einhard - nagy károly császár élete_02636

5/13/2018 Einhard - Nagy K roly cs sz r lete_02636 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/einhard-nagy-karoly-csaszar-elete02636 1/34

Einhard

Nagy Károly császár életeFordította, a jegyzeteket és az utószót írta:

Gyurkovics Zoltán



TARTALOM

El szóő

Károly császár életeA Meroving dinasztia

Nagy Károly seiőNagy Károly hatalomra jutása

E könyv tervezeteAz aquitaniai háborúA langobárd háború

A szász háborúA hispániai támadás

A britek és a beneventaniak leigázása

Tassilo és a bajor hadjáratA szláv háborúHáború a hunokkal

A dán háborúNagy Károly hódításainak kiterjedése

KülkapcsolatokÉpítkezései és közmunkái

MagánéleteÖsszeesküvések Nagy Károly ellen

Nagy Károly bánásmódja az idegenekkelMegjelenése

RuházataSzokásai

Tanulmányai JámborságaB kez ségeő ű

Nagy Károly megkoronázott császárReformok

Lajos koronázása - Nagy Károly halála Temetése

Halálának el jeleiő

AkarataEinhard és m veű

A fordításról



El szóő

Amióta magamra vállaltam, hogy elbeszéljem az uramnak és

nevel atyámnak, a legkiválóbb és jogosan legnevezetesebb Károlyő királynak a köz- és magánéletét és nem kis részét a cselekedeteinek olyrövid formába tömörítettem a témát, amilyenbe csak lehetséges.Körültekint voltam, nehogy kihagyjak bármi dolgot, ami tudomásomraő

jutott, de egyben nehogy a b nébe essek azon elmék terjeng sű ő stílusának, akik semmibe veszik az új dolgokat, feltéve, hogy bárki képeselkerülni, hogy az új írók hibájába essék, akik lebecsülni látszanak azantikvitás mesterm veit, a legtanultabb és legragyogóbb írók munkáit is.ű Sokan közülük, nem kételkedem, olyan irodalmi hajlandóságnak szenteltemberek, akik úgy érzik, hogy a jelen nemzedékek dolgait nem illenékelhanyagolni, és akik nem gondolják, hogy minden, amit ma tesznek

méltatlan az említésre és méltó, hogy átadassék a csendnek ésfeledésnek, de mindazonáltal túlzottan megrontottak a halhatatlanságvágyától, hogy inkább más korok dics tetteit ünnepeljék valamelyő fogalmazványaikban, minthogy megfosszák az utókort a saját nevükemlítését l azáltal, hogy egyáltalán nem írnak.ő

Akárhogy is, nem látok okot, miért kellene visszariadnom egy ilyenfajtavállalkozástól, amikor senki sem tudna nálam pontosabban írni olyaneseményekr l, amelyek körülöttem törő téntek és olyan dolgokról,amelyeket személyesen ismerek, amelyekr l, ahogy mondani szokáső kézzelfogható bizonyítékom van, és nincs is szándékomban megtudni,

hogy valaki más foglalkozik-e ezzel a témával.Mindenesetre, inkább írásba foglalom a történetemet, és ahogy mondaniszokás örökül hagyom az utókornak, mint hogy elszenvedjem, hogy alegkiválóbb király legdics bb élete, aki korunk fejedelmei közül aő legnagyobb és az nagyhír tettei, amit a kés bbi korok embereinekő ű ő nehéz lesz utánozni a felejtés homályába burkolózzanak.

De vannak még más okok is, egyik sem indokolatlan, vagy elégtelenvéleményem szerint, amelyek arra sürgetnek, hogy írjak err l a tárgyról,ő nevesítve a gondoskodás, amit Károly király juttatott nekemgyermekkoromban, és az iránta és gyermekei iránt táplált kitartó

barátságom, miután elfoglaltam a helyemet az udvarban. E módon er senő lekötelezett és adósává tett éppúgy halálában, mint életében, ezértérdemtelen lennék a jótéteményeire amikben részesített, ha hallgatnéklegdics bb és nevezetesebb tetteir l annak az embernek, aki annyiő ő mindent érdemelne a kezeimb l és amennyiben hagynám életét dics ítéső ő és írott emlékek nélkül, mintha sosem élt volna, megérdemelten t nnékű és számítanék hálátlannak, jóllehet a tekintélyem gyenge és sz kös,ű valójában majdnem semmi, és egyáltalán nem alkalmas egy olyan életleírására ami még Tullius1 ékesszólását is próbára tenné.

1 Marcus Tullius Cicero (Kr. e. 106-Kr. e. 43) római szónok, politikus és író.Els sorban beszédei, de retorikai és filozófiai m vei révén is a klasszikus latinő ű széppróza megteremt jévé vált. Utóhatása már az ókorban is rendkívül nagyő volt.



Közreadom a könyvet, amely tartalmazza egy nagy és kiváló embertörténetét, de az tettein kívül semmi bámulatra méltó nincs benne,ő kivéve azt, hogy én, aki egy barbár vagyok és nagyon kevéssé járatos arómai nyelvben, úgy t nhet képesnek tartom magam arra, hogyű választékosan és elfogadhatóan írjak latinul és képesnek tartom, hogy ez

méltán hordozza a nagyravágyásomat, semmibe véve a gondolatot, amitCicero mondott a Tusculanae disputationes2 els könyvében amikor a latinő szerz kr l beszélt. A szavai: „Égbekiáltó pazarlása mind az id nek és aző ő ő irodalomnak hogy egy ember írásba foglalja a gondolatait anélkül, hogymeglenne a képessége mind elrendezni, mind világossá tenni ket, vagyő lekötni az olvasókat a stílus b völetével.” Ez a mondás a híres szónoktólű talán elrettentett volna az írástól, ha nem határoztam volna el, hogy jobbmegkockáztatni a világ ítéletét és a kevés tehetségemet próbára tenni,mintsem semmibe venni egy nagy ember emlékét, csak hogy magammegkíméljem.

2 Marcus Tullius Cicero: Tusculumi eszmecsere



Károly császár élete

A Meroving dinasztia

(1) A Meroving családról, amelyb l a frankok a királyaikat választották,ő általánosan mondják, hogy, hogy Hildiric3 idejéig állt fenn, akit leraktaktrónjáról, megborotváltak és kolostorba taszítottak a római f pap, Istvánő 4

parancsára. Ám ama küls látszat ellenére, hogy vele ért véget, valójábanő már hosszú ideje meg volt fosztva az er t l, és csak arról volt ismert,ő ő hogy az üres királyi címet birtokolta; a királyság valós hatalma éstekintélye az udvar f tisztvisel je, az úgynevezett maiordomuső ő 5 kezébenvolt és volt az ügyek irányítója. Semmi sem volt a királyra hagyva, hogyő cselekedje, csak hogy elégedjék meg a király elnevezéssel, hogy a leomlóhajzatával és hosszú szakállával üljön a trónján és uralkodót játsszon,

válaszoljon a követeknek, akik a világ minden sarkából jöttek éselbocsássa ket, mintha saját felel sségére tenné, a szavakkal, amelyekető ő valójában tanácsoltak, vagy egyenesen el írtak neki. Semmije sem volt,ő amit magáénak nevezhetett az üres királyi címen és a bizonytalantámogatáson kívül, amit az udvarnagy a maga kénye szerint adott neki,kivéve egy olyan falusi birtokot, ami kevés jövedelmet hozott és amelyenegy ház állt olyan kevés szolgálóval, amennyi éppen elegend voltő szükségletei ellátására. Amikor utaznia kellett rendszerint szekéren tette,amelyet paraszti módon ökrök vontattak és egy pásztor hajtott. Így tettemeg útját a palotába a népgy lésre, ami a királyság javának érdekébenű évente egyszer összegy lt, és hasonló módon tért is haza. Az udvarnagyű

irányította az adminisztrációt és mindent, amit meg kellett tervezni vagyvégre kellett hajtani bel- vagy külföldön.

Nagy Károly seiő

(2) Ezt a hivatalt Hildiric trónfosztása idején, Pippin, Károly király atyjaviselte, mondhatjuk örökölt jogon. Az atyja, Károlyő 6 - akimegsemmisítette a zsarnokokat7, akik egész Frankhon felett uralkodtak és

3 III. Childeric frank király 743-7514 II. István pápa 752-757. Zakariás pápa utóda (el dje, szintén István egyő

nappal felszentelése el tt halt meg), pontifikációja alatt súlyos konfliktusokő voltak a langobard Aistulf királlyal, akivel szemben a frankokhoz fordult, és apápák közül els ként átkelt az Alpokon Galliába, hogy 754. január 6-ánő személyesen találkozzon Kis Pippinnel. Önállósította magát a bizáncifennhatóság alól és a frank uralkodót a pápaság védelmez jének nyilvánította,ő amivel a pápaság önálló szuverén állammá vált. A frank segítségért cserébenSt. Denis-ben újra királlyá koronázta az a Zakariás által már királlyányilvánított Pippint.

5 Szó szerinti jelentése háznagy, vagy udvarnagy.6

Martell Károly, maiordomus 714-741, II. (Középs ) Pippin törvénytelen fiaő

Chalpaida nev ágyasátólű7 Ez utalás az újra önállósodó Neustria, illetve a királyi címet felvev Odo,ő

Aquitania hercege elleni hadjáratokra.



megfutamította a Galliára támadó szaracénokat két csatában8, az egyikAquitaniában, közel Pictavium9 városához, a másik Narbonensisben, közela Birrus folyóhoz10, és arra kényszerítette ket, hogy visszatérjenekő Hispániába - ezt a címet az atyja, Pippinő 11 kezéb l kapta és jeles módonő töltötte be. Ezt a tisztséget a nép rendszerint azon férfiaknak

adományozta, akik kimagaslóak voltak jeles származásuk és b ségeső jólétük okán. Néhány évig Károly király atyja, Pippin ezeket az apjától ésnagyapjától örökölt jogokat teljes egyetértésben megosztotta fivérévelKarlmannal12 aki - ismeretlen okból, talán az elmélkedés szeretetéb lő lemondva a tünékeny földi hatalom nehéz terhér lő 13 - Rómába tért, aholvilági ruházatát csuhára cserélte és egy monostort épített a Soractehegyen14 Szent Szilveszter15 templomának közelében, hogy a hozzáhasonlóak társaságában évekig élvezze a visszavonultságot, amit úgyáhított. De oly sok kiváló frank zarándokolt Rómába, hogy beteljesítsefogadalmát, és er sködött, hogy útközben lerója tiszteletét el tte, egykoriő ő ura el tt, hogy a gyakori látogatások által elszállt a nyugalom, amitő olyannyira szeretett, és arra késztette, hogy helyet változtasson.Ilyeténképp amikor úgy találta, hogy a terveit megzavarja a soklátogatója, elhagyta a hegyet és Szent Benedek monostorába vonultvissza, Monte Cassinoba, Samnium területére és ott folytatta továbbvallásos életét.

Nagy Károly hatalomra jutása

(3) Pippin, azonban a római f pap felhatalmazása által az udvarnagyő tisztéb l a királyi tisztre emeltetett és egyedül uralkodva a frankok fölöttő

tizenöt vagy több éven keresztül

16

, az aquitaniai háború végén, amit8 732-ben Abd-ur Rahman hispániai helytartó vezetésével törtek be az arabok

Galliába.9 Ma: Poitiers, a csata 732. október 25-én történt, maga Abd-ur Rahman is

elesett Fredegarius Krónikája szerint.10 Ma: Berre folyó.11 II. (Középs ) Pippin, maiordomus 687-714, Ansegiesel, Austrasia maiordomusaő

és Begga fia. Ansegiesel Arnulf (†641) metzi püspök fia volt, aki feleségül vetteI. Pippin (†640) Austrasia maiordomusának Begga (†693) nev lányát és apósátű követte tisztében. Ansegiesel utóda I. Pippin fia, Grimoald (†662) maiordomus

volt, majd utána II. Pippin következett, aki 687-ben hatalmát a teljes Frankkirályság területére kiterjesztette a Tetry melletti csatában legy zve Ebroint,ő Neustria maiordomusát.

12 Karlmann (†754) maiordomus, Martell Károly és Chrotrud fia, Drogo atyja13 747-ben.14 Ma: Monte Sorratte, Olaszország.15 I. Szent Szilveszter pápa (314-335), Constantinus császár uralkodása alatt a

niceai zsinaton új irányt adott az immár támogatott keresztény egyháznak,elítéltette az arianizmust. Az állítólagos Constantinusi adománylevél„kedvezményezettje” volt.

16 III. Kis Pippin, maiordomus 741-751, frank király 751-768. Martell Károly ésChrotrud fia. Bátyja visszavonulása után 749-ben megkérdezte Zakariás pápát:„Ki legyen inkább a király, az-e, akinek semmi hatalma sincsen, [...] vagy pedigaz, aki az országot kormányozza?” A pápa azt válaszolta, hogy „helyesebb, ha



kilenc éven keresztül folytatott Waifar, Aquitania hercege ellen, halt megPárizsban vízkór következtében17 és hagyta maga után két fiát, Károlyt ésKarlmannt Isten kegyelméb l utódainak a hatalomban.ő

A frankok a népgy lésen mindkettejüket királlyá tették oly feltétellel,ű hogy kettejük között egyenl en kell felosztani a királyságotő 18, Károly kapjaazt a részt, amely atyjuké, Pippiné volt, Karlmann azt a részt, amitnagybátyjuk, Karlmann igazgatott. A feltételeket elfogadták és mindkettenbirtokába léptek a királyság azon részének, amely ez által a megegyezésáltal nekik jutott. Azonban a békét közöttük csak a legnagyobbnehézségek árán lehetett fenntartani, mert a Karlmann pártján állók közülsokan próbálták megzavarni az egyetértésüket és még olyanok is voltakakik azt tervezték, hogy egymással háborúba keverjék ket. Mi több, aő gyanakvás veszélyességét mutatja, hogy Karlmann halálakor özvegyeItáliába menekült fiaival és f követ ivel, és ok nélkül a férje testvéreő ő ellenében inkább Desiderius, a langobárdok királya védelme alá helyezte

magát. Karlmann két év uralkodás után halt meg19

egy betegségkövetkeztében és halálával Károlyt egyhangúlag a frankok királyáváválasztották.

E könyv tervezete

(4) Azt hiszem ostobaság lenne akár egy szót is írni születésér lő 20 éscsecsem koráról, de akár gyermekkoráról is, mert semmit sem írtak err lő ő a témáról és már senki sem él, aki ezt feltárhatná, ezért úgy határoztam,hogy ezt ismeretlenül hagyom és egyszerre rátérek a tetteire és olyandolgokra az életéb l, amelyek érdemesek a kifejtésre vagy bemutatásra,ő els ként számő ba veszem a tetteit bel- és külföldön, majd a természetét ésfoglalatosságait és végére hagyom a királyság igazgatását, illetve halálát,semmi megismerésre érdemest vagy megismerni szükségest ki nemhagyva.

a hatalom birtokosát nevezik királynak, nem pedig azt, aki királyi hatalomnélkül maradt”. 751-ben a frankok királlyá választották, majd Szent Bonifácpápai legátus királlyá kente szentelt olajjal, az ószövetségi királyok mintájára.A felkenés addig nem tartozott a királlyá tétel elengedhetetlen kellékei közé(az els példák a vizigót királyságból származnak, ami ebben az id ben már aző ő arabok uralma alatt volt), azonban ebben az esetben szükséges volt, hogy a

Meroving karizmával szembe a „rex Dei gratia” adta legitimitást állítsák. Ez azeset egy olyan precedenssé vált, ami kés bb Nagy Károly császárráő koronázásához vezetett, majd fia, Lajos trónfosztását eredményezte és végső soron az ekkoriban hamisított Constantinusi adománylevélre hivatkozva apápaság világi hatalmának alapját képezte. Az akkor uralkodó Meroving III.Childeric királyt megfosztották a címét l, mágikus erej nek tartott haját éső ű szakállát levágták és kolostorba küldték. Pippin Bertradával kötöttházasságából született Nagy Károly (742-814), Karlmann (751-771), Pippin(759-814) és további három lánygyermek, Gisela, Rothaid és Adelhaid.

17 768. szeptember 24-én.18 768. október 9-én.19 Valójában három évig uralkodott, 768. október 9-t l 771. december 4-ig.ő20 Károly valószín leg 742. április 2-án született Kis Pippin és Bertradaű

házasságából.



Az aquitaniai háború

(5) Az els katonai vállalkozása az aquitaniai háború volt, amit atyjaő kezdett, de nem fejezett be, és mert úgy gondolta, hogy azonnal könnyenvégigvihet még testvére életében hozzáő fogott, t le kérve segítséget. Éső

habár testvére a megígért segítséget visszafogta, a megindult hadjáratota legnagyobb eréllyel irányította, és nem állt el, vagy riadt vissza a magaáltal kijelölt feladattól, amíg türelme és szilárdsága által el nem értecélját. Hunoldot, aki megkísérelte megszerezni Aquitaniát Waifar halálaután és megújítani a háborút, amikor már majdnem véget ért, arrakényszerítette, hogy feladja Aquitaniát és Wasconiába21 meneküljön. Mégitt sem hagyott neki nyugtot, hanem átkelt a Garonne-on, felépítetteFrontiac22 várát, és követeket küldött Lupushoz, Wasconia hercegéhez,követelve a szökevény kiszolgáltatását, azzal fenyegette, hogy er velő fogja el, ha nem adják át haladéktalanul neki. Erre Lupus a bölcs tanácsotmegfogadva nemcsak átadta Hunoldot, hanem személyesen meghódolt a

királynak a tartománnyal, amit irányított.

A langobárd háború

(6) Miközben a bajokat elrendezte, háborút ekképpen elvégezveAquitániában társa a királyi címben elköltözött az él k sorából éső Hadrianus23, Róma püspöke könyörgése és esdeklése arra indította, hogyhadba szálljon a langobárdok ellen. el tte atyja már felvállalta ezt a felŐ ő -adatot István pápa kérésére, de nagy nehézségek árán, mert a frankoklegnagyobbjai, akik rendszerint elfogadták a tanácsát, annyira szilárdan

ellenálltak a tervének, hogy nyíltan kijelentették, hogy elhagynák a királytés hazamennének. Mindazonáltal a háború Haistulf 24 király ellen kitört ésnagyon gyorsan befejeztetett25. Most, noha Károlynak hasonló, vagy pontugyanolyan oka volt, hogy hadat üzenjen, mint atyjának, a háború magakülönbözött az el z t l a nehézségeit és a tárgyát illet en. Pippin, miutánő ő ő ő néhány napig Ticenumban26 ostromolta Haistulf királyt, hogy visszaadja arómaiaknak a városokat és várakat, amiket elfoglalt, arra kényszerítette,hogy túszokat adjon és hogy megesküdjön, hogy nem próbálja újravisszavenni azokat, de Károly a hadüzenet után nem lankadt addig, amíg

21 Baszkföld. Ez kiterjedt a mai Franciaország Gascogne nev területére isű (amely elnevezés a Wasconiából származik).

22 Ma: Fronsac, Franciaország.23 I. Hadrián pápa 772-795, frank támogatással választották meg.

Együttm ködése Nagy Károllyal a baráti rivalizálás ellenére is egyfajta ideálisű kapcsolatot mintázott a kés bbi korok számára az egyházi és világi hatalomő együttm ködésér l.ű ő

24 Aistulf langobárd király 749-756. Hadjáratot vezetett a pápai fennhatóságalatt álló területek ellen folytatva Liutprand király (712-744) bizánciak ellenfolytatott támadásait, ennek keretében elfoglalta a bizánci helytartó

székhelyét, Ravennát és Róma ellen fordult.25 754-ben.26 Ma: Pavia város, Olaszország.



ki nem fárasztotta egy hosszú ostrommal Desiderius27 királyt és arra nemkényszerítette, hogy kényére-kedvére megadja magát28, ki zte fiát,ű Adalgist29, a langobárdok utolsó reménységét nem csak a királyság,hanem egész Itália területér l, visszaadott a rómaiaknak mindent, amitő elvesztettek, legy zteő 30 Hruodgaust, Forum Iulii31 hercegét, aki lázadást

tervezett, egész Itáliát saját hatalma alá rendelte32 és fiát, Pippint33 tettemeg királlyá.

Itt kellene leírnom a nehéz utat Itáliába az Alpokon keresztül és aviszontagságokat, amiket elszenvedtek a frankok az úttalan hegyihágókon, az eget ostromló szirteken és az éles csúcsokon, ha nem azvolna szándékom ezzel a munkával, hogy életének történetét írjam le,hanem hogy az általa vezetett háborúk eseményeit. Elég legyen annyitszólni, hogy ez a háború Itália leigázásával végz dött, Desiderius királyő életre szóló szám zetésével, fia, Adalgis Itáliából ki zetésével és aű ű langobárd király hódításainak visszaadásával Hadrianusnak, a római

egyház vezet jének.ő

A szász háború

(7) Ezek után a szász háború, amely félbe maradni látszott, ismét kitört.Nincs még egy olyan háború azok között, amibe a frank nemzet bármikoris belefogott, amit ilyen kitartással és keser séggel viselt volna, vagyű ilyen sok fáradságba került volna, mert a szászok, mint majd mindentörzse Germaniának er szakos emberek voltak, hajlamosak a démonokő imádatára ezért ellenségei a mi hitünknek és nem tartottak gyalázatosnak

áthágni és megszegni minden törvényt, istenit és emberit egyaránt.Ennekokán a sajátságos körülmények minden nap rendzavarást okoztak

27 Desiderius langobárd király 756-774. Kis Pippin halála után hozzáadta lányátNagy Károlyhoz, ami diplomáciai bonyodalmakat okozott a frankok és II. Istvánpápa között: „Olyan dolog jutott fülünkbe, amelyr l szívünk fájdalma nélkülő beszélni sem tudunk: Desiderius, a langobárdok királya, rávenni igyekszikfelségtek, hogy egyik tök házassági kötelékbe lépjen lányával. [...] Ez csak aző ördög sugallata lehet, ha igaz.” Károly a bonyodalom elkerülésére el zteű feleségét azzal az ürüggyel, hogy medd (a hercegn hazatért a langobárdő ő udvarba és néhány hónapra rá gyermekágyban halt meg). Ezt a kellemetlen

epizódot a Károlyról pozitív képet festeni kívánó Einhard elhallgatja és kés bb,ő

Károly családjának ismertetésekor is homályosan fogalmaz. 772-ben Karlmannözvegye, Gerberga is a langobárd udvarba menekült gyermekeivel sógora el l.ő Károly 773-ban kelt át az Alpokon és egy csatában megfutamította Desideriusseregét. A langobárd király Paviába zárkózott, fia, Adalgis Veronába menekült.

28 774-ben.29 773-ban foglalta el Veronát, Adalgis 774-ben hagyta el Itáliát.30 776-ban.31 Ma: Friuli, Olaszország. Károly idején langobárd hercegség volt.32 774-t l Nagy Károly titulatúrája: „Carolus gratia Dei rex Francorum ető

Langobardorum atque patricius Romanorum”, azaz „Károly, Isten kegyelméb lő a frankok és a langobárdok királya és a rómaiak patriciusa.

33 Pippin, Itália királya 781-810. Nagy Károly második fia.



és néhány hely kivételével, ahol nagy erd k vagy hegygerincek állnak éső tették a mezsgyét biztossá, a határ közöttünk és a szászok közöttmajdnem teljes kiterjedésében nyílt vidéken húzódott ezért vége se volt agyilkosságoknak, rablásoknak és gyújtogatásoknak mindkét oldalon.Ezáltal a frankok olyannyira megkeseredtek, hogy elhatározták, hogy nem

élnek tovább megtorlással, hanem nyílt háborút indítanak a szászokellen34. Ezért indult a háború ellenük, és tartott harminchárom évigfolyamatosan nagy hevességgel, nagyobb nyomorúságot okozva aszászoknak, mint a frankoknak. Kétségtelenül hamarébb is végz dhetettő volna, ha nincs a szászok h tlensége. Elmondani is nehéz milyen gyakranű gy zettek le és járulő tak alázatosan a király elé megígérve, hogy azt teszik,amit rájuk kirónak, tétovázás nélkül átadták a kívánt túszokat éselfogadták a legatusokat, akiket a király küldött nekik, néha olyannyirameggyengültek és megtörtek, hogy megígérték, hogy felhagynak adémonok imádatával és felveszik a kereszténységet, de épp annyiravoltak hajlamosak megszegni ezeket a feltételeket, amennyire serényekvoltak elfogadni, ezért lehetetlen elmondani melyiket tették könnyebben,aligha telt el olyan év a háború kitörése után, hogy ne változtattak volnapártot. De a király nem engedett a magas céljaiból és állhatatosságából jóés rossz szerencsében egyaránt, nem fáradt bele az állhatatlanságukbavagy adta fel a feladatot, amit magára vett, ellenkez leg, sosem hagytaő h tlenségüket büntetlenül. Vagy maga szállt hadba ellenük szeű mélyesen,vagy grófjait küldte sereggel, hogy bosszút álljanak és a büntetéstbehajtsák, végül miután megvert és leigázott mindenkit, aki ellenállásttanúsított és tízezret azok közül, akik az Albis35 partján éltek letelepítettasszonyaikkal és gyermekeikkel együtt különböz csoporő tokban itt és ott,

Galliában és Germaniában36

. A háború, ami olyan sokáig tartott azzal értvéget, hogy elfogadták a király feltételeit, azaz lemondtak a démonokimádatáról, atyáik vallási szokásairól, elfogadták a keresztény hit és vallásszentségeit és az egységet a frankokkal, hogy egy népet alkossanak.

(8) Ebben a háborúban, bár hosszú ideig elhúzódott maga csak kétszerharcolt, egyik az Osnegg37 hegynél volt, egy helyen, amit

Theotmellumnak38 neveznek és a másik a Hasa39 folyónál, alig egyhónapnyi különbséggel. Ebben a két csatában az ellenséget annyiramegfutamította és legy zte, hogy ezután sosem vállalkoztak támadásra,ő vagy ellenállásra a királlyal szemben, kivéve ha er s pozíciót védtek.ő Sokan haltak meg ebben a háborúban mind a frank, mind a szásznemességb l, olyan emberek akik a legmagasabb rangokban álltak. Csakő a harminckettedik esztendeje végén40 ért véget, miközben oly sok másháborút vívtak a frankok és a király oly ügyességgel irányította ket, hogyő kérdéses, hogy a lelkiereje, vagy a jó szerencséje bámulatosabb. Az itáliai

34 772-ben.35 Ma: Elba folyó.36 804-ben.37 Ma: Osning hegy, a csata 783-ban volt.

38 Ma: Detmold város, Németország.39 Ma: Hase folyó40 804-ben.



háború el tt két évvel kezd döttő ő 41, de annak ellenére, hogy folyamatosanfolyt, az ügyek más területeken sem voltak elhanyagolva, nem volt vissza-vonulás a hasonlóan nehéz harcokból. A király, aki felülmúlta koránakösszes fejedelmét bölcsességben és lelkének nagyságában, nem rettentvissza semmi nehézségt l, nem ijedt meg semmi veszélyt l, amit felő ő

kellett vállalnia, vagy végig kellett csinálnia, arra edzette magát, hogyelt rjön és elviseljen bármit, ami bekövetkezik anélkül, hogy engedne aű balsorsban, vagy elbizakodna a jószerencse csalóka kegyében, amikor jólmentek a dolgok.

A hispániai támadás

(9) A szászok elleni szakadatlan és fájdalmas harc közepette a megfelelő pontokon hely rséő gekkel er sítette meg a határt és átvonult aő Pireneusokon Hispániába42 minden haderejének élén, amit csak fel tudott

sorakoztatni; minden város, vagy vár, amit megtámadott elesett ésegészen a hazavonulásig egyáltalán nem voltak veszteségei; de aPireneusokon átkeléskor nagy elkeseredést okozott neki a wasconiaiakh tlensége. Ez a környék nagyon alkalmas a rajtaütésekre a s rű ű ű erd ségek okán, amik fedik, a sereg hosszú vonalban vonult az út keső -kenysége miatt amikor a wasconiaiak, akik lesben álltak egy nagyonmagas hegy tetején, megtámadták az ellátmányt szállító menet végét ahátvéddel és a völgy43 mélyére szorították ket. A harcban mind egyő szálig levágták ket, kirabolták az ellátmányt és a leszálló éj leple alattő minden irányban sebesen szétszóródtak. A vértezetük könny sége és aű csatamez terméő szete kedvez alkalmat biztosított a wasconiaiaknak,ő

miután a frankok minden szempontból hátrányos helyzetben harcoltak apáncélzatuk súlya és a szabálytalan talaj miatt. Eggihardus, a királyasztalnoka; Anselmus, a palotagróf és Hruodlandus44, Britannia határánakpraefectusa sok mással együtt elesett ebben az ütközetben. Ez egyszernem került sor bosszúra, mert az ellenség oly széles körben szóródott széta tervei végrehajtása után, hogy nem maradt nyoma a hollétüknek.

A britek és a beneventaniak leigázása

(10) Szintén legy zte a britekető 45, akik a tengerparton élnek Gallialegnyugatibb részén. Amikor visszautasították, hogy engedelmeskedjenekneki, sereget küldött ellenük és arra kényszerítette ket, hogy túszokatő adjanak és megígérjék, hogy rendelkezéseit megtartják.46 Ezek után41 Valójában egy évvel korábban, 772-ben.42 778-ban.43 A Roncesvalles-i hágó. A támadást a Roland-ének örökíti meg, azonban

Einhard m véb l kiderül, hogy nem a mórok, hanem a keresztény baszkokű ő támadták meg Károly utóvédjét.

44 Hruodlandus azonos Rolanddal, aki a bretagne-i határ rgrófja volt.ő

45 786-ban.46 Einhard itt elhallgatja, hogy Károly hadjárata nem járt átüt sikerrel, csak egyő

kis területet sikerült elfoglalnia amin létrehozta a bretagne-i rgrófságot.ő Bretagne a XV. század végéig önálló maradt.



személyesen vezette seregét Itáliába47, és Rómán keresztül haladva acampaniai Capua városa mellett tábort vert és a beneventaniakat48

megfenyegette háborúval, hacsak nem hódolnak meg neki. A hercegük,Aragis elkerülte a veszély, mert két fiát, Rumoldot és Grimoldot nagysumma pénzzel elküldte, hogy találkozzanak a királlyal és könyörögjenek,

hogy fogadja el ket túszokként és megígérte, hogy és népeő ő engedelmeskedik minden parancsának azzal az egy kitétellel, hogyszemélyesen neki ne kelljen szolgálnia. A király inkább a nép javát vetteszámításba, mint a herceg csökönyös természetét, elfogadta a felajánlotttúszokat és feloldotta t a személyes megjelenés kötelezettsége alólő cserébe a szép ajándékért. Megtartotta az ifjabbik fiút túszként ésvisszaküldte atyjához az id sebbiket, visszatért Rómába Aragisnál hagyvaő meghatalmazottjait, hogy pontosítsák a h ségesküt és tetessék le aű beneventaniakkal. Néhány napig Rómában maradt, hogy lerója tiszteletéta szent helyeken és utána visszatért Galliába.

Tassilo és a bajor hadjárat

(11) Ebben az id ben váratlanul kitört a bajor háború, de gyors véget ért.ő Az oka Tassilo49 herceg arroganciája és butasága volt. Felesége,Desiderius király egyik lánya férjén keresztül próbálta megbosszulni atyjaszám zetését és arra bátorította, hogy kössön szövetséget a hunokkalű 50, abajorok keleti szomszédaival, és ne csak figyelmen kívül hagyja a királyparancsait, hanem provokáljon ellene háborút is. Az [Károly] nagy lelkeő nem szenvedhette Tassilo h tlenségét, úgy t nt neki, túlmegy mindenű ű határon, ezért nyomban összegy jtötte hadait mindenfel l egyű ő Bajorország elleni hadjáratra és személyesen jelent meg hadserege élén aLech folyónál, ami a bajorok és az alemannok között a határt jelenti.Miután a folyóparton tárbort ütött eltökélte, hogy a herceg szándékaitkövetség útján fürkészi ki, miel tt belépne a tartományba. Tassilo nemő gondolta, hogy az vagy népe javát szolgálná az ellenő állás, ezértkiszolgáltatta magát a királynak, kiadta a kívánt túszokat, közöttük sajátfiát, Theodót, és esküvel ígérte, hogy nem hallgat senkire, aki el akarná47 787-ben.48 Beneventum langobárd hercegség volt, a langobárd király címét Károly

viselte.

49 III. Tassilo bajor herceg, a frank eredet Agilulf-ház (555-788) utolsó hercege,ű Odilo bajor herceg és Hiltrud, Kis Pippin testvérének fia, Károly unokatestvére.Függetlenségi politikát folytatott, nem tartotta be a 757-ben Pippinnek adotth ségesküjét, ráadásul Desiderius langobárd király lányát, Liutbergát vetteű feleségül. A Károly-ellenes langobárd ellenzék 774 után Tassilo körülgyülekezett. 781-ben Károlynak sikerült h ségesküje megújításáraű kényszerítenie a wormsi birodalmi gy lésen,ű de 787-ben már erre nem volthajlandó, ráadásul az avarokkal kötött szövetséget unokatestvére ellen.

50 Természetesen a VIII. században nem éltek hunok a Kárpát medencében,azonban a nyugati írók minden nomád népre el szeretettel alkalmazták ezt aző elnevezést (ahogy száz évvel kés bb a magyarokra is). Hunok alatt Einhardő

mindig az avarokat érti. Az egy másik kérdés, hogy az V. században Rómáratör hunnak nevezett népességben már elenyész arányt képviselt az ázsiaiő ő eredet népesség, nagy részük gót volt. Királyaik neve (Bleda és Attila)ű szintén gót eredet .ű



fordítani a h ségér l, ezért ez a háború, ami azzal kecsegtetett, hogyű ő hosszú lesz, nagyon gyorsan véget ért. Tassilo ezután a király udvarábalett rendelve51, többé nem távozhatott el és tartományának igazgatása,amivel meg volt bízva többé nem került vissza hercegi kézbe, hanemgrófok útján történt.

A szláv háború

(12) Miután ez a lázadás ekképpen legy zetett, háború tört ki aő szlávokkal, akiket közöttünk közönségesen úgy ismernek, hogy a wilzek,de helyesen saját nyelvükön szólva welatabok. A szászok kisegítő hader ként szolgáltak ebben a háborúban a törzsek között, amelyek aő király felhívását követték, de engedelmességükb l hiányzott az szinteségő ő és az odaadás. A háborút azért üzenték, mert a szlávok folyamatosanzaklatták az abodritákat, a frankok régi szövetségeseit az állandórajtaütéseikkel minden ellenkez parancs dacára. Egy ismeretlenő hosszúságú, de ezer mérföldnél nem szélesebb, több helyen keskenyebböböl52 nyúlik a nyugati óceántól53 keleti irányban. Számos törzs telepedettle a partjain, a dánok, a sueonok 54, akiket mi nordmannak55 hívunk az északiparton és a környez szigeteken. A déli partot a szlávok, az aistokő 56 éskülönböz más törzsek népesítették be. A welatabok, akik ellen a király mostő hadat viselt, mindezek vezet i voltak, de egyetlen hadjáratbanő 57, amitszemélyesen vezetett annyira szétzúzta és legy zte ket, hogy ezután nemő ő tartották tanácsosnak megtagadni t le az engedelmességet.ő

Háború a hunokkal

(13) Ezután következett a háború az avarok, avagy a hunok ellen és aszászok elleni háborút kivéve, ez volt a legnagyobb, amit indított;nagyobb lelkesedéssel vállalta fel, mint bármely másik háborút és sokkalnagyobb el készületeket is tett. Személyesen vezetett egy hadjáratotő Pannóniába, ami akkoriban a hunok birtokában volt58. Az ezutánkövetkez hadm veleteket fiára, Pippinre és a tartományi kormányzókra,ő ű s t, grófjaira, katonai legatusaira bízta. Annak ellenére, hogy k aő ő legbuzgóbban vezették a háborút, csak hét évnyi küzdelem után zárult le.Pannónia teljes elnéptelenedése és a kagán palotájának elhagyatottsága,ahol most semmi nyoma sem látható az embereknek nyilvánvaló jele,hogy hány csatát vívtak azokban az években és mennyi vért ontottak. A

51 788-ban. Einhard itt nagyvonalúan fogalmaz, Tassilót Károly el ször halálraő ítélte, majd megkegyelmezett, de élethossziglan családjával együtt kolostorbazáratta.

52 A Balti tenger.53 Az Atlanti óceán.54 Svédek.55 Északi embernek, ebb l származik a normann elnevezés. A korabeliő

Európában inkább ezt használták, nem a vikinget, ami valószín leg rablótű jelent.

56 Észtek, els ként Tacitus említette ket Germania cím könyvében.ő ő ű57 789-ben.



hun nemesség teljesen elpusztult ebben a harcban és vele pusztultminden dics ségük. Minden pénzük és kincsük, amit hosszú évek alattő felhalmoztak a frankokhoz került és emberemlékezet óta nem volt nekikilyen gazdag zsákmányuk. Mindaddig a hunokat szegény embereknektartották, de oly sok aranyat és ezüstöt találtak a kagán palotájában, és

oly sok értékes zsákmányt szereztek a harcban, hogy azt gondoljuk, hogya frankok jogosan szerezték vissza a hunoktól azt, amit a hunok jogtalanulszereztek meg korábban más népekt l. Csak ketten estek el a frankokő f emberei közül ebben a háboő rúban, Ericus, Forum Iulii hercege, akit avároslakók árulásából Tharsaticumban öltek meg, egy városban Liburniapartjainál, és Geroldus, Bajorország kormányzója, aki Pannoniában haltmeg két emberével együtt ismeretlenek kezét l, miközben hadait vezetteő egy csatában a hunok ellen és fel-le vágtatott a csatavonalban, hogybátorítsa katonáit59. Ett l eltekintve szinte vértelen volt ez a háború, ami aő frankokat illeti és a legnagyobb megelégedésre végz dött, bárő

jelent sége folytán igencsak elhúzódott.ő

A dán háború

(14) Ezután a szász háború végéhez ért oly sikerrel, amilyen hosszaneltartott. A boemiaiai60 és a linoniai61 háborúk következtek, de nemhosszan, mindkett gyorsan levezettetett az ifjabb Károlyő 62 vezetésével.Ezen háborúk közül az utolsó az volt, amit a nordmannok ellen üzentek,akiket dánoknak hívnak, akik el bb a kalózkodás gyakorlatát zték, deő ű kés bb nagy hajóő hadaikkal lerombolták Gallia és Germánia partvidékét63.

58 Az avarok a VI. századig a Kaukázus régiójában éltek, majd a langobárdokkal

szövetségben legy zték az akkor a Kárpát medencét uraló gepidákat. Az 550-őes évekt l kezdve megtelepedtek a mai Kelet-Ausztria és Magyarországő területén ahol kezdetben er s hatalmi centrumot alakítottak ki. Gyakoriő hadjáratokat vezettek Bizánc ellen, 626-ban Konstantinápolyt ismegostromolták, katonai tevékenységük idézte el a déli szláv törzsekő Balkánra vonulását. A VII. század második felében hatalmuk bels okok miattő meggyengült, de a környez szláv törzsek felett továbbra is gyakorolták aző ellen rzést. Károly hadjárata megadta a kegyelemdöfést az avaroknak, 805-őben frank fennhatóság alá került a terület. Ez okozta a pannóniai bolgárokdélre vándorlását, az I. Nikephorosz bizánci császár halálát hozó 811-esmegsemmisít bizánci vereséget és Krum bolgár fejedelem újsütet er ső ű ő

bolgár államának megalapítását. A bolgárokkal szövetségben jelentek meg amagyarok az Al-Duna mentén a 830-as években.59 Mindketten 799-ben haltak meg.60 A csehek elleni háború 805-806-ban volt, az ifjabb Károly h ségesküt vett aű

csehekt l, akik adóő fizetésre kötelezték magukat.61 808-ban.62 Károly (†811), Nagy Károly legid sebb fia, 806-ban atyja a birodalomő

felosztásakor a Loire-tól az Elbáig terjed területet adta neki, nyilvánvalóan tő ő szánta f örökösének.ő

63 Ez utalás a normann (viking) hadjáratok nyitányára. Az els ismert támadásukő

éve 793, amikor a northumbriai parton raboltak ki egy békés monostort, desikereiken felbuzdulva lassan komolyabb hadjáratokra is merészkedtek. Akorabeliek minden skandinávot normannak neveztek, de a dánokon kívül asvédek (varégok) és a különféle törzsekb l ekkor formálódó norvég nemzet iső



Királyuk, Godofridus64 olyannyira felfuvalkodott hiú ábrándjaiban, hogyarra számított, hogy megszerzi a hatalmat egész Germánia felett.Frízföldre és Szászországra úgy tekintett, mint tartományaira. Eddigre márleigázta és adófizet ivé tette szomszédait, az abodritákat, azzal kérkedett,ő hogy rövidesen nagy haddal jelenik meg Aquasgranum65 alatt, ahol a

király udvarát tartotta. Noha üresen csengtek szavai, mégis némi hiteltadtak neki és feltételezhet , hogy megpróbálkozott volna valamivel, haő nem akadályozza meg a korai halál. Az egyik test re gyilkolta meg, így értő véget élete és a háború, amit megkezdett.

Nagy Károly hódításainak kiterjedése

(15) Ezek voltak a legelmésebben kitervelt és legsikeresebbenvégigharcolt háborúk, amiket a leghatalmasabb király harcolt uralkodásanegyvenhét éve alatt. Oly nagymértékben megnövelte a Frank

királyságot, ami már akkor is hatalmas és er s volt, amikor atyja kezéb lő ő megkapta, hogy korábbi területének több mint kétszeresét csatolta hozzá.A frankok fennhatósága korábban Gallia azon részére korlátozódott,amely a Rhenus66 és a Liger67, az óceán és a Baleár tenger között fekszikés Germánia azon részére, amit az úgynevezett keleti frankok laknak ésSzászország, a Danubius68, a Rhenus és a Sala69 - amely folyó elválasztja athuringokat a soraboktól - határol az alemannok és a bajorok földjéig. A

folytatott rablóhadjáratokat. Károly alatt a helyzet kezdett elmérgesedni, de azer s központi hatalom még könnyedén kiheverte a csapásokat, azonban fia,ő

Jámbor Lajos katasztrofális uralkodása a birodalom széteséséhez, illetve a

támadások er södéséhez vezetett. Nagy Károly unokája, Kopasz Károlyő

nyugati frank király 845-ben, 31 évvel nagyapja halála után már sarcot fizetetta rablóknak, akik közben kiválóan alkalmazkodtak a szárazföldi hadviseléshezés meger sített városokat is elfoglaltak (Marc Bloch felsorolása alapján 888-raő kifosztották Kölnt, Rouent, Nantes-ot, Orléans-t, Bordeaux-t, Londont vagy

Yorkot, a teljesség igénye nélkül). Kopasz Károly 845-ös kétségbeesett lépését jól indokolja, hogy Párizs pánikba esett lakói teljesen elhagyták a várostfélelmükben. A normann hadjáratok csak a X. század elején ritkultak meg, demég a XI. században is el fordultak. A normannok és a magyarok hadjárataiő százötven év alatt átformálták a kontinentális Európa arculatát, jó példa erre areims-i érsek esete, aki Jámbor Lajostól engedélyt kért székvárosa római korifalainak elbontására, mert kellett a k a katedrális újjáépítéséhez. A császárő

ekkor „szilárdan gyökerez békének örvendett; büszkén tekintvénő birodalmának páratlan hatalmára, nem tartott a barbárok rohamától”(Flodoard), tehát engedélyezte, azonban néhány évtized múlva új falakatkellett emelni a birodalmat keresztül-kasul végigfosztogató normannok ellen.

64 Godfred v. Gottfried, dán király (†810)65 Ma: Aachen, Németország. Francia neve Aix-La-Chapelle. A frank uralkodók

korábban nem jelöltek ki f várost, hanem kíséretükkel folyamatosanő körbejárták az egész országukat. Nagy Károly ambíciója az volt, hogy egy újészaki Rómát épít f városául, azonban uralkodása után Aachen jelent ségeő ő rövidesen megsz nt.ű

66 Ma: Rajna folyó.67 Ma: Loire folyó.68 Ma: Duna folyó.



fent említett háborúk során el ször adófizet jévé tette Aquitaniát,ő ő Wasconiát70 és a Pireneusok régióját egészen a Hiberus71 folyóig, ami anavarraiak földjén ered, átfolyik Hispánia legtermékenyebb területein, ésa Baleár tengerbe ömlik Dertosa72 városának falai mellett, majd ezek utánegész Itáliát, Augusta Praetoriától73 Calabria Inferiorig, ahol húzódik a

határ a beneventaniak és a görögök 74 között, ezt a területet, ami többmint ezer mérföld hosszú, majd Szászországot, ami nem kis részét képeziGermániának, és úgy becslik, hogy kétszer olyan széles, mint amit afrankok birtokolnak, majd mind Pannóniát, Daciát a Danubiuson túl75, ésHistriát76 éppúgy mint, Liburniát és Dalmatiát kivéve a partmentivárosokat, amiket meghagyott a constantinopolisi császár barátságamiatt és mert szövetséget kötött vele; végül legy zött és adófizet jévéő ő tett minden vad és barbár törzset Germániában a Rhenus és a Visula 77, azóceán és a Danubius között, akik azonos nyelvet beszélnek, deruházatukban nagyon különböznek egymástól; különösen a welatabokat,a sorabokat, az abodritákat és a boemanokat78, háborúznia ezekkelkellett, de nagy számban hódoltak meg a többiek önszántukból.

Külkapcsolatok

(16) Növelte uralkodásának dics ségét azzal is, hogy megszerezte számoső király és nép jóindulatát. Közöttük volt a szövetség, amit Hadefonsus-szal79 Gallecia és Asturica királyával kötött, aki mikor követeket vagyleveleket küldött hozzá, változatlanul az emberének nevező te magát.B kez sége megnyerte a skótok királyait is, hogy kívánságait ugyanilyenő ű hódolattal hallgassák, akik mindig uruknak nevezték, magukat pedig

alárendeltjeinek vagy szolgáinak: vannak még meglév levelek t lük,ő ő amik megmutatják a tiszteletüket. Kapcsolata Aaronnal80, a perzsákkirályával aki Indián kívül majd az egész keletet uralta, olyan baráti volt,hogy ez a fejedelem az kegyét fontosabbnak tartotta a világ mindenő

69 Ma: Saale folyó.70 Ma: Baszkföld, Spanyolország és Gascogne, Franciaország.71 Ma: Ebro folyó.72 Ma: Tortosa város, Spanyolország.

73 Ma: Aosta város, Olaszország.74 Dél Itália és Szicília a bizánciak kezén volt ekkor, azóta, hogy Iustinianus a

keleti gótok ellen hadjáratot folytatott a VI. században. Ezeket a területeket abizánciaktól kés bb az arabok, majd a normannok foglalták el.ő

75 Ez természetesen nyugatról nézve Dunántúl, itt a mai Magyarország keletirészét érti Einhard.

76 Ma: Istria, Horvátország és Szlovénia.77 Ma: Visztula folyó.78 Csehek.79 II. Alfonz (759-842) Galícia és Asztúria királya 791-842.80 Hárún ar-Rasíd, abbászida bagdadi kalifa 786-809, az Ezeregyéjszaka

meséinek legendás kalifája. Uralkodása a kalifátus fénykorát jelentette.



más királyáénál és uralkodójáénál, úgy gondolta, hogy egyedül neki járminden tisztelet és nagylelk ség. Ilyeténképp amikor [Károly] követeketű küldött, hogy meglátogassák a Szent Sírt és a mi Urunk és Megváltónkfeltámadásának helyét és megjelentek el tte ajándékokkal és tudattákő uruk kívánságait, [Hárún ar-Rasíd] nemcsak megadta amit kértek, hanem

átadta nekik a rendelkezést e fölött a szent és áldott hely fölött. Amikorvisszatértek velük küldte saját követeit pompás ajándékokkal, közöttükillatosítókat és a keleti földek egyéb drágaságait, majd néhány év múlva,amikor egy elefántot kért t le, elküldte neki az egyetlen elefántját. Aő constantinopolisi császárok, úgymint Niciforus81, Michahel82 és Leo83

figyelmességgel fordultak hozzá, keresték barátságát és szövetségét többkövetség útján. Még akkor is szoros szövetséget kötöttek vele, hogy nelegyen oka támadni, amikor arra gyanakodtak, hogy el akarja venni abirodalmat t lük, mert felvette a császári címet. A frankok hatalmára aő görögök és a rómaiak mindig féltékenyen tekintettek. Van egy görögmondás: „Légy barátja a frankoknak, de ne légy szomszédja.”84

Építkezései és közmunkái

(17) , aki oly nagynak bizonyult a birodalma kiterjesztésében, idegenŐ nemzetek leigázásában és mindig ilyenfajta tervekkel volt elfoglalva,nagyon sok munkát szánt arra is, hogy ékesítse és javát keressekirályságának, és számosat közülük meg is valósított. Ezek között aleginkább említést érdemel a legcsodálatosabb módon épített BasilicaSanctae Dei Genitricis Aquasgranumban85 és egy híd a RhenusonMogontiacumnál86, fél mérföld hosszú, mint a folyó szélessége ezen a

helyen, ez a híd leégett egy évvel halála el ttő 87 és halála miatt már nem javították ki, noha intézkedett, hogy építsék újjá k b l. Két palotaő ő építésébe is belefogott nagy szakértelemmel, az egyik Ingilenheim88 nevű birtoka közelében, nem messze Mogontiacumtól, a másik Noviomagum89,a Vahalus90 folyónál, ami a bataviaiak szigetének déli részénél folyik. Demindenek felett óvta a megszentelt épületeket mindenütt az egészkirályságban és amikor az összeomlás szélén találta ket, megparancsoltaő a papoknak és atyáknak, akikre bízva volt, hogy javítsák meg, majdmegbízottak útján ellen rizte, hogy engedelmeskedtek-e a parancsainak.ő Szintén kiállított egy hajóhadat a nordmannok elleni harcra, a hajóit,

amiket ezzel a céllal készíttetett azokon a folyókon építették, amelyek81 I. Nikephorosz bizánci császár 805-811.82 I. Mikhaél bizánci császár 811-813.83 V. León bizánci császár 813-820.84 Az eredetiben Einhard görögül idézte a mondást.85 Az aacheni bazilika, nem maradt fenn, csak a palota nyolcszöglet kápolnája.ű

86 Ma: Mainz város, Németország.87 813-ban.

88 Ma: Ingelheim város, Németország.89 Ma: Nijmegen város, Hollandia.90 Ma: Waal folyó.



Galliából és Germaniából az északi óceánba folynak. Ezenfelül, miután anordmannok folyamatosan elözönlötték és elpusztították a galliai ésgermániai partokat, elrendelte, hogy rszemek legyenek mindenő kiköt ben és minden olyan folyó torkolatánál, amely elég nagy, hogyő befogadja a hajókat, hogy megel zze az ellenség partra szállását, illetveő

délen, Narbonensisben91, Septimaniában92 és az Itáliai parton egészenRómáig ugyanezeket az intézkedéseket tette a mórok ellen, akikekkoriban kalózkodni kezdtek. Ezek után Itália nem szenvedett ezekbenaz id kben a mórokő tól, sem Gallia és Germánia a nordmannoktól, kivéve,hogy a mórok árulás útján elfoglalták Centumcellae93 városát Etruriábanés kifosztották, illetve a nordmannok feldúltak néhány szigetet Frízföldön,Germánia partjainál.

Magánélete

(18) Ezeket tette, hogy megvédje, gyarapítsa és ékesítse királyságát,ahogy jól is ismert, hadd írjam le itt a csodálatomat a nagyszer sége és aű különleges állhatatossága iránt mind jó, mind balszerencsében. Ezutánmagán- és családi életének részleteit fogom ismertetni.

Atyja halála után, amikor megosztotta a királyságot testvérével alegtürelmesebben viselte annak ellenségességét és féltékenységét, éscsodálatra méltó módon, nem tudott megharagudni rá. Kés bb anyjaő sugallatára feleségül vette Desiderius, a langobárdok királyának lányát,az év végén ismeretlen okból eltaszította94 és feleségül vette Hildegardot,egy szvéb származású el kel n t. Három fia született t le: Károly, Pippinő ő ő ő

és Hludowic95

illetve ugyanennyi leánya: Hruodtrud, Bertha és Gisla. Ezekmellett három másik leánya is volt: Theoderada, Hiltrud és Hruodhaid,kett a harmadik feleségét l, Fastradától, egy keleti frank, úgymondő ő germán származású n t l, és a harmadik egy ágyastól, akinek a neveő ő most nem jut eszembe. Fastrada halálakor96 elvette Liutgardot, egy

91 Római provincia (Gallia Narbonensis) a mai Dél-Franciaország területén,Narbonne város környékén.

92 A mai Dél-Franciaország területén fekv terület, gyakorlatilag azonoső Narbonensis déli részével. Neve onnan származik, hogy Augustus császár a VII.

legio katonáit (Septimani) itt telepítette le.93 Ma: Civitavecchia város, Olaszország.94 Lásd: 27-es lábjegyzet.95 Jámbor Lajos (778-840) császár 814-833; 834-840. Nagy Károly harmadik fia,

az egyetlen, aki túlélte. Vallásos nevelést kapott, atyja életében az Aquitaniakirálya címet adta neki, kés bb csáő szárrá is koronázta. Hiányzott bel le atyjaő energiája, könnyen befolyásolható uralkodó volt, legf bb bizalmasa Aniane-iő Szt. Benedek volt. Elismerte az egyházi hatalom f ségét a világi hatalommalő szemben, ami 833-ban fájdalmasan visszaütött: az egyház jóváhagytatrónfosztását, amikor a második felesége, Judit által bábként irányítottLajosnak mind fiai, mind a frank el kel k megtagadták az engedelmességet.ő ő Csak a fiai között dúló vitáknak köszönhette, hogy egy év múlva visszakaptatrónját, de ha formálisan még nem is, ténylegesen már szétesett a birodalom.

96 794-ben.



alemann n t, aki nem szült neki gyermeket és akinek a halála után négyő ágyasa volt: Madelgard, aki Ruothildet szülte, Gersuinda, egy szász, akit lő Adaltrud született; Regina, aki Drogo és Hugo anyja volt és Adalind, akit lő

Theodoric született. Édesanyja, Berthrada nagy megbecsülésben éltmellette öregségében, a legnagyobb tiszteletet nyilvánította iránta és

sosem volt közöttük ellentét, kivéve amikor elvált Desiderius királylányától, akit azért vett feleségül, hogy anyját megörvendeztesse. Nemsokkal Hildegard után halt meg, miután három fiú és ugyanannyileányunokájával élt a fia házában és nagy pompával temették el SzentDénes bazilikájában97, ahol férje is feküdt. Egyetlen lánya volt, Gisla98, akigyermekkorától fogva a vallásos életnek szentelte magát és [Károly]annyi szeretettel viseltetett iránta, mint az anyja iránt. Néhány évvelfivére el tt halt meg a zárdában, ahol leélte életét.ő

(19) A gyermekei nevelésében követett terve az volt, hogy mind a fiúk,mind a lányok mindenekel tt a szabad m vészeteket tanulmányozzák,ő ű

amelyre maga is gondot fordított. Mihelyt koruk engedte, a frankokszokásai szerint a fiúknak meg kellett tanulni a lovaglást illetve gyakorolnia harcot és a vadászatot, illetve a leányoknak meg kellett tanulni aruhakészítést, hogy hogyan bánjanak a guzsallyal és az orsóval, amitbetegség miatt sem hanyagolhattak el és beléjük plántált minden erényt.Halála el tt csak három gyermekét vesztette el, két fiát és egy lányát,ő Károlyt, aki a legid sebb volt, Pippint, akit Itália királyává tett éső Hruodrudot, els szülött lányát, akit eljegyzett Constantinussalő 99, a görögökcsászárával. Pippin egy Bernhard100 nev fiút és öt lányt hagyott:ű Adalhaid-ot, Atula-t, Gundrada-t, Berhthaid-ot és Theoderada-t. A királyfelt n bizonyságát mutatta atyai szeretetének Pippin halálakorű ő 101:

unokáját jelölte Pippin utódául, és leányunokáit saját leányaival együttnevelte fel. Amikor fiai és leánya meghaltak, nem volt olyan békés, mintamit szerfelett er s lelke alapján gondolnánk, szeretete nem kevésbé voltő er s és könnyekre fakasztotta. Amikor értesítették Hadrianus, a rómaiő f pap halálárólő 102, akit barátai közül legjobban szeretett, annyit sírt,mintha fivérét, vagy legkedvesebb fiát vesztette volna el. Természeténélfogva nyitott volt a barátságra és nem csak hogy könnyen barátkozott, deragaszkodott is barátaihoz és leggyengédebben szerette azokat, akik irántilyen köteléket ápolt. Annyira gondos volt fiai és lányai nevelésében, hogyha otthon volt mindig velük étkezett és sosem utazott el nélkülük, fiaioldalán lovagoltak és leányai követték, míg a védelmükre rendelt test rökő zárták a sort. Különös, de noha mind szép megjelenés n k voltak ésű ő nagyon szerette ket, sosem akarta férjhez adni ket sem a saját népéb lő ő ő való, sem idegen emberhez, hanem haláláig maga mellett tartotta ket,ő mondván nem bír megválni a társaságuktól. Noha boldog volt, sok

97 A párizsi St. Denis bazilika, a francia királyok hagyományos temetkez helye.ő

98 Gizella (759-810) Kis Pippin és Berthrada három lányának egyike.99 VI. Konstantin bizánci császár 780-802.

100 Bernát (†817) Itália királya 810-817, Nagy Károly unokája.101 810-ben.102 795-ben.



bánatot szereztek neki leányai, bár el ttük palástolta, hogy ismeri aző erényüket illet pletykákat, illetve, hogy kiket fogadnak kegyeikbe.ő

Összeesküvések Nagy Károly ellen

(20) Egyik ágyasától volt egy fia, nagyon szép arcú, de púpos, akitPippinnek hívtak, akit kihagytam, amikor a gyermekeit felsoroltam.Amikor a hunok elleni háborúban volt és Bajorországban telelt103, ez aPippin betegséget színlelt és összeesküvést sz tt atyja ellen a frankokő nagyjaival, akik a királyi hatalom üres ígéretével elcsábították. Amikorkitudódott a csalárdsága és a többi összeesküv megb nh dött, fejétő ű ő leborotválták és kérésének megfelel en arra büntették, hogy a vallásoső életnek szentelje magát Prumia104 monostorában. Egy összeesküvés voltmár korábban is Germániában is. Az árulók mind szám zettek, néhányukű csonkítás nélkül, néhányuk szemük kitolása mellett, csak hárman fizettek

életükkel, k kardot rántottak és ellenálltak az elfogatásukkor, majdő miután megöltek néhány embert, levágták ket, mert másként nemő lehetett parancsolni nekik. Azt feltételezik, hogy Fastrada királynékegyetlensége okozta ezeket az összeesküvéseket, és hozzájárult [Károly]hallgatólagos beleegyezése is felesége kegyetlen viselkedésébe illetveelhajlása a veleszületett kedvességét l és szelídségéő t l. Élete többi részeő mindenki legnagyobb szeretetét l és ragaszkodásától volt övezve,ő annyira, hogy még csak a méltánytalan szigor vádjával sem illették soha.

Nagy Károly bánásmódja az idegenekkel

(21) Kedvelte az idegeneket és iparkodott istápolni ket. Gyakran olyanő sok volt közülük mind a palotában, mind a királyságban, hogy okkal t ntű kellemetlennek, de t, embersége miatt nem zavarták ilyen bosszúságok,ő mert magasztalásaik általi jó hírneve kárpótolta a kellemetlenségekért.

Megjelenése

(22) Károly magas és er s volt, nagytermet , de nem aránytalanul magaső ű - a magassága jól ismert, hétszerese volt a lábfeje hosszának - a fejteteje

gömböly volt, a szemei nagyok és elevenek, orra kissé hosszabb azű átlagosnál, haja sz ke és arca mosolygós és kedves. Ekképő penmegjelenése mindig felséges és méltóságteljes volt, akár állt vagy ült,annak ellenére, hogy nyaka vastag volt és némileg rövid, és a hasa kissékiálló; de a teste többi részének szimmetriája elkend zte ezeket aő hibákat. Járása határozott volt, egész külleme férfias, hangja tiszta, denem oly er s, mint amit megjelenése alapján gondolnánk. Egészségeő kiváló volt, kivéve a halálát megel z négy évben, amikor gyakoriő ő lázrohamoktól szenvedett, végül egyik lábával már kissé bicegett is. Mégezekben az években is inkább saját hajlamait követte, mint az orvosok103 792-ben.104 Ma: Prümi apátság. Ugyanebben a monostorban élt néhány évtizeddel kés bbő

Regino (†915), a híres történetíró, a Karoling birodalom széthullásánakkrónikása, aki értékes forrása a magyarok történetének is.



tanácsait, akik utálatosak voltak szemében, mert azt akarták, hogy neegyen sültet, amit annyira megszokott, hanem egyen helyette f tt húst.ő Népének szokása szerint rendszeresen gyakorolta a lovaglást és avadászatot, oly képességgel, amiben aligha van oly népe a földnek, amelyképes vetélkedni a frankokkal. Szerette a meleg források g zét éső

rendszeresen gyakorolta az úszást, amiben olyan járatos volt, hogy senkisem múlhatta felül benne. Miután felépítette palotáját Aquasgranumbanott élt utolsó éveiben haláláig105. Nem csak fiait hívta meg fürd jébe,ő hanem nemeseit és barátait is és id nként kíséretének vagyő test rségének tagjait is, tehát néha száz vagy még több ember fürdöttő vele.

Ruházata

(23) Népe ruházatát viselte, mondhatjuk frank viseletet. Testére

vászoninget és vászonnadrágot húzott, ezekre selyemmel szegett tunica-t,szalagokkal rögzítette harisnyáját lábszárára és cip jét lábfejére, vállát éső mellkasát télen vidrab r vagy nyestprém zárt bundával védte. Ezekre kékő köpönyeget terített, és mindig kardot kötött derekára, rendszerint aranyvagy ezüst markolattal és övvel, id nként egy felékszerezett kardotő hordott, de csak nagy ünnepeken vagy külföldi követek fogadásakor.Lenézte a külföldi öltözeteket, bármennyire szépek is voltak, és sosemhagyta, hogy magát ilyenbe öltöztessék, kivéve kétszer Rómában, amikorrómai tunica-t106, chlamyst107, és cip ket húzott; el ször Hadrianus f papő ő ő kérésére, másodszorra, hogy utódjának Leónak örömet szerezzen. Nagyünnepnapokon hímzett ruhát viselt drágakövekkel borított cip vel,ő

köpönyegét arany csattal rögzítette, és gyöngyökkel díszített aranydiadémmal koronázva jelent meg, de más napokon ruházata aligkülönbözött népének közembereit l.ő

Szokásai

(24) Mértékletes volt az evésben és különösen az ivásban, mert arészegséget mindenkiben utálta, de leginkább magában és házanépében.De nem könnyen tartóztatta magát az ételt l és gyakran panaszolta, hogyő a böjtölés árt egészségének. Díszlakomákat nagyon ritkán rendezett, csak

nagy ünnepnapokon, de ilyenkor nagyszámú embernek. Étkezéseirendszerint négy fogásból álltak, nem számítva a sültet, amit vadászainyárson sütöttek. Ezt jobban szerette, mint bármi más ételt. Az asztalnálfelolvasást vagy zenét hallgatott. A felolvasások tárgyai a régi id kő történetei és a régiek cselekedetei voltak. Szerette Szent Ágostonkönyveit, különösképpen azt, amelynek címe: De civitate Dei108.

105 Aquasgranum (Aix-La-Chapelle vagy Aachen) régi római fürd volt.ő

106 A rómaiak hagyományos térdközépig ér ingszer alsóruhája.ő ű

107 Jobb vállra vetett férfikabát, görög eredet . A klasszikus kortól a filozófusokű viseletének számított.

108 Szent Ágoston: Isten városáról



Olyan mértéktartó volt a bor és mindenféle ital fogyasztásában, hogyritkán engedélyezett magának többet három kupánál egy étkezés során.Nyáron ebéd után gyümölcsöt evett, ivott egy kupával, levetette ruháit éscip jét, mint éjszakára szokta és két-három órát pihent. Szokása voltő négy-ötször is felébredni és felkelni az ágyból az éjszaka során. Miközben

felöltözött és felhúzta cip jét nem csak barátait fogadta, hanem ha aő palotagróf arról tájékoztatta, hogy egy perben az ítélete szükséges,ő haladéktalanul maga elé hozatta a feleket, megismerte az esetet ésel adta döntését, pont mintha a bírói székben ült volna. De egy id benő ő nem csak ezt intézte, hanem bármilyen feladatát a napnak, akár nekikellett elvégeznie, akár parancsba kellett kiadnia hivatalnokainak.

Tanulmányai

(25) Megvolt ajándékozva a kerek és folyékony beszéd adományával és alegtisztábban ki tudta fejezni amit csak mondania kellett. Nem érte bepusztán az anyanyelvével, de gondot fordított rá, hogy idegen nyelveketis tanulmányozzon. Különösen a latinnak volt mestere, annyira, hogyugyanolyan jól beszélte, mint az anyanyelvét; de a görögöt jobban értette,mint ahogy beszélte. Olyan ékesszóló volt, hogy talán jobb volt egyszónoklattanárnál is. Legbuzgóbban tanulmányozta a szabadm vészeteket, azokat nagyra becsülte, akik erre tanították, és tisztelettelű adózott nekik. Grammatikaleckéket Petrus Pisanus diakónustól vett, akiezid tájt már id s ember volt. Egy másik diakónus, Albinus, vezetéknevénő ő Alcoinus109, a Britanniába való szászok közül, kora legnagyobb tudósa voltmás tudományokban tanítója. Sok id t és munkát töltött a szónoklattan, aő

dialektika és különösen a csillagászat tanulmányozásával, megtanultszámolni és nagy kíváncsisággal tanulmányozta az égitestek mozgását.Megpróbált írni is, és rendszerint írótáblákat és lapokat tartott ágyában apárnája alatt, hogy a pihen idejében hozzászoktassa kezét a bet kő ű formálásához, de mert nem kezdte er feszítéseit idejekorán, hanem márő id sebb korában, ez kis sikerrel járt.ő

Jámborsága

(26) A legszenvedélyesebb szeretettel és odaadással viseltetett akeresztény vallás iránt, amit gyermekkora óta beléneveltek. Ezért volt,

hogy felépítette a gyönyör bazilikát Aquasgraű numban, amit arany ésezüst lámpákkal valamint tömör réz korlátokkal és ajtókkal ékesített. Azoszlopokat és márványokat Rómából és Ravennából hozatta, ha másholnem talált megfelel t. Amíg egészsége engedte rendszeres templomjáróő volt a misék mellett, reggel és este, s t éjszaka is, és gondoskodott róla,ő hogy az összes szertartás, amit ott végeznek a lehet legő nagyobbszabályossággal legyen folytatva, gyakran intette a sekrestyéseket, hogyne engedjenek illetlen vagy tisztátlan dolgokat az épületbe. Elláttanagyszámú megszentelt edénnyel aranyból és ezüstb l és olyanő mennyiség templomi ruházattal, hogy még a kapusok is, akik aű legszerényebb tisztséget töltik be a templomba arra köteleztettek, hogymindennapi ruháikat viseljék szolgálatuk gyakorlása közepette. Iparkodott

109 Alkuin (732-804) angolszász költ , tudós és tanár.ő



javítani a templomi felolvasást és zsoltáréneklést, amelyekbenmindkett ben igen tehetséges volt, noha sosem olvasott vagy énekeltő nyilvánosan, kivéve mise alatt vagy másokkal közösen.

B kez ségeő ű

(27) Kiemelked volt a szegények megsegítésében és az ingyeneső adományozásban, amit a görögök eleimosianak110 hívnak, olyannyira,hogy nem csak arra fektetett hangsúlyt, hogy saját országában, sajátkirályságában adakozzon, hanem amikor megtudta, hogy Syriaban,Aegyptusban és Africában, Hierosolimában111, Alexandriában ésCartagóban a keresztények nélkülözésben élnek, megszánta ket éső pénzt kezdett küldeni nekik a tengeren túlra. Az ok, amiért olyan buzgónkereste a barátságot a tengerentúli királyokkal az volt, hogy az uralmukalatt él keresztényeknek segítséget és sorsuk könnyítését szerezzen.ő

Minden más szent hely el tt leginkább Szent Péter apostol római egyházátő szerette, és elhalmozta kincstárát nagy mennyiség arannyal, ezüsttel ésű drágak vel. A pápáknak számolatő lanul küldött nagy ajándékokat ésuralkodása alatt végig szívéhez legközelebb az a kívánság állt, hogygondoskodásával és befolyásával helyreállítsa Róma városának siő tekintélyét, hogy megvédje és megóvja Szent Péter egyházát, illetveminden más egyház el tt szépítse és gazdagítsa saját költségén. Nohaő ennyire tiszteletben tartotta, csak azért látogatott Rómába, hogy lerójatiszteletét és zarándoklatát összesen négy alkalommal uralkodásánaknegyvenhét esztendeje112 alatt.

Nagy Károly megkoronázott császár

(28) Amikor az utolsó útján járt ott, más cél is lebegett a szeme el tt. Aő rómaiak sok sérülést okoztak Leo f papnakő 113, kitolták a szemét éskivágták a nyelvét, így arra kényszerítették, hogy segítséget kérjen akirálytól. Rómába ment, hogy az egyházi ügyekben rendet tegyen,amelyek nagyon zavarosak voltak, és ott töltötte az egész telet. Ekkor

110 Magyarul: alamizsna.111 Jeruzsálem112 768. október 9-814. január 28.113 III. Szent Leó, római pápa 795-816. Ellentétben el djével, I. Hadriánnal,ő

feladta az önálló pápai hatalom eszméjét és teljesen alárendelte magát NagyKárolynak. Ellenfelei 799. április 25-én megtámadták és hogy alkalmatlannátegyék a pápaságra megvakították és nyelvét kivágták. Leó Paderbornbanfelkereste Károlyt, aki novemberben kíséretével visszaküldte Rómába, aholtámadóit letartóztatták és szám zték. Noha konkrétan nem ismert aű megbeszélések tárgya, de a paderborni találkozót tekintik a császárságszületésének, hiszen a következ évben Leó császárrá koronázta Károlyt, tehátő a koncepció valószín leg ott születhetett. Pápasága alatt számos teológiaiű

reformot vezetett be és noha barátságos volt a görögökkel, azegyházszakadás magvát hintette el Károly császárrá koronázásával. Károlyő halála után újabb lázadás tört ki ellene, amin sikerült úrrá lennie, majdrövidesen meghalt. 1673-ban szentté avatták.



volt, hogy megkapta az imperator és augustus címeket114, amit l eleinteő annyira idegenkedett, hogy kijelentette, hogy nem tette volna aznap alábát a templomba, ha el re látta volna a pápa szándékátő 115. Nagytürelemmel viselte a római császárok116 amiatti féltékenységét, hogyelfogadta ezeket a címeket. Nagyon rosszul viselték ezt a lépést és csak

gyakori követjárások és levelek útján, amiket mint testvéreinek címzettnekik sikerült fennhéjázásukat alárendelnie nagyságának, amibenmegkérd jelezhetetlenül magasan felettük állt.ő

Reformok

(29) Miután megkapta a császári címét népének törvényeit nagyonhiányosnak találta - a frankoknak két jogrendszerük van, sok részletbenigen különböz ek -, eltökélte, hogy kiegéő szíti, hogy kibékíti akülönböz ségeket és helyrehozza ami ártalmas és rosszul idézett bennük.ő Azonban nem ment tovább ebben a kérdésben, csak kiegészítette a

114 800. december 25-én.115 Ez a közismert vélekedés aligha állja meg a helyét ismerve az el zményeket.ő

Károly és Leó kapcsolatában egyértelm en Károlyé volt a vezet szerep.ű ő

116 Természetesen a bizánci császárokat érti Einhard. A császárság intézményeebben a korban különösen fontos volt egy európai keresztény számára. Akeresztényüldözések ellenére a népvándorlások káoszához képest azemlékezetben a Római császárság egyfajta legendás aranykorrá szelídült. Akett s császárságnak régi hagyománya volt Rómában, már az Antoninusokő

idejében elfogadott volt a társcsászár intézménye. Diocletianus felismerte,hogy egyedül képtelen uralni a birodalmat, ezért kettéosztotta és kétaugustust, illetve két caesart állított az élére. Diocletianus rendszere alig éltetúl alkotójának 305-ös lemondását, azonban a század végére a birodalmat márnem volt képes senki sem egyesíteni, 395-ben véglegesen kettészakadt aRómai császárság. A keleti birodalom koherensebb volt, képes volt kivédeni agótok, majd az avarok, az arabok és a bolgárok támadását és a IX. századig(Nagy Károly idejéig) töretlenül állt fenn. A nyugati birodalom már nem voltilyen szerencsés, az utolsó császárt, Romulus Augustulust (akinek uralmát,mint trónbitorlóét nem ismerte el Bizánc sem) 476. augusztus 23-ánmegfosztotta trónjától Odoaker germán király és a császári jelvényeketelküldte Konstantinápolyba Zénón császárhoz. Zénón elismerte, mint Itáliamagister militum-ját (katonai vezet ), azonban Odoaker valójában önállóanő uralkodott. Zénón Theoderik gót királyt Itália megtámadására ösztökélte, aki493-ban elfoglalta Ravennát és saját kez leg végzett Odoakerral. A nyugatiű császárság visszaállítására Nagy Károly idejéig nem történt próbálkozás, merta pápaság a bizánci császár fennhatósága alatt állt. A VIII. században azonbanBizánc mély bels válságba jutott (ikonokhlaszmosz), ami párosulva az arabő offenzívával a birodalom küls birő tokainak elvesztésével, illetve a pápaságfokozódó önállósodásával járt. Amint láthattuk a pápaság új támaszát afrankokban találta meg, egyenes út vezetett Pippin 751-es királlyá tételét lő Károly 800-as császárságáig. Bizánc, noha tiltakozott a nyugati császárságfelújítása ellen nem volt abban a helyzetben, hogy ez ellen tev legesenő

fellépjen. A bizánci császár titulatúrájában ezentúl hangsúlyozottan megjelenta „Római” jelz (baszileüsz thón Rhómaión). Végül I. Mikhaél császár a frankokő által elfoglalt Velence és Dalmácia visszaadásának fejében elismerte Károlycsászári címét.



törvényeket és azokat a hibásakat néhány capitulareval117, de általakerültek a törzsek íratlan jogszabályai is összegy jtésre és leíratásra.ű Szintén íratta le az utókornak átadásra az si királyok tetteit és háborúitő ő dics ít durva énekeket. Kezdeményezte az anyanyelvének nyelvtanát.ő ő Saját szája íze szerinti nevet adott a hónapoknak a latin és a barbár nevek

helyett, amelyek korábban ismeretesek voltak a frankok között. Ugyanígya szeleknek tizenkett pontos elnevezést adott, csak négy korábbanő használt név maradt. A január: Wintarmanoth, február: Hornung, március:Lentzinmanoth, április: Ostarmanoth, május: Winnemanoth, június:Brachmanoth, július: Heuvimanoth, augustus: Aranmanoth; szeptember:Witumanoth, október: Windumemanoth; november: Herbistmanoth,december: Heilagmanoth nevet kapta. A szelek neveit a következ kéntő rendezte: Subsolanus: Ostroniwint; Eurus: Ostsundroni, Euroauster:Sundostroni; Auster: Sundroni; Austro-Africus: Sundwestroni; Africus:Westsundroni; Zephyrus: Westroni; Caurus: Westnordroni; Circius:Nordwestroni; Septentrio: Nordroni; Aquilo: Nordostroni; Vulturnus:Ostnordroni.

Lajos koronázása - Nagy Károly halála

(30) Életének végéhez közeledvén, amikor már megtörte a betegség és azid skor, magához hívta Lajost, Aquitania királyát, egyetlen t túlél fiátő ő ő Hildegardtól, és összegy jtötte mind az egész frank királyság f embereitű ő egy ünnepélyes gy lésre. Kijelölte Lajost, egyhangú hozzájárulásukkal,ű hogy vele együtt uralkodjon az egész királyságban és felruházta t aő királyi és császári címmel, majd a diadémot fia fejére helyezve

imperatorrá nyilatkoztatta ki118

a jelenlév k helyeslésével, úgy t nt,ő ű mintha maga az Úr sugalmazta volna a királyság javára, ez a királyméltóságát emelte és nem kis félelmet keltett az idegen nemzetekben.Miután fiát visszaküldte Aquitániaba, noha kora miatt gyenge volt,vadászni ment, mint szokása volt aquasgranumi palotája közelében, és azszt vadászattal töltötte, körülbelül november elsején tért vissza.ő

Miközben ott telelt, magas láz fogta el január hónapjában, és ágynakesett. Mihelyt megbetegedett, tartózkodott az ételekt l, ahogy mindig iső tette láz esetén, úgy gondolván, hogy a betegség elmúlhat, vagycsillapítható böjtölés által. A láz mellett oldala is fájt, amit a görögökpleuresinek119 neveznek, de továbbra is folytatta a böjtölést és csak

folyadékot vett magához nagy ritkán. Öt nappal február kalendae-je el ttő halt meg120, a hetedik napon attól számítva, hogy ágynak esett, a napharmadik órájában121, miután megáldozott, életének hetvenkettedik ésuralkodásának negyvenhetedik évében.

117 Királyi rendelet.118 813-ban. Látható, hogy Károly elképzelése a császárságról nem az volt, hogy

a pápaságtól származik, hiszen saját kez leg koronázta meg fiát.ű

119 Mellhártyagyulladás.120 814. január 28-án.121 Azaz a napkelte utáni harmadik órában, reggel kilenc óra körül.



Temetése

(31) Testét megmosták és a szokások szerint gondoskodtak róla, majd atemplomba vitték és az emberek legnagyobb siránkozása közepetteeltemették. El ször kérdéses volt, hol nyuő godjék, mert életében nem

adott útmutatást a temetésér l, de végre mind egyetértettek, hogy seholő másutt nem lehet tisztességesebben eltemetni, mint a tökéletesbazilikában, amit a városban saját költségére épített Isten és a mi JézusKrisztusunk iránti szeretetéb l és a szent és örök Sz zanya tiszteletére. Aő ű halála napján temették el és egy aranyozott boltívet emeltek sírjára aképével és egy felirattal. A felirat szavai a következ k: „SUB HOCő CONDITORIO SITUM EST CORPUS KAROLI MAGNI ATQUE ORTHODOXIIMPERATORIS, QUI REGNUM FRANCORUM NOBILITER AMPLIAVIT ET PERANNOS XLVII FELICITER REXIT. DECESSIT SEPTUAGENARIUS ANNO DOMINIDCCCXIIII, INDICTIONE VII, V. KAL. FEBR.”122

Halálának el jeleiő

(32) Sok ómen jelezte közelg végét, amit ugyanúgy is felismert, mintő ő ahogy mások is. A nap és a hold fogyatkozásai nagyon gyakoriak voltakélete utolsó három évében, és egy sötét folt volt látható a Napon, hétnapon keresztül. A galéria, amit a bazilika és a palota között nagyfáradsággal épített hirtelen leomlott a mi Urunk Mennybemeneteléneknapján. A fahíd a Rhenuson Mogontiacumnál, amit oly csodálatra méltóhozzáértéssel építtetett tíz év kemény munkájával, hogy úgy t nt örökreű állni fog három óra alatt elpusztult egy véletlen t z által úgy, hogy egyű

szilánk sem maradt, kivéve, ami víz alatt volt. Azonkívül egy nap az utolsóhadjáratában, Szászországban Godfred, a dánok királya ellen Károly magalátott egy t zgolyót felt nni a mennybolton nagy fénnyel, amikor napkelteű ű el tt elhagyta a tábort. Átszáguldott a tiszta égbolton jobbról balra éső mindenki ezen jel értelmén t n dött, amikor a ló, amelyen lovagoltű ő hirtelen megbokrosodott és fejjel el re elbukott, és olyan keményenő ledobta magáról, hogy a köpenye csatja eltört és a kardöve szétszakadt;és miután a szolgái sietve karját fogva felemelték, nem tudott volnasegítségük nélkül felkelni. Egy lándzsa volt a kezében, amikor a lólevetette hátáról, ami oly er vel repült el, hogy húsz lábnyira találtákő meg, vagy még messzebb. A palota Aquasgranumban er senő megremegett, az épületek tetejei, amelyekben tartózkodott folyamatosanzörögtek, a bazilika, amelyben kés bb eltemették villámcsapástő szenvedett, és az aranyozott gömb, ami a tet oromzatát díszítette letörtő a villámcsapásra és a püspök szomszédos házára zuhant. Ugyanebben abazilikában, ahol párkányzat szegélyén, ami körbefut a bels ben, a felső ő és alsó boltívek között, egy felirat volt vörös bet kkel felírva, hirdetű ve,hogy ki volt a templom épít je az utolsó szavak ezek voltak: KAROLUSő PRINCEPS123. Halála évében néhány hónappal korábban felfedezték, hogy

122 „Ebben a sírban nyugszik Károly, a nagy és igazhit császár teste, akiű dics ségesen kiterjesztette a frankok királyságát és virágzóan uralkodottő negyvenkét évig. Hetven éves korában halt meg, a mi Urunk 814. évében, ahetedik indikcióban, 5 nappal február kalendae-je el tt.”ő

123 Károly fejedelem.



a PRINCEPS szó bet i annyira elhalványodtak, hogy már nem voltakű olvashatóak. De lebecsülte, vagy úgy tett mintha lebecsülné ezeket aző ómeneket, mintha semmi közük sem lenne hozzá.ő

Akarata(33) Saját szándéka volt végrendeletet készíteni, amiben örökséget hagyleányaira és ágyasai gyermekeire, de túl kés n kezdte és nem tudtaő befejezni. Mindamellett három évvel a halála el tt elkészítette a kincsei,ő pénze, ruhái és egyéb ingóságai felosztását a barátai és szolgái között éstanúnak hívta ket, hogy a szavuk biztosítsa, hogy végrehajtsák amit ígyő rendelt. Volt egy kivonata az akaratának ezekkel a tulajdonaivalkapcsolatban, a kitételei és a szövege a következ :ő

"A Mindenható Isten, az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt a leírást ésfelosztást a legdics bb és legkegyesebb úr, Károly, imperator augustus, aő mi Urunk Jézus Krisztus születésének nyolcszáztizenegyedik, Francia124

feletti uralkodásának negyvenharmadik, Itália feletti uralkodásánakharminchetedik és császárságának tizenegyedik évében, a negyedikindikcióban diktálta, amely meggondolást a jámborság és óvatosságszabta meg, és az Isten kegye engedte neki, hogy megtegye a kincseivelés pénzével, amit a mai napon kincstárában riz. Ez a felosztás különösenő arra rendeltetett, hogy ne csak a nagy adományokat rendezze, amiket akeresztények rendszerint tesznek a tulajdonukból amikor az idejük eljön,hanem hogy az örökösei is mentesek legyenek a kétségekt l és tudjákő pontosan, hogy mi jár nekik és hogy az örökséget pereskedés és harc

nélkül megfelel en feloszthassák. Szándéka szerint el ször mindenő ő

ingóságát osztja fel, ami kincstárában található a fenti napon aranyban,ezüstben, drágak ben és királyi díszekben három részre, majd a mondottő két harmadot tovább osztja huszonegy kisebb részre, a harmadikharmadot egyben hagyva. Az els két harmadrész huszonegy kisebbő részre osztatott, mert a királyságában huszonegy érseki város ismeretesés minden érsekség meg kell, hogy kapja az adományt örökösei ésbarátai kezéb l, egyet a mondott kisebb részekb l - az érsek, akiő ő kormányozza kell, hogy megkapja, és megossza a segédpüspökeivel olymódon, hogy egy harmada az egyházé legyen, a megmaradt két harmadmegosztásra kerüljön a püspökök között. A huszonegy kisebb rész, amivé

az els két harő madrész osztatott egybevágóan az ismeretes érsekivárosok számával, egymástól szétválasztatott és mindegyik ládábarakatott amelyre fel van írva, hogy mely városnak rendeltetett. A városoknevei, amelyeknek ezek az adományok küldetnek a következ k: Róma,ő Ravenna, Mediolanum125, Forum Iulii126, Gradus127, Colonia128,Mogontiacum129, Iuvavum Salzburc130-nál, Treveri131, Senones132,

124 Francia=Frankia, vagy Frankónia, azaz a frankok országa, semmi esetre semFranciaország, amely fogalom csak a XII. században alakult ki.

125 Ma: Milánó, Olaszország.126 Ma: Friuli, Olaszország.127 Ma: Grado, Olaszország.128 Ma: Köln, Németország.



Vesontio133, Lugdunum134, Ratumagus135, Remi136, Arelas137, Vienna138,Darantasia139, Ebrodunum140, Burdigala141, Turones142, Bituriges143. Aharmadik harmad, amit egyben kíván tartani a következ képpen kerülő adományozásra: mihelyt az els két harmadot a korábbiak szerintő szétosztották és pecséttel lezárták, a harmadik harmadot a tulajdonos

napi szükségleteire fordítják, mint olyan tulajdont, ami nincs kötelezettségalatt, semmilyen ígéretet nem kell teljesíteni addig, amíg él, vagy amígszükségesnek nem találja felhasználni. De halála, vagy a világi dolgoktóltörtén önkéntes visszavonulása után ezt a mondott harmaő dot négyrészre kell osztani, és ebb l egyet a fent említett módon huszonegy részreő kell osztani, a második negyedet fiainak és leányainak, illetve fiai fiainakés leányainak kell juttatni igazságosan egyenl részekre osztva, aő harmadik negyedet a keresztények közötti szokások szerint aszegényeknek kell szentelni és a negyedik negyed jusson a palota férfi ésn i szolgálóinak. A kívánsága, hogy ehhez az említett egész harmadikő harmadhoz ami - a többihez hasonlóan - tartalmaz aranyat és ezüstötcsatolni kell az edényeket és a rézb l, vasból és egyéb fémekb l állóő ő konyhai felszerelést a fegyverekkel, ruhákkal és egyéb ingó javakkal,drágákkal és olcsóakkal együtt, mint falisz nyegek, takarók, kárpitok,ő gyapjú és b rtárgyak, nyergek, és ilyesmi, ami a kincstárában éső ruhatárában található abban az id ben azzal a paranccsal, hogy aő mondott harmad így kib vítve több személy részére kerülő adományozásra. Elrendeli, hogy a kápolnája egyházi tulajdon, illetve amitebben összegy jtött, éppúgy, mint amit apjától örökölt egészbenű maradjon, és ne osztassék részekre. Ha valamiképpen bármilyen edény,könyv vagy más tárgy találtatik köztük, amit köztudottan nem

adományozott a kápolnának, aki kívánja azé lehet, ha kifizeti a valósértékét. Továbbá parancsolja, hogy a könyvek, amelyeket könyvtárábannagy számban összegy jtött igazságos áron adassék el azoknak, akikű akarják ket és az ebb l befolyt pénz adassék a szegényeknek. Közismert,ő ő hogy más tulajdonai és kincsei között van három ezüst tábla és egy nagytábla tömör aranyból. Meghagyja és megparancsolja, hogy a négyszögletű

129 Ma: Mainz, Németország.130 Ma: Salzburg, Ausztria.131 Ma: Trier, Németország.

132 Ma: Sens, Franciaország.133 Ma: Besançon, Franciaország.134 Ma: Lyon, Franciaország.135 Ma: Rouen, Franciaország.136 Ma: Rheims, Franciaország.137 Ma: Arles, Franciaország.138 Ma: Vienne, Franciaország.139 Ma: Moutiers-en-Tarantaise, Franciaország.140 Ma: Yverdon, Svájc.141 Ma: Bordeaux, Franciaország.142 Ma: Tours, Franciaország.143 Ma: Bourges, Franciaország.



ezüst tábla, amelyen Constantinopolis ábrázolása látható a római SzentPéter Apostol Bazilikájába küldessék, a többi ajándékkal együtt, amitkorábban erre rendelt, a kör alakú, ami Róma városát ábrázolja aRavennai Püspöki Egyháznak adassék, a harmadik, ami messze felülmúljaa másik kett t súlyban és szépségben és három körben ábrázolja az egésző

univerzum tervét, ügyességgel és finomsággal megrajzolva az említettarany táblával együtt abba a harmadba kerüljön, amit örököseinek ésadományozásra szánt.

Ezt az elhatározást és rendelkezést azon püspökök, apátok és grófok jelenlétében hozta és jelölte ki, akik el tudtak jönni, és akiknek nevei akövetkez k:ő

Püspökök: Hildibaldus, Richolfus, Arn, Wolfarius, Bernoinus, Laidradus, János, Theodulfus, Iesse, Heito, Waitgaudus.

Apátok: Fridugisus, Adalungus, Engilbertus, Irmino.

Grófok: Walah, Meginherus, Otulfus, István, Unruocus, Burchardus,Meginhardus, Hatto, Rihwinus, Edo, Ercangarius, Geroldus, Bero,Hildigernus, Hroccolfus.”

Károly fia, Lajos, aki Isten kegyelméb l a trónon követte, miutánő megvizsgálta ezt az összefoglalást, igyekezett végrehajtani mindenkitételét leghívebb módon, mihelyt lehetséges volt atyja halála után.

_____________________________________________________________________________

A fordításhoz felhasznált szövegek:

Einhard: Vita Karoli Magni Imperatoris

Einhard: The Life of Charlemagne, Harper & Brothers, New York, 1880;Samuel Epes Turner fordítása



Einhard és m veű

Korában egyedülálló m született Einhard tollából Nagy Károly császárról.ű

Nem azért, mert a történelem iránti érdekl dés ebben a korban kisebb lettő volna, mint az ókorban, vagy mint kés bb, hanem mert a m faj magaő ű nem létezett ebben az id ben.ő

A középkor, amelynek Nagy Károlyig terjed id szakát el szeretettelő ő ő nevezik „sötétnek” - általában olyan emberek, akiknek a fejében err l aő korszakról valóban sötétség uralkodik -, valójában nagy érdekl désselő fordult a múlt eseményei felé. Ennek oka sokrét , köztük nemű elhanyagolható az, hogy a kereszténység történeti vallás, eredete nem amesés múlt ködébe vész, hanem konkrét id pontban élt valóső személyekhez köt dik. A kereszténység a helleő nizmus legsikeresebb

alkotása, a görög és a közel-keleti kultúra legmagasabb szintézise, ésmint tudjuk a történetírás görög találmány. Ez a szellem hatja át akereszténységet, amelynek követ i a valós id ben megjelen szakráliső ő ő személyt, Krisztust tartják Megváltójuknak és az emberi történelmet egyisteni terv megvalósulásaként értelmezik. Talán sosem lesték a világeseményeit olyan mohósággal, mint a középkorban, ahol Isten akaratátkívánták kiolvasni bel lük, az isteni tervet, Isten kezét igyekeztekő rajtakapni bennük.

A különböz történetek más-más m fajt parancsolnak maguknak.ő ű Akhilleusz vagy Aeneas élete eposzt kíván, a legnagyobb szabásút mindenm fajok között, a városállamok görögű ségének harcait Thuküdidésztörténeti könyvekben örökítette meg, Nagy Sándor emléke regényformájában maradt ránk. Az életrajz egyben igazolása is egy embernek,példaállítás. Az ókor szerette ezt a m fajt, Plutarkhosz életrajzai töretlenű népszer ségét mutatja, hogy a középkor századai során mindvégigű ismerték és olvasták ket, a görög és római h sök mindig követenő ő dő példát állítottak a kés bbi emberek elé. A középkor azonban ezt a m fajtő ű nem világi események, világi emberek bemutatására tartogatta. Ebben akorban a követend példának inkább a szenteket tekintették, Einhardő el tt uralkodói életrajzot nem írtak. Ennek a kornak kedvelt történetiő m fajai a krónikák és az évkönyvek voltak. A krónikák voltak leginkábbű

alkalmasak a történelemben megbúvó isteni terv bemutatására, hiszen avilág történetét a teremtést l folyamatosan mutatták be a krónikaírókő koráig. Azonban a korszak különös módon jobban ismerte a régmúlttörténetét, mint a korabeli eseményeket, hiszen a hírek lassan terjedtek,az elzárt kolostorokban él krónikások csak nagy késésekkel értesültek aő nagypolitika fejleményeir l. Ez okozta azt, hogy a krónikák a régi korokrólő nagy, átfogó képet rajzoltak, míg a jelenkorhoz közeledve egyrerészletesebbé váltak, viszont egyre kisebb terület eseményeit ábrázolták.A másik kedvelt m faj az évkönyv. Annaleseket az ókorban is vezettek,ű elég csak Tacitus híres m vére utalnunk, azonban igazi közege aű középkori kolostorok elzárt világa. Az évkönyvírók szigorú id rendbenő

jegyezték fel a tudomásukra jutott eseményeket, azonban nélkülöztekminden kritikát, híradásaikban országos jelent ség dolgok keverednekő ű triviális ügyekkel, egy lapon olvashatunk királyok haláláról és kétfejű



borjak születésér l, nagy csatákról és a kolostor apátjának tavasziő náthájáról.

Ebbe a korba ékel dik az úgynevezett Karoling reneszánsz, a Nagy Károlyő személye körül kivirágzott új magaskultúra. Valóban reneszánsz volt ez,csak kicsiben. Míg a XIV. századtól kibontakozó reneszánsz Itáliára és kétévszázadra korlátozódott, addig a Karoling reneszánsz alig ötven éviglétezett és színtere a frank uralkodók közvetlen környezete.

Természetesen ez nem azt jelentette, hogy okos és m velt emberek csakű a frank uralkodók közvetlen környezetében éltek, hanem azt, hogy acsászári udvarban összegy lt tudósok és írók együtt olyan új min ségetű ő alkottak, ami ezt megel z en és ezt követ en is évszázadokig példátlan.ő ő ő

Ezzel a tudósközösséggel ismertet meg bennünket Theodulf orléans-ipüspök egy udvari lakoma leírásával: „Most érkeznek az udvaritisztségvisel k. Ott van Maginfried, a kopasz kamarás, buzgó a hadiő szolgálatban és fáradhatatlanul serénykedik a királyi trón körül. Hildebald,

a szelíd arcú és jóságos lelk f káplán szintúgy jelen van. Ott áll, ésű ő megáldja a király ételét és italát, és amib l enni kíván, ugyanazt kéri is.ő ő Alkuint, az uralkodó bizalmasát szintén itt látjuk. Lentulus édesgyümölcsöt hoz. Az esze fürge, minden másban azonban lomha. Mint ahangya, szorgosan siet ide-oda a vézna »Einhardocska«. A kicsiny házikóazonban el kel vendégnek ad otthont, nagy szellem lakik soványkaő ő mellének belsejében. Egyszer könyveket hoz, máskor m vészi kézzelű alkotott épületek modelljeit; majd pedig nyilakat kovácsol. Homlokárólkezével törölve a gyöngyöz verejtéket, érkezik Menalcas, de gyakranő kisiet, hogy szakácsok és pékek rajától körülvéve ellássa tisztét. Nagyhozzáértéssel megterít, és hordja az ételeket a király feldíszített, magasül helye elé. Itt jön Eppinus, a hatalmas test pohárnok, és szépő ű edényekben pompás bort kínál. Miután a felszólítás elhangzik, gyorsankörülülik a királyi lakomát, utat engednek az élvezetnek. El veletek -kiáltják -, ti kása- és aludttejtömegek, ma f szeres ételekkel legyen teleű az asztal. Vesznek az étkekb l és elfogyasztják a finom fogásokat, bortő isznak állva vagy ülve.”144

Ki is vajon a vézna „Einhardocska”, akit mint igazi polihisztort mutat be Theodulf? Körülbelül 770-ben születhetett Maingauban, a maiNémetország területén, 779-t l a fuldai koloső torban tanult. Koránfelismerték tehetségét, 791-t l már Aachenben élt, Nagy Károly környeő -

zetében. A Vita Karoli Magni el szavában Einhard szeretettel emlékezikő meg gyermekkoráról, amikor Károly támogatta és a barátságról, amit azudvarban táplált iránta. Sokoldalú tehetségével nagy tekintélyt vívott kimagának, különösen az építészetben volt nagyon jártas. Mosolyra késztet,amikor az aacheni építkezéseket magasztalja az egekig, hiszen azok egyiktervez je maga volt. Károly halála után tovább n tt a befolyása, az újő ő ő uralkodó, Lajos császár több kolostor apátjává is megtette. Még megkellett élnie Károly birodalmának szétesését, 840-ben halt meg.

F m vét, a Vita Karoli Magni-t valószín leg azután írta, hogy 830-banő ű ű elhagyta a császári udvart és visszavonult a mai Németország területén

fekv Seligenstadtba. Hosszú évek levéltári kutatómunkája és aző 144 Idézi Katus László: A középkor története, Pannonica-Rubicon, Budapest, 2001.

136. old.



udvarban töltött id szak segítette m vének megírásában, ami a korszakő ű egyik legfontosabb forrása. Einhard elfogult képet fest jótev jér l egyő ő olyan korban, amelynek káoszából visszatekintve Károly uralmaaranykornak t nt. Einhard jól ismerte az antik szerz ket, Cicerót névű ő szerint is említi, azonban m vének mintájául a középkori szentekű

életrajzai mellett Gaius Suetonius Tranquillus: De vita Caesarum című m ve szolgálhatott.ű

Suetonius (Kr. u. 70k-161k) a II. században alkotott, Hadrianus idején acsászári kancellária vezet je volt. Levéltári kutatásai alapján megírta aző els 12 római császár életrajzát. Életrajzai azonos sémát követnek: aő császár sei, születésének és gyermekkorának ismertetése, uralomraő

jutása és tettei (a kronológiát figyelmen kívül hagyva), családjának,feleségeinek, gyerekeinek és kedves rabszolgáinak ismertetése,személyes tulajdonságai, megjelenése, halála és halálának ómenei.Suetonius azonban nem kritikátlan magasztalója a császároknak, s t,ő

egyfajta élvezettel ismerteti különböz perverzióikat, kegyetlenségüket.ő

Einhard a formát Suetoniustól vette, azonban a tartalom már középkori.Károly Einhard leírásában már valószer tlenül tökéletes, szeret fiú,ű ő testvér, férj és apa, kiváló nyelvész és szónok, amat r tudós - aki kiválóanő olvas, azonban írni nem tud kardforgatáshoz szokott kezeivel, de ez ahibája már kedvesnek t nik fel Einhard leírásában - b kez adományozó,ű ő ű megbocsátó és kegyes uralkodó, jámbor keresztény. Ez a vonása aszentek életrajzaiból köszön vissza, amelyeknek hatása szintén érezhet aő Vita Karoli Magniban. Szerz nk amellett, hogy jótev jét magasztalta éső ő saját fiatalkoráról írt idealizált leírást a Karolingok legitimitását isbizonyítani kívánta. El kel ségben a Karolingok a Meroving dinasztiaő ő nyomába sem léphettek. A Merovingok eredete a múlt homályába veszett,származásuk emberfeletti volt, a család alapítójának Merovechnek anyjafiát egy tengeri lénnyel (harcossal) folytatott nászból foganta (ebben atörténetben a törzsi totemek köszönnek vissza, mint az Árpád-ház turuloseredetmondájában). A Merovingok története ezt követ en semő sz kölködött legendás fordulatokban, ezzel a (VIII. századra márű megkopott) Niebelung-karizmával szembe a Karolingok csak a pápaitámogatást, a „rex Dei gratia” adta legitimitást és saját személyes kiváló-ságukat állíthatták. Károly családja el kel volt, de származásában semmiő ő legendás elem nem található, ráadásul Károly nagyapja, Martell Károly

fattyú volt, amit kiváló képességei sem feledtethettek. Károly apja, Pippinmár elég er s volt, hogy az utolsó Merovingot kolostorba küldje és aő családot kihalásra ítélje. Amíg a hatalom egy legendás eredetű uralkodócsaládon belül örökl dik, addig az uralkodó legitimitásaő megkérd jelezhetetlen, azonban ha új család kezébe kerül az uralom, aő hasonlóan el kel családokban azonnal felmerül, hogy saját famíliájuk iső ő ugyanolyan érdemdús. Ezt láthattuk Rómában a Iulius-Claudius dinasztia,illetve Magyarországon az Árpádok vagy az Anjou-k kihalásakor (az Anjou-háznak sikerült átmentenie az Árpádok karizmáját). Nagy Károly életeazonban mindent megváltoztatott, egy ilyen kiváló uralkodó legitimizáltaleszármazottai hatalmát (legalábbis egy évszázadra, amint a történelem

mutatja).A Károly-adta legitimitás azonban kés bb túlmutatott családján. Aő családjukat Károly elkeseredett ellenfelére, a szász Widukindre



visszavezet szász dinasztia uralkodója, III. Ottó császár (980-1002,ő uralkodott 983-1002) is hozzá nyúlt vissza, amikor tanítójával Aurillac-iGerberttel145 egy keresztény római birodalom megújítását tervezte. Ottófelnyittatta Károly sírját, és romantikus gesztussal leszállt a kriptába hogyszemébe nézhessen a nagy uralkodónak, kés bb a legnagyobbő

Hohenstaufen, Barbarossa Frigyes 1165-ben szentté is avattatta III.Paszkál pápával. Ekkoriban már a francia király, II. Fülöp Ágost isKárolyhoz nyúlt vissza, hogy a feudalizmus káoszából frissen születettfrancia királyságát legitimizálja. Jellemz , hogy a kor egyik legnépszer bbő ű irodalmi m ve a Roland-ének, ami Károly hispániai hadjáraű tának akeresztes hadjáratok szellemében történt idealizált átgondolása volt.

Károlyt mind a németek, mind a franciák magukénak tekintik, mind anémet-római császárok, mind a francia királyok névsorában szerepel és aXIX. század nacionalista mítoszkeresésében elkeseredett harcot vívtak,hogy magukénak bizonyítsák. Azonban ez teljesen tudománytalan volt,

hiszen sem németek, sem franciák nem voltak Károly korában, csakfrankok, burgundok, aquitaniaiak, alemannok, bajorok, szászok...mindenesetre Károly franknak tarthatta magát, hiszen Einhard m véb lű ő kiderül, hogy ragaszkodott a frank ruházathoz, szokásokhoz.

Károly történelmi hatása felmérhetetlen, már saját korában „Európaatyjának” tartották. Jellemz , hogy kontinensünk elnevezése az idejénő ő

jött divatba146, kés bb azonban ez a név elt nt és Európát, mint „aő ű kereszténység”-et említették és csak a XVII-XVIII. században indult elismét a használata. Károly jelent ségét mutatja az a tény, hogy neveő fogalommá, uralkodói címmé vált, nevéb l származik a cseh král, aő lengyel król vagy a magyar király szó. Ez a legnagyobbak közé emelte,Caesar és Augustus mellé, akiknek a társaságába annyira kívánkozott ésebben sokat köszönhet Einhardnak, aki Caesar és Augustus életrajzánakmintájára méltó módon örökítette meg barátja életét.

145 999-1003 között II. Szilveszter néven pápa146 Sashalmi Endre: Az Európa-eszme változása a kora középkortól a XVIII.

század végéig, Századok



A fordításról

A fordítást 2005-ben készítettem azzal a céllal, hogy a középkor egy

fontos forrását széles körben elérhet vé tegyem. Mivel eddig ilyen jellegő ű szöveget nem fordítottam igyekeztem a t lem telhet legnagyobbő ő gondossággal eljárni. Azonban le kell szögeznem, hogy a latintudásommeglehet sen gyenge, ezért a fordítás alapja az angol szöveg volt, a latinő szöveget csak a korrektúrához használtam. Emiatt a szöveg nemtekinthet tudományos igény fordításő ű nak, kizárólag egy közhasználatraszánt ismeretterjeszt jelleg szövegnek.ő ű

A fordítás során a tulajdonneveket igyekeztem az eredeti latin szöveghelyesírása szerint közölni. Két személynél azonban kivételt kelletttennem, mert nevük már a magyar történetírásban más módon

honosodott meg: Karolus (Károly) és Hludowic (Lajos). A földrajzi neveknélis konzekvensen az Einhard-korabeli latin neveket használtam, de egyesesetekben a neveket magyar helyesírás szerint (Germania helyettGermánia, vagy Pannonia helyett Pannónia) közlöm.

A fejezetek címeit és sorszámozását az angol kiadást követve közlöm.

A jegyzetek elkészítésében nagy segítségemre voltak a következ m vek:ő ű

Antik lexikon, Corvina, 1993

Marc Bloch: A feudális társadalom, Osiris Kiadó, Budapest, 2002.

Joseph Canning: A középkori politikai gondolkodás története 300-1450Osiris Kiadó, Budapest, 2002.

Encyclopćdia Britannica 2005 Ultimate Reference Suite DVD

Katus László: A középkor története, Pannonica-Rubicon, Budapest, 2001.

Rázsó Gyula: A lovagkor csatái, Tankönyvkiadó, 1987.

A szöveggel kapcsolatos észrevételeket, kritikákat [email protected] címre lehet küldeni.

einhard - nagy károly császár élete_02636

Documents