Dunántúli dombság

Változatos (felosztása is…), átmeneti

Talajkörzetek alapján elkülönített tájtípusok

• 1– részben szubmediterrán hatás alatt álló, zárt erdejű, erdőgazdasági, bányászati és idegenforgalmi hasznosítású, közepesen tagolt középhegységi tájtípus;

• 2 – főleg szubatlanti hatás alatt álló, részben zárt erdejű, erősen tagolt, magasra kiemelt dombsági tájtípus;

• 3 – mérsékelten kontinentális, szubatlanti vagy szubmediterrán hatás alatt álló, erdő- és mezőgazdasági hasznosítású, közepesen tagolt dombsági tájtípus;

• 4 – kontinentális és szubatlanti hatás alatt álló, mezőgazdasági hasznosítású, gyengén tagolt dombsági tájtípus;

• 5 – differenciáltan szubatlanti, szubmediterrán és kontinentális hatás alatt álló, löszös kultúrmezőségű, erősen hullámos síksági tájtípus;

• 6 – szubatlanti és szubmediterrán hatás alatt álló, szélfújta homokkal fedett, mezőgazdasági hasznosítású síksági tájtípus;

• 7 – azonális, hidro- és szemihidromorf talajú, rét-legelő hasznosítású síksági tájtípus

Tájtípusai és tájai1. Futóhomokos hordalékkúpsíkságok

2. Ártéri síkságok

3. Önálló dombságok

4. Karbonátos kőzetekből és homokkőből álló alacsony középhegységek az előterüket képező eróziós és deráziós völgyekkel tagolt hegylábfelszínek, dombságok

• Balaton-medence

• Külső-Somogy

• Belső-Somogy

• Mecsek és

Tolna-Baranyai-dombvidék

• Balaton-medenceKis-Balaton-medence 2

Nagy-berek 2

Somogyi parti sík 2

Balaton

Balatoni riviéra

Tapolcai-medence

Keszthelyi riviéra

• Külső-SomogyNyugat-Külső-Somogy 3

Kelet-Külső-Somogy 3

Dél-Külső-Somogy 3

• Belső-SomogyMarcali-hát 3

Kelet-Belső-Somogy 1

Nyugat-Belső-Somogy 1

Közép-Dráva-völgy 2

1. Futóhomokos

hordalékkúpsíkságok

2. Ártéri síkságok

3. Önálló dombságok

4. Karbonátos kőzetekből

és homokkőből álló

alacsony középhegységek

az előterüket képező

eróziós és deráziós

völgyekkel tagolt

hegylábfelszínek,

dombságok

• Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék

Mecsek-vidék

Mecsek hegység 4

Baranyai-Hegyhát 4

Tolnai-dombság 3

Völgység

Tolnai-Hegyhát

Szekszárdi dombság

Baranyai-dombság

Pécsi-síkság

Geresdi-dombság 4

Villányi-hegység 4

Dél-Baranyai-dombság 4

Zselic 3

Észak-Zselic

Dél-Zselic

Dunántúl erózióbázisai

a pliocénban,

ill. az alsó- és középpleisztocénban

Futóhomokos hordalékkúpsíkságok(Kelet- és Nyugat-Belső Somogy)

• Pleisztocén: a Zala és a Tapolcai-medence felől érkező patakok akkumulálnak

• Würm: a Balaton, mint erózióbázis akkumulációt felváltja az eolikus felszínformálás

A pannóniai agyagos-homokos üledékre 5-8 m vastag futóhomok rakódott, néhol 1-3 m vastag lepelhomokká vékonyodott

A két kistájat kettéválasztja a Marcali-hát, ami D-en lealacsonyodik.

Kis reliefenergiájú terület ( csapadékosa homok kötöttebbkisebb homokformák).

Formái (görgetettebb a homok): szélbarázdák, garmadák, maradékgerincek, széllyukak, homokleplek.

A Dunántúli-dombság viszonylagos magasságkülönbség-térképe

(Belső-Somogy: átl.tszfm.: 173 m, Külső-Somogy: 186 m, Zselic: 211 m)

ÉNy-DK és rá merőleges szerkezeti vonalak határozzák meg süllyedések,

medencék

• Marcali-hát ( „önálló dombság”)

Legnyugatibb meridionális hát, 50 km hosszú, elkeskenyedik (10km …)

5-15 m vastag lösztakaró (hullóporból, ill. áthalmozott lejtőlöszből)

löszlepusztulási formák

É-on 200 m tszfm-ú meredek perem, D-en hosszan elnyúló lanka

Ny-i és K-i peremén vetődések lépcsős

Deráziós völgyek, vízmosások, csuszamlások

Belső-Somogy… további tájak

Közép-Dráva-völgy ( „ártéri síkság”)

Morotvákkal, elhagyott medrekkel tarkított, 1-4 km széles

É-on a futóhomokos térszíntől 10-20 m-es peremmel, ezt hármas

terasz tagolja

Kavics, homok, agyag kisebb bányák

Mérsékelten meleg és mérsékleten nedves

Belső-Somogy… éghajlata

Egyik legenyhébb telű

középtájunk

Évi átl.khőm.: 10°C

• Pleisztocén vége, futóhomokmozgás természetes mélyedések

+ bő csapadék sűrű vízhálózat (sok mesterséges meder)

• Állóvizekben gazdag (természetes: futóhomokos mélyedések,

mesterséges: tározó, halastó (M1)), pl.: Baláta-tó (1942, fűz és

égerláp)

• Talajvíz: 1-2, 6-10 m; rétegvíz: kö- és fe-miocén üledékekből

• Termálvízben gazdag,

alig hasznosított

(Csokonyavisonta,

Csisztapuszta,

Nagyatád, Barcs)

Belső-Somogy… vízrajza

Babócsa

• Csapadék növekedésével: gyertyános tölgyesek, kocsánytalan és

cseres tölgyesek tölgyelegyes és gyertyános bükkösök

• Nedves ártereken: tölgy-kőris-szil le.; széles völgyek: égerligetek,

fűzlápok

• Száraz homoki területeken: mészkerülő homokpusztai veg.

• Baláta-tó: nádasok, zsombéksásos reliktum

(békabuzogány, tóalma), tó körül hatalmas

égerláp, benne tőzegmoha foltok

Homokbuckáin borókás nyíresek

(Barcsi ősborókás)

• Erdőknek kedvező viszonyok, mégis 1/3!

Belső-Somogy… élővilág

Baláta-tó

Baláta-tó

– legnagyobb nevezetessége a

Magyarországon csak itt

található (és a Földön is csak

mintegy ötven helyen élő)

rovarfogó hínárnövény, az

Aldrovanda.

– A területen él Magyarország

ritka jégkori reliktum

kisemlőse, a csalitjáró pocok.

– A feketevipera

Magyarországon csak itt él.

• Csapadék növekedésével: nő a talajok átmosódása, kilúgzása

Külső-Somogyban mezőségi talajok, Ramann-féle barna erdőtalajok,

majd abet

Belső-Somogyban: homokosabb szövet+csapadék: uralkodó az

abet

• Marcali-hát: löszvályog, agyagos vályog

• Mélyebb területek: magas tj-víz nyers és humuszos öntéstj-ok

• Dráva-völgy: 2/3 részük mészmentes öntés réti és réti tj, előfordul

tőzeges láptalaj, kovárványképződés

Belső-Somogy… talajok

Kovárványcsíkok

Ártéri síkságok(Kis-Balaton-medence, Nagy-berek, Somogyi parti sík,

Kö-Dráva-völgy)

• Kis-Balaton-medence, Nagy-berek: egykor a Balaton része

Zala fenékpusztai kaptúrája = Castrum és Kis-Balaton mer.hátának

átvágása a folyó a Balaton felé fordult (szűrőfunkció…)

• Boglári- és fonyódi Vár-hegy bazalttufa kúpja

• Somogyi-parti-sík 2-4 km széles, berkeknél szélesebb

berkek közötti hátak meredek, alámosott É-i peremmel (10-70 m,

abrázió): szemesi, földvári, világos-aliga-kenesei „magaspartok”

• Berkek: futóhomokos térszínek, meridionális hátak közé

benyúlva

• Nagy-berek turzásokkal különül el

(elegyengetés…),

a Fonyódi-hegy megosztja

(Nagy-, és Ordai-berek)

Eltérő csapadékellátás

más körzet

Nyáron > 21°C (Somogyi-parti-

sík)

Ártéri síkságok - éghajlat

Balaton közelsége fűt-hűt

Dráva-völgy: D-i fekvés

Vízrajz

Kis-Balaton és Nagy-berek: csatornahálózat

ár- és belvízmentesítés, vízvédelem

(pl.: Nyugati-övcsatorna)

TalajokHidromorf talajok;

Tőzeg! (néhány dm – 8 m)

Élővilág

BaNP Kis-Balatoni tájegység:

nádas-zsombékos, fűz- rétlápok, égeres láperdők

Nagy-berek: Natúrpark lehet (fenntartható tájhasználat)

Duna-Dráva NP…

…a Balaton medence(Balaton, Balatoni-riviéra, Tapolcai-medence, Keszthelyi-riviéra)

A Veszprémi-fennsík és a

balatoni Riviéra

tömbszelvénye

Önálló dombságok(Marcali-hát, Külső-Somogy, Zselic, Tolnai-dombság)

• Pleisztocén: Dráva-menti, majd Felső-Kapos-Kalocsai süllyedék

meridionális vízfolyások, akkumulálnak

• Szerkezeti mozgások

meridionális völgyhálózat átalakul

aszimmetrikus kibillenések, dombsági peremeken lépcsős vet.

általános emelkedés fokozott völgyképződés (eróziós,

deráziós)

• Lösztakaró képződése (K felé vastagodó)

• Marcali-hát …

• Nyugat-Külső-Somogy: őrzi a meridionalitást 5-10 km

széles, 20-30 km hosszú hátak és völgyek, meredek É-i perem

(300 m): Boglári-, Karádi-, Balatonföldvári-hát

• Kelet-Külső-Somogy: újpleisztocén szerk-i mozgások

KÉK- NyDNy irányú, aszimmetrikus völgyek és hátak,

meredek, csuszamlásos É-i lejtők, D-i lankák

Balaton-Jaba közötti hát

Jaba-Kis-Koppány közti hát

Kis-Koppány-Koppány közötti hát

• Sió-Kapos menti löszfelszín, Dél-Külső-Somogyi löszfelszín: gyengén tagolt, löszfedte alacsony (130-170 m)

dombság

Külső-Somogy tájai és domborzata

Balatonakarattya, magaspart

• Zselic:

Közép-pleisztocén: az egykor meridionális völgyeket kiemelkedő Ny-

K-i vízválasztó osztja ketté, K-i részének fővölgyei is Ny-K-iek

É-Zselic: > 300 m, lépcsős keresztmetszetű mély völgyek tagolják, lm.

Hollófészek (358 m)

D-Zselic: akár 40 m-re is vastagodó lösztakaró lepusztulásformák

(Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék)

• Tolnai-dombság:

Tolnai-hegyhát: Ny-i és É-i pereme kiemelt, tömegmozgásokkal lankásított töréslépcsőkkel

ÉNy-DK-i fővölgyek és féloldalasan kiemelt hegyhátak (ÉNy-i lejtőjük meredek, csuszamlásokkal és árkokkal tagolt)

Lösztakarója 20-50 m vastag is lehet változatos lepusztulásformák (löszmélyút, löszdolina, löszszakadék, löszpiramis)

Völgység: hasonlóképp Ny-i és ÉNy-i része kiemeltebb (250m), völgyekkel tagolt;

DK-i része lösszel fedett, széles völgyekkel tagolt Bonyhádi-medence

Szekszárdi-dombság:

A Sárköz síkjából töréslépcsőkkel emelkedik ki (300 m)

Mély völgyekkel sűrűn tagolt (tükrözi az óidei alaphegység szerkezetét), kiemelt és megbillent löszhátak (20-40m-es takaró) löszformák, deráziós völgyek, csuszamlások

Löszmélyút

Éghajlat

Mérsékelten meleg és mérsékelten nedves körzet, kivéve a Külső-Somogy K-i peremét

„Papírforma” (760600mm, 19502050 óra, 21°C, >-1°C)

Vízrajz

Vízfolyásaik Sió-Kapos/Dráva/Duna

Vastag lösztakaró jó vízáteresztő és tározó kiegyenlített vízjárás (kivéve kisebb patakokat, ereket, időszakos: T-Hh., Sz-d.)

nagy hordaléktartalom (híg iszap és sárfolyás)

gyors völgytalpi feltöltés árvízveszély

Tagolt felszín állóvizek többsége mesterséges, elgátolt (Pacsmagi-t.)

Talajvíz: 2-4m, löszhátakon >10m

Felsőpannon homokrétegekből: rétegvíz és hévíz (Igal, Dombóvár, Kaposvár, Tamási)

Talajok

• Tagolt felszín, változó csap.viszonyok sokféle…

- Kiemelt térszíneken abet

- Alacsonyabb helyeken, ill. K felé: barnaföld, cszj bet,

- Legkeletebbre: mészlepedékes cszj. is megjelenhet

- Völgytalpakon öntés réti talaj a leggyakoribb, és más vízhatású tj-ok

- Talajerózió (erősen tagolt, erdőtakaróját vesztett, lösszel fedett)

földes kopárok, lejtőhordalék talajok

Növényzet

Illír és pannon flóratartomány

Zselic, Marcali-hát csapadékos tetőin: illír bükkösök

K, ÉK felé: illír gyertyánosok, cseres-tölgyesek

Külső-Somogy K-i peremén: szubmediterrán molyhos tölgyesek és

bokorerdők, tatárjuharos lösztölgyesek

Zselici TK

Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék

Karbonátos kőzetekből és homokkőből álló alacsony középhegységek az előterüket

képező eróziós és deráziós völgyekkel tagolt hegylábfelszínek, dombságok

Mecsek- és Villányi-hg. + hegylábfelszíneik:

Baranyai-Hegyhát, Dél-Baranyai-, Geresdi- dombság

Aljzat: többszörösen átkristályosodott kőzetek (pala, gneisz, gránit), felszínen csak a Mórágyi-dombságon

Mecsek: kőzetei DNy-ról ÉK felé fiatalodnak, egykori Tethys ÉNy-i peremén halmozódtak fel:

Ny-i Mecsek: DNy-i részen: permi hkő

K, ÉK: triász képz. (Jakab-hegyi kongl. és hkő)

kö-triász: sötét színű mészkövek (Lapisi, Zuhányi mkő)

fe-triász: homokkő (Karolinavölgyi hkő)

Mórágyi Migmatit komplexum, Mórágyi gránit feltárása

(utolsó metamorfózisa 300-350 millió éve)

Perm: ÉNy-ról folyóvízi és

sóstavi üledék, félsivatagi

égh.

vörös, szürke, zöld hkő

Triász: elején szintén sivatagi

égh. vörös hkő és

kavicsos ül., + kovás

kötőanyag

„Jakabhegyi hkő”

K-i Mecsek: jura és kréta időszaki képződmények:

karbonátos üledékek (márga, mkő, hkő)

jura eleji feketeszén

kréta eleji párnalávák

Tethys bezárul kréta végére kialakul a hegység pikkelyes, gyűrt szerkezete = kiemelkedés (geomorfológiai inverzió)

lepusztulás (a-miocénig) Mecsek legfelső lepusztulási felszíne (pl. Misina, Zengő)

Pannon-beltó középső és hegységperemi területekre miocén üledékek

abráziós és pedimentációs hegylábfelszín-képződés

Pleisztocén: kiemelkedés lépcsősen mélyülő völgyel szabdalják fel + Ny-i Mecsekben karsztosodás (triász mkövön)

Periglaciális folyamatok, csuszamlások, eróziós-deráziós völgyi felszabdalódás, lösztakaró felhalmozódása

Jura mészkövön kialakult „Ferde vízesés” az Óbányai-völgyben

Domborzat

• Mecsek: D-ről meredek peremmel, É felé lankásabb

Ny-i Mecsek: Ny-K irányú sasbércek (Tubes 611 m)

Alacsony karsztfennsíkok (Abaligeti, Orfűi-, Melegmányi-k.)

K-i Mecsek: sugaras sasbércek, kp.: Zengő (680 m)

Középső-Mecsek: 400 m-es plató

• Villányi-hg.: keskeny vonulat Ny-K-i irányban

(szerkezetileg hozzá: Beremendi rög)

pikkelyes szerkezetű mészkőrétegek

karrmezők, számos barlang, bánya (Szársomlyó)

Templom-hegy: TT, triász és jura mészkövek,

>150 ammnitesz-faj…

Hegységelőtéri dombságok

• Baranyai-Hegyhát (M):

250-300 m, miocén andezit és agyagos-homokos üledék

csuszamlások, + bányászat (Komló)

• Dél-Baranyai-d (Bd):

Ny-i részén óidei képződményen néhol közvetlenül lösz K-en vastag pannon rétegek

DNy-i részén sűrű, ÉD irányú völgyek, K-en már ÉNy-DK

• Pécsi-síkság (Bd):

Pleisztocén 2. felében süllyedt be jelenkori hordalék

• Geresdi-d. (Bd):

Metamorf kőzetei (karbon gránit és kr-os palák) É-i perem felszabdalt meredek lejtőin fsz-re kerülnek,

D-i felén széles völgyközi hátak

Mérsékelten meleg és mérsékleten nedves

(kivéve a Mecsek lm. tetőit)

Éghajlat

A Mecsek

csapadékválasztó

800/680 mm

<2050 óra csak a

Baranyai-Hegyháton

Vízrajz

Vízfolyások Dráva, Duna; Sok mesterséges állóvíz (Orfűi-tó)

Karsztforrások vízbázis! (üdülőtelepek, meddőhányók… )

Dombsági tájakon tjvízkészlet, Pécsi-med.: 0-4m, nitrátosodás!!

Talajok

Baranyai-d.: barnaföld (jó termőképességű),

D, DK-i peremen mészlepedékes cszj. Is

Mecsek, Baranyai-Hh.: csapadékosabb abet

perm hkövön podzolos bet, mkövön rendzina

Energiahordozók

Kővágószőlős, uránbánya zagytározói

Növényzet

Pannóniai és illír jellegű cs-t magasabban illír gy-t és bükkös

K-i peremen tatárjuharos lösztölgyesek

Magas tjvízszintű helyeken…, mkövön…, hkövön…

Mecsek: szubmediterrán hatás!! K-Mecsek

TK, illír elemek (szelídgesztenye, bánáti

bazsarózsa, stb.)

Villányi-hg.: illír flóratartomány!

Erdők és szántók aránya: Mecsek: 60%,

D-Baranyai-d.: 5-15%

Szőlők aránya: Villány 28%