drama emelt irasbeli 0912 - oktatas.hu...megint felélednek. te boldog leszel. csak egy a baj: az,...

Dráma emelt szint — írásbeli vizsga 0912

Azonosító jel:

DRÁMA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2010. október 25. 14:00

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

● 2

01

0.

ok

tób

er 2

5.

írásbeli vizsga 0912 2 / 28 2010. október 25.

Dráma — emelt szint Azonosító jel:

Fontos tudnivalók

Kérjük, kék színű tollat használjon! Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér!

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!

• Olvassa el figyelmesen a feladatokat! Kövesse a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó képeket, szövegrészleteket! • Használja a helyesírási szótárt! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! • Az esszéfeladat (III.) értékelésre szánt (tisztázati) szövegrésze legalább 2 oldal

terjedelmű legyen! Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! • A feladatsor elkészítése folyamán kizárólag a feladatlapra dolgozhat, illetve az

esszéfeladat esetében annak beteltével pótlapokat kérhet a felügyelő tanártól. A pótlapokat a feladatlap sorszámozását folytatva, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

• A nem értékelésre szánt (pl.: piszkozati vagy javított) szövegrészeket egyszeri áthúzással jelölje!

Az esszéfeladat megoldásakor az alábbi munkamenetet javasoljuk:

1. Értelmezze a címben megjelölt problémát, problémákat! 2. Építse be a szövegrészletekből és a képi anyagokból megszerezhető

információkat, következtetéseket! 3. Építse be megoldásába önálló ismereteit, nézőpontját, véleményét! 4. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot!

Az esszék javításának szempontjai:

• a feladat megértése, • az ismeretek mennyisége, mélysége, • a téma kidolgozottsága, a megközelítés sokszínűsége, • a válasz megszerkesztettsége, nyelvhelyessége.

Eredményes munkát kívánunk!



I. ÁLTALÁNOS TÖRTÉNETI ÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEK

(20 PONT) 1. Oldja meg, a görög drámával kapcsolatos feladatokat! (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.)

„Az eposz megegyezik a tragédiával abban, hogy komoly tettek vagy emberek versmértékben történő utánzása. Különböznek viszont a versmértékben, mert az eposzé egyfajta és elbeszélő jellegű, s ezen felül terjedelemben is. A tragédia ugyanis leginkább egyetlen nap idejére terjed, vagy csak kevéssel haladja meg, az eposznak viszont nincs meghatározott időtartama. [...] Mert ami megvan az eposzban, az megvan a tragédiában is; de ami ez utóbbiban van meg, az nincs meg mind az eposzban.”

a) Nevezze meg azt az ókori szerzőt, akitől a fenti idézet származik! …………………………………………………………………………………………………...

b) Töltse ki a táblázat hiányzó adatait!

Közös Műfaj Csak az egyikre jellemző

Cselekményük van,

történetet adnak elő, mely

meghatározott helyszínen

játszódik és szereplők

jelennek meg bennük.

Dráma 1)

2)

Epika 3)

4)

c) Határozza meg, hogy a dráma mely szerkezeti részét nevezzük exodosznak! …………………………………………………………………………………………………

2. Olvassa el az alábbi idézetet, és válaszoljon a középkori színházzal kapcsolatos kérdésekre! (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont.)

„A kőművesek és ácsok Salamon király híres templomát építették meg. A kovácsok Dávid és Góliát történetét adják elő maguk készítette vérttel, pajzzsal, pompás kar-dokkal és a nevezetes parittyával, amellyel a legkisebb győzelmet arat az elvetemült óriáson. A mészárosok tiszte a keresztre feszítés (Isten áldozati bárányát is ők adják). A három mágus – a keleti három királyok – mesés kincseikkel az aranymívesek. Díszes öltönyben, népes kísérettel érkeznek. (Általában igen sokan szerepelnek). A hajósok Noé bárkáját építik. Ők adják Noé egész háza népét, rokonságát, gondoskod-nak a rengeteg állatról. A halászok a „nagy céhtárs”, Szent Péter mesés halfogását elevenítik meg. A takácsok - a fehér gyolcsruhák, leplek készítői – a feltámadást. A pékek gondoskodnak az utolsó vacsora ellátásáról. A bűnbeeséshez a fűszer-és édes-ségárusok szolgáltatják a tiltott gyümölcsöt. Ők játsszák Ádámot és Évát is.”(Honti Katalin: Színház és látvány)

3 pont



a) Állapítsa meg, a leírás mely színjátéktípusról szól !

…………………………………………………………………………………………………

b) Határozza meg, hogy a kép mely színpadforma alkalmazását mutatja be! …………………………………………………………………………………………………... c) Nevezze meg azt a középkori színjátéktípust, mely Jézus szenvedéstörténetét dolgozza fel! …………………………………………………………………………………………………... d) Fogalmazza meg, mi a magyarázata, hogy egy egész város résztvevőjévé lett az előadásnak! …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

3. Hasonlítsa össze a táblázat segítségével a felvonás- és jelenettechnikát!

a) Egészítse ki a táblázatot! (Elemenként 0,5 pont, összesen 1 pont.)

FELVONÁSTECHNIKA JELENETTECHNIKA Az a színházi eszköz, amivel jelezni kellett,

hogy múlik az idő: ……………………...1)

Egyvégtében peregnek egymás után a

jelenetek.

Minden azonos színhelyen. ……………………………….2)

4 pont



b) Írjon egy-egy példát a két technika alkalmazására! (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont.) 1. Szerző: ………………………………. 3. Szerző: ………………………………..

2. A mű címe: ……………........……….. 4. A mű címe: …………….........………..

4. Azonosítsa a leírások alapján a négy női szereplőt! (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont.) a) Egy nagyúr felesége, akit egy idegenből jött herceg akarata ellenére elcsábít, így tragikusan zárul élete. ....................................................................................... b) Egy királylány, akinek apját anyja és bűntársa, aki később király lesz, meggyilkolja. Az árván maradt lány évekig vár arra, hogy fivére bosszút álljon apjuk gyilkosain. ....................................................................................... c) Egy boszorkány, akit egy ifjú hős megszabadít fogságából, de hála helyett az ifjú szerelmén áll bosszút. ....................................................................................... d) A tündérek királynéja, aki férjével sűrűn civakodott, s az bosszúságában szerelmet keltett benne egy torz lény iránt. .......................................................................................

5. Párosítsa össze az idézeteket a megadott stílusirányzatokkal! Írja be a stílusirányzat számát a táblázatba! (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont.) 1) naturalizmus 2) szürrealizmus 3) szimbolizmus 4) futurizmus

Idézetek Szám

a) „Egy mű sem lehet igazi alkotás, ha nincs támadó jellege.”

b) „Szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon.”

c) „A nyomor bemutatásához való szegényszagot kell a színpadra engedni.”

d) „A kék madár, a boldogság csak rövid időre hagyja magát kalitkába zárni.”

2 pont

3 pont

4 pont



6. Egy mai fiatalokból álló társaság eldönti, hogy színházba akar menni. A társaság többsége nem eléggé jártas a színdarabok és a budapesti színházak világában. Vita ala-kul ki arról, hogy mit nézzenek meg (ennek rövid részletét olvashatja). Határozza meg az alábbi színházi kínálat segítségével, hogy melyik színház mely előadásait javasolták a vita résztvevői! Válassza ki, és írja be a felsoroltak közül a megfelelő műfajt is! (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont.)

Operett Színház Új Színház Örkény Színház Magyar Színház

Rudolf Tisztújítás A testőr Az ajtó Csárdáskirálynő Fösvény Kopasz énekesnő Liliomfi Szentivánéji álom Viktor, avagy gyermekuralom Finito A néma levente Lili bárónő Szonya A műselyemlány Ábel

musical népszínmű klasszicista komédia abszurd dráma

a) Én arra a közismert és fergeteges komédiára lennék kíváncsi, melynek főhőse egy gazdag ember, aki rendkívül zsugori, és pénzért még a saját gyerekeit is eladná. De hál’ istennek környezete móresre tanítja és „bohócot csinál belőle”. Szerző: …………………………………………

A darab címe, műfaja: ………………………………………… b) Ugyan, hagyjuk már ezeket a régimódi történeteket, engem a ma világa érdekel. Sokkal szívesebben nézném meg azt az előadást, ahol az igazi kis- és nyárspolgárok életét mutatják be abszurditásba forduló hihetetlen nyelvi humorral, eszméletlen szövegekkel. Képzeljétek, annyira nevetséges, hogy – bár beszélnek róla – a címszereplő meg sem jelenik. Szerző: …………………………………………

A darab címe, műfaja: ………………………………………… c) Nem igaz, hogy te mennyire elvont vagy. Én sokkal inkább a zenés, szerelmes dolgokat szeretem, különösképpen az olyanokat, amelyekben a mai zene jelenik meg. Az sem zavar, ha a történet, amit feldolgoz, félévezredes és közismert. Szerző: …………………………………………

A darab címe, műfaja: ………………………………………… d) Én inkább egy olyan komédiára lennék kíváncsi, melyben a főhős, aki nemes létére vándorszínésznek állt be, úgy összekavarja szálakat, hogy a végén már azt sem tudja a szegény, szerencsétlen fogadós, hogy ki kicsoda, és ki kit szeret. Szerző: …………………………………………

A darab címe, műfaja: ………………………………………… 4 pont



II. JELENETÉRTELMEZÉSHEZ, A JELENET SZÍNHÁZI MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ

KÖTŐDŐ, ELEMZÉST ÉS ÉRTELMEZÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEK

(20 PONT)

Olvassa el az alábbi drámarészletet, és válaszoljon a kérdésekre!

Anton Pavlovics Csehov: Három nővér (részlet a IV. felvonásból Kosztolányi Dezső fordításában)

„Szoljonij a szín hátterébe megy két tiszttel, amikor meglátja Csebutikint, hozzásiet, a tisztek továbbmennek.

SZOLJONIJ Doktorkám, mehetünk, már fél egy. (Andrejjel üdvözlik egymást) CSEBUTIKIN Azonnal. Hogy unok mindent. (Andrejnek) Ha keresnek, Andrjuska,

mondd, hogy mindjárt itt leszek. (Sóhajt) Jaj, jaj… SZOLJONIJ „És megfordul, dermedve már, mögötte most a medve áll…”

(Vele megy) Mit sóhajt öregúr? CSEBUTIKIN Na! SZOLJONIJ Hogy van az egészségével? CSEBUTIKIN (morcosan) Mi köze hozzá? SZOLJONIJ No, ne féljen, öregúr. Nem bántom őt, csak lelövöm, mint a pintyet.

(Kiveszi illatszeres üvegjét, öntözgeti a kezét) Majd egész üveggel locsoltam a kezemre, de azért még mindig büdös. Hullaszagú …

Szünet Igen… Emlékszik Lermontov versére? ,,…s ő, lázadó, a vészt akarja, nyugtot csak a vészben talál…’’

CSEBUTIKIN Igen… „És megfordul, dermedve már, mögötte most a medve áll.” (Mindketten el) Kiáltás hallatszik: „Hó-hahó!” Andrej és Ferapont jön

FERAPONT Tessék az iratokat aláírni. ANDREJ (idegesen) Hagyj békén! Hagyjál! Könyörgök! (El a gyerekkocsival) FERAPONT De hiszen arra való az irat, hogy aláírják. (El a szín hátterébe)

Bejön Irina és Tuzenbach szalmakalapban. Kuligin átmegy a színen, és kiabál: „Hó, Mása, hó!”

TUZENBACH Azt hiszem, ez az egyetlen ember a városban, aki örül, hogy elmennek a katonák.

IRINA Érthető.

Szünet A város most egészen üres lesz.

TUZENBACH Édesem, azonnal jövök. IRINA Hová mész? TUZENBACH A városba kell mennem… Elkísérem a bajtársakat… IRINA Ez nem igaz… Nyikolaj, miért vagy ma olyan zavart?

Szünet Mi történt tegnap a színház előtt?



TUZENBACH (türelmetlen mozdulattal) Egy óra múlva visszajövök, és megint veled leszek. (Megcsókolja a kezét) Én egyetlenem… (Arcába tekint) Már öt éve szeretlek, de azért még mindig nem szoktam hozzá, és te mindig-mindig szebb vagy. Milyen nagyszerű, csodálatos a hajad! És a szemed! Holnap elutazunk, dolgozni fogunk, meggazdagszunk, az álmaim megint felélednek. Te boldog leszel. Csak egy a baj: az, hogy te engem nem szeretsz!

IRINA Ez nem rajtam áll! Hűséges, engedelmes asszonyod leszek, de nem vagyok szerelmes, erről igazán nem tehetek! (Sír) Soha életemben nem voltam szerelmes. Csak álmodoztam a szerelemről, már régóta álmodozom, éjjel és nappal, de a lelkem olyan, mint egy drága zongora, amely be van zárva, és a kulcsa, a kulcsa elveszett.

Szünet

Milyen nyugtalan vagy. TUZENBACH Egész éjszaka nem aludtam. Hiszen az én életemben nincs semmi

rettenetes, ami nyugtalaníthatna, csak ez az elveszett kulcs gyötri a lelkem, attól nem tudok elaludni. Mondj valamit nekem…

Szünet Mondj valamit nekem…

IRINA Mit mondjak? TUZENBACH Valamit. IRINA Elég! Elég!

Szünet

TUZENBACH Micsoda semmiségek, micsoda ostoba apróságok kapnak néha jelentőséget az életben egyszerre, csak úgy, váratlanul. Nevet az ember rajtuk, mint azelőtt, ostobaságnak tartja őket, és mégiscsak megy az ember, és azt érzi, hogy nincs ereje megállni. Ó, nem fogunk erről beszélni! Vidám vagyok. Mintha első ízben látnám életemben ezeket a fenyőket, jávorfákat, nyírfákat. Minden kíváncsian néz rám és vár. Milyen szépek ezek a fák, és milyen szépen lehetne itt éldegélni. Kiáltás: „Hó! Hahó!” Menni kell, itt az ideje… Itt ez a fa kiszáradt, de azért a többi fával együtt ringatózik a szélben… Úgy érzem, ha meghalok, én valahogy még mindig részt veszek az életben. Isten veled, édes!… (Megcsókolja a kezét) Az irataid, melyeket ideadtál, ott vannak az asztalon, a naptár alatt.

IRINA Veled megyek. TUZENBACH (nyugtalanul) Nem, dehogy. (Elsiet, a fasorban megáll) Irina! IRINA Mit akarsz? TUZENBACH (nem tudja, mit mondjon) Te, én ma nem is reggeliztem… Szólj, hogy

főzzenek kávét nekem. (Gyorsan el) Irina elgondolkozva áll, azután a háttérbe megy, és leül a hintára. Bejön Andrej a gyerekkocsival. Ferapont megjelenik”



7. Csehov drámájának negyedik felvonásában többen bejönnek és távoznak. a) Kik jönnek be a színre? (Teljes felsorolás 1 pont, egy hibával 0,5 pont, több hibával 0 pont.) ……………………….. ……………………….. ……………………

……………………….. ……………………….. ……………………

……………………….. ………………………..

b) Kik távoznak a színről? (Teljes felsorolás 1 pont, egy hibával 0,5 pont, több hibával 0 pont.) ……………………….. ……………………….. ……………………

……………………….. ……………………….. ……………………

………………………..

c) Hol játszódik a negyedik felvonás, így ez a részlet is? (Helyes válasz 1 pont.) …………………………………………………………………………………………………..

d) A gyakori színre lépések és távozások milyen atmoszférát teremtenek? (1 pont) …………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

4 pont

8. A negyedik felvonásban elvonul az ezred a városból. „Hó-hahó” – hangzik fel a kiáltás többször a színen kívülről. (Elemenként 1 pont, összesen 2 pont.)

a) Milyen cselekvésre, színpadon kívüli történésre utalhat a kiáltás? …………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

b) Milyen hatása, hangulata lehet ezeknek kiáltásoknak? …………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

2 pont



9. „És megfordul, dermedve már, mögötte most a medve áll.” – A darab során többször halljuk ezt a Lermontov idézetet Szoljonijtól. a) Mire vonatkozhat, milyen hatást válthat ki a nézőben ez az idézet? (1 pont) …………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

b) Írjon legalább két változatot arra, hogyan instruálná Csebutikint, miként mondja el ezt az idézetet? (Két válasz 1 pont, egy helyes válasz 0,5 pont.) 1.…………………………..……………………………………………………………………

2.…………………………..……………………………………………………………………

10. a) Írja le, milyen öltözetben látjuk Szoljonijt! (0,5 pont) …………………………..………………………………………………………………………

b) Milyennek látjuk Szoljonijt? (0,5 pont) …………………………..………………………………………………………………………

c) Milyennek mutatja a hamarosan párbajozni induló Tuzenbach-hot öltözete? (1 pont) …………………………..………………………………………………………………………

11. A részletben több példát találunk bizonyos érzelmek, gondolatok, szándékok kimondására, illetve elhallgatására. (Elemenként 1 pont, összesen 2 pont.) a) Írjon példát arra, hogy mit mond ki a szereplő! …………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

b) Írjon példát arra, hogy mit hallgat el, mire gondolhat közben! …………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

2 pont

2 pont

2 pont



12. Milyen példákat találunk az egymás mellett elbeszélésre? Írjon példát arra, amikor két szereplő nem egymás mondataira felel! …………………………..………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

1 pont

13. Olvassa el az alábbi idézetet, és válaszoljon a feltett kérdésekre! (Elemenként 1 pont, összesen 2 pont.)

„Tuzenbach: (Elsiet, a fasorban megáll) Irina!

Irina: Mit akarsz? Tuzenbach: (nem tudja, mit mondjon) Te, én még ma nem is reggeliztem… Szólj, hogy főzzenek kávét nekem. (Gyorsan el)” a) Miért fordulhat vissza Tuzenbach? …………………………..………………………………………………………………………

…………………………..……………………………………………………………………… b) Miért távozik a színről sietve? …………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

2 pont

14. Írja le néhány mondatban, milyen szimbolikus jelentése lehet a babakocsi és hinta egyidejű látványának? ”Irina elgondolkodva áll, azután a háttérbe megy, és leül a hintára. Bejön Andrej a gyerekkocsival.” …………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

2 pont



15. Az idézett részt hat hosszabb szünet tagolja. a) Miről árulkodnak ezek a szünetek? (1 pont) …………………………..………………………………………………………………………

…………………………..……………………………………………………………………… b) Milyen lehet a jelenet tempója? Hogyan függ össze ez a tempó a cselekménnyel? Mit sejtet a párbaj végkimeneteléről? (1 pont) …………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

c) Milyen atmoszférát szülhet ez a tempó? (1 pont) …………………………..………………………………………………………………………

…………………………..………………………………………………………………………

3 pont



III.

SZÍNHÁZI ELŐADÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELEMZÉST, ÉRTELMEZÉST, REFLEKTÁLÁST IGÉNYLŐ ESSZÉFELADAT

(20 PONT)

16. Írjon egy elemző-reflektáló esszét az alábbi színházi előadások egyikéről, amelyben a címben megadott témából kiindulva értelmezi a választott művet! (Választását a szín-házi előadás sorszámának bekarikázásával jelölje!)

1. Szöveg, színpadra állítás és értelmezés összefüggései Csányi János Szentivánéji álom című előadásában

Shakespeare: Szentivánéji álom Bárka Színház, 1997. Rendezte: Csányi János

„Az 1990-es évekbeli és a 2000 utáni Shakespeare-fordítások keletkezésének oka álta-lában az, hogy a régebbi szövegek – bár szépirodalmi szempontból értékesek, sőt általában az adott fordító írói-költői életművének részét képezik – a színházi közönség vagy az olvasó szá-mára már nehezen érthetőek, és nem reflektálnak azokra az aktuális politikai-társadalmi-kul-turális kérdésekre, amelyek az adott korban felvetődnek, vagy amelyeket egy adott ren-dező/színházi alkotóközösség érinteni kíván…

Az utóbbi kb. két évtized Shakespeare-előadásainak zöméből és a hozzájuk kapcso-lódó nyilatkozatokból, kritikákból az derül ki, hogy bár látszólag csökken a Shakespeare mint költő iránti rajongás, és egyre inkább a drámaíró mesterember kerül előtérbe, a nyelv, a szöveg egésze, és a Shakespeare-ideál iránti tisztelet még mindig nagyon jellemző. Ahogy Eörsi István fogalmaz 1990-ben: „úgy vélem, a színésznek és a nézőnek egyaránt esélyt kell adni arra, hogy – ha már Shakespeare kora a maga eredendő közvetlenségében nem támaszt-ható fel – a darabok ős-eredeti modernségét élvezhessék". Mind a kritikusok, mind a rendezők zöme szerint Shakespeare színháza szószínház, amelyben minden egyes kötőszónak jelentése és jelentősége van. Ezért – és a hazai domináns színházi hagyományrendszer miatt – az előadások létrehozása a szövegen való munkálkodással kezdődik, ami jelen esetben gyakran egy új fordítás elkészítése/elkészíttetése…

Ami a fordításokat illeti, a klasszikus Shakespeare-fordítók az autentikus és a költő Shakespeare-t helyezték a középpontba, és bár kisebb-nagyobb mértékben, de hívei voltak az archaizálásnak is, a mai magyar Shakespeare-újrafordítások legfontosabb szempontja pedig a színpadi mondhatóság és érthetőség. Ahogy Nádasdy Ádám mondja az 1995-ös Shakespeare-kötetének az előszavában, a drámák a színházi igényeknek megfelelően mai nyelven szólnak, mert a feladat nem a XVI–XVII. század megidézése, hanem általános emberi helyzetek bemutatása. Ennek megfelelően Nádasdy Szentivánéji álom-fordításában például nemcsak a mesteremberek, de sokszor a többi szereplő is köznyelvi fordulatokkal él – (Demetrius Helénának 2. 2. 84. „Menj, nem bírom, hogy folyton itt nyomulsz.") – és ezáltal kevésbé válik el egymástól a költőiséget reprezentáló fő cselekményszál, és az azt alapvetően parodizáló mesterember-jelenetek. Más szóval nemcsak hogy a dráma egészének stílusa a köznyelvihez közelít, hanem a szövegen belüli stílusrétegek távolsága is csökken.” (Oroszlán Anikó: Új fordítások és aktualizálás www.szinhaz.hu/index)



Shakespeare: SZENTIVÁNÉJI ÁLOM

Helyszín: Bárka Színház

fordította: Csányi János a fordítás figyelembe vette Arany János azonos című munkáját

Díszlet: Csányi János Fény: Viski Sándor

Jelmez: Papp János m.v. Hang: Kovács Géza Zene: Faragó Béla

Kellékes és ügyelő: Tölli Judit Koreográfia: Goda Gábor m.v.,

Mándi Ildikó m.v. Fodrász: Szatmári Mónika

Öltöztetők: Kiss Julianna, Kovács Andrea Színpadmester: Kiss Ferenc Turnészervező: Joó Katalin

Asszisztens és súgó: Lovass Ágnes Rendezte: Csányi János

Theseus, Athén ura Oberon, a Tündérkirály: Kulka János m.v. Hippolyta, Amazonkirálynő, Theseus jegyese Titánia, a Tündérkirálynő: Udvaros Dorottya Philostrat, Theseus szertartásmestere, Manó (vagy Robin pajtás, egykor Puck): Kaszás Gergő Egeus, Hermia apja: (levelet küld) Lysander, Hermia szerelme: Fekete Ernő m.v. Hermia, szerelmes Lysanderbe: Jónás Rita m.v. Demetrius, Hermia kérője: Magyar Attila m.v. Heléna, szerelmes Demetriusba: Vasvári Emese Som C. Antal, ácsmester, Prológ Pókháló tündér: Mucsi Zoltán Kurtha Miklós, takács, a Pyramus Szamár: Szabó Győző m.v. Sipos Ferenc, fújtató-javító, a Thisbe Babvirág tündér: Széles László Ormándi Béla, kolompár, a Fal és a Holdsugár Mustármag tündér: Scherer Péter Tunyogh Matolcs, postás, az Oroszlán Moly tündér: Tóth József Cingár Róbert, szabó: (megbetegedett) Kísérők, kutya, bokor, egyebek a képzeletre bízva!



2. „Mi úgy írjuk le az életet, mint amilyen, de tovább egy tapodtat sem...” (Csehov) Írjon a Krétakör Siráj előadásának teréről, díszletéről, kellékeiről és jelmezeiről! Milyen színészi játék felel meg ennek a környezetnek, előadáshelyzetnek? Milyen jelentése és hatása lehet a színházi kifejezőeszközök (látványvilág és színészi játék) összességének?

Csehov: Siráj Krétakör Színház, 2003. Rendezte: Schilling Árpád

„Nem robbantották szét vagy döntötték le ezeket a határokat (...), hanem egyszerűen és határozottan elmulasztották megteremteni – így minket, nézőket is ebbe a közös térbe vontak, ahol a színház konvencióinak elutasítása nem a játékmód konvencióit tagadja, hanem a "nézésmódét" elsősorban. (...) A Krétakör (...) megrendítő otthonossággal és káprázatos találékonysággal töltötte be a közössé vált teret (…) Schilling ebben nagyon pontosan fogalmaz, és ereje, tehetsége, merészsége és hite csakugyan csodát tesz: úgynevezett "eszköztelenségében" mutatja meg, hogy szotyizásból, csevegésből és köznapi gesztusok tagolatlan nyelvéből maradandó, klasszikusan erőteljes Sirály-előadás születhet.”

(Nagy András: Öt pud szerelem, Színház, 2004. január)

Az előadás színlapja



„…díszlet nincs, a színészek saját ruhában játszanak, a világítás a terem sajátja, a hangot furcsán veri vissza a fölénk boruló fémkupola; azaz a Fészek Klub nem színház. De ez nem igaz, mert színház ott van, ahol színházat játszanak…

(Csáki Judit: A pucér siráj, Magyar Narancs)

„»Csak« emberek beszélgetnek, gyötrődnek, sóvárognak valami után, próbálják érvényesíteni önmagukat, és közben netán elrontják az életüket.”

(Bóta Gábor: Könnyedebb és elmélyült pimaszságok)

„Schilling Árpád rendező eléri, hogy nem Csehov Sirálya kezdődik el itt, hanem önmagukat és körülményeiket értelmezni próbáló emberek fájóan ismerős története.”

(Barabás Dániel, kontextus.hu)

(A Krétakör Siráj előadása a Fészek klubban)



A Krétakör Siráj előadása a Fészek klubban



.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................



Feladatok maximális pontszám

elért pontszám

I. Általános színház- és drámaelméleti kérdések 1. 3 2. 4 3. 3 4. 4 5. 2 6. 4

Összesen: 20

II. Jelenetértelmezés 7. 4 8. 2 9. 2 10. 2 11. 2 12. 1 13. 2 14. 2 15. 3

Összesen: 20

III. Esszéfeladat 16. A feladat megértése 3 Az ismeretek mennyisége, mélysége 10 A téma kidolgozottsága, a megközelítés sokszínűsége 5 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2

Összesen: 20

Az írásbeli vizsgarész pontszáma 60 Dátum: ....................................... ___________________________ javító tanár _____________________________________________________________________________________________________________________________________________________

elért pontszám

egész számrakerekítve

programba beírt egész pontszám

I. Általános színház- és drámaelméleti kérdések II. Jelenetértelmezés III. Esszéfeladat

javító tanár jegyző Dátum: ................................................. Dátum: .................................................

drama emelt irasbeli 0912 - oktatas.hu...megint felélednek. te boldog leszel. csak egy a baj: az,...

Documents