Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási

technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése -

TÁMOP 4.2.2 A – 11/1/KONV-2012-0058

Versenyképesség és innováció a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások körében

Dr. Deutsch Nikolett, adjunktus

Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar

Gazdálkodástudományi Intézet

Új kihívások az innovációban: szervezeti innovációk és

versenyképesség

Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, Magyarország

2015. Január 23.

1.KKV-k jelentősége

– Legnagyobb számban előforduló cégek

– Foglalkoztatásban betöltött szerep – 2002 óta az összes foglalkoztatott 72-74%-a dolgozott a KKV-szektorban

– Hozzáadott érték a válság ellenére sem csökkent

2.Versenyképességi kutatás főbb indokai

• Korlátozott ismeretek a növekedés és versenyképesség vonatkozásában

• Korlátozott ismeretek a cégek megszűnésére vonatkozóan

• Korlátozott ismeretek a KKV-szektorban a versenyképesség megítéléséről

Miért is kellene vizsgálni a kisvállalatok?

Hazai mkkv szektor – időbeni változás

Létszám-kategóriák 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

1-4 fő 578 136 625 481 629 596 633 914 631 831 621 682 613 649 626 793 620 029 626 631 620 333 575 476

5-9 fő 35 205 35 469 37 504 39 613 40 514 41 143 39 954 39 560 37 073 37 857 37 977 37 765

10-19 fő 16 656 16 910 17 530 18 170 18 648 19 036 18 461 18 853 17 202 18 067 18 074 17 312

20-49 fő 9 501 9 919 10 252 10 636 10 859 10 352 9 982 10 073 9 076 8 613 8 483 8 690

50-249 fő 5 337 5 006 5 015 5 028 4 980 5 010 5 088 5 157 4 746 4 640 4 643 4 578

250 fő és felette 1 046 1 003 958 946 924 923 924 954 870 872 865 871

Vállalkozás összesen 645 881 693 788 700 855 708 307 707 756 698 146 688 058 701 390 688 996 696 680 690 375 644 692

Foglalkoztatottak száma 2798 2819 2855 2890 2831 2847 2901 2924 2706 2708 2 691

Kkv foglalkoztatottak száma 1981 2019 2078 2104 2066 2084 2123 2144 2012 2003 1 978

Átlagos vállalatméret 4,33 4,06 4,07 4,08 4,00 4,08 4,22 4,17 3,93 3,89 3,90

Átlagos Kkv méret 3,07 2,91 2,97 2,97 2,92 2,99 3,09 3,06 2,92 2,88 2,87

Átlagos nagyvállalat méret 781,07 797,61 811,06 830,87 827,92 826,65 841,99 817,61 797,70 808,49 824,28

Hazai mkkv szektor- EU összehasonlítás 2013-es adatok alapján (SBA factsheet)

• Jelentős számú vállalat/vállalkozás – elaprózódott vállalati struktúra

• Mikrovállalatok magas aránya,

• Az elaprózodottság növekedése időben – 2000-2012 között eltűnt

• a nagyvállalatok 20%

• a középvállalatok 14%

• A magyara nagyobb méretű kisvállalatok (20-49 alkalmazott) 8%

• MKKV- k teljesítménye jelentősen elmarad a nagyvállalatokétól összehasonlítva az EU országokkal

• Mkkv szektor 2013-ban pontosan ugyanannyi embert alkalmazott, mint 2000-ben

• Hazai MKKV szektor problémáit nem a válság generálja, látszólag az EU csatlakozás előnyeit sem használták ki (az EU átlag 2,7-szeresét kitevő hazai gazdasági támogatás ellenére)

Magyar mkkv szektor – nemzetközi összehasonlítás

Versenyképességi vizsgálatok fókuszai:

• Országok, régiók versenyképessége

• Versenyképességi modellek túlnyomó része a nagyvállalatokra fókuszál

• KKV-k, MKKV-k sajátosságainak beépítése korlátozott – eltérnek innováció, stratégia, menedzsment, stb… tekintetében

• Általában helyi, regionális piaci jelenlét

• Erőforrásokhoz való korlátozott hozzáférés

• Hazai kutatási előzmények:

• BCE –kutatások – fókuszban a közép- és nagyvállalatok

• PTE- kutatás 2004-2007

• Kadocsa (2006, 2012): EU csatlakozás hatásai a hazai KKV-szektorra

• Márkus et al (2008): A dél-dunántúli kisvállalatok versenyképességi aspektusai

• Kállay (2012): KKV-szektor történeti fejlődése

• Némethné (2009): KKV versenyképessége

Versenyképesség vizsgálata

Egy komplex meghatározás

A fizikai, a humán tőke, a finanszírozás, az együttműködés, a kínált

termék, az adminisztratív rutinok, a versenystratégia, az alkalmazott

technológia, az értékesítési mód (marketing) és a nemzetköziesedés

és az online (WEB) megjelenés olyan kompetenciái, amelyek lehetővé

teszik a vállalat számára, hogy hatékonyan versenyezzen más

vállalatokkal és olyan termékeket/szolgáltatásokat nyújtson, amelyet a

fogyasztók magasra értékelnek.

A vállalat nem az egyes versenyképességi tényezők halmaza, hanem

komplex egysége – az egyes tényezők egymáshoz illeszkedése a

versenyképesség fontos tényezője

Fontos, hogy ezeket a tényezőket ne egymástól függetlenül, izoláltan

elemezzük, hanem a rendszer egészében szemléljük.

Versenyképesség meghatározás

A koncepcionális modell

• A változók jelentős része RBV-elmélet szerint az adott erőforrás, kompetencia állapotát fejezik ki – szakirodalom támasztja alá

• A VRIO elvnek - értékesség, egyediség, költséges helyettesítés, szervezeti illeszkedés - megfelelően értékelni – ebből EGYEDISÉGET MÉRTÜK

• A változók egy másik csoportját képezik a 2010-2012 időszakban változást mutató, jórészt, innovációs jellegű indikátorok.

• Pénzügyi változókból képzett faktorok – problematikus a versenyképesség mutatói és a pénzügyi mutatók, faktorok közötti gyenge kapcsolat (9 ilyen faktor került beépítésre)

• Különleges változók, amelyek maguk is egyedi módon kerültek kialakításra:

• a változók a cég tevékenységbeli diverzifikációját NÖVSTRAT,

• a csőd bekövetkezési valószínűségét mérő Csődindex és

• az Online jelenlét – a honlap technikai jellemzőit, a szolgáltatásokat és a tartalmát mérő változók – külön került felmérésre

A modelltől a mérésig – 55 változó

• HUMÁN TŐKE

• Felsőfokú végzettségűek száma és aránya

• Az alkalmazottakkal kapcsolatban felmerült problémák

• Továbbképzés

• Ösztönzési rendszer működtetése,

• A válaszadó vezető vállalkozói képességei

• Egyediség: Kiváló vezetés és magas motiváltságú alkalmazottak

• Vevői szállítói alkupozíció pénzügyi faktor

• FINANSZÍROZÁS, PÉNZÜGYI MENEDZSMENT

• Pénzügyi mutatók használata a cégnél

• Külső forráshoz jutás: Tőkebefektetési hajlandóság, bankhitel, pályázat

• Likviditás, pénzügyi faktor

• Készletgazdálkodás, pénzügyi faktor

A modell alkotó elemei, a tíz pillér

• EGYÜTTMŰKÖDÉS

• Gazdasági együttműködés fajtái

• A fejlődést elősegítő külső segítség mértéke

• Együttműködés ideje a cég alapításához képest, 4 kategória

• Hosszú távú stabil beszállítói, vevői kapcsolatok egyedisége és az egyedi stratégiai partnerek maximális értéke

• tőkeáttétel, pénzügyi faktor

• TERMÉK ÉS TERMÉKINNOVÁCIÓ

• A vállalkozás értékesítésének földrajzi területei Magyarországon

• Célpiac alakulása a következő öt évben

• Termék innováció

• Termék/szolgáltatás bevezetésével vagy javításával kapcsolatos tevékenységek

• Az új termék szolgáltatás nagyjából a nettó árbevételbeli aránya

• Termék, szolgáltatás egyedisége, gyors reagálás a vevői igényekre és a folyamatos innováció maximális értéke

• Beruházás, pénzügyi faktor

A modell alkotó elemei

• DÖNTÉSHOZATAL, SZERVEZET, ADMNISZTRATÍV RUTINOK

• Összes információforrás használata

• Információ megosztás

• Konzultáció a döntéshozatal során

• Adminisztratív rutinok, tudásmegosztás

• Környezeti beruházás és minőségirányítás

• Fejlett termelésirányítási, minőségbiztosítási rendszer léte, egyedisége

• Működési menedzsment, pénzügyi faktor

• VERSENY ÉS VERSENYSTRATÉGIA

• A vállalkozás jellemező stratégiai iránya (védekezés, proaktivitás)

• Üzletágak száma

• A cég piaci versenyének jellemző szintje

• A verseny intenzitása

• Kiváló hosszú távú proaktív stratégia egyedisége

A modell alkotó elemei

• TECHNOLÓGIAI, IKT

• A vállalkozás technológiájának szintje hazai viszonylatban

• A Technológia kora és a technológiai innováció

• Alkalmazott technológia fejlettsége, modernsége, Találmány, licenc, know-how birtoklás egyedisége maximális érték

• Innovativitás, pénzügyi faktor

• MARKETING,

• Termék egyediség kategóriái, marketing

• Legfontosabb termék árszínvonala

• Értékesítési csatornák szofisztikáltsága

• Alkalmazott marketingkommunikációs eszközök

• Marketing innováció

• Marketing módszerek egyedisége

• Marketing, pénzügyi faktor

A modell alkotó elemei

• NEMZETKÖZIESEDÉS

• Külföldi vevők száma

• Export árbevételbeli részesedése intenzitása

• Az idegen nyelveket a különböző szinteken beszélők és a beszélt nyelvek fajtájának a kombinációja

• Kiváló elhelyezkedés egyedisége

• Eladósodottság, pénzügyi faktor

• ONLINE JELENLÉT

• Honlap technikai jellemzők

• Honlap szolgáltatások

• Honlap tartalom

• IKT eszközök alkalmazása

• IKT egyedisége,

A modell alkotó elemei

• Adatfelvétel 2013 március-június a TÁMOP 4.2.2 A – 11/1/KONV-2012-0058 keretén belül

• Alapvetően a legalább 4 alkalmazottal rendelkező kkv felmérése

• Országos adatfelvétel, rétegzetten reprezentatív iparág, méret, NUTS2 regionális szinten

• 950-es elemű minta, 799-as végső minta

Empirikus kutatás

Létszám-

kategóriák

(fő)

2012-ben Magyarországon működő vállalkozások

Vállalkozások a

kiinduló mintában

Vállalkozások a

végső mintában

száma aránya száma aránya száma aránya

1 – 4 575 476 89,3% 5 334 53,6% 291 36,4%

5 – 9 37 765 5,9% 2 334 23,5% 193 24,1%

10 – 19 17 312 2,7% 1 070 10,8% 117 14,6%

20 – 49 8 690 1,3% 732 7,4% 116 14,5%

50 – 5 449 0,8% 476 4,8% 83 10,4%

Összesen 644 692 100,0% 9 946 100,0% 800 100,0%

1. Az egyes pillér értékek kalkulálása: a pilléreket alkotó változók normalizált

értékeinek átlagolása – normalizálás: 0-1 érték közé igazítás

2. A pillérék átlagának kiegyenlítése – marginális hatások kiegyenlítése

3. A szűk keresztmetszetek miatti büntetés pontok kalkulálása (Acs and Szerb 2009).

– A versenyképességet alkotó tíz pillér összefügg egymással, ha ezek között

egyensúlytalanság van – kiugróan alacsony érték található – akkor az negatív hatással lesz

a versenyképesség egészére. Ezért az eredeti értékeket igazítani kell, hogy ezt figyelembe

vegyük. A viszonyítási alap minden cégnél a tíz pillér legalacsonyabb értéke, az ennél

magasabb értékeket alacsonyabbra igazítjuk egy exponenciális büntetőfüggvény

segítségével. Minél nagyobbak a különbségek, annál nagyobb lesz a büntetés mértéke.

4. A versenyképességi pontok az igazított pillér értékek összege lesz – potenciális

maximum 10.

5. A versenyképesség úgy javítható a leginkább, ha a leggyengébb ponton (pillért)

javítunk, hiszen az pozitívan hat az összes többi pillérre és ezen keresztül a

versenyképességre is.

A versenyképességi pontok kalkulálása – számos újdonság

• Átlagos versenyképességi pont (súlyozott): 3,35,

• A medián 3,19.

• A leggyengébb cég 0,90

• A legjobb cég 7,56

Versenyképességi pontok eloszlása

• Az összkép nem túl kedvező, pedig a benchmarkok a magyar legjobb gyakorlatokat követik

• Néhány kiragadott problematikus terület:

• Nyelvet egyáltalán nem beszél a cégek 40,5%

• Továbbképzést egyáltalán nem valósított meg az elmúlt két évben a cégek 57,8%

• Külső finanszírozást nem kap, tőkét nem hajlandó beengedni a cégek 52,2%

• Semmilyen típusú együttműködésben nem vesz részt a cégek 54%

• Termék/technológiai innovációt bevezetett 16,9% (!)

• Marketing innovációt bevezetett 4,2% (!)

• Sem újdonság sem innováció a cégek 33,2%

• Nagymértékű versennyel néz szembe a cégek 41,9%

• Semmilyen marketingkommunikációt nem végez a cégek 31,5%

• Nincsen honlapja 49,5%

Versenyképesség vizsgálata következtetései

• Radikális és szakító innovációk tekintetében kiemelt szerepe van az új piaci belépőknek, KKV-szektornak

• Országos, regionális, KKV versenyképesség szempontjából is fontos annak vizsgálata:

• Képesek-e lépést tartani a technológiai fejlődéssel?

• Képesek-e egyediek lenni?

• Képesek-e tudásukat fejleszteni, tudástranszferben részt venni?

• Versenyképességi modellben innovativitás figyelembe vétele az egyes dimenziókon belül (?)

Innováció és az MKKV szektor

Termék és szolgáltatás innováció jellemzői

• 88,7% egyáltalán NEM végzett ilyen

tevékenységet,

•23 vállalatnál tapasztalható új

termék nagyon intenzív

bevezetése

•Az új termék/szolgáltatás

bevezetésének köszönhető

árbevétel 75 cégnél haladta meg a

teljes árbevétel 25%-át

• Termék egyediségét, a folyamatos

innovációt és a vevői igényekre való

gyors reagálást figyelembe véve a

vállalatok összesen 13,4%-a

sorolható a többi versenytárshoz

hasonló, vagy attól kismértékben

eltérő kategóriába

Marketing innováció jellemzői

•Termék, ár, csatorna, promóció,

marketing módszerek egyedisége

alapján

• 96,8% egyáltalán NEM végzett ilyen

tevékenységet

Megkérdezettek:

8%-a gondolja úgy, hogy a versenytársakhoz viszonyítva teljesen új, egyedi stratégiai kapcsolatokkal rendelkezik

11%-a szerint beszállítói és vevői kapcsolataik a piacon teljesen egyedinek tekinthetők

4%-a szerint stratégiai partnerségeik és vevői, beszállítói kapcsolataik EGYARÁNT EGYEDIEK A PIACON

Együttműködések tekintetében

Házon belüli tréning, Külső tréning, Munkaköri rotáció segítségével

• 74,7%-nál munkavállalók nem vettek részt külső tréingen

• 79,6%-nál belső tréningen

• 92,9% egyáltalán nem alkalmaz belső rotációt

Továbbképzések, szervezeti tanulás

Alkalmazott technológia tekintetében a megkérdezettek 78,2%-a hazai iparági szinten átlagosnak vallja magát.

Technológiai egyediségben is visszatükröződik

Technológia, IKT szempontjai

Klaszterek és az innovativitás szempontjai

Pillér (átlagosra igazított) 1 2 3 4 5 6 7 8

Átlag/

összesen

Humán tőke 0,640 0,510 0,578 0,432 0,455 0,391 0,378 0,347 0,450

Finanszírozás 0,610 0,422 0,386 0,398 0,623 0,416 0,366 0,386 0,450

Együttműködés 0,601 0,440 0,453 0,516 0,383 0,322 0,301 0,268 0,450

Termék és termékinnováció 0,609 0,650 0,540 0,550 0,413 0,437 0,318 0,288 0,450

Adminisztratív rutin 0,642 0,371 0,520 0,476 0,449 0,279 0,274 0,296 0,450

Versenystratégia 0,637 0,655 0,458 0,542 0,402 0,516 0,314 0,243 0,450

Technológia 0,619 0,607 0,410 0,708 0,402 0,392 0,371 0,381 0,450

Marketing 0,607 0,618 0,616 0,492 0,444 0,419 0,377 0,281 0,450

Nemzetköziesedés 0,660 0,410 0,541 0,444 0,409 0,354 0,310 0,296 0,450

Online jelenlét IKT 0,736 0,733 0,570 0,313 0,502 0,203 0,624 0,140 0,450

Átlag versenyképességi pont 6,01 5,01 4,68 4,47 4,21 3,43 3,38 2,67 3,79

Összesen (súlyozatlan) 123 31 108 70 121 107 86 153 799

Összesen (súlyozott) 38 61 75 74 117 156 89 191 799

Összesen (súlyozott

százalék) 4,71% 7,57% 9,37% 9,24% 14,61% 19,53% 11,08% 23,89% 100,00%

A versenyképességi pontok és az innovációs mutatók korrelációja

Verseny-

képességi pont

Továbbképzési

formák

Hosszú távú

együtt-

működések

Termék-

innováció

Technológia

kora és a

technológia

innováció

Marketing

innováció

Verseny-

képességi pont

1 0,20** 0,587** 0,405** 0,231** 0,158**

Továbbképzési

formák

1 0,140** 0,150** 0,137** 0,06

Hosszú távú

együtt-

működések

1 0,119** 0,12 -0,089**

Termék

innováció

1 0,093** 0,120**

Technológia

kora és a

technológia

innováció

1 0,183**

Marketing

innováció

1

• Egyedi céges javaslatok megfogalmazása

• Versenyképességi elméletek továbbfejlesztése

• Problematikus területek

• Pénzügyi problémák, de

• a nyelvtudás

• a továbbképzés

• együttműködés

• innováció

Következtetések, javaslatok

Köszönöm a figyelmet!