Érzelmi intelligencia a munkahelyen

8/17/2019 Érzelmi Intelligencia a Munkahelyen

http://slidepdf.com/reader/full/erzelmi-intelligencia-a-munkahelyen 1/37

Érzelmi intelligencia a munkahelyen- Goleman, SHL könyvek, Bp. 2002.

-a moern t!r"aalom#an $onto" kompetenci!kr%l, az &'-n t(l- tö##"zörö" intelligencia- 2) *rzelmi kompetencia- "zoci!lp"zichol%giai $ogalmak+

•

kompetencia az a "a!to" vi"elke*"$orma, amely a "zt!rokat megklön#öztetiegy aott munkakör#en a közepe"ekt/l• iz intuci% meg*rz*", mely a logiku" gonolko!"t megv*heti att%l, hogy

nagyokat hi#!zzon1• az integrit!" a hitele", etiku", meg#zhat%, elv"zer vi"elke*" renkvli

elent/"*ge1• az emp!tia a m!"ik em#er lelkivil!g!#an val% otthono" mozg!"t te"zi lehet/v*1• a motiv!ci% hat%er/, ami n*lkl ninc" tele"tm*ny1• a team az egyttmkö/ c"apat1- az SHL könyvek c*la, hogy "egt"e a hat*kony *" em#erhez m*lt%

munkakörlm*nyek kialakt!"!t

3 r*"z+ 4 "zak*rtelmen t(l

5l"/ $eezet 4z ( m*rce

26 7 m*rc*vel t*lnek meg minket a munka vil!g!#an+ nem c"ak annak alap!n, milyenoko"ak vagyunk, milyen k*pzett"*ggel *" "zak*rtelemmel renelkeznk, hanem annak alapján is, hogy mennyire tudunk saját magunkkal és másokkal bánni. 5gyre ink!## ezt am*rc*t ha"zn!l!k annak elönt*"*re, kit alkalmazzanak, kit klenek el, vagy kitl*pte""enek el/.- megmonhat% el/re, ki#/l le"z nagy val%"zn"*ggel "ikere" olgoz% *" kinek van alegnagyobb esélye a kudarcra. Ezek a tulajdonságok határozzák meg értékünket amunkaerőpiacon.4z ( m*rce a meg$elel/ intellektu!li" k*pe""*geket *" a "zak*rtelmet aottnak ve"zi, *"olyan "zem*lye" tulaon"!gokra helyezi a hang"(lyt, mint a kezem*nyez/k*"z"*g, azemp!tia, az alkalmazko!" *" a meggy/z*" k*pe""*ge.8) 4nnak, hogy a #ekerl*"nek igenc"ak maga"ak a követelm*nyei, az akövetkezm*nye, hogy 9 mivel minenki az intelligencia $el"/ 30 "z!zal*k!#a tartozik, az&' önmag!#an kev*" kompetitv el/nyt elent Nem azokkal a szakmabeliekkel versengünk, akiknek nincs meg a szükséges intelligenciája ahhoz, hogy az adott területrebekerüljenek, hanem azokkal, akik már a puszta bekerüléshez is tljutottak aziskoláztatás, !elvételik és más szellemi kih"vások megpr#báltatásain. 4z e terletekre val%

#eut!" neh*z"*ge okozza az É& e parao: $onto""!g!t a "zellemileg em#erpr%#!l%$oglalkoz!"ok#an.14 $elm*r*"ek megmutat!k, mely k*pe""*gek a!k a kitn/ vezet/i1 munkaö""zetev/inek nagy r*"z*t.Ha megtanula ezen k*pe"*gek $ele"zt*"i m%!t, az hozz!"egti önt i" a "ikere"egytt*l*"hez. 28

;!"k*nt oko"nak lenni



- *rzelmi intelligenci!t vinni a munk!#a

2< =*h!ny t*ve"zme+5l/"zör i", az É& nem egy"zeren azt elenti, hogy >keve"ek? vagyunk. @önt/

pillanatok#an *ppen arra lehet "zk"*g, hogy ne legynk keve"ek, hanem nyltan"zem#e"t"nk valakit egy kellemetlen, e $onto" igaz"!ggal, amelyet az illet/ aigmegpr%#!lt elkerlni.;!"o"zor, az É& nem azt elenti, hogy egyeuralmat #izto"tunk az *rz*"eknek 9 nemegy$ata >ere"z ki a g/zt? tpu"( megol!"t. &nk!## az *rz*"ekkel val% #!n!"t, azok meg$elel/ *" hat*kony ki$eez*"*t elenti, mely !ltal klön$*le em#erek közö" c*luk *rek*#en zökken/mente"en olgozhatnak egytt.

$ovábbá, van aki igen empatikus, de hiányoznak a saját distresszének kezeléséhez szükséges képességei.A*gl, É& "zint*t nem hat!rozz!k meg "em a genetikai t*nyez/k, "em a kora gyemekkori

tapa"ztalatok. 4z É& nagyr*"zt tanultnak tnik, vagyi" a korral *" tapa"ztalatainkkalegytt gyarap"zik. 5z teh!t $ele"zthet/. %utatások mutatják, hogy az emberek egyre jobbak és jobbak lettek, ahogy egyre járatosabbá váltak saját érzelmeik és impulzusaik kezelésében, &nmaguk motiválásában.

É& 9 a hi!nyz% el"/##"*g 2

- tö##* m!r nem c"ak a term*kekkel kell ver"enyezni, hanem azzal, mennyire %lha"zn!lo az em#ereiet5gy c*gn*l "enkinek ninc" "a!t iro!a, minenki laptopa egy-egy mozgathat% iroa,heti C0 or!t olgoznak, a vezet/ "zerint "emmi #a ninc". 'z alkalmazottakkal val# beszélgetés( a kapkod# iram kiégetté tette a beosztottakat,meg!osztotta őket magánéletüktől. )zám"t#gépen kommunikáltak, gy érezték, senki nemhallgat rájuk igazán. *eménytelenül vágy#dtak az igazi kapcsolat, az empátia és a ny"lt kommunikáci# után. %isszám munkak&rben az emberek egyre inkább láthat#vá és !elelősségre vonhat#váválnak.'hol korábban egy alkalmazott k&nnyedén elrejthette !orrong# temperamentumát vagy !élénkségét, most az olyan kompetenciák, mint a sajtá érzelmeinek kezelése, azellenállással val# megbirk#zás, a csapatmunka jobban szám"tanak, mint valaha.

Bel"/ *rt*kekk* v!lnak, az egyre #izonytalana## munkaer/piacon, a rugalma""!g,ellen!ll%k*"z"*g, kezem*nyez/k*"z"*g,optimizmu", alkalmazko%k*"z"*g.

Dt r*"z#/l !ll a könyv- az ötöik r*"z+ mit elent egy "zervezet "z!m!ra, hogy *rzelmilegintelligen". Hogyan "egti az É& nem c"ak a "zakmai tele"tm*nyt, hanem azt i", hogy szervezet vonz# munkahellyé váljon.Elyan c*geket i" #emutat, amelyek "okat kock!ztatnak azzal, hogy !igyelmen k"vül hagyják dolgoz#ik érzelmeit.



%ilátásaink egyre jobban att#l !üggnek, mennyire tudjuk m+vészi szintre emelni&nmagunk és kapcsoltaink kezelését.

2. Feezet 4 "zt!rok kompetenci!i

4 könyvt!ro" p*l!a, akit azzal $enyeget a i!kc"oport, hogy $el*geti könyvt!r!t.Fela!nla a c"oportnak, hogy tart"!k ott gyl*"eiket, *" m!"okat i" meghv, hogy p!r#e"z* alakulha""on ki a c"oporttal. 9 közvett/ *" #*k*ltet/ k*pe""*ge. tl!ta a$e"zlt"*ggel teli helyzetet, *" olyan v!la"zt ani, amely közele## hozza egym!"hoz azem#ereket, ahelyett, hogy ö""zeugra"ztan! /ket.;clellan pro$e""zor- a hagyom!nyo" i"kolai r!termett"*g, a kitn/ #izonytv!ny nemk*pe"ek %l el/reelezni, hogyan l!ta ma el valaki a munk!!t, vagy hogy #ologul-e az*let#en. Speci!li" kompetenci!k k*"zlet*vel !llt el/+ az emp!tia, az ön$egyelem *"kezem*nyez/k*"z"*g az, ami megklön#özteti a lego##akat azokt%l, akik *pp c"ak annyira %k, hogy megmaraanak a munkahelykön.4 kompetencia olyan "zem*yi"*gvon!", amely hat*kony, kiemelke/ munkav*gz*"hez

vezet. , olyan k*pe""*g, mely a munk!!t v*gz/ "zem*ly er/$e"zt*"einek gaza"!gi*rt*ket a.

5l"/ terlet+ az &' hat!rai -4 le$agyott programoz% 83

;!"oik terlet+ 4 "zak*rtelem n.n. gyakorlati intelligencia1 8I

Jultur!li" hivatalnok azt a paranc"ot kapa, vett"en le egy $ilmet egy,a helyiek !ltal ut!lt politiku"r%l. Ha eleget te"z ennek, a helyiek $elh!#oronak, ha nem, a $elhv%val kerlkon$liktu"#a.Levetti egy nnepnapon, amikor tua, hogy "enki nem $oga megn*zni. K gyakorlatiintelligenciaK a "zak*rtelem *" a tapa"ztalat kom#in!ci%a. ' szakértelem a j#zan észnek, a speciális tudásnak és annak a tapasztalatra épülő készségnek a kombináci#ja, melyet bármely munka végzése során magunkra szedhetünk.Szak*rtelme az em#ernek akkor le"z, ha m*ly vz#e o#!k. 4 #enn$ente" zletitrkkök#en val% !rta""!g elenti a "zakma igazi i"meret*t, melyet kiz!r%lag a tapa"ztalatalapozhat meg.4 gyakorlati intelligencia legal!## annyira $elel/" a munkahelyi "iker*rt, mint az &'. 8<5rre "zk"*g van a munka elv*gz*"*hez, e a tele"tm*nyt val%#an a tö##i, a"zak*rtelmet kieg*"zt/ kompetencia hat!rozza meg. J*pe" vagy arra, hogy a"zak*rtelmeet valami piack*pe"re, valami kiemelke/re v!lt" Ha nem, akkor azönmag!#an keve"et *r. @e a "zak*rtelem alapkövetelm*ny+ azok a k*pe""*gek, amelyek megklön#öztetik a kiv!l%kat az !tlago"okt%l, nem m+szaki természet+ek, hanem inkábbaz emberekkel val# bánással kapcsolatosak.

4 harmaik terlet+ É&

4z É& kapc"ol%% k*"z"*gek *" a kognitv k*"z"*gek egytt hat*konyak. 4 lego##antele"t/k minkett/vel renelkeznek.



MMM inél &sszetettebb a munka, annál inkább szám"t az -, már csak azért is, mert annak hiánya hátráltatja azon szakértelem és intellektus kibontakozását is, amyellyel a személyrendelkezik. *gvezet/i !ll!"inter(n kierl, mi*rt kellett a kiv!la"ztottnak otthagyni el/z/munkahely*t. Fel(ltan #e"z*l err/l+ nem volt k*pe" kon$ront!l%ni a #eo"ztottakkal, *"

$elel/""*gre vonni /ket gyenge tele"tm*nyk miatt. 4mikor ilyen zaklatott volt, azintellektu!li" kihv!"ok lekz*"*#en ny(tott tele"tm*nye i" romlott. ' kontrollálatlan érzelmek az okos emberekből is hülyét csinálnak/

' sikerhez vezető rátermettség az intellektuális energiával kezdődik 0 de az embernek -1ra van szüksége ahhoz, hogy a lehető legt&bbet hozzák ki a tehetségükből. 2a valaki nemképes kihozni &nmagáb#l a ma3imumot, annak t&bbnyire az - inkompetencia az oka.

L*giuta"ok 9 zletem#erek 9 a k*"*"#en lev/ g*pen, a g*p m"zaki hi#!#%l ro""zul !llmeg. 4 l*giuta" 9k"*r/ (gy ve"zi a leghat*konya##an r! az !ll%kat, hogy vi""zalenek helyeikre, hogy nem elenti #e ellentmon!"t nem tr/ hangon, hogy 4 "zövet"*gi

törv*nyek "zerint minenkinek le kell lnie, hanem trill!zva+ Dnök !!!lllnakM, mintahogyan az em#er !t*ko"an $iyelmeztet egy c"intalan ki"gyereket. ;inenki nevet,vi""zalnek helyeikre.- Érzelmi "zempont#%l a legmeg$elel/## hang.

' kompetenciák tekintetében a nagy v"zválaszt# az elme és a sz"v k&z&tt találhat#, akogn"ci#4analitikus gondolkodás, szakmai hozzáértés5 és em#ci# k&zt. ' kompetenciák, melyek egyes"tik a gondolatot és az érzést6 érzelmi kompetenciák.

'z - kompetencia olyan, -1n alapul# tanult képesség, mely kiemelkedő munkateljes"tményt eredményez6 rávenni másokat arra, hoyg egy k"vánt m#donreagáljanak. 6empátia 7 szociális készségek, amelyek az érzelmekkel val# m+vészibánásm#dot jelentik.

4z É& ) eleme+• *ntuato""!g ha c"ek*ly *ntuato""!ggal renelkeznk, könnyen el$eletk

gyenge"*geinket, vagy nem renelkeznk az er/""*geink i"meret*#/l "z!rmaz%maga#izto""!ggal.

• Dn"za#!lyoz!"• ;otiv!ci%• 5mp!tia• t!r"a" k*"z"*gek ha nem renelkeznk meg$elel/ "zoci!li" k*"z"*gekkel,

alkalmatlanok le"znk a olgoz%k meggy/z*"*re, in"pir!l!"!ra, teamek

vezet*"*re, v!ltoz!" el/"egt*"*re.É kompetenci!nk mutata meg, hogy ezek#/l mennyit ha"zn!lunk a munkahelyen.Nl. Ogy$elek ki"zolg!l!"!#an %nak lenniK emp!ti!n alapul% ÉJ.4 meg#zhat%"!gK önmagunk "za#!lyoz!"!n, az impulzu"ok *" az *rzelmek meg$elel/kezel*"*n m(lik.

4 t!#l!zat az É& ) imenzi%!t *" a 2) ÉJkompetencia1 közti kapc"olatot mutata.;inannyian er/""*gek *" gyenge"*gek "a!to" pro$il!val renelkeznk. 4zon#an a



kiemelke/ tele"tm*nyhez minö""ze az "zk"*ge", hogy #izonyo" "z!m( k*"z"*g#enlegal!## I-#an1 er/"ek legynk, illetve, hogy er/""*geink az É& min az öt terlet*nar!nyo"an elenenek meg.4 li"ta lehet/"*get ny(t arra, hogy lelt!rt k*"zt"nk er/""*geinkr/l *" gyenge"*geinkr/l,meg!llapt"uk, melyek azok a kompetenci!k, amelyeket m*g $ele"ztennk k*ne.

4z É& ) imenzi%a *" a 2) ÉJ+

Személyes kompetenciák melyek meghat!rozz!k, hogyan tuunk "a!t magunkkal #!nni1

• 1. Éntudatosság ("a!t #el"/ !llapotaink, pre$erenci!ink, er/$orr!"aink, intuci%ink #izto" i"merete K el/## legynk tuat!#an,mik az *rzelmeink, megnyilv!nul!"aink,er/""*geink, gyenge"*geink1+

- érzelmi tudatosság (*rzelmeink $eli"mer*"e*" azok hat!"!nak i"merete1

- pontos önértékelés ( er/""*geink *"korl!taink i"merete1

- önbizalom (*rt*keink *" k*pe""*geink #izto"tuata1

P 2. Önszabályozás: ( miut!n $eli"mertk,tuato"tottuk, mik az *rzelmeink, a lehet"*ge"reakci%ink, #el"/ !llapotaink, er/""*geink *"gyenge"*geink, ut!na t*rnk r! az

ön"za#!lyoz!"ra, mely azt elenti, hogy kezelni i"tuuk ezeket1+- önkontroll (a átráltat! érzelmek és

impulzusok kordában tartása"- megb#zat!ság: /"zinte"*g *" igazmon!"- lelkiismeretesség: a "a!t tele"tm*nynkkel

kapc"olato" $elel/""*gv!llal!"- alkalmazkodás: a v!ltoz!" kezel*"*#en

megmutatkoz% rugalma""!g- inno$áci!: tal!l*kony"!g, nyitott"!g az (

ötletekkel, megközelt*"i m%okkal *" az (

in$orm!ci%val "zem#en

% &. 'oti$áci!: olyan *rzelmi ellegtörekv*"ek, melyek "erkentik *" ir!nyt!k akitzött c*lok el*r*"*t1 tel)es#tménymoti$áci!: a kiv!l%"!g$ele"zt*"*re, vagy egy aott "zint*nek el*r*"*re

Szociális kompetenciák: melmeghat!rozz!k, hogyan kezelk t!rkapc"olatainkat% 1. *mpátia+ m!"ok *rz*"ein"zk"*gleteinek, meggy/z/*"einek i"mere

- mások érzelmeinek+ néz,pont)ánmegértése - akt#$ érdekl,tans#tása mások meggy,z,d

iránt- mások /e)lesztése: ez a k*pe""*g

el/"egti m!"ok $el/*"i"zk"*gleteinek meg*rt*"*t *" m!"ok*pe""*geinek $ele"zt*"*t

- kliensközpontság: k*pe""* te"z ahogy elv!ruk, $eli"merk tele"t"k az gy$elek "zk"*gleteit

- a soksz#n0ség értékelése:ki#ontakoz!" lehet/"*g*nek #izto"tt/lnk klön#öz/ em#erek "z!m!ra

- politikai tudatosság: egy te*rzelmi $e"zlt"*geinek er/vi"zonyainak *"zlel*"e

% 2. ársas készségek: lehet/v* te"hogy m!"ok#%l az !ltalunk kv!nt reakv!lt"uk ki

- #e$oly!"ol!"+ hat*kony m%"ze #evet*"e m!"ok meggy/z*"**rek*#en

- kommunik!ci%+ pártatlan *rekl/

m!"ok v*lem*nye ir!nt, *" k*pe""*meggy/z*"re

- kon$liktu"kezel*"+ t!rgyal!"i k*pe""mely lehet/v* te"zi az ellent*$elol!"!t

- vezet*"+ egy*nek *" teamek in"pir!*" ir!nyt!"a

- a v!ltoz!" kataliz!l!"a+ v!lto



ir!nyul% k*"ztet*" elkötelez,dés: igazo!" a team vagy a"zervezet c*laihoz kezdeményez,készség: k*"zenl*t a $elmerl/lehet/"*gek megraga!"!ra

optimizmus: a kitzött c*lok el*r*"*re ir!nyul%kitart!", az aka!lyok *" kuarcok ellen*re

kezem*nyez*"e vagy kezel*"e- kapc"olat*pt*"+ ha"zno" i"meret"*

!pol!"a- egyttmkö*"+ k*pe""* te"z a

hogy m!"okkal egytt olgozz

közö" c*laink *rek*#en- c"apat"zellem+ a munkac"opö""zhang!nak megteremt*"e a köc*lok el*r*"e *rek*#en

)8 4kik, pl. az gy$*l"zolg!lat terlet*n "ikere"ek, maga" önköntrollt, lelkii"merete""*get*" emp!ti!t mutatnak. ' szamárlétra kül&nb&ző !okain eltérő kompetenciákra lehet szükség + nagy"zervezetekn*l a vezet/knek nagyobb mérték+ politikai tudatosságra van "zk"*gk,mint a köz*pvezet/knek.Qov!##!, #izonyo" pozci%k "peci!li" kompetenci!kat ig*nyelnek. 4 lego##

#eteg!pol%knak % a humor*rz*kk, a lego## #ank!rok k*pe"ek arra, hogy #!rmelykörlm*nyek között #izalma"an kezel*k gy$eleik titkait, az a%ellenr/rök nem c"ak akönyvel*"#en, hanem a "zoci!li" k*"z"*gek#en i" er/"ek, a törv*ny v*grehat%i között a"zk"*ge" k*ny"zert*" minim!li" alkalmaz!"a *rt*ke" k*pe""*g.4z, hogy mihez van "zk"*g a kiv!l%"!gra, az aott "zervezet körlm*nyeit/l $gg.;inen egye" c*gnek *" ipar!gnak megvan a maga >*rzelmi ökol%gi!a?.

))4z *le"elm*"*g c"ak akkor röpt a karriei c"(c"!ra, ha t!r"ul a m!"ok #e$oly!"ol!"i,meggy/z*"i k*pe""*g*vel, *" ha megvan a meg$elel/ #el"/ hat%er/, hogy kzön a"z!m!ra kihv!"t elent/ c*lok*rt.4 >"zervezeti tan!c"a%k? 9 #rilli!n" hi#aelh!rt%k, a c*gek az*rt tart!k /ket k*zn*l,

nehogy a olgok ro""z ir!ny#a $orulanak, *" annyira meg#ec"lik /ket, hogy azelnök"*g tagai mellett "zerepelnek. 5zek a guruk k*pe"ek arra, hogy meghallga""anak *" #e$oly!"olanak m!"okat, c"apat#an olgozzanak, motiv!lanak a közö" munk!ra.

6. Feezet 4 puha k*"z"*gek pro#l*m!a+ kem*ny i%

;enez"ment+ milyen kompetenciapro$ilra van "zk"*g az egye" munkatev*keny"*gek e"et*n a kiv!l%"!ghoz

;i te"z valakit igazi vezet/v* I)

4z *rzelmi kompetencia klönö"en vezet/k e"et*#en !t"zik központi "zerepet, hi"zen avezet*" l*nyege, hogy r!vegynk m!"okat+ v*gezz*k hat*konya##an a munk!ukat. Haegy vezet/ alkalmatlan arra, hogy "zem*lye" kapc"olatait meg$elel/en kezele, akkor ezzel a #eo"ztottai tele"tm*ny*t i" gyengti+ i/t pazarol, k*ny"zereett *" közönyö"l*gkört teremt, !rt a olgoz%k motiv!ci%!nak *" elkötelez/*"*nek, ellen"*ge"ke*"t "zt.5gy vezet/ É&-nak $okm*r/e nem m!", mint az, hogy a "zervezet lekv!l%##,legtehet"*ge"e## munkat!r"akat megtarta, vagy elve"zti.



Fe"zlt helyzetek, az *rzelmek hull!mai maga"ra c"apnak, ilyenkor *rtelme"en,nyugalmunkat meg/rizve kell lec"ene"tennk a $e"zlt ke*lyeket. Elyan #enyom!"tkell kelt"nk, hogy az em#erek ti"ztelenek *" meg#zzanak #ennnk.4hhoz, hogymeg!lluk a helynket egy *rzelmi tölt*" helyzet#en, ahhoz k*pe"nek kell lennnk agyor" kapc"latteremt*"re, #izalom*#re"zt*"re, hogy meg*rt/en meghallga""uk

*"meggy/zzk az em#ereket.4 kapc"olattermet*", a % meg"z%lal!", az, hogy el*r, hogyoa$igyelenek r!, *" mineköz#en %l *rez maga a #/rö#en.Harcia" vagy *" al!akn!zo minenki ön#izalm!t, vagy ink!## in"pir!lo *" vezete atö##ieket

I< 5gy egy"zer "za#!ly

' ranglétra minél magasabb !okát tekintjük, annál !ontosabb az -.5gy olog#an "z!mottev/ a kognitv intelligencia+ a vezet/k az /ket körlvev/in$orm!ci%!raat#%l kiv!la""z!k az *rtelme"nek *" rem*nytelinek tn/ olgokat, *"k*pe"ek legyenek ho""z(t!v(, "trat*giai önt*"ek meghozatal!ra. 5zt le"z!mtva

"emmilyen "zakmai vagy intellektu!li" kiv!l%"!g nem !t"zott "zerepet a vezet/k "iker*#en. 4 leg$el"/## vezet*" "zint*n minenkinek renelkeznie kell #izonyo" "zintkognitv k*pe""*gekkel, e az ezek#en mutatkoz% el/ny "enki nem te"z kiemelke/vezet/v*. ' k&zépszer+ és a legjobb vezetők k&zti igazán !ontos kül&nbség az -%1ban jelentkezett. 4 legmaga"a## "zint vezet/i pozci%k#an "zinte kiz!r%lag az ÉJ elent el/nyt atö##iekkel val% megm*rettet*" "or!n.

4 var!z"lat *rt*keIOgy$*l"zolg!lat!r%* hre" h!l%zat+ "okkal tö##et te"znek a v!"!rl%k*rt, min"em pu"zt!nki"zolg!l!k /ket.Elyan em#erek $elkutat!"a, akik renelkeznek ezzel a k*pe""*ggel, illetve a m!r $oglalkoztatottak e"et*n ezek $ele"zt*"e, hatalma" m*rt*k#en növelhetiegy "zervezetnyere"*g*t.4z !tlago" vezet/ megel*geik azzal, hogy minim!li" mennyi"*g i/t "z!non azgye$elekre, *ppen c"ak annyit, amennyi elegen/ ahhoz, hogy meg#izonyo"oon, azgy$elek el*geettek.4 % vezet/ rengeteg i/t tölt az em#ereivel, egytt i"zogattak.

4 c"apatmunka i" kiemeli a maga" É& k*"z"*gt+ a lego##an halan%k "ok!ig$ennmarani, hogy "egt"enek koll*g!iknak #e$eezni egy-egy proektet. Szve"enmegosztják velük az apr# szakmai trükk&ket is, ahelyett, hogy maguknak tartogatnák őket. Nem versengenek, hanem együttm+k&dnek."ak akkor v!lik valaki kiemelke/v*, ha renelkezik az ehhez "zk"*ge", klön#öz/r*"zterletekr/l "z!rmaz% kompetenci!kkal, olya"mi ez, mint egy k*miai reakci%n!l az a pillanat, amikor v*g#emegy a katalzi". K$orul%pont. 4mikor el*re ezt a pontot,ugr!""zeren megn/ annak val%"zn"*ge, hogy a tele"tm*nye kiemelke/v* v!l*k.1



' kritikus pont annak a !üggvénye, hogy milyen gyakran adod tanjelét a kulcs!ontosságkompetenciák meglétének, mennyire ki!inomultak ezek, illetve mennyire sikeresen tudod !elsz"nre hozni őket.

89 4 $luktu!ci%

- egy alkalmazott lec"er*l*"*nek költ"*ge nem c"ak az ( munkaer/ $elkutat!"!#%l*" #etant!"!#%l "z!rmaznak, hanem az el*geett v!"!rl%k megtart!"!#%l, valaminta##%l, hogy kev*"*#* hat*konyan lehet egytt olgozni az (oncokkal.

- 4mikor egy "zervezet "z!mottev/ munaker/t ve"zt, a költ"*gek m*g (gy i"teteme"ek lehetnek, ha az elve"ztett olgoz%k ki" $izet*"ek. Ha egy maga"rang(vezet/ t!vozik, a költ"*gek hatalma"ra r(gnak.

5gy vil!gc*gn*l, amikor az ( r*"zlegvezet/k kiv!la"zt!"akor $igyelmen kvl hagyt!k azÉJ-t, az ( r*"zlegvezet/k )0 R k*t *ven #ell lec"er*l/ött legtö##knek az*rt kellettelmennie, mert gyeng*n tele"tett1. 4zok az zletköt/k, akiket maga" ÉJ alap!n

v!la"ztottak ki, ki"e## ar!ny#an hagyt!k ott a c*get az el"/ *v "or!n, mint azok, akik kiv!la"zt!"!n!l nem vett*k $igyelem#e a kompetencia-pro$ilukat.Éle" elm* igazgat%, aki azon#an nem % vezet/nek, nem "zerett*k az em#erek. Gyakranvolt #rut!li"an km*letlen a tö##iekkel. "oport#an, t!r"a" helyzetek#en $*l"zeg volt+ nemvolt "zem*lye" vonzeree, vagy #!rmi$*le t!r"a"!gi *lete. 8) *ve"en "enki "em !llt közelhozz!, egyetlen #ar!ta "em volt. Éel-nappal olgozott. 5gy"k( volt, ez*rt enget*k el.4zon#an, ha c"ak )R-val renelkezett volna az É&-#%l, ma i" n!luk olgozna.

' kudarcot vallott vezetők két leggyakoribb jellegzetessége a k&vetkező(1 merevség( képtelenek st"lusukat a szervezet változ# kultrájához igaz"tani. 'z olyanvonásaikra val# visszajelzéseket, melyekben változniuk vagy !ejlődniük kellett volna,képtelenek voltak megérteni és azokra meg!elelően reagálni. Nem tudatk másokat meghallgatni, vagy másokt#l tanulni.1 szegényes kapcsolatok( a leggyakrabban eml"tett tényező1 tl keményen kritizáltak,érzéketlenek voltak és tl sokat k&veteltek, ezzel pedig elidegen"tettek magukt#l mindenkit, akivel együtt dolgoztak Ezek a vonások végzetes !ogyatékosságnak bizonyultak, még a nagy szakértelemmel rendelkező brilliáns !elsővezetőknél is.

Egy elbocsátott!elsővezető( :Nagy stratégiai gondolkod# volt, szigor erk&lcsiértékrenddel, de !olyton cs"pős megjegyzéseket tett az emberekre. Nagyon eszes volt, deatt#l érezte magát !elsőbbrend+nek, ha másokat lealacsony"t.

' merevség ellentéte az alkalmazkodás. Empátiára és érzelmi &nszabályozásra van szüksége a vezetőnek, hogy képes legyen együttm+k&dni a kül&nb&zőbb st"lus és poz"ci#j emberekkel. 'z alkalmazkod#képesség hiánya a leg!őbb oka annak, hogy sokszor kénytelenek vagyunk elbocsátani azokat, akiket inkább !ejlesztenénk.



; <nkontroll( azok, akiknek a pályája kisiklott, rosszul kezelték a stresszt és hajlamosak voltak a hangulatváltozásokra és a dühkit&résekre. ' sikeresek nagy nyomás alatt,válsághelyzetben is &sszeszedettek, nyugodtak, magabiztosak és megb"zhat#k maradtak ; =elkiismeretesség( az elbocsátottak védekezéssel reagáltak a hibáikkal kapcsolatoskritikákra 0 letagadták azokat, elkendőzték a val#ságot, vagy másokat vádoltak. '

sikeresek elismerték hibáikat és a tévedéseiket, vállalták a !elelősséget, lépéseket tettek azok kijav"tására, és végül anélkül léptek tovább, hogy tl sokat rág#dtak volna rajta; egb"zhat#ság( a sikertelenek általában tlzottan ambici#zusak voltak, tlságosanhajlottak arra, hogy mások r#vására jussanak előbbre. ' sikeresekre az integritás volt a jellemző 4becsületesség, tisztesség, megvesztegethetetlenség, !eddhetetlen jellem 5, !igyelembe vették beosztottaik és a kollégáik szükségleteit, mindig szem előtt tartották azaktuális !eladat igényeit, és ezeknek nagyobb !ontosságot tulajdon"tottak, mint hogy saját !őn&küket mindenáron leny+g&zzék.; $ársas készségek( a sikertelenekből hiányzott az empátia és az érzékenység, és "gy gyakran gorombák, arrogánsak voltak,tlzottan az intellektuális képességekrehagyatkoztak, illetve sokszor megalázták beosztottjaikat. Nem tudtak másokkal

együttm+k&dni, "rt#ztak a csapatmunkát#l. Néhányuk időnként elb+v&lő tudott lenni, sőt,gy t+nt, hogy érdeklődnek mások iránt, kedvességük azonban val#jában pusztán amanipuláci# eszk&ze volt. ' sikeresek val#ban empatikusak és érzékenyek voltak,k&rültekintő érdeklődést tans"tottak a kapcsolataikban, !üggetlenül att#l, hogy épp egy !őn&kről vagy egy beosztottr#l volt sz#.; %apcsolatép"tés és a soksz"n+ség kiemelése( a sikertelenek érzéketlensége ésmanipulat"v st"lusa azt eredményezte, hogy nem tudatk olyan kapcsolati hál#zatot kiép"teni, amely az együttm+k&désen és a k&lcs&n&s haszon !elismerésén alapult volna. ' sikeresek viszont jobban értékelték a soksz"n+séget, és minden!éle emberrel ki tudtak j&nni. 'z alkalmazkod#képesség lényegesebb, mint a szakértelem.

4 Neter-elv+ t(l "ok egyetem, t(l kev*" %voa

>Brilli!n"an olgozott, e nem vi"elte el, ha ir!nytott!k. 4 közvetlen $/nöke meg"za#ta,milyen tervet k*"zt"en, / peig ment a "a!t $ee ut!n. 4zt!n, mikor a $elgyel/megmutatta, mely pontokon t*r el a terve az el/rtakt%l, v*ekezni kezett, nem vi"elte ela vi""zaelz*"t, "zem*lye" kritikak*nt *lte meg. 4mikor a tö##iek a "egt"*g*t k*rt*k,eluta"totta /ket, monv!n, hogy a "a!t munk!!val van el$oglalva. Elyan ellen"zenvetkeltett, hogy amikor neki lett volna "zk"*ge "egt"*gre, "enki "em akart nei "egteni.4 maga" &' *" a "zak*rtelem ellentmon!"o" hat!"( lehet azokn!l, akik v*gl el#uknak.4mint maga"a## pozci%#a kerltek, "zak*rtelmk hat!"a a vi""z!!ra $orult. 4rrog!n""!v!ltak, t!r"aikat meg#!ntva $el"/##renen vi"elketek,lekezel/n #!ntak a #eo"ztottaikkal, m*g azokkal i", akik nagyo## "zal*rtelemmel renelkeztek, mint /k.

4 Neter-elv gyakorlat#an+ az em#ereket aig l*ptetik el/, amg v*gl el*rik azt a pozci%t, amely#en m!r inkompete"nek #izonyulnak. 4kit a "zk*rtelme miatt l*ptettek el/, ( "zinten tal!la mag!t, ahol a legtö## $elaat "ikere" elv*gz*"e a vezet/ik*pe""*geken *" nem a "zk*rtelmen m(lik. 4 munka vil!ga tele van rp""z $/nökökkel.



Jla""ziku" hi#a azt $elt*telezni, hogy ha valakinek % "zakmai k*pe""*gei vannak, akor avezet*"hez "zk"*ge" aott"!gokkal i" renelkezik.

4 kiv!l% ru%"okra a la#orat%rium#an van "zk"*g, nem az iro!#an.

>4 pro#l*ma elkerl*"e v*gett k*t klön!ll% karrierlehet/"*get vezettnk #e, $eli"merve,hogy n*h!nyan kiv!l% "zakem#erek *" "zeretik a munk!ukat, e rettenete" vezet/k, *"nem i" v!gynak vezet/i karrierre. Q!r"a" k*"z"*gek n*lkl "oha"em lenn*nek "ikere"$el"/vezet/k. ;egpr%#!ltuk megkm*lni /ket a Neter-elvt/l az!ltal, hogy "zakm!#antartottuk /ket.

>J*pzett alkalmatlan"!g?- Stephen o"en kutat%orvo"- >;in*l oko"a##ak, gyakran ann!link!## inkompeten"ek *rzelmileg *" a m!"okkal val% #!n!"m%uk#an. ;intha az &'-#anval% er/""*gk a "zem*lye" *" t!r"aalmi kompetenci!k ellen olgozna.? 'hhoz, hogy valaki ezeken a területeken j# szakemberré váljék, arra van szükség, hogyhossz #rákon át egyedül dolgozzon, gyakran más gyerekkorban, amikor az ember a

barátaival val# mindennapi kapcsolatai révén lét!ontosság társas készségeket saját"t el. 'zok az emberek, akik a komoly intellektuális kh"vást jelető területeket választják, néharészben azért vonz#dnak ezekhez, mert itt nem kell t&rődniük a saját érzelmeikkel. Ezért van az, hogy a k&nyvmolyok olyan hivatásokhoz vonz#dnak, ahol visszavonulhatnak, ésam"g intellektuális téren j#l mennek a dolgok, addig eléldegélhetnek a minimálisan szükséges társas készségekkel.5z per"ze nem azt elenti, hogy az ö""ze" maga" &'-val renelkez/ tu%" "zoci!li"aninkompeten".

K *rzelmi kiegyen"(lyozott"!g, *rett"*g, integrit!", interper"zon!li" hat*kony"!g- "zem*lye" tulaon"!gok, melyek "z!mtanak+ kitart!". 4 kiv!l%"!g nem a

"zakmai kompetenci!r%l, hanem a "zm*lyi"*gr/l "z%l.4 legkere"ette## kompetencia a tu!""al kom#in!lt intuci% *" lelke"e*", hogy valaminagy hat!"( olgot hozzunk l*tre.

;it elent *rzelmi intellgenci!val olgozni

Önuralom

C< 4 #el"/ ir!nyt

4mikor nagy önt*"eket kell meghoznunk, ö"ztönö" meg*rz*"eink kulc"$onto""!g(

in$orm!ci%t "zolg!ltatnak. 5z a tu!" egy m*lyen rel/, titko" *rz*knk#/l "z!rmazik,amelynek "egt"*g*vel *rezzk, hogy mi a helye" *" mi nem.5hhez a meg*rz*"hez tartozik azon emberek megb"zhat#ságának és képességeinek !elismerése is, akikkel sz&vetkezni készülünk. Ha $igyelmen kvl hagyuk ezeket ameg*rz*"eket, vi"elk a következm*nyeket.A*g"/ önt*"einket intuitven hozzuk megM4 >%? *" >ro""z? eme *rz*"ei elzik "z!munkra, hogy minaz, amit te"znk, meg$elel-e pre$erenci!inknak, a #ennnket ir!nyt% *rt*keknek *" *let$iloz%$i!nak.



4 meg*rz*" eree+ az el"/ 60 mp

2 5gy önt*"hozatalt viz"g!l% $elm*r*" mutata, val%#an a legkv!l%##an hagyatkoznak legink!## intuci%ukra. 5gy intuitv önt*" nem m!", mint egy tuatalatti logikaielemz*".4z agyunk valahogy !tr!ga mag!t ezeken a "z!mt!"okon, *" el/!ll a "(lyozott

v*gkövetkeztet*""el. 5z az (t !rhat%##, mint a tö##i.4z intuci% az em#erekkel kapc"olato" $oglalkoz!"ok e"et*n a leg$onto"a##.Born Tohan""on+ előszőr is !el kell mérni a cég m+k&dését, szrveződését egészen avezérigazgat#ig( az ő személyes tulajdonságait és elvárásait, az általa teremtett hangulatot, és a cég szervezeti kultráját. eg kell értenem, hogyan dolgozik a vezetőicsapat, hogyan bánnak egymással az emberek. inden cégnek van egy .n. illata, egyérezhetp, egyedüláll# jellege. 4n.n. nyomasztás pl.5

5z a pillanatok alatt mkö/ intuitv *le"l!t!" egy valamikor l*t$onto""!g( v*"zelz/ren"zer marav!nya lehet, amely ma a ro""z el/*rzet *" ha"onl% meg*rz*"ek $orm!!#an*l tov!##. 4z el/*rzet a $*lelem >a!n*ka?. 4 meg*rz*" r*v*n k*pe"ek vagyunk

*rz*kelni *rzelmi mem%ri!nk 9 "a!t #ölc"e""*gnk *" t*leteink 9 t!rh!z!#%l "z!rmaz%zeneteket. 5z a k*pe""*g az éntudatosság lényege, mely 6 ÉJ alap!t k*pezi+P érzelmi tudatosság + *rzelmeink hat!"!nak $eli"mer*"e tele"tm*nynkre, illetve az ak*pe""*g, hogy *rt*keinket a önt"*hozatal "zolg!lat!#a !llt"uk P pontos önértékelés+ saját erősségeink és korlátaink torz"tatlan !elismerése, annak !elmérése, hogy hol van szükségünk !ejlődésre, illetve tanul!" a tapa"ztalataink#%lP önbizalom( a bátorság, mely képességeink, értékeink és céljaink tudatos ismeretéből ered

Érzelmi tudatosság: *rzelmeink *" azok hat!"ainak $eli"mer*"e, "a!t *rzelmeinkkelkapc"olato" tuato""!g4kik ezzel a kompetenci!val renelkeznek+P tu!k, milyen *rzelmet *lnek !t *" mi*rtP $el"imerik a kapc"olatot *rzelmeik *" a között, amit gonolnak, monanak *"te"znek P $eli"merik, milyen hat!""al vannak *rzelmeik a tel"etm*nykreP ti"zt!#an vannak *rt*keikkel *" c*laikkal

:'zért !utott be, mert leigázott mindent és mindenkit, aki az tjába állt. >m harciastermészetét akkor is megőrzi, amikor arra semmi szükség. $l k&nnyen !elideges"timagát, és iylenkor nincs tudatában annak, hogy milyen gorombán bánik azemberekkel. )enki sem akar vele és neki dolgozni. 2alvány !ogalma sincs arr#l,hogyan sord#dik a saját érzelmei keltette viharban.?

- az *rzelmi tuato""!g hi!ny!#an "*rl*kenny* v!lunk+ el"za#aul% *rzelmeink el"oorhatnak #ennnket. 5z a tpu"( tuato""!g lehet/v* te"zi, hogy növelk munkahelyi tele"tm*nynket, mert el/"egti $*ktelen *rzelmeink meg"zelt*"*t,önmagunk motiv!l!"!t, a körlöttnk l*v/ em#erek *rzelmeinek $elt*rk*pez*"*t.



=em meglep/, hogy a legkv!l%## vezet/i tan!c"a%k *" p"zichi!terek i" renelkeznek ezzel a k*pe""*ggel.5gy$ata $%ku"z!l!" ez, a #el"/ tört*n*"ek *" $inom elz*"ek i"merete, amelyek r*v*nmegtuhato, hogyan i" *rzel.- a "a!t *rzelmeinkkel kapc"olato" tuato""!g

4 "zakem#er *" a klien" tal!lkoz!"akor igen k*nye" t*m!k merlnek $el, *" nem i" c"ak a pi"zko" anyagiakkal kapc"olato"an, hi"zen az *let#izto"t!" e"et*n a halan%"!gr%l i" "z%e"ik. 5zek a tal!lkoz!"ok rengeteg $e"zlt"*ggel, k*nyelmetlen"*ggel, *" a #izalomhi!ny!val !rnak. 5zt azon#an az zletköt*"re val% "rget/ k*ny"zer miatt t(l gyakran$igyelmen kvl hagy!k, hogy hat*konyan kell tuni kezelni ezeket az *rzelmekkelt(l$tött helyzeteket.

4z *rzelmi tuato""!g alapa, hogy $el kell i"mernnk, hogyan #e$oly!"ol!k az*rzelmeink, *rz*"eink minazt, amit *"zlelnk, gonolunk *" te"znk. 5z egy tov!##i$eli"mer*"hez vezet+ *rzelmeink hat!""al vannak azokra, akikkel *rintkeznk.4z a "zem*ly, aki !rta" e kompetenci!#an, minen pillanat#an tuat!#an van

*rzelmeinek 9 gyakran annak i", hogy milyen $izikai *rz*""el !rnak ezek az *rzelmek.Ji tua $eezni *rzelmeit, *" ezzel növeli a t!r"a" helyzetek#en val% !rta""!g!t.

4z *rzelmek !ramlata

Gonolataink i/lege" "zneteltet*"*re van "zk"*gnk ahhoz, hogy *"zrevegyk a$el"zn alatti, retett hangulatot , ezt peig ritk!n te""zk meg. Érzelmeink minigelk"*rnek, mi azon#an ritk!n vagyunk velk. ltal!#an c"ak akkor tuato"ulnak #ennnk, amikor m!r $elgylemlettek *" kiro##anni k*"zlnek. m ha $igyelme"ek vagyunk, "zele## $orm!#an i" *rz*kelhetk /ket, m*g azel/tt, hogy tele"eneluralkon!nak ratunk.Hatalma" h!tr!nyt "zenvenek azok, akik k*ptelenek megi"merni "a!t *rzelmeiket.Bizonyo" *rtelem#en *rzelmi anal$a#*t!k /k. =*h!nyukat az *rzelmi #ot$l"*g *rz*ketlenn* te"zi "a!t te"tk zeneteire, amelyek 9 kr%niku" $e$!!"ok, er*k$!!"ok, p!nikrohamok r*v*n 9 elzik, hogy valamininc"ren#en. <m az *ntuato""!g tanulhat%.

Gyakran i/nk "inc" arra, hogy gonolkounk. A*gl az intuci%ra kell hagyatkozno,*" a legkev*"*#* az elm*re. Hogyan ani teret az intuitv *rz*"eknek7gy, hogy egy *vtizee mindennap meditál. Fel$eezheti ez!ltal *rz*"ei m*lye##,halka## rezl*"eit+ i/t "z!n >a "emmittev*"re?. 4 prouktv "emmittev*" nem c"ak amunka hi!ny!t elenti, hanem azt i", hogy egy i/re $*lrete""zk minen c*lorient!lttev*keny"*gnket, *" olyan olgok#a keznk, amely elm*nket kit!ra egy m*lye##,c"ene"e## *rz*keny"*g $el*.

4mikor a #el"/ ir!nyt vezet

4k!rmilyen "oki" a munka, hetente C %r!t mag!nyo" elm*ke*""el tölt. Ha nem "z!n"zi/t erre, elve"zte a hatalmat a olgok $elett, *" #a#a kerlhet"z.



;i$*le #a#a5l/"z/r i"+ elt!volohatunk alapvet/ *rt*keinkt/l. 4 "zem*lye" *rt*kek nem maga"zto",elvomt olgok, hanem intim hitvall!"ok, amelyeket "zavak#an "o"em tuunk annyira %lki$eezni, mint amennyire *rezzk /ket. Ért*keink elentik "z!munkra az *rzelmi h!tteret,er/t a klön#öz/ helyzetek#en, legyenek azok kevez/ek vagy kevez/tlenek.

4z *ntuato""!g e#l"/ #arom*terk*nt "zolg!l+ megm*ri, hogy *reme"-e megtennn azt,amit *ppen tez"nk vagy tenni k*"zlnk. 4 "zk"*ge" in$orm!ci%t a l*treöv/ *rzelmek ny(t!k. Ha a c"elekeeteink *" *rt*keink ö""ze$*rhetetlenek, az erem*ny kellemetlen*rz*" le"z+ #ntuat vagy "z*gyen, m*ly k*tely vagy nyugtalant% h!t"% gonolatok, ro""zhangulat, lelki$ural!". 4z ilyen kellemetlen"*geket *rzelmi teherk*nt *lk meg, mivelolyan *rz*"eket kavarnak $el,a melyek h!tr!ltat!k vagy meghiu"t!k er/$e"zt*"einket.4 #el"/ ir =ytvel ö""zhang#an l*v/ önt*"ek azon#an energi!t anak. =em egy"zeren %l *rezzk magunkat t/lk, hanem ma:imaliz!l!k a c"elekeeteinkhez "zk"*ge" $igyelmet *"energi!t.

5gy $elm*r*" azt mutata, a legkiemelke/##ek olyan karriert v!la"ztottak, amelymeg$elelt ön*rt*kel*"knek, *" ahol a munk!uk "or!n "iker*lm*nyk volt, valamint (gy*rezt*k, l*trehoztak valami $onto"at.;g az !tlago" olgoz%k megel*getek azzal, hogy elv*gezz*k a "zk"*ge" teen/ket, akiemelke/##ek azt tartott!k "zem el/tt, milyen munk!n *" kinek az ir!nyt!"a alatt lenneizgalma" olgozni, *" mely ötletek #izonyulhatnak ha"zno"nak. &ntuitve ti"zt!#an voltak azzal, hogy mi az, ami#en a lego##ak, amit *lvezettel c"in!lnak, *" mi az, ami nem.Qele"tm*nyk az*rt volt kiv!l%, mert k*pe"ek voltak olyan önt*"eket hozni, amelyek r*v*n ö""ze"zeett* *" aktvv! v!ltak.4zok az em#erek, akik a #el"/ *rz*kket követve megtal!l!k, mivel *reme"$oglalkozniuk, minim!li"ra tu!k c"ökkenteni "a!t *rzelmi $e"zlt"*geiket. Sano" t(l"ok em#er *rzi (gy, hogy a munkahely*n nem k*pvi"elheti m*lye## *rt*keit, mert ezklön$*le okok miatt nem megengeett.4z *rt*kek el$ot!a eltprzta azt a közö""*gi *rz*"t i", amely motiv!lhata azem#ereket+gy a p*nzc"in!l!" önmag!#a "okkal elent/"*gtele"e##nek l!t"zoik, mintamilyen val%!#an.

4z erem*nyek azt mutat!k, a "ikere" v!llalkoz%kat a p*nzn*l o##an motiv!l!k az zlet #eint!"!"nak izgalma *" kihv!"a, a kreativit!"ra a lehet/"*g, *" az, hogy tev*keny"*gk !ltal m!"oknak i" ha"zn!ra legyenek. 4 munka ir!nti oaa!" a##%l az *rz*"#/l"z!rmazik, hogy annak val%i c*la van, amely*rt *reme" lelke"eni.4z em#erek ahhozvonz%nak, ami *rtelmet a *letknek, *" ami legink!## illik az elkötelez/*"khöz, atehet"lgkhöz, az aktivit!"i "zintkhöz, k*"z"*geikhez. 5z peig azt elenti, hogy ak!r munkahelyet i" v!ltoztatnak az*rt, hogy közele## kerlenek ahhoz, ami $onto" a"z!mukra.

Ae a keze#e a karriere 300



;in*l kev*"#* tuuk, mi lelke"t #ennnket, ann!l elve"zette##ek le"znk. 5z azeg*"z"*gnkre i" kihat+ akik (gy *rzik, munk!uk "or!n nem ha"zn!l!k ki k*"z"*geiket,nagyo## a "zv#eteg"*g kock!zata.

M4z *ntuato""!g a leg#izto"a## (t ahhoz, hogy a karriernkr/l val% önt*"eink

ö""zhang#an legyenek legm*lye## *rt*keinkkel.4 $igyelem a leg*rt*ke"e## er/$orr!"unk

4 >;i ön mo"t?k*r*" "zok!"o"an gy közeltik meg+ >Qekint" kvlr/l a munkahelyi*letere, gonol v*gig, hogyan növelhete m*g o##an a piaci *rt*keet, hogyanahatn! el magaM? 4rra #!tortanak, hogy kl"/ m*rc*k#en gonolkounk, pl. mennyit$izet az aott munka, milyen pozci%t elent, melyik v!ro"#an van, milyen vagyok at!r"aimhoz k*pe"t "t#.;i az ellenkez/ megközelt*"t alkalmazzuk, *" #ellr/l tekintnk ki$el*+ v!ltoz%*ntuatunkat viz"g!luk, hogy r!önk, mi ny(t "z!munkra #etele"l*"t.

4z em#ereknek nem "za#a (gy gonolniuk az *rzelmeikre, mintha azok elent*ktelenek lenn*nek. ;eg kell *rtenik, hogy azok val%!#an igen i$$erenci!lt, ki$inomultv!la"zmint!k, az in$orm!ci% megi"merhet/ $orr!"ai. "aki" akkor tuuk meg, mi a $onto"neknk, amikor $el$eezzk, mi e"ik %l. 4 $igyelem a leg$onto"a## er/$orr!"unk. 4z*rzelmeink a te"tnk v!la"zai a klön#öz/ helyzetekre, amelyek#en vagyunk+ minen,amit az aott helyzetr/l meg "zeretn*nk tuni, *rzelmeink#en ret/zik.

ontos önértékelés134: sa)át bels, er,/orrásaink+ képességeink és korlátaink ismerete

4zok, akik ezzel a kompetenci!val renelkeznek+P ti"zt!#an vannak az er/""*geikkel *" a gyenge"*geikkelP re$lektvek, tanultak a tapa"ztalataik#%lP nyltak az /"zinte vi""zaelz*", az ( kil!t!"ok, a $olyamato" tanul!" *" az ön$ele"zt*"ir!ntP renelkeznek humor*rz*kkel, van elk*pzel*"k a öv/kr/l

Aez*rigazgat% !thelyez/ik m!" közeg#e- r!ön, hogy a m(lt#an, #!r gazga! tette #eo"ztottait, lelki nyomor#a i" öntötte /ket. ;eg"zokott volt a C0 %r!" munkah*t, azem#ereket an*lkl elyezt*k !t egyik helyr/l a m!"ikra, hogy #elegonoltak volna,mekkora zavart okoznak ezzel *letk#en. J*tke*"nek nem volt helye. 4 #eo"ztottak amunk!t er/ltetett >menetnek? nevezt*k, mg ;eyer"on "zerint a "zervezeti kult(ra>$*r$ia" *" katon!" elleg volt?.4 #eo"ztottakkal val% kommunik!ci%#an a r*gi hierarchiku" moellt követte+ >$*l*vente!t$utottam a "znen *" tartottam egy lelke"t/ #e"z*et.? Ozenetei c"ak a leg$el"/ "zintenl*v/ n*h!ny em#erez utottak el, a tö##i #eo"ztott!val gyakorlatilag "emmi$*lekapc"olata nem volt.Feli"merte k*"/##, hogy a vezet/nek nyitottnak kell lenni a c*g #!rmely r*"z*r/l *rkez//"zinte, egyene" vi""zaez*"ek ir!nt.



Ha zat akaro, hogy minentt t/l!raon a kreativit!", akkor meg kell tal!lno a m%!t,hogyan tuo ö""zehangolni a c*g *rt*keit *" c*lait az egye" olgoz%k"a!t *rt*keivel *"c*laival.

Aak$oltok

Lapo"a##! tenni a "zervezeti hierarchi!t, *" olyan hatalmat ani a #eo"ztottak kez*#e,amely r*v*n /k i" hozhatnak $onto" önt*"eket. K a hatalom mego"zt!"a *" a tekint*ly!truh!z!"a.Ha ezt megvono, tönkrete"ze a "zervezet ön#izalm!t. Szerte$o"zlik "zavahihet/"*ge,mivel a hatalom mego"zt!" erkölc"i *rt*k*r/l val% !lan% "z%noklatai ellen*re val%#anminen hatalmat vi""zavett. 4 "ikertelen $el"/vezet/k "okkal kev*"#* i"mert*k elhi#!ikat, *" gyakran vi""zauta"tott!k azokata akik $elhvt!k r!uk a $igyelmket.

=em mintha a legkiv!l%##aknak nem lenn*nek hi#!ik, e /k tudatában vannak "a!tkorl!taiknak, *" gy azt i" tu!k, mi#en kell $el/nik, *" hogy olyan em#erekkel kell

egytt olgozniuk, akik renelkeznek azokkal az er/""*gekkel, amelyek #el/lk hi!nyozak.

5r/""*geink *" korl!taink

5r/" halam, hogy krzi"helyzet#en tagani keznk. Érzelmi "zempont#l ez alegk*nyelme"e## "trat*gia. Sok$*lek*ppen v*ekezhetnk+ #agatelliz!lhatuk a t*nyeket,meg"zrhetk a $onto" ir$orm!ci%t, racionaliz!lhatunk, vagy % ki$og!"okat kere"hetnk 9 #!rmi % m%"zer lehet, ha meg$o"zta a val%" t*nyeket *rzelmi tartalmunkt%l.4 körlöttnk *l/ em#erek e"etleg r! i" !t"zhatnak a taga!"unkra. 4 "zervezeti *let#enaz egyik legneheze##en hozz!$*rhet/ in$orm!ci% a munk!nkr%l, *" a klönö"en ahi#!inkr%l val% /"zinte, *pt/ vi""zaelz*". 4 koll*g!knak, $/nököknek könnye## egym!"közt, a m!"ik h!ta mögött pana"zkoni, mint nyltan *" /"zint*n meg#e"z*lni az illet/vel,mi a #a. 5##en az ö""ze!t"z!"#an (gy te"zn, mintha minen ren#en volna,megv!"!"roluk a harm%nia *" hat*kony"!g ill(zi%!t az igaz"!g !r!n, amely peigmegnyithatn! az utat a val%i $el/*" el/tt.

Aak$oltokK az öni"meret "(lyo" hi!nyo""!gai, az ezek#en "zenve/k ellegzete""*gei+

- vak am#ci%+ minen!ron gy/zni akar, vagy %nak l!t"zani, egyttmkö*" helyettink!## ver"eng, elt(lozza a "a!t *rt*k*t *" elent/"*g*t, k*rke/, arrogáns, azembereket !ekete1!ehéren látja( vagy barátnak, vagy ellenségnek.

- rreális célok + a c"apat el* t(l"!go"an am#ici%zu", vagy val%"zertlen c*lokat !llt,*" irre!li" a tekintet#en, hogy mire van "zk"*g ezek megval%"t!"!hoz

- @áradhatatlan t&rekvés+ k*ny"zere"en, kem*nyen olgozik, az *let minen m!"terlet*nek r%v!"!ra, a v*k"/kig kiha"zn!la az er/$orr!"ait, halamo" a ki*g*"re

- ások hajszolása+ t(lha"zol m!"okat, ki*gett* te"zi /ket, egymga ir!nyt *"v*gez el $elaatokat ahelyett, hogy mego"ztan! azokat. @urva *" könyörtelen #enyom!"t kelt, *rz*ketlenl rom#ola m!"ok *rzelmi *let*t



- 2ataloméhség + "a!t, *" nem a "zervezet *rekei miatt kere"i a hatalmat, "a!telk*pzel*"eit an*lkl val%"ta meg, hogy m!"ok "zempontait $igyelem#e venn*,kiha"zn!l m!"okat

- 'z elismerés iránti kielég"thetetlen vágy+ ic"/"*g$gg/v* v!lik, m!"ok munk!aut!n / arata le a #a#*rt, e m!"okat okol a hi#!k*rt, goyr" "ikert akar el*rni az

alapo""!g k!r!ra- ' külsőségekkel val# tlzott t&rődés+ minen!ron %l akar kin*zni, t(lzottan$oglalkoztata, hogy m!"ok mit gonolnak r%la

- )zükséglet, hogy t&kéletesnek látsz#djék + a kritika $el#o""zanta, *" azt akkor i"vi""zauta"ta, ha val%" alapa van, "a!t hi#!!*rt m!"okat okol, k*ptelen #ei"merni hi#!it vagy gyenge"*geit

4z ilyen vak$oltok *ppen az *ntuato""!g ellen motiv!lhat!k az em#ert, mivel hai"mern*k önmagukat, akkor azokat a hi#!kat i" #e kellene i"mernik, amelyeket nemk*pe"ek tuom!"ul venni.

' !ejlődés sosem mehet végbe az első lépés nélkül( anélkül, hogy !elismenrénk, rossz szokásaink hogyan tesznek t&nkre minket és a kapcsolatainkat.

4 $el/*" (tai

MM 4 kiemelke/n tele"t/k "z!n*ko"an kere"ik a vi""zaelz*"t.

Önbizalom 112: sa)át érték5nk és képességeink ismerete

6zok+ akik ezzel a kompetenciá$al rendelkeznek:

P ön#izalmat "ug!roznak a megelen*"kkel, >*rezhet/ a elenl*tk?P képesek népszer+tlen nézeteket is hangoztatni, az igazság kedvéért kil#gni a sorb#l( ég akkor is hajland# a kon!rontáci#ra, ha amikor saját állása vagy biztosnága a tét.:$l sürgős volt a dolog ahhoz, hogy a rpotokoll utamba állhasson.?P önt*"k*pe"ek+ #izonytalan, "tre""ze" helyzet#en i" tunak %zan t*letet hozni

4z ilyen ön#izalom a kiemelke/ tele"tm*ny "ine Uua non-a+ e n*lkl az em#erek nemrenelkeznek azzal a meggy/z/*""el, mely elengehetetlen, hogy "zem#e tuanak n*zni a kihv!"okkal.4z ön#izalom az alapa a #izto" $ell*p*"nek, amellyel nekive"elkenk a teen/inknek.Dn#izalom nem K r!men/""*g. 4hhoz, hogy pozitv #enyom!"t kelt"nk, ön#izalmunkata realit!"okhoz kell igaztanunk. ' kiemelkedől egyik jellemvonása, hogy nem meg!éleml"thetők és nem engednek egyk&nnyen a nyomásnak. 'z &nbizalommal rendelkezők képesek meghozni a szükségesd&ntéséeket és ki is tartanak a d&ntéseik mellett, anélkül, hogy arrogánsak, vagyvédekezők lennének.

6 sa)át teetség5nkben $al! it



117 Dnhat*kony"!gunk terlet"peci$iku"K nem $elt*tlenl azono" munka#r!"unkr%l val%tu!"unk azzal, hogy "a!t megt*l*"nk "zerint mennyire %l iagzounk el az *let m!"terletein.4zok, akik hi"znek a k*pe""*geik#en, r*"z#en az*rt tele"tenek o##an, mert itk arramotiv!la /ket, hogy kem*nye##en *" tö##et olgozzanak az*rt, hogy a neh*z"*gek

közepette i" meg!ll!k a helyket.4z ön#izalomhi!ny#an "zenve/klegygakori## von!"a, hogy t(l könnyen $ela!k "a!tv*lem*nyket *" t*leteiket 9 m*g a % ötleteiket i" 9 ha megk*r/elezik azokat.

B!tor!g, hogy hallga""uk a hangunkat

4 hit a##an, hogy a "za#!lyok *" a #evett $ormul!k megkerlhet/k, *" a "zk"*ge" #!tor"!g, hogy t*nyleg gy i" tegynk, minez az ön#izalom k*r*"e.Nl. a legmaga"a## önhat*kony"!ggal renelkez/ n/v*rek "z%laltak $el alegval%"zn##en, amikor nem meg$elel/ vagy orvo"ilag kock!zato" helyzet#en tal!lt!k magukat. 4z e$$*le kon$ront!ci% vagy tiltakoz!" igen nagy #!tor"!gr%l te"z

ten(#izony"!got 9 $/leg, ha $igyelem#e ve""zk a n/v*rek k%rh!zi hierarchi!#an el$oglaltalac"ony "t!tu"z!t.4z ön#izalommal renelkez/ n/v*rek hittek a##an, hogyha ellenkeznek, elk*pzel*"eikkelval%#an v!ltoztathatnak a olgok enet*n. 4z ön#izalommal kev*""* renelkez/k halamo"a##ak voltak ink!## $elmonani, mint tiltakozni, vagy er/$e"zt*"t tenni ahelyzet o##t!"a *rek*#en.K #!tor, nylt ellen"zegl*". Vk le"znek azok, akiklegink!## v!lla!k a kock!zatot, *"$elemelik a hangukat, hogy r!muta""anak azokra a pro#l*m!kra *" igaz"!gtalan"!gokra,amelyeken m!"ok c"ak #o""zankonak.

Önszabályozás 118

>4z egyetlen, amire gonolni tutam, a r!m mere/ arcok tömege volt, nem voltamk*pe" $eli*zni, hogy mit kellett volna monanom.

- az ilyen "tre""z hat!"!ra az *rzelmi agy g!tola a pre$ront!li", v*grehat%központok mkö*"*t

- a pre$ront!li" terlet a >munkamem%ria?hely"zne, mely !ltal oa tuunk $igyelni*" *"z#en tuuk tartani a l*nyege" in$orm!ci%t, gonolkounk.

- ' munkamem#ria akkor m+k&dik a legjobban, ha nyugodtak vagyunk, ám mikor vészhelyzet áll elő, az agyunk &nvédelmi poz"ci#t vesz !el, és a munkamem#riaerő!orrásait más területekre irány"tja át. Ez a mechanizmus s tléléshez val#alkalmazkodásunk része.

- 'm"g !ennáll a vészhelyzet, addig az agyunk csak az egyszer+, j#l ismert ésmegszokott válaszokkal reagál, és !élreteszi az &sszetett gondolatokat, a kreat"vmeglátásokat és a hossz táv tervezést.

Figyelmnk köz*ppont!#a ilyenkor az *ppen legaktu!li"a## pro#l*ma kerl. L!" ilyene"et#en az or!tor v*"zhelyzetre aott v!la"za, mely meg#*ntotta azt a k*pe""*g*t, hogy a



#e"z**re vi""zaeml*kezzen+ minen $igyelm*t az aktu!li" v*"zhelyzetre, a #e"z**rev!rakoz% közön"*gre ir!nytotta.

'z érzelmi vészhelyzetben a leg!ontosabb szerepet az amygdala játssza( ennek am+k&dése miatt j&vünk ki a sodrunkb#l. 'z amygdala az agy érzelmi emléktára, mely

elraktározza az &sszes diadalmas és kudarccal teli pillanatainkat, reményeinket, !rusztráci#inkat, !elháborodásunkat. Ezeket a tárolt emlékeket az a. gy használja !el,mint egy őrszem( minden bej&vő in!ormáci#t megvizsgál 0 bármit, amit csak látunk éshallunk 0 és !enyegetésként vagy kihasználhat# lehetőségként értékeli őket azáltal, hogy&sszepáros"tja a jelen t&rténéseit a mltbéli élményekből elraktározott mintákkal.6 pl $yson végzetes amygdala1rohama. 'z evolci# során az a. val#sz"n+leg arra használta a tárolt emléknyomokat, hogy atlélés szempontjáb#l olyan kulcs!ontosság kérdésekre találjon választ, mint( én vagyok az ő vacsorája, vagy ő az enyémA 'z ilyen kérdések megválaszolásához éber érzékekrevolt szükség, amelyek képesek voltak !elmérni a terepet, és azonnali, kész válasszal előrukkolni.

'z agy kr"zishelyzetekre adott válasza ma is az ősi stratégiát k&veti( éles"ti azérzékszerveket, megáll"tja a bonyolult gondolatmeneteket, és a térdre!le3hez hasonl#,automatikus választ vált ki. ' modern munkahelyi k&rülményekben ennek persze tragikusk&vetkezménye lehet.

4mikor $orr #ennnk a h322

4 ve"zeke*"ek, vagy azok az *rzelmi nyom!"ok, melyek kihoznak #*ketr*"nk#/l,minig >a lehet/ legro""za## pillanat#an? tal!lnak r!nk- gy *rezzk. 4z egyie"tre""zhat!"ok nem ö""zea%nak, hanem &sszeszorz#dnak. &lyenkor azok a ki"e## vit!k,melyek !ltal!#an nem #ortan!nak ki minekt, hirtelenl elvi"elhetetlenl nyoma"zt%nak tnnek.4z, hogy ha m!r eleve $e"zltek vagyunk, egy ki"e## vita követezt*#en i" ki#orulunk,bikoémiai okokra vezethető vissza. 4mikor az amygala megnyoma az agyri"zt%gom#!t, egy lavin!t int el, mely azzal kez/ik, hogy kiv!la"zt%ik a H hormon, *" v*gerem*nyk*nt "tre""zhormonok tömkelege, $/leg kortizol termel/ik.4"tre""z alatt kiv!la"ztott hormonok egyetlen, >"" vagy $u""? tpu"( önt*"meghozatal!hoz elegen/ek, !m ha m!r egy"zer kiv!la"zt%tak, %r!kon kere"ztl ate"tnk#en maranak, *" ezt követ/en minen v*"zterhe" incien" (a## hormonaaggalnöveli a m!r megl*v/ "zintet. 5z a $elhalmoz%!" igen *rz*kenny* te"zi az amygal!t+k*"z a legki"e## provok!ci%ra i" hvel vagy p!nikkal reag!lni.4 "tre""z-hormonok a v*r!ram#a i" #ekerlnek. 4mikor a "zvver*" $elgyor"ul, a v*r azagy maga"a## ren kognitv központai#%l m!" 9 a v*"zhelyzetekre val% reakci%"zempont!#%l $onto"a## 9 terletekre !ramlik. 4 v*rcukor"zint megugrik, a kev*"#*"zk"*ge" mkö*"ek lela""ulnak, *" a "zvver*" emelkeni kez, hogy $elk*"zt"e ate"tet a menekl*"re vagy a kzelemre. 4 kortizolnak az agyra gyakorlot !ltal!no"hat!"a a primitv t(l*l/ "trat*giav*grehat!"!t "zolg!la+ az *rz*k"zervek *le"t*"*t, az agyh!tt*r#e "zort!"!t, a %l #egyakorolt v!la"zok kivitelez*"*t 9 legyen az völtöz*" vagy p!nik"zer megerme*".



4 kortizol a munkamem%ri!t%l 9 az intellektust#l 9 lopa el az energi!t, *" az *rz*kek $el*tov!##ta azt. 4mikor maga" a kortizol"zint, az em#erek tö## hi#!t v*tenek,zavarta##ak, *" nem k*pe"ek %l eml*kezni 9 m*g olya"mire "em, amit *pp az im*ntolva"tak. n.n. emotivit!"1. &rrelev!n" gonolatok zavar!k meg /ket, *" neheze##* v!lik az in$orm!ci%$elolgoz!".

Ha a "tre""z maraan%v! v!lik, az erem*ny a ki*g*", vagy ami enn*l i" ro""za##+ akortizol *" a kapc"ol%% "tre""z-hormonok to:iku" "zintet *rnek el, megm*rgezve *"elpu"zttva az ieg"eteket. Ha a"tre""z *letnk t(lnyom% r*"z*#en $ennmara, azrom#ola *" ö""zez"ugorta a hippokampu"zt, az eml*kez*" központ!t. 4 $enntartottnyom!"nak tart%"an #utt% hat!"a van.

Ner"ze a "tre""z aott olog+ gyakran lehetelen kikerlni azokat az em#ereket vagyhelyzeteket, amelyek vagy akik nyoma"ztanak #ennnket.Nl. a "za#!ytalan i/közönk*nt *rkez/ zenetek $olyamato" reag!l!"ra k*ny"zertik azem#ereket, minez a koncentrál#készségre lévén zavar# hatással( egyre nehezebbé téve aaz eredeti !eladatra val# teljes oda!igyelést. 4z zenet!raat v*gl kr%niku"

zavaroott"!got okoz.4 kl"/ "trat*gi!k pl. egyik m*rnök $lhallgat%t te"z, " gy el*ri, hogy munkat!r"ai nemzaklat!k a munkai/ alatt koncentr!l!"!#an1. 4 ha"onl% m%"zerek #izonyo" m*rt*kighat!"o"ak lehetnek, -m #el"/ $orr!"ainkra i" "zk"*gnk van ahhoz, hogy kezelni tuuk az *rzelmeket, amelyeket a "tre""z v!lt ki #el/lnk n.n. illetve az ereeti $elaatra val%oa$igyel*"t g!tl% t*nyez/k lereuk!l!"!ra1

4 >meg!llt%? ieg"etek

4 pre$ront!li" le#enyek norm!li" e"et#en korl!tok között tart!k az amygala "rget/ elz*"eit, *" az a##%l *rkez/ nyers impulzusokra alapul% önt*"eket korrig!l!k. 5zek ameg!llt% !ramkörök #izto"t!k a p!nikra halamo" amygal!t arr%l, hogy nem vagyunk val%!#an ve"z*ly#en, *" egy kev*"#* k*t"*g#ee"ett reakci% i" megte"zi.7gy tnik, hogy amikor valaki t(l"!go"an impulz a hi#a a pre$ront!li" le#enyek g!tl%$unkci%!#an van, *" nem az amygal!#an 9 az ilyen em#erekn*l nem az a #a, hogyt(l"!go"an hirtelen c"elek"zenek, hanem az, hogy k*ptelenek a##ahygani, amitelkezenek.4 amygala k*pe" v*"zhelyzet#en a pre$ront!li" le#enyek zeneteit mpk törtr*"ze alatt$ell#r!lni. 4 pre$ront!li" le#enyek azon#an nem k*pe"ek gyor"an *" közvetlenl$ell#r!lni a az a. 9t. 5 helyett a pre$ront!li" le#enyek egy "or g!tl% ieg"ettelrenelkeznek, amelyek meg!llthat!k az a. !ltal k*t"*g#ee"etten klött zeneteket.4 rugalma" em#erek gyor"an kiheverik a "tre""zt, mert a pre$ront!li" le#enyeik mpk alattmegnyugtatt!k az amygal!ukat, *" ez!ltal /ket magukat i". 4z *rz*kenye## em#erekn*lazon#an az a. aktivit!"a emelkeett, *" a $e"zlt"*gk c"ak tö## perccel a "tre""ze"helyzet v*ge ut!n m(lik el. ' rugalmas emberek már a stressz1helyzet k&zben elkezdték gátolni a !eszültségüket.

Ez a pre!rontális lebenyek és a. k&z&tti gátl# áramk&r áll sok &nszabályozásra épülő kompetencia, !őleg a stressz alatti &nk&ntroll és a változáshoz val# alkalmazkodáshátterében.



Ez ut#bbi kettő teszi lehetővé, hogy a munkahely egzisztenciális veszélyei 0 kr"zis,bizonytalanság, változ# kih"vások 0 k&zepette is nyugodtak maradjunk.

4 pre$ront!li" le#enyek azon k*pe""*ge, hogy g!tolni tu!k az amygal!#%l *rkez/ iegizeneteket, "egt meg/rizni a ti"zta gonolko!"t *" a zavartalan c"elekv*"t.

D""ze"zeettnek marani a $e"zlt"*gkelt/ helyzetek#en.32C gumicukor te"zt- azonnal megehetik, e ha v!rnak picit, kett/t kaphatnak.4kik azazonnali av*"t v!la"ztott!k, val%"zn##en roppantak ö""ze "tre""z alatt, gyakra##anlettek iege"ek, kev*"#* voltak k*pe"ek ho""z( t!v( c*laik el*r*"e *rek*#en ellen!llniaz azonnali k"*rt*"nek.

4z amygala, mint impulzu"aink $orr!"a, egy#en a $igyelemelterel*" központa i". 4 pre$ront!li" le#enyek peig az aktu!li" in$orm!ci%ra val% oa$igyel*"t "egtik.;in*l ink!## lekötnek minket az *rzelmi töltet gonolatok, ann!l keve"e##kapacit!"unk mara a munkamem%ri!nk "z!m!ra. 4 munkahelyeken az impulzivitás és a

k&nny+ megzavarhat#ság ára a megromlott tanulási és alkalmazkodási képesség.4z *rzelmek "za#!lyoz!"a, az *rzelmi önkontroll $ogalma nem az *rzelmek, "pontaneit!"megtaga!"!t vagy el$ot!"!t elenti. 5z a #e!llt%!" ink!## azt mutata, hogy az*rzelmek tekintet*#en a munkahely mennyire "peci!li" e"et, "zinte klön >kult(ra?, amelyklön#özik az *let m!" terleteit/l. Bar!taink *" c"al!unk meghitt kör*#en kinthetk lelknket, *" ez gy i" van ren*n. 4 munkahelyen azon#an az *rzelmekre eg*"zen m!""za#!lyok vonatkoznak. 5zek a következ/k+

- önköntroll+ a zavar% *rzelmek *" impulzu"ok kor!#an tart!"a- meg#zhat%"!g+ /"zinte"*g *" #ec"lete""*g- lelkii"merete""*g+ "zavahihet/"*g, a kötelezett"*ggel "zem#eni $elel/""*gv!llal!"- alkalmazko!"+ rugalma""!g a v!ltoz!"ok *" ( kihv!"ok kezel*"*#en- innov!ci%+ nyitott"!g az ( ötletek *" ( in$orm!ci% ir!nt

Önkontroll:1&2

6kik ezzel akompetenciá$al rendelkeznek+ azok:- %l kezelik az impulzv *" "tre""zkelt/ *rzelmeiket- em#erpr%#!l% pillanatok#an i" ö""ze"zeettek, erl!t%k *" renthetetlenek

maranak - nyom!" alatt i" k*pe"ek ti"zt!n gonolkoni *" ö""zponto"tani

4z /röng/t egy c"oport tagai közl egy em#er tua megnyugtatni. ;i !ltal4mit ez az egy em#er mon, az l*nyeg*#en nem t*r el att%l, amit a tö##iek igyekeztek elmonani. @e renthetetlen"*ge lehet/v* tette, hogy o##an mona el ugyanazt, hogytov!##ra i" ti"zt!n tuon gonolkozni, ahelyett, hogy mag!val ragan! a "zorong!".Ai"elke*"e term*"zete"en maga i" r*"ze volt az zenetenek + azt $eezte ki, hogy a"z%!raat nem $*lemltette meg, nem zavarta ö""ze, "hogy ninc" klönö"e## ok arra, hogy #!rmin i" izgulon.



MMM5z a k*"z"*g tö##nyire nem *"zrevehet/, hi"zen az önköntroll legink!## az *rzelmi$eetlen"*g hi!nyak*nt elenik meg+ azt l!tuk, hogy valaki "tre""z alatt i" nyugot mara,vagy an*lkl tu egy ellen"*ge" em#errel #e"z*lni, hogy maga i" ingerltt* v!lna.

Dnkontrollra van "zk"*gnk az i/#eo"zt!"hoz i"+ hogy önmagunkat a napi i/rennk

#etart!"!ra k*ny"zert"k, *" ellen!llunk a "rg/"nek l!t"z%, !m val%!#an trivi!li"k*"ztet*"eknek, az i/poc"*kol!""al !r% örömök c"!#t!"!nak vagy zavar% t*nyez/knek.

MM 4 "zem*lye" $elel/""*g legmaga"a## "zint munkahelyi megnyilv!nul!"a "a!ttuat!llapotunk tele" kontrolla lehet.4 hangulatok er/tele" hat!"t gyakorolnak a gonolko!"ra, az eml*kez*"re *" az*rz*kel*"re. 4mikor m*rge"ek vagyunk, ingerl*keny"*gnk annyira eltorztat*lkez*"nket, hogy egy am(gy %inulat( megegz*" i" ellen"*ge"nek tnhet. 4nnak megaka!lyoz!"a, hogy hagnulataink eluralkoanak ratunk, kulc"$onto""!g( a hat*konymunka "zempont!#%l.

4zok, akik lego##an tu!k kezelni a "tre""zet, "a!t "tre""zol% technik!kkalrenelkeznek, amelyet "zk"*g e"et*n ha"zn!lni tunak. 5z a technika #!rmi lehet, ak!r egy $orr% $r/, te"mozg!", %ga vagy meit!ci%. Dnmag!#an az, hogy renelkeznk egyilyen rela:!ci%" m%"zerrel, m*g nem elenti azt, hogy i/r/l i/re nem le"znk zaklatottak vagy iege"ek.m a ren"zere", napi rela:!ci% megnövelheti az amygala ingek"zö#*t, amit/l c"ökkenaz *rz*keny"*ge. 5z az iegren"zeri vi""zahat!" el/"egti, hogy gyor"a##an kiheverk az amygala-rohamokat, *" c"ökkenti az azokra val% halamo""!gunkat. 4 v*gerem*nyaz, hogy ritk!##an le"znk *rz*kenyek a "tre""zre, *" a nyugtalanul töltött i/"zakok i"rövilnek.

4 tehetetlen"*g *rz*"e 36)

;unkahelyi kon$liktu"ok miatt azok v!ltak kev*"#* hö""*. @epre""zi%""! vagyizgatott!, akik nagyo## kontrollal renelkeztek "a!t *letk e"em*nyei $elett. 4zok, akik kev*"#* *rzik magukat nyereg#en, !ltal!#an halamo"ak ki#orulni, vagy ak!r otthagynimunk!ukat. 'zoknak, akik gy érzik, kevés belesz#lásuk van abba, hogyan és kivel dolgozzanak,illetve kevés be!olyásunk a munkahelyi k&rülményekre és a !eszültségkeltő tényezőkre9BC1kal nagyobb az esélyük a sz"vkoszorér1megbetegedésekre, mint azoknak, akik rugalmasabb munkahelyi k&rülmények k&z&tt dolgoznak.5z*rt van az, hogy az ö""ze" munkahelyi kapc"olatunk közl a $/nöknkkel vagy m!"$elette"nkkel val% vi"zonyunk van a legnagyo## hat!""al az *rzelmi *" $izikaieg*"z"*gnkre. 'zok a leghajlamosabbak bármilyen megbetegedésre, akik a társasviszonyaikban a legt&bb !eszültséget élték át. Egy nehéz, magányos nap az irodában nem jelentett akkora gondot, ám a !őn&kkel val# álland# nézeteltérés elegendő stresszt okozott ahhoz, hogy lecs&kkentse az immunrendszer ellenáll# képességét.4z agyat *" a te"tet ö""zeköt/ 9 vagyi" a ment!li" !llapotainkat a $izikai eg*"z"*gnkkelö""zekapc"ol% 9 anat%miai kapc"olatok közl az *rzelmi központok !t""z!k aleg$onto"a## "zerepet. 5zek renelkeznek a legkitereette## h!l%zattal min a



kariova"zkul!ri"-, min az immunren"zernk $el*. 5zek a #iol%giai kapc"olatok anak magyar!zatot arra, hogy a lehangol% *rz*"ek "zomor("!g, $ru"ztr!ci%, h, $e"zlt"*g,aggoalom1 mi*rt upl!zz!k meg annak a lehet/"*g*t, hogy egy am(gy i""zv#eteg"*ggel *l/ "zem*ly "zv*nek v*rell!t!"a, a $enti *rz*"ek !t*l*"*t követ/en m*g%r!kkal k*"/## i" v*"ze"en lec"ökken. ha a "zritmu" t(l $el$okozott, t(l kev*" o:ig*n ut

el a "zvizmokhoz1Hogyan t*rl meg az *ntuato""!g

4z *ntuato""!g leg$onto"a##, legki$izet//## olala a stressz kezelésében mutatkozik meg. 4lapo" oa$igyel*" n*lkl nem vagyunk tuat!#an, val%!#an mekkora "tre""zel !r a munkahelyi *letnk.

3. ;!r annak i" vö" hat!"ai lehetnek, ha tudatos"tjuk a rejtett érzelmeinket . pl.napl%vezet*" 9 hozz!"egt az *rt*"*hez annak, amin *pp kere"ztlmennek, teh!t atuato"t!"hoz1 ;in*l hamara## tuato"tuk a negatv *rzelmeinket, ann!lhamara## "za#aulunk meg a ro""z hangulatt%l.

4 >#e$el* ro##an!" pro#l*m!a?- *rzelmek el$ot!"a *" ennek h!tr!nyai+ a #e$elero##an%k gaykran "emmit nem te"znek a helyzetk val%i o##t!"a *rek*#en. =emmutat!k ki, mennyire zavar!k /ket *rzelmi pro#l*m!ik, *" *pp(gy "zenvenek azoknak következm*nyeit/l+ $e$!!"okt%l, iege"ke*"ekt/l, önmarcangol!"t%l. ivel ugyanazoknak a kockázatoknak vannak kitéve, mint a ki!ele robban#k, ezért nekik is ugyngy meg kell tanulniuk kezelni a saját lrzelmi reakci#jukat a distresszre.

4mikor mköik az önkontroll

4mikor "zemt/l "zem#e tal!luk magunkat valakivel, aki *pp az amygal!a ir!nyt!"aalatt !ll, megn/ annak lehet/"*ge, hogy az el"/ "zem*lyt i" mag!val ragaa azamygal!a, " akkor ez a tal!lkoz!" er/"zak#a torkollik.Sokan k"zkönek, hogy valamik*pp vissza!ogják magukat a tiszteletlenségre adand#&szt&n&s választ#l. *áadásul ezeket a helyzeteketők nem &res !enyegetésként élik meg,hanem annak jeleként, hogy a másik !él kerülhet valami olyan !ülénybe, ami viszont a saját életükre nézve is k&zvetlen veszélyt jelenthet.ltal!#an amikor valaki meg"*rt, a "zervezet reag!lni akar. @e ilyenkor ott van egy hanga $e#en, ami azt mona, nem éri meg, ha kezet emelsz erre az emberre, vesz"tesz.Fel kell k*"ztennk magunkat arra, hogy m*rlegelk, milyen m*rt*k k*ny"zert/ er/az, amely val%#an "zk"*ge". 4 $enyegt*", a $izikai meg$*lemlt*" vagy a $egyver ha"zn!lata a legutol"%k*mt $elmerl/ lehet/"*gek köz* tartozik, mivel ezek minegyikenagy val%"zn"*ggel amygala-rohamot v!lt ki4 legkiemelke/##ek *lnek a lehet/ legkeve"e## er/"zakkal+ a la#ili" em#ereketnyugotan közeltett*k meg, *" "ikerrel tut!k le$egyverezni /ket.4zoknak torkollik a legkeve"e## int*zke*"e er/"zak#a, aki nyugot hangot tutak megtni akkor i", amikor $elhöött em#erekkel kerltek "zem#e.

4W 5LA, HEGX 4 NEAEJ&Y 5LL5=É5 =XZGE@Q4J ;44@TZ=J,;&=@5=J&5 ÉAÉ=X5S, 4J& 4 ;Z=JT4 SE= 5=@SW55S5=Q4LLJEW&J W4JL4QEQQ, &@5G5SQV 5;B55JJ5L. 4WEJ Q5LT5SQ5=5J



4 L5GTEBB4=, 4J&J 4 JL&5=S SW5;ÉLXOJ 5LL5= &=XZLY Q;4@SQ&S =XZGE@Q4= FEG4@TJ.

ugalma""!g+ hogyan $ort"uk a ha"znunkra a "tre""zt

>Szv%""!g?+ l*nyege, hogy a "tre""z helyzet#en i" elkötelezettek maraunk, >nyereg#en*rezzk magunkat?, *" inkább kih"vást érzünk az ilyen helyzetekben, semmint !enyegetést.4kik*reke"nek tal!l!k a munk!ukat, akik a változást !ejlődési lehetőséként, és nemvalami gy+l&letes dolgoként élik meg , "okkal o##an vi"elik a "tre""zel !r%$izikaiig*ny#ev*telt , *" rirk!##an i" #eteg"zenek meg a "tre""zt/l.4 meg$elel/ *rzelmi er/$orr!"ok "egt"*g*vel a $enyeget*"t i" kihv!"k*nt lehet $el$ogni,amely*rt ak!r m*g lelke"eni i" lehet.Bizonyo" *rtelem#en teh!t k*t$*le "tre""z l*tezik+ % *" ro""z, *" ennek meg$elel/en k*telklönlt #iol%giai ren"zer.L*tezik egy kiegyen"(lyozott !llapot i", amikor a "zimpatiku" iegren"zer olgozik,gonolko!"i *" c"elekv*"i k*pe""*geink i" optim!li"ak. 5z a c"(c"tele"tm*ny titka.

egb"zhat#ság és lelkiismeretesség( becsületesség és a szmélyes teljes"tményünkért val# !elelősség vállalása DF

'zok, akik ezzel a kompetenciával rendelkeznek(- etikusan cselekszenek, és gyan !elett állnak - bizalmat gerjesztenek hitelességük révén- beismerik saját hibáikat és ny"ltan szembeszegülnek mások etikátlan

cselekedeteivel - határozott, elvi alapokon nyugv# álláspontot képviselnek, még akkor is, ha ezek a

nézetek népszer+tlenek - elvégzik, amit vállaltak, és megtartják "géreteiket - !elelősnek tartják magukat a tetteikért - munkájuk során szervezettek és k&rültekintők

4 hitele""*g alapa a #ec"lete""*g. 4 legkiv!l%##aktu!k+ a munkahelyi meg#zhat%"!gazt elenti, hogy nyltan megvalluk az *rt*keinket, elveinekt, "z!n*kainkat *"*rz*"einket, *" ennek meg$elel/en vi"elkenk. 5mellett "zem#e mernk n*zni ahi#!inkkal, *" m!"okat i" "zem#e"tnk t*ve*"eikkel.4 #ec"lete" olgoz%k /"zint*k, m*g az *rzelmeinekt illet/en i", kimon!k, pl, hogy>kic"it iege"ek emiatt? 9 *" ez elent/"en hozz!!rul a hitele""*gkhöz. Ezzel szemben azok, akik sohasem ismerik be hibáikat vagy t&kéletlenségüket, vagy akik !olyamatosan csak áradoznak &nmagukr#l, aláássák a szavahihetőségüket. ' becsületes 0 a ny"lt, tisztességes, kiszám"that# viselkedés 0 minden !oglalkozásnál eltétele a kivál#ságnak. 'ki !ontos in!ormáci#kat hallgat el, megszegi az "géreteit, vagynem tarja be, amit elvállalt, aláássa a vele szemben élő bizalmat, amely nélkül pedig nemtud jabb üzleteket csinálni. Ebben a munkak&rben, eltérően pl. a pénzügytől, ahol a helyzet inkább !ehér1!ekete, ezviszont az a terület, ahol mások adott szavára kell ép"tened, "gy a megb"zhat#ság válik aleg!ontosabb jellemvonássá.



>=*h!ny em#er#en az a t*ve" #enyom!" alakult ki, hogy az zleti "iker m!"ok #ec"ap!"!n m(lik, vagy azon, hogy r!k*ny"zert"k az em#ereket olyan term*kek megv!"!rl!"!ra, amire val%!#an ninc" i" "zk"*gk. Ez r&vid távon gyüm&lcs&ző lehet,ám hossz távon aláásná az üzletet. )okkal sikeresebb lehetsz, ha a cselekedeteid &sszhangban vannak személyes értékeiddel.

4z zlet az zlet 388

Tog"*rt*", etik!tlan munkahelyi, zleti el!r!"ok között erkölc"i, #izalmi "z#!lyok meg"zeg*"ei+- m!"ok ötlete vagy munk!a alap!n / aratta le a #a#*rokat- "zerz/i vagy "zo$t[er-ogok meg"*rt*"e- hazavi"znek a c*g tulaon!t k*pez/ e"zközöket- aatmeghami"t!" okumentumok#an- $onto" gy#en hazuik $elette"*nek, vagy eltitkol $onto" in$orm!ci%kat el/le- a%#evall!"#an hami" aatokat tntet $el

4 legkiv!l%## olgoz%k, vezet/k #!tor"!g-kompeteci!a+ halan%k ki!llni gy$eleik *rek*#en, ak!r annak a c*gnek a nyom!"a ellen*re i", amelyn*l olgoznak. 4k!r zletive"zte"*gre i" k*"zek voltak, c"ak hogy az em#ereket helye" c"elekeetre ö"ztök*l*k.

&mpulzu"kontroll+ az *rzelmi $orr!"pont

Jiv!la"zt!"kor % ki"zrni azokat az em#ereket, akiknek alac"ony az önmegtart%ztat!"ik*pe""*ge akik nem k*pe"ek k*"leltetni v!gyaik azonnali #etele"t*"*t1.4zokat, akik nem k*pe"ek az önmegtart%ztat!"ra, (gy *rt*kelik, mint "kik kev*"ti"zteletet mutatnak t!r"aik *" vezet/ik ir!nt, k*ptelenek oa$igyelni a tan!c"okra *" #etartani az uta"t!"okat. 5zek a >!t*ko"ok? $öl*nye"en *" könnye*n kezelt*k ameg!llapo!"okat *" "zerz/*"eket, "*rt/ m%on #e"z*ltek az ellen$*llel, *"magamutogat%, n!rci"ztiku" nnepl*"#e keztek, amikor "ikerhez utottak. 4z ez/k azokat, akik a legnagyo## önmegtart%ztat!"r%l te"znek tan(#izony"!got,motiv!lta##aknak, tehet"*ge"e##eknek, o## vezet/nek *" kezelhet/##eknek *rt*kelt*k.

Lelkii"merete""*g+ a c"ene" er*ny

4 lelkii"merete""*g+ ponto""!g, a gono" munkav*gz*", az ön$egyelem, kötele""*gtuat.5zek az em#erek #etart!k a "z#!lyokat, "egt/k*"zek, *" oa$igyelnek a munkat!r"aikra,"egtenek eligazoni az (oncoknak, vagy (ra #eille"zkeni azoknak, akik kihagy!" ut!nt*rnek vi""za a munk!#a.&/#en *r #e a munk!#a, "o"em c"al a #eteg!llom!nnyal, *" minig elk*"zl hat!ri/re ateen/ivel.4 lelkii"merete""*g minen $ogllakoz!" e"et*#en alapvet/en "zk"*ge" a "ikere""*ghez.MM m emp!tia vagy t!r"a" k*"z"*gek hi!ny!#an a lelkii"merete""*g pro#l*m!khozvezethet. ;ivel a lelkii"merete" em#erek maga"ra !llt!k maguknak a m*rc*t, gyakran atö##ieket i" ehhez a m*rc*hez ha"onlt!k, *" gy t(l"!go"an hamar elt*lik /ket, ha nemkövetik ugyanazt a magatart!"t.



Ha a lelkii"merete""*g az elv!r!"oknak minen !ron val% meg$elel*" $orm!!t ölti, az akreativit!" r%v!"!ra mehet. 4 va ötletek *" a "pontaneit!" renkvl $onot". 4"ikere""*ghez e k*t t*nyez/ egyen"(ly!ra van "zk"*g+ kreativit!" n*lkl ninc" mv*"zet,e elegen/ lelkii"merete""*g n*lkl a mv*"z c"up!n !lmooz% 9 k*pzel/ere*nek nemle"z k*zzel$oghat% erem*nye.

&nnov!ci% *" alkalmazko!" 38

4kik ezzel a kompetenci!val renelkeznek+- ( ötleteket mertenek a legklön$*l*## $orr!"ok#%l- ereeti megol!"okat tal!lnaka pro#l*m!ra- ("zer ötleteik vannak - ereeti n*z/pont#%l tekintenek a olgokra, *" kock!zatv!llal% gonolko!"

ellemzi /ket- könnye*n meg#rk%znak tö## egyie $elaattal, k*pe"ek v!ltoztatni a teen/k

$onto""!gi "orren*n, *" görl*kenyen kezelik a nagy v!ltoz!"okat i"

- vi"elke*"ket *" "trat*gi!ikat gyor"an v!ltoz% körlm*nyekhez igazt!k - rugalma"ak a klön$*le tört*n*"ek megt*l*"*#en

4 kor!##an gy/zeelme" "trat*gi!k *rt*ke a v!ltoz% körlm*nyek miatt "emmiv*$o"zlik. Ha egy c*g nem el*gg* *l*nk, hogy (ragonola "trat*gi!!t *" megv!ltozzonaig, amg m*g van el*g iee *" l*p*"el/nye, akkor la""(el"orva!"ra vagy azonnalihal!lra van t*lve. 4z ilyen "or"$ort% pillanatok#an a $el"/vezet/k *rzelmik*pe""*gei kulc"$onto""!g(v! v!lnak, klönö"en a rugalmasságra val# képesség(tudjanak az j, !ájdalmas in!ormáci#val szembesülni anélkül, hogy tévtra vezetnék őket az &szt&n&s &nvédelmi reakci#k 6' gyors reagálásra val# képesség =*ha a $el"/vezet*" vak a $ogya"zt%k zl*"*nek v!ltoz!"!ra, *" t(l la""an m%o"ta ac*g marketing-"trat*gi!!t.- "egteni a c"apatot egy ilyen helyzet#en a##an, hogy meg!llapt"a a lehet"*ge"

pozitv $orgat%könyveket, amelyek "egt"*g*vel a c*gek % v*tell* v!ln!nak. =emhelye" ilyenkor meg/rizni a r*gi, eluta"t% hozz!!ll!"t, viz"g!lni, hogy mik lehetnek a h!tult/k. 5z a hozz!!ll!" megöli az zletet, nem peig l*trehozza.

Sok vezet/, tov!##!, nehezen alkalmazkoik ahhoz az ( ig*nyhez, hogy mego""za aönt*"hozatal $elel/""*g*t a olgoz%kkal.#ereknek /"r*gi elk*pzel*"eik vannak ahatalmor%l. 4z ( moell egyr*"zt $elhatalmazza az egy*nt, hogy maga hozzonönt*"eket, m!"r*"zt a $elel/""*get ego"zta az ge*"z hierrchi!#an, *" ez!ltal közele##vi"zi az gy$*lhez.\gy alapvet/ kompetencia az alkalmazko!"+ aki k*pe" erre, $*lre tua tenni r*gihozz!!ll!"!t, hogy ez!ltal alkalmazkoni tuanak.5nnek el/$elt*tele a rugalma""!g+ hogy ugyanannak a helyzetnem tö##$*lemegközelt*"i m%!t i" *pe"ek legynk $igyelem#e venni. Ez pedig egy érzelmiképesség !üggvénye( azé, hogy j#l t+rjük a bizonytalanságot és a váratlan dolgok k&zepette is megőrizzük nyugalmunkat.

4z (t%k



4zok, akiknek ninc" *rz*kk az (t!"hoz, !ltal!#an nem l!t!k "z ö""zk*pet, *"elve"znek a r*"zletek#en, ez*rt la""an kzenek meg a pro#l*m!kkal. 'zok, akik nemt+rik j#l a kockázatokat, azok kritikusak és elutas"t#k. ivel védekezők és gyanakv#k,álland#an kignyolhatják vagy alááshatják az j &tleteket.

4 kreatv elme term*"zet*n*l $ogva kic"it renetlen.

4z (t!" r*gi *" ( paraigm!i

5gy (t% c"elekeet egy"zerre kognitv *" *rzelmi. 4 kreativit!"hoz olyan *rzelmikompetenci!k "zk"*ge"ek, mint+ a kitart!", az ön#izalom, a kezem*nyez/k*"z"*g, ameggy/z*" k*pe""*ge. ] egy "or ön"za#!lyoz% kompetenci!ra i" "zk"*g van, amelyek lehet/v* te"zik, hogy legyőzzük az érzelmek okozta belső korlátokat( érzelmihullámzások, depresszi#t#l a !eldobottságig, a levertségtől a lelkesedésig, a zavarodottságt#l az elmélyült koncentrálásig .Tule"- Henri Noincar* + 4 kreatv gonolko!" n*gy "zinte" moelle+

3. 5l"/ l*p*"+ az el/k*"zt*" 9#elevetk magunkat a pro#l*m!#a, rengeteg aatot *"

in$orm!ci%t gytnk. 4z e"etek tö##"*g*#en ez a "zint $ru"ztr!l% z"!kutc!nak tnik+ rengeteg lehet/"*g!ll el/ttnk, e nem l!tuk az ö""zk*pet.2. 4 m!"oik l*p*" "or!n K inku#!ci% K a pro#l*m!val kapc"olato" in$orm!ci%k *" a

$elmerl/ megol!"i lehet/"*gek egy$ata ment!li" h!tt*r!llapot r*"z*t k*pezik.&lyenkor "za#a!ra engek az elm*nket+ !lmoozunk, "za#aon a""zoci!lunk,ötleteket gy!rtunk, minen$*le tuato" kontroll n*lkl

6. =*mi "zerenc"*vel elön a harmaik l*p*", a #el!t!" vagy illumin!ci% 9 amelyetlegink!## az >ahaM? *lm*nnyel lehet ellemezni 4z ilyen pillanatok izgalommal *"emelkeett"*ggel töltenek el. m a #el!t!" m*g nem el*g"*ge"+ a munka vil!gatele van g*rete", !m "oha meg nem val%"tott ötletekkel.

8. Jiolgoz!", az ötlet megval%"t!"a. 5z makac" kitart!"t ig*nyel, mivelellen!ll!"on, aka!lyokon, pr%#at*teleken *" kuarcokon kell !tutnunk, amelyek "zinte minen (t!" vele!r%i.

Hatalma" klön#"*g van az igazi $eltal!l% 9aki t*nyleg l*trehoz valamit 9 *" a között, akic"ak !lmoozik r%la. 4zok az eme#rek, aki v*ghez i" vi"zik, teh!t meg i" val%"t!k ötleteiket, !ltal!#an maga" *rzelmi intelligencia"zinttel renelkeznek. Bel!t!k, hogy"ok$*le, *"tö##nyire em#eri 9 ö""zetev/ "zk"*ge" ahhoz, hogy valami ( /ön l*tre.Jommunik!lni kell az em#erekkel, meg kell gy/zni /ket, pro#l*m!kat kell velk egyttmegolani, egy"z%val+ egytt kell mköni velk.Ha meg akar"z val%"tani egy ( ötletet, #!tor"!gra van "zk"*ge. É" nemc"ak #!tornak,hanem zletem#ernek i" kell lenne.;a a $eltal!l!" paraigm!a v!ltozik. 5gyre ink!## az egyttmkö*" v!lik meghat!roz%v! az egy*ni tele"tm*nnyel "zem#en. Szövet"*gekre *" egyttmkö*"imeg!llapo!"okra van "zk"*g ahhoz, hogy ezeket az ötleteket megval%"t"uk.

Égi hrnökök *" a v*gt*let hangai

4z ( ötletek nagyon tör*kenyek, *" könnyen tönkreteheti /ket a kritika. 4zok a vezet/k,akik kreatv c"apattal olgoznak, "egthetik az ( kezem*nyez*"ek megval%"ul!"!taz!ltal, hogy megv*ik em#ereiket a t/l kem*ny *" t(l korai kritik!t%l.



Aan egy !llan% alap"za#!ly+ #!rmikor, amikor valaki egy (, kreatv ötlettel !ll el/, azel"/k*nt hozz!"z%l em#ernek (.n. *gi hrnöknek kell lennie, vagyi" olyannak, aki $elt*teln*lkl t!mogata *" megv*i. "ak ezt követ/en hallgathatuk meg az elkerlhetetlenkritik!t, amely egy*#k*nt c"r!!#an $otan! el az ötletet.

4 kreatv ötletek ha"zno"t!"a nem c"ak annyit elent, hogy ( olgokat tal!lunk ki,hanem azt i", hogy kiv!la"ztuk közlk a lego##akat, amelyekre k*"/## *pteni lehet.4milyen leke"ert/ lehet a k*tke*", *pp olyan r*me" a k&z&mb&sség i".4kreativit!" n*gy /"ellen"*ge a következ/+

- Q(lzott ellen/rz*"+ ha !llan%an a olgoz%k nyak!n l%g a vezet*", *" $olyamato"an$igyeli /ket. 5z meg"znteti a "za#a"!g *rz*"*t, amely "zk"*ge" a kreatvgonolko!"hoz

- llan% *rt*kel*"+ t(l korai, vagy t(lzottan er/" kritika. 4 kreav ötletekhez"zk"*g van a kritik!ra, hi"zen nem minen ötlet egy$orm!n %, *" m*g azg*rete"e##ek i" tov!## $ele"zthet/k a "egt/k*"z kritika !ltal. @e az !llan%*rt*kel*" a v!rttal ellent*te" hat!"t $ethet ki+ a olgoz%k m!r el/re azzal

$oglalkoznak, hogy meg $og!k t*lni /ket.- Q(lzott kontroll+ ha a olgoz%k minen egye" l*p*"*t meghat!rozz!k, az a t(lzottellen/rz*"hez ha"onl%an a korl!toz!", az elnyom!" *rzet*t alakthata ki

- Szakaatlan hat!ri/k+ t(l"!go"an $e"ze" i/#eo"zt*"^$olyamato" p!nikhangulat.Bizonyo" "zint nyom!" motiv!l% lehet, a hat!ri/k *" az el/re kitzött c*lok peig a $igyelem ö""zponto"t!"!t i" "zolg!lhat!k. @e t(lzott alkalmaz!"uk elve"zi a olgoz%k term*keny "za#aie*t.

Jollektv kreativit!"+

4 kreatv, olgoz%kra #zott i/#eo"zt!" olyan "zervezetekn*l mköik, amelyek kev*"#*$orm!li"ak ninc"enek titulu"ok, egy*ni iro!k "t#1, a olgoz%k "z!m!ra tö##$*le, *"kev*"#* rögztett "zerepet te"znek lehet/v*, nagyo## auton%mi!t #izto"tanak "z!mukra,nylta##! te"zik az in$orm!ci%!raml!"t, *" el/"egtik a "okolal(, tö## terletet !t$og%c"apatok munk!!t.Jutat!" erem*nye+ az ötletgy!rt%k !ltal!#an egy "zk "zakterlethez *rtenek, *" a##anlelik örömket, ha elvont gonolatok#a merlhetnek. 5zenkvl egyel "zeretnek olgozni.5zzel ellent*t#en, akik az (t!"ok megval%"t!"!#an ele"kenek, ink!## a #e$oly!"ol!"*" a politikai tuato""!g ter*n emelkenek ki+ az ötlet apr%p*nzre v!lt!"!#an, at!mogat%k, "zövet"*ge"ek $elkutat!"!#an.;eg$elel/ "zak*rtelem kell az ("zer ötletek meg"zlet*"*hez. 5zeknek gyakorlatiha"zno"t!"!hoz a "zervezetet #eh!l%z% in$orm!ci%" ren"zer i"merete a önt/. 4zinnovatv "zervezetek arra törekenek, hogy em#ereik mink*t kompetenci!valrenelkezzenek.

6< Qeremt" meg az int*kokatM ;otiv!lM1



Legink!## az olyan v!ltoz!"ok ir!ny!#a mozulunk el, amelyek ille"zkenek *rt*keinkhez *" rem*nyeinkhez.

5l/z meg a vi""zac"("z!"tM

4z ( k*"z"*gek ki*pt*"e $okozato"an tört*nik, " e $olyamat teli"-tele vanmegtorpan!"okkal *" (rakez*"ekkel, mg az ( vi"elke*"m%ok m*g "zokatlanok *"i"meretlenek, " amikor a r*gi #erögz/*"ek m*g a maguk term*"zete""*g*vel törnek el/.4z ( vi"elke*"$orm!k n*ha gyeng*nek #izonyulnak az *let kihv!"aival "zem#en.&/lege" ki"ikl!"okra minig "z!mtani lehet. 5gy l*p*" vi""za$ele nem ugyanaz, mint atart%" vi""zac"("z!". 4z em#ereket m!r kezet#en *reme" $igyelmeztetni, hogyval%"znleg !t $ognak *lni neh*z napokat, amikor vi""zat*rnek haani "zok!"aikhoz.4 legro""za##, ha tele" kuarcnak tekintik a meg#ic"akl!"t, annak #izonyt*kak*nt, hogy ellemhi#!ikon "oha"em $ognak $ellkerekeni. 4z elc"("z!"t *rtelme" m%on tuuk $elha"zn!lni, hogy a##%l i" ha"zno" in$orm!ci%pz u""unk "a!t "*rl*keny"*gnkr/l "ha#itu"ainkr%l.

Aegyk azt a vezet/t, aki, ha kl"/ nyom!" al! kerl, vi""zat*r iktat%riku" vezet*"i"zok!"aihoz. ;egtnaulhata, hogy "anyar( helyzetek#en a "zrong!" tört*nete"en atekint*lyelv "tlu" $el* "oora. Ha $el tua i"merni az ilyen helyzeteket, $elk*"zthetimag!t, hogy m!"k*pp reag!lon. 7ragonolhata, mi a teen/ 9 p*l!ul "egt"*getk*rhet, ahelyett, hogy paranc"olna.5z e"*ly arra, hogy m*g nyoma"zt% "tre""z e"et*n i" o## v!la"zokra lelen.

Ha ponto"an v*gigkövetk azokat az e"em*nyeket, amelyek a vi""zae"*"t elintott!k,azokat a gonolatokat *" *rz*"eket, amelyek a vi""zae"*"t k"*rt*k, ha l!tuk a$*lrec"("z!" következm*nyeit, olyan tö##lethez utunk, ami !t"egthet a gyötrelme" pillanatokon.

4 vi""zaelz*"t a tele"tm*nyr/lM

@hroham#an "zenve/ em#er e"ete+ egyzetet k*"zt, mikor, milyen helyzetek#en *riutol a hroham, *" minez mennyit tart. ;iut!n vi""zae"*"t "zenve, elve"zti a hit*t, (gy*rzi, minen kor!##i er/$e"zt*"e hi!#aval% volt. ;ikor egyzet*t megviz"g!la, r! kell önnie, hogy az ut%##i k*t h%nap#an rohamai *"zrevehet/en ritkultak.4 vi""zaelz*" l*nyegi "zerepet tölt #e a v!ltoz!"#an. ;eer#en tart, ha tuuk, mik*ntc"in!luk a olgokat. Legelemi## $orm!!#an a vi""zaelz*" arr%l "z%l, hogy valaki*"zreve"zi, hogy egy #izonyo" k*pe""*gnket alkalmaztuk-e, ha igen, mennyire %l, *" ezttuata velnk.

B!tort" a gyakorlatotM 6CI

4z *rzelmi intelligencia nem gyarapthat% m!r%l holnapra, mert >az *rzelmi agy? a maga"zok!"ait c"ak hetek vagy h%napok alatt tua !t"zervezni. Egy másik hiba, hogy tl sok időt szánnak az érzelmi kompetenciákr#l val# csevgéssel, snem szánnak elegendő lehetőséget ennek kontrollált !eltételek k&z&tt val# gyakorlására.



4 gyakorlatoknak k*t"zer akkora hat!"a van a munka-tele"tm*nyre, mint a $ogalmi"zint $et!gt!"nak, iaktiku" el/a!"oknak. Sokkal hat*konya##, ha vi""zaelz*"megtant!"!ra "zimul!ci%" gyakorlatokat ha"zn!l"z, mintha elmonan! a hat*konyvi""zac"atol!" öt alapelv*t.;in*l ho""za## ieig olgoznak az em#ereka v!ltoz!"on, a v!ltoz!" ann!l maraan%##

le"z.Dnir!nytott tanul!"+ a tanul!" e $at!a #!rhol *" #!rmikor v*g#emehet.4z *let eg*"ze terepe lehet a v!ltoz!"nak. 4z *rzelmi kompetenci!k $ele"zt*"*re az *let aelego## o"zt!lyterem.

Gono"ko a t!mogat!"r%lM

4 mag!nakval% *" #e$el* $orul% alelnök, akit el/ "zeretn*nek l*ptetni, azzal a $elt*tellel,ha v!ltoztat #erögzött vi"elke*"*n+ gyakorta trelmetlen, harcia" *" iktat%riku".Segtenek neki #eazono"tani azokat a k*nye" pontokat, ahol halamo" elve"zteni azönuralm!t. ;egtant!k, mik*nt lehet ha"zn!t venni az önmag!hoz "z%l% #e"z*nek, amit

az atl*t!k i" ha"zn!lnak+ menetköz#en $elk*"ztik, eml*keztetik magukat+ >=emengeem, hogy ez megtört*nen, =em $ogom elve"zteni a trelmemet.?;utatnak neki egy technik!t arra, hogyan lehet kikapc"olni a haragot, ha azt *rzi, az kez #eköltözni te"t*#e+ te"t*nek ö""ze" izm!t meg kell $e"ztenie, ma hirtelen elengenie/ket. 5z egy egy"zer izom-rela:!ci%" met%u".?4kinek $orm!li" *rtelem#en ninc" mentora, megtehetik, hogy i/lege" tant%t tal!lanak maguknak+ minen olyan kapc"olat, ahol a m!"iknak tö## tapa"ztalat vagy nagyo##kompetenci!a van, alkalom a tanul!"ra.4 >#at!r"ia" ren"zerek?+ a##an !llaponak meg, hogy t!mogat!k egym!"t,ren"zere"en egytt e#*elnek, e"etenk*nt $elhv!k egym!"t. @i"kur!lhatnak #!rmely"zok!"ukr%l, ami meg akarnak v!ltoztatni, arr%l, hogy #izonyo" olgokt%l t(l"!go"an$*lnek, vagy t(lzottan tolako%nak *rzik "a!t moorukat. ;ego"zt!k egym!""alin$orm!ci%ukat, tan!c"okat anak egym!"nak vagy egytt "z%rakoznak.5 #at!r"ia" ren"zerek kölc"önö" t!ma"zt*kul "zolg!lnak. ;inez nagyon ha"zno"+ ha p*l!ul a partnere tua, hogy valaki azelevene#e akar ha"tani, $elhvhata a$igyelmeet, m*g miel/tt a tal!lkoz%ra inuln!l.

=y(t" moelltM

5gy ( magatart!"m% el"a!tt!"!#an tem*rek "egt"*get ny(that valaki, aki a"zk"*ge" kompetenci!r%l a lego## p*l!t aa+ ha valaki megte"te"t egy kompetenci!t,ezzel mintegy eleven o"zt!lytermet var!z"ol kör*nk. 'z érzelmi kompetencia tan"tásakor az üzenet maga a k&zeg( azok a trénerek, akik csupán beszélnek e kompetenciákr#l, de nincsenek azok birtokában, aláaknázzák tulajdonmondanival#jukat.Glyan trénerekre van szükségünk, akik maguk is megtestes"tik a kellő szociális és érzelmiképességeket.Ez az elv vezérel a trénerek kiválasztásában. ) hogy készségeik szintjét !enntartsuk, !olyamatos értékelést és visszajelzést adunk nekik ezekről a kompetenciákr#l. Ht kell hassa ez a kiképzést nyjt# csoport kult#ráját.



Iiselkedésünket általában a szervezetünknél ténykedő magasabb státusz emberekről mintázzuk 0 s ez azzal jár, hogy a rossz szokásaikat éppgy átvehetjük, mint akedvezőbbeket. 'kinek a !őn&ke !éktelen harag, aki okkal, ok nélkül leteremti azembereket, maga is hajlamos lesz arra, hogy a beosztottaival szemben kevesebbtoleranciát mutasson, nyersebb modort vegyen !el.

' szakadékok egy szervezet kinyilván"tott küldetése és értékei , illetve ak&z&tt, amival#jában végbemegy, olyankor a legkir"v#bbak, amikor a vezetők érzelmi kompetenciák terén olyanra buzd"tják a dolgoz#kat, amit azután a napi gyakorlat során egyáltalán nemtámogatnak. ' k&vetkezmény( olyan dolgoz#k, akik érzelmileg j#val ki!inomultabbak,mint amit a munkahelyük megk&vetel, vagy amit a szervezet méltányol. Egy szervezet nemcsak azzal seg"thet t&kéletes"teni tagjainak érzelmi kompetenciáit, hogyki!ejezetten erre szánt programokat ajánl, hanem azzal is, ha olyan légk&rt teremt,amelyben jutalmazzák, sőt ünneplik az e!!ajta &n!ejlődést.' változásra t&rekvés akkor aleghatásosabb, ha biztosnságérzetet nyjt# légk&rben val#sul meg. Egy szárnyait bontogat# készségnek a tényleges munkaszituáci#kban kell ki!ejeződnie,

hogy meg tudjon maradni. 2a nincs kapcsolat a tanulás és a munka realitása k&z&tt, atanultak el !ognak sorvadni. 'hogy a tréninghangulat elillan, lelkesedésünk, hogy ezután a tanultak szerint járjunk el,enyészni kezd. ' szervezet támogat# légk&re alapvető !eltétele annak, hogy a tréningbenelsaját"tott viselkedés!ormák ténylegesen megjelenjenek a munkahelyen.

$ermészetesen az az optimális, ha egy egész munkacsoport együttesen igyekszik megteremteni a támogat# légk&rt, mindenki, a vezető is 0 elk&telezi magát az -% !ejlesztése mellett, ha a visszajelzés és támogatás az értekezletek szerves részévé válik, skül&n idpt szánnak arra, hogy ki1ki hogyan áll az -kval kapcsolatos célkit+zéseivel.

' !elsővezetőkben tudatos"tani a humán készségek jelentőségét.

4z *rzelmileg $elett "zervezet 6<

4 "zervezet *letritmu"a

'mikor rik"t# kül&nbség van egy intézmény deklarált !unkci#ja és a tényleges val#ság k&z&tt, az érzelmek k&z&tt elkerülhetetlenül !elt+nik az én védelmét szolgál# cinizmus, aharag, vagy éppen a kétségbeesés. Egy érzelmi intelligenciával rendelkező szervezetnek !el kell számolnia minden eltérést a kiny"lván"tott és a tényleges értékek k&z&tt. 2atisztázott, hogy mik a szervezet értékei, milyen a szelleme és küldetése, az határozott &nbizalmat eredményez a testületi d&ntéhozatalban. ' szervezet jelmondatának érzelmi !unkci#ja van( megtestes"ti a j#r#l kialak"tott k&z&sérzést, ami lehetővé teszi, hogy átéljükA indaz, amiben együtt tevékenykedünk, értékes. Egy olyan válallaltnál dolgozni, amely a sikert emberi értékekkel méri, és nem csupán pro!ittal, erk&lcsi energiát ad. ' k&z&s értékek megismerése és megértése jelenti a szervezet szint+ &nismeretet . inden emberre jellemző az erények és gyengeségek egy sajátos mintázata 4s az is, hogyennek mennyire van tudatában5, s ugyanez igaz a szervezetekre is.



' szervezeti kompetenciák mintázata !eltérképezhető a hierarchia szintjeire, amunkacsoportokra. indamellett, elég kevés szervezet méri !el &nmagát ilyen m#don.Iajon hány vállalat van tisztában azzal, hogy a vezetők mellé!ogásai hol váltanak ki gy+l&letet és !élelmet a beosztottakban, vagy hogy az értékes"tők k&rében hol lelhetők !el

a vállalkoz# szellem !orrásai.)zámos szervezet véli gy, hogy ismerik mindezt a munkával val# megelégedettségre, azelk&telezettségekre és hasonl# jellemzőkre irányul# belső !elmérések alapján.

Nl. toporz*kol% gyermek---apa+ "enki nem halla, amg ilyen hangon #e"z*l"z?.

4 c"al!#an val% $elnöveke*"nk "or!n az ehhez ha"onl% interakci%k#an tanultuk meg a$igyelemre *" az *rzelmekre vonatkoz% "z!lyokat.5l"/ "za#!ly+ Aan, amit tuom!"ul ve"znk.;!"oik "za#!ly. 5zt valamik*ppen n*ven nevezzk.Harmaik "za#!ly+ Aan, amit nem ve"znk tuom!"ul.

=egyeik "za#!ly+ Ha nem vettk tuom!"ul, nem hvuk "ehogy.\gy megy ez a "zervezetekn*l i". 4 "zervezetek kollektv tapa"ztalatai#an 9 a közö"*rz*"ek *" egytte"en i"mert in$orm!ci%k vil!g!#an 9 l*tezik egy mez/, ami kimonatlanmara vagy c"ak mag!n#e"z*lget*"ek#en mon%ik ki1, " gy #elezuhan a##a a$eneketlen "zaka*k#a, amit a > "zervezet vak$olt!nak? neveznk.4 $igyelmetlen"*g e z%n!i lehet"*ge" ve"z*lyek retekhelyei.

4 "zervezet mint c"al!

4zok a "za#!lyok, amelyek mega!k, hogy mi az, amit a munkahelyi vi"zonyok közöttki$eezhetnk, *" mi az, amit nem, r*"zei a "zervezet !ltal kik*ny"zertett kimonatlan"zerz/*"nek. 5 "za#!lyokat ti"ztelet#en kell tartani ahhoz, hogy valaki a "zervezetic"al! taga legyen.. N*l!ul nem ve""zk *"zre, hogy a vezet/nk egy lepu"ztultalkoholi"ta, mo"t peig az*rt ve"ztegel itt, hogy a $el"/ vezet*"nek ne legyen (t!#an.&nk!## mi i" az a""zin"zten"*vel *rintkeznk aki az illet/ munk!!t val%#an elv*gzi1.4 $*lelem 9 nem minen ok n*lkl 9 c"enre inti az em#ereket. Gonolunk az*neke"maarak "or"!ra 9 /k azok, akik egy "zervezet#en nyltan kimon!k azok c"al!r"!gait. 5gy ezeket viz"g!l% kutat!" kimutatta, hogy ezeket az em#ereket o##!ranem a revan" vagy az ön*rv*nye"t*" motvumai vez*rlik, hanem olyan maga"a##ren*rt*kek, mint "zakm!uk etik!a, vagy a "zervezet kinylv!ntott klet*"e *" alapelveiir!nti h"*g. ;*gi", a legtö##en az int*zm*ny !lozat!v! le"znek 9 kir(g!k, zaklat!k vagy #eperelik /ket, ahelyett, hogy kö"zönetet monan!nak nekik.;eg#oc"!thatatlan #nt követnek el+ kimon!k azt, ami kimonhatatlan. 4 "zervezet#/lval% kizet*"k hallgat%lago" $igyelmeztet*" minenki m!" "z!m!ra+ >Qart" #e ac"al!r"!g !t*k"za#!lyait, nehogy te i" erre a "or"ra u"".?;in*l $onto"a##ak egy "zervezet hat*kony"!ga "zempont!#%l azok a k*r*"ek, amelyek meg$ogalmaz!"!t e c"al!r"!g letilta, ann!l nagyo## ve"z*ly#en van a "zervezet pu"zta$ennmara!"a.



=*ha #o""zant% t!r"a"!t*kokat !t"zanak a v!llalatokn!l+ hi!#a *rzik (gy a #eo"ztottak,hogy t(l "ok i/t $ec"*relnek ho""zaalma" #e"z!mol%kra, amelyek c"ak arra %k, hogy azelnök kev*re tegyenek. 4z elnök ha"onl%an, "emmi öröm*t nem leli c"ont"z!raz #e"z!mol%k vegighallgat!"!#an. ;*gi" (gy v*li, v*gig kell "zenveni ezt az eg*"zet, mertez!ltal a #eo"ztottak o##an elkötelez/nek a $elaat ir!nt. 806

4z zlet az zlet

4 #lazrt hozz!!ll!" a #eo"ztottak r*"z*r/l a kommunik!ci% v*"zterhe" hi!nyo""!gait elezte. =em *reztek $elel/""*get a t!r"a"!g ver"enyk*pe""*g*nek avt!"!*rt.4z ilyen pro#l*m!kat azzal lehet megel/zni, ha a #el"/ kommunik!ci% /"zint*##,nyitotta##. 5hhez olyan l*gkörre van "zk"*g, ahol meg#ec"lik az igaz"!got, legyen az #!rmennyire "zorong!"kelt/, " ahol egy k*r*" "zne *" $on!ka egyar!nt $igyelem#enr*"ze"l. 4z gyek e t*nylege" megvitat!"a azon#an c"ak akkor lehet"*ge", ha azem#erek *rzik, hogy "za#aon kimonhat!k, ami a lelkket nyoma, an*lkl, hogy ez*rt #ntet*" vagy meg"z*gyent*" !rna.

Ha a vezet/k nem teremtenek olyan l*gkört, amely#en az alkalmazottak #!trankimonhat!k az el/*rzeteiket, $eltehetik k*r*"eiket, hangot ahatnak a zavar#aet/t*nyeknek i", ezzel önmagukat "oor!k ve"z*ly#e.

4z *rzelmi "zempont#%l $elett "zervezet+ Figyelmezteti alkalmazott!t+ k*t$*le m%on*rheti el, hogy replön innen+

3. ha nem tele"ti norm!!t2. ha hazuik

Ha valaki in$orm!ci%t tart vi""za, klönö"k*pp, ha az zleti kuarcokr%l "z%lt, akkor nem i"mer km*letet. @e ha azonnal el/!ll a #aal, naygvonal(an kezelik. 5zzel olyankult(r!t teremt a $el"/vezet/, amely#en az em#erek /"zint*k voltak, " nyitottak maratak az igaz"!gra.

Jontra+ >4z igazmon!" erre$el* olyan magatart!",amivel eg*"zen #izto"an kinyromaga.?

4z *rzelmek meg$elel/ kezel*"e+

5gy "zervezet *letk*pe""*g*nek gyakorta $igyelmen kvl hagyott mutat%aleolva"hat% az ott olgoz%k *rzelmi !llapotai#%l. 4 m*lyen zal% *rzelmekre val%*rz*keny"*g a "zervezet "z!m!ra nem c"ek*ly konkr*t ha"zonnal !r.5gy "zervezet#en "oha nem mutatt!k ki *rz*"eiket. 4 munkat!r"ai "oha nemk*rezt*k meg, *l*g ö""ze"zeettnek *rzi-e mag!t a munk!hoz 4 következm*ny+ azillet/ aznap $igyelmetlen volt, *" #ale"etet okozott. Jierl, hogy a munkahelyen az*rzelmek mell/z*"*nek em#er*let#en m*rhet/ !ra van, az *rz*"eknek konzekvenci!ivannak, " ez c"akugyan "z!mt. =em kell $elt*tlenl lelki "ztriptzt c"in!lni a "zervezetek#/l, a munkahely nem*rz*keny"*g$ele"zt/ c"oport.



Sok v!llalaltn! az em#erek egyel maranak a "zomor("!gukkal, "*rtett"*geikkel,mag!nyukkal, a #ez!rult at%kkal, minazzal, amit nem lehet kimonani *"meghallgatni. =inc" m% ezeket megvitatni. 4zok az ratlan "za#!lyok, amelyek az*rzelmek val%"!g!t a "zervezetek#en a marg% "z*l*re "zort!k, azt "ugall!k, hogy az*rzelem nem "z!mt.5z a hi#a a pro#l*m!k kiapahatatlan $orr!"a+ innen ten*y"znek a

emoraliz!l% hat!rozatok, az alkot%k*pe""*g ellehetetlene*"e, a motiv!ci% hi!nya, ahami" elmonatok, az re" "zlogenek, a lelke"e*" *" energia n*lkli vezet*", a"pontaneit!" hely*t !tvev/ l*leköl/ ro#ot, a c"apat"zellem el"orva!"a, amkö*"k*ptelen munkac"oportok.

Ji*g*" Hi#!zta" az !lozatotM

80C itka az a "zervezet, amely $igyelem#e ve"zi az !ltala okozott "tre""zt. Sokkalgyakori##, hogy az !lozatot hi#!ztat!k.4 ki*g*" kla""ziku" tnetei+ cinizmu", kimerlt"*g, munka$elt*teleken val% #o""zakno!"1

.Hogyan nyomuk le a tele"tm*nyt

4z int*zm*nyek "okat tehetnek az*rt, hogy meg%v!k magukat *" alkalmazottaikat aki*g*" következm*nyeit/l. 4 olgoz%k emoraliz!l!"!nak *" elkevetlent*"*nek hat$*lem%a+

3. a munk!val val% t(lterhel*"2. az auton%mia hi!nya+ legyenek $elel/"ek a olgoz%k a munk!uk*rt, " ugyanakkor

alig legyen #ele"z%l!"uk a##a, mit *" hogyan c"in!lnak 6. a mikormenez"ment+ merev "za#!lyokkal aka!lyozza a olgoz%kat, olyankor i",

amikor /k tun!k o##an, mi lenne a teen/. 5z c"or#ta a $elel/""*gtuatot, arugalma""!got *" az (t!"ra val% halan%"!got. 4 olgoz%knak "z%l% zenet+ >4v!llalat "emmire "e #ec"li a k*pe"*geiteket.?

8. "zkö" utalmaz!"+). a kapc"olatok elve"zt*"e+ $okoz%% el"zigetelt"*g a munkahelyen. 4 "zem*lye"

kapc"olatok alkot!k az em#eri köt/anyagot. 4 kapc"olatok "z*t$org!c"ol%!"!valeleny*"zik a munkat!r"akkal val% közö""*g#/l $aka% öröm. 5lieene*"^ kon$liktu"ok t!ptalaa

I. igaz"!gtalan"!g+ egyenl/tlen"*gek az em#erekkel val% #!n!"m%#an4 m*lt!nytalan"!g "*rtett"*get "zl, legyen "z% a pana"zok elhanyagol!"air%l,vagy ahelyi politika önk*nye"*g*r/l. 4z egyene" #e"z* hi!nya c"ak tov!## t!pl!la a"*rtett"*get. 4z erem*ny cinizmu", eliegene*". 4z int*zm*ny klet*"e ir!ntilelke"e*" e*ve"zt*"e.<. *rt*kkon$liktu"ok+ 4 #eo"ztott elvei *" az int*zm*ny kv!nalmai közöttiö""ze$*rhetetlen"*g+ ha hazug"!gok#a "or%nak az alkalmazottak az*rt, hogy i/#enelk*"zlenek a munk*ukkal, ha machiavelli"ta taktik!kat kell alkalmazniuk, hogy$el"znen tuanak marani egy közeg#en, ennek erkölc"i *rz*kk l!ta k!r!t. 4z*rt*kv!la"zt!"aikkal ellent*te" $elaatok emoraliz!l!k a olgoz%kat, "megk*r/elezik a munk!uk #ec"let*t. Zgyanez a hat!"a azoknak a $ennkölt elmonatoknak, amelyekre a minennapi val%"!g r!c!$ol.



4 "zervezeti gyakorlat ezen el$aul!"ainak erem*nye kr%niku" kimerlt"*g, acinizmu", a motiv!ci%, a lelke"e*" *" a prouktivit!" c"ökken*"e.

;ilyen el/nyökkel !r egy "zervezet "z!m!ra a kollektv É& gyarapo!"a

833 4 munkakapc"olatokat m%o"t!k, nem peig a technol%gi!t vagy a $olyamat"trukt(r!!t. Hi!#aval% "truktur!li" megol!""al pr%#!lkozni olyan gon e"et*n, amival%!#an em#eri pro#l*ma.4 "ok vezet/ !ltal t(lzottan l!gy olognak v*lt megközelt*"i m%ok+ a nyitott"!g,/"zinte"*g, aka!lytalan kommunik!ci%.Sok "zervezetnek kult(r!a hagyom!nyo"an "zem el/l t*ve"zti az ilye"$ata *rt*keket,ehelyett hierarchiku" *" tekint*lyelv, alap$eltev*"e, hogy minent a $/nök tu alego##an, *" / hozza meg az ö""ze" l*nyege" önt*"t.Hogy a $e"zlt"*gkelt/ pro#l*m!kkal meg lehe""en kzeni, $el kell hagyni minenv*ekez/ elleg p!r#e"z* gyakrolat!"val.

4 c"oport-tal!lkoz%k hangnem*t gyakorta ellemz/ politikai gye"ke*" *" %po$!"ko!" ellemzi.

4zt viz"g!luk, nem harag"zik-e vagy neheztel-e valaki a v!llalatra, nem t!pl!l-eir!nta gylöletet. 4 t!r"a"!goknak *pp(gy megvan a maga "tlu"a, mint azegy*neknek. Ha "zemtelenek vagy alattomo"ak voltak alklamazottaikkal vagyzlet$eleikkel, e karmiku" a%""!gok vi""za $ognak c"apni r!uk, " k"*rteni $og!k /ket. ;in*l tö## em#ert haragtottak magukra inul!"kor, ann!l nagyo##val%"zn"*ggel le"z r*"zk perek#en, amikor m!r "ikere"ek le"znek.

>L!gy? ellemz/k 860+% közhagngulat, motiv!ci%, a ki#orul!"ok megc"appan!"a,tehet"*gek elve"zt*"*nek ritkul!"a.

Lehet-e *pteni a #ec"lete""*gre

>Bonu"? tev*keny"*gek+ megmutat!k, hogy öröme"t "zolg!lnak m!"okat. 7gy$elek "z!m!ra mi "em vonz%##, mint ha azt l!t!k, hogy c"(c""znvonal(tehet"*gek önzetlenl c"elek"zenek. Qaktik!a+ l!t"z%*ag ninc" marketing "trat*gi!a,"oha"em a $el hiret*"kete, munkat!r"ai nem "zve"en tnnek $el a n*p"zer"at%#an.

4 leg$/## #n

4 c*g *" em#erei közti vi"zony a loalit!"ra alap"zik+ha n*h!nyan gyeng*##entele"tenek, a t!r"a"!g megtarta /ket, " nem #oc"ta el az em#ereket.4z em#erek v*leke*"ei+ ez a ego## c*g, amit c"ak el tuokk*pzelni. T%l *rzem ittmagam. 4z em#erek itt #izton"!g#an vannak.4 #izton"!g*rzet megteremti a kötele""*gtuatot.4 le$/## #n itt a le#z"el*". 4 ren"zer c"ak akkor mköik, ha minannyian a t/lök telhet/ ma:imumot ny(t!k.



;ivel az em#erek az*rt c"atlakoznaka c*ghez, hogy ott i" maraanak, a t!r"a"!gc"al!ia" ellege "zinte kitapinthat%. Qu!k, hogy "ok *ven kere"ztl egytt $ognak olgozni, " ez*rt k*"zek az egym!" ir!nti kapc"olataik#a i/t *" energi!t $ektetni. 4zeme#erek itt maranak, mert "zeretik ezt a kult(r!t. 4mikor valame*yikk #eteg lett,naponta *rekl/nek !llapot!r%l. B!r a c*g c"(c"-"znvonalon tele"t, kult(r!a

egy!ltal!n nem #!torta a >munka-alkoholi"t!k? "zenve*ly*t, akiknek könyörteleni/#eo"zt!"a az *p c"al!i *letnek m*g a rem*ny*t i" lehetetlenn* te"zi.>Ha ma valaki azt mona, hogy a "iker minent meg*r neki, az ro""z v!la"znak "z!mt.4 c"al!ia" l*gkör r*"z#en a hatalmi vi"zonyok emokratiz!l!"!#%l ere. 4 v!llalatt*rk*pe ink!## h!l%zatra eml*keztet, "emmint hierarchi!ra.4z ( konzult!n" $elv*telekor a ,eg$/## "zempont annak "zem*lye" kvalit!"ai, "okkalkev*"#* "z!mt, hogy menniy öveelmet tu #ehozni az illet/ min!rt az el"/ napon.;inen partner, aki tal!lkozik a "z%#a öv/ konzult!n""al, 8 $/ imenzi%t ve"z$igyelem#e+ 4z el"/ ti"zt!n kognitv pro#l*mamegol% k*pe""*g, logiku"gonolko!", elemz/ k*pe""*g1. 4 m!"ik 6 azon#an az É&-val kapc"olato"+

- munkakapc"olatok ki*pt*"e+ legyen c"apat!t*ko", legyen ön#izalma, "tlu"a,*rz/ön a elenl*te, m!"ok emptaiku" meghallgat!"a, legyen *rett "zem*lyi"*g *"ti"zte""lge" em#er.

- Qegye a olg!t+ legyen ön!ll%, energiku", ne nyugoon aig, mg el nem *ri akitzött c*lt, legyen %zan t*let, $ggetlen, v!llakoz% "zellem, *l*nk k*pzel/er/, hora a z"e#*#en a vezet/i maar"all#otot.

- Szem*lye" meg$elel*"+ renelkezzen a #ar!t, a koll*ga, a partner ellegzete""*geivel, legyen /"zinte *" raga"zkoon az *rt*keihez, legyent!r"a"!gi, % humor és j# érzék+ a humorhoz, legyen szerény, éljen teljes életet,"okolal( *rekl/*", *rt"e meg a "zervezet mkö*"*t *" *rt*keit.

>;inen konzult!n""al lelök egy k*t%r!" #e"z*lget*"re, "zeretn*m tuni, mi a $onto""z!m!ra. Jár1e operábaA ilyen k&nyveket olvasA ik az értékeiA %&nnyen beadja1e aderekát, vag képes kiállni az igazáértA'z üzleti érdekeken tl személyes mot"vumaim isvannak ezekkel a kérdésekkel. <r&memet akarom lelni a munkámban. Glyanokkal akarok együtt dolgozni, akikkel sz"vesen elüld&gélek vacsora k&zben vagy hétvégken. Glyanemberekre van szükségem, akikben megb"zhatok. 'kiket tiszta sz"vből szeretek a napbármelyik #rájában.

W!r% gonolatok

4 v!llalat, mint "zervezet olyan, mint az *l/ "zervezet+ meg"zletik, $el/ik, *rett le"z *"elhal. 4 v!llalatok 2_6-a 80 !ven #ell meg"znik. 4 legink!## *letre val%k azon#anmegmaranak, " ehhez nem ki" m*rt*k#en !rul hozz! az É&. 4 $elett É& $okozza azellen!ll% k*pe""*get, meg/rzi az eg*"z"*get, *" el/"egti a növeke*"t a tuato""!g, azön"za#!lyoz!", a motiv!ci%, az emp!tia, a nylt kommunik!ci%1. 4 $eletlen É& "trat*giairövil!t!"1 "*rl*kenny* te"zi a "zervezetet, mint a legyenglt immunren"zer.4 munk!"okat *" vezet/ket egym!" ellen $ort% hierarchiku" ren"zereket la""ank*nt$elv!lt!k a h!l%zatok, a teamek, a manala-"zer h!l%zatoka "a!to" tulaono"i uttat!"ok, az !llan% munkahelyeket a c"epp$oly%" karrierek, " az egy"zer " minenkorra



el"a!ttott k*"z"*geket az eg*"z *leten !t tart% tanul!". 4z *lez// ver"eny#en a motiv!lt,kezem*nyez/, #el"/ k*ny"zer#/l !llan%an $el//, az aka!lyokat lekz/, optimi"taem#erek* a öv/. 4 munkat!r"akkal val% ö""zhang megteremt*"*#en $el*rt*kel/ik azemp!tia k*pe""*ge, a c"apatmunka, a kapc"olat*pt*", a #e$oly!"ol!", az egyttmkö*"k*"z"*ge.

Hogyan k*pezzk a $iatalokat, hogy meg!ll!k a helyket a öv/#en 9Fel kell "z!molniaz *rzelmi r!"-tuatlan"!got, akik peig m!r olgoznak, azoknak $ele"zteni kell az É&.4z É& legal!## annyira $onto" a gyerekeink "z!m!ra, mint a t!rgyi tu!", az i"kol!nak az*letre kell a gyerekeket $elk*"ztenie.Sok ilyen prigram l*tezik, melyek#/l azok a leghat*konya##ak, melyek a helyiközögazgat!", az i"kola, az zleti *let ö""ze$og!"!val igyekeznek a közö""*g egytte"Éi"zint*t növelni. hoe &"lna pl kezem*nyezte az i"kol!k, #örtönök, k%rh!zak, p"zichi!triai klinik!k, munkagyi központok É&-nak $ele"zt*"*t. Ha az i"kol!k nemk*pe"ek kialaktani a gyerekek#en ezeket az alapvet/ k*"z"*geket, akkor a v!llalatoknak k*"/## "okkal tö##e $og kerlni, hogy p%tol!k ezt a mula"zt!"t. 4z É& $ele"zt*"*re

ir!nyul% koncentr!lt törekv*" jobbá teheti a k&z&sségek életminőségét .4 "zervezetek "iker*nek kulc"!t egyre ink!## a >$ggetlen v!llakoz%v!? v!l%munkat!r"aik tehet"*ge, kreativit!"a elenti. 5z az*rt i" $onto", mert a dolgoz# ő magad&nti el, hogy a munkája során mit csináljon, nem valaki más mondja meg nekik. 'z auton#miához &náll#, megb"zhat#, lelkiismeretes dolgoz#kra van szükség, 'hogy adolgoz#k egyre inkább saját maguknak dolgoznak, és egyre kevésbé a vállalatnak, gyválik egyre !ontosabbá a kapcsolatok kiép"tésének képessége, az -. ' szabad ügyn&k&k elterjedése 6 hasonlatosak a szervezet immunrendszerének m+k&déséhez( a vándorl# sejtek !elismerik, hogy valahol szükség van rájuk, spontánm#don odagyülekeznek, szorosan koordinált tevékenységükkel megoldják a !eladatot,majd jra szétválnak szabad ügyn&k&kké. 4 "z%raoztat% ipar m!r ma i" gy mköik+>l!t"zat-"zervezetek? önnek l*tre egy-egyproekt "iker**rt, melynek tagai a proektv*gezt*velazonnal m!" l!t"zat-"zervezeteket igyekeznek kialaktani. 'z ilyen virtuálisteamek életképességét n&veli, ha t&bbnyire nem az vezeti, aki valamilyen ton1m#donelnyerte a menedzser c"met, hanem az, aki rendelkezik a sikerhez szükségestulajdonságokkal. Egyes vállalatok tudatosan is előkész"tik az ad1hoc csoportok kialakulását azáltal, hogy támogatják a dolgoz#ik k&z&tti kapcsolatokat, az in!ormáci#k,&tletek cseréjét.

'z -1 olyan !ontos eszk&z a stabil munkahely hiányában, melyet j# betenni a tlélő csomagunkba. ' szervezeteknek j# tudni, hogy az - mérhető, !ejleszthető, és seg"tségével jav"that#k ateljes"tmények, !okozhat# a versenyképesség. 'z egyén szintjén a !eladat az - elemeinek azonos"tása, !ejlesztése. ' csapat szintjén azinterperszonális dinamika :!inomhangolása?. ' szervezet szintjén a hierarchiaértékeinke !elváltása az -ival a kiválasztás, képséz, teljes"tményértékelés, karriervezetés gyakorlatában.

//indennek a mércéje az ember( 1ahol az emberi tényezőt !igyelmen k"vül hagyják, ott semmi se m+k&dik gy, ahogy kellene.



'z - teszi lehetővé mindannyiunk számára, hogy emberséggel, ép ésszeléljük le életünket ebben a !elbolydult világban. Ezek az emberi képességek nemcsak abban seg"tenek, hogyversenyképesek maradjunk, hanem abban is, hogy igazi &r&münket leljük a munkánkban.

Fggel*k

4z *rtelmi *" *rzelmi intelligencia az agy klön#öz/ terleteinek tev*keny"*g*t tkrözi.4z intellektu" kiz!r%lag a neocorte:, az agy legk*"/## kialakult, $el"zni r*"z*nek mkö*"*n alapul.4z *rzelmi központok az agy#an m*lye##en, az /"i, k*reg alatti "u#corte:1tartom!nyok#an helyezkenek el. 4z É& ezen emocion!li" központok *" az intellektu!li"központok munk!!nak ö""zhang!t ig*nyli.Ho[ar Garner- el/"zör emlti a >tö##"zörö" intelligencia? moell*t. 4z & h*t$*letpu"!t megklön#öztet/ li"t!!n+

- ver#!li" *" matematikai k*pe""*gek - k*t "zem*lyi"*gegy+ az egy*n #el"/ vil!g!nak i"merete, *" a "zoci!li"

alkalmazko%k*pe""*gÉ&Kmennyire k*pe" az egy*n $igyelemmel követni *" "za#!lyozni önmaga *" m!"ok *rzelmeit, " mennyire k*pe" vez*r$onalk*nt ha"zn!lni az *rz*"eket gonolko!"a *"c"elekv*"e "or!n.É& elemei+

- *n-tuato""!g- ön"za#!lyoz!"+ az *rzelmeket (gy kezelni, hogy azok el/mozt"!k, ne peig

aka!lyozz!k az aktu!li" $elaatv*gz*"t. Lelkii"merete""*g, a kiel*gl*"k*"leltet*"*nek k*pe""*ge a c*lok követ*"e "or!n, k*"z"*g a talpra!ll!"ra az*rzelmi egyn"(lyve"zt*"ek ut!n

- motiv!ci%- emp!tia+ átélése annak, mit éreznek mások, perspekt"váik átvételére val# készség,

a legkül&nb&zőbb emberekkel val# érintkezésre és egybehangol#dásra val#hajéand#ság

- t!r"a" k*"z"*gek+ az *rintkez*"ek zökken/mente""*ge

Érzelmi intelligencia a munkahelyen

Documents