dr. bernard jensen: Íriszdiagnosztika egyszerűen

6

Tartalom

A kezdetek 9Az íriszdiagnosztikáról 11Az íriszdiagnosztika működése 12Az íriszdiagnosztikai térkép 13Rendszertérképek 14Az írisz jeleinek fiziológiája 17Alapvető írisztopográfia 21

Alkat 23Főbb íriszjegyek és jelek 24

Az írisz színe és annak variációi 25Sérülések, lakúnák és kripták 27Radiális vonalak 28Az ideggyűrűk 29Salakszegély 30Nyirokfüzér 31Nátriumgyűrű 32Arcus senilis 33Irritációk 33A pupilla alakja 34

Az emésztőrendszer: a gyomor és a belek 35A vastagbél 38

Az idegek 39Gyógyulás és Hering gyógyulási törvénye 40Elemzés készítése 42

7

Néhány esettanulmány 45Egyes számú eset: A láb területei 46Kettes számú eset: Vesebetegség 47Hármas számú eset: Psoriasis (pikkelysömör)és diszfunkcionális vese 49

Az íriszdiagnosztika és a táplálkozás 51Kémiai és tápanyag-táblázatok 52Íriszdiagnosztikai tápanyag-táblázat 55Ásványianyag-hiány tünetek 60Ásványi és kémiai elemek analízistáblázata 62

Mire alkalmas az íriszdiagnosztika? 64Amit az íriszdiagnosztika nem tesz... 66Összefoglalás 68Dr. Jensenről 70

Írisz

diag

nosz

tikai

térk

ép

Az agy

FLA

IR-k

épe

(MRI)

NEMI IMPULZUSÖRÖKLÖTT MENTÁLIS

KÉPESSÉGEK

ÉRZÉKSZERVEK,

MOZGÁSSZERVEK

Az agy

FLA

IR-k

épe

(MRI)

ÉLÉNKSÉG, ÉLETJEL

AZ ÖT ÉRZÉK TERÜLETEEGO, KÉNYSZER SZERZETT MENTÁLIS

KÉPESSÉGEK, BESZÉD

MENTÁLIS KÉPESSÉGEKMENTÁLIS KÉPESSÉGEK

SZERZETT MENTÁLIS

KÉPESSÉGEK, BESZÉDEGO, KÉNYSZER

AZ ÖT ÉRZÉK TERÜLETE

ÖRÖKLÖTT MENTÁLISKÉPESSÉGEK

ÉRZÉKSZERVEK, MOZGÁSSZERVEK

ÉLÉNKSÉG, ÉLETJEL

MELLKAS TÜDŐ

NYAK

A

GY

AG

Y

A

RC

TOROK HÁT FELSŐ RÉSZE

EGYENSÚLYKÖZPONT

HAS FELSŐ RÉSZE

H

AS A

LSÓ

RÉS

ZE

M

EDEN

CE

HÁT A

LSÓ RÉSZE

HÁT FELSŐ RÉSZE TOROK

A

RC

AG

Y

A

GY

N

YAK

T

ÜDŐ MELLKAS

HÁT ALSÓ R

ÉSZE

MED

ENCE

HA

S A

LSÓ

RÉS

ZE

HAS FELSŐ RÉSZE

AG

Y

TALA

MU

SZ

HIP

OTA

LAM

USZ

HOMLOKLEBENY HOMLOK HALÁNTÉK

HOMLOKÜREGSZEM

FELSŐ ÁLLKAPOCS

ORR

NYELVSZÁJ

ALSÓ Á

LLKAPOCS

MAN

DULA

GAR

AT GÉG

E

LÉG

CSŐ

PAJZ

SMIR

IGY

HA

NG

SZÁ

LAK

NY

ELŐ

CSŐ

LAPO

CKA

NYA

KCSI

GO

LYA

MEL

LKAS

I TE

RÜLE

T

MÁJ

ÁGYÉK

KERESZT-

CSONT

HÚGYHÓLYAG

PÉNISZ/VAGINA

GÁTSZEMÉREM-

CSONT

VESE

CSÍPŐ COMB TÉRD LÁB-FEJ

LÁGYÉK

HASHÁRTYA HASFAL

MEDENCE

HERE/PETEFÉSZEK

REKESZIZOM

HAS FELSŐ RÉSZE

MÁJ

KÉZ

KAR

MEL

LHÁ

RTY

A

MEL

LKA

S

MEL

LKA

S

ALS

Ó R

ÉSZE

BORD

ÁK

KIS HÖRGŐK

ALSÓTÜDŐ-

LEBENY

KÖZÉPSŐTÜDŐ-

LEBENY

FELSŐ TÜDŐ- LEBENY

MEL

LKA

SFE

LSŐ

RÉS

ZE

VÁLL

NYAK

KÜLSŐ

FÜL

KÖZÉP-

FÜL

BELSŐ

FÜL

MELLBIMBÓCSONTVELŐ

KISAGY

HN

YM

.

ARCÜ

REG

ARCÜ

REG

ÍRIS

ZFO

DO

RA

GY.

M. TM

.

HN

YM

.

HN

YM

.TE

STHNYM

.

FEJ

EPEH.

MEL

LÉK-

VES

E

MPM

.

CSM

.

HERE/MÉH

FÉREGNY.

PATKÓ-

BÉL

SZÍVHÖRGŐK

VAK

BÉL

VBF.

VEGETATÍV IDEGRENDSZER


VB

F.

HARÁN

T VA

STA

GB

ÉL

FELSZÁLLÓ VASTAGBÉL

PEY. PL. VÉKONYBÉL

VÉKONYBÉL

GYOMORZÁR

GY

OM

OR J

SZÍV

NYIROK- É

S

K

ERINGÉSI RENDSZER

NYIROK- ÉS KERIN

GÉSI REN

DSZER

BŐR

BŐR

BŐR

AG

Y

TALA

MU

SZ

HIP

OTA

LAM

USZ

KISAGYCSONTVELŐ MELLBIM

BÓ

BELSŐ FÜLKÖZÉP-FÜLKÜLSŐ FÜL

NYAK VÁLL

MEL

LKA

SFE

LSŐ

RÉS

ZE

ALSÓTÜDŐ-LEBENY

FELSŐ

TÜDŐ-

LEBENY

MEL

LHÁ

RTY

A

MEL

LKA

S

MEL

LKA

SA

LSÓ

RÉS

ZE

KÉZ

KAR LÉP

REKESZIZOM

HAS FELSŐ RÉSZE

PETEFÉSZEK/HERE

MEDENCE

HASHÁRTYA

HASFAL

LÁGYÉK

CSÍPŐ COMB TÉRDLÁB-FEJ

VESE

GÁT

HERE

ÁNUSZ VÉGBÉL

PÉNISZ/VAGINA

HÚGYHÓLYAG

KERESZT-CSONT

ÁGYÉK

MÁJ

MEL

LKAS

I

TERÜ

LET

NYA

KCSI

GO

LYA

LAPO

CKA

NY

ELŐ

CSŐ

HA

NG

SZÁ

LAK

PAJZ

SMIR

IGY

LÉG

CSŐ

GÉG

E

GAR

AT

MAN

DULA

NYELV

SZÁJ

ALSÓ

ÁLL

KAPOCS

ORR

FELSŐ ÁLLKAPOCS

SZEMHOMLOKÜREG

HALÁNTÉK HOMLOK

HOMLOKLEBENY

ARCÜ

REG

ARCÜ

REG

ÍRIS

ZFO

DO

RA

GY.

M.

TM.

HN

YM

.H

NY

M. AO

RTA

NA

PFO

NAT

HN

YM

.FA

RO

K

MEL

LÉK-

VES

E

HERE/MÉH

HN

YM

.TE

ST

SZÍV

SZÍV

KIS HÖRGŐK

HÖRGŐK

CSM

.

MPM

.

HA

RÁ

NT

VAST

AG

BÉL

LESZÁLLÓ VASTAGBÉL

VÉKONYBÉL

PEY. PL.

VÉKONYBÉL

SZIG

MA

BÉL

ÍRISZFOD

OR

GY

OM

OR

GYOMORSZÁJ


V

EGETATÍV IDEG- RENDSZER

B

NYIROK- ÉS KERINGÉSI RENDSZER

NY

IRO

K- É

S K

ERIN

GÉS

I

RENDSZER

BŐR

BŐR

BŐ

R

RÖ

VID

ÍTÉS

EK

FÉR

EGN

Y. F

éreg

nyúl

vány

EPEH

.

E

pehó

lyag

VB

F.

Vé

kony

bélfo

dor

HN

YM

.

H

asny

álm

irigy

RÖ

VID

ÍTÉS

EKPE

Y. P

L.

Pey

er-p

lakk

okM

PM.

Mel

lékp

ajzs

miri

gyA

GY.

M.

A

gyal

api m

irigy

TM.

T

oboz

miri

gyCS

M.

Cse

csem

őmiri

gy

VB

F.

9

A kezdetek

Az 1800-as évek elején egy fiatal fiú, Péczely Ignác odahaza, a Zala me-gyei Egervárott elfogott egy baglyot házuk kertjében. A tizenegy eszten-dős fiú kisebb közelharcot vívott a megrémült madárral, amelynek során megtapasztalta hegyes karma-inak erejét, amint a madár elkesere-detten védekezett. A küzdelem során a fiú véletlenül eltörte a madár egyik lábát. Ahogy a fiú és a madár egymás szemébe meredtek, a fiú észrevette, hogy egy fekete csík kezd formálódni a bagoly egyik szemében. Péczely bekötözte a törött lábat, és lassanként meggyógyította, majd szabadjára engedte a baglyot, az azonban jó né-hány évig nem hagyta el a kertet. Péczely később fehér, görbe vonalakat fedezett fel a bagoly szemében, a korábbi fekete vonal helyén.

Az a fekete vonal egy idő után parányi pöttyé változott, és e körül alakultak ki a fehér vonalak és árnyékok. Amikor Péczely felnőtt, or-vos lett, és sosem felejtette el a bagollyal történt esetet. Pályája során lehetősége nyílt megfigyelni balesetet szenvedett páciensek szemé-nek szivárványhártyáját műtét előtt és után is. A betegek szemében megfigyelt változások megegyeztek sérüléseikkel, műtétjükkel vagy betegségeikkel, így Péczely kezdett meggyőződni arról, hogy létezik valamiféle válaszreakció az írisz különféle mintázatai és a test többi része között. Meggyőződésévé vált, hogy az írisz hűen tükrözi az egyes szervekben végbemenő változásokat. Péczely ezen megfigyelésekre alapozva alkotta meg az első íriszdiagnosztikai térképet.

Péczely Ignác

ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN

10

Ugyanebben az időben Nils Liljequist svéd lelkész összefüggést fede-zett fel a szervezetben felgyülemlő különböző gyógyszermaradványok és az írisz egyedi elszíneződései között. Mivel Liljequist fiatalkorában súlyos beteg volt, orvosai javallatára rendkívül nagy mennyiségű kinint szedett. A kinin hatására eredetileg kék szeme sárgás-zöldesre színeződött.

Az 1800-as évek óta az íriszdiagnosztika hatalmas léptékben fejlő-dött. Számtalan tudós és orvos kutatja azóta is ezt a tudományágat, állandóan felülvizsgálva és javítva az írisz-térképet. Az íriszdiagnosz-tika tehát tudományos megfigyelésen alapszik, mégis olyanfajta tudo-mányág, amelyet nem lehet tudományos tesztekhez kötni, mivel nem nyújt klinikai jellegű információt. Még a csúcstechnológiát alkalmazó nyugati orvoslás sem képes mindenre választ találni. Nehéz dolog ugyanis egy bizonyos tudományos rendszert tesztelni egy másikkal szemben, amikor két különböző típusú adatról van szó.

Péczely-féle írisztérkép (Forrás: Péczely Ignácz: A szivárvány-hártyáról. Buda-pest, 1873.)

11

Az íriszdiagnosztikáról

Az Egyesült Államokban dr. Bernard Jensen volt az íriszdiagnosztika úttörője. Ő fejlesztette ki az egyik legátfogóbb íriszdiagnosztikai térké-pet, amely megmutatja az egyes szervek elhelyezkedésére utaló jeleket is a szivárványhártyán. A mai napig az ő írisztérképe a legpontosabb.

Az íriszdiagnosztikáról

Az íriszdiagnosztika olyan tudományág és gyakorlat, amely felfedi a szervezetben kialakult gyulladásokat, megmutatja, hogy azok pon-tosan hol lelhetők fel a testben, és hogy mely szakaszukban fognak tüneteket produkálni. Az írisz ezenkívül megmutatja a testalkatot, a páciens vele született gyengeségeit, egészségi állapotát, valamint azokat a változásokat, amelyek az illető testében aktuálisan zajlanak életmódjának következtében.

Az íriszdiagnosztika olyan tudományág, amely elemzi a szem szi-várványhártyájának, más néven íriszének finom szerkezetét. Az írisz a szemgolyónak az a része, amely a szem színét adja. Írisz a szivárvány istennője volt a görög mitológiában, és ő volt az istenek hírnöke az Iliászban is. Ha felnagyítjuk, láthatjuk, hogy az írisz tulajdonképpen egy külön kis világ, amelyben rengeteg apró részlet rejlik; olyan terület, amelyen rengeteg jellegzetesség megtalálható.

Az íriszt akár egy bámulatos mennyiségű információt kezelő kom-munikációs rendszernek is tekinthetjük. Az információs kód az írisz számtalan rostjában található. A különféle rostjellegek kombinációja végtelen számú variációt alkot.

A múltban és jelenleg is rengeteg, egészségügyi alapellátásban dolgozó orvos használja az elemzésnek ezt a formáját az egyéb diag-nosztikai eljárások mellett, hogy pontosabban felmérhessék a betegek egészségügyi szükségleteit.


12

A szemet mindig is a lélek tükrének tartották, most pedig már a test tükrének is nevezhetjük. A szemben és a szem környékén lévő jelzé-seket régóta használjuk arra, hogy képet kapjunk az egyén egészségi állapotáról. Mára azonban arra is rájöttek, hogy a szemben található információk többrétűek, mint korábban feltételezték.

Az egyre fejlettebb technikai eszközök lehetővé tették a szem közelebbi, így pontosabb vizsgálatát, amelynek során kiderült, hogy a szem tulajdonképpen nem más, mint a különböző testi funkciók és állapotok miniatűr számítógépes kijelzője, amely valóban meg-érdemli minden gondolkodó ember őszinte és elfogulatlan figyel-mét.

Az íriszdiagnosztika alkalmazásával lehetőségünk nyílik megfigyel-ni a normális és abnormális válaszjeleket. A normális ebben az esetben nem úgy értendő, hogy minden embert összehasonlítva megállapítjuk, mi a normális, hanem inkább az egyén saját erősségeit és gyengeségeit veszi alapul: egy erős testben lévő gyenge szerv különböző jellegze-tességeket hozhat létre, ugyanakkor az illető szempontjából ez mégis gyengeséget jelent.

Az íriszdiagnosztika működése

A szem szivárványhártyája a test legösszetettebb szövete, amelya külvilágra nyílik. Tulajdonképpen az agy kiterjesztése, mivel több százezer idegvégződés, mikroszkopikus méretű véredények, izmok és szövetek találhatók benne.

Az írisz az agy és az idegrendszer révén összeköttetésben áll a test minden szervével és szövetével. Az idegrostok az impulzusokat azáltal kapják, hogy összeköttetésben állnak a látóideggel, a látódombokkal és a gerinccel. Embriológiailag a mezoderm és a neuroektoderm

13

Az íriszdiagnosztika működése

szövetekből képződnek. Az íriszben mind a szimpatikus, mind pediga paraszimpatikus idegrendszer képviselve van.

A természet így látott el minket egy miniatűr képernyővel, amely idegreflexek alapján a test legrejtettebb pontjait is megmutatja. Mos-tanában kezdjük csak felfedezni, hogy a szem kétféleképpen működik: amellett, hogy képeket közvetít számunkra a külvilágból, azt is látha-tóvá teszi a külvilág számára, hogy mi zajlik a testen belül.

Az íriszben található idegrostok úgy reagálnak a test szöveteinek megváltozására, hogy olyan élettani választ hoznak létre, amely meg-egyezik az adott szövet elváltozásaival és a szövet helyével.

Annak tudományos magyarázata, hogy ez a folyamat idegtanilag pontosan hogyan zajlik, még várat magára. Jelenleg is számtalan ku-tatás célja ennek a jelenségnek a pontosabb feltárása.

Ám addig is nyugodtan hagyatkozhatunk több mint 150 esztendő tapasztalatokon alapuló tényeire: amit ez idáig megtudtunk a témáról, az a normális szervezettel rendelkező emberek többségére pontosan és megbízhatóan alkalmazható.

Az írisz tehát megmutatja az egyén gyengeségeit és erősségeit, valamint azt, hogy mi történik a testtel helytelen életviteli szokások hatására. Ezenkívül természetesen megmutatja azt is, hogy mennyire csodálatos tud lenni egy olyan ember szervezete, aki a természet tör-vényeivel összhangban, ennélfogva jól éli az életét.

Az íriszdiagnosztikai térkép

Klinikai környezetben végzett alapos megfigyelések lehetővé tették, hogy megfejtsük az emberi szivárványhártya rejtélyes nyelvét. Ma már olyan térképünk van az íriszről, amelynek segítségével nagyon pontosan végigkövethetjük annak felületét. Így lehetőségünk nyílik


14

arra, hogy megnézzük a szövetek állapotát, ennek eredményeképpen pedig képet kapjunk a vizsgált személy egész szervezetéről.

A dr. Bernard Jensen által kifejlesztett térkép 50 évnyi kutatás és intenzív tanulmányozás gyümölcse. Jensen az íriszdiagnosztika ré-gebbi mestereinek tanítványaként megtartotta és rendszerbe foglalta azokat a szempontokat, amelyek a klinikai gyakorlatban is helytállónak bizonyultak.

Minden egyes szervet azonosítani lehet, a legfontosabbak ezek közül fel vannak vázolva a térképen, hogy könnyebben meg lehessen találni őket. A térkép megmutatja az írisz tagoltságát úgy, ahogyan egy normálisan működő testben látható. Kivételeket persze lehet találni, ez is azt mutatja, hogy előfordulnak egyéni eltérések. Az írisztérkép föld-rajzi térképhez hasonlóan mutatja meg a szervek és szövetek alapvető elhelyezkedését. Az íriszben láthatók olyan jelek és jellegzetességek, amelyek egyelőre megmagyarázhatatlanok és ismeretlenek.

Ha a szöveget levesszük a térkép egy átlátszó diaképéről, ezt és az íriszről készített képet rá tudjuk vetíteni egy hátsó vetítővászonra. Így a kettő egymás fölé kerül. Ez az eljárás lehetővé teszi az egyéni íriszelemzést, amely már meglehetősen pontos.

A térképen vastagon jelölt főbb területek megfigyelésével lehetőség nyílik arra, hogy észrevehessük az egyéni eltéréseket.

E térkép létrejöttét tapasztalati tényeken alapuló, rengeteg időt és költséget igénylő megfigyelések tették lehetővé. A világon minden íriszdiagnoszta ezt használja, és ez tanúsítja megbízhatóságát.

Rendszertérképek

Az alábbi illusztráció bemutatja, hogyan lehet információhoz jutni a szivárványhártya vizsgálata alapján. Azáltal, hogy az írisz mintá-

15

Rendszertérképek M

ELLK

AS

T

ÜD

Ő

N

YAK

ARC TO

ROK

HÁT FELSŐ

RÉSZE HAS FELSŐ RÉSZE HAS ALSÓ RÉSZE MEDENCE

H

ÁT ALSÓ RÉSZE

HÁT

FEL

SŐ R

ÉSZE

TO

ROK

A

RC

NYAK TÜD

Ő M

ELLKAS

HÁT ALSÓ RÉSZE MEDENCE HAS ALSÓ RÉSZE

HAS FELSŐ RÉSZE

HOM

LOK

HALÁ

NTÉ

KSZEM

FELSŐ ÁLLKAPOCS

ORR

NYELV

SZÁJ

ALSÓ ÁLLKAPOCS

MANDULA

GARATGÉGE

PAJZSMIRIGY

HANGSZÁLAK

LÉGCSŐ

NYELŐCSŐ

LAPOCKA

HÁT

HÚGYHÓLYAGVAGINA

GÁT

SZEMÉREM

-

CSON

T

VES

E

COM

BTÉR

DLÁ

B-

FEJ

LÁG

YÉK

HA

SHÁ

RTYA

HA

SFA

L

MED

ENCE

HERE/PETEFÉ

SZEK

REKESZIZOM

HAS FELSŐ RÉSZE

MÁJ

KÉZ

KAR

MELLHÁRTYA

MELLKAS

BORDÁK

KIS

HÖ

RG

ŐK

ALS

Ó

KÖZÉ

PSŐ

FELS

Ő

VÁLL

NYAK

FÜLM

ELLBIMBÓ

AGY. M.

HNYM.

EPEH.

MEL

LÉK-

VES

E

MPM.

HERE/M

ÉH

FÉR

EGN

Y.

PATKÓ-

BÉL

HÖ

RG

ŐK

VAKBÉL

VBF.

VEG

ETA

T ÍV

IDEG

REN

DSZ

ER

VEGETATÍV

IDEG

REN

DSZER

VBF.

HARÁNT VASTAGBÉL

FELS

ZÁLL

Ó V

AST

AG

BÉL

PEY. PL.V

ÉKON

YBÉL

GYO

MO

RZÁ

R

GYOMOR

J

NYIROK- ÉS KERIN

GÉSI REN

DSZER

NYIR

OK- É

S KERIN

GÉSI RENDSZER

BŐR

BŐRBŐR

MELL

BIMBÓ

FÜL

NYAK

VÁLL

ALSÓ

FELSŐ

MELLHÁRTYA

MELLKAS

KÉZ

KAR

LÉP

REKESZIZOM

HAS FELSŐ RÉSZE

PETEFÉSZEK/HERE

MED

ENCE

HA

SHÁ

RTYA

HA

SFAL

LÁG

YÉK

COM

BTÉR

DLÁ

B-

FEJ

VES

EG

ÁT

HER

E

ÁN

USZ

V

ÉGBÉ

L

VAGI

NAHÚGYHÓ

LYAG

LAPOCKA

NYELŐCSŐ

HANGSZÁLAKLÉGCSŐ

PAJZSMIRIGY

GÉGEGARAT

MANDULA

NYELV

SZÁJ

ALSÓ ÁLLKAPOCS

ORR

FELSŐ ÁLLKAPOCSSZEM

HALÁNTÉK HO

MLO

K

AORTA

NAPFONAT

HER

E/M

ÉH

SZÍV KIS H

ÖR

GŐ

K

HÖ

RG

ŐK

MPM.

HARÁNT VASTAGBÉL

LESZÁLLÓ

VASTA

GB

ÉL

PEY.

PL.

VÉKO

NY

BÉL

SZIGMABÉL

GYOMOR

GYOM

OR

SZÁ

J

VEGET

ATÍV

IDEG

REN

DSZ

ER

VEGETATÍV ID

EG- R

END

SZER

VBF.

B

NYI

ROK-

ÉS K

ERINGÉSI R

ENDSZER

NYIROK- ÉS KERINGÉSI RENDSZER

BŐR

BŐR

BŐR

TÜDŐ

ALSÓ SZAKASZ KÖ

ZÉPS

Ő

SZAKASZ

FELS

ŐSZ

AKAS

Z

TM.

ÉLÉN

KSÉ

G, É

LETJ

ELA

Z Ö

T ÉR

ZÉK

TER

ÜLE

TEEG

O, K

ÉNY

SZER

SZER

ZETT

MEN

TÁLI

S

KÉPE

SSÉG

EK, B

ESZÉ

D

MEN

TÁLI

S KÉ

PESS

ÉGEK

ÉRZÉK

SZERV

EK,

MO

ZGÁ

SSZERV

EK

ÖRÖ

KLÖTT M

ENTÁ

LIS

KÉPESSÉGEK

NEM

I IMPU

LZUS

CSON

TVELŐ

ÉLÉNK

SÉG, ÉLETJEL

MEN

TÁLIS KÉPESSÉGEK

SZERZETT MEN

TÁLIS

KÉPESSÉGEK, BESZÉD

EGO

, KÉN

YSZER

AZ Ö

T ÉRZÉK

TERÜ

LETE

ÉRZÉ

KSZ

ERV

EK,

MO

ZGÁ

SSZE

RV

EKÖ

RÖK

LÖTT

MEN

TÁLI

SK

ÉPES

SÉG

EKEG

YEN

SÚLY

KÖZP

ON

TCS

ON

TVEL

Ő

TÜDŐ

BORDÁKKAR

MEL

LÉK-

VES

E

HÁT

ALSÓ

SZAKASZ

KÖZÉPSŐ

SZAKASZFELSŐ

SZAKA

SZ

GYOM

OR

SZÁ

J

KISAGY, SZENZOROS ÉRZÉKELÉS AGY, MOTORIKUS ÉRZÉKELÉS

FIZIOLÓGIAI AGY PSZICHOLÓGIAI AGY A

GY, MOTORIKUS ÉRZÉKELÉS KISAGY, SZENZOROS ÉRZÉKELÉS

PSZICHOLÓGIAI AGY FIZIOLÓGIAI AGY

RÖVIDÍTÉSEKFÉREGNY. FéregnyúlványTM. TobozmirigyEPEH. EpehólyagVBF. Vékonybélfodor

JOBB ÍRISZ

Íriszdiagnosztikai térkép

COPYRIGHT 1981 BY BERNARD JENSEN, D.C. RÖVIDÍTÉSEK

MPM. MellékpajzsmirigyPEY PL. Peyer-plakkokHNYM. HasnyálmirigyAGY. M. Agyalapi mirigy

BAL ÍRISZ

TÜD

Ő

MÁJ

TÜD

ŐKE

RINGÉSI R

ENDSZER

KERING

ÉSI REN

DSZER

Keringési rendszer


16

MÁJ

FELS

ZÁ

LLÓ

VA

STAGBÉL HARÁNT VASTAGBÉL

GYOMOR

VÉKON

YB

ÉL

VAKBÉLEPEH.

HNYM.

NYELŐCSŐ

PAJZSMIRIGYNYELV

SZÁJ

ALSÓ ÁLLKAPOCS

FELSŐ ÁLLKAPOCS

GYOMOR

FELSZÁ

LLÓ

VA

STA

GBÉ

L

HARÁNT VASTAGBÉL LESZÁLLÓ

VASTA

GBÉL

SZIGMABÉL

VÉG

BÉL

ORR

GARATGÉGE

PAJZSMIRIGY

LÉGCSŐ

HÖ

RG

ŐK

KIS

HÖ

RG

ŐK

TÜD

Ő

MELLHÁRTYA

MELLKAS

BORDÁK

REKESZIZOM

HAS FELSŐ RÉSZE

ORR

GÉGEGARATPAJZSMIRIGY

LÉGCSŐ

HÖ

RG

ŐK

KIS H

ÖR

GŐ

K

TÜD

Ő

MELLHÁRTYAMELLKAS

BORDÁK

REKESZIZOM

HAS FELSŐ RÉSZE

CSO

NTV

ELŐCSO

NTVELŐ

ORR

HÖ

RG

ŐK

HARÁNT VASTAGBÉL

FELS

ZÁLL

Ó V

AST

AGBÉL

KIS

HÖ

RG

ŐK

TÜD

Ő

MÁJ

VAKBÉL

VES

E

HÚGYHÓLYAG

BŐR

NYIR

OK- ÉS KERIN

GÉSI RENDSZER NYIROK- ÉS KERINGÉSI RENDSZER

BŐR

BŐR

TÜD

Ő

KIS H

ÖR

GŐ

K

LESZÁLLÓ

VASTA

GBÉL

HARÁNT VASTAGBÉL

SZIGMABÉL

LÉP

VES

E

ÁNU

SZ

VÉG

BÉL

HÚ

GYH

ÓLY

AG

HÖ

RG

ŐK

J B

J B

Emésztőrendszer

Légzőrendszer

Kiválasztórendszer

17

Az írisz jeleinek fiziológiája

zatának egyedi részeit meghatározzuk, meg tudjuk figyelni az adott rendszer reflexállapotát. Különböző rendszereket hasonlítunk össze, hogy felmérhessük egymással való kapcsolatukat. Az íriszdiagnosz-tika ilyen módon nyújt hasznos információt az egészségi állapottal kapcsolatban.


Az alábbi ábra az írisz szöveteinek keresztmetszetét ábrázolja. Meg-mutatja, hogy az írisz jelei hogyan alakulnak ki ezekben a szövetek-ben és a szövetek felszínén. A pupillán sugárban körbefutó rostokat trabeculumoknak nevezik. Ezek alkotják a legfelső rétegek anyagát. Ezek a rostok válaszjelzéseik szerint kiemelkednek vagy visszasüly-lyednek. Ennek eredményeképpen világosabb és sötétebb területek képződnek.

1. AKUT2. SZUBAKUT

3. KRÓNIKUS4. DEGENERATÍV

STRESSZ-KARIKA

ELÜLSŐ HATÁRRÉTEG ÍRISZFODOR - VEGETATÍVIDEGKOSZORÚ

PIGMENTFODOR

VÉREDÉNYEK ÉS IDEGEKHÁTSÓ HÁMSZÖVET

TÁGÍTÓ IZOM

TÁMASZTÓ-SZÖVET ZÁRÓIZOM

PUPILLA-SZEGÉLY

Az írisz keresztmetszete


18

Az íriszdiagnosztika négy fázisba sorolja a reflexszövetek állapotát: akut, szubakut, krónikus és degeneratív. Amikor az adott testszövet ak-tív, gyulladt, esetenként fájdalmas, és a tápanyagokat nagy gyorsasággal használja fel, az írisz úgy jelzi ezeket az állapotokat, hogy a megfelelő reflexterületen erősen kifehéredik. Ez a jel általában huruttal, hályoggal, (fokozott) váladékkiválasztással, szöveti irritációval, duzzanattal és érzékenységgel társul. Ez az aktív, akut szakasz, amikor is a test kidobja magából a felhalmozódott méreganyagokat, és „takarítja a házat”.

Világos területek akkor keletkeznek, amikor a rostok kiemelked-nek az írisz felületéről. Színük látszólag fehér, bár valójában átlátszó, színtelen.

Amikor az idegellátás kimerül, a tápanyagraktárak kiürülnek, és a keringés fáradtság következtében lelassul, az akut módon aktív szövet nagyon alacsony aktivitási állapotba kerül, amit az íriszdiagnosztiká-ban szubakut állapotnak nevezünk. Ekkor azt figyelhetjük meg, hogy a korábban nagyon fehér területek egyre sötétebbé válnak. Ebben az állapotban már csökken a szövetintegritás. Meglehetősen gyakori jelenség, hogy a test bizonyos szerveiben már a születéstől fogva ez a szint van jelen, a szülők génállományából eredő veleszületett gyen-geség következtében.

Szubakut állapotban a szövetek vitalitása a normálisnál alacsonyabb. A rendelkezésre álló tápanyagok nem szívódnak fel kellőképpen, és a szövet nem tudja megtartani azokat.

Az íriszdiagnosztika és a táplálkozás szimbiotikus kapcsolatban áll egymással. Minden rendellenesség összefüggésben áll egy annak megfelelő tápanyag-problémával.

Amikor az íriszdiagnoszta gyenge szövetet lát, egyúttal megfigyel-heti a hozzá tartozó tápanyag egyensúlyhiányát is az adott szövetben. Pontosan itt látszik, mennyire hasznos lehet az íriszdiagnosztika: kimutat egy gyenge szövetet, és felfedi, hol és milyen fajta tápanyag szükséges az egyedi korrekcióhoz.

19


A kezeletlen szubakut állapot a nem megfelelő és stresszt okozó életvitelt folytató egyénben egyre romlik. Ennek következtében az is előfordulhat, hogy a szöveti integritás krónikus állapotba kerül, amely-ben az elégtelen tápanyagbevitel komoly következményekkel jár.

Krónikus állapotban az anyagcsere során keletkezett salakanyag kiválasztása leáll, a sejttevékenység gátolt, az idegi impulzusok elhal-nak, és a helyzet megérik arra, hogy súlyos betegség és rendellenesség alakuljon ki. Ekkor fordul elő, hogy valaki betegségek egész sorát produkálja. Becslések szerint országunkban (Kanada) a betegségek 80 százaléka krónikus.

A krónikus állapotot nagyon nehéz meggyógyítani. Kitartónak, áll-hatatosnak és elkötelezettnek kell lennünk ahhoz, hogy egészségesebb mintákra válthassunk, és életvitelünkön hosszú távon változtassunk. Sokkal könnyebb a jó egészséget fenntartani, mint visszaszerezni azt, ami elveszett.

Amikor egy krónikus állapotot kezeletlenül hagy, és az életerő csökkenését okozó tevékenységeit folytatja, a páciens végül a szövetek minőségének hanyatlásával szembesül: bomlással, degenerációval és szövetelhalással. Ez az íriszen fekete lyukak megjelenésével mutat-kozik meg: ezeken a területeken a rostok egyszerűen nem láthatók többé. Ez az állapot nagyon súlyos, és a folyamatot rendkívül nehéz visszafordítani.

Ahhoz, hogy igazán tisztában legyünk egészségi állapotunkkal, tudnunk kell, hol helyezkednek el gyenge szövetek. Így elkezdhetjük megerősíteni azokat, és fokozatosan kiküszöbölhetjük a szöveti integ-ritást gyengítő tevékenységeket és életviteli szokásokat. Ez az alapelve a megelőzésre összpontosító egészséggondozásnak is.

Tökéletes íriszt még soha nem láttak – minden ember mutat va-lamilyen fokú szerzett vagy genetikailag meghatározott (öröklött) szöveti gyengeséget. Gyakran figyelhetők meg kombinált fázisok ugyanazon a szervterületen belül is. Egy krónikusan beteg szövet egy


20

nagymértékben akut szövettel keveredve összességében funkcionális normalitást mutat.

Íme egy példa arra, hogy mennyire hasznos lehet az íriszdiagnosz-tika az egyén fizikai problémáinak részletekig menő felderítésében. A páros szervek, mint például a tüdő, a vese vagy a pajzsmirigy esetében nemegyszer megfigyelhető az egyik oldal alul- és a másik oldal túlműködése, így ezek a szervek a laboratóriumi tesztek során összességében normális eredményeket mutathatnak. A hozzáértő számára azonban az íriszdiagnosztika olyan információt fog mutatni, amely segíthet eloszlatni a kételyt ezekben az ügyekben azáltal, hogy megmutatja az elszigetelt állapotokat.

Az íriszdiagnosztika NEM nevezi meg a betegségeket, hanem le-olvassa a szöveti állapotot. Ebből az információból lehet hajlamokra, tendenciákra és azokra az irányvonalakra következtetni, amelyek bizonyos állapotok felé vagy éppen azokból kifelé vezetnek. Emellett méreganyagok leülepedését és felhalmozódásuk szintjét is meg tudjuk figyelni.

Ebből a szempontból az íriszdiagnosztika fontos eszközzé válhat az egészség javításában és a szövetek megfiatalításában. Ezenkívül felfedi a páciens alkati felépítését, ami nagyon értékes információt nyújt ah-hoz, hogy meghatározhassuk az egyén gyógyulásra való képességét és lehetséges reakcióját egy bizonyos kezelésre. Ez az orvos vagy gyógyító számára megmutatja az egyén gyógyuló, regeneráló képességét, vagyis azt, hogy az adott kezeléssel milyen gyorsan fog javulni az állapota, illetve milyen mennyiségben képes a szervezet ésszerűen hasznosítani ezeket a kezeléseket.

Az íriszdiagnosztika legnagyobb előnye abban rejlik, hogy előre jelezni tudja a közelgő nehézségeket. Már azelőtt láthatjuk a szöveti változásokat, mielőtt azok ténylegesen bekövetkeznének. Így hát, haa megelőző egészséggondozásban dolgozunk, hathatós eszközt jelent-het számunkra ez a tudományág.

21


Az alábbi illusztráció grafikusan ábrázolja, hogy mit jelent a szövetek reflexállapotának négy fázisa. A gyógyulás bekövetkezésekor ugyanígy megfigyelhető a szöveti reflex ellenkező iránya is.

Alapvető írisztopográfia

Az íriszdiagnosztikában még járatlanok számára is hasznos, ha fel tudják ismerni az írisz főbb jellegzetességeit.

Az íriszdiagnosztika magában foglalja a nagyon finom, bonyolult szöveti felépítés tanulmányozását. Az emberi szem szivárványhártyáján egyenként 90 területet tudunk megkülönböztetni. Ezek a területek mindkét íriszen mások. A jobb szem írisze a test jobb oldalának felel

AKUT

SZUBAKUT

KRÓNIKUS

DEGENERATÍV

A degeneratív állapot irányába haladást az (1) akut, (2) szubakut, (3) krónikus, (4) degeneratív fázis mutatja. A gyógyulás irányába haladás pedig visszafelé irányuló folyamat, amelynek sorána rostok összekötődnek, amint az 5-ös, 6-os, 7-es és 8-as fázisban látható.

A szöveti reflex degeneratív és progresszív fázisai


22

meg, a bal pedig a test bal oldalának. Így a tízcentes ér-ménél is kisebb két íriszen be-lül több mint 180 különböző terület áll rendelkezésünkre az információgyűjtéshez.

A pupillától kifelé haladva körülbelül egyharmad szem-bogárnyi távolságra található az első főbb jegy, az íriszfodor vagy más néven vegetatív idegkoszorú (lásd illusztrá-ció). Ennek alakja gyakran szabálytalan, és határai állan-dóan változnak.

Ez a jegy különíti el az emésztő- és feldolgozószer-veket a test többi részétől. A koszorún belül található a gyomor, valamint a vékony- és vastagbél területe. Maga a koszorú a vegetatív ideg-rendszert jelképezi.

A koszorún kívül található minden más szerv és szövet, az ábrán látható helyeken. Az illusztráción jól látszik, hogy hét zóna létezik, mindegyikük egyedi tartalommal.

A legtöbb embernél a tüdő, a vese, a bél és a máj területei

BŐR, ÉRZÉKELŐ IDEGEK

IZM

OK,

MOTORIKUS IDEGEK, NYIROKRENDSZER, KERIN

GÉSAGY,

TÜDŐ, M

ÁJ, LÉP, VESE, PAJZSMIRIGY STB.PROSZTATA, HÚGYCSŐ, CSONTVÁZ

SZÍV, H

ÖRG

ŐK,

HNYM., MELLÉKVESE, AGY.M

., TM., EPEH.

7 zónára osztott írisz

A vegetatív idegkoszorú fontostájékozódási pontnak számít.

GYOMORBELEK

23


emelkednek ki tájékozódási pontokként. Ezekből kiindulva tudjuk megállapítani, hogy milyen közel helyezkedik el a többi terület, amelyre kíváncsiak vagyunk.

Alkat

Az íriszt vizsgálva először is a következőket figyeljük meg: mutatkoz-nak-e benne világos, illetve sötét részek, hány lyuk látható benne, vagy épp a lyukak hiánya tűnik-e fel először, tapasztalhatók-e elváltozások, milyen színek és textúrák a jellemzők. Ez az átfogó első benyomás ad képet az írisz alkati jellegéről.

Az írisz szöveti különbözőségeit a ruhaszövetek – selyem, pamut, durva szövésű zsákvászon vagy pamutkarton – különböző textúráihoz hasonlíthatjuk.

A rostok egymáshoz való közelsége és egyformasága jelzi az alkati erőt. Egy ilyen tulajdonságokkal bíró ember ritkán betegszik meg, és ha mégis, akkor rendkívül gyorsan felépül, és a megfelelő kezelésre gyorsan reagál. Minél szabálytalanabb és lazább a rostszerkezet, annál nagyobb gyengeséget mutat a szervezet. Az ilyen szervezet számára sokkal nehezebb fenntartani a kitűnő egészségi állapotot, ezért tuda-tosabban kell alkalmazni azokat az erőket és gyakorlatokat, amelyek növelik a vitalitást.

Minél erősebb az alkati felépítés, annál inkább képes a szervezet arra, hogy megtartsa a tápanyagokat, elszállítsa az anyagcsere során keletkezett salakanyagokat és folytassa az életet adó sejttevékenysé-geket.

A gyengébb alkati felépítés nem tudja fenntartani a megfelelő tápanyagszinteket, az anyagcsere-folyamatok lassabbak, és nagyobb a valószínűsége a salakanyagok felhalmozódásának. Mindazonáltal gyenge alkattal is lehet hosszú és egészséges életet élni, ha megfelelően


24

törődünk vele, illetve az erős alkati felépítés is gyorsan kimerülhet és elveszhet, ha nem figyelünk rá kellőképpen.

Gyakran figyelhető meg ugyanazon a szervezeten belül különböző alkati erősségek kombinációja. Az alkati minőséget 10-es skálán mér-jük, amelyen az 5-ös az átlagos és az 1-es a legmagasabb.

Főbb íriszjegyek és jelek

Az íriszen megfigyelt tulajdonságok sok apróbb részletből tevődnek össze. A legnyilvánvalóbbakat felsoroljuk itt, hogy az alapfogalmakkal tisztába jöhessünk, mivel ez a kis könyv csupán bevezető az íriszdia g-nosztikába, nem pedig a módszer mélyreható magyarázata. Aki sze-retne elmélyülni ebben a tudományban, annak érdemes elolvasnia dr. Bernard Jensen könyvét Science and Practice of Iridology (Az írisz-diagnosztika tudománya és gyakorlata) címmel.

Az írisz főbb jegyei és jelei a szemszín és variációi, az elváltozások, lakúnák (hézagok), kripták (zárványok), a pupilla külső gyűrűje,a radiális vonalak, a nyirokfüzér, az irritációk, az arcus senilis

Jó alkati felépítés Gyenge alkati felépítés

25


(a szaruhártyát körbefogó áttetsző, fehér, szürke vagy kék gyűrű), az ideggyűrűk, a koleszterin-, illetve nátriumgyűrű, valamint a különféle pupilla-alakzatok.

AZ ÍRISZ SZÍNE ÉS ANNAK VARIÁCIÓI

Napjainkban csupán két szemszín létezik a világon: a kék és a barna. Ezek a támasztószövet szerkezetében különböznek egymástól. A kék szem kevésbé sűrű, hosszanti elválasztó képletecskéi (trabeculumai) nyitottak és tisztábban látszódnak. A kék szemet ezért könnyebb ta-nulmányozni. A barna szem sűrű, a trabeculumokat nem lehet látni, ezért a barna szemet nehezebb elemezni.

Kék szivárványhártya

Pszóra

Barna szivárványhártya

Pszóra (részlet)

dr. bernard jensen: Íriszdiagnosztika egyszerűen

Documents