Lelkipásztori üzenet

A szív reformációja„Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat, úgy térjetek meg Istenetekhez, az Úrhoz!”

(Jóel 2:13.)

Ritkán szoktunk beszélni az emberi szívreformációjáról. Szívesebben hallunk in-kább a reformáció egyháztörténeti ese-ményeirõl, pedig a XVI. századi reformá-ció elképzelhetetlen lett volna enélkül.Ha Luthert, Kálvint, vagy Sztárai Mi-hályt, Szegedi Kis Istvánt nem találtavolna szíven Isten Igéje, akkor nem, vagynem úgy, nem ott és nem akkor születettvolna meg Európában és Magyarorszá-gon a reformáció.

Elõször az õ szívüket, lelküket refor-málta meg Isten Igéje, s csak ennek lettkövetkezménye az egyház intézményrendszerében bekövetkezett reformáció.Az intézményt mindig könnyebb megre-formálni, mint az emberek gondolko-dását, és életgyakorlatát. Bármilyen kõvédermedtek is a struktúrák, még mindigkönnyebb azokon változtatni, mint azemberek lelkén. Bibliai, egyháztörténetipéldák, és idõszerû társadalmi tapaszta-latok is errõl a szomorú tényrõl gyõznekmeg minket.

”Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, aki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet.”

M (Ézsaiás 52:7) M

6. évfolyam 3. szám • 2010. október • A Budapesti Svábhegyi Református Missziói Egyházközség lapja

E számunk tartalmábólÚTRAVALÓ

A szív reformációja (Lelkipásztori üzenet) • 1

B

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

Gyülekezeti hétvége Mátraházán • 4Nõi csendes hétvége Érden • 6

Németh Pál elõadása • 8Gyülekezeti filmklub • 15Gyülekezeti délután • 16

Mi történik a nyugdíjas klubban? • 18Katechetikai továbbképzés • 19

B

ÉLETÚT

Beszélgetés beosztott lelkészünkkel • 21

B

GYEREKEK OLDALA

A reformáció ünnepe és a Biblia • 24

B

Gyülekezeti hírek a templomépítésrõl • 25

B

BEHARANGOZÓ

Gyülekezeti programjaink • 27

B

Könyvajánló • 28

lében segítsen. Kálvin határozott fellé-péssel mutatott irányt, és ez sokaknaknem tetszett. A város polgárainak eskütkellett tenni a reformáció hitvallásaira, saztán ezek alapján kellett volna eljárni-uk a mindennapokban. Kálvin ugyanisbezáratta a kocsmákat, kártyabarlango-kat, nyilvánosházakat, de sokan mégsegondolták ennyire komolyan, hogy min-denben Isten Igéje szerint éljenek, in-kább Kálvint ûzték el Genfbõl. Néhányévvel késõbb, amikor az erkölcsi züllésmiatt csaknem összeroppant a város, kö-vetséget küldtek Kálvinhoz, és visszakö-nyörögték Genfbe. Mert a struktúrátmindig egyszerûbb megváltoztatni, mintaz emberek szívét. Az mindig Isten cso-dája, mert az új teremtés.

Manapság másról se hallunk hazánk-ban mint megújulásról. Szükség is vanrá, de minden téren. Új alkotmány, újtörvények, új rend körvonalazódik a lát-határon. Évtizedes tabuk, bálványok dõl-nek le sorra. A kérdés csak az, mi lesz a szívekkel? Meddig lehet eljutni a „re-formokban”, reformációra nem hajlan-

dó emberekkel? Hogyan fogják maguké-vá tenni és hitelesen képviselni az újat,ha nem térnek meg, ha nem változikmeg a gondolkodásmódjuk? Jóel prófé-ta felszólítása ma is idõszerû. Nem elég a külsõ megújulás, nem elég a formákmegtisztítása, nem elég az intézmény-rendszer megreformálása. A szív refor-mációja nélkül nem következhet be való-di, átfogó változás!

Isten Igéje minket, a reformáció egy-házához tartozókat is figyelmeztet. Hiá-ba puritánabb a templom, hiába érthe-tõbb az igehirdetés, hiába egyszerûbb aliturgia, hiába demokratikusabb a hie-rarchia, ha nem térünk szív szerint, egé-szen Õhozzá, akkor ez semmin nem vál-toztat. Ebben az évben drámai és katar-tikus változások indultak meg orszá-gunkban, de a XVI. századi reformációarra kell, hogy késztessen minket, hogybennünk is meg kell kezdõdnie ezeknek.Bûnbánattal, megtéréssel, egész életünkIsten Igéje szerinti átalakításával. A szí-vünk reformációjával.

Berta Zsolt lelkipásztor

2010. Október Örömmondó d �

Gedeon, akirõl az elmúlt hetekbenhallottunk igehirdetés sorozatot, lerom-bolta ugyan apja Baal oltárát, kiirtotta apogány bálványkultuszt a családja köré-bõl, sõt Isten hatalmas gyõzelemmelajándékozta meg õt, hiszen megszabadí-

totta az ellenségtõl népét és hazáját. Deélete második szakaszában õ is belesod-ródott egy más fajta bálványozásba,mert a szíve mélyén ott rejtõzött egytitkos bûn. Ezért a nagy katonai diadalután összegyûjtette a zsákmányolt arany-ékszereket és egy szobrot öntetett belõleJahvénak. Pedig a 2. parancsolat világo-san tiltja azt, hogy a végtelen Istent azember bármi módon is megpróbálja ki-ábrázolni. A Biblia szerint „csapda lettez a dolog Gedeonnak és háza népének.”(Bírák 8:27.) Jeremiás próféta korában, a Kr.e. VII–VI. században két gonosz ésistentelen király után jutott hatalomraJúdában Jósiás, aki kemény kézzel látotthozzá a zsidó vallás megtisztításához.Leromboltatta a Baal oltárokat, összetö-rette a bálványszobrokat és elkezdte fel-újítani az Úr templomát Jeruzsálemben.A tatarozás közben találták meg Mózestörvénykönyvét a templomban, amelyetmeghallva Jósiás a bûnbánat jelekéntmegszaggatta a ruháját. Sõt, ezutánmegújíttatta az Úrral kötött szövetséget„arra nézve, hogy az Urat követik, paran-csolatait, intelmeit és rendelkezéseit tel-jes szívvel és teljes lélekkel megtartják.”(2. Krón. 34:31.) Isten azonban mégis el-küldte hozzá és a néphez Jeremiás prófé-tát azzal az üzenettel, hogy a szívüketmetéljék körül. Azaz ne csak a szájukkaltiszteljék az Urat, mert Isten az emberszívére, lelkére, lényére tart igényt!

A XVI. századi Genf városa már Kál-vin odaérkezése elõtt csatlakozott a re-formációhoz. De nem lelki, hanem na-gyon is gyakorlatias megfontolásokból.Így tudtak politikailag függetlenné válnia Savoyai-háztól. Farel Vilmos, a városlelkésze épp azért kérte Kálvint, hogy te-lepedjen le Genfben, hogy az elmaradthitbeli és erkölcsi reformáció végigvite-

� dÖrömmondó 2010. Október ÚTRAVALÓÚTRAVALÓ

Adjunk hálát Istennek:– az elindult új csoportokért,

alkalmakért (házi-csoport, nyugdíjas klub, baba-mama kör)

– az õszi gyülekezeti hétvégék áldásaiért

– a templomi lépcsõház kövezésénekelkészüléséért

– a gyermekmegõrzõ terem elkészüléséért

– az altemplom új berendezési tárgyaiért

Könyörögjünk Istennek:– a szeptemberben és októberben

megkeresztelt gyermekekért és családjaikért

– a szervezõdõ énekkar munkájánakáldásáért

– új gyülekezeti munkatársakért– a templomépítés

további elõrehaladásáért

Imádkozzunk

Most már félévig este lesz.Köd száll, a lámpa imbolyog.Járnak az utcán karcsú, roppant,négy-emeletnyi angyalok.S mint egy folyó a mozivászonlapján, úgy úsznak át a házon.

Acetilén fényében ázikaz útjavítás. Lenn a mélyben,iszamos, hüllo-hátu cso,pára gyöngyösödik a kérgen,s a városon, mint vér a gézen,általszívódik a nyirok.

Vékony tuz nyüszít, sustorog,mellette kucsmás, birka-bundás,mint a makk-ász, guggol a munkás,fölötte hengerhasu gépek,rájuk irva: „Consolidated..."S egy fa. Akár a régi csap,csöpörésznek a targalyak,szalad, olajjal töltekezvéna gép gömbölyu béka-testén,majd a bundára ér a csepp,s fölsír a tuz: megérkezett.

Neonfény lobban és lehull.A vizes kore rácsorog.Valaki, messze, úgy vonul,hogy a köd kilométer-odvaénekét tompán sokszorozza -hallani, amint tántorog.

(NEMES NAGY ÁGNES: OKTÓBER)

úgy, ahogy mi magunkis fohászkodni szok-tunk: „Amint vagyok,sok bûn alatt…, Fogadjel Jézusom!” Ez termé-szetesen nem jelenti azt,hogy a bûnöket nemkell észrevenni, megne-vezni, hibákat, rossztulajdonságokat elnézõmosollyal szõnyeg alákellene söpörni! Nemerrõl van szó!

Arról van szó, hogysaját velünk született bû-nös természetünk miattnem lehetünk hibátla-nok. Helytelen dolog embertársainkatlátható hibáik, rossz tulajdonságaik mi-att elítélni, véglegesen „leírni”, sokszormár az elõtt, hogy lehetõségünk lenne abennük lévõ jót, hasznosat, ígéreteset ismegismernünk. A türelmetlen elutasí-tás, a hibák azonnali felhánytorgatásamegfoszt minket attól, hogy embertár-sunkat alaposan megismerjük. El kell te-hát õket fogadnunk hibáikkal együtt. A második nagy feltétel tehát a megis-merés után az elfogadás. Az elfogadásfeltétele annak, hogy olyan szeretetteltudjunk embertársainkhoz fordulni,amibõl megszületik a bizalom, a kölcsö-nös megbecsülés. Csak ebben a bizalom-ra alapozott kapcsolatban lesz lehetõsé-günk arra, hogy megpróbáljunk vétkes,bajba jutott embertársunk számára ha-tásos segítséget nyújtani. A változtatás aharmadik fontos mozzanat. Az elfoga-dás értelme ugyanis az, hogy rajta ke-resztül próbálunk a másik problémáinsegíteni, rajta változtatni.

Engem nagyon megfogott ez a gon-dolat, és rögtön elkezdtem magamban

összegyûjteni mindazokat a családtago-kat, ismerõsöket, akiket nem sikerült ed-dig úgy szeretnem, mint magamat. Na-gyon sokan voltak! Egészen közeli roko-nok, ismerõsök is! Türelmetlenségem,hitetlenségem miatt nagyon elszégyell-tem magam. El is határoztam, hogyamint hazaérek, változtatni fogok ezen!Pontosan elterveztem, hogy mit fogoktenni, hogyan próbálom megfordítanikorábbi tévedéseim miatt elrontott kap-csolataimat. És nem sokára erre lehetõ-ségem is nyílott. Igyekeztem, próbálkoz-tam, kedves és megértõ szerettem volnalenni, talán sikerült is. De elég volt egygyenge pillanat, óemberem megint meg-jelent, és egy pillanatra ismét visszazök-kentem a korábbi, most már utált kerék-vágásba. Lehet, hogy ezzel megint tönkretettem azt a keveset, amit addig felépítet-tem! De nem adom fel, nem adhatomfel! Most már a saját boldogságom ismúlik azon, hogy sikerüljön úgy szeret-nem másokat is, mint magamat!

Szanyi Miklós

átraháza ismétlõdõ helyszíne azõszi gyülekezeti hétvégének, hiszen már2007-ben is jártunk a Dunamelléki Egy-házkerület szép környezetben fekvõ, ké-nyelmes, felújított konferencia központ-jában. Ez a helyszín rendkívül alkalmasarra, hogy a délelõtti és esti áhítatok ésfoglalkozások lelki feltöltõdését a csodá-latos környezetben tett kisebb-nagyobbsétákkal, kirándulásokkal, spontán be-szélgetésekkel egészítsük ki. A résztve-võknek az idén is nyílt erre lehetõségük,hiszen az õszi esõzések éppen erre a hét-végére abbamaradtak, és szép, csendes,napfényes napokat töltöttünk el.

A lelki feltöltõdést lelkészeink gondo-latébresztõ igemagyarázatai, és az ezeketkövetõ beszélgetések alapozták meg. A magyarázott bibliai igeszakaszok azelfogadásról szóltak. Ahhoz, hogy béké-ben élhessünk magunkkal és ember-társainkkal, úgy ahogyan azt Jézus taní-totta: „Szeresd felebarátodat, mint ma-gadat!”, három dolog is szükséges.

Mindenek elõtt tisztában kell lennünkmagunkkal, ismernünk kell magunkat.Ez elsõsorban saját személyünk, éle-tünk, kapcsolataink reális felmérését ésértékelését jelenti. A kiegyensúlyozottszemélyiségû ember helyesen értékeliönmagát, tulajdonságait, korlátait, telje-sítményeit. A helyes önértékelés lehetõvéteszi számára, hogy Isten parancsát kö-vetve jól sáfárkodjon tálentumaival, amiönmagát is boldoggá, kiegyensúlyozottáteszi. A keresztyén ember a Jézustól ka-pott missziói parancsot leginkább azzaltudja végrehajtani, hogy környezete szá-mára példát mutat, saját személyén ke-resztül kisugározza a hit áldását mások-ra is.

De ezen túl is sokféle kapcsolatban ál-lunk a környezetünkben lévõ embertár-sainkkal. Közvetlen kapcsolatainkban isfontos, hogy a hit által vezérelve türe-lemmel, de határozottan viszonyuljunkbarátainkhoz, ismerõseinkhez, munka-társainkhoz, de akár ismeretlen embe-

rekhez is. De hogyanlehet hozzájuk olyanlelkülettel közeledni,hogy õket is hasonló-képpen szeressük, mintmagunkat? Nem telje-síthetetlenül nehéz fel-adat ez? Talán nem. Ah-hoz, hogy ez sikerüljön,célszerû magunkat fel-készíteni. Embertársa-ink szeretetéhez ugyan-is csak úgy tudunk el-jutni, ha õket is megis-merjük, és megtanuljukõket elfogadni. Ugyan-

� dÖrömmondó 2010. Október 2010. Október Örömmondó d �VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

Gyülekezeti hétvége Mátraházán

M

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

õ az, akinek életét tulajdonképpen meg-ismerhetjük, a teljes reménytelenségbõlõ jut el a beteljesedett, Istenben bízó re-ményteljességig. Szombati napon dél-elõtt közös játékon és sok beszélgetésenkeresztül dolgoztuk föl, hogy milyen ér-zés a veszteség megélése, a kitaszítottságérzése, mégis Isten hogyan vezeti továbbéletünket. Délután – folytatva a történe-tet – megtaláltuk azokat a pontokat,ahol megjelenik a remény az új élet lehe-tõségére. Láttuk azokat az ajándékokat,amik nem a veszteség pótlását adják, ha-nem a reményt, a nem várt másik utat.Hiszen Naomi elveszetett családját nemkaphatja vissza, de a hûséges Ruth há-zassága révén ismét családot, kapcsola-tokat, igazi életet kapott. Ebben perszeott munkál mindvégig Isten, aki Boázonkeresztül mutatja meg a kiszolgáltatot-tak iránti irgalmát, nagylelkûségét, kö-nyörületességét.

Vasárnap a kápolnában tartott Isten-tisztelettel zártuk lelki együttlétünket.

Úgy gondolom, hogy nem teljes egyhétvége, ha a lélek feltöltõdése nem jár-

na együtt a test felfrissülésével. Ehhez a körülményeket elsõ sorban a ReginaMundi ciszterci nõi apátság érdi rendhá-za adta, ahol a nõvérek kezük munkájá-val és szíves vendéglátással mai is SzentBenedek Regulája szerint fogadják a ven-dégeket: Minden érkezõ vendéget úgy fo-gadjanak, mint magát Krisztust, mert õ magamondja majd egykor: „Idegen voltam, és be-fogadtatok engem” (Mt 25, 5). Ez a gyakor-latban tiszta házat, gyönyörûen gondo-zott parkot, finom házi kosztot, renge-teg mosolyt, kedvességet jelentett.

Testmozgásról sem feledkeztünk meg,hiszen mindkét reggel 7 órakor majd egyórás reggeli tornával kezdtük a napot,napsütéses hétvége lévén ebéd után hosz-szú sétát tettünk.

Remélem mindannyiunk nevébenmondhatom, hogy egyik nagy ajándékaszámunkra a hétvégének, hogy az együtttöltött napok alatt az éneklések, éjszaká-ba nyúló beszélgetések közben jobbanmegismertük egymás.

Istennek legyen hála!Csák Réka Borbála

2010. Október Örömmondó d �� dÖrömmondó 2010. Október

yülekezetünkben elsõ alkalommalszerveztünk olyan csendes hétvégét,amelyen mi nõk magunk között töltöt-tünk néhány napot. Nem titkolt szán-dékkal azért e kizárólagosság, hogy ez-úttal kicsit másként beszélgessünk egy-mással, egymásról és természetesen aBibliáról. Éppen ezért lelki együttlétünkkiindulásaként is az Ószövetség egyiklegszebb történet választottuk, Ruthkönyvét, amelynek középpontjában kétnõ áll.

Ez a rövid bibliai könyv mûvészi érzé-kenységgel megírt családtörténet. Fõsze-replõje két asszony: Naomi és a menye,Ruth. Naomi egy éhínség miatt családjá-val együtt elhagyni kényszerül a júdaiBetlehemet, és a Jordánon túli Móáb vi-dékén talál menedékre. Ekkor azonbanszörnyû veszteségek érik: meghal a férjeés két felnõtt fia is, akik már Móábbanalapítottak családot. Az elkeseredett öz-vegy elhatározza, hogy visszatér szülõ-földjére. Idõsebb menye – logikusan –más utat választ, új életet akar kezdeni.Fiatalabb menye, Ruth azonban meg-

halt férje iránti hûségbõl és anyósa irán-ti szeretetbõl úgy dönt, hogy elhagyjaszülõföldjét, és követi Naomit Betle-hembe. Ruth hûsége elnyeri jutalmát:Naomi „távoli rokona”, Boáz személyé-ben jószívû férjre és új otthonra talál.Ruth hamarosan megszületõ gyermekea család fennmaradásának új záloga, s eza keserû sorsú Naomiban is új reménye-ket és Isten iránti hálát ébreszt.

Az ókori ember számára a gyermekte-lenség egyet jelentett a társadalmi halál-lal: a családjukra támaszkodni nem tudóözvegyek a Biblia világának legkiszolgál-tatottabb emberei voltak. Naomi számá-ra ezért volt megváltó jelentõségû Ruthérthetetlenül hûséges szeretete, amely vé-gül révbe ért, és a nemzetség továbbélé-sét jelentõ unoka megszületésével iga-zolást nyert. Naomi történetén keresztüla könyv minden olvasója számára vilá-gossá válik, hogy a hûséges Isten nemhagyja el az övéit, hanem még a remény-telen magányból is nem várt boldogsá-got teremthet. Isten ezúttal Ruth emberiragaszkodását és hûségét használta fel

ehhez. A már elolvasásakor is

megragadó történet mély-ségeiben való megismeré-séhez, finom üzeneteinekmegértéséhez bizony szük-ségünk volt az egész hét-végére és Négyesi Adriennlelki vezetésére. A péntekesti áhitat adott lehetõsé-get ráhangolódni a törté-netre. Megértettük, hogyvalójában Naomi áll a tör-ténések középpontjában,

Nõi csendes hétvége Érden

G

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

nagy tette egyszerûen a lényegnek az újramegtalálása volt.

A középkorban a keresztyénség kétponton torzult el végletesen.

Az egyik az áldozat felfogás volt, amelytükrözte az Istenhez való viszonyunk mi-nõségét.

A bûnbocsátó cédula nem ideológia-mentes volt, annak megvolt az ideológiaiháttere. A középkori egyházban uralko-dóvá vált az a gondolat, – amely más val-lásokban is megvan –, hogy az Istenhezvaló tartozásunk üzleti alapú. FizetünkIstennek, és ennek ellenértékeként Istena kegyelmével viszont fizet. Az érthetõ-ség kedvéért leegyszerûsítve a dolgot ezodáig ment, hogy a katolikus egyház úgygondolta, hogy az ember a jócselekede-teivel mintegy „piros pontokat szerez”, a rossz cselekedetével „fekete pontot”. A fontos, hogy a pirosak legyenek több-ségben, mert akkor az üdvösség bizto-sabb. Ha a jó pontokban hiányosság van,ha nem stimmelnek, akkor valahonnanezt pótolni kell.

A katolikus egyháznak voltak olyantanításai, amelyek teljesen idegenek vol-tak a Szentírás egészétõl. Vannak ugyan-is szent emberek, akik olyan sok jót csele-kedtek, olyan sok a piros pontjuk, hogyannak akár a felétõl is üdvözülnek, ésmegmarad a fölösleg. A fölösleg letétbenvolt az egyháznál. A pápa rendelkezettvele. Ezek voltak a szentek fölösleges jó-cselekedetei, amibõl lehetett kiutalni. A jócselekedetek gazdája az egyház. Azegyház pásztora, Krisztus földi helytar-tója: a pápa. Tehát, ha én az elhunytszerettemnek – akinek olyan sok volt afekete pontja, hogy a purgatóriumba ju-tott, és lassú tûzön várta az ítéletet –, eltudom intézni a pápánál, a jócselekede-tek kincstárnokánál, hogy átutalás tör-

ténjen az elhunyt szerettemnek a purga-tóriumi számlájára, akkor megteszem.Ha ezt pénzért adta a pápa, akkor eztpénzért megveszem. (A pápa ezt a pénztnagyon nemes dologra használta, a SzentPéter Bazilikát építtette belõle.) Megvolta hamis elmélet, ám amikor gyakorlatlett belõle, akkor vált csak riasztóvá.Amíg csak elmélet volt, nem volt olyanijesztõ ez a felfogás. De mikor JohannTetzel dominikánus szerzetes 1517 õszénkiállt Wittenbergben, és a piacon árusí-totta ezeket a cédulákat, olyan ízléstele-nül kufárkodott, hogy Luther, aki eztlátta, nem tudta szó nélkül hagyni. Az el-mélet addig is világos volt, és Luther is-merte az elméletet, csak az elmélet nemvolt annyira riasztó. Hiszen tényleg van-nak fölös jócselekedetek. Miért ne gaz-dálkodhatna vele az egyház? Ha már vanpápája az egyháznak, miért ne õ gaz-dálkodnék vele, ha már õ Szent Péterutódja? De amikor ez vásári kikiáltássá,

mikor a reformáció szót kiejtjük,az elsõ kérdésünk rögtön adódik: mi volta reformáció? Az elnevezésbõl nem sza-bad a tartalomra visszakövetkeztetni. So-kan azt hiszik, hogy a reformáció olyanmozgalom volt, amely tudatosan vissza-vitte az egyházat valami álomszerû, ideá-lis õskorba. A kezdetekhez, ahol mégminden tisztán ragyogott, romlatlanul,elegyítetlenül, emberi találmányoktólmentesen.

Tudjuk jól, akik a Szentírást olvassuk,hogy ilyen egyház a valóságban sohasemvolt. Az õsgyülekezet nem volt jobb,mint mi. Akármilyen szomorú is, de ígyvan. Egyszerû példa erre az ApostolokCselekedeteinek könyvében, amikor azelsõ gyülekezet Péter apostol szabadulá-sáért imádkozik. Igazi, klasszikus imakö-zösségben imádkoznak, egyetlen célért. Sakkor kopognak. A cselédlány, szolgálóviszi a hírt, hogy itt van Péter. Nem hi-szik el, hogy az, amiért éppen imádkoz-nak, megtörténhet. Ebbõl is lehet látni,hogy azok a keresztyének sem voltakjobb keresztyének, mint mi, és nem voltideális õsállapot. Ez csak a kommuniz-musnak az agyában volt, az vetített ki va-lamiféle ideális õstársadalmat az isme-retlen jövõbe.

A reformáció nem álomvilág volt. Nem

álmodták vissza magukat valamiféle ke-resztyén õskorba, és nem re-formálták(alakították vissza) az egyházat az ideálisõsállapotra.

A reformáció jelentése: megtalálni új-ra a keresztyénség lényegét, értékelni ésérthetõvé tenni mások számára. Gyakor-latilag a keresztyénség lényegének az új-rafelfedezése volt a reformáció, nem pe-dig valami visszatérés egy elképzelt, ideá-lis õsállapotba.

Miért kellett ezt a lényeget újra megta-lálni? Azért, mert az idõk folyamán azegyház eltávolodott õseredeti küldetésé-tõl. A lényeg, a tartalom veszett ki az egy-ház életébõl.

Persze mindennek megvoltak a gya-korlati következményei, ami megmutat-kozott a külsõségekben is, az egyházi életromlottságában. De nem azért volt a re-formáció, mert pénzsóvárak vagy pa-ráznák voltak a papok, meg hogy a pápá-nak törvénytelen gyermekei születtek. Ezcsak keserû gyümölcse volt annak, hogya lényeg már régen elveszett.

A reformáció nem társadalom-kritikavolt: nem azért romlott meg az egyház,mert aranyból vannak a kelyhek, stb. Mi-ránk, akik a kommunizmusban nõttünkfel, ránk ragadt a marxista reformáció-értelmezésbõl sok minden. A reformáció

� dÖrömmondó 2010. Október 2010. Október Örömmondó d �VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

Luther, Zwingli, Kálvin és a reformációNémeth Pál elõadása

Tavaly, 2009 októberében Németh Pál református lelkész, fõiskolai docens gondolatébresztõ, hitünket erõsítõ elõadást tartott templomunkban.

A reformáció ünnepe elõtt a nagy reformátorokról beszélt, Lutherrõl, Zwinglirõl, Kálvinról. Arra is választ kaptunk, miért alakult így az egyetemes egyház történelme,

miért volt szükség „Krisztus testének gyógyítására”. Az elõadás szerkesztett, rövidített változatát most közreadjuk.

A

Luther (Lucas Cranach rajza, 1520)

Luther az áldozat kérdését teszi teljesentisztába, és ezen a vonalon reformálja azegyházat.

A helvét irányban viszont az úrvacsoraválik egy kissé üressé. Ha Zwingli úrva-csoratanát elolvassuk, kitûnik, hogy azegészet a szereztetési igék értelmezéséreredukálja…

….Zwingli kiüresíti az úrvacsorát, merta szereztetési igék magyarázatára redu-kálja. Rendkívüli fontossága van annak,hogy az úrvacsora elõbb volt egyházi gya-korlat és csak késõbb lett teológiai reflexiótárgya. Az egyházi életnek elõbb vált ré-szévé, mint ahogy teológiai témává lett. Ateológiai reflexió nem létrehozója, legfel-jebb csak kritikája volt az úrvacsorának.A szereztetési igékben csak dokumentá-lódott az, amit Pál apostol is „az Úrtólvett át, és amit maga is így adott tovább”.

… Elkerülhetetlen volt ezért a koraiösszeütközés és szembehelyezkedés éppaz úrvacsora kérdésében a wittenbergiekés a svájciak között, személy szerint Lu-ther és Zwingli között. Sokan sopánkod-nak azon, hogy a megegyezés hiánya ilyenfontos kérdésben mily hatalmas mérték-ben ártott a reformáció egész mozgalmá-nak. A reformátorok nyakassága és ren-díthetetlensége, a kompromisszumkész-ségnek szinte teljes hiánya épp azúrvacsora kérdésében teremtette meg areformáció két ága között a végzetes sza-kadás lehetõségét, de ne felejtsük el, hogyaz úrvacsora csak nyilvánosságra hoztaazt, amit ügyes fogalmazásokkal a teoló-gia más kérdéseiben szándékosan vagyanélkül még rejtegetni lehetett: a reformá-ció két ágában egymástól lényegesen különbö-zõ lelkiség és szellemiség öltött formát. Nemvéletlen Luther kifakadása a svájciakkalszemben: „Más lélek lakik bennetek”.

Az ellentétek elsimításának lehetetlen-

sége nyilvánvalóvá lett a marburgi hit-vitán, amit azért hívattak egybe, hogy anézetkülönbségeket és esetleges félreér-téseket tisztázzák. A kollokvium összehí-vásának politikai okai is voltak, de a re-formátorokat egyik oldalon sem befolyá-solta az, hogy a remélt megegyezésnekmily nagy politikai haszna lehetett volnaa reformáció elterjesztésében. Jellemzõ a vitában résztvevõk hajthatatlanságára,hogy Luther még a vita elõtt felírta az asz-talra krétával az igét: „Ez az én testem”(Hoc est corpus meum) és utána letakar-ták az asztalt egy terítõvel. Zwingli leg-fontosabb textusa a János 6:63 („A lélekaz, ami megelevenít, a test nem használ sem-mit: a beszédek, amelyeket én szólok néktek,lélek és élet”)…

…Luther a lényegre tapintott rá, ami-kor dacosan rámutatott a „Hoc est cor-pus meum” „est” szavára, s ezzel a vitátlezártnak tekintette a maga részérõl. En-nek az „est”-nek az értelmezésén fordulmeg a reformátorok úrvacsoravitájánaklényegi része…

…Luther „krisztologikus” teológiájanyilvánul meg abban, ahogyan Marburg-ban a svájciakkal szemben érvel az „ubi-quitas” (Krisztus testének „mindenütt-valósága”) tana mellett: „Nem tudok másIstenrõl, mint aki emberré lett s így nem isakarok más Istent.” Vagy ahogy egy másikfültanú részletesebben mondja ugyan-ezt: Luther „nem tisztel más Istent, hanemcsak azt, aki testté lett; ezen kívül nem is akarmást. Mert nincs is más (Isten), aki meg-menthetne. Ezért nem is tudja elviselni, hogyKrisztus embervoltával olyan kicsinylõleg ésmegvetõleg bánjanak.”

Zwingli Lutherral szemben meg vangyõzõdve arról, hogy Krisztus mennybe-menetele óta testileg is a mennyben van,az „Atya Istennek jobbján”, így nem lehet

2010. Október Örömmondó d

reklámozássá vált, akkor már felhábo-rító volt.

Luther nem akkor fedezte fel a kegye-lembõl való megigazulás páli tanítását,amikor Tetzel prédikált Wittenbergben,õ már korábban tudta, csak az ellent-mondást nem látta világosan.

A reformációnak az egyik kiváltó okaennek a pogányos, „adok, hogy adj”, ka-tolikus áldozat felfogadásnak az elutasí-tása. Ennek bírálatát már az Ószövetség-ben Ézsaiás prófétánál megtaláljuk:„Gyûlölöm és megvetem a ti ünnepeite-ket…Ne hozzatok többé hazug áldoza-tot… Bûnt és ünneplést nem szenved-hetek…” (Ézs 1:10–17) Már az Ószövet-ségben megvan a hamis áldozatnak akritikája. Miért mondja Isten, hogy „gyû-lölöm…” – mert visszaéltek vele. Visszaél-tek az Ó- és Újszövetségi korban egy-aránt, nemcsak a bárány áldozattal, ha-nem Krisztus örök áldozatával is. Újraeljátszották a misében. Mindaz a sok ha-misság, ami a katolikus egyházban fel-halmozódott, a gyakorlati életben ütkö-zött ki annyira, hogy muszáj volt komo-lyan venni. Luther Wittenbergben ezt aproblémát vette komolyan.

De a reformáció kettõs forrásból indultel. A másik ág Svájcban volt: a Zwinglié.Ha nem Luther elõtt, akkor Lutherrelegy idõben indította el a reformációt, deZwinglié nem volt olyan átütõ erejû. Nemlátszott annyira. Helyhez kötött volt.Zwingli egy másik romlást vett észre azegyház életében, egy másik eltévelyedéstlátott meg világosan és tisztán. Az erek-lye-kultuszt. Az ereklyekultuszban a bál-ványimádással szembesült. Látta a pogá-nyos viszonyulást az isteni erõhöz.

Minden hamis tannak megvannakbibliai alapjai. Az ereklyekultusznak is vanbibliai alapja, csak mi, reformátusok nem

vesszük észre, mert másképp olvassuk a Bibliát, nekünk másra van a gondol-kodásunk hangolva. Tudunk-e mondaniõsgyülekezeti gyakorlatot az ereklyekul-tusz alátámasztására, amely egyértelmû-en az ereklyekultusz felé lendítette az egy-házi gondolkodást? Az Apostolok Csele-kedeteiben a következõkrõl olvassunk:Péter apostol megy az utcán, odaviszik a betegeket az út szélére, mert, ahogymegy Péter, és az árnyéka valakire rávetõ-dik, azonnal meggyógyul. Ebbõl mégnem lesz feltétlenül ereklyekultusz. Bárközel vagyunk a gondolathoz, hogy aki-nek az árnyéka gyógyít, annak a testi ma-radványai is gyógyítanak. Arról is olva-sunk, hogy Pál apostol ruhadarabjait, kö-tényét elviszik és ráteszik a betegekre, ésazok meggyógyulnak. Pálnak a kötényegyógyít! Ha a köténye gyógyít, a csontja,meg a lábszárcsontja kétszer annyira gyó-gyít. Ez pedig megy tovább, mert a szentembereknek az összes földi maradványagyógyító erõvel bír, s így varázseszközzéválik. Az anyagi világ, a tárgyak isteni erõ-ket közvetítenek. Krisztus keresztjénekegy darabja, … és még nincs vége a sornak,újabb szentek és újabb ereklyék…

Szeretném, ha a gondolkodásunkathelyre tennénk a Szentírás szövegévelkapcsolatban. Hogyan Igei a mi egyhá-zunk? Nem mechanikusan, ahogy gon-dolni szoktuk. Mert akkor ezt is komo-lyan kellene vennünk, és kezdhetnénkmi is szent ereklyék után szaladgálni.Zwinglit az ereklyekultusz háborítottafel. A pogányos viszonyulás, amit együtttáplál a teremtmény-imádat és az ember-istenítés.

Két ponton ütközik ki tehát az egyházromlása, az egyik az áldozatfelfogás, amásik a szentekhez és a tárgyakhoz valóviszonyulás. Persze ez a kettõ összefügg.

dÖrömmondó 2010. OktóberVISSZAPILLANTÓ TÜKÖR VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

rû az oka. A mi II. Helvét Hitvallásunklényegében, szerkezetében zwingliánushitvallás kálvini tanokhoz hozzáigazítva.Szerzõje, Bullinger, Zwingli-tanítványvolt, Zwingli módján gondolkodott, vi-szont Kálvin követõjének is tartjuk, mertsok mindent kálvini módon adott elõ. A struktúra, a szervezettség zwingliánus,a gondolatok a kálvini tanokhoz igazod-nak. Ezért mondják, hogy nekünk az iga-zi hitvallásunk a Heidelbergi Káté. Aztényleg kálvinista. Nem Kálvin írta, ha-nem Kálvin két tanítványa. Talán jobb is,mint Kálvin hasonló céllal készített mû-ve a gyerekek konfirmációi elõkészítésé-re. Mi mégsem a kálvini hitvallást, ha-nem a Heidelbergi Kátét használjuk.

Ha a református embert megkérdezik,mi az úrvacsora lényege, mi történik ak-kor, amikor úrvacsorázunk, általában azemberek nem tudják, mit mondjanak.

Az úrvacsoráról a katolikus felfogásaz, hogy az anyagi világban történik vala-mi, tehát a kenyér átlényegül Krisztustestévé, a bor Krisztus vérévé, tehát anya-gias módon történik valami.

A kálvini tanítás szerint: az úrvacsoranem más, mint „unio mystica cum Chris-to”, Krisztussal való misztikus, titokza-tos egyesülés. Tehát akkor, amikor az úr-vacsorát vesszük, a kenyeret a szánkbavesszük, ami jegy, akkor az történik,hogy én Krisztusnak, és minden jótéte-ményének részesévé válok, ezt pedig a Szentlélek Isten cselekszi. „Krisztusnakminden jótéteményének részesévé tesz.”Ez a participáció történik meg a titokza-tos egyesülésben. Az „Örülj szívem, vi-gadj lelkem” kezdetû (436) ének 5. vers-szaka nem más, mint az „unio mysticacum Christo”-nak a kifejtése, parafrázisaverses formában, magyar nyelvünkön: „E vacsora égi módra engem véled összead,

maradj bennem, s benned engem hagyj len-nem, hogy áldjalak.” Azt is kifejezi, hogymi a célja Istennek az úrvacsorában – Is-tennek az áldása, és magasztalása, hála-adás az elvett javakért.

A kálvini tanítás megtartja az úrvacso-ra szakrális jellegét, nem üresíti ki, mintZwingli, de nem tolja el a megalkuvásirányába, mint Luther, aki Krisztusnak a reális prezenciáját, valóságos jelenlététtanítja az úrvacsorában, a szent jegyek-ben, ha nem is a jegy lesz test, de valaholott van Krisztus.

Kálvin igen jó teológiai érzékkel hang-súlyozza, hogy az úrvacsora kérdésétnem szabad a szereztetési igék gramma-tikai problémájává egyszerûsíteni. … Lát-tuk a Luther és Zwingli úrvacsorafelfogá-sának vázlatos ismertetése közben, hogyLuther a maga úrvacsoratanában mégakkor is „teológus”, amikor nyelvi argu-mentumokra hivatkozik, és Zwingli mégakkor is inkább nyelvész és filológus, haegyébként teológiai gondolatok kifejtésé-ben fáradozik. Bár Luthernak tulajdonít-ják a mondást: „Vera theologia est grammati-ka”, de ez rá inkább abban az értelembenjellemzõ, hogy nála a grammatikai érve-lés csak támogatója és igazolója a mármeglátott teológiai igazságnak, vagy be-rögzõdött tévedésnek. Ezért Luther nemidegenkedett annyira Kálvin úrvacsorata-nától, mint a Zwingliétõl. Meglátta ben-ne a vérbeli teológust, aki Krisztus szavaitnem veti alá közönséges nyelvtani sza-bálynak, grammatikai szemléletnek. …

Mi reformátusok ezt valljuk: Krisztusegyetlen egy áldozatot hozott a Golgo-tán. Ez megismételhetetlen. Krisztus tes-tileg az Atya jobbján ül. A Szentlélekmunkájaként Krisztusban és minden jó-téteményében részesülünk az úrvacsorá-ban, mindabban, amit õ áldozatával

2010. Október Örömmondó d �

jelen testileg az úrvacsora jegyeiben.Zwingli ezzel tagadta az „ubiquitas”-tant,Krisztus teste mindenütt jelenvalóságá-nak középkori tanítását, amellyel Luthera reálprézencia mellett érvelt. „Az úrva-csorai vita itt tehát krisztológiai síkonfolyt – miközben Zwingli a »nesztoriánus-ság«, Luther pedig a »monofizitizmus« ré-gi eretnekségéhez közeledett némileg.”…

…Zwingli szerint az úrvacsora a hívõemlékezés, a nyilvános hálaadás és a gyü-lekezeti közösség ünnepe. Az emlékezés-ben „Krisztus halálának megjelenítése” tör-ténik a Szentlélek ereje által. A szent je-gyek csak a már meglévõ hitet erõsítik,de hitet nem tudnak adni. Krisztus a hitszámára van jelen az úrvacsorában. …

…Az emlékezés hálával tölt el és hála-adásra indít. Ezért ragaszkodik Zwingliaz „eucharistia” elnevezéshez, és a latin„sacramentum” helyett is inkább a „gra-tiarum actio” (hálaadás) kifejezést használ-ja. Az úrvacsora szerinte mindenekelõtt a nyilvános hálaadás és az öröm ünnepe. És

végül az úrvacsora a gyülekezeti közös-ség ünnepe. Az úrvacsora cselekvõ alanyamaga a gyülekezet és a hangsúly az „Eztcselekedjétek!”-en van. Az úrvacsora valódicsodája az, hogy maga az úrvacsorázó keresz-tyén gyülekezet változik át Krisztus testévé.„Mert amint egy a kenyér, egy test vagyunk so-kan, akik az egy kenyérbõl részesedünk.”(1 Korinthus 10:17)

…A reformátorok megítélése egyénként

ma is érzelmi alapon történik. A problé-ma az, hogy a református emberek érzel-mileg viszonyulnak a reformátorokhoz.Mondják, hogy Luther az igazi megtértember, akit Krisztus vére igazán megsza-badított bûneibõl, ezért szabad embervolt, szabad lélek, szabad lelkiismeret.Tehát vidám és igazi felszabadult szemé-lyiség volt, nem voltak megkötöttségei.

Azt is mondják, hogy ezzel szembenKálvin zárkózott volt, ami persze nemigaz. Viszont Zwinglivel nem is foglal-koznak.

Nekünk, magyar reformátusoknak aza különös vonásunk, hogy egyedül ná-lunk õrzõdött meg komoly mértékben a zwingliánizmus. Anélkül persze, hogyerrõl tudnánk. Ravasz László azt mond-ja, hogy ez nem tudatosság, hanem fajiösztönösség a magyar emberben, hogyzwingliánus. A zwingliánizmusunk leg-erõsebben az úrvacsorában látszik. Külö-nösen falun. Amikor a református emberúrvacsorát vesz, fölöltözik illendõen. Azúrvacsorázásnak megvolt a szigorú rend-je. Az úrvacsora kérdésében gyakorlatilagmáig a zwingliánus felfogás uralkodik. …

De Zwinglinek nem lett egyháza, ésSvájcon kívül egyedül nálunk, Magyaror-szágon volt erõs hatása. Nemcsak azért,mert a magyar léleknek valami belsõ haj-lama lenne erre, (Ravasz), hanem egysze-

� dÖrömmondó 2010. OktóberVISSZAPILLANTÓ TÜKÖR VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

páink ifjúsága idején az emberekösszejártak rádiót hallgatni, késõbb a te-levíziót nézni, mert keveseknek volt le-hetõsége mindezt a saját lakásukban él-vezni. Ez nem csak közösségépítõ volt,hanem az emberek összetartását is elõ-segítette. Adás közben, de fõleg utánameg lehetett beszélni, netán megvitatnia hallottakat és látottakat. A mozikbannem játszottak „régi filmeket”, arraegyedül a Filmmúzeumban volt lehetõ-ség, ha bérletet váltott az ember. Aztánelterjedt a filmklub-mozgalom, ami ki-terjesztette ezt a lehetõséget. A 21. szá-zadban a 30-40 évvel ezelõtt keletkezettfilmek is „régiek”. A filmválaszték akko-ra a mozikban és a televízió csatornái-nak rengetegében, hogy értékes alkotá-sok kerülhetik el a figyelmünket. Ezértgondoltunk arra, hogy megpróbálunkgyülekezeti filmklubot szervezni.

A filmklub építhetõ, bátran lehet ráhívni ismerõsöket, barátokat.

Ez év májusában a Tûzszekerekkelindítottuk útjára a gyülekezeti filmklu-bot. Ágai Laci bácsi „filmklubfelelõs” be-vezette pár szóban az igazán megható ésjoggal 4 Oszkár-díjjal elismert filmet. A vetítés végén pár mondatban beszél-getni is tudtunk a látottakról. Megálla-pítottuk azt is, hogy jó lenne, ha többenel tudtak volna jönni.

A nyári szünet után szeptemberben a már kultikus A Tanu (valóban röviduval…) címû magyar filmmel folytató-dott a klub. Ezen az alkalmon már a kis-ifi is jelentõs számban képviseltette ma-gát. Átlagéletkorukból adódóan másszemmel nézték az alkotást. Számos fi-nom és érzékeny jelenet nyilván nem

érintette annyira meg õket, mint a jelenlévõ „idõsebb” apukákat (pl. Berta Zsolt?).A film végi beszélgetés ez alkalommal azidõ elõrehaladta miatt sajnos nem voltnagyon hosszú, de bizonyára többen ész-revették, amikor lelkipásztorunk a film-re rezonált a következõ vasárnapi prédi-kációjában.

Legutóbbi alkalmunkon – október 2-án, péntekén – egy dán alkotást, azÁdám almáit tûztük mûsorra. A kis-ifinés gyülekezeti tagokon kívül „külsõs”vendégek is jelen voltak. A film végéntartalmas és igen érdekes beszélgetésalakult ki, mely nem maradt abba a ha-zamenetellel sem – nálunk még pl. mostis néha szóba kerül. A film maga igensok gondolatot ébresztett. Elég, ha arragondolunk, hogy Ádám, a rab nevénekjelentése „az ember”, a fõhõs Iván lelkészneve pedig „Isten kegyelmes”.

A következõ filmet (november 12)Ágai Laci bácsi filmklubfelelõs társam-mal a reformációhoz kapcsolódóan vá-lasztottuk. Luther Márton életérõl szól,a címe Luther.

Ágai László és dr. Kardon Tamás

2010. Október Örömmondó d �

megszerzett. A Biblia nem pápánk ne-künk, reformátusoknak, nem tanító hi-vatal. Kálvin azt mondja: hogy a sákra-mentumokban, így az úrvacsorában is,mint ahogy a Szentírásban is, IstenKrisztus mélységes aláhajlásával van dol-gunk. Nekünk, embereknek egész szem-léletünk annyira érzéki, annyira érzék-szerveikkel tájékozódunk ebben a világ-ban, hogy az Úristen az úrvacsorábanolyan mélyen aláhajolt Krisztusban,hogy ilyen testi dolgok által is meg akar-ja erõsíteni, pecsételni az õ szeretetét.Azt, aki annyira érzéki ember, az érzékeinkeresztül is meg akarja gyõzni az õ szere-tetérõl. „Isten hozzánk alkalmazkodik” –mondja Kálvin.

Luther gondolkodásán még rajta vana középkori szerzetes világ. Ágoston ren-di szerzetes volt, a mentalitásán közép-kori jegyek vannak. Kálvinnál is nagyonerõs hatása van a katolikus neveltetés-nek. Amikor a megtérésrõl beszél, nála amegtérés a katolikus babonával való sza-kítás bátorságát jelenti. Sokáig megma-radt a katolikus egyház kötelékében, bármár nem úgy gondolkodott, de nemmert határozott lépést tenni.

Zwingli viszont világi pap volt, huma-nista mûveltségû és világias érzületûvolt. … Zwingli teljes ember volt, mindenirányban fejlett volt az érzéke. Kiváló,messze látó politikus is volt. A Habs-burg-ellenes szövetség élére állt és aztmondta, hogy ez a család gyalázatot ésszenvedést fog hozni egész Európára.Zwingli elbukott, meghalt a kappeli csa-tában, az egész mozgalma elbukott, és a Habsburgokat, a Habsburg katolikusszövetséget nem tudta legyõzni, és aztsem tudta megakadályozni, hogy a Habs-burg család Európa nyakára üljön és elõ-idézze az elsõ világháborút. Zwingli tehátelõre látott dolgokat. Természetesnekvette, hogy õ pap létére csatában résztvesz, harcba indul és fegyverrel a kezébenhal meg. Egészen más ember volt, mint amásik két reformátor. Valószínûleg ez isaz oka, hogy neki nincs is külön egyháza.Zwingliánus egyház nincs, nevét nemvették fel, gondolataihoz nem kapcso-lódtak, nem az õ útmutatása szerint ren-dezkedett be a reformáció. Pedig Zwinglia 67 tételében teljes reformációs progra-mot hirdet meg, teljes egyházalkotmánytfektet le benne, míg Luthernek egyetlengondolat körül forog az október 31-énkifüggesztett 95 tétele.”

(Az elõadást lejegyezte: Béres L. Attila)

� dÖrömmondó 2010. OktóberVISSZAPILLANTÓ TÜKÖR VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

Gyülekezeti filmklub

A

Kálvin szobra a reformáció nemzetközimúzeumában, Genf

egészségesnek tartott margarin semjobb, mint a vaj, sõt ellenkezõleg: a nö-vényi olaj alapú étel a hozzáadott nikkel-tartalmú stabilizátor miatt nem aján-lott. A konzerv sem méregbomba: a hõ-kezelt, tartósítószert nem tartalmazótermékekbõl nyugodtan lehet fogyaszta-ni. A sokáig üldözött tojásról is bebizo-nyosodott, hogy nem árt. Kifejezetten ár-talmas, kerülendõ élelmiszer tulajdon-képpen nem létezik; legfeljebb a tisztacukor. Az ugyanis egyáltalán nem termé-szetes (a 19. században terjedt el), és élet-tani hatása sem pozitív. A cukrot tehátnyugodtan a minimumra szoríthatjuktáplálkozásunkban. – Örvendetes ered-mény volt a felmérésben, hogy kimutat-ható a sajtfogyasztás és a teljesõrlésû ke-nyérfogyasztás elõretörése (bár a felmé-rés óta bekövetkezett válság és dráguláskövetkeztében a folyamat megtorpant).A zöldség- és gyümölcsfogyasztás fon-tossága ismeretes, de nem lehet eléggéhangsúlyozni, hogy ezekbõl többet éstöbbször kellene ennünk. – Érdekes ki-térni a folyadékokra: 2007-ben legin-kább ásványvizet, teát és rostos ivólevetittunk. A palackozott vizek globális di-vatjával szemben elmondható, hogy abudapesti csapvíz igen-igen jó, nekünktehát nem lenne szükséges ezzel élnünk.2010-re visszaesett az ásványvizek for-galma, ám a vízcsapokhoz nem a tuda-tosság, hanem a gazdasági válság fordí-totta vissza az embereket.

Az inkább kerülendõnek rangsoroltédességeknek is megvan a maguk fontos

helye táplálkozásunkban: a keserûcso-koládé a legjobb táplálékkiegészítõ, fõ-leg, ha energiára van szükségünk. A fok-hagyma jótékonyan hat emésztésünkre,érrendszerünkre, immúnrendszerünkre.Zöldfûszerekkel csökkenthetjük a ma-gyar étkezésben a kelleténél jobban el-terjedt sót.

Kézenfekvõ volt a biotermékekre is rá-kérdezni, hiszen azok garantáltan vegy-szermentes élelmiszerek. Ez közismert,ám a biotermékek (egyébként logikus ésérthetõ) magas árszintjük miatt nemtudnak általánossá válni. Küllemük semcsábító: a boltok rikítóan színes és hatal-mas egyengyümölcseivel, zöldségeivelösszevetve feltûnõen szabálytalanok, fol-tosak, netán kukacosak – ám agyonke-zelt és ízetlen bolti társaikkal ellentétbenfinomabbak. Sajnos, az emberek többsé-ge (77%-a) hipermarketekben és nagybol-tokban szerzi be táplálékát.

Összességében megállapítható, hogynálunk a luxusfogyasztás és az alultáp-láltság tendenciái egyaránt kimutatha-tóak. Fogyasztásunkra a legnagyobb ha-tást a család, az iskola, és hívõknél a gyü-lekezeti közösség (azaz a legszûkebbközösségek) értékrendje gyakorolja. Zá-ró tanácsként elhangzott, hogy a gabo-nalapú (funkcionális) élelmiszerekbõlkellene nagyobb arányban fogyaszta-nunk, továbbá fokozott figyelmet kelle-ne fordítani az élelmiszerek csomagolá-sán található információkra.

Berecz Ágnes

yülekezeti délutánjaink soron kö-vetkezõ elõadója 2010. október 3-án Dr.Koncz Kornélia volt. A téma mindannyi-unkat érint, hiszen mindannyian eszünk.Milyen kapcsolódási pontokat állapít-hatunk meg táplálékaink, fogyasztóiszokásaink és az egészséges életmód kö-zött? Az evés egyrészt napi szükséglet,másrészt a finom falatok révén fizikai-lag, a családi-társas együttlét okán men-tálisan is örömforrás. Kevéssé ismert,hogy az idõ elõtti halálozások döntõoka életmódunkban és környezetünk-ben keresendõ. A táplálkozás pedig alap-vetõen meghatározza ezt. A táplálkozás-tudomány által ajánlott „piramis” aljánnem valami étel, hanem ez a felhívás áll:MOZGÁS! A mai tipikus városlakóugyanis ül, ül és ül – számítógép elõttvagy autóban, vagy jármûvön, vagy tévéelõtt –; alig gyalogol, fizikai erõfeszítést

pedig végképp nem végez. Ezért fontosés élettani szükséglet is lenne a tudatosmozgás. – Az ideális táplálékpiramis leg-inkább ajánlott eleme a zöldség, a gyü-mölcs és a gabonafélék; aztán a magvak(dió, mogyoró) és a fehérhúsok; végül atej és tejtermékek. A legkisebb mérték-ben a vöröshúsra és az édességre vanszükségünk. Napi egy-két deci vörösborviszont jótékonyan hat szervezetünkre.

Koncz Kornélia egy 2007-ben felvett,ezerfõs mintán végzett felmérés eredmé-nyeit ismertette. A válaszolók gyakorla-tilag egyetértettek az egészséges táplál-kozás fontosságát illetõen, ugyanakkorfelük nyilatkozott úgy, hogy õ maga bi-zony nem táplálkozik egészségesen... Detudjuk-e, hogy mi az egészséges? A vála-szolók 78%-a szerint a zsír egészségtelenés kerülendõ; holott nem az – megfelelõarányban nagyon is szükség van rá. Az

� dÖrömmondó 2010. Október 2010. Október Örömmondó d �VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

„Táplálékaitokban keressétek gyógyulásotokat!”

G

A boldogság forrása nem rajtunk kívül,hanem bennünk van.

(LEV TOLSZTOJ)

Úgy élj a jelenben, hogy megbánás nélkülgondolhass a múltra.

(ADY ENDRE)

któber 16-án, szombaton sor ke-rült katechetikai képzésünk második al-kalmára. Ezt a képzést azok számáraszervezzük, akik a gyülekezeti gyermek-munka és a családban történõ hitre ne-velés terén szeretnének hasznos ismere-tekhez jutni, beszélgetni. Ahogy elsõ al-kalommal, most is Dr. Németh Dávid, a Károli Gáspár Református EgyetemHittudományi Karának professzora tar-tott elõadást. Ezúttal a gyermekek hit-fejlõdésérõl.

Gyermekistentiszteletek alkalmával,hittartalmak átadásánál sokszor arra fi-gyelünk, mi a mi tennivalónk, mit szeret-nénk megtanítani? Pedig a gyermekekfogadókészségére, életkori sajátosságaik-ra éppúgy figyelmet kell szentelnünk.Ugyanis a gyerekek „szûrõje” különbözõ-képpen mûködik az egyes életkori szaka-szokban. Nemcsak az értelem fejlõdésebefolyásolja az Istenrõl kapott impulzu-sokat, de identitás- és hitfejlõdése is. Ezta fejlõdést epigenetikus fejlõdésnek hívjaa szakirodalom, amely azt jelenti, hogy akorábbi tapasztalatok, látásmód, élmé-nyek szervesen beépülnek az identitá-sunkba a fejlõdés során.

1-3 éves kor: Ebben az életszakaszban hitben való ne-velésrõl nincs szó valójában. Még akkorsem, ha a családban együtt énekelünk,imádkozunk. Persze nem jelentõség nél-küli, ha vannak ilyen rítusok a család-ban, mert az élmények megmaradnak.Mégsem kulcsfontosságú a hit szem-pontjából. Az anyával való kapcsolat mi-nõsége határozza meg késõbb az Isten-nel való kapcsolatunkat! Talán elsõre

furcsának tûnik a megállapítás. Mi közeaz anyához Istennek? Kezdetben az anyatölti be a gyermek minden igényét. Azanya a gyermeke számára a mindenható.Ez a kép természetesen illúziórikus, idõ-vel jobban közelít a valósághoz. Az ebbena kapcsolatban kialakult bizalom és kö-tõdés lesz az alapja az Istennel való kap-csolatnak is. Ugyanaz a bizalom, a ráha-gyatkozás képessége alakul ki a valódiMindenhatóval kapcsolatban.

3-7 (8) éves kor:A gyermekeknek ebben a korban ún. in-tuitív- projektív hite van. Vagyis hitükbenyomásokon alapszik, spontán reagá-ló. Ilyenkor még nem tudnak különbsé-get tenni fantázia és valóság között.Amit gondol vagy képzel, azt is valósá-gosan éli meg, vagy kiegészíti fantáziájá-val. Fogékonyak mindenre, ami csodála-tos, ami kiegészíti azt a világot, amibenélnek. Ebben a korban Isten a gyerekekszámára csodatevõ, Akihez ha fordulnak,hirtelen közbelép és megváltoznak a dol-gok. Fogékonyak az olyan bibliai törté-netekre, ahol valami nagyszerû, termé-szetfeletti történik, pl. meggyógyul valakistb. A csodákat nem akarják megmagya-rázni, nem kételkednek. Nekünk semkell megmagyarázni számukra a csodá-kat. Viszont ismertessük meg a gyere-kekkel ezeket a történeteket. Ugyanis azaz alapélmény ilyenkor, hogy van egyMindenható, kicsit „szülõszerû” Valaki,akiben meg lehet bízni. Nekünk ezt a vo-nást kell erõsíteni. Imádságuk mágikus.Ezeket a mágikus elvárásokat azonbannem szabad túlfeszíteni. Nekünk utalnikell a realitásokra, az imádságunkba be-

körülbelül 1 hónapja útjára in-dult klubba az idõsebb korosztályt hívo-gatjuk nagy szeretettel. Akkor is, ha éppmostanában kezdett valaki a gyülekeze-tünkbe járni és akkor is, ha kezdetek ótaide tartozik már.

Minden hónap 2. és 4. keddjén dél-elõtt 10 órától kb. délig várjuk Nagytisz-teletû úrral a résztvevõket.

Nagytiszteletû úr személyre szabottáhitatával veszi kezdetét az alkalom. A téma jelenleg: az idõskor nehézségei.Melyikünk ne tudna ilyeneket sorolniakár saját tapasztalatból, akár környeze-tébõl: magány, betegség, kiszolgáltatott-ság stb. (Bíztatásul annyit, hogy talán akövetkezõ témakör épp az idõskor örö-mei lesznek.) Az ige tükrében való vizs-gálódást beszélgetés követi. Mennyireigény van erre lelkeinkben; már az elsõalkalommal õszinte és bensõséges be-szélgetésben bontakozott ki. A tapaszta-latok egymással való megosztása ma-gunk és egymás jobb megismerését, kö-zösség formálódását egyaránt segíti. Aztpedig, hogy Isten áldása van a közös-ségen, mi sem bizonyítja jobban, mintamikor már a második alkalom után ed-dig egymást nem ismerõk együtt indul-nak beszélgetve haza, hisz kiderült: kö-zel laknak.

A közös éneklést teázás követi, melyetmáris élettel töltött meg a szeretõ szol-gálat: a következõ alkalommal Éva nénisütijébõl falatozhatunk majd.

Remélem, hogy Isten ezen a körön ke-resztül is szükséget töltbe és igazi szere-tetközösség jöhet létre.

Bízom abban is, hogy a tea mellettiegyüttlétek, a kötetlen beszélgetés lehe-

tõsége szép tartalommal lesz teli hétrõlhétre: tapasztalatokkal, amikor életünkszépségeit és nehézségeit oszthatjuk megegymással, irodalmi értékekkel, amikorkedvenc verseinket hozhatjuk egymáselé, vagy épp könyveinket adhatjuk köl-csön, és hasznos is lehet, amikor aki ked-vet érez hozzá és tud, az közös tevékeny-ségben is részt vehet. ( Pl. plédeket ké-szítenénk) Itt szeretném megosztani atestvérekkel, hogy sajnos a lepramissziórészére való fáslikötés szükségességemegszûnt. Egyszerûen olyan drágaugyanis a fáslik szállíttatása, hogy azmár a jól sáfárkodást veszélyezteti, így a misszió pénzadományokat gyûjt.

Címeinket, elérhetõségeinket kicserél-tük, szeretettel kereshetjük egymást, mi-lyen jó lehet már akár együtt is érkezni!

Isten áldását kérve a klubra bátoríta-nék minden idõsebb testvérünket: jöjjönel közénk!

Kardonné Dolgos Judit és Berta Zsolt

� dÖrömmondó 2010. Október 2010. Október Örömmondó d �

Mi történik a nyugdíjas klubban?

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR

A

Katechetikai továbbképzés

O

Az ido (...)túl lassú azoknak, akik várnak,túl gyors azoknak, akik félnek,túl hosszú azoknak, akik gyászolnak,túl rövid azoknak, akik örvendnek.Ám azoknak, akik szeretnek,az ido nem számít.

(HENRY VAN DYKE)

levehetjük, hogy „ha Isten nem adná mega kérésünket, akkor azt is elfogadjuk”.

Az erre a korra jellemzõ elemek ké-sõbb sem tûnnek el nyomtalanul, még afelnõttek életébõl sem. Baj lenne, hanem tudnánk rácsodálkozni Isten hatal-mára, ha mindent csak racionálisanakarnánk felfogni, mindig kételkednénkés soha nem hagyatkoznánk Istenre.

7(8)- kb. 12 éves kor:Ebben az életszakaszban nagy válto-

zás történik. A gyermekek érdeklõdése aracionális dolgok felé fordul. Számukraaz a valóság, ami körbeveszi õket, meglehet mérni stb. Gondolkodásuk konk-rét. A hit területén a legfontosabb tájé-kozódási kérdés: „Hogyan történt?” Is-tenrõl is konkrétan kezdenek el gondol-kodni: Isten olyan, mint egy ember,emberi tulajdonságokkal. Vagyis isten-képük antropomorf. A történetek érdek-lik õket, és azon belül is az ok- okozatiösszefüggések. Ezért jó, ha a története-ket minél színesebben és részletesebbenmeséljük el nekik. Mert a részletek általtudnak belehelyezkedni a történetbe.Úgy lesz számukra üzenetté, ha átélhe-tik, részt vehetnek benne.

Tekintettel kell lennünk arra, hogy agyerekek gondolkodása ilyenkor igazsá-gon alapuló: a rossz büntetést von magaután, a jó pedig jutalmat. „Ha jó vagyok,Isten is jó hozzám.” Nekünk törekednikell, hogy amennyire lehetséges, mi isigazságosak legyünk, hiszen Istentõl semidegen ez. Egyetlen út van ebbõl, a kegye-lem felé. De ezt a gyerekek még nem értikebben a korban. Az evangélium lényegimagvát tulajdonképpen nem tudjákmegérteni, akármennyire is szeretnénkmegértetni. Sok mindent tudnak, átélik,hogy Isten szereti õket. Ezt az Ószövet-

ség népe is tudja. De, hogy ez a szeretetfeltétel nélkül van, az idegen az emberészjárásától, ez valami egészen más.

Nos, annak ellenére, hogy az evangé-lium megértésére várni kell (ez a serdü-lõkorban lesz elõször lehetséges és sze-mélyes), fontos, hogy a gyerekek talál-kozzanak Istennel, a mi segítségünkkel,közvetítésünkkel. Azért fontos, mert egy-részrõl nekünk fontos. Hogy minél ha-marabb átadjuk, amit mi megismertünkIstenbõl. Tudjuk, hogy a gyerekeknek isszüksége van Istenre, akit mi is szol-gálunk. Tapasztaltuk, meggyõzõdésünk,hogy nem lehet az ember boldog az Isten-nel való kapcsolat nélkül. Márpedig me-lyik szülõ nem szeretné, hogy az õ gyer-meke boldog legyen? Ezért mindent megkell tenni, hogy ez a kapcsolat kiépüljön.Végsõ soron, pedig akik megkereszteltékgyermeküket, felelõsséget vállaltak Istenelõtt a gyermekek hitben való nevelésétilletõen. Másrészt azt tapasztaltuk, hogya gyerekek is szeretnék megtudni, kicso-da az Isten? Az Isten titkai felé való ér-deklõdés már óvodás korban elkezdõdik,ahogy fentebb olvashattunk róla.

Ez a beszámoló csak röviden érinti azelõadásban elhangzott lényeges ponto-kat. Akit bõvebben is érdekelnek a hitfej-lõdéssel kapcsolatos kérdések, azoknakszívesen elmondom részletesebben azelõadás tartalmát.

A képzés soron következõ két alkal-mán a fegyelmezés- nevelés nagy kérdé-seirõl; illetve gyakorlati módszerekrõllesz szó. Ötleteket kapunk, hogyan te-gyük színesebbé, érdekessé alkalmain-kat a gyerekek számára. Azok számára,akik most kicsik ugyan, de a jövõ gyüle-kezetét, Isten hûséges embereit láthat-juk bennük.

Négyesi Adrienn beosztott lelkész

� dÖrömmondó 2010. Október 2010. Október Örömmondó d �VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR ÉLETÚT

„Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!”Beszélgetés a beosztott lelkészünkkel

Olykor sok évnek kell eltelnie, hogy közelebbrõl is megismerjük szolgatársainkat, egyház-községünk lelki és anyagi javainak sáfárait. Sorozatunk abban segít, hogy többet tudjunkróluk. A Svábhegyi Református Missziói Egyházközség elöljárói közül eddig Berta Zsoltlelkipásztor, majd Konkoly Elemér gondnok, a presbiterek közül dr. Berecz Ágnes, CsukaGábor, dr. Molnár László, Pálffy Tibor, Lovas Miklós, Sütõ-Nagy István, Úr Gézáné Dr.Koncz Kornélia, Komlós Imréné, Dr. Kóti Tamás, Falus György, Dr. Kardon Tamás ésÁgai László beszélt életérõl, családjáról, munkájáról. A sort Négyesi Adrienn beosztott lel-kész folytatja.

– Adrienn, hány éve ismeri a gyülekezetünk?– Ez az év lesz a negyedik. A 2007-es

mátraházi gyülekezeti hétvégén találkoz-tam elõször a gyülekezet ott jelenlévõ kiscsapatával.

– Honnan érkezett közénk?– Tiszaújvárosi vagyok. Egyébként Sajó-

szentpéteren születtem,ez egy kisváros, Miskolc-hoz közel. Anyukámcsaládja lakott ezen akörnyéken. Innen nem-sokára átköltöztünkTiszakeszibe, apai nagy-mamámhoz. Késõbb so-kat nyaraltam itt. Nagy-mamám igazi ezermes-ter volt. Tájképeketfestett. Kántori szolgála-tot is végzett a temp-lomban, én gyakran ottültem mellette a karza-ton. Négyéves koromkörül átköltöztünk Tiszaújvárosba, itt ka-pott édesapám munkát.

– Szülei mivel foglalkoznak? – Mindketten kertészek. – Vannak testvérei?– Két öcsém van. Dávid már 21 éves,

anglisztika szakos a Debreceni Egyetemen.Gyönyörûen énekel, gitározik, citerázik.Tamás öcsém még gimnazista Miskolcon.

– Hogyan emlékszik vissza az iskolai évekre?– Szerettem iskolába járni, jól ment a ta-

nulás, bár kiskamaszként sokat lazítot-tam. Ez egy zene- és rajz tagozatos álta-

lános iskola volt. Elsõosztálytól kezdve kötele-zõen tanultam furulyáz-ni. Mellette a zeneisko-lában is vettem furulya-,majd fuvolaórákat. Naés persze hittanra is jár-tam. Egy ismerõs nyug-díjas lelkésznõ, Eszti né-ni tartotta nekünk azórát saját elhatározásá-ból. Nem voltunk sokan.

– Emlékszik, ki volt alelkész?

– Természetesen. Márakkor is Varga István

volt a lelkész. Nála konfirmáltam.– Hogyan teltek a gimnáziumi évei?– A Miskolci Lévay József Református

Gimnáziumba kerültem 14 évesen. Kollé-gista voltam ( és azóta egyfolytában az va-gyok, a mai napig). A gimnáziumban a kol-

megkért, hogy látogassak el a gyülekezetbe.Segítséget keresett a fiatalok és gyerekekközé. Engem ajánlottak neki. Ötödévesteológaként már el-eljártam ifire, hittanórá-kat helyettesítettem, olykor prédikáltam.

– Gyönyörûen énekel, és a gyerekek nagyonszeretik, amikor gitározik. A zenével hogyanalakult a kapcsolata?

– A szüleim mindig emlegetik, hogy ki-csi lányként bárhova utaztunk autóval, vé-gigénekeltem az utat, közvetlen a fülükbe.Tulajdonképpen az egész család muzikális.Ha hazamegyek, anyával meg a testvéreim-mel mindig szakítunk idõt egy kis közöséneklésre. Szüleim korán felfedezték ezt a talentumot, így gyakorlatilag óvodás ko-rom óta jártam zeneiskolába. Eredetihangszerem a fuvola, ezt talán kevesentudják. A gitár csak hobbi, egyáltalán nemjátszok rajta szakszerûen. Gimnáziumbanaz énekkar sokat formált a hangomon. Azegyetemi évek alatt pedig a Talitha Kúminevû keresztyén együttesben énekeltem, ésfurulyáztam. Most csak a gyülekezetbenszoktam néha énekelni. De egyébként egy-folytában dúdolok, még az utcán is. Szá-momra a zene és az ének imádság.

– A gyülekezet elõtt, fiatal lelkészként nyílt,õszinte, szívbõl jövõ imádsága belsõ kapcsolat-tartást jelez. Úgy tudom, az imádság különösenfontos a számára.

– Olyannyira, hogy még teológusi szak-dolgozatomat is az imádság témájában ír-tam. Másrészt pedig imaközösséget tartokminden hétfõ este a kollégiumban, hogylegyen lehetõsége a diákoknak elcsendese-désre. Egy „imaszoba” is alakulóban van,amelyet csak imádkozás céljából lehethasználni.

– Van-e kedves Igéje?– Mindig van valami éppen aktuális. De

közel áll a szívemhez a 37. zsoltár 4. verse:„Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved

kéréseit!” – különösen a „gyönyörködj” ré-sze szólít meg. A másik kedves ige Zofó-niás 3,17- ben található: „Veled van Istened,az Úr, õ erõs, és megsegít. Boldogan örül neked,megújít szeretetével, ujjongva örül neked”.

– Jól tudom, még mindig tanul? – A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné

Intézetének lelkigondozói szakán vagyokvégzõs hallgató. Kórházi lelkigondozásraspecializálódom. Gyakorlatomat az Orszá-gos Onkológiai Intézetben töltöm. E mel-lett a teológián elkezdtem a doktori iskolát.A lelkigondozás és imádság iránti érdeklõ-désem a kutatásban is összekapcsolódik.

– Mennyire elfoglalt a kollégiumban?– A kollégiumban spirituális vagyok, va-

gyis a lelki életért felelek. Imaközösségettartok, egyházi órát szervezek, beszélgetekaz egyetemistákkal.

– Milyen szolgálatokat lát el a gyülekezetben?– Kéthetente találkozunk a „nagy ifisek-

kel” és a baba-mama körrel. Ha tehetem, a „kis ifire” is ellátogatok. E mellett szer-vezem a gyermekmunkát, játszóházat,katechetikai képzést, táborok gyermekfog-lalkozásait. Néha az éneklést vezetem, éspersze prédikálni is szoktam. Néhány gyü-lekezeti tagot rendszeresen látogatok.

– E mellett a svábhegyi gyülekezetben, a hoz-zá kapcsolódó általános iskolákban is tart hit-tanórákat.

– Igen. Most 6 csoportot tanítok, az ovi-sokat is beleszámítva.

– Milyennek látja a gyülekezetünket?– Családias ez a gyülekezet, sok értékes

emberrel. Hálás vagyok Istennek, hogy eb-ben a közösségben kezdhettem el lelkészpályámat.

– A jövõt illetõen mik az elképzelései? – Még nem tudom. Szeretném Istenre

bízni, és azt kérem magam számára, hogy„legyen meg az õ akarata.”

Béres L. Attila

légium volt a legjobb. Rengeteg emlékemvan innen. Sokszor éjszakába nyúlóan be-szélgettünk a szobatársakkal. Majd megis-merkedtem néhány idõsebb lánnyal, akikmindig hívtak bibliaórákra. Brunner Zsu-zsanna vallástanárnõ vezetésével volt egyszolgálócsoportunk, amit „Lámpás cso-portnak” kereszteltünk el. Havonta egy-szer ifis éneket tanítottunk a gimiseknek a hétfõ reggeli közös istentiszteleten, azAvasi templomban. Ezenkívül a megye re-formátus gyülekezetei-ben is szolgáltunk. Ta-nárnõ prédikált, mi megénekeltünk. Falumisz-sziós hetet is szervez-tünk, és nyaranta „Ke-resztyén Kávézót” üze-meltettünk.

– Az iskolai énekkaroszlopos szoprános tag-ja voltam. Kormány At-tila vezetésével szinténrengeteget utaztunk,énekeltünk, külföldönis jártunk. Végül is ezekmaradtak a legszebbemlékek.

– Mi indította arra, hogy a teológiára jelent-kezzen?

– Egyrészt a családban is van két lelkész,édesapám nõvére és bátyja. Annyiban já-rultak hozzá, hogy soha nem volt szokat-lan foglalkozás, ha valaki lelkész. Igazábóla nagy elhatározás a gimnáziumi évek alattszületett. Itt tértem meg Istenhez. Amikora pályaválasztás ideje eljött, egy kicsit ma-gam számára is meglepetés volt, amikorsok-sok ötletelés után végül a teológia ju-tott eszembe. De onnantól kezdve egyreegyértelmûbbé vált az elképzelés. Imád-koztam, és sorra jöttek a megerõsítések.Végül máshova nem is adtam be a jelentke-

zési lapomat, csak egyedül a Károli Egye-temre.

– A teológián volt-e kedvenc tantárgya, tanára?– A teológián a legtöbb elõadást élvez-

tem. Abszolút kedvenc tárgyaim a paszto-rálpszichológia és vallásdidaktika. EzeketDr. Németh Dávid tanította. Nagyon ked-veltem még Dr. Békési Sándor dékán mély,elmélkedõ, olykor mûvészi szintû dogma-tika és etika óráit. Emberségben, tudo-mányban sokat tanultam tõlük.

– Hol volt a legemléke-zetesebb legációja?

– Szinte mindegyiklegáció emlékezetes ma-radt a sok utazásról, va-lamely eseményrõl. Azelsõ prédikációmat Lo-vasberényben mondtamel. Talán minden lel-késznek emlékezetes azelsõ prédikálása. Azegyik legemlékezete-sebb – sajnos negatívanemlékezetes – legációmaz volt, amikor otthonszolgáltam, Tiszaújvá-

rosban. Örültem, hogy nem kell utazni, ésa családdal együtt lehetek. Ehhez képesthárom helyen kellett prédikálnom, háromkülönbözõ prédikációval, két nap alattösszesen nyolcszor. Mondanom sem kell,az egész karácsony munkával telt el, a csa-láddal sem tudtam felszabadultan együttlenni.

– Ötödévesen már a Svábhegyre került. Ho-gyan is?

– Elõtte semmit nem hallottam a Sváb-hegyi gyülekezetrõl. Negyedév végén egésznyáron azért imádkoztam, hogy Isten ren-delje ki a helyemet. Nyár végén Berta Zsoltlelkipásztortól ismeretlenül érkezett egy e-mail, amelyben bemutatta a gyülekezetet és

�� dÖrömmondó 2010. Október 2010. Október Örömmondó d ��ÉLETÚTÉLETÚT

sten iránti hálával vettük tudomásul,hogy október elsõ felére elkészült a lép-csõház teljes kövezése! A templombaneddig csak az altemplomi részben, illetveaz altemplomi rész és a templomtérszintje közötti szakaszon volt mészkõ-burkolat, amely még 2003-ban készült.Régi vágyunk volt ezért, hogy a temp-lomtér szintjétõl felfelé, egészen a toronyszintjéig kõ borítsa a lépcsõket és a pi-henõ közlekedõket. Az ürömi székhelyûGENCSY Bt. – csakúgy, mint hét évvel ez-elõtt – most is igényes kiviteli munkátvégzett. A kerületi Önkormányzat 2010-es2,1 millió forintos céltámogatását fel-használva, végül is összesen 2 520 456 fo-rintba került a munka, amelynek ered-ményeként elkészült a templomteret azaltemplommal összekötõ közvetlen lép-csõszakasz, valamint a földszinti, lelkésziiroda elõtti pihenõ közlekedõbõl a kar-zatra vezetõ lépcsõszakasz burkolása is.Ez azt jelenti, hogy a belté-ri kõmunkákból már csaka templomtér elkészítésevan hátra.

A lépcsõház elkészüléseután a nyáron már befeje-zett emeleti, új gyermek-megõrzõ berendezése issorra kerülhetett, amelyoktóber közepén valósultmeg, több gyülekezeti csa-lád fizikai és gyakorlati(kis asztalok, székek, pol-cok) segítségével.

A kicsik – sõt még a ki-csit nagyobbak is – nagy

örömmel vették birtokba a szépen beren-dezett termet, amely a vasárnapi gyer-mekmegõrzés mellett, a baba-mama köralkalmaira is megfelelõ. Köszönjük a se-gítõ közremûködést!

Gyülekezetünk alapítványa, az Isten-Hegy Alapítvány anyagi segítségével anyáron elkezdõdött a lelkészi iroda be-rendezése, és bebútorozása. Ennek soránúj tárgyalóasztalokat, számítógépasztaltés számítógépet vásároltunk. A lelkésziiroda hamarosan megfelelõ biztonsági isajtót kap, hogy a hivatal alkalmassá vál-jon a gyülekezet értéktárgyainak szak-szerû és biztonságos tárolására. A kisebblétszámú hétközi alkalmakat még ebbena helyiségben tartjuk, de a nagyobb lét-számú rendezvények (gyermekistentisz-telet, presbiteri gyûlés stb.) ezáltal leköl-töztek az altemplomba.

Szeptemberben és október elejénezért az altemplomba is új bútorokat

2010. Október Örömmondó d ���� dÖrömmondó 2010. OktóberÚTRAVALÓGYEREKEK OLDALA

A reformáció ünnepe és a Biblia

Kedves Gyerekek!

Sok bibliai történetet ismertek már hittanórákról, gyerekistentiszteletekrõl. Talánotthon van saját gyermekbibliátok, amibõl anya, apa, vagy akár ti magatok is olvas-tok. A gyermekbibliában és a hittankönyvekben szép képeket, rajzokat találtok atörténetekhez. A „felnõttek Bibliája” nagyon hosszú és tele van betûvel.

A bibliai történetek nem csupán mesék, mint amilyeneket a mesekönyvekben ol-vashattok. A meséket kitalálták; a bibliai történetek igazából megtörténtek. A me-sékbõl sokat tanulhatunk; de a bibliai történetek hallgatása, olvasása közben Istentanít minket. Megszólít és megmutatja, hogyan lehetünk boldogok és hogyan él-jünk? Isten ezeken a történeteken keresztül szeretne minket vigasztalni, vagy éppbátorítani.

Régen, a középkorban sok ember és sok pap elfeledkezett a Bibliá-ról. A templomban olyan dolgokat tanítottak az embereknek, amiknincsenek is benne a Bibliában, sõt épp az ellenkezõjét mondták. Azemberek sajnos elhitték ezeket a butaságokat és csak nehezebb lettaz életük. Nem vették figyelembe Isten szavát, így rossz útra tértek.

Viszont voltak olyan emberek, mint pl. Luther Márton és Kálvin János, akik rájöt-tek, hogy fontos ismerni és olvasni a Bibliát, mert abban választ ta-lálunk a kérdéseinkre. Ezért bátorították az embereket, hogy olvas-sák újra és gyakrabban, hiszen abból ismerhetik meg Istent, és azigazságot. Nem volt könnyû ez a feladat, de kiálltak a véleményükmellett! Õ rájuk gondolunk a reformáció ünnepén, amit október-ben ünnepelünk.

Neked melyik a kedvenc bibliai történeted? Rajzolj róla egy képet a négyzetbe!

Tudod, e…… hány nagy részbõl

áll a Biblia? … melyik a Bibliában

a legelsõ történet? … ki a fõszereplõje

Máté, Márk, Lukács és Jánosevangéliumának?

(A válaszokat megtalálod, ha belelapozol a Bibliába!)

Készítette: Négyesi Adriennbeosztott lelkipásztor

TEMPLOMÉPÍTÉS

Gyülekezeti hírek a templomépítésrõl és a templom berendezésérõl

I

(szekrények, székek) kel-lett vásárolnunk, azért,hogy ezt a helyiséget, affé-le „multifunkcionális” te-remként sokféle rendez-vényre tudjuk használni.Már régóta szerettünk vol-na például a gyermekek,fiatalok részére egy ping-pong és egy ún. csocsó-asztalt is venni, s mindeb-ben ismét az Isten-HegyAlapítvány volt segítsé-günkre, amit hálásan kö-szönünk!

A közeljövõben, elõre-láthatólag november elsõ felében szin-tén az Alapítvány anyagi segítségével180 új széket vásárolunk a templomba!Az Isten-Hegy Alapítvány ugyanis a nyá-ron elnyert egy nagy összegû pályázatot,amely ezt a beruházást lehetõvé teszi.

November végén szeretnénk elkezde-ni az altemplomi egykori gyermekmeg-õrzõ helyén az új gyülekezeti konyha ki-alakítását. Eddig kényszerûen a kazán-

házat használtuk konyhaként, de az al-templomban tartott sokféle alkalom(szeretetvendégségek, gyermekjátszóhá-zak, gyülekezeti délutánok) már régótaszükségessé tette egy igazi konyha meg-valósítását. Reméljük, hogy karácsonyraez a helyiség elkészülhet. Ehhez kérjük atestvérek további szíves anyagi támoga-tását is!

Berta Zsolt lelkipásztor

�� dÖrömmondó 2010. Október 2010. Október Örömmondó d ��

November 8-án, hétfõn 18.30-kor tart-ja elsõ próbáját gyülekezetünk szervezõ-dõ kórusa a templomban! Minden a kö-zös énekléshez kedvet érzõ testvért nagyszeretettel hívogat új kántorunk és karve-zetõnk Szommer Adrienn, hogy énekszó-val is együtt dicsérjük Istent!

November 12-én, pénteken 18 óra-kor folytatódik gyülekezeti filmklubunk,amelyen ezúttal a Luther címû filmetnézzük meg. A film után rövid beszélge-tésre is várjuk az érdeklõdõket.

November 14-én, vasárnap de. 10 óra-kor a Baár-Madas Református Gimnázi-um 9. c osztálya érkezik vendégségbe hoz-zánk szupplikációs istentiszteletre. Az al-kalom után szeretetvendégséget tartunk.

November 14-én, vasárnap 16 óra-kor gyülekezeti délutánt tartunk az al-templomban, amelyen a nyáron a Szent-

földön járt gyülekezeti csoportunk tartvetített képes elõadást. Mindenkit szere-tettel várunk!

November 20-án, szombaton dél-elõtt 9-tõl 12-ig átfogó templom takarí-tásra és templomkert rendezésre hívunkminden ráérõ testvért.

November 21-én, vasárnap 16 óra-kor folytatódik kisgyermekes-családi kö-rünk beszélgetés sorozata. Ez alkalom-mal a gyermekkori pszichológiai zava-rokról fogunk beszélgetni Berta Zsoltlelkipásztor lakásában

December 4-én, szombaton délelõttfél 10-kor gyermekjátszóházat és Miku-lás ünnepséget tartunk az óvodás és alsó-tagozatos gyermekek számára.

December 5-én, 12-én és 19-én ad-vent 1., 2., és 3. vasárnapján adventi vá-sárt rendezünk az altemplomban.

Gyülekezeti programjaink

Vasárnap de. 10 órakor: istentisztelet,ezzel egy idõben gyermekistentisztelet azaltemplomban és a legkisebbek számáragyermekmegõrzés az emeleten.

Kéthetente kedden 10 órakor nyug-díjas klub – idõsek bibliaórája a temp-lomban.

Kéthetente kedden 18 órakor gyüle-kezeti bibliaiskola.

Kéthetente szerdánként 20 órakor

bibliatanulmányozó házi-csoport alkal-ma a Kardon család lakásán. (XII., Eötvösút 47–53. E épület)

Csütörtökön 18 órakor gyülekezetibibliaóra.

Minden hónap második vasárnap-jának délutánján: családi-kisgyermekesbibliakör egyeztetett helyszínen.

Pénteken 18 órakor ifjúsági bibliaóraa középiskolás korosztály számára.

Rendszeres gyülekezeti alkalmaink

Programjainkra és rendszeres alkalmainkra mindenkit nagy szeretettel várunk!

BEHARANGOZÓTEMPLOMÉPÍTÉS

Köszönöm azt, Uram, hogy élek;Köszönöm azt, hogy ép hitem,S hogy e világban ím, a lélekGyönyöru házát építem

Köszönöm azt, hogy sok bajombana Te Igéd vigasztalás,s hogy ahol ennyi fájdalom van,tovaröpít egy jó varázs.

Valami mindig talpra állít,valaki mindig megsegít,rövid utunk kálváriáit –járva az átkok berkeit.

Köszönöm azt, hogy vársz a mennyben,s hívogató szód rám találA sugaras, kék végtelenbenköszönöm azt, hogy nincs halál.

BEDE ANNA: FOHÁSZ

�� dÖrömmondó 2010. PünkösdOLVASÁSRA AJÁNLJUK

Nicky Gumbel:Ahogyan élni érdemes

Sokan azt gondolják,hogy a Biblia elavult,unalmas és semmi köze avaló élethez. Ez tévedés!– mondja Nicky Gumbelebben az eleven könyv-

ben, ami kihívást jelent a könyvet olvasók-nak. Nicky Gumbel bebizonyítja, hogy Pálfilippibeliekhez írt levele világos és erõteljesválaszokat ad a huszonegyedik század elsõévtizedében élõk sok kérdésére és szükségére.

Gyökössy Endre:Mai példázatok

Több mint ötven csodá-latos novella, mindegyik-nek az „apropója” egy-egy sokat mondó bibliaiidézet.

Észrevételeket, javaslatokat és cikkeket várunk az Örömmondó számára!ÖRÖMMONDÓ

KIADJA A BUDAPEST SVÁBHEGYI REFORMÁTUS MISSZIÓI EGYHÁZKÖZSÉG1125 BUDAPEST, FELHÕ U. 10

WWW.REFSVABHEGY.HUUNICREDIT BANKSZÁMLASZÁM: 10918001-00000017-35180007

LELKÉSZI HIVATAL: 1126 BUDAPEST, BÖSZÖRMÉNYI ÚT 28. (BUDAHEGYVIDÉK)H., K., CS.: 9:00–13:00

A LAPOT SZERKESZTETTE ÉS A KIADÁSÉRT FELEL: BERTA ZSOLT LELKIPÁSZTORA SZERKESZTÕBIZOTTSÁG TAGJAI: ÁGAI LÁSZLÓ, DR. BERECZ ÁGNES,

BÉRES L. ATTILA, KONKOLY ELEMÉR, OLÁH EDITTÖRDELÉS: MADARÁSZ GYÖRGY

Az Örömmondó ingyenes. Adományaikat az újság megjelenésének támogatására szívesen fogadjuk.

A megjelenést támogatja Budapest XII. kerületi Önkormányzata.

Hittanórák rendje a gyülekezetben ésa gyülekezethez tartozó óvodákban ésiskolákban

Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola:

1. osztályosok: Hétfõ 13.00–13.45 – 202. terem

2. osztályosok: Péntek 13.15–14.00 – 202. terem

3. osztályosok: Hétfõ 13.30–14.15 – 208. terem

4. osztályosok: Hétfõ 14.00–14.45 – 202. terem

SOTE Gyakorló Általános Iskola (Diana u. 35–37.):

3–4. osztályosok: Szerda 13.45–14.30– 5. terem

Svábhegyi Református Templom:5–6. osztályosok (konfirmációi elõkészítõ 1. év) – Hétfõ 15.45–16.30

Normafa utcai Óvoda:1. csoport – Hétfõ 16.00–16.302. csoport – Hétfõ 16.30–17.00

Õzike utcai Óvoda:1. csoport – Kedd 16.00–16.302. csoport – Kedd 16.30–17.00