04/12/23

Dr. Sorosy TamásKodolányi János Főiskola

Az ENSZ, az EBESZ, az ET az Az ENSZ, az EBESZ, az ET az európai biztonsági európai biztonsági

rendszerbenrendszerben

Bevezetés biztonság – nemzetállam ellentmondás: állami szuverenitás ↔ globális kihívások állam intézményi integráltsága és nemzetközi

elfogadottsága ET (CE) (EU) – (KKBP) CFSP – (KEBVP) CESDP – NYEU (WEU) NATO (EAPT) EAPC EBESZ (OSCE) ENSZ (UNO) nemzetközi rendszerfelfogások:• hierarchikus• pillérekre épülő (szervezetek + nagyhatalmak)• regionális felelősségi körökre épülő

Bevezetés garanciarendszer:• multilaterális katonai-politikai kooperatív nk. szerződések alkalmi koalíciók• unilaterális autarchia semlegesség szatelit államok demilitarizált államok architektúra komplex! – konszenzuselv globalizáció

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

előzmények: 1973. 7. 03. (Helsinki és Genf) - 1975. 8. 01. Helsinki Záróokmány fő részei („kosarai”)1. Európai biztonsággal kapcsolatos kérdések2. Emü. a gazdaság, tudomány, technika területén3. Földközi-tengeri biztonság és emü.4. Emü. humanitárius és egyéb területeken5. Az értekezletet követő intézkedések (utótalálkozók) másik fajta „kosár”-csoportosítás:

1. Biztonság politikai-katonai vonatkozása

2. Emü. gazd., tud., technika, környezetvédelem területén

3. Emü. humanitárius ter.-en (emberi jogi, kultúra, oktatás)

2.1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet létrehozása, tevékenysége

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

az államok közötti kapcsolatok alapelvei1. Szuverén egyenlőség2. Tartózkodás az erő használatától, vele való fenyegetéstől3. Határok sérthetetlensége4. Államok területi épsége (integritása)5. Viták békés rendezése6. Belügyekbe be nem avatkozás7. Emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben

tartása8. Népek egyenjogúsága és önrendelkezése9. Államok közötti emü.10. Nemzetközi jogi kötelezettségek megfelelő, jóhiszemű

teljesítése mi bennük az újdonság? – együttes megjelenésük

2.1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet létrehozása, tevékenysége

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

Helsinkitől Párizsig: jellegzetességek 1977. 10. 4. – 1978. 03. 9: Belgrád (1. utótalálkozó) tudományos fórum konferenciák – viták békés rendezése; földközi tengeri

emü. 1980. 11. 11. – 1983. 03. 9: Madrid (2. utótalálkozó) döntés európai bizt. és bizalomerősítő intézkedésekkel

és leszereléssel kapcsolatos konferencia megtartására 1986. 11. 4. – 1989. 01. 19: Bécs (3. utótalálkozó) döntés spec. találkozókról: bizalom és bizt. erősítő

intézkedések, európai hagyományos fe. erők, környezetvédelem, földközi tengeri térség, viták békés rendezése, emberi jogok

2.1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet létrehozása, tevékenysége

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

1990. 11. 19.-21. Párizs (1. csúcs) CFE szerződés Párizsi Charta az új Európáért1. A demokrácia, a béke és az egység új korszaka elvi állásfoglalások:• vége a megosztottságnak• a kisebbségvédelem közös feladat• piacgazdaság, politikai pluralizmus2. Pontosítás és kiegészítés a döntések végrehajtására

(eljárási szabályok)3. Közös nyilatkozat: nem ellenfelek, új partneri kapcsolat –

NATO és VSZ tagállamok

2.1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet létrehozása, tevékenysége

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

1990. 11. 19.-20. Párizs (1. csúcs) (folytatás) intézményfejlesztés csúcstalálkozók Miniszteri Tanács – döntéshozó és ir. szerv Szabad Választási Iroda (ma Demokratikus Intézmények

és Emberi Jogok Irodája) Vezető Tisztségviselők Bizottsága (ma Vezető Tanács) EBEÉ Titkárság Konfliktusmegelőző Központ 1991. 06. 19. – 20: Berlin (1. MT) konzultációs mechanizmus kialakítása válsághelyzetre

2.1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet létrehozása, tevékenysége

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

1992. 01. 30. – 31: Prága (2. MT) „konszenzus mínusz egy” - emberi jogi és alapvető

szabadságjogok megsértése esetén az érintett hozzájárulása nélkül

1992. 03. 24.- 07. 8: Helsinki (4. utótalálkozó) Nyitott Égbolt Szerződés• katonai kérdések nyitottsága = bizalom és biztonság• fegyvertelen repülések megfigyelési (felderítés) céllal

[magyar-kanadai közös javaslat a szerződés kidolgozására] – 2002-ben lépett életbe

2.2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményesülése

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

1992. 07. 9-10: Helsinki (2. csúcs) Nemzeti Kisebbségi Főbiztos soros elnöki rendszer bevezetése – „trojka” Biztonsági és Együttműködési Fórum létrehozása békefenntartás alapelvei – megfigyelő és békefenntartó

missziók CFE-1/A – a fegyveres erők:• létszámának önkéntes korlátozására• információk cseréjére• gyakorlatai bejelentésére• verifikációjára

2.2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményesülése

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

1992. ősz: regionális szervezetté nyilvánította magát – EBEÉ missziók (Koszovó, Szandzsák, Vajdaság)

1992. 12. 14.-15. Stockholm (3. MT.) „konszenzus mínusz kettő” – a Tanács a vitában álló

mindkét felet utasíthatja a problémák rendezésére főtitkári tisztség létrehozása 1993. 11. 30 – 12. 1: Róma (4. MT) békefenntartó tevékenység elemzése – „harmadik” fél

bevonása lehetőségének felvetése

2.2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményesülése

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

1994. 12. 5. - 6: Budapest (3. csúcs) szervezeti korszerűsítés: ellentmondás feloldása a

szervezet demokratikus jellege és az új válságkezelési hatékonyság szükségessége között

ENSZ mechanizmus lemásolása útján (BT döntéshozatali rend) vagy

főtitkári poszt megerősítése! (soros elnök is) normatív szabályzás összhangjának megteremtése –

államok viselkedési kódexe EBEÉ alapelveit adaptálni Európa realitásaihoz vagy csak a katonai erő alkalmazását szabályozni

(demokratikus irányítás elvei) ! EBESZ (1995. 01. 01-től)

2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet létrehozása, működése

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

1994. 12. 5. - 6: Budapest (3. csúcs) (folytatás) néhány fórum új elnevezést kapott új konfliktusok keletkeztek, régiek megújultak → új

biztonsági modellre van szükség 1996. 12. 3. - 4: Lisszabon (4. csúcs) Nyilatkozat a 21. század Európájának közös és átfogó

biztonsági koncepciójáról széleskörű emü. és koordináció az államok és

szervezetek között jelentős szerepvállalás a jugoszláv válság rendezésében

(Bosznia, Koszovó)

2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet létrehozása, működése

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

1999. 11. 17. - 18: Isztambul (4. csúcs) adaptált CFE szerződés elfogadása Európai Biztonsági Charta (Charter for European SecurityBevezető (új lépések összefoglalása):1. kooperatív biztonsági platform elfogadása (bizt. emü

program az emü. erősítésére az EBESZ és más nemzetközi szervezetek között)

2. az EBESZ nem katonai békefenntartó szerepének továbbfejlesztése

3. gyors szakértői segítségnyújtási és együttműködő csoportok (REACT) létrehozása (gyors reagálású polgári helyszíni műveletek)

2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet létrehozása, működése

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

Európai Biztonsági Charta - Bevezető (folytatás):4. rendőri tevékenységhez kapcsolódó képességek

kibővítése (törvényesség fenntartása érdekében)5. műveleti központ létrehozása (EBESZ helyszíni

tevékenységei tervezésére)6. előkészítő bizottság felállítása a konzultációs eljárások

erősítéséreSzerkezete:I. Közös kihívásaink (új kockázatok) alapvető és emberi szabadságjogok nk. terrorizmus, szervezett bűnözés

2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet létrehozása, működése

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

Európai Biztonsági Charta (folytatás)I. Közös kihívásaink (folytatás) kézi és könnyű fegyverek elterjedése akut gazdasági gondok környezetszennyezés mediterrán térség és Közép-Ázsia instabilitása de korlátozott számú, nem átfogó de kimaradt az afe. lehetséges bevetése II. Közös alapjaink korábbi alapelvek és kötelezettségek EBESZ a vitás kérdések békés rendezésének elsődleges

szervezete, előrejelzés, válságkezelés, rehabilitáció kulcsfontosságú intézménye

2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet létrehozása, működése

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

Európai Biztonsági Charta (folytatás)III. Közös válaszunk kooperatív biztonsági platform együttműködés más szervezetekkel szolidaritás és partnerség intézményeink emberi dimenzió (emberi jogok) politikai-katonai dimenzió gazdasági és környezetvédelmi dimenzió törvényesség és harc a korrupció ellen

2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet létrehozása, működése

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

Európai Biztonsági Charta (folytatás)IV. Közös eszközeink párbeszéd erősítése EBESZ-missziók gyorshadtest (REACT) Műveleti Központ rendőrséghez kapcsolódó tevékenység békefenntartás (önálló erő létrehozása nem feladat) Nemzetközi Egyeztető és DöntőbíróságV. Együttműködő partnereinkVI. Következtetések kiemelkedő a szerepe Európában

2.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet létrehozása, működése

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

csúcstalálkozó: politikai feladatok: helyzetértékelés, feladatok, útmutatás

Miniszteri Tanács: csúcstalálko-zók között döntés és irányítás (évente)

Vezető Tanács: MT ülések előkészítése, veszélyhelyzet-ben rendkívüli ülés összehívása (1997 óta Gazdasági Fórum)

Állandó Tanács (1997-től átvette VT feladatait): folyamatosan működő irányító szervezet

2.4. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szer-vezet működési mechanizmusa

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

Biztonsági és Emü. Fórum: (hetente): eszmecsere, emü., intézkedések végrehajtásának figyelése

EBESZ Parlamenti Közgyűlés (~300 fő): parlamentek bevonása EBESZ tevékenységébe

soros elnök: adminisztratív fel-adatok, EBESZ tevékenységé-nek összehangolása

2.4. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szer-vezet működési mechanizmusa

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

soros elnök személyes képvise-lői: tevékenység segítése válsághelyzetben

főtitkár: elnök segítése Nemzeti Kisebbségi Főbiztos:

megelőző diplomácia titkárság: szervezet operatív

támogatása missziók: ténymegállapító és jelentő kihelyezett

2.4. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szer-vezet működési mechanizmusa

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

Vancouvertől Vlagyivosztokig – 55 állam multilaterális megbeszélések és tárgyalások fóruma regionális megállapodássá nyilvánította magát növelte aktívását a konfliktuskezelés minden fázisában 20-nál több kihelyezett misszió és más helyszíni

tevékenység (Grúzia, Moldova, Tádzsikisztán, Balkán, Csecsenföld, Fehéroroszország, Ukrajna, Karabah, stb.)

képes koordináló szerepre (Bosznia, Albánia, Horvátország)

rugalmas és innovatív szervezet emü. NATO és EBESZ között stratégiai szükségszerűség

2.5. Helye és szerepe az európai biztonsági rendszerben

2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

különleges jellege nincs nemzetközi jogi státusza, határozatai politikailag

kötelezőek rendelkezik nk. szervezetek ismérveinek többségével dokumentumai jogilag megfelelnek nemzetközi jogi

követelményeknek dokumentumok aláírása legmagasabb szinten koszenzusos döntés regionális válságkezelés ENSZ Alapokmány alapján Oroszország különleges erőfeszítései (célja a kibővített

európai térség legfontosabb bizt. pol. intézményévé tenni, hogy megerősödjön saját meggyengült pozíciója)

fordulat szept. 11.

2.5. Helye és szerepe az európai biztonsági rendszerben

04/12/23

Köszönöm a figyelmet

Dr. Sorosy Tamás