[DÉVAI BÍRÓ Mátyás]ORTOGRAPHIA UNGARICA

Krakkó, 1549.

Az eredeti lelőhelye: Országos Széchényi Könyvtár - Budapest (H)Jelzete: RMK I. 20.

[DÉVAI BÍRÓ Mátyás:] Orthographia Vngarica, azaz igaz iraz modiarol valo tudoman(y)mag(y)ar n(y)eluenn irattatott. Mostan pedig vionnan meg igazytatott, es ki niomtatott.(Craccouiae) 1549 (apud viduam Hieronymi Vietoris).

A4 -C4 D3 = [15] fol. - 8° - Orn.RMK I 20 - E XV. 164 - RMNy 77

Magyar ábécéskönyv.A címlevél után az előszó: Az olvasónak isteni kedvet kér B. A. Ezt követi az ábécé és a magyarhangok írásának szabályai, a Tízparancsolat, néhány imádság és szentírási idézet. A nyomtatványvégén az arab és római számjegyek táblázata található. A kolofon felett C. D. M. monogram áll.Hasonmás kiadás: MKsz 1908: melléklet a 119. laphoz; Fontes ad his toriam linguarum - populorumqueUraliensium, 4, sajtó alá rendezte Molnár József, Budapest, 1977.Szövegkiadások: Kazinczy Ferenc, Magyar régiségek és ritkaságok, II, Pest, 1808,129-196; ToldyFerenc, Corpus grammaticorum linguae Hungaricae veterum, Pest, 1866, ix-x, 97-114.A mű a szerző nevét nem tünteti fel. Kazinczy Ferenc még „krakkói ortografus”-nak említette ésaz imádságok alapján katolikusnak vélte (i. m., 133-135,171-180). Id. Révész Imre az utolsó laponlevő C. D. M. monogramot „Csinálta Dévay Mátyás” szavakkal próbálta feloldani. A tíz parancso-latnak... magyarázatában (23) alkalmazott azonos helyesírási szabályok alapján bizonyította, hogy aszerző Dévai Bíró Mátyás (Magyarország 1862: aug. 10-17:184,186,188 és 189. sz.; Dévay BíróMátyás első magyar reformátor életrajza és irodalmi művei, Pest, 1863,99-103). Megállapítását a szak-irodalom elfogadta (MKsz 1908: 120-121, Melich János).Szombathy János az előszó címében olvasható B. A. monogram mögött Batizi András nevétkereste (Kazinczy Ferenc összes művei, III, Budapest, 1892, 361). A szakirodalom id. Révész Imrenyomán (Dévay Bíró Mátyás... művei, 109-110) e betűk mögött Abádi Benedeket, a Sylvester-féle ÚjTestamentum (Sárvár 1541, RMNy 49) nyomtatásának befejezőjét látja. Ő lehetett az OrthographiaUngarica e kiadásának sajtó alá rendezője, „megigazítója” és talán megrövidítője is (vö. 10).Id. Révész Imre szerint Dévai az imádságokat Luther kis katekizmusából vette át és rövidítette(i. m., 111). Sólyom Jenő korábban Révész nyomán úgy vélte, hogy az Orthographia Ungaricábanmutatkozik meg először a magyar irodalomban Luther kis kátéjának hatása (Luther és Magyarország,Budapest, 1933, 116); utóbb azonban e szövegeket a Luther előtti hagyományos imádságanyagbólszármaztatta (ItK 1967:46-50).Lásd még: Sági István, A magyar szótárak és nyelvtanok könyvészete, Budapest, 1922, 78; Horváth, Ref.,164-166,496 - 497; Balázs János, Sylvester János és kora, Budapest, 1958, 165-174, 396-397; StudiaHistorica 1963: 302-303, Balázs János - Szabó Dénes, A magyar nyelvemlékek, Budapest,1959, 67; MIrodT 1323, Varjas Béla.Karol Estreicher e művet „Magyar abécze” címmel is felvette bibliográfiájába (XXII. 37).Budapest Nat ©

Editio facsimile„A krakkói nyomdászat szerepe a magyar művelődésben, (Balassi kiadó 2000.)”

[DÉVAI BÍRÓ Mátyás:] Orthographia Vngarica, azaz igaz iraz modiarol valo tudoman(y)mag(y)ar n(y)eluenn irattatott. Mostan pedig vionnan meg igazytatott, es ki niomtatott.(Craccouiae) 1549 (apud viduam Hieronymi Vietoris).

A4 -C4 D3 = [15] fol. - 8° - Orn.RMK I 20 - E XV. 164 - RMNy 77

Ungarische Fibel.Titel [übers, a. d. Ung.]: Orthographia Ungarica, das heißt die Wissenschaft von der wahren Schreibweise inungarischer Sprache. Jetzt aber neu verbessert und gedruckt. Nach dem Titelblatt folgt das Vorwort: Azolvasónak isteni kedvet kér B. A. (Für den Leser bittet A. B. um göttliche Freude). Dem folgen dasAlphabet und die Regeln für die Schreibung der ungarischen Laute, die Zehn Gebote, einigeGebete und biblische Zitate. Am Ende des Drucks ist die Tabelle der arabischen und römischenNumeralien zu finden. Über dem Kolophon steht das Monogramm C. D. M.Faksimileausgabe: MKsz 1908: Beilage zu Blatt 119; Weiterhin: Fontes ad historiam linguarumpopulorumque Uraliensium, 4, hrsg. von József Molnár, Budapest, 1977.Textausgaben: Ferenc Kazinczy, Magyar régiségek és ritkaságok (Ungarische antiquarische Ausgabenund Raritäten, II, Pest, 1808, 129-196; Ferenc Toldy, Corpus grammaticorum linguae Hungaricaeveterum, Pest, 1866, ix-x, 97-114.Im Werk ist der Name des Verfassers nicht angegeben. Ferenc Kazinczy erwähnte ihn noch alseinen „Krakauer Orthographen” und hielt ihn aufgrund der Gebete für einen Katholiken (ebd.,133-135,171-180). Imre Révész d. Ä. versuchte das Monogramm C. M. D. auf der letzten Seitemit den Worten „Csinálta Dévay Mátyás” (Gemacht von Mátyás Dévay) zu entschlüsseln. Aufder Grundlage der gleichen orthographischen Regeln wie in dem Werk A tiz parancsolatnak ...magyarázata (Die Auslegung der Zehn Gebote...) (23) belegte er, dass der Verfasser Mátyás DévayBíró sein musste (Magyarország [Ungarn] 1862: Aug. 10-17: Nr. 184,186,188 und 189; Dévay BíróMátyás első magyar reformátor életrajza es irodalmi művei (Die Biographie und das literarische Werk vonMátyás Dévay Bíró, dem ersten ungarischen Reformator), Pest, 1863, 99-103). Seine Feststellungwurde von der Fachliteratur allgemein angenommen (MKsz 1908:120-121, János Melich).János Szombathy vermutete hinter dem Monogramm B. A, das im Titel des Vorwortes zu lesenist, den Namen von András Batizi (Kazinczy Ferenc összes művei [Ferenc Kazinczys gesammelteWerke], III, Budapest, 1892,361), die Fachliteratur hingegen nach Imre Révész d. Ä. (Dévay BíróMátyás ... művei [Mátyás Biró Dévay ... Werke], 109-110) Benedek Abádi, jene Person, die denDruck des Új Testamentum (Neues Testament) (Sárvár 1541, RMNy 49) von Sylvester beendethatte. Er war womöglich der Herausgeber der Orthographia Ungarica, ebenso wie der „Verbesserer”und vielleicht auch der Kürzer (vgL 10).Nach der Ansicht von Imre Révész d. Ä. hatte Dévai die Gebete aus Luthers kleinemKatechismus übernommen und gekürzt (ebd., 111). Jenő Sólyom war früher mit Révész derMeinung, dass sich in der Orthographia Ungarica zum ersten Mal die Wirkung des kleinenKatechismus von Luther auf die ungarische Literatur zeige (Luther és Magyarország [Luther undUngarn], Budapest, 1933,116); später jedoch sah er den Urprung dieser Texte in traditionellenGebeten aus der Zeit vor Luther (MC 1967: 46-50).Siehe auch: István Sági, A magyar szótárak és nyelvtanok könyvészete (Die Bibliographie derungarischen Wörterbücher und Grammatiken), Budapest, 1922, 78; Horváth, Ref., 164-166,496-497; János Balázs, Sylvester János is kora (János Sylvester und seine Zeit), Budapest, 1958, 165-174,396-397; Studia Historica 1963: 302-303, János Balázs-Dénes Szabó, A magyar nyelvemlékek (Dieungarischen Sprachdenkmäler), Budapest, 1959,67; MIrodT 1323, Béla Varjas.Karol Estreicher hat dieses Werk unter dem Titel „Magyar abécze” (Ungarisches Alphabet) inseine Bibliographie (XXII. 37) aufgenommen.

Budapest Nat ©Editio facsimile„Die rolle des krakauer druckwesens in der ungarischen kultur (Balassi kiadó 2000.)”

[DÉVAI BÍRÓ Mátyás:] Orthographia Vngarica, azaz igaz iraz modiarol valo tudoman(y)mag(y)ar n(y)eluenn irattatott. Mostan pedig vionnan meg igazytatott, es ki niomtatott.(Craccouiae) 1549 (apud viduam Hieronymi Vietoris).

A4 -C4 D3 = [15] fol. - 8° - Orn.RMK I 20 - E XV. 164 - RMNy 77

Węgierski elementarz.Tłumaczenie tytułu: Orthographia Ungarica, czyli nauka o sposobie prawdziwego pisania, skreślona w językuwęgierskim. Teraz na nowo popraw iona i wydrukowana. Po karcie tytułowej znajduje się wstęp: Azolvasónak isteni kedvet kér B. A. (O przychylność Boską dla czytelnika prosi B. A.) Po nim następujealfabet i reguły zapisywania węgierskich dźwięków, Dekalog, kilka modlitw i cytat z pisma świętego. Na końcu druku znajduje się tabela cyfr arabskich i rzymskich. Nad kolofonem widniejemonogram C. D. M.Wydanie faksymile: MKsz 1908: dodatek do strony 119; dalej: Fontes ad historiam linguarumpopulorumque Uraliensium, 4, do druku podał József Molnár, Budapest, 1977.Wydania tekstu: Ferenc Kazinczy, Magyar régiségek és ritkaságok, II, Pest, 1808, 129-196; FerencToldy, Corpus grammaticorum linguae Hungaricae veterum, Pest, 1866, ix-x, 97-114.Dzieło nie zawiera nazwiska autora. Ferenc Kazinczy wspominał o nim jeszcze jako o„krakowskim ortografie” i na podstawie modlitw uważał go za katolika (i. m., 133-135,171-180).Imre Révész st. próbował rozwinąć znajdujący się na ostatniej stronie monogram C. D. M. w„Csinálta Dévay Mátyás” (Wykonał Mátyás Dévai). Na podstawie identycznych reguł orto-graficznych zastosowanych w A tiz parancsolatnak... magyarázata (23) dowodził, że autorem jestMátyás Dévai Bíró (Magyar ország 1862: aug. 10-17: 184, 186, 188 i 189 nr.; Dévay Bíró Mátyás elsőmagyar reformátor életrajza és irodalmi művei, Pest, 1863,99-103). Jego ustalenia literatura przedmiotuprzyjęła (MKsz 1908:120-121, János Melich).János Szombathy za monogramem B. A. umieszczonym w tytule wstępu domyślał się nazwiskaAndrása Batiziego (Kazinczy Ferenc összes művei, III, Budapest, 1892, 361). Literatura przedmiotu wś lad za Imre RÉVÉSZem st. (Dévai Biró Mátyás... művei, 109,110 dopatruje się w nim BenedekaAbádiego, człowieka który dokończył druk Új Testamentum (Nowego Testamentu) Sylvestra(Sárvár 1541, RMNy 49). To on mógł przygotować do druku to wydanie Orthographia Ungarica, onmógł je „poprawić” i być może również skrócić (por. 10).Zdaniem Imre RÉVÉSZa st. modlitwy Dévai przejął z małego katechizmu Luthra i skrócił je (i.m., 111). Jenő Sólyom, w ślad za RÉVÉSZem sądził wcześniej, że w Orthographia Ungaricawidoczny jest po raz pierwszy w literaturze węgierskiej wpływ małego katechizmu Luthra (Lutherés Magyarország, Budapest, 1933,116); później jednak wywodził te teksty z tradycyjnych modlitw, zokresu przed Luthrem (ItK 1967: 46-50).Zobacz ponadto: István Sági, A magyar szótárak és nyelvtanok könyvészete, Budapest, 1922, 78;Horváth, Ref., 164-166, 496-497; János Balázs, Sylvester János és kora, Budapest, 1958,165-174, 396-397; Studia Historica 1963: 302-303, János Balázs-Dénes Szabó, A magyar nyelvemlékek, Budapest,1959,67; MIrodT 1323, Béla Varjas.Karol Estreicher dzieło to pod tytułem „Magyar abécze” (Węgierskie abece) również uwzględniłw swojej bibliografii (XXII. 37)

Budapest Nat ©Editio facsimile„Rola krakowskich drukarzy w kulturze węgierskiej (Balassi kiadó 2000.)”

A digitalizálást és a digitális dokumentum készítését azOrszágos Széchényi Könyvtár (H)

Magyar Elektronikus Könyvtár osztálya (Török Máté) végezte.

A digitális dokumentum készítésének időpontja: 2005. március-április

Digital version:National Széchényi Library - Hungary

Hungarian Elektronic LibraryMáté Török

04. 2005

© COPYRIGHT STATEMENT

A digitális másolat tulajdonosa az Országos Széchényi Könyvtár, amely az azzal kapcsolatosvalamennyi jogát fenntartja. A képek letöltése csak házi használatra engedélyezett.

A fenti engedélyen túlmenően a képek egészének, részleteinek jogosulatlan másolása, módosítása,bemutatása, bérbeadása, cseréje, kölcsönzése, nyilvános felhasználása, terjesztése, vagy sugárzása

tilos és a megfelelő jogi következményeket vonja maga után.

A képek legális felhasználásának engedélyezése céljából forduljon az Országos SzéchényiKönyvtár Magyar Elektronikus Könyvtár osztályához,

1827 Budapest, Budavári Palota F épület(www.mek.oszk.hu)

-----------------------------------------------------------------