1

CION BÖLCSEINEK JEGYZŐ-KÖNYVEI

Szergej A. Nyíl 1901-ben kiadott orosz nyelvűfordítása nyomán BUDAPEST,1999.

2

TartalomjegyzékCION BÖLCSEINEK JEGYZŐKÖNYVEI................................. 1

SZERGEJ A. NYÍL 1901-BEN KIADOTT OROSZ NYELVŰFORDÍTÁSA NYOMÁN BUDAPEST,1999. ................. 1

TARTALOMJEGYZÉK ................................................................ 2

ELŐSZÓ AZ 1974-BEN, LONDONBAN KIADOTT MAGYARNYELVŰ VÁLTOZATHOZ (RÉSZLETEK)................... 4

ELŐSZÓ AZ 1922-BEN KIADOTT ANGOL NYELVŰVÁLTOZATHOZ ................................................................ 7

KIK AZOK A BÖLCSEK?.................................................... 9HOGY HÍVJÁK A BÖLCSEKET? ....................................... 9MAGYARÁZATOK ........................................................... 10

1. JEGYZŐKÖNYV...................................................................... 13

2. JEGYZŐKÖNYV...................................................................... 20

3. JEGYZŐKÖNYV...................................................................... 23

4. JEGYZŐKÖNYV...................................................................... 29

5. JEGYZŐKÖNYV...................................................................... 31

6. JEGYZŐKÖNYV...................................................................... 35

7. JEGYZŐKÖNYV...................................................................... 37

8. JEGYZŐKÖNYV...................................................................... 39

9. JEGYZŐKÖNYV...................................................................... 41

10. JEGYZŐKÖNYV.................................................................... 44

11. JEGYZŐKÖNYV.................................................................... 51

12. JEGYZŐKÖNYV.................................................................... 54

3

13. JEGYZŐKÖNYV ....................................................................60

14. JEGYZŐKÖNYV ....................................................................63

15. JEGYZŐKÖNYV ....................................................................65

16. JEGYZŐKÖNYV ....................................................................74

17. JEGYZŐKÖNYV ....................................................................77

18. JEGYZŐKÖNYV ....................................................................81

19. JEGYZŐKÖNYV ....................................................................84

2O. JEGYZŐKÖNYV...................................................................86

21. JEGYZŐKÖNYV ...................................................................94

22. JEGYZŐKÖNYV ....................................................................97

23. JEGYZŐKÖNYV ....................................................................99

24. JEGYZŐKÖNYV .................................................................. 101

UTÓSZÓ....................................................................................... 104

RÉSZLETEK MÓNUS ÁRON: ÖSSZEESKÜVÉS: A NIETZSCHEIBIRODALOM C. KÖNYVÉNEK UTÓSZAVÁBÓL.........105

ZUNDER DOKUMENTUM ......................................................108KGB DOKUMENTUMA.........................................................110

4

ELŐSZÓ az 1974-ben, Londonban kiadottmagyar nyelvű változathoz (részletek)

Alig van a világon még egy könyv, amelyről annyit be-széltek volna, amelyre annyit hivatkoztak volna, amelybőlannyit idéztek volna, mint a Cion bölcseinek jegyzőkönyveicímen ismeretes mű. Nem valószínű, hogy akad európai kultú-rember, aki ezt a nevet: "Cion bölcseinek jegyzőkönyvei" nehallotta volna.

És mégis, ha utána érdeklődünk, hogy mi is ez a Jegyző-könyv, ki olvasta azt, alig pár ember akad, akinek kezéhez ez arendkívül érdekes és megdöbbentő dokumentum eljutott volna.Annak ellenére, hogy a könyv több mint 30 nyelven megjelent,s így többszázezer példányban kellene, hogy közkézen forog-jon, alig szerezhető be, mert akármilyen nagy példányszámbanjelennek is meg a kiadványok, a könyveket még a III. Biroda-lomban is napok alatt felvásárolták a titokzatos kezek. ...

A magyar olvasóközönség tájékoztatására kötelességünk-nek tartottuk, hogy ezt a művet most magyar nyelven is meg-jelentessük. Bár a mű magyarul már régebben is megjelent, akiadás mégis a legnagyobb könyvritkaságok közé tartozik. ...

(Az egyik változat szerint) az orosz rendőrség 1901-ben,egy zsidó házban tartott házkutatás alkalmával nagyobb, hébernyelven fogalmazott kéziratot talált. A kéziratot a rendőrségazonnal átadta Szergej Nyil (Nilus) professzornak, az ismertorientalistának, aki vállalta a fordítást. A kézirat tartalmát azorosz kormány oly megdöbbentőnek találta, hogy a fordításbóljó néhány példányt a külföldi államok rendelkezésére bocsá-tott. Így kapott a fordításból egy példányt a brit kormány is,amit megőrzésre átadott a brit Állami Múzeumnak, ahol akéziratot 1906. augusztus 10-én vették fel a könyvtár nyilván-tartásába...

...Nyil professzor fordítása könyv formájában is megjelenta Szentpétervár melletti Szent Szergej kolostor nyomdájában,1902-ben. 1905-ben még két kiadás jelent meg a könyvből.

5

Ugyanebben az évben – a kiadó megjelölése nélkül –Szentpétervárott még egy kiadás jelent meg a Jegyzőkönyvek-ből, amelyet Gottfried zur Beeknek sikerült megszereznie, ésezt a kiadást fordította németre. 1907-ben a szentpétervári sü-ketnémák intézete nyomásában és G. Butmi orosz orientalistafeldolgozásában jelent meg a Jegyzőkönyvek 4. kiadása,amelyet Beek ugyancsak felhasznált a német fordításhoz. Nyiltanár fordítása is megjelent újra 1911-ben, a Szent Szergejkolostor nyomásában, amelyet Beek ugyancsak felhasznált.Ezt a kiadást is gyorsan felvásárolták, így Nyil 1917-ben újrakinyomtatta a könyvét. 1917. február 28-án, az orosz szabad-kőműves páholyok a francia és angol páholytestvérek segítsé-gével kirobbantották az orosz bolsevista forradalmat és meg-buktatták a cárizmust. Az államvezetést Lwow herceg vette át,maga is ismert szabadkőműves. Nyil könyvét március 3-ánakarták továbbítani a könyvkereskedések részére. A köteteketmár berakták egy tehervagonba, amikor fegyveres forradalmá-rok rohanták meg a pályaudvart, feltörték a vagont, a könyve-ket kiszórták és az utolsó példányokig megsemmisítették. Mi-után csak nagy rakás hamu maradt vissza a könyvekből, anél-kül, hogy bármihez hozzányúltak volna, bármit raboltak volna,eltávoztak. Vagyis kétségtelen, hogy egyetlen feladatuk akönyvek megsemmisítése volt. Amint pedig Kerenszkij vetteát a kormányt, azonnal rendeletileg koboztatta el még a ma-gánkézben lévő könyveket is.

Hasonlóképpen ismerteti a Jegyzőkönyvek keletkezésétVictor E. Marsden, "Cion bölcseinek jegyzőkönyvei"-nek angolfordítója is, aki annak orosz kiadását még oroszországi tartóz-kodása alatt ismerte meg. (Marsden a londoni Morning Postoroszországi tudósítója volt, a szerk.) A forradalmárok, akiktudták, hogy Marsden már évek óta foglalkozik a Jegyzőköny-vek angolra fordításának gondolatával, a forradalom első nap-jaiban elfogták, a Péter-Pál börtönbe szállították, ahonnanazonban sikerült kalandos körülmények között megszöknie. Ő,miután a már megjelent orosz kiadásokból egyet sem tudottmagával hozni, az Állami Múzeumban lévő s az orosz kor-mány által hivatalosan az angol kormány részére 1901-beneljuttatott kéziratot fordította angolra. (A magyar fordítás is ez

6

alapján készült. Sajnos a fordító neve a könyvben nincs fel-tüntetve, így azt mi sem tudjuk közreadni, a szerk.)

7

ELŐSZÓ az 1922-ben kiadott angol nyel-vű változathoz

Magukról a Jegyzőkönyvekről nem kell sok szót ejtenibevezetés gyanánt. 1905-ben Szergej Nyil jelentette meg a 24jegyzőkönyvet tartalmazó könyvet. Egy példány a British Mú-zeum tulajdonában van. A könyvön pecsét mutatja a nyilván-tartásba vétel dátumát: 1906. augusztus 10. Oroszországban aKerenszkij rezsim idején az összes fellelhető példányt meg-semmisítették, utódai pedig azonnal végrehajtandó halálbün-tetéssel sújtottak mindenkit, akinek ez a könyv a birtokábanvolt. Ez már önmagában is elegendő bizonyítékot szolgáltat ar-ra nézve, hogy a Jegyzőkönyvek valódiak. Természetesen zsi-dó kiadványok cáfolják valódiságát, ami arra enged következ-tetni, hogy Nyil professzor esetleg maga ötlötte ki és foglaltaössze az egészet saját céljai érdekében.

Mr. Henry Ford, egy 1921. február 17-én, a New York-iWorldben megjelent interjúban a "Cion bölcseinek jegyző-könyvei"-ről tömören és meggyőzően kifejtette:

"Az egyetlen nyilatkozat, amit a Jegyzőkönyvekrőlhajlandó vagyok közzétenni az, hogy ezek összhang-ban vannak a fejleményekkel. Tizenhat évesek, ésmindvégig összhangban voltak a világhelyzettel egé-szen mostanáig. Most is összhangban vannak:"

Csakugyan összhangban vannak!A Jegyzőkönyvek tartalma Cion uralkodóinak legbensőbb

köreiben elhangzott beszédét tárja az olvasó elé. Feltárja a zsi-dó nemzet több évszázados közös működési tervét, melyetmaguk a bölcsek mindig korszerűsítenek. A terv egyes részeivagy kivonatai, mint a bölcsek titkai, az évszázadok alatt több-ször is kiszivárogtak. A zsidóknak az az állítása, hogy a Jegy-zőkönyvek hamisak, már önmagában is valódiságuk beismeré-se, mert az okmányok tartalmát sohasem próbálják cáfolni, sőt,a leírtak és a beteljesedések között az összefüggés túlságosan

8

szembeszökő ahhoz, hogy azokat mellőzzük, vagy hogy elba-gatellizáljuk. Ezt a zsidók is jól tudják és ezért kerülik a szem-besítést.

Hol tartották az összejövetelt, és kik hirdették ki a Jegy-zőkönyveket?

Ezekre a kérdésekre a válasz egy bizonyos fokig feltevé-sen alapszik, de nagy a valószínűsége annak, hogy 1897-ben,Bázelben, az első cionista kongresszuson tették őket közzé,Theodor Herzl, a modern cionizmus atyjának elnöksége alatt.

vannak-e közvetett bizonyítékok minderre?Igen, és ez a bizonyíték nagyon meglepő. Nemrégiben je-

lent meg Herzl "Naplók" című kötete, amelyből lefordítottrészletek jelentek meg a "Jewish Chronicle" 1922. július 14-iszámában. Herzl beszámol az 1895-ben tett első angliai láto-gatásáról és ott a Goldsmid ezredessel folytatott beszélgetésé-ről. Goldsmid keresztényként nevelkedett zsidó, az angol had-sereg tisztje, és szíve szerint örök zsidó nacionalista. Goldsmidazt javasolta Herzl-nek, hogy az angol arisztokrácia kisajátítá-sának és hatalma megsemmisítésének – ezáltal az angol népkiszolgáltatottságának – legjobb módja az, ha aránytalanulmagas adókat vetnek ki a birtokokra. Herzl szerint ez kiválóötlet volt, és a Hatodik jegyzőkönyvben határozott utasításokvannak erre vonatkozólag! Az 1906-os angliai választás "libe-rális" győzelme, amely lényegében zsidó győzelem, a bölcsekszámára lehetővé tette, hogy birtokadózási politikájukat meg-valósítsák. Következésképp az angol arisztokráciának két le-hetősége maradt: vagy eladják birtokaikat a zsidóknak, vagygyermekeiket zsidókkal házasítják össze. Herzl "Naplók" címűkötetének feljebb említett példája fölöttébb jelentős bizonyí-tékkal szolgál arra, hogy létezik egy zsidó világösszeesküvésés hogy a Jegyzőkönyvek valódiak. Az intelligens olvasó ajelenlegi történelem ismereteiből és saját tapasztalataiból ismegerősítheti minden sorának valódiságát. Ennek fényébentanulmányozhatja ezt az embertelen dokumentumot.

9

KIK AZOK A BÖLCSEK?Tulajdonképpen kik is azok a Cion bölcsei, kérdezhet-

nénk? Kijelentéseiket maguk a zsidók úgy hirdetik egymásközött, mint keresztények az evangéliumot.

Van egy másik nagyon jelentős körülmény. Dr. Weiz-mann, Herzl jelenlegi utóda, mint a cionista mozgalom vezére,1920. október 6-án, Hertz főrabbi tiszteletére adott búcsúztatóbanketten idézett a Jegyzőkönyvekből. A főrabbi birodalmikörútra indult – ez Őfelsége, a Walesi Herceg birodalmi kör-útjának afféle zsidó változata. Dr. Weizmann a bölcsektőlszármazó következő idézetet mondta: "A jóságos oltalom,melyet Isten a zsidók javára cselekedett az, hogy az egész vilá-gon szétszórta őket." (Jewish Guardian, 1920. október 8.)

Vessük ezt össze a Tizenegyedik jegyzőkönyv utolsóelőtti bekezdésével:

"Isten a szétszórtság ajándékát adta nekünk, az Ő Ki-választott Népének, s éppen ez, amit mindenki gyen-geségünknek tart, bizonyult legfőbb erőnknek, melymost az egész világ feletti uralom küszöbére vezetettbennünket."

A figyelemre méltó összefüggés bizonyít néhány dolgot.Bebizonyítja, hogy a bölcsek léteznek. Bebizonyítja, hogy Dr.Weizmann mindent tud róluk. Bebizonyítja, hogy a "haza"utáni vágy Palesztinában csak álca, a zsidók valódi céljainakelenyésző része. Bebizonyítja, hogy a világ zsidósága nemszándékozik Palesztinába, vagy más, különálló országba tele-pülni. Az a mondás, hogy "jövőre Jeruzsálemben" találkoznak,csupán a jellegzetes látszatkeltésük megnyilvánulása. Ez azt isszemlélteti, hogy a zsidók veszélyt jelentenek a világra és azárja faj ki kell, hogy telepítse őket véglegesen Európából.

HOGY HÍVJÁK A BÖLCSEKET?Hogy hívják őket? Ezt a titkot még nem tárták fel. Ők al-

kotják a Láthatatlan Kezet. Ők nem a "Képviselők Bizottsága"(az angol zsidó parlament), vagy az "Egyetemes Izraelita Szö-

10

vetség", amely Párizsban székel. De a néhai WaltherRathenau, az Allgemeiner Electricitaets Gesellschaft-tól, némifényt vetett a tárgyra és kétségtelen, hogy ismer te a nevüket.Minden valószínűséggel ő maga is az egyik fővezér volt. AWiener Freie Presse 1912. december 24-i számában eztmondja: "Háromszáz (természetesen zsidó) férfi - akik mind-egyike ismeri a másikat - kormányozza az európai kontinenssorsát, és utódaikat a saját körükből választják:

Tehát a bölcsek ennek a - nem három, hanem - háromszázistennek az általános tisztjei.

MAGYARÁZATOK1. A Harmadik jegyzőkönyv a judaizmus Jelképes Kí-

gyójára való utalással kezdődik. A Jegyzőkönyvek 1905-ös ki-adásának utószavában Nyil a jelképpel kapcsolatban a követ-kező érdekes beszámolót adja:

"A titkos zsidó cionizmus feljegyzései szerint Salamonés más zsidó bölcsek már i. e. 929-ben, elméletbenkidolgozták Cion békés világhódító tervét.

A történelem folyamán részleteiben tovább dolgoztáka tervet olyan emberek, akik következésképpen bevoltak avatva az ügybe. Ezek a bölcs emberek úgydöntöttek, hogy békés eszközökkel meghódítják a vi-lágot Cion számára – a Jelképes Kígyó ravaszságá-val, amelynek a feje a zsidó közigazgatás tervébe be-avatottakat jelképezte, a teste pedig a zsidó népet. Aközigazgatást mindig titokban tartották, még magátóla zsidó néptől is. Ahogy a Kígyó behatolt a nemzetekszívébe, aláásta és elnyelte ezeknek az államoknak ahatalmát. A jövendölés szerint a Kígyó be kell, hogyfejezze munkáját, szigorúan ragaszkodva a tervhez,amíg a pályát be nem zárja és a fej vissza nem térCionhoz. Ez azt jelenti, hogy a Kígyó bekeríti Euró-pát és Európa megbéklyózásának segítségével beke-ríti az egész világot. Ezt úgy kell véghezvinni, hogy

11

minden eszközzel gazdaságilag kell leigázni az orszá-gokat.

A Kígyó feje csak akkor térhet vissza Cionhoz, miutánEurópa összes szuverén államát tönkretették, amelyazt jelenti, hogy gazdasági válságokkal és nagybanipusztítással lelkileg demoralizálják és erkölcsilegmegrontják az embereket. Ehhez zsidó nőket is bevet-nek, akik úgy mutatkoznak, mint francia, olasz, stb.nők. Ők a szabadosság legbiztosabb terjesztői a nem-zetek vezető rétegeinek életében. (A Bill Clinton-Monica Lewinsky affér tökéletes példája ennek, aszerk.)

A Jelképes Kígyó pályájának térképe a következő:Európában az első lépcsőfokot i. e. 429-ben, Görög-országban tették meg, ahol Periklész idején a Kígyóaz ország hatalmát kezdte kóstolgatni. A másodiklépcsőfokot Rómában érték el, Augustus császár ide-jén, i. e. 69-ben. A harmadikat Madridban, V. Károlyidején, 1552-ben, a negyediket Párizsban, XVI. Lajosidején, kb. 1790-ben, az ötödiket Londonban, 1814-től kezdődően (Napóleon bukásától). A hatodikatBerlinben, 1871-ben, a francia-porosz háború idején.A hetediket Szentpétervárott, amely fölé a Kígyó fejétrajzolták, 1881-es dátummal.

Mindezen államok alkotmánya, amelyeken a Kígyóáthaladt, alapjaiban megrázkódott. Ez alól még Né-metország sem volt kivétel, a látszólagos hatalmával.Németországot és Angliát gazdaságilag megkímélték,de ez csak addig tart, amíg Oroszország elfoglalásátvéghez nem viszik, melynek érdekében jelenleg(1905.) minden erőfeszítést megtesznek. A Kígyó to-vábbi pályáját nem mutatja a térkép, de a nyilak arramutatnak, hogy a következő célpont Moszkva, Kijevés Odessza lesz.

12

Mára már közismert, hogy ezek a városok alkotják aharcias zsidó faj központjait. Konstantinápolyt úgymutatja a térkép, mint a Kígyó utolsó lépcsőfokát,mielőtt eléri Jeruzsálemet. (Ezt a térképet évekkel atörökországi ifjútörök – vagyis zsidó – forradalomkitörése előtt készítették.)"

2. A "gój" kifejezés szó szerint tisztátalant jelent héberül.Ezt a szót használja a héber köznyelv és a. Jegyzőkönyvek anemzsidók megjelölésére. Ez a sértő és megalázó kifejezésfeltárja a judaizmus legbensőbb lelkületét.

13

1. JEGYZŐKÖNYV

A jog az erőben rejlik. Szabadság-csak egy eszme.Liberalizmus. Arany. Hit. Önkormányzat. A tőkekényuralma. A belső ellenség. A tömegek. Anarchia.Politika kontra erkölcs. Az erősebb joga. A zsidó-szabadkőműves hatóság legyőzhetetlensége. A célszentesíti az eszközt. A vak tömeg. Politikai ábécé.Pártviszály. A zsarnoki uralom legmegfelelőbb for-mája. Alkohol. Klasszicizmus. Korrupció. A zsidó-szabadkőműves kormány elvei és szabályai. Terror."Szabadság, egyenlőség, testvériség" A dinasztikusuralkodás elve. A gój-arisztokrácia kiváltságainakmegsemmisítése. Az új nemesség. A lélektani terv. A"szabadság" elvont fogalma. A népet képviselők el-mozdításának hatalma.

...Mellőzve a szép frázisokat, beszéljünk az egyes gondo-latok jelentőségéről: viszonyítással és elvonatkoztatással meg-világítjuk a minket körülövező valóságot. Tisztába kell jön-nünk azzal, miben tér el a mi gondolkozásmódunk a gójokétól.

Meg kell állapítani, hogy több az olyan ember, akinekrosszak az ösztönei, mint az olyan, akinek jók az ösztönei.Ezért a tömegek kormányzásában a legjobb eredményeket erő-szak alkalmazásával és terrorizálással érik el, nem pedig aka-démikus érveléssel. Minden ember hatalomra tör, mindenkiszeretne diktátor lenni, hacsak módjában lenne, és valóban ke-vés az olyan ember, aki nem lenne hajlandó az összesség jólét-ét saját előnye érdekében feláldozni. Mi tartotta kordában azembereknek nevezett ragadozókat? Mi szolgált eddig vezeté-sükre?

A társadalom kialakulásának kezdetén brutális és vak erő-szaknak voltak alávetve, később pedig a törvénynek, melyugyanaz az erő, csak álcázott formában. Levonom a követ-

14

keztetést, hogy a természet törvényénél fogva a jog az erőbenrejlik.

A politikai szabadság gondolat, nem pedig tény. Ezt agondolatot csalétekül kell tudni használni, valahányszor szük-ségesnek mutatkozik a tömegeket saját pártunkra állítani an-nak megsemmisítésére, aki a hatalmat birtokolja. Könnyebbenoldható meg ez a feladat, ha az ellenfél már megfertőződött azúgynevezett liberalizmussal, s ennek az eszmének kedvéérthajlandó lemondani hatalmának egy részéről. Itt egész világo-san megmutatkozik elméletünk diadala: a kormány meglazultgyeplőit - az élet törvényénél fogva - azonmód új kéz veszi felés ragadja meg, a nemzet vak hatalma ugyanis egyetlen napsem lehet meg irányítás nélkül, és az új hatalom elfoglalja a li-beralizmus által legyengített réginek a helyét.

Manapság a liberális uralkodók hatalmának helyébe azarany hatalma lépett. Volt idő, amikor a jóhiszeműség és a be-csületesség uralkodott. A szabadság gondolatát ma lehetetlenmegvalósítani, mert senki sem tudja, miként használja mér-séklettel. Elegendő egy népet bizonyos időre önkormányzat-nak átengedni, hogy szervezetlen csőcselékké változzék. Ettőla pillanattól kezdve belső egyenetlenség keletkezik, ez csak-hamar osztályharccá fejlődik, minek következtében az államokromba dőlnek és hatalmuk többé nem nagyobb, mint egy rakáshamué.

Akár saját megrázkódtatásai folytán merül ki egy államereje, akár belső ziláltsága következtében kerül külső ellensé-gek uralma alá, mindegyik esetben visszavonhatatlanul elve-szettnek tekinthető: a mi hatalmunkban van. A teljes egészé-ben a mi kezünkben lévő tőke kényuralma szalmaszálat nyújtfeléje, s ezt az államnak kénytelen-kelletlen meg kell ragadnia:ha nem ragadja meg, elpusztul. Ha valaki, aki liberális gon-dolkozású, erkölcstelennek tartaná az ilyen nézeteket, a követ-kező kérdéseket tenném fel neki: Ha valamely államnak kétellensége van, és ha a külső ellenség tekintetében megengedettdolog s nem számít erkölcstelenségnek akármilyen harcmodortés hadicselt alkalmazni – mint például bizonytalanságban tar-tani az ellenséget a támadó és védelmi tervek tekintetében, éj-nek idején vagy számbeli túlerővel támadást intézni ellene –,

15

akkor hogyan mondhatók erkölcstelennek és meg nem enge-dettnek ugyanezek a harci eszközök, ha azokat rosszabb ellen-ség, a társadalmi rend és a közjó tönkretevője ellen alkalmaz-zák? Remélhető-e épp, logikus elmével, hogy eredményesenlehet kormányozni a tömeget ésszerű tanácsok és érvek segít-ségével akkor, amikor bármilyen, még oly értelmetlen meg-jegyzést és ellenvetést is meg lehet tenni, és amikor az ilyenellenvetés helyeslésre találhat a népnél, melynek ítélőképessé-ge csak felületes? Tömegben lévő emberek, akiket csupán ki-csinyes szenvedélyek, nyomorult vallási elképzelések, szoká-sok, hagyományok és érzelgős elméletek irányítanak, áldoza-tul esnek a pártoskodásnak, amely megakadályoz mindenfajtamegegyezést még tökéletes ésszerű érvelés alapján is. A tömegminden elhatározása ingadozó vagy megkártyázott többségtőlfügg, amely nem lévén járatos politikai titkokban, valamilyennevetséges döntést hoz s ezzel az anarchia magvát hinti el akormányban.

A politikának nincs semmi köze az erkölcshöz. Az azuralkodó, akit az erkölcs vezérel, nem jó államférfi és ezért bi-zonytalan a maga trónján. Annak, aki uralkodni akar, egyarántkell igénybe vennie a cselvetést és megtévesztést. Nagy nem-zeti erények, mint a nyíltság és becsületesség - bűnök a politi-kában, mert hatásosabban és biztosabban döntik le trónjaikrólaz uralkodókat, mint a leghatalmasabb ellenség. Az ilyen eré-nyek hadd legyenek a gójok királyságainak tulajdonságai,bennünket azonban semmiképpen sem szabad, hogy vezérelje-nek.

A mi jogunk az erőszakban rejlik. Az a szó, hogy "jog",puszta gondolat, melyet semmi sem bizonyít. Ez a szó nemjelent többet, mint: add nekem, amire szükségem van, hogybizonyítékom legyen arra, hogy erősebb vagyok, mint te.

Hol kezdődik a jog? Hol végződik?Az olyan államban, melynek rossz a közigazgatása, sze-

mélytelenek a törvényei s ahol az uralkodók elvesztették sze-mélyiségüket a liberalizmusból kifolyólag állandóan szaporo-dó jogok áradatában, új jogot találok – arra, hogy az erő jogá-nál fogva támadjunk, a fennálló rend és szerződések összes té-nyezőit a szélrózsa minden irányába szétszórjuk, minden in-

16

tézményt újjáalakítsunk és szuverén urává váljunk azoknak,akik átengedik nekünk hatalmukból folyó jogaikat azáltal,hogy a maguk liberalizmusában önként kiadták azokat kezük-ből.

Bár jelenleg a hatalom minden fajtája bizonytalan, a mihatalmunk mégis minden másnál legyőzhetetlenebb lesz, mertláthatatlan fog maradni mindaddig, amíg olyan erős nem lesz,hogy többé semmiféle csellel nem ásható alá.

Abból az átmeneti rosszból, melyet most kénytelenek va-gyunk elkövetni, megingathatatlan kormány létrehozásánakjótéteménye fakád majd, melynek uralma helyre fogja állítania nemzeti életnek a liberalizmus által megzavart rendes folyá-sát. A cél szentesíti az eszközt. Ezért terveinkben ne annyiraarra fordítsuk figyelmünket, ami jó és erkölcsös, mint inkábbarra, ami szükséges és hasznos. Előttünk áll egy terv, amely le-rögzíti azt a stratégiai vonalat, amelytől nem szabad eltérnünk,ha nem akarjuk megsemmisítve látni sok évszázad munkáját.

A kellő munkamódszerek kidolgozásánál figyelembe kellvenni a tömeg hitványságát, lanyhaságát, állhatatosságát, azt,hogy képtelen megérteni és tiszteletben tartani saját életénekvagy jólétének feltételeit. Meg kell érteni, hogy a tömeg ha-talma vak, ésszerűtlen és oktalan erő, minden bármely oldalróljöhető befolyásolásnak kitéve. Vak nem vezethet vakot anél-kül, hogy szakadékba ne vigye; következésképpen a tömegnekazok a tagjai, akik kiemelkedtek a népből – nem értvén a poli-tikához, még ha a bölcsesség lángeszei is –, nem válhatnak atömeg vezetőivé anélkül, hogy pusztulásba ne vigyék az egésznemzetet.

Csak az, akit gyerekkorától arra neveltek, hogy függetlenuralkodó legyen, ismerheti fel a politikai ábécé szavainak ér-telmét. Egy saját magára, azaz saját köréből származó újgaz-dagokra hagyott nép sajátmagát dönti romlásba azoknak apártharcoknak következményeként, amelyeket a hatalomért ésméltóságokért való versengés valamint az ennek nyomában já-ró zavarok idéznek elő. Alkothatnak-e néptömegek megfon-toltan és kicsinyes féltékenykedéstől mentesen ítéleteket, in-tézhetnek-e országos ügyeket, amelyek nem választhatók elszemélyes érdektől? Meg tudják-e védeni magukat külső el-

17

lenséggel szemben? Ez elképzelhetetlen, mert egy terv, amelyannyi részre szakadt, ahány feje a tömegnek van, teljesen el-veszti egyöntetűségét s így érthetetlenné és végrehajthatatlan-ná válik.

Csak zsarnokkal lehet terveket nagyvonalúan és mara-déktalanul végrehajtani úgy, hogy az egészet helyesen ossza elaz állami gépezet különböző részeire; ebből elkerülhetetlenülkövetkezik, hogy egy ország számára az a legjobb kormány,amely egy felelős személy kezében összpontosul. Korlátlankényuralom nélkül nem maradhat fenn egy civilizáció sem, hi-szen az nem tömegeken nyugszik, hanem azok vezetőin, bár-kik is legyenek azok. A tömeg barbár, és ezt a barbárságotminden alkalommal kimutatja. Abban a pillanatban, amikor atömeg kezébe kaparintja a szabadságot, az azonnal anarchiáváváltozik, mely a legmagasabb fokú barbárság. Nézzük csakezeket az alkoholizált, az italoktól megmámorosodott állatokat– az italok mértéktelen élvezetéhez való jog együtt jár a sza-badsággal. Mi és a mieink nem követjük, ill. követik ezt azutat. A gójok népei elerőtlenedtek a szeszes italoktól; fiatalsá-gukat megrontotta a klasszicizmus és a korai erkölcstelenség,amelyre a mi külön ügynökeink vezették rá - házi tanítók,szolgák, nevelőnők a gazdagok házaiban, alkalmazottak ésmások, nőink a gójok által látogatott szórakozóhelyeken. Ezutóbbiak közé számítom az úgynevezett "társaságbeli hölgye-ket" is, akik készségesen követik a többieket a romlottságbanés fényűzésben.

A mi jelszavunk: – erőszak és megtévesztés. Politikaiügyekben csak az erőszak győzedelmeskedik, különösen ha azállamférfiak számára fontos képességben van elrejtve. Az erő-szak legyen az alapelv, a megtévesztés és ravaszság pedig akövetendő irányvonal ama kormányok számára, melyek nemakarják koronáikat valamely új hatalom lábai elé helyezni. Eza rossz az egyetlen eszköz, mellyel a célt, a jót elérhetjük.Ezért nem szabad felhagynunk a megvesztegetéssel, csalássalés árulással, ha ezzel előmozdítjuk célunk elérését. A politiká-ban érteni kell mások gyengeségeinek habozás nélküli kihasz-nálásához, ha ezáltal behódolást és mások feletti uralmat biz-tosítunk magunknak.

18

A mi államunknak, amely a békés hódítás útját követi,megvan a joga ahhoz, hogy a háború borzalmait kevésbé fel-tűnő és kielégítőbb halálos ítéletekkel helyettesítse, melyekszükségesek annak a terroruralomnak fenntartásához, amelyvak engedelmességet követel. Az irgalmatlan szigor a legerő-sebb hatalmi eszköz az államban. Nemcsak a haszon kedvéért,hanem a kötelesség nevében, a győzelem kedvéért is ragasz-kodnunk kell az erőszak és megtévesztés programjához. A le-számolás tana pontosan annyit ér, mint azok az eszközök,amelyeket alkalmaz. Ezért nem annyira az eszközök révén,mint inkább a szigorúság doktrínája révén fogunk diadalmas-kodni és az összes kormányt a mi szuperkormányunknak alá-vetni. Elég, ha tudják, hogy irgalmatlanok vagyunk mindenengedetlenség letörésében.

A régmúltban mi voltunk az elsők, akik bedobtuk a nép-tömegek közé ezeket a jelszavakat: "szabadság, egyenlőség,testvériség", s ezeket a szavakat azóta is sokszor megismétel-ték ostoba papagájok; melyek mindenfelől leszálltak erre acsalétekre. Vele együtt elvitték a világ jólétét, az egyén igaziszabadságát, mely azelőtt oly jól meg volt védve a tömegnyomásával szemben. Az önmagukat bölcseknek képzelőgójok, az intellektuelek a maguk elvontságában mit sem tudtakkezdeni ezekkel a szavakkal; nem vették észre, milyen ellent-mondás van a szavak értelme és azok egymás mellé helyezéseközött; nem látták meg, hogy a természetben nincs egyenlő-ség, nem lehet szabadság; hogy a természet maga rendelte anézetek, jellemek és képességek egyenlőtlenségét épp olyváltoztathatatlanul, mint az alárendelést a maga törvényei alá.Nem gondolták meg, hogy a tömeg vak, hogy azok az újgaz-dagok, akiket a tömeg kiválasztott maga közül a kormányzásgyakorlására, a politika tekintetében épp oly vakok, mint magaa tömeg, hogy a beavatott, még ha bolond is, mégis tud kor-mányozni, míg a be nem avatott, még ha lángész is lenne,semmit sem ért a politikához – mindezeket a dolgokat a gójoknem veszik figyelembe. Ám éppen ezeken a dolgokon alapultminden időben a dinasztikus uralkodás: az apa fiára hagyta apolitikai ügyek intézésének ismeretét oly módon, hogy arrólcsak az uralkodóház tagjainak volt tudomásuk és senki sem

19

árulhatta el az alattvalóknak. Az idő múlásával azután veszen-dőbe ment a politikai ügyek helyes intézéséről való ismeret di-nasztikus átruházásának értelme és ez elősegítette ügyünk si-kerét.

Hála önkéntelen, fogadatlan ügynökeinknek, a "szabad-ság, egyenlőség, testvériség" szavak a világ minden részénegész légiókat állítottak a mi sorainkba, akik lelkesedésselhordták zászlóinkat. Pedig ezek a szavak mindenkor féregkéntműködtek, kikezdték a gójok jólétét, aláásták mindenütt a bé-két, nyugalmat, egységet és elpusztították a gójok államainakösszes alapját. Ahogy később látni fogják, ez hozzásegítettminket diadalunkhoz; többi között ez tette lehetővé számunk-ra, hogy kezünkbe kaparintsuk a legfőbb ütőkártyát – a nem-zsidó nemesség kiváltságainak vagy más szavakkal, a nemes-ség tulajdonképpeni létezésének a lerombolását, azét az osz-tályét, amely a népek és országok egyetlen védelme volt ve-lünk szemben. A gójok természetes, leszármazáson alapulónemességének romjain felállítottuk a mi művelt osztályainkarisztokráciáját, élén a pénz arisztokráciájával. Az ehhez azarisztokráciához való tartozás követelményeit megszabtuk agazdaságban, amely tőlünk függ, és a tudásban, melynekirányvonalát a mi bölcseink határozzák meg. Megkönnyítettediadalunkat, hogy azokkal az emberekkel való kapcsolataink-ban, akikre szükségünk volt, mindig az emberi természet leg-érzékenyebb húrjaira hatottunk, a pénzéhségre, a kapzsiságra,az anyagi javakkal való telhetetlenségre; márpedig ezeknek azemberi gyengeségeknek mindegyike önmagában is elegendő atetterő megbénítására, mert kiszolgáltatja az emberek akaratátannak, aki megvásárolja cselekedeteiket.

A szabadság elvont fogalma lehetővé tette számunkra,hogy valamennyi országban elhitessük a tömeggel, hogy kor-mánya semmi egyéb, mint szolgája a népnek, amely tulajdo-nosa az országnak és hogy ezt a szolgát úgy lehet mással he-lyettesíteni, mint egy elhordott kesztyűt.

A népképviselők leváltásának ez a lehetősége a kezünkbeadta őket és megadta nekünk a hatalmat ahhoz, hogy rendel-kezzünk felettük.

20

2. JEGYZŐKÖNYV

Gazdasági háborúk – a zsidó fölény alapja. Névlegeskormány és "titkos tanácsadók". A bomlasztó tanoksikerei. Alkalmazkodókészség a politikában. A sajtószerepe. Az arany ára és a zsidó áldozat értéke.

Elengedhetetlen céljaink elérésében, hogy a háborúk le-hetőleg ne eredményezzenek területi nyereségeket: ilyen mó-don a háború ki fogja kezdeni a gazdasági alapokat, amikor isa nemzeteknek érezniük kell majd felsőbbségünket. Ez a hely-zet mindkét hadviselő felet kiszolgáltatja az egész földre ki-terjedő nemzetközi kapcsolatainknak; ezeknek pedig milliónyiszemük van és mentesek mindenféle korlátozástól. A mi nem-zetközi jogaink azután el fogják törölni a nemzeti jogokat éséppúgy uralkodni fognak a nemzetek felett, ahogy az államokmagánjoga szabályozza az alattvalók egymás közötti kapcso-latait.

Azok a tisztviselők, akiket – a szolgai engedelmességrevaló alkalmasságuk szigorú tekintetbevételével – a közösség-ből ki fogunk választani, nem lesznek a kormányzás művé-szetében gyakorlott személyek és ezért sakkjátékunkbankönnyen válnak majd parasztokká művelt és tehetséges embe-rek kezében, akik az ő tanácsadóik lesznek, szakértők, akiketkora ifjúságuktól kezdve arra képeztek ki és neveltek fel, hogyirányítsák az egész világ ügyeit. Amint önök jól tudják, ezek aközülünk való szakemberek, hogy alkalmassá váljanak a kor-mányzásra, a politikai terveink végrehajtásához szükséges is-mereteket a történelem tanulságaiból és a jelen eseményeinekmegfigyeléséből szűrik le. A gójokat nem az előítélet-mentestörténelmi megfigyelések gyakorlati alkalmazása vezérli, ha-nem elméleti mérlegelések, melyek nincsenek kritikai tekin-tettel az őket követő eseményekre. Ezért nem is kell ezeket agójokat számításba vennünk - hadd szórakozzanak, amíg órá-

21

juk nem üt, hadd éljenek a szórakoztató időtöltés új változatai-nak reményében, vagy a visszaemlékezésből mindarra, amitélveztek. Hadd tekintsék a legfontosabb dolognak azt a játé-kot, amelyre vonatkozólag rávettük őket, hogy azt fogadják el,mint a tudomány követelményét. Ennek a ténynek: szem előtttartásával keltettünk sajtónk segítségével állandóan vak bizal-mat ezek iránt az elméletek iránt. A gójok intellektueljei kér-kedni fognak tudásukkal s a tudományból nyert ismereteketazok minden logikai igazolása nélkül – igyekezni fognak agyakorlatban alkalmazni. Márpedig ezeket az ismereteket a miügynökeink ravaszul úgy állították össze, hogy a gójok gon-dolkozását abba az irányba tereljék, amely számunkra kívá-natos.

Egy pillanatra se higgyék, hogy ezek a megállapításokcsak üres szavak; gondoljanak azokra a sikerekre, amelyeketDarwin, Marx, Nietzsche tanításainak rendeztünk. Nekünkzsidóknak minden tekintetben világosan fel kell ismernünk,hogy ezek az irányzatok milyen bomlasztást vittek véghez agójok fejében. Elengedhetetlen számunkra, hogy alkalmaz-kodjunk a nemzetek gondolkodásmódjához, jelleméhez és tö-rekvéseihez, nehogy hibákat kövessünk el politikai téren és aközigazgatási ügyek irányításában. Rendszerünk gépezeténekalkatrészeit úgy kell elrendezni, hogy az megfeleljen ama né-pek vérmérsékletének, melyekkel utunkon találkozunk. Rend-szerünk nem fog diadalmaskodni, ha annak gyakorlati alkal-mazását nem alapozzuk a múlt tanulságainak összességére, fi-gyelemmel a jelen követelményeire.

A mai államok kezében van egy hatalmas erő, amely irá-nyítja a nép gondolkozását: ez a sajtó. A sajtónak az a feladata,hogy rámutasson elengedhetetlennek hitt követelményekre,hangot adjon a nép panaszainak, kifejezést adjon az elégedet-lenségnek, s előidézzen elégedetlenséget. A sajtóban megtes-tesül a szólásszabadság diadala. A gójok államai azonban nemtudták, hogyan használják fel ezt az erőt, s így a mi kezünkbehullott. A sajtó révén szereztük meg a hatalmat arra, hogy be-folyásunkat érvényesítsük, miközben mi magunk a háttérbenmaradtunk. A sajtónak köszönhető, hogy kezünkbe kaparin-tottuk az aranyat, bár tengernyi vér és könny árán jutottunk

22

hozzá. De kifizetődött számunkra, noha sokakat kellett felál-doznunk népünkből. Isten szemében minden egyes áldozat ami oldalunkon felér ezer gójjal.

23

3. JEGYZŐKÖNYV

A Jelképes Kígyó és jelentősége. Az alkotmányos be-rendezkedés labilissága. Terror a palotákban. Hata-lom és törekvés. Parlamenti "fecsegők", röpiratok.Visszaélés a hatalommal. Gazdasági rabszolgaság."Népszabadságjogok." A monopolista rendszer és anemesség. A szabadkőműves-zsidóság hadserege. Agójok megfogyatkozása. Éhezés és a tőke jogai. A tö-megek és a "világ feletti szuverén uralkodónk" meg-koronázása. A jövő szabadkőműves nemzeti iskolákprogramjának alaptanai. A társadalomszerkezet tu-dományának titka. Egyetemes gazdasági válság. A"mi" biztonságunk. A szabadkőművesség kényuralma– az ész uralma. A vezetők elvesztése. Cion vérébőlvaló zsarnok-király. A szabadkőművesség legyőzhe-tetlenségének okai. A titkos szabadkőműves ügynökökszerepe. Szabadság.

Közölhetem önökkel, hogy ma már csak néhány lépésválaszt el célunktól. Már csak kis darabot kell megtennünk ah-hoz, hogy a Jelképes Kígyó, amellyel népünket jelképezzük,befejezze az egész hosszú utat, amelyen végigmentünk. Habezárul az ő köre, Európa minden állama be lesz zárva gyűrűiközé, mint egy hatalmas satuba. Napjaink alkotmányos beren-dezéseinek mérlegserpenyői hamarosan le fognak szakadni,mert mi úgy rendeztük be azokat, hogy némileg nélkülözzék apontos egyensúlyt, hogy így szüntelenül kilengjenek, amíg elnem koptatják forgáspontjaikat. A gójok azt hiszik, hogy elégerősen összeforrasztották őket, és minduntalan azt várják,hogy majd csak egyensúlyba kerülnek a mérlegserpenyők. Aforgáspontokat azonban - azaz a királyokat a maguk trónjain -akadályozzák képviselőik, akik bolondot űznek belőlük, meg-zavarodva saját ellenőrizhetetlen és felelőtlen hatalmuktól. Ezt

24

a hatalmat annak a rémületnek köszönhetik, amely behatolt apalotákba. Minthogy a királyoknak a maguk trónján nincsmódjuk arra, hogy közvetlenül érintkezzenek népükkel, többénem tudnak megállapodásra jutni a néppel és így megerősítenimagukat a hatalomra törőkkel szemben. Szakadékot létesítet-tünk a messzelátó uralkodói hatalom és a nép vak ereje közöttúgy, hogy mindkettő elvesztette minden jelentőségét, mivelkülön-külön mindkettő tehetetlen, akár a vak ember és a botja.

Hogy a hatalomra törőket a hatalommal való visszaélésreösztökéljük, ellentétbe hoztuk egymással az összes erőket, ilymódon elnyomva a függetlenség elérésére irányuló liberális tö-rekvéseiket. Evégett bátorítottunk mindenféle vállalkozást, fel-fegyvereztünk minden pártot, céltáblául állítottuk oda az ural-kodói hatalmat mindenfajta ambíció számára. Az államokbólgladiátori arénákat csináltunk, ahol megzavarodottak hadaivetekednek egymással... Már nem kell sok, és egyetemes lesza zűrzavar és csőd... Kimeríthetetlen fecsegők szócsatákkáváltoztatták a parlament és a kormánytestületek üléseit. Ar-cátlan újságírók és gátlástalan röpiratszerzők naponként ütnekrajta a kormánytisztviselőkön. Végül is a hatalommal valóvisszaélések fogják elvégezni az utolsó simítást abban, hogyminden állami berendezkedés megérlelődjék saját megbuktatá-sára és az őrjöngő tömeg csapásai alatt minden a levegőbe fogrepülni. A szegénység hatásosabban kényszeríti az embereketnehéz munkára, mint ahogy a rabszolgaság és szolgaság vala-ha is tette. Ezektől így vagy úgy megszabadíthatták magukatvagy beletörődhettek, a nyomortól azonban sohasem fognakmegszabadulni. Az alkotmányokba olyan jogokat foglaltunkbele, melyeknek a tömegek jelentőséget tulajdonítanak, nempedig tényleges jogokat. Mindezek az úgynevezett "népsza-badságjogok" csak gondolatban lehetnek meg, a gyakorlatiéletben sohasem valósíthatók meg. Mi haszna van a nehézmunkájától hétrét görnyedő, sorsától letaposott proletár mun-kásnak abból, ha a fecsegők jogot kapnak arra, hogy locsogja-nak, ha az újságírók jogot kapnak arra, hogy helytálló dolgokmellett akármilyen hülyeséget leírjanak? A proletáriátusnaknincs más haszna az alkotmányból, mint azok a szánalmasmorzsák, amelyeket odalökünk neki asztalunkról azért, hogy

25

leadják szavazatukat arra, amit diktálunk, azokra az emberek-re, akiket mi juttatunk hatalomra, azokra, akik kiszolgálnakminket... Szegény ember részére a köztársasági jogok nemegyebek, mint keserű irónia. Ugyanis jóformán nem is élhetezekkel a jogokkal, mert szinte egész nap keményen dolgozniakell s emellett ez a körülmény meg is fosztja a rendszeres ésbiztos kereset minden biztosítékától, amennyiben függővé te-szi társainak sztrájkjaitól vagy attól, hogy munkaadói kiteszika szűrét. A nép a mi irányításunk alatt megsemmisítette ne-mességét. Ez volt az egyetlen oltalma és nevelőanyja önmagaelőnye kedvéért, amely elválaszthatatlanul összefügg a népjólétével. Manapság a nemesség megbuktatása után a népszívtelen, pénzhajhászó gazfickók karmaiba került, akik ir-galmatlan és kegyetlen igát akasztottak a munkások nyakába.

A munkásokat elnyomatásuktól állítólagos megmentőkképében jelenünk meg a színen, amikor azt javasoljuk nekik,hogy lépjenek be harcos erőink – a szocialisták, anarchisták,kommunisták – soraiba, akiknek mindenkor támogatást nyúj-tunk szociális szabadkőművességünk állítólagos testvériség-ének (az egész emberiség szolidaritásának) megfelelően. Anemességnek, amely a törvénynél fogva élvezte a dolgozókmunkájának gyümölcsét, érdeke volt gondoskodni arról, hogya munkások jól tápláltak, egészségesek és erősek legyenek.Nekünk ennek éppen az ellenkezője az érdekünk – a gójokmegfogyatkozása, elkorcsosodása. A mi hatalmunk a munkásállandó élelmiszerhiányában és testi gyengeségében rejlik.Csak ezáltal válik akaratunk rabszolgájává. És saját hatósága-iknál sem erőt, sem elszántságot nem fognak találni arra, hogyazok szembehelyezkedjenek a mi szándékainkkal. Az éhségjobban biztosítja a tőke jogát ahhoz, hogy uralkodjék a mun-kás felett, mint ahogy a királyok törvényes hatalma biztosítottaa nemességnek ezt a jogot. Az ínség, valamint az ezáltal elő-idézett irigység és gyűlölet révén fogjuk mozgatni a tömegeketés az ő kezeikkel fogjuk elsöpörni mindazokat, akik akadá-lyoznak utunkon.

Amikor majd üt az egész világ feletti szuverén uralkodónkmegkoronáztatásának órája, pontosan ezek a kezek fognak fél-resöpörni mindent, ami akadályt gördíthetne ennek útjába.

26

A gójok elszoktak attól, hogy gondolkozzanak, hacsak ami szakembereink sugalmazásai nem késztetik őket arra. Ezértők nem veszik észre sürgős szükségességét annak, amit mi,mihelyt eljön a mi: királyságunk, rögtön be is fogunk vezetni,nevezetesen azt, mennyire lényeges, hogy a nemzetek iskolái-ban valamelyest egyszerű, igaz tudást tanítsanak, minden tudásalapját – az emberi élet, a társadalmi lét szerkezetének isme-retét, amely társadalmi szerkezet megköveteli a munkameg-osztást s ebből kifolyólag az embereknek osztályokba és ran-gokba való sorolását. Mindenki számára fontos tudni, hogy akülönböző rendeltetésű emberi tevékenységek folytán nem le-hetséges semmiféle egyenlőség, hogy az, aki bármely cseleke-detével egész osztályt kompromittál, nem lehet törvény előttegyenlő mértékben felelős, mint az, aki senki ellen nem vét,csak saját becsülete ellen. A társadalom felépítésének helyesismerete, melynek titkaiba nem avatjuk be a gójokat, mindenkielőtt nyilvánvalóvá tenné, hogy az emberek bizonyos körérekell korlátozni az egyes állításokat és foglalkozásokat, nehogyazok az emberi szenvedés forrásává váljanak abból kifolyólag,hogy az emberek kiképzése nem felel meg annak a munkának,melynek elvégzését megkövetelik tőlük. Az erre vonatkozóismeretek alapos tanulmányozása után az emberek önkéntfogják alávetni magukat az uralkodó hatalomnak és fogják el-foglalni az államban számukra kijelölt helyet. A tudomány maiállása mellett s amellett az irány mellett, amelybe mi annakfejlődését tereltük, a nép, minthogy vakon elhiszi a nyomta-tásban megjelenő dolgokat – hála a félrevezető sugalmazások-nak és saját tudatlanságának –, vak gyűlölettel viseltetik min-dennel szemben, amit saját maga felett állónak tekint, mertnem fogja fel az osztályok és rangok jelentőségét.

Ezt a gyűlöletet még fokozni fogják a gazdasági válságokkihatásai, mely válságok le fogják állítani a tőzsdei forgalmatés meg fogják bénítani az ipart. A számunkra hozzáférhetőösszes titkos földalatti eszközökkel és az arany segítségével,amely teljes egészében a mi kezünkben van, egyetemes gazda-sági válságot fogunk előidézni, s ennek során egész munkás-tömegeket fogunk kidobni az utcára egyidejűleg Európa vala-mennyi országában. Ezek a tömegek égni fognak a vágytól,

27

hogy vérét ontsák azoknak, akikre tudatlanságuk együgyűség-ében kezdettől fogva irigykedtek s akiknek vagyonát akkormajd magukhoz tudják ragadni.

A mieinkhez nem fognak hozzányúlni, mert mi ismernifogjuk a támadás időpontját és intézkedéseket teszünk majdvédelmünkre. Kimutattuk, hogy a haladás az összes gójt aláfogja vetni az ész uralmának. Pontosan ez lesz majd a mikényuralmunk, mert érteni fog ahhoz hogy ésszerű szigorú-sággal véget vessen minden nyugtalanságnak és száműzze aszabadelvűséget minden állami intézményből.

Amikor a lakosság látta, hogy a szabadság nevében min-denféle engedményt tesznek, szuverén úrnak képzelte magátés rohant, hogy magához ragadja a hatalmat. Eközben termé-szetesen – mint minden vak ember – egy csomó akadályba üt-között. Sietett vezetőket keresni, de eszébe sem jutott vissza-térni az előző állapothoz, ehelyett a mi lábaink elé helyezteteljhatalmát. Emlékezzenek a francia forradalomra, amelynekmi adtuk a "nagy" jelzőt. Mi jól ismerjük előkészítésének tit-kait, hiszen teljes mértékben a mi kezünk műve volt. Azóta isegyik csalódásból a másikba visszük a népeket azért, hogy avégén tőlünk is forduljanak el annak a Cion véréből származózsarnok-királynak javára, akit a világnak adni fogunk. Ma,mint nemzetközi nagyhatalom, legyőzhetetlenek vagyunk,mert ha egyes államok megtámadnak, mások segítségünkre si-etnek. A gój népek határtalan hitványsága - hasukon csúsznaka hatalmas előtt, de irgalmatlanok a gyengével szemben, kí-méletlenek vétségekkel szemben és elnézők bűntettek dolgá-ban, a szabad társadalmi rend ellentmondásait nem hajlandókeltűrni, de végtelen türelemmel viselik el egy merész kény-uralom erőszakoskodásait -, mindezek a tulajdonságok segíte-nek bennünket függetlenségünk elérésében. A jelen kor mi-niszterelnök-diktátorai részéről a gój népek türelmesen elszen-vednek és elviselnek olyan visszaéléseket, amelyek legkiseb-bikéért húsz királyt is lefejeztek volna. Hogyan magyarázhatóez a jelenség, a néptömegeknek ez a furcsa következetlenségeoly eseményekkel szemben tanúsított magatartásukon, ame-lyek nyilvánvalóan ugyanabba a kategóriába tartoznak? Meg-magyarázza az a tény, hogy ezek a diktátorok ügynökeik útján

28

beadják a népnek, hogy ezekkel a visszaélésekkel szándékosankárosítják meg az államokat, mégpedig a legmagasabb célkedvéért – azért, hogy biztosítsák a népek jólétét, nemzetközitestvériségét, szolidaritását és jogegyenlőségét. Azt természe-tesen nem mondják meg a népnek, hogy ezt az egyesülést a milegfőbb uralmunk alatt kell véghezvinni.

Így aztán a nép kárhoztatja az igazságosokat és felmenti abűnösöket, mindjobban meggyőződve arról, hogy mindentmegtehet, amit csak akar. Hála a dolgok ilyen állásának, a népelpusztít mindenfajta stabilitást és zűrzavart teremt lépten-nyomon.

A "szabadság" szó arra indítja az embereket, hogy szem-beforduljanak mindenfajta hatalommal, mindenfajta tekintély-lyel, még Istennel és a természet törvényeivel is. Ezért nekünk,amikor majd elfoglaljuk helyünket a mi királyságunkban, tö-rölnünk kell az élet szótárából ezt a szót, mert ez az állati erőegyik forrását takarja, mely a tömegeket vérszomjas ragado-zókká változtatja. Igaz, hogy ezek a vadállatok mindannyiszorújra elalszanak, ha elég vért ittak, ilyenkor könnyen láncraverhetők, de ha nem kapnak vért, akkor nem alszanak el, ha-nem tovább verekednek.

29

4. JEGYZŐKÖNYVA köztársaság fokozatai. Nemzsidó szabadkőműves-ség. Szabadság és hit. Nemzetközi ipari verseny. Aspekuláció szerepe. Az arany kultusza.

Minden köztársaság több fejlődési fokozaton megy át. Azelső szakaszt az első napokban a vak tömeg őrjöngése jellem-zi, amely ide-oda, jobbra-balra hányódik; a második szakasz ademagógia, amelyből az anarchia születik, ez pedig elkerül-hetetlen kényuralomhoz vezet. Az azonban többé nem törvé-nyesen és nyilvánosan elismert, s ezért nem felelősségteljeskényuralom, hanem általuk nem látható és titkosan leplezett,de mindamellett nagyon is érezhető kényuralom valamely tit-kos szervezet kezében, melynek cselekedetei annál lelkiisme-retlenebbek, mert a színfalak mögött működik, mindenfajtaügynökök háta mögött, akiknek váltogatása nemcsak nem hát-rányos a titkos hatalomra nézve, hanem még segíti is, ameny-nyiben a folytonos cserék következtében nem kell segélyforrá-sait hosszú szolgálatok jutalmazására igénybe vennie. Ki és miképes láthatatlan erőt megdönteni? Mert a mi erőnk pontosanilyen. A nemzsidó szabadkőművesség vakon szolgál kulisszáulszámunkra és céljaink számára; hatalmunk cselekvési terveazonban, sőt székhelye is, ismeretlen titok marad az egész népszámára. Mindazonáltal még a szabadság is ártalmatlan lehetés elfoglalhatja a maga helyét az állam gazdasági életébenanélkül, hogy ártana a népek jólétének, ha nem az istenhitben,az emberiség testvériségén nyugszik és nincs összekapcsolvaaz egyenlőség fogalmával, amely ellenkezik a teremtésnek alá-rendeltségre alapozott törvényeivel. Ilyen hittel rendelkező né-pet kormányozni lehetne papi felügyelettel, megelégedetten ésalázatosan haladna lelkipásztorainak irányítása alatt, alávetvemagát Isten földi törvényeinek. Ebből az okból elengedhetet-len számunkra, hogy aláaknázzunk minden hitet, hogy kisza-kítsuk a gójok lelkéből az istenség fogalmát és a szellemét, és

30

hogy ezeket matematikai számításokkal és anyagi szükségle-tekkel helyettesítsük.

Hogy ne legyen a gójoknak idejük a gondolkozásra ésmegfigyelésre, az iparra és kereskedelemre kell irányítanunkgondolataikat. Így az összes nemzetet a nyerészkedési hajszafogja lekötni és ebbeli versengésükben nem fogják észrevenniközös ellenségüket. Hogy a szabadság egyszersmind felbom-lassza és tönkretegye a gój társadalmat, spekulációs alapra kellhelyeznünk az ipart is; ennek eredményeképpen az, amit azipar az országtól megvon, ki fog csúszni a nemzsidók kezeibőla spekulációba, azaz a mi kezeinkbe fog kerülni.

A hatalomért folytatott harc fokozódása és a gazdaságiéletre mért csapások csalódott, hideg és szívtelen társadalmatfognak létrehozni, sőt már létre is hozták. Az ilyen társadalomerős idegenkedéssel fog viseltetni a magasabb politikával és avallással szemben. Egyetlen vezérfonala a nyereség, azaz azarany, valósággal isteníteni fognak azok miatt az anyagi örö-mök miatt, melyek az arany segítségével megszerezhetők. Ek-kor aztán üt majd az óra, amikor a gójok alsóbb osztályai -nem azért, hogy elérjék a jót, még csak nem is azért, hogygazdagsághoz jussanak, hanem kizárólag a kiváltságosak elle-ni gyűlöletből - követni fognak minket azok ellen, akik ve-télytársaink a hatalom megszerzésében: a gójok intellektueljeiellen.

31

5. JEGYZŐKÖNYVEgy erős kormányközpontosítás létrehozása. A hata-lomátvétel módszerei a szabadkőművesség által. Azállamok közötti egyezségek lehetetlenségének okai. Azsidók "sorsának" állapota. Arany - az államgépezetmotorja. A kritika jelentősége. "Kirakat"-intézmé-nyek. A szócsépléstől való elfáradás. Hogyan kellmegragadni a közvéleményt. Az egyéni kezdeménye-zés jelentősége. A szuperkormány.

Vajon milyen kormányformát lehet adni olyan közösség-nek, amelyekben mindenütt korrupció üti fel a fejét, ahol csakcsalásszámba menő trükkök ügyes meglepetései taktikájávallehet gazdagsághoz jutni, ahol szabadság uralkodik, ahol azerkölcsösséget csak büntető intézkedések és szigorú törvényektartják fenn, nem pedig önként elfogadott elvek, ahol a hit és ahaza iránti érzelmeket kitörölték kozmopolita meggyőződé-sek? Milyen kormányformát kell adni ilyen közösségnek, hanem azt a kényuralmat, melyet a későbbiek során fogok el-mondani önöknek? Fokozatosan központosítani fogjuk a köz-igazgatást, hogy a társadalom összes erőit a kezünkbe kapa-rintsuk. Új törvények segítségével mechanikusan szabályoz-zuk majd alattvalóink politikai életének minden megnyilvá-nulását. Ezek a törvények egymás után vissza fogják vonnimindazokat az engedményeket és szabadságjogokat, amelye-ket a gójoknak megadtak, és királyságunkat oly hatalmas ará-nyú kényuralom fogja jellemezni, hogy bármikor és bárhol ké-pes lesz elsöpörni minden gójt, aki tettel vagy szóval szembe-helyezkedik velünk.

Azt fogják mondani nekünk, hogy olyan kényuralom,amilyenről beszélek, nem egyeztethető össze napjaink haladá-sával, én azonban bizonyítani fogom önöknek, hogy igenisösszeegyeztethető. Azokban az időkben, amikor a népek úgynéztek fel a királyokra a maguk trónjain, mint Isten akaratánakmegnyilatkozására, zúgolódás nélkül alávetették magukat a ki-

32

rályok zsarnoki hatalmának; attól a naptól kezdve azonban,hogy tudatosítottuk bennük saját jogaikat, közönséges halan-dóknak kezdték tekinteni a trónon ülőket. Az Isten kegyelmé-ből való királyi méltóság a nép szemében elvesztette mindenjelentőségét, és amikor Istenbe vetett hitüktől is megfosztottukaz embereket, az uralkodói hatalom az utcára került s ott, mintköztulajdont, magunkhoz ragadtuk.

Ugyancsak kormányzásunk sajátosságaihoz tartozik a tö-megek és egyének irányításának művészete, okosan alkalma-zott elméletek és szószátyárkodás segítségével, a társadalmiélet szabályozásával és mindenféle más fogásokkal, melyek-hez a gójok mit sem értenek. Kormányzási művészetünk elem-zésen, megfigyelésen, ravasz számítás finomságain alapul, snincs vetélytársunk az ezekben való jártasságban, nemhogypolitikai tervek kieszelésében és az összetartásban. Ebben atekintetben legfeljebb a jezsuitákat lehetne velünk összeha-sonlítani, de megtaláltuk a módját annak, hogy a nem gondol-kozó tömeg szemében hitelüket rontsuk, mint nyílt szervezetet,miközben mi magunk titkos szervezetünket mindenkor ho-mályban tartottuk. A világ számára valószínűleg mindegy len-ne, hogy ki az ő legfőbb uralkodója, a katolicizmus feje-e vagya mi kényurunk Cion véréből; számunkra, a Kiválasztott Népszámára egyáltalán nem mindegy.

Egy ideig talán sikeresen elbánna velünk a gójok összes-ségének szövetsége: ettől a veszélytől azonban megóv ben-nünket a köztük uralkodó egyenetlenség, mely oly mélyengyökerezik, hogy soha ki nem küszöbölhető. Felszítottuk és azelmúlt húsz évszázad során hatalmas arányúvá növeltük agójok személyi és nemzeti ellentéteit. Ezért egyetlen államsem kapna támogatást, ha fegyvert emelne ránk, mert mind-egyiknek figyelembe kell vennie, hogy bármely ellenünk irá-nyuló egyezmény nem lenne előnyös számára. Túl erősek va-gyunk - nincs menekvés hatalmunk elől. A nemzetek még je-lentéktelen megállapodást sem köthetnek anélkül, hogy abbantitokban benne ne lenne a kezünk.

"Per Me reges regnant." (Általam uralkodnak a királyok.)És a próféták megmondták, hogy Isten maga választott ki ben-nünket arra, hogy uralkodjunk az egész világ felett. Isten meg-

33

felelő tehetséggel ruházott fel, hogy megbirkózzunk felada-tunkkal. Ha volna a velünk szemben álló táborban szellemóri-ás, az még folytatná a harcot ellenünk, de az újonc nem vehet-né fel a versenyt a rég meggyökeresedettel; a harc irgalmatlanlenne közöttünk, olyan harc lenne, amilyet még nem látott avilág. Bizony, szellemóriásuk elkésett volna. Az összes államgépezetének valamennyi kerekét olyan erő hajtja, amely a mikezünkben van, az államgépezeteknek ez a hajtóereje pedig azarany. A mi bölcseink által kieszelt közgazdaságtudományrégesrég királyi tekintélyt kölcsönzött a tőkének. Ahhoz, hogya tőke akadálytalanul fejthesse ki működését, szabad keze kelllegyen arra, hogy ipari és kereskedelmi monopóliumot létesít-sen; ezt a világ minden részében már végre is hajtják láthatat-lan kezek. Ez a szabadság politikai hatalomhoz fogja juttatniazokat, akik szerepet játszanak az iparban, és ez hozzá fog já-rulni a nép sanyargatásához. Manapság fontosabb lefegyve-rezni a népeket, mint háborúba vezetni; fontosabb előnyünkrekihasználni a lángra lobbantott szenvedélyeket, mint eloltanitüzüket; fontosabb átvenni és saját értelmünkben magyaráznimások gondolatait, mint kiirtani azokat. Vezetőségünk fő céljaaz, hogy kritikával megbénítsa a közvéleményt; hogy eltérítseaz embereket a komoly gondolkozástól, mely arra irányulhat-na, hogy ellenállást keltsen velünk szemben; hogy üres sza-vakkal folyó szemfényvesztő harc síkjára terelje a szellemierőket.

A világ népei és az egyének is azonosítani szokták a sza-vakat a tettekkel. Megelégszenek a látszattal és csak ritkánügyelnek arra, vajon beváltják-e a közéletben elhangzott ígé-reteket. Ezért kirakatintézményeket fogunk életre hívni, me-lyek ékesszóló bizonyítékát adják majd annak, hogy mennyireszolgálják a haladást. Magunkra fogjuk ölteni az összes párt,az összes irányzat liberális arculatát, s ezt a liberalizmust szó-nokainkkal annyira agyon fogjuk csépeltetni, hogy ki fogjákmeríteni hallgatóink türelmét és meg fogják utáltatni velük aszónoklást.

Hogy kézben tartsuk a közvéleményt, azt össze kell za-varnunk oly módon, hogy addig és annyi egymásnak ellent-mondó nézetnek adjunk hangot a legkülönbözőbb oldalakról,

34

amíg a gójok el nem veszítik fejüket ebben a labirintusban ésarra a meggyőződésre nem jutnak, hogy legjobb, ha az ember-nek egyáltalában nincs nézete politikai ügyekben, melyeket aközvélemény amúgy sem érthet meg, mert csak azok értikmeg, akik irányítják a közvéleményt. Ez az első titok.

Kormányunk sikerének második titkos kelléke abban áll,hogy a lehető legnagyobb mértékben előmozdítsa a nemzetekrossz tulajdonságait, szenvedélyeit, annyira szaporítsa a társa-dalmi érintkezés szabályait, hogy az így előálló összevissza-ságban senki se tudjon eligazodni s az emberek a végén megse értsék egymást. Ez az eljárás abban is segítségünkre lesz,hogy viszályt szítsunk valamennyi pártban, hatálytalanítsunkminden kollektív erőt, amely még nem hajlandó behódolni ne-künk, és elvegyük a kedvet mindenfajta egyéni kezdeménye-zéstől, amely bármiképp akadályozhatná ügyünket. Nincs na-gyobb veszély, mint az egyéni kezdeményezés, ha tehetséggelpárosul, többet érhet el, mint az emberek milliói, akik közöttelhintettük az egyenetlenség magvát. Úgy kell irányítanunk agój társadalom nevelését, hogy ahányszor csak olyan helyzet-tel kerül szembe, amely egyéni kezdeményező erőt igényel,kétségbeesett tehetetlenségben csüggessze le karjait. A cselek-vési szabadságból eredő túlzott törekvések aláássák az erőket,ha összeütközésbe kerülnek mások szabadságával. Ebből azösszeütközésből súlyos erkölcsi megrázkódtatások, kudarcokszármaznak. Mindezekkel az eszközökkel annyira ki fogjukmeríteni a gójokat, hogy kénytelenek lesznek oly természetűnemzetközi hatalmat felajánlani nekünk, amely lehetővé teszimajd számunkra, hogy minden erőszak alkalmazása nélkül fo-kozatosan megszerezzünk minden államhatalmat és szuper-kormányt létesítsünk. A mostani uralkodók helyébe "kormá-nyok feletti közigazgatás"-nak nevezett rémképet fogunk állí-tani, amelynek karjai harapófogóként fognak kinyúlni mindenirányba, s melynek szervezete olyan nagy méretű lesz, hogyhatalma alá fogja hajtani a világ összes nemzetét.

35

6. JEGYZŐKÖNYVMonopóliumok; ezektől függ a gójok vagyona. A ne-messég földjének elvétele. Kereskedelem, ipar és spe-kuláció. Luxus. Béremelés és az alapszükségletekárának emelése. Anarchizmus és részegeskedés. Agazdasági elméletek propagandájának jelentősége.

Hamarosan hatalmas monopóliumokat fogunk létesíteni,óriási vagyontárolókat, melyektől még a nagy nemzsidó va-gyonok is oly mértékben függenek majd, hogy a politikai ösz-szeomlást követő napon el fognak tűnni éppúgy, mint az álla-mok fizetőképességébe helyezett bizalom. ...

Azok önök közül, akik közgazdászok, helyesen fel tudjákmérni ennek a gondolatmenetnek a jelentőségét!

Minden lehetséges módon növelnünk kell szuperkormá-nyunk jelentőségét azzal, hogy azt mindazok oltalmazójakéntés jótevőjeként állítjuk be, akik önként alávetik magukat ne-künk. A gój nemesség, mint politikai hatalom halott, – nemkell számításba vennünk; mint földbirtokosok azonban méglehetnek ártalmasak ránk nézve, minthogy a megélhetésüketbiztosító segélyforrások révén önellátók. Ezért lényeges szá-munkra, hogy bármi áron megfosszuk őket földjeiktől. Ez a céllegjobban a földbirtokon nyugvó terhek növelésével – a föld-birtok eladósításával lesz elérhető. Az erre irányuló intézkedé-sekkel sakkban fogjuk tartani a földbirtokosokat és alázatos ésfeltétlen engedelmességre fogjuk késztetni. A gój nemesek -minthogy átöröklés folytán képtelenek kevéssel beérni - roha-mosan le fognak égni és tönkremenni.

Ugyanakkor intenzíven támogatnunk kell a kereskedelmetés ipart, mindenekelőtt azonban a spekulációt, melynek az afeladata, hogy ellensúlyozza az ipart. Spekuláció nélkül az iparmegsokszorosítaná a magánkézben lévő tőkét és hozzájárulnaa mezőgazdaság talpraállításához, amennyiben megszabadíta-ná a földbirtokot a mezőgazdasági bankokkal szembeni köte-lezettségeitől. Arra van szükségünk, hogy az ipar vonja el a

36

mezőgazdaságtól mind a munkaerőt, mind a tőkét, és a speku-láció segítségével kezünkre játssza a világ minden pénzét s ez-által proletár sorba taszítsa az összes gójt. Akkor azonban agójok meg fognak hajolni előttünk, ha másért nem, azért, hogymegkapják a jogot ahhoz, hogy éljenek.

Ahhoz, hogy teljesen tönkretegyük a gójok iparát, a spe-kuláció mellett még egy eszközt használunk majd fel, a fény-űzést, amelyet mi terjesztettünk el a gójok között, azt a mohókívánkozást a fényűzés után, amely mindent elnyel. Emelnifogjuk a munkabéreket, ez azonban semmiféle előnyt nem fogjelenteni a munkások számára, mert ugyanakkor elő fogjukidézni a legfontosabb közszükségleti cikkek árának emelkedé-sét is azzal az ürüggyel, hogy a mezőgazdaság és állatte-nyésztés hanyatlásának következménye. Továbbá ravaszul aláfogjuk aknázni a termelés alapjait azzal, hogy hozzászoktatjuka munkásokat az anarchiához és részegeskedéshez, .s ezzelegyidejűleg megteszünk minden intézkedést arra, hogy kiirt-suk a föld színéről a gójok összes képzett erőit.

Hogy a gójok idő előtt rá ne döbbenjenek a dolgok igaziállására, azzal fogjuk álcázni céljainkat, hogy azt állítjuk,égünk a vágytól, hogy szolgáljuk a munkásosztályt és a köz-gazdaságtan magasztos elveit, amelyek mellett a közgazdaságielméleteink erélyes propagandát fejtenek ki.

37

7. JEGYZŐKÖNYVA fegyverkezés fokozása. Forrongás, viszálykodás ésellenségeskedés az egész világon. A gójok ellenállá-sának megfékezése háborúk és világháborúk által. Atitoktartás sikert jelent a politikában. A sajtó és aközvélemény. Amerika, Kína és Japán fegyverei.

A fegyverkezés fokozása, a rendőrség létszámának növe-lése mindez lényeges a fent említett tervek végrehajtásánál. Elkell érnünk, hogy a világ összes államában rajtunk kívül csakproletártömegek, valamint egynéhány, érdekeinket kiszolgálómilliomos, rendőrség és katonaság legyen.

Forrongást, viszályt és ellenségeskedést kell előidéznünkegész Európában és az Európával fennálló kapcsolatok révénmás földrészeken is. Ebből kétszeres hasznot húzunk. Egyrésztsakkban tartjuk az összes országot, mert ezek nagyon is jóltudják, hogy megvan a hatalmunk ahhoz, hogy bármikor tet-szés szerint nyugtalanságot okozzunk, vagy helyreállítsuk arendet. Mindezek az országok hozzászoktak ahhoz, hogy ben-nünk elkerülhetetlen kényszererőt lássanak. Másrészt intriká-inkkal össze fogjuk kuszálni mindazokat a szálakat, melyeketpolitikai eszközökkel, gazdasági szerződések vagy kölcsön-ügyletek segítségével valamennyi állam kormányzatában szőt-tünk. Hogy ez sikerüljön nekünk, éles ésszel és nagy agyafúrt-sággal kell eljárnunk szóbeli tárgyalások és megegyezések so-rán, ami viszont az úgynevezett "hivatalos nyelvhasználat"-otilleti, ellenkező taktikát fogunk alkalmazni: magunkra fogjukölteni a tisztesség és engedékenység álarcát. Ilyen módon agójok népeinek kormányai – akiket arra tanítottunk, hogy csaka külszínt nézzék, bármit is adunk tudtukra – továbbra is azemberiség jótevőit és megmentőit fogják látni bennünk.

Minden ellenszegülésre azzal kell tudnunk válaszolni,hogy annak az országnak szomszédaival, amely szembe meré-szel helyezkedni velünk, háborút viseltetünk az ellenszegülőellen; ha pedig ezek a szomszédok megkockáztatnák, hogy kö-

38

zösen lépjenek fel velünk szemben, világháború kirobbantásá-val kell védekeznünk. A politikában a siker legfőbb tényezőjea vállalkozások titokban tartása: a diplomata szavának nemkell megegyeznie azzal, amit tesz. Kényszerítenünk kell a gó-jok kormányait, hogy oly irányú működést fejtsenek ki, amelykedvez a kívánt beteljesedéshez immár közel álló nagyszabásútervünknek, annak, amit közvéleményként fogunk beállítani,amely közvéleményt viszont titokban mi alakítottunk ki azúgynevezett "nagyhatalom" - a sajtó segítségével; ez pedig,néhány lényegtelen kivételtől eltekintve, máris teljesen a mikezünkben van.

Egyszóval, összefoglalva az általunk végrehajtott ellenőr-zést az európai gój kormányok felett, ki kell, hogy mutassukerőnket, az egyikőjüknek terrorista kísérletekkel, a többieknek;ha az ellenünk kitörő általános felkelés megengedi, Amerika,Kína, vagy Japán fegyvereivel kell válaszolnunk.

39

8. JEGYZŐKÖNYVA törvénykezési jogok kétértelmű alkalmazása. A sza-badkőműves vezetőség adminisztrátorai. Különlegesiskolák és legmagasabb fokú kiképzés. Közgazdászokés milliomosok. Akikre felelős beosztásokat bízunk akormányban.

Mindazokkal a fegyverekkel, melyeket ellenfeleink hasz-nálhatnának ellenünk, nekünk is el kell látnunk magunkat. Atörvénykönyv kifejezéseinek legfinomabb árnyalataival és fo-gásaival is tisztában kell lennünk, hogy igazolhassuk magun-kat, amikor majd ítéleteket kell mondanunk, melyek rendelle-nesen arcátlanoknak és igazságtalanoknak tűnhetnek fel, fon-tos ugyanis, hogy az ilyen döntéseket úgy tálaljuk, minthalegmagasztosabb erkölcsi elveket fejeznének ki, törvényesformába öntve. Vezetőségünknek körül kell vennie magát acivilizációnak mindama erőtényezőivel, melyek között majdműködnie kell. Körül fogja venni magát közírókkal, gyakorlatijogászokkal, közigazgatási tisztviselőkkel, diplomatákkal ésvégül olyan személyekkel, akik szakiskoláinkban legmagasabbfokú különleges képzésben részesültek. Ezek a személyek is-merni fogják a társadalmi szerkezet valamennyi titkát, jártasaklesznek minden politikai ábécé és szókincs nyelvhasználatá-ban; meg fogják ismertetni velük az emberi természet mélysé-geit, az emberi léleknek mindazokat az érzékeny húrjait,amelyeken majd játszaniuk kell. Ezek a húrok: a gójok lelkimagatartása, törekvései, hibái, bűnös szenvedélyei és képessé-gei, valamint az egyes osztályok és rendek sajátosságai. Fe-lesleges megjegyezni, hogy a kormányhatalomnak e tehetségessegéderői, akikről beszélek, nem a gójok közül fognak kike-rülni, akik közigazgatási tevékenységükben nem szoktak ve-sződni azzal, hogy törődjenek munkájuk céljával, és sohasemnézik, miért van arra szükség. A gójok tisztviselői elolvasásnélkül írnak alá papírokat és vagy pénzéhségből vagy becs-vágyból szolgálnak. Körül fogjuk venni kormányunkat gazda-

40

sági szakemberek egész seregével. Ez is oka annak, hogy aközgazdaságtudomány a fő tantárgy abban az oktatásban,amelyben a zsidók részesülnek. Lesz körülöttünk ezen kívülhatalmas tömeg bankár, nagyiparos, nagytőkés és – ami a leg-fontosabb – milliomos, lényegében ugyanis minden pénz kér-dése lesz.

Bizonyos ideig – amíg nem lesz többé kockázatos felelős-ségteljes állami állásokat zsidó testvéreinkre bízni – olyanszemélyek kezébe fogjuk adni ezeket az állásokat, akiknekmúltja és hírneve olyan, hogy szakadék tátong közöttük és anép között, akiknek, ha nem engedelmeskednek utasításaink-nak, bűnvádi eljárással kell számolniuk vagy el kell tűrniük -így arra késztetjük ezeket a személyeket, hogy utolsó leheletü-kig szolgálják a mi érdekeinket.

41

9. JEGYZŐKÖNYVA szabadkőműves elvek alkalmazása a népek átneve-lésére. A szabadkőművesség jelszavai. Az antiszemi-tizmus jelentősége. A szabadkőművesség diktatúrája.Terror. Kik a szabadkőművesség szolgálói? A gójállamok "világosan látó" és "vak" erejének jelentősé-ge. Kapcsolat a hatóság és a tömeg között. A libera-lizmus kaotikus féktelensége. Az oktatás és nevelésmegragadása. Hamis elméletek. A törvények értelme-zésének módjai. A "földalattik" (világvárosokban).

Elveink gyakorlati alkalmazásánál vegyék tekintetbe an-nak a népnek a sajátosságait, melynek országában élnek ésműködnek. Elveink általános, sablonos alkalmazása nem jár-hat sikerrel, amíg át nem neveltük a népeket sajátos hasonla-tosságunkra. Ha azonban kellő óvatossággal járnak el, megfogják látni, hogy egy évtized sem kell ahhoz, hogy a legszi-lárdabb jellem is megváltozzék, és újabb népet fogunk beso-rolni azok közé, amelyek már behódoltak nekünk. Mihelyt fel-állítottuk a mi királyságunkat, a liberális jelszavakat, melyekvalójában a mi szabadkőműves jelszavaink, nevezetesen a"szabadság, egyenlőség, testvériség" szavakat úgy fogjuk mó-dosítani, hogy azok nem lesznek többé jelszavak, hanem csu-pán egy eszme kifejezői, nevezetesen: "a szabadsághoz valójog, az egyenlőség kötelessége, a testvériség eszményképe".Ezt az értelmet fogjuk adni a szavaknak és így a szarvánálfogjuk megragadni a bikát. . . Ténylegesen már kiküszöböl-tünk mindenfajta uralmat a sajátunkon kívül, jogilag azonbanmég megmaradt egy csomó. Ha manapság egyes államok tilta-koznak ellenünk, ez csak a forma kedvéért, beleegyezésünkkelés utasításunkra történik, az ő antiszemitizmusukra ugyanis el-engedhetetlenül szükségünk van az alsóbb rétegekhez tartozótestvéreink kézbentartásához. Nem bocsátkozom további ma-gyarázatokba, mert ezt az ügyet már ismételten megtárgyaltuk.

42

Semmi sem állíthat korlátokat működésünk elé. Szuperkormá-nyunk a törvényen kívül álló keretekben működik s azt az el-fogadott szakkifejezéssel élve, azzal az erőteljes szóval jelölik,hogy diktatúra. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy mi,a törvényhozók, ha majd itt az ideje, ítéleteket fogunk végre-hajtani, ölni fogunk és kegyelmet gyakorolni; mint valamennyicsapatunk vezetői magasan ülünk a parancsnok harci paripájahátán. Akaraterővel uralkodunk, mert kezünkben van egy va-lamikor hatalmas, most általunk legyőzött párt öröksége.Fegyvereink pedig a határtalan becsvágy, égő kapzsiság, ir-galmatlan bosszú, gyűlölet és rosszindulat. Tőlünk indul ki amindent elnyelő terror. A mi szolgálatunkban minden véle-ményt, minden doktrínát képviselő személyek állnak: monar-chisták, demagógok, szocialisták, kommunisták és mindenféleálmodozó utópisták. Mindezeket felfegyvereztük feladataikelvégzésére: Mindegyikük a saját maga számlájára ássa alá atekintély utolsó maradványait, igyekszik megdönteni mindenfennálló rendet. Ezek a törekvések nyugtalanságot idéznek előminden államban; az államok nyugalomra intenek, készekmeghozni minden áldozatot a béke érdekében; mi azonbannem fogunk nekik békét adni, amíg nyíltan és alázatosan elnem ismerik az államok feletti szuperkormányunkat.

Az emberek nagy garral hangoztatták annak szükségessé-gét, hogy a szocializmus kérdését nemzetközi egyezménnyelrendezzék. Azzal, hogy pártokra szakadtak, a kezünkbe adtákmagukat, a pártharcokhoz ugyanis pénz kell, és a pénz a mikezünkben van. Okunk lehetne attól tartani, hogy a gój uralko-dók "világosan látó" hatalma egyesül a gój tömegek vak ere-jével, de minden ilyen lehetőség ellen megtettük az összesszükséges intézkedést: kölcsönös terror formájában gátatemeltünk a két erő között. Ily módon a nép vak ereje továbbrais a mi támaszunk és mi, csakis mi fogunk neki vezetőt adni és–ogjuk - természetesen – arra az útra irányítani, amely célunk-hoz vezet.

Hogy a vak tömeg ne tudja magát megszabadítani irányítókezünktől, időnként szoros érintkezésbe kell lépnünk vele, hanem is a saját személyünkben, de mindenesetre néhány leg-megbízhatóbb testvérünk révén. Ha majd mi leszünk az

43

egyetlen elismert tekintély, személyesen fogunk tárgyalni anéppel a vásártereken és úgy fogjuk kioktatni a politikai kér-désekben, hogy az általunk kívánt irányba tereljük.

Ki törődik azzal, hogy mi mindent tanítanak a falusi is-kolákban? Amit azonban a kormány követe vagy maga azuralkodó mond, azt azonnal megtudja az egész ország, mert anép hangja széltében-hosszában elterjeszti.

Hogy a gójok intézményeit ne semmisítsük meg idő előtt,nagyon óvatosan nyúlunk hozzájuk és egyelőre csak az azokmechanizmusát mozgató rugók végeit ragadtuk meg. Ezek arugók szigorú, de igazságos rendérzékben testesültek meg, mia liberalizmus kaotikus féktelenségével helyettesítettük őket.Kezünk benne van a törvényhozásban, a választások lebonyo-lításában, a sajtóban, az egyén szabadságában, mindenekfelettazonban a nevelésben és a közoktatásban, mivel ezek az igaziszabadság sarokpillérei. Félrevezettük, elszédítettük és elron-tottuk a nemzsidó fiatalságot azáltal, hogy olyan elvek és el-méletek alapján neveltük, amelyekről tudjuk, hogy helytele-nek, de amelyeket mégis a lelkére kötöttünk. Nagyszerű ered-ményeket értünk el azzal, hogy a törvényeket lényegileg nemmódosítva őket – ellentmondó értelmezésekkel kiforgattukvalódi értelmükből. Ez azzal az eredménnyel járt, hogy ezek atörvénymagyarázatok először elhomályosították, majd érthe-tetlenné tették a törvényeket olyannyira, hogy a törvényhozásösszekuszált szövevényében még maguk a kormányok semtudnak eligazodni.

Ez a döntőbíráskodási eljárás elméletének kiindulópontja.Önök azt mondhatnák, hogy a gójok fegyverrel a kezükbenfognak nekünk jönni, ha idő előtt rájönnek arra, hogy valójá-ban mi folyik körülöttük; ez ellen azonban Nyugaton oly ször-nyű terroreszközünk van, melytől még a legbátrabbak is re-megnek, - a földalatti helyiségek, a földalatti vasutak, azok aföldalatti folyosók, amelyek még az idő elérkezése előtt ké-szen lesznek valamennyi világváros alatt s ahonnan ezeket afővárosokat minden szervezetükkel és irattárukkal együtt a le-vegőbe fogjuk röpíteni.

44

10. JEGYZŐKÖNYVLátszatpolitika. A csalás "őrszelleme". Mit ígér aszabadkőműves államcsíny? Egyetemes választójog.Önfontosság. A szabadkőművesség vezetői. A lángel-me, aki vezeti a szabadkőművességet. Intézmények ésfeladataik. A liberalizmus mérge. Alkotmány – apártviszályok iskolája. A köztársaságok kora. Elnö-kök – a szabadkőművesség bábjai. Az elnökök felelős-sége. A képviselőházak és elnökök szerepe a "pana-mázás"-ban. Szabadkőművesség – a törvényhozó erő.Új köztársasági alkotmány. Átmenet a szabadkőmű-ves kényuralomba. "A világ ura" kinyilvánításánakpillanata. Betegségek beoltása és más fortélyok.

Ma azzal kezdem, hogy megismétlem, amit már mond-tam, és kérem önöket, tartsák szem előtt, hogy a kormányok ésnépek a politikában megelégszenek a látszattal. S valóban, ho-gyan is foghatnák fel a gójok a dolgok igazi értelmét, amikorképviselőik saját szórakozásukra fordítják erejük javarészét? Ami politikánk számára rendkívül fontos, hogy tisztában le-gyünk ezzel a körülménnyel; ez jó szolgálatot fog tenni ne-künk, amikor majd sor kerül arra, hogy fontolóra vegyük ahatalom elosztását, a szólás-, sajtó- és vallásszabadságot, azegyesülési törvényt, a törvény előtti egyenlőséget, a tulajdonés a lakás sérthetetlenségét, az adóztatást, a közvetett adókgondolatát, valamint a törvények visszaható erejét.

Mindezek olyan kérdések, amelyeket a nép előtt nem sza-bad egyenesen és nyíltan érinteni. Ha nem lehet elkerülni azérintésüket, nem szabad ezeket a jogokat határozottan megne-vezni, hanem minden részletezés nélkül csak annyit szabadmondanunk, hogy elismerjük a fennállójogrend alapjait. Azértkell lehetőleg hallgatnunk ezekről a jogokról, hogy szabad ke-zünk legyen arra, hogy ezt vagy azt feltűnés nélkül elejtsük; havalamennyit kifejezetten felsorolnánk, úgy tűnne fel, minthamár meg is adtuk volna őket.

45

A tömeg különös ragaszkodással és tisztelettel viseltetik apolitikai hatalom géniuszai iránt és csodálattal nyugtázza erő-szakosságaikat; "ez aljas volt, igaz, de nagyon okos... csalás-nak is lehet mondani, de milyen ügyesen kártyázták meg, mi-lyen nagyszerűen csinálták, micsoda vakmerőség!" - mond-ják...

Számot tartunk arra, hogy az összes nemzetet belevonjukannak az új államszerkezetnek felépítésébe, amelynek tervétmi készítettük. Ezért mindenekelőtt elengedhetetlenül szüksé-ges, hogy felvértezzük magunkat és tároljuk magunkban azt azarcátlan vakmerőséget és ellenállhatatlan szellemi erőt, amelyaktivitásunkban megtestesülve le fog törni minden akadálytutunkon.

Államcsínyünk befejezése után a következőket fogjukmondani a különböző népeknek. "Eddig minden szörnyenrosszul ment, mindenkit kimerítettek a szenvedések. Mi kiküsz-öböljük a szenvedésetek okait - a népi hovatartozást, a határo-kat, a pénznemek különféleségét. Természetesen ítélkezhettekfölöttünk, de hozhattok-e igazságos ítéletet, ha kimondjátok,mielőtt még próbára tettétek, amit ajánlunk nektek... " Erre atömeg ujjongva a tenyerén fog hordani a reménykedés és vá-rakozás egyhangú diadalában. Akkor aztán betöltötték rendel-tetésüket a választások-melyeket eszközül használtunk fel avilág trónjának elfoglalására, arra tanítva meg az emberek leg-kisebb közösségeit is, hogy gyűléseken szavazzanak csoportosmegegyezés alapján – és utoljára fognak szerepet játszani,amikor is az emberek egyhangúlag kifejezik majd azt a kíván-ságukat, hogy közelről ismerkedjenek meg velünk, mielőtt el-ítélnének. Ennek biztosítására osztályokra és képzettségre valótekintet nélkül mindenkinek szavaznia kell, hogy abszolúttöbbséget érjünk el, melyet a művelt, vagyonos osztályok ré-széről nem kaphatunk meg. Azzal, hogy mindenkibe beleolt-juk saját fontosságának tudatát, meg fogjuk semmisíteni agójok között a család fontosságát és nevelési értékét, és megfogjuk akadályozni, hogy önálló gondolkozású egyének szó-hoz jussanak, az általunk vezetett tömeg ugyanis nem fogjamegengedni, hogy érvényesüljenek, sőt, még csak meg semfogja őket hallgatni, hiszen hozzászokott ahhoz, hogy csak

46

ránk hallgasson, akik megfizetjük engedelmességét és figyel-mét. Ily módon hatalmas, vak erőt fogunk létrehozni, amelyképtelen lesz bármely irányban is megmozdulni ügynökeinkirányítása nélkül, akiket a tömeg vezetésére, annak élére he-lyeztünk. A nép alá fogja vetni magát az ő kormányzásuknak,mert tudni fogja, hogy ezektől a vezetőktől függ keresete, ju-talmazása és mindenfajta más előnye. Egy kormányzati terv-nek készen kell egy és ugyanabból az agyból erednie, mert so-ha nem tud szilárd alakot ölteni, ha megengedik, hogy részekrebontva sokan dolgozzanak rajta. Ezért szabad ugyan ismer-nünk a cselekvési tervet, de nem szabad azt vita tárgyává ten-nünk, nehogy elrontsuk művésziességét az alkatrészei közöttiösszefüggést, az egyes pontokban rejlő titkos szándékok gya-korlati érvényesülését. Ha ilyen művet vita tárgyává tennénkés módosításokat eszközölnénk rajta szavazás útján, ezzel rá-ütnék mindazok érveléseinek és félreértéseinek bélyegét, akiknem értették meg a terv cselszövéseinek mélyebb értelmét ésösszefüggését. Azt akarjuk, hogy terveink erőteljesek és cél-szerűen kigondoltak legyenek. Ezért NEM SZABAD ODA-DOBNUNK VEZETŐSÉGÜNK LÁNGESZŰ MŰVÉT a tömeg, vagyakár csak egy zártkörű csoport karmai közé. Ezek a tervekegyelőre nem fogják megdönteni a fennálló intézményeket.Csupán gazdasági vonatkozásban fognak azokon változásokatfoganatosítani, aminek következtében azok egész működéseúgy fog módosulni, ahogy ez a terveinkben megszabott irány-nak megfelel.

Különböző elnevezések alatt minden országnak megkö-zelítően egyforma a berendezése: népképviselet, minisztérium,szenátus, államtanács, törvényhozás és végrehajtó hatalom.Felesleges megmagyaráznom önöknek mindezek egymáshozvaló viszonyának mechanizmusát, mert mindezt úgyis tudják;csupán azt a tényt vegyék figyelembe, hogy az említett intéz-mények mindegyike valamely fontos funkciónak felel meg azállamban, és figyeljék meg, kérem, hogy a "fontos" jelzőt nemaz intézményre vonatkoztatom hanem a funkcióra, követke-zésképpen nem az intézmények fontosak, hanem azok funkci-ói. Ezek az intézmények felosztották maguk között a kormányösszes funkcióját – a közigazgatást, a törvényhozást és a vég-

47

rehajtó hatalmat, s ezért úgy működnek, mint az emberi testszervei. Ha az államgépezetnek csak egy részében is kárt te-szünk, az állam beteggé válik, mint az emberi test, és végül ismeghal.

Amikor bevezettük az állami szervezetbe a liberalizmusmérgét, egész politikai alkata megváltozott. Az államok halá-los betegséget kaptak - vérmérgezést. Már csak az van hátra,hogy megvárjuk haláltusájuk végét.

A liberalizmus alkotmányos államokat eredményezett,amelyek a korábbi kényuralom, a gójok egyetlen oltalma he-lyébe léptek; az alkotmány pedig, amint önök jól tudják, sem-mi egyéb, mint magasiskolája az egyenetlenkedésnek, félreér-téseknek, viszályoknak, pártszeszélyeknek, egyszóval mind-annak, ami arra szolgál, hogy személytelenné tegye az államiéletet. A "csevegések" szónoki emelvénye – nem kevésbé ha-tásosan, mint a sajtó – tétlenségre és tehetetlenségre kárhoz-tatta az uralkodókat, így haszontalanokká és feleslegesekké té-ve őket, amiért el is csapták őket sok országban. Ekkor érke-zett el a köztársaságok kora, és ekkor történt, hogy az uralko-dót kormánykarikatúrával – elnökkel helyettesítettük, akit atömegből, bábjaink, rabszolgáink közül választottuk ki. Ezzelmegvetettük az alapját annak az aknának, amelyet a gój nép,jobban mondva a gój népek alatt elhelyeztünk.

Nemsokára be fogjuk vezetni azt az elvet, hogy az elnö-kök felelősek cselekedeteikért.

Addigra abban a helyzetben leszünk, hogy nem kell többéügyelnünk a formákra az ügyek intézésénél, melyekért sze-mélytelen bábunk lesz a felelős. Mit törődünk azzal, ha meg-ritkulnak sorai, akik a hatalomért versengenek, ha fennakadáskövetkezik be azáltal, hogy nem sikerül elnököt találni, amelyfennakadás végül fel fogja bomlasztani az államot? ...

Hogy tervünk ezzel az eredménnyel járjon, választásokatfogunk rendezni oly elnökök javára, akiknek múltjában vala-milyen sötét, titkos folt, valami "panama" vagy ehhez hasonlóvan, – így aztán megbízható ügynökeink lesznek terveink vég-hezvitelében, mivel tartanak majd a leleplezéstől, valamint ahatalomhoz jutottak ama természetes kívánságából kifolyólag,hogy megtartsák az elnöki hivatallal járó kiváltságokat, elő-

48

nyöket és megbecsülést. A képviselőház fedezni, védelmezni,választani fogja az elnököket, de el fogjuk venni tőle azt a jo-got, hogy új törvényeket javasoljon vagy meglevő törvényeketmódosítson; ezt a jogot ugyanis a felelős elnökre, a mi bá-bunkra fogjuk ruházni. Ily módon az elnöki tekintély termé-szetesen mindenféle támadás céltáblája lesz, mi azonban ön-védelmi eszközt adunk majd a kezébe, amennyiben fel fogjukjogosítani arra, hogy közvetlenül a néphez forduljon, kikérje anép döntését függetlenül annak saját képviselőitől, vagyis,hogy apelláljon a nép többségéhez, amely épp oly vak rab-szolgánk. Ettől függetlenül fel fogjuk ruházni az elnököt a ha-diállapot kihirdetésének jogával. Ezt azzal a megokolássalfogjuk igazolni, hogy az elnöknek, mint az ország egész had-ereje fejének rendelkeznie kell a haderő felett, hogy szükségesetén megvédhesse az új köztársasági alkotmányt, amely vé-delmi jog, mint ennek az alkotmánynak felelős képviselőjét,meg fogja illetni.

Könnyű megérteni, hogy ilyen körülmények között aszentély kulcsa a mi kezünkben lesz és senki rajtunk kívülnem fogja többé irányítani a törvényhozó hatalmat.

Ezenkívül az államtitkok megőrzésének ürügye alatt elfogjuk venni a képviselőháztól azt a jogot, hogy kormányin-tézkedések ügyében interpelláljon, továbbá az új alkotmánysegítségével a lehető legkisebbre fogjuk csökkenteni a képvi-selők számát, amivel együtt jár majd a politikai szenvedélyekés a politikai ügyekért való lelkesedés aránylagos csökkentéseis. Ha pedig – ami aligha várható ezek a szenvedélyek még aképviselőknek e minimális száma mellett is lángra lobbanná-nak, uszító felhívással és a nép többségére való hivatkozássalel fogjuk mozdítani őket. . . Az elnöktől függ majd a képvise-lőház és a szenátus elnökeinek és alelnökeinek kinevezése. Aparlamentek állandó ülésezéseit meg fogjuk szüntetni és he-lyettük rövid, néhány hónapig tartó ülésszakokat fogunk beve-zetni. Az elnöknek, mint a végrehajtó hatalom fejének továbbájoga lesz összehívni és feloszlatni a parlamentet és ez utóbbiesetben elhalasztani az új parlament összeülésének időpontját.Hogy azonban mindezek a lényegileg törvénytelen cselekede-tek ne terheljék tervünk szempontjából túl korán az elnök fe-

49

lelősségét, fel fogunk ruházni minisztereket és más magas-rangú kormánytisztviselőket, hogy önálló intézkedésekkel ke-rüljék meg az elnök rendelkezéseit, aminek következtében azelnök helyett őket fogják bűnbakká tenni... Ezt a szerepet kü-lönösen a szenátus, az államtanács vagy a minisztertanácsszámára ajánljuk, de nem az egyes tisztviselők számára. Azelnök a mi tetszésünk szerint fogja értelmezni azokat a törvé-nyeket, amelyek többféle értelmezést tesznek lehetővé; továb-bá hatályon kívül fogja helyezni a törvényeket, ha értéséreadjuk, hogy erre szükség van; ezenkívül joga lesz átmenetijellegű törvényeket, sőt a kormány alkotmányos működésétőlvaló eltérést javasolni, mindkét esetben azzal az ürüggyel,hogy az állam legfőbb jóléte ezt követeli.

Ilyen intézkedésekkel meg fogjuk szerezni a hatalmat ah-hoz, hogy apránként, lépésről-lépésre leromboljuk mindazt,amit uralmunk kezdetén kénytelenek vagyunk felvenni az ál-lamok alkotmányaiba azért, hogy felkészüljünk arra az átme-neti időszakra, amely alatt észrevétlenül eltörlünk majd min-den alkotmányos jogot, és akkor itt lesz az ideje annak, hogyminden kormányformát a mi kényuralmunkká változtassunk.

Kényurunk elismerésére sor kerülhet már az alkotmánylerombolása előtt is; ez akkor fog bekövetkezni, amikor a nép,miután a végsőkig kifárasztotta uralkodóinak - általunk előidé-zett - szabálytalankodása és tehetetlensége, így fog felkiáltani:

"Távolítsátok el őket és adjatok nekünk egyetlen vi-láguralkodót, aki egyesít minket és megszünteti a vi-szályok okait – a határokat, a népi hovatartozást, avallásokat, az államadósságokat –, ki békét és nyu-galmat ad nekünk, melyet nem találhatunk meg mos-tani uralkodóink és képviselőink alatt. "

Mint önök azonban nagyon jól tudják, azt, hogy az összesnemzet kifejezést adjon ilyen kívánságoknak, csak úgy érhet-jük el, ha minden országban megzavarjuk a nép és kormányközti viszonyt, annyira összetörve az emberiséget egyenetlen-séggel, gyűlölettel, veszekedéssel, irigységgel, sőt még sa-nyargatások alkalmazásával, éhínséggel, BETEGSÉGEK BE-OLTÁSÁVAL, nyomorral is, hogy a gójok ne lássanak más kive-

50

zető utat, mint azt, hogy menedéket keresnek a mi teljes pénz-beli és minden egyéb vonatkozású főhatalmunknál.

Ha azonban lélegzetvételhez juttatjuk a világ nemzeteit,aligha valószínű, hogy valaha is elérkezik az a pillanat, amelyután áhítozunk.

51

11. JEGYZŐKÖNYVAz új alkotmány programja. Az indítványozott forra-dalom egyes részletei. A gójok - egy birkanyáj. Titkosszabadkőművesek és "látszat"-páholyok.

Az államtanács - eddigi formájában - nyomatékos kifeje-zője volt az uralkodói tekintélynek: mint a törvényhozó testü-let látható része az lesz, amit az uralkodó által hozandó törvé-nyek és rendeletek szerkesztőbizottságának lehetne nevezni.

Ez tehát az új alkotmány programja. Mi fogjuk megálla-pítani a Törvényt, a Jogot és az Igazságot, mégpedig

1) a törvényhozó testület elé terjesztett javaslatok alak-jában,

2) az elnök rendeletei útján általános érvényű rendsza-bályok alakjában, szenátusi rendeletekkel és államta-nácsi határozatokkal miniszteri rendeletek formájá-ban,

3) ha megfelelő alkalom adódik, az államban kirobban-tott forradalom útján.

Miután nagy vonalakban lefektettük eljárásmódunkat,még teljessé kell majd tennünk a forradalmat az államgépezetműködésében a már jelzett irányban. Ez alatt a sajtószabadsá-got, az egyesülési jogot, a lelkiismereti szabadságot, a válasz-tások elvét és sok egyebet értek, aminek mindörökre el kelltűnnie az emberek emlékezetéből, vagy pedig gyökeres válto-záson kell átmennie közvetlenül az új alkotmány kihirdetéseután. Ez lesz az egyetlen alkalom, amikor egyszerre kiadhatjukösszes parancsainkat, később ugyanis már veszélyes lesz min-den említésre méltó változtatás a következő okokból: ha ridegszigorral visszük keresztül a változtatást a szigorúság és meg-szigorítások szellemében, a további hasonló természetű válto-zásoktól való félelem kétségbeesésbe kergetheti az embereket,ha viszont újabb várható engedmények szellemében visszükkeresztül, az emberek azt mondanák, ez beismerése annak,hogy helytelenül cselekedtünk, ami tönkretenné uralmunk

52

csalhatatlanságának presztízsét, vagy pedig azt mondanák, fé-lelemből vagyunk kénytelenek engedékeny magatartást tanú-sítani, amiért nem kapnánk köszönetet, mert feltételeznék,hogy kényszerből tettük... Mindkét eshetőség árt az új alkot-mány presztízsének. Arra van szükségünk, hogy a világ népeiaz új alkotmány kihirdetésének első pillanatától kezdve – amíga forradalom befejezett ténye még elkábítja őket, amíg még arémület és bizonytalanság állapotában vannak – egyszer smindenkorra ismerjék fel: annyira erősek, annyira legyőzhe-tetlenek, annyira túlontúl hatalmasak vagyunk, hogy semmiesetre sem leszünk tekintettel rájuk, hogy eszünk ágában sincsa legkisebb figyelmet is szentelni véleményüknek vagy kíván-ságaiknak, hogy ilyeneknek minden kinyilvánítását készek ésképesek vagyunk bármikor és bárhol ellenállhatatlan erővel el-fojtani, hogy egy csapásra magunkhoz ragadtunk mindent,amit akartunk, és semmi esetre sem fogjuk hatalmunkat meg-osztani velük... Akkor félve és reszketve be fogják csukniszemüket és meg fognak elégedni azzal, hogy megvárják, milesz mindennek a vége.

A gójok olyanok, mint egy birkanyáj, és mi vagyunk afarkasok. És tudják önök, mi történik, ha a farkasok betörnek anyájba? ...Van még egy másik ok is, hogy miért fogják be-csukni a szemüket: ugyanis továbbra is azt ígérjük majd nekik,hogy visszakapnak minden szabadságot, amelytől megfosz-tottuk őket, mihelyt legyőztük a béke ellenségeit és megfé-keztünk minden pártot. Kár szót vesztegetni arra, hogy meddigvárnak majd szabadságuk visszatérésére...

Vajon minek találtuk ki ezt az egész politikát és fogad-tattuk el ravaszul a gójokkal úgy, hogy semmi esélyük ne le-gyen annak mélyebb értelmét megvizsgálni? Valóban minek,ha nem azért, hogy kerülő úton érjük el, ami szétszórt törzsünkszámára egyenes úton elérhetetlen? Ez a politika alapozta megszervezetünket, a titkos szabadkőművességet, melyet nem is-mernek és melynek célkitűzéseit még csak nem is gyanítjákezek a gój barmok, akiket azért csalogattunk a nyílt szabad-kőműves páholyok seregébe, hogy port hintsünk társaik sze-mébe.

53

Isten a szétszórtság ajándékát adta nekünk, az Ő Kivá-lasztott Népének, s éppen ez, amit mindenki gyengeségünknektart, bizonyult legfőbb erőnknek, mely most az egész világ fe-letti uralom küszöbére vezetett bennünket.

Már nem sokat kell építenünk azon az alapon, amelyet le-raktunk.

54

12. JEGYZŐKÖNYVA "szabadság" fogalmának szabadkőműves értelme-zése. A sajtó jövője a szabadkőműves királyságban.A. sajtó irányítása. Tudósító ügynökségek. Hogyanértelmezi a szabadkőművesség a haladást? Még töb-bet a sajtóról. A szabadkőművesség szolidaritása amai sajtóban. A "közkereslet" felkeltése vidéken. Azúj rezsim csalhatatlansága.

A "szabadság", melyet különbözőképpen lehet értelmezni,mi így határozzuk meg:

A szabadság azt jelenti, hogy jogunk van azt tenni, amit atörvény megenged. A szónak ez az értelmezése a kellő időbenszolgálatunkra lesz, minden szabadság ugyanis a mi kezünk-ben lesz, minthogy a törvények csak azt fogják eltörölni vagykimondani, ami az előbb vázolt program értelmében kívánatosszámunkra. A sajtóval a következő módon fogunk eljárni:

Milyen szerepet játszik ma a sajtó? Arra szolgál, hogyfelkeltse és lángra lobbantsa azokat a szenvedélyeket, amelyekcélunk eléréséhez szükségesek, vagy pedig önző pártcélokatszolgál. Gyakran sületlen, igazságtalan, hazug, és a közvéle-mény túlnyomó részének leghalványabb sejtelme sincs arról,milyen célokat szolgál a sajtó valójában. Mi meg fogjuk nyer-gelni és szorosan meg fogjuk zabolázni, s ugyanezt tesszükmajd a nyomdaipar minden más termékével is, mert mi értel-me volna megszabadulnunk a sajtó támadásaitól, ha ugyanak-kor továbbra is céltáblái maradunk röpiratoknak és könyvek-nek? A közvélemény nyomtatásban megjelenő termékei masúlyos kiadásokat okoznak abból kifolyólag, hogy cenzúráznikell őket, mi majd nagy hasznot hajtójövedelmi forrássá tesz-szük őket a mi államunk számára: külön sajtóadóval fogjukterhelni a nyomdatermékeket és óvadékpénz letétbe helyezésétfogjuk követelni, mielőtt megengedjük bármely sajtóorgánumvagy nyomda létesítését. Ezeknek azután szavatolniuk kell,hogy kormányunkat semmiféle sajtótámadás nem fogja érni.

55

Minden ellenünk irányuló támadási kísérletet - ha ilyesmireegyáltalán sor kerülhet még –- irgalmatlanul súlyos pénzbün-tetéssel fogunk sújtani. Ezek az intézkedések – sajtóadó ésóvadékpénz letétbe helyezése, valamint ezek a letétek általbiztosított pénzbüntetések – hatalmas jövedelmet hoznak majda kormánynak. Igaz, a pártlapok esetleg nem sajnálják majd apénzt annak érdekében, hogy mégis megjelentessék vélemé-nyüket, ezeket azonban el fogjuk hallgattatni ellenünk intézettmásodik támadásuk után. Senki sem nyúlhat majd hozzá bün-tetlenül kormányunk csalhatatlanságának glóriájához. Bármelyközlemény betiltásánál azt fogjuk felhozni ürügyül, hogy az oknélkül izgatja a közvéleményt. Kérem, vegyék figyelembe,hogy azok között, akik támadásokat intéznek ellenünk, mi ál-talunk létesített sajtószervek is lesznek, ezek azonban csakisolyan pontokat fognak támadni, amelyek módosítását előre el-határoztuk.

Ellenőrzésünk nélkül egyetlen közlemény sem fog nyilvá-nosságra kerülni. Ezt különben már most is elérjük, amennyi-ben az összes híreket egynéhány kevés ügynökség kapja meg,melyeknek irodáiba ezek a hírek a világ minden részéből be-futnak. Ezek a hírszolgálati irodák akkor már teljesen a mieinklesznek és csak azt fogják közzétenni, amit mi diktálunk nekik.

Ha már most annyira uraljuk a gójok gondolatvilágát,hogy szinte valamennyien azokon a színes szemüvegeken átnézik a világ eseményeit, amelyeket az orrukra teszünk - hamár most nincs egyetlen állam sem, ahol bármi is megakadá-lyozna minket abban, hogy tudomást szerezzünk arról, amit agój ostobaság államtitoknak nevez: milyen lesz akkor a mihelyzetünk, amikor majd elismert legfőbb urai leszünk a vi-lágnak az egész világ felett uralkodó királyunk személyében?...

Térjünk vissza a sajtó jövőjéhez. Mindenki, aki kiadó,könyvtáros, vagy nyomdász akar lenni, köteles lesz megsze-rezni a foglalkozása gyakorlására megállapított engedély-okiratot, amelyet bármely vétség esetén azonnal meg fogunkvonni tőle. Ilyen intézkedésekkel a gondolatot közvetítő esz-köz a nevelés eszközévé válik majd kormányunk kezében,amely nem fogja többé megengedni, hogy a nemzet zömét a

56

haladás áldásait illetően tévutakra vezessék és ábrándokba rin-gassák. Ki nem tudná közülünk, hogy ezek a képzelt áldásokegyenes úton elvezetnek azokhoz az ostoba elképzelésekhez,melyek az emberek egymás közötti és a hatóságokkal valókapcsolataiban anarchista viszonyokat teremtenek, minthogy ahaladás, vagy inkább a haladás gondolata bevezette minden-fajta emancipáció fogalmát, de elmulasztotta megállapítaniannak határait... Minden úgynevezett liberális anarchista, hanem is tettben, de mindenesetre gondolatban. Mindegyikük aszabadság valamely árnyképét keresgeti és kivétel nélkül fék-telenségbe esik, vagyis az ellentmondás anarchiájába csupánaz ellentmondás kedvéért...

Most rátérünk az időszaki sajtóra. Ezt is, mint mindennyomtatványt, ívenként kiszabott sajtóadóval és óvadékpénz-zel fogjuk terhelni, és harminc ívnél kisebb könyvekért kétszerannyit kell majd fizetni. Az ilyen könyveket röpiratoknakfogjuk tekinteni, egyrészt azért, hogy csökkentsük a magazi-nok számát, melyek a nyomtatott méreg legrosszabb formái,másrészt pedig azért, hogy ezzel az intézkedéssel olyan hosz-szadalmas művekre kényszerítsük az írókat, melyeknek kevésolvasójuk lesz, már csak azért is, mert költségesek lesznek.Ugyanakkor olcsó lesz és mohón fogják olvasni mindazt, amitmi magunk adunk majd ki azért, hogy számunkra kedvezőirányba befolyásoljuk a szellemi fejlődést. Az adó korlátokközé fogja szorítani az irodalmi ambíciókat, a kilátásba helye-zett büntetések pedig az írókat tőlünk függővé fogják tenni. Ésha mégis akadna valaki, aki ellenünk akar írni, nem fog találnisenkit, aki írásművét hajlandó kinyomtatni. Mielőtt ugyanis akiadó vagy nyomda bármely művet elfogad nyomtatásban valómegjelentetésre, ehhez engedélyt kell majd kérnie a hatósá-goktól. Így előre fogunk tudni minden csalafintaságról, amelyellenünk készül, s ki fogjuk hűlni a méregfogát, amennyibenmagunk foglalunk majd állást a szóbanforgó ügyben.

Az irodalom és az újságírás a legfontosabb nevelési té-nyezők közé tartozik és kormányunk ezért meg fogja szerezniaz újságok túlnyomó részének tulajdonjogát. Ez semlegesítenifogja a magánkézben lévő sajtó ártalmas befolyását és lehető-vé teszi majd számunkra, hogy hatalmas befolyást gyakorol-

57

junk a közvéleményre. Tíz-tíz általunk engedélyezett újságraharminc olyan esik majd, melyet mi magunk alapítottunk. Eztazonban a nyilvánosságnak még csak sejtenie sem szabad. Azáltalunk kiadott lapok a legellentétesebbek lesznek külsőmegjelenésben, irányzatban és nézetben, így bizalmat keltvebennünk és a mi oldalunkra állítva teljesen gyanútlan ellenfe-leinket, akiket, miután ily módon a csapdánkba estek, ártal-matlanná fogunk tenni.

Az első helyen hivatalos jellegű lapok fognak állni. Ezekmindig a mi érdekeinket fogják védeni és befolyásuk ezért vi-szonylag jelentéktelen lesz.

A második helyen állnak majd a félhivatalos lapok, me-lyeknek az lesz a szerepük, hogy megnyerjék számunkra alagymatagokat és közömbösöket.

A harmadik helyre tesszük majd látszólagos ellenvélemé-nyünket, melynek legalább egy lapja olyan hangot fog megüt-ni, mintha legélesebb ellenlábasunk lenne. Igazi, elvi ellenfe-leink a sajátjuknak fogják tartani ezt a színlelt ellenzéket és felfogják fedni előttünk kártyáikat.

Újságaink képviselni fognak minden lehetséges árnyalatot– lesznek közöttük arisztokrata, köztársaságpárti, forradalmi,sőt még anarchista lapok is –, természetesen csak addig, amígaz alkotmány érvényben van... Visnu hindu istenséghez ha-sonlóan száz kezük lesz, s ezek mindegyike rajta tartja majd azujját a közvélemény különböző irányzatainak egyikén, a mikívánságunknak megfelelően. Mihelyt valamely irányzat érve-rése gyorsul, ezek a kezek a céljainknak megfelelő iránybafogják azt terelni, az izgatott beteg ugyanis elveszti mindenítélőképességét és könnyen befolyásolható. Azok a bolondok,akik azt hiszik majd, hogy saját táboruk lapjainak véleményétképviselik, a mi véleményünket fogják szajkolni, vagy bár-mely véleményt, amely kívánatosnak látszik számunkra. Ab-ban a hiú hiszemben, hogy pártjuk irányvonalát követik, való-jában azt a zászlót fogják követni, amelyet kitűzünk eléjük.

Hogy újsághadunkat ebben a szellemben irányíthassuk,különösen nagy gondot kell fordítanunk ennek megszervezésé-re. "Központi sajtóhivatal" név alatt irodalmi gyűléseket fo-gunk rendezni, amelyeken ügynökeink feltűnés nélkül ki fog-

58

ják adni az utasításokat és a nap jelszavát. Újságaink a dolgokmegvitatásával és kétségbevonásával – de mindig a felszínenmozogva, a kérdések lényegét nem érintve – látszólag sortüzetadnak majd le a hivatalos lapokra csak azért, hogy alkalmatszolgáltassanak nekünk részletesebb magyarázatokra, mintamilyenekre az első hivatalos közvéleményekben módunkvolt, valahányszor ez – természetesen – előnyünkre van. Ezekaz ellenünk irányuló támadások még egy másik célt is szolgál-nak majd, nevezetesen azt, hogy meggyőzzék alattvalóinkatarról, hogy teljes a szólásszabadság, ezzel alkalmat adva ügy-nökeinknek annak bizonygatására, hogy a velünk szemben állóösszes lap üres fecsegő, mert képtelen rendelkezéseinkkelszemben tárgyilagos ellenvetéseket tenni.

Az ilyen szervezési módszerek, melyeket a nyilvánosságnem vehet észre, de amelyek teljesen biztosak, a legjobbanbiztosítják annak sikerét, hogy a nyilvánosság figyelmét és bi-zalmát megnyerjük kormányunk számára. Az ilyen módszereklehetővé teszik majd számunkra, hogy – amint ez időről időreszükségesnek mutatkozik – politikai kérdésekkel kapcsolatbanfelizgassuk, vagy lecsillapítsuk a közvéleményt, hogy meg-győzzük vagy összezavarjuk azáltal, hogy hol az igazságot,hol a hazugságokat jelentetjük meg a sajtóban, tényeket vagyazok ellentmondásait, aszerint, jól vagy rosszul fogadják-eőket, mindig igen óvatosan kitapogatva a talajt, mielőtt rálé-pünk. . .

Biztos diadalt fogunk aratni ellenfeleink felett, mert azoknem fognak olyan újságokkal rendelkezni, amelyekben teljesegészében részletesen kifejthetik nézeteiket – a sajtóval valóbánásmód előbb említett módszerei következtében. Még csakmeg sem kell majd cáfolnunk őket, legfeljebb egészen felüle-tesen.

Az ilyen próbalövéseket, amelyeket szükség esetén saj-tónk harmadik helyen álló lapjaiban adunk le, félhivataloslapjainkban erélyesen meg fogjuk cáfolni.

Már manapság is vannak ilyen jelenségek – hogy csak afrancia sajtót vegyük –, melyek arra vallanak, hogy szabad-kőműves összetartás érvényesül a következő jelszónak meg-felelően: a sajtó valamennyi szervét összeköti a szakmai ti-

59

toktartás; mint a régiek jövendőmondói, egyikük sem fogja el-árulni hírforrásainak titkát, hacsak határozatot nem hoznak an-nak közzétételére. Egy újságíró sem meri majd elárulni ezt atitkot, mert senki sem kap engedélyt irodalmi működés kifejté-sére, ha nincs múltjában valami sebezhető pont... Ezeket a se-bezhető pontokat azonnal lelepleznénk. Amíg ezekről csak ke-vesen tudnak, az újságíró tekintélye vonzást gyakorol az or-szág lakosságának többségére – a tömeg lelkesedéssel követi.Különösen számítunk a vidék támogatására. Vidéken kell szí-tanunk azokat a reményeket és impulzusokat, melyek segítsé-gével bármely pillanatban rátörhetünk a fővárosra, a főváros-okban pedig ugyanakkor úgy fogjuk beállítani, mintha ezek amegnyilvánulások a vidék népességének önálló reményei éstörekvései lennének. Előidézőjük természetesen mindig egy ésugyanaz lesz: – mi. Szükségünk van arra, hogy addig, amíg elnem érjük hatalmunk teljét, a fővárosok szorongatva találjákmagukat a nemzet vidéki közvéleményétől, vagyis ügynökeinkáltal létrehozott többségétől. Arra van szükségünk, hogy a fő-városok a lélektani pillanatban ne tudják megvitatni a befeje-zett tényeket annál az egyszerű oknál fogva, ha másért nem,hogy azokat a vidék túlnyomó részének közvéleménye már el-fogadta.

Az új kormányzatnak abban az átmeneti időszakában,amely megelőzi teljes szuverenitásunkat, nem szabad megen-gednünk, hogy a sajtó bármilyen közéleti becstelenséget le-leplezzen; az embereknek azt kell hinniük, hogy az új kor-mányzat annyira megelégedetté tett mindenkit, hogy még abűncselekmények is megszűntek... A bűncselekményekrőlcsak azok áldozatainak és véletlen tanúknak szabad tudniuk -senki másnak.

60

13. JEGYZŐKÖNYVA mindennapi kenyér szükséglete. Politikai kérdések.Ipari kérdések. Szórakozás. Vidámparkok. "Egy azigazság." A nagy problémák.

A mindennapi kenyérért való küzdelem arra kényszeríti agójokat, hogy befogják szájukat és alázatos szolgáink legye-nek. Ügynökök, akiket sajtónknál alkalmazunk a gójok körei-ből, utasításainkra mindent meg fognak tárgyalni, aminek köz-vetlenül, hivatalos formában történő közlése hátrányos lenneszámunkra, közben pedig mi – szép nyugodtan az így támadtvita lármája közepette – meg fogjuk hozni és végre fogjukhajtani azokat az intézkedéseket, amelyeket akarunk, s azutánmint befejezett tényeket a nyilvánosság elé tárjuk. Senki semmerészeli majd az egyszer megtörtént döntés visszavonásátkövetelni, annál kevésbé, mert azt az előző állapothoz képestjavulásnak fogjuk beállítani... A sajtó pedig azonnal új kérdé-sekre fogja irányítani az emberek figyelmét (nem tanítottuk azembereket arra, hogy állandóan valami új után kívánkozza-nak?). Ezeknek az új kérdéseknek megtárgyalására rá fogjákvetni magukat azok az ostoba fajankók, akik még most semakarják megérteni, hogy leghalványabb fogalmuk sincs azok-ról a dolgokról, melyeknek megtárgyalására vállalkoznak. Apolitika kérdéseit senki más nem fogja fel ésszel, mint azok,akik már korszakokon át irányították a politikát: annak létre-hozói.

Mindebből láthatjuk, hogy amikor biztosítjuk magunknaka tömeg jóindulatát, ezzel csak gépezetünk működését köny-nyítjük meg, és észrevehetik azt is, hogy amikor a tömeg he-lyeslését látszunk keresni, ezt nem tettekre vonatkozólag tesz-szük, hanem szavakra vonatkozólag, amelyeket erről vagy ar-ról a kérdésről mondottunk. A nyilvánosság előtt folyton han-goztatjuk, hogy minden tettünkben az a remény és meggyőző-dés vezérel, hogy a közjót szolgáljuk. A politika kérdéseinekmegvitatásában zavarólag hathatna az emberek beleszólása,

61

ezért figyelmüket más irányba tereljük: előtérbe helyezzük azipar kérdéseit, azt állítva, hogy ezeknél is politikai kérdésekkelvan dolgunk. Ezen a téren hadd beszéljék ki a tüdejüket! Atömegek csak egy feltétellel egyeznek bele abba, hogy ne fejt-senek ki politikai tevékenységet, hogy kipihenjék magukat at-tól, amit politikai tevékenységnek tartanak (amely tevékeny-ségre mi tanítottuk őket, hogy eszközül használhassuk őket agój kormányok elleni harcban) – azzal a feltétellel, hogy új el-foglaltságot találnak. Mi majd előírunk nekik valamit, ami úgyfest, mintha ugyancsak politika lenne. Hogy pedig a tömegekészre ne vegyék, hányadán vannak, ezenkívül szórakozások-kal, játékokkal, mulatságokkal, szenvedélyekkel, vidámpar-kokkal is eltereljük majd figyelmüket. A sajtón keresztül ha-marosan kezdünk majd művészeti pályázatokat és mindenfélesportversenyeket javasolni: az ezek iránti érdeklődés végképpel fogja vonni az emberek figyelmét az olyan kérdésekről,amelyekben kénytelenek lennénk velük szembehelyezkedni.Amint a nép egyre inkább elszokik attól, hogy gondolkozzékés önálló véleményt alkosson, ugyanazt a hangot kezdi majdmegütni, mint mi, mert csak mi fogunk neki új irányt mutatni agondolkozásban – oly személyeken keresztül természetesen,akikről nem sejtik, hogy velünk tartanak.

Mihelyt elismerték majd uralmunkat, a liberálisok, azutópisták, az álmodozók végképp eljátszották kisded játékai-kat. Addig is azonban még jó szolgálatokat tesznek nekünk.Ezért továbbra is le fogjuk kötni gondolataikat új és látszólaghaladó fantasztikus elméletek mindenfajta hiú ötletével: mertaddig csavarjuk el teljes sikerrel az ostoba gójok fejeit a hala-dásról szóló frázisokkal, amíg nincs közöttük egy sem, aki ké-pes felfogni, hogy ez a szó az igazságtól való eltérést takarmindazon esetekben, amikor nem anyagi törekvésről van szó,mert igazság csak egy van, és ebben haladásnak nincs helye.Mint minden megtévesztő gondolat, a haladás is az igazság el-homályosítására szolgál, hogy azt ne ismerje senki, kivéveminket, Isten Kiválasztottait, az igazság őrzőit.

Amikor majd valósággá válik királyságunk, szónokainkmeg fogják magyarázni azokat a nagy kérdéseket, amelyek fel-forgatták az emberiséget, hogy végül is alávessék jótékony

62

uralmunknak. Ki fogja akkor valaha is gyanítani, hogy mind-ezeket a népeket színpadi figuraként tologattuk egy politikaitervnek megfelelően, amelyet senki még csak nem is sejtett azévszázadok folyamán?

63

14. JEGYZŐKÖNYVA jövő vallása. A rabszolgaság jövőbeni állapota.Hozzáférhetetlenség a jövő vallásának ismeretéhez. Ajövő pornográfiája és sajtója.

Amikor felállítjuk királyságunkat, nem lesz kívánatosszámunkra, hogy más vallás is legyen, mint a miénk az EgyIstenről, akivel sorsunk egybe van kötve annál a helyzetünknélfogva, amelyet mint a Kiválasztott Nép elfoglalunk, és akinkeresztül ugyanez a sorsunk egyesül a világ sorsával. Ezért elkell söpörnünk az istenhit minden más formáját. Ha ennek kö-vetkeztében sokan ateistákká is válnak, ahogy ma látjuk őket,ez – átmeneti állapot lévén – nem ellenkezik majd céljainkkal,ellenkezőleg, figyelmeztetőül fog szolgálni azoknak a nemze-dékeknek, amelyek hallgatják majd a tanításunkat Mózes val-lásáról, amely a maga szilárd és tökéletesen kidolgozott rend-szerével hatalmunk alá hajtotta a világ összes népét. Ezzelfogjuk kihangsúlyozni a vallásunkban rejlő misztikus igazsá-got, amelyen mint mondani fogjuk - minden nevelő ereje ala-pul... Azután minden lehetséges alkalommal cikkeket fogunkközölni, amelyekben összehasonlítjuk a mi jótékony uralmun-kat a múltbeli uralmakkal. A nyugalom áldásai – még ha azt anyugalmat évszázadok megrázkódtatásai erőszakosan hoztákis létre – csak még jobban ki fogják domborítani azokat a jó-tetteket, amelyekre rá fogunk mutatni. A gój kormányok általelkövetett hibákat a legélénkebb színekkel fogjuk ecsetelni.Ezeket a kormányokat annyira meg fogjuk utáltatni a népek-kel, hogy szívesebben veszik majd a nyugalmat a szolgaságállapotában, mint azokat a magasztalt szabadságjogokat,amelyek meggyötörték az emberiséget és kikezdték magánakaz emberi létnek a forrásait is, amely forrásokat aljas kalando-rok csőcseléke használt ki, akik nem tudják, mit cseleksze-nek... Addigra a kormányformák haszontalan megváltoztatá-sai, amelyekre rávettük a gójokat, amikor aláaknáztuk állam-szerkezeteiket, annyira kifárasztották majd a népeket, hogy in-

64

kább el fognak szenvedni bármit is mi alattunk, semhogymegkockáztassák, hogy újra el kelljen viselniük mindazokat amegrázkódtatásokat és nyomorúságokat, amelyeken keresz-tülmentek.

Ugyanakkor nem fogjuk elmulasztani kihangsúlyozni agój kormányok történelmi hibáit, mely kormányok oly sok év-századon át gyötörték az emberiséget, semmi megértést nemtanúsítván mindaz iránt, ami az emberiség igazi javát szolgál-ja; ehelyett szociális áldások fantasztikus terveit kergették ésnem vették észre soha, hogy ezek a tervek csak rontottak, desoha nem javítottak az általános viszonyokon, melyek alapjaiaz emberi életnek...

Elveink és módszereink legnagyobb erőssége abban fogrejleni, hogy ragyogó ellentétként állítjuk majd párhuzambaőket a halott, elpusztult régi társadalmi renddel.

Filozófusaink meg fogják tárgyalni a gójok különbözővallásainak minden fogyatékosságát, de soha senki nem fogjamegvitatni a mi hitünket annak igazi szemszögéből nézve,mert azt teljes egészében nem fogja megtudni senki más, mintmi, akik soha nem fogjuk merni elárulni annak titkait.

Haladó szelleműnek és felvilágosultnak ismert országok-ban szellemtelen, erkölcstelen és visszataszító irodalmat hív-tunk életre. Ezt hatalomra jutásunk után egy ideig még támo-gatni fogjuk, hogy hatásos kontrasztot szolgáltasson azokhoz abeszédekhez, ahhoz a pártprogramhoz, melyeket a mi ma-gasztos köreinkből fognak terjeszteni... A mi bölcseink, akikelőkészültek arra, hogy vezetői legyenek a gójoknak, beszéde-ket, tervezeteket, emlékiratokat, cikkeket fognak elkészíteni,melyek felhasználásával oly módon befolyásoljuk majd agójok gondolkodását, hogy az általunk megszabott ismeretekreirányítsuk a figyelmet.

65

15. JEGYZŐKÖNYVEgynapos államcsínyek világszerte. Kivégzések. Agój-szabadkőművesség jövőbeni sorsa. A hatóságmisztikuma. Szabadkőműves páholyok szaporodása.Szabadkőműves bölcsek központi kormánytestülete.Az "Azev-taktika". Szabadkőművesség, mint az összestitkos társaság vezetője. A nyilvános dicséret jelentő-sége. Kollektivizmus. Áldozatok. Szabadkőművesekkivégzése. A törvény és hatóság presztízsének ha-nyatlása. A mi helyzetünk, mint a Kiválasztott Nép. Atörvények világossága és rövidsége a jövő királysá-gában. A paranccsal szembeni engedelmesség. Ha-talommal való visszaélések elleni intézkedések. Abüntetések súlyossága. A bírák korhatára. A hatóságiközegek és bírák liberalizmusa. Az egész világ pénze.A szabadkőművesség abszolutizmusa. A fellebbezés-hez való jog. A jövőbeni "uralkodó" hatalmának pat-riarchális "külső megnyilvánulása". Az uralkodó di-csőítése. Az erős joga, mint az egyetlen jog. Izrael ki-rálya. A világ pátriárkája.

Ha majd mindenütt ugyanarra a napra előkészített állam-csínyek segítségével végérvényesen felállítottuk királyságun-kat, miután végképp nyilvánvalóvá lett minden fennálló kor-mányforma értéktelensége (s addig még nem kis idő fog el-múlni, talán egész évszázad is), feladatunknak fogjuk tekinte-ni, hogy gondoskodjunk arról, hogy ellenünk ne kerülhessentöbbé sor összeesküvésekre. E célból irgalmatlanul ki fogunkvégeztetni mindenkit, aki fegyvert fog azért, hogy szembehe-lyezkedjék hatalomra jutásunkkal. Ugyancsak halállal fogjukbüntetni bármilyen új titkos társaságfélének az alapítását ésszervezését. A már fennállókat ismerjük, ezek szolgálnak ésszolgáltak minket, ezután azonban fel fogjuk oszlatni őket éstagjaikat Európától távol eső földrészekre fogjuk száműzni.Ugyanígy fogunk eljárni azokkal a nemzsidó szabadkőműve-

66

sekkel is, akik túl sokat tudnak. Azokat közülük, akiket vala-milyen okból megkímélünk, a száműzetéstől való állandó fé-lelemben fogjuk tartani. Törvényt fogunk hozni, amely a titkostársaságok minden volt tagját Európából, uralmunk közép-pontjából való száműzetéssel fenyeget.

Kormányunk döntései véglegesek, megfellebbezhetetle-nek lesznek.

A gój társadalmakban, amelyekben elültettük, és szilárdanmegalapoztuk az egyenetlenség és ellenkezés szellemét, a rendcsak irgalmatlan rendszabályok alkalmazásával állítható hely-re, melyek kifejezésre juttatják az államhatalom ellenállhatat-lan erejét: nem szabad tekintettel lenni az esetleg elbukó áldo-zatokra, ők a jövőbeli jólétért szenvednek. Ennek a jólétnek amegvalósítása kötelessége minden kormánynak, amely műkö-dését nemcsak előjogokkal, hanem kötelezettségek vállalásá-val is igazolja. Az uralom szilárdságának legfőbb biztosítéka ahatalom nimbuszának megerősítése, ilyen nimbusz pedig csaka hatalomnak oly tiszteletet parancsoló hajthatatlanságával te-remthető meg, amely magán hordja a misztikus okokra – Istenakaratára-visszavezetendő sérthetetlenség jelképeit. Ilyen voltmég nem is olyan régen az orosz autokrácia, amely egyetlenkomoly ellenfelünk volt a világon, nem számítva a pápaságot.Gondoljunk Sulla példájára, akinek a haja szálát sem görbítettea vérrel áztatott Olaszország, pedig azt a vért ő ontotta: Sulláta nép istenítette éppen a hatalma miatt, noha darabokra tépte anépet; félelmet nem ismerő visszatérése Olaszországba sért-hetetlenséggel övezte. A nép nem nyúl hozzá ahhoz, aki me-részségével és lelkierejével hipnotizálja.

Közben azonban, amíg hatalomra nem jutunk, ellenkezőmódon fogunk eljárni: a világ minden országában szabadkő-műves páholyokat fogunk életre hívni és szaporítani; azokbabe fogjuk vonni mindazokat, akik kimagasló szerepet viszneka közéletben vagy esetleg vihetnek, ugyanis ezek a páholyoklesznek legfőbb hírszerzési központjaink és ezeken keresztülfogjuk leginkább érvényesíteni befolyásunkat. Az összes pá-holyt központi igazgatóság alá fogjuk helyezni, amely a mibölcseinkből fog összetevődni; erről kizárólag mi fogunk tud-ni, mindenki más előtt ismeretlen lesz. A páholyoknak meg-

67

lesznek a maguk képviselői, akik arra szolgálnak majd, hogypalástolják a szabadkőművesség előbb említett igazgatóságát,és hogy kiadják a jelszavakat és utasításokat. Ezekben a pá-holyokban fogjuk megkötni azt a csomót, amely összekötiegymással az összes forradalmi és liberális elemet. Ezek vala-mennyi társadalmi rétegből kerülnek majd ki, így tudomásunklesz a legtitkosabb politikai összeesküvésekről is, és azok irá-nyítása már kitervezésük napjától kezdve a mi kezünkben lesz.A páholytagok között lesz a nemzetközi és nemzeti rendőrségúgyszólván minden ügynöke, az ő szolgálatuk ugyanis pótol-hatatlan számunkra, amennyiben a rendőrség abban a helyzet-ben van, hogy nemcsak a maga külön rendszabályait alkal-mazhatja az ellenszegülőkkel szemben, hanem a mi tevékeny-ségünket is palástolhatja és ürügyeket szolgáltathat elégedet-lenségre, stb. Titkos társaságokba legkészségesebben szellemifoglalkozásúak, karrieristák, többnyire könnyelmű embereklépnek be, általában olyanok, akiket nem lesz nehéz kezelnünkés felhasználnunk arra, hogy mozgásba hozzák annak a gépnekmechanizmusát, melyet mi eszeltünk ki. Ha megrázkódtatáséri a világot, ez azt fogja jelenteni, hogy fel kellett kavarnunk,hogy megbontsuk túl nagy összetartását. Ha azonban bárhol avilágon összeesküvést szőnének, annak élén senki más nemfog állni, mint legmegbízhatóbb szolgáink egyike. Magátólértetődik, hogy nekünk és senki másnak kell irányítanunk aszabadkőműves tevékenységet, mert mi tudjuk, merre veze-tünk, mi ismerjük minden történés végső célját, míg a gójoksemmit sem tudnak ezekről a dolgokról, még a cselekvés köz-vetlen hatását sem ismerik; rendszerint beérik azzal, hogy el-képzeléseik megvalósításával pillanatnyilag kielégítsék öntelt-ségüket, és észre sem veszik, hogy elgondolásaik soha sem ve-zethetők vissza saját kezdeményezésükre, hanem a mi sugal-mazásaink eredménye...

A gójok vagy kíváncsiságból lépnek be a páholyokba,vagy abban a reményben, hogy azok segítségével nekik is jutvalami a közös koncból, egyesek meg azért, hogy alkalmuklegyen megvalósíthatatlan és megalapozatlan álmodozásaikrólnyilvánosság előtt beszélni; szomjaznak a siker és taps után,melyek osztogatásában rendkívül bőkezűek vagyunk. A sikert

68

azért engedélyezzük nekik, hogy kihasználjuk a siker okoztaönteltségüket. Ez ugyanis lassan hajlamossá teszi őket arra,hogy magukévá tegyék sugalmazásainkat, miközben nincse-nek is tudatában azoknak és teljességgel meg vannak győződ-ve arról, hogy gondolataik saját csalhatatlanságukból fakadnaks meg nem eshetik velük, hogy kölcsönvegyék másokéit...Önök el sem tudják képzelni, hogy önteltségükben a legböl-csebb gójok is akaratlan naivitásnak milyen állapotába hozha-tók s ugyanakkor milyen könnyű elvenni a bátorságukat a leg-kisebb kudarccal is, legyen az akár csak a megszokott taps el-maradása, és szolgai megalázkodásra késztetni őket új sikerekkilátásba helyezésével. Amennyire a mieink megvetik a külsősikert, és csak azt nézik, hogy keresztülvihessék terveiket,annyira készek a gójok bármely tervet is feláldozni, csakhogysikerük legyen. Ez a lelki sajátosságuk lényegesen megköny-nyíti számunkra azt a feladatot, hogy céljainknak megfelelőenirányítsuk őket. Látszatra tigrisek, lelkük azonban birkalélek,és fejük kong az ürességtől. Ráültettük őket annak a gondolat-nak a vesszőparipájára, hogy az egyéniségnek fel kell olvadniaa kollektivizmus jelképes egységében.

Soha nem volt és soha nem is lesz annyi eszük, hogy ez avesszőparipa nyilvánvalóan ellenkezik a természet legfonto-sabb törvényeivel, hiszen a természet a világ teremtése ótaegymástól különböző egyedeket hoz létre, mégpedig pontosanazért, hogy egyéniségeket alkosson.

Ha sikerül a gójokat a bárgyú vakságnak ilyen magaslatá-ra vinnünk, nem bizonyíték ez arra – méghozzá megdöbbentő-en világos bizonyíték –, mennyire fejletlen az ő értelmük a mi-énkhez képest? Főleg ez az, ami szavatolja sikerünket.

És mennyire előrelátók voltak a mi bölcseink a régi idők-ben, amikor azt mondták, hogyha az ember komoly célt akarelérni, nem szabad visszariadni semmiféle eszköztől és nemszabad megszámolni azokat, akiket a cél érdekében fel kell ál-dozni... Mi nem számoltuk a gój barmok ivadékainak áldoza-tait, persze a mieink közül is sokakat fel kellett áldoznunk, en-nek árán azonban már most olyan helyzetet biztosítottunk amieinknek a földön, amilyenről még csak nem is álmodhattak.

69

Az, hogy aránylag kevés áldozatunk volt, megőrizte nemze-tünket a megsemmisüléstől.

A halál minden ember életének elkerülhetetlen vége. Jobbezt a véget azok számára siettetni, akik akadályozzák művün-ket, mint saját magunk, a mű megalkotói számára. Oly módonvégzünk a szabadkőművesekkel – ha arra szükség van –, hogyazt a hittestvéreken kívül senki még csak nem is gyaníthatjasoha; még halálos ítéletünk áldozatai maguk sem; valamennyi-en úgy halnak meg, mintha halálukat normális betegség okoz-ná... Ezt tudva, félelmükben még a hittestvérek sem mernektiltakozni. Ilyen módszerekkel a szabadkőművességen belülgyökerestől kiirtottunk minden ellenkezést rendelkezéseinkkelszemben. Miközben liberalizmust prédikálunk a gójoknak, asaját népünket és ügynökeinket feltétlen engedelmességre szo-rítjuk.

Befolyásunkra a lehető legkisebb mértékre korlátozódott agójok törvényeinek végrehajtása. A szabadelvű törvénymagya-rázatokkal megfosztottuk a törvényt tekintélyétől. A legfonto-sabb és elvi jelentőségű ügyekben és kérdésekben a bírák úgydöntenek, ahogy mi előírjuk nekik, és úgy látják az ügyeket,amilyen megvilágításba mi azokat a gój közigazgatás számárahelyezzük. Ezt olyan személyek segítségével érjük el, akik –természetesen – a mi eszközeink, bár látszatra semmi közünkhozzájuk, továbbá újságnyilatkozatok vagy egyéb eszközöksegítségével. . . Még szenátorok és magasabb állású közigaz-gatási tisztviselők is elfogadják tanácsainkat. A gójok teljes-séggel baromi eszüknél fogva képtelenek hasznát venni azelemzésnek és megfigyelésnek, még kevésbé képesek haszno-sítani a maguk számára annak előrelátását, hogy egy kérdésbizonyos elintézési módjának mi lehet a célja.

Ez a különbség a gójok gondolkozási képessége és a migondolkozási képességünk között láthatóan fémjelzi azt a po-zíciót, melyet mint a Kiválasztott Nép elfoglalunk, és maga-sabbrendű emberi mivoltunkat a gójok állati értelmével szem-ben. Szemük ugyan nyitva van, de nem látnak semmit magukelőtt és nem találnak fel semmit (legfeljebb talán anyagi dol-gokat). Ebből világos, hogy a természet magajelölt ki minketarra, hogy vezessük és uraljuk a világot. Ha majd elkövetkezik

70

nyílt uralmunk ideje, az az idő, amikor bemutathatjuk ural-munk áldásait, újjá fogunk alakítani minden törvényhozást.Valamennyi törvényünk rövid, világos, tartós lesz, mindenfélemagyarázatok nélkül, úgyhogy mindenki tökéletesen megfogja tudni érteni őket. A fő jellemvonás, amely végig fog vo-nulni rajtuk, az lesz, hogy engedelmességet követelnek paran-csainkkal szemben, s ezt az elvet grandiózus tökélyre fogjukvinni. Akkor aztán meg fog szűnni minden visszaélés, mivelmindenki – egészen a legalsóbb közegig – felelős lesz a leg-főbb kormányhatalom képviselőjének. Az e legfőbb hatóság-nak alárendeltek hatalmi visszaéléseit oly irgalmatlan bünteté-sekkel fogjuk sújtani, hogy nem akad majd senki, akinek ked-ve lenne túllépni hatáskörét. Szigorúan szemmel fogjuk tartania közigazgatás tevékenységét, amelytől az államgépezet simaműködése függ; ha ugyanis ebben hanyagság üti fel a fejét, ezmindenütt hanyagsághoz vezet; a törvényellenes eljárás vagyhatalommal való visszaélés egyetlen esetét sem fogjuk példásbüntetés nélkül hagyni.

Bűntények eltitkolása, közigazgatási tisztviselők hivatalivétségeinek kölcsönös eltussolása – mindezek a bajok megfognak szűnni a szigorú büntetés legelső példái után. Hatal-munk nimbusza megköveteli, hogy legfőbb tekintélyénekegyéni haszon kedvéért történő legkisebb csorbítását is meg-felelő, azaz kegyetlen büntetésekkel toroljuk meg. Azok, akik-re lesújt a büntetés – esetleg nagyobb büntetés, mint amilyetmegérdemelnek –, katonáknak fognak számítani, akik elesneka közigazgatás harcmezején az államhatalom, elv és törvénykedvéért, melyek nem engedik meg, hogy az államkocsigyeplőit tartók közül bárki is letérjen a közélet útjáról a magaprivát mellékútjaira. Így például bíráink tudni fogják, hogymegsértik az igazságosság legfőbb elvét, valahányszor hajla-mosak arra, hogy ostoba könyörületességet gyakoroljanak; ajogszolgáltatás arra való, hogy botlásokért kiszabott bünteté-sekkel példásan oktassa az embereket, nem pedig a bíró lelkitulajdonságainak kinyilvánítására... Ilyen tulajdonságok ki-mutatása helyénvaló lehet a magánéletben, de nem a közéletterén, mely nevelési alapja az emberi életnek. Bíráink 55 éveskorukon túl nem fognak szolgálatot teljesíteni, először azért,

71

mert öreg emberek makacsabbul ragaszkodnak előítéletekhezés nehezebben tudják alávetni magukat új irányvonalaknak,másodszor pedig azért, mert ily módon biztosíthatjuk a bíróitestület tagjainak rugalmas kicserélését, aminek következtébenannál jobban meg fognak hajolni akaratunk előtt: annak, akimeg akarja tartani állását, vakon kell majd engedelmeskednie,hogy kiérdemelje azt.

Általában csakis olyanokat fogunk kiválasztani bírónak,akik pontosan tudják, hogy feladatuk abban áll, hogy büntes-senek és alkalmazzák a törvényeket, nem pedig abban, hogy azállam nevelési tervének rovására a liberalizmus megnyilvánu-lásairól álmodjanak, amint sok gój manapság ezt képzeli fel-adatának. A személyek kicserélésének ez a módszere arra isszolgál majd, hogy szétrobbantsa a kollektív szolidaritást, ésmindenkit hozzá fog kötni a kormány érdekeihez, mert sorsuka kormánytól fog függeni. A fiatal bírónemzedéket arra a né-zetre fogjuk nevelni, hogy megengedhetetlen bármiféle vissza-élés, amely megzavarhatná az alattvalók között létesített ren-det.

Manapság a gójok bírái kíméletesek mindenféle bűntényelbírálásánál, minthogy nincs helyes elképzelésük hivatásuk-ról, mert a jelenlegi uralkodók a bírák kinevezésénél elmu-lasztják beléjük vésni a kötelezettségérzetet, és nem teszik tu-datossá bennük azt a feladatot, melyet el kell látniuk.

Ahogy a vadállat útjukra küldi kölykeit, hogy zsákmányután járjanak, a gójok jól jövedelmező állásokat juttatnakalattvalóiknak anélkül, hogy felvilágosítanák őket, milyen cél-ra is létesítették azokat. Ezért döntik romlásba kormányaikatsaját erőik, saját tisztviselőik tevékenységével.

Hadd vonjunk le kormányunk számára még egy tanulsá-got azokból az eredményekből, amelyekre az ilyen cselekvésvezet. Ki fogjuk irtani a liberalizmust kormányunknak mind-azokból a fontos stratégiai állásából, amelyekkel az államrend-szerünk számára szükséges alárendelt tisztviselők kiképzéseösszefügg. Ilyen állásokat kizárólag olyanoknak fogunk juttat-ni, akiket kitanítottunk a közigazgatási szolgálatra. Arra a le-hetséges ellenvetésre, hogy az öreg tisztviselők nyugdíjaztatá-sa sokba fog kerülni az államkincstárnak, elsősorban az a vála-

72

szom, hogy majd juttatunk nekik valamilyen privát munkátahelyett, amelyet elveszítenek, másodsorban pedig meg kelljegyeznem, hogy a világ minden pénze a mi kezünkben fogösszpontosulni, tehát nem a mi kormányunk az, amelynek tar-tania kell a költségektől.

Abszolutizmusunk minden tekintetben vaskövetkezeteslesz, s ezért minden egyes rendeletünkben tiszteletben fogjáktartani és feltétlenül végre fogják hajtani legfelsőbb akaratun-kat; ez figyelmen kívül fog hagyni minden zúgolódást, min-denfajta elégedetlenséget, és ezek bármilyen megnyilvánulásátpéldás büntetésekkel el fogja fojtani. El fogjuk törölni a fel-lebbezési jogot. Ezzel kizárólag mi fogunk rendelkezni – va-gyis azok, akik uralkodnak –, mert nem szabad megenged-nünk, hogy a nép arra a gondolatra jusson, hogy általunk kine-vezett bírák helytelen döntést is hozhatnak. Ha pedig mégiselőfordul ilyesmi, mi magunk fogjuk hatálytalanítani a döntést,egyúttal pedig olyan példás büntetést fogunk mérni a bíróra,amiért nem értette meg kötelességét és kinevezésének célját,hogy ez elejét fogja venni az ilyen esetek megismétlődésé-nek... Ismétlem, mindig tudatában kell lennünk annak, hogyismernünk kell tisztviselőink minden lépését; szorosan szem-mel kell tartanunk őket, hogy a nép meg legyen elégedve ve-lünk, ugyanis joga van jó kormánytól jó tisztviselőket elvárni.

Uralkodónk részéről kormányunk patriarkális atyai gyám-ságnak fog látszani. Saját nemzetünk és alattvalóink atyát fog-nak látni benne, aki törődik minden szükségletükkel, mindenlépésükkel, az alattvalók egymás közötti kapcsolataival épp-úgy, mint az uralkodóhoz való kapcsolataival. Annyira el fogjatölteni őket az a gondolat, hogy semmiképp sem nélkülözhetikgondoskodását és irányítását, ha békében és nyugalombanakarnak élni, hogy istenítéssel határos hódolattal el fogják is-merni uralkodónk önkényuralmát, különösen ha arra a meg-győződésre jutnak, hogy tisztviselőink nem saját kényük-kedvük szerint járnak el, hanem vakon végrehajtják az ő pa-rancsait. Örülni fognak, hogy mindent elrendeztünk életükben,ahogy bölcs szülők teszik, akik kötelességtudatra és engedel-mességre akarják nevelni gyermekeiket. Politikánk titkai te-kintetében ugyanis a világ népei mindig csak kiskorú gyerekek

73

voltak, akárcsak kormányaik. Amint látják, jogra és köteles-ségre alapítom kényuralmunkat; a kötelességteljesítés kikény-szerítésének joga egyenesen kötelezettsége az olyan kormány-nak, amely alattvalóinak atyja. Megadatott neki az erősebb jo-ga, hogy azt arra használja fel, hogy az emberiséget a termé-szet által meghatározott rend, azaz az alárendeltség felé vezes-se. A világon minden valamilyen alárendeltségi állapotbanvan, ha nem az embereknek van alárendelve, akkor körülmé-nyeknek vagy saját belső mivoltának, mindenesetben annak,ami erősebb. És így a jó érdekében mi leszünk ez az erősebbvalami.

Habozás nélkül fel kell áldoznunk egyéneket, akik rést üt-nek a fennálló rendben, a rossz példás megbüntetésébenugyanis nagy nevelési feladat rejlik.

Amikor Izrael királya a fejére teszi az Európa által felkí-nált koronát, a világ pátriárkája lesz. Azoknak a száma azon-ban, akiket szükségszerűen fel kell majd áldoznia, sohasemfogja elérni azoknak az áldozatoknak a számát, akiket a száza-dok folyamán a gój kormányok nagyzási mániája, egymás kö-zötti vetélkedése követelt. A mi királyunk állandó érintkezés-ben lesz az emberekkel, a szónoki emelvényről beszédeket fogintézni hozzájuk, amelyeknek híre még ugyanabban az órábanel fog terjedni az egész világon.

74

16. JEGYZŐKÖNYVAz egyetemek elerőtlenítése. A klasszicizmus helyette-sítése. Oktatás és hivatás. Az uralkodó" tekintélyénekhirdetése az iskolákban. A tanszabadság eltörlése. Újelméletek. Önálló gondolkozás. Szemléltető leckék ta-nítása.

Hogy hatálytalanítsuk a kollektív erőket a miénk kivételé-vel, el fogjuk erőtleníteni a kollektivizmus első fokozatát - azegyetemeket azáltal, hogy új irányvonalakat szabunk megszámukra. Pontosan kidolgozott titkos munkatervekkel fogjukelőkészíteni feladatukra az egyetemek tisztviselőit és tanárait,melyektől egy jottányit sem térhetnek majd el büntetlenül.Különös elővigyázatossággal fogjuk kinevezni őket és állásukolyan természetű lesz, hogy teljesen a mi kormányunktólfüggjenek.

Ki fogjuk zárni a tantervből az államjogot és mindenegyebet, ami a politikával függ össze. Ezekből a tárgyakbólcsupán néhány tucatnyi személy fog oktatásban részesülni,akiket kiváló képességeikre való tekintettel a beavatottak kö-zül fogunk kiválasztani. Az egyetemeknek nem szabad majdtöbbé pulyákat világgá ereszteniük előadótermeikből, akik úgykotyvasztanak államcsínyterveket, mint valami komédiát vagytragédiát, eltemetkezve a politikai kérdésekben, melyekhezmár apáik sem értettek.

Ha az emberek tág körének helytelenül irányított politikaiismeretei vannak, ez utópista álmodozókat és rossz alattvaló-kat eredményez, ahogy önök maguk is láthatják a gójok pél-dáján, akiket mind ilyen irányban neveltek. Fel kell vennünkoktatásunkba mindazokat az alapelveket, amelyek oly ragyo-góan tönkretették államrendjüket. Mihelyt azonban hatalomrakerültünk, mindenféle zavaró tantárgyat el fogunk távolítani atantervből és az ifjúságot az államhatalom engedelmes gyer-mekeivé fogjuk tenni, akik mint a béke és nyugalom támaszátés reményét, szeretik azt, aki uralkodik. A klasszicizmust-mint

75

általában a régi történelem tanulmányozásának minden for-máját, ahol is több a rossz, mint a jó példa - a jövő programjá-nak tanulmányozásával fogjuk helyettesíteni. Ki fogjuk radí-rozni az emberek emlékezetéből az elmúlt századok mindamatényeit, melyek nem kívánatosak számunkra, és csak azokatfogjuk meghagyni, amelyek a gój kormányok hibáit mutatjákbe. Tanterveink előterében ilyen és hasonló nevelő hatású kér-dések tanulmányozása fog állni: a gyakorlati élettel kapcsola-tos ügyek; a társadalmi rendből adódó kötelességek; a népekegymás közötti kapcsolatai; a rossz és önző példák kerülése,melyek ragályként terjesztik a rosszat. Ezt a programot különterv szerint fogjuk összeállítani a különböző hivatás- és szak-mabeliek számára, semmiképp sem fogjuk egy kaptafára húzniaz oktatást. A kérdés ilyen kezelése különösen fontos.

Minden társadalmi rétegnek szigorúan körülhatárolt ok-tatást kell kapnia az életben való rendeltetésének és munkájá-nak megfelelően. A rendkívüli tehetséggel megáldottak mindigértették és ezentúl is fognak érteni ahhoz, hogy magasabb tár-sadalmi rétegbe küzdjék fel magukat, de a legnagyobb őrültségilyen ritka, alkalomszerű tehetségek kedvéért tehetségtelenembereket is nem nekik való pozícióba engedni, ahol ilyenmódon csak meg fosztják állásaiktól azokat, akiknek születé-süknél vagy foglalkozásuknál fogva ott van a helyük. Önökmaguk is tudják, hogy mire vezetett ez a gójoknál, akik meg-engedték ezt a kiáltó abszurditást.

Ahhoz, hogy az alattvalók mélyen a szívükbe és gondo-lataikba zárják azt, aki uralkodik, szükség van arra, hogy ural-kodásának ideje alatt az iskolákban és a vásártereken az egésznemzetet kioktassák jelentőségéről, tetteiről és valamennyijótékony kezdeményezéséről.

Meg fogunk szüntetni minden tanszabadságot. Mindenko-rú tanulóknak joguk lesz szüleikkel együtt összegyűlni a ne-velőintézetekben, mint valamely klubban. Ezeken a leginkábbünnepnapokon tartandó gyűléseken a tanítók látszólag szabadelőadásokat fognak tartani az emberi kapcsolatok kérdéseiről,a jó példákból levonandó szabályokról, az ösztönszerű viszo-nyokból adódó korlátozásokról, végül pedig a világnak még kinem nyilatkoztatott, új elméletek filozófiájáról. Ezeket az el-

76

méleteket vallási dogma szintjére fogjuk emelni mintegy át-menetképpen saját hitünk felé. Hogy teljessé tegyem jelen- ésjövőbeli cselekvési tervünkről szóló fejtegetéseimet, ismertetnifogom önök előtt ezeknek az elméleteknek alapelveit. Sok év-századnyi tapasztalatból tudjuk, hogy az emberek eszmék sze-rint élnek és azoktól vezéreltetik magukat, s hogy ezeket azeszméket leginkább nevelés útján teszik magukévá, mely egy-formán eredményesen, bár természetesen különböző módsze-rekkel, mindenféle korban lévő emberre alkalmazható, ezért elfogjuk fojtani és saját használatunkra lefoglalni az önálló gon-dolkozás utolsó szikráját is, miután eddig már amúgy is sajátszempontunkból hasznos tárgyakra és eszmékre irányítottuk azemberek gondolkozását. A gondolkodási készség megfékezé-sének rendszere már érvényesül az úgynevezett szemléltetőleckékkel történő tanításban. Ennek az a célja, hogy tunya, en-gedelmes barmokat csináljon a gójokból, akik csak akkor al-kothatnak maguknak fogalmat valamiről, ha azt ábra formájá-ban bemutatják nekik... Franciaországban egyik legjobb ügy-nökünk, Bourgeois, már nyilvánosságra is hozott szemléltetőleckékre alapozott új tantervet.

77

17. JEGYZŐKÖNYVÜgyképviselet. A gój papság befolyása. A lelkiismeretszabadsága. A pápai udvar. A zsidók királya, mint azegyház pátriárkája. Hogyan kell harcolni a meglévőegyház ellen? A kortárs sajtó feladata. A rendőrségszervezete. Önkéntes rendőrök. Kémkedés a kahalmintájára. A hatalommal való visszaélés.

Az ügyvédi foglalkozás hideg, kegyetlen, konok embere-ket produkál, akiknek nincsenek elveik s akik mindenütt sze-mélytelen, merőn legális álláspontot foglalnak el. Régi szoká-suknak megfelelően minden ügynél azt nézik, mit ér a véde-lem szempontjából, és nem azt, mennyiben szolgálja a közjót.Rendszerint semmiféle ügyben nem utasítják vissza a védelemelvállalását, mindenáron felmentő ítéletet igyekeznek elérni,evégett felhasználva a jogtudomány legjelentéktelenebb szőr-szálhasogatásait is, s ezáltal demoralizálják az igazságszolgál-tatást.

Ezért szűk határok közé fogjuk szorítani ezt a foglalko-zást, a végrehajtó közszolgálat területére korlátozva az ügyvé-di tevékenységet. Mint a bíráknak, az ügyvédeknek sem leszjoguk személyesen érintkezni a peres felekkel; csupán a bíró-ság részéről fognak nekik ügyeket kiutalni, ezeket pedig je-lentések és ügyiratok alapján fogják tanulmányozni. Ügyfeleikvédelmét azok bírósági kihallgatása után fogják ellátni a fel-merült tényeknek megfelelően. Honoráriumot kapnak majd te-kintet nélkül arra, milyen eredménnyel látják el a védelmet.Ilyenképpen törvénykezési ügyek egyszerű előadói lesznek azigazság szolgálatában és ellensúlyként az ügyésszel szemben,aki a felperes álláspontjának előadója lesz. Ez le fogja rövidí-teni a bírósági tárgyalásokat. Ily módon tisztességes, elfogu-latlan védelmet fogunk megteremteni, amelyet nem személyiérdek, hanem meggyőződés vezérel. Ez mellesleg véget fogvetni annak a jelenleg dívó korrupt gyakorlatnak is, hogy az

78

ügyvédek egymás közti megegyezés alapján csak azt a peresfelet engedik nyerni, aki többet fizet. . .

Régtől fogva azon vagyunk, hogy lerontsuk a gój papságtekintélyét s így meghiúsítsuk földi küldetését, amely ezekbena napokban még nagy akadályt jelenthet számunkra. Anemzsidó papságnak a világ népeire gyakorolt befolyása nap-ról-napra csökken. Mindenütt kihirdették a lelkiismeret sza-badságát, úgyhogy most már csak évek választanak el bennün-ket a keresztény vallás teljes összeomlásának. pillanatától.Ami a többi vallást illeti, azokkal még könnyebb dolgunk lesz,de korai volna erről most beszélni. A papi uralmat és a papo-kat olyan szűk korlátok közé fogjuk szorítani, hogy befolyásukolyan arányban csökkenjen, ahogy azelőtt növekedett. Hamajd elérkezik a pápai udvar végleges elpusztításának ideje,egy láthatatlan kéz ujja a Vatikán felé fogja irányítani a nem-zeteket. Ha azonban a nemzetek rávetik magukat, mi majd apápa védelmezőinek képében lépünk fel, mintha elejét akar-nánk venni a vérontásnak. Ezzel az ürüggyel be fogunk nyo-mulni a pápai udvar legbelsejébe és nem fogjuk elhagynimindaddig, amíg teljesen meg nem törtük a pápaság hatalmát.

A zsidók királya lesz a világ igazi pápája, egy nemzetköziegyház pátriárkája.

Abban a közbeeső időben azonban, amikor a fiatalságotmég a hagyományos vallásokban neveljük, mielőtt majd sajáthitünkre tanítjuk, nem fogunk nyíltan hozzányúlni az egyhá-zakhoz, hanem azzal fogunk harcolni ellenük, hogy bíráljukőket azzal a céllal, hogy hitszakadást idézzünk elő...

Mostani sajtónk általában továbbra is ki fogja pellengé-rezni a gójok államvezetését, vallásait, tehetetlenségét, mindigerősen rosszindulatú szavakat használva, hogy minden módoncsökkentse tekintélyüket úgy, ahogy ehhez csak a mi tehetsé-ges törzsünk lángelméje ért...

Királyságunk Visnu istenség apológiája lesz, aki annakmegszemélyesítése – száz kezünkben tartjuk majd a társadalmiélet gépezetének rugóit, mindegyikben egyet. Tudomásunklesz mindenről hivatalos rendőrség segítsége nélkül is; ez kü-lönben azzal a hatáskörrel, amellyel a gójok használatára fel-ruháztuk, csak akadályozza a kormányokat tisztánlátásukban.

79

Tervünk értelmében az államnak teendő önkéntes szolgálat el-véből kifolyólag kötelességének fogja érezni alattvalóinknakegyharmada, hogy megfigyelés alatt tartsa a többieket. Akkormajd nem lesz szégyen kémnek és besúgónak lenni, hanem ér-dem. Az alaptalan feljelentéseket mindamellett kegyetlenülmeg fogjuk büntetni, hogy ne harapózzanak el a visszaélésekezzel a joggal.

Ügynökeinket egyaránt fogjuk kiválasztani a magasabb ésaz alsóbb társadalmi rétegekből, a tisztviselők közül, akik szó-rakozással töltötték idejüket, a szerkesztők, nyomdatulajdono-sok, és kiadók, könyvkereskedők, alkalmazottak és kereske-dők, munkások, kocsisok, lakájok, stb. közül. Mivel az ezek-ből összetevődő testületnek nem lesznek jogai és az nem leszfelhatalmazva arra, hogy saját felelősségére járjon el, tehátminden hatalom nélküli rendőrség lesz, csak tanúsítani és je-lenteni fog: jelentéseinek és letartóztatásainak helybenhagyásaa rendőrségi ügyek ellenőrzésével megbízott felelős személyekcsoportjától fog függni, míg a tényleges letartóztatásokat acsendőrség és a városi rendőrség hajtja majd végre. Azokat,akik nem tesznek feljelentést arról, amit politikai ügyekkelkapcsolatban láttak vagy hallottak, szintén vád alá fogjuk he-lyezni és eltitkolás címén felelősségre vonni, ha beigazolódikbűnösségük ebben a bűncselekményben.

Ahogy manapság testvéreink kötelesek saját kockázatukrafeljelenteni a kahalnak a hitehagyókat, még ha azok saját csa-ládtagjaik is, vagy olyanokat, akikről megfigyelték, hogy el-követtek valamit, ami ellenkezik a kahallal, ugyanúgy az egészvilágra kiterjedő királyságunkban is valamennyi alattvalónk-nak eleget kell majd tennie annak a kötelességének, hogy ilyenirányban szolgálja az államot. Ez a feljelentő szervezet ki fogirtani minden hatalmi visszaélést, erőszakoskodást, megvesz-tegetést, egyszóval mindazt, amit tanácsadóink útján, az emberemberfeletti jogairól szóló elméleteink segítségével beleplán-táltunk a gójok szokásaiba. Másképp hogyan is szaporíthattukvolna el annyira ezeket a bajokat, amelyek zűrzavart okoztakközigazgatásuk kellős közepén? Az ezt előidéző módszerekközött a legfontosabbak közé tartozik, hogy a megfelelő köze-geket olyan helyre állítjuk, ahol alkalmuk van bomlasztó tevé-

80

kenységük során kifejteni és érvényesíteni rossz hajlamaikat,mint amilyenek: makacs önhittség, a hatalom felelőtlen gya-korlása, elsősorban és mindenek felett pedig a megveszteget-hetőség.

81

18. JEGYZŐKÖNYVTitkos védelmi rendszabályok. Összeesküvések belül-ről történő megfigyelése. Nyílt titkos védelem - a ha-talom pusztulása. A zsidók királyának titkos védelme.A hatalom misztikus tekintélye. Letartóztatás az elsőgyanú esetén.

Ha szükségessé válik számunkra, hogy megszigorítsuk atitkos védelmi rendszabályokat (a legvégzetesebb méreg azállamhatalom tekintélye számára), színleges zűrzavarokat fo-gunk előidézni vagy gondoskodni fogunk arról, hogy sor ke-rüljön az elégedetlenségnek valamilyen megnyilvánulására,melynek jó szónokok fognak kifejezést adni. E szónokok köréfognak gyűlni mindazok, akik rokonszenveznek kijelentéseik-kel. Ezt ürügyül fogjuk felhasználni házkutatásokra és fel-ügyelet gyakorlására a gój rendőrség kötelékeiben elhelyezettügynökeink segítségével...

Mivel a legtöbb összeesküvő kalandvágyból és a dicsek-vés kedvéért cselekszik, nem fogunk hozzájuk nyúlni, amígnem ragadtatják magukat valamilyen szembeszökő tettre; ad-dig csupán megfigyelőket fogunk elhelyezni közöttük. . . Nemszabad elfelejteni, hogy az államhatalom rovására megy, hagyakran fedez fel saját maga ellen irányuló összeesküvéseket:ez ugyanis arra enged következtetni, hogy a kormány tudatá-ban van saját gyengeségének, vagy - ami még rosszabb - igaz-ságtalanságának. Önök tudják, hogy a gój királyok tekintélyétazzal romboltuk le, hogy gyakran hajtattunk végre ellenük me-rényleteket ügynökeinkkel, nyájunk vak birkáival, akik néhányszabadelvű szólammal könnyen rábírhatók bűntettek elköveté-sére, hacsak politikai színezetet adunk ezeknek a bűntetteknek.Kényszerítettük az uralkodókat, hogy beismerjék gyengeségü-ket azzal, hogy nyílt védelmi rendszabályokat jelentenek be, ésígy semmivé fogjuk tenni az államhatalomhoz fűzött várako-zásokat. A mi uralkodóinkat csak egészen jelentéktelen őrségfogja titokban őrizni, mert még a gondolatát sem fogjuk meg-

82

engedni annak, hogy olyan zendülés támadhatna ellene,amellyel nem birkózhatna meg és amely elől kénytelen lenneelrejtőzni.

Ha megengednénk ezt a gondolatot, ahogy a gójok tettékés teszik, akkor e tényből kifolyólag halálos ítéletet írnánk alá,ha nem is az uralkodónkét, de mindenesetre a dinasztiájáét,mégpedig nem távoli időpontra.

Szigorúan meg fogjuk őrizni azt a látszatot, hogy uralko-dónk kizárólag a nemzet javára használja hatalmát és semmi-képpen sem dinasztikus célokra. Ezt a becsületes magatartástlátva, az alattvalók tiszteletben fogják tartani, és védelmeznifogják annak elismerésével, hogy vele áll vagy bukik az államminden polgárának jóléte, mert tőle függ minden rend a népmindennapi életében... A királynak nyílt hatalmi eszközökkeltörténő megvédése gyengeségre utal hatalmának megszervezé-sében.

Ha uralkodónk a nép között mutatkozik, mindig látszólagkíváncsi férfiak és nők tömege fogja körülvenni, akik mintegyvéletlenül az első sorokat foglalják el körülötte és – mintha arend kedvéért történne – vissza fogják tartani a többieket. Ez atöbbiekre is példaként fog hatni, hogy ne tülekedjenek. Hakérvényező jelenik meg a tömegben, az első sorokban állók-nak át kell venniük a kérvényt és azt a kérvényező szeme láttá-ra át kell adniuk az uralkodónak, hogy mindenki láthassa,hogy az eljut rendeltetési helyére és következésképpen a királymaga bírálja el. A hatalom nimbuszának fenntartása megkö-veteli, hogy a nép meggyőződésből így beszélhessen: "Bezzegcsak tudna róla a király!", vagy "Majd megtudja a király!"Nyílt védelmi rendszabályok bevezetésével elvész a hatalommisztikus tekintélye: márpedig, ha helyt adunk bizonyos me-részség érvényesülésének – mindenki azt hiszi, hogy nagyfokban rendelkezik ezzel a tulajdonsággal –, a forradalmároktudatára ébrednek erejüknek és ha kedvező az alkalom, lesik apillanatot, hogy merényletet kövessenek el az uralmon lévőkellen. ... A gójoknak ugyan mást prédikáltunk, de éppen eztette lehetővé számunkra, hogy megfigyeljük azokat a követ-kezményeket, amelyekkel náluk a nyílt biztonsági rendsza-bályok jártak... A mi uralmunk alatt a bűnözőket már az első

83

többé-kevésbé jól megalapozott gyanú esetén fogják letartóz-tatni; nem engedhetjük meg; hogy esetleges tévedéstől valófélelemből szökésre legyen alkalmuk olyan személyeknek,akik valamilyen politikai vétség vagy bűntett elkövetésénekgyanújában állnak; az ilyen ügyekben ugyanis a szó szorosértelmében irgalmatlanok leszünk. Ha közönséges bűnügyek-ben éppenséggel megengedhető is a tett indító okainak figye-lembevétele, nincs semmi mentség olyanok számára, akik be-leártják magukat olyan dolgokba, melyekhez a kormányon kí-vül nem érthet senki. És még a kormányok sem értenek mindigaz igazi politikához.

84

19. JEGYZŐKÖNYVKérelmek és tervezetek benyújtásának joga. Zendülés.Politikai bűnök vád alá helyezése. A politikai bűnökhirdetése.

Politikai téren ugyan nem fogunk megengedni semmiféleönálló kontárkodást, de bátorítani fogjuk mindenféle jelenté-sek és előterjesztések benyújtását, amelyek azt javasolják,hogy a kormány vizsgáljon meg tervezeteket, amelyek a néphelyzetének megjavítását célozzák; ez fel fogja tárni előttünkalattvalóink bajait és kíváncsiságait, amelyeknek vagy elegetfogunk tenni, vagy bölcs megcáfolásunkkal be fogjuk bizo-nyítani a rövidlátását annak, aki helytelenül ítél.

A zendülésre való uszítás semmi egyéb, mint amikor azöleb megugatja az elefántot. Olyan kormány szemszögébőlnézve, amely jól meg van szervezve – nem ami a rendőrséget,hanem ami a közvéleményt illeti –, az öleb csak azért ugat azelefántra, mert nem ismeri annak erejét és jelentőségét. Ele-gendő szemléltető példával megmutatni kettőjük viszonylagosjelentőségét, s az ölebek máris abba fogják hagyni az ugatástés farkukat fogják csóválni, mihelyt meglátnak egy elefántot.

Hogy a politikai bűncselekmények elkövetőit ne tiszteljéktöbbé hősökként, tolvajokkal, gyilkosokkal és mindenféle másvisszataszító és piszkos bűntettek elkövetőivel együtt fogjukőket a vádlottak padjára ültetni. A közvélemény akkor kap-csolatba fogja hozni a bűncselekményeknek ezt a csoportjátazzal a megvetéssel, amellyel a közönséges bűncselekménye-ket ítéli el, s ezt éppúgy meg fogja bélyegezni.

Minden tőlünk telhetőt megtettünk - és remélem sikerrel -annak érdekében, hogy visszatartsuk a gójokat attól, hogyilyen eszközökkel küzdjenek a zendülők ellen. Ez volt az okaannak, hogy a sajtóban és beszédekben, valamint ügyesen ösz-szeállított iskolai történelemkönyvekben dicsőítettük azt amártíromságot, melyet a forradalmárok állítólag magukra vál-laltak a közjó gondolatáért. A kérdés ilyen beállításával meg-

85

sokszoroztuk a szabadelvűek számát és gójok ezreit hoztukbirkanyájunk soraiba.

86

2O. JEGYZŐKÖNYVPénzügyi program. Progresszív adózás. Progresszívilleték. Államkincstár, értékpapírok és valutastagná-lás. Az elszámolás módszere. Az ünnepélyes kinyilvá-nítás eltörlése. A tőke stagnálása. Valutaügy. Arany-szabvány. A munkaerő költségének szabványa. Költ-ségvetés. Állami kölcsönök. Egy százalékos kamatszéria. Ipari részvények. A gójok uralkodói: udvaron-cok és kivételezés, szabadkőműves ügynökök.

Ma a pénzügyi programmal fogunk foglalkozni, melyetbeszámolóm végére hagytam, mert ez terveink legnehezebb ésdöntő része, mintegy megkoronázása azoknak. Mielőtt rátéreka részletekre, emlékezetükbe idézem, hogy már céloztam errea kérdésre, mikor azt mondtam, hogy minden, amit teszünk,lényegileg a pénzen fordul meg.

Ha majd uralomra kerülünk, autokrata kormányunk ön-fenntartási okokból el fogja kerülni, hogy a néptömegeket ér-zékenyen megterhelje adókkal, arra való tekintettel, hogy anép atyjának és oltalmazójának szerepét játssza. Mivel azon-ban az államszervezet fenntartása sokba kerül, mégiscsak előkell teremteni az ehhez szükséges pénzeket. Kormányunkezért különleges óvatossággal fogja kidolgozni az igazságosadózási módszert.

Kormányunk abból a feltevésből fog kiindulni, hogy azállamban minden a királyé (ami könnyen megvalósítható).Törvényben biztosított joga lesz bármilyen pénzösszeget be-vonni, hogy szabályozza a pénzforgalmat az államban. Ebbőlkövetkezik, hogy a szükséges adópénzek legjobban progresz-szív vagyonadóval teremthetők elő. Ennek megfelelően a va-gyon bizonyos százalékarányát fogják adóként fizetni, amisenkit sem fog szorongatott helyzetbe hozni vagy tönkretenni.A gazdagoknak tudatában kell lenniük annak, hogy kötelessé-gük feleslegük egy részét az állam rendelkezésére bocsátani,mivel az állam szavatolja vagyonuk többi részének biztonsá-

87

gos birtoklását és a tisztességes nyereséghez való jogot; hang-súlyozom, tisztességes nyereségről beszélek, a vagyon felettiellenőrzés ugyanis véget fog vetni a törvényesség látszatávalfolyó rablásnak. Ennek a szociális reformnak felülről kell jön-nie, mert az idő megérett rá – az a rend és nyugalom elenged-hetetlen záloga. A szegényekre kivetett adó magában rejti aforradalom csíráját és kárára van az államnak, amely ígysemmiségek után fut és közben lemarad a kövér falatokról.Ettől teljesen eltekintve is a tókések megadóztatása csökkentia magánkezekben lévő vagyon növekedését, amelyekben maazért összpontosítjuk a vagyont, hogy azzal ellensúlyozzuk agój kormányok erejét – államvagyonukat. A tőkével százalé-kos arányban növekedő adó sokkal nagyobb jövedelmet foghozni, mint a jelenlegi fej- vagy vagyonadó, amely most csakazért hasznos számunkra, mert zavart és elégedetlenséget okoza gójok között.

Az az erő, amelyre a mi királyunk támaszkodni fog, a bé-ke egyensúlyában és szavatolásában rejlik, s ennek érdekébena tőkéseknek le kell adniuk jövedelmük egy részét az államgé-pezet zavartalan működésének biztosítására. Az állami szük-ségleteket azoknak kell fedezniük, akik nem érzik a terhet sakiknek van elég, amiből el lehet venni. Az ilyen intézkedésekarra vezetnek majd, hogy vége szakad a szegény ember gyű-löletének a gazdaggal szemben; azt az állam szükséges pénz-ügyi támaszának, a béke és jólét fenntartójának fogja tekinteni,mert látni fogja, hogy az ezek megvalósításához szükségespénzt a gazdagok fizetik.

Nehogy a művelt osztályok adófizetői túlságosan aggód-janak az új adók miatt, teljes számadást fognak kapni adópén-zeik rendeltetéséről, kivéve azokat az összegeket, amelyek azuralkodó és a közigazgatás szükségleteinek fedezésére szol-gálnak.

Az uralkodónak nem lesz külön magánvagyona, hiszen azállamban minden az ő családi öröksége; ha nem így lenne, azegyik ellentmondana a másiknak: az a tény, hogy magántulaj-donnal rendelkezik, kizárná a köztulajdonhoz való jogát.

Az uralkodó rokonainak - kivéve örököseit, akiket az ál-lam fog eltartani - állami tisztségeket kell viselniük vagy dol-

88

gozniuk kell ahhoz, hogy joguk legyen vagyonra; a királyi vérkiváltságának nem szabad ürügyül szolgálnia az állampénzekelherdálására. Minden vásárlás, pénzátutalás és örökség utánprogresszív illetéket kell majd fizetni, s erről a nevek feltün-tetésével pontos nyilvántartást fognak vezetni. Mindenki, akivalamely vagyontárgyat - akár pénzt, akár másvalamit - másraruház át ennek az adónak lerovása nélkül, köteles lesz az adóután kamatot fizetni az illető összeg átruházásának pillanatátóladdig az időpontig, amikor felfedezik, hogy elmulasztotta be-jelenteni az ügyletet. A vagyonátruházásokról kiállított okmá-nyokat a régi és az új tulajdonos családi és utónevének vala-mint állandó lakhelyének feltüntetésével hetenként be kellmajd mutatni a helybeli adóhivatalban. Ez a bejelentés csakbizonyos meghatározott összegtől felfelé lesz kötelező, amelymeghaladja a szükségleti cikkek vételének és eladásának nor-mális kiadásait; az ilyenek után csupán bizonyos százalék-arányban megállapított illetéket kell fizetni.

Számítsák csak ki, hogy az ilyen adók hozama hányszo-rosan fogja meghaladni a gój államok jövedelmét!

Az államkincstárnak bizonyos tartalékalappal kell majdrendelkeznie, és mindazt, ami ezen felül befolyik, újra forga-lomba kell hozni. Ezekkel a tartalékalapot meghaladó össze-gekkel közmunkákat fogunk végeztetni. Az ilyen, állami pén-zekkel teremtett munkaalkalmak szorosan össze fogják kap-csolni a munkásosztályt az állam érdekeivel és a kormánnyal.Ugyanezekből a pénzekből bizonyos részt találmányok és kü-lönleges munkateljesítmények jutalmazására is félre fogunktenni.

A pontosan meghatározott és nagyvonalúan kiszámítottösszegeken kívül egyetlen fillért sem lenne szabad visszatarta-ni az állampénztárban, mert a pénz arra való, hogy forgalom-ban legyen, és minden stagnálás a pénz körforgásában zava-rólag hat az államgépezet működésére, amely számára a pénzaz olaj. Az olajadagolás megakadása megállíthatja a gépezetműködését.

A forgalomban lévő pénz egy részének kamatozó érték-papírokkal való helyettesítése pontosan ilyen stagnálást idézettelő. Ennek a körülménynek következményei már eléggé észre

89

is vehetők. Számvevőszékeket is fogunk létesíteni s ott azuralkodó bármikor teljes áttekintést kaphat majd az állami be-vételekről és kiadásokról, kivéve a folyó havi elszámolást,amely még nem lehet kész, és az előző havit, melyet még nemhagytak jóvá.

Az egyetlen személy, akinek nem lesz érdeke megkárosí-tani az államot, az uralkodó, az állam tulajdonosa. Ezért az őszemélyes ellenőrzése ki fogja zárni azt a lehetőséget, hogypazarlás folytán hiányok keletkezzenek.

Hogy az uralkodónak elég ideje legyen tulajdonképpenifeladatainak ellátására, az államügyek ellenőrzésére és meg-fontolására, véget fogunk vetni annak, hogy az udvari etikettkedvéért reprezentálnia kelljen fogadásokon, ami oly sok fel-becsülhetetlen időt emészt fel. Ereje így nem fog többé felap-rózódni köpönyegforgató kegyencek között, akik csak azértnyüzsögnek körülötte, hogy részük legyen az udvar fényébenés pompájában, és csak saját érdekeiket nézik, az állam érde-keivel pedig nem törődnek.

Gazdasági válságokat idéztünk elő a gójok számára egy-szerűen azáltal, hogy pénzt vontunk ki a forgalomból. Óriásitőkéket stagnáltattunk s vontunk el így az államoktól, úgyhogyazok kénytelenek voltak ugyanezekhez a stagnáló tőkékhezfolytatólagosan kölcsönökért folyamodni. Ezek a kölcsönökkamatfizetési terheket róttak az államokra és a tőkerabszolgáivá tették őket... Az iparnak a tőkések kezében tör-tént csoportosítása, ami által az kicsúszott a kisiparosok kezé-ből, felszívta a népek életerejét s ezzel gyengítette az államo-kat is.

A jelenlegi pénzkibocsátás általában nem felel meg a fe-jenkénti szükségletnek és ezért nem elégítheti ki a munkásokösszes igényeit. A kibocsátott pénz mennyiségének meg kelle-ne felelnie a lakosság növekedésének és ezért születésük nap-jától kezdve már a gyerekeket is számításba kell venni, mintpénzfogyasztókat. A pénzkibocsátás újjárendezése lényegeskérdés az egész világ számára. Önök tudják, hogy az aranyalapa vesztét okozta azoknak az államoknak, amelyek azt beve-zették, mert nem tudta kielégíteni a pénzszükségletet, annál

90

kevésbé, mivel kivontuk az aranyat a forgalomból, amennyirecsak lehetett.

A mi uralmunk alatt a munkaerő-költséget fogjuk beve-zetni pénzalapként, amikor is egészen mindegy lesz, hogy aztpapírban vagy fában számítják-e. Mi a pénzkibocsátást össz-hangba fogjuk hozni valamennyi alattvaló normális szükség-letével, a pénzmennyiséget minden születéssel növelni és min-den halálozással csökkenteni fogjuk.

A számításokat minden départmentnak (a francia köz-igazgatási egység), minden körzetnek külön-külön el kell vé-geznie.

Hogy ne legyen fennakadás az állami szükségletek fede-zésére szolgáló pénzek kifizetésében, ezek összegét és kiutalá-suk feltételeit az uralkodó rendeletileg fogja rögzíteni; ez vé-get fog vetni annak, hogy valamely minisztérium előnyben ré-szesítsen egy intézményt mások rovására.

A bevételi és kiadási költségvetéseket közvetlenül egymásmellett fogjuk vezetni, hogy különválasztásukkal ne lehessenőket elhomályosítani.

Azokat az újításokat, amelyeket a gójok pénzügyi intéz-ményeiben és eljárásában tervezünk, olyan formákba fogjuköltöztetni, hogy senkire sem fognak riasztólag hatni. Ki fogjukhangsúlyozni, hogy az újításokra azért van szükség, mert agójok az ő rendellenességeikkel zavaros állapotokat teremtet-tek a pénzügyek terén. A legfőbb rendellenesség, amint erre ráfogunk mutatni, abban áll, hogy olyan állami költségvetéstirányoznak elő, amelyet minden évben ki kell bővíteni a kö-vetkező okból: a költségvetésből félévig futja, azután különköltségvetést kérnek azért, hogy helyrehozzák a dolgokat, eztkimerítik három hónap alatt, mire pótköltségvetést kérnek,mindez kiegyenlítési költségvetéssel végződik. Mármost, mi-vel a következő évi költségvetést az összes pótlások összegé-nek megfelelően irányozzák elő, a szabályostól való eltérésakár 50 százalékot is kitesz egy év alatt, és így az évi költség-vetés tíz év alatt megháromszorozódik. Az ilyen módszerekkövetkeztében, melyeket a gój államok gondatlansága megen-ged, államkincstáraik üresek. Ezt nyomon követi az államköl-

91

csönök időszaka, ez pedig végképp kikészítette és csődbe jut-tatta az összes gój államot.

Önök teljesen tisztában vannak azzal, hogy a mi uralmunkalatt nem tűrhetjük majd a gazdasági kérdések ilyenfajta ke-zelését, mint amilyenre a gójokat rávettük.

Minden államkölcsön annak következménye, hogy az ál-lam gyenge lábakon áll és nem ért sajátjogainak érvényesíté-séhez. A kölcsönök Damoklész-kardjaként lógnak az uralko-dók feje felett, akik ahelyett, hogy ideiglenes adót vetnének kialattvalóikra, kinyújtott kézzel koldulni mennek a mi banká-rainkhoz. Idegen kölcsönök olyanok, mint piócák az államtestén, amelyeket nem lehet eltávolítani, amíg maguktól lenem hullanak vagy az állam le nem rázza őket. A gój államokazonban nem rázzák le őket; továbbra is ragaszkodnak ahhoz,hogy egyre többet szedjenek magukra, úgyhogy menthetetle-nül el kell pusztulniuk, kimerülve ettől az önkéntes vérveszte-ségtől.

Tehát mi is lényegében az államkölcsön, főleg az idegenállamkölcsön? Az államkölcsön azt jelenti, hogy az államkormányváltókat bocsát ki, amelyek a kölcsöntőke összegéhezmért kamatfizetési kötelezettséget tartalmaznak. Öt százalékoskamat esetén az állam húsz év elteltével hasztalanul fizet ka-matokban az államkölcsönnel azonos összeget, negyven évalatt az eredeti kölcsön kétszeresét, hatvan év alatt annak há-romszorosát és közben az adósság változatlanul megmarad -kifizetetlen adósságnak.

Ebből világos, hogy az állam mindenféle fejenkénti meg-adóztatással elveszi a szegény adófizetőktől az utolsó garaso-kat is csak azért, hogy kiegyenlítse gazdag idegeneknél fenn-álló számláját, akiktől pénzt vett kölcsön ahelyett, hogy ezeketa garasokat saját szükségleteire teremtette volna elő az állam-kölcsönt megtetőző kamatfizetési kötelezettség nélkül.

Addig, amíg az államkölcsönök belföldi kölcsönök voltak,csupán arról volt szó, hogy a gójok a szegények zsebéből agazdagokéba rakták pénzüket, mihelyt azonban szert tettünk amegfelelő személyekre, hogy külföldi síkra tereljék az állam-kölcsönöket, az államok egész vagyona a mi zsebünkbe folytés a gójok alattvalói sarcot kezdtek fizetni nekünk.

92

Az uralkodó gój királyoknak az államügyek vezetésébentanúsított felületessége, a miniszterek megvesztegethetősége,valamint más vezető személyiségek hozzá nem értése a pénz-ügyekhez - mindez a mi kincstáraink adósaivá tette országai-kat akkora összegek erejéig, hogy teljesen lehetetlen azokatvisszafizetni. Ezt azonban nem értük el súlyos erőfeszítések éspénzáldozatok nélkül.

Mi nem fogjuk megengedni a pénz stagnálását és ezért akamatozó állami értékpapírokat is meg fogjuk szüntetni egyegyszázalékos széria kivételével. Így aztán kamatfizetés semlesz többé piócák számára, melyek kiszívják az állam egészerejét. Kamatozó értékpapírok kibocsátására kizárólag az iparivállalatoknak lesz joguk, melyeknek nem okoz majd nehézsé-get kamatot fizetni nyereségükből. Ezzel szemben az államnem hűl hasznot a kölcsönvett pénzből, mint ezek a társasá-gok, mert hiszen az állam azért vesz kölcsön pénzt, hogy aztelköltse, és nem azért, hogy üzleteket kössön belőle. Nálunk akormány is vesz majd ipari értékpapírokat. Ily módon nemlesz többé kamatfizető kölcsönügyletekből kifolyólag, hanemát fog változni haszonért dolgozó pénzkölcsönzővé. Ez az in-tézkedés meg fogja szüntetni a pénz stagnálását, az élősdi nye-részkedést és henyélést, ami mind hasznos volt számunkra,amíg a gójok voltak uralmon, de nem kívánatos a mi uralmunkalatt.

Milyen világosan jut kifejezésre a gójok tisztán állati ér-telmének fejletlen gondolkozási képessége abban a tényben,hogy kölcsönöket vettek fel nálunk kamatra és sohasem gon-dolták meg, hogy ugyanezt a pénzt, sőt még annak kamatait iscsak elő kell majd teremteniük saját államuk zsebéből ahhoz,hogy kifizethessenek minket. Mi lett volna egyszerűbb, minthogy saját népüktől vegyék el azt a pénzt, amelyre szükségükvolt?

De éppen ez bizonyítja fölényes elménk géniuszát, hogyaz államkölcsönök ügyét olyan színben tudtuk feltüntetnielőttük, hogy azokat még előnyösnek is tartották maguk szá-mára.

Azok a költségelőirányzatok, amelyeket annak idején amagunk uralma alatt be fogunk vezetni, a gój államokkal

93

folytatott kísérleteink során szerzett évszázados tapasztalato-kon fognak alapulni, világosak és határozottak lesznek s az el-ső pillantásra mindenki számára nyilvánvalóvá fogják tenni azújításainkban rejlő előnyöket. Véget fognak vetni azoknak avisszaéléseknek, melyeknek a gójok feletti uralmunkat kö-szönhetjük, de amelyeket nem engedhetünk meg a mi király-ságunkban.

Úgy fogjuk felépíteni elszámolási rendszerünket, hogysem az uralkodó, sem a legjelentéktelenebb köztisztviselő nemfogja tudni észrevétlenül elvonni rendeltetésétől akár a legki-sebb összeget is, sem pedig más célra fordítani, mint amelyre aköltségelőirányzat szánta.

Határozott költségelőirányzat nélkül pedig nem lehetkormányozni. Meg nem határozott cél követése – még hozzáugyancsak meg nem határozott segélyforrásokkal – hősöket ésfélisteneket is romlásba dönt.

A gój uralkodók, akiknek valamikor tanácsokat adtunk sakiket reprezentatív fogadásokkal, az udvari etikettből adódókötelezettségekkel és különféle szórakozásokkal eltérítettünkaz államügyekkel való foglalkozástól, csupán kulisszák voltakuralmunk számára. Az uralkodókat az ügyek vitelében helyet-tesítő favorit udvaroncok által beterjesztett jelentéseket a miügynökeink fogalmazták meg helyettük, s ezek az előterjeszté-sek mindig kielégítették a rövidlátó lelkeket azzal, hogy a jö-vőre vonatkozólag megtakarításokat és a helyzet javulását he-lyezték kilátásba... Megtakarítások? Miből? Új adókból? -kérdezhették volna azok, akik elolvasták beszámolóinkat éselőirányzatainkat. De nem kérdezték...

Önök tudják, mire vezetett a gójoknak ez a gondatlansága,a pénzügyi zűrzavarnak milyen fokára jutottak, népeik csodá-latra méltó ipara ellenére.

94

21. JEGYZŐKÖNYVBelső kölcsönök. Tartozások és adók. Konvertálás.Csőd. Takarékpénztárak és járadéklevelek. A pénzpi-acok eltörlése. Ipari értékek szabályozása.

A legutóbbi összejövetelen előadottak kapcsán ma rész-letesen meg fogom világítani a belső kölcsönök kérdését. Akülföldi kölcsönökkel – amelyek a gójok nemzeti vagyonávaltápláltak minket – nem foglalkozom többet, mert a mi álla-munk viszonylatában nem lesznek külföldiek, tehát semmifélekülügy sem.

Hasznot húztunk a tisztviselők megvesztegethetőségébőlés az uralkodók hanyagságából, kétszeresen, háromszorosan,sőt még ennél is többszörösen kaptuk vissza a gój kormányok-nak kölcsönzött pénzünket, amelyre államaiknak még csakszükségük sem volt. Megtehetne ilyet bárki is velünk? Ezértcsak a belső kölcsönök részleteivel foglalkozom.

Az államok bejelentik, hogy belső kölcsönre van szükség,és megindítják a kölcsönjegyeztetést saját váltóikra, azaz ka-matozó értékpapírjaikra. Hogy a jegyzést mindenki győzze, azárat száz és ezer között szabják meg, és árengedményt tesznekazoknak, akik elsőnek jegyeznek. A következő napon mester-ségesen felszöktetik a kölcsönkötvények árát, s azzal okoljákmeg az áremelést, hogy mindenki töri magát a kölcsönjegy-zésért. Pár nappal később az államkasszák – mint mondják –túlzsúfoltak, és több a pénz, mint amennyire szükség van (mi-nek akkor jegyeztetni?). A kölcsönt, tegyük fel, jóval túlje-gyezték, s ebben rejlik az egész színpadi hatás: ide nézzenek-mondják-, micsoda bizalom nyilvánul meg az állam kölcsön-kötvényei iránt.

De amikor vége van a komédiának, az állam azzal a tény-nyel találja magát szemben, hogy rendkívül terhes adósságotvett magára. Hogy fizetni tudja a kamatokat, újabb kölcsönök-höz kell folyamodnia, ezek azonban nem szüntetik meg, ha-nem csak növelik a tőkeadósságot. És ha ez a hitel is kimerült,

95

új adókkal kell fedezni - nem a kölcsönt, hanem csak annakkamatait. Ezek az adók tehát arra szolgálnak, hogy az egyikadósságot a másikkal fedezzék. Ezután következnek a kon-vertálások. Ezek csökkentik ugyan a kamatfizetést, de magá-nak az adósságnak fedezése nélkül, ezenkívül pedig nem vi-hetők keresztül a kölcsönjegyzőnek a beleegyezése nélkül.Amikor bejelentik a konvertálást, ezzel egyidejűleg felajánl-ják, hogy visszafizetik a pénzt mindazoknak, akik nem kíván-ják konvertálni kötvényeiket. Ha mindenki visszautasítaná akonvertálást és követelné pénzét, a kormány saját csapdájábaesne és kiderülne, hogy fizetésképtelen, nem tudja a felajánlottösszegeket kifizetni. A gój kormányok szerencséjére alattva-lóik - akik semmit sem értenek a pénzügyekhez - mindig szí-vesebben vállalták az árfolyamveszteségeket és a kamatcsök-kentést, mint azt a kockázatot, amellyel pénzük másirányú el-helyezése járna, és ily módon gyakran lehetővé tették kormá-nyaik számára, hogy azok többmilliós adósságtól szabadulja-nak meg.

Manapság ezeket a trükköket külföldi kölcsönökkel kap-csolatban nem játszhatják meg a gójok, mert tudják, hogy miminden kölcsönadott pénzt vissza fogunk követelni.

Az államok fizetésképtelenségének nyílt bevallása a leg-jobb bizonyíték lesz arra, hogy a különböző országokban telje-sen hiányzik minden kapcsolat a népek érdekei és azok között,akik kormányozzák őket. Kérem önöket, szenteljenek különösfigyelmet ennek a pontnak valamint a következőnek: manap-ság minden belső államkölcsönt úgynevezett függő adóssá-gokkal konszolidálnak, vagyis olyanokkal, amelyek többé-kevésbé rövid lejáratúak. Ezek az adósságok olyan pénzekbőlállnak, amelyeket takarékpénztárakba és takarékalapokba fi-zettek be. Ha ezeket az alapokat sokáig valamely kormányrendelkezésére bocsátják, elpárolognak a külföldi államköl-csönök kamatainak törlesztése során és azonos összegre szólójáradéklevelek letétbehelyezésével helyettesítik őket.

Ilyen járadéklevelekkel szokták a gójok pótolni állam-kincstáraik minden hiányát.

Ha majd elfoglaljuk a világ trónját, mindezeket a pénz-ügyi és hasonló fogásokat - mint amelyek nem egyeztethetők

96

össze érdekeinkkel - úgy el fogjuk söpörni, hogy nyomuk semmarad, mint ahogy meg fogjuk szüntetni az összes értékpapír-tőzsdét is, mert nem fogjuk megengedni, hogy értékpapírjainkáringadozásai csorbítsák hatalmunk tekintélyét. Értékpapírja-ink árát törvényileg fogjuk megszabni a teljes névértéknekmegfelelően, az árcsökkentés vagy áremelés minden lehetősé-ge nélkül. (Az áremelés ürügyet szolgáltat az ár későbbi csök-kentésére, s a gójok értékpapírjaival kapcsolatban így is jár-tunk el: azzal kezdtük, hogy névértéken felül adtuk-vettükőket, azután messze névértékük alá szorítottuk le az árukat.)Az értékpapír-tőzsdéket hatalmas állami hitelintézményekkelfogjuk helyettesíteni, melyeknek az lesz a feladatuk, hogy akormány szándékainak megfelelően rögzítsék az ipari értékpa-pírok árát. Ezek a hitelintézetek abban a helyzetben lesznek,hogy egyetlen napon 500 millió ipari értékpapírt dobjanak pi-acra vagy vásároljanak fel. Ily módon minden ipari vállalkozástőlünk függő helyzetbe fog kerülni. Elképzelhetik, milyen óri-ási hatalomra fogunk így szert tenni. . .

97

22. JEGYZŐKÖNYVA jövő titka. Az évszázadok szörnyűségei, mint a jövőjólétének alapja. A hatalom és misztikusság imádásá-nak glóriája.

Mindazzal, amit eddig kifejtettem önök előtt, gondosanigyekeztem megvilágítani a jövőben, a múltban és a jelenbenvégbemenő történések titkát, amelyek már a közeljövőben be-letorkollnak nagy események áradatába, valamint a gójokkalfennálló kapcsolataink és a pénzgazdálkodás titkait. Ehhez vanmég némi hozzáfűzni valóm.

A mi kezünkben van napjaink legnagyobb hatalma – azarany: tárházainkból két napon belül bármely tetszés szerintimennyiséget elő tudunk teremteni.

Kétségkívül nem szükséges további bizonyíték után ke-resni arra, hogy uralmunkat Isten határozta el. Ilyen gazdag-sággal rendelkezve nem fog nehezünkre esni bebizonyítani,hogy mindaz a szörnyűség, amelyet oly sok évszázadon ke-resztül el kellett követnünk, végeredményben arra szolgált,hogy igazi jóléthez vezessen, – hogy mindent rendbe hozzon.Igaz, némi erőszakot is kell alkalmazni, de mégis helyre fogállni. Be fogjuk igazolni, hogy az emberiség jótevői vagyunk,hogy ezen a szétszaggatott és megtépdesett földön helyreállí-tottuk az igazi jót és az egyén szabadságát, s ezzel lehetővéfogjuk tenni, hogy mindenki békében és nyugalomban örüljönaz életnek a kellő mértékletesség betartásával, feltéve termé-szetesen, hogy szigorúan tiszteletben tartják az általunk hozotttörvényeket. Egyúttal mindenki előtt világossá fogjuk tenni,hogy a szabadság éppúgy nem áll a kicsapongásra és nem jog-cím féktelen szabadosságra, mint ahogy az ember méltóságátés erejét sem az a jog teszi, hogy romboló elveket hirdessen,amilyenek a lelkiismereti szabadság, az egyenlőség és hason-lók. Továbbá, hogy az egyén szabadsága egyáltalán nem je-lenti azt, hogy joga van saját magát és másokat összecsődülttömegekhez intézett uszító beszédekkel felizgatni; hogy az

98

igazi szabadság az egyén sérthetetlenségében áll, feltéve, hogyez az egyén becsületesen és szigorúan betartja a közösségi életösszes törvényét, valamint azt, hogy az ember méltósága meg-követeli, hogy tudatában legyen annak, kinek mihez van ésmihez nincs joga, s egyáltalában nem az ember énje körül for-gó fantasztikus elképzelések az emberi méltóság ismérvei.

A mi uralmunk dicsőséges lesz, mert mindenható lesz,kormányozni és irányítani fog, s nem fog vezetők és szónokokután futkosni, akik rekedtre ordítják magukat értelmetlen szó-lamokkal, amelyekről azt mondják, hogy nagy eszmék, amikorpedig - őszintén szólva - semmi egyebek, mint utópiák... A miállamhatalmunk a rend koronája lesz, és ez magában foglaljaaz ember egész boldogságát. Államhatalmunk nimbusza arrafogja késztetni a népeket, hogy képletesen térdre ereszkedje-nek előtte és hódolatteljes tisztelettel adózzanak neki. Igazihatalom nem egyezkedik semmiféle joggal, még Isten jogávalsem, vele szemben senki sem meri megengedni magának,hogy akárcsak egy arasznyit is elvegyen tőle.

99

23. JEGYZŐKÖNYVLuxuscikkek gyártásának korlátozása. Munkanélküli-ség. A részegeskedés betiltása. A régi társadalom ki-irtása és feltámasztása új formában. Az Isten által ki-választott.

Hogy az emberek hozzászokjanak ahhoz, hogy engedel-meskedjenek nekünk, szerénységre kell nevelnünk őket. Ezértkorlátozni fogjuk a luxuscikkek gyártását. Ezzel meg fogjukjavítani a közerkölcsöt is, amelyre káros hatással volt a fény-űzés terén kifejtett versengés. Újra helyre fogjuk állítani akisipart, ami azt fogja jelenteni, hogy aláaknázzuk a gyárosokmagántőkéjét. Erre azért is szükség van, mert a gyárosokgyakran, bár nem mindig tudatosan, nagymértékben a kor-mány ellen hangolják a tömegeket. A kisiparosok nem ismerika munkanélküliséget, ezért elégedettek a fennálló renddel éskövetkezésképpen érdekük, hogy szilárd legyen a kormányhelyzete. A munkanélküliség rendkívül veszélyes dolog akormányok számára. A mi számunkra azonban eljátszottamajd szerepét abban a pillanatban, amikor kezünkbe kerül ahatalom. Törvénnyel meg fogjuk tiltani a részegeskedést is,büntetni fogjuk, mint olyan bűncselekményt, amely kivetkőz-teti az embert emberi mivoltából és állattá alacsonyítja az al-kohol hatására.

Az alattvalók – ismételten hangsúlyozom – csak az erőskéznek engedelmeskednek vakon, annak, aki teljesen függet-len tőlük, mert érzik, hogy védelmet és támogatást nyújthatnekik a szociális bajok ellen... Mit érnek angyali lelkű király-lyal? Az erő és hatalom megszemélyesítését kell látniuk ben-ne.

A mostani uralkodók csak nagy nehezen tartják magukataz általunk lezüllesztett társadalmakban, melyek még Istenhatalmát is tagadják, s amelyekből mindenfelé kicsap az anar-chia tüze. A legfőbb uralkodónak, aki valamennyi mostaniuralkodó helyébe fog lépni, mindenekelőtt ezt a mindent el-

100

nyelő tüzet kell majd eloltania. Ezért kötelessége lesz ezeket atársadalmakat megsemmisíteni, még ha saját vérükbe is kellfojtania őket, hogy azután újra feltámaszthassa őket jól meg-szervezett csapatok formájában, amelyek tudatosan felveszik aharcot mindenféle fertőzés ellen, amely fekélyekkel boríthatnáel az állam testét.

Ez az Isten által kiválasztott hivatott arra, hogy megtörjeazokat az értelmetlen erőket, amelyeket csak állati ösztönökvezetnek és nem az emberi ész. Ezek az erők most diadalmas-kodnak, amennyiben a szabadság és jog álarcában rablásokatés mindenféle erőszakoskodást követnek el. Ledöntötték a tár-sadalmi rend minden formáját, hogy annak romjain felállítsáka zsidók királyának trónját. De abban a pillanatban eljátszottákszerepüket, amikor ő elfoglalja királyságát. Akkor majd el kellsöpörni őket útjából, hogy a legkisebb akadály se maradjon.

Akkor majd így szólhatunk a világ népeihez: "Adjatokhálát Istennek és ereszkedjetek térdre az előtt, aki homlokánhordja az ember sors rendelésének pecsétjét; Isten maga vezé-relte az ő csillagát, hogy senki más mint ő szabadítson megbennünket az összes előbb említett erőszakoskodásoktól ésbajoktól.

101

24. JEGYZŐKÖNYVDávid király gyökereinek megerősítése (?). A királybetanítása. Közvetlen trónörökösök kizárása. A királyés három jótállója. A király maga a sors. A zsidók ki-rályának külső jellemének feddhetetlensége.

Most rátérek annak ismertetésére, hogy milyen módsze-rekkel fogjuk mindenütt az egész világon megszilárdítani Dá-vid király dinasztiájának uralmát.

Elsősorban és mindenekelőtt ugyanazt a módszert fogjukalkalmazni, amely már bölcseink számára is lehetővé tette avilág összes ügyeinek irányítását, azaz az emberiség tervszerűnevelését az általunk kívánt irányban.

Dávid utódainak bizonyos tagjai elő fogják készíteni a ki-rályokat és örököseit hivatásukra. Ezeket nem örökösödési jogalapján fogják kiválasztani, hanem kiváló képességeik alapján.Be fogják vezetni őket a politika legmélyebb titkaiba és akormány terveibe, de mindig gondoskodni fognak arról, hogyezeken kívül senki se szerezhessen tudomást ezekről a titkok-ról. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy mindenki megtudja, akormányzást csak azokra lehet bízni, akiket beavattak az ál-lamvezetés művészetének titkaiba... Csakis ezeket a kiválasz-tottakat fogják megtanítani – sok évszázad tapasztalatainakösszevetése révén – a már említett tervek gyakorlati alkalma-zására, a gazdaságpolitika és társadalomtudomány terén tettmegfigyelésekre, egyszóval azoknak a törvényeknek szellemé-re, amelyeket a természet maga állított fel megingathatatlanulaz emberi kapcsolatok szabályozására.

Közvetlen trónörökösöket nemegyszer ki fognak zárni azuralkodásból, ha előkészületük ideje alatt könnyelműségről,puhaságról vagy más tulajdonságokról tesznek tanúságot, me-lyek az államhatalom vesztét okozzák, amelyek következtébenképtelenek a kormányzásra s amelyek már önmagukban is ve-szélyeztetik a királyi tekintélyt.

102

Bölcseink kizárólag azoknak fogják átadni a kormányzásgyeplőit, akikben feltétlenül megvan a tehetség arra, hogyszilárd kézben tartsák a kormányrudat, akár kegyetlenség áránis. Ha a király akaratgyengeségben betegszik meg vagy másokból válik képtelenné a kormányzásra, a törvény értelmébenköteles lesz átadni a kormány gyeplőit más, erre alkalmas ke-zeknek. A király pillanatnyi terveit, még inkább pedig jövőbeliszándékait senki sem fogja ismerni, még azok sem, akiket leg-közelebbi tanácsadóinak neveznek.

Csupán a király és az a három, aki jótállt érte, tudja majd,hogy mi fog történni.

A király személyében, aki hajthatatlan akarattal ura sajátmagának és az emberiségnek, mindenki megtestesítését fogjalátni a sorsnak a maga kiismerhetetlen útjaival. Senki semfogja tudni, milyen célokat követ a király a maga rendelkezé-seivel, és ezért senki sem fogja merni keresztezni ismeretlenútjait.

Magától értetődő, hogy a király észbeli képességeinekmeg kell felelniük annak a kormányzási tervnek, amelyet megkell valósítania. Ezért nem fogja elfoglalni a trónt, mielőtt afent említett bölcsek meg nem vizsgálták szellemi képességeit.

Hogy a nép ismerje és szeresse királyát, elengedhetetlenülszükséges, hogy nyilvános helyeken mutatkozzék és beszéljennépével. Ez biztosítja a szükséges kapcsolatot a két erő között,melyet most terrorral elválasztunk egymástól.

Erre a terrorra szükségünk van mindaddig, amíg el nemkövetkezik az ideje annak, hogy mindkét erőt külön-külön alá-vessük befolyásunknak.

Nem szabad, hogy a zsidók királya szenvedélyeinek rabjalegyen. Különösen áll ez az érzékiségre: jellemének olyannakkell lennie, hogy állati ösztönök semmiképp se kerekedjenekfelül értelmén. Az érzékiség minden másnál jobban lerontja aszellemi képességeket és zavarja a tisztánlátást, amennyibenaz emberi tevékenység legrosszabb és legállatibb területérevonja el a gondolatokat. Az emberiség Dávid szent ivadékai-ból származó támaszának, az egész világ legfőbb urának min-den személyes kedvtelést fel kell áldoznia népéért.

Legfőbb urunknak példátlanul feddhetetlennek kell lennie.

103

104

UTÓSZÓNyil utószavának befejező szakasza

(Az 1915-ös kiadáshoz)Montefiore vallomása szerint Cion nem sajnál sem pénzt,

sem bármilyen más eszközt ahhoz, hogy céljait elérje. Napja-inkban a világ összes kormánya tudatosan vagy tudattalanulalárendeli magát Cion szuperkormányának, mert az összeskötvény és értékpapír ennek kezében van. Minden országolyan nagy összegekkel van eladósodva a zsidóknak, amelye-ket sohasem lesznek képesek visszafizetni. Az összes ügy –ipar, kereskedelem és diplomácia – Cion kezében van. Köl-csöneivel rabigába hajtott minden nemzetet. Az oktatás telje-sen materialista irányvonalával a zsidók láncra verték anemzsidókat, akiket "szuperkormány"-uk javára befogtak. Anemzeti szabadságnak hamarosan vége, tehát a személyes sza-badság is végéhez közeledik - mert ott igazi szabadság nemlétezhet, ahol Cion az arany hatalmát használva uralkodik atömegeken és a társadalom legtiszteletreméltóbb és felvilágo-sult rétegén. "Akinek van füle, hallja meg."

Közel négy éve, hogy Cion bölcseinek jegyzőkönyvei abirtokomba került. Csak Isten tudja, milyen sok erőfeszítésttettem azért, hogy felhívjam rá az emberek figyelmét – hiába –és hogy figyelmeztessem a hatalmon lévőket azáltal, hogyfeltártam a vihar okait, amely hamarosan az apatikus Oroszor-szágra fog törni. Arra az Oroszországra, amely szerencsétlen-ségére úgy néz ki, hogy elvesztett minden elképzelést a körü-lötte zajló dolgokkal kapcsolatban. És csak most jutottam elarra a pontra, hogy félek, túl későn sikerült kiadni a könyve-met abban a reményben, hogy készenlétben legyenek azok,akiknek még van fülük, hogy halljanak és szemük, hogy lássa-nak.

Ezek után nem lehet kétséges, hogy Izrael királyánakgyőzelmes uralkodása degenerált világunk fölé emelkedik -mint Sátán - hatalmával és terrorjával. A Cion véréből szüle-

105

tett király – az antikrisztus – hamarosan egyetemes birodalmá-nak trónjára emelkedik. A világ eseményei szörnyű sebesség-gel felgyorsultak: viták, háborúk, pletykák, éhínségek, járvá-nyok, földrengések – minden, ami tegnap még lehetetlen volt,mára már beteljesedett valóság lett. Azt lehetne gondolni,hogy a gyorsan múló napok a Kiválasztott Nép ügyeit szol-gálják. Helyhiány miatt nem mehetünk bele a világtörténelemrészleteibe, a "gonoszság titkai"-ba, hogy bebizonyítsuk "Cionbölcsei"-nek befolyását a történelemből, amelyet azzal gyako-roltak a világra, hogy előre megmondták az emberiség biztosközeljövőjét, vagy a világ tragédiájának utolsó felvonása előttfelhúzták a függönyt.

Csak Krisztus világossága és Egyetemes Szentegyházaképes Sátán mélységére hatolni és feltárni gonoszságánakmértékét. Szívemből érzem, ütött az óra, hogy sürgősen össze-hívjuk a Nyolcadik Ökumenikus Zsinatot, amely egyesítené alelkipásztorokat és a kereszténység összes képviselőjét. Világiviták és hitszakadások mind feledésbe merülnének a küszöbönálló antikrisztus eljövetele elleni felkészülés szükségében.

Részletek Mónus Áron: Összeesküvés: ANietzschei Birodalom c. könyvének utószavából

Íme a Jegyzőkönyvek lényege. Az Összeesküvés: ANietzschei Birodalom című történelmi tanulmányom ennek atényállításnak a hiteles voltát bebizonyította, de bebizonyítottaa szabadkőműves összeesküvés valódiságát is. A Szabadkő-művesnek lenni "a zsidó lét egyik formája" című fejezet végénVadnai Gábor zsidó szabadkőműves, akinek az apja a svájciLaussane városában volt rabbi, a következőket állítja:

"A világ azért jött létre, hogy beteljesedjen, így való-sítva meg a messianisztikus kort:"

Ezt a mondatot értelmének lényeges megváltoztatása nél-kül a következőképpen is át lehet alakítani: a világ azért jöttlétre, hogy azt a zsidók uralják. Ez a gátlástalan törtetés és ha-tártalan gőg biztosít termőtalajt az évezredes antiszemitizmus-nak. Jó lenne, ha a kis zsidók ezen elgondolkodnának.

106

Mindeddig azonban nem vizsgálta meg senki azokat azúgynevezett bizonyítékokat, amelyek alapján állítólag "kétsé-get kizáróan bebizonyosodott", hogy a Jegyzőkönyvek hami-sak. (220-221. oldal) A zsidó szabadkőművesek azért nem ta-láltak bíróságot, amelyik kimondta volna, hogy a Jegyzőköny-vek hamisak, mert az állítólagos hamisságukat semmi sem bi-zonyítja. Mi most bebizonyítottuk, hogy a Jegyzőkönyvek lé-nyeges állításai hitelesek.

Az, hogy a Jegyzőkönyvek eredeti szövegét esetleg stili-zálták, nem bizonyítja azok hamis voltát, amint egy könyv ja-vított kiadása sem bizonyul hamisítványnak.

A Jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozása maguknak aCion bölcseinek a tette volt. Saját neveiket nem közölték, ne-hogy a jogos népharag ellenük forduljon. A Jegyzőkönyveketnyilvánosságra hozó "bölcsek" között voltak olyanok, akik márközrejátszottak a III. Napóleon császár ellen szerkesztettgúnyirat kiadásában. Harmincöt év az "Istenség munkatársai"számára annyi, mint egy nap a közönséges halandók életében.A szabadkőművesség a világ meghódítására szőtt terveit hosz-szú távon, azokat fokozatosan fejlesztve, érlelve igyekszikmegvalósítani. A célja elérésének érdekében minden eszköztfelhasznál. Mielőtt a Jegyzőkönyvek szövegét nyilvánosságrahozták volna, elkészítették a védelmükre - akkor a már a nagyközönség által teljesen elfelejtett-a III. Napóleon elleni gúny-irat kiadását. Ekként mégis sikerült a Jegyzőkönyvek nyilvá-nosságra hozatalával a kitűzött célt megvalósítani – a köznépgyűlöletét a kis zsidók ellen felszítani – és egyben magukatrágalmazás áldozataiként feltüntetni.

A Nietzschei Birodalom Titkai (Les Secrets de l'EmpireNietzschéen) című francia nyelvű terjedelmes könyvembenszámos jelenkori esemény felidézésével bizonyítom, hogy azsidó szabadkőművesség számára az antiszemitizmus jelenlételétfontosságú. Ha nincs antiszemitizmus, akkor szítanak a leg-aljasabb módszerekkel. Ezzel zsarolják a demokratikusnakmondott országok vezetőit. Az így szerzett pénzből a zsidószabadkőművesek meghíznak, Izrael Államban pedig atom-bombákat gyártanak a muzulmán országok sakkban tartására,

107

majd pedig a messianisztikus kor eljövetelének és fennmara-dásának biztosítására.

A "bölcsek" a Jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozásávalpogromokat idéztek elő Oroszországban, amelyek jelentős zsi-dó tömegek Palesztinába történő kivándorlását eredményezték.

A "bölcsek" ugyanakkor egy ügynököt kerestek céljukmegvalósításának előmozdítására. Ezt a Jegyzőkönyvek, mintegy világgá kürtölt apróhirdetés, meg is hozták Adolf Hitlerszemélyében. (223-225. oldal)

További jegyzőkönyvek ismertetése1492-ben, Chemor, Spanyolország főrabbija tanácsért

fordult a Konstantinápolyban székelő Nagy Szanhedrinhez,amikor a spanyol törvény kiutasítással fenyegette a zsidókat. Aválasz a következő volt:

"Szeretett barátaim Mózesben. Megkaptuk a levelet,melyben aggodalmatoknak és szerencsétlenségetek-nek adtok hangot, melyet elszenvedtek. Bennünk isugyanolyan fájdalmat kelt hallani róla, mint ti ma-gatoknak.

A nagy satrapák és rabbik tanácsa a következő:

1. Azt illetőleg, hogy Spanyolország királya arra kö-telez benneteket, hogy vegyétek fel a kereszténységet:tegyétek azt, mert nem tehettek másként.

2. Azt illetőleg, hogy parancs van rá, hogy megfosz-szanak benneteket a tulajdonotoktól: fiaitokból legye-nek kereskedők, hogy ők foszthassák ki apránként akeresztényeket.

3. Azt illetőleg, hogy megkísérlik elvenni az életete-ket: fiaitokból legyenek orvosok és patikusok, hogy őkvehessék el a keresztények életét.

108

4. Azt illetőleg, hogy elpusztítják a zsinagógáitokat:fiaitokból legyenek kanonokok és lelkészek azért,hogy elpusztíthassák a templomaikat.

5. A sok más aggodalmat illetőleg: intézzétek úgy,hogy fiaitokból legyenek szószólók és ügyvédek, ésügyeljetek arra, hogy mindig keveredjenek bele ál-lamügyekbe, hogy a keresztényeket rabigába hajthas-sák. Ezáltal uralhatjátok a világot és bosszút állhat-tok rajtuk. 6. Ne térjetek el ezektől az utasításoktól,amelyeket adunk, mert majd tapasztalatból meg fog-játok látni, hogy bármennyire is megalázottak vagy-tok, valóságos hatalomra fogtok jutni. (Aláírás) Akonstantinápolyi zsidók hercege "

* * * * *

Zunder dokumentumA Berlinben megjelenő Prizyv nevű orosz újság 1920.

február 5-i száma egy érdekes, 1919. decemberi dátummal el-látott, héber nyelvű dokumentumot közölt, amely fényt derítetta zsidóság titkos szervezeteire Oroszországban: Az okiratotegy Zunder nevű halott zsidó zsebében találták, aki a 11.Mesterlövész-zászlóalj bolsevik parancsnoka volt. Teljes egé-szében a következőket tartalmazta:

TITKOS. – Az Izraelita Nemzetközi Liga fiókjainakképviselői számára.

Izrael Fiai! Közeledik végső győzelmünk órája. A vi-lág uralmának küszöbén állunk. Amiről korábbancsak álmodhattunk, most közel került a megvalósu-láshoz. Nem sokkal korábban gyengék és tehetetlenekvoltuk, most pedig a világ katasztrófájának köszön-hetően büszkén emelhetjük fel fejünket.

Mindamellett azonban óvatosaknak kell lennünk.Biztosra lehet mondani, hogy miután átmasíroztunklerombolt és legyengült oltárokon és trónokon,

109

ugyanazon a kijelölt úton kell tovább haladnunk. Azidegen vallás és doktrínák tekintélyét nagyon sikerespropagandával könyörtelen kritikának és gúnyoló-dásnak tettük ki. Megingattuk a kultúrát, a civilizáci-ót, a hagyományokat és a keresztény nemzetek trón-jait. Mindent megtettünk, hogy az orosz népet a zsidóhatalom rabigájába hajtsuk, és végül térdre kénysze-rítsük őket. Mindezeket majdnem teljes egészébenvéghezvittük, de ugyanakkor nagyon óvatosaknak kelllennünk, mert a fő ellenségünk az elnyomott Oroszor-szág. Oroszország feletti győzelmünk, amelyet szelle-mi felsőbbrendűségünkkel értünk el, a jövőben egy újnemzedékkel ellenünk fordulhat. Oroszországot le-győztük és tönkretettük. Oroszország haláltusájátvívja lábunk alatt, de ne feledjétek – egy pillanatrasem –, hogy óvatosaknak kell lennünk. A szent törő-dés védelmünkért nem enged sem sajnálatot, sem kö-nyörületet. Végre megpillanthatjuk az orosz nép kese-rű, súlyos helyzetét, és láthatjuk őket könnyek között!Ezt a népet tehetetlen rabszolgákká alacsonyítottukazáltal, hogy megfosztottuk őket tulajdonuktól és ara-nyuktól.

Legyetek óvatosak és legyetek csendben! Nem ke-gyelmezhetünk ellenségünknek. Véget kell vetnünk azorosz nép legjobb és vezető elemeinek, hogy a legyő-zött Oroszország ne találhasson vezetőket! Ezáltalminden lehetőség megszűnik számukra, hogy ellen-álljanak hatalmunknak. A munkások és parasztok kö-zött gyűlöletet és vitákat kell szítanunk. Háborúk ésosztályharcok elpusztítanak minden kincset és kultú-rát, amelyet a keresztények teremtettek. De legyetekóvatosak, Izrael Fiai! Közel van győzelmünk, mert apolitikai és gazdasági hatalmunk és befolyásunk atömegekre gyorsan fejlődik. Felvásárolunk kormány-kölcsönöket és aranyat, ezáltal irányító hatalmunkvan a világ tőzsdéi fölött. A hatalom a kezünkben van,

110

de legyetek óvatosak- ne helyezzetek bizalmat áruló,sötét hatalmakba!

Bronstein (Trockij), Apfelbaum (Zinovijeff),Rosenfeld (Kameneff), Steinberg – mindegyikük mintsokezernyi más, Izrael igaz fiai. Oroszországban ahatalmunk korlátlan. A városokban a népbiztosság ésaz élelmiszer-bizottság, a házbizottság, stb. a mi em-bereink kezében van. De ne hagyjátok, hogy a győze-lem megrészegítsen benneteket. Legyetek óvatosak,elővigyázatosak, mert csak mi magunk védhetjük megmagunkat!

Ne feledjétek, hogy mi nem bízhatunk a Vörös Hadse-regben, amely egy nap ellenünk fordulhat.

Izrael Fiai! A régóta vágyott győzelmünk órájaOroszország fölött már közel van. Szilárdan vonjátokössze soraitokat! Tudassátok népünk nemzeti politi-káját! Harcoljatok az örök eszmékért! Tartsátok azősi törvények szentségét, melyeket a történelem ha-gyott ránk! Védelmezzen és vezessen szellemünk éstehetségünk! Aláírás: az Izraelita Nemzetközi LigaSzentpétervári Fiókjának Központi Bizottsága.

* * * * *

KGB dokumentumaA KGB (Állambiztonsági Bizottság) akkori elődje, az

MGB (Állambiztonsági Minisztérium) titkos, 45 pontból állódokumentuma már megjelent korábban néhány magyar folyó-iratban. Kötelességünknek éreztük azonban, hogy itt is közre-adjuk, mert mind témája, mind stílusa és eredete kísértetiesenhasonlít a Jegyzőkönyvekéhez. Az alábbiakban közölt titkosutasítások állítólag Lengyelországból jutottak el Magyaror-szágra. Az eredeti orosz nyelvű változatot Boleslaw Bierut,*egykori lengyel köztársasági elnök dolgozószobájában találtákmeg, – aki mellesleg az MGB és a háború előtti NKVD (Bel-

111

ügyi Népbiztosság) lengyel ügynöke is volt. Habár az alapel-vek csak Lengyelországra vonatkoznak, mégis könnyen pár-huzamot lehet vonni az elmúlt évtizedek magyarországi törté-nései és a "bennszülöttekre" vonatkozó használati utasítás kö-zött.

Moszkva, 2. 6. 1947.(Szigorúan titkos)K. AA/CC 113Utasítás NK/003/47

1. A Nagykövetség épületeinek területén tilos a benn-szülöttek soraiból általunk beszervezett informátoro-kat fogadni. Az ezekkel az emberekkel való találkozá-sokat egy erre kijelölt szolgálat szervezi, a találkozókkizárólag nyilvános helyeken történhetnek. Az infor-mációkat a nagykövetség veszi át különleges szolgá-latunk közreműködése mellett. Bierut Boleslaw (RuryJezuickie) 1892-ben született Lublin mellett. Állam-férfi és kommunista pártvezér, akit LengyelországSztálinjának neveztek, miután főszerepet játszott amásodik világháború utáni hatalomátvételben. Bierut1918-ban lépett be a kommunista pártba, és életét akommunista eszmék hirdetésének szentelte. Lengyel-országban, Bulgáriában, Csehszlovákiában és Auszt-riában hirdette a kommunizmust. 1920. és 1930. kö-zött többször letartóztatták, és 1938-ban, a szabadu-lása után a Szovjetunióba ment. A háború nagy részétott élte át. 1943. végén visszatért Lengyelországba.Sztálin és a Vörös Hadsereg segítségével Bierut éselvtársai 1947-re megszabadultak az ellenzéktől, éshozzáláttak a lengyel élet elszovjetesítéséhez. Bierut,Moszkva hű követője, aki 1945-től köztársasági elnökvolt, közreműködött Wladyslaw Gomulka, a LengyelMunkáspárt főtitkára elmozdításában, és 1948-banújjáalakította a pártot Lengyel Egyesült Munkáspártnéven. 1952-ben feladta elnöki posztját és miniszter-elnök lett, de 1954-ben lemondott. 1956-ban halt megMoszkvában, a Szovjet Kommunista Párt 20. Kong-

112

resszusa idején, amikor Hruscsov előterjesztette a hí-res "sztálini időszak bűncselekményei"-t.

2. Főként annak kell nagy figyelmet szentelni, hogykatonáink és a civil lakosság között semmiféle kap-csolat ne jöhessen létre. Megengedhetetlen, hogytiszti kádereink a bennszülötteket azok lakásaibanlátogassák, szintén megengedhetetlen egyszerű sor-katonák bennszülött nőkkel való érintkezése, megen-gedhetetlen katonáink és a bennszülött lakosság, ka-tonaság közötti kapcsolatteremtés.

3. Meggyorsítani azon bennszülöttek likvidálását,akik Lengyelország Kommunista Pártjával, a LengyelSzocialista Párttal, az Interbrigadistákkal, a LengyelKommunista Ifjúsági Szövetséggel, a Hazai Hadse-reggel, a parasztzászlóaljakkal és más társaságokkalés szervezetekkel állnak kapcsolatban, amelyek nem ami kezdeményezésünk folytán keletkeztek. Ennek azügynek az érdekében ki kell használni a fegyveres el-lenzék jelenlétét.

4. Ügyelni kell arra, hogy minden fegyveres akcióbanazok a katonák vegyenek részt, akik a Kosciuszko-hadseregbe (a Szovjetunió területén a Vörös Hadse-reg oldalán harcoló lengyel hadsereg) való belépésükelőtt országunk (a Szovjetunió) területén tartózkod-tak. És elérni teljes megsemmisítésüket.

5. Meg kell gyorsítani az összes párt egy szervezetbetörténő egyesítését, ügyelve arra, hogy minden kulcs-szerep olyan embereknek jusson, akik a különlegesosztályunk szolgálatában állnak.

6. Egyesíteni kell az összes ifjúsági szervezetet, és já-rási vezetőktől felfelé a vezető helyekre különlegesszolgálatunk által jóváhagyott embereket kell helyez-

113

ni. Még a végső egyesítés előtt likvidálni kell a cser-készmozgalom ismert vezetőit.

7. Megszervezni és figyelni arra, hogy a pártkong-resszusok küldöttei által megválasztott funkcionáriu-sok az előttük álló teljes időszakra ne tarthassák megmandátumaikat. A küldöttek semmi esetre sem hív-hatnak össze vállalatok közötti gyűléseket. Ha nincsmás megoldás, és ha egy ilyen gyűlést mindenképpenössze kell hívni, el kell távolítani azokat az embere-ket, akik a koncepciók tervezésében és a követelésekfelterjesztésében aktivitást fejtenek ki. Minden elkö-vetkezendő kongresszusra új küldötteket kell válogat-ni, csakis olyanokat, akiket különleges szolgálatunkszemel ki.

8. Különös figyelmet kell szentelni a szervezési képes-ségekkel rendelkező és népszerűségre esélyes egyé-neknek. Az ilyen embereket be kell szervezni, ameny-nyiben ellenállást tanúsítanak, nem engedni őket ma-gasabb posztra.

9. Elintézni, hogy az állami alkalmazottak (a bizton-sági szerveket és a bányaipart kivéve) alacsony fize-tést kapjanak. Ez elsősorban az egészségügyet, a bí-róságokat, a közművelődési szférát, valamint a vezetőbeosztásban dolgozókat érinti.

10. Minden kormányszervbe, valamint az üzemektöbbségébe különleges szolgálatunkkal együttműködőegyéneket kell beépíteni. (A helyi közigazgatási szer-vek tudomása nélkül)

11. Különleges figyelmet kell szentelni annak, hogy abennszülött sajtó ne közölje a hozzánk szállított árumennyiségét és fajtáit. Úgyszintén nem szabad eztüzletnek nevezni. Ügyelni kell arra is, hogy a sajtó ki-emelten írjon a bennszülötteknek kiszállított áru

114

mennyiségéről. Emellett meg kell említeni, hogy ez azárucsere-forgalom keretén belül történik.

12. Nyomást kell gyakorolni a bennszülött hivatalok-ra, hogy azon személyek, akik földet, parcellát, telketszereznek, ne arról kapjanak papírt, hogy tulajdono-sok, hanem csak arról, hogy azt kiutalták.

13. A paraszti magángazdálkodással szemben olyanpolitikát kell folytatni, hogy a magángazdálkodás rá-fizetéses legyen, esetleg minimális haszonnal járhas-son. Ezután pedig el kell kezdeni vidéken a kollektivi-zálást. Amennyiben nagyobb ellenállás keletkezik,csökkenteni kell a termelőeszközök kiosztását, és nö-velni az állami beszolgáltatási kötelezettségek kvótáit.Ha mindez nem vezetne eredményre, meg kell szer-vezni, hogy a mezőgazdaság ne tudja fedezni az or-szág élelmiszer-ellátását, a hiányzó mennyiséget be-hozatallal kell pótolni.

14. Mindent megtenni annak érdekében, hogy a hatá-rozatok és rendeletek, legyenek azok jogi, gazdaságivagy szervezeti jellegűek, megfelelően pontatlanoklegyenek.

15. Mindent elkövetni annak érdekében, hogy azegyes ügyek tárgyalásával egyszerre több komisszió,hivatal és intézmény foglalkozzon, de egyikük semhozhat határozatot, mielőtt a többiekkel nem konzul-tált. (Kivételt képeznek a bányaipart érintő ügyek.)

16. Az üzemi önkormányzatok semmiféleképpen semfejthetnek ki hatást az üzem tevékenységére. Kizáró-lag a határozatok teljesítésén dolgozhatnak.

17. A szakszervezetek nem szegülhetnek ellen az igaz-gatóság utasításainak. A szakszervezeteket más fel-adatokkal kell elfoglalni, úgymint a vállalati üdülteté-

115

sek szervezése, a nyugdíj- és kölcsönkérelmek elbí-rálása, kulturális és szórakoztató programok, kirán-dulások szervezése, a hiánycikkek elosztásának meg-szervezése, a politikai vezetés határozatainak és né-zeteinek az igazolása.

18. Meg kell szervezni, hogy csak azokat a dolgozókatés vezetőket léptessék elő, akik a rájuk bízott felada-tokat példamutatóan végrehajtják, és akik nem haj-lamosak azon problémák analizálására, melyek túl-érnek tevékenységük határain.

19. Azon bennszülöttek tevékenységéhez, aki párt-,állami és gazdasági funkciókat viselnek, olyan felté-teleket kell kialakítani, hogy azok alkalmazottaikszemében kompromittálják őket, és lehetetlenné te-gyék visszatérésüket eredeti környezetükbe.

20. A bennszülött tiszti káderekre csak ott bízható fe-lelős pozíció, ahol már el vannak helyezve különlegesszolgálatunk emberei.

21. Minden fegyveres akció és éleslövészet alatt a lő-szer mennyiségét fegyverre való tekintet nélkül állan-dóan szigorúan ellenőrizni kell.

22. Megfigyelés alatt kell tartani minden tudományoskutatóintézetet és laboratóriumot.

23. Nagy figyelmet kell szentelni a feltalálóknak ésújítóknak valamint fejleszteni és támogatni tevékeny-ségüket, de minden egyes találmányt következetesenfel kell jegyezni, a jelentés pedig a központba külden-dő. Csak azon találmányok megvalósításához szabadhozzájárulni, melyek a bányaiparban hasznosíthatók,valamint azokat, melyek különleges utasításainkbanvannak feltüntetve. Nem valósíthatók meg azok a ta-lálmányok, amelyek a termelés növelését, ezzel pár-

116

huzamban pedig nyersanyagtermelés és nyersanyag-bányászat visszaesését eredményeznék vagy akadá-lyoznák a határozatok teljesítését. Ha egy találmánymár ismertté vált, meg kell szervezni unnak külföldrevaló eladását. A találmány értékéről és leírásárólszóló dokumentumok közlése megengedhetetlen.

24. Az egyes szállítmányok pontosságában zavarokatkell előidézni. (Kivéve az NK 552-46. Számú utasítás-ban szereplő szállítmányokat.)

25. Az üzemekben kezdeményezni kell a különbözőproblémafelvető és szakmai értekezletek összehívását,feljegyezni az ott elhangzott javaslatokat, észrevétele-ket és azok szerzőit.

26. Népszerűsíteni kell a dolgozókkal folytatott be-szélgetéseket, melyek időszerű termelési témákkalfoglalkoznak, valamint olyan beszélgetéseket, melye-ken helyet kap a múlt és a helyi problémák bírálata.Nem szabad megengedni azonban a bírált jelenségekokainak megszüntetését.

27. A bennszülött vezetés nyilvános fellépései lehet-nek nemzeti és történelmi színezetűek, de azok nemvezethetnek a nemzet egységéhez.

28. Figyelni kell arra, nehogy az újjáépítés alatt állóvagy az újonnan felépített városokban és lakótelepe-ken léteznek-e olyan vízvezetékrendszerek, melyeknincsenek rákötve a fő vízhálózati rendszerre. A régi,nem bekötött vízvezetékeket és az utcai kutakat szisz-tematikusan fel kell számolni.

29. Az ipari objektumok rekonstrukciója és építésesorán ügyelni kell arra, hogy az ipari hulladék azonfolyókba legyen irányítva, ivóvíztartalékként szolgál-hatnak.

117

30. Az újjáépített városok és az új lakótelepek laká-saiban nem lehetnek többlethelyiségek, melyekbenhosszabb időre háziállatokat lehetne tartani vagy na-gyobb mennyiségű élelmiszer-tartalékot felhalmozni.

31. A magántulajdonban lévő termelővállalatok és aziparosok csak olyan alapanyagokat és berendezéseketkaphassanak, amelyek meggátolják a jó minőségűáruk előállítását. Ezen termékek árai magasabbak le-gyenek, mint az állami vállalatok hasonló termékei.

32. Elő kell idézni a hivatali adminisztráció mindenszinten történő maximális terebélyesedését. Megen-gedhető az adminisztratív szervek bírálata, de semmi-képpen sem engedhető meg számbeli megfogyatkozá-suk és normális működésük sem.

33. Ügyelni kell minden gyártási tervre a bányaipar-ban, valamint a megfelelő instrukciókkal megjelöltvállalatokban. Meggátolni a belföldi piac ellátását.

34. Különös figyelmet kell szentelni az egyházaknak.A kulturális-nevelőmunkát úgy irányítani, hogy álta-lános ellenszenv alakuljon ki ezen intézmények ellen.Figyelni és ellenőrizni az egyházi nyomdákat, levéltá-rakat, a prédikációkat, az énekeket, a vallásoktatástartalmát, de még a temetési szertartásokat is.

35. Az alap- illetve szakiskolákból, de különösen aközép- és főiskolákból el kell távolítani azokat a ta-nítókat, akik köztekintélynek és népszerűségnek ör-vendenek. Helyüket kinevezett emberekkel kell feltöl-teni. Megszüntetni a tantárgyak közötti különbsége-ket, korlátozni a forrásmunkák kiadását, és a középis-kolákban beszüntetni a latin és az ógörög nyelv, azáltalános filozófia, a logika és a genetika oktatását. Atörténelem oktatásában nem szabad megemlíteni,hogy melyik uralkodó szolgálta vagy akarta szolgálni

118

az ország javát, hanem rá kell mutatni a királyokzsarnokságára és az elnyomott nép harcára. A szak-iskolákban be kell vezetni a szűk specializációkat.

36. Inspirálni kell olyan állami művészeti és sport-rendezvények megrendezését, amelyek a bennszülöt-tek harcát ünneplik a (az oroszokat kivéve, különösena német) megszállókkal szemben, s melyek a szocia-lizmusért vívott harcot hirdetik.

37. A helyi kiadványokban nem engedhető meg azonbennszülöttekről szóló művek megjelenése, akik a for-radalomig és a második világháború alatt nálunk él-tek.

38. Ha létrejön egy olyanjellegű szervezet, amelyikugyan támogatná az országunkkal való szövetséget,de ugyanakkor szorgalmazná a hivatalos vezetés gaz-dasági tevékenységének ellenőrzését, azonnal be kellindítani ellene nacionalizmus és sovinizmus vádjávalegy rágalomhadjáratot. Ezt a következőképpen kellcsinálni: emlékhelyeink megszégyenítése, temetőinkmegrongálása, nemzetünk és kultúránk befeketítését.hirdető, és a velük kötött egyezmények értelmét két-ségbe vonó röplapok kiadása. A propagandamunkábabe kell vonni a bennszülötteket, és kihasználni a velükszemben létező gyűlöletet.

39. Gondoskodni a hidak, utak és az összekötő-hálózat kiépítéséről és felújításáról, hogy egy szüksé-ges katonai intervenció esetén gyorsan és minden ol-dalról elérhető legyen az ellenállás helyszíne vagy azellenzéki erők összpontosításának helye.

40. Odafigyelni arra, hogy a politikai ellenzék képvi-selőit lecsukják. Megdolgozni azokat az ellenzékieket,akik a bennszülött lakosság tekintélyét élvezik. Azúgynevezett véletlen események során, mielőtt még

119

betörnének a köztudatba, likvidálni vagy köztörvé-nyes kihágás vádjával bezárni őket.

41. Meg kell gátolni a politikai perekben elítélt sze-mélyek rehabilitációját. Amennyiben ez a rehabilitá-ció elkerülhetetlen, csak azzal a feltétellel lehetségesezt megtenni, hogy az eset bírói műhibának minősül,nem lesz perújrafelvétel, valamint a hibás ítélet oko-zói (bírák, tanúk, vádlók és informátorok) nem lesz-nek beidézve.

42. Azokat a párt által kinevezett vezetőket, akik tevé-kenységükkel károkat okoztak vagy az alkalmazottakelégedetlenségét idézték elő, állítsák bíróság elé.Drasztikus esetekben vissza kell hívni őket funkció-jukból, más hasonló vagy magasabb szintű pozíciók-ba helyezni őket. Végső esetben vezető állásba kelltenni őket, és a későbbi változások idejére kádertar-talékként számolni velük.

43. Nyilvánosságra kell hozni azoknak a vezető pozí-ciókban dolgozó személyeknek pereit (elsősorban ahadügyben, minisztériumokban, főbb hivatalokban,iskolaügyben dolgozókról van szó), akiket népellenes,szocializmusellenes és az iparosítást ellenőrző tevé-kenységgel vádolnak. Ez a dolgozó tömegek figyelmétfelkelti.

44. A munkahelyeken gondoskodni kell a különbözőfunkciókban dolgozó emberek leváltásáról, és a legki-sebb szakértelemmel rendelkező iskolázatlan munká-sokkal helyettesíteni őket.

45. Meg kell szervezni, hogy a főiskolákra a legala-csonyabb társadalmi rétegekből származók kerülje-nek be elsősorban, akiknek nem érdekük szakértelmüknövelése, csupán a diploma megszerzése.

120