erőforrás-hatékonyság: kihívások és dilemmák · erőforrás-hatékonyság: kihívások és...
TRANSCRIPT
Erőforrás-hatékonyság:Kihívások és dilemmák
Hogy megtanuljuk értékelni azt, amink van…
2011. Május 17, Budapest
Dr. Gergely ErzsébetVidékfejlesztési Minisztérium
EU „ZÖLD HÉT”Az erőforrás-hatékonyságtól az erőforrás-használat
korlátozásáig - innovatív eszközök egy fenntartható Európáért -
Kulcskérdések
• Az erőforrás fogalma
• Erőforrás-hatékonyság
• Készletek, terhelhetőség
• Kölcsönhatások
• „Bölcs hasznosítás” – átfogó- és szakpolitikák
Az erőforrás fogalma
• Humán / társadalmi (egészség, értékrend, tudás, kreativitás, bizalom, együttműködés, motiváció, munkakultúra, intézményrendszer)
• Természeti – „Meg nem újuló” (ásványi nyersanyagok, fosszilis
energiaforrások)– „Feltételesen megújuló” (talaj, biológiai sokféleség,
ökológiai hálózatok, ökoszisztéma-szolgáltatások, biomassza)
– „Megújuló” (nap, szél, víz, földhő)
Gazdasági (tőke)
Erőforrás-hatékonyság• Erőforrás felismerése
• Fenntartható készletgazdálkodás• Kitermelés
• Feldolgozás• Fogyasztóhoz jutás / kereskedelem
• Környezettudatos használat• Újrahasznosítás
Az erőforrás-politika hatékonysága
Értékrend, környezettudatosságK+F+I
Tervezés / design Technológia Iparökológia
Szabályozás / fenntartható gazdálkodás
Készletek – Terhelhetőség(mennyiség, minőség, „rendszer”)
• Megőrzés• Védelem
• Megújítás (rehabilitáció, regeneráció…)• Szabályozott hasznosítás (erőtér korlátok)• Helyettesítés
• Kölcsönös megfelelés; az átterhelés megakadályozása, csökkentése
Kölcsönhatások
• Erőforrások közötti
• „Szintek közötti”• Térbeli • Időbeni
• Komplex
Útkeresés
• Észak – Dél párbeszéde• Fejlett országok „történelmi felelőssége” – EU
kezdeményező szerepe a problémák megoldásában
• Fejlődők lehetőségeinek elismerése + donorpolitika megfelelő fejlődési pályára állásuk érdekében
• Átmeneti gazdaságú (rendszerváltó) országok sajátos helyzete
Ad hoc jellegű probléma-megoldástól a hosszútávú, átfogó gondolkodás és cselekvés felé
CÉL: a fenntartható fejlődés elősegítése
Teendők
• Értékelvű, holisztikus megközelítés• A természeti alapok rendszer-szemlélketű
kutatása• Integráció (átfogó- és szakpolitikák, jogi- és
gazdasági szabályozórendszer, intézményrendszer)
• Példamutatás, együttműködés
Talaj lefedettségforrás: U.S. Department of the Interior
Túlköltekeztünk:augusztus 21-én átléptük a természet idei évre biztosított
„költségvetését”
… azaz az emberiség igénye az ökológiai szolgáltatások iránt meghaladta azt a mértéket, melyet ebben az évben a természet nyújtani képes;
… azaz az év végéig hátralévő időszakban az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásait a természeti tőke feléléséből fedezi és már nem annak kamataiból él, mely állapot hosszú távon is fenntartható lenne;
… azaz jelenleg majdnem egy év és hat hónapra van szükséges a földi ökoszisztémának, hogy előállítsa/megújítsa azon erőforrásokat, melyeket az emberiség egy év alatt elfogyaszt.
(A Global Footprint Network az Ökológiai Túllövés Napja alkalmából megjelent sajtóközleménye alapján)
… 2006-os adatok szerint az elérhető biológiailag produktív terület bolygónkon 1,8 ha/fő(nem számolva az egyéb vadon élő fajok területigényével!), míg az egy főre esőátlagos ökológiai lábnyom 2,6 globális ha/fő. A deficit, melyet évről-évre már nem a megújulásból, hanem a tőke felélésével biztosítunk, 0,8 ha/fő (a rendelkezésre állóújratermelt mennyiség közel 50%-a!).
A pazarlásunk nem tartható fennhosszú távon…
… Ahol már átléptük a biztonságos zónát:
– Biodiverzitás
– Nitrogén körforgás
– Éghajlatváltozás
Forrás: A safe operating spacefor humanity – Planetaryboundaries (Bolygónk határai) Nature folyóirat, 2009. szeptember 24-i számawww.nature.com/nature/journal/v461/n7263/fig_tab/461472a_F1.html#figure-title
A BIOKAPACITÁS HASZNOSÍTÁSÁNAK MEGOSZLÁSA (forrás: WWF)
A Föld átlagos biokapacitásának több mint háromszorosát használó országokA Föld átlagos biokapacitásának több mint kétszeresét használó országok
A Föld átlagos biokapacitásának 100 - 200 százalékát használó országokA Föld átlagos biokapacitásának 50 - 100 százalékát használó országokA Föld átlagos biokapacitásának kevesebb mint felét használó országokNincs megfelelő adat
Az évezred kihívása
• „Úgy tékozoltuk bolygónk természeti kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap, s így már nem is lesz”(Kurt Vonnegut, 2006)
• „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”Dennis Hayes, a „Föld Napja” kezdeményezője (1970)
Kihívások: víz, élelem, energia
• A világon ma 742 millió vidéki és 137 millió városi lakos szűkölködik ivóvízben
• 2,5 milliárd ember nélkülözi a közegészségügyi higiénia feltételeit• 2,8 milliárd ember él vízhiányos területen• 1,2 milliárd él vízbőségben• 2020-ra 1,4 milliárd nem jut biztonságos ivóvízhez
• A termőtalajok humuszvesztesége az ipari forradalom előtt: 250 milliótonna/év
• az elmúlt 50 évben: 760mtonna/év• A Mississippi szennyezéstől élettelenné vált zónája: 21.000 km2
Kockázati tényező: népesedés, éghajlatváltozás, környezetszennyezés
Forrás: IWMI
Létfeltételek, változó fogyasztási szokások
• 850 millió ember alultáplált• Angliában az elhízás miatti egészségügyi ellátás költsége
több mint évi 1 milliárd font• 1kg gabona előállításához 500-4.000 liter víz kell • a húséhoz 8.000-12.000 liter!• 3320 liter víz kell 1 l bio-üzemanyaghoz
A biológiai sokféleség helyzete a „fejlett” Európában
• Európában él a világ veszélyeztetett emlőseinek 42%-a (pld. Ibériai hiúz kedvezőtlen helyzet)
• kedvezőtlen védelmi helyzetben van a madárvilág 43%-a
• az édesvízi halak 52%-a veszélyeztetett• a kereskedelmi fontosságú halállományok
többsége kritikus szint alá csökkent• közel 600 növényfajt az IUCN kategóriái alapján
kihaltnak, vagy kihalás szélére kerültnek tekinthetünk
Vezetékes vízzel ellátott népesség fajlagos vízfogyasztása vízgyűjtő
területenként l/fő/nap
A háztartások egy főre jutóéves háztartási energia
kiadása, 2006 (ezer forint)
Forrás: KSH (2008)
Élelmiszerek és környezeti terhük
…
Élelmiszerek környezetterheléseéletciklus elemzés alapján
…
Élelmiszerek víz-lábnyoma
…
• ‘A válság nemcsak szabaddá tesz minket, hogy új modellekben, egy másfajta jövőben, egy másik világban gondolkozzunk. Erre kötelez minket.
Nicolas Sarkozy, September 2009
Globális kihívások – a növekedés dilemmái
Life Expectancy at Birth
IcelandNorway
Ireland
Japan
United StatesUnited Kingdom
New ZealandMaltaChile
Bahrain
Costa RicaCuba
Russian Federation
China
Gabon
South Africa
Botswana
India
Swaziland
Mozambique
30
40
50
60
70
80
90
0 5,000 10,000 15,000 20,000 25,000 30,000 35,000 40,000 45,000 50,000
GDP per capita (PPP $2005)
Life
exp
ecta
ncy
at
birt
h (
year
s)
HDI és az ökológiai lábnyom jelenlegi viszonya
Source: Ecological Footprint Atlas, 2009
„A mi jövőnk, a mi választásunk”
EU 6. Környezetvédelmi Program (2001-2010)
?
„A mi jövőnk, a mi választásunk”
ü
Köszönöm a figyelmet!