dél-dunántúli gazdaság xvii. évfolyam 10. szám
DESCRIPTION
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara immár 17. éve ad ki saját lapot a baranyai üzleti élet szereplőinek informálására. A Dél-Dunántúli Gazdaság havi, igényes megjelenésű, színes magazinként kerül kiadásra.TRANSCRIPT
A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 10. szám, 2015. december 11.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !
Aktív pihenés melléklet
w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a
Start!Konjunktúra felmérésBaranyában
HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2
Boldog, békés karácsonyt és eredményekben gazdag új esztendôt kívánunk minden kedves partnerünknek!
Dr. Varsányi Ágnes és az Egészségcentrum Szûrôközpont dolgozói
Pécs, Király u. 81.Tel.: 72/213-462, 30/743-8700
www.szurokozpontpecs.hu
Kellemes
karácsonyi ünnepeket
és boldog új évet
kívánunk!
Pécs,Irgalmasok u. 22.Tel./fax: 72/214-767
Pécs, Zólyom u. 2.(vásárcsarnoknál)
Tel./fax: 72/510-785,510-786
Karácsonyi kedvezményekkel várjuk
kedves vásárlóinkat.
Karácsonyra vásárlási utalvány kapható!
A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3
TA R TA L O MCímlapsztori 4–8
Egy helyben toporog Baranya gazdasága
Szakképzés 9
November a pályaválasztás hónapja
Kamarai hírek 10
Szakképzés 11
Hamarosan indul a szakmai verseny
Gyakorlati képzôhelyek felügyelete
Mesterek 12–13
A mester példakép a munkában...
A hónap üzletembere: 14
Budavári Attila
Baranyai gazdaság 15
Marketing klub, Humán klub
Tudás–Park 16–18
Az innováció kitörési pont lehet
Mi újság? 19
Kresz Erika
Mesterségünk címere: Balogh Péter 20
Amint lehet, a fia is mestervizsgát tesz
Tanulószerzôdés 21
Manifaktor Kft. – Papp Judit
Sport és gazdaság 22
Rétházi Csilla
Gépipari klaszter ZIEHL-ABEGG 23
Autóteszt 24–25
Dallos László – Audi A4 Sport
Aktív pihenés melléklet 26Gasztronómia 27
Disznóesszencia
Enterprise Europe Network 28–29
NAV 30–32
A tagi külcsön nyújtásának és
elengedésének számviteli és adózási
szabályai
Vállalkozói sarok 33
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746
Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.
Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152
E-mail: [email protected] szerkesztôbizottság tagjai:
Hendinger Anita, Janovics László, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563
Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs
Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu
www.pecsikamara.hu
Autóteszt: Dallos László
– Audi A4 Sport 2.0 TDI S tronic
9. oldal
A hónap üzletembere:Budavári Attila,a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft.tulajdonos-ügyvezetôje
14. oldal
24–25. oldal
November a pályaválasztás hónapja
A mester példakép a munkában, s az élet minden területén
12–13. oldal
Az innovációkitörési pont
lehet
16–18. oldal
Jenei Zoltán,a Pécsi
Tudományegyetemkancellárja
CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4
Az összesített Baranya megyei mutató
+10 pont feletti tavaszi és ôszi értéke el-
lenére sem beszélhetünk arról, hogy a
válság állapotából sikerült talpra állni.
Ezt jól szemlélteti a vállalkozások üzle-
ti helyzete alapján készített ábra is. A
vállalkozások tényleges helyzete mind-
két idei felméréskor megközelítette a
pozitív tartományt, a várható üzleti
helyzet mutatója azonban újra romlott.
Ezzel a recessziónál egy fokkal jobb
„romló üzleti klíma” közelébe kerül-
tünk, és távolodtunk a „javuló üzleti
klíma” és a „fellendülés” tartományától.
Javuló üzleti klíma az elmúlt tíz évben
kétszer – 2006 és 2010 tavaszán –, fel-
lendülés pedig egyszer – 2007 tavaszán
– jellemezte a megye gazdaságát.
(1. ábra)A vállalkozások jelenlegi és várható
üzleti helyzetének 2015. évi adatai
(-1,79 és -3,11, illetve -2,13 és -9,48) lé-
nyegesen jobbak a 2011. október és
2013. április közötti idôszak adatainál.
Ez akár optimizmusra is okot adhatna.
Ha azonban összehasonlítjuk Baranya
megye és néhány hasonló helyzetben lé-
vô megye negatív eredményei által le-
rontott adatokat az országos átlaggal,
optimizmusra semmi okunk. A tavaszi
+31,85 és 25,88 pontos, illetve az ôszi
+34,15 és +27,70 pontos országos érték
jól mutatja, hogy mekkora a szakadék a
legjobb helyzetben lévô megyék és Ba-
ranya megye között, de még az átlagos
helyzetû megyék és Baranya között is.
A felzárkózáshoz pedig kevés esély
adódik. Errôl gyôzôdhetünk meg az
összesített megyei konjunktúramutató
összetevôinek értékelése, valamint a
vállalkozások egyes szegmenseinek
helyzetével foglalkozó elemzés eredmé-
nyei alapján.
(2. ábra)A megyei konjunktúramutató össze-
tevôi közül az elmúlt tíz évben az összes
megrendelések várható alakulásának
adata volt a legmagasabb, értéke min-
den felméréskor – még a 2009-es és a
2012-es recesszió idôszakában is – po-
zitív volt. Az idei 64,32 és 57,84 pontos
értékek a legmagasabbak közé tartoz-
nak. De meg kell jegyezni, hogy ennek
ellenére az országos átlagtól tavasszal
12, ôsszel, 20 ponttal maradtunk el. Fej-
lôdésre még van lehetôség.
Sokkal rosszabb a helyzet a fô muta-
tót befolyásoló többi összetevô eseté-
ben. Ezek értékei – néhány kivételtôl el-
tekintve – általában negatívak voltak.
Az üzleti helyzet várható alakulásának
értéke a 2008–2009-es válság elôtti
évek tavaszi felmérései során, valamint
a 2010. áprilisi vizsgálatkor volt pozitív.
Idén tavasszal csak megközelítette a po-
zitív tartományt (-3,11 pont), ôsszel vi-
szont már újra romlottak a várakozások
(-9,48 pont). Az üzleti helyzethez ha-
sonlóan alakult a gépberuházások vár-
ható változásának mutatója is, azzal az
eltéréssel, hogy a 2008. októberi felmé-
réskor még egyszer pozitív értékû lett.
Utána viszont folyamatosan a negatív
tartományban került, ami a jövôbeli ver-
senyképesség romlását is jelentette. Az
idei tavasz hozott átmeneti változást, az
áprilisi +3,05 pontos értéket azonban
októberben újra negatív, -3,98 pontos
adat követte. Ezekkel a mutatókkal le-
szakadásunk az országos átlagtól 32
pontról 46 pontra változott.
(3. ábra)Még rosszabbak az építési beruházá-
sokkal kapcsolatos várakozások. A ta-
vasszal mért -24,61 pontos adat ugyan
az elmúlt tíz év legjobb mutatója volt, a
több mint 10 ponttal alacsonyabb októ-
beri érték már újra a válság irányába
mutat. Ez alapján nem meglepô, hogy
Egy helyben toporogAlig javult a Baranya megyei vállalkozók helyzete az elmúlt félévben, a következô félévben viszont pozíciójuk romlásávalszámolnak. Ez derül ki az október hónapban végzett konjunktúra felmérés eredményeibôl. A beérkezett 240 értékelhetôadatlap alapján számított Baranya megyei összetett konjunktúramutató értéke +13,24 pont. Ez a tavaszi felmérés eredmé-nyéhez képest 3 pontos visszaesést jelent. Ezzel szemben az országos mutató +2,5 pontos javulást követôen az elmúlt 15év legjobb eredményét érte el (+44,51 pont). A baranyai mutatóhoz hasonlóan romlott a Dél-Dunántúl adata is. A 42,46 pon-tos értéke azonban még mindig kimagasló. A konjunktúramutatók szerint a 2009-es válság Baranya megye gazdasági sze-replôit az országos és a regionális átlagnál jobban sújtotta. Megyénkben a recesszió utáni kilábalás is lassúbb volt, a2011–2012-es válság pedig sokkal mélyebb volt, mint más térségekben. Az újabb kilábalás is nehezebb, ezt jelzi a muta-tó javulásának tavaly ôszi és a mostani megtörése is.
1
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55
az országos átlagtól is közel 12 ponttal
távolabb került Baranya megye.
Az összesített mutató alakulásánál
figyelembe vett összetevôk mellett ér-
demes megvizsgálni további tényezôk
alakulását is. A válaszadók szerint 2012
októbere óta javultak a vállalkozások
értékesítési adatai. Az összes értékesítés
volumenének alakulását szemléltetô
mutató nyolc év után újra pozitív, azaz
többen tudták növelni értékesítésük vo-
lumenét, mint ahány vállalkozás eseté-
ben csökkent. A pozitív változást a ha-
zai piacok kedvezô alakulása okozta. Itt
a baranyaiak mindig több sikerrel szere-
peltek, szemben az exportértékesítés te-
rületével. A legtöbb vállalkozás nem
rendelkezik exportárbevétellel. Akik
mégis exportálnak, a volumen csökke-
nésérôl adtak számot. Hasonló irányú
változás figyelhetô meg országosan is,
Baranya gazdasága2
CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság
ennek ellenére a megye gazdaságának
leszakadása 25 pontról 35 pontra növe-
kedett.
(4. ábra)Továbbra is kedvezôtlenül alakultak
a vállalkozások jövedelmezôségével
kapcsolatos adatok. A 2012-es válság
óta a jelenlegi jövedelmezôség mutatója
folyamatosan javult. A -18 pont alatti
értéke azonban még mindig azt jelzi,
hogy a vállalkozások többségének rom-
lik a helyzete, a megtermelt jövedelmek
legfeljebb a termelési költségekre nyúj-
tanak fedezetet. Fejlesztésre, beruházá-
sokra legfeljebb hitelbôl kerülhetne sor,
az ezekhez való hozzájutás azonban
még mindig nehéz.
(5. ábra)A tényleges helyzetnél szinte min-
dig jobb eredményt mutattak a jövedel-
mezôség alakulásával kapcsolatos vára-
kozások. Ennek a mutatónak legna-
gyobb az ingadozása, a tavasszal jobb
várakozások ôszre romlanak, ami a bi-
zalmatlanság jele. Az októberi felmérés
idôszakában a a következô évre vonat-
kozó szabályzó rendszer rosszabbodá-
sával számolnak. Ez következett be az
idén is. A tavaszi +9,38 pontos érték
ôszre -7,50 pontra változott. Ennek
eredményeként Baranya megye az or-
szágos átlagtól is nagyobb távolságra
került. A lemaradás az áprilisi 3,1 pont-
ról októberre 17,5 pontra emelkedett.
(6. ábra)A kapacitáskihasználtság az elmúlt
két évben alig változott. Baranya me-
gyében 66%, országosan 80% körüli ér-
téket jeleztek a konjunktúra felmérések.
A magasabb kihasználtság ellenére or-
szágosan többen számolnak e paraméter
értékének növekedésével, mint Bara-
nyában. A megyei adatok szerint április-
ban még 16 pont értékû pozitív várako-
zás októberre 1 pontra zsugorodott.
Ugyanekkor a változással kapcsolatos
országos várakozás alig változott.
A foglalkoztatottak számának pozi-
tív változását tervezték a vállalkozások
az elmúlt négy felméréskor. A +5 pont
körüli megyei érték azt jelenti, hogy a
vállalkozások 5%-kal többen terveznek
létszámbôvítést, mint leépítést. A beér-
kezett adatlapok szerint a vállalkozások
75%-a várhatóan változatlan létszám-
mal folytatja tevékenységét, 15%-a bô-
3
4
5
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7
víti és 10%-a csökkenti létszámát a kö-
vetkezô hat hónapban.
A megye gazdaságának egészére vo-
natkozó vizsgálat mellett az egyes vál-
lalkozói szegmensek helyzetének elem-
zése is megtörtént. A vállalkozásokat
három szempont – az értékesítésbôl az
export aránya, a foglalkoztatott létszám
és az ágazati besorolás – szerint csopor-
tosítottuk. Az export részaránya alapján
három, a nem exportálók, az exportérté-
kesítés aránya 50% alatti, illetve feletti
részarányú csoportot alakítottunk ki. A
foglalkoztatottak száma alapján mikro
vállalkozások (0-9 fô), kisvállalkozások
(10-49 fô), közepes vállalkozások (50-
249 fô) és nagyvállalatok (250 fônél
többet foglalkoztatók) adatait értékel-
tük. Az ágazati besorolás szerinti cso-
portok az ipar, az építôipar, a kereskede-
lem és a szolgáltatás. Az utóbbi
„gyûjtô” csoport, ebben valamennyi, az
elsô három ágazathoz nem tartozó vál-
lalkozás került. Az összevonást az egyes
ágazatba besorolt vállalkozások, illetve
a felmérésben résztvevôk alacsony szá-
ma indokolta.
(7. ábra)Az exportarány alapján készített
elemzés eredményei szerint az exporttal
nem rendelkezôk összesített konjunktú-
ra mutatója az elmúlt öt évben mindig a
megyei mutató alatt volt, a változásának
iránya azzal megegyezett. Mivel a fel-
mérésben résztvevôk és a megye gazda-
sági szereplôinek nagy többsége nem
exportál, ez az eredmény természetes.
Az exporttal rendelkezôk mindkét cso-
portjának mutatói jobbak voltak. Az ex-
porttal rendelkezôk többségének külföl-
di tulajdonosa is van, ezért fôleg válság-
helyzetekben nemcsak a piacaik meg-
tartásáért kell „küzdeniük”, hanem a tu-
lajdonosokkal is. A tapasztalatok szerint
a válság idôszakában a külföldi tulajdo-
nosok az „anyavállalatnak” kedveztek.
Egyes termelési folyamatokat (ezzel
együtt a megrendeléseket) átcsoportosí-
tottak, költségeket „leosztottak” és a lét-
számot is inkább a leányvállalatoknál
csökkentettek. Jelentôs mértékû vissza-
esést általában ôsszel tapasztaltunk. Az
októberi felméréskor a leányvállalatok
még nem ismerték a következô idôszak-
ra vonatkozó feltételeket. Ezek kialakí-
tására csak az anyavállalatok szerepé-
nek kialakítása után került sor. Ezt külö-
nösen a megrendelések várható alakulá-
sa szemlélteti.
Baranya megyében az exporttal ren-
delkezôk esetében a megrendelések vár-
ható alakulására vonatkozó mutató érté-
ke tavasszal (pl. 2011-ben, 2012-ben,
2014-ben) megközelítette a +80 pontot.
Ezzel szemben ôsszel +20 és +30 pont
köré esett vissza. Ettôl a „trendtôl” a
2013. és a 2015. évi felmérések adatai
tértek el. Ezt okozhatta egyrészt az,
hogy a válság – ha Baranya megyében
még nem is szûnt meg teljesen, más ha-
zai térségekben és külföldön – már nem
jellemzô. Másrészt okozta az is, hogy a
válság után a gazdálkodó szervezetek
stabilizálni kívánják helyzetüket, egyre
több fejlesztést hajtanak végre. Ez alatt
a megrendeléseket a cégcsoporton belül
átcsoportosítják.
A gépberuházások várható alakulása
mutatójának értéke mindkét csoportnál
az elmúlt öt felmérés során – a 2004. ok-
tóber kivételével – mindig +33 és +53
pont között volt. Akkor, amikor a megyei
mutató a negatív tartományban volt.
(8. ábra)A foglalkoztatottak száma szerinti
csoportok vizsgálatánál mind az össze-
sített mutató, mind az összetevôk tekin-
tetében is az export részaránya szerinti
értékeléshez hasonló helyzet tapasztal-
ható. A mikro vállalkozások aránya ha-
sonlóan magas, mint az exporttal nem
rendelkezôké. Ennek megfelelôen
6
7
CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság
ennek a szegmensnek a mutatója hason-
lít a legjobban az összesített megyei
mutatóhoz, értéke azonban annál ala-
csonyabb. Az elmúlt öt évben mindig ez
a csoport volt a legrosszabb helyzetben.
A 10-49 fôt foglalkoztató vállalkozások
helyzete az elmúlt öt évben viszont min-
dig az átlag felett volt, 2014. áprilisi
legmagasabb maximum értékkel. A cso-
port tagjainak helyzete az idén romlott,
a tavaszi +32,79 pontos és az ôszi
+21,85 pontos eredmény azonban még
mindig a legmagasabbak közé tartozik.
Olyannyira, hogy az április eredmény
még az 50-250 fôt foglalkoztató köze-
pes vállalkozások eredményénél is jobb
volt. A középvállalkozások helyzete an-
nak ellenére volt a legjobb, hogy a
2012-es válság ôket sújtotta a legjob-
ban. A 2011. áprilisi +55,44 pontos mu-
tatójuk 2012 októberéig közel 60 pont-
tal esett vissza, 2014 októberében azon-
ban már újra +50 pont közelében járt. A
nagyvállalatok mutatója ingadozott
2011 óta a legnagyobb mértékben, érté-
ke a -20 és a +80 pont között változott.
A vállalkozások helyzetének változása
gyakran a közepes vállalkozások érté-
kével ellentétes volt. A nagyvállalatok
szerepe és helyzete az alacsony számuk
miatt azonban nem mindig értékelhetô
objektíven. Az ágazatonkénti vizsgálat
szerint az elmúlt öt évben – az eseten-
kénti negatív eredmények ellenére – ál-
talában az ipar összesített teljesítménye
emelkedett ki. Az idôszak végén azon-
ban a kereskedelem már megelôzte. A
szolgáltatás fô mutatójának az értéke ál-
talában a megyei összesített mutató kö-
rül alakult, az idei felmérésekkor kissé
elmaradt attól. A legrosszabb helyzetû
építôipar adatai a 2013 tavasza és 2014
tavasza közötti átmeneti javulást köve-
tôen ismét romlottak, az ágazat októbe-
ri mutatója már újra a negatív.
Az ágazati összevetés szerint a
„húzóerôt” a kereskedelmi és ipari vál-
lalkozások jelentik. Azok a kereskedel-
mi vállalkozások, amelyek a multinaci-
onális cégekkel vívott versenyben még
mindig alulmaradnak, és annak az ága-
zatnak a képviselôi, amelyik a hazai
összevetésben (egy fôre jutó ipari ter-
melés) az utolsó helyen áll, és teljesít-
ménye 2014-ben alig haladta meg az or-
szágos átlag 1/3-át.
(9. ábra)A 2015. áprilisi és októberi konjunk-
túra felmérés adataiból megállapítható,
hogy a megye gazdasági szereplôinek
helyzete és várakozásai az elôzô évhez
képest kismértékben javultak. Az éven
belüli adatok közül ezúttal is az ôszi
eredmények az alacsonyabbak, ezért to-
vábbra sem szólhatunk a megye gazda-
sági helyzetének stabilizálódásáról. A
Baranya megyei adatok továbbra is el-
maradnak az országos és a regionális ér-
tékektôl. A mutatók jelentôs része a ne-
gatív tartományban található, ami azt je-
lenti, hogy nemcsak a vállalkozások
helyzete rossz, hanem a következô hat
hónapra vonatkozó várakozásaik is bi-
zonytalanok. A vállalkozások üzleti te-
vékenységét akadályozó tényezôk szá-
ma és aránya továbbra is magas, a fel-
mérésben résztvevôk 55,6%-a a fizetô-
képes kereslet hiányát, 24,8%-a a meg-
felelô szakképzett munkaerô hiányát je-
lölte a fejlôdés gátjának. A tôke- és
pénzhiányt a vállalkozások 33,6%-a je-
lölte meg, ami jelzi, hogy még mindig
nehezen lehet forrásokhoz – hitelekhez
és támogatásokhoz – jutni. Amennyiben
e téren nem történik rövid idôn belül
gyökeres változás, a megye gazdaságá-
nak teljes leszakadásával kell számolni.
Ezt a megállapítást támasztja alá sajnos
az is, hogy a megye gazdaságának
„motorját” azok a szegmensek jelentik,
amelyek hazai viszonylatban is a leg-
gyengébbek közé tartoznak.
Weller János
címzetes kamarai tanácsos
8
9
SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 9
A szakképzett munkaerô hiánya egyrenagyobb probléma, ennek kapcsán sokvállalkozás ismeri fel, hogy az utánpót-lás biztosítása saját feladata is. A ka-mara minden lehetséges módon segít-séget nyújt abban, hogy a munkaerôpi-ac szereplôi megôrizzék versenyké-pességüket és megfelelô szakembere-ket tudjanak foglalkoztatni.
A szakképzésben résztvevô tanulók gya-
korlati oktatása, ezzel pedig a saját mun-
kaerô kinevelése hozzásegítheti a cége-
ket a szakember utánpótláshoz, ebben
állami segítséget is kapnak a gyakorlati
képzés normatív támogatásával. A szak-
képzésbe azonban egyre kevesebb és
egyre kevésbé motivált fiatal lép be,
ezért fontos feladat a pályaorientáció.
A kamara az üzemlátogatások folya-
matos szervezésén kívül a szakmabe-
mutató rendezvényeken is lehetôséget
biztosít a vállalkozásoknak, valamint a
szakképzô iskoláknak, hogy találkozza-
nak azokkal a tanulókkal, akik a szak-
képzés után érdeklôdnek. A tizenéves di-
ákokat gyakorlati tevékenységeken, já-
tékokon keresztül lehet megnyerni, de
az is fontos, hogy egy-egy rendezvényen
a kiállítók megmutassák a 21. századi
technológiát, az új lehetôségeket és azt,
hogy hova fejlôdnek a szakmák.
A szakmacsoportos rendezvényso-
rozat egyik novemberi állomásán az in-
formatikai és elektronikai szakmák kép-
viselôi mutatkozhattak be az érdeklôdô
szülôknek, tanulóknak. A pályaválasz-
tás elôtt álló általános iskolások megis-
merkedhettek többek között a szoftver-
fejlesztô, elektronikai mûszerész, vil-
lanyszerelô szakmával, illetve azzal,
hogy az informatika, elektronika ho-
gyan jelenik meg az életünk minden te-
rületén, a gépgyártástól az autók mû-
ködtetéséig. A rendezvényen közel 70
diák vett részt, akik közül néhányan a
következô napokban üzemlátogatásokra
is ellátogattak.
A vendéglátás szakmacsoport köz-
kedvelt a diákok körében, azonban nem
mindenki rendelkezik azokkal a kompe-
tenciákkal, amelyeket a szakma modern
mûvelôitôl megkívánnak. Állóképes-
ség, nyelvismeret, kreativitás mind
szükségesek ahhoz, hogy az új gasztro-
nómiai elvárásokat teljesítsék. A játékos
szakmabemutató rendezvények a szak-
mák megismertetésén túl azt a célt is
szolgálják, hogy a pályaválasztás elôtt
álló diákok felmérjék képességeiket és
egyéni lehetôségeiket az adott pályán. A
Terítéken a vendéglátás címû rendezvé-
nyen a mesterek is bemutatták munkáju-
kat, ezzel követendô példát mutatva a
szakma iránt érdeklôdô közel kétszáz ta-
nulónak. Somogyi-Antalfy Krisztina
November a pályaválasztás hónapja
A rendezvényekrôl további részletek, valamint képes beszámoló: www.facebook.hu/palyavalasztasbaranyawww.palyavalasztasbaranya.hu
Üzemlátogatás Rendezvény Osztályfônöki Szülôioktóber 5 4 13 6november 18 2 19 4
KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10
Fiatal VállalkozókHete PécsettA Fiatal Vállalkozók Hete programsorozatra avállalkozás indításán gondolkodó fiatalokat,kezdô és tapasztalt vállalkozókat várta a Fia-tal Vállalkozók Országos Szövetsége, az ese-mény szervezôje és a társszervezôk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, azEnterprise Europe Network pécsi irodája és aSzálkai Könyvelô és Adótanácsadó Iroda.
Petô Ákos, a FIVOSZ baranyai elnöke bemu-tatta a szövetségük mûködését, feladatait. A vál-lalkozóknak nyújtott sokféle szolgáltatás közül akapcsolatépítô programokat emelte ki, mint azegyik leghasznosabb segítség a kezdô, kapcso-latokkal még nem rendelkezô vállalkozásoknak.
Szintén a FIVOSZ képviseletében Rutai Gá-bor ismertette a GINOP-5.2.2 – Fiatalok Vállalko-zóvá Válásának Támogatása projektet.
Hendinger Anita, az Enterprise EuropeNetwork pécsi irodavezetôje a hálózat nyújtottalehetôségeket vázolta, mely a vállalkozások kül-piacra jutását segíti világszerte. Az érdeklôdôkmélyebben is megismerhetik a hálózat mûködé-sét egy decemberi rendezvényen.
Koszorús Zsolt, az AXA bank régióvezetôje avállalkozások számára ajánlott kedvezô és nép-szerû banki konstrukciókat.
Rabb Szabolcs, a kamara Innovációs osz-tályvezetôje olyan vállalkozásokról tartott elô-adást, melyek piacukon világelsôk, mégsem is-merjük ôket, azaz a rejtett bajnokokról.
A hallgatóságnak lehetôsége volt megismer-ni két sikeres vállalkozót is, akik saját történetü-ket, sikereiket, kudarcaikat is megosztották.Mindkét vendég kiemelte, hogy kitartással és el-hivatottsággal lehet csak igazi sikereket elérni.Vendler Balázs, a MarkCon Csoport ügyvezetôjeszerint nagyon fontos a célok pontos megfogal-mazása és a megfelelô, a cég értékeit és érdeke-it magukénak érzô kollégák kiválasztása. NagyNorbert, a WBS Rendszerház ügyvezetôje ki-hangsúlyozta, hogy a sikert nemcsak a bank-számláján lévô összege méri, hanem a harmoni-kus magánélet is. Ennek tudatában a döntéseisorán a szakmai érveket megfontolva, a józan-észre hallgat.
2015. december 2. és 4. között 30 középisko-lás diák vett részt a kamara szervezésébenvállalkozói tehetség- és kompetenciavizsgála-ton, az Enterprise+ projekt keretében. A részt-vevô fiatalok a PSzC Radnóti Miklós Közgaz-dasági Szakközépiskola és a Szent Mór Gim-názium diákjai.
A kamara részvételével zajló projekt célja,hogy fiatal, 15 és 25 közötti fiatalokat készítsenfel a vállalkozói létre, a gazdasági, pénzügyi,szervezeti kérdéseket fókuszba hozva, a vállal-kozói lét buktatóit bemutatva. Az iskolák, képzôintézmények olyan eszközt kapnak a projekt ke-retében a kezükbe, amellyel diákjaikat, hallgatói-kat segíthetik a sikeres foglalkoztatás, vagy vál-lalkozói lét felé vezetô úton.
A december 2. és 4. között alkalmazott mód-szertant német szakemberek dolgozták ki és a„Losleger” – magyarul „Induló” – névre hallgat. Atöbb napos program során a fiatalok 6 fôs cso-portokban dolgozva járták végig az üzleti ötlet ki-találásától az elevator pitch-ig vezetô utat. A fel-adatok megoldása során ún. tehetségkutatók fi-gyelték ôket, és értékelték viselkedésüket és tu-dásukat, szigorú, standardizált szempontok alap-
ján. A program végén minden fiatal személyesvisszajelzést kapott eredményeirôl. A módszer afiatalok erôsségeire koncentrál.
A visszajelzéseket, fejlesztési javaslatokat afiatalok többsége örömmel fogadta. A három na-pos program végén a diákok gyakorló vállalko-zókkal is beszélgettek, majd ellátogattak a szak-középiskola által szervezett szakmai vásárra.
A projekt sikerének kulcsa egyértelmûen avállalkozói szféra bevonása, hiszen az elméletmellett a gyakorlatnak is fontos szerepe van egysikeres vállalkozás mûködésében. Ezért a kama-ra rendhagyó szerepet szán az iskolai oktatókmellett a megyei vállalkozóknak is, akiknek gya-korlati tudása és tapasztalatai segíthetik a jövôvállalkozói generációjának kiépülését.
Nagy Eszter
Job developer – eszköz a fiatalok munkanélkülisége elleni harcbanA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara új projektjének célja a fiatal munkanélküliek ké-pességeinek feltárása, és ezzel új munkalehetôségek felderítése – akár önálló lábakon, akármunkahelyen.
Munkaerôpiaci elemzés és képességvizsgálatA projekt célja ún. „job developer”-ek (munka fejlesztôk) képzése, akik ezt követôen segítik a fiata-
lokat a helyi munkaerôpiaci szükségletek feltárásában. A fiatalok megnézik például, hogy környezetük-ben milyen szolgáltatásokra van igény, és milyen kínálattal igazodhatnak a lehetséges munkaadók igé-nyeihez. A job develpoer-ek emellett segítenek a fiataloknak saját képességeik, tehetségük és érdek-lôdési körük feltárásában, ezzel is támogatva azt, hogy a lehetô legmegfelelôbb munkát találják meg.Az ehhez szükséges módszer több tesztet is magába foglal, amelyeknél a résztvevôk szakmai alkal-massága mellett például a kreativitásukat is vizsgálják.
Európai szintû együttmûködésA projekt neve „Job Developer: from job creation to competence development” és az Erasmus+
program támogatásával valósul meg, a kamara mellett német, görög, spanyol, litván és bolgár partne-rekkel.
Vállalkozói tehetség- és kompetencia-vizsgálat pécsi diákoknál
SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 11
Gyakorlati képzôhelyekfelügyelete és ellenôrzéseA gazdálkodó szervezeteknél folyó
gyakorlati képzés ellenôrzését és a
képzésre vonatkozó rendelkezések
megtartásának szakmai, hatósági el-
lenôrzését a területi kamarák az érin-
tett szakképzô iskola közremûködésé-
vel látják el.
Az országosan egységes eljárásrend
és dokumentumok szerinti ellenôrzés-
ben kizárólag a kamarai szakképzési
névjegyzéken szereplô és ellenôri vizs-
gán tanúsítványt szerzett szakértôk mû-
ködhetnek közre.
Az ellenôrzés kiterjed arra, hogy a
gyakorlati képzést szervezô, vagy foly-
tató szervezet rendelkezik-e a személyi
és tárgyi feltételekkel és a tanulószerzô-
désben vállalt kötelezettségeinek mara-
déktalanul eleget tesz-e. Vizsgáljuk to-
vábbá a szakoktató alkalmazási feltét-
eleit, a maximális tanulólétszámot, a ta-
nulói terhelést, a tanulói juttatások biz-
tosítását, munkakörülményeket, munka-
és balesetvédelmi elôírások megtartását,
a foglalkozási napló vezetését, a tanulók
kerettantervi oktatásának biztosítását.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara 2015. évben 610 képzôhely
ellenôrzést végzett, melybôl 129 eset-
ben nyilvántartásba vétel céljából beve-
zetô ellenôrzésre, 481 esetben pedig
köztes ellenôrzésre került sor tanuló-
szerzôdéssel képzô szervezetek köré-
ben. Célként tûztük ki, hogy minden
képzôhelyet évente ellenôrizzünk, ki-
emelten figyelve az új képzôhelyekre és
a sok tanulóval foglalkozó gazdálkodó
szervezetekre.
A bevezetô ellenôrzések során a
nyilvántartásba vételt 3 képzôhely ese-
tében megtagadtuk, itt két esetben a tár-
gyi felszereltség, egy esetben pedig a
személyi feltétel nem volt adott az ok-
tatni kívánt szakmában.
A köztes ellenôrzések 1/4-e valami-
lyen változás felvételére, nyomon köve-
tésére irányult, körülbelül ugyanennyi
ellenôrzést rendeltünk el hivatalból,
ezek iskolai és tanulói/szülôi bejelentés
alapján történtek.
A köztes ellenôrzések során 36 eset-
ben hiánypótlást rendeltünk el, 3 képzô-
hely esetében hiánypótlást követô ismé-
telt ellenôrzést, mert az elsô határidôre
nem pótolták maradéktalanul a megje-
lölt hiányokat. Hiányosságok fôként a
tanulói juttatások meglétében, illetve
dokumentáltságában voltak, de számos
esetben a képzési dokumentumok, elsô-
sorban a foglalkozási napló részbeni
vagy felületes vezetése volt a hiánypót-
lás tárgya. Több képzôhelyen az oktató
végzettségét igazoló dokumentumok hi-
ányát kifogásoltuk. Kivétel nélkül pót-
lásra kerültek a hiányosságok, így
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Ma-
gyar Kereskedelmi és Iparkamarával
(MKIK) közösen a 2015/2016-os tanév-
ben is meghirdette a Szakma Kiváló Ta-
nulója Versenyt és az Országos Szakmai
Tanulmányi Versenyt a nappali tagoza-
ton végzôs diákok számára. A kiemelke-
dô eredményt elérô versenyzôket az
MKIK meghívja a WorldSkills és
EuroSkills nemzetközi versenyek hazai
válogató versenyeire, melynek gyôzte-
seibôl kerülnek ki azok a fiatal szakem-
berek, akik képviselhetik Magyarorszá-
got a nemzetközi szakmai versenyeken.
A versenyek fô célkitûzései:
A magyar szakképzés színvonalának
további emelése, a szakképzés eredmé-
nyeinek széles körû bemutatása. A szak-
képzés megfeleltetése a gazdaság igé-
nyeinek és elvárásainak. A „fizikai szak-
mák” társadalmi presztízsének és von-
zerejének növelése a szakmunkás pá-
lyamodell bemutatása, népszerûsítése
révén, a pályaválasztás és a pályaorien-
táció erôsítése által.
A Baranya megyei iskolák 28 szakmá-
ban 278 tanuló részvételi szándékát je-
lezték elôre. Az online jelentkezésre
2015. november 2-án nyílt meg a lehe-
tôség a www.szakmasztar.hu honlapon.
A szükséges adatok rögzítését követôen
a kinyomtatott jelentkezési lapot az is-
kola igazgatójának egyetértô, támogató
nyilatkozatával együtt kell a területileg
illetékes kereskedelmi és iparkamará-
hoz eljuttatni.
Jelentkezés és a jelentkezési lapok
beérkezési határideje: 2015. dec. 16.
A szakmai verseny központi elôdön-
tôbôl, válogatóból és döntôbôl áll.
A baranyai írásbeli elôdöntôk 40
szakmában 2016. január 5. és 2016. ja-
nuár 21. között zajlanak a Pécs-Bara-
nyai Kereskedelmi és Iparkamara szer-
vezésében. A versenyek országos döntô-
jét, hasonlóan a korábbi évekhez, az
MKIK a Szakma Sztár Fesztivál kereté-
ben szervezi meg 2016. április 18-20-án
A versenyek közös eredményhirdetésére
2016. április 20-án kerül sor szakképesí-
tésenként, ünnepélyes keretek között.
A versenyfelhívások, versenysza-
bályzat és az írásbelikkel kapcsolatos
általános tájékoztatók a versenyek hiva-
talos honlapján, a www.szakmasztar.hu
oldalon megtalálhatók.
Bonyár Marietta
Egy jó szakma felér egy diplomával
MESTEREK12 Dél-Dunántúli Gazdaság
Ismét mesterek népesítették be a Pécs-
Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-
ra Zsolnay termét. Cukrász, pincér,
szakács, kereskedô, fogtechnikus, ács,
állványozó, kômûves, bútorasztalos,
vízvezeték- és vízkészülék-szerelô,
bôrdíszmûves, cipôkészítô, fényképész
és fotótermék kereskedô, hûtô-, klíma
és hôszivattyúberendezés-szerelô, vil-
lanyszerelô, autóelektronikai mûsze-
rész, autószerelô, jármûfényezô vette
át ünnepélyes keretek között mesterle-
velét. Ez év szeptemberétôl ugyanis
csak azok az oktatók vehetnek részt
gyakorlati képzésben, azon szakképe-
sítéseknél, amelyekben a szakképesí-
tésért felelôs miniszter kiadta a mes-
tervizsga követelményeit, akik mes-
tervizsgával rendelkeznek. A Pécs-Ba-
ranyai Kereskedelmi és Iparkamara a
TÁMOP projekt keretén belül 255
szakember részére 23 szakmában tet-
te lehetôvé támogatás felhasználásá-
val, hogy mesterlevelet szerezzen. A
mestervizsgára felkészítô tanfolya-
mok oktatóinak pedig országosan el-
ismert mérnököket, szaktekintélyeket
kért fel a kamara, valamint a képzés
alatt a legmodernebb technológiákat
felsorakoztató üzemeket.
— Baranyában ebben az esztendôbe
327-en tettek mes-
tervizsgát 27 szak-
mában, soha ennyi-
en nem szereztek
még mesterlevelet –
emelte ki köszöntô-
jében Janovics
László, a Pécs-Ba-
ranyai Kereskedel-
mi és Iparkamara szakképzési osztály-
vezetôje. — S, hogy miért is vállalkoz-
tak ennyien rá? Ennek egyik oka a szak-
képzési rendszerben bekövetkezett vál-
tozás, a másik, hogy ennyi jó, a tevé-
kenységét magas színvonalon végzô
szakember van megyében.
Kitért arra is, a mester példakép, s
ennek a szerepnek kell megfelelnie
nemcsak a munkájában, de azon kívül
is, hiszen a jövô szakembereinek nem-
csak a szakmát, annak szépségeit kell
megtanítaniuk, hanem rá kell vezetniük
ôket arra, hogy mi a jó és mi a rossz, e
mellett arra is, miként kell egy-egy
munkahelyen együttmûködni, egy vevôt
kiszolgálni, tiszteletet adni, s azt meg-
követelni.
— A jogszabályi változások követ-
keztében a kamara szerepvállalása je-
lentôsen megnôtt a szakképzésben, ami
együtt jár egyfajta garancia-vállalással
közösen a cégekkel, vállalkozásokkal
arra, hogy nemcsak a szakmára tanítják
meg a fiatalokat, hanem jó munkaerôt
faragnak belôlük, akik tudnak és akar-
nak dolgozni, s rendelkeznek egyfajta
szakmai alázattal – hangsúlyozta
Janovics László. — E mellett a kamara
fontos feladata, hogy a csökkenô népes-
ség ellenére is biztosított legyen a szak-
ember-utánpótlás, ehhez azonban szük-
ség van arra, hogy a cégek, vállalkozá-
sok e mögött álljanak.
Ezen gondolatokat
folytatva, Várszegi Gyula,
a Pécs-Baranyai Kereske-
delmi és Iparkamara szak-
képzési alelnöke arra hívta
fel a megjelentek figyel-
mét, hogy a mestercím egy
úticsomag, amelyet már
nem lehet letenni, újra és újra meg kell
tölteni és adni is kell belôle.
— A mestereskü letételét követôen
mindannyian bekerültek egy olyan csa-
patba, amelyik a szakma krémjét foglal-
ja magában – hangsúlyozta Várszegi
Gyula. — A mestercím rangot jelent,
ami ha kimondják, felfigyelnek rá az
emberek, a vendégek, megrendelôk elis-
mernek. E mellett kötelezettséget is je-
lent a tudás átadására, a jövô nemzedé-
ke, a szakember-utánpótlás nevelésére.
A mestervizsga letétele mögött sok éves
szakmai munka van, erre tette fel a ko-
ronát a mesterlevél, aminek külön jelen-
tôséget ad, hogy ezt a szakma adja.
Azonban ez a folyamat itt nem fejezô-
dik be, a szakmák folyamatosan fejlôd-
nek, új alapanyagok, technológiák,
technikák, trendek jelennek meg, ezeket
ismerni és alkalmazni kell.
egyetlen esetben sem kellett eltiltó ha-
tározatot kiállítanunk. Az eljárásokban
37 kamarai és 29 iskolai szakértô mû-
ködött közre. Az ellenôrzések a gépi-
pari, gépészeti, autós, építôipari, szé-
pészeti, kereskedelmi, egészségügyi,
szociális, ügyviteli, könnyûipari, ven-
déglátás, elektronika és informatika
szakmacsoportok szakmáit érintették.
Idén is megszerveztük a gyakorlati
képzôhelyek ellenôrzését végzô szak-
értôk 35 órás módszertani felkészíté-
sét. A képzést követôen 13 fô tett sike-
res vizsgát jogi, eljárásrendi, pedagó-
giai és pszichológiai ismeretekbôl és
vehette át a tanúsítványát.
Az ellenôrzési munka zárásaként
szakértôi fórumot tartottunk, melyen
kamarai és iskolai szakértôk vettek
részt. A Pécsi Szakképzési Centrum
tagintézményeit a gyakorlati oktatás-
vezetôk képviselték, akik a jövôben az
ellenôrzéseknél iskolai szakértôként és
a gyakorlati képzés szakmai megvaló-
sítását segítô iskolai kapcsolattartó-
ként segítik a közös munkát. A konfe-
rencia résztvevôi a gyakorlati képzô-
hely ellenôrzés, valamint a szakértôi
felkészítés tapasztalatairól hallhattak
beszámolót, a Pécsi SZC képviseleté-
ben Rittlinger Zoltán szakmai igazga-
tóhelyettes mutatta be a Szakképzési
Centrum feladatait, tájékoztatott a be-
iskolázásról, valamint a felnôttoktatás-
ról. A konstruktív megbeszélés része-
ként a jövô évi közös feladatokról, irá-
nyokról is szó esett.
A duális szakképzési rendszerben a
tanulók vállalati környezetben, mun-
kafolyamatokba ágyazva sajátítják el a
választott szakma gyakorlati ismerete-
it. A gyakorlati képzôhelyek készítik
fel ôket a szakmai vizsgára, így a szak-
mai utánpótlás nevelésében betöltött
szerepük, képzési felelôsségük jelen-
tôsen megnôtt. A szakképzô iskolákkal
való szoros együttmûködés elengedhe-
tetlen. Kamaránk kiemelt feladata a
gazdálkodó szervezetek szakmai fel-
készítése, módszertani tanácsokkal va-
ló ellátása, törvényi elôírások ismerte-
tése, ezzel kapcsolatos változások is-
mertetése is. A naprakész szakmai tá-
jékoztatás és jogkövetô magatartás kö-
zös munkánk alapja.
Sarkadiné Schmidt Alexandra
A mester példakép
MESTEREKDél-Dunántúli Gazdaság 13
— Már korábban is foglalkoztam ta-
nulókkal, akik mindig megtaláltak, mert
érezték, hogy szeretem csinálni – mond-
ja Szabó-Kakas Szilvia frissen avatott
kereskedô-mester.
— Amióta eldöntöt-
tem, hogy kereskedô
leszek, folyamato-
san képeztem ma-
gam, s most adódott
a lehetôség arra,
hogy a mestervizs-
gát is letegyem az
elsôk között, ugyanis ebben a szakmá-
ban korábban ez a cím nem létezett.
Eleinte egy kicsit nehéz volt újra beülni
az iskolapadba, azonban ezen a kezdeti
nehézségen gyorsan átsegített a két
szakmai oktatónk Tarrné Rácz Judit és
Budavári Ágnes lel-
kesedése, akik elhi-
vatott szakemberei a
szakmájuknak. A
mestervizsgára tör-
ténô felkészítés so-
rán pedig megerôsí-
tést kaptam arra,
hogy jó úton hala-
dok, s ezt bizonyítja az is, hogy a cég,
ahol dolgozom támogatást nyújtott a
mesterlevél megszerzéséhez.
— Nagyon fontos, hogy a kereske-
dôk képzése is magas színvonalon foly-
jon, ezt a célt szolgálja, hogy ebben a
szakmában is lehetôség nyílt a mester-
cím megszerzésére – veszi át a szót
Tarrné Rácz Judit, a Mecsek Füszért ve-
zetô értékesítési menedzsere, a kereske-
dô mesterek oktatója. — Nagyon jó
volt, hogy akik vállalkoztak a mester-
vizsga letételére önként tették, s nem
csak azért, mert törvény írta elô részük-
re, mindannyiuk számára fontos volt,
hogy fejlesszék a tudásukat. Kivétel
nélkül kiváló szakemberek, akik már
hosszú ideje a szakmájukban dolgoz-
nak, s szakoktatóként tevékenykednek.
S az különösen jó volt, hogy maguk a
cégek – Tesco, Mecsek Füszért, KIK –
is fontosnak érezték, hogy a munkatár-
saik megszerezzék a mesterlevelet, min-
denhol nemcsak erkölcsileg, de anyagi-
lag is támogatták a munkatársaikat. Eb-
ben a szakmában ez volt az elsô csoport,
amelyik mestervizsgát tett, s nagyon
magasra tették a mércét az ôket követô
mester jelölteknek.
Voltak olyanok is, akik élve a lehe-
tôséggel két szakmában is megszerezték
a mesterlevelet, közéjük tartozik Ott
Dániel is, aki ka-
rosszéria-lakatos és
jármûfényezô mes-
tervizsgát is tett.
— Már korábban
is foglalkoztam a
gondolattal, hogy
megszerzem a mes-
terlevelet – mondja.
— Most, hogy lehetôség nyílt rá éltem
is vele, ugyanis a szakmailag is fontos-
nak tartom, meg bízom benne, hogy
újabb ügyfeleket is jelent majd. Tanu-
lókkal már korábban is foglalkoztam
Pécsett, az 500-as Angster József Szak-
képzô Intézetben voltam szakoktató, je-
lenleg pedig a saját vállalkozásomban
van hat tanulóm. Szeptembertôl pedig
már jogszabály írja elô, hogy tanulókép-
zéssel csak mester foglalkozhat. S, miu-
tán a két szakma szorosan összekapcso-
lódik, ezért döntöttem úgy, hogy akkor
mind a kettôbôl mestervizsgát teszek.
Nem bántam meg, ugyan nem volt egy-
szerû a tanulást és a munkát összehan-
golni, de megérte mert nemcsak felfris-
sítettem a már meglévô tudásomat, de a
felkészítés során a többiektôl is sokat
tanultam. Az autókarosszéria-lakatos és
a jármûfényezô szakma a többihez ha-
sonlóan folyamatosan fejlôdik, számos
új eljárás, alapanyag jelenik meg ezek-
kel is megismertettek bennünket.
A szakmák között volt olyan is,
amelyben utoljára tizenöt évvel ezelôtt
tettek mestervizsgát a jelöltek, ilyen
volt a vízvezeték és vízszerelvény-sze-
relô, most heten vállalkoztak rá.
— Annak idején a mestervizsga fel-
adatait én állítottam össze, a mostania-
kat a pécsi 508-as Simonyi Károly
Szakképzô és Szakközépiskola szakok-
tatói – mondja Ligeti László, a vízveze-
ték- és vízszerel-
vény-szerelô mes-
tervizsga-bizottság
elnöke. — A 2000-
es évek elején, ami-
kor a mestervizsga
egyfajta megújulá-
son ment át részt
vettem a mestervizs-
gára felkészítô tanfolyam elméleti ré-
szének kidolgozásában, ami a vízveze-
ték-szerelés alapjaitól egészen a napkol-
lektor beszereléséig és beszabályozásá-
ig minden ismeretet felölelt. Nekem a
hobbim a szakmám, s nagyon elszomo-
rít, hogy egyre nagyobb gondot jelent a
szakember-utánpótlás, ezt mutatja az is,
hogy vannak évek amikor nem indul je-
lentkezôk hiányában vízvezeték-szerelô
osztály. Akik ebben az évben technikus
vizsgát tettek itthon el tudtak helyez-
kedni, szeptembertôl azonban nem in-
dult osztály a kevés jelentkezô miatt.
Sz.K.
a munkában, s az élet minden területén
A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság14
Akár egy magyar népmesébe illô történet islehetne a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft.többségi tulajdonosáé, Budavári Attiláé, aki-nek dédapja, de már ükapja is orgonaépítés-sel foglalkozott Angster József híres pécsimûhelyében. A kis Attila 12 évesen határoztael, hogy márpedig ô orgonaépítô lesz. 25 év-vel ezelôtt aztán tarisznyát vett a vállára, neki-indult Ausztriának, hogy az itthon megszer-zett szakmai tudást gyakorlattal bôvítse. Ha-zatérve megalapították a késôbbi Pécsi Orgo-naépítô Manufaktúrát Végh Antallal és Attilatestvérével, Csabával. Az induláshoz mindenértékesíthetô dolgukat pénzzé tették, hitük,kitartásuk és szorgalmuk mára egy több mint30 fôs vállalkozást eredményezett. Mára Euró-pa számos országába dolgoztak már. Arról,hogy a cég alapításától eltelt 23 évben mikéntlett azzá a vállalkozás, ami, és hogy egy ilyen– külsô szemlélôként érzékelt – szûk piaconmilyen elvek, lehetôségek által lehet érvénye-sülni – errôl Budavári Attilát kérdeztük.
— Az olaszoknak olaszul fôzünk, a németek-nek német ételt készítünk, a hollandoknak pedighollandot – mondja Attila. — Igyekszünk azösszes „konyha” követelményeit messzemenôkigfigyelembe venni és igazodni az elvárásokhoz.Megrendelôink sokra megtanítottak minket: alkal-mazkodtunk egyediségükhöz, meghallgattuk ké-réseiket, sosem ragaszkodtunk egy adott stílus-hoz vagy módszerhez.
— Aki már járt önöknél, tudja, hogy mun-katársai szigorú rend és fegyelem alapján dol-goznak, de azt is látja, hogy szinte családta-gokként. Milyen szabályokat, elveket fogalma-zott meg önmaga számára cégvezetôként asikeres mûködtetés érdekében?
— Az évek során mindig és folyamatosan el-vártam magamtól, hogy egyformán kezeljemmunkatársaimat. Fontosnak tartom, hogy feltétle-nül helyet kapjon dicséret és kritika is egy cégéletében, a pozitív és a negatív visszajelzés egy-formán hasznos és motiváló hatású lehet, hamegfelelô módon fogalmazzák meg. Magamtól isszigorúan elvárom a határidôk pontos betartását,ezzel is példát mutatva kollégáimnak.
Egy egyedi hangszereket készítô manufak-túrában különösen nagy hangsúlyt kell fektetni azalkotásvágyra és annak kiemelt támogatására.Mi nem tömegcikket termelünk. Ahhoz, hogy mi-nél jobban megértsem a piacot és a külföldi kol-légák elvárásait valamint igényeit, naprakésznekkell lennem az új technológiák szempontjából is.Ezért cégünk rendszeresen részt vesz a stuttgar-ti Fraunhofer Intézet akusztikai kutatásaiban dr.
Angster Judit vezetésével és irányítása alatt.És azt is el kell mondanom, hogy 23 évvel
ezelôtt elôfordult olyan, hogy mindenkinek jutottfizetés, csak nekem nem. Ebbôl a szempontbólmost már én is egyenlô vagyok a többiekkel.
— Egy ilyen különleges szakma felé, mintaz orgonaépítôké, milyen elvárásokkal fordula piac?
— A napjainkban tapasztalható rohanó világ-gal együtt a mi elvárt határidôink is jelentôsenmegrövidültek. A történelmi egyházak piaca szû-kül, az új piacok olyan nehezen elérhetô helye-ken nyílnak, mint pl. Ázsia. Európa jelenlegi elvá-rása a trendben a historizáló hangszerek irányá-ba mutat, egyfajta nosztalgikus formában. Ahogya szállóige is mondja: a jelenlegi piacon olcsó-nak, gyorsnak és kiváló minôségûnek kell lenni.
Törekszünk arra, hogy ügyfeleink és megrende-lôink ebbôl ne csupán kettôt választhassanak.
— Miként lehet továbbfejlôdni ebben aszakmában? Úgy tudom, az utánpótlás képzé-sére a vállalkozáson belül sok energiát fordí-tanak.
— Cégünk a kezdetektôl elkötelezett nemcsak kollégáink, de a jövô szakembereinek kép-zésében is. A belsô tudásátadás mellett évek ótatöbb mint egy tucat asztalos tanuló egyidejû gya-korlati képzésére rendelkezünk kapacitással, kü-lön tanmûhellyel, kizárólag a képzésre fókuszáló,kiváló oktatóval – és természetesen lehetôséggela hangszergyártásban megszokott, legfinomabbfaipari munkába való betekintésre. Fôállású,nagy szakmai tapasztalatú asztalosmester irányí-tása alatt vezetjük be tanulóinkat az asztalosszakma csodálatos világába. Azt pedig monda-
nunk sem kell, hogy orgonaépítô tanulót is mindigkülönösen nagy örömmel látunk! A legkiválóbb,frissen végzett tanulók számára igyekszünk lehe-tôséget biztosítani arra, hogy a mi vállalkozásunklegyen az elsô igazi munkahelyük. Annak ellené-re, hogy egy évezredes, nagy tradícióval büsz-kélkedô hivatást képviselünk – és jómagam istöbb mint negyed évszázada vagyok a szakmá-ban – magunknak is folyamatosan tanulnunk kella jelenleg is több mint 270, de egyre növekvôszámú megrendelônktôl tudásban és innováció-ban egyaránt. Ha ezt nem tennénk, nem marad-hatnánk a folyamatosan formálódó piacon.
— Több elismerést is kapott az elmúltévekben, legutóbb Pro Civitate díjban része-sült a pécsi városvezetés részérôl. Mi az üze-nete az ön számára egy-egy, a külvilág elôttdelegált elismerésnek?
— A díjak, még ha a nevemre is szólnak, va-lójában nem az enyémek. Ahogy mondani szok-ták: minden sikeres ember mögött egy önfeláldo-zó feleség áll. Ez az én esetemben is teljes mér-tékben igaz! Az, hogy idáig eljutottunk, és olyandíjakat kapunk, mint a Pro Civitate vagy a MagyarKézmûves Remek, leginkább feleségemnek,családomnak és rendkívüli teljesítményt nyújtókollégáimnak köszönhetô.
Úgy érzem, semmire sem jogosítanak felezek a díjak, viszont egyértelmûen köteleznek ar-
ra, hogy még többet tegyünk és fáradhatatlanukkutassuk, hogy mi módon lehetne még jobbá éshatékonyabbá tenni mûködésünket.
— Miként rajzolható fel a Pécsi Orgona-építô Manufaktúra Kft. jövôje? Hol látná szíve-sen 5-10 év múlva a vállalkozást?
— Természetesen szeretnénk folyamatosanúj, egyedi, ikonikus hangszereket építeni. Ennekellenére célunk, hogy Európa egyik vezetô orgo-naalkatrész-ellátójává válhassunk a nemzetközipiacon, kisegítve idô- vagy kapacitáshiánnyalküzdô külföldi kollégáinkat, ily módon is részt vál-lalva munkájukban. Ha azt nézzük, hogy a hang-szereinkre adott garancia sem kevesebb, mint tízév, már abból is látható, hogy munkánkat hosszúidôre, generációkra tervezzük. Szeretnénk azthinni, hogy már számos helyen otthagytuk nyo-munkat az Univerzumban, és ezek a nyomokakár évszázadokra is fennmaradnak.
N.T.
Budavári Attila,a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. tulajdonos-ügyvezetôje
„Munkánkat hosszú idôre, generációkra tervezzük” ]
BARANYAI GAZDASÁGDél-Dunántúli Gazdaság 15
Marketing Klub:
ízélmények a
Csoko-LádábanAz újonnan nyitott pécsi, Király utcai
Csoko-Láda boltba invitálta a kama-
ra Marketing Klubjának tagjait
Mosonyi Éva és Csaba.
A pécsi Zsolnay Negyedben találha-
tó csokibolt után új, barátságos hangula-
tú üzletet nyitott néhány hete a város fô-
utcáján a Mosonyi házaspár. Válogatott
édességek, helyi pezsgôk, a minôségé-
rôl ismert Semiramis kávé, valamint a
csokoládékészítô látványmanufaktúra
jelenti a minden gonddal megtervezett
üzlet kínálatát, ahol neves hazai és kül-
földi csokoládék mellett a helyben ké-
szült táblák és a csokoládé számos for-
mája is megvásárolható. A klub tagjai
íz- és idôutazáson is részt vehettek: a
kakaóbabtól kezdve a fehér-, a narancs,
majd a tejcsokoládén keresztül az egé-
szen sötét színû étcsokoládéig az édes-
ség számos fajtáját megkóstolhatták,
közben pedig megismerhették a csoko-
ládé keletkezésének és készítésének tör-
ténetét. Szó volt például a babtáncról,
amelyet azért járnak a kakaóbabot ta-
posva a férfiak, hogy lábukkal megmoz-
gassák a száradó szemeket. De megtud-
hatták azt is, hogy valaha fizetôeszköz-
ként használták a kakaóbabot, például
10 szem kakaóbabért egy nyulat lehetett
kapni. Majd az ínyenc borkóstoláshoz
hasonló csokoládékóstolás következett:
a minôségi csokoládéból készült pasz-
tillát elôször szemmel, majd tapintással,
szaglással és végül ízleléssel kell érzé-
kelni. Miután elolvadt a szájban az
édesség, még sokáig megmarad kissé
kesernyés, telt aromája az ízlelôbimbó-
kon. Végül a vendégek megtekinthették
a csokoládékészítô látványmanufaktúra
mûködését, hogy miként is készülnek a
temperálás után a formázott csoki-
csodák.
A Csoko-Láda látványos fejlôdésen
ment keresztül néhány évvel ezelôtti
nyitása óta – ezt már Mosonyi Éva tulaj-
donostól tudtuk meg. Elôször ugyanis
csak árulták a világ minden tájáról be-
szerzett csokoládékat, de a vevôk egyre-
másra kérdezték: és mi az, amit maguk
csinálnak? Ez adta a lendületet a hímes-
tojás-festôként ismert Évának, hogy
megtanulja a csokoládékészítést. Azóta
egyedi ízvilágú táblák kerülnek ki a ke-
ze alól: a Pécsre oly jellemzô füge és
mandula párosítása vagy a medvehagy-
más-sós csokoládé. A közelmúltban
megkapták a Magyar Kézmûves Remek
elismerést is. Mosonyiék számos prog-
ramon, rendezvényen népszerûsítik a
minôségi csokoládét, kedveltek a
Csokoládé-Csütörtökök, amikor törté-
neteket mesélnek csokoládé-kóstoltatás
közben. A közgazdász házaspár üzletpo-
litikájához hozzátartozik, hogy számos
információt megosszanak a csokiról,
hogy vevôik tudják és értsék a minôségi
csokoládéfogyasztás lényegét. Arra a
kérdésre, hogy milyen a mai csokoládé-
fogyasztási kultúra, Éva visszafogottan
válaszolt: sok esetben az ártényezô a
döntô, de egyre többen igénylik a telt
aromájú, egészséges, válogatott alap-
anyagokból készült minôségi terméket.
Ezek megízlelésére már két Csoko-
Láda bolt is lehetôséget kínál Pécsett.
N.T.
Humán Klub:terítéken a HR konferen-
cia és a vezetésfejlesztés
A Humán Klub idei utolsó
ülésén ismertette meg a szer-
vezôbizottság a klubtagokkal
a 2016 áprilisára tervezett,
humán erôforrással (HR) foglalkozó
konferencia koncepcióját. A vállalati ol-
dalt képviselô szakemberek építô jelle-
gû javaslatait is meghallgatva kijelölték
az egyes szekciók témagazdáit. Új
résztvevôket is üdvözölhettünk: a Hu-
mán Klub már fogadja az új tagok je-
lentkezését is.
Az Ódorné Kovács Ildikó elnök által ve-
zetett ötödik találkozó – mind a konfe-
renciát, mind a vezetésfejlesztést illetô-
en – sok gondolatot ébresztett, ötletet
generált, melyek megbeszélésére szánt
idô szûknek bizonyult, köszönhetôen a
tagság aktivitásának és motivációjának.
A konferencia szakmai koncepcióját a
tagság véglegesítette, így decemberben
már megkezdôdhet az érdemi szervezé-
si munka, melyet a kamara marketing
szakembere is támogat.
A részletes programról és a meghí-
vandó elôadókról – szûkebb körben – a
véleményeket is kikérik majd a szerve-
zôk, hogy a rendezvény minél nagyobb
hozzáadott értéket tudjon adni a tudatos
vállalkozók számára.
Emellett egy új, szintén minden ér-
deklôdô számára nyitott, kisebb horde-
rejû, törvényváltozással kapcsolatos tá-
jékoztató rendezvény terve is körvona-
lazódott.
A találkozó második részében dr.Lakner Szilvia tartott elôadást a SIZE
Prozess(r) vezetésfejlesztési módszerta-
náról. A nagy tapasztalattal rendelkezô
minôsített tanácsadó-tréner az évek so-
rán mintegy 1000 közép- és felsôvezetô
számára készítette el vezetôi profilját,
és számos céges és egyéni vezetôi refe-
renciával rendelkezik.
A SIZE Prozess(r) egy osztrák sze-
mélyiség- és kommunikációs modell,
melynek központi eleme egy kérdôív,
mely feltérképezi az egyén erôsségeit,
képességeit, egyúttal fejlôdési lehetôsé-
geket tár fel, ezzel megkönnyíti az el-
igazodást az emberi kapcsolatok útvesz-
tôiben. Segíti az egyént a szervezetbe
való beilleszkedésében, a szervezetnek
a megfelelô munkatársak megtalálásá-
ban. Bár kiválóan alkalmas a menedzs-
ment fejlesztésére, nem
csak számukra hasznos.
A szakembert és munká-
ját a közeljövôben részlete-
sen bemutatjuk.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara Humán Klubjával kapcsola-
tos kérdéseket a következô e-mail címre
várjuk: [email protected].
CsG
TUDÁS-PARK16 Dél-Dunántúli Gazdaság
A Pécsi Tudományegyetem a térség legna-
gyobb foglalkoztatójaként jelentôs hatást
gyakorol Baranya megye és a Dél-Dunán-
túl gazdaságára.
JENEI Zoltán,
az intézmény
kancellárja azt
mondja, hogy a
térség innováci-
ós tevékenysé-
gének elôsegíté-
sében fontos
szerepet tölt be
az egyetem.
— Erôs elé-
gedetlenség ér-
zôdik a vállalko-
zások részérôl a
jelenlegi gazda-
sági helyzettel
szemben. Jelen-
tôs romlás lát-
szik a gazdaság-
hoz kapcsolódó statisztikákban mind a
foglalkoztatásban, az elvándorlásban,
mind a munkahelyek megôrzô képességé-
ben. Errôl mindenki tud, mégis úgy tûnik,
hogy az elmúlt években nem sikerült kita-
lálni annak a módszertanát, szervezeti
környezetét, együttmûködési szintjét,
amely végre kimozdítaná ebbôl az állapot-
ból ezt a térséget. Ebben az óriási kihívás-
ban nem kerülhetô meg az egyetem szere-
pe, és ezzel kapcsolatban teljes az össz-
hang a PTE akadémiai vonala és a kancel-
láriai terület között. Az egyetem regioná-
lis szereplô a maga több mint 6300 alkal-
mazottjával, nagyon sok szálon kapcsoló-
dik a gazdasági szférához a benne lévô tu-
dással, egyfajta megrendelôi pozícióval,
innovációs képességgel, azokkal a pályá-
zati lehetôségekkel, amelyeket elsôsorban
az egyetemek számára írnak ki. Ahhoz vi-
szont, hogy az intézmény eredményes le-
gyen és erôsebb bizalmat ébresszen a fe-
lek között, sokkal szorosabb kommuniká-
ció, napi együttmûködés kell.
— Melyek azok a területek és kik a
szereplôk, amelyekben és akik által az
együttmûködés megvalósulhat?
— A szereplôk jól meghatározhatók:
az állami önkormányzati szféra vala-
mennyi területi egysége, a Dél-Dunántúl
három megyei közgyûlése, Pécs Város
Önkormányzata, a szakmai érdekképvise-
leti szervek, a kamarák, a különféle ipari
klaszterek vezetôi és persze maga az
egyetem. És nem hagynám ki a sorból a
civil szférát, amely véleményformálása az
elvárások közvetítésével nagyon fontos
szerepet kaphat. Ha a meghatározó sze-
replôk ugyanazt akarják és valóban eltö-
kéltek abban, hogy együttmûködve vál-
toztassanak, akkor nem maradhat el a si-
ker. Nagyon lényeges, hogy tegyék félre
korábbi sérelmeiket és koncentráljanak
arra: hogyan lehetne ebbôl a helyzetbôl
közösen elmozdulni. Számomra lényeges
az is, hogy mindenki egyenjogú partner-
ként vegyen részt az együttmûködésben.
— A PTE és a helyi gazdasági szereplôk
kutatásokban, innovációban való
együttmûködése sokszor azért nehéz-
kes, mert „nem beszélik egymás
nyelvét”. Miként tudja segíteni az egye-
tem ennek a helyzetnek a megváltozta-
tását?
— Elôször meg kell érteni a másikat
és a gazdasági szféra ebbôl a szempontból
meghatározó. Ha meg tudja fogalmazni
azt, hogy a következô években mire lesz
szüksége, milyen képzettségû mérnököt
szeretne, körülbelül mekkora létszámmal,
milyen arányban van szüksége informati-
kusra, közgazdászra, jogászra, hogy mi-
lyen területen akar terméket fejleszteni és
megvan a képessége, a szándéka, a bátor-
sága arra, hogy részt vegyen uniós pályá-
zatokban, akkor az egyetemnek egyfajta
szolgáltató szerepben kell megjelennie.
Ne mi akarjuk megmondani, hogy merre
menjen a pécsi gazdaság, szerintem a vál-
lalkozások tulajdonosai tudják, hogy mi a
dolguk: létezni akarnak, minden évben
egy kicsit nagyobb nyereséget termelni,
fejleszteni és minél több embert foglal-
koztatni. Ez egy teljesen egyértelmû elvá-
rási rendszer, amihez az egyetemnek sok-
kal nagyobb rugalmassággal kell hozzá-
állnia, fontos, hogy értse meg ezeket az el-
várásokat és a saját képzési portfólióját,
akár a duális képzésben lévô feltételrend-
szereket, akár a pályázati lehetôségeket
igazítsa hozzá. Ne önmagunknak, ne az
íróasztalnak fejlesszünk terméket, mert
annak nem lesz tartós gazdaságélénkítô
hatása és nem nô a foglalkoztatás. A
Tudás-Park projekt éppen ebbôl a felisme-
résbôl táplálkozik.
— Miként értékeli akár Baranyá-
ban, akár a Dél-Dunántúlon az innová-
ciós aktivitást és hol fogalmazható meg
ebben a szegmensben a PTE szerepe?
Éppen egy éve szûnt meg a Regionális
Innovációs Ügynökség, amely ezt a te-
vékenységet összefogta.
— Számomra teljesen természetes,
hogy ebben a szerepben kell megjelennie
az egyetemnek és ezt erôsítenie, ahol csak
tudja. Egyik oldalról szerintem a felada-
tunk az, hogy a világban zajló változáso-
kat, lehetôségeket, pályázati körülménye-
ket közvetítsük a környezetünk felé. Szá-
mos helyi gazdasági társaság vezetôjével
találkoztam, és azt látom, hogy se lehetô-
ségük, se pénzük, se idejük nincs arra,
hogy eligazodjanak ebben a bonyolult vi-
Az innováció kitörési pont lehetÚj innovációs ügynökség
a Tudás-Park projekt keretében
Az egyetemi kutatások gazdasági hasz-nosítása, az innovációs tevékenység ösz-tönzése, a kutatók és helyi vállalkozókegymáshoz közelítése, közös innovációsügynökség létrehozása – többek közöttezekrôl szól a Pécsi Tudományegyetem(PTE), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara (PBKIK) és Pécs Megyei JogúVáros együttmûködésével zajló Tudás-Park projekt, amely lassan befejezéséhezközeledik.
TUDÁS-PARKDél-Dunántúli Gazdaság 17
lágban, ezért segítséget kell adni számuk-
ra. Ezt pedig ki más tehetné meg, mint a
Pécsi Tudományegyetem. Meg kell nyitni
ezeket a csatornákat, akár azzal, hogy
rendszeres találkozókat, különféle össze-
jöveteleket, rendezvényeket szervezünk,
az egyetem honlapján elérhetô informáci-
ókat teszünk közzé, olyan internetes felü-
letekre irányítjuk a gazdasági szereplôket,
ahol megtalálják a szükséges tartalmakat.
De ez nem elég, mert érteni kell a szakmai
nyelvezetet, értelmezni a lehetôségeket,
ebben is óriási szerepe lehet az egyetem-
nek. Ha egy ötlet megfogalmazódik egy
gazdasági szereplô részérôl, akkor tud-
junk beszélni arról, hogy annak van-e rea-
litása vagy nincs. Találjuk meg azokat a
pályázati csatornákat, amelyek által to-
vább lehet vinni az elgondolást. És még
egy nagyon fontos szerepét említhetem az
egyetemnek: ugyan Pécs környékén nin-
csenek sok ezer embert foglalkoztató vál-
lalkozások, de ez nem jelenti azt, hogy ne
lenne mozgás. Mindig vannak olyan gaz-
dasági társaságok a világban vagy Magya-
rországon, amelyek partnereket keresnek.
Azt gondolom, hogy akárcsak az innová-
ció, a gazdaságélénkítés vagy a munka-
hely-teremtés területén, abban is van fel-
adata, lehetôsége intézményünknek, hogy
összekapcsolja a feleket. Ha jön egy ér-
deklôdô, a kamarával, az önkormányzattal
együtt tudjuk megmondani, hogy számára
mire kínálkozik lehetôség, mert van nyil-
vántartásunk, információnk. Hiányzik ez
a fajta közvetítô szerep, és én ebben is lá-
tom az egyetem szerepét.
Innováció=jövô
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-
mara akkor lesz elégedett a Tudás-Park
projekttel, ha az lezárulta után is folytató-
dik, fenntartható rendszerben és módon –
mondja dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Bara-
nyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára,
aki szerint a magyar gazdaság egyik kitö-
rési pontja lehet az innováció.
— Magyarország gazdasági növeke-
désének, versenyképességének és az élet-
minôség javításának egyik legfontosabb
tényezôje az innováció, amely átfogó gaz-
daság- és társadalompolitikai programot
feltételez. Világszerte ismert a magyar al-
kotó elme eddigi és reméljük, a jövôben is
megnyilvánuló kreativitása. Szellemi ké-
pességeink hazai és nemzetközi hasznosí-
tása, a különleges, újdonságot hordozó
termékek fejlesztésére irányuló innováci-
ós tevékenység koncentrált megvalósítása
olyan kitörési lehetôséget biztosíthat a
magyar gazdaság számára, amely ver-
senyképes termékek és eljárások kifej-
lesztésén és hazai gyártásán túl igen ko-
moly szellemi export generálását is jelen-
ti. Ez indokolja, hogy a gazdaság vállalko-
zóit tömörítô Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara és a PBKIK is elkötelezett tá-
mogatója az innovatív termékek és szol-
gáltatások fejlesztésének – különös tekin-
tettel a kkv-szektorra –, amelyek jelentôs
mértékben járulnak hozzá a GDP növeke-
déséhez. Támogatjuk az egyetemekkel, a
PTE-vel megkezdett közös munka to-
vábbfejlesztését, gyorsítását, volumené-
nek növelését. Nemcsak megyei, de a te-
rületi kamarák összességét érintô nemzeti
kamarai innovációs rendszer egyik fej-
lesztôjeként, az Enterprise Europe
Network nemzetközi üzleti és in-
novációs hálózat tagjaként a
hazai és nemzetközi in-
novációs folyamatok
aktív szereplôje a
pécsi kamara.
— A kamara milyen eszközökkel
tudja vállalkozásai innovációs potenci-
álját serkenteni?
— Folyamatosan mérjük és vizsgáljuk
az igényeket. Az egyik legfontosabb fel-
adatunk az innovációval kapcsolatos vál-
lalati kultúra építése és fejlesztése. Emel-
lett a technológiai fejlesztési folyamatok
hasznosítási lehetôségeinek segítése,
nemzetközi láthatóság teremtése. Iparjog-
védelmi központunk évente 150 ügyfél-
nek végez szolgáltatási tevékenységet.
Fejlesztési fórumot mûködtetünk, ahol a
kkv-k nemcsak igényeiket fogalmazzák
meg, de együttmûködési lehetôségeiket is
bemutatják. Három különbözô nemzetkö-
zi innovációs audit rendszert üzemelte-
tünk, amelyek feltérképezve az adottságo-
kat és lehetôségeket segítik a fejlesztési
folyamatok dinamizálását. Technológia
transzfer folyamatokban a helyi vállalko-
zások kapacitásait és igényeit is a PTE fe-
lé irányítjuk, helyben tartva a fejlesztési
potenciált. Kkv-fejlesztési terveket elem-
zünk és azokat a Pólus Program ágazati
irányainak megfelelôen szervezzük, for-
ráslehetôségeket is koordinálva. A
klaszterekben ösztönözzük a kkv-együtt-
mûködéseket és nagy fejlesztési projektek
meghatározását.
A kamara és az egyetem közös innovációs ügynöksége
Szakértôként vesz részt a Tudás-Park pro-
jektben Opauszki László, a Pécs-Bara-
nyai Kereskedelmi és Iparkamara Kisvál-
lalkozási Bizottságának tagja, aki közre-
Dr. Síkfôi Tamás
TUDÁS-PARK Dél-Dunántúli Gazdaság18
mûködött a közös PTE-PBKIK innováci-
ós ügynökség feladatainak meghatározá-
sát célzó feladatok elôkészítésében.
— A projektben szereplô konzorciumi
tagok már eddig is együttmûködtek külön-
bözô szervezeti alegységeik közös pro-
jektjei, rendezvényei révén a térségi
K+F+I tevékenységek fejlesztésének ér-
dekében. Mindkét szervezet rendelkezik e
terület fejlesztésért felelôs osztállyal,
szervezeti egységgel. Az önálló mûködés-
bôl adódóan több a párhuzamosság, ki-
sebb a hatékonyság. A Tudás-Park projekt
célja, hogy ezt az együttmûködést egy
szervezeti egységbe gyúrva közösen lás-
sák el a feladatot. Nagyon leegyszerûsít-
ve: fel kell mérni az egyetemi kapacitáso-
kat, a versenyszféra és a társadalom igé-
nyeit, ezeket összefésülve fejlesztési pro-
jekteket kell generálni, melyek gazdasági-
társadalmi hasznot termelnek a konzorci-
umi partnerek, rajtuk keresztül pedig a
társadalom számára.
— A projekt kapcsán megfogalma-
zódott az egyetem és a kamara kezde-
ményezésére egy közös innovációs ügy-
nökség létrehozása. Milyen esélyei, lét-
jogosultsága van ennek az ügynökség-
nek?
— Nem kérdés, hogy létre kell hozni
az ügynökséget. De ez a gyakorlatban
nem feltétlenül egy újabb szervezet kell
legyen, hiszen nem ettôl lesz hatékony.
Sokkal inkább az eddigi együttmûködés
szervezését és elmélyítését jelenti. A PTE
technológia transzfer osztályának, a ka-
mara innovációs osztályának és Pécs vá-
rosa városfejlesztési cégének, a K+F+I
fejlesztési területen folytatott munkáját
kell egy szervezeti egységbe olvasztva
folytatni. Kell egy szigorú együttmûködé-
si szabályzat feladat- meghatározással,
jogkörökkel és felelôsségi szintekkel. Ezt
utána rendszeresen ellenôrizni és mérni
kell.
Változtatni kell
Hogy a Tudás-Park projekt milyen új le-
hetôségeket kínál a kamara számára az in-
novációs tevékenység elôsegítésére, azt
Rabb Szabolcs, a PBKIK innovációs osz-
tályvezetôje fogalmazza meg:
— Hazai célkitûzés az innováció ala-
pú versenyképesség növelése, fejlesztése.
Az innováció, a fejlesztés, a kreatív ener-
giák új versenyképes termékekben és
szolgáltatásokban történô manifesztálódá-
sa „nehéz“ pálya. Óriási az EU-s és globá-
lis verseny, ezen a területen természetsze-
rû az ipari szereplôk és tudásközpontok
összefogása, koordinációja azonban sok-
szor nehézkes.
Változtatásra van szükség, mind az
ipari szereplôk, mind az egyetemi-kutató
szereplôk részérôl is.
Az ipari szektor igényei és elvárásai
az egyetemek irányába évtizedes, részben
dinamikusan változó, de alapjaiban
ugyanazon tényezôkön nyugvó elvárás-
rendszer. Az egyetemi tudásközpontok
ipari szereplôkkel folytatott együttmûkö-
dése szinte állandóan változó és rendszer-
telen. Az együttmûködés irányába ható té-
nyezôk folyamatosan növekednek az el-
múlt 3-5 évben. A PTE mint kutató egye-
tem a régió nagy hatású intézménye,
amelynek a gazdasági életben is szerepet
kell vállalnia, párhuzamosan a felsôokta-
tásban zajló átalakulásokkal, intézményi
szintû változásokkal. Az ipari igényeket
és az egyetemi tudást össze kell kötni, ko-
ordinált és bürokrácia-csökkentett rend-
szerbe kell foglalni.
Szükség van a koncentrált és operatív
szinten megszervezett közös K+F+I me-
nedzsmentre, közös technológiatranszfer
folyamatokra. Ez egy nagy munka, amely
már az elsô idôszakban látványos eredmé-
nyeket, fenntartható rendszereket képes
generálni. Ez a Tudás-Park projekt elmúlt
6 hónapjának eredményeiben is érzékel-
hetô. Nem ipari és egyetemi közeledés
zajlik, hanem végre tevékeny és konkrét
(mérhetô) együttmûködés. Ez a cél.
Opauszki László
Rabb Szabolcs
MI ÚJSÁG? 19Dél-Dunántúli Gazdaság
Mi újság? – ezt a kérdést tesszük fel
most induló rovatunk szereplôinek.
Minden hónapban ellátogatunk egy
olyan vállalkozáshoz, amelynek mû-
ködésérôl már régen adtunk hírt.
Megérdeklôdjük, hogy milyen válto-
zások következtek be a cég életében,
miben léptek elôre, hogyan értek el si-
kereket. Sorozatunkat a valamikori
kétszemélyes családi vállalkozásból
indult, mára több mint 80 fôt foglal-
koztató, fröccsöntéssel és szerszámké-
szítéssel foglalkozó pécsváradi Kresz
& Fiedler Kft.-vel indítjuk. A cég ma
az iparág egyik legmeghatározóbb
gazdasági szereplôje a megyében, ezt
a teljesítményt igazolják a tulajdo-
nos-cégvezetô, Kresz Erika szavai is.
— Igen eredményes, mozgalmas
idôszakon vagyunk túl 2015-ben és el-
mondhatjuk, hogy az elmúlt 25 év egyik
kiemelkedô évének tekintjük az ideit.
Nagyon sok a megrendelésünk, kemé-
nyen dolgoztunk azért, hogy be tudjunk
törni új piacokra – most már látszik,
hogy sikerrel. Elértük a 2015-re kitûzött
célunkat az árbevételt tekintve, sôt meg
is haladjuk azt.
Eredményünk talán annak köszön-
hetô, hogy igyekszünk folyamatosan
fejleszteni cégünket mind a gyártási fo-
lyamat, mind a technológia területén –
ez az év sem volt kivétel ez alól. Az év
elején új fröccsöntô gépeket vásárol-
tunk, gyártási folyamatokat automati-
záltunk, sikeres volt a megújító minô-
ségbiztosítási auditunk. Több új projek-
tünk vevôi jóváhagyása és széria indítá-
sa történt, mely sok vevôi audittal járt és
folyamatos kihívást jelentett a munka-
társaink számára. Nagyon örülünk,
hogy megrendelôink elégedettek voltak
és elismerôen nyilatkoztak a munkánk-
ról, dicsérték elkötelezettségünket, a
lelkes munkatársakat. A tavaly beveze-
tett új, ösztönzô rendszerünk is jó dön-
tésnek bizonyult, vállalkozásunknál nôtt
a belsô motiváltság és a teljesítmény. A
kitûzött célok elérésének érdekében nö-
velni kellett a dolgozói létszámot 10 fô-
vel, így 2015-ben már 80 fôvel dolgo-
zunk, és munkánkba besegített 15 diák a
Meló-Diák Dél Iskolaszövetkezettôl. A
folyamatosan emelkedô minôségi köve-
telmények és elvárások miatt fejleszte-
nünk kell a minôségbiztosítás területét
is, ezért mérnökök és technikusok felvé-
tele van folyamatban. Összességében
nagyon leterhelt, megerôltetô évünk
volt, de örömmel tölt el bennünket,
hogy sikerült megvalósítanunk a sokré-
tû vevôi elvárást, kitûzött céljainkat.
— Hogyan találtak új piacot?— Partnerkörünk nemigen változik,
a régi ügyfelek hozzák magukkal az
újabbakat. 2008-ban a gazdasági válság
idején adtuk át az új termelôcsarnokun-
kat, 2012/2013-ban jött a következô fej-
lesztésünk, amikor infrastrukturálisan
léptünk elôre, új irodaházzal, üzemcsar-
nokkal, raktárral, új parkolóval bôvül-
tünk. Ezáltal jóval szebb lett cégünk
megjelenése, ami sokat számít annak a
szép számmal érkezô külföldi vendég-
nek, aki megfordul nálunk. Keményen
küzdünk a piacért például az indiai ver-
senytársakkal, de az általunk nyújtott
komplex szolgáltatással, az odafigyelés-
sel, a szakmai támogatással, hogy részt
veszünk a fejlesztésekben, összességé-
ben úgy ítélték meg új partnereink,
hogy minket választanak. A szlogenünk
is az: mindig egy lépéssel a versenytár-
sak elôtt.
— Milyen tervekkel kezdik a 2016-osévet?
— Több új projektünk van elôkészí-
tés alatt, ezek újabb kihívást és techno-
lógiai fejlesztést kívánnak részünkrôl.
Ezért éltünk egy pályázati lehetôséggel,
amelynek eredményére egyelôre vá-
runk. Ettôl függetlenül elindultak a gép-
beszerzéseink, folyamatfejlesztéseink,
hiszen vállalatunk életében fontos a
technológiai innováció. Igyekszünk a
legmodernebb, leghatékonyabb techno-
lógiai eszközöket beszerezni, hogy ma-
gas minôségû termékeket tudjunk elôál-
lítani és a piaci versenyben is helyt tud-
junk állni.
N.T.
Kresz Erika, a Kresz & Fiedler Kft. tulajdonos-ügyvezetôje
MESTERSÉGÜNK CÍMERE Dél-Dunántúli Gazdaság20
Ez év szeptemberétôl a tanulók kép-
zésével csak mesterek foglalkozhat-
nak, BALOGH PÉTER, a Völgység
Szakmunkásképzô Ipari Szolgáltató
Kft. ügyvezetôje élve a lehetôséggel,
mestervizsgát tett.
Nem szokványos módon választott
szakmát annak idején. Hetedikes
volt, amikor a szülei építkezni kezd-
tek, sok szakemberrel találkozott ak-
koriban, közelrôl láthatta az egyes
szakmák szépségeit, nehézségeit. Az
asztalosé tetszett meg neki, mert azt
látványosnak találta, s megfogta a fa
illata, meg az a folyamat amelynek
során a fából elkészül egy termék. Ta-
nulóéveit Szekszárdon, a TÁÉV-nél
töltötte, ahol a szakmunkás-bizonyít-
vány megszerzését követôen tíz éven
át dolgozott mint épületasztalos,
majd egy teljesen más területen, de
mégis a szakmájában maradva, tanu-
lókkal kezdett foglalkozni.
— Bonyhádi vagyok, s egy lehetô-
séggel élve lettem az ottani 504. számú
Szakképzô Intézetben gyakorlati oktató
– mondja Balogh Péter. — Az anyósom
ott dolgozott, mint pedagógus, s ô hívta
fel a figyelmemet rá, hogy asztalos ok-
tatót keresnek. Egy kollégával ketten
foglalkoztunk az épületasztalos tanu-
lókkal, három évfolyamon 32 tanuló
volt a kezem alatt.
Az évek során leérettségizett, s az is
a tervei között szerepelt, hogy Dunaúj-
városban a szakmájában szakoktatói
végzettséget szerez, azonban a sors köz-
beszólt.
— Egyre több vállalkozó jelentke-
zett tanulókért, folyamatosan kiürültek
a tanmûhelyek, s az iskola vezetése úgy
döntött bezárja azokat – mondja. —
Azonban továbbra is szerettünk volna
tanulókkal foglalkozni, ezért létrehoz-
tuk a jelenlegi vállalkozásunkat. Telep-
helyet keresve találtunk rá a Hidas hatá-
rában, az ottani ipari parkban arra az
épületre, amelyben kialakítottuk a mû-
helyeinket, ahol több szakmában – szer-
kezetlakatos, ipari gépész, hegesztô, gé-
pi forgácsoló, valamint épület- és bútor-
asztalos – folyik a gyakorlati képzés, e
mellett ipari szolgáltató tevékenységet
is végzünk. Ennek köszönhetôen a tanu-
lóink valódi munkakörülmények között
sajátítják el a szakma alapjait, az általuk
készített munkadarabok értékesítésre
kerülnek.
Azzal, hogy a tanuló a termelésben
vesznek részt – ajtókat, ablakokat, lép-
csôket, konyhabútorokat készítenek el-
adásra –, nemcsak megízlelhetik a jól
végzett munka örömét, hanem széleskö-
rû ismeretet szerezhetnek az általuk vá-
lasztott szakmában. Az elsô évben az
alapképzésük folyik, majd ezt követôen
szakmától függôen egy, vagy két esz-
tendôn át a szakoktatók felügyelete
mellett dolgoznak NC és CNC vezérlé-
sû gépeken, korszerû berendezéseken,
sajátíthatják el azok üzemeltetését, biz-
tonságos mûködtetését, így szerezve
magas szakmai tapasztalatot. Ennek kö-
szönhetôen a végzést követôen szinte
azonnal el tudnak helyezkedni.
Balogh Péter ugyan a törvényi elô-
írások miatt vállalta, hogy mestervizs-
gát tesz, de már korábban is foglalkoz-
tatta a gondolat, hogy saját vállalkozás-
ba kezd, s ahhoz megszerzi a mesterle-
velet. Most élt a lehetôséggel, hogy
mindezt kedvezô feltételekkel megtehe-
ti, ugyanis a cég nemcsak munkaidô
kedvezménnyel segítette, de anyagilag
is támogatta ebben.
Mint mondja, jó volt újra visszaülni
az iskolapadba, sok új ismerettel lett
gazdagabb, mint például a szoftveres
bútortervezés, vagy a logisztikán belül a
raktározási rendszerek. Számos érdekes
újdonsággal is találkozott, nem csak a
vállalkozással kapcsolatosan, de a gye-
rekekkel való foglalkozás területén is.
Például, milyen módszerek alkalmazá-
sával szerettethetô meg egy szakma, vi-
tás helyzeteket miként lehet megoldani.
A mesterdarab elkészítése – a közép-
pontjában átfordítva létrává alakítható
szék – pedig kimondottan nagy örömöt
okozott neki. — Nagy örömömre a fi-
am is ezt a szakmát választotta, mellet-
tem dolgozik, s részt vesz a tanulók
gyakorlati képzésében is. A tervei kö-
zött szerepel, hogy, amint meglesz a
szükséges gyakorlati ideje ô is mester-
vizsgát tesz – zárja beszélgetésünket,
mert mennie kell, megrendelô érkezett.
Sz.K.
Amint lehet,
a fia is mestervizsgáttesz
TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 21
— Jó érzés volt, hogy észrevettek
bennünket – mondja Papp Judit, a
Manifaktor Kft. ügyvezetôje. — A Szi-
getvári Szakképzésért Díjjal a cipôipari
szakember-utánpótlás nevelésében elért
eredményeinket ismerték el, a dolgozó-
ink is nagyon büszkék erre a címre, hi-
szen van, akinek a gyereke is ezt a szak-
mát választotta, de olyan is, akik közül
több generáció is a gyárban dolgozik.
Jelenlegi tanulóink közül idén ketten
végeznek, bízom benne, hogy ôk ma-
radnak is.
Mint mondja, hosszú évek után,
2010-ben a kezdeményezésükre indult
újra a cipész, cipôkészítô és cipôjavító
tanulók képzése Szigetváron, miután
egyre nagyobb gondot jelentett a szak-
ember-utánpótlás. Folyamatosan el-
öregszik a szakma, s miután a könnyû-
iparban jelentôs számban dolgoznak
nôk, így náluk is sokan éltek a lehetô-
séggel, hogy negyven éves munkavi-
szony után nyugdíjba mentek, az ô után-
pótlásukat is meg kellett oldani. Az elsô
idôben a hiányukat szinte az utcáról fel-
vett fiatalokkal pótolták, akiket betaní-
tottak. Szembe kellett azonban azzal
nézniük, ez nem járható út, ezért a helyi
szakközépiskolával együttmûködési
megállapodást kötöttek, s belevágtak a
tanulóképzésbe.
— Egy teljesen új terület volt ez a
kft. életében, korábban nem folyt ná-
lunk tanulóképzés – folytatja tovább
Papp Judit. — Mindenki számára új
volt, a dolgozóknak, s nekem magam-
nak is. Azonban rövid idô alatt fontos
részévé vált a gyár életének, a tanulók
jó hatással vannak mindenkire, egyfajta
szemléletváltásra is sor került általuk,
közösségépítô hatása lett. A dolgozók
egyre nagyobb örömmel segítettek ne-
kik, büszkék lettek a tudásukra, egyre
szívesebben adták át a szakmai tapasz-
talataikat. A tanulók pedig örömmel vet-
ték, hogy foglalkoznak velük, a cipô-
gyár szinte a második családjuk lett, a
vizsgák után közös programot szerve-
zünk nekik. Kis közösség a miénk, az
egymásra figyelés pedig segített nekik a
felnôtté válásban.
A tanulóik a tényleges munkában
vesznek részt, s a gyakorlati idô alatt a
cipôkészítés teljes folyamatával megis-
merkednek, e mellett elsajátítják a cég
által elvárt munkakultúrát is. A tanulmá-
nyi eredményeik alapján differenciált
ösztöndíjat kapnak. A végzést követôen
pedig a legjobbakat továbbfoglalkoztat-
ják. Az eltelt öt esztendôben harminc-
egyen végeztek, akik közül jelenleg he-
ten dolgoznak a mai napig a cégnél. Az
elvándorlással nekik is szembe kell néz-
niük, voltak, akik külföldre mentek, de
olyanok is akik családi okok miatt vol-
tak kénytelenek váltani.
Igyekeznek minél több lehetôséget
megragadni arra, hogy megismertessék
a cipôipari szakmákat. Rendszeresen
tartanak nyílt napokat, sok iskola él a le-
hetôséggel. Oktatási központot hoznak
létre, ami a cipôipar kirakata is lesz egy-
ben, hogy aki oda betér lássa, mirôl szól
ez a szakma.
— Annak érdekében, hogy minél
többen megismerjék a cipôkészítés mi-
lyen részmûveleteket is takar, saját ok-
tatóbázist hozunk létre – vázolja fel a
jövô terveit az ügyvezetô. — Megvásá-
roltuk a cipôgyár melletti lakóépületet,
ebben kap majd helyet, s itt lesz a tan-
mûhelyünk is. Ott folyik majd a terveink
szerint a következô tanévtôl az iskola-
rendszerû oktatásban résztvevô tanulók
képzése, de ha találunk hozzá partnert,
akkor a felnôttképzés keretében is meg-
kezdjük a cipôipari szakember utánpót-
lás kinevelését. Ehhez most már minden
feltétel adott, ugyanis a tanulók gyakor-
lati képzésével foglalkozó munkatár-
sunk, Hallgató Zoltán – aki Martfûn
végzett az utolsó cipôipari technikusi
évfolyamon – sikeres mestervizsgát tett,
amelyhez a lehetôségeinkhez mérten
minden támogatást megadtunk, szakma-
ilag és anyagilag egyaránt. A felkészülé-
sét a legjobb szakemberek segítették.
A Manifaktor Kft. teljes egészében
német tulajdonban van. Jelenleg száz-
hatvanan dolgoznak a szigetvári üzem-
ben, ahol elsôsorban nôi divatcipôket
gyártanak exportra.
SzK
Büszkéka tanulóknak továbbadott tudásukra
Öt évvel ezelôtt fogadta az elsô cipôkészítô tanulókat a szigetvári Manifaktor Kft., azóta már a végzettek közül többen amunkatársaik lettek. Ma már az sem számít egyedi esetnek, hogy egész család dolgozik a cipôgyárban, férj, feleség, szü-lôk és gyerekek. Az utánpótlás nevelésében elért eredményeiket a kamara Szigetvári Szakképzési Díjjal ismerte el.
SPORT ÉS GAZDASÁG Dél-Dunántúli Gazdaság22
Igazán férfias sport, a CrossFit találta
meg Rétházi Csillát, aki nem csupán
kedvtelésbôl ûzi ezt a könnyûnek nem
nevezhetô testmozgást, de aktívan ver-
senyez is. A CrossFit egy Amerikából
származó fitness rendszer, amelyet
2000-ben hoztak létre. Olimpiai
súlyemelésbôl, poilometri-
kus-, erôemelô- és gim-
nasztikai gyakorlatok-
ból áll, így a leg-
komplexebb és leg-
megterhelôbb moz-
gásformák csoport-
jába sorolható. Mû-
velôi inkább filozó-
fiának nevezik, mint
egy sportágnak, ugyan-
is végzése közben nem
csak az emberi test, de a
lélek is komoly változásokon
megy keresztül. A CrossFit célja
egyfajta funkcionális erô kialakítása,
amit a való életben is kamatoz-
tathatnak mûvelôi.
Csilla egy véletlen
folytán találkozott ezzel
a sporttal.
— Egyik ismerô-
söm mesélte, hogy
volt egy próbaedzésen
a Pécsi Testakadémián,
elmondta, hogy mirôl
szól ez a mozgásforma,
majd elmentem kipróbálni.
Lassan már három éve, hogy
ott ragadtam.
— Mit nyújt ez a sport, miért kedveli?— Régóta nagyon fontos számomra
a táplálkozás és a sport, mindig is vé-
geztem valamilyen testmozgást, mivel a
mozgás a mindennapjaim része. A ver-
senyzés pedig valami olyan plusz, ami
szükséges az életemhez. A CrossFit há-
rom alapelembôl áll. Kihívást jelentett
az életemben, hogy ezeket megtanuljam
és folyamatosan fejlôdjek benne. Azt
gondolom, hogy ez a sport nagyon illik
a személyiségemhez, rengeteg dolgot
kell tanulni folyamatosan, és nyomon
követhetô a fejlôdésem is. Ez egy egyé-
ni sport, bár csapatban is szok-
tam versenyezni. Tetszik
benne, hogy végig ön-
magamért küzdök.
Látom az elvégzett
munkám eredmé-
nyét és az életem
más területein is
tudom ka-
ma-
toztat-
ni a tudáso-
mat.
— Említette,hogy az egészsé-
ges táplálkozás éséletmód fontos szere-
pet játszik az életében. Mi-ért fordít ezekre kiemelt figyel-
met?— Ez nálam összetett dolog: voltak
kisebb-nagyobb egészségügyi problé-
máim, ebbôl adódóan kezdtem el többet
foglalkozni az egészséges táplálkozás-
sal. Másrészt nekem ez a sport, a ver-
senyzéssel együtt, súlyban, kondíció-
ban, fizikai állapotban nagyon sokat se-
gít. Biztos vagyok benne, hogy önma-
gában a testmozgás a megfelelô és
egészséges táplálkozás nélkül nem mû-
ködik megfelelôen.
— Miként hat a sport, ez a fajta élet-mód a mindennapjaira, a munkára, a ma-gánéletére?
— Mindig szükségem volt arra,
hogy a munkám után valahogy levezes-
sem a feszültséget. Vállalkozóként elég
sok stressz éri az embert a munkahe-
lyén, így kell valami, amivel el tudom
vezetni a felesleges energiákat. Nyil-
vánvalóan a sport sok idômet veszi el az
életbôl és kevesebb idôm marad a ma-
gánéletre, pedig többet szeretnék. Vi-
szont azt gondolom, hogy enélkül sok-
kal rosszabb lenne az élethelyzetem,
mert úgy érzem, hogy szükségem van
rá. Nekem így teljes az életem.
Általában hetente 4-5 napot edzek,
van, hogy hatot, ez függ attól, hogy
éppen versenyre készülök-e vagy sem.
Alkalmanként minimum 2-3 órát töl-
tök a teremben, ami lehet, hogy soknak
tûnik, de vállalkozóként mindig úgy
alakítom az idôbeosztásomat, hogy be-
leférjen az edzés.
— Hogyan hat a környezetére a sportszeretete?
— Azt gondolom, hogy pozitív ha-
tással vagyok a körülöttem élôkre, egy-
re több ismerôsömmel találkozom az
edzôteremben. Sokan megkeresnek,
hogy mit sportolok és hogyan csinálom,
mert nekik is lenne kedvük hozzá.
Kezdtek már el sportolni olyanok is,
akikrôl sosem gondoltam volna. És
jónéhányan, akik eddig hobbi szinten
ûzték ezt a tevékenységet, komolyabban
csinálják. A sport engem fegyelemre, al-
kalmazkodásra, alázatra és kitartásra ta-
nított, remélem, ezt mások is megta-
pasztalják. N.T.
Sport és gazdaságEbben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogymilyen hatással van a sportolás a mindennapi mun-kára – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólalta-tunk meg, akiknek élete része lett a rendszeresmozgás.
„A sport fegyelemre, alkalmazkodásra, alázatra
és kitartásra tanított”
Rétházi Csilla, a bólyi Agro-Boy Kft. tulajdonosa
GÉPIPARI KLASZTERDél-Dunántúli Gazdaság 23
A több mint 700 fôt foglalkoztató, 13
milliárd Ft éves árbevételt elérô térségi
meghatározó munkaadó fôként a német
anyavállalat rendelései igényeinek meg-
felelôen gyárt motor és ventillátor alkat-
részeket, légtechnikai berendezéseket,
speciális elektromotorokat, axiális és ra-
diális ventillátorokat a mintegy 54 000
négyzetméter telephelyen. Termékeit a
mezôgazdaságban, a gépgyártásban, a
légkondicionálás és a hûtôipar területén
használják.
A cég 26 kereskedelmi képviselete a
világ szinte minden táján megtalálható,
a németországi központ mellett három
fô termelô egysége van, melybôl az elsô
külföldi termelôüzemet 1994-ben hoz-
ták létre Magyarországon, Marcaliban.
Ma ez a legnagyobb gyártóegysége.
A folyamatosan bôvülô telephely és
gyártóterület fejlôdésével ma a gyártási
tevékenységük három gyártócsarnok-
ban, a rácsüzemben, tekercselôüzemben
és az alumínium öntödében történik a
legmodernebb technológiák felhaszná-
lásával, melyekkel villanymotor állóré-
szeket tekercselnek, ventillátor védôrá-
csokat gyártanak és alumínium ventillá-
tor lapátokat, forgóalkatrészeket és
egyéb kiegészítô alkatrészeket öntenek.
A védôrácsot gyártó rácsüzemben
átlagosan évente 1000 tonna acélhuzal
kerül feldolgozásra, mellyel mintegy
520 000 db védôrács készül el.
A tekercselô üzemen belül két nagy
részleg különül el, a hajtástechnika és
légtechnika. A légtechnika üzemrészben
kisebb teljesítményû villanymotorok te-
kercselése történik, ahol évente átlago-
san 780 000 db villanymotor készül. A
hajtástechnika részlegben három alaptí-
pusú villanymotort készítenek, a felvo-
nó motoroktól a komputertomográf mo-
torokig bezárólag. 1 héten átlagban 150
darab villanymotort készítenek, amihez
közel fél tonna rézhuzal kerül felhasz-
nálásra.
Az öntödében hidegkamrás nagy-
nyomásos alumíniumöntéssel, és az ezt
követô mechanikai megmunkálással
foglalkoznak.
A vállalat nagy hangsúlyt fektet dol-
gozóinak képzésére és a munkaerô
utánpótlásának biztosítására, 2013-ban
tanmûhelyeket hoztak létre, jelenleg 60
fô ipari tanulónak és hallgatónak bizto-
sítanak gyakorlati képzôhelyet.
Ösztöndíj programjuk keretén belül
a hazai mérnök utánpótlást is szorgal-
mazzák.
Szabó Berta
Fókuszban a ZIEHL-ABEGGMotor- és Ventillátorgyártó Kft.
2015. november 12-én tartotta a Dél-Du-nántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerve: PBKIK) a 25. BenchmarkingKlubülését Marcaliban klasztertagjánál,a ZIEHL-ABEGG Motor- és Ventillátor-gyártó Kft.-nél.
Szijártó Ferenc ügyvezetô igazgató
A ZIEHL-ABEGG Kft. telephelye
Benchmarking ülés a ZIEHL-ABEGG Kft.-nél
Automatizált ponthegesztés
Olvasztókemence
AutóCity – Audi Szalon ● 7630 Pécs, Pécsváradi út 8. ● Tel.: 72/517-555 ● web www.autocitypecs.hu
Az elsôsorban elektronikai bérgyártás-sal és elektronikai fejlesztéssel foglal-kozó Z Elektronika Kft. ügyvezetôje azAutóCity Kft. új Audi A4 modelljét pró-bálta ki.
— Mindig rácsodálkozom az
Audira, ahogy a márkára jellemzô for-
mavilágot tökéletessé fejlesztik. Aztán a
következô modellváltáskor ismét elô-
húznak valamit a formatervezôi varázs-
cilinderükbôl, amivel egy magasabb mi-
nôségi szintre lépnek. Ez történt az új
A4-es esetében is. Olyan az autó megje-
lenése, mintha egy gyémántokkal ékesí-
tett szobor lenne, masszív, hûvös, ele-
gáns és végtelen profizmust sugároz.
Hajszálpontosan illesztett elemek, ék-
szerszerû elsô és hátsó lámpák, tökéle-
tesen kimunkált domborítások, izgal-
mas, tekintélyes, de nem agresszív hû-
tômaszk, szerintem nagyon jó munkát
végeztek a dizájnerek.
Érdekes, hogy mára a lámpák meg-
határozó elemei a formanyelvnek. Az
A4-es LED lámpái különösen ízlésesek.
A hátsó index megoldása tetszik a leg-
jobban, erre már a külföldi útjaim során
többször rácsodálkoztam, ott már sokan
megvették az új modellt.
— Üzletemberként bizonyára so-
kat autózik, de milyen autóval teszi
mindezt?
— Régebben francia autóval jártam,
de aztán jött egy remek lehetôség, és
nem tudtam ellenállni a Volkswagen
Jetta csábításának. Azt, hogy jó döntés
volt, bizonyítja, hogy már 400.000 kilo-
méternél járok az autóval. Számomra ez
nem meglepetés, úgy gondolom, a né-
met autók még mindig kiemelkedôek a
megbízhatóság terén.
— Milyen távokon jött össze ez a
tekintélyes futásteljesítmény?
— A Pécs környéki szakaszok mel-
lett elsôsorban az üzletfelek látogatása
során gyûlnek a kilométerek. Sok a né-
met partnerünk, németországi kiállítá-
sokon is részt veszünk, ezért rendszere-
sen utazom hosszú távon is.
— A Z Elektronika honlapján ol-
vastam, hogy autóipar kapcsolataik is
vannak, ez mit takar?
— Vonóhorog elektronikát fejlesz-
tettünk egy pécsi cégnek. A mai autók
elektromos rendszeréhez már nem köny-
nyû egy kiegészítô berendezést csatla-
koztatni. Egy olyan interfészt fejlesztet-
tünk, ami vizsgálja, hogy milyen jelek
érkeznek a hátsó lámpákra, azt feldol-
gozza, és ez alapján vezérli a vontat-
mány jelzôberendezéseit.
Ezen kívül beszállítói vagyunk a
Boschnak is, így áttételesen is kapcsoló-
dunk az autóiparhoz. Ez a terület egyéb-
ként is közel áll hozzám, pályafutásom
elején az autóelektronikákkal szerettem
volna foglalkozni, de aztán más irányt
vett a karrierem.
— Elektronika ebben az Audiban
is bôségesen van, ez mennyit tesz hoz-
zá az élményhez?
— Egy prémiumautóban különösen
sokat jelent, hogy a legfrissebb elektro-
nikai fejlesztések kerülnek a kocsiba.
Nagyon tetszik például az óracsoport
panelje, ami tulajdonképpen egy hatal-
mas kijelzô. Mikor a megszokott sebes-
Autóteszt: Dallos László – Audi A4 Sport 2.0 AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság24
ségmérô és fordulatszámmérô kettôs
gombnyomásra kihúzódik a két sarok-
ba, és megjelenik a hatalmas navigációs
felület, az még sokadik alkalommal is
megdöbbentô. Ráadásul a térkép szín-
vonala, a kijelzô minôsége, a személyre
szabhatóság is elsô osztályú. Az pedig,
hogy a navigációs adatokat, a sebessé-
get és más fontos információkat a szél-
védôre is ki lehet vetíteni, nemcsak lát-
ványos, hanem nagyon biztonságos is.
— Az A4-es középkonzoljának ki-
alakítása sem mindennapi, itt is új
megoldásokkal találkozhatunk.
— A klasszikus elrendezést szoktam
meg, így kellett néhány kilométer mire
magabiztosan tudtam használni minden
kezelôszervet. Jó, hogy a fûtéskonzol
megmaradt a megszokott helyén, a hô-
mérséklet szabályozó közepébe tett ki-
jelzô pedig nagyszerû ötlet. Az exkluzív
váltókar és az elôtte elhelyezett MMI
kezelôszerv egészen különleges hangu-
latot áraszt.
— Nem beszéltünk még a kénye-
lemrôl és az anyagok minôségérôl.
— Azt hiszem, ezen a szinten az
anyagminôség már nem lehet kérdés.
Valahol olvastam, hogy az Audi áll most
az autós belsôépítészet csúcsán. Én
ugyan elsôsorban felhasználóként tekin-
tek egy autóra, és számomra kevésbé
fontosak ezek a részletek, de ennek elle-
nére, ha körbepillantok az utastérben,
készséggel elhiszem az állítást.
A kényelemre sem lehet panasz, a
sportülések pazar kialakításúak, szinte
minden irányban állíthatóak. Térbôl is
van elegendô, a hátsó sorban is kényel-
mesen elférnek az utasok. Hiányérze-
tem talán csak a tárolórekeszek terén
van, egy nagyobb üveget, vagy egy A4-
es méretû mappát már nehézkes elhe-
lyezni a vezetôülés környékén. Egy haj-
szálnyival nagyobb kesztyûtartó már
megoldás lett volna erre a problémára.
— A motortér-
ben a jól ismert
kétliteres TDI
dolgozik, de már
190 lóerôvel, elegendô ez a teljesít-
mény vagy ez már kiemelkedô menet-
tulajdonságokat ad a kocsinak?
— Az én autóm is TDI motoros, és
nagyon szeretem. Barátságos a karakte-
re, elképesztôen keveset fogyaszt és na-
gyon jól autózható. Szeretek lendülete-
sen vezetni, és abban is jó partner. Ez a
kétliteres TDI tudja ugyanezeket az eré-
nyeket, de a remek S tronic váltóval
együttmûködve már már sportos él-
ményt nyújt. Nem tudok semmilyen ne-
gatívumot mondani, így tökéletes,
ahogy van.
Jól sikerült a futómû is, éppen úgy
viselkedik, ahogy egy Auditól várja az
ember. Egy hajszálnyival a sportosság
felé mutat, de még a Mohácsi út vasúti
átkelôin áthaladva sem éreztem azt,
hogy kényelmetlenül rázna.
— A masszív karosszéria, a renge-
teg elektronikus segédeszköz és a lát-
ványos utastér, kiegészülve a kétlite-
res dízellel, milyen autóvá áll össze?
— Úgy gondolom az új A4-es egy
nagyon harmonikus autó, ideális komp-
romisszum az üzleti életben. Nem túlsá-
gosan nagy, de nem is szûk, kellôen
erôs, de emellett roppant takarékos, és
elég tágas ahhoz, hogy négy felnôtt is
kényelmesen tehessen meg benne
hosszabb külföldi utakat is. Prémium
minôséget nyújt, természetesen a kate-
góriához illô áron.
T.R.
Lökettérfogat: 1968 cm3
Maximális teljesítmény: 190 LE 3800-4200/minMaximális nyomaték: 400 Nm 1750-3000/minSaját tömeg: 1555 kgCsomagtér: 505 lMaximális sebesség: 237 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 7.7 sÁtlagfogyasztás: 4.3 lAlapár (2.0 TDI Sport 190LE): 10.630.280 FtFontosabb alapfelszerelések: elsô-, oldal- és füg-gönylégzsákok, automata klímaberendezés, ESP,Audi pre sense city, energiavisszanyerés, fény- ésesôszenzor, MMI rádió plusz, sportülések, xenonplus fényszóró, start/stop automatika
A TESZTAUTÓ ADATAI:
TDI S tronicAUTÓTESZT 25Dél-Dunántúli Gazdaság
AKTÍV PIHENÉS MELLÉKLET26 Dél-Dunántúli Gazdaság
A wellness piac hazánkban is fénykorát éli, legyen
szó lekvárról, zokniról, teáról, szállodáról, vagy egy
arcpakolásról. A lényeg, úgy javítsunk a közérzetün-
kön, erônlétünkön, hogy közben jól is érezzük ma-
gunkat.
A wellness oly sokrétû
használata miatt ma már a
SPA megnevezés is igen el-
terjedt, de jelentése és lé-
nyege szinte ugyanaz. Ma-
napság számtalan termék és
szolgáltatás mellett láthat-
juk a wellness jelzôt, amely
a jobb minôséget és az
egészséges életmódot jelen-
ti. Legyen szó akár egy kel-
lemes masszázsról, egy aro-
materápiás fürdôrôl, netán
egy 100 százalékban gyü-
mölcsbôl készült koktélról, máris a wellness szó jut róla
az eszünkbe.
Manapság mind gyakrabban találkozhatunk a well-
ness kifejezéssel olyan összefüggésben, mint wellness
hétvége, wellness szálloda. Sokan ilyenkor könnyed
szórakozásra, vagy csupán egy kellemesen eltöltött, ké-
nyeztetô hétvégére gondolnak, ám ez ennél sokkal sok-
rétûbb. Egy-egy ilyen hétvége központjában a test és a
lélek harmóniája, a kiegyensúlyozottság, a magabiztos-
ság, és a pozitív közérzet áll, amelyet a különbözô tech-
nikák és relaxációs gyakorlatok tesznek lehetôvé. Mind-
ezekre pedig akár vidéken,
távol a városok forgatagától
is lehetôség nyílik, ahol
nyugalomban lehet feltöl-
tôdni, elfeledve az egyéb-
ként stresszes mindennapo-
kat. Minderre kiválóan al-
kalmas a jóga, a tai chi,
vagy akár a lovagolás, egy,
teniszparti, az úszás. E mel-
lett ma már kifejezetten er-
re a célra kialakított úgyne-
vezett „wellness menüvel”
is várják vendégeiket a
nagyvárosi és a vidéki szállodák.
Szinte az egész országban elérhetôek a „spa-k”, azaz
a gyógy-, illetve termálfürdôk nyújtotta kényeztetô és
ápoló lehetôségek, valamint a különféle masszázsok,
amelyek közben különbözô illat-, ásványi és egyéb a bôr
számára elengedhetetlen hatóanyagokat juttatnak be.
Ép testben,ép lélek
GASZTRONÓMIA 27Dél-Dunántúli Gazdaság
Míg vannak, akik már-már fanatikusan imádják akocsonyát és hihetetlen mennyiségeket képeseklefôzni, majd önnön receptjük tökéletességétôlegy kicsit meg is részegedve azt jóízûen és szer-tartásszerûen elfogyasztani, addig mások undo-rodnak az ételtôl. Közömbösekkel én még nemnagyon találkoztam. A keménymag – talán nemmeglepô módon – leginkább a szalontüdô,véreshurka, abált szalonna rajongótáborával al-kot közös halmazt, és mi tagadás, ezeknek a fi-nom ételeknek mégiscsak a világ bizarr kajáit fel-vonultató dicsôségfalon van a jól megérdemelthelyük. Ez is dicsôség! De, ha még ez sem gyô-zött volna meg valakit a kultstátuszról, akkor min-den kétely elsöprése érdekében emlékeztetnék amiskolci kocsonyafesztiválra, ahol még a kulturá-lis államtitkár is egy két méter átmérôjû gigako-csonyába fagyasztott süldôvel pózolt. Minden ahelyén van, a készült kép maga is mûalkotás,szóval mi ez, ha nem az értékpiramosok csúcsa,a világörökség része?
Ami ugyancsak biztosan állítható, hogy csaka tartósan hideg idôvel egyszerre érkezik meg akocsonya szezonja is. Mindez annak dacára,hogy még a multik is – a hûtôpultjaikban kaphatókis egységcsomagjaikkal – mindent megteszneka jó ügy érdekében. És annak ellenére is, hogyazért akadnak a már említett igaz fanatikusok kö-zött még fanatikusabbak, akik a házi kocsonyátszezonon kívül is bevállalják. Azonban mégis-csak jó oka van, hogy ez a szezon manapságsem tolódott ki igazán. A kocsonyát, ahogy olyansok klasszikust, valójában csak nagy mennyiség-ben érdemes csinálni, úgy a legjobb, és lássukbe, otthon nagyon keveseknek áll rendelkezésreakkora mesterséges hûtôkapacitás, ami 10-15tálat is a szükséges hômérsékleten tud tartani.És még marad hely a tejnek is. Így marad a kintitárolás, garázsozás, fészerezés, amik – megfele-lô óvintézkedéseket követôen – egyáltalán nemrossz megoldások.
Viszont, aki kényelmesebb, csak egy-egyadagot néha-néha megkívánna, nem tud vagyakar maga fôzni, esetleg egyéb gátló tényezôk(például a kocsonyától undorodó házastárs) miattaz otthoni elkészítés szóba se jöhet, annak bi-zony más megoldás után kell néznie. Így, ha ko-csonyafôzô ismerôsök, rokonok sincsenek, akkorfel kell deríteni a terepet.
Évtizedekkel ezelôtt – állítólag – sokszorkocsmákban, borozókban lehetett a legjobb ko-
csonyát kapni, és ma is van Pécsen olyen hely,ahol viszonylag elfogadható minôségûhöz lehethozzájutni. Legalábbis, nem hatalmas a kompro-misszum. Azonban az összkép lehangoló. Saj-nos a legtöbb pécsi vendéglátóhely siralmasanteljesített egy, még elôzô szezonban végigvitt,igen alaposra sikeredett teszten. Barátok, isme-rôsök ajánlása (és intelme!) alapján sikerült tíz,kereskedelmi forgalomban kapható kocsonyátfelkutatni a városban és az eredmény összessé-gében több mint katasztrofális volt. Ennyi hibát,problémát ritkán sikerül egy asztalra összegyûj-teni. Olyan is akadt, amelyikben zavaros volt amegdermedt lé, azaz jó eséllyel a lehabozás, alebegô részecskéktôl való tisztítás meg sem tör-tént. Találkoztunk zselatinnal rögzített, menzákatidézô csirkehúslevessel, amit valószínûleg elôttemár számtalanszor forraltak és fôztek újra. Ala-posan elfáradt mire kocsonya lett belôle. Voltolyan csomag, amiben zöldborsóval, sárgarépá-val találkoztunk és még a hidegben sem voltmegdermedve, csak zselészerûre sikeredett. Alegborzasztóbbak azonban mégis azok voltak,amelyek legalább egyszer kiolvadtak és aztánvisszadermedtek. Ilyenbôl sajnos többet talál-tunk. A legrosszabb, de talán még fogyaszthatókocsonyáknál a túlsózás volt a közös pont, való-színûleg ezzel próbáltak minden mást elfedni.
És volt olyan is, amirôl már vásárláskor egy-értelmûen látszott, hogy azt bizony nem szaba-dott volna eladni sem, hiszen emberi fogyasztás-ra réges-régen alkalmatlan volt. (Jó pedig sosemlehetett.) Rossz példa tehát akad bôven és ateszt is csak azt tudta megállapítani, hogy jó ko-csonyát inkább otthon csinál az ember.
Tehát az otthon elkészített kocsonya mégmindig a lehetô legjobb opció, még akkor is, hanem a világ legboldogabb, szabadtartású serté-
sébôl készítjük. Innen pedig már tényleg a filozó-fikus, ars poeticákat összegyûjtô és ütköztetôgondolatmenetnek kellene jönnie.
Mert hát milyen is a jó kocsonya? Mindenki-nek egy kicsit más. Elég csak körülnézni az inter-netes fórumokon, hogy milyen vérre menô vitákövezik a témát. De, ha sok minden másbannincs, akkor miért pont a kocsonya helyes (!) el-készítési módjában találnánk meg a nemzeti mi-nimumot? Míg a vallásos minimalisták a disznó,víz, hagyma és fûszerek kombinációban hisznek,a másik végleten a mindent bele alapon ügykö-dôk és a zöldségezés (sárgarépa, borsó?!?) hí-veit találjuk. Kell-e bele füstölt hús vagy sem? Az5 kiló disznósághoz 5 fej fokhagyma, vagy csakhárom dukál és annak is a fele csak a végén a tálaljába aprítva, de sose fokhagymanyomózva? Éskülönben is, szabadtartású, boldog mangalicák-nak tényleg csak a jobb elsô, forrázott és pörköltlábát vegyük, mert abból az igazi?
Láthatjuk, hogy akár más, népszerû ételek-nél általában, a területi és családi változatok je-lentôs eltérést mutatnak. Mindemellett azonbanvannak mégiscsak minôségi jellemzôk, amelyeknélkül nincsen jó kocsonya. Tiszta lé, kellô ko-csonyásság, határozott, fûszeres ízvilág(+fokhagyma!), a hús és egyebek egészségesaránya. Ezeknek kellene az irányadóknak lennieés innen már tényleg csak ízlés, fûszerezés,kedv kérdése volna az egész. Azonban sajnospont ezek az alapvetô jellemzôk, amiken a keres-kedelmi forgalomban kapható kocsonyák többsé-ge rögtön elbukott, és az ízlésen valóvitatkozásig már el sem juthattunk. Reményked-jünk benne, hogy az idei szezon jobb lesz, vagytényleg keressük meg a kedvenc receptünket, ésfôzzünk ízlésünk szerint otthon.
Gûth Ervin
DisznóesszenciaA kocsonya bizalmi kérdés. Ráadásul a vásárlásával kapcsolatos félelmeink, gyanakvá-sunk egyáltalán nem alaptalan. Ugyanaz a helyzet, mint például a belsôségekkel, mert bi-zony vannak ételek, amiknél tényleg jobb, ha szinte az elsô pillanattól az elfogyasztásig mimagunk követjük végig az útjukat.
Kis pécsi gasztrokörkép III.
Az egységes piac célja az áruk, a szolgáltatá-sok, a tôke és a személyek szabad áramlásá-nak biztosítása. A vállalatok számára kiaknáz-ható lehetôségeket, a fogyasztók számára na-gyobb választékot és alacsonyabb árakat je-lent.
Az ütemterv a mobilitás és a szolgáltatá-sok útjában álló akadályok lebontását, a kis- ésközépvállalkozások szabályozói környezeté-nek további egyszerûsítését és az innovatívszolgáltatások felkarolását célozza, figyelembevéve a 21. század digitális forradalmát és an-nak innovatív szolgáltatásait.
A szolgáltatások határokon át történô nyúj-tásának útjában álló akadályok lebontása astratégia egyik fô prioritása. Az Európai Bizott-ság becslései szerint a szolgáltatási irányelvambiciózusabb végrehajtása 1,8 százalékkalnövelné az Európai Unió GDP-jét.
„Az egységes piac nyújtotta lehetôségeknem mindig valósulnak meg, mert a belsô piacszabályai nem köztudottak, nem érvényesül-nek, vagy egyéb indokolatlan akadályok állnakaz útjukban. Az egységes piacnak éppen ezértalkalmazkodnia kell a realitásokhoz, az innova-tív gondolatoknak és az új üzleti modelleknekis meg kell találniuk a helyüket” fogalmaztameg az Európai Bizottság közleményében.
Egy friss tanulmány szerint az öt legfonto-sabb közösségi gazdasági szektorban (közös-ségi finanszírozás, internetes foglalkoztatás,közösségi szállás és vendégfogadás; autó-megosztás és zenei videó lejátszás) a bevéte-lek globálisan az idei 13 milliárd euróról 2025 -re 300 milliárd euróra nôhetnek.
Elzbieta Bienkowska, a belsô piacért, vala-mint az ipar-, a vállalkozás-és a kkv-politikáértfelelôs biztos szerint az egységes piac az euró-pai integráció központi eleme, és ha új munka-helyeket és versenyképes gazdaságot akarunkteremteni, akkor ki kell aknáznunk az egységespiacban rejlô lehetôséget.
Az új stratégiának négy fô célcsoportjavan: a fogyasztók, a kis- és középvállalkozások(illetve induló vállalkozások), az innovatív vál-lalkozások és a szakemberek.
FOGYASZTÓK
Cél, hogy egy másik tagállamban – inter-neten vagy személyesen – árut vagy szolgálta-tást vásárló fogyasztó ne szembesüljön külön-bözô árakkal, változó eladási feltételekkel éseltérô kiszállítási módokkal (hacsak ezt nem le-het objektív és ellenôrizhetô érvekkel alátá-masztani).
Az Európai Bizottsághoz és az Európai Fo-gyasztói Központhoz gyakran érkeznek olyanpanaszok, amelyek szerint a vásárlók állampol-gárság vagy lakóhely alapján jogtalanul része-sültek eltérô bánásmódban.
KKV-k ÉS INDULÓ VÁLLALKOZÁSOK
Miközben az induló vállalkozások nagybanhozzájárulhatnak a gazdasághoz, számos vál-lalkozó azért hagyja el Európát, mert innovatívelképzelése nem jut el a piacig. A KKV-k finan-szírozási eszközökhöz való hozzáférésénekmegkönnyítését célzó intézkedések már folya-matban vannak, erre szolgál a befektetési tervés a tôkepiaci unió.
Ezt kiegészítve az Európai Bizottság terve-zi a héa-szabályozás egyszerûsítését, a cég-bejegyzéssel kapcsolatos költségek csökken-tését, és egy, a vállalatok fizetésképtelenségé-rôl szóló javaslat elôterjesztését, valamint aszabályozási követelményeket érintô informá-ciókhoz való hozzáférés egyszerûbbé tételét. ABizottság arra is törekszik, hogy világos, KKV-barát szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos sza-bályozást hozzon létre, valamint hogy megfi-zethetôvé és vonzóvá tegye az egységes hatá-lyú európai szabadalmat az európai vállalkozá-sok számára.
A KKV-k részérôl felmerülô leggyakoribbpanaszok a bonyolult áfa-fizetési szabályok; atársasági adót övezô bizonytalanságok; a sza-bályozói elôírások megértése és az azoknakvaló megfelelés; a hitelforrásokhoz való hozzá-férés hiánya; a csôdtörvényektôl való félelemés az innováció útjában álló akadályok.
INNOVATÍV SZOLGÁLTATÁSOK
Az Európai Bizottság ki fogja dolgozni aközösségi gazdaság európai menetrendjét. Azúj üzleti modellek a polgárok és a vállalatokszámára is hasznosak, emellett elôsegítik a lé-tezô erôforrások hatékonyabb felhasználását.Kétségek merülnek fel viszont azzal kapcsolat-ban, hogy a meglévô jogszabályok még mindigmegfelelôek-e, vagy pedig új szabályokra len-ne szükség. Ugyanakkor garantálni kell azt is,hogy ne sérüljenek olyan közpolitikai célkitûzé-sek, mint a fogyasztóvédelem, illetve hogy be-tartsák az adó- és a munkajog szabályait.
SZAKEMBEREK
Az Európai Bizottság javítani kívánja a vál-lalkozások és szakemberek mobilitási feltétele-it. Ösztönözni fogja a szakmai képesítések köl-csönös elismerését és meg fogja könnyíteni azüzleti szolgáltatások, az építôipar és más, nö-vekedést serkentô ágazatok határokon átnyúlómunkáját.
Ezek a lépések lehetôvé tehetik, hogy avállalkozások és a szakemberek új piacokhozjussanak és európai szintû szereplôkké válja-nak.
Európában jelenleg több mint 5 ezer sza-bályozott szakma van, ami 50 millió embernekad munkát.
Ezeknek a gyakran mesterségesen védettszakmáknak (ügyvédek, építészek, közjegy-zôk, taxisok stb.) nagyobb fokú megnyitása azérintett országokban munkahelyteremtést és afogyasztók számára kedvezôbb árakat ered-ményez. A hasonló szakmák szabályozása or-szágról-országra nagyon eltérô képet mutat.
További tervezett intézkedések
A határokon átnyúló szolgáltatások, mindenek-elôtt az építôipari és az üzleti szolgáltatásiszektor mûködésének megkönnyítése.
www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: [email protected]
A h ó n a p t é m á j a
Akadálymentes belsô piac – az Európai Bizottság új stratégiájaAz Európai Bizottság 2015. október 28-án közzétette az egységes belsô piac hatékony mû-ködését célzó új stratégiát, remélve, hogy a jelenleg csak döcögve és hiányosan mûködôbelsô piac új lendületre kap.
ENTERPRISE EUROPE NETWORK28 Dél-Dunántúli Gazdaság
ENTERPRISE EUROPE NETWORK 29Dél-Dunántúli Gazdaság
Kreatívipari szektorcsoport ülésPortóbanA Kreatív Iparágak Szektorcsoportja egyikeannak az Enterprise Europe Network háló-zaton belül mûködô 17 tematikus szakmaitestületnek, akik az adott téma vállalkozóitlátják el speciálisan nekik szóló informáci-ókkal, üzleti-, és pályázati lehetôségekkel. Acsoport 16 ország 37 munkatársát tömöríti.
A találkozó apropóját a Portóban megren-dezett „CONCRETA – fenntartható építôipar”kiállítás és nemzetközi üzletember találkozóadta, melyre 7 országból 126 tárgyalópartnerregisztrált. Ennek szervezésében, a vállalko-zók akvirálásában is nagy segítség egy ilyennemzetközi hálózattal való együttmûködés. A 3napos rendezvény során betekintést kaptakÉszak-Portugália jelentôsebb iparágaiba – ci-pô-, parafa-, és bútoripar – a kreatív vállalkozá-sokat támogató intézményrendszerrel. Ennekérdekessége, hogy a helyi vállalkozói központ,a kamara és az egyetem összefogásával közö-sen hoztak egy létre egy, a vállalkozások igé-nyeire épülô szakképzô központot, akik a szak-ember utánpótlást biztosítják a régió vállalkozóirészére folyamatosan.
A nemzetközi üzleti partnerség kialakításaés együttmûködési profilok csoport vezetôjé-nek Schmidt Enikôt, a pécsi iroda munkatársátválasztották. Jövôbeli feladata a 63 ország 600partnerirodája által töltött angol nyelvû üzletiprofilok koordinációja és terjesztése annak ér-dekében, hogy minél hatékonyabban tudják avállalkozók a rendszert használni, minél többetprofitáljanak belôle. Az adatbázis többrétûhasználata kiváló lehetôség a kreatívipari vál-lalkozások számára, hiszen ingyenes piackuta-tásra és partnerek felkutatására is alkalmas amûködtetô 63 ország területén.
A résztvevôk bemutatták saját szervezésû2016-os, mások által képviselt vállalkozásokszámára is érdekfeszítô rendezvényeiket, me-lyen megjelenési és tárgyalási lehetôséget biz-tosítanak egymás ügyfelei részére.Regisztráció:www.B2Match.eu/fashionmatch-5thedition
Magyar kiállítók SzófiábanNovember 14-én zárult Szófiában Bulgáriaés Dél-kelet Európa legnagyobb élelmiszer-ipari vására, melynek részei az Interfoodand Drink (élelmiszer és ital), Meatmania(húsipar), Bulpek (pék- és cukrásztermé-kek), Salon de Vin (borászat) és SIHRE (ho-tel, étterem, kávézó) illetve a hozzájuk kap-csolódó technológiai és beszállítói ágaza-tok kiállítása.
A vendéglátó Bulgária mellett még 25 országvállalkozói mutatkoztak be Argentínától Kínáig.Az elmúlt négy évben Magyarország is jelenvolt kiállítóként, ennek elismeréséül idén „part-nerország” minôségben vett részt. A magyarstandon 14 vállalkozás és termékei, valamint aMagyar-Bolgár Kereskedelmi Kamara mutatko-zott be. Régiónkat Gere Tamás és Zsolt Pincé-szete, a Trust Hungary Zrt, a Gant Pécsi Kesz-tyû és a Bock Pincészet képviselte.
A kamarai Enterprise Europe Network pé-csi és szófiai irodája a jelenlévô magyar és azérdeklôdô bolgár vállalkozá-sok részére üzletember-ta-lálkozókat szervezett a kiál-lítás ideje alatt, melynek cél-ja a kétoldalú üzleti együtt-mûködések és kereskedel-mi kapcsolatok kiépítésevolt. Negyven tárgyalás zaj-lott közel harminc cég köz-remûködésével, melyek kö-zül több is ígéretesen zárult.
www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: [email protected]
Harmonizált nyomtatványok teszik majd lehe-tôvé a szolgáltatóknak, hogy hivatalosan be-jelentsék tevékenységüket a fogadó országhatóságainak, egy füst alatt elintézve mindenformaságot.
A kiskereskedelmi egységek mûködésé-nek támogatása. A piacra lépést megnehezí-tô tagállami szabályok miatt a kiskereskedel-mi szektor legtöbb szegmensében csökkentaz új boltok és értékesítô helyek száma, amia verseny visszaeséséhez és a fogyasztóiárak emelkedéséhez vezetett.
A jelenleginél átláthatóbb, hatékonyabbés számonkérhetôbb közbeszerzés.
Az európai közbeszerzési piac az UnióGDP-jének 19 százaléka, a tagállami hatósá-gok évente több mint 2,3 milliárd eurót fordí-tanak áruk és szolgáltatások közbeszerezte-tésére.
Az európai szabványok rendszerénekkorszerûsítése, és a szerzôi jogokra vonatko-zó európai szabályok konszolidálása.
Az Európai Bizottság szoros együttmûkö-désben fog dolgozni a tagállamokkal és a pi-aci szereplôkkel, hogy létrehozzák az egysé-ges piaci szabályoknak való megfelelés kultú-ráját.
Különös figyelmet kap a szolgáltató szek-tor és a közbeszerzés, ami elengedhetetlenahhoz, hogy az adóból befolyt összeget haté-konyan költsék el.
Az új belsô piaci stratégia emellett szigo-rítani fogja az áruk piacfelügyeletét, hogy aszabályoknak nem megfelelô termékek nejuthassanak be az uniós piacra, és javasolnifogja egy piaci információs eszköz bevezeté-sét is.
Belsô piaci stratégia:ht tp : / /ec .europa.eu/DocsRoom/docu -ments/13444?locale=en
További információk:http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5909_hu.htm
http://www.bruxinfo.hu/cikk/20151028-igy-akadalymentesitene-brusszel-a-belso-pia-cot.html
NAV30 Dél-Dunántúli Gazdaság
I. Bevezetés
A társaságok esetében gyakran elôfor-
dul, hogy a mûködéshez szükséges lik-
vid pénzeszközöket a tagok hitel, köl-
csön formájában biztosítják a vállalko-
zás számára – elkerülve ezzel például
egy bankhitel kamatait, vagy annak
egyéb költségeit –, majd azt késôbb el-
engedik. Jelen cikkben célom egy ma-
gánszemély tag által nyújtott kölcsön
felvételének és elengedésének (ideértve
a követelés-apportként történô megszû-
nését) adózási és számviteli következ-
ményeinek bemutatása.
A téma idôszerûségét jelzi, hogy az
elmúlt idôszakban a telefonos megkere-
sések során megszaporodtak az ezzel
kapcsolatos adózói kérdések. Vélhetôen
az elkövetkezendô idôszakban növe-
kedni fog azok száma, akik a tagi köl-
csön elengedésének és a törzstôke tagi
kölcsönbôl történô megemelésének
adójogi és számviteli konzekvenciáival
kapcsolatban szeretnének tájékozódni,
tekintettel a 2014. március 15-én hatály-
ba lépett Polgári Törvénykönyvrôl szó-
ló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban:
Ptk.) törzstôke követelményeire vonat-
kozó változására. A Ptk. és a Ptk. ha-
tálybalépésével összefüggô átmeneti és
felhatalmazó rendelkezésekrôl szóló
2013. évi CLXXVII. törvény 12. § elô-
írásai alapján ugyanis például a korlá-
tolt felelôsségû, a cégjegyzékben már a
Ptk. hatályba lépése napján szereplô
gazdasági társaságoknak legkésôbb
2016. március 15-ig meg kell emelniük
a törzstôkéjüket 3 millió forintra (felté-
ve hogy az 2016. március 15-e elôtt
nem válik esedékessé), amennyiben
nem kívánnak jogutód nélkül megszûn-
ni, vagy más a jegyzett tôkéjükhöz iga-
zodó társasági formát felvenni.
Összeállításomban kitérek arra is,
hogy egy tag egy társaságnak nyújthat-e
kamat felszámítása nélkül tagi kölcsönt
és ha megteheti azt, akkor utána a társa-
ságnak módosítania kell-e a társasági
adó alapját és a magánszemély tagnak a
személyi jövedelemadó fizetési kötele-
zettségét érinti-e a kamatmentes köl-
csönnyújtás.
A cikk zárásaként igyekszem bemu-
tatni, hogy miben ragadható meg alap-
vetôen a tagi kölcsön és a pótbefizetés
intézménye közötti különbség.
II. A tagi kölcsönfogalma és célja
Tagi kölcsönnek, illetve tagi hitelnek
nevezzük az olyan speciális kölcsön-
ügyletet, amelynek során egy társaság
egy vagy több tulajdonosa (összeállítá-
somban kizárólag magánszemélyek),
tagja jellemzôen magánvagyonának egy
részérôl lemondva hosszabb (egy évnél
hosszabb határidôre) vagy rövid idôre
(egy évnél rövidebb lejáratra) kölcsönt
nyújt saját vállalkozásának. A tagi köl-
csön jellemzôje, hogy azt alapesetben
az adósnak (a társaságnak) vissza kell
fizetnie.
A tagi kölcsön bármilyen céllal a
társaság rendelkezésére bocsátható,
azonban felvételének gondolata mögött
általában két eset szokott meghúzódni.
Az egyik eset, amikor egy szükséges
fejlesztéshez, vagy nagyobb volumenû
beruházáshoz a társaság nem rendelke-
zik elegendô forrással, ellenben a tagok-
nak vagy valamely tagnak van olyan be-
fektethetô pénze, amelyet ebbôl a célból
meghatározott idôre rendelkezésre tud
bocsátani. A másik és talán a gyakorlat-
ban többször elôforduló eset, amikor a
tagok a társaság által korábban felhal-
mozott veszteségek fedezetére nyújta-
nak kölcsönt a vállalkozás számára ab-
ban bízva, hogy a kölcsön segítségével
a társaság képes lesz újra talpra állni,
megerôsödni és a késôbbiekben nyere-
séget termelni.
III. A tagi kölcsönnyújtása
A tagi kölcsön nyújtáshoz kapcsolódó
szabályok ismertetése során a Ptk., a
számvitelrôl szóló 2000. évi C. törvény
(a továbbiakban: Szt.), valamint a hitel-
intézetekrôl és a pénzügyi vállalkozá-
sokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tör-
vény (a továbbiakban: Hpt.) rendelkezé-
seibôl célszerû kiindulni. Ezek együttes
olvasatából következik, hogy a tagi köl-
csön felvételéhez a társaság legfôbb
döntéshozó szervének (például a tag-
gyûlésnek) a határozatára van szükség,
illetve az ilyen típusú gazdasági ese-
mény könyvelési alapbizonylata a köl-
csönszerzôdés, amit írásba kell foglalni.
A kölcsönszerzôdésben minden fontos
körülményt ajánlott rögzíteni, többek
között a kölcsönnyújtás idôpontját, a
kölcsön összegét, a kölcsönnyújtás fel-
tételeit (például mire fordítható a köl-
csön), ideértve azt is, hogy a társaság-
nak a kapott kölcsön után kell-e, illetve
milyen mértékû kamatot kell és mikor
fizetnie, a kamatszámítás módszerét, a
kölcsön visszafizetésének módját.
Számviteli szempontból lényeges
hogy a tagi, tulajdonosi kölcsön felvétel
nem érinti a vállalkozás saját tôkéjét,
nem minôsül tôkejuttatásnak, ideiglene-
sen áll csak a vállalkozás rendelkezésé-
re, tehát külsô, idegen forrásként, köte-
lezettségként jelenik meg a vállalkozás
könyveiben, természetesen mindamel-
lett hogy pénzbevételnek minôsül, így
az eszközoldalon a pénzeszközök állo-
A tagi kölcsön nyújtásának és elengedésének számviteli
és adózási szabályai
NAV 31Dél-Dunántúli Gazdaság
mányának növekedését eredményezi.
Ez a kötelezettség lehet hátrasorolt kö-
telezettség, ha megfelel az Szt. 42. § (4)
bekezdésében elôírt feltételeknek, illet-
ve hosszú vagy rövid lejáratú kötele-
zettség. A tagi kölcsön befizethetô pénz-
intézeten keresztül átutalással, vagy
készpénzben is a társaság pénztárába.
Ennek következtében eltérô bizonylat
támasztja alá a befizetés megtörténtét.
Az elsô esetben a befizetés igazolására a
bankkivonat, a második esetben pedig
egy a pénzmozgást tanúsító irat (bevéte-
li pénztárbizonylat vagy átvételi elis-
mervény) szolgál.
Arra a kérdésre, hogy mekkora lehet
a tagi kölcsön maximális összege eg-
zakt válasz nem adható, jogszabály
ugyanis értékhatárt nem állapít meg.
Azonban korlátként említhetô a társasá-
gi adóról és az osztalékadóról szóló
1996. évi LXXXI. törvény (a további-
akban: Tao. tv.) 8. § (1) bekezdésének j)
pontjában található alultôkésítési sza-
bály. Ennek értelmében egy társaságnak
a társasági adó bevallásakor meg kell
vizsgálnia, hogy a Tao. tv. 8. § (5) be-
kezdésének a) pontja szerinti kötelezett-
ségeinek adóévi napi átlagos állománya
meghaladja-e a Tao. tv. 8. § (5) bekez-
dés b) pontja szerinti saját tôke adóévi
napi átlagos állományának háromszoro-
sát. Amennyiben egy társaság kötele-
zettségeinek adóévi napi átlagos állo-
mánya meghaladja a saját tôkéjének
adóévi napi átlagos állományának há-
romszorosát, akkor az alultôkésítettség
okán adóalap növelési kötelezettség
merül fel a társaságnál. Az adóalap kor-
rekció mértéke a kötelezettségre fizetett
kamat (illetve – ha felmerül – a Tao. tv.
18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
csökkentô tétel és a kamat együttes
összegének) arányos része. Kötelezett-
ségnek minôsül a kapott kölcsön, példá-
ul a tagi kölcsön is, abban az esetben is,
ha kamat nem kapcsolódik hozzá. A
jogalkotó e szabály révén vissza kíván-
ja szorítani a saját tôkéhez viszonyított
aránytalanul nagy idegen forrással tör-
ténô vállalkozásfinanszírozást.
A társasági adózás során továbbá fi-
gyelemmel kell lenni a Tao. tv. 6.§ (9)
bekezdés c) pontjára, amely 2013. janu-
ár 1-jétôl hatályos. Ez alapján a jövede-
lem- (nyereség-) minimum számítása-
kor az összes bevételt növelni kell a ma-
gánszemély taggal szemben fennálló
kötelezettség napi átlagos állományá-
nak (ide nem értve az áruszállításból és
szolgáltatásból származó kötelezettsé-
get, továbbá a megállapított, de ki nem
fizetett osztalék kötelezettségként ki-
mutatott összegét) az adóévet megelôzô
adóév utolsó napján a magánszemély
taggal szemben fennálló kötelezettségét
(ide nem értve az áruszállításból és szol-
gáltatásból származó kötelezettséget,
továbbá a megállapított, de ki nem fize-
tett osztalék kötelezettségként kimuta-
tott összegét) meghaladó összegének az
ötven százalékával.
IV. A tagi kölcsönkamataAhogyan az a korábbiakban foglaltak-
ból is kitûnik a szerzôdô feleknek a köl-
csönszerzôdésben a kamat mértékérôl is
rendelkezniük kell, amely akár nulla
százalék is lehet, hiszen sem a Ptk., sem
a Hpt. nem teszik kötelezôvé a kölcsön-
höz kapcsolódóan kamat kikötését. Fon-
tos kiemelni, hogy a hatályos adózási
jogszabályok – a személyi jövedelem
adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
(a továbbiakban: Szja tv.) illetve a Tao
tv. – sem tartalmaznak olyan elôíráso-
kat, amelyek a kölcsönhöz kapcsolódó-
an kötelezôvé tennék a kamatfizetést,
azonban a rendeltetésszerû joggyakor-
lás elvére figyelemmel kell lenni.
Amennyiben a tag a társaságnak a
tagi kölcsönt kamat felszámítása nélkül
nyújtja, úgy e kölcsön után a társaság-
nak nincs kamatfizetési kötelezettsége
és a meg nem fizetett kamat a társasági
adóalapot nem befolyásolja. Ebben az
esetben a kölcsönt nyújtó, magánsze-
mély tagot a kölcsönnyújtás után nem
terheli személyi jövedelemadó fizetési
kötelezettség, mivel csak adózott jöve-
delmébôl adhat kölcsönt.
Amennyiben a tag az általa nyújtott
kölcsön után kamatot számít fel, akkor
– tekintettel arra, hogy az Szja tv. 65. §-
a kifejezetten nem minôsíti kamatjöve-
delemnek, mivel pontosan meghatároz-
za, hogy mely jövedelmeket lehet ka-
matjövedelemnek tekinteni, és a tagi
kölcsön utáni kamat nincs a taxatív fel-
sorolásban – a jövedelem a juttatás kö-
rülményeit is figyelembe véve a felek
között fennálló jogviszony szerint mi-
nôsíthetô. Ez azt jelenti, hogy ha a ter-
mészetes tag a társas vállalkozással
semmilyen jogviszonyban nem áll, ak-
kor az így megszerzett kamat az Szja tv.
28. § alapján a magánszemély egyéb jö-
vedelmének minôsül, amely része az
összevont adóalapnak. Az egyéb jöve-
delemnek minôsülô kamat utáni szemé-
lyi jövedelemadót a társaságnak, mint
kifizetônek kell megállapítania és le-
vonnia az Szja tv. 46. § (6) bekezdése
tükrében a kamatfizetés, mint a bevétel
megszerzésének idôpontjában. Továbbá
az egészségügyi hozzájárulásról szóló
1998. évi LXVI. törvény 3. § szerint 27
százalék egészségügyi hozzájárulás fi-
zetési kötelezettsége is van a kifizetô-
nek. Abban az esetben, ha a társas vál-
lalkozás magánszemély tagja személyes
közremûködésre, vagy vezetô tisztség-
viselôi tevékenységére tekintettel kamat
jogcímen szerez jövedelmet, úgy az
nem önálló tevékenységbôl származó
jövedelemnek minôsül. Amennyiben a
társas vállalkozás és a magánszemély
tagja között munkaviszony van, akkor a
kamatként kifizetésre került összeg
munkaviszonyból származó bérjövede-
lemként lesz adóköteles. Mindebbôl
megállapítható, hogy a jogviszony meg-
határozása igen nagy jelentôséggel bír,
ráadásul a különbözô jogviszonyokhoz
– a személyi jövedelemadón túl – kü-
lönbözô adó, járulék és hozzájárulás fi-
zetési kötelezettség kapcsolódik.
V. A tagi kölcsönrôlvaló lemondásA kölcsönt nyújtó magánszemély tag a
gyakorlatban két lehetôség közül vá-
laszthat, amikor le kíván mondani arról,
hogy visszakövetelje a társaság részére
nyújtott kölcsönt. Ennek egyik útja,
amikor a tag a társaság javára lemond a
követelésérôl, elengedi azt. Arra azon-
ban nincs mód, hogy a tagi kölcsön el-
engedésére vonatkozó döntést késôbb
visszavonják, és így a már elengedett ta-
gi kölcsön utóbb visszafizetésre kerül-
NAV32 Dél-Dunántúli Gazdaság
jön. Ilyenkor ezt az elengedett kötele-
zettséget a társaságnak az Szt. 86. § (3)
bekezdésének h) pontja alapján rendkí-
vüli bevételekként kell lekönyvelni. A
rendkívüli bevételek közötti elszámo-
lásból az következik, hogy az elengedett
tagi kölcsön a mérleg szerinti eredmé-
nyen keresztül a következô üzleti év
elején az eredménytartalékba kerül,
amelybôl a jogszabályokban foglalt fel-
tételek figyelembe vételével tôkeeme-
lést lehet végrehajtani akkor, ha a mér-
leg szerinti eredmény pozitív. A tagi
kölcsön elengedésének társasági adó
vonzata van, mivel a Tao. törvényben
nincs már olyan adóalap módosító tétel,
amely révén az elszámolt bevétellel
csökkenteni lehetne az adózás elôtti
eredményt. Az illetékrôl szóló 1990. évi
XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
szempontjából a követelés vagyoni érté-
kû jognak minôsül, emiatt annak ingye-
nes átengedése, illetve az arról való le-
mondás folytán ajándékozási illetékfi-
zetési kötelezettség merül fel.
A másik módja a tagi kölcsön meg-
szüntetésének, amikor a tag a kölcsön-
követelését apportálja. A Ptk. 3:10. §-
ának (1)-(2) bekezdései szerint az alapí-
tó vagy a tag által a jogi személy rendel-
kezésére bocsátott vagyon pénzbôl és
nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból
állhat. Nem pénzbeli vagyoni hozzájá-
rulásként az alapító vagy a tag dolog tu-
lajdonjogát vagy vagyoni értékû jogot
ruházhat át egy gazdasági társaságra. A
Ptk. 3:99. § (1) bekezdése szerint nem
pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kö-
vetelés is szolgáltatható, ha azt az adós
elismerte, vagy az jogerôs bírósági hatá-
rozaton alapul. Számviteli szempontból
sincs akadálya annak, hogy egy tag a
nyújtott kölcsönbôl származó követelé-
sét tôkeemelés keretében a társaság ren-
delkezésére bocsássa. Az átvételt köve-
tôen a követelés és az eredeti kötelezett-
ség egymással szemben kivezetendô. A
tagi kölcsön apportálás révén történô tô-
keemelés kapcsán tehát arról van szó,
hogy a társaság oldalán a kölcsön köte-
lezettség, mint idegen forrás megszû-
nik, s ezzel párhuzamosan a tôkeemelés
következtében a társaság saját tôkéje
nô. Tekintettel arra, hogy a társaságnál
ingyenes jövedelemszerzés nem törté-
nik, rendkívüli bevétel elszámolására
nem kerül sor, az ügylet a társaság ered-
ményét nem érinti, a követelés-apport
nem keletkeztet a társaságnál társasági
adó-, és illetékfizetési kötelezettséget.
VI. A pótbefizetésés a tagi kölcsönA két fogalom közötti különbség érzé-
keltetéséhez nélkülözhetetlen a pótbefi-
zetés, mint polgári jogi – ezen belül
gazdasági jogi – intézmény bemutatása,
ami egy adott társaság veszteségének
átmeneti fedezetére szolgál. A Ptk. ren-
delkezései alapján attól függôen, hogy
az adott gazdálkodó milyen formában
mûködik, akkor merülhet fel a pótbefi-
zetés gondolata, ha saját tôkéje korlátolt
felelôsségû társaságok esetében a törzs-
tôke felére csökken, vagy részvénytár-
saságok esetében a saját tôkéje az alap-
tôke kétharmadára csökken. A saját tôke
ilyen mértékû csökkenése általában az
eredménytartalék negatív egyenlegére
vezethetô vissza, amely az elôzô üzleti
évek mérleg szerinti eredményét tartal-
mazza. Pótbefizetés befizetésére egy
adott gazdasági társaság esetében a ta-
gok csak akkor kötelezhetôk, ha azt a
létesítô okirat feljogosítása alapján a
legfôbb döntéshozó szerv elôírja szá-
mukra. A pótbefizetés bizonyos gazda-
sági társasági formák esetében már nem
pénzbeli hozzájárulás formájában is tel-
jesíthetô. A nem pénzbeli szolgáltatás
(például: követelés-apport) útján teljesí-
tett pótbefizetés számviteli elszámolása
tekintetében a kapott eszközt az Szt. 38.
§ (4) bekezdése alapján a lekötött tarta-
lékkal szemben kell elszámolni a pénz-
mozgással, eszközmozgással egyidejû-
leg, a pótbefizetés visszafizetéséig. Az
elszámolás során célszerû az eszközt
elôször kötelezettségként kimutatni,
majd ezzel a „technikai kötelezettség-
gel” szemben kimutatni a lekötött tarta-
lék növekedését. A tagi kölcsön követe-
lés „átadásával” a tagi kölcsön követe-
lés kötelezettje és jogosultja is a társa-
ság lesz, erre figyelemmel a pótbefize-
tésként kapott követelés és a tagi köl-
csön miatti kötelezettség megszûnik a
Ptk. 6:3. § b) pontja alapján, így azok
egymással szembeni összevezetésére is
sor kerülhet a társaság könyveiben.
VII. Összegzés
Összességében elmondható, hogy a tagi
kölcsön felvétele esetén a feleknek cél-
szerû körültekintôen eljárni, odafigyelni
az eljárási rendre, bizonylati fegyelem-
re, szem elôtt tartva, hogy a tagi kölcsön
felvétele a társaság részére számviteli és
pénzügyi kötelezettséget jelent. Elen-
gedhetetlen továbbá véleményem sze-
rint annak mérlegelése, hogy mekkora
egy esetleges tagi kölcsön nyújtást meg-
elôzôen az adott társaság tagi kölcsön
állománya, (hiszen például az állomány
növekmény 50 százaléka a jövedelem-
(nyereség-) minimum meghatározása-
kor az összes bevételt növeli) valamint
az, hogy milyen a társaság gazdasági,
pénzügyi és vagyoni helyzete (nem kép-
visel-e túl nagy arányt a saját tôkéhez
képest az idegen tôke, veszélyeztetve
ezzel a cég jövôbeni mûködését).
Papp Tamás
Hibák, amiket a magyar vállalkozók többsége elkövet
Kisvállalati versenyelôny
A piaci versenyben sokszor a kisvállalkozásoknak is a nagyokkal, akár multinacionális cégekkel kell felvennie a versenyt.Vajon tisztában van egy kisvállalkozás azzal, hogy milyen területeken van hátrányban és melyeken elônyben egy nagyvál-lalattal szemben?A kisvállalkozások méretükbôl adódóan sok hátránnyal és néhány elônnyel indulnak a nagyokkal megvívott piaci küzde-lemben.Hol van nehéz és hol könnyebb helyzetben a kisvállalkozás, mint egy nagy cég? Hogyan tudja az elônyeit kihasználni?
Miért van helyzeti elônyben egy nagyvállalat?
Csak a legfontosabb területeket megemlítve:— Komoly tôkeerô. Fejlesztésre, munkaerôre, eszközökre, reklámra hatalmas erôket tud mozgósítani.— Szellemi tôke. Saját szakemberek és külsô szakértôk segítik a munkát minden területen.— Kiépített rendszerek. Ezt sokan nem is sorolják az elônyök közé, pedig nagyon komoly elônyt jelent az, hogy egy több-szörösen átgondolt, kikísérletezett, folyamatosan fejlesztett rendszer szerint mûködnek, mindenkinek megvan a jól körül-határolt feladata, amiben el tud mélyülni, amit tökéletesre tud csiszolni.
Mi az elônye egy kisvállalkozásnak?
Úgy tûnhet, hogy egy kisvállalkozás mindezekkel nem veheti fel a versenyt. A kisvállalkozó sokszor úgy érezheti magát,mintha egy kisautónak kellene egy kamionnal versenyeznie.Ez így is van, ha a nagyvállalatot a saját pályáján szeretnéd megelôzni. Ha például egy kereskedô cég megpróbálja a szé-les választékkal és olcsó árakkal megelôzni a nagyáruházat, természetesen legtöbbször ez nem sikerülhet neki. Ha viszont olyan területet talál magának, amelyen ô tud jobbat, egyedi tud lenni, komoly esélye van a megmaradásra, sôtnövekedésre.
Miben jobb egy kis cég, mint egy nagyvállalat, mire építheti a stratégiáját?
RugalmasságNagyon tág határok között kereshet új ötleteket, lehetôségeket, piaci réseket. Nem kötik vállalati stratégiák, sok idôt kívá-nó egyeztetések, vállalati leírások, eljárási rendek. Szabadabban kísérletezhet új ötletekkel, akár az értékesítés, akár atermékek területén. Ha akár több próbálkozás után valamely ötlet beválik, a kidolgozásnak csak a saját fantáziája és a jó-zan kockázatvállalás szab határt.GyorsaságEgy piaci rést megtalálva nagyon gyorsan tud rá reagálni. Akár napok, órák alatt kidolgozhat egy stratégiát egy felfedezettlehetôség kihasználására. A reggel meglátott lehetôség alapján akár már délután futhat a reklámkampány egy új vevôkörvagy frissen megjelent termék, kidolgozott szolgáltatás számára. Nem kell végigjárnia vállalati döntési szinteket, megvár-nia heti tanácskozások idôpontjait, felsôbb döntéseket. Amire egy nagy cég a szükséges döntéseket meghozza, egy gyorskisvállalkozás már az elsô gyakorlati tapasztalatokon is túl lehet, azokra építve dolgozhatja ki a további lépéseket.
Harman Tibor
Vállalkozói sarok
!VÁLLALKOZÓI SAROK 33Dél-Dunántúli Gazdaság