A felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolataaz MSZT X. Országos Fóruma

Budapest, 2005. május 31.

Dr. Bazsa Györgyegyetemi tanár,

a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke

21. századi műveltségkép – felsőoktatási tükörben Bazsa György: Educatio, 13. 267. 2004.

A közös társadalmi és a sokféle szakmai műveltség

Műveltség: „Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi termékek összessége” egyre növekvő, óriási halmaz. Az antik műveltség – mondhatjuk – még egységet képezett (bár már Platón is jobbára filozófus, Püthago-rász egyszerre filozófus és matematikus, Arkhimédesz, Arisztotelész pedig inkább fizikus volt).

Ennek a görög-római kultúrának a talaján fejlődött ki az európai műveltség, amire az egész emberiség újkori fejlődése alapult.

Ezen belül két-három évszázaddal ezelőttig még volt értelme polihisztorokról beszélni, akik valamelyes részletességgel, de főbb vonalaiban még szinte teljesen át tudták fogni az addigi közös társadalmi műveltség legfontosabb elemeit – a filozófiától a matematikán át az irodalomig vagy csillagászati ismeretekig.

Ennek jó tükre az egyetemek (Bologna, Párizs, Göttinga stb.) addigi/akkori universitas jellege: egyazon intéz-ményben és annak minden hallgatója tanulta – kezdetben – a grammatikát, logikát és retorikát, majd később már a teológiát, az orvostudományokat és a jogot.”

Az ilyen klasszikus egyetemek mellett (vagy kebelében) azonban megjelentek a sokféle szakmai műveltséget, speciális szakismereteket oktató intézmények, mint a közös társadalmi műveltség egy-egy részének legma-gasabb szintű, szervezett tükröződésének intézményei. Hogy hazai, de Európában is úttörőnek számító példá-kat említsünk: • 1763-ban Selmecen bányászati akadémia, • 1780-ban Szarvason gazdasági és ipari tanintézet,• 1797-ben Keszthelyen a Georgikon, • 1782-ben a pesti tudományegyetemen a műegyetem

elődje, az Institutum Geometricum.”

A közös társadalmi műveltség:• szerzetesrendek, íródeákok, felekezeti iskolák

(kódexek, könyvnyomtatás);

• 1767: Ratio Educationis – az első államioktatáspolitikai „kódex”;

• 1868: Eötvös-féle népiskolai törvény, a 6 osztályoselemi iskola – társadalompolitikai mérföldkő;

• XX. század közepe: a kötelező – alapműveltségetnyújtó – 8 osztályos általános iskola;

• a tankötelezettség 16, ill. 18 évre emelése;

• most: a középfokú oktatás közel általánossá tétele;

• az utóbbi másfél évtized: a felsőoktatás hazaiexpanziója – követve a fejlett világot;

A sokféle szakmai műveltség:

• apáról → fiúra, majd mesterről → inasra,segédre, mesterlegényre szállt, céheken belül

• XIX.század: ipari tanoncok (tanonciskolák)

• XX. század (főleg második fele):

– ipari tanulók (iskolák, tanműhelyek, MTH)

– szakmunkástanulók (szakmunkásképző iskolák)

– technikusképzés (technikumok)

– alap- és középf. szakképzés (szak/középiskolák)

– tanfolyamok (állami és magánszervezés)

• XX. sz. vége: (akkreditált iskolarendszerű) felsőfokú szakképzés

• EGYETEMEK, FŐISKOLÁK

A szakmai képzettség ISCED szintjei: 3A: szakközépiskolai általános és szakmai elő-

képzettség (9–12. osztály, tanulói jogviszony) – érettségi vizsga és érettségi bizonyítvány

középfokú szakképzés (középfokú végzettséget ad)

4C: szakmai képzés (13.osztálytól, tanulói jogviszony) – szakmai vizsga és (OKJ/érettségi) bizonyítvány

felsőfokú szakképzés (új, ff. végzettséget nem ad) 5B: FSZ: – jv?, szakmai vizsga és OKJ bizonyítvány

felsőfokú képzések (ff. végzettség és szakképzettség)

5A: szakmai főiskolai, egyetemi alapképzés (közvetlenülnem vezet kutatói végzettséghez)– hallgatói jogviszony, záróvizsga és oklevél

6: szakmai egyetemi képzés (közvetlenül kutatói vég-zettséghez vezet) – hallg. jv., záróvizsga és oklevél

Az ISCED szintek tartama (szubjektív):

középfokú szakképzés 4C: tanult szakismereteire, készségeire, a tevékenység (lényegének) értésére alapozó, kijelölt feladatát irányítás mellett, gondol- kozva végrehajtó – szakmunkás, technikus, ügyvivő, ügyintéző, szakértő, szolgáltató stb.

felsőfokú szakképzés 5B: ???

felsőfokú képzés:

5A készségeit, képességeit, tanult szakmai ismereteit átgondoltan felhasználó, munkaköri feladatait össze- függéseiben értő, azokat önállóan ellátó szakember

6 készségeire, képességeire, tudományos ismereteire alapozva – feladatait alkotóan ellátó, új eredménye- ket, módszereket, eljárásokat is kereső szakember

5B: Felsőfokú szakképzés

Középfokú általános oktatás

4C: Középfokú szakképzés

Alapfokú szakképzés

5A: Felsőfokú oktatás – alapszint

6: Felsőfokú oktatás – mesterszint

6: Posztgraduális képzés (PhD)

Munka világa

Gábor András (OM)

Az egyik kulcskérdés:

az általánosan művelő oktatás és a szakképzés oktatási-, illetve iskolarendszerének kapcsolata:

– Mennyire és miben indokolt az elkülönülés és

– Hogyan hozható létre a szükséges átfedés? (pl. jó volt a „világbanki modell” – kár érte!

A másik kulcskérdés:

milyen a közép- és a felsőoktatás kapcsolata?

– Milyen hidak, átmenetek alakíthatók ki?

– Van-e és miből épül fel egy rugalmas oktatási, egyéni képzési utakat is megengedő rendszer? pl. moduláris rendszer (lassan haladunk!)

– Kell-e ehhez új intézménytípus?

Az általános műveltség és a szakmai ismeretek oktatása

Közismereti tárgyak oktatása

Szakmai ismeretek oktatása

Általános iskola

4-6-8 osztályban: ~99% együttesen: ~ 1%

Szakképző iskola

3 osztályban: ~ 25% 3 osztályban: ~ 75%

Közép-iskola

gimnázium: ~ 99%

szakközépiskola: ~75%

gimnázium: ~ 1%

szakközépiskola: ~25%

Felsőfokú szakképzés

??? sok %

Felsőfokú képzés

F, E: alap- és mester-képzés ~ 5-10%

F, E: alap- és mester-képzés: ~ 90-95%

A felsőfokú szakképzés elemzése

2003. október *** SZÁMALK + Leonardo:„Új dimenziók a felsőfokú szakképzésben”

2004. október *** MSZT + Fővárosi Kgy. OB:„Érettségi utáni szakképzés, felsőfokú

szakképzés”

„Hálátlan a szakképzés jelenlegi helyzete– Súlyos szakemberhiány – Mindenki a felsőoktatásba készül – A szakképzést igényli a gazdaság – A szakképzés helye” (?)

Hol is van a baj? Mit lát a közvélemény?

• az FSZ kettőssége: több mint középfok, kevesebb mint felsőfok. Akkor micsoda?

• 2 év FSZ: nem ad felsőfokot, 3 év főiskola ad?!

• 2 év FSZ 1 évet (30-60 kredit) ér a felsőoktatásban?

• nincs saját intézménytípusa: főiskola is, középiskolai is csinálja: (USA: 1200 community college !);

• divatszakmák elviszik az érdeklődőket: 23/83 ezer gazdasági, 15/53 ezer bölcsész jelentkező szemben az 5/14 ezer FSZ jelentkezővel/lappal (2005);

• a kevesekből sokak nem munkába, hanem a felső- oktatásba akarnak menni;

• még mindig erőtlen, rossz hatásfokú FSZ-PR: a munkaerőpiac, középiskola, média nem erre orientál.

Háttérben (amit a közvélemény nem lát):

• a felsőoktatási, ill. a közoktatás- és szakképzéspolitika közötti harmonizáció hiánya – legalábbis eddig;

• anyagi- és presztizsviták tárcák és intézmények között;

• lassú akkreditáció (egyszerűsödik, ill. felgyorsul);

• a felsőoktatás és a munkaerőpiac között még mindig meglévő elég nagy távolság;

• 2003: 12 milliárdos szakiskolai fejlesztési program hatása?

A szakképzés felső szintje – a bővülő általános műveltség, a gazdaság igénye és az oktatáspolitika

hatására – „felkúszik” a felsőoktatás területére.

2005. május – MSZT X. fóruma „Felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolata”

Jutunk-e előbbre 2005-ben és utána?

Igen – juthatunk!

2005. május – új felsőoktatási törvény

2005. május – „100 lépés” kormányprogram:a szakképzés megújítása

A „híd”: az új felsőoktatási törvény (2005) „32. § (4) A (felsőoktatási intézménynek a felsőfokú szakképzést részletező) szakképzési program(ja) tar-talmazza a megegyező tartalmú szakképzésben el-sajátított ismeretek beszámításának lehetőségét, to-vábbá a felsőfokú szakképzésben szerzett kreditek-nek az azonos képzési területhez tartozó alapkép-zésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek szá-ma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzé-si idő négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt álla-pít meg. A szakközépiskolában folyó felsőfokú szak-képzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközép-iskola felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést.”

A „törvényi híd” három tartalmi pillért köt össze:

• a (megegyező tartalmú) középfokú szakképzést,

• a (szakmacsoportbeli) felsőfokú szakképzést és

• az (azonos képzési terület) felsőfokú alapképzését.

Ezzel a folyamatos, egymásra épülő teljesítmény (kredit) beszámítást a törvény garantálja, az átvételt nem szabályozza. (Lehetünk/legyünk rugalmasak?)

Továbbá: a képzés tartalma, követelményei a képzési helytől függetlenül azonosak.

felsőfokú szakképzés 5B: egyszerre tudomány- és a gya- korlatorientált szakismereteire alapozva, készségeit és képességeit tudatosan alkalmazva, munkaköre lényegé- nek értése alapján kijelölt feladatait részben önállóan és gondolkozva végrehajtó szakember. (Szubjektív!)

A törvény tisztább szervezeti helyzetet is teremt:

• az FSZ-t az illetékes szakminiszter felügyeli,

• a munkaerőpiac, a munkáltatók (kamarák, érdek-védelmi szervezetek) szerephez jutnak,

• a Szenátus dönt (gyorsan, külön MAB eljárás nélkül),

• az FSZ képzést felsőoktatási intézmény (FOI) indítja,

• a FOI szakközépiskolával vagy gazdálkodó szerve-zettel megállapodhat a közös képzésről,

• az érettségi vizsga FSZ felvételre jogosít a FOI-be,

A törvény (szerintem) bizonytalan két kérdésben:

• „A szakközépiskolában folyó felsőfokú szakképzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközépiskola felső- oktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést.” Tehát: FOI nélkül is folyhat FSZ szakközépiskolában. Mikor? Hogyan?

• A képzés résztvevője hallgatói jogállást élvez. De: 147. § 7. pont: „felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközép- iskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az OKJ-ben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.” A törvényben sehol máshol nincs szó FSZ-tanulói jogviszonyról?! Pl. finanszírozása?

• az államilag támogatott képzésnek az alapképzésselazonos törvényi normatívája van,

• a FOI ennek maximum 20%-át tarthatja vissza,• eredményes szakmai vizsga alapján kiállított szak-

képesítést igazoló bizonyítvány munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít és

OKJ képesítést ad*.• Bologna-konform: a *munkaerőpiacra kilépést,

a felsőoktatásba belépést biztosít – de ennek jótartalmát minden esetben ki kell „izzadni”.

100 lépés – benne a szakképzés átalakítása

Köszönöm figyelmüket!