A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XV. évf. 3. szám, 2013. április 5.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Kamarai szakmai programok a Pécs Expón

Selly

ei m

ellé

klet

Szabad a vásár!Szabad a vásár!

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–7Pécs Expo 2013

Évértékelô – Orbán Viktor miniszter- 8elnök a Gazdasági Évnyitón

Kamarai hírek 9Folytatódnak a tárgyalások...Középpontban az aktív turizmusIsmét sikeres nemzetközi üzletember 10

találkozó a Gast-onMunkaerôt olcsóbbanVizsgát tettek 11Gép-ésszelFontos döntésekA helyi iparnak kell az egyetemi tudás 12„Kinek? Mit? Hogyan?...”

Díjazottak – Katona Lajos 13Nagy Tibor 14Kozma Béla 15Sztraka Jenôné 16

Sellyei melléklet 17

Enterprise Europe Network 18–19

A hónap üzletembere: Herbály István 20

Marketing 21

Mesterképzés – Horváth Tibor 22

Tanulószerzôdés – Csirke Balázs 23

Új tagjaink – Hungária Takarék 24Hammer Gábor 25

Üzleti partnerközvetítés – Pályázat... 25

Innováció 26

Mesterképzés – Ritter Krisztián 24

Vendég-oldal: Pityóka 27

Autóteszt: Albert Tamás 28–29Fiat Scudo Family

Baranyai gazdaság 30

Autóteszt: Albert TamásFiat Scudo Family

28–29. oldal

Múltunk nagyjai: dr. Bozóky Géza

A pécsi Erzsébet Tudományegyetem a jogelôd pozsonyitól, a fôvárositól

számos jelentôs professzor-egyéniséget vett át, akik itt letelepedvén

egyetemünk, városunk díszeivé váltak. Ezek közé tartozott dr. Bozóky

Géza is, aki tudósként, elôadóként, emberként is rászolgált erre hosszú,

tartalmas pályafutásával, sokirányú, mélyenszántó tudásával.

Nagyváradon született 1875. július 23-án. Fölsôfokú tanulmányait

az ottani jogakadémián, valamint a fôvárosi Pázmány Tudományegyete-

men végezte, 1899-ben állam-, 1901-ben jogtudományi doktor lett.

1897-ben közigazgatási gyakornoki kinevezést kapott Bihar Vármegye

Alispáni Hivatalához, 1899-ben közjegyzô-jelölt volt. 1900-ban Párizs-

ban, Londonban állami egyetemi ösztöndíjjal járt, majd beutazta Európa sok országát. 1900

ôszétôl az egri érseki joglíceum rendkívüli tanárává habilitálták, 1904-ben pedig a fôvárosban

ügyvédi vizsgát tett. 1907-ben hívta meg a kolozsvári egyetem a kereskedelmi- és váltójog ma-

gántanárának, 1910-ben helyezték át a pécsi joglíceumhoz immár rendes tanárként, ezt követô-

en, 1912-tôl a pozsonyi jogakadémia tanára, majd 1914-tôl az ottani egyetem tanára lett. Buda-

pesti kitérôvel, az egyetem Pécsre helyezésével városunkba jött professzornak.

Munkásságának szakaszait a történelem határozta meg. Az elsôt 1901-tôl 1914-ig a békés

fejlôdés, a másodikat 1915-tôl 1919-ig a világháborús gazdasági nehézségek, a harmadikat

1923-tól 1942-ig a nemzetközi szinten is számottevô összegzés. Sokrétû közgazdaságtani mun-

kássága, elôadókészsége, embersége az egyetem nagy egyéniségei sorába emelték. Mûveinek

sokasága közül kiemelkedik a Magyar váltójog I-II. (1926), a Magyar kereskedelmi jog I-II.

(1928-29), a Nemzetközi váltójog (1937) címû. Tanszéki intézetet indított 1931-tôl „Hiteljogi

szeminárium” elnevezéssel. 1929-ben a Szent István Akadémia rendes tagjává fogadta. 1945-

ben ment nyugdíjba, Budapesten hunyt el 1960. február 24-én.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Évnyitón

8. oldal

Katona Lajos – Életmû Díj

a gyár-igazgatónak

14. oldal

15. oldal

Nagy Tibor – Életmû Díj

a legendásvendéglôsnek

Kozma Béla Szakmai

elismerés a Comenius

alapítójának

13. oldal

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

További információ: www.pbkik.hu

— Az utóbbi évtizedben látható, hogy a regionálisvásárok szerepe egyre leértékelôdik az egész vi-lágon – mondja dr. SÍKFÔI Tamás, a Pécs-Bara-nyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. UgyanNémetország vala-mennyire kivételnekszámít, de ha például alipcsei vásárt vesszük,az is egészen megválto-zott ahhoz képest, mintami valaha volt. Más-részrôl az is látszik,hogy a válság közepettevannak olyan exportálóvállalkozások és expor-táló térségek, amelyekjobb jövedelmi viszo-nyok között dolgoznak,és valamennyire fejlôdnitudnak. Mindent össze-vetve egy pécsi ipari vá-sár, egy Pécs Expo igazából nem tud markánsszerepet betölteni a helyi gazdaság fejlesztésé-ben. Ám mivel jelenleg Baranya megye gazdasá-gának 80-90%-a mikro- és kisvállalkozás, ame-lyek elsôsorban helyi piacra termelnek és szolgál-tatnak, mindenképpen az ô érdeküket szolgálja aPécs Expo megszervezése, az ahhoz kapcsolha-tó háttér rendezvény biztosítása pedig kamaraifeladat. Ezért döntött úgy a Pécs-Baranyai Keres-kedelmi és Iparkamara, hogy mindenképpen se-

gíti a kiállítást – egyrészt szervezünk egy üzlet-ember-találkozót b2match szoftveres háttérrel,amelyeken elôre regisztrálhatnak az üzletembe-rek. Már most is meglehetôsen sokan jeleztek visz-sza, hogy jönnének, különösen Horvátországbólnagy az érdeklôdés, nyilván az uniós csatlakozásmiatt.

Egy pályázati támogatás segítségével 200m2-en vállalkozói falut építünk az expo területén,ebben a vállalkozásaink 4-4 m2 standokon tudnakmegjelenni. Olyan helyi kis- és középvállalkozá-sokat keresünk, amelyek helyi, magyar terméketgyártanak, vagy magyar termékhez kapcsolódószolgáltatást biztosítanak. A kamarai tagoknak100%-os, a csak regisztráltaknak 80%-os támo-gatással tudja adni a területet a kamara. Bízombenne, hogy az 50 pályázatnyertes egy komoly ki-állítást produkál majd. Ugyancsak támogatjuk aMagyar Turizmus Zrt. szervezésében megvalósu-ló helyi termék kiállítást, ami elsôsorban a helyiélelmiszeripari kézmûves termékek, minôségi ter-mékek prezentációja, árusítása lesz. Emellett lét-rehozunk egy klaszterországot, amelyben a Pé-csett és Baranyában mûködô több mint 10 meg-határozó klaszter mutatja be, hogy mit tesz, mi-lyen gazdaság-fejlesztést végez. Megjelennek akiállításon a zöldenergia és a kékgazdaság képvi-selôi, akik várhatóan komolyan emelik a vásárszakmai rangját és azt hiszem, hogy meglepô dol-gokkal fogják szembesíteni a vásárlátogatókat.Mindezeken túl a kamara egy pályaválasztási

rendszer mûködtetését is tervezi a Pécs Expón.Kevesen tudják, hogy a szakképzés teljes fel-ügyelete, a felsôfokú képzés új feladatkörei, illet-ve a pályaválasztás egy része kamarai kompe-tenciába került. Rengeteg ember fordul meg egyilyen expón és mindenképpen szeretnénk, haszembesülnének azzal a látogatók, szülôk, gyere-kek, hogy melyek a piacképes szakmák, milyenirányban érdemes tanulni, hogy az ember az éle-tét ne munkanélküliként kezdje.

— Annak ellenére, hogy az ilyen típusú vá-sárok iránt csökkent az érdeklôdés, mégis mi-ért érdemes egy baranyai vagy nem baranyaivállalkozásnak a Pécs Expón megjelennie?

— Sokféle motivációjuk lehet a cégeknek.Említettem, hogy pályaválasztási, pályaorientáci-ós szolgáltatást nyújtunk a vásár ideje alatt, ezazoknak a vállalkozásoknak lehet érdekes, ame-lyek a gazdasági válság közepette is fejlôdnek, dekomoly problémát jelent számukra a munkaerô-utánpótlás. Ôk akár klaszterkörben, akár önállókiállítóként jelennek meg, egyértelmûen megakarják nyerni az új generációt arra, hogy tanulja-nak például gépipari szakmákat, mert biztos állá-suk lesz náluk. Nagyon sok vállalkozás helyi piac-ra termel vagy szolgáltat, számukra teljesen ter-mészetes, hogy a Pécs Expón koncentrált érdek-lôdésre számíthatnak és új vásárlókat nyerhet-nek. Kétségkívül vannak olyan vállalkozások ésintézmények is, amelyeknek a fejlôdésük szem-pontjából sem utolsó, hogy a kiállításon szembe-süljenek a létükkel, mûködésükkel.

— Az ilyen fajta kiállítások egyrészt az üz-leti kapcsolatépítést szolgálják – akár ha né-zem az üzletember-találkozót is –, másrészt anagyközönség felé való bemutatkozást. De va-lójában kinek szólnak ezek a rendezvények?

— Talán fordítsuk meg az irányt. Egy vásár,egy kiállítás nem úgy mûködik, hogy én kiállítok,és sok ember jön be a kapun, megnézi, mit tudokprezentálni: vagy érdekli, vagy nem. Egy vásárra,kiállításra fel kell készülni, hogy az vonzó, látoga-tott legyen. Ezért a kamara által szervezett vállal-kozói falu esetében minden pályázati nyertes résztvesz egy felkészítô tréningen, amelyen elsajátít-hatja, hogy miképpen kell megszervezni egy be-mutatkozást, hogyan kell címlistákhoz jutni, meg-hívni a kiállításra a potenciális partnereket, milyenvizuális és nyomtatott anyagokat kell biztosítani,hogyan kell tárgyalni potenciális új partnerrel.

Pécs Expo 2013 „A jelenlegi nehéz piaci helyzetben isszükség van arra, hogy a város, a me-gye, a régió gazdasági szereplôi bemu-tatkozási lehetôséget kapjanak, hogynem csak az itt élôk, hanem az ideláto-gatók is megismerjék azokat a vállal-kozásokat, amelyek a Dél-Dunántúltjellemzik.” – Ezekkel a sorokkal ajánl-ja a térség vállalkozásai számára a2013-as Pécs Expón való részvételt dr.Páva Zsolt pécsi polgármester. Az ipari,kereskedelmi kiállítást és vásárt hat évkihagyás után tavaly rendezte meg egyvállalkozás, amely bebizonyította: an-nak ellenére, hogy a világtrendek nemrészesítik elônyben az ilyen jellegû ré-giós rendezvényeket, a Dél-Dunántúlonvan létjogosultsága a Pécs Expónak.Tavaly 146 kiállító mintegy 10 ezer lá-togatót vonzott az Expo Centerbe. Eze-ket a számokat idén június 6-a és 9-eközött szeretnék meghaladni a szerve-zôk, akik a Pécs-Baranyai Kereskedel-mi és Iparkamarával összefogva többújdonsággal készülnek a kiállításra. Aszakmai programjaik mellett a kamarakkv-k részére pályázatot írt ki a kiállí-táson való megjelenésre.

Magyar-Horvát Gazdasági Fórum is sze-repel a Pécs Expo szakmai programjai

között, mely 2013. június 6-án kerülmegrendezésre

A rendezvényen a Magyar-Horvát Tagozat el-nöke és titkára mellett köszöntôt mond LjiljianaPancirov fôkonzul is. Az esemény fô témájaHorvátország EU-s csatlakozása és következ-ményei a magyar-horvát gazdasági kapcsola-tokra, mely témáról Scherczer Károly Magyar-ország Zágrábi Nagykövetségének külgazda-sági szakdiplomatája fog elôadást tartani.

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

További információ: www.pbkik.hu

Ennek a kultúráját nagyon sok kis- és középvállal-kozás még nem ismeri. Az a szándékunk, hogy apiacra lépô kiállítóknak segítséget nyújtsunk ab-ban, hogy a kiállítás alatt érdemi látogatói legye-nek és ne csak a prospektusgyûjtögetô fogyasz-tókkal találkozzanak. Akik ugyan nem lebecsülen-dôk, hiszen hosszabb távon potenciális üzletfeleklehetnek, de a mi segítségünkkel a rövid távú üz-leti kapcsolatokat tudja kiépíteni a vállalkozás.

— Miként érzékelhetô a tavalyi Pécs Expoutóhatása?

— Tavaly azért nem támogatta a kamara azexpót, mert a gyors szervezés miatt a kamara ál-tal megkövetelt, a minôséget biztosító dokumen-tumok, tervek nem álltak még rendelkezésre. Min-den elismerésünk a szervezôké, hogy ilyen körül-mények között is egy jelentôs kiállítást tudtak lét-rehozni. Azóta egy swot-elemzést végzett a ka-

mara, amelynek eredményeként a testület úgydöntött, hogy álljunk az expo mellé és szerezzünkhozzá forrást, különbözô kereskedelemfejlesztésiakciókat, a vásárban szervezzünk meg kisebbszakkiállításokat. Úgy vélem, hogy ezt jól tettük.

A tavaly megrendezett expót érintô visszajel-zések többségükben pozitívak voltak, a vállalko-zóktól azt hallottuk, hogy jót tett nekik egyfajtakoncentrált érdeklôdés, amit adott esetben egy el-dugott utcában, vagy egy városszéli telephelyennem élnek meg. Míg egy ilyen helyszínen, aholtöbb ezer ember megfordul, rácsodálkoznak a lé-tükre, és ha nem is azonnal, de jövôre vagy kéthónap múlva megkeresik ôket.

— Az üzletember-találkozók miként zajla-nak majd a Pécs Expón, vannak-e esetlegolyan témakörök, amelyek mentén várják azérdeklôdôket?

— Az elektronikus alapon szervezôdô üzlet-ember-találkozók Európában már nagyon jól mû-ködnek. Az interneten elôre regisztrálnak a részt-vevôk, a számítógép egy meghatározott algorit-mus szerint értékeli az ajánlatokat, összehozza apartnereket, kijelöli a potenciális idôt, figyelve ar-ra, hogy mennyi a kapacitás a tárgyalások lebo-nyolítására, kér-e valaki tolmácsot vagy más –mûszaki, logisztikai – szakértôt igényel-e a meg-beszélés. Így, nagyon jól szervezetten zajlanakezek a találkozók. Két évvel ezelôtt, a monarchi-ás kamarák kongresszusán 230 üzletemberrelteszteltük ezt a módszert, rendkívül jól mûködött.Profi, idôkímélô, rendkívül lényegre törô – ezértakarjuk ezt bevetni a Pécs Expo alatt.

— A tavalyi Pécs Expo bebizonyította, hogy szük-ség van a rendezvényre, ezért szervezzük megismét 2013-ban – mondja BOGNÁR Szilárd, azExpo SzervezôKft. ügyvezetô-je. — A rendez-vény célja, hogya régió vállalko-zásai koncent-ráltan bemutat-kozhassanak apartnereiknekés a nagyközön-ségnek, segítveezzel a keresletélénkítését, acégek talponmaradását, növekedését. Egy kiállítás mindig jóalkalmat kínál arra, hogy ügyfeleink elvárásaitmég jobban megismerjük, ezen ismeretek birto-kában alakítsuk ki termék- és szolgáltatás port-fóliónkat. Idén a tematikát 3 gazdasági ág, az ipar,a kereskedelem, valamint a szolgáltatás köréépítjük fel. Újdonság a tavalyi kiállításhoz képest,hogy a kamara közremûködésével idén nemzet-közi üzletember találkozóval, horvát gazdaságinappal és hatósági fórummal bôvül a szakmaiprogram. Látogatóink számára fontos lehet, hogyidén kiállítóink speciális, vásári kedvezményekkeligyekeznek magukhoz csábítani vevôiket.

A Pécs Expo sajátossága, hogy nincs meg-határozott központi témája, ez egy általános kiál-lítás és vásár. A rendezvény szeretné megszólíta-ni a vidéki embert, az építkezni, felújítani szándé-kozókat, de aki a Pécsi Országos Színházi Talál-kozóra látogat a városba, azok számára is tudjonérdekességekkel, újdonságokkal, valamint ked-vezményes vásárlási lehetôségekkel szolgálni.Egyébként is szerintem a kiállítás nagyon jó lehe-tôséget jelent a vállalkozásoknak arra, hogy egy-egy terméket vagy termékcsoportot kedvezmé-

– regionális kiállítás és vásár újdonságokkalNemzetközi Üzletember Találkozó

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, az Enterprise Europe Network pécsi irodája éstöbbek között az újvidéki és spliti iroda, valamint a Magyar-Ukrán Vegyes kamara társszer-vezésében.

Online regisztráció a 2013. június 6-i nemzetközi üzletember találkozóra:http://www.b2match.eu/pecsexpo2013

A regisztráció díjmentes, a tárgyalások munkanyelve angol a külföldiekkel, de a tárgyalópartnerfüggvényében más nyelv is lehetséges (magyar, horvát, német, szerb, ukrán). Az üzletember találko-zó egyedi lehetôséget teremt a vállalkozások számára, hogy utazási és egyéb költségeket megtaka-rítva, személyes kapcsolatot teremtsenek potenciális üzleti partnerekkel. Eddigi külföldi tapasztala-tok alapján elmondható, hogy az ilyen alkalmakon szerzett ismeretek nagyban hozzájárulnak a vál-lalkozások külföldi piacra lépésének megkönnyítésében.

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

nyes feltételekkel ismertessenek meg a nagykö-zönséggel. Azt tervezzük, hogy minden stand fö-lött jól látható módon kiemeljük, mekkora kedvez-ményt lehet igénybe venni a kiállítónál, így ha va-laki ránéz a standra, rögtön láthatja, hogy miértérdemes odamenni.

— Milyen területrôl várják a kiállítókat?— Mindenhonnan. Természetesen valószínû-

síthetô, hogy elsôsorban Pécsrôl, Baranyából,Tolna és Somogy megyébôl érkeznek, de tavaly isvolt budapesti, sôt békéscsabai kiállítónk. Jobbá-ra a kis- és közepes vállalkozások részvételéreszámítunk, pedig szeretnénk, ha a térség na-gyobb cégei is bemutatkoznának a standokon.Amint említettem, nem csak az országból várjukaz érdeklôdést, a kamara által nemzetközi kiállí-tókra is szert tehetünk, hiszen horvátországi ven-dégeink is lesznek. Nagyon örülünk a Pécs-Bara-nyai Kereskedelmi és Iparkamara együttmûködé-sének.

— A nagyközönség számára vonzó, haszórakoztató programok is várják egy rendez-vényen. Idén mire számíthatnak a Pécs Expolátogatói?— Hagyományosan a Pécs Expo történetében acsütörtök a szakmai nap, ilyenkor van lehetôségarra, hogy a vállalkozók egymással találkozza-nak. A látogatókat a színpadon különbözô progra-mokkal, fellépésekkel szórakoztatjuk majd. Ezektartalmáról egyelôre folynak az egyeztetések. Aztmár biztosan tudjuk, hogy a felnôtt belépô áramarad 500 forint és ahogy tavaly, 14 éves koralatt nem kell fizetni. — Miként lehet összefoglalni a tavalyi vásártapasztalatait?

— Szerencsére nagyon sokan lokálpatriotiz-musból is kijöttek az Expo Centerbe, több mint 10ezer látogatót regisztráltunk. Az számunkra isnyilvánvaló, hogy Pécs és a dél-dunántúli régió agazdasági teljesítményt tekintve az utolsók közétartozik, ezért nem is várhatunk csodát. Mégis, bí-zunk benne, hogy aki fontosnak érzi e térség jö-vôjét, az – akár a megjelenésével is – támogatjaezt a rendezvényt.

Tavaly több kiállítónk is rendkívül sikeres volt,azt szeretnénk, ha ez idén még inkább így lenne.Minél több látogatót kívánunk a kiállításra vonza-ni, ezért keressük a Zsolnay Kulturális Negyeddel

is a kapcsolatot, hogy népszerûsítsük a rendez-vényt az ideérkezô turisták körében. Mivel a PécsExpo ideje alatt zajlik a POSZT, a színházat sze-retô, messze vidékrôl érkezôk részvételére is szá-mítunk, hiszen ez egy új, más jellegû, nappal, dél-elôtt elérhetô program lehet az ô számukra. ATeleky Bisztro tulajdonosával gasztro show-t kép-zeltünk el, ami érdekes lehet az enni-inni vágyókilátogatók számára, és a helyi kézmûvesek kiál-lítása is egyfajta kulturális kikapcsolódást jelent-het. Emellett – azt gondolom – a Pécsrôl alkotottpozitív képet is erôsítheti a vásár.

— Miként vizsgázott tavaly az Expo Cen-ter mint vásárhelyszín?

— Egy szóval: tökéletesen. Ezt a rendez-vényközpontot kifejezetten erre a célra építették,a vásár értékelésekor tavaly is elmondtuk, hogyszámunkra mindenben teljesen megfelelt. Emel-lett ki kell emelnem, hogy felkészült stáb segítettea munkánkat, nélkülük nem lett volna ilyen sike-res a Pécs Expo 2012-ben.

CSIZI Pétert, Pécs alpolgármesterét arról kérdez-tük, hogy a város gazdasága számára milyen elô-nyökkel jár a Pécs Expo megrendezése?

— Az elsôszó a köszö-neté kell le-gyen! Kö-szönet illetia szervezô-ket, amiértidôt, pénzt,energiát, delegfôképpentalán hitetnem spórol-va megszer-

vezték tavaly – sok év után újra – a Pécs Expót!Köszönet és tisztelet illeti azokat a cégeket, vállal-kozásokat is, amelyek, dacára az Európát és Ma-gyarországot is sújtó gazdasági válságnak, jelenvoltak tavaly és reményeink szerint idén is ottlesznek majd. Ez számomra azt jelenti, hasonló-képpen gondolkodnak, mint mi a városvezetés-ben: azaz nem megúszni, túlélni akarják a válsá-got, hanem gyôztesen kikerülni abból. Folyamato-

san keresik, kutatják a siker felé vezetô utakat ésnem félnek elindulni azokon.

Úgy gondolom, a kiállítás helyszíne, az ExpoCenter egy szimbolikus helyszín. Az Expo Centereddig Pécs negatív bélyege volt, egy olyan vitatottés sokak szerint elrontott, felesleges beruházás,amely megépülése óta milliárdokba került váro-sunknak – több pénzt vitt el, mint amennyit hozott.Valóban rengeteg pénzébe került a pécsieknek azExpo Center. Talán túl sokba is. Én mégis aztgondolom, hittel, akarattal, kitartással, tudással,elszántsággal és sok-sok munkával, szorgalom-mal igenis lehet eredményeket elérni, vissza lehettalálni a helyes útra. Itt is ez történik, idén is leszPécs Expo! Szimbolikus tehát ez a komplexum,mert bizonyítja, hogy csak hozzáállás és akaratkérdése a siker. Tavaly hosszú hónapokon ke-resztül egymást érték a rendezvények, most pe-dig újra egy igen komoly, nagyszabású expónakad otthont az épület.

Pécsiként és alpolgármesterként is különörömmel és büszkeséggel tölt el, hogy ebben azigen nehéz gazdasági környezetben sikerül ismétmegrendezni a Pécs Expót. Bízom benne, hogyeredményes lesz a kiállítás, mind a megjelenô cé-gek, mind az ide látogató érdeklôdök pozitív ta-pasztalatokkal gazdagodnak és távoznak majd –hogy aztán újra visszatérjenek. Hiszek abban,hogy a siker döntô részben rajtunk múlik, mi va-gyunk a saját sorsunk kovácsai. Úgy látom, Pé-csett sok jó kovács van!

A Pécs Expo szervezôit BARNA Béla, a PécsHolding Zrt. vezérigazgatója is bátorítja a vásármegrendezésében. A rendezvényhelyszínt, azExpo Center Pécs létesítményét a Pécs HoldingZrt. biztosítja, a szervezésben folyamatos kap-csolattartással, a cég kapcsolati tôkéjével állnak aháttérben. Emellett a Pécs Expo megnevezés aPécs Holding Zrt. védjegyoltalma alá esik, ezt díj-mentesen használhatják a szervezôk, a város ez-

Elôzzük meg a bírságokat! – Hatósági Fórum a Pécs Expón

Az év második tájékoztató fórumát a Baranya Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek köz-remûködésével a Pécs Expo keretében szervezi a kamara 2013. június 7-én. Az idegenforgalmi fô-szezon elején célszerû az ilyenkor legaktuálisabban ellenôrzött vendéglátó üzleteket és kiskereske-delmi egységeket, üzemeltetôket tájékoztatni. A fórum keretében az ellenôrzést végzô hatóságok el-mondják az elvárásaikat, ismertetik a vonatkozó jogszabályi elôírásokat. E körben a Baranya MegyeiKormányhivatal több szakigazgatási szerve is megjelenik, találkozhatnak a résztvevôk a fogyasztó-védelem, munkaügy, népegészségügy, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi szakigazgatá-si szervek képviselôivel.

Pályaválasztási tanácsadás

A gazdaság versenyképessége szempontjábólfontos tényezô a szakképzett munkaerô. Azehhez vezetô út fontos lépése a pályaválasz-tás. A Pécs Expón ezért a kamara külön jele-nik meg cégekkel és iskolákkal közösen, adtájékoztatást a hiányszakmákról, gazdaságifejlôdô irányokról, munkaerô-piaci elvárások-ról. Láthatnak szakmákat bemutató filmeket,lesznek játékos szakmaismereti tesztek is.Cél, hogy a tanulók és a szülôk tájékozódhas-sanak a munka világáról, piaci igényekrôl. Azáltalános iskola utáni lehetôségek mellett azérettségi utáni szakmai képzések lehetôségeitis megismerhetik az érdeklôdôk.

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

További információ: www.pbkik.hu

zel is a vásár sikeres megrendezése mellé áll.Mint a vezérigazgatótól megtudtuk, a Pécs Exporendezvénynek nincsenek speciális igényei a te-rületet illetôen, az Expo Center mint rendezvény-központ minden igényt ki tud elégíteni, amit aprogramok szervezôi felé támasztanak.

— Egy évben több ilyen típusú nagyrendez-vényünk van, említhetem az Esküvô Kiállítástvagy a Pollack Expót. A közel 10 000 m2-en egy-benyithatók a terek, a mûszaki feltételek (hûtés,fûtés, színpadépítés, székek, asztalok, lelátók) isrendelkezésre állnak a teljes épületet bérlô cégekszámára – tájékoztat Barna Béla. — A külsô beto-nozott (több mint 2 ha) területen különbözô külté-ri kiállítások (pl. autó, munkagép) kaphatnak he-lyet, de egy kültéri színpaddal koncert is rendez-hetô. A létesítményhez tartozó külsô salakos par-kolóval együtt az Expo Center több ezer fôt képeskényelmes körülmények között befogadni.

— Milyen tapasztalatokkal szolgált a tava-lyi Pécs Expo megrendezése a Holding szá-mára? Hogyan vizsgázott az Expo Center erendezvényen?

— A létesítmény jólvizsgázott, emellett ahelyszíni rendez-vényt és mûszaki fel-ügyeletet nyújtó csa-pat is megállta a he-lyét. Egyébként aPécs Holding közvet-ve a kiállításon ismegjelenik, hiszentöbb, a cégcsoport-hoz tartozó vállala-tunk is bemutatkozik.

Tavaly a Tettye Forrásháznak, a Pétávnak, aBiokomnak és a Zsolnay Negyednek is volt stand-ja az újjáéledô kiállításon és vásáron, ezért idénösztökéljük ôket a Pécs Expón való részvételre.

P á l y á z a t i k i í r á s a Pécs Expo 2013 nemzetközi kiállítás és vásáron való megjelenésre

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot hirdet a Pécs Expo 2013 Nemzetkö-zi Kiállítás és Vásáron való kiállítói megjelenésre baranyai vállalkozók számára.

A pályázat tárgya:A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által összesen 200 m2 építtetett, egyenként 4m2-

es standon való kiállítói megjelenés. Az alábbi feltételeknek megfelelô, rendezett kamarai önkéntestagi jogviszonnyal rendelkezô vállalkozások számára díjmentes (100% kamarai támogatás), rende-zett regisztrációval rendelkezô vállalkozásoknak 25 000 +Áfa / 4 m2 kiállítói díjért (80% kamarai tá-mogatás).

Pályázhat: Az az önkéntes baranyai kamarai tagvállalkozás, vagy Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

maránál regisztrált vállalkozás, amely: — rendelkezik baranyai székhellyel — helyi terméket állít elô, vagy magyar termékhez kapcsolódó szolgáltatást folytat (nem kereske-

delmi tevékenységet)— hiánytalanul, határidôre kitölti és elküldi a pályázati adatlapot — foglalkoztatottainak száma 50 fô alatti, vagy éves árbevétele nem éri el a 250 millió forintot — a pályázat elbírálást megelôzôen elfogadja a mellékelt NYILATKOZATBAN szereplô feltételeket.

A bírálat során elônyt jelent, ha a vállalkozás:— Önkéntes kamarai tagvállalkozás, rendezett tagsági jogviszonnyal— „Kamara tagja” védjegyet elnyert— Szakmai / érdekvédelmi szervezetettôl ajánlást mutat be— „Hungarikum” vagy más magyar minôsítô védjegyet használ— A pályázat késôbbi eredményétôl függetlenül regisztrál a Pécs Expo 2013 mellett szervezett

nemzetközi üzletember találkozóra (angol nyelven): http://www.b2match.eu/pecsexpo2013

Határidôk:Pályázat beadásának határideje és módja: 2013. április 15. 16.00 e-mailben, pdf. formátumban

az emisakne@pbkik.hu címre, vagy személyesen a Kamara ügyfélszolgálatán.Beérkezett pályázatok bírálata: 2013. április 19.Nyertesek kiértesítése: 2013. április 20. – szerzôdéskötés 1 héten belül„Sikeres vásári megjelenés” 4 órás tréning várható idôpontja április utolsó hete.Kiállítói standok berendezése: 2013. június 05.-06.Kiállítói standon személyes jelenlét: 2013. június 06-09. nyitvatartási idôben

További információk: emisakne@pbkik.huwww.pbkik.hu

A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara valaminta Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozásában valósul meg.

ÉVÉRTÉKELÔ8 Dél-Dunántúli Gazdaság

Orbán Viktor a fórumon bejelentette, hogy 2014-ben érzékelhetô gazdasági növekedéssel számol,de hozzátette, nagyon csalódott lenne, ha nem si-kerülne már idén meghaladni a költségvetésbenprognosztizált, 0,7-0,9 százalékos növekedésiütemet. Mint mondta, 2011-ben már növekedett agazdaság, és szerinte ez menni fog idén is. Hapedig így lesz, július 1-jével a már életbe lépettmunkahelyvédelmi akciótervhez hasonló, újabbprogramot tud indítani a kormány a foglalkoztatássegítése és a kkv-k terheinek csökkentése érde-kében.

A vállalkozói szektor hitelezésérôl azt mondta:anélkül, hogy a kormány be akarna avatkozni ajegybank dolgába, kulcskérdés, hogy a kamatszintMagyarországon alacsonyabb legyen, és a vállal-kozók a jelenlegi, 8-10 százalékos kamatszintnéljóval olcsóbb vállalkozói hiteleket érhessenek el. Ajelenlegi feltételekkel nyújtott kölcsönöket ugyanisnem tudják kigazdálkodni – hívta fel a figyelmet.Ennek a szektornak is lehetôvé tenné a kormánya devizahitelek forintkölcsönre váltását. Az év elsôfelében olyan pénzügyi programokat kell kialakíta-ni, amelyek lehetôvé teszik, hogy a kkv-k elfogad-ható feltételek mellett válthassák át devizahitelü-ket. A kormányfô a feladattal Varga Mihály nem-zetgazdasági minisztert bízta meg.

Megismételte, nem egészséges, hogy a ma-gyar bankrendszer tekintélyes része külföldi kéz-ben van, ezért a kabinet célja, hogy abban a ma-gyar tulajdon aránya legalább 50 százalék le-gyen.

Orbán Viktor ismét kiállt amellett, hogy szük-ség lenne egy, a luxuscikkekre kivetett 35 száza-lékos adókulcsra, de – mint fogalmazott – errôlvalószínûleg vita várható a nemzetközi szerveze-tekkel. Megerôsítette, a munkát terhelô adókat to-vább kell csökkenteni, ezért ha lesz gazdaságinövekedés, annak egy részét erre kell fordítani. Aminiszterelnök kedvezônek nevezte, hogy az inf-láció 3 százalék alá csökkent. Hosszan beszélt a„cselekvési szabadság” kérdésérôl: „az egészIMF-probléma megoldása” sokkal többrôl szólt,mint a Nemzetközi Valutaalapról (IMF) és az or-szág finanszírozhatóságáról. Arról szólt, a kor-mány be tudja-e bizonyítani, hogy „egy beszorítotthelyzetben is” lehet olyan nemzeti politikát folytat-ni, amelynek végén „akárhány ellenfelünk is van,megtaláljuk a barátainkat, (...) és saját lábon tal-pon tudunk maradni“. Ezért szerinte az IMF-fel

folytatott vita az ország cselekvési szabadságáértfolyó küzdelem is volt, és megerôsítette: „az IMF-hitel nélkül is képesek vagyunk megállni a sajátlábunkon”. Összegzése szerint a cselekvési moz-gástér növelése a gazdaságpolitika leglényege-sebb kérdései közé tartozik.

A foglalkoztatásról szólva célnak nevezte,hogy annyi munkahely legyen, amennyi munkátkeresô ember. „Nem vagyunk ettôl nagyonmessze”, és talán az év végére el is éri ezt a kor-mány. Arról is szólt, hogy az innováció a GDP-hezmérten 4-5 százalékra emelkedik a kabinet elkép-zelései alapján.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterkulcskérdésnek nevezte idén a gazdasági növe-kedés beindítását, és megjegyezte, hogy az ÚjSzéchenyi Tervben a vállalkozásfejlesztésre 516milliárd forintot különítettek el. Eddig már 441 mil-liárd forintot ítéltek oda a pályázatok alapján,azonban csupán 167 milliárd forint kifizetése való-sult meg, így a kifizetéseket fel kell gyorsítani.

Az unió következô költségvetési idôszakánakfeladatairól elmondta, az EU-s nagyprojektekkel afoglalkoztatás bôvítése a cél, a közösségi forráso-kat úgy kell terelni, hogy azok piaci alapon a mun-kahelyek számát növeljék. Az egyik legfontosabbfeladatának azt nevezte, hogy a nemzetgazdasá-gi tárca adópolitikával foglalkozó részét megerô-sítse. Ebben Varga Mihály számít a kamarára is.

Parragh László, az MKIK elnöke beszélt azelhúzódó pénzügyi-gazdasági válság hatásairól,

az eladósodottságról. Felsorolta azokat a bak-lövéseket, elpuskázott lehetôségeket, ame-lyek kiigazítása napjaink feladata, csakúgy,mint a megcsontosodott, rossz hatásfokkalmûködô alrendszerek átalakításának követke-zetes végig vitele. Bemutatta, hogyan válto-zott a GDP a válság kezdetéhez képest. AzEU-s források felhasználásával kapcsolatbanaz elrontott célmeghatározásokról, a rosszulmûködô közremûködôi intézményrendszerek-rôl beszélt. Megemlítette, hogy a gazdaságszereplôi kiábrándultak az EU-s források ma-gyar rendszerébôl és hangsúlyozta, hogy akamara a jövôben együtt akar mûködni a terü-

leti döntéshozókkal mind az EU-s pályázatoktámogatásában, mind azok elbírálásában.Nyomasztó problémaként említette a belsô fo-gyasztás stagnálását, csökkenését, a külpia-cok bizonytalanságát, a beruházások történel-mi mélypontra süllyedését. Elmondta, hogyfontosnak tartja az adminisztráció és a bürok-rácia további tényleges csökkentését. Vége-zetül beszélt a gazdaság számára fontoseredményekrôl: az alrendszerek átalakításá-nak megkezdésérôl, (fôképp a szakképzés, afelnôttképzés, a felsôoktatás és a munkaerô-piac átalakításáról), a foglalkoztatottság meg-ôrzésérôl, az élômunka terhek csökkentésé-rôl, a közteherviselés és segélyezési rendszerátalakításáról, a kamarai regisztrációról és aSzéchenyi kártya eredményességérôl, vala-mint a kamarai külgazdasági fejlesztésekrôl.

Orbán Viktor miniszterelnöka Gazdasági Évnyitón

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara március 12-én tartotta gazdasági évnyitóját, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, VargaMihály nemzetgazdasági miniszter, Parragh László a kamara elnöke, a kamara elnöksége, tisztségviselôi és több mint négyszáz gazdasá-gi vezetô. A fórumon a miniszterelnök bejelentette, hogy már az idén gazdasági növekedéssel számol, kulcskérdésnek tartja az alacsonyabbkamatszintet, és a kormány lehetôvé kívánja tenni a kkv-k devizahiteleinek forintkölcsönre váltását is.

Varga Mihály, Orbán Viktor és Parragh László

Forrás: www.mkik.hu

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 9

Idén tizennyolcadik alkalommal nyitotta megkapuit a Pécsi Utazás Kiállítás és Vásár,amelynek ebben az esztendôben a ZsolnayKulturális Negyed adott helyet. A Pécs-Bara-nyai Kereskedelmi és Iparkamara kiállításánakszervezôje a Fair Expo Kft. volt. A kiállításhelyszínén az ország minden pontjáról érke-zett hetvenegy kiállító várta az utazni, kikap-csolódni vágyókat március második hétvégé-jén.

A kiállítók és vásárlátogatók közül többenmár ismerôsként üdvözölték egymást, ez annak isköszönhetô, hogy az elmúlt években mind többenélnek a lehetôséggel és már idôben elkezdikmegtervezni nyári szabadságukat.

Igazán nem lehetett senkinek panasza idénsem, mindenki megtalálhatta a kedvére valót, hi-szen a tengerparti utak mellett a választék közöttott voltak az erdélyi és falusi turizmushoz kapcso-lódó pihenési lehetôségek is. A lassan két évtize-des múltra visszatekintô szakvásár jó lehetôségetteremt erre, s egyben arra is, hogy az utazási iro-dák személyes kapcsolatot alakíthassanak ki le-endô ügyfeleikkel.

A hagyományokhoz híven a régió települése-inek turistacsalogató – kiránduló helyek, történel-mi és kulturális értékek – programjai mellett mostis ott voltak az ajánlatok sorában az egy-egy vi-lágvárosba indított, vagy éppen több országot,várost magában foglaló körutazások egyénileg,vonattal, repülôvel vagy akár hajóval.

— Az utóbbi években már nem kiemelt ven-dége van a vásárnak, hanem egy-egy tematikaköré szervezzük meg – mondja Ferenczy Tamás,

a Pécsi Utazás Kiállítás és Vásárt rendezô FairExpo Kft. ügyvezetô igazgatója. — Már volt kiál-lításunk a Tudásközpontban is, ahova szintén az-zal a céllal szerveztük meg, hogy minél inkábbmegismertessük a város lakóival. Most is hasonlóokok miatt választottuk a Zsolnay Kulturális Ne-gyedet.

Mint mondja ebben az esztendôben az aktívturizmus állt a kiállítás középpontjában, termé-szetesen a hagyományos ajánlataikkal is megje-lentek az utazási irodák. Kitért arra is, hogy a ko-rábbi három nap helyett ugyan kettôig fogadták azérdeklôdôket, de azt tapasztalták, hogy nem voltrossz döntés, s a párhuzamosan zajló szakmainap programjai is telt házzal zajlottak le. Az immár

lassan két évtizedes múltra visszatekintô szakvá-sár jó lehetôséget terem erre, s egyben arra is,hogy az utazási irodák személyes kapcsolatotalakíthassanak ki leendô ügyfeleikkel.

Ebben az esztendôben – a korábbi évektôleltérôen – önálló standdal volt jelen Hajdúszo-boszló, ugyanis az utóbbi idôben jelentôsen meg-emelkedett az oda ellátogató, s fürdôt felkeresôpécsi és baranyai vendégek száma. A külföldi ki-állítók közül többek között Horvátország kínálatabôvült, a zadariak mellett idén önállóan állított kiaz Eszéki Kereskedelmi és Iparkamara is, az er-délyieket pedig idén Székelyudvarhely képviselte.

A szakvásáron részt vevô, s azt megnyitó Ar-nold Antal, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara általános alelnöke, egyebek mellettannak a véleményének adott hangot, hogy Bara-nya és a régió gazdaságában fontos helyet tölt bea turizmus. Hangsúlyozta, népszerûsítésében, alehetôségek mind szélesebb körben történô meg-ismertetésében kiemelt szerepet játszik a nagyhagyományokkal rendelkezô pécsi turisztikaiszakvásár, amelynek szervezôi mindig is nagy fi-gyelmet fordítottak a belföldi turizmusban rejlô le-hetôségek megismertetésére.

A kamara önkéntes tagjai az EnterpriseEurope Network standján kaptak ingyenes lehetô-séget a megjelenésre. Itt képviseltette magát Har-kány, Bikal és az újonnan megnyitott siklósi HotelCastello is.

A kiállításhoz kapcsolódó szakmai fórum kö-zéppontjában a Dél-Dunántúl aktív és öko-turiz-musa, valamint a zöld-utak fejlesztésében rejlô le-hetôségek álltak, ez utóbbi uniós pályázati forrá-sok felhasználásával valósul meg, a határon át-nyúló projekteket támogató magyar-horvát IPAprogram keretében.

A Magyar-Horvát Tagozat titkára ObradovicEna és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-kamara kereskedelemfejlesztési osztályveze-tôje Hendinger Anita találkozott Dr. Iván Gábornagykövettel és Scherczer Károly külgazdasá-gi szakdiplomatával, hogy a magyar vállalko-zások minél sikeresebb horvát piaci szereplé-sének lehetôségeirôl tárgyaljanak.

A két ország gazdasági kapcsolata az eddigi éveksorán is szoros volt, de Horvátország júliusi EU-scsatlakozását követôen a visszajelzések szerintaz együttmûködés új szakasza várható. „Napiszinten számos megkeresés érkezik a Tagozat-hoz, amelyben Horvátország csatlakozás utánimunkavállalási politikájáról és a vámtörvényekmódosításáról érdeklôdnek a magyar cégvezetôk,a Nagykövetségnek köszönhetôen pedig a vállal-kozóinkat mindig naprakész és megbízható infor-

mációkkal tudjuk ellátni” – mondta Obradovic Enaa Magyar-Horvát Tagozat titkára, aki egyben el-

árulta azt is, hogy a tavaly júniusi alakuló ülés ótamegháromszorozódott a Tagozat tagjainak száma

és a tendencia azóta semváltozott.

A felek az aktuális gazda-ságpolitikai kérdések megvi-tatása mellett egyeztettek a2013-as év programjairól, to-vábbá kölcsönösen megerô-sítették együttmûködésiszándékukat is, mely kereté-ben a Nagykövetség képvi-seltetni fogja magát a 2013.június 6-án Pécsett a PécsExpo keretén belül megren-dezésre kerülô Magyar-Hor-vát Gazdasági Fórumon is.

Folytatódnak a tárgyalások Magyarország Zágrábi Nagykövetségével

Középpontban az aktív turizmus

Dr. Iván Gábor, Obradovic Ena, Hendinger Anita és Scherczer Károly

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10

Munkaerôt olcsóbban – támogatással címmeltájékoztatót tartott a Pécs-Baranyai Kereske-delmi és Iparkamara. A rendezvény célja segí-teni, a kis- és középvállalkozások versenyké-pességét a munkahelyteremtô, a pályakezdôkalkalmazását segítô pályázatok, támogatásirendszerek bemutatásával.

Gyôri Anikó, a NAV Baranya Megyei Adóigazgató-ságának fôosztályvezetôje tartott tájékoztatót aszakképzési hozzájárulás elszámolási, visszatérí-tési rendszerének idei változásairól. A cégekszakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési kö-telezettsége most már az adóhivatal felé történik,1308-as bevalláson. A bevallás 1-11 hóig elôlegbevallás, a 12. hónapban kell egész évre vonat-kozóan a bevallást megtenni követô év január 12-ig, aki ezt nem teszi meg jogvesztô jellegû.

Azon cégek melyek nem anyagiakban kíván-ják rendezni a szakképzési hozzájárulási kötele-zettségüket rendezhetik ezt iskolai rendszerû, ál-lamilag támogatott gyakorlati képzés szervezésé-vel tanulószerzôdéssel, nyári gyakorlatra együtt-mûködési megállapodással, az idei évtôl pedigmár saját dolgozó képzésével is.

Gyôri Anikó kitért a kötelezettségcsökkentôtételek elszámolásának lehetôségeire a tanuló-szerzôdés és együttmûködési megállapodás ese-tében. Ismertette a tanulókat foglalkoztató KIVA,KATA és EVA alanyokat érintô elszámolási válto-zásokat. Felhívta a figyelmet a foglalkozási naplószakszerû vezetésére, mely ellenôrzés során ahiteles bizonyítás alapjául szolgál.

Pályakezdôknél problémát jelent, hogy hiány-zik a szakmai tapasztalat. A tanulószerzôdésselgyakorlatot szerezô fiatal elhelyezkedésébennyújthat segítséget a TÁMOP keretében kiírásrakerült gyakornoki program, melyben azon a cé-gek, (kkv) pályázhatnak, akik tanulószerzôdésselvégzett tanulók foglalkoztatását vállalják. Ebbenaz esetben 9 havi bér és járulék támogatást kap-hatnak a tanulóra, amennyiben 9 hónapig tovább-foglalkoztatják. Ezen felül a vele foglakozó men-tor bérére és adminisztratív költségekre is igényttarthat. A támogatási összeg 25%-ig eszközbe-szerzést is lehetôvé tesz a program. A pályázatfebruár 15-tôl adható be.

A munkaügyi központ szakembere az új mun-kahelyteremtô beruházás pályázati lehetôségérôlbeszélt, melyet szintén mikro-, kis- és középvál-lalkozások számára írtak ki. Ezen pályázat kere-tében szintén lehetôség van pályakezdôk kedvez-ményes foglalkoztatására új munkahely teremté-se esetében.

Ismét sikeres nemzetközi üzletember találkozó a Gast-onA kamara Magyar-Horvát tagozata, a split-i kamara és az EnterpriseEurope Network közös szervezésében Nemzetközi Üzletember talál-kozóra került sor a Tourism@GAST 2013 – turisztikai, vendéglátó- ésszállodaipari kiállítás keretében Split-ben.

A kiállítás Horvátország legnagyobb gasztronómiai eseményénekszámít. Elsôdleges találkozóhelye az élelmiszeripar, étel, ital, szálloda,vendéglátás, turizmus szakértôinek, gyártóinak és kereskedôinek.

A kamara Magyar-Horvát tagozata társszervezôje volt az üzletembertalálkozónak, melyen idén közel 100 cég vett részt, 6 országból. A tago-zat 15 vállalkozónak biztosított támogatást a kiutazásra, szállásra, tol-mácsra és vásári részvételre. Üzleti megbeszéléseik többségében sike-resnek bizonyultak, bár a nyelvtudás hiánya továbbra is komoly korlátja anemzetközi partnerségnek. Horvátország ezévi uniós csatlakozása jelen-tôs ösztönzôként hat a helyi vállalkozások nemzetközi partnerkeresésihajlandóságára is.

A pécsi iroda már meg is kezdte a split-i kamarával és egyetemmelaz októberi SASO kiállítás és vásár szervezését. Ennek témái: építôipar, fa- és fémipar, energia és elektrotechnika, telekommunikáció, kézmûvesség. Tavaly65 000 m2 kiállítási területen 2400 kiállító és 100 000 látogató vett részt a rendezvényen.

Elôzzük mega bírságokat!– Hatósági Fórum a kamarában

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és IparkamaraEnterprise Europe Network pécsi irodája tájé-koztató fórumot szervezett a Baranya MegyeiKormányhivatal szakigazgatási szerveinekegyüttmûködésével.

A rendezvény elôadói a Baranya Megyei Kor-mányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelôség,Munkavédelmi Felügyelôség, Munkaügyi Köz-pont és Hatósági Fôosztály Igazgatási Osztály ré-szérôl naprakész információt szolgáltattak a vál-lalkozók részére ellenôrzéseik tapasztalatairól,jellemzô hibákról és a hatósági szervek mûködé-sérôl. Az elôadások után lehetôség volt konkrétkérdések tisztázására is.

Ez a rendezvény egyedi lehetôséget biztosí-tott arra, hogy egy vállalkozás hétköznapi mûkö-dése során felmerülô problémákat közvetlenül azengedélyezést, ellenôrzést végzô szerv képvise-lôjével tudják megbeszélni a vállalkozók. Elôtérbekerültek az üzletek nyitva tartásának jelölésére,az alkalmazottak szakmai képesítésére vonatko-zó és címkézéssel és munkabiztonsággal kap-csolatos kérdések is.

A rendezvény regisztrált résztvevôi az el-hangzott elôadásokat a kamara honlapjáról tud-ják letölteni a regisztráció során megadott e-mailcímükre kiküldött kóddal.

Munkaerôt olcsóbban

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

A gazdaság igényeihez igazodó szakmai kép-zés megvalósítására fogalmazta meg javasla-tát a Szakképzési Bizottság.

A Bizottság elôzetesen kikérte a kamarai tagoza-tok szakmai véleményét a szakterületükön ta-pasztalható hiányszakmákról és az esetlegesszakmai túlképzésekrôl.

A Bizottság elsô alkalommal fogalmazta mega szakképzés irányaira (szakmák megjelölése ésarányaira az indítható osztályok száma) vélemé-nyét az MFKB-nak, mely március végén kell,hogy meghozza döntését a 2014-ben induló tan-évre.

A Bizottság hosszas vita után javaslatot tettarra a kiemelt 10 szakképesítésre, melyet a me-gyei gazdaság versenyképessége szempontjábólkiemelten fontosnak tart. Ezekben a hiányszak-mákban tanulók 2014 szeptemberétôl iskolai ösz-töndíjban részesülhetnek.

A döntés elôkészítésében nagy szerepe volta kamara által koordinált szakképzési stratégiá-

ban összefoglalt anyagnak, melyet az MF KB-nakmájus végéig kell elfogadnia.

A szakképzési stratégiaalkotás jelenlegi hely-zetérôl dr. László Gyula professzor, kamarai taná-csos tájékoztatta a Bizottság tagjait. A felsôokta-tási szakképzés 2013. januári kamarai vélemé-nyezése után történt lépésekrôl tartott tájékozta-tót Kozma Béla címzetes kamarai tanácsos.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szak-képzési Kollégiumi ülésén elhangzottakról BorsósIstván kamarai tanácsos tájékoztatta a résztvevô-ket: a mesterképzés területén történô szakmai fej-lesztésekrôl és az Euroskill verseny országos elô-készületeirôl, valamint a gyakornoki pályázattalkapcsolatos kamarai feladatokról.

A Szakképzési Bizottság elfogadta a 2012évre vonatkozó szakképzési terület éves szakmaibeszámolóját és a pénzügyi teljesítésre vonatko-zó Közhasznúsági jelentését.

A Bizottság döntött a benyújtott szakértôi pá-lyázatok és szintvizsga elnöki pályázatokról is.

Fontos döntéseka Szakképzési Bizottság ülésén

B i z o t t s á g

A gépipari szakmák iránti érdeklôdés felkeltéseérdekében immár harmadik alkalommal rendeztemeg a kamara a Gép-ésszel Baranyában szak-maismereti versenyt. A verseny célja a gépipariszakmák megismertetése a 7-8. osztályos diá-kokkal. A versenyen 3 fôs csapatok indultak, akik-nek 3 fordulóban kellett helyt állniuk. A versenyszakmatörténeti totóval kezdôdött. A második for-dulóba jutott 22 csapat üzemlátogatáson vettrészt. Az errôl készült üzemlátogatási napló alap-ján 10 csapat jutott be a döntôbe, mely március22-én került megrendezésre. A tárgynyeremé-

nyeken felül minden döntôbe jutott megtekinthetiáprilisban Budapesten a Szakma Kiváló Tanulójaverseny döntôjét, valamint a Csodák Palotáját. Eredmények:1. helyezett: Általános és Zeneiskola

(Beremend) TITÁN csapata (Csonka Kriszti-án, Süli Benjámin, Németh Norbert. Felké-szítô tanár: Nagyné Vlasics Zsuzsanna).

2. helyezett: Szent Mária Magdolna Gyakorló Ál-talános Iskola (Abaliget) Abaliget csapata(Horváth Ákos, Kisbóli Dániel, Vakaró And-rás. Felkészítô tanár: Milotta Péter).

3. helyezett: Kovács Béla Általános Iskola(Pécs) Pázmány 7. csapata (Bakó Milán,Gyôrfi Balázs, Poór Mátyás. Felkészítô ta-nár: Nagyné Gombár Teréz).

A verseny támogatói: Forsz Kft., Hauni HungáriaKft., Lakics Gép- és Szerkezetgyártó Kft., MaxBlank Hungária Kft., Mig-Tig Kft., Németh Jenô,Strauss Metal Biztonságtechnika Kft., Terex Mo-bile Cranes Gépgyártó Kft., Türr István Képzô ésKutató Intézet, 500. sz. Angster József Szakkép-zô Iskola, Baranya Megyei Kormányhivatal Mun-kaügyi Központja.

Gépipari szakmaismereti verseny iskolásoknak

Vizsgát tettek– közbeszerzési referensek lettekNyolc fô végezte el sikeresen a tavaly ôsszelindult közbeszerzési referens képzést.

A hallgatók a kifejezetten nehéznek tartott vizsgaellenére is igen jó (6 jeles és 2 jó) eredménnyelzártak: dr. Juhász László ügyvéd, dr. Muhel Orso-lya, dr. Schönberger Tünde, Gerendás Róbert,Jánosiné Miklóssy Orsolya (Dombóvári SzentLukács Egészségügyi Nonprofit Kft.), Péli Anikó(TÜKE Busz Zrt.), Schlág Judit (Számhatár Kkt.),Szappanos Gábor (M&M Computer Kft.).

A képzési értékelésekbôl kiderült, hogy az elô-adások érthetôk, gyakorlatiasak, a munkában jólhasznosíthatóak voltak, a résztvevôk a szerve-zéssel is elégedettek lehettek.Egy mondatban összefoglalva: „Szabatos, össze-függésekre építô elôadásokat, színvonalas szak-mai elôadásokat hallottunk.“A kamara innovációs osztálya az idén tavasszalinduló képzés sikeréért is megtesz mindent.

KAMARAI HÍREK12 Dél-Dunántúli Gazdaság

A kamara Innovációs Bizottságának tagjaimind olyan vállalkozást, szervezetet képvisel-nek, melyek folyamatosan fejlesztenek, kutat-nak. A bizottsági ülésen Kovács L. Gábor pro-fesszor – rektorhelyettes mutatta be a PécsiTudományegyetem és a Szentágothai JánosKutatóközpont – www.szkk.pte.hu – ipari kap-csolatait és a vállalkozások irányába történôlehetséges szakmai munkáját.

Nyilvánvaló, hogy a Pécsi Tudományegye-tem és a Kutatóközpont nem tudja feladatait haté-konyan ellátni ipari-vállalati kapcsolatok nélkül. Abizottsági tagok ebben mind egyetértettek. Mi le-het a megoldás?

Hogyan kapcsoljuk össze a tudásbázist és avállalati szférát? 1. Tudásbázis kapacitásait a vállalatok számára

ki kell ajánlani.2. Egyetemi alapkutatások mellett az iparági al-

kalmazott kutatást is erôsíteni szükséges.3. Mérni és értékelni szükséges az egyetemi

kutatások jövôbeni eredményeit és a kutatókmunkáját is.

4. Nemzetközi együttmûködésekre van szük-ség, amelyek támogatják a forrásbevonást ésa fejlesztések piaci bevezetését is.A kamara partner a közös munkában, a rek-

torhelyettes és az Innovációs Bizottság tagjai a jö-vôben folyamatosan egyeztetnek és közösenigyekeznek a leghatékonyabb megoldásokat kifej-leszteni, szervezni, koordinálni.

Örömteli hír, hogy a bizottság elnöke, ÁmanMihály bekerült a Pécsi Tudományegyetem általlétrehozott Ipari tanácsadó testületbe dr. LustyikGyörggyel és Hirth Ferenccel együtt. A testület

koordinálja az ipari kapcsolatokat és szervezi agazdasági szféra irányába történô aktvitásokat.

Szóba került a felsôfokú szakképzések rend-szere is. A beszélgetés során az egyetemek által ki-bocsátott diplomások minôsége mellett a szakkép-zett munkaerô hiánya is problémaként merült fel.

Bemutatásra került az ország egyik legna-gyobb kutatói-vállalati innovációkat szervezôrendszere, a kamara által kialakított InnoPortfólió!A www.innoportfolio.hu oldalon Pécs-Gyôr-Szeged-Debrecen városok kamarái és egyetemifogtak össze, hogy belföldi tudásbázist építsenek!

Az Enterprise Europe Network rendszerben akamara jelenleg is több mint 30 vállalati és egye-temi kutatást igyekszik nemzetközi piacra vinni,ezt a munkát a kamara munkaszervezete 2013-ban még célzottabban és hatékonyabban igyek-szik ellátni.

http://www.pbkik.hu/EenInno

Megtartotta 2013. évi elsô ülését a Kresz Erikaelnök által vezetett Kisvállalkozási Bizottság.

A bizottság a kis- és középvállalkozások szem-pontjából értékelte a jelenlegi gazdasági helyzetetés elfogadott stratégiája alapján tesz javaslatot ajövôbeni fejlesztésekre. Teszi ezt úgy, hogy minda 10 bizottsági tag kis- és középvállalkozást vezetés irányít a termeléstôl a könyvelôirodán keresz-tül az autószerelésig, így nemcsak megértik, denap mint nap tapasztalják is a vállalkozások elôttálló feladatokat és nehézségeket.

A bizottság legfôbb célja a vállalkozások mû-ködésének segítése és támogatása, ezért a bi-zottság a kezdô vállalkozások, illetve vállalkozáslétrehozásán gondolkodók számára létrehoz egyolyan útmutatót, mely segíti a vállalkozásindítást.Emellett a késôbbiekben a már mûködô vállalko-zások információhoz jutását is kiadvány elkészí-tésével tervezi segíteni. A kérdés-felelet formájúkiadvány elemei a pénz, üzleti ötlet, üzleti terv &pénzügyi terv, marketing és értékesítési terv, sza-bályok, hatóságok ismerete témákon keresztül

tárgyalja a „Kinek? Mit? Hogyan? Mennyiért?”kérdéseket, összeállítja a tevékenység közbenérintett szakhatóságok listáját. A „Talponmaradás” munkacímû, a mûködô vállalkozásoktámogatása érdekében elkészíteni tervezett kiad-vány a vállalkozások életben maradását kívánjasegíteni. A témakörök jellemzôen a munkaerô (ésképzése), motiváció, eszközök fejlesztése, a tu-dás frissen tartása, a technológia, az árképzés, amunkaszerzés, árajánlatadás, fizetési határidô,pályázatok, valamint késôbb további témák körécsoportosulnak majd.

A Munkaügyi Központ – PBKIK – KIKK egye-sület kezdeményezésének sikerérôl Rabb Sza-bolcs bizottsági titkár, innovációs osztályvezetôszámolt be. Két területen indulnak programok akreatív iparban tevékenykedô vállalkozások szá-mára. a. Létezô és induló kreatív ipari vállalatok támo-

gatása 3 éven keresztül, lineárisan csökkenô100/75/50% foglalkoztatási támogatás – pécsiprogram az elvándorlás megakadályozására.

b. 20 fiatal vállalkozás támogatása a Kisvállal-kozási Bizottság keresztszülôi támogatásá-val, a Plato program nyomán. A bizottságbólrészt vesznek: Ódorné Kovács Ildikó,Lengvárszky Szabolcs, Opauszki László,Takácsné Hojcska Ilona, Tóth István, UrbánZsolt, valamint az Ipari tagozat elnöke, dr.Kállai Sándor.

A bizottság belsô munkamegosztás és a külsôszakértôi kör tekintetében is döntést hozott, így: albizottságok és külsô szakértôi kör. Az alakulóülésen szervezôdött szakmai alcsoportok kiegé-szültek. Pénzügyi-adózási: Opauszki László, TakácsnéHojcska Ilona, Mátrai AttilaInnovációs: Tóth István, Lengvárszky Szabolcs Projekt- és humán menedzsment: Ódorné Ko-vács Ildikó, Csirke Balázs Informatika: Urbán Zsolt Marketing: Bogos Csaba, Szabó Gábor

A bizottsági tagok egyhangú igen szavazatokkalfogadták el a külsô szakértôi kör tagjainak azalábbi személyeket: Dr. Szerb László, Dr.Jarjabka Ákos, Héder Sándor, Vendler Balázs,Lakatos Tamás.

A helyi iparnak kell az egyetemi tudás– a kutatásfejlesztésért felelôs rektorhelyettestartott bevezetô elôadást

„Kinek? Mit? Hogyan? Mennyiért?”B i z o t t s á g

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 13

Katona Lajos, egykori gyárigazgató

jelenleg nyugdíjas éveit tölti, ám az a

láthatatlan, a szakmai életutat szim-

bolizáló „köldökzsinór” ma sem sza-

kadt el közte és valamikori gyára a

Beremendi cementgyár között. Jelen-

leg a gyárat mûködtetô vállalat alapít-

ványa, a Duna-Dráva Ifjúsági és Inno-

vációs Alapítvány Kuratóriumának

aktív tagja. Büszke arra, hogy a társa-

ság évente hárommillió forint összeg-

ben támogatja azokat a Beremend

környékén élô tehetséges diákokat,

akik a tanulmányaik mellett kiemel-

kedô szakmai teljesítményt mutatnak

fel más területeken is. A szakember

élet és szakma-filozófiájának sarkala-

tos pontja mindig is a megújulás, a

fejlôdés támogatása volt.

Katona Lajos idén „Életmû Díjat”

kapott, mely elismerés annak a mun-

kásságnak szól, amelynek során ma-

radandót és példaértékût alkotott.

„— Ha a szakmai utam érdekli, ak-

kor talán menjünk vissza pár évtizedet

az idôben – kezdi a beszélgetést Katona

Lajos. A helyzet az, hogy az egyetem el-

végzése után, 1997-ben – fiatal pálya-

kezdôként – kerültem a baranyai Bere-

mendre. Végigjárva a szakmai ranglétrát

1986-ban elôbb fômérnökké, majd

1987-ben a gyár igazgatójává neveztek

ki. Ez az idôszak akkoriban – a gyár

szempontjából – rendkívül prosperáló

szakasz volt. Ezt mutatták az adatok is,

hiszen a cementmû, az adott paraméterei

alapján, Közép-Európa egyik legmoder-

nebb gyárának számított. A termelés

csúcsra járt, a dolgozók elégedettek vol-

ta, igazi közösség kovácsolódott össze

Beremenden. Az emberek jó hangulat-

ban jártak be dolgozni, ami természete-

sen a teljesítményre is rányomta a bélye-

gét. Ám, ahogy az mindennel történik,

nem csak a humán erô, de az évtizedek

alatt a gyár is elöregedett. A klink-

erégetés teljes rekonstrukciójára – amely

két évig tartott – 2007-ben került sor.

Ennek eredményeként a korábban mû-

ködô két kemencét egy jóval nagyobb

teljesítményû és kisebb energiafogyasz-

tású kemence váltotta fel, melyhez új

hôcserélô torony is épült. Nagyon fontos

megjegyezni, hogy a teljes körû felújí-

tás, amely a gyár területén zajlott kör-

nyezetvédelmi szempontból sem volt el-

hanyagolható. A korábban használt úgy-

nevezett fosszilis energiahordozók mel-

lett alternatív tüzelôanyagokat (például

gumi-granulátum, biomassza , stb) is

hasznosít a gyár. Ezek több szempontból

is takarékos energiaforrások a cement-

klinker gyártása során. Ez a nagy lépté-

kû szakmai fejlôdés természete-

sen örömmel tölt el. Aktív

tevékenységem az

üzembe helyezés

idôszakában ért

véget 2009-ben,

38 év szolgálat

után nyugdíjba

vo-nultam.

— Egyko-

ri, már szintén

nyugdíjas kol-

legák beszámo-

lói alapján önrôl

az a hír járja,

hogy nem csak ki-

váló szakember és vál-

lalatvezetô volt, de a mai

napig elkötelezett támogatója a

szakmai humán „utánpótlásnak” is...

— Nem tudom, hogy ezt ki mondta

magának, de a hír igaz. Valóban mindig

fontosnak tartottam a szakma megújulá-

sát, a jó szakembergárda kiválasztását, a

hatékony csapatmunkát. Ezért is örülök

annak, hogy idôközben lehetôség nyílt

arra, hogy a fiatal, mûszaki végzettségû,

tehetséges kollegák folyamatosan ké-

pezzék magukat. A folyamatos képzés és

tanulás, azaz a szakmai fejlôdés – ha na-

gyon szigorú akarok lenni – akkor ré-

szünkrôl nem is elvárás, hanem követel-

mény volt. Hajdanán száz fölött volt a

beremendi tanmûhelyünkben a tanulók

létszáma. Mérnökeink az egyetem és fô-

iskola után Veszprémben végeztek ce-

mentipari szakmérnöki szakon, a legki-

válóbbak egyéves tréninget teljesítettek

a Heidelbergerzement kijelölt gyárainál,

intézeténél.

Katona Lajos a kamarai tagvállalko-

zás vezetôjeként – nyugdíjba vonulását

követôen is – számos kamarai területen

tevékenykedett. Az Innovációs Bizott-

ság elnökeként, a kamara alelnökeként,

legutóbb pedig a választási bizottság el-

nökeként végzett elkötelezett munkát.

Tevékenysége elismeréseként 2006-ban

a Baranya Gazdaságáért kama-

rai díjat, 2010-ben pedig a

Than Károly Siklós

gazdaságáért elis-

merést kapta. Ko-

rábban Bere-

mend és Old

d í s z p o l g á r i

címmel jutal-

mazta szak-

mai és emberi

életútját.

— Szak-

mai pályafutása

mellett már a

kezdetektôl aktív

részese a kamarának.

Bár számos elismerés tu-

lajdonosa, de most legutóbb

Életmû Díjat kapott. Milyen érzések

kavarogtak önben, amikor az elisme-

rést átvette?

— Megilletôdötten vettem át a díjat

a siklósi elnökség ülésén. Azt kívántam

nekik, hogy munkájukhoz a közeli jövô-

ben a mainál lényegesen kedvezôbb fel-

tételek és lehetôségek adassanak. Pezs-

gô gazdasági környezet, virágzó, vidám

Baranya az , amit kívánok, amit szívesen

nyújtanék át az utánunk jövôknek.

E.É.

„A megújulás és a fejlôdés volt mindig a legfontosabb”

Katona Lajos – Életmû Díj a gyárigazgatónak

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság14

A kamara egybehangzó szavazata alap-

ján egy neves baranyai vendéglátós

szakember kapott idén „Életmû Díjat”.

Az indoklás szerint a szóban forgó elis-

merés annak adható, aki munkásságával

maradandót, példaértékût alkotott.

Nagy Tibor, a mohácsi Halászcsárda ét-

terem üzemeltetôje nem csak a legendás

vendéglátóhelyen, illetve a hazai gaszt-

ronómián hagyta örökre szakmai kéz-

jegyét, de a kamara munkáját is hosszú

éveken át elkötelezetten segítette. A díja-

zottal beszélgettünk.

Szakmai tudás, szorgalom és alázat, ez a

mindig mosolygó Nagy Tibor hitvallá-

sa. Azt mondja, hogy minden

esetben úgy kell szeretni és

kiszolgálni a vendéget,

ahogy azt ô megkíván-

ja. És akkor a vendég

is szeretni fogja azt

a helyet, ahol min-

dig szívesen lát-

ják ôt.

„— Nézze,

az életem – és ezt

bátran, minden

túlzás nélkül

mondhatom – a

mai napig ez a ked-

ves, hangulatos Du-

na-parti vendéglô, a

Halászcsárda. Nos, a pá-

lyafutásom mikor is kezdô-

dött? Bizony, már nagyon ré-

gen. Egészen pontosan 1957-ben.

Ekkor próbálkoztam ugyanis, akkor még

fiatal „kölyökként” ennek a nagyon szép

szakmának az elsajátításával. Itt azért meg-

jegyezném, hogy e tekintetben is nagyon

szerencsésnek érzem magam, hiszen a ta-

nuló éveimet nem máshol, mint a harkányi

Baranya Szállóban, Katona József igazgató

vezetésével és a legendás, pécsi Nádor

Szállóban töltöttem, Kis Karcsi bácsi szak-

mai felügyelete mellett. Ez alatt az idô alatt

rengeteget tanultam az említett, nagyszerû

kollegáktól magáról a valódi vendéglátás-

ról. Az ô odaadó munkájukat érdeklôdéssel

figyelve értettem meg igazán, hogy mibôl

is áll egy vendéglátós igazi ars poeticája.

Ôk voltak azok, akik megtanították a szak-

ma alap fortélyait, a vendégvárás és -foga-

dás alapvetô szabályait, és etikettjét.

Ahogy azonban telt-múlt az idô, úgy sike-

rült szépen, fokozatosan elsajátítani a ven-

déglátás rejtett fortélyait is. Így aztán – vél-

hetôen a kitartásomnak és szorgalmamnak

köszönhetôen – kiemeltek. Mohácson

elôbb a Török presszóban, majd egy év

múlva már a mohácsi Béke szálló helyettes

üzletvezetôjeként dolgozhattam.

— Miként került a Halászcsárda

élére?

— Mindez városi kérésre történt, hi-

szen akkor még nem volt az üzletekkel,

boltokkal ilyen „adok-veszek” világ,

mint ami napjainkra jellemzô.

Ahogy azt már említet-

tem, a város egyszerû-

en kikért, így 1968

óta voltam a mohá-

csi Halászcsárdá-

ban. A vendéglô

a történelmi

belvárosban, a

Duna-par ton

található. Akik

már ez alatt az

idô alatt nálunk

megfordultak,

az csodaszámba

ment. A nyolc be-

telt és féltve ôrzött

vendégkönyvünkben

ott sorakoznak a neves

mûvészeknek, íróknak, szob-

rászoknak sportolóknak a neveik,

kedves bejegyzéseik, köszöneteik. Bátran

mondhatom tehát, hogy nagyszerû embe-

rekkel találkozhattam. Az pedig számomra

csak hab a tortán, hogy nincs az az öt csil-

lagos, száz csilláros fôvárosi szálloda, ahol

a mohácsi Halászcsárda az ételeivel ne

„vendégszerepelt” volna. Ezeket az emlé-

keket szintén dokumentumok lapjai ôrzik.

Nem beszélve a sok évtizedes külföldi

szakmai utakról, amelyek közül számomra

talán az Egyesült Államokhoz fûzôdnek a

legkedvesebb élmények. Ezek az amerikai

kirándulásaink ugyanis nyolc alkalommal

a híres-nevezetes Super Bowl-hoz kötôd-

tek. Nagyon szerencsésnek érzem magam,

hogy Mohácsról felfedeztek.

Aki járt már a mohácsi Halászcsárdában,

biztosan nem felejti az étterem egyedi, kü-

lönleges hangulatát. Az étel és az ital-kíná-

lat tekintetében a magyaros ízvilág domi-

nál, fôszerepben a hazai konyhamûvészet

remekeivel. Ám a hal- és vadételeken,

egyéb gasztronómiai különlegességeken

kívül az étlapon gyakran szerepel igazi ku-

riózum is, amely más nemzet ételeinek

ízvilágát idézi meg. A legendás hírû ven-

déglôs nevéhez fûzôdik a ropogós halte-

pertô és helyi specialitásként a busó pálin-

ka is.

Nagy Tibor már a kezdetek óta aktív

tagja a kamarának. Emellett a kamara,

Mohács város elnökségének a munkáját is

hosszú éveken át segítette tapasztalataival,

javaslataival. Számos, komoly szakmai el-

ismerés tulajdonosa, tevékenységét például

az ECA és az Alpok-Adria védnöki tábla

adományozásával ismerte el. Emellett

meghívást kapott a Chaine de Rotisseurs

Egyesületbe, tagja a Magyar Vendéglátó-

sok Ipartestületének. Nagy Tibor aktívan

részt vett a szakképzési projektekben is.

Szakmai mûhelyében számos diák tanult,

belôlük jó néhányan ma már kiváló ven-

déglátósok.

A vendéglôs állítja: eddig minden díj-

nak és elismerésnek nagyon örült. Ezek a

kitüntetések ugyanis kivétel nélkül annak a

munkának szólnak, amelyre feltette az éle-

tét és amit mindig próbált a tehetségéhez

képest a legjobban végezni. A legutóbbi

kamarai elismerés, az Életmû Díj azonban

nagyon kedves a számára és meg is ható-

dott, amikor tudomást szerzett arról, hogy

jelölik ôt erre a kitüntetésre. Úgy gondolja,

hogy e díj már a nevében is egyfajta

összegzô, visszatekintést hordoz. Olyan

életérzés kavarog ilyen ünnepség után,

amelyet az ember csak akkor tapasztal, ha

már elég idô van a háta mögött. „Egyfajta

összegzést jelent a számomra a szakmai

múltról, arról, miként álltam meg a helyem

ebben a gyönyörû, de idônként bizony küz-

delmeket sem nélkülözô szakmában. Fel-

került tehát a korona egy élet munkájára.

És ez – ôszintén mondhatom – nagyon

nagy büszkeséggel tölt el.” E.É.

Nagy Tibor – Életmû Díj a legendás vendéglôsnek

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 15

Az elsô pécsi magán középiskola alapí-

tója, a Comenius Kft. ügyvezetôje, Koz-

ma Béla kapta idén a „Címzetes kama-

rai tanácsos” elismerést. A kamara in-

doklása szerint a díj annak adható, aki

tevékenységével, szakértelmével jelentô-

sen segíti a kamarát a feladatok elvégzé-

sében. Kozma Bélával a kitüntetés kap-

csán beszélgettünk.

Aligha van olyan lakos Pécsett, vagy akár

Baranyában, aki ne hallott volna a Come-

nius Szakközépiskola és Szakiskoláról. A

történelmi belvárosban mûködô intéz-

mény ugyanis már majd két évtizede képe-

zi azokat a diákokat, akiknek többsége ma

már nagy rutinnal, kiváló szak-

mai felkészültséggel tanít az or-

szág valamelyik oktatási intéz-

ményében, óvodapedagógus-

ként nevelgeti az aprónépet, tit-

kárként, idegenvezetôként tevé-

kenykedik, vagy éppen a pénz-

ügyi, esetleg a kereskedelmi

szektorban kamatoztatja azt a

szakmai tudást, amelyet koráb-

ban éppen a Comeniusban sajá-

tított el.

— Miként indult el az a pá-

lya, amelynek végeredménye-

ként megalapította Pécs elsô

magán szakközépiskoláját?

— A szakmai utam adott volt.

Matematika-pedagógia szakon végeztem

Pécsett a tanárképzôn, majd az egyetemi

diplomámat Szegeden szereztem meg. A

Janus Pannonius Gimnáziumban és Szak-

középiskolában 1994-ig tanítottam peda-

gógiát, pszichológiát és matematikát, mi-

közben vezettem az intézmény óvónôkép-

zô tagozatát. Ekkor fogalmazódott meg az

ötlet, hogy létrehozok Pécsett egy magán-

iskolát, amely érettségire épülô szakképzô

évfolyamokkal foglalkozik. E motiváció

valójában az óvónôképzô múltamhoz kap-

csolható, hiszen már akkor külsôs szakér-

tôként dolgoztam az akkori Oktatási Mi-

nisztériumnak és a Nemzeti Szakképzési

Intézetnek. A feladatom a különbözô okta-

tási projektek kidolgozása volt. A Come-

nius Szakközépiskola 1995 nyarán kapta

meg az engedélyt arra, hogy a tevékenysé-

gét megkezdje. Jelenleg is ezen intézmény

falain belül dolgozom. A különbség csu-

pán annyi, hogy 2000-ben, a hatályos jog-

szabályi változások okán a magániskolá-

ból alapítványi fenntartású intézmény lett.

Mindez tehát azt jelenti, hogy az iskolán-

kat a Didactica Magna Alapítvány mûköd-

teti. Itt jegyezném meg érdekességként,

hogy az intézményünk neve és az alapít-

vány elnevezése szorosan összefügg: ah-

hoz a cseh nemzetiségû oktatási reformer-

hez, Johannes Amos Commenius-hoz fû-

zôdik, akit a „nemzetek tanítójaként”

aposztrofálnak, és akinek fô mûve éppen a

Didactica Magna.

— Milyen feladatot végzett az iskola

elindulása elôtt a Comenius Oktató és

Kiadó Kft.?

— Tanfolyamok szervezésével foglal-

kozott 1990 óta. Olyanokkal mint például a

dajka szakképzés. Azoknak egyébként,

akik ezen részt vettek, a szakmai képzésen

túl komoly anyagi elôrelépést is jelentett a

tanfolyamon való részvétel, hiszen az így

megszerzett képesítésnek köszönhetôen a

bértáblában való átsorolásuk is jelentôsen

megváltozott. Az intézményünk tulajdon-

képpen ebbôl nôtte ki magát. Elsô lépés-

ként – kolleganômmel közösen – a dajka-

képzéshez írtunk egy jegyzetet, majd 1995-

tôl szakmai programok sora következett,

melyeknek szakmai lektora voltam. Ekkor

kaptam egy felkérést, hogy írjak egy szak-

macsoportok szerinti pedagógiai könyvet.

Ennek aztán olyan jó lett a fogadtatása,

hogy a mai napig használják jegyzetként az

óvónô- és tanítóképzôkön. 2010-ig az

MSZI-ben folyamatosan szerveztem a

szakmai érettségire épülô országos szak-

mai és tanulmányi versenyeket, valamint

szakértôi tevékenységet is végeztem.

— Mely szakterületekkel bôvült ké-

sôbb már a Comenius kínálata?

— Idôközben belépett a szociális szol-

gáltatás, az ügyvitel, a pénzügyi terület, az

idegenforgalom, illetve az egészségügyi

szakmai terület. Ez utóbbiból kiemelném a

fogtechnikus képzést, amelyet egy állami

iskolától vettünk át. Jelenleg hét megyébôl

járnak hozzánk képzésre a tanu-

lók. Ezt a fajta képzési tevé-

kenységünket egyébként a ka-

mara és az egyéb decentralizált

pályázatok is nagy mértékben

támogatták. E sikeres eszköz-

beszerzési pályázatainknak kö-

szönhetô, hogy a jövô fogtech-

nikusai kiválóan felszerelt in-

tézményben sajátíthatják el a

szakma fortélyait. Az iskola ér-

dekes sajátossága még, hogy az

országban egyedüliként három

felsôoktatási intézménnyel is

közel egy évtizeden át szoros

szakmai kapcsolatunk volt. Az

ELTE-nek például vezetô óvo-

dapedagógus szakirányú képzést

biztosítottunk, amelyhez természetesen

megfelelô akkreditációval rendelkezett.

— Mit jelentett az ön számára a ka-

mara elismerése?

— A díjak és az elismerések természe-

tesen minden esetben jólesô érzésekkel

töltenek el, de ösztönzô erôvel is bírnak.

Ilyenkor annak a szakmai munkának az

egészét értékelik, amelyet eddig elvégzett

az ember. Úgy vélem, hogy e címet azzal

a tevékenységemmel érdemeltem ki,

amely a kamarához is szervesen kapcsol-

ható. Több mint egy évtizede ugyanis aktí-

van közremûködöm a szervezet oktatási

bizottságában és szakmai tapasztalatom-

mal, jogszabályi ismeretemmel próbálom

segíteni a kamara eredményes és hatékony

szakmai munkáját. E.É.

Kozma Béla Szakmai elismerés a Comenius alapítójának

DÍJAZOTTAK16 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécsi Kereskedelmi Központ kamarai

ügyfélszolgálatán nap, nap után sokan

fordulnak meg. Az ott dolgozók közül a

vállalkozók és a cégek vezetôi egy vala-

kit biztosan jól ismernek, a pénztárban

helyet foglaló Sztraka Marikát.

— A kamara elôdjeként 1982-ben

alakult meg Pécsett a Magyar Kereske-

delmi és Iparkamara Dél-Dunántúli

Összekötô Bizottsága, amelynek titkára

és szervezôje a kamara jelenlegi elnöke,

dr. Kéri István volt – kezdi beszélgeté-

sünket. — Ô hívott, s kért fel arra, hogy

legyek a kollégája, aki az adminisztráci-

ós feladatokat látja el. Már korábbról is-

mertük egymást, ugyanis ô volt a városi

tanács ipari osztályának vezetôje, ahol én

is dolgoztam.

Miután négy megyére – Somogy,

Tolna, Baranya, Zala – terjedt ki a tevé-

kenységük folyamatosan járták a régiót,

elôadásokat tartottak, fórumokat szer-

veztek.

— Ahogy nôtt a tagok száma, úgy

szaporodtak a feladatok – folytatja to-

vább. — Sokszínû volt a munkánk, na-

gyon sok emberrel találkoztunk. Az évek

során lassan kinôttük a régi helyünket, s

a Bem utcába – a mai Irgalmasok utcájá-

ba – költöztünk. Magam továbbra is el-

sôsorban az adminisztrációs feladatok el-

látásával foglalkoztam, azonban ahogy

szélesedett az elvégzendô feladatok kö-

re, úgy lettünk egyre többen.

A titkári poszton dr. Kéri Istvánt

1988-ban dr. Síkfôi Tamás váltotta. Eb-

ben az idôben jelentôsen felpezsdült a

gazdasági élet nemcsak Pécsett, de Bara-

nyában is. Mind szélesebb körben hallat-

ta hangját a szervezet, nemzetközi gaz-

dasági fórumok helyszíne volt a város, s

számos külföldi szakmai úton vehettek

részt a kamara tagjai. Mindezen változá-

soknak Sztraka Jenôné aktív részese

volt. Az igazi változást, a Pécs-Baranyai

Kereskedelmi és Iparkamara 1994-ben,

négy évtized után történt köztestületté –

gazdasági önkormányzattá – nyilvánítá-

sa volt.

— A kamarai tagság kötelezôvé téte-

le nem kis munkát jelentett, hasonló volt

a mostanihoz, amikor is a vállalkozások-

nak regisztráltatniuk kell magukat. A

szervezet felépítése is komoly munkát

jelentett, különösen az intézményi hátte-

rének megteremtése. Manapság a szám-

lázás és a házipénztár kezelése mellett az

okmányok hitelesítése, az építôipari vál-

lalatok regisztrációja a fô feladatom. Sok

emberrel állok napi kapcsolatban. Szere-

tem ezt a munkát ezért is döntöttem úgy,

hogy élek a lehetôséggel és a nyugdíj

után is maradok – fejezi be beszélgeté-

sünket, mert egy tagdíját rendezni kívá-

nó ügyfél érkezik.

Sztraka Jenôné kamarai ügyfélszol-

gálati munkatárs tevékenységét a gazda-

sági önkormányzat Kiváló kamarai mun-

káért elismerô oklevéllel ismerte el.

Három évtized egy helyenTöbb mint három évtizede annak, hogy a kamara elôdjénél kezdett el dolgozni. Miközben a gazdasági önkormányzat el-

nevezése az évek során folyamatosan változott, az elvégzendô feladatok sora egyre bôvült, SZTRAKA JENÔNÉ, Mari-

ka tette a dolgát, beszerezte, hitelesítette és kiadta a vállalkozásoknak a szükséges okmányokat, s intézte a házipénztár

kezelését.

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI

MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT

Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/213-412, 30/743-8700

Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok, arteriográfos érvizsgálat.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása, gondozása.

Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás.

www.szurokozpontpecs.hu

Dr. Varsányi Ágnes fôorvos,

kardiológus, belgyógyász szakorvos

Sztraka Jenôné

SELLYEI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 17

— Sellye mindig is központiszerepet töltött be a térségben –mondja Nagy Attila polgármester.— Ezt mi sem bizonyítja jobban,mint az, hogy január elsejétôl járá-si székhelyként mûködik. Az istény, hogy nincs könnyû helyzet-ben ez a térség, azonban márérezhetô egy kis elmozdulás. A2010-ig tartó Dél-Dunántúli Regio-nális Operatív Program pályázata-in elnyert források felhasználásával új munkahelyek létesültek, a Leader pro-jektjeivel is számos termelô beruházás valósult meg. Sajnos ezek között je-lenleg van olyan cég, amelyik átmenetileg felfüggesztette tevékenységét. Aterület adottságaira építô dióbél-feldolgozó üzem, azonban már nemcsak ahazai, de külföldi piacokra is szállítja egyedi csomagolású ostyáit, pralinéit.

Mint mondja, azzal, hogy Sellye is bekerült a szabad vállalkozási öveze-tek közé, az újabb lehetôséget teremt arra, hogy a térségbe még több vállal-kozás települjön be, ugyanis az ennek keretében mûködô gazdasági társa-ságok jelentôs kedvezményekkel számolhatnak a jövôben. Különösen a fog-lalkoztatásra rakodó költségek csökkenésével, amelyek olyan mértékûek,hogy még baranyai viszonyok között is nagyon kedvezônek számít. Az újmunkahelyeket teremtô vállalkozásokat, nem csak plusz támogatásokat kap-nak, hanem a szociális hozzájárulási adókedvezmény lehetôsége is kiterjedrájuk – amennyiben újként települnek be – három évig részesülnek benne,az elsô kettôben teljes egészében mentesülnek alóla, a harmadikban pedigcsak felét kell fizetniük.

— Bízunk benne, hogy a szabad vállalkozói övezet kedvezô hatásai rö-vid idôn belül érezhetôk lesznek, s csökkenni fog a munkanélküliek száma,jelenleg nagyon magas, 40 százalékos a munkanélküliség a térségben –folytatja Sellye polgármestere. — Tudomásom szerint a vállalkozások, cégek

konkrét tervekkel készülnek a le-hetôségek kiaknázására. A ma-gunk részérôl a horvát határ közel-ségét kihasználva logisztikai tevé-kenységet folytató vállalkozásokletelepítését szorgalmazzuk, ame-lyek várhatóan több helybelinek ismunkát tudnának adni.

A munkanélküliség csökkenté-sére kedvezô hatással volt, hogyipari parkjába számos vállalkozás

települt be az utóbbi években. Az itt mûködô agrokémiai cég pedig nemrégi-ben egy a 21. századnak megfelelô raktárbázissal bôvült, amellyel újabbmunkahelyek jöttek létre. Itt épült meg az ország legnagyobb magánberuhá-zásban megvalósult szolár-parkja is. A 499 kilowatt teljesítményû létesítmény250 családi ház éves energiaszükségletét képes elôállítani. Rövid idôn belülpedig megkezdi mûködését egy brikettáló, zöld hulladék feldolgozását végzôüzem is. Négy hektáron pedig a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb és legkor-szerûbb tojótyúk-tartó telepének építése kezdôdött meg. Az elsô ütemben80 000 szárnyast telepítenek be a tojóházakba, a végsô cél azonban egyszázhatvanezres, az uniós szabványoknak megfelelô telep létrehozása.Várhatóan 2014-ben kezdi meg mûködését, a tojásokat pedig kizárólag a ha-zai piacon értékesítik.

Az önkormányzat az elkövetkezendô idôszakban maga is számos gaz-dasági fejlesztésbe kezdene. Többek között a strandot még több, a termé-szetet még inkább közelebb hozó szolgáltatásokkal kívánják bôvíteni, mindinkább kihasználva ezzel a térségben rejlô öko-turisztikai lehetôségeket. Emellett a kerékpárutak létrehozása is a tervek között szerepel. A gazdaságiélet élénkítése érdekében pedig tovább folytatnák az ipari park közmûvesíté-sét, valamint a településen mûködô intézmények energia-felhasználásánakcsökkentése, a fûtési rendszerek korszerûsítése is a tervek között szerepel.

O és R Építôipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

7960 Sellye, Dráva u. 4.

Az O és R Építôipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a székhelyén mûködött nagy múltúépítôipari vállalatok megszûnése után 1995. április 3-án alakult. A gazdasági környezet ked-vezôtlen változása, a beszûkült építési lehetôségek ellenére évrôl-évre növelte befolyását,és a térség építôiparának meghatározó szereplôje lett.

A felkészült vezetôi és szakmai dolgozói kör jó alapot jelentett a folyamatos fejlôdés-hez. A sikeres pályázatoknak köszönhetô gép és eszközfejlesztés révén bôvült a tevékenysé-gi körünk, ezáltal hatékonyságunk is. Eredményességünk további fokozása érdekében szak-embereink rendszeres továbbképzését szorgalmazzuk. A cég nettó árbevétele az elmúlt 4 év-ben a következôképp alakult:

2008: 656.983 eFt2009: 1.025.022 eFt2010: 1.487.427 eFt2011: 1.490.201 eFtA cég állandó dolgozói létszáma 130-140 fô,

döntô többségben az ország egyik leghátrányo-sabb kistérségébôl, az Ormánságból származnak.Sellyérôl és a környezô 27 községbôl a dolgozóklakó- és munkahely közötti közlekedését saját jár-mûvekkel biztosítjuk. Generálkivitelezôi tevé-kenységünk során az építômesteri munkákat teljesmértékben, és a szakipari munkák egy részét is sa-ját, felkészült szakembereinkkel végezzük. Azépületgépészeti, épületvillamossági és szakiparimunkák nagyobb részét hosszú évek eredményesegyüttmûködése során kialakult alvállalkozói kör-rel végeztetjük. 4,7 hektáros telephelyünkön mo-dern irodaház, segédüzemek, raktárbázis és egyúj, korszerû, nagy kapacitású betonkeverô telep ta-lálható.

Cégünk a versenyképességének megôrzéseés fokozása érdekében MSZ EN ISO 9001:2009minôségirányítási rendszert, MSZ EN ISO14001:2005 környezetközpontú irányítási rend-szert és MSZ 28001:2008 munkahelyi egészségvé-delem és biztonság irányítási rendszert vezetett be.

Társaságunk továbbá tagja az elôremutatógazdasági és környezeti gondolkodást tükrözô KékGazdaság Innovációs Klaszternek.

Cég saját betonüzeme(55 m3/órateljesítmény)

Sellyei iskola 2011

Szentlôrinc iskola 2010-2011

Az Agrokémia Sellye Zrt. az Ormánság egyik legnagyobb ipa-

ri üzeme, fô tevékenységként növényvédô szer gyártás és kisze-

reléssel, valamint fagyálló hûtôfolyadék elôállításával foglalko-

zik. A tevékenységbôl származó forgalom több, mint 80%-a ex-

port (EU és a volt Szovjetunió utódállamaiba kerül értékesítés-

re) a fennmaradó közel 20% hazai értékesítés. Az éves árbevé-

tel 2008-2012. években 1,5-2 Mrd Ft között mozgott.

A cég 1964-ben alakult, következô évben ünnepli 50 éves

fennállását.

Sellye térségében az egyik legnagyobb foglalkoztató, jelenleg

52 fôs állandó létszámmal, valamint idôszakosan 15-20 fô alkal-

mi munkavállalót alkalmaz. Az elmúlt 8 évben 600 M Ft-ot fordí-

tott az Zrt. beruházásokra: fôleg technológiai fejlesztésekre, épület

felújításokra, új raktárcsarnok megépítésére, kapacitásbôvítésre,

valamint a szociális- és munkakörülmények javítására.

2011-ben DDOP-s „Telephelyfejlesztés” címü EU-s pályáza-

ton megnyert 100 M Ft-os támogatással 250 M Ft értékû fejlesztést

valósított meg a cég (új raktárcsarnok építése, üzemi technológia

fejlesztés, üzemi épületfelújítás).

2012-ben GOP-os „Eszközbeszerzés” címû pályázaton 7,3 M

Ft összegû támogatás megnyerésével 20 M Ft összegû laboratóri-

umi mûszer-gép fejlesztést valósítottunk meg.

A jövôben további fejlesztéseket kíván a cég megvalósítani,

fôképpen kapacitásbôvítés, új technológiai berendezések, egy

meglévô üzemcsarnok teljes átalakításával együtt várhatóan 250-

300 M Ft beruházási költséggel, remélhetôleg egy újabb nyertes

EU-s pályázat segítségével.

Újabb lehetôséga szabad vállalkozási övezetAz utóbbi esztendôkben érezhetôen kimozdult a holtpontról az Ormán-ság központjának számító Sellye. Az ipari parkba egymás után települtekbe a vállalkozások, több pedig a város különbözô pontjain található te-lephelyét fejlesztette, s hozott létre új munkahelyeket.

ENTERPRISE EUROPE NETWORK Dél-Dunántúli Gazdaság18

Sok minden tartozik ide az infrastrukturális beruházá-soktól kezdve az állam által nyújtott szolgáltatásokhozszükséges eszközök beszerzéséig. A tagállamok költ-ségvetési nehézségei egyre inkább szükségessé te-szik a közbeszerzések hatékonyságának javítását.

Az új jogszabály-tervezet egyik fô célkitûzése,hogy növelje a kis- és középvállalkozások részvételétaz uniós közbeszerzési eljárásokban.

Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és aTanács idén megkezdte a háromoldalú egyeztetése-ket a jogszabályjavaslatról. A tervek szerint nyár elejé-re érhet el politikai megegyezést a három intézmény,és szeptemberben szavazhat az EP a plenáris ülésén.

Jelenleg a kis- és középvállalkozások a közbe-szerzési szerzôdések összértékének csak 31-38 szá-zalékát „nyerik el”, ami sokkal kevesebb annál, mintamekkora részesedést a gazdaságban betöltött össz-súlyuk indokolna. Ennek fô oka a jelenleg érvénybenlévô bonyolult és költséges szabályok.

Annak érdekében, hogy a közbeszerzési szerzô-déseket a lehetô legjobban hozzáférhetôvé tegyék akis- és középvállalkozások számára, az Európai Bi-zottság 2008-ban kiadta „A legjobb gyakorlatok euró-pai kódexe a KKV-k közbeszerzési eljárásokban valórészvételének megkönnyítésérôl” címû munkadoku-mentumot.

Az új jogszabályjavaslat erre a dokumentumraépül, és konkrét intézkedéseket tartalmaz a KKV-kközbeszerzési piachoz való hozzáférését nehezítôakadályok felszámolására.

A koncessziókról szóló irányelv: az európaiközbeszerzések jogi keretének kiteljesítése.

A program egy koncessziókról szóló irányelvet istartalmaz. A koncessziókról szóló irányelvre vonatko-zó javaslat jellemzôen közszektorbeli intézmény ésmagántulajdonban lévô vállalkozás között létrejövôpartnerségi megállapodásokat fed le, amelyeknél avállalkozás viseli a különbözô infrastruktúrák (kikötôk,vízmûvek, parkolók, fizetôs utak stb.) fenntartásávalés megépítésével vagy az általános gazdasági érdekûszolgáltatások nyújtásával (energia, egészségügy,vízellátás és szennyvízkezelés, hulladék-ártalmatlaní-tás stb.) kapcsolatos mûködési kockázatokat. Ezzel azirányelvvel kiteljesedne a közbeszerzések európaiszabályozása, mivel az a szolgáltatási koncessziókrais vonatkozna, amelyek eddig a másodlagos jog ren-delkezéseinek hatályán kívül maradtak.

A jogszabály-tervezet vállalkozásokra vonatkozófô javaslatai:● Ajánlatkérés során az öntanúsítványt el kell fo-

gadni. Okirati bizonyítékok tekintetében az aján-latkérônek kell meggyôzôdnie arról, hogy nincse-nek kizárási okok. Az ezt igazoló adatoknak köz-

hiteles, nyilvános (akár más tagállami) adatbázi-sokban lehet utánanézni.

● Egyszerûsíti az igazolási dokumentumokra (cég-kivonatok, hatósági engedélyek) vonatkozó elô-írásokat, és az eredeti példányokat tartalmazóteljes dokumentációs csomagot csak a szûkítettlistán szereplô jelölteknek, vagy a sikeres ajánlat-tevôknek kellene összeállítania az ajánlatkérôszámára.

● A nagy értékû szerzôdéseket az ajánlatkérôknekfôszabály szerint részekre kell bontania annak ér-dekében, hogy a KKV-knak is legyen esélyük apályázásra.

● Az ajánlattételhez szükséges pénzügyi kapacitás-ra vonatkozó követelmények egyszerûsödnének.

● A jogszabály szerint a kihirdetéstôl számított 4éven belül át kell állni az elektronikus kommuni-kációra.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

A hónap témája

Az uniós közbeszerzési szabályokkorszerûsítése2011 decemberében az Európai Bizottság átfogó programot tett közzé az uniós közbeszerzési szabályok mo-dernizálására vonatkozóan. Becslések szerint a közszféra intézményei évente az Európai Unió GDP-jének 18százalékát költik különbözô megrendelésekre közbeszerzési eljárás keretében.

Az Enterprise Europe Network 2011-12-es eredményei számokban

A 2011-12-es év folyamán összesen 18 062 céges résztvevô volt 417, az magyarországi Enterprise EuropeNetwork konzorciuma által szervezett belföldi rendezvényen, képzésen, workshopon. 411 KKV részesültszellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadásban, 916 esetben nyújtottunk nemzetköziesítést célzó mélyebbtanácsadást, 1790 esetben támogattuk a cégeket projektjük pénzügyi finanszírozásának megoldásában.1483 hazai vállalkozás vett részt nemzetközi üzletember találkozóinkon, és ezeken 4812 üzleti tárgyalástbonyolítottak le. 663 magyar vállalkozás számára készült céges profil, amelyek bekerültek a nemzetközi,illetve innovációs partnerkeresô adatbázisunkba.

2012-ben a rendezvényeink, valamint a nyújtott egyedi szolgáltatások eredményeként, a cégek általaláírt nyilatkozat formájában dokumentáltan, magyar KKV-k részvételével 136 tartós, nemzetközi üzleti, tech-nológiai és kutatási együttmûködés jött létre.

Céges sikerek a világ legnagyobb vállalkozásfejlesztési hálózatának segítségével18 000 céges résztvevô, közel 5000 üzleti tárgyalás, 136 hosszú távú nemzetközi együttmûködés – csak néhányszám azok közül, amellyel 2011-12-ben az Enterprise Europe Network magyarországi hálózata hozzájárult amagyar cégek nemzetközi sikeréhez. Az Európai Unió egyetlen és a világ legnagyobb vállalkozásfejlesztésselfoglalkozó Hálózata az Enterprise Europe Network 2008 óta mûködik Magyarországon. Az elmúlt kétéves pro-jektidôszak záróakkordjaként 2013. február 28-án a magyarországi hálózat éves fogadásán ismertette a hazaivállalkozásokkal elért közös sikereit.

A fogadáson az Enterprise Europe Network egy egyedülálló kezdeményezést indított útjára, az úgynevezett„Enterprise Europe Network Követ” programot, amelynek célja, hogy a hálózat még jobban tudja terjeszteni szol-gáltatásait a hazai vállalatok közt. A program keretein belül régiónként egy-egy cég került kinevezésre. Ôklesznek az Enterprise Europe Network követei. A 2013-as év során ezek a követek fogják a hálózatot képvisel-ni az adott térségben: médiamegjelenések, közszereplések, rendezvények során. A kinevezett cégek a hálózatsegítségével értek el nemzetközi sikereket.

A Dél-Dunántúlirégió Enterprise Euro-pe Network követévéünnepélyes keretekközött Keresnyei Já-nost (a képen közé-pen), a RiglersystemEuropa Kft. ügyveze-tôjét nevezték ki, aki ahálózat pécsi irodájasegítségével új üzletipartnerségeket alakí-tott ki.

ENTERPRISE EUROPE NETWORK 19Dél-Dunántúli Gazdaság

Idén, március elején ismét Németország királyivárosa, Hannover adott otthont a világ egyiklegjelentôsebb ICT szakkiállításának, a CeBIT-nek. A kiállítás szakmai súlyát kiválóan prezen-tálják az elmúlt év adatai, miszerint a rendezvé-nyen a világ 71 országából 4100 kiállító és kö-zel 350 ezer látogató vett részt. Nem elhanya-golható, hogy az idei rendezvény teljes idejealatt zajlott a „Future Match” elnevezésû üzlet-ember találkozó, amely kiváló lehetôségeketbiztosított az ICT területén tevékenykedô vállal-kozásoknak az új üzleti lehetôségek, partnerek,vagy a K+F+I kapcsolatok felkutatásában, azokkiépítésében.

— Milyen potenciális lehetôségek adód-hatnak a már említett üzletember találko-zón?

— Idén új lehetôség volt például, hogy aszektorok közötti együttmûködés erôsítése ér-dekében más szektorok képviselôi is részt ve-hettek a szóban forgó találkozón. A cél elsôsor-ban újabb IT megoldások, illetve új partnerekkeresése volt. A résztvevôk e közben természe-tesen megismerhették a legmodernebb, leg-újabb fejlesztésû ICT-trendeket, illetve az azok-hoz kapcsolódó innovációkat. Emellett kiváló al-kalom nyílt még a termék-technológia és aknow-how promócióra. A rendezvényen lehetô-ség kínálkozott még kreatív projekt-ötletek szer-zésére, illetve azok szakmai megvitatására is.

— Ha tömören kellene megfogalmazniaz ICT (Information and CommunicationTechnology) lényegét, miként vázolná azt?

— Egy szóval az ICT infokommunikációt je-lent. Érdekességként említhetem, hogy a jelen-legi infokommunikációs piacra egyre inkább jel-lemzô az integrált szolgáltatások tendencia-szerû megjelenése. Ennek oka fôként a mobilés a fix kommunikáció egymáshoz történô egy-re erôteljesebb közeledése, valamint az internetalapra adat és hangkommunikációs technológi-ák elterjedésében, az integrált IT megoldásokiránti igényben nyilvánul meg.

— Milyen tapasztalatokkal tértek haza aCeBIT-rôl?

— Határozottan pozitív tapasztalatként él-tük meg, hogy legújabb K+F+I fejlesztéseink ottvannak az élvonalban, a kijelölt irányainkkal ta-lálkozhattunk a „CeBIT lab” nevû pavilonban,ahol a folyamatban levô kutatások és új fejlesz-tésû technológiák kaptak helyet. A minket ér-deklô témákban, meglátásunk szerint az ideiCeBIT kulcsszavai a Smart Cities/Homes, azAugmented/Virtual reality, mozgás- és gesztus-érzékelés, innovatív multimédia megjelenítésés a 3D nyomtatás voltak. Érdekes volt látni,hogy a német tartományok külön-külön is mi-lyen erôsen képviseltetik magukat az innováci-ós fejlesztések terén. Nem okozott nagy megle-petést, hogy a hardver eszközök területét Ázsiauralja.

— Sikerült-e olyan partnerekre, újabbüzleti lehetôségekre rátalálni, amelyek a jö-vô szempontjából akár fontos építkezésread esélyt az InnoTeq Kft. számára?

— A kiállításhoz kapcsolódóan, egyelôrekonkrét, közvetlen üzleti eredményrôl nem tu-dunk beszámolni, azonban nem is ez volt a lá-togatás célja. Sokkal inkább a tapasztalatszer-zés, a nemzetközi irányok, trendek felmérése,valamint annak megalapozása, hogy a jövôbenmár konkrét termékkel, fejlesztésekkel tudjunk

megjelenni egy-egy hasonlónemzetközi szakmai rendez-vényen. Emellett természete-sen kapcsolatokat is építet-tünk, több kisebb-nagyobbmegbeszélést folytattunk –többek között – németországi,kínai, dél-koreai és albánrésztvevôkkel is.

— Mi volt az a támoga-tás, amelynek segítségévelmegvalósulhatott a szakmairendezvényen való részvé-telük?

— Az InnoTeq saját forrá-sai mellett elsôsorban a Dél-Dunántúli KörnyezetipariKlasz-ter DDOP-1.1.3-11-2011-0017 számú, fejlôdôklaszter pályázata, valamintaz Enterprise Europe NetworkPécs támogatása segítségé-vel valósulhatott meg a rész-vételünk a rendezvényen.

E.É.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

A CeBIT-en járt az InnoTeq Kft.Kreatív innováció, klaszter szintû együttmûködés a fô jellemzôje a száz százalékos ma-gyar tulajdonban lévô InnoTeq Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-nek. A cég márszámos referencia projektet tudhat maga mögött, ám a közelmúltban, a Németországbanmegrendezésre került világhírû ICT szakkiállításon is képviseltette magát az EnterpriseEurope Network támogatásával. A friss szakmai tapasztalatokról, benyomásokról a cégkét alapítója, Bíró László és Rendes Péter számolt be a lapunknak.

A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság20

Nyolc év alatt sikeres cégcsoporttá érett a2005-ben alakult pécsi RG Net Kft., amelynekkezdetben a fô profilja számítógépek szervi-zelése, hálózatok kiépítése volt. A cég gyen-geáramú rendszerekkel (pl.: megfigyelô ésbeléptetô rendszerek, ügyfélhívók, stb.) is el-kezdett foglalkozni és jelentôs figyelmet for-dított egyedi fejlesztésére, az Írisz rendszerre.A rendszert a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara Innovációs Díj Elismerô oklevélleltüntette ki, az IT Business szakmai lap pedig2007-ben az év legígéretesebb fejlesztésénekválasztotta.

A cég nyolc év alatt sokat fejlôdött, mindárbevételét, mind létszámát, mind a felhasz-nált technológiák tárházát illetôen. Több le-ányvállalatot is létrehozott, a különbözô ága-zatok minél hatékonyabb lefedéséhez.

Az egyik legsikeresebb az RG NetworksKft., amely az Astra és Eutelsat mûholdszol-gáltatók hivatalos magyarországi képviseleté-vé vált. Az RG Networks Kft. által szolgáltatottmûholdas internet szolgáltatás márkaneve avanNET és olyan településeket, vállalatokat,cégeket valamint magánszemélyeket is ki-szolgál, akiknek eddig esélyük sem volt inter-net hozzáféréshez jutni.

A cégcsoport folyamatos fejlôdésének sike-rét azok a tulajdonosok, szakemberek tudhatjákmagukénak, akik meglátták a piacban rejlô lehe-tôségeket és volt bátorságuk lépni, kockáztatni,új területek felé fordulni. Herbály István, az RGNet Kft. ügyvezetôje, aki maga is átélte a vállal-kozás átváltozásait.

— Amikor a cégcsoport munkavállalóinakszáma meghaladta a húsz fôt, át kellett alakíta-nunk a vezetési módszereket, meg kellett szer-veznünk a belsô kommunikációt és információ-megosztást. Ki kellett alakítani egy középvezetôréteget, ami nem is volt olyan könnyû – foglaljaössze a fôbb feladatokat a fiatal szakember. — Agazdasági válság aztán újabb racionalizálást in-dított el nálunk is, részben ennek a hozadéka az,hogy tevékenységeinket külön cégekbe, leány-vállalatokba szerveztük.

— Miként kell céget építeni? Gondolom,az önök sikertörténete sem olvasható a tan-könyvekben.

— A legnehezebb dolog talán a bizalom, hi-szen sok olyan céget látok én is, amelyekbengyakorlatilag a tulajdonos az ügyvezetô, a pénz-

ügyi vezetô, a gazdaságis, az árubeszerzô – ésezek nem is feltétlenül kis cégek –, ahol a tulaj-donos mindent egy kézben akar tudni, mert nembízik senkiben. Lehet így is csinálni, csak akkornagyon nehezen tud az ember kilépni a mókus-kerékbôl és nincs külön munkaidô, család, sza-badidô stb. Ez számomra nem volt szimpatikus,és a szerencsén is múlt, hogy nagyon jó szakem-bereket sikerült találnunk a különbözô pozíciók-ba. Olyan munkatársakkal dolgozunk, akikben100%-ig meg lehet bízni, nem kérdôjelezhetômeg a lojalitásuk a cég iránt és hosszú távon ittképzelik el az életüket. Tudtunk olyan perspektí-vát mutatni, amire azt mondták, hogy ez tetszikés erre hajlandóak éveket áldozni.

A Szentkirályi ásványvizet gyártó cég tulaj-donosának mondását idézném, ami nagyon tet-szik: nem jó az a cég, amiben a legokosabb em-ber az ügyvezetô, mert akkor mindent ô tud a leg-jobban és mindenki más csak nála rosszabb lesz.Hál’ istennek sikerült olyan embereket találni,akik az adott területeken jóval okosabbak, jóvaltapasztaltabbak nálam. Az én feladatom a cég-építésben abban merül ki, hogy felületesen isme-rem azokat a területeket, amivel foglalkozunk,ezekhez pedig megtaláljam azokat, akik okosab-bak nálam adott szegmensben. Az embernek lát-nia kell, hogy a munkatársai mivel foglalkoznakés ezeket kell tudni folyamatokká szervezni. Énmagam inkább egy ötletelôs, problémamegoldóember vagyok, de szükségem van olyan kollé-gákra, akik az operatív megvalósításban mellet-tem állnak.

— Ha meg kellene határozni az RG Net ésleányvállalatainak filozófiáját, akkor mi lenneaz?

— Habár nagyon eltérô dolgokkal foglalkoz-nak az egyes cégek mindenképpen azt szeret-ném, hogy a minôség jusson rólunk az emberekeszébe. Emellett említeném a rugalmasságot, hi-szen az egyik erôsségünk az, hogy egyedi igé-nyeket szolgálunk ki. Igyekszünk komplex rend-szerekben gondolkodni, azaz a szolgáltatásokelég jelentôs részét lefedjük az informatika terü-letén. Azt szeretnénk elérni, ha az embernek va-lamilyen informatikai problémája, beruházása, öt-lete van, akkor hozzánk forduljon. Vegye tôlünkaz internetet, csináltassa velünk a weblapját,üzemeltessük az informatikai hálózatát, telepít-sük a kameráit, fejlesszünk neki ügyviteli rend-szert – mindehhez egy partnert válasszon: ben-nünket.

— Említette: ahhoz, hogy az ember ne le-gyen a munkája rabja, meg kell találni a meg-felelô egyensúlyt a munka és a család, a mun-ka és a szabadidô között. Mégis mit kell felál-dozni a sikerért?

— Nem mondanám, hogy fel kell áldozni bár-mit is, inkább meg kell húzni a határokat. Amikoritt vagyok az irodában, akkor dolgozom, amikorpedig elmegyek haza, akkor otthon vagyok. Ami-kor dolgozom, akkor 100%-ig a munkámra kon-centrálok, a napi feladatokra és nem állok nekiFacebook-ozni vagy csevegni. Azt is meghatáro-zom, hogy mit kell elvégezni egész héten és haez megvan, akkor nyugodtan el lehet menni pi-henni a hétvégén. A kollégák felé ugyanezek azelvárások, hiszen nekünk is az a jó, ha kipihentekés amikor itt vannak, akkor csak azzal tudnakfoglalkozni, amivel kell. Fontos, hogy az emberekjól érezzék magukat nálunk.

Herbály István,„A hónap üzletembere”

Egyedi igények, komplex rendszerek: RG Net Kft.

MARKETINGDél-Dunántúli Gazdaság 21

A Pécs-Baranyai Kereske-delmi és Iparkamara Enter-prise Europe Network pécsiirodája és Marketing klubjaszakmai összejövetelénProf. Dr. Mane Medic, a J. J.Strossmayer Egyetem Eszé-ki Közgazdasági Karának ta-nára tartott elôadást Az euró-pai gerillamarketing elméleteés gyakorlata címmel.

A gerillamarketing – JayConrad Levinson Gerillamar-keting címû 1984-ben megjelent könyv szerzôjé-nek megfogalmazásában – a kisvállalkozásokmarketingje. Mint ilyen, rendkívüli kreativitást, jóötletet kíván alacsony költséggel. Azaz: minél na-gyobb feltûnés minél alacsonyabb költséggel.Gerillamarketingrôl az 1970-es évek óta beszé-lünk, a módszer atyja, Levinson úgy tapasztalta,hogy a kis cégek jó része úgy tör be a piacra,hogy nincs sok pénze. Hirdetéseik nem konven-cionálisak, minimális büdzsével igyekeznek ma-ximális teljesítményt elérni úgy, hogy célcsoport-juk figyelmét innovatív módon és gyorsan keltikfel. A gerillamarketing célja meglepni, sokkolni,zajt generálni, ösztönözni a célcsoportot, hogy alátott élményt átvegyék. A módszer jellemzôjehogy olcsó, villámgyors, ötletes, kreatív, innova-tív, érdekes, eredeti, alternatív, flexibilis, sokkoló,hatékony és agresszív. Ezért fôként az új, gyor-san reagáló médiacsatornákon tud érvényesülni,mint amilyen az internet, a közösségi portálok, arádió, televízió.

Mint ahogy Mane Medic megfogalmazta, agerillamarketingnek nem a termék hirdetése acélja, hanem az igény felébresztése, kifejleszté-se. A marketingstratégia kialakítóinak nagyon jólmeg kell tudniuk határozni, hogy hová akar eljut-ni a vállalkozás, ehhez pedig számos információ-ra van szükségük. Ismerniük kell például, hogy agyerekek átlagosan 5,4 dolgot tudnak végezni, afelnôttek csak 1,7-et, hogy egy márka megvásár-

lására vonatkozó döntést 2,6mp alatt hoznak meg az em-berek, egy személy átlago-san több mint 300 üzenetethall naponta: valamilyen mó-don ebbôl kell kitûnni ahhoz,hogy az üzenet célba érjen.Érdemes figyelemmel kísérnia fogyasztói szokásokat is.Az utóbbi 10 évben 70%-kalrövidült a termékek élettarta-ma, a vevôk 42%-a internetesfórumokat böngészik vásár-lás elôtt, a fogyasztók három-

negyede a személyi ajánlásokban hisz, és egy ke-resett árucikk után már nem érdeklôdnek szemé-lyesen a vásárlók, az információkat interneten,legfeljebb telefonon szerzik be. Ezért olyan mód-szereket kell találni, amelyek idomulnak a fo-gyasztói szokásokhoz, a leendô vásárlókat ott ésúgy szólítják meg, hogy az üzenet célba is érjen.A gerillamarketing éppen ilyen eszköz.

A hagyományos marketinggel szemben, amita pénz mozdít meg, a gerillamarketing a kreatíveszközökkel él, a nagyvállalat helyett a kis- ésközepes vállalkozásokra szabott, és míg a ha-gyományos marketingeszközök a tapasztalato-kon, az ítélkezésen és a találgatásokon alapsza-nak, addig a gerillamarketing a pszichológiáraépít. Olyan médiaeszközöket használ, amelyek atömegekhez jutnak el, gyorsan képesek reagálni,röviden és meglepô módon juttatják el az infor-mációkat. Például egy rádiós gerillamarketingeshirdetésnek 15 másodpercnél rövidebbnek kelllennie, használnia kell a figyelemfelkeltô eleme-ket, tehát egy másodperces csönd után érdemesa fô mondanivalót beleilleszteni a spotba. Azinternetes médiumokban érdemes élni az ingye-nes tanácsadás, az újságcikk, a rovatok, az e-fo-lyóirat, az ingyenes bemutatók kínálta lehetôsé-gekkel, és természetesen rajta lenni aFacebookon, amely az egyik leghatékonyabbcsatornája lehet a gerillamarketingnek.

N.T.

— Mi az értékmérôje a cégnek? Elnyer-ték a „Családbarát munkahely” címet, a ka-marában is több elismerést kaptak már.

— Nagyon sokat számítanak a külsô elis-merések. Kaptunk már innovációs díjat, minô-ség díjat, mégis az számít leginkább, amikor fel-hív az egyik partner, hogy ajánlotta a cégünketmásoknak. A bizalom és az elégedettség – ezekvisznek elôre bennünket, hiszen ez által ismerikmeg a vállalkozást és lesznek új partnereink.

— Említette az innovációs díjat és a fej-lesztési programokat. Milyen újdonságondolgoznak most?

— Tavaly és tavalyelôtt elôtérbe került ahardver-szoftver fejlesztés üzletágunk. Úgy ala-kult, hogy általában egyedi igényekkel keresnekmeg bennünket. Most a Terex Cranes HungaryKft-nek dolgozunk egy információközvetítô pro-jekten, amelyben az a lényeg, hogy a gyárbandolgozó munkások miként tudnak leghatéko-nyabban eljuttatni egymáshoz a termelésselkapcsolatos adatokat, információkat. Dolgozunkegy másik fejlesztésen is a Szegedi Tudomány-egyetemmel közösen, egy ún. embertest szken-ner kabinon. Itt magát a kabint fejlesztjük, ami-be ha beleáll az ember, a mûszer nagy felbon-tású képeket készít róla. Ezekkel az igényekkela megrendelôk kerestek meg bennünket, merthallották rólunk, hogy képesek vagyunk megva-lósítani.

Ezeken kívül saját pályázati projektjeink isfutnak, melyek közül a legaktuálisabb egy GOP1.3.1C és egy ERP pályázat. Elôbbi keretébenegy olyan egyedi rendszert fejlesztünk, amelymikrohullámú, illetve mûholdas adatátvitellelmûködtetett rendszerek alternatív energiávaltörténô üzemeltetését teszi lehetôvé, utóbbi pá-lyázat pedig az RG Net vállalati folyamatme-nedzsmentjét és elektronikus kereskedelmét tá-mogatta az Új Széchenyi Terv keretében.

N.T.

Tízezreknek ad munkátaz új pécsi villamoskocsi-gyár

Bizonyára sokkal kevesebben kezdtékvolna el olvasni ezt a cikket, ha azt acímet adtuk volna neki: Az európai geril-lamarketing elmélete és gyakorlata. Pedigigazából errôl lesz szó. Néhány évtizeddelezelôtt még a hatásvadász jelzôvel illettékvolna ezt a címet, ma pedig azt mondanákrá, hogy a gerillamarketing eszköze islehet, hiszen érdekes, sokkoló, olcsó – ezcsak néhány jellemzô azokból, ame-lyekkel a gerillamarketing leírható.

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22

Megpihent a bogádi pékmester. HOR-

VÁTH TIBOR ezentúl az égi pékségben

süti a kenyeret. Több mint fél évszáza-

don át volt hivatalosan pék, de már kora

gyerekkorától kezdve a pékség volt éle-

tének legfontosabb színtere. Szinte az

utolsó pillanatig a családi vállalkozás ta-

nácsadójaként ténykedett, s a pékség ud-

varán téglából épített gyakorló kemen-

cénél rendszeresen tartott a gyerekek-

nek bemutatókat, mutatta be nekik és az

érdeklôdôknek e szakma szépségeit.

Iparoscsaládból származott. A péksé-

get – amelyet hosszú idôn át vezetett a fe-

leségével karöltve, s ma már a lánya és an-

nak férje irányítása mellett mûködik –

egykoron, több mint egy évszázaddal elôtt

a nagyapja Kis Balázs János molnár és

pékmester alapította. A nagyapja 1955-

ben küldte el Pécsre tanulni a Benkovics

pékségbe, késôbb több helyen is dolgozott

– többek között a Pécsi és a Baranya Me-

gyei Sütôipari Vállalatnál, s volt néhány

éves bólyi kitérô is az életében, amikor az

ottani sütödében dolgozott a feleségével

közösen –, végül pékmester is a pécsi pék-

ségben lett, ugyanis akkoriban az önálló

ipar kiváltásának feltétele volt.

Miután nagyapja örökébe lépett, to-

vábbôrizve a hagyományokat mindig is

azt vallotta – s adta tovább útravalóként a

lányainak, vôinek, unokáinak és számos

tanulójának, akik nála lesték el a szakma

alapjait –, a jó kenyér az, amelyik dombo-

rú, héja se nem igen lágy, se nem felette

kemény, sárga, vagy barna, de nem fekete,

égett, nincs elválva a belétôl, ami szívós

és nem morzsolódik, ha benyomjuk fel-

duzzad ismét magától, inkább apró sûrû,

mint lyukacsos, jó ízû és még több napok

múlva sem savanyú.

Szinte születése óta, minden idejét a

sütôüzemben töltötte. Nem véletlen, hogy

1955-ben pékinasnak ment, s attól fogva

ez a szakma jelentette az életét, s nemcsak

neki, de az egész családjának is, hiszen fe-

lesége, aki szintén pék, egyik veje a lánya

és az unokái közül kettô – Péter és András

– együtt dolgozott vele.

A bogádi pékség, amely egész életét

betöltötte, 1938-ban épült, amit ugyan

1951-ben államosítottak, de miután nem

vitték el a gépeket – ugyanis az csak a vál-

lalkozásra terjedt ki, az üzemre nem –, a

Baranya Megyei Sütôipari Vállalat egysé-

geként mûködhetett tovább. A környékbe-

li településeknek itt sütötte a kenyeret

Horváth Tibor a szüleivel közösen, attól a

néhány éves bólyi kitérôtôl eltekintve,

amikor az ottani sütödében dolgozott fele-

ségével egyetemben – egészen 1982-ig,

amikor is önállósította magát.

A magánvállalkozásának útjára indítá-

sával együtt a sütôipari vállalat minden

gépet leszerelt és elvitt. Ismét kézzel da-

gasztottak, s szinte a semmibôl építették

fel a feleségével közösen újra a pékséget.

Nem jelentett ez problémát számukra, hi-

szen egykor egy pékmesternek mindent

kellett tudnia, a kemence fûtésétôl, a liszt

minôségének megállapításán át a kovász

elkészítéséhez használt víz hôfokáig. S

ezen tudásnak mind a ketten birtokában

voltak.

Egész életében vallotta: a mesterszin-

tû munkára mindig is lesz igény. A vevôik

nem pártoltak el tôlük, továbbra is a pék-

ségben vásárolták a kenyeret, a péksüte-

ményt, s a híres bogádi kuglófot, kalácsot.

Folyamatosan bôvült a vevôkörük. Jelen-

tôs változást hozott az életükben, amikor

2006-ban a Horváth Pékség átalakult, s

felvette a Bogádi Pék Kft. nevet, amely-

nek azóta a nagyobbik lánya az ügyveze-

tôje, a férje pedig, aki szintén kitanulta a

pék mesterséget, a szakmai irányításáért

felel. A cég a baranyai megyeszékhely és

a környezô települések 53 élelmiszer-üz-

letébe hatvan féle pékterméket szállít. Hét

saját üzemeltetésû boltjuk közül négy a

tulajdonukban van. E mellett több mint

húsz embernek adnak munkát. S ma már a

két fiú unoka is – akik szintén e szakmát

választották – a családi cégben dolgozik.

Egész életében nagy hangsúlyt helye-

zett a pékség fejlesztésére, s folyamatosan

bôvítette szakmai tudását is, rendszeresen

részt vett hazai és külföldi tanulmányuta-

kon.

Horváth Tibor sokat tett a megye vál-

lalkozóiért is, több évtizeden át a Pécsi

Ipartestület tagja volt, ahol az élelmiszer-

ipari-szakosztály elnökeként tevékenyke-

dett, de tagja volt az ipartestület elnöksé-

gének is. Alapító tagja és négy éven át –

1992-1996 között – a Magyar Pékek Ipar-

testületének egyik alelnöke volt. A kama-

ra megalakulásától részt vett annak mun-

kájában is, és a pék mestervizsga-bizott-

ság elnökeként ténykedett. Munkásságát

az Ipartestületek Országos Szövetsége

IPOSZ Díjjal és Magyar Kézmûvességért

Díjjal, a Magyar Pékszövetség – amely-

nek alapító tagja és másfél évtizeden át el-

nök-helyettese volt – Életmû Díjjal ismer-

te el.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013-ban 11. alkalommal hirdet egyfordulós pályáza-tot a „Magyar Kézmûves Remek” elismerô cím elnyerésére.

A pályázat célja A magyar kézmûvesség értékeinek és mestereinek elismerése, a minôségi kézmûipari termé-

kek bemutatása, a hazai és külföldi fogyasztók orientálása, a magyar termékek jó hírének öregbíté-se/javítása, illetve a magyar kézmûiparban a vállalkozói kultúra elmélyítése és piaci helyzetük javí-tása a magyar kézmûvesség turisztikai kínálatának gazdagítása, bôvítése, illetve bemutatása révén.

A pályázat menete A sikeres pályázat elôfeltétele 2013. május 31-ig a 4 oldalas pályázati adatlap kitöltése és

elektronikus beküldése, valamint a nevezési díj megfizetése. A pályázatot tartalmazó teljes doku-mentációt 1 (egy) kinyomtatott példányban a pályamûvel együtt kell eljuttatni/leadni. Ennek pontoshelyérôl és idejérôl a nevezési határidô után a pályázókat külön tájékoztatja az MKIK.

A pályázati felhívás és az adatlap letölthetô a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapjáról(www.mkik.hu), illetve a területi kereskedelmi és iparkamarák irodáiban.

„Magyar Kézmûves Remek”

Az égi pékségben süti a kenyeret

TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 23

Sokan talán nem is tudják, hogy Pécstôlalig néhány kilométerre Kôvágószôlôsönmûködik egy élelmiszeripari és vágóhídigépeket gyártó cég. A Sampo Kft. pedigfennállásának bô két évtizede alatt épí-tett már Zala megyében szarvasmarha-,Tiszavasváriban sertés-, s Baranyában,egyebek mellett Mágocson csirke-vágó-hidat.

Az 1990-ben alapított cég az elsôidôkben fémtömegcikk-gyártással foglal-kozott, a 2000-es évek elején változott ezmeg, amikor a korábban melléktevé-kenységként jelenlévô élelmiszeripari-gépgyártás vált a cég fôprofiljává. A ko-rai idôktôl kezdve foglalkoztak tanulókképzésével is, aztán néhány évig e tevé-kenység a háttérbe szorult, majd két éveújrakezdték.

— Hegesztô, lakatos és gépi-forgácso-

ló szakmákban folytathatunk gyakorlati

képzést – mondja CSIRKE Balázs, HR-

vezetô. — Fontosnak tartjuk, hogy az itt

felhalmozott tudást továbbadjuk, ugyanis

a cégünk tevékenységébôl adódóan elsô-

sorban egyedi termékeket gyártunk, így

ezt a fajta iparági tudást nemigen lehet az

iskolapadban megszerezni. Teljes gépso-

rok készülnek nálunk vágóhidak részére

az élôállat-beszállítástól kezdve egészen a

darabolásig. A hûtés- és csomagolás-, il-

letve szennyvíz-technológia alvállalkozók

bevonásával készül, azonban a teljes rend-

szert magunk telepítjük.

Magyarországon csak alig néhány cég

foglalkozik ilyenfajta élelmiszeripari gé-

pek gyártásával, kicsi a piac. A keleti pia-

cok felé nyinak, tárgyalásokat folytatnak

orosz, ukrán, román partnerekkel. Ehhez

azonban elengedhetetlen, hogy megfelelô-

en képzett szakemberek alkossák a cég

gerincét, ez is oka volt annak, hogy ismét

foglalkoztatnak tanulókat.

— Sok mûveletet párban végeznek, és

ez jó terepet ad arra, hogy a tanulókat be-

vonjuk a valódi munkába – folytatja Csir-

ke Balázs. — Arra törekszünk, hogy a ta-

nulóink minden területen jártasságot sze-

rezzenek. A mûhelyekben a mentor cso-

portvezetôk mellett, azok irányításával

dolgoznak. Az elsô idôkben próbafelada-

tokat kapnak, majd az egyes mûveletek

begyakorlását követôen a csapat tagjaként

végzik azt.

Úgy gondolja, ahol egy szervezet

megteheti, hogy tanulókkal foglalkozzon,

meg kell tennie. Azokon a helyeken pedig

különösen, ahol magas színvonalon folyik

a munka.

— Mindig is fontosnak tartottam a tu-

dás, valamint a hozzá kapcsolódó munka-

kultúra átadását is. A terveink között sze-

repel egy szellemi bázis létrehozása,

amelynek fontos eleme a tanulók képzése

– emeli ki Csirke Balázs. — Egyre nehe-

zebb a nyugdíjba vonuló, vagy a boldogu-

lásukat máshol keresô szakemberek pótlá-

sa. Sajnos nem úgy mûködik, hogy az em-

ber kinyitja az ajtót, s csak úgy tódulnak

be rajta a jó szakemberek. A nálunk folyó

tanulóképzés a szakember-utánpótlás ré-

sze: olyan szakemberek nevelése a cél,

akik a szakmunkás-bizonyítvány meg-

szerzését követôen akár már azonnal ér-

demben munkába állíthatók.

Jelenleg három tanulójuk van, kettô

hegesztô és egy gépi-forgácsoló, de a ter-

veik szerint évente legalább hat-nyolc ta-

nulót szeretnének foglalkoztatni.

— A tanulóinkat igyekszünk minél in-

kább arra sarkallni, hogy magas minôségû

munka kerüljön ki a kezük alól. Ennek ér-

dekében nálunk a kötelezôen elôírt fix

ösztöndíj mellé mozgó-bér is társul, ame-

lyet a csoportvezetôk állapítanak meg hó-

napról hónapra. E mellett elvisszük ôket

azokra a helyekre is, ahol a cég által gyár-

tott berendezések beépítésre kerülnek,

hogy lássák mi is az a termék, felhaszná-

lási mód, amelynek egyes elemei elkészí-

tésében ôk maguk is részt vettek. Az sem

utolsó szempont, miután fôleg rozsda-

mentes anyagból készült termékeket állí-

tunk elô, hogy a tanulóink olyan keresett

tudás birtokába jutnak, ami a végzést kö-

vetôen elônyt jelent majd nekik a munka-

erôpiacon, ehhez ugyanis kevesebben ér-

tenek. Ennek ellenére nem minden eset si-

kertörténet: a múlt évben sok gond volt két

tanulónkkal, (motivációs, illetve hozzáál-

lásbeli problémák) akik végül máshol

folytatták tovább – ez is jelzi, milyen fon-

tos a tanulók kiválasztásának mikéntje. A

mostaniak együttmûködôek, érdekli ôket a

szakma, még az sem elképzelhetetlen,

hogy a végzést követôen a cégnél folytat-

ják tovább – fejezzük be beszélgetésünket.

Sz.K.

A pályázat határideje: 2013. május 31. (péntek)

Nevezési díjA területi kereskedelmi és iparkamarák tagjainak: ingyenes A területi kereskedelmi és iparkamaráknál kötelezôen regisztrált pályázóknak (de nem tagok):

5.000 Ft + áfa (bruttó 6.350 Ft)További pályázóknak: 10.000 Ft + áfa (bruttó 12.700 Ft)

A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Közgazda-sági Igazgatósága:

Szepesvári Orsolya, közgazdasági referens, Kézmûipari Kollégium titkáratelefon: 474-51-96fax: 474-51-97e-mail: szepesvari.orsolya@mkik.hu

Pá lyázat i fe lh ívás

Fontosnak tartják a felhalmozotttudás átadását

ÚJ TAGJAINK Dél-Dunántúli Gazdaság24

Mára egyértelmûvé vált, a gazdasági válságelhúzódása miatt az eddigieknél nagyobbszerep hárul a vidék bankjaira. A kereskedel-mi bankok döntô többsége ugyanis egyre ke-vésbé nyújt hitelt a hazai lakosságnak, vállal-kozásoknak, mivel a vidéki településekre iskiterjedô fiókhálózatuk nincsen, így az aktívmûködéshez szükséges forrással is csak kor-látozottan rendelkeznek. Mindezek tükrébenfolyamatosan felértékelôdik a több mint félév-százados múltra visszatekintô, a vidék talpraállítását szívügyüknek tekintô takarékszövet-kezetek szerepe.

— Az elmúlt több, mint ötven esztendô ered-ményei bizonyítják, a takarékszövetkezetek fon-tos értékeket képviselnek – kezdi beszélgetésün-ket GÁSPÁR Csaba, a bonyhádi székhelyû Hun-gária Takarék ügyvezetô igazgatója. — Stabili-tás, kiszámíthatóság és biztonság – e három fo-galom jellemzi leginkább a Takarékot. Sok évtize-des helyi kötôdésünket tükrözi jelmondatunk is:„Helyben vagyunk, értéket teremtünk”. Mára hat-vanezer lakossági ügyfél, ötezer vállalkozás és45 tolnai-baranyai önkormányzat is ránk bíztapénzügyeit, ami jól jelzi a Takarékot övezô bizal-mat. A hosszú távú gondolko-dás jellemzi a tevékenysé-günket, s az, hogy a szolgál-tatásainkat minél közelebbigyekszünk vinni az ügyfele-inkhez. Ennek részét képeziaz is, hogy beléptünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamarába. Pénzpiaciszerepvállalásunkban a Ta-karékbank jelenti a biztosszakmai hátteret, amellyelegyüttmûködve a Hegyhát ésa Völgység területén számosjelentôs közmûprojektet való-sítottunk meg az elmúlt 15évben is, a víziközmû-beru-házásoktól az egyéb infrast-rukturális fejlesztéseken át.Tartós fejlôdésük alapja a pá-ratlan rugalmasság, minden üzleti döntés hely-ben, rövid idô alatt születik meg. A jó döntéseketpedig a magasan képzett munkatársak együtt-mûködése alapozza meg.

Szólt arról is, hogy az elmúlt esztendôkbenlezajlott egyesülési folyamat eredményeként má-ra Tolna megye egész területén, valamint Bara-nya északi részén és Pécsett is található a 24 fi-ókjukból. Kitért arra is, ötödik éve új arculatot öl-tött a pénzintézet, a TakarékPont hálózat tagjailettek.

— A fél évszázadig jól bevált méhecskésmegjelenés után ideje volt megújulni, az új Taka-

rékPontos arculat néhány éve már rendszeresenfelbukkan az országos médiában – hangsúlyozzaGáspár Csaba. — A TakarékPont az ügyfelekszámára számos üzleti elônnyel is jár. Az átjárha-tóság lehetôséget teremtett arra, hogy a rend-szerhez tartozó összes takarékszövetkezeti fiók-ban igénybe vehessék a vidék bankja által nyúj-tott szolgáltatások. Hangsúlyosan kell beszél-nünk a Magyar Fejlesztési Bankkal kialakítottkapcsolatunkról: a Hungária Takarék immár2005. óta forgalmazza az MFB termékeit, máraelértük, hogy a legnagyobb partnerek között tartszámon bennünket! Az eltelt hét évben mintegy 8milliárd forint állami fejlesztési forrást közvetítet-tünk a vidéki vállalkozások, önkormányzatok felé.A magas szintû együttmûködés eredményekéntmára az MFB referencia partnerei lettünk, abonyhádi oktatási bázisunkra hozza a FejlesztésiBank a többi takarékot tanulni. Az elmúlt eszten-dôben közvetlen üzlettársak lettünk, hiszen azMFB résztulajdont vásárolt a Takarékbankban.Az így kiaknázható lehetôségeket még csak mostvesszük számba...

A Takarékban folyó szakmai munkát pedigjól jellemzi, hogy a Pénzügyi Szervezetek ÁllamiFelügyelete általa elvégzett értékelés – az úgy-

nevezett pénzügyi Aranykönyv – alapján az el-múlt esztendôben a leghatékonyabban mûködôszövetkezeti bank lett a Hungária Takarék.

— Pécsi megjelenésünket az is motiválta,hogy már Bonyhádon és Pécsváradon is voltakpécsi, baranyai ügyfeleink – avat be a kezdetek-be a pécsi terület vezetôje, LAKATOS Tamás. —A megyeszékhelyen tavaly nyáron és ôsszel ad-tuk át a kirendeltségeinket a Búza téren, valamintUránvárosban a Mecsek Áruházzal szemben.Fontosnak tartottuk, hogy megjelenjünk itt is,mert úgy láttuk a nagy kereskedelmi bankok ma-gukra hagyták az itteni vállalkozókat. Leginkább

a mikro- és kisvállalkozások kerültek nehéz hely-zetbe, amelyek a mi üzletpolitikánkban kiemeltszerepet töltenek be.

Hangsúlyozta, Pécsett is a teljes termékpa-lettával jelentek meg, a Búza téren megnyílt fiók-juk univerzális szerepet tölt be, a lakossági ügy-felek mellett a vállalkozások pénzügyeit is itt inté-zik, az uránvárosi jelenlét inkább lakossági körtszolgál.

— A Hungária Takarék töretlen üzleti sikeré-nek egyik meghatározója, hogy minden pénzügyiigényre tud megoldást kínálni. Például ma nin-csen olyan támogatott vállalkozói hitelkonstruk-ció, ami ne lenne nálunk elérhetô a Búza téri fiók-ban, de ugyanez a helyzet a lakosság vagy az in-tézményi ügyfeleink esetében is. Szerzôdött part-nerei vagyunk többek között a Fundamenta La-kástakaréknak, a Signal Biztosítónak, de a Taka-rék Alapkezelô teljes befektetési termékkörét isforgalmazzuk. Az ügyfélkörünk a gazdaság leg-szélesebb területérôl kerül ki. Vállalkozói partne-reink számára különösen nagy elônyt jelent, hogypályázati tanácsadó cégekkel is kapcsolatban ál-lunk, itt Pécsen is. Egy-egy pályázati projekt tel-jes körû lebonyolítását meg tudjuk oldani, az igé-nyek szakszerû megfogalmazásától, a pályázatianyag összeállításán át, a lebonyolításon keresz-tül egészen az elszámolásig – fejezi be beszél-getésünket Lakatos Tamás, mert végszóra éppenúj ügyfél érkezik.

Sz.K.

Hungária Takarék – a magyar bankA Hammer fodrászat fogalom volt egykoronPécsett. A Bajcsy-Zsilinszky utcában találha-tó üzlet ma már az itt megvásárolható fod-rászcikkek miatt ismert. Vezetôje, HAMMERGábor, aki a stafétabotot édesapjától vette át.

— Fodrász-családban nôttem fel – kezdi be-szélgetésünket az üzlet hátsó traktusában kiala-kított irodarészben, amely egykoron a fodrászat-nak adott helyet. — Az édesapám, az édes-anyám, de még a keresztapám is fodrász volt.

Az édesapjának köszönhetôen a Hammernéven mélyen beivódott a pécsiek köztudatába.Rendszeres résztvevôje volt a fodrászverse-nyeknek, országos bajnok volt. — A szüleim az1980-as évek közepén lettek önállóak, akkor nyi-tották meg a saját üzletüket – idézi fel a családicég létrejöttének kezdetét. — A Szabadság útonkezdtek, s onnan költöztek a Bajcsy-Zsilinszkyutcába. Élve a lehetôséggel, miután 1990 utánlehetôség nyílt arra, hogy a fodrászat mellett ki-egészítô tevékenységként fodrász-cikkek eladá-sával is foglalkozzanak, belevágtak ebbe is.

Eleinte csak egy polcon kínálták ezeket atermékeket, az elsô vevôik a fodrászok voltak.

Az apától

Gáspár Csaba és Lakatos Tamás

ÚJ TAGJAINK 25Dél-Dunántúli Gazdaság

A www.uzletahalon.hu portált a Magyar Kereskedelmiés Iparkamara üzemelteti a területi Kereskedelmi ésIparkamarák közremûködésével. Regisztrált és önkén-tes kamarai tag vállalkozások üzleti ajánlataikat, cégbe-mutatkozásukat helyezhetik el az oldalon, amelynekcélja, hogy ezeket az adatokat minél több helyre eljut-tassa, és ezzel segítse a vállalkozások új piacokon tör-ténô megjelenését.

A portálon külföldi és más magyar vonatkozásúajánlatok is publikálásra kerülnek.

Hogyan veheti igénybe a szolgáltatást?

A kamarai regisztrációkor megadott adószámmalés jelszóval jelentkezhet be az oldalra. (A jelszó-emlé-keztetôrôl az oldal alján olvashat.)

A sikeres bejelentkezés után üzleti ajánlatot helyez-het el az oldalon, maximum három darabot, melyek érvé-nyessége három hónap, de korlátlan alkalommal meg-hosszabbítható a lejárat után. Errôl figyelmeztetô üzene-tet is küld a rendszer elektronikus levél formájában.

Lehetôsége van vállalkozása rövid ismertetôjének,valamint néhány további kiegészítô információ (telefon-

szám, fax-szám, honlapcím) megadására, melyek azajánlatai alján megjelennek.

Ön böngészhet, kereshet a regisztrált vállalkozá-sok által feltett ajánlatok között. Az üzemeltetô által fel-tett külföldi és egyéb magyar vonatkozású ajánlatokatcsak bejelentkezés után láthatja.

Egyszerû egyablakos keresô segíti az Ön számá-ra legrelevánsabb ajánlat megtalálásában, a találati lis-tában az önkéntes tagok ajánlatait a rendszer elôre so-rolja.

Az oldalon lehetôsége van feliratkozni üzleti hírle-velünkre, amelybôl az Önt érdeklô ágazatokba tartozófriss ajánlatokról értesülhet. Feliratkozáskor maximumhárom ágazat adható meg.

A késôbbiekben az oldalra történô bejelentkezésután, bármikor frissítheti, módosíthatja, bôvítheti vállal-kozása ajánlatait, adatait.

http://www.uzletahalon.hu

Pályázat-, kiállítás,rendezvényfigyelésA http://palyazatkereso.mkik.hu oldalra bejelentkezvemegrendelheti napi hírlevelünket, melybôl értesülhet afriss közbeszerzési tenderekrôl, európai uniós és ma-gyar pályázati lehetôségekrôl.

Bejelentkezni a vállalkozása regisztrációja soránmegadott adószámmal és jelszóval tud.

http://palyazatkereso.mkik.hu

Jelszó-emlékeztetô

Amennyiben papíron regisztrált vagy elfelejtette jelsza-vát, a https://www.kamreg.hu oldalon vállalkozása adó-számának megadása után a „Nem tudom a jelszavam”gomb megnyomásával kérheti jelszava módosítását. Ajelszó módosító elektronikus levél a kitöltésért felelôsszemély e-mail címére kerül kiküldésre.

Ahogy bôvült a termékskála, úgy lett egyre több avevô. Egyre többen tértek be az utcáról is, hogyitt vegyenek hajfestéket, fésût, hajkefét, de arendszeresen vásárlók között ott voltak a hozzá-juk járó vendégek is. Mindez, 1998-ban történt,ekkor készült el a fodrászcikk üzlet az utcafron-ton, de ezzel párhuzamosan még évekig a fentirészen fodrászat is mûködött, egészen 2007-igígy volt. A náluk alkalmazottként dolgozó fodrá-szok ugyanis önállósították magukat, s magukkalvitték a vendégkörüket is.

— A szüleim nyugdíjba vonultak, fokozato-san megszûnt a fodrászat, s csak a kereskede-lem maradt – fûzi tovább gondolatait. — A fod-rászcikk boltunkban egyaránt foglalkozunk speci-ális, professzionális termékek forgalmazásávalfodrászok és a szépségiparban tevékenykedôkrészére, mint az otthon is alkalmazható festékekeladásával. Valljuk, hogy becsületes, szorgalmasmunkával, a vevôinkre való odafigyeléssel lehetcsak talpon maradni. Mindennek és az áruvá-lasztékunknak köszönhetôen már kialakult atörzsvásárlói körünk. Ezt a szemléletet igyek-szünk az alkalmazottainknak is átadni.

Ma már az egész család megélhetését jelen-

ti a bolt. Itt dolgozik Hammer Gábor felesége, azegyetemista nagyobbik fia négy órában, sôt aszünetekben a kisebbik gyermekük is besegít. S,a családi hagyományokat folytatva, miután azédesapja is a kamara tagja volt, amióta átvettetôle az üzletet ebben is a nyomdokaiba lépett.

— Az, hogy kamarai tagok lettünk, annakoka az is, hogy ebben az állandóan változó gaz-dasági környezetben – újabb és újabb jogsza-bályok jelennek meg, az adózásban is mindigvannak változások – kell egy biztos pont, amely-re lehet számítani. Szerintem nagyon fontos,hogy van hova fordulni, a problémáink megoldá-sára segítséget kérni. S az sem utolsó szempont,hogy a pályázati, képzési lehetôségekrôl is folya-matosan érkeznek az információk – mondja.

Ô maga nem készült fodrásznak. Zenei álta-lános iskolába és gimnáziumba járt, Zenemûvé-szeti Fôiskolát végzett, trombita-tanár lett. Aztán,amikor adódott a lehetôség, hogy a családi vállal-kozásban folytassa tovább, úgy döntött megpró-bálja. A zenéhez sem lett hûtlen, a mai napig tag-ja a még a fôiskolai évek alatt évfolyamtársaivallétrehozott együttesnek, a Daniel Speernek.

Sz.K.

fia vette át a stafétabotot

Ha a regisztráció során nem adott meg e-mail címet, akkor keresse kollégáinkat:Tálas Csilla – Telefon: 72 507 138 – E-mail: cstalas@pbkik.hu Prókai Csaba – Telefon: 72 507 139 – E-mail: csprokai@pbkik.hu

Üzleti partnerközvetítés

INNOVÁCIÓ Dél-Dunántúli Gazdaság26

A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Köz-pontja sikeresen harcolt a kreatív ipari létszámbôví-tést célzó program finanszírozásáért és a programindításáért. A Dél-Dunántúli régió Pólus programjá-ban a környezetipar és egészségipar mellett a krea-tív ipar a harmadik stratégiai terület. Az EurópaKulturális Fôváros program a kulturális infrastruktú-rát megerôsítette, azonban a piacosításban élenjárókreatív ipari vállalkozások értékláncba szervezésemég jelenleg is zajlik. A kreatív ipari vállalkozásokmost lehetôséget kapnak. 20 fô támogatott munka-erô felvételét finanszírozza a Munkaügyi Központ!

A programban a Munkaügyi Központ mellett aPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszterrel, a Baranya Me-gyei vállalkozói Központtal és a Turizmus Zrt-vel kö-zösen segítette a program kidolgozását. A pályáza-tokat elbíráló Irányító Testületben a Kamara is sze-repet kap, vállal.

„A program megalkotása során a jövedelemtermelôkreatív ipari vállalkozások segítése és támogatásajelentette a fô célt. Úgy véljük, hogy a 20 fô bár nemegy jelentôs létszám, azonban a kreatív ipari vállal-kozások sajátosságaira építve az eredmények meg-többszörözôdnek és talán sikerül egy olyan hosszú-távú folyamatot elindítani, amelyre építve sikerül azelvándorlást, a diplomás fiatalok migrációját megál-lítani”

Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ

„A program több szereplô együttmûködésében való-sulhat meg, ami hozzáadott értéket jelent. A prog-ram sikerében bízva javaslatot teszünk a projekt ki-terjesztésére más ágazatokban, így a gépipari éselektronika iparra. Ezekben az iparágakban nem-csak a szakképzett, de a magas tudású diplomásmérnök munkavállalók is hiányoznak. Helyben tartá-suk záloga a hazai tulajdonú cégek további fejlesz-téseinek és a külföldi mûködôtôke vonzásának is”.

„ A Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klasztert a kamará-val 2006-ban létrehozva az a cél lebegett a sze-münk elôtt, hogy a kreatív ipari for-profit szféra jöve-delemtermelése, nemzetközi láthatósága fejlesztés-re kerüljön. Jelenleg csak Pécsett mûködik 20-25olyan kreatív ipari vállalkozás, amely munkahelye-ket teremt, folyamatosan fejleszt, nemzetközi pro-jektekben vesznek részt. A létszámbôvítést célzóprogram a kreatív ipari szereplôknél gondos és jókezekben lesz, úgy vélem a program sikere garan-tált. A munkaügyi központ elkötelezettsége pél-damutató!”

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

A program célja:A kreatív ipar területén tevékenykedô szerveze-

tek, vállalkozások létszámbôvítésének támogatásaabból a célból, hogy tevékenységüket a megnöveltlétszámmal még hatékonyabban, eredményeseb-ben tudják ellátni. A Pécs városban és Baranya me-gyében meglévô, kihasználatlan, jelenleg álláskere-sôként nyilvántartott, kreatív munkaerô elsôdlegesmunkaerô-piacra segítése.

A meglévô kreatív vállalkozások támogatásán,a munkaerô bôvítésén túl hosszú távú cél Pécs ésBaranya kulturális-gazdasági életének élénkítése,hozzájárulás az „élhetô város” létrehozásához,

melynek hatásaként nônek a befektetések, továbbimunkahelyek jönnek létre, valamint növekszik a tu-rizmus.

Vállalkozások jelentkezését az alábbi kreatívipari területekrôl várja a Baranya Megyei Kor-mányhivatal Munkaügyi Központja!

Elôadó- és zenemûvészet • Mûtárgy kereske-delem • Kultúra közvetítés (régészeti emlékek, mú-zeumok, könyvtárak, kiállítások) • Média: TV, rádió,sajtó, könyvkiadás • Reklámipar • Képzômûvészet,kézmûves ipar • Forma- és divattervezés • Filmgyár-tás, filmmûvészet • Fotómûvészet, grafika, festé-szet, szobrászat • Szoftverkészítés, multimédia, di-gitalizált kreatív tartalmak • Építészet, belsôépíté-szet és design

Pályázati információkat és adatlapot awww.bamkhu.hu oldalról töltheti le!

Klaszterfejlesztési fórum a kamarábanAz elmúlt évben megtartott elsô fórum után idén is sor került a regionális klaszterfejlesztési fórumra, melyeta kamara szervezett a MAG Zrt. Klaszterfejlesztési Irodájával közösen.

A rendezvényen Keller Péter, a Klaszterfejlesztési iroda vezetôje tartott részletes tájékoztatót aklaszterek jelenével, jövôjével, pályázati és akkreditációs lehetôségeivel kapcsolatban.

Rabb Szabolcs innovációs osztályvezetô bemutatta a klaszterek innovációs portfólióját gyûjtô InnoKlipp(klaszter portfólió), valamint a kutatási-fejlesztési eredményeket gyûjtô InnoPortfólió honlapot. Reményénekadott hangot, hogy a Klaszterfejlesztési Iroda klasztertérképe hamarosan kapcsolódhat ezekhez a honlapok-hoz, és a térképen fellelhetô klaszterek részletes adatai is elérhetôk lesznek a jövôben. A tájékoztatót fórumkövette, melyen többek között a regionális fejlesztési ügynökség vezetôje, az egyetem kiemelt projektjeit irá-nyító fôigazgató-helyettese válaszolt a klasztereket képviselô meghívottak kérdéseire.

Foglalkoztatási Program Baranyában a Kreatív Iparban!

„BEKAPCSOLÓ” a kreatív ipar létszámbôvítését célzó munkaerô-piaci program

Zárásához közeledik az InnoKlipp projekt, mely-ben a kamara vállalta, hogy tíz közremûködôklaszter segítségével megalkotja az innovációsportfólió klaszterek esetében alkalmazható mód-szertanát, tréninget biztosít a gyakorlati megva-lósításhoz, az eredményt pedig közzéteszi azinterneten.

Elindult a www.klaszterportfolio.hu honlap,mely a közös munka egyik gyümölcse. Hamarosanbefejezôdik a honlap keresôoptimalizálási vizsgála-ta. Az eddigi eredmények alapján várhatóan megcá-folható lesz egy klaszter menedzser véleménye, akiszerint klasztere tagjainak eddig csak az egyénikapcsolatok hoztak megrendelést, maga a klasztermég nem volt képes ilyen megbízáshoz hozzájárul-ni. A honlap többek között ilyen információk meg-szerzéséhez nyújt segítséget.

A jelenleg közzétett (és esetenként szûkszavú)adatokon kívül minden klaszter megvizsgálhatja,hogy a honlap segítségével mennyi információt kí-ván közreadni saját innovációs portfóliójából. Vizs-gálják annak lehetôségét is, hogy a potenciális ér-deklôdôk – részükre regisztráció szükséges – aklasztertagok részletes adataihoz is hozzáférhesse-nek-e, az üzleti érdek megsértése nélkül.

Köszönjük az alábbi klaszterek közremûködé-sét, akik a projekt indulása óta partnereink, és a ki-

dolgozott módszertan alapján elkészítették sajátportfóliójukat: AV (Audiovizuális) Ipari Klaszter, Al-kalmazott Földtudományi Klaszter, Dél-DunántúliEnergetikai Klaszter, Dél-Dunántúli Regionális Élel-miszer Innovációs Klaszter, Délhatármenti ÜzletiKlaszter, Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter, Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, Dél-DunántúliÖkoturisztikai Klaszter, Információmenedzsment In-novációs Klaszter, Kék Gazdaság InnovációsKlaszter.

További információ: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36.72/ 507-187info@klaszterportfolio.hu http://www.klaszterportfolio.hu

A projekt az NGM_SZERZ68/1/2012/2/2/Pécs2 szá-mú támogatási szerzôdés alapján, a Nemzetgazda-sági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi ésIparkamara finanszírozásában valósul meg.

Elkészült az elsô 10 klaszter innovációs portfóliója

VENDÉG-OLDAL 27Dél-Dunántúli Gazdaság

Nagymamám bálba vágyott volna, meghí-

vója volt a Pannóniába, de ruhára nem ju-

tott pénze. Szezon volt, tél vége, majdnem

tavasz éppen. A locsolóbálok ideje volt.

Vagyis ilyentájt történt. A nagyi ismerte a

táncrendet, talán az vonzotta a legjobban.

Egy délelôtt egyedül maradt otthon. Hívta

a szellemeket, mutatnák meg neki, hol

tartja dédanyám az ötpengôsöket. Fölpat-

tant a spájzajtó, és a stelázsin ugrálni kez-

dett az egyik ötliteres üveg, amelyikben a

szárazbab volt amúgy. Nagyanyám

kivett a bab közül három ötpengôst,

gondosan visszahelyezte a hasas

üveget a stelázsira, új ruhát varra-

tott magának, és szombaton már a

bálban ropta a mátkájával. Déd-

anyám nem fogott gyanút, azt hitte,

a lánynak még a nyári napszámból

maradt pénze.

Hanem, eljött a vasárnap! Édesdajkám

krumpliért küldte nagyanyámat, aki azon-

ban visszafordult a pincegrádics aljáról.

— Nem merek lemenni, anyám, jön-

nek felém a krumplik mind – jajgatott két-

ségbeesetten.

— Szóval, a szellemekkel cimborál-

tál! – bosszankodott a dédanyám, majd el-

hívatta a Gyuri papot, aki jeles ördögûzô

hírében állott. A plébános kifaggatta a

lányt a történtekrôl, jót nevetett, tessék-

lássék elmondott egy Miatyánkot, a déd-

apámmal megittak vagy egy liter bort, az-

tán hóna alá vágta a hálából kapott kol-

bászt, és hazaballagott.

A nagymamám lement a pincébe. A

krumplik ellenségesen, de mozdulatlanul

lapítottak a fal mellett. Attól fogva a nagyi

nem hívta a szellemeket, és nem evett pi-

tyókát többé.

Ezt a régi, családi anekdotát azért ci-

táltam most elô, mert volt bennem egy kis

aggodalom, amikor barátaimmal minap

fölkerestük a Bohémia Sörkonyhát Pé-

csett. Maradt valami homályos emlékem

még a nyolcvanas évek elejérôl, a nagy

prágai sörtúrákról, és azon belül rengeteg

burgonyáról. Rémlik, mintha a cseh fôvá-

rosban irgalmatlan mennyiségû krumplit

ettünk volna össze anno. Márpedig nem

kötöttünk sírig tartó barátságot egymással,

ebbéli bizonyosságom nehezen írható

fölül.

Az étlap elsô sora mindjárt megnyug-

tatólag hatott a maga pacallevesével. A

különlegességnek Jiri Menzel állított örök

emléket Hóvirágünnep címû filmjében,

ahol a fôhôs az életét áldozza azért, hogy

a barátainak forrón szervírozhassa a pa-

callevest. Nem volt mese, neki kellett sza-

ladnom, és meg kellett állapítanom, hogy

a termék magasan megfelel annak, amit

Menzel után errôl a levesrôl gondolok.

Lapunk fôszerkesztôje mesélte, hogy

nem egyszer fordult meg ezek között a fa-

lak között, többször volt olyan alkalom is,

amikor valakit itt búcsúztattak. Hogy ép-

pen honnan távozott az illetô, azt el is fe-

lejtettem megkérdezni, vagy, hogy miért

búcsúztatták volna, azt végképp nem tu-

dom, de el tudom hinni, hogy az ember

merengô, búcsúzó hangulatba tudja rin-

gatni magát az itteni serekkel. Merthogy a

választék aztán igazán remek. Ha az aján-

latomra várnak, úgy én biztos, hogy a

Havran mellett török pálcát. Nem annyira

az ízek egyedisége miatt, sokkal inkább

érzelmi okokból: Havrán Pofi, akinek

még a becsületes (kereszt)nevét sem is-

mertük sokan, pár éve bekövetkezett halá-

láig a budapesti belváros és fôleg Óbuda

kedves, kicsit link figurája volt. Örömmel

látogatta a szóba jöhetô italméréseket, bár

fizetésre ritkán vállalkozott, mert nem szí-

vesen váltotta föl az új hétezer-ötszáz fo-

rintosát (Hommage à M.Gy.). Szóval, az ô

emlékére ürítettem söröspoharamat Hav-

ran beltartalommal.

De vissza az ennivalókhoz! A

knédli-sertés-káposzta összeállítás

nem szorul magyarázatra, kevés

kommentárt igényel a békebeli

kapros-juhtúrós sztrapacska és a

mézes sörön sült csülök. Számta-

lan batyu van, ez az elnevezés a

sörrel készített cseh burgonyás

tócsnit (más tájnyelvi területeken cicegét,

lapcsánkát) takarja. Változatai csirkemell-

, tarja-, és pirított marhacsíkokkal meg mit

tudom én még, mikkel kérhetôk; én nem

kértem. Sokkal jobban izgatott ugyanis a

barna sörben pácolt, sült oldalas. Ehhez

párolt káposztával kevert krumplis knédlit

adtak, de megkíméltem magam a túlzásba

vitt pityóka-fogyasztás káros következ-

ményeitôl.

És akkor most félre minden egyéb di-

csérettel, mert jön a legkiemelkedôbb:

sörkorcsolyák szempontjából, azt hiszem,

hazánk egyik élenjáró éttermével állunk

szemben. Mindehhez persze be kell avat-

nom Önöket annyiban, hogy mániákusan

keresem a sörkorcsolyákat, és többnyire

nem lelek deliciózus készítményeket. Fá-

radt, kôkemény vagy éppen töppedt pere-

cek, esetleg egy pár mikróban újramelegí-

tett virsli, némi száraz pogácsa – ez adja a

hazai választékot. De nem itt! Itt kínálja

magát a hermelin (a szakma szabályai sze-

rint fûszeres olajban pácolják ezt a remek

sajtot), az utopenec, a tojásos kenyér, ide

sorolom a pirítóson tálalt lecsós karajt,

ami pedig a kenôsöket illeti... Nu, abból

tényleg pazar a márványsajtos és a teper-

tôs készlet.

Ami pedig a többi sert, az alávalók kö-

zül pedig a fônök kedvencét illeti, azt to-

vábbi kommentár nélkül ajánlom ízlelésre

minden, e mûfajban járatos és járatlan

kedves möszjônek (Hommage à Gy.G.).

Sz.Koncz I.

Pityótyóka

Az elsôsorban Pécs és Budapest közöttreptéri transzfer szolgáltatást végzôTravel4You ügyvezetôje talán a legal-kalmasabb személy arra, hogy kipró-bálja a Fiat kishaszon jármûvének sze-mélyszállító változatát.

— A Scudo éppen az általunk hasz-

nált autók közötti mérettartományba

esik. A privát transzferekre egyterû sze-

mélyautókat használunk, a minibuszos

reptéri utakon pedig ennél nagyobb kis-

buszokkal járunk. A Scudo személyau-

tóhoz szokott szemmel nagynak tûnik,

de mégsem akkora, mint egy kisbusz.

Ennek vannak elônyei is, hiszen köny-

nyebb vele parkolni, egy nagyobb ga-

rázsba is elfér, és a menettulajdonságai

is személyautósabbak.

— A formaterv is a középúton van?

— Egyéni ízlés kérdése kinek

mennyire tetszik, számomra ez egy átla-

gos forma, ami beleillik az utcaképbe.

Az orra bár áramvonalas, de mintha egy

kissé túlbonyolították volna. A hátsó

lökhárító környéke viszont sivárabb

maradt. Egy izgalmasabb szín, ablaksö-

tétítés, esetleg egy szép felni mutatósab-

bá tenné, de ebben a kategóriában nem

a szépségen van a hangsúly, hanem a

praktikumon. A kétoldali tolóajtó na-

gyon hasznos, általában extraként adják

a gyártók. A függôleges oldalfalak sejte-

tik, hogy belül nagy a tér, az egyben

nyíló hátsó ajtó pedig elárulja, hogy a

tesztautó inkább családi használatra ké-

szült.

— Miért fontos a hátsó ajtó kiala-

kítása?

— A személyszállításra, vagy általá-

ban szállításra használt autókon a kétol-

dalt nyíló ajtó praktikusabb, mert elég

az ajtó egyik szárnyát kinyitni, a másik

oldal megtámasztja a csomagokat. Már

a csomagtér kialakítása is egy komfor-

tos, jól felszerelt autóról árulkodik,

minden burkolt, apró kényelmi kiegé-

szítôk kerültek az oldalfalakra, és lát-

szik, hogy az ülések könnyen mozgat-

hatóak, vagy kivehetôek. A raktér mére-

te is a középutat jelenti. Nyolc üléssel

annyi a hely, hogy pár napos útra elfér

minden utas csomagja, de egy hosszabb

utazás bôröndjeinek már kicsi.

— Az utastérben is a személyautós

hangulat a meghatározó?

— Ez egy jól felszerelt, kényelmes

autó. Mindenütt finom plüsskárpit talál-

ható, kényelmesek az ülések. Hozzá

kell tenni, hogy csodát nem tettek a Fiat

mérnökei sem, három testesebb utasnak

már összeér a válla a második és a har-

madik sorban. Egy ekkora autóban alap-

követelménynek kellene lennie a kétzó-

nás klímaberendezésnek, itt megvan,

ezért dicséret illeti. Nagyon jó, hogy a

tetôre szerelt szellôzôpanelen át minden

utasnak saját levegôrostélyon érkezik a

friss levegô. A leghátsó utasokról sem

feledkeztek el, pohártartó és kárpit ju-

tott oda is.

— A sofôrnek is jó dolga van?

— Kényelmes az ülés, az üléshely-

zet is komfortos, a felszereltség nagyon

jó, a tempomat egy utazóautónál külö-

nösen fontos. A tolatóradar városi hasz-

nálatban jelent nagy segítséget, Pécsett

vannak olyan szûk dûlôutak, ahol sofôr-

jeink 100-200 métereket is tolatnak,

ilyen szituációkban ez az akusztikus és

vizuális visszajelzést is adó radar sokat

segíthet. A belsô design kissé ellent-

mondásos, a mûszeregység régies han-

gulatú órái szépek ugyan, de más stílu-

súak, mint a szintén esztétikus, de mo-

dern középkonzol. Nagyon jó, hogy az

összes kezelôszerv, beleértve a sebes-

ségváltót is, közel van, így nem kell

nyújtózkodni. Sok a tároló rekesz, a sza-

bad felületeket ügyesen kihasználták,

Autóteszt: Fiat Scudo Family – Albert TamásAUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság28

NS AUTÓHÁZ - FIAT PÉCS • PÉCS, PÉCSVÁRADI ÚT 23. • TELEFON: 72 / 539 300 •

viszont a vezetô feje feletti amúgy prak-

tikus fedeles fiókba csak álló helyzet-

ben pakolnék, mert nehéz hozzáférni.

— A 2 literes Multijet motor elég

egy ekkora autóba?

— Nyilvánvalóan teljesen más igé-

nyeknek kell megfelelnie. Más stílusban

vezetünk egy ilyen autót, nem a csúcs-

teljesítmény a fontos. A végsebesség és

a gyorsulás ebben a kategóriában jónak

mondható, a 128 lóerô vélhetôen ele-

gendô lesz akkor is, ha 8 utas van a fe-

délzeten. Az én ízlésemnek jobban meg-

felelne, ha az alacsonyabb tartományok-

ban több nyomatékot nyújtana. A járása

nagyon sima és halk, a fogyasztás, ha

tudja a gyári adatot, akkor jónak mond-

ható.

— Egy ekkora autó fogyasztását

hogyan lehet alacsonyan tartani?

— A Travel4You-nál sokat kísérle-

teztünk a megfelelô utazótempó megta-

lálásával. Mivel utasokat szállítunk és a

legfontosabb szempont, hogy ezt biz-

tonságosan tegyük, a sebességhatárokat

mindig betartják a gépkocsivezetôink.

Azt vettük észre, hogy ha egy picivel ez

alatt közlekedünk, akkor a fogyasztás

csökkenése mellett az autó élettartama

is megnô, és a motor kedvezôbb üzem-

állapota miatt az utazás is komforto-

sabb. A mérleg másik serpenyôjében az

utazási idô áll, ez egy reptéri út esetében

mindössze 6-7 percet jelent. Kipróbál-

tam a saját autómmal is, ott természete-

sen más tartományban, de ugyanígy

megvan az a komfortos utazótempó ami

jó az autónak és a pénztárcának is. Ha

utánaszámolunk az is nyilvánvaló, hogy

az autópályán nem éri meg száguldozni.

Az amúgy is magas átlagsebesség miatt

az idônyereség messze nem áll arány-

ban a balesetveszéllyel és a büntetés

kockázatával.

— A menettulajdonságok terén

mit nyújt a Scudo?

— Ennek a kategóriának a legna-

gyobb kihívása a megfelelô komfort

megtalálása, fôként a hátsó sorokban. A

kishaszon jármûves alapok tartósságot

ígérnek ugyan, de általában kompro-

misszumot kívánnak a kényelem terén.

Ahogy az utastér berendezésénél lát-

szott, a Fiatnál törekedtek arra, hogy ké-

nyelmes legyen a Scudo, és a futómûnél

is igyekeztek komfortos beállításokat

találni, úgy érzem sikerrel. Kiemelném

még a kitûnô fordulékonyságot, ami jól

jöhet a belvárosi utcákon.

— Kinek az autója lehet ez a Fiat

Scudo?

— Már a neve is nagyon jól mutatja,

hogy kiknek szánta a Fiat ezt a modellt.

Családi felhasználásra ideális ez az au-

tó, a nagy egyterûeknél sokkal többet

nyújt térkínálatban, komfort tekinteté-

ben nem kíván sok kompromisszumot,

az ár tekintetében viszont jóval alattuk

marad. Nyolc utas utazhat kényelme-

sen, vagy 5 utas mellett kínál a Scudo

hatalmas rakteret. Természetesen az üz-

leti életben is lehet szerepe ennek a mo-

dellnek, ha nem is a személyszállítás-

ban, de a sok olyan terület van, ahol

megcsillanthatja erényeit.

T.R.

Lökettérfogat: 1997 cm3

Maximális teljesítmény: 128 LE 4000/minMaximális nyomaték: 320 Nm 2000/minSaját tömeg: 1911 kgMaximális sebesség: 170 km/hÁtlagfogyasztás (gyári adat): 7,0 lAkciós listaár: 6 499 000 Ft

A fontosabb alapfelszerelések: ABS + HBA + EBD,elsô-, hátsó klímaberendezés, tempomat, tolatóra-dar, oldallégzsákok, kormányról vezérelhetô CD-sautórádió 6 hangfallal, Bluetooth telefonkihangosító,kétoldali üvegezett tolóajtó, elektromos tükör pára-mentesítôvel, ködfényszóró, metálfény

A TESZTAUTÓ ADATAI:

AUTÓTESZT 29Dél-Dunántúli Gazdaság

E-MAIL: INFO@NSAUTOHAZ.HU • WWW.FIATPECS.HU

BARANYAI GAZDASÁG30 Dél-Dunántúli Gazdaság

2012. január 1-jétôl az adóregiszt-rációs eljárás hivatott megakadá-lyozni azt, hogy a jelentôs adótar-tozást felhalmozó vagy adószámtörléssel érintett társaságokbanképviselôként vagy tulajdonos-ként érintett magánszemélyek újabb gazdaságitársaságokba lépjenek be. Az adóregisztrációseljárást követô kockázatelemzés célja pedig az,hogy azon adózók esetében, melyeknél az adó-hatóság hozzájárult az adószám megállapításá-hoz vagy a személyi változás bejegyzéséhez,adókikerülô magatartás veszélye esetén a tár-saságot fokozott adóhatósági felügyelet alávonja, és ezzel minél elôbb megakadályozza aköltségvetést érintô károkozást.

Az Art. adóregisztrációs eljárást szabályozóparagrafusaiban 2013. január 1-jei hatállyal több ki-sebb pontosításra és az eljárás során kizáró okkéntértékelendô adótartozás kapcsán lényegi változta-tásra került sor.

Már 2012. június 20-tól nem tekinti az adóható-ság fennállónak azt a jogerôs határozaton alapulóadótartozást, mely esetében a bírósági felülvizsgá-lat kezdeményezésének határideje még nem telt el,vagy a bírósági felülvizsgálat jogerôsen még nemzárult le.

2013. január 1-jétôl azonban bôvült is az adó-tartozás fogalma azáltal, hogy adótarozásnak minô-sül a csôdeljárásról és felszámolási eljárásról szóló

törvény szerint engedményezett,bejelenteni mellôzött vagy lemon-dott követelés is.

Tágabb lett az adóhátralékhozkapcsolódó kimentési lehetôségekköre is. A társaságba való belépés-

bôl kizárt magánszemély a kérelem benyújtásávalegyidejûleg bizonyíthatja ez év elejétôl azt is, hogya kizárás alapjául szolgáló adótartozás már nem állfenn.

Az adóregisztrációs eljárást követô kockázat-elemzéssel és a fokozott adóhatósági felügyelet el-rendeléssel kapcsolatosan több érdemi módosulásis történt.

A jogalkotó meghatározta a kockázatelemzésieljárás kezdô idôpontját, valamint maximális idôtar-tamát. Így a kockázatelemzést az adóhatóságnakfô szabály szerint az adószám megállapításától,vagy a személyi változásról való tudomásszerzéstôlszámított 1 éven belül kell lefolytatnia.

A változások jelentôsen érintik az adózó tevé-kenységéhez szükséges személyi, tárgyi és pénz-ügyi feltételek meglétét feltárni hivatott kérdôívet is.A jogalkotó megteremtette a kérdôív elektronikusbenyújtásának jogszabályi lehetôségét, amit az el-múlt év folyamán az adózók széles köre hiányolt.

Ugyancsak a kérdôívhez kötôdött az adóre-gisztrációt követô kockázatelemzés legvitatottabbpontja, éspedig a kérdôív, vagy a kérdôívre vonat-

kozó hiánypótlás határidôre való benyújtás elmu-lasztásának azonnali adószám törléssel valószankcionálása, ami egyúttal a társaság képviselô-jének vagy tulajdonosának gazdasági társaságbavaló belépését 5 évre kizárta. A jogalkotó aránytala-nul súlyosnak minôsítette ezt a jogkövetkezménytés helyette 2013. január 1-jétôl az adózó 500 ezerFt-ig terjedô bírsággal sújtható a kérdôívhez kötôdôfenti mulasztások elkövetése esetén. Az adózókazonban idéntôl sem mentesülnek az adószám tör-lés alól abban az esetben, ha a mulasztási bírságotkiszabó jogerôs határozatban tûzött újabb határidô-re sem teljesítik a kérdôív benyújtási vagy hiánypót-lási kötelezettségüket.

Azért, hogy a kérdôív beadását 2012. évbenelmulasztott és jogerôs adószám törléssel érintetttársaságok és azok tulajdonosai, képviselôi ne ke-rüljenek méltánytalanul hátrányos helyzetbe, a tör-vényalkotó lehetôvé tette, hogy az érintett adózó a2013. február 15-i jogvesztô határidôig a kérdôívegyidejû benyújtásával együtt kérje az adószámtörlésrôl hozott határozat visszavonását.

A fenti változások alapján jól látható, hogy azadóregisztrációs és az azt követô kockázatelemzé-si eljárás elsôdlegesen a jogkövetkezményekszempontjából méltányosabbá vált, azonban mitsem változott a szándékos adókikerülô magatartásfolytatására létrehozni kívánt társaságok és tulajdo-nosaik, képviselôik kiszûrésére, illetve a feketegaz-daságban tevékenykedô adózók mûködésének mi-elôbbi megakadályozására irányuló határozott kor-mányzati szándék.

NAV Baranya Megyei AdóigazgatóságaHonlap: http://nav.gov.hu

Az adóregisztrációs eljárásbanbekövetkezett jogszabályváltozások hatása

A vezetéssel foglalkozó könyvek döntô többsége az USA-ból származik, ezért különös figyelemmel kísérem a Ma-gyarországon élô, magyar szakemberek által írt vezetôikönyveket. Nagy érdeklôdéssel vettem a kezembe dr. Hor-váth Imre jogász, a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Köz-igazgatási Jogi Tanszékének oktatója által írt „Az érvénye-sülés útján – Ha tábornok vagy, parancsodra várnaktisztjeid” címû könyvet, amely, ha jól értem, a jogászok ve-zetôi felkészítését szolgálja. A könyv túllép azon a dilem-mán, hogy tanulható-e a vezetés vagy pedig a vezetésreszületni kell. Egy vezetô sem gyûjthet elegendô saját ta-pasztalatot, ezért érdemes mások tapasztalatait, gondola-tait is megismerni. A könyv ismerteti és tudatosítja a veze-tôi érvényesülés útját. Végigkísér a vezetôi életút egymásra épülô fokoza-tain, ôszintén és nyíltan bemutatja annak rejtett és titkolt társadalmi, politi-kai és történelmi összefüggéseit. Hasznára válik ismerete a fiatal és tapasz-talt vezetôknek egyaránt, mert az érvényesülés módszereinek bemutatásá-val a társadalom nehezen áttekinthetô viszonyai között megkönnyíti eliga-zodásukat.

Gyakorló trénerként azt olvasom a nyugati vezetéssel fog-lalkozó könyvekben, pl. a Richard L. Daft: The LeadershipExperience címû könyvében, hogy a vezetôi munka lénye-gét a munkatársak inspirálásában látják, a vezetô munká-ját pedig abban, hogy olyan környezetet tudjon teremteni,amelyben az embereknek képességük, szabadságuk ésakaratuk is van arra, hogy különleges teljesítményt érjenekel. Horváth Imre könyvében a munkatársak a vezetô paran-csaira várnak és képesek arra, hogy a vezetô által elképzelt– megtervezett és megszervezett – módon kövessék ôt. Va-lószínûleg a hazai szerzô megközelítése áll közelebb a maimagyar valósághoz.

Az „Üzlet a hálón” olvasói elsôsorban Baranya megyevállalkozói. Biztos vagyok benne, hogy saját maguk számára már megfogal-mazták a vezetôi munka lényegét. Dr. Horváth Imre könyve segíthet meg-erôsíteni, illetve pontosítani ezt a képet.

Héder Sándormérnök, tréner, coach, címzetes egyetemi docens

www.forlong.hu

Könyvajánló vezetôknekA vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasásához igyek-szünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzetközi, ezért a könyvaján-lás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.

Ha tábornok vagy, parancsodra várnak tisztjeid

EGÉSZSÉG 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Megérkeztek a legújabb napszemüveg modellek!

ZEISS multifokális szemüveglencse akció!

SZÉP kártya, egészségpénztári kártyaés Erzsébet utalvány elfogadóhely!