának létre nemzetek feletti hatóságot

Nagy-Britannia nem támogatja (ő továbbra is a gyarmatokhoz fűződő kapcsolatokra és a hatalmi egyensúlypolitikára építene)

Németország sem fogadja el (a Rajna-vidék megszállásának 1930-as befejezése után erősödő öntudat, elutasítja a francia hegemóniát)


C) Osztrák-német vámunió terve (1931) Lényegében az Anschluss első lépése Johannes Schober osztrák kancellár berlini

látogatása során vetik fel, majd bő egy éves előkészítő munka után bejelentik és aláírják (1931)

Többen úgy gondolják (pl. Wilhelm Gürge: Közép- és Délkelet-Európa Társaság, Berlin), hogy ez később közép-európai vámunióvá bővül (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, balkáni államok is csatl.)

Valójában a két fél nem akart mást bevonni A hágai döntőbíróság megtiltja a vámunió

létrehozását


D) Vansittart/Sargent-terv: dunai államok vámuniója (1932):

Sir Orme Sargent: angol helyettes külügyi államtitkár

Sir Robert Vansittart: angol külügyminiszterhelyettes

Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Bulgária vámuniója

De a terv megreked az előkészítés fázisában

A tervezett résztvevők érdekei is mást diktálnak Magyarország: olasz-osztrák-magyar blokk; a

németek, olaszok nem akarnak a britek elképzelése szerinti tömböt létrehozni


E) Tardieu-terv (1932): André Tardieu francia kormányfő és

külügyminiszter Dunai országok vámszövetsége (Ausztria,

Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia) Utóbb az érdekeltek közti preferenciális vámhatárok

megteremtésére módosul a terv (a vámhatárok tarifáit országonként állapítják meg kereskedelmi szerződésekkel)

Az agrár-államok mezőgazdasági termékfeleslegének átvételére a nyugat-európai államok kötelezettséget vállalnának

A nagyhatalmak – bár tárgyalnak – végül nem jutnak dűlőre


F) Benes-javaslat a közép-európai térség rendezéséről (1942) Foreign Affairs (amerikai külpolitikai folyóirat) 1942 január számában:

„The Organisation of Postwar Europe” c. tanulmány Hét nagyobb területi egység kell:1. Nyugat-Európa (N-Br., Fr.o., Belgium, Hollandia)2. Németország (az 1938-as határok szerint, decentralizált

szervezetben)3. Olaszország (meggyengítve, elvéve hódításait)4. Közép-Európa (csehszlovák-lengyel föderáció az alapja + Ausztria,

csonka-Magyarország, Románia)5. Balkán-blokk6. Szovjetunió (!)7. Skandinávia

Spanyolország és Portugália döntsön saját jövőjéről.

A területi egységek béküljenek ki egymással, legyen azonos politikai struktúrájuk.

Ha az így újjászervezett Közép-Európa és a Balkán-blokk megszervezi a közép-európai gazdasági egységet, akkor ez nemcsak gazdasági, de politikai erőt is képviselni fog.


G) Európai Vámegyesülés gondolata: 1925: Europäischer Zollverein Német-francia értelmiségi kezdeményezés Össze kell fogni a protekcionizmus ellen Európát a világ többi nagy részével

egyenrangú gazdasági térséggé kell tenni Komoly társadalmi támogatottsága nem volt,

így politikai támogatottsága sem lett

2. Az egységgondolat főbb motívumai (1)

Európa történelmi térvesztése az I. vh. után:

Három százados globális gazdasági, technikai, katonai dominancia után nem tudják sem belső, sem egymás közötti ellentéteiket rendezni

A vezető szerep elvész, a belső források kimerülnek, a gyarmatok függetlenednek, a békerendezés nem megy, létrejött a SZU

A politikusok többsége mégis nemzeti érdekekben gondolkodik


Közben létrejön két szuperhatalom: USA ipari termelése 1919 és 1939 között 150%-kal A SZU-é 600%-kal nőtt A világháborút is e két hatalom fejezi be, de nem

szívességből: az Európa sorsára vonatkozó döntések központja Washingtonba és Moszkvába került át

Így a motívum kettős: Megakadályozni egy újabb háború kitörését Megpróbálni egy harmadik erőt kialakítani az USA

és a SZU között


Harmadik erő elképzelések: Európa legyen a két új szuperhatalom között egy harmadik Churchill: 1946-ban Fultonban és Zürichben a francia-

német megbékélés és az európai integráció mellett érvel (ugyanakkor amerikai-brit együttműködést is akar a SZU-val szemben)

Ernest Bevin (angol külügyminiszter) és Paul Ramadier (francia miniszterelnök) közben arról tárgyal, hogy a két hatalom gyarmatainak egyesítésével adhatnának nyomatékot az európai harmadik erő gondolatának

Mindezek azonban kudarcot vallanak: Európa kétfelé szakad.A nyugati hatalmak először politikai-katonai szövetségek

formájában igyekeznek választ adni a helyzetre.

3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (1)

A) Brüsszeli Szerződés (1948.03.17.) Regionális védelmi megállapodás Benelux-államok, Nagy-Britannia,

Franciaország Aláírói tudják, hogy átmeneti jelenség lesz De a francia és brit koncepció eltér:

Franciák: saját európai védelmi rendszer kell Anglia: egy tágabb atlanti szövetség része legyen


B) NATO (1949.04.04.) Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, 12

állam: USA, Kanada, „brüsszeli ötök”, Dánia, Izland,

Norvégia, Olaszország, Portugália 5. cikk: kölcsönösen valamennyiük elleni

agressziónak tekintenek bármely tagállam elleni támadást

1955: NSZK is csatlakozik Franciaország és Spanyolország katonailag

nem integrálódik, csak a politikai döntésekben vesznek részt


C) Európa Tanács (1949.05.09.) Strasbourg székhellyel alakult összeurópai

kormányközi szervezet Célja:

az európai államok szorosabb egységbe kovácsolása a közös örökségüket képező eszmék és elvek

védelmezése és megvalósítása, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében

Minden európai ország számára nyitott, a jogállamiság, emberi jogok, szabadság tiszteletét igyekszik előmozdítani

Fő szervei: Miniszterek Bizottsága, Parlamentáris Közgyűlés, Emberi Jogok Európai Bírósága


D) Nyugat-Európai Unió (1954 okt.): Kollektív segítségnyújtás céljával, de

önálló katonai szervezet nélkül, a Brüsszeli Szerződés Szervezetének megújítása, Brüsszel székhellyel

(előzmény: 1950-ben René Pleven francia miniszterelnök német egységeket is integráló közös európai hadsereget tervezett, angol garanciával a megtámadás esetére, de a tervet 1954-ben a francia parlament nem szavazza meg)

Működése 2001-ben szűnt meg, hivatalosan pedig 2010-ben.

4. Szupranacionális szervezetek? (1)

Mindezek katonai-politikai szervezetek voltak, de az állami szuverenitás feladása nélkül.

Szupranacionális, nemzetek feletti intézményt kevesen akartak:

a) Benelux államok: Belgium és Luxemburg már 1921-ben gazdasági uniót hoz létre, majd mindhárman vámuniót 1944-ben – beválni látszik: közös fellépésük eredményesebb a nemzetközi színtéren


b) Olaszország: Alcide de Gasperi, az ország nemzetközi reputációjának helyreállítását az európai együttműködésben való aktív részvétellel vélik elérhetőnek

c) Franciaország: a IV. köztársaság éveiben meghatározó szerepet játszó kereszténydemokraták és szocialisták is integrációpártiak, ettől várják:

Iparuk újrastrukturálását A folyamatos nyersanyagellátást,

felvevőpiacot A német kérdés megoldását


Franciaország és a német-kérdés: De Gaulle: Németországról le kell választani a Ruhr-vidéket, a

szénben gazdag Saar-vidék pedig lépjen gazdasági unióra Franciaországgal, amíg a Rajna-vidék katonai megszállás alatt marad

Az angolszász nagyhatalmak azonban mást diktáltak: Nyugat-Németország létrehozását és a német ipar helyreállítását

Így a németek „ellenőrzés alatt tartását” a franciák nem látták máshogy megoldhatónak, csak egy európai egység keretében:

Egyenlő felekként csatlakoznak európai intézményekhez Nem kell külön felügyelő rendszer, de korlátozzák Németország

gazdasági önállóságát A német forrásokat egy szélesebb európai közösség javára

hasznosítják 1948-ban a francia-német közeledés irányvonalának

képviseletével Robert Schumant bízzák meg: ő dolgozza ki a Montánunió javaslatát

5. A gazdasági összefonódás alakzatai (1)

A) Kereskedelmi megállapodás:Két- vagy többoldalú államközi szerződés, amely:

az árucsere növelése érdekében meghatározott kérdéseket szabályoz (pl. fizetések,

vámkedvezmények, kontingensek, kettős adózás kiküszöbölések, telephelyek létesítése, beruházások védelme)

végrehajtására nem születik külön szervezet ilyen volt pl. a GATT (Általános Vámtarifa és

Kereskedelmi Egyezmény, ENSZ keretében 1947), céljai: liberalizálás (vámok és mennyiségi korlátok lebontása) kölcsönösség (egymásnak nyújtott kereskedelempolitikai

előnyök legyenek egyenértékűek) belföldiekkel egyenlő elbánás (a nki áruforgalmat érintő

adózás és szabályozás terén) a legnagyobb kedvezménye elve (valamely részes

államnak nyújtott előny automatikusan a többi szerződő államra is vonatkozik)


B) Szabadkereskedelmi övezet:az azt létesítő államok nemzetközi szerződéssel vállalják,

hogy: az övezetből származó árukra nézve a vámokat és más

kereskedelmi korlátozásokat lebontják harmadik állammal szemben viszont minden szerződő

állam saját vám- és kereskedelempolitikát folytathat

Ilyen pl.:EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás), Stockholm, 1960: akkor még Európai Közösségen kívüli hét állam hozta létre

(Ausztria, Dánia, Norvégia, Svájc, Portugália, Svédország, Egyesült Királyság)

cél:a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság biztosítása


C) Vámunió: a résztvevő államok lebontják egymás

viszonylatában a vámokat és kereskedelmi korlátozásokat, valamint:

közös külső vámokat és közös vámigazgatást alkalmaznak.

Itt szükséges, hogy bizonyos tagállami illetékességeket közös szervre ruházzanak,

példa: 1931-es német-osztrák vámunió terve Európai Közösség 1995: vámunió Törökországgal


D) Pénzügyi unió: államok közös valutában állapodnak meg,

vagy véglegesen sávhatárok nélkül rögzített

árfolyamokat alkalmaznak egymás valutái vonatkozásában

egyúttal közös monetáris politikát folytatnak

Példa: EK keretében a Gazdasági és Monetáris Unió

6. Marshall-terv (1)

az USA sokáig ellenezte a befolyási övezetek és zárt kereskedelmi blokkok kialakítását (így az európai integrációt is)

1946/47: fordulat a külpolitikában: Nyugat-Európa a SZU-val konfrontálódó amerikai politika egyik legjelentősebb színtere lett

elkezdték ösztönözni a nyugat-európaiakat regionális védelmi struktúra kiépítését

ennek adott nagyobb realitást a Marshall-terv

6. Marshall-terv (2)

az anyagi segítség feltétele, hogy közösen terjesszék elő anyagi igényeiket, s a pénzt közösen is osszák szét

az így kialakuló gazdasági együttműködés alkalmas lesz a kommunizmus terjedésének megfékezésére

13,6 milliárd dolláros tőkeinjekcióval lökést adnak a gazdasági-politikai-katonai integrációnak is

a pénz elosztására 1948-ban létrehozzák az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC),

ez később (1960-ban) az USA és Kanada részvételével OECD-vé alakult (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete)

SZU: válasz: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST, 1949) – a szocialista államok részére

7. Az „alapító atyák” (1)

Robert Schuman: francia külügyminiszter

(1948-1952), jogász, politikus

Jean Monnet-val közösen készítette 1950-ben az ún. Schuman-tervet:

a hadifelszerelések előállításához szükséges szén- és acéltermelés közös ellenőrzésének kialakítása szükséges

Németországot aktív tagként kell bevonni a közösségbe

Forrás:https://encrypted-tbn0.google.com/images?q=tbn:ANd9GcSO8VNRLDKAqBd4hr6teb7-

_6PNkEwRO9yXL_fxqaGw-lXINnG_rg

7. Az „alapító atyák” (2)Jean Monnet: francia gazdasági tanácsadó és

politikus a Schuman-terv szellemi atyja javasolta: az európai államok

először behatárolt területen, a gazdaság egy szektorában állapodjanak meg közös döntéshozatali mechanizmus létrehozásáról

látja: a nemzeti szuverenitás átfogó feladására még nem érett meg az idő

„Nem az államok koalícióját kívánjuk létrehozni: az emberek közötti egységet építjük.”

Az EU kulturális és oktatási programjai az ő nyomdokain futnak.

Forrás:http://www.jak.ppke.hu/monnet/images/monnet.jpg


Konrad Adenauer: az NSZK első kancellárja

(1949-63) a tartós béke záloga csak az

egyesült Európa lehet, ezért francia-német megbékélésre törekedett

1949-55 között hat év alatt beágyazza Németországot a nyugati szövetségi rendszerbe (Európa Tanács 1951, ESZAK 1952, NATO 1955)

a Schuman-terv mellé áll

Forrás:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/86/

Bundesarchiv_B_145_Bild-F078072-0004%2C_Konrad_Adenauer.jpg


Alcide de Gasperi: 1945-53 olasz

miniszterelnök és külügyminiszter

részt vesz a Marshall-terv megvalósításában

élen jár a Franciaországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok kialakításában

támogatja a Schuman-tervet

hozzájárul a közös európai védelmi politika eszméjének kialakításához

Forrás:http://www.zam.it/images/5729/1.jpg

7. Az „alapító atyák” (5)Winston Churchill: 1940-45, 1951-55

Nagy-Britannia miniszterelnöke

az „Európai Egyesült Államok” létrehozatalának szószólója (zürichi beszéd)

Forrás:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/

9/9c/Sir_Winston_S_Churchill.jpg/245px-Sir_Winston_S_Churchill.jpg

7. Az „alapító atyák” (6)Walter Hallstein: német külügyi államtitkár

(CDU) 1950-ig jogtudós az Európai Bizottság első

elnöke (1958-1969) a politikai egység előfeltétele

a gazdasági integráció szerepet játszik az ESZAK

létrejöttében Hallstein-doktrína: az NSZK-t

mielőtt be kell kapcsolni Nyugat-Európába, a baráti országoknak pedig meg kell tiltani, hogy kapcsolatot építsenek az NDK-val

Forrás:http://www.spartacus.schoolnet.co.uk/

GERhallsteinD.jpg


Paul Henri Spaak: belga államférfi,

külügyminiszter a II. vh. alatt a Benelux

államok egységesítését szorgalmazza

az ENSZ-közgyűlés első ülésszakának elnökeként és a NATO főtitkáraként is hozzájárul az európai országokat összefogó szerződéses kapcsolatok kialakításához

vezető szerepet játszik a Római Szerződés kidolgozásában (1955, messinai konferencia, őt választják meg a munkabizottság elnökévé)

Forrás:http://www.nndb.com/people/300/000117946/paul-henri-spaak-

1.jpg


Altiero Spinelli: olasz politikus mozgalmat indít a föderális

alapon nyugvó Európa megteremtéséért

De Gasperi, Spaak és Monnet tanácsadója

1970-76 között az Európai Bizottságban az iparpolitika és a kutatás felelőse

Spinelli-terv: az Európai Parlament föderatív uniót szorgalmazó szerződésjavaslata, amelyet a Parlament 1984-ben elfogadott, s az 1980-as, 1990-es évek európai szerződéseinek egyik fontos ihletője lett

Forrás:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/it/7/77/

Altiero_Spinelli.jpg

8. Az Európai Közösségek létrejötte (1)

A) Kulcs: a szupranacionalitás vállalása

Szupranacionalitás fogalma:egy nemzetközi szervezet akkor nemzetek feletti, ha:1. tagállamait az általuk ráruházott hatáskörben jogforrásokkal

kötelezheti,2. többségi döntés alapján (nem egyhangúság alapján),3. határozatait a tagállamoktól független szerv útján hozza,4. a tagállamokra nézve közvetlenül alkalmazandó tárgyi jogot

alkothat, amely nem szorul a nemzeti jogba való közjogi átültetésre (közvetlen alkalmazhatóság),

5. a szervezet által alkotott jogforrásból az egyes tagállamok alanyaira nézve közvetlenül érvényesíthető jogok és kötelezettségek származhatnak (közvetlen hatály),

6. a saját jogát érintő jogviták elbírálására önálló bírósági joghatósága van

8. Az Európai Közösségek létrejötte (2)

Alkotmányjogi analógia nincs (sem nem föderáció, sem nem konföderáció)

„Újszerű”: a tagállamok saját szuverenitásukat korlátozzák s

részben átadják egy nemzetek feletti szervezetnek, mégsem oldódnak föl egy „szuperállamban”

Az integráció fejlődését politikai rendeltetése határozza meg („finalité politique”)

a végső cél tehát egy politikailag egységes Európa létrehozása

de ehhez a célhoz a gazdasági összefonódás fokozásán keresztül vezet az út

9. Európai Szén- és Acélközösség (1)

ESZAK, Montánunió, 1951, Párizs

Alapötlet a Schuman-terv: a francia és német szén- és acéltermelést ellenőrző

szupranacionális főhatóság létrehozása célja:

biztosítani a közösségi piacának szénnel és acéllal való ellátását

szabályozni az árképzés feletti ellenőrzést az ESZAK-szerződésben lefektetett szabályok szerint

a tagállamok eltörlik egymás között a szénre, kokszra, vasra és ócskavasra vonatkozó behozatali és kiviteli vámokat, megkülönböztetéseket

9. Európai Szén- és Acélközösség (2) végül 6 európai állam írja alá: Franciaország, NSZK,

Olaszország, Benelux államok

Szervezete: Főhatóság (jogalkotó és végrehajtó, a mai Bizottság

elődje, székhelye Luxemburg, első vezetője Jean Monnet – 2002-ig létezik, a Nizzai Szerződés szerint jogutódja lett az Európai Közösség)

Különleges Minisztertanács (a mai Tanács elődje, a Főhatóság és a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolója)

Közös Gyűlés (a mai Parlament elődje) Bíróság

9. Európai Szén- és Acélközösség (3)

a szén- és acélipar szektorban kötelező döntéseket hozhatott a tagállamokra

1958-ra eltűnnek a tagállamok közötti kereskedelmi megszorítások

növekszik a köztük bonyolított acélforgalom és nő az acéltermelés

A Benelux államok továbblépést javasolnak 1955: az ESZAK messinai külügyminiszteri

értekezletén Paul-Henri Spaak vezetésével szakértő bizottság alakul a gazdasági integráció fejlesztésére

1956: a bizottság jelentése, melynek nyomán két további európai közösség született

10. EURATOM (1)

Európai Atomenergia Közösség, 1957. márc. 25. Róma

tagjai: az ESZAK alapítói szintén nemzetközi szerződésen alapuló,

szupranacionális jogkörökkel rendelkező, európai szervezet

szervezete: Bizottság, Tanács, Gyűlés, Bíróság, valamint tanácsadó jelleggel: Gazdasági és Szociális Bizottság

célja: az atomenergia békés felhasználásának szabályozása

10. EURATOM (2)a szerződés tárgykörébe tartoznak: atommagkutatás, titokvédelem, szabadalmak,

használati minták bejelentése, ismeretek átadása, hasadó anyagok felhasználása, biztonsági előírások

a közösség tulajdonába megy át minden hasadó anyag, amit valamelyik tagállamban állítanak elő vagy oda importálnak

ez a szervezet máig létezik

11. Az EGK (1)

Európai Gazdasági Közösség (1957. márc. 25. Róma)

[A három közösség a Maastrichti Szerződés 1993-as hatályba lépéséig „Európai Közösségek”

azóta „Európai Közösség”]

A) Célja: a tagállamok egész gazdaságának integrációja (a politikai

egység érdekében) általános feladat: gazdasági élet harmonikus fejlesztése,

nagyobb stabilitás, az életszínvonal gyorsuló emelése, a tagállamok közötti szorosabb kapcsolatok előmozdítása – a közös piac létrehozása és a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos közelítése révén

11. Az EGK (2)

B) Feladatok:a négy szabadság: áruk, szolgáltatások,

személyek és a tőke szabad mozgásának biztosítása

áruforgalom: belső vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése, harmadik államok felé közös vámtarifa bevezetése (vámunió)

személyek és szolgáltatás-nyújtás szabad mozgásának útjában álló akadályok fokozatos leépítése

tőke szabad mozgása: amennyiben a közös piac működéséhez szükséges

11. Az EGK (3)

Mindehhez szükséges: a torzításmentes verseny biztosítása

(közösségi versenyjog) a belső jogszabályok közelítése

(jogharmonizáció) Európai Szociális Alap létesítése (a

foglalkoztatottság és a munkaerő-mobilitás előmozdítására)

Európai Beruházási Bank létesítése

11. Az EGK (4)c) Megkövetelt politikák: közös agrárpolitika közlekedéspolitika kereskedelempolitika (harmadik államokkal szemben) gazdaságpolitika (a tagállamok gazdaságpolitikáinak

koordinálása és fizetési mérlegeik egyensúlyzavarának kiküszöbölése)

A Közös Piac megvalósítására 12 éves időszakot irányoztak elő, 3 × 4 éves periódus, részfeladatokkal a vámunió létrejött 1968-ban, 1969 végére pedig a közös

piac konkrét feltételei

11. Az EGK (5)

d) Szervei:

1. Miniszterek Tanácsa: legfőbb jogalkotó, a tagállamok által delegált szakminiszter (nem szupranacionális, hanem kormányközi szerv)

2. Európai Bizottság: végrehajtó hatalom, de önálló jogalkotó hatásköre is van, tagjait a kormányok delegálják, de utána függetlenek (szupranacionális szerv, székhelye: Brüsszel)

11. Az EGK (6)

3. Európai Parlament: az EGK ezt „megörökölte” az ESZAK-tól (és az EURATOM-tól): mindhárom szerződés szerinti gyűlések feladatait ugyanaz a közgyűlés látja el; eredetileg csak konzultatív (nem ügydöntő) szerv; székhelye: Strasbourg

4. Európai Bíróság: szintén az ESZAK-ból származik, székhelye Luxemburg, kifejezetten szupranacionális szerv, feladatai: eldönteni az alapszerződések értelmezésével

kapcsolatos jogvitákat ellenőrizni a közösségi intézmények aktusait az

alapszerződéseknek való megfelelőség szempontjából

11. Az EGK (7)

1965: brüsszeli fúziós szerződés (Merger Treaty):

a maradék intézményeket is egybevonják: közös a Tanács és a Bizottság is de a hármas jogalanyiság megmarad

12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (1)

A) Ráruházott hatáskörökben de ez korlát is: csak a Szerződéssel ráruházott keretben járhat

el, származtatott a hatáskör

B) Kifejezett hatáskör hiányában is eljárhat, ha a kitűzött közös piaci cél megvalósításához szükséges

C) Főszabály a többségi döntés nem a kormányközi szervezetekben megszokott egyhangúság

D) A közösségi jog szupremáciája: a közösség szervei által a rájuk ruházott hatáskörben alkotott

jog megelőzi a tagállamok jogát, beleértve az alkotmányokat is


Elsődleges joganyag:a) alapító szerződések (pl. Római Sz., Euratom

Sz., Maastrichti Sz., Nizzai Sz.)b) csatlakozási szerződésekc) az EK által kötött nemzetközi szerződésekd) általános jogelvek (arányosság, szolidaritás,

emberi jogok védelme)


Másodlagos joganyag: rendelet (regulation): a jogegységesítés eszköze,

automatikusan a nemzeti jogrend részévé is válik irányelvek (directive): a jogharmonizáció eszköze, az

elérendő cél érdekében kötelező, amelynek elérése módjáról a tagállam dönt

határozat vagy döntés (decision): egyedi jogi aktus, csak a címzettre nézve kötelező (lehet tagállam, magánszemély is)

vélemény, ajánlás: nem kötelező (puha jogforrás: „soft law”), a kibocsátó intézmény magára nézve elfogadott álláspontját tükrözi

az Európai Bíróság ítéletei: nem normatív források, de hasonló ügyben irányadónak veendő

12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (4)A közösségi jog szupremáciájának két következménye:

E) A közösségi szabályok közvetlen alkalmazhatósága (direct applicability):

ha egy általános érvényű közösségi jogi norma hatályba lép, akkor az rögtön alkalmazható és alkalmazandó a tagállamokban, külön ratifikáció, átültetés (implementáció) nélkül

F) A közösségi szabályok közvetlen hatálya (direct effect): egyes magánszemélyek (természetes és jogi személyek)

közvetlenül érvényesíthetik a közösségi jogból eredő igényeiket a tagállamok bíróságain, feltéve, hogy a közösségi jogforrás előírásai arra alkalmasak (a jogszabály pontosan fogalmaz, feltétlen és önálló rendelkezést tartalmaz)


A fontosabb másodlagos jogforrások

a közvetlen alkalmazhatóság és a közvetlen hatály szempontjából:

Közvetlenül alkalmazan

dóKözvetlenül hatályos

Rendelet Igen Igen

Irányelv Nem (implementálni kell)

Eshetőlegesen:Akkor igen, haa) Az adott tagállam határidőre nem vagy

nem megfelelően implementálta ésb) Az irányelv pontosan, világosan

fogalmaz, feltétlen és önálló rendelkezést tartalmaz

Ilyenkor a magánszemélyek közvetlenül hivatkozhatnak rá hatóságaikkal szemben, de nem egymással szemben (vertikális közvetlen hatály van, horizontális nincs)

Határozat ill. döntés

Igen Eshetőlegesen:Ha pontosan, világosan fogalmaz, feltétlen és önálló rendelkezést tartalmaz

13. A hatvanas évek (1)

A) Válság: a közös piac megvalósításához szükséges 12 év első 8 évében

a RSZ egyhangúságot írt elő – a tagállamok saját érdeküket védték

Franciaország (De Gaulle) olykor hátráltatja az integráció elmélyítését, bővítését (Nagy-Britannia belépésének megvétózása 1963-ban és 1967-ben)

az utolsó 4 éves periódusban már többségi döntéshozatal: Fr. o. leszavazható

ez megtörténhet a közös mezőgazdasági politika finanszírozásával és a költségvetés parlamenti ellenőrzésével kapcsolatos vitákban

De Gaulle ezekben Fr. o. szuverenitásának jelentős veszélyeztetését látta

ezért a többségi döntést megakadályozandó Fr. o. 1965 júniusától fél évig távol marad a Tanács üléseitől („üres székek politikája”)

13. A hatvanas évek (2)

B) Luxemburgi Kompromisszum, 1966. jan. 29.: többségi döntésnek alávetett kérdésben, ha egy

vagy több tagállam igen fontos érdeke forog kockán, szavazás helyett igyekezni fognak ésszerű határidőn belül olyan megoldást találni, amely a Tanács minden tagja számára elfogadható

ha nem sikerül, akkor a franciák szerint tovább kell tárgyalni, a többiek szerint nem (ezt a nézeteltérést rögzítik: „agreement to diagree”)

puszta gentlemen’s agreement, de lényegében a nemzeti vétójogot jelenti

a 80-as években kezdenek majd ezen felülkerekedni (a tagállamok belső piac iránti elkötelezettsége ekkor növekszik meg)

14. A hetvenes évek (1)

Külpolitikai és pénzügyi fejlemények; erősödő közösségi intézmények

A) Európai Politikai Együttműködés: az 1969-es hágai konferencián Georges Pompidou

hozzájárul a közösség új tagokkal való bővítéséhez a konferencia felhatalmazza a külügyminisztereket arra,

hogy keressék a politikai egység mélyítésének útjait: 1970: „Európai Politikai Együttműködés”: a tagállamok

későbbi közös kül- és biztonságpolitikájának alapja 1972: párizsi csúcsértekezlet: cél a tagállamok „kapcsolatai

összességének európai Unióvá alakítása” 1974: rendszeresen ülésező „Európai Tanács” 1975: Leo Tindemans belga miniszterelnök jelentésében

felvázolja egy lehetséges Európai Unió tervét


B) Új tagok felvétele: 1973: Nagy-Britannia, Írország, Dánia (utóbbi

kettő népszavazással) Norvégia népszavazáson elutasítja a

csatlakozást az immár kilenc tagállam vezetői hitet tesznek

az „európai identitás” mellett

14. A hetvenes évek (3)C) Európai Pénzügyi Rendszer:1972: Európai Valutaszövetség: a résztvevő

államok „valutakígyója” (az USA dollárhoz képest megállapított középárfolyamtól csak +/- 2,25%-kal térhetnek el, különben közös intervenció történik) végül nem tudják betartani („kieresztik a kígyót az

alagútból”)

1978: Európai Pénzügyi Rendszer: célja a monetáris stabilitás övezetének

megteremtése ECU (European Currency Unit) – elszámolási

valuta létrehozatala a tagállamok fizetőeszközeiből súlyozottan összeállított valutakosár alapján


Árfolyam Mechanizmus (ERM: Exchange Rate Mechanism): meghatározzák az összes valuta egymáshoz

képesti, valamint minden valutának az ECU-höz képesti árfolyamát ha kilépnek a sávhatárból, a tagállamok központi

bankjai beavatkoznak a gyengülő valuta vásárlásával és az erősödő valuta eladásával


D) A közösségi intézmények fejlődése:

a) növekszik az Európai Parlament befolyása: a Tanáccsal közösen felügyeli a költségvetés

betartását vétójog az ún. nem kötelező kiadások

tekintetében (pl. szociális és regionális politika kiadásai, humanitárius segélyek)

elutasíthatja a költségvetést 1979 óta közvetlenül választják 1983 óta meghallgatja a biztosjelölteket


b) Tanács: rendszeressé válik, legalább fél évente

tartanak csúcsértekezletet ez a gyakorlat 1969 óta fennáll, de 1974-ben

megerősítik

c) Számvevőszék létrehozatala (1977): feladata a költségvetés független ellenőrzése

15. A nyolcvanas évek (1)

A politikai integráció intézményesítésének kezdetei.

A) Déli bővítés: 1981 Görögország 1986: Spanyolország, Portugália fontos szempont a nemrég helyreállt demokráciák

stabilizálása

B) Európai Egységes Okmány (EEO) elfogadása (1986):

az alapító szerződések módosítása a gazdasági szempontok mellé rendeli a politikai

együttműködés alapjait


Az EEO célja: az eddigi közös piacot tágabb ölelésű

egységes (belső) piaccá kell alakítani, ahol 1992-ig megvalósul az áruk,

szolgáltatások, személyek, tőke teljesen szabad forgalma

ún. Fehér Könyv rögzíti az ehhez szükséges teendőket: pl. közlekedés belső határokon történő

ellenőrzésének megszüntetése, közvetett adók közelítése, közbeszerzések liberalizálása, a kereskedelem technikai/jogi korlátjainak lebontása


Az EEO legfontosabb rendelkezései:

a) növeli a közösségi hatáskört belső piaci vonzatú új területekkel pl. szociális partnerség, egészségvédelem, elmaradt

régiók fejlesztése, környezetvédelem

b) növeli a Parlament szerepét bizonyos esetkörökben együttműködési

(kooperációs) eljárás (a P. eltérő véleményével szemben a T. csak egyhangúan hozhat döntést)

más esetekben egyetértési jog: a Közösség nemzetközi szerződéseit a P. jóváhagyása nélkül nem lehet megkötni


c) tovább intézményesíti az európai politikai együttműködést:

célja: hogy eljussanak az Unióhoz: nemcsak egységes belső piac, hanemi. közös kül- és biztonságpolitikaii. együttműködés az igazságügy és a belügyek terén célkitűzésként ezek bekerülnek az alapszerződésbe ezért intézményesítik az Európai Tanácsot (a

tagállamok állam- és kormányfőinek és a Bizottság elnökének félévente esedékes találkozója)

a tagállamok minden általános érdekű külpolitikai kérdésben tájékoztatják egymást és keresik közös befolyásuk leghatékonyabb érvényesíthetőségét

15. A nyolcvanas évek (5)C) Schengeni Megállapodások

(1985/1990): Schengen I (1985): 5 tagállam megállapodik

a belső határellenőrzés lebontásában együtt jár vele a külső határok fokozott

ellenőrzése, a bevándorlás, menedékjog, vízumpolitika egységes kialakítása, a határokon átnyúló bűnügyekre vonatkozó rendőri/igazságügyi együttműködés

Schengen II (1990): a kezdeményező 5 tagállam aláírja a végrehajtási egyezményt is ehhez csatlakozik a többi tag is (kivéve Nagy-

Britannia és Írország)


D) Szociális Charta, 1989: az EEO-ban hangsúlyt kapott szociális dimenzió

kifejtése végett 11 tagállam (N-Br. nem) szándéknyilatkozatot fogad el „A dolgozók alapvető szociális jogairól” ilyenek: a munkavállalók szabad mozgása, a méltányos

díjazáshoz való jog, az élet- és munkafeltételek javítása, a szociális védelemhez való jog, a szakképzés biztosítása

a Charta magva lett a Közösség bontakozó szociális politikájának

(nem azonos az Európa Tanács 1961-es és 1991-ben felülvizsgált „Európai és Szociális Chartájával”, amely szélesebb körű, részletes, regionális államközi egyezmény)

16. A Maastrichi Uniós Szerződés (1)

1992: Az EGK helyébe megalapítja az Európai Uniót

A) hárompilléres konstrukció:1. gazdasági közösség: Euratom, ESZAK, EGK2. közös kül- és védelmi politika3. közös igazság- és belügyi politika

igazságszolgáltatás, menedékjog, bevándorlási politika összehangolása – de egyelőre kormányközi, nem közösségi szinten)


B) Pénzügyi unió meghirdetése: közös pénz (Euro) (bevezetéséhez konvergencia-

kritériumok) Európai Központi Bank

C) Szubszidiaritás és arányosság elve: szubszidiaritás: a Közösség (a kizárólagos

hatásköröket leszámítva) csak akkor jár el, ha a javasolt intézkedés célkitűzését a tagállamok nem tudják megvalósítani; a döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebbi szinten hozzák meg

arányosság: az EU intézményei csak a funkcióik hatékony ellátásához szükséges mértékű hatáskört gyakorolnak


D) Uniós polgárság bevezetése: nem váltja fel a tagállami állampolgárságot, csak

közös elemekkel kiegészíti: szabad mozgás, tartózkodás joga, aktív, passzív

választójog ott, ahol lakóhelye van, diplomáciai és konzuli védelem, petíciós jog a Parlamenthez és panasz az európai ombudsmanhoz, stb.

E) Intézményi változások: növekszik a minősített többséggel eldönthető ügyek

száma a Tanácsban (egyhangúság helyett) nő a szerepe a Parlamentnek (együttdöntési eljárás) új szervek: Régiók Bizottsága, európai ombudsman

17. Az Amszterdami Szerződés (1997)

1997: a maastrichti folyamat továbbvitele: a három pillérből több terület kormányközi

ügyből közösségi üggyé válik (pl. a menekült- és bevándorlási ügyek az igazság- és belügyi pillérből)

újabb ügyekre terjesztik ki a minősített többségi szavazást

18. A Nizzai Szerződés (2000) a Bizottság létszámának korlátozása:

2005-től minden tagállam csak egy biztost küldhet, s max. 27 biztos lehet

a biztosok listáját a Tanács minősített többséggel fogadja el, s a Parlament hagyja jóvá (a Bizottság elnökének személyéről a Tanács a Bizottsággal egyezkedik, az egyes tagállamok nem emelhetnek vétót személyével szemben)

módosítják a Tanácsban a szavazati arányokat és a minősített szavazás rendjén

tovább bővítik a minősített többséggel eldönthető ügyek körét

maximálják az EP létszámát 732 főben

19. Az Alkotmányos Szerződés terve 2001: Laekeni Nyilatkozat, majd Európai Konvent ül

össze a tervezet kidolgozására céljai:

felváltani és egységes szerkezetbe foglalni a korábbi szerződési rendszert

intézményi reformokat végrehajtani megszüntetni a három pillért beemelni a Szerződésbe az Európai Unió alapjogi Chartáját

(a Konvent dolgozza ki 54 cikkelyben, az alapjogok a közösségi jog részeivé válnának: 7 fejezet: méltóság, szabadságok, egyenlőség, szolidaritás, a polgárok jogai, igazságszolgáltatás, általános rendelkezések)

bevezetné az EU elnöki és külügyminiszteri tisztségét 2005-ben Franciaország és Hollandia népszavazáson

elutasítja

20. A Lisszaboni Szerződés (2007)2009-ben lép hatályba lezárja az Amszt. Sz-sel és a Nizz. Sz-sel kezdett

folyamatot, amely az Unió hatékonyságát hivatott növelni

a Tanácsban tovább növeli a minősített többségi szavazások körét

az EP megnövelt szerepet kap a döntéshozatalban megszünteti a pillérrendszert új tisztségként létrehozza az Európai Tanács elnöki

és az EU külügyi és biztonságpolitikai főtisztviselői tisztségeit

jogilag kötelezővé teszi az Unió Alapjogi Chartáját

Források: Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi

keretei, Bp. 2007. Kende Tamás (szerk.): Európai közjog és politika, Bp. 1995. Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet

1945-2005. Bp. 2006. http://www.freeweb.hu/nobilitas/Benes_harmadik_koncepcioja.htm, http://tortenelemszak.elte.hu/data/4145/Kalakan.pdf http://www.gak.hu/eutk/new/docs/Europai_Unios_ismeretek.pdf http://www.prominoritate.hu/download/2002nyar/Nyar-Magyarics.pdf http://www.epa.oszk.hu/00400/00462/00001/42.htm http://www.btk.elte.hu/jelkortort/kiadvanyok/elso_kotet/nemeth.pdf http://www.btk.elte.hu/eu/pdf/eg2002.pdf http://www.uni-miskolc.hu/~

euint/20031002zzz20031231/euinttort2003.pdf http://europa.eu/abc/history/

(2009)

http://www.freeweb.hu/nobilitas/Benes_harmadik_koncepcioja.htm

http://tortenelemszak.elte.hu/data/4145/Kalakan.pdf

http://www.gak.hu/eutk/new/docs/Europai_Unios_ismeretek.pdf

http://www.gak.hu/eutk/new/docs/Europai_Unios_ismeretek.pdf

http://www.prominoritate.hu/download/2002nyar/Nyar-Magyarics.pdf

http://www.epa.oszk.hu/00400/00462/00001/42.htm

http://www.btk.elte.hu/jelkortort/kiadvanyok/elso_kotet/nemeth.pdf

http://www.btk.elte.hu/jelkortort/kiadvanyok/elso_kotet/nemeth.pdf

http://www.btk.elte.hu/eu/pdf/eg2002.pdf

http://www.uni-miskolc.hu/~euint/20031002zzz20031231/euinttort2003.pdf

http://www.uni-miskolc.hu/~euint/20031002zzz20031231/euinttort2003.pdf

http://europa.eu/abc/history/

http://europa.eu/abc/history/

európai alkotmány- és integrációtörténet 2

Documents