dr. kardon béla főosztályvezető

Tudománypolitikai Stratégia a 2014-2020 fejlesztési tervek tükrében A Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

2013. június 4.MTA SZTAKI

Dr. KARDON BélaFőosztályvezetőEmberi Erőforrások MinisztériumaFelsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes ÁllamtitkárságTudománypolitikai Főosztály [email protected]

Fő kihívások

Versenyképes gazdaság

Versenyképes vállalkozások

Versenyképes munkaerő

Versenyképes felsőoktatás

Versenyképes kutatók

• A versenyképesség egyik legalapvetőbb feltétele, hogy legyenek versenyképes vállalatok (vállalkozások).

• Egy vállalkozás/vállalat nem lehet versenyképes versenyképes munkaerő nélkül.

• A versenyképes munkaerő igen jelentős része versenyképes felsőoktatási intézményekből jön.

• Nincs versenyképes felsőoktatás versenyképes kutatás nélkül.

EMMITudománypolitikai Főosztály

Példa

Egyetem – Nemzetközi ipari kapcsolatok


A kutatás-fejlesztés ráfordításai szektorok és pénzügyi források szerint Magyarországon

Pénzügyi forrás

Kutató-fejlesztő intézetés egyéb kutatóhely

Felsőoktatásikutatóhely

Vállalkozási kutató-fejlesztő hely Összesen

értéke,millió Ft aránya, % értéke,

millió Ft aránya, % értéke,millió Ft aránya % értéke,

millió Ft aránya %

Vállalkozások 6 115,5 11,5 7 666,5 11,3 145 944,2 69,5 159 726,2 47,5

Állami költségvetés 41 001,9 77,3 51 189,9 75,4 30517,1 14,5 128 213,3 38,1

Nonprofit 102,5 0,2 2 982,7 4,4 245,8 0,1 3 331,0 1,0

Külföldi forrás 5 815,4 11,0 6 085,2 8,9 33 366,2 15,9 45 266,8 13,4

Összesen 53 035,3 100,0 67 924,3 100,0 210 073,3 100,0 336 5373 100,0

(2011, KSH)


Magyarországon a kutató-fejlesztő intézetek, egyéb kutatóhelyek, illetve a felsőoktatási kutatóhelyek részére az ipar/vállalkozások által nyújtott pénzbeli támogatások aránya alig haladja meg a 11%-ot. A legtöbb forrást, több mint 75%-ot a költségvetés adja.

A klasszikus európai felfogás az egyetem és az ipar együttműködéséről

• kutatási szerződések

• adományok

• szabadalmi jogdíjakIparEgyetem


Első félreértés: hogy az ipar jelentősen támogatja a kutatást a Stanford Egyetemen

Az ipar által támogatott kutatások aránya az összes kutatási támogatás 20%-ánál kevesebb

Forrás Stanford MITUSA Energiaügyi Minisztérium 28.9% 14.6%USA Egészségügyi Minisztériuma 25.5% 18.6%NASA 12.6% 7.7%USA Védelmi Minisztériuma 9.4% 17.9%Nemzeti Tudományos Alap (NSF) 6.0% 11.7%Ipar 15.0% 19.3%Egyéb 2.6% 10.2%

Második félreértés: hogy a szabadalmak jelentős bevételt jelentenek a Stanford Egyetemnek

a 2007-08-ban: 107 új licensz szerződés, 2008-ban közel 400 új találmány bejelentés a 2007-08-ban a bruttó jogdíj bevétel 344 technológiai fejlesztésből származott, és csak 36

eredményezett min. százezer dollárt, három pedig min. egy millió dollárt

2007-08-ban a jogdíjakból származó bevétel 62.5 millió dollár volt, amely a Stanford Egyetem évi 3,7 milliárd dolláros költségvetésének kevesebb, mint 1,7 %-a

Harmadik félreértés: a szilícium-völgy ipara jelentős pénzbeli támogatást nyújt a Stanford Egyetemnek

Adománygyűjtés (fundraising)

19981999200020012002200320042005200620072008

0 2 4 6 8 10 12

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000Millió $

A Szilícium-völgy ipara által nyújtott pénzbeli támogatás 2008-ban kevesebb volt, mint 800 millió dollár

Félreértések az egyetem és az ipar együttműködésének jellegével kapcsolatban a Stanford Egyetem és a Szilícium-völgy példáján keresztül

Stanford és innováció (konklúziók)

Az adományok főleg csak sikeres magánemberektől származnak A kutatásokat alapvetően a kormányzat támogatja A szabadalmak csak 1,7%-os jövedelmet jelentenek

Akkor miért érezzük úgy, hogy olyan erős a kapcsolat a Stanford Egyetem és a Szilícium-völgy között ?

Az 1200 Stanfordból kinövő vállalkozásnak (spin-off) csak 5 %-a használja a Stanfordban kifejlesztett technológiát!

Mivel járul hozzá akkor a Stanford Egyetem a Szilícium-völgyhöz?

Technológiával <<A mítosz>>

Képzett emberekkel <<A valóság>>

Valószínűleg a legfontosabb dolog, amivel Stanford hozzájárult a szilícium-völgyi fejlesztésekhez, hogy odavonzotta és képezte a tehetséges hallgatókat, akik közülük sokat kiválasztottak, hogy a térségben maradjanak és ott dolgozzanak tovább.

A legfontosabb előnyök egy egyetem (és egy társadalom) számára nem a jogdíjak …hanem az a technológiai közösség, amelyet az egyetem támogat és fejleszt.

A Stanford Egyetemből kinövő spin-off vállalkozások éves árbevétele ~ 400 milliárd dollár, megközelítőleg egyharmada a Szilícium-völgy éves árbevételének.

Összefoglalva…

A vállalkozások hányad része alkalmazza közvetett vagy közvetlen módon a stanfordi technológiai fejlesztéseket?


Összegzés: a Stanford-Szilicium-völgy modell

Tehetséges diákok és a tanárok

Képzett emberek

Virágzó ipar

Sikeres egyének

Vonzó egyetem


K+F+I támogatások, támogatási lehetőségek 2007-2013

Alapkutatás Alkalmazott kutatás - Innováció

Hazai elosztású

KöltségvetésiBázis alapú / normatív jellegű támogatások

MTA: intézményfinanszírozásFelsőoktatási intézmények: tudományos normatíva / 2013-től tudományos – intézményi illetve kiválósági támogatás

Költségvetési pályázati / pályázati logikájú források

OTKAMTA Lendület program

KTIA: költségvetési forrás + innovációs járulék

EU által társfinanszírozottpályázati / pályázati logikájú források

ESZA 2007-2013: TÁMOP 4. prioritás: Felsőoktatás fejlesztésKMR: 2007-2011: TÁMOP 4.KMR: 2012- KTIA tükörpályázatok

ERFA 2007-2013:GOP 1.: K+F+I prioritásKMR: KMOP 1.: K+F+I prioritásKMR: 2012- KTIA tükörpályázatokERFA 2007-2013:

TIOP 1.3: Felsőoktatási infrastruktúraKMOP 4.2: Felsőoktatási infrastruktúra

EU elosztású

Norvég Alap / EGT Finanszírozási Mechanizmus

EU Keretprogram 2007-2013: FP72014-2020: Horizon2020: FP8


A tervezés keretrendszere

• Az Európa 2020 stratégia célkitűzései

• A kohéziós jogszabálytervezetben megadott 11 tematikus célkitűzés

• A Bizottság által megfogalmazott országspecifikus ajánlások

• Az adott ország által Nemzeti Reformprogramja


2014-2020-as tervezési ciklus indikatív Operatív Programjai és forrásmegosztása

Operatív program (indikatív megnevezés) ForrásTervezésért első

helyen felelős tárca Irányító hatóság elhelyezése

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA NGM NGM

Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFA NGM NGM

Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA NGM NGM

Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) ERFA, KA NFM NFM

Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) ERFA, KA NFM, VM NFM

Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) (kb. 10%-a az összforrásnak) ERFA, ESZA EMMI EMMI

Koordinációs OP (KOP) KA ME ME

„Vidékfejlesztés, halászat” OP EMVA, ETHA VM VM

Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat alapján az operatív programok indikatív megnevezése


Humán erőforrás-fejlesztés a 2014-20-as időszakban –lényeges változások az előző tervezési időszakhoz képest


Operatív Program neve a 2007-2013-as tervezési időszakban

Új elnevezés, valamint változások a 2014-20-as tervezési időszakban

TÁMOP EFOP

TIOP Oktatási és képzési infrastruktúra esetében: • EFOPK+F célú infrastruktúra esetében:• GINOPForrások a Közép-magyarországi régióban:• VEKOP

GOP GINOP

KMOP VEKOP

Regionális Operatív Programok (DAOP, ÉAOP, ÉMOP, KDOP, DDOP, NYDOP)

TOP

KEOP KEHOP

Regionális forrás felhasználási elvek

Kevésbé fejlett régiók (6)• A pályázatok (EU) támogatásintenzitása: max. 75-85%• A felhasználható források 50%-a kötött EU2020 célokra• Források összekapcsolhatók lesznek, integrált fejlesztési lehetőségek (ITI,

CLLD)

Fejlettebb, ún. versenyképességi régiók - Közép-Magyarország• Pályázatok (EU) támogatásintenzitása: max. 60%• A felhasználható források 80%-a kötött EU2020 célokra• ESZA minimum 40%


Mi várható a végrehajtásban?

• Egyszerűsített eljárásrend a támogatási döntések meghozatalában

• Elsősorban vissza nem térítendő támogatások nyújtására kell törekedni, a fejlesztéspolitikai önerő minimalizálása mellett

• A finanszírozási mechanizmusban a koncentrált, az integrált, illetve a területiség elvét figyelembe vevő forrásfelhasználás kerül előtérbe

• Az intézményrendszert illetően nagyobb szerepet kapnak a megyék

• Az eredményesebb forrásfelhasználás érdekében, a források felhasználása közelebb kerül a szakmai döntéshozatalhoz


Humán erőforrás-fejlesztés a 2014-20-as időszakban

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program oktatási és K+F relevanciájú céljai és kapcsolódó beruházási prioritások


Gyarapodó tudástőke

• Korai iskolaelhagyás csökkentése (ESZA)

• A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése (ESZA)

• Felsőfokú képzettségi szint növelése (ESZA)

• Az egész életen át tartó tanulás minőségének és az ahhoz való hozzáférés javítása (ESZA)

• A gyarapodó tudástőke célját szolgáló minőségi közszolgáltatások nyújtása (ESZA+ERFA)

Innováció

• Kutatás, innováció és intelligens szakosodás a humán területeken (ESZA)

Humán erőforrás-fejlesztés a 2014-20-as időszakban –Az EFOP oktatási és K+F relevanciájú prioritástengelyei és intézkedései


Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében• a gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése• KMR területén tervezett oktatási beruházások

Gyarapodó tudástőke • Korai iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése a köznevelés eszközeivel, a köznevelési rendszer

esélyteremtő szerepének javítása• Korai iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése a köznevelésen kívüli eszközökkel• A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, (formális oktatás)• A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási

formákon keresztül• Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, minőségének

fejlesztése• Tehetséggondozás a köznevelésben• A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése• A felsőoktatás minőségi színvonalának emelése• Részvétel növelése az egész életen át tartó tanulásban széleskörű hozzáférési eszközök alkalmazásával beleértve a

nem-formális és informális tanulási formákat is• Innováció és kreativitás fejlesztése és támogatása az élethosszig tartó tanulás segítségével• Tudásbázis növelése, szemléletformálási és tájékoztatási akciók• Intelligens szakosodás a felfedező kutatásokban• Az alapkutatások nemzetközi versenyképességének növelése• Tudományos utánpótlás javítása

Tudománypolitika

Felsőoktatás fejlesztés

Tematikus célok és források a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban

ERFA ESZA KA Tematikus célok

1. kutatás, technológiafejlesztés és innováció erősítése;

2. információs, kommunikációs technológiák hozzáférésének elősegítése, minőségi javítása;

3. KKV-k az agrár- és halászati szektor versenyképességének növelése és a vízkultúrák támogatása

4. az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállás támogatása minden szektorban;

5. a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázatmegelőzés és -kezelés ösztönzése;

6. környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése;

7. fenntartható közlekedés megteremtése és a hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása;

8. foglalkoztatás növelése és munkaerő-piaci mobilitás támogatása;

9. társadalmi befogadás ösztönzése és szegénység elleni küzdelem;

10. oktatási beruházások, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás elősegítése;

11. intézményi kapacitás és hatékony közigazgatás megteremtése


2014–2020 közötti EU-s fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok prioritásai(1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat)

Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Operatív Program

Intelligens Közlekedésfe

jlesztés Operatív Program

Emberi Erőforrás

Fejlesztési Operatív Program

Környezeti és Energetikai

Hatékonysági Operatív Program

Versenyképes Közép-

Magyarország Operatív Program

Terület- és Településfejleszt

ési Operatív Program

Magyar Halászati Operatív Program

Vidékfejlesztési Program

versenyképes kis- és középvállalkozási

szektor

nemzetközi közúti, vasúti és

vízi úti elérhetőség

javítása

infrastrukturális beruházások a

társadalmi befogadás területén

klímaváltozásra történő felkészülés

intelligens és tudásalapú növekedés,

versenyképes gazdaság-

megyei szintű decentralizált

gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-

fejlesztési és speciális térségi programok

fenntartható és erőforrás-hatékony

halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó

feldolgozást is

tudásátadás és az innováció előmozdítása a

mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki

térségekben

ipari termelés, szolgáltatások és

hálózatok

regionális közúti elérhetőség és

közlekedésbiztonság javítása

fejlesztések a társadalmi befogadás érdekében

víziközmű-szolgáltatás fejlesztése

integrált települési és közösségi infrastruktúra-

fejlesztés

nagyvárosi térségek integrált

településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség-javító

programjai,

innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat

és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó

feldolgozást is

versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés

valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek

életképességének javítása, az élelmiszerlánc- szervezés és a kockázatkezelés előmozdítása

kreativitás és tudásgazdaság

fejlesztése

regionális vasúti elérhetőség és

energiahatékonyság javítása

infrastrukturális beruházások az oktatás és

kultúra területén

vízvédelemmel, hulladékgazdálkodás

sal és levegőminőséggel és

a zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések

térségi integrált közösségvezérelt

fejlesztési programok Pest megyei városokra

és térségeikre

kisváros-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési

programok

közös halászati politika végrehajtásának

előmozdítása, valamint a foglalkoztatás és a

területi kohézió növelése

mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák

állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása

innováció és kutatás-

fejlesztés, az infokommunikáci

ós technológia fejlesztése

integrált, fenntartható

elővárosi mobilitási

rendszerek fejlesztése a

nagyvárosokban

oktatási, kulturális

fejlesztések

természetvédelmi és élővilág-védelmi

fejlesztések

a tudásgazdaságot,

társadalmi befogadást és

foglalkoztathatóságot szolgáló programok

decentralizált társadalmi befogadást

és foglalkoztathatóságot szolgáló programok

erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az

alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság

irányába elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban

rekreációs, egészségügyi

szolgáltatások és turizmusfejlesztés, a

kiemelt térségi és közösségi

gazdaságfejlesztés

közigazgatási infrastruktúra feltételeinek javítása és a

kutatási fejlesztések

megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és

energiahatékonysági fejlesztések

a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági

fejlődés, szociális szövetkezetek és önellátó gazdálkodás

támogatása a vidéki térségekben

foglalkoztatás ösztönzése és üzleti környezet fejlesztése

energetikai, környezetügyi

kutatás-fejlesztés és innováció,

szemléletformálás

K+F+I támogatások, támogatási lehetőségek: 2014-2020

1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése (tematikus célterület)1 (a) ERFA: a kutatási és innovációs infrastruktúra fejlesztése GINOP

KMR :VEKOP +

(?)1 (b) ERFA: a vállalkozások és felsőoktatási intézmények együttműködések támogatása,

szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, hálózatépítés, klaszterek1 (c) ERFA: technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok

1 (d) ESZA:(d) a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése, posztgraduális képzések kidolgozása, kutatói képzési programok, a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítés

EFOPKMR:?

STRUKTURÁLIS ALAPOK: ESZA / ERFA (tematikus célterületek) – (TERVEZÉS ALATT)

10 (a) ERFA: oktatási és képzési infrastruktúrák fejlesztéseEFOP

KMR : (?)10 (c) ERFA: a felsőfokú oktatás minőségének, és hozzáférhetőségének javítása

10 (d) ESZA:az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása, duális képzési rendszerek

HAZAI KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK OTKAKTIA

HORIZON 2020

10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba


K+F kiválóság és kohéziós politika: egymást kiegészítő célok és különbségek

A források várható megoszlása - kb. 7000 milliárd Ft• Világos üzenet, látható irányok a gazdasági szereplők felé ( ̴60% )

gazdaságfejlesztésre és területfejlesztésre (országos és térségi)• ̴̴40% az emberi erőforrás-fejlesztésre, az infrastruktúrafejlesztésre és

a környezetvédelem és az energiahatékonyságra.

Mi várható avégrehajtásban?• Egyszerűsített eljárásrend a támogatási döntések meghozatalában• Vissza nem térítendő támogatások, az önerő minimalizálása + szélesebb körben

pénzügyi eszközök• A korábbi tömeges pályázatok helyett kis számú, több évre előre

tervezhető programok, felhívások• Közfejlesztések elsődlegesen nem pályázati rendszerben kerülnek allokációra

• Koncentrált, integrált, illetve a területiség elvét figyelembe vevő forrásfelhasználás


K+F kiválóság és kohéziós politika: egymást kiegészítő célok és különbségek

EU K+F szakpolitika – Horizon 2020 EU Kohéziós PolitikaKülönbségek

Egyéni K+F projektek, élenjáró alapkutatások Versenyképességet erősítő többéves programok, piacközeli K+F és innováció

Közvetlenül a végső kedvezményezettek pályázhatnak (felsőoktatási intézmények, K+F központok,cégek)

Nemzeti és regionális közvetítő szervezeteken keresztül pályázható

Nemzetközi csoportok versenyeznek a kiválósági kritérium alapján

Stratégiai tervezési tárgyalások regionális szereplőkkel, területi kritérium

Kiegészítő tényezőkA Horizon 2020 fő fókusza: • Szociális kihívások kezelése• A versenyképesség növelése kutatás és

innováció által• A kutatási kiválóság erősítése

A kohéziós politika fő fókusza: • Intelligens szakosodás• Kapacitásépítés• Képességek, készségek fejlesztése regionális és

tagállami szinten


Dr. KARDON BélaFőosztályvezetőEmberi Erőforrások MinisztériumaFelsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes ÁllamtitkárságTudománypolitikai Főosztá[email protected]

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

dr. kardon béla főosztályvezető

Documents