KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

Eger, 2012. év

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezető rendelkezések ........................................................................................................ 5

1. § A kollektív szerződés célja és tartalma ................................................................. 5 2. § A kollektív szerződés személyi és időbeli hatálya ................................................ 5 3. § A kollektív szerződés megkötése, módosítása, felmondása és megszűnése ....... 5

II. Munkaügyi kapcsolatok ...................................................................................................... 6

4. § A munkáltató és a szakszervezet együttműködése .............................................. 6

5. § Az együttműködés jogi alapjai .............................................................................. 6 6. § Az együttműködés szervezeti alapjai .................................................................... 7

7. § A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása ............................................. 8 8. § A szakszervezeti tisztségviselők védelme .............................................................. 8 9. § A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményei ................................. 9 10. § A hátrányos megkülönböztetés tilalma ................................................................ 9

11. § A felsőbb szakszervezet szerepe, állásfoglalása ................................................... 9

III. Közalkalmazotti jogviszony létrejötte, módosítása, megszűnése és megszüntetése .. 10

12. § A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása ........................................ 10

13. § Munkaköri leírások .............................................................................................. 10 14. § Munkavállaló kirendelése, kölcsönadása ........................................................... 10

15. § A Főiskolán alkalmazottak köre és foglalkoztatása .......................................... 11 16. § Próbaidő, gyakornoki idő .................................................................................... 11

17. § Magasabb vezetői és vezetői megbízások ........................................................... 12 18. § Pályázat ................................................................................................................. 12

19. § Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és megszűnése (közös megegyezés, áthelyezés, lemondás, rendkívüli lemondás, felmentés, elbocsátás) ................ 12

20. § Közalkalmazotti jogviszony igazolás .................................................................. 13

21. § Végkielégítés ......................................................................................................... 13

IV. A munkavégzéssel és foglalkoztatással összefüggő szabályok .................................... 15

22. § A munkavállaló munkaképes állapotának megállapítása ................................ 15 23.§ Időszakos orvosi vizsgálat ..................................................................................... 15 24. § Munkakörülmények ............................................................................................. 16

25. § Munkahelyen való megjelenés, magatartás ....................................................... 16 26. § A jelenlét igazolása ............................................................................................... 16 27. § A munkahelyen való tartózkodás korlátozása ................................................... 17 28. § Képzés, továbbképzés ........................................................................................... 17

29. § Tanulmányi szerződés .......................................................................................... 18 30. § Címek adományozása .......................................................................................... 18 31. § Minősítés ............................................................................................................... 18 32. § Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás ........................................................... 18 33. § Mentesülés munkavégzés alól .............................................................................. 19 34. § Fegyelmi felelősség ............................................................................................... 19 35. § Fegyelmi eljárás .................................................................................................... 20

3

V. Munkaidő, pihenőidő ........................................................................................................ 20

36. § A kötelező teljes munkaidő .................................................................................. 20 37. § Általános munkaidő-beosztás .............................................................................. 20 38. § Az általánostól eltérő munkarend ....................................................................... 20

39. § Munkaközi szünet, pihenőidő .............................................................................. 21 40. § Rendes szabadság ................................................................................................. 22 41. § Pótszabadság ......................................................................................................... 22 42. § A szabadság kiadásának intézményi szabályozása ........................................... 23 43. § Betegszabadság ..................................................................................................... 23

44. § Szülési szabadság .................................................................................................. 23 45. § Fizetés nélküli szabadság ..................................................................................... 24 46. § Rendkívüli munkavégzés ..................................................................................... 24 47. § Készenlét és ügyelet .............................................................................................. 24

VI. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere, a munka díjazása .............. 25

48. § Az osztályokba és fizetési fokozatokba való besorolás ...................................... 25 49. § Várakozási idő csökkentése ................................................................................. 25

50. § Illetménypótlékok ................................................................................................. 26 51. § Csoportvezetők díjazása ...................................................................................... 26

52. § A rendkívüli munkavégzés díjazása a különböző állománycsoportokban ..... 26 53. § Készenlét, ügyelet díjazása .................................................................................. 27

54. § Helyettesítés .......................................................................................................... 27 55. § Illetmény kifizetés ................................................................................................. 28 56. § Illetménykiegészítés .............................................................................................. 28

57. § Illetményelőleg ...................................................................................................... 28 58. § Levonás az illetményből ....................................................................................... 28

59. § Meghatározott munkateljesítmény elismerése .................................................. 29 60. § Jubileumi jutalom az érvényes jogszabályok alapján fizetendő .......................... 29

VII. Költségtérítések, szociális juttatások ............................................................................ 29

61. § Költségtérítések .................................................................................................... 29

62. § Szociális juttatások ............................................................................................... 30

VIII. A munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelőssége ........................................... 32

63. § A munkavállaló kártérítési felelőssége, megőrzési felelősség ........................... 32

64. § Felelősség leltárhiányért ...................................................................................... 33 65. § A kártérítési igény közvetlen érvényesítése........................................................ 33

66. § A munkáltató kártérítési kötelezettsége ............................................................. 33

IX. A munkaügyi vita és munkaügyi jogvita ....................................................................... 34

67. § Kollektív munkaügyi vita .................................................................................... 34 68. § Munkaügyi jogvita ............................................................................................... 35

X. Vegyes rendelkezések ........................................................................................................ 35

70. § Eljárás sztrájk esetén (1989. évi VII. törvény alapján) .................................... 35 71. § A hatályba léptetéssel és kihirdetéssel kapcsolatos kitételek ........................... 36

72. § Záró rendelkezések .............................................................................................. 37

4

Mellékletek:

1. sz.: A munkaköri leírások készítésének rendszere

2. sz.: Az oktatói és tanári munkakörök heti tanításra fordítandó munkaidejének

meghatározása

3. sz.: Az Eszterházy Károly Főiskola közalkalmazotti fegyelmi és kártérítési

szabályzata.

4. sz.: A munkaruhára jogosító munkakörök, munkaruhák jegyzéke és a munkaruha

juttatásának rendje

5. sz.: A lakásépítés, lakásszerzés támogatásának intézményi szabályzata és igénylési

űrlapja

6. sz.: A munkáltatói temetési segélyezés elvei és a segélykérő űrlap

7. sz.: Igénylőlap iskolakezdési támogatáshoz

Függelék:

A gyakorlóiskolára vonatkozó szabályozás

5

I. Bevezető rendelkezések

1. § A kollektív szerződés célja és tartalma

(1) E kollektív szerződés a Munka törvénykönyve 2012. évi I. törvény (továbbiakban:

Mt.), a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban:

Kjt.) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (2011. évi CCIV. törvény ), a közoktatási

törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) és ezen törvények

módosításai, a kapcsolódó végrehajtási rendeletek (továbbiakban Vhr.) alapján,

továbbá egyéb jogszabályok keretei között szabályozza az Eszterházy Károly

Főiskolán a közalkalmazotti jogviszonyokból származó jogokat és kötelezettségeket,

ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárási rendet,

a kollektív szerződést (továbbiakban KSZ) kötő felek kapcsolatrendszerét.

(2) A gyakorlóiskolára vonatkozó eltérő szabályozást a KSZ függeléke tartalmazza.

2. § A kollektív szerződés személyi és időbeli hatálya

(1) A KSZ kiterjed az Eszterházy Károly Főiskolával, mint munkáltatóval főállású

közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalókra, tekintet nélkül arra, hogy tagjai-

e a szerződést megkötő szakszervezetnek vagy egyéb más munkavállalói

érdekképviseleti szervezetnek.

(2) Főállású közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónak minősül:

- az az oktató és kutató, aki a Nftv. szerinti nyilatkozatában az intézményi

támogatás megállapításához a főiskolát jelölte meg;

- egyéb munkavállaló esetében az Mt. és a Kjt. szerinti meghatározás az

irányadó.

(3) A KSZ nem terjed ki a Ptk. szerinti megbízási és/vagy vállalkozási jogviszony,

hallgatói szerződés, további jogviszony keretében, továbbá az intézmény által alapított

vállalkozásokban foglalkoztatottakra és az alkalmi (eseti) munkavállalókra. Ezekben

az esetekben a jogviszony teljesítésének feltételeiről és a juttatásokról a jogviszonyt

létesítő szerződésben, megbízási vagy vállalkozási szerződésben kell rendelkezni.

(4) A kollektív szerződés 2012. december 3-tól lép hatályba.

(5) A kollektív szerződés határozatlan ideig érvényes.

3. § A kollektív szerződés megkötése, módosítása, felmondása és megszűnése

(1) A kollektív szerződést a munkáltató részéről az intézmény vezetője, az intézményi

szakszervezet részéről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (továbbiakban FDSZ)

intézményi bizottságának elnöke írja alá. A gyakorlóiskolára vonatkozó függeléket az

iskola igazgatójának és a gyakorlóiskola szakszervezeti titkárának kell aláírnia.

(2) A KSZ módosítását a szerződést kötő felek bármelyike kezdeményezheti úgy, hogy

módosító indítványát és álláspontját a másik szerződő félhez írásban eljuttatja,

amelyre az két héten belül köteles válaszolni.

(3) A szerződő felek vállalják, hogy olyan jogszabályi változások esetén, amelyek

kollektív szerződéses megállapodást tesznek szükségessé, a módosításra a jogszabály

hatályba lépését követő 30 munkanapon belül javaslatot tesznek.

6

(4) A kollektív szerződés felmondási ideje három hónap. A felmondási jog a Kollektív

Szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nem gyakorolható. A felek

megállapodnak abban, hogy a felmondást követően két héten belül intézményi

érdekegyeztető tanácsot hívnak össze a felmondás okainak megvizsgálására.

Amennyiben az egyeztetés eredményre vezet, a kollektív szerződés módosítása vagy

kiegészítése mellett a felmondást benyújtó fél a felmondását visszavonja.

Eredménytelen egyeztetés esetén a felmondási idő alatt új szerződés elkészítésére

törekednek.

(5) A munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy a szakszervezet jogutód

nélküli megszűnése esetén a kollektív szerződés hatályát veszti.

II. Munkaügyi kapcsolatok

4. § A munkáltató és a szakszervezet együttműködése

(1) A munkáltató kinyilvánítja a szakszervezettel való együttműködési szándékát, továbbá

azt, hogy tevékenységét támogatja, működését elősegíti.

(2) A szakszervezet kijelenti, hogy az Mt.-ben, illetve a Kjt.-ben biztosított

jogosultságaikat a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolják, jogaik

gyakorlása nem irányulhat a munkáltató rendeltetésszerű működésének megzavarására

és a szolgálati titok megsértésére.

(3) A munkáltató és a szakszervezet vállalják, hogy tájékoztatják egymást azokról a

tervezett intézkedésekről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve

befolyásolják.

(4) A szakszervezet vállalja, hogy az intézmény dolgozóinak és nyugdíjasainak

üdültetésével kapcsolatos feladatokat jóléti-szociális szolgáltatás keretében elvégzi,

illetve közreműködik a munkáltatói segélyezési és lakáskölcsön-folyósítási ügyek

intézésében. Egyedi esetekben -- felkérésre -- közreműködik a dolgozók

továbbképzését segítő tanfolyamok, tájékoztatók megszervezésében, lebonyolításában.

(5) A munkáltató a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján biztosítja a

szakszervezet képviselője számára a Szenátus munkájában való részvételt szavazati

joggal. A kari tanácsokban való részvétel tanácskozási vagy szavazati joggal párosul –

a kari szabályzatokban rögzítettek szerint.

5. § Az együttműködés jogi alapjai

(1) A munkáltató - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a

szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál

közzétegye.

(2) A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő

gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet, és jogosult a

munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő

kérdésekben tájékoztatni.

(3) A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak

tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben

konzultációt kezdeményezni.

7

(4) A szakszervezeti véleményezési, észrevételezési, javaslattételi és álláspontközlési

jogok gyakorlása tekintetében a szerződést kötő felek vállalják, hogy álláspontjukat

előzetesen egyeztetik. Különösen:

- a munkáltató belső átalakulása, átszervezése;

- a munkáltató megszűnése;

- a bérköltség mértéke és felosztása;

- a teljesítményösztönzés elveinek, rendszerének módosulása;

- a munkafeltételek biztosítása, jelentős megváltozása;

- a jóléti és szociális ellátás változása esetén.

(5) Az előzetes tájékoztatási kötelezettség megtételére a Közalkalmazotti Tanácsra előírt

tizenöt napos határidő a mérvadó.

(6) A munkáltató akkor is köteles az eljárást véleményeztetni, ha az közvetlenül nem

érinti a munkavállalók nagyobb csoportját, de valamely szervezeti egysége, önálló

részlege munkavállalóinak munkakörülményeit alapvetően befolyásolja.

(7) A szakszervezet által kezdeményezett konzultációkon a munkáltató, illetőleg a

képviseletében eljáró vezető a szakszervezeti előterjesztésekről az álláspontját kifejti

és az eltérő véleményét érdemben megindokolja. Írásbeli előterjesztés esetén a választ

írásba kell foglalni a jogszabályi előírásoknak, illetve a tartalomnak megfelelő

határidő figyelembevételével.

(8) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdek-

képviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és

munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.

(9) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - gazdasági és szociális

érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.

(10) A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok

megtartását. Ennek érdekében az érintett szervtől tájékoztatást kérhet, és a szükséges

felvilágosítást rendelkezésére kell bocsátani.

(11) A szakszervezet munkahelyi szerve jogosult a munkavállalókat, illetve érdekvédelmi

szerveiket közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen

kifogást benyújtani (vétó). A kifogásolás benyújtására a tudomást szerzést követően öt

munkanapon belül kerülhet sor. Az intézkedéstől számított egy hónapon túl kifogást

benyújtani nem lehet.

(12) Nem emelhető kifogás, ha a munkavállaló az intézkedéssel szemben munkaügyi

jogvitát kezdeményezhet.

6. § Az együttműködés szervezeti alapjai

(1) Az intézmény szervezeti tagozódásához igazodva a dolgozó szakszervezeti tagok

érdekeinek képviseletére

- intézményi szinten a Szakszervezeti Bizottság, illetve annak képviselője;

- nagyobb szervezeti egységek szintjén -- karok, gyakorlóiskola, gazdasági

főigazgatóság, hivatalok és könyvtár -- az adott egység választott szakszervezeti

bizottsági tagja, szakszervezeti titkára;

- kisebb egységek szintjén (pl. intézetek, tanszékek) a bizalmi, illetve ennek

hiányában az egység választott szakszervezeti bizottsági tagja – szakszervezeti

8

titkára, vagy a Szakszervezeti Bizottság képviselője jogosult, akiket

véleményezési, észrevételezési és javaslattételi jog illet meg.

(2) Kifogásolási és ellenőrzési joggal csak az intézményi Szakszervezeti Bizottság

rendelkezik.

(3) A szakszervezet munkahelyi szervezete tájékoztatja a munkáltatót szervezeti

átalakulásáról, továbbá megnevezi az eljárásra jogosított képviselőit, a munkáltató

pedig a szakszervezet rendelkezésére bocsátja az együttműködő vezetők hatásköri

jegyzékét.

7. § A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása

(1) A munkáltató biztosítja a szakszervezeti tevékenység végzéséhez szükséges:

a szakszervezeti tevékenység végzéséhez szükséges külön irodai helyiség és

alkalmanként, a szakszervezeti rendezvények megtartásához egyéb helyiség

térítésmentes használatát;

- a működéshez szükséges telefon és internet használatát;

- a szakszervezeti közlemények, tájékoztatók, felhívások kifüggesztésének

lehetőségét és az intézményi honlapon történő megjelenést.

(2) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló – törvényben

foglaltaknak megfelelően a munkáltató a munkavállalók nyilatkozata alapján a

dolgozó havi illetményéből a szakszervezeti tagdíjat levonja, és azt átutalja az FDSZ

intézményi szakszervezeti bizottságának számlájára. A munkáltató a szakszervezeti

tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem

követelhet.

(3) A levonásra tett nyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrizhetőségét a szakszervezet

biztosítja.

8. § A szakszervezeti tisztségviselők védelme

(1) A munkáltató a szakszervezeti tisztségviselők és a védelem alá eső egyéb szervek

(Közalkalmazotti Tanács) munkajogi védelmét illetően kijelenti, hogy tevékenységük

miatt semmiféle hátrányt nem alkalmaz. A tisztségviselőket érintő védelemmel

kapcsolatos kérdéseket kölcsönösen együttműködve rendezik. Vita esetén egyeztető

bizottság igénybevétele kötelező.

(2) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a (3) bekezdésben

megjelölt, választott szakszervezeti tisztséget betöltött munkavállaló

munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.

(3) A választott szakszervezeti tisztségviselők közül a (2) bekezdés szerinti védelem illet

meg kettő fő tisztségviselőt, akiknek a személyét a helyi szervezet jelöli ki. Ezen

túlmenően a (2) bekezdésben meghatározott védelem illeti meg a munkáltatónál

képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által

megjelölt további egy tisztségviselőt.

(4) A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat

hónapra illeti meg, feltéve, ha szakszervezeti tisztségét legalább tizenkét hónapon át

betöltötte.

(5) A szakszervezet akkor jogosult a (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselő helyett

másik tisztségviselőt megjelölni, ha a tisztségviselő munkaviszonya vagy

szakszervezeti tisztsége megszűnt.

9

(6) A szakszervezet a (3) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel

kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított

tizenöt napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért

egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a

szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell

tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

9. § A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményei

(1) A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében:

a) munkaidő-kedvezmény illeti meg,

b) ezen túlmenően a 8. § (3) bekezdése szerint megjelölt munkavállaló mentesül

munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján naptári évenként igénybe vehető munkaidő-

kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden kettő szakszervezeti tag

után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január

1-jei taglétszáma alapján, minden év január 10-ig kell meghatározni.

(3) A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti

igénybe. Amennyiben a kedvezményezett a főiskola oktatói státusban foglalkoztatott

közalkalmazottja, a munkaidő-kedvezményt a részére meghatározott kontaktórákon

túli munkaidejéből veheti igénybe. A munkaidő-kedvezmény időtartamára a

kedvezményezettet a részére megállapított munkabér illeti meg. A munkaidő-

kedvezményt igénybe vevő munkavállaló nevét, a mértékét és a kedvezmény

igénybevételének tervezett módját a szakszervezet titkára január 15-ig köteles

bejelenteni a rektornak.

(4) A kedvezményezett a megállapított éves munkaidő-kedvezményt nem lépheti túl. A

munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető igénybe. A munkaidő-kedvezményt

megváltani nem lehet.

10. § A hátrányos megkülönböztetés tilalma

(1) Az aláírók kijelentik, hogy az Mt.-vel és más jogszabályokkal összhangban a

közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatosan hátrányos megkülönböztetést nem

alkalmaznak a munkavállalók között nemük, koruk, nemzetiségük, származásuk,

politikai meggyőződésük és szakszervezeti szervhez való tartozásuk, illetve nem

tartozásuk miatt. A részletes szabályozást az intézményi esélyegyenlőségi szabályzat

tartalmazza.

11. § A felsőbb szakszervezet szerepe, állásfoglalása

(1) A szerződő felek kinyilvánítják, hogy az ágazati szakszervezet (FDSZ) -- mint felsőbb

munkavállalói érdekképviselet -- állásfoglalásait figyelembe veszik.

10

III. Közalkalmazotti jogviszony létrejötte, módosítása, megszűnése és

megszüntetése

12. § A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása

(1) A közalkalmazotti jogviszony határozott, illetve határozatlan időre történő

kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását

írásba kell foglalni. Határozott idejű közalkalmazotti kinevezés létesíthető

helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, feladat ellátására.

(2) A kinevezési okmány tartalmát és a kinevezéshez kapcsolódó űrlapot az SzMSz

határozza meg.

(3) Az oktatóra, kutatókra, tanárokra és pedagógusokra vonatkozó speciális szabályokat a

főiskolai SZMSZ, továbbá a gyakorlóiskolai SZMSZ és az oktatói-kutatói

követelményrendszer tartalmazza.

(4) Oktatók, kutatók, tanárok és pedagógusok kinevezésénél a Kjt.-t a Nftv.-ben és a

köznevelési törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az intézményi oktatói és

kutatói és tanári követelményrendszer előírásainak figyelembevételével.

13. § Munkaköri leírások

(1) A munkáltató valamennyi közalkalmazott részére köteles a munkavállaló feladatait

konkrétan tartalmazó munkaköri leírást készíteni, illetve készíttetni. A munkaköri

leírásokat az 1. sz. mellékletben feltüntetett magasabb vezetők és vezetők készítik el.

és gondoskodnak annak szükség szerinti karbantartásáról. A munkaköri leírást a

munkáltató nevében a leírást készítő vezető írja alá. A benne foglaltak

tudomásulvételét a közalkalmazottnak aláírásával kell igazolnia, illetve kifogásait,

észrevételét a jogorvoslati lehetőség kihasználásával közölheti.

(2) A vitás esetek rendezésére egyeztető eljárást kell lefolytatni. Eredménytelenség esetén

a munkaügyi jogvita előírásai szerint kell eljárni.

(3) Az aláírt munkaköri leírás egy példányát a dolgozó részére a munkáltatónak át kell

adnia.

(4) A munkaköri leírás pontosítását kezdeményezheti a munkavállaló is.

14. § Munkavállaló kirendelése, kölcsönadása

(1) Az intézménytől más, a Kjt. és Mt. hatáskörébe tartozó munkáltatóhoz kirendelt vagy

kölcsönadott munkavállaló itt eltöltött ideje a munkáltatónál eltöltött

munkaviszonynak számít. A kirendelés időtartama - részletekben vagy egészében - a

két hónapot nem haladhatja meg. A kirendelésre a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozó

munkáltatókhoz kerülhet sor, ha a közalkalmazott ezen jogszabályok hatálya alá

tartozó munkáltatónál végez munkát.

(2) A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás tartalmazza a kölcsönzés

lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását. A munkaviszony

megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. A megállapodást

írásba kell foglalni.

(3) A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak, hogy a munkabéren kívüli

juttatást a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja.

11

(4) A kölcsönvevő írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót

a) az irányadó munkarendről,

b) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

c) a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról és határidejéről,

d) az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmassági feltételről, továbbá

e) minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából

lényeges.

(5) Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli az indokoltan felmerült

költségeket, így különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez

szükséges alkalmassági vizsgálat díját. A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérésére

köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig.

a) Az adózás rendjét megállapító jogszabály szerint a munkáltató és a kifizető által

foglalkoztatott személy adataira vonatkozó, a biztosítási jogviszony kezdetéről

szóló, állami adóhatósághoz teljesített bejelentés, valamint

b) A külön jogszabály szerinti kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét

igazoló okirat másolatát átadni.

(6) A kölcsönvevő -- eltérő megállapodás hiányában -- köteles legkésőbb a tárgyhónapot

követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat,

amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a munkaviszonnyal összefüggő, a

munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési kötelezettség teljesítéséhez

szükséges. A kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három

munkanapon belül köteles a szükséges adatokat a kölcsönbeadóval közölni, ha a

munkaviszony a hónap közben szűnik meg.

15. § A Főiskolán alkalmazottak köre és foglalkoztatása

(1) A Főiskolán az oktatással összefüggő feladatokat oktatói és tanári munkakörökben

foglalkoztatottak látják el. Az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói

munkakör létesíthető.

(2) A felsőoktatási intézmény működésével összefüggő feladatok ellátására egyéb

munkakör is létesíthető.

16. § Próbaidő, gyakornoki idő

(1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor -- a (4)-(5) bekezdésben

foglalt kivétellel -- három hónap próbaidő megállapítása kötelező.

(2) Indokolt esetben a kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három

hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb hat hónapig

terjedhet.

(3) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti

jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.

(4) Nem kell próbaidőt megállapítani - kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a törvény

erejénél fogva „nem megfelelt” minősítés miatt szűnt meg, és az újabb

közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező

a) áthelyezés,

b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű

kinevezés, illetve

c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén.

12

(5) Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával

összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén - ideértve az

ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott

nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget,

szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E

szabályt kell alkalmazni - jogszabály kizáró rendelkezése hiányában - tudományos

kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is.

(6) Oktatói, tanári és pedagógus munkakörökben az érvényes jogszabályok alapján kell

próbaidőt és gyakornoki időt kikötni. A gyakornoki időt a Kinevezésben kell

meghatározni.

17. § Magasabb vezetői és vezetői megbízások

(1) A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg. A

megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A magasabb vezetői és vezetői

beosztás ellátására pályázatot kell kiírni.

(2) A megbízást, illetve annak elfogadását, továbbá a megbízás visszavonását és az arról

való lemondást mindig írásba kell foglalni.

(3) A Főiskolán a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott magasabb vezetői

és vezetői megbízások adhatók ki.

18. § Pályázat

(1) A jogszabályokban és az intézményi SZMSZ-ekben foglaltakon túlmenően a KSZ

további kötelezően pályázat útján betölthető munkaköröket nem ír elő.

(2) Az oktatói, kutatói, vezetői és magasabb vezetői pályázatok meghirdetésének,

elbírálása menetének szabályozását az intézményi SZMSZ tartalmazza.

(3) A gyakorlóiskolai pedagógusok pályázatánál a Szenátus véleményét nem kell kikérni.

A szakvezetői állásokra benyújtott pályázatok elbírálásakor a felkért szakmai bizottság

kiegészül az érintett szaktanszék metodikusával, és a Tanárképzési és

Tudástechnológiai Kar dékánja által kijelölt képviselővel.

19. § Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és megszűnése (közös megegyezés,

áthelyezés, lemondás, rendkívüli lemondás, felmentés, elbocsátás)

(1) A jogviszony megszüntetésére vonatkozó kezdeményezést minden esetben írásban

kell megtenni a munkavállalónak és a munkáltatónak is. Ennek hiánya a jogviszony

jogellenes megszüntetését jelenti.

(2) Ha az áthelyezést a közalkalmazott nem fogadja el, a jogviszonyt az utolsó

munkanappal a lemondás szabályai szerinti megszüntetésnek kell tekinteni.

(3) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére vagy ennek

egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.

(4) A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől

számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven

belül gyakorolhatja, bűncselekmény elkövetése esetén elévülési időn belül.

(5) A közalkalmazotti jogviszony megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatban a

felek külön megállapodást nem kötnek. A munkáltató köteles a Kjt-ben és a főiskolai

SzMSz-ben meghatározottak szerint eljárni.

13

(6) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, a 8 hónapot viszont nem

haladhatja meg. A felmentési idő a közalkalmazotti jogviszony időtartamától függően

az alábbiak szerint változik:

5 év alatti 2 hónap

5 év után 3 hónap

10 év utáni közalkalmazotti 4 hónap

15 év utáni jogviszony 5 hónap

20 év utáni esetén 6 hónap

25 év utáni 7 hónap

30 év utáni 8 hónap

A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles mentesíteni a közalkalmazottat a

munkavégzés alól. A mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a

közalkalmazott kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

(7) A közalkalmazotti jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a

munkavállaló köteles az intézménynél rendszeresített leszámoló lapot a Humán

Erőforrás Irodán leadni a szükséges igazolásokkal együtt, legkésőbb az utolsó

munkában töltött napot megelőző munkanapon.

20. § Közalkalmazotti jogviszony igazolás

(1) A közalkalmazotti jogviszony igazolásnak a jogszabályban meghatározottakon

túlmenően tartalmaznia kell:

- a közalkalmazott munkakörét,

- a szülési szabadság időtartamát,

- minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában

nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült,

- a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, továbbá

- a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, és ha a Kjt. indokolási

kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát, - ez utóbbiakat a közalkalmazott

kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell -, továbbá

- a közalkalmazott meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való

részesülésének mértékét.

(2) Ha az utolsó munkában töltött napon esedékes igazolások tartalma a közalkalmazotti

jogviszony megszűnésének időpontjáig módosításra, illetve kiegészítésre szorul, a

munkáltató köteles a módosított igazolást a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől

számított 3 munkanapon belül kiadni.

21. § Végkielégítés

(1) A jogosultság megállapítása és a végkielégítés összegének meghatározása a Kjt.,

továbbá a vonatkozó rendeletek alapján történik.

(2) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya:

a) felmentés;

b) rendkívüli lemondás;

c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, vagy

d) ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott

időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti

14

jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony

létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a

közalkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy közalkalmazotti

jogviszonya a Kjt. 27. § (2) bekezdés szerinti eljárásban, a 30. § (1) bekezdés a)

vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a 25. § (1)

bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Kettőnél több határozott idejű

közalkalmazotti jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt

fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre

való jogosultság megállapításakor a Kjt. 37. § (6) bekezdést kell alkalmazni azzal,

hogy az e bekezdés szerinti jogcímen megszűnt vagy megszüntetett határozott

idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha az első mondatban

szereplő okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés alapján a közalkalmazott

végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű

kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen

kívül kell hagyni azon közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre

tekintettel a korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént.

(3) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban

töltött idő legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg.

(4) A végkielégítés a (3) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset

összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi

nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem

illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen

korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.

(5) A végkielégítés mértéke az (3)-(4) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő

összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli felmondás folytán szűnt meg.

(6) A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy

közalkalmazotti jogviszonyának a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti

megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott munkakörbe

helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult

hozzá vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott, kivéve,

ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha

a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,

b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben

történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes

munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő

mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire

figyelemmel, aránytalan sérelemmel járna,

c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt

ajánlanak fel, vagy

d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda-

és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő

15

közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő

mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte.

Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és

fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű.

(7) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a

végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott

részére kifizetni.

(8) A végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell

megküldeni.

(9) Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely

költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló

bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául

szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján

végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

IV. A munkavégzéssel és foglalkoztatással összefüggő szabályok

22. § A munkavállaló munkaképes állapotának megállapítása

A megállapításra a közvetlen vezető jogosult. A munkavállaló köteles az erre jogosult

vezető kérésére a szükséges vizsgálatoknak magát alávetni. Ha ezt megtagadja, a

munkahelyéről el kell távolítani. Ha a vizsgálat negatív, a munkavállaló részére a kiesett

munkaidőre átlagkeresetet kell elszámolni.

23.§ Időszakos orvosi vizsgálat

(1) A munkavállaló munkaképes állapotának megállapítása érdekében előzetes orvosi

alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni. A közalkalmazotti kinevezés előtt – a

munkavédelmi tv. előírásának megfelelően – a munkavállaló foglalkozás-

egészségügyi vizsgálatát el kell végeztetni.

(2) A képernyő előtti munkavégzés (50/1999. XI. 3.) EüM. rendelet alapján a munkáltató

köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát azon munkakörökben biztosítani, ahol a

napi munkaidőből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt

használ a közalkalmazott. Ezen rendelkezés nem terjed ki azon munkavállalókra, akik

az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszereket, illetve a munkahelyen

nem tartósan használnak a munkahelyen. A munkáltató a munkafolyamatokat úgy

szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább

tízperces – össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti

tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

(3) A látásvizsgálat kérését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi.

(4) A munkáltató – a külön jogszabály szerinti alkalmassági vizsgálatokon túl – abban az

esetben, ha a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős

munkával hozható összefüggésbe, köteles szemészeti szakvizsgálatra beutaltatni. A

részletes szabályozás az intézményi munkavédelmi szabályzat hatáskörébe tartozik.

16

(5) Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által

használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem

megfelelő, a munkáltató a munkavállaló részére, a minimálisan szükséges, a képernyő

előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg – ide nem értve a munkavállaló

által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget

és kontaktlencsét - elkészítéséhez számla ellenében legfeljebb 15.000 Ft erejéig

hozzájárul.

(6) Az intézményi munkavédelmi szabályzat időszakos orvosi vizsgálatot ír elő. A

dolgozó az egy- vagy kétévenkénti vizsgálaton köteles részt venni, melyhez

kapcsolódó, esetlegesen felmerülő költségeket a munkavállaló viseli.

24. § Munkakörülmények

(1) A munkáltató a Mt-ben, a Kjt-ben, és a munkavédelmi szabályzatban lefektetetteket, az

egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit köteles biztosítani.

a) Nem köteles a munkavállaló a jogszabályoknak nem megfelelő körülmények

között munkát végezni, az erre vonatkozó utasítást végrehajtani. Ilyen esetben

panasszal élhet.

b) Ha a munkavállaló panasza jogos volt, a vizsgálat miatt kiesett munkaidőre

átlagkereset jár, továbbá a munkáltató köteles a dolgozót más munkahelyen

vagy munkakörben átlagkeresetével foglalkoztatni.

c) Jogtalan panasz esetén a kivizsgálás idejére munkabér nem jár.

(2) A nem dohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény rendelkezéseit, valamint

az intézményi szabályzatban előírtakat minden dolgozó köteles betartani.

25. § Munkahelyen való megjelenés, magatartás

(1) Minden munkavállaló köteles a munkáltató által megjelölt időben a munkáját

elkezdeni és befejezni. A munkahelyen való megjelenés önmagában nem minősül

tényleges munkavégzésnek.

(2) A munkavállaló munkaképes állapotban köteles a munkára jelentkezni és munkát

végezni, a munkavégzéshez szükséges munkafelszerelést viselni.

(3) Köteles a munkavállaló a munkahelyén olyan magatartást tanúsítani, amely

közvetlenül vagy közvetve a munkavégzésre irányul. E magatartás elbírálása,

minősítése a munkahelyi vezető joga és kötelessége.

26. § A jelenlét igazolása

(1) Minden szervezeti egységnél – az oktatók, tanárok és pedagógusok kivételével – a

szervezeti egység vezetője által meghatározott körben, az állományba tartozó fő- és

részfoglalkozású közalkalmazott munkahelyen való megjelenésének és távozásának

időpontját jelenléti íven kell vezetni. Az íven a tényleges benntartózkodást kell

feltüntetni.

(2) A főiskolai oktatók, tanárok és gyakorlóiskolai pedagógusok távollétének,

hiányzásának okát havonta egy alkalommal a rendszeresített nyomtatványon kell

lejelenteni a bérügyi csoportnak.

(3) Az adatok hitelességét az ezzel megbízott közvetlen vezetőnek kell igazolnia.

17

(4) Oktatói, tanári munkakörökre vonatkozó jogi szabályozás

a) Az oktatók munkahelyükön legalább heti 3 munkanapon kötelesek az

intézményben tartózkodni. Az ettől való rendszeres eltérést – egységvezetői

javaslatra -- a rektor engedélyezi. A három napba nem számítandó bele a külön

díjazásért végzett munka ideje. A benntartózkodás rendjét félévente az órarend és

az egységvezető határozza meg.

b) Intézményben ellátandó feladatnak kell tekinteni a tanszéki értekezleteket,

munkamegbeszéléseket, a hallgatók számára biztosított fogadóórákat, valamint az

intézmény vezetője, illetve a szervezeti egységek vezetői, projektek irányítói által

meghatározott intézményi, kari, intézeti vagy tanszéki rendezvényeken való

részvételt és feladatvégzést.

c) Az oktatók munkarendjét lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy hetente egy

kutató-, illetve alkotónap biztosítva legyen. Ennek hasznosulását az oktatói-

kutatói pontrendszerben kell értékelni.

d) Az oktatók a heti teljes munkaidejükből – két egymást követő tanulmányi félév

átlagában – legalább heti tíz órát kötelesek a hallgatók felkészítését szolgáló

előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban:

tanításra fordított idő) fordítani. Az oktatók tudományos kutatást folytatnak,

továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött

munkaidőben – munkaköri feladatként – a munkáltató rendelkezései szerint

ellátják mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsőoktatási

intézmény működésével és igénylik az oktató szakértelmét.

(5) Az intézményben főállásban foglalkoztatott tanárok tanítási időkerete két tanulmányi

félév átlagában heti húsz óra, melyet a munkáltató 15%-kal megemelhet, illetve

csökkenthet azzal a megkötéssel, hogy az intézményben a tanításra fordított idő egy

tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc

óránál.

(6) Az intézményben főállásban foglalkoztatott oktatók és tanárok tanítási időkeretére, a

kontaktórákra és a munkaidő-kedvezményekre vonatkozó szabályozás a 2. sz.

mellékletben szerepel.

(7) Vitás esetekben az alkalmazott – az intézményi szabályzatoknak megfelelően –

jogorvoslattal élhet.

27. § A munkahelyen való tartózkodás korlátozása

(1) A főiskola oktatási épületeiben a dolgozók – kivéve az üzemeltetéssel összefüggő

feladatokat ellátókat – csak az épület nyitvatartási ideje alatt tartózkodhatnak. Indokolt

esetben ez alól – a közvetlen munkahelyi vezető kérelme alapján – felmentést adható.

A benntartózkodás részletes szabályait Rektori utasítás tartalmazza.

(2) A nyitvatartási időn túli benntartózkodás ellenőrzése a gondnokok hatásköre.

28. § Képzés, továbbképzés

(1) A munkáltató csak a közalkalmazott hozzájárulásával kötelezheti vizsga letételével

járó tanfolyamon való részvételre:

- azt, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságig kevesebb mint öt év van hátra,

- a terhes nőt,

- azt az anyát, akinek egy évesnél fiatalabb gyermeke van,

18

- azt, aki kettő vagy több 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevel, és aki

pótszabadságra jogosult.

(2) Az intézmény vezetője – tudományos kutatások, egyéni tudományos továbbképzés,

művészeti alkotó tevékenység céljából – hétévenként legfeljebb egy év időtartamra

mentesítést adhat a munkavégzés alól, ütemterv alapján, a Tudományos Tanács

javaslatára.

(3) A tudományos konferenciákon, illetve szakmai továbbképzéseken való részvétel

lehetőségét – a munkahelyi vezető javaslatára – az intézmény biztosíthatja. A részvétel

költségeihez hozzájárulás adható.

29. § Tanulmányi szerződés

A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést

köthet. A szerződést írásban kell megkötni, rögzítve a munkavállalói és munkáltatói

kötelezettségeket és jogokat.

30. § Címek adományozása

(1) A munkáltató a közalkalmazottnak tartósan magas színvonalú munkavégzés esetén

- Főtanácsosi, illetve tanácsosi (Kiemelt és Felső közalkalmazotti osztály),

- Főmunkatársi, illetve munkatársi (Közép és Alsó közalkalmazotti osztály)

címet adományozhat.

(2) Az Nftv. alapján adományozható oktatói címekre a Kjt. 39.§ (3) bekezdés nem

vonatkozik.

31. § Minősítés

(1) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt

befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a

szakmai fejlődés elősegítése.

(2) A főiskolán közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatókat, tanárokat, pedagógusokat,

vezetőket és magasabb vezetőket minősíteni kell. A minősítést a főiskolai SzMSz.

szabályozza.

(3) A minősítések ütemezését a Humán Erőforrás Iroda készíti elő.

32. § Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

(1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő

munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a

negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem

haladhatja meg. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a

munkavállalót tájékoztatni kell.

(3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő

munkára

a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint

c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha

19

d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű

egészségkárosodását állapította meg.

33. § Mentesülés munkavégzés alól

(1) A munkavégzés alól az alábbi esetekben mentesül a munkavállaló:

a) keresőképtelensége,

b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi

intézményben történő kezelés, valamint

c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá

d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,

e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy,

ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy,

ikergyermekek esetén naponta két órára,

f) hozzátartozója halálakor két munkanapra,

g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti

képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,

h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,

i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez

szükséges időtartamra,

j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt

indokolt távollét tartamára, továbbá

k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

(2) A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek

kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb

harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és

munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

34. § Fegyelmi felelősség

(1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével

okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben

általában elvárható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati

összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi távolléti díjának

összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell

megtéríteni.

(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt

előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból

származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(5) A kár megtérítésére a Ptk. XXXI. fejezetét kell alkalmazni.

(6) Súlyosan gondatlannak minősül a károkozás különösen, ha

a) a közalkalmazott

aa) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabály – szándékosságnak nem

minősülő – súlyos megsértésével, vagy

ab) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével

okozta a kárt, vagy

20

b) a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek

várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet

felhívta.

(7) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért

teljes mértékben felel.

35. § Fegyelmi eljárás

(1) A jogviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére hátrányos

jogkövetkezmény állapítható meg.

(2) Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak

feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló

személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt

megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a

jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét.

(3) Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt,

amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl.

(4) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni

kell.

(5) A fegyelmivel kapcsolatos részletes helyi szabályozást a 3. sz. melléklet tartalmazza.

V. Munkaidő, pihenőidő

36. § A kötelező teljes munkaidő

(1) Az intézményi dolgozók napi kötelező teljes munkaideje 8 óra. A havi kötelező teljes

munkaidő: munkanap x 8 óra.

(2) A heti munkaidő: 40 óra;

37. § Általános munkaidő-beosztás

(1) Általános munkaidő-beosztás esetén a dolgozók heti ötnapos munkarend szerint

egyműszakos, osztatlan munkaidő-beosztásban dolgoznak. Az általánostól eltérő

munkaidő kezdetét és végét az egyes egységeknél külön ki kell függeszteni.

(2) Az általános munkaidő: hétfő - csütörtök: 7.30 – 16.00 óra

péntek: 7.30 – 13.30 óra

38. § Az általánostól eltérő munkarend

(1) Főiskolai oktatók, tanárok, gyakorlóiskolai pedagógusok esetében az ellátandó

feladatok időpontját és időtartamát az órarendi beosztás, a számonkérések és

konzultációk időpontja függvényében - a laboratóriumi, számítógépi kapacitásokra és

egyéb szolgáltatásokra való tekintettel - a szervezeti egység vezetője határozza meg.

(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Ahol a munkafeladatok egyenlőtlenül jelentkeznek, a szervezeti egység vezetőjének

javaslata alapján a munkáltatói jogot gyakorló vezető dönt a bevezetésről. A napi

munkaidő négy óránál rövidebb és a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje

legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet.

21

(3) Rugalmas munkaidő-beosztás

A nem oktatói állománycsoportban a szervezeti egység, a tanszék vezetőjének

javaslata alapján a munkáltató engedélyezheti a bevezetését.

A napi teljes munkaidő 7 órától 19 óráig dolgozható le, azonban a szervezeti egység

munkáját úgy kell megszervezni, hogy annak munkarendje biztosítva legyen. A

törzsidőt a szervezeti egység vezetője jelöli ki. (Javaslat a törzsidőre: 8 órától 12

óráig.)

A munkaidőnek az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak megfelelően két hónap

átlagában a teljes munkaidővel kell megegyeznie.

(4) Idényjellegű munkakör

A nem oktatói állománycsoportban szervezhető – egység vezetője által

munkaszerződés szerint – a szezonális feladatok elvégzésére. A munkaidő beosztása

az elkészített munkarend alapján történik a 40. § (3) bekezdésében foglaltaknak

megfelelően, figyelembe véve a napi munkaidő és pihenőidő hosszára vonatkozó

előírásokat.

(5) Kötetlen munkaidő

Azon munkakörökben alkalmazható, amelyekben a foglalkoztatás jellege – a

munkafeladatok egyenlőtlen jelentkezése miatt – indokolja a bevezetést. Kötetlen

munkaidőben foglalkoztathatók: magasabb vezetői, illetve vezető beosztású dolgozók.

Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele

beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló

megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi.

(6) Többműszakos munkarend

A nem oktatói állománycsoportban a fűtők és a portaszolgálat többműszakos

munkarendben dolgozik.

(7) A munkaidő beosztását a munkáltató vagy az általa megbízott vezető legalább egy

héttel előbb és egy hétre köteles közölni a dolgozókkal. Ettől eltérni csak rendkívül

indokolt esetben lehet. Kötetlen munkaidő-beosztás esetén, a feladatok kijelölésénél is

törekedni kell a fenti időkorlátok betartására.

39. § Munkaközi szünet, pihenőidő

(1) A 30 perces étkezési munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni a hat órát

meghaladó munkaidőben foglalkoztatott dolgozók részére. Minden egybefüggő három

túlóra esetén további húsz perc munkaközi szünet illeti meg a dolgozót.

(2) Két szolgálatra jelentkezés között 10 óra pihenőidőt kell biztosítani.

(3) Az intézményben a pihenőnap a szombat és a vasárnap. Azon munkakörökben

(portaszolgálat, múzeum), ahol nem lehetséges a heti két pihenőnap két teljes naptári

napként való kiadása, hetente legalább 48 óra összefüggő, megszakítás nélküli

pihenőidő jár a közalkalmazottnak, és e 48 órás időtartamba havonta egy vasárnapnak

is bele kell esnie azzal, hogy számára hat munkanapot követően heti egy pihenőnapot

be kell osztani.

(4) A pihenőidő havonta, összevontan is kiadható a kötetlen munkaidő-beosztásban

foglalkoztatottak részére. Idényjellegű munkakörökben a pihenőnapokat összevontan,

az idény végén kell kiadni.

22

(5) Munkaszüneti napra munkát a rektor és az átruházott munkáltatói jogkörrel rendelkező

vezetők rendelhetnek el. Kivételt képeznek ez alól az intézmény rendeltetésszerű

működéséhez (őrzés, fűtés,) kapcsolható munkakörök. A munkaszüneti napon végzett

munka díjazása a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint történik.

40. § Rendes szabadság

(1) A közalkalmazottat jogszabályban meghatározott alap- és pótszabadság illeti meg. A

rendes (fizetett) szabadság kiadásának időpontját -- a munkavállaló előzetes

meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.

(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot a munkaviszony első három hónapját

kivéve legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban

köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a

szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Ez a szabadság egy-egy naponként

dolgozói kérés alapján is igénybe vehető.

(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Kivételesen fontos gazdasági

érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a rendes szabadság

egynegyede vihető át a tárgyévet követő év március 31-ig. A szabadság kettőnél több

részletben csak munkavállalói kérésre adható ki.

(4) A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta

ki, azt meg kell váltani. Egyebekben a szabadság pénzbeli megváltása tilos. Ha a

munkavállaló több szabadságot vett igénybe, ilyen esetben a részére járó szabadság

helyett az erre az időre kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet.

41. § Pótszabadság

(1) Az alapszabadságon felül a nem oktató dolgozónak fizetési fokozatával egyenlő

pótszabadság jár.

(2) Oktatói, pedagógusi és tanári munkakörben a pótszabadság mértéke 25 nap.

(3) Magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi 10, a vezető megbízásút évi 5

munkanap pótszabadság illeti meg.

(4) A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb

egy gyermeke után kettő;

két gyermeke után négy;

kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg.

(5) A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő.

(6) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének

évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik

életévét betölti.

(7) Gyermeke születése esetén az apának, legkésőbb a születést követő második hónap

végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet

kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek

halva születik vagy meghal.

(8) A pótszabadságok meghatározása a Kjt. 58. §-a szerint történik.

23

42. § A szabadság kiadásának intézményi szabályozása

(1) Az adott évre vonatkozó szabadságolási terveket az épületbezárási időpontok

figyelembevételével a tárgyév január 30-ig kell meghatározni, úgy, hogy a

munkavállalónak az alapszabadság egynegyedére vonatkozó igénye ne sérüljön.

(2) Nem oktatói állománycsoportban az alapszabadság háromnegyedét és a

pótszabadságot lehetőleg az oktatási szünetekben kell kiadni.

(3) Oktatók, tanárok esetében a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell biztosítani.

(4) A fentiek alól kivételt a munkáltatói jogkört gyakorló vezető (vagy meghatalmazottja)

tehet.

(5) A szabadság kiadásának időpontját a közalkalmazottal legkésőbb a szabadság kezdete

előtt egy hónappal közölni kell.

(6) A szabadság igénybevételét (oktatók és pedagógusok kivételével) valamennyi

dolgozónak a „Szabadságengedély” c. tömbben kell igényelnie és a közvetlen

munkahelyi vezetővel aláíratni. Egy példányát a havi jelenléti ív mellé csatolva kell

eljuttatni a bércsoport részére.

(7) Az oktatóknak és a pedagógusoknak a tanulmányi- és vizsgaidőszakban igényelt

szabadságot a (6) bekezdésben leírt módon igényelni. A „Szabadságengedély” első

példányát a havi hiányzás-jelentéshez kell csatolni.

(8) Rendkívüli szabadság igénybevételének eljárásrendje megegyezik a (6)-(7)

bekezdésekben leírtakkal.

(9) Oktatók, kutatók esetében a tanulmányi és vizsgaidőszakban a kiküldetésnek nem

minősülő bel- és külföldre utazás esetén kötelező szabadságot kérni.

43. § Betegszabadság

(1) A közalkalmazottat évente a jogszabályokban előírt betegszabadság illeti meg.

A keresőképtelenséget a kezelőorvosnak kell igazolnia.

(2) A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére fizetett díjazás a

jogszabályokban előírt módon történik.

(3) Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó

betegszabadság időarányos részére jogosult.

44. § Szülési szabadság

(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult.

(2) A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal

nevelésbe vette.

(3) A szülési szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb

négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

(4) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására

fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az

intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot

kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.

(6) A szülési szabadság megszűnésére az Mt. 129. § vonatkozik.

24

45. § Fizetés nélküli szabadság

(1) A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó -

személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli

szabadság jár.

(2) A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa

igazolja.

(3) A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos

katonai szolgálatteljesítés tartamára.

(4) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal

korábban írásban köteles bejelenteni.

(5) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban

a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik

napon szűnik meg. A fizetés nélküli szabadság kiadását – egységvezetői javaslat

alapján – a rektor engedélyezi.

46. § Rendkívüli munkavégzés

(1) Rendkívüli munkaidő

a) a munkaidő-beosztástól eltérő,

b) a munkaidőkereten felüli,

c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti

munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá

d) az ügyelet tartama.

(2) A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.

(3) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár,

az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése,

elhárítása érdekében.

(4) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő

a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben rendelhető el.

(5) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő

rendelhető el.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha

a) a munkaviszony évközben kezdődött,

b) határozott időre vagy

c) részmunkaidőre jött létre.

(7) A rendkívüli munkavégzés elrendelésére a szervezeti egység vezetője tesz javaslatot,

és a munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el.

47. § Készenlét és ügyelet

(1) A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra

kötelezhető.

(2) Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás

a) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,

25

b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető

veszély megelőzése, elhárítása, továbbá

c) a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében

rendelhető el.

(3) A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát

megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.

(4) A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét

(ügyelet), egyébként a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon,

hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készenlét).

(5) A rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni

kell.

(6) Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet

megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát

be kell számítani.

(7) A készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet

munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.

(8) A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára

havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el.

(9) Készenlétet, ügyeletet a rektor az egységvezető javaslatára rendelhet el.

(10) Amennyiben a készenlét és ügyelet alatt munkavégzésre is sor kerül, akkor azt a

díjazásban a túlmunkára vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani.

VI. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere, a munka

díjazása

48. § Az osztályokba és fizetési fokozatokba való besorolás

(1) Az osztályokba és fizetési fokozatokba való besorolás az iskolai végzettséget,

szakképzettséget igazoló dokumentumok alapján történik.

(2) A fizetési osztályokba való besorolásról, átsorolásról – kivéve a kötelező előlépéseket

– az érvényben lévő rendelkezések alapján, az egységvezető véleményének

kikérésével a rektor dönt.

(3) Megszerzett végzettség, szakképzettség elismertetése a dokumentumok benyújtásának

időpontjától lehetséges. Késedelmes bemutatás esetén a visszamenőleges átsorolás

nem érvényesíthető.

(4) A nem oktatói munkakörökre a Kjt. előírásait kell alkalmazni.

49. § Várakozási idő csökkentése

(1) Az eggyel magasabb fizetési fokozatba való besorolás várakozási idejét egy évvel

csökkenteni kell:

a) ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, illetve miniszter által alapított

díjat kapott a közalkalmazott,

b) tudományos fokozat megszerzése esetén.

26

(2) Oktatói munkakörökben (tanársegéd, adjunktus, docens, tanár) a várakozási idő

csökkentése nem alkalmazható.

50. § Illetménypótlékok

A pótlékra jogosult munkaköröket az SzMSz tartalmazza. A pótlék nagyságát a jogszabály

szerinti pótlékalap %-ában a rektor határozza meg.

(1) Vezetői pótlékok

A pótlékoknál pozitív eltérés a feladat jellege szerint lehetséges, ha a Kjt. és

végrehajtási rendeletei ezt nem korlátozzák.

(2) Egyéb pótlékok

a) Címpótlék illeti meg: a főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a

munkatársat. A pótlék mértékét a munkáltató határozza meg.

b) Idegennyelv-tudási pótlék: Idegennyelv-tudási pótlékra csak a második középfokú

vagy felsőfokú nyelvvizsga után jogosult a dolgozó. A nyelvpótlék fizetésére az

egységvezető tesz javaslatot, és a rektor dönt a folyósításról. A pótlék mértéke a

pótlékalap meghatározott %-a:

felsőfokú nyelvvizsga esetén 100%

középfokú nyelvvizsga esetén 50%

c) Éjszakai pótlék: éjszakai munkavégzés esetén a közalkalmazottat éjszakai pótlék

illeti meg. Mértéke a közalkalmazott alapilletményének 30%-a.

d) Pénzkezelési pótlék: annak a pénztárosnak, akinek pénzkezeléssel és megőrzéssel

kapcsolatos tevékenysége havi munkaidejének felét eléri vagy meghaladja,

munkakörébe havi kétmillió forintot meghaladó készpénzforgalom lebonyolítása

tartozik, pénzkezelési pótlék jár. Mértéke: a pótlékalap 20%-a.

51. § Csoportvezetők díjazása

(1) Kisebb munkacsoport vezetésével, munkájának irányításával megbízott oktatói és nem

oktatói állományba tartozó közalkalmazottak, akik munkaköri leírásuk szerint önálló

intézkedési hatáskörrel rendelkeznek.

(2) A díjazás mértéke: a közalkalmazotti pótlékalap 50-100%-a, a megbízásban, illetve

munkaköri leírásban foglaltak szerint.

52. § A rendkívüli munkavégzés díjazása a különböző állománycsoportokban

(1) Nem oktatói állománycsoport

a) Túlmunkáért a közalkalmazottat a rendes munkabérén felül 50%-os bérpótlék is

megilleti.

b) A dolgozóval kötött megállapodás alapján bérpótlék helyett szabadidőre jogosult a

dolgozó. A szabadidő nem lehet kevesebb a végzett túlmunka időtartamánál, és a

munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni.

c) A heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett dolgozó a végzett munkáért járó

munkabérén felül 50%-os bérpótlékra jogosult, ha az Mt. 143.§ (1) alapján másik

pihenőnapot kap. Ennek hiányában 100 %-os bérpótlék fizetendő.

27

d) A munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezett dolgozót az aznapi munkabérén

felül bérpótlék illeti meg.

(2) Oktatói, tanári munkakörökben

a) Az oktatókat és a tanárokat a nappali és levelező tagozatos képzésben végzett, a

2. sz. mellékletben megjelölt kontakt óraszám feletti óratartásért többletfeladat

ellátása címen külön díjazás illeti meg (előadás, szeminárium, gyakorlat).

b) Az intézményi SZMSZ-ben rögzített alaptevékenységen kívüli oktatási és kutatási

feladatokban, pályázatokban való részvételnél a munka díjazása a dolgozóval

kötött külön megállapodás alapján történik, figyelembe véve az ilyen tárgyú

rektori utasítást.

c) Nem jár a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a magasabb vezető és

a vezető állású dolgozónak, továbbá azon munkakörökben, ahol a közalkalmazott

a munkaideje beosztását és felhasználását maga határozza meg.

53. § Készenlét, ügyelet díjazása

(1) Készenlét esetén az alapilletmény 20 %-a;

(2) Ügyelet esetén az alapilletmény 40 %-a fizetendő.

(3) Ha a készenlét időtartama alatt munkavégzésre kerül sor, erre az időtartamra a

túlmunka ellenértékére vonatkozó szabályok szerint jár díjazás, kivéve, ha a

munkavállaló a készenléti díjat és a túlmunka díjazását egyaránt magában foglaló

díjazásban részesül.

(4) Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, 50 % bérpótlék jár.

54. § Helyettesítés

(1) A helyettesítő főiskolai munkavállaló vagy külső munkavállaló lehet.

(2) Külső munkavállaló esetén a helyettessel határozott idejű szerződést köt a munkáltatói

jogot gyakorló vezető.

(3) Belső helyettesítés

a) A nem oktatói munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottat 15 munkanapot

meghaladó helyettesítés esetén helyettesítési díj illeti meg. Igénylése a közvetlen

munkahelyi vezető hatáskörébe tartozik. A helyettesítési díj összege a

helyettesített dolgozó alapilletményének maximum 50% - a.

b) Ha a helyettesítést többen látják el, a helyettesítési díjat - ellenkező megállapodás

hiányában - azonos arányban kell megosztani.

(4) A tartósan távollévő dolgozó(k) munkafeladatainak ellátására határozott időre szóló

megbízásos szerződést lehet kötni, megjelölve benne a díjazás mértékét is. Ez a

megállapítás vonatkozik a magasabb vezetői, illetve a vezetői munkakörök

helyettesítésére is.

(5) Oktatói, tanári munkakörökben a (tartósan) távollévő dolgozó (gyed, gyes, külföldi

tanulmányút, alkotószabadság, táppénz,) helyettesítésének díjazásáról - egységvezetői

javaslat alapján a rektor dönt. A helyettesítési díj megállapítása az oktatói túlmunkánál

említett szabály alapján történik.

28

55. § Illetmény kifizetés

(1) A havi rendszeres illetmény kifizetése utólagosan, a tárgyhót követő hónap 5-én

történik. Az egyéb, megbízási szerződésen alapuló járandóság kifizetésének napja a

tárgyhót követő hónap 15-e. Ha a rendszeres havi illetmény kifizetése a fenti

időpontban központi költségvetési finanszírozás vagy egyéb okok miatt nem

lehetséges, erről a tényről az érdekvédelmi szervezeteket előzetesen tájékoztatni kell.

(2) A munkáltató a megállapított pénzbeli juttatásokat a közalkalmazott által

meghatározott bankszámlára történő átutalással teljesíti.

56. § Illetménykiegészítés

(1) Az Intézményi Érdekegyeztető Tanáccsal egyetértésben rendelkezik a munkáltató

arról, hogy az intézmény a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen

feltételek szerint fordítja az illetmény kiegészítésére.

(2) A jóléti, szociális támogatás mértékét az Intézményi Érdekegyeztető Tanács

véleményének kikérésével kell meghatározni.

57. § Illetményelőleg

(1) A nehéz anyagi helyzetbe jutott közalkalmazott részére évente legfeljebb két

alkalommal illetményelőleg folyósítható hat havi részletfizetéssel az évente, havi

bontásban meghatározott keret mértékéig. Újabb illetményelőleg folyósítására csak

az előző teljes összegének visszafizetését követően kerülhet sor.

(2) Az illetményelőleg intézményi keretének havonkénti mértéke az előző havi bérköltség

0,5 %-a, melynek költségkihatását a tárgyévi költségvetésben kell tervezni - ha

szükséges.

(3) Az illetményelőleg maximális mértéke a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér.

Részfoglalkozású dolgozók esetében az illetményelőleg összege a havi

alapilletménynél nagyobb nem lehet.

(4) Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén az előleg visszafizetésének a

határozott idő lejártáig meg kell történnie.

(5) Az illetményelőleg kifizetésére az egységvezető tesz javaslatot, engedélyezése a

gazdasági főigazgató jogköre.

(6) Illetményelőleg nem folyósítható annak a közalkalmazottnak, akinek főiskolai

jogviszonya a fél éves időtartamot nem éri el.

58. § Levonás az illetményből

(1) Az illetményről, az azt terhelő levonásokról részletes írásbeli elszámolást kap a

dolgozó. A levonás csak munkavállalói nyilatkozat, illetve jogszabályi előírás és

hatályos bírósági, közigazgatási határozat alapján történhet.

(2) A tévesen kifizetett illetmény visszafizetésére a közalkalmazottat a téves kifizetésről

tudomást szerzést követő hatvan napon belül írásban kötelezheti a munkáltató. A

jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a

munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte

elő.

29

59. § Meghatározott munkateljesítmény elismerése

(1) A közalkalmazottat a munkáltató – meghatározott munkateljesítmény elérésének,

illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a helyettesítést) teljesítésének

ösztönzésére – meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset-

kiegészítésben részesítheti. Az illetménykiegészítés megállapítása – a gazdálkodás

eredményétől függően – a rektor hatásköre.

(2) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazott jutalomban

részesíthető.

(3) A munkateljesítmény elismerésének, továbbá a jutalmazás elveire vonatkozóan a

szakszervezet illetékes szervének és a Közalkalmazotti Tanácsnak véleményezési joga

van.

60. § Jubileumi jutalom az érvényes jogszabályok alapján fizetendő

(1) Mértéke:

- 25 év közalkalmazotti jogviszony után 2 havi

- 30 év közalkalmazotti. jogviszony után 3 havi

- 40 év közalkalmazotti. jogviszony után 5 havi illetmény.

(2) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és – legkésőbb a

megszűnés időpontjában – nyugdíjasnak minősül, továbbá legalább harmincöt évi

közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti

jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell

fizetni.

VII. Költségtérítések, szociális juttatások

61. § Költségtérítések

(1) A munkába járás költségeihez a munkáltató az érvényes jogszabályok alapján járul

hozzá.

(2) Saját gépjármű hivatalos célú használata

Saját gépjármű hivatalos célú használata megengedett, ha a munkavégzéshez

kapcsolódó körülmények indokolják. Erről rektori utasítás rendelkezik. Elszámolása

külön kormányrendelet szerint történik a kifizetés forrásának megjelölésével.

Engedélyezésre a közalkalmazott hivatali felettese jogosult.

(3) Belföldi hivatalos kiküldetéshez kapcsolódó költségtérítések

a) A hivatalos kiküldetés munkára való kirendelést jelent, melynek időtartamára

költségtérítés illeti meg a munkavállalót.

b) A napidíj kérése és elszámolása az érvényes jogszabályok és szabályzat alapján,

„Kiküldetési rendelvény” nyomtatványon történik.

(4) Az egységvezetők az éves szinten meghatározott kiküldetési keret ismeretében

rendelhetik el. Engedélyezése beosztott dolgozók esetében a szervezeti egység

vezetőjének jogköre. Oktatási-szervezeti egységek vezetői esetében az engedélyezés a

dékán jogköre.

30

(5) Külföldi hivatalos kiküldetés

Az intézmény az ideiglenesen külföldi kiküldetést teljesítők részére előzetes rektori

engedély alapján elszámolásos devizaellátmányt biztosít.

Elszámolását rektori utasítás tartalmazza.

62. § Szociális juttatások

(1) Munkaruha

a) Munkaruhára természetben jogosultak a közalkalmazottak.

b) A munkaruhára jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a kihordási időket,

a keretösszegeket és a munkaruha-igénylés rendjét a 4. sz. melléklet tartalmazza.

c) Próbaidőre munkaruha nem biztosítható.

d) A munkaruha a juttatási idő elteltével a dolgozó tulajdonába megy át. A

munkaruha juttatási idejébe a próbaidő is beleszámít.

Ha a juttatási idő alatt a munkavállaló jogviszonya megszűnik (kivéve a

nyugdíjazást és az elhalálozást) a még fennmaradó idővel arányos munkaruhaárat

a munkavállaló köteles megváltani. A megváltási árat az intézményi nyilvántartási

ár figyelembe vételével kell meghatározni. A védőruha biztosításának feltételeit, a

jogosultak körét az intézményi munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

(2) Munkahelyi étkeztetés

a) Az intézmény étkezési támogatást biztosíthat a közalkalmazottak részére utalvány

juttatásával. A juttatás formájáról és mértékéről az Intézményi Érdekegyeztető

Tanács véleményének meghallgatását követően évente dönt a munkáltató.

b) Nem jár támogatás:

- az egybefüggően 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság idejére;

- az egybefüggően 30 napot meghaladó rendkívüli szabadság idejére, ha a

dolgozó külföldön tartózkodik;

- a felmentési idő munkavégzés alóli felmentésének időtartamára;

c) Újonnan belépő dolgozónak a belépést követő hónap első napjától kezdődően

adható étkezési támogatás.

(3) Szolgálati férőhely

A rektor - a szervezeti egység vezetőjének javaslatára, egyedi elbírálás alapján - az

egri állandó lakással nem rendelkező, nagy távolságból bejárni kényszerülő

munkavállaló részére a főiskola rendelkezésére álló szálláshelyeken kedvezményes

térítéssel szolgálati férőhelyet biztosíthat. A férőhely igénybevételének időtartamát és

a költségtérítés mértékét a dolgozóval kötött külön megállapodásban kell rögzíteni.

(4) Lakásépítési támogatás

a) A munkáltató lakásépítés, komfortfokozat növelése vagy lakásszerzés támogatása

céljából főállású közalkalmazottai részére a vonatkozó rendeletek és főiskolai

szabályzat alapján, kölcsön formájában támogatást nyújthat. A kölcsön a főiskola

lakásépítési alapja terhére folyósítható. A folyósítás feltételeit és az igénylő

űrlapot az 5. sz. melléklet tartalmazza.

31

b) A lakásépítési alapra elkülönített keretösszeg növeléséről a tárgyévi költségvetés

elfogadásakor - a lakáskölcsön bizottság véleményének kikérése alapján –a

Szenátus dönt.

c) A tárgyévi keretösszeg felosztására a lakáskölcsön-bizottság tesz javaslatot.

Folyósításáról a rektor dönt a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal

egyetértésben.

(5) Segélyezés

A közalkalmazott indokolt kérésére temetési segély adható. A segély éves

keretösszegét a tárgyévi költségvetés elfogadásakor a Szenátus a szakszervezettel és a

közalkalmazotti tanáccsal egyetértésben határozza meg.

A segélyezés elveit, az igénylés rendjét, és a segélyezési űrlapot az 6. sz. melléklet

tartalmazza.

(6) Az intézményi könyvtár, sportlétesítmények használata

a) A könyvtár alapszolgáltatásait a főiskolai dolgozók térítésmentesen vehetik

igénybe.

b) A főiskolai dolgozók általi sportlétesítmények használatát, a sportszerek

kölcsönzését és az ezekhez kapcsolódó térítési díjakat külön szabályzat

tartalmazza.

(7) Üdülés, rekreáció

a) Az intézmény kutatóbázisain kedvezményes nyári üdülési lehetőséget biztosít

munkavállalói számára. Az önköltséges térítés mértékét a közalkalmazotti

tanáccsal és a szakszervezettel egyeztetve kell megállapítani.

b) A dolgozók téli és nyári csereüdültetése segítésére az intézmény kollégiumi

férőhelyeket biztosít a szakszervezet számára. A hasznosítással és a térítéssel

kapcsolatos szakszervezeti megállapodásokat évente - a hatályos jogszabályok

függvényében - meg kell újítani.

c) A munkáltató évenként az Intézményi Érdekegyeztető Tanács egyetértésével

keretet határozhat meg az intézmény dolgozói részére Széchenyi Pihenőkártya

igényléséhez.

(8) Iskolakezdési támogatás

a) A főiskola főállású közalkalmazottai közül évente egyszer a gyermekes családok

iskolakezdési támogatásban részesülhetnek a közoktatási intézményben, tanulói

jogviszonyban lévő gyermekeik után, az SZJA törvényben szereplő

kedvezményes adózású értékhatárig. A támogatás feltétele: a családban az egy

főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbért. A kiosztható

intézményi keret összege évente kerül egyeztetésre az Intézményi Érdekegyeztető

Tanács egyetértésével. Az igénylő lapot a 7. sz. melléklet tartalmazza.

b) Az igénylést, továbbá a NAV-tól és a Magyar Államkincstártól beszerzett

jövedelem- és családi pótlék igazolásokat a tárgyév július 01-ig kell eljuttatni a

főiskolai Gazdasági Főigazgatósághoz.

c) Az igények elbírálását a Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezeti Bizottság

által létrehozott szociális bizottság végzi.

d) Az utalványok szeptember 30-ig vehetők át a Gazdasági Főigazgatóságon.

32

e) Nem fizethető támogatás:

- a tanulói jogviszony megkezdésének elmulasztása esetén,

- azoknak a dolgozóknak, akik a tárgyév január 1-jét követően létesítettek

közalkalmazotti jogviszonyt a főiskolával,

- a jelzett jövedelemhatárt meghaladók, továbbá

- az igénylési határidőt elmulasztók részére.

(9) Kisösszegű ajándék

a) Évente 1 alkalommal az SZJA törvényben szereplő értékhatárig, a Rektori Tanács

döntése esetén kerülhet átadásra.

b) Nem fizethető támogatás a tárgyévben 6 hónapot meghaladó fizetés nélküli

szabadságot igénybevevőnek.

VIII. A munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelőssége

63. § A munkavállaló kártérítési felelőssége, megőrzési felelősség

(1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével

okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben

általában elvárható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati

összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi távolléti díjának

összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell

megtéríteni.

(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt

előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból

származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(5) A kár megtérítésére a Ptk. XXXI. fejezetében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

(6) A kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg,

közrehatásuk arányában viselik.

(7) A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás

arányát nem lehet megállapítani.

(8) A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a

munkavállalók munkabérük arányában felelnek.

(9) Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták.

(10) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási

vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén,

amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(11) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok

idézte elő.

(12) A munkavállaló az (11) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot

jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több

munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy

33

elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló

meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.

(13) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (12) bekezdésben foglaltak szerinti

jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír

és egyéb értéktárgy tekintetében.

(14) A munkáltató bizonyítja az (10) és a (12) bekezdésben meghatározott feltételek

meglétét és a kárt.

(15) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a

munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott

helyzetben általában elvárható.

64. § Felelősség leltárhiányért

(1) A leltárhiányért azon munkavállalók tehetők felelőssé, akiknek:

a) közalkalmazotti kinevezésében, munkaszerződésében a leltárfelelősség rögzítésre

került,

b) a dolgozó a leltár körébe tartozó vagyontárgyakat szabályszerű átadó -- átvevő

leltárral átvette.

(2) Érintett munkakörök: a raktárak vezetői, a szervezeti egységek vezetői, az épületek

gondnokai, az egységek leltár- és szakleltár-felelősei.

(3) A leltárhiányért való felelősség megállapításánál a fegyelmi eljárás, illetve az általános

kártérítési szabályok szerint kell eljárni.

(4) A leltárhiányért való felelősség feltétele

a) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése,

b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,

c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet

érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá

d) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.

65. § A kártérítési igény közvetlen érvényesítése

(1) Az intézmény kártérítési igényét közvetlenül is érvényesítheti a fegyelmi eljárás

szabályai szerint, legfeljebb a dolgozó havi átlagkeresetének megfelelő mértékéig.

Egyéb esetekben egyeztető eljárást kell lefolytatni és megegyezés hiányában a

munkáltató bírósághoz fordulhat.

(2) A munkavállaló kártérítésével kapcsolatos eljárás szabályozását a 2. sz. melléklet

tartalmazza.

66. § A munkáltató kártérítési kötelezettsége

(1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben

okozott kárt.

(2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem

kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény

bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy

b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

34

(3) A munkavállaló az Mt. 53. §-ban foglaltak szerinti más munkáltatónál történő

foglalkoztatása esetén a munkáltatók egyetemlegesen felelnek.

(4) A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt

a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem

volt előre látható.

(5) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása

okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési

kötelezettségének nem tett eleget.

(6) A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a

kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét,

a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

(7) A munkáltatót az Mt. 166-167. §-ban foglaltak szerint terheli a felelősség a

munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

(8) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését

vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem

szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése

esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

(9) A munkavállaló kárigényét minden esetben a károkozásról való tudomásszerzést

követő 15 napon belül nyújthatja be a rektornak.

(10) A munkáltató kártérítésével kapcsolatos egyéb kérdések (károk jellege, kártérítés

mértéke, nem vagyoni kártérítés, járulékfizetés stb.) az Mt. 176 - 177.§ és a Kjt. 81-83.

§-ai alapján rendezendők.

IX. A munkaügyi vita és munkaügyi jogvita

67. § Kollektív munkaügyi vita

(1) A munkáltató és a szakszervezet, illetve Közalkalmazotti Tanács között felmerülő vita,

akkor keletkezik, ha a munkáltató olyan jogszerű intézkedést hoz, amely a

közalkalmazottak egy csoportját hátrányosan érinti, érdekeit sérti. Ilyenkor egyeztető

bizottsági keretben vagy közösen felkért közvetítő személy vagy döntőbíró

közreműködésével kerül sor az egyeztetésre.

(2) Kollektív munkaügyi vita esetén egyeztető tárgyalásnak van helye. A

kezdeményezőnek az egyeztetés tárgyát írásba kell foglalnia és eljuttatnia az érintett

félnek. Az egyeztetés időtartama alatt -- legfeljebb hét napig -- a vita tárgyát képező

intézkedést végrehajtani nem lehet. Ez a határidő legfeljebb öt nappal hosszabbítható

meg.

(3) A vita rendezésére az érintettek két-két főből álló egyeztető bizottságot hoznak létre. A

bizottságban egy-egy fő -- a konfliktusban nem érintett -- külső szakértő is részt vehet.

a) A bizottság elnökét a felek a belső tagok közül sorshúzással választják.

b) A bizottság a döntéseit konszenzussal hozza. Az egyeztető bizottság döntése csak

akkor kötelező a felekre, ha magukat előre írásban kötelezték a bizottsági

döntésnek való alávetésre.

c) Az egyeztetés során létrejött megállapodás kollektív szerződéses megállapodásnak

minősül.

35

d) Közvetítő fél vagy döntőbíró felkérésére közös megállapodás keretében kerülhet

sor.

(4) Az eljárással kapcsolatosan felmerült indokolt költségek a munkáltatót terhelik.

(5) Az Mt. 287. §-ában foglalt határidőket nem érinti, ha a kollektív szerződés vagy a

felek megállapodása – jelen § (1) - (4) bekezdései -- a jogvita feloldása érdekében

békéltetés lefolytatását rendeli.

68. § Munkaügyi jogvita

(1) A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy a Munka Törvénykönyvéből

származó, a szakszervezet ugyanezen törvényből vagy kollektív szerződésből

származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

(2) A kereset benyújtása előtt a szakszervezet és/vagy a Közalkalmazotti Tanács

bevonásával egyeztető eljárás kezdeményezendő.

(3) Az egyeztetésnél - bizottság, közvetítő igénybevétele - a munkaügyi vitánál leírtak a

mérvadók.

(4) Ha egyezség jön létre, a munkavállaló az egyezségben a munkáltató által vállaltak

teljesítését követően 15 napon belül a bírósághoz benyújtott keresetét visszavonja. A

keresetnek halasztó hatálya nincs.

(5) Az itt nem érintett kérdésekben a Kjt., az Mt. és a Ptk. szabályai szerint kell eljárni.

X. Vegyes rendelkezések

69. § Átmeneti rendelkezések

(1) Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács megállapodása szerint az államháztartási

egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedések következtében a 62. § (2) és (7)

bekezdésében foglalt juttatásokat az intézmény határozatlan időre felfüggeszti.

(2) 2011. február 1-től visszavonásig az oktatók a 2. sz. mellékletben meghatározott

tanításra fordítandó munkaidejét a munkáltató 20 %-kal megemeli. A megemelt

követelményeket kari átlagban kell teljesíteni differenciáltan, az emelést a

teljesítmények figyelembe vételével kell megtenni 0-30 %-ig.

(3) A szabadnapokon tartott kontaktórák beszámításának esetében kétszeres szorzót kell

alkalmazni.

70. § Eljárás sztrájk esetén (1989. évi VII. törvény alapján)

(1) A sztrájkban való részvétel előtt a szakszervezet tagsági szavazás útján dönt a

megszervezésről, illetve csatlakozásról.

(2) A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltató és a munkavállalók kötelesek

együttműködve biztosítani a személy- és a vagyonbiztonságot.

(3) Jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozókkal szemben kényszerítő eszközökkel a

munkavégzést elrendelni nem lehet.

(4) A sztrájk megkezdését megelőzően a szakszervezet tájékoztatni köteles az intézmény

rektorát a munkabeszüntetés kezdetéről és várható időtartamáról.

(5) A munkáltató a dékánok, a gyakorlóiskola igazgatója és a gazdasági főigazgató útján

gondoskodik az épületek őrzéséről és a legszükségesebb berendezések

36

működtetéséről. Munkavégzésre olyan dolgozókat kell kijelölni, akik nem vesznek

részt a sztrájkban.

(6) Sztrájk idejére – eltérő megállapodás hiányában -- munkabér nem illeti meg a

dolgozót. Sztrájk esetén mindig előre meg kell állapodni a munkabér kifizetéséről, az

egyéb szociális juttatásokról, illetve ezek megvonásáról.

(7) A fenti megállapítások a szolidaritási sztrájkra is vonatkoznak.

71. § A hatályba léptetéssel és kihirdetéssel kapcsolatos kitételek

(1) A KSZ aláírása előtt a Közalkalmazotti Tanács véleményét ki kell kérni különös

tekintettel a Kjt. 16.§ (1) bekezdésben foglalt jóléti célú pénzeszközök felhasználása

tekintetében.

(2) A kollektív szerződést, annak módosításait az Intézményi Érdekegyeztető Tanács,

mint legfelsőbb intézményi érdekegyeztető fórum vitatja meg és javaslatot tesz az

intézményi elfogadására.

(3) A KSZ gyakorlóiskolára vonatkozó függelékének elfogadásához a gyakorlóiskola

igazgatójának – mint részben önálló gazdálkodási és munkáltatói jogosítványokkal

rendelkező magasabb vezetőnek - a jóváhagyása és aláírása szükséges.

(4) Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldalai saját

hatáskörükben gondoskodnak a KSZ intézményi szintű megvitatásáról. A vita

lebonyolításáért a főtitkár és az szb elnöke/titkára a felelős.

(5) Az aláírás után a munkáltató a KSZ-t felteszi a belső hálózatra és tíz munkanapon

belül gondoskodik arról, hogy az intézmény könyvtára, továbbá a Közalkalmazotti

Tanács és a Szakszervezeti Bizottság a KSZ egy-egy példányát megkapja. Egy-egy

példánnyal kell ellátni a munka- és személyügyi feladatokat közvetlenül ellátó

egységeket: dékáni hivatalok, gyakorlóiskola, HEI, Gazdasági Főigazgatóság.

(6) A kollektív szerződést az intézményi minőségirányítási rendszer keretében minden

dolgozó számára elérhetővé kell tenni a főiskolai hálózaton.

(7) A KSZ-ben nem szabályozott területekről a közalkalmazotti szabályzatban kell

gondoskodni.

(8) A KSZ készítésével, kihirdetésével kapcsolatosan felmerült indokolt költségek a

munkáltatót terhelik.

(9) A törvényi változásokból és a helyi szabályozásokból eredő módosítások átvezetésre

30 nap áll rendelkezésre. Az átvezetés a főtitkár és a szakszervezeti elnök közös

kötelezettsége.

(10) A KSZ mellékletét képezi:

1. sz.: A munkaköri leírások készítésének rendszere

2. sz.: Az oktatói és tanári munkakörök heti tanításra fordítandó munkaidejének

meghatározása

3. sz.: Az Eszterházy Károly Főiskola közalkalmazotti fegyelmi és kártérítési szabályzata.

4. sz.: A munkaruhára jogosító munkakörök, munkaruhák jegyzéke és a munkaruha

juttatásának rendje

5. sz.: A lakásépítés, lakásszerzés támogatásának intézményi szabályzata és igénylési űrlapja

6. sz.: A munkáltatói temetési segélyezés elvei és a segélykérő űrlap

7. sz.: Igénylőlap iskolakezdési támogatáshoz

37

72. § Záró rendelkezések

(1) Jelen Kollektív Szerződés a 2012. július 1-jén hatályba lépett új Munka

Törvénykönyv rendelkezései és a Kjt. alapján készült.

(2) A Gyakorlóiskola működésével kapcsolatos megállapodás megkötésére 2013. január

1-ét követően kerül sor, mely a KSZ Függelékét képezi - A Gyakorlóiskolára

vonatkozó szabályozás címen.

(3) A KSZ által nem szabályozott kérdésekben a Kjt., az Mt., és a Ptk. vonatkozó előírásai

szerint kell eljárni.

(4) Az Intézményi Érdekegyeztető Tanácsban konszenzussal született megállapodások

kollektív szerződéses megállapodásnak minősülnek.

(5) A Kollektív Szerződést - az Intézményi Érdekegyeztető Tanács keretében történő

megvitatása után - megegyező véleményünk kinyilvánításával írjuk alá.

Eger, 2012. november 30.

…………………………………

Dr. Hauser Zoltán

rektor

…………………………………

Hegyesi-Hudik Margit SZB-elnök

38

Kollektív Szerződés 1. sz. melléklete

MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSÉNEK RENDSZERE

Beosztások Munkaköri leírás készítője

Rektor SZMSZ határozza meg a

feladatokat

Rektorhelyettesek

Gazdasági főigazgató

Főtitkár

Dékánok

Humán erőforrás igazgató

Belső ellenőrzési vezető

Rektor

Informatikai Központ főigazgatója

Központi Könyvtár főigazgatója

Projektiroda munkatársai

Líceum Kiadó munkatársa

Általános és intézményfejlesztési

rektorhelyettes

Tanulmányi és Információs Központ

főigazgatója

Gyakorlóiskola igazgató

Oktatásfejlesztési rektorhelyettes

Nemzetközi Kapcsolatok Központja

igazgató

Tudományos és nemzetközi

rektorhelyettes

Dékán-helyettesek

Intézet- és tanszékvezetők

Karhoz tartozó oktatási egység vezetői

Karhoz tartozó nem oktatási egység vezetői

Dékánok

Gazdasági főigazgató-helyettes

Műszaki Osztály vezetője

Gazdasági főigazgató

Gyakorlóiskola igazgatóhelyettesei Gyakorlóiskola igazgatója

Tanulmányi és Információs Központ

igazgatói

Tanulmányi és Információs Központ

főigazgatója

Csoportvezetők/gondnokok Az egység közvetlen irányításával

megbízott magasabb vezető, vezető.

Főiskolai oktatók Tanszékvezetők

Gyakorlóiskolai pedagógusok Gyakorlóiskola belső szabályozása

szerint

Nem vezető beosztású dolgozók, nem

oktató dolgozók

Az egység közvetlen irányításával

megbízott vezető

39

Kollektív Szerződés 2. sz. melléklet

AZ OKTATÓI ÉS TANÁRI MUNKAKÖRÖK HETI TANÍTÁSRA FORDÍTANDÓ

MUNKAIDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSA

(1) A tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában munkaköri címekhez

kapcsolódóan az alábbiak szerint határozandó meg:

– Egyetemi tanár: 10 óra/hét

– Főiskolai tanár: 10 óra/hét

– Egyetemi docens: 12 óra/hét

– Főiskolai docens: 12 óra/hét

– Adjunktus: 14 óra/hét

– Tanársegéd: 16 óra/hét

(2) A tanításra fordított időtartamon belül a kontakt órákon kívüli idő az alábbiak szerint

határozható meg:

– Egyetemi tanár: legalább 2 óra, legfeljebb 4 óra

– Főiskolai tanár: legfeljebb 2 óra

– Egyetemi docens: legfeljebb 2 óra

– Főiskolai docens: legfeljebb 2 óra

– Adjunktus: legfeljebb 2 óra

– Tanársegéd: legfeljebb 2 óra

(3) A rektor félévenként meghatározza a karok számára a tanításra fordítandó

órakereteket a KSZ 26. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltak figyelembevételével.

(4) A rektor a feladatok függvényében karokra lebontva meghatározza az egyes karokon az

összes oktató számára a tanítási idő csökkentésére, illetve a tanítási idő megnövelésére

felhasználandó kontingenst, amit a dékánok felosztanak a szervezeti egységek között. A

dékánok az óraszámok elosztásáról szóló kimutatást megküldik a Humán Erőforrás

Irodának.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott kontingensen kívül oktatók más órakedvezményre

nem jogosultak. A tanítási idő növelésének ill. csökkentésének mértéke nem lépheti túl

a (3) és (7) bekezdésekben meghatározott mértéket.

(6) A képzéshez kapcsolódó félévenkénti óradíjas tanszéki igények benyújtásánál a fent

jelzett óraszám keretek az irányadók azzal a megkötéssel, hogy csak a tanszéki átlagos

óraterhelést meghaladóan lehetséges a túlmunka keret központi alapból történő

igénylése.

(7) A tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében a tanításra fordított időt a KSZ 26. §

(5) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével a munkáltató tizenöt

százalékkal megemelheti vagy csökkentheti.

(8) A Gyakorlóiskolára vonatkozó szabályozást a KSZ függeléke tartalmazza.

40

Kollektív Szerződés 3. sz. melléklet

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

KÖZALKALMAZOTTI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI

SZABÁLYZATA

2012.

41

Az EKF Főiskolai Tanácsa, a Munka Törvénykönyv, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény

rendelkezéseire figyelemmel a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak fegyelmi és

kártérítési felelősségének megállapítására az alábbi szabályzatot hozza.

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A szabályzat hatálya

(1) A szabályzat hatálya kiterjed az Eszterházy Károly Főiskolával, mint munkáltatóval közalkalmazotti

jogviszonyban álló közalkalmazottakra.

(2) A Főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről külön szabályzat rendelkezik.

II.

A KÖZALKALMAZOTTAK FEGYELMI FELELŐSSÉGE

2. §

A fegyelmi vétség meghatározása

(1) Fegyelmi vétséget követ el az a közalkalmazott, aki közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges

kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) A fegyelmi vétség lehet szándékos, vagy gondatlanságból elkövetett.

(3) Szándékosnak minősül a cselekmény, amelyet a közalkalmazott magatartásának káros következményeit

kívánva, vagy az előre látott követelményekbe belenyugodva hajt végre. A szándék lehet:

a) egyenes szándék: amennyiben az elkövető a jogellenes állapotot kívánja;

b) eshetőleges szándék: amennyiben a cselekvő személy a jogellenes állapot bekövetkeztéről tud, de abba

belenyugszik.

(4) Gondatlanságból elkövetett vétségnek számít:

a) ha az elkövető magatartásának káros következményeit előre látja, de azok elmaradásában könnyelműen

bízik;

b) ha az elkövető cselekménye káros következményét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható

figyelmet, körültekintést elmulasztja.

c) Súlyosan gondatlannak minősül a károkozás különösen, ha

a) a közalkalmazott

aa) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabály - szándékosságnak nem minősülő - súlyos

megsértésével, vagy

ab) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével

okozta a kárt, vagy

b) a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható

következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta.

42

A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben

felel. Amennyiben a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, hat

havi távolléti díjával felel.

(5) Fegyelmi felelősséggel tartozik a közalkalmazott azon kötelezettségek elmulasztásáért, amelyek a Mt. - ben

és a Kjt. - ben meghatározottak, valamint a Főiskola szabályzatai által előírtak.

(6) A közalkalmazott kötelezettsége különösen:

a) a közalkalmazotti jogviszonyhoz, munkakörhöz, beosztáshoz méltó magatartás tanúsítása;

b) munkaköri feladatának, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, szakmai szokásoknak,

a munkáltató utasításainak megfelelő, a közérdek kizárólagos figyelembe vételével való ellátása;

c) együttműködés a munkáltatóval és munkatársakkal;

d) az előírt helyen és időben munkaképes állapotban történő megjelenés;

e) a munkaidő munkával való eltöltése, illetve rendelkezésre állás a munkavégzésre;

f) személyes munkavégzés;

g) saját és mások egészségének, testi épségének és vagyonának védelme;

h) a szolgálati titoktartás.

(7) Nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak abban az esetben, ha a közalkalmazott azért nem teljesítette,

vagy szegte meg kötelezettségét, mert a munkáltató utasítása jogszabályba ütközött.

3. §

A fegyelmi jogkör gyakorlója

(1) A közalkalmazott felett a fegyelmi jogkört a Főiskola SZMSZ-ben kinevezési jogkörrel felruházott személy

– magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott esetén a megbízásra jogosult – gyakorolja.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlását a rektor bármely esetben hatáskörébe vonhatja.

4. §

A fegyelmi eljárás megindítása

(1) Szándékosan, illetve súlyos gondatlansággal elkövetett jelentős súlyú fegyelmi vétség alapos gyanúja

esetén, valamint ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri, az eljárás megindítása kötelező.

A fegyelmi eljárás megindítása a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata, aki az eljárás megindításáról

a közalkalmazottat írásban egyidejűleg értesíti.

(2) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétség elkövetésétől számított egy év, illetve a fegyelmi

jogkör gyakorlójának a vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzésétől számított egy

hónap eltelt.

(3) Külföldön elkövetett vétség esetén ezen határidőket a belföldre való visszatéréstől kell számításba venni.

(4) Az egyéves határidő magasabb vezető állású közalkalmazott esetében 3 évre, vezető állású közalkalmazott

esetében 2 évre emelkedik.

(5) Ha a kötelezettségszegés csekélyebb súlyú és a tényállás tisztázott, a fegyelmi eljárás mellőzhető. A

közalkalmazott meghallgatása után a további eljárásról a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt, és fegyelmi

43

büntetésként megrovásnál súlyosabb büntetés nem szabható ki. Ez esetben sem mellőzhető a fegyelmi

eljárás lefolytatása, ha azt a közalkalmazott maga ellen kérte.

(6) Szakszervezeti tisztségviselő esetében a fegyelmi vétségről és az eljárás megindításáról a szakszervezet

képviselőjét értesíteni kell. Titkár és elnök esetében az ágazati szakszervezetet, mint felsőbb szakszervezeti

szervet szükséges tájékoztatni.

5. §

A fegyelmi vizsgálat lefolytatása

(1) A fegyelmi eljárás során fegyelmi vizsgálatot kell tartani. E feladat ellátására a fegyelmi jogkör

gyakorlójának a tudomásulvételtől számított 5 napon belül írásban vizsgálóbiztost kell kijelölnie a fegyelmi

eljárás alá vontnál magasabb beosztású, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású

közalkalmazottak közül.

(2) Nem lehet vizsgálóbiztos az a közalkalmazott, akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3) A vizsgálóbiztos a kijelöléstől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a

fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított közalkalmazottat meghallgatni. A vizsgálat időtartama

indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

(4) A vizsgálat alá vont közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos

megállapításokat és azok bizonyítékait.

(5) A fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazott részére módot kell adni, hogy a vizsgálat anyagát megismerje, az

iratokat megtekintse, további bizonyítást javasolhasson. A vizsgálóbiztos eljárásáról köteles értesíteni a

fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat. A közalkalmazott védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról

jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6) A közalkalmazott a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe, aki rendelkezik mindazon

jogosultságokkal, amelyek az eljárás alá vont személyt megilletik. A közalkalmazott meghallgatását úgy kell

kitűzni, hogy azon jogi képviselője jelen lehessen.

(7) Amennyiben a közalkalmazott akadályoztatva van a szóbeli meghallgatáson való részvételben, írásban

tájékoztatni kell a kötelezettségszegésének elkövetésével kapcsolatos megállapításokról, és azok

bizonyítékairól. Lehetőséget kell részére biztosítani 8 napos határidő kitűzésével, hogy védekezését el ő

terjeszthesse.

(8) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárásától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratait –

saját véleményével ellátva – a fegyelmi jogkör gyakorlójának.

6. §

A fegyelmi eljárás felfüggesztése

(1) A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelmi eljárást fel kell függesztenie, ha:

a) a közalkalmazott védekezése elő terjesztésében is akadályoztatva van (pl. súlyosan beteg), az akadály

elhárultáig;

44

b) az eljárás alá vonttal szemben ugyanazon cselekménye miatt büntető vagy szabálysértési eljárás indult,

annak jogerő s befejezéséig, feltéve, hogy a tényállás nem tisztázható a fegyelmi eljárás keretében.

(2) Elbocsátás büntetéssel – a határozat jogerőre emelkedéséig – a felfüggesztés együtt jár.

7. §

A fegyelmi eljárás lefolytatása

(1) A fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazott ügyében érdemben – a jelen szabályzat 4. § (6) bekezdésében

meghatározott kivétellel – háromtagú fegyelmi tanács tárgyalás alapján határoz.

(2) A fegyelmi tanács elnöke a kinevezésre jogosult munkáltatói jogkör gyakorlója, aki ezt a jogkörét a

munkáltatóval az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára

átruházhatja. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke jelöli ki az eljárás alá vontnál magasabb,

ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottak közül.

(3) A fegyelmi tanács eljárásában és a döntés meghozatalában tagként, illetve jegyzőkönyv vezetőként nem

vehet részt:

a) az ügy vizsgálóbiztosa,

b) az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója

c) akit a vizsgálat során tanúként vagy szakértőként meghallgattak,

d) aki egyébként elfogult lehet. )

(4) A fegyelmi tanács tárgyalást köteles tartani. A tárgyalás időpontjáról értesíteni kell az eljárás alá vont

közalkalmazottat, továbbá a vizsgálóbiztost és a közalkalmazott jogi képviselőjét olymódon, hogy azt a

tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal megkapják. Ha valamelyik fél, vagy képviselője a tárgyaláson nem

jelent meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az értesítést szabályszerűen

kézhez vették.

(5) Akkor szabályszerű az értesítés és a tárgyalás megtartható, ha az érintett aláírásával igazolja az értesítést,

vagy tértivevény igazolja annak átvételét, ha megtagadták az átvételt, ha "nem kereste" jelzéssel érkezett

vissza a küldemény, vagy ha bejelenti, hogy nem kíván részt venni a tárgyaláson.

(6) A tárgyaláson a munkáltatót a vizsgálóbiztos képviseli, a közalkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet. A

tárgyalás nyilvános, azonban államtitok, vagy szolgálati titok megőrzése érdekében, illetve az eljárás alá

vont kérelmére a fegyelmi tanács köteles zárt tárgyalást elrendelni.

(7) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytathat le, amelynek keretében

különösen tanúkat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

(8) Amennyiben az ügy egy tárgyaláson nem lenne tisztázható, további 8 napon belül kell újabb tárgyalást

tartani.

(9) Ha a közalkalmazott – 4. § (6) szerint kiszabott „megrovás” fegyelmi büntetéssel nem ért egyet, úgy 8

napon belül előterjesztett írásbeli kérelmére – fegyelmi jogkör gyakorlója elrendeli a fegyelmi eljárás

folytatását.

45

8. §

A fegyelmi határozat

(1) A fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított 30 napon belül zárt ülésen szótöbbséggel határoz; az

elnököt és a tagokat egy-egy szavazat illeti meg.

(2) A fegyelmi felelősség tárgyában hozott döntést indokolt írásbeli határozatba kell foglalni és a

közalkalmazottnak (jogi képviselet esetén a jogi képviselőnek) át kell adni vagy tértivevénnyel meg kell

küldeni.

(3) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:

a) a fegyelmi felelősségre vont közalkalmazott nevét (és egyéb személyi adatait),

b) az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését,

c) az alkalmazott fegyelmi büntetést,

d) utalást a fellebbezés lehetőségére és a beadásra nyitva álló határidőre.

(4) Az indoklásnak tartalmaznia kell:

a) a megállapított tényállást,

b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését,

c) annak tömör kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény (mulasztás) milyen vétséget valósít meg, és

annak elkövetésében a hallgató mennyiben vétkes,

d) a fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket,

e) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak.

(5) A fegyelmi vétséget elkövető közalkalmazottal szemben az alábbi fegyelmi büntetések kerülhetnek

kiszabásra:

a) megrovás;

b) az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása;

c) a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás;

d) magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása;

e) elbocsátás;

(6) Az (5) bek. b) - c) pontjában foglalt büntetés végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidőre fel lehet

függesztetni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a közalkalmazott nem követett el olyan fegyelmi vétséget,

melyért jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, úgy kell tekinteni, mintha a fegyelmi büntetésben nem

részesült volna, ha viszont ez idő alatt elkövetett cselekmény miatt újabb jogerős büntetést szabtak ki, a

felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.

(7) Amennyiben a fegyelmi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közalkalmazott terhére rótt

kötelezettségszegést nem követte el, illetve az nem bizonyítható, vagy a megszegett kötelezettség nem

tekinthető a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettség-szegésnek, a fegyelmi tanács

felmentő fegyelmi határozatot hoz.

(8) Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre (pl. fegyelmi vétség igen csekély tárgyi súlyú,

elkövető személyében rejlő körülmények, stb.) tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is

indokolatlan.

46

9. §

A fegyelmi eljárás megszüntetése

(1) A közalkalmazottal szemben elrendelt fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha a fegyelmi eljárás alá vont

közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az érdemi határozat meghozatala előtt megszűnik (pl.

elhalálozás, közalkalmazotti jogviszony időközbeni megszűnése miatt)

(2) Ugyancsak meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha az eljárás alapján megállapítást nyert, hogy a

rendelkezésre álló határidő eltelte után került sor a fegyelmi eljárás megindítására.

(3) A fegyelmi eljárás megszüntetéséről a fegyelmi vizsgálat befejezéséig a fegyelmi jogkör gyakorlója; azt

követően a fegyelmi tanács dönt.

10. §

Fegyelmi határozat elleni jogorvoslat, a határozat végrehajtása

(1) A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat.

(2) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad, kivéve, ha

a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a

közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti. Ez esetben ugyanis a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.

(3) Elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani.

(4) A közalkalmazott részére a fegyelmi eljárással kapcsolatban felmerült és indokolt költségeit meg kell

téríteni, ha a fegyelmi felelősség jogerős megállapítására nem került sor.

III.

A KÖZALKALMAZOTTAK KÁRTÉRÍTÉSI, ANYAGI FELELŐSSÉGE

11. §

A kártérítési felelősség körébe tartozó cselekmények

Felelősség a vétkesen okozott kárért

(1) A közalkalmazott a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles

megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak

kell bizonyítania.

(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a közalkalmazott egyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos

vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy

amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató

kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(5) A kár megtérítésére a Ptk. XXXI. fejezetében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

47

12. §

A megőrzési felelősség

(1) A közalkalmazott köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási

kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart,

kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.

(3) A közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy

elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több közalkalmazott részére, megőrzés céljából

történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő közalkalmazottnak alá kell írnia. A

közalkalmazott meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.

(4) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (3) bekezdésben foglaltak szerinti jegyzék vagy

elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(5) A munkáltató bizonyítja az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét és a kárt.

(6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a közalkalmazott mentesül a

felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

13. §

Több közalkalmazott együttes felelőssége

(1) A kárt a közalkalmazottak vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában

viselik.

(2) A kárt a közalkalmazottak egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet

megállapítani.

(3) A több közalkalmazottnak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért munkabérük arányában

felelnek.

(4) Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták.

14. §

Felelősség a leltárhiányért

(1) A leltárhiányért a közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül felel.

(2) A leltárhiányért való felelősség feltétele

a) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése,

b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,

c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel

alapján történő megállapítása, továbbá

d) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.

(3) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy

a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz

írásban hozzájáruljon.

48

(4) A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban,

áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel

járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

(5) A leltáridőszak a két egymást követő leltározás közötti tartam.

(6) A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni.

(7) A megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló

felelősséggel tartozik.

(8) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli. A

megállapodásban meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor

leltározást kell tartani.

(9) A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a

leltári készletet már nem kezeli.

(10) A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban

felmondhatja. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő

munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást.

(11) A munkáltató állapítja meg

a) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy

a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el,

b) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét,

c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,

d) a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét,

e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

(12) A munkavállalót az (11) bekezdés szerint meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás

megkötését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően írásban tájékoztatni kell.

(13) Leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az

eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. A munkáltató, ha a

munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki.

(14) A munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során

észrevételt tehet, a munkavállalót - kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg - meg kell

hallgatni.

(15) A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló - a leltárfelelősségi megállapodás eltérő

rendelkezése hiányában - a leltárhiány teljes összegéért felel.

(16) A munkavállaló egyhavi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős

munkavállaló is kezeli.

(17) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást

kötött munkavállalók távolléti díjának egyhavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi

megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges

felelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a

csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.

49

(18) A felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes

körülményeit, így különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a

biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó

munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének tartamát.

(19) A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos

jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság

vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

15. §

Eljárás károkozás esetén

(1) A kár bekövetkezését az észlelést követően haladéktalanul be kell jelenteni a szervezeti egység

vezetőjének.

(2) A szervezeti egység vezetője köteles:

a) bűncselekmény gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját,

b) leltárhiány, illetve visszaszolgáltatási, megőrzési, elszámolási kötelezettség megszegése esetén a kari

főigazgatót, illetve a gazdasági főigazgatót értesíteni,

c) a kár enyhítésére, további károk megakadályozására szükséges intézkedéseket haladéktalanul

megtenni,

d) a kártérítési felelősség megállapítását célzó vizsgálatot megkezdeni és lefolytatni a Gazdasági

Igazgatóság bevonásával.

(3) Nem áll fenn az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a) és b) pontjában rögzített bejelentési, illetve

intézkedési kötelezettség, ha a keletkezett kár olyan kismértékű, hogy az azzal kapcsolatos intézkedés a

munkáltatónak aránytalan többletfeladatot jelentene. Amennyiben a károkozó személye ismert és a kárt az

eljárás megindításáig megtéríti, gondatlan károkozás esetén a munkáltató a (2) bekezdés d) pontjában

foglalt intézkedéstől eltekinthet.

16. §

A munkáltató kárigényének érvényesítése

(1) A munkáltató a Kollektív Szerződésben meghatározott összeg erejéig a dolgozó meghallgatását követően a

kár megtérítésére a dolgozót kártérítési határozattal a kár megtérítésére kötelezheti. A munkavállaló által

okozott ennél nagyobb kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

(2) A Főiskolával fennálló, közalkalmazotti jogviszonynak nem minősülő munkavégzésre irányuló

jogviszonyban (megbízás, vállalkozás) történt károkozás esetén a Ptk. szabályai szerint kell eljárni.

(3) A Ptk. szabályai szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a károkozó a Főiskola alkalmazottja, de a kárt a

Főiskola eszközeiben önálló vállalkozási tevékenysége körében okozta.

(4) Amennyiben a károkozás mértéke a Kollektív Szerződésben szabályozott értékhatárt meghaladja, a

munkáltató a kártérítés megállapítását indítványozó keresetlevelének előterjesztése előtt köteles a károkozót

egyeztetésre felhívni.

50

(5) Az egyeztetési eljárás eredménytelensége esetén – még abban az esetben is, ha a 30 napos határidő már

eltelt – lehetőség nyílik a kereset előterjesztésére.

17. §

A munkáltató kártérítési felelőssége

(1) A Főiskolának a közalkalmazottal szemben a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kártérítési felelősségére

és a kártérítési igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvének a munkáltató kártérítési

felelősségére vonatkozó XIII. fejezetének szabályait a kell alkalmaznia.

(2) A munkáltató kártérítési kötelezettségét a főiskolai KSZ szabályozza.

Eger, 2012. november 30.

51

Kollektív Szerződés 4. sz. melléklet

A munkaruhára jogosító munkakörök, munkaruhák jegyzéke és

a munkaruha juttatásának rendje

Munkakör Munkaruha megnevezése Keretösszeg Juttatási

idő (hó)

A Főiskola főállású oktatói

közül:

-- a Biológiai Intézet, a Földrajz

és Környezettudományi Intézet,

az Élelmiszertudományi Intézet

azon oktatói, akik laboratóriumi

gyakorlatokat vezetnek;

-- a Vizuális Művészeti

Tanszéken védőruhát igénylő

tevékenységet végzők;

-- a Sporttudományi Intézet

főállású oktatói, akik gyakorlati

tanegységeket tanítanak;

Munkaköpeny

Tréningruha

Sportcipő

közp. beszerz.

18.000,- Ft

18.000,- Ft

24

24

24

Laboránsok Munkaköpeny közp. beszerz. 24

Tanszéki technikai dolgozók,

informatikusok

Munkaköpeny vagy kétrészes

munkaruha

közp. beszerz. 24

Általános karbantartó Kétrészes munkaruha közp. beszerz. 12

Portás Öltöny v. kosztüm közp. beszerz. 24

Takarítók Munkaköpeny közp. beszerz. 12

Ügyrend

1. A munkaruhára való jogosultságot a Gazdasági Főigazgatóság Anyaggazdálkodási

csoportja tartja nyilván.

2. A dolgozó az egységvezetőjén keresztül kap értesítést az Anyaggazdálkodási csoporttól a

munkaruhára való jogosultságról. A dolgozó a megvásárlásra való igényt a munkaruha

méretének megadásával jelzi vissza.

3. A keretösszeggel jelzett esetekben a dolgozók a munkaruha vásárlását egyénileg végzik. A

vásárlást igazoló számlát az Anyaggazdálkodási csoporthoz kell benyújtani elszámolásra.

4. Egyéni vásárlásoknál a főiskola csak az intézmény nevére kiállított számlát tud elfogadni

és kifizetni.

5. Központi beszerzés esetén a megfelelő méretű munkaruhát — összeghatár figyelembe

vétele nélkül — az intézmény vásárolja meg és felvétele az Anyaggazdálkodási csoportnál

történik.

6. Fizikai állományú dolgozók esetében, próbaidő alatt védőruhát kell biztosítani, ami a

munkaviszony véglegesítésekor munkaruhává minősül, munkaviszony megszűnése esetén

visszakerül az intézmény Anyaggazdálkodási csoportjának kezelésébe.

52

Kollektív Szerződés 5. sz. melléklet

AZ

ESZTEREHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

(MUNKÁLTATÓI) LAKÁSKÖLCSÖN

SZABÁLYZATA

EGER, 2012

53

1. § Általános rendelkezések

1. A szabályzat hatálya kiterjed a főiskola valamennyi főállású dolgozójára.

2. Az 1. pontban megjelölt dolgozók lakásépítésének (vásárlásának) támogatására a

főiskola lakásépítési alapja (továbbiakban: lakásépítési alap) szolgál.

A lakásépítési alap összegét – a pénzmaradvány felhasználásának véglegesítésekor – a

Szenátus határozza meg.

3. Lakásépítési alap képzése:

– előző évek pénzmaradványának kötelezettséggel nem terhelt részéből;

– bevételes tevékenység eredményének növekedéséből történik. Az alap

képzését a Szenátus a költségvetési beszámoló elfogadásakor ellenőrzi.

További források:

– a kölcsöntámogatásban részesült dolgozók által visszatérített törlesztések

összege;

– a támogatásban részesült és munkahelyet változtató dolgozók vagy az új

munkáltató által megtérített összegek;

– banki kamat.

4. A lakásépítési alapból támogatásban részesülő dolgozót kérelemre – az érdek-

képviseleti szervek véleménye alapján – a főiskola gazdasági főigazgatója jelöli ki.

5. A támogatás odaítélésének elbírálására Lakásügyi Bizottságot kell létrehozni.

A bizottság létszáma 5 fő, elnökét és tagjait a gazdasági főigazgató bízza meg.

A megbízás az érdekképviseleti szervek véleményének figyelembevételével történik.

6. A lakásépítési alapból történő kölcsön folyósítása esetén a dolgozóval írásbeli

megállapodást kell kötni. A megállapodást a dolgozóval a főiskola gazdasági

főigazgatója köti meg.

7. A lakásépítési alap pénzeszközeit a felhasználásra vonatkozó döntéstől kezdődően az

Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (továbbiakban az OTP Bank)

területileg illetékes fiókjánál vezetett „Munkáltatói lakásépítési alap betét” számlán kell

kezelni.

8. A szerződéskötés feltétele a dolgozó részéről egy beleegyező nyilatkozat a munkáltató

felé, amelyben a munkavállaló hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató a bérből az

esedékes törlesztőrészletet levonhassa, és továbbutalja a Lakásépítési Alap számlájára.

54

2. § A lakásépítési alap felhasználása

1. Támogatás nyújtható:

a) lakásépítéshez;

b) lakásvásárláshoz;

c) lakóház, (lakás) bővítéshez;

d) lakóház, (lakás) korszerűsítéshez, életveszélyes vagy egészségre súlyosan

károsító körülmény kiküszöbölésére (kivételes és sürgős esetben).

A főiskolai dolgozók támogatásának alapvető formája a kamatmentes munkáltatói

lakáskölcsön, melynek felső határa: az a) és b) pontra vonatkozóan a mindenkori

minimálbér tizenkétszerese, d) és c) pontra vonatkozóan a mindenkori minimálbér

nyolcszorosa.

Ezt az összeget a szakszervezet javaslatára a Szenátus az éves költségvetés

tárgyalásánál felülvizsgálhatja.

2. Támogatásban a szabályzat 2.§ 1. a), b) pontja esetében azt a dolgozót lehet részesíteni,

aki (ideértve a dolgozó házastársát is):

– még nem rendelkezik lakóingatlannal,

– lakóingatlan részbeni tulajdonjogával rendelkezik, de valamely méltányolható

okból a további tulajdoni hányad megvásárlására kényszerül, vagy

– korábbi lakóingatlanát értékesítette, és új lakóingatlant épít vagy vásárol,

vagy értékkülönbözet fizetésével, cserével szerez meg.

3. A kamatmentes munkáltatói kölcsön után az OTP Bank által felszámított jelzálog-jog

bejegyzési díjat és az 1 %-os kezelési költséget a kölcsönvevő köteles az OTP Bank-nak

befizetni, illetve törleszteni.

3.§ A lakásépítési alapból nyújtható kölcsöntámogatás feltételei

1. A Lakásügyi Bizottság elbírálja a munkáltatói kölcsönre benyújtott igényt, és írásbeli

javaslatát megküldi a rektornak döntésre.

2. A törlesztési időt a jogszabály keretei között a kölcsön odaítélésével egyidejűleg kell

megállapítani.

3. A dolgozó a munkáltatói kölcsönt az OTP Bank területileg illetékes fiókja útján –

kamatmentesen – havi egyenlő részletekben tartozik a lakásépítési alap részére

visszafizetni. A kölcsöntartozás késedelmes visszafizetése esetén a kamatfizetés

tekintetében a Ptk. 301. §-nak 1. bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadók, a

kamat a lakásépítési alapot illeti meg. 60 napon túli késedelem esetén a főiskolát

megilleti a kölcsönszerződés felmondásának a joga, és a hátralékos összeg

visszafizetése egy összegben válik esedékessé.

55

4. Ha a dolgozó munkaviszonya a megállapodásban vállalt törlesztési határidő előtt – a

dolgozó érdekkörében felmerülő ok miatt – megszűnik, a még fennálló tartozást

azonnal, egy összegben tartozik visszafizetni. Ha a kölcsönvevő a kölcsönt egy

összegben megfizetni nem tudja, a hátralékra részletfizetési kedvezményt kaphat,

melynek mértéke a jegybanki kamat 1,5-szerese.

5. Ha a támogatásban részesülő dolgozó munkaviszonya a megállapodásban megjelölt

határidőn belül megszűnik, az új munkáltató szerv a még fennálló kölcsönt megtérítheti.

6. A kölcsöntámogatással felépült, illetve a vásárolt és a dolgozó tulajdonába került lakás

(ingatlan) a még ki nem egyenlített kölcsön fedezetéül szolgál. Ezért a tartozás

fennállásának idejére az ingatlanra a földnyilvántartásban (telekkönyvben) az

Eszterházy Károly Főiskola javára az OTP Bankot követő rangsorban elidegenítési és

terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A lakást a tartozás fennállásának ideje alatt csak az

OTP Bank és a főiskola együttes hozzájárulásával lehet elidegeníteni vagy megterhelni.

Az ingatlanra az elidegenítési és terhelési tilalmat a kölcsönt folyósító OTP Bank-fiók

jegyezteti fel.

7. Hat hónapnál tovább fennálló fizetési elmaradás esetében a gazdasági főigazgatónak

jogában áll fizetési meghagyást kezdeményezni a dolgozó és a már más munkáltató

szervnél munkaviszonyt létesítő volt dolgozó esetében is.

4.§ A támogatás igénylésének módja

1. A kölcsönigényléshez szükséges iratokat az SZB-irodán lehet beszerezni. A kérelem

benyújtásakor az igénylő írásbeli tájékoztatást kap arról, hogy milyen feltételek mellett

jogosult kölcsönigénylésre. A kitöltött igénylési lapot az SZB-irodába kell benyújtani 1

példányban iktatás céljából.

2. A benyújtott igényeket a Lakásügyi Bizottság rangsorolja és javaslatát az intézmény

gazdasági főigazgatójának a beadási határidőt követő 10 napon belül eljuttatja.

5.§ A kérelmek elbírálása, a támogatás folyósítása

1. A beérkezett kérelmeket – a Lakásügyi Bizottság véleményezése és rangsorolása után –

a rektor bírálja el.

2. Amennyiben a dolgozó támogatásban részesül, arról a főiskola egy kötelezvényt állít ki,

amely a döntéstől számított 6 hónapig hatályos. Ha a dolgozó bármilyen okból 6

hónapig a támogatást nem használja fel, újabb kérelem alapján kell dönteni annak

meghosszabbítására.

3. A kölcsön visszafizetésének feltételeiről megállapodást kell készíteni a 2. sz. melléklet

szerint. A rektor a megállapodást további intézkedés végett a gazdasági főigazgatóhoz

56

juttatja el. A kérelmező az OTP Banki eljáráshoz szükséges iratokat a Gazdasági

Főigazgatóságon veszi át.

6.§ A lakásépítési alap kezelése

1. A lakásépítési alappal kapcsolatos pénzügyi-gazdálkodási, lebonyolítási, továbbá

számviteli, nyilvántartási feladatot a Gazdasági Főigazgatóság látja el.

2. A megállapodás teljesítésére kiható körülményekről, a kedvezmények megvonása, vagy

egyéb szükséges intézkedés megtétele végett az OTP Bank illetékes fiókját a Gazdasági

Főigazgatóság értesíti.

3. A lakásépítési alap képzéséről és felhasználásáról – évente egyszer, a költségvetés

teljesítéséről szóló beszámolóval együtt – a Szenátust tájékoztatni kell.

Eger, 2012. november 30.

57

Érkezett: ……………………………….. Iktatószám: …………………………….

IGÉNYLÉSI LAP

MUNKÁLTATÓI LAKÁSÉPÍTÉSI/VÁSÁRLÁSI KÖLCSÖN JUTTATÁSÁHOZ

I. Név: …………………………………………………………………………………...

Munkahely: ……………………………………………… Telefon: …………………

Születési év: ……………… Beosztás: ……………………………………………….

Jövedelem: a/ munkabér: …………….. Ft/hó

b/ egyéb rendszeres jövedelem: …………….. Ft/hó

Munkaviszony kezdete: …………. év

Jelenlegi munkahelyére belépés kelte: ……………………………

Az igénylő házastársának adatai:

Név: ……………………………………………………………………………………

Munkahelye: …………………………………………………………………………..

Beosztása: ……………………………………………………………………………..

Jövedelme: a/ nettó munkabér: …….……… Ft/hó

b/ egyéb rendszeres jövedelem: ……………. Ft/hó

II. Jelenlegi lakáskörülményeinek ismertetése:

Lakás címe: ……………………………………………………………………………

Szobák száma: ……………, felszereltsége: ………………………………………….

Milyen minőségben lakik a lakásban? (/társ/tulajdonos, főbérlő, albérlő, családtag)…

…………………………………………………………………………………………

Mióta lakik a jelenlegi lakásban? ……………………………………………………..

58

A lakásban lakó kiskorú, eltartott gyermekek száma: ………………………………….

Koruk: ………………………………………………………………………………….

A lakásban lakó egyéb eltartottak száma: ………………………………………………

Más, lényegesnek tartott adatok: ………………………………………………………..

III. A munkáltatói kölcsön igénylésére vonatkozó adatok:

Milyen lakás (ház) építéséhez (vásárlásához) kéri a kölcsönt (pl. családi ház, öröklakás,

lakásszövetkezeti építés, toldaléképítés stb.)? ………………………………

…………………………………………………………………………………………..

Az építeni (vásárolni) kívánt lakás szobáinak száma: …. , alapterülete: .…… m²

Hány fő költözik az új lakásba (rokonsági fok megjelölésével)? ………………………

…………………………………………………………………………………………..

Az építeni (vásárolni) kívánt lakás (ház) építési költsége (vételára): …………… Ft

Szociálpolitikai kedvezmény összege: …………….. Ft

Banki kölcsön összege: …………….. Ft

Saját előtörlesztési összeg: …………….. Ft

Házastárs munkáltatói kölcsöne: …………….. Ft

EKF lakásalapból igényelt kölcsön összege: …………….. Ft

A kért törlesztési idő: ……………………….. év

Egyéb közlendők: ………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

Eger, 20.... ....................... hó ....... nap

….……………………………… ………………………………….

az igénylő házastársának aláírása az igénylő aláírása

59

IV. A munkahelyi vezető javaslata:

A javasolt munkáltatói kölcsön összege: …………………………………………..

A javasolt törlesztési idő: …………………………………………………………..

A javaslat indokolása: ………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

Eger, 20.... ....................... hó ....... nap

……………………………….

tanszék/egységvezető

A javaslatot a benyújtás előtt a tanszék/egység vezetője aláírja. Amennyiben a vezető a

hozzájárulását nem adja meg, azt is kell az indoklásban szerepeltetni.

60

Kollektív Szerződés 6. sz. melléklet

A MUNKÁLTATÓI TEMETÉSI SEGÉLYEZÉS ELVEI

1. Egyszeri temetési segély az intézménnyel főállású közalkalmazotti jogviszonyban álló

dolgozónak folyósítható szülő (ide értve az örökbefogadót is), közös háztartásban élő

házastárs/élettárs, illetve gyermek elhalálozása esetén. A segély összege: 20.000,- Ft

2. Főállású közalkalmazott halála esetén az intézmény a temetés költségeihez legalább 45

ezer forint, de legfeljebb 200 ezer forint mértékben járul hozzá. A hozzájárulás - a

temettetővel való előzetes egyeztetés után - az intézmény nevére kiállított és benyújtott

számla(ák) alapján történik.

3. Az intézmény saját halottjának tekintheti azt a volt munkavállalóját - függetlenül attól,

hogy a haláleset bekövetkeztekor nyugdíjas, vagy aktív dolgozó volt -, aki az

intézményben legalább 25 évig főállásban dolgozott, az intézményből vonult

nyugállományba és magas színvonalú munkájával öregbítette az intézmény hírnevét. A

saját halottá nyilvánításról az intézmény vezetése dönt.

4. Az egyszeri segély igénylése a mellékelt igénylőlapon történik, melyhez csatolni kell a

halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a segélykérő nevére szóló számlamásolatot.

5. Nem fizethető segély abban az esetben, ha az intézmény az elhunytat saját halottjának

tekinti, illetve a temetés költségeihez hozzájárul.

6. A segélykérő űrlap a főiskola honlapjáról tölthető le.

Eger, 2012. november 30.

61

MUNKÁLTATÓI TEMETÉSI SEGÉLYKÉRŐ LAP

Név: ................. …………………………………………. Munkahely: .............................................................

A segélykérő bruttó havi jövedelme: ... ………………… Beosztása: ................................................................

Házastárs/élettárs bruttó havi jövedelme:………………… Munkába lépés időpontja: .......................................

Egyéb rendszeres jövedelem: ............... ………………… Eltartottak száma: ....................................................

Kérem, hogy a részemre a csatolt okmányok alapján TEMETÉSI segélyt folyósítani szíveskedjék.

Indokaim: ..............................................................................................................................................................................

..............................................................................................................................................................................................

Eger, 20.... ............................. hó ......... nap

Mellékelt okmányok felsorolása: ................................................................

.................................................................. a kérelmező aláírása

.................................................................. Lakcím: .........................................................................

.................................................................. Telefon vagy e-mail: ......................................................

Munkahelyi vezető javaslata: ............................. ………………………….……………………………………………..

Eger, 20.. ............................. hó ......... nap

P.H. .................................................................

egységvezető

A szakszervezeti bizalmi/bizottság javaslata: ....................................................................................................................

………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………

Eger, 20.... ............................. hó ......... nap

.................................................................. ................................................................

szaksz. bizalmi aláírása P.H. szb-elnök/titkár

A Közalkalmazotti Tanács javaslata:

a/ A kérelem alapján …………. Ft, azaz …………………………..………… forint segély kifizetését javasoljuk.

b/ A kérelmet elutasítja, mert .............................................................................................................................................

......................... ……………………………………………………………………………………………………………

Eger, 20.... ............................. hó ......... nap

.................................................................

KT-elnök

Rektori döntés: ..................................................................................................................................................................

Eger, 20.. ............................. hó ......... nap

P.H

………………………..……… ……………..……………..

ellenjegyezte rektor

62

Kollektív Szerződés 7. sz. melléklet

IGÉNYLŐLAP ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁSHOZ

Igénylő neve:………………………………………… Szerrvezeti egység:…………………………..

Az igénylő bruttó havi jövedelme: .................................... Ft/hó

A házastárs bruttó havi jövevedelme:…………….Ft/hó

Egyéb rendszeres jövedelem (családi pótlék, árvaellátás, gyerektartás, stb.): ................................................................................Ft/hó

Eltartottak neve:

NÉV Születési idő Intézmény megnevezése Jövedelem

Családi pótlékra

jogosult

Igen Nem

1.

2.

3.

4.

5.

A család egy főre jutó havi nettó jövedelme: .................................................. Ft

Mellékletek:

1.) MÁK igazolás ………..

2.) Előző évről NAV jövedelemigazolás ………….db

3.) Iskolalátogatási igazolás ………db

Eger, 20.. ................................. hó ........... nap

........................................................................... .......................

igénylő aláírása

.................................................................................................

lakcíme, telefonszáma

63

Az intézményi szociális bizottság döntése

1…………………………………….Ft, azaz ……………………………………..forint értékű iskolakezdési utalványban

részesítjük.

2. A kérelmet elutasítjuk, mert:

………………………………………………………………………………………………………….

Eger, 201………………………….hó………………nap

……………………………………………………… ………………………………………………..

KT elnök SZB elnök

1.

Nyilatkozat

Alulírott …………………………………..(név) kijelentem, hogy a fent nevezett gyermek(eim)re az alábbi

utalványokat átvettem:

1. …………………………..Ft ………………………….sz. utalvány

2……………………………Ft ………………………….sz. utalvány

3……………………………Ft ………………………….sz. utalvány

4……………………………Ft ………………………….sz. utalvány

5……………………………Ft ………………………….sz. utalvány

Eger, 201……………………..hó ……………nap

……………………………………..

átvevő aláírása