boros-brassai - szuletes-gyermek-ifju-37-54

8/8/2019 Boros-Brassai - szuletes-gyermek-ifju-37-54

http://slidepdf.com/reader/full/boros-brassai-szuletes-gyermek-ifju-37-54 1/18



SZOLETÉSE. GYERMEK- ÉS IFJÚKORA

A papi foglalkozá snak s a családos élet szükségleteinekböven megfelel a parochia, mert vannak gazdasági epületeiis.2

Az esperes nagyapa a nyári "tanuló házacskába" vonult,

hogy át adhassa a két ablakkal világított utcai szobátleányának.

1800 junius hava egyik középsö napján - talán éppen15-én - itt lett teljessé a kis család m e . Született fiuk:Sá,nue!.

Keressük a tanut, a hírhordM, vizsgáljuk a torockó

szentgyörgyi és a torockói anyakönyveket. Épen meg vannak,

de néma mindenik. Az újszülött neve nincsen beírva. Nem

ismerjük a t e l ő papot, sem a e r e s z z ü l ő kCsak a f e l ő l érezzük bizonyosságban magunkat, hogy 1800

junius havában következett be a nevezetes esemény .A:I, ifjúpál', a férj honesta vacantiaja alatt, ami két évet tartott, a

feleség s z ü l ő i házához telepedett meg. A férj anyja házánál

tartózkodott, de az újszülött jövetelét az anya ü l ő i n é l , atorockószentgyörgyi papi házban várták be.

A keresztvizet bizonnyal nagyatyja Koncz Gergely es

peres öntötte a kis fiú fejére. E zt így tudta az unoka. A ke

z t s z ü l ő i ti sztet az esperes leányai, a nagynénék egyike és

a férje, talán Szabó Sámuel kereszturi igazga.tó teljesítette,

vagy a még otthon l e v ő lenáytestvér Zsuzsánna, KissMihályné. .

A keresztelést be kellett volna jegyezni az anyakönyvbe.

Az esperes nagyapa nem vezethette a torockószentgyörgyibe,mert Torockót illette. Oda kellett küldeni az értesítést s még

a stolát is, ami f ö l d m ű v e s e k t ő l rendesen egy tyúk,l ) e l s ő embCl·töl esetleg semmi. A torockói pa.p, kinek nagyrésze volt abban, hogy Brassait nyugalomba külc1ötték, nem

"A csürkel'tell - írja az egykorú fölvétel ben a püspök- vagyon egy veteményes kert, melynek dél f e l ő l i része szalm ás

födél kel'ttel, méhes kertnek vall készítve. Ezen méheskertnek délirészében vagyon egy szintén sza lmá''l'a l fedettetett talpra épült,kicsiny nyál"j hmuló házacska, melyet két üveges v ilágí tanak, ahhoz alkalmaztatott kics iny ajtóva l. Ezen veteményes ésméhes kerten l ő l van egy gyümölcsös kert is

.. Az egész parochialis te lek hátulról sövény. l ő l r az udvarkorul borona kerttel vagyon körül kerítve egy deszka udvar·kapuval és z"endelJyel fedett a j t ó v a 1 . ~ .

- 38 -

•

•



•

SZOLEl'éSE. GYERMEK- ES IF.lVKOIIA,

tartoUa magát illetékesnek az anyakönyvelésre, mert aztgondolto, hogy Brassai mestel' immár többször nem térvissza hivatalába.3

Atyja följegyezte születését a családi bibliába. Ez a be

cses könyv a fiú örökségébe került és ő r i z t e is híven azötvenes évekig, m i d ő n füvész barátja, Kovács Gyula, elkérte abiblüít. Bár többször megsürgette, a családi ereklye nem keriilt vissza.4

Brassainak, atyja életében, nem volt szüksége keresztlevélre, seIn a sziiletés évére, mert amikor gimnáziumi tanulólett, akkor nem kivántak keresztlevelet sem töle, sem mástól.

Amíg anyja éJt és Pesten lakott, hozzá nem fordúlt sem azIsmeret tá,. ú'ój", scm a Vasá,.n"pi U jság biográfusa. Találgatássa! és ráfogással megelégedtek, minek az lett az eredménye, hogy 1850 -ben és 1858-ban 1798-ra. teszik a. születést."

•

, Benczédy Gergely ](olozsvári Tanárok cím alatt készítettbecses é l e t r g y ű j t e m é n y é b e n írja: ISBO -ba, m i d ő n az unitáriuscr,llegium tanári kara meg jelent Brassainál és a püspök SO-ik

születés-napja

alkalmábóljunius

22-én üdvözölte,Brassai úgy

nyilatkozot t, hogy sziiletés-napját nem tudja, mert apja Torockószentgyörgyön kereszteltette meg nagyapjával, Koncz Gergelyottani pappal, mivel a torockói pappal, Barabás Samuval. harag-ban volt s így sem Torockón. sem Szentgyörgyön nem írták be. Abibliába be volt írva, de azt Pesten laktában vagy elkérték, vagyellopták. Ö csak annyit tud, hogy l800-ban januártól juniusigszületett

• A dr. Kovács hagyatéka után tudakozódtunk, de sikertelenül.A bihliának nyoma veszett.

, 1872-ben a budapesti Vasárnapi Ujság igen rokonszenves életraJzban már 1799-et ír s ugyanott édes atyját torockói papnakmondja. ami nem voJt,

A néptanítók Enciclo1Jediájában Kovácsi Antal, a jeles paedogogus, Brassainak egyik tanítványa és bizalmasa, születésiévét 1800-1'a teszi. Ezt az éve t megtal'tják mindazok, akik B r a ~ B a i t személyesen ismerték, tehát, t ő l e megkérdezhették, Az akademiaalmallachja is 1800-at Írt. ,

l ő i és barátai l880-ban 80-ik l890-ben 90-ik születésnaPJaalkalmábÓl fölk eresik ünneplik, B r a ~ s a i szivesen fogadta tisz

s ezzel 1 t ~ e n is tanuságot szolgáltatott születése éve:1800 mellett .

, Az "Osszehasonlító Történelmi Lapoku szerkesztésében társucs Us2:te1ö barátja, dl', Meltzl Hugó. magára B r a ~ s a i r a támaszkodv a, Il'Ja (lV, ll.) anny i áH, hogy ünnepelt nagy nónk fi mult száz(v ilágért se század) leb',üolsó évét vallja születési évének, amelyev alatt nem 1799-et, hanem ISDO-at keH érteni. ,ő s 9 k körében úgy igyekeztek tisztázni a Brassai k..ol'at.o g y bm·út.Jáva l Gy c l'gy'ai Firivel, a városi szenátol'ral, ~ e r t é k vssze, azt vitatvún, hogy fl két jeles férfi korúban eSllk egy éJHZQka

- 39 -



•

SZOLETÉSE, GYERMEK - ÉS IP,/úKORA

Ha semmi egyéb bizonyító adat nem szólna 1800 mellett;végl ,egesnek ,és t ő n e kellene elfogadnunk 1897-ben aGár"donyi Géza i i d v ö z l ő vel'sére tett nyilatl<ozatát: "Mikor körülbelül 16 e s z t e voH, be ment a kerti szobájába, s órákig

imádkozott. Ez 1816-ban volt, akkor, amikor a nagy éhinségmiatt félbe hagyta a. kollegiumot s haza ment a i l ő i házhoz,a ,torockószentg'yörg'yi papi-lakba."

•• •

•

- '... --

,,

- ' ~ •-::-::-. ' )

. _... ..... '.. ••... ,_.-- ." "

-- ' " ' " ....

.. .

•

BRASSAr

ő n Á Z A Jóbarátai közül Bartalus I stván a száz 'év kél'déséhez

hozzá szólt és azt Írta: "az öreg tudós a hatvanas években

gyakran mondot ta neki, hogy a század dal együtt halad."

, "

SI mégis egy év volt a 'külömbség, mert egyik 1799 december 31-én,a. másik 1800 jnnuárius l -én született . A kis Gyel'gyai ..bátyjánnl{"júYvezte a magas Brassait, amit ez sehogy se fogadott el" ö lévén a

fiata'Jabb.A kedélyes é v e l ő d é s nem t ű r j meg az olyan eltéréseket, ami

lyen a két barát éJetkol'áball szerepe lt. Gyergyai ell en a kolozsvárilmHitrius egyh á" allyakönyve teszen ta nu ságot, mert e szerint1799 novem ber 9-én kereszteltetett. 1865-he11 Bra ssai olaszország iútjára Bécsben az el'délyrész i u d v ~ H ' i h-odán útleve let kért és úJíttatott ki. Szü letése évé iH 1800 -at mondotta , ta lluskodj k allagyatékában e t t er edeti személyleirás;

. S r. K. K. Apos t. :Majestüt Wil'klicher R atll Genenll de l' Gawallcl'i e und J.eiter del' Siebenbürgischen H ofkanzelei Fnwz Gra!Heller.

Gyulni Pálh oz 1884. má r cius lJ-én ír t levelében ugyanezt azévet e r ő s í t meg: "FUl'csa. hogy 84 éves embernek jobb em lékezete.- nem. e m l é k e z ő tehetsége - le1:,Yyen. mi nt 56-osnak.

Bl'<lssni e l s ő irodalmi munkájáról •4. szép mivek /wtásd,-ólumegemlékezve ír ja: ..Az e l s ő 501' mit nyomtntás alá írtam be tö l-tött 30 éVCUl után írva." •

Élete utolsó éve ib en, a b"ijzgó z - g y ű j t ö Szi nyei Jó .",ef ls blzonyságot tett 1800 mellett. (Magyar ír61 élete.)

- 40 -

•



•

SZOLETtSE. GYERlIlE/{- ,;'S JlUU/{O IlA

Ennyi tanubizonys<:lg' ell enére is, két jó barát.ja és tisz

lclöje, Dl'. }{övá ry László Íl'ó és Szabó Sámuel ny. tanár,

élele utolsó napjaiban , beteg ágya. mellett még egyszer ésul'olj1:1J'<1 nyjlntkoza,tot kértek 1897 j u n i u b a . n a. már nagyon

eJo')!eno'ült öl'egW I. nfeggyözödéssel llozták nyi lvánosságra, 'o o .llOgy Brassai 1797 -e t mondotta sziiletés i évének. Elérték azt,hogy az orsz1:1g, J.:iI'1:í1 yávnl együtt, ünnepelte a nag'y férfit,

mint száz éves!, dc 1800 mellett döntött i i l ő f a l u j a , m i d ő n • •

halála uhín azonnal k ő h e vésette és a papi ház homl okáha heillesztet te az 1800-, ,( Az unitár ius c!''Yház szohra a kolozsvárikollegiuJll c s a r o k á b a n s i t nagy közönség emelte slreul1ék,

'.\ Kolozsvári k ö z ! az ] 800 évet hirdeti. 1797 ellen

igen élénken tanuskodik az a tény is, hogy leánytestvérel796-han, jul iu shan sz ii letett s így a két gyermek sziiletése l]

hónapon helöli i d ő r esett volna.

II.

Az újsziilött fiu a Brassai és Koncz csahídnak szívesen

lá tott vendége volt.Az apa, ki fl, tudOJmíny embere és a tanítás mestere volt,fia. részére nagy és szép j ö v ő r ő l álmodozott. Igen jól tudta,

hogy az új korszakban, melyet fl, francia fOl'radalom vezetett1(', s a Napoleon U1'alkodá sa folytatott, nagy föladatok fognak v/írni 11 magyal' iJjnkm. A szahad eszmék föllendiilése,a nagyJ'utöl'Ö papban t1lp1álta azt a rCl ménységet is, hogy azunitárius vallá snak kedvezni fog az új i d ő .

A ki s Sámuel csahidi környezete l ő . Ö eg-yenesenheleszii letelt egy ;jóhí rií papicsaládba, hova hajdani d j é t , n bibliai Sámuelt n10ssz i távolról kell ett el vinni.

A tudós apa és édesa nya mellett a n a g y i i l ő k és nagynénék mindegyike olyan magas müveltségíi volt, Llnrilyentakkor papi családok gyermekei meg szer ezhettek A háromleányt·, a legjelesebb uni tárius papi emberek vették n ő i i ! .

Az -újszülött ép és egészséges g'yermek. évét a nagyú i l ő k házánál tmtötie, azután négy éve t 'rol'ockón a szi.i'löi

vel. S r d ü l ő éveiJ'c ismét v isszakel'iilt r r o l ' o J ' g y )a n a g y s z i i l ő k b szlileivel egyiitt. Itt lakott 14 éves koráig.

Bra ssai nk at "a gyf> l'Inckkol'i emlékek igen vékony sZ<:l-

- ! l -

•



SZOLEl'ÉSE. GYERMEK - ts lF'.JtJ1<ORA

•

lakkal f ű z t é k Torockóhoz." Fölötte nyomtalanul vonult el azatyjára nézve nem kedves to rockói élet.

TOl'ockószentgyörgyl'e mindig sz ívesen gondolt. Itt éb

redtek fel lelkében azok a szép tehetségek, amelyek k é s ő b h oly pazar b ő s é g b e n ontották az áldást kömyezetére. Itt s z ő t t e gyedmeki ábr>Índjait. Itt kezdet!. élni, látni, m l é l ő d n i ésgondolkozni ..

A két Torockó közötti kis rét virágai sok örömet nyújtottak a még csak játszadozó gyermeknek. A falu fölött uralkodó "Torockó vár" "lakói merre vannak hiába kél'dezed(\de a tiindér regék csábos alakjai körülte holyongtak. Omladozó romjairól sok mesét tudott a nép, de a papi ház t ű z h elyéhez kevés jutott el mClt ott már inkább a históriával szerettek foglalkozni.

A Torockó fölött uralkodó " S z é k e l y k ő " tetején dúsan tenyészett a ritka faju növény, virág. Nem hiányzott a madárdal, de zord homloka mindig fenyegetöleg hullatta alá aszántóföldet el-el f e d ő k ő d a r a b o k a t . A Szentgyörgytöl délrem e n ő utat elálló szikla-oszlopok kedvesek voltak a vércsékneks más ragadozókna.k, de a gyermeki kedélyt nem ha.ngoltáknagy élénkségre.

A kis Samuel lelke mégis megtalálta a neki kedves éshasznos táplálékot, de nem annyira az ábrándozási hajlam

ébresztésére, mint a tudásra vágyódás kielégítésére. Az arató

leányok énekét örömest hallgatta s a rét dalosai után messze

el bm·angolt. Tudta, boI terem it legszebb és legritkább virág.Nagyanyja és édes anyja jól ápolt virágos kertje kellemesotthona volt.

Boldog és elégedett gyermek volt. "Az én életem, mint

gyermeké - mondotta - igen vigan folyt le. A "Csokonai"verseivel n ő t t e m fel. "Dorottya" olyan remek, hogy nincsenaz európai irodalomban azt meghaladó m ű . Hát a "LudasMatyi!" annak ott kellene lenni minden ponyván. Igy emlékezett vissza az öreg ember a gyermek éveire.

'l'öhbet is tudunk róla . BamMs mesternek a kö zel szomszédban kis leánykája volt. A kis SrumIka lángm gyu ladtiránta. Gyakol'ia nlegesett, hogy a legritkább virágot a kislánynak (lobta át "kinek l< épe oly lIlél y gyökeret vert gyermeki

- 4:2 -




sz ívébe, hogy még 90 éves koráhan is érzékenyen gondolt• .. It

VJssza ra.Gyermeki érzelmei mellett az okos gondolkozás kezdett

izmosodni benne. Ambár nagyon fogékony volt minden szép

iránt, még sem lett verscsináló. Mindig azt tartotta, hogybenne nem volt poetai hajlandóság. Ezt azzal vélte bizonyíthatónak, hogy az apjának mondott l s ő verses k ö s z ö n t ő b e belesült. Már a másadik so rban "boldogságos kimulást"

kivánt.A kis gyermek e g e d ű r e tett szert. Megszerette. E l ő s z ö r

kipengetett rajta valamilyes nótát, azután megtanulta a nyi

e t t y kezelését. Emlékezetben maradt atyjának i l y e n s z e r ű intése : "Fiam mi lesz l ő l e d , Mindig csak az a h e g e d ű . " Körülvették az öregek, a kis gyermekek s Samuka mullattatta

a papi ház kapuja l ő t t . < Része lehetett a z e n é b ő l a mes

ter leányának is. Szivesen eljátszadozott a falusi gyerme

kekkel. Gyakran kisétált velök a várhoz, lement a patakhoz

halászni. Egyik öregkori leány-barátjának 1893-ban élénkült

visszaemlékezéssel mutogatta gyermekkori élete nevezetes

helyeit. 7

Mikor a virág és zene szeretete befészkelödött gyermeki

szívébe, már ott találta a vallásos érzést.

A ü l ő k és a család ő s z i n t é n vallásos hite és azzal össz

hangzó, l ő , jámbor élete, a gyermeki szivre is, a lélekre

is t e r m é k e n y í t ő l e g hatott, de egész é l e t é b ő l e l ő t t ü n k álló

bizonyitékok, arról g y ő z n e k meg, hogy lelkének vele született

hajlandósága is erre irányult. Vallásos és h í v ő volt.A reggeli és esti házi imádságok boldogítólag és é p í t ő l e g

hatottak a még csak r d ű l ő gyermeki lélekre. Együtt kellett

imádkozni anyjával és atyjával. "Kis gyermek koromban, mid ő n az mondott "Miatyánkot" nem birtam elég készséggel ismételni - írja 1858-ban - egy jártas-költes rokonom

azt mondogatá nekem : "aki nem tud imádkozni, menjen atongerre.((8

A családi bibli"t kevés gyermek olvasta nagyobb szorgalommal és kevés vilúgi ember ismerte oly alaposan, mint ö.

" S h ~ " : . é n 1 ! i György lelkésznek beszélte, az öreg SimándiJstok, akI kortarsa volt Brassa inak.

: 111 arlin ftloll" levele 1892-bö1. S z e r z ő g y ű j t e m é n y é b e l l . Csa ládkönyve szerk. Greguss és Hunfalvi 1858. évI. l l l . l.

- 43 -



•

SZGDg1'l:SE. GYEIIJlIEI(- es (

III .

A fin pm é rzés tí és élesen g y f iúi n. környezet id éi ő t t jj l'cggé él' lelte. ]( is leánytcstvére j6 és alkalmas j(:1tszó tá rs

voln a, de nekiink, itt Ll messzi b:lvolban, úgy tetsz ik ,hogy azokb'Hl n nehéz és komol' ő k b e a gye rm eki kedély

e e l ő llPveJésé l'c nem gond oltuk. S nugysziilöi és

nagynénjei mind olyan komoly emhere \< , akik kiy;,ö tt elkerülhetetl en voH ft f ogékony f iú ko rai érettsége. 'lhhbcz nagy

mértékhcn hozza járu lt atyja nevelési rendszere. A nagy

paedag og us nem ak t:l rt <'l tanítan i, hanem ta ollltatni. 1 [ég az

AB C-t sem taní to tta meg' hanem 1'Cl bi zta , hogy ismerje

meg cl, het ííkct, találja k i fl szavakat . Ti:U1uljon IIIcg tanulni:

H a megakadt, a tyjához, vngy anyjához egya ní nt biza lommal

fordulha tott. Allyja kora tudós asszonyai közé ta rtozott. Az

iskolában megtanulta a lat in nyelvet, tudott németü l is s a

világ fo lyá sa élénken foglalkoztat ta . F ia mindig nagy

tekintélye volt, de run ellett a gyer meki szeretet és bizalom

mély és t e , mely az anya hosszú életén át szép tettekben

nyilvánult meg.•

Egészen ] 2-éves ko ráig csak atyja taní totta . Ez a tanítás

0gészen sajá tságos, el'cdeU módon tö r'ténL Nem BlH g'yarázga

tott, nem praelegált neki, s ő t óráka t sem tar tott vele, kiv,í lt

mikor jól olvasott s magánolvasáshól RobinsoHt, aGyennekIfjak bibV>otékáját, a K isdedek Tád,ázát, a Hármas Histó,.Úítsl,b. megér teni bírta ."

"E zután, ha p l. n ma gyal' nyelv szabá lya it aka rta mcgtanultatni vele, egy röv id g'rumat ihlt adott cl kezébe, elc nem

1étctett vizsgclt h még' ma ga e l ő t t scm, hanem ha írásá

han hibát követett el, megjelölte, azután ki kerestette ve lc,m i ő szabcl yt JlCm tartott szem p\ÜU R csak a].: ]{o r m uta tta.és magyarázta. meg neki, a lletalá n _nell1 értett szabály t, ha

azt cl legjobh igyekezettel scm bírta feltaláln i."9

Aty ja rendszCl'ének tulajdoníthat' az cl nagy tuchís-vágy,amely B rassait m i11clen tá rgy és dolog inlnt fogékonnyá

t(·tlp. Az ö lelke himpor5t nem törölték le az iskohl fabi . Sz<Ír nYLl kúnny lí és gyors mozgását nem akasztotta meg a pednns

II Eoy falusi pop UJlHádus Közlöny ] 888 év f'. J, Sz{l Ill .

- H -



sztnE1'ESE, GYEIWEK - 13s 1fi',/ú1(()11A_ . .-.- -- ,

ü-:ko lai rend sze r. Ö úgy : Í t ű t i , úgy hallott mindent, ahogy aze l'edeti fOl:rá sból szemébe, vagy fülébe jutott.

Bnissa i korában il7. elemi jskola is lat in iskola volL A

Festib'llluiUWPo a k is tanuló ma go]n i ].;:ezdcttc, mih elyt any

nyira tudott: ol vasni. Aki Jegkevesebb hibával , könyv nélkü .I,el tudta mondani a leckét, az voJt a. h:\gjobb tanuló. Aki leg

több latin z c l ' z ő ludott idézni , az volt a legjobb deák.Brnss" i tudott és swre tett betan uin i költeményt és pro

z/it, de atyja llem ebben kereste f ja kitlínöségét, hanem ab ..,

ban, hogy lUl ny tíj vonást tud fe lismerni <lZ új tál'gyban és

menn yjt tud megj egyezni. Nemcsak ;.lZ jfjú, han em az öreg

Bl'assili is sziv('sen hctunu lt jó hos szú próz,\i, vagyk ö l t ő i

da ·raboka t, Jat in t, gij rügü1", süt ·még ) ' i t - o is. Kjlencven

éves Jwrá ban hallottuk szavahísát. Ha. J'áal .;:n dt cgy szép, újdarabra, vag-y ha eszébe jutott valamelyik kedvelt Tég- i kö lte-,mén)', szLvesen e lm ondotta ba rá t,ü b íza l",as köréhen. Egy ik

nö -tanítván ya ki ti inö hizonYBclgot tesz öregkori nagyszeríímemol'iájárú1. 11

Az idegen nyc lvpki l'cl nt már .10 éves korában e v haj lamot muta tott. Az a nyanyelvvel egyiitt tanulla a la tint.

Ezután a francia- és németnyelv irán t é r d e l d ő d A .nyel'

vek tanulása anny ira Jö lébresztetle m e g f g y és hirál ó te'

hetségét, hogy nemcsak a szóképzés t, hanem Ll mond at logi.:

káját is sejteni kezdelte.

A gyermekifju va l együt t nóvekedett aZ óntudatos isme,]'etek halmaza . O sohasem ércz te a túlterhellséget, lller t min

dig azér t tanult, hogy több é ne leg'ycn gondja vele.1 2

Minden új ismeret újabb gyónyö rií séget szerzett neki,Má s ki sgye rm ekek a játéktárgyal,at szerették n i , Brassai agya újabh képeiben lelte örömét. E zeket sohasemun ta meg. Ezekn ek köszönhette, hogy kedélye fiatalos, lelkeüde maradott, egész életében. De so k egyéb mellett annak is,hogy mái' kis korá ban, vag'y is tn az elemi i j:ítításávn l fog' lnlkozolt, tanulni kczcl ll ettc i t zen,ét. A Thol'oo;.

11) ComCll1us Vcstib uluUI va o'y J a nu a Jin g uae Úl ti mw.1\ J.úsu hát rább: Em/ én és t ársadalmti emb e?".

1874-ben ír ja, a niemori záJás védeh né l'e: .,1\fa gam sem .. v a lo í ~ m n ~ e m ká rát. hogy 12- 13 éves koromban Mo lná r Gy orgy

, - ~ t J n la Un k t - a n l t t . .s yntaxi sá. i Illeg C. Ne,Vos ból nehun yblOg l'<l !)hi ai egy szó h ibcl Il é lk iil tud UlIll.

- 45 -



, ,,',

kai-családnál l e v ő zongora-mesterek, nyelvtanítók és kOl,té,szek sokszor vették észre, hogy iL kis fiú szeret körültök járkálni. Egy Weisz n e v ű zongora-ta nító nehány hónapig rendszeresen oktatta, Könnyen boldogulhatott vele, mert már

gyakorolta ujjait, a. sajátkezüleg készített billentyiikön,Anyelvmesterek szivesen segítették a nyelvek elsajátí

tásába.n,Jól ment a dolga mindaddig, míg atyjának, a torockó

szentgyörgyi mesterségben utóda, Csongvai, el nem l'ontott.:'l..

A fiatal kántor bizalmasa volt az ú l ' l 1 ő n s terhére esett,

hogy az éber fiucskával gyakran találkozott az "udvarban,""

IV.

A lD-13 éves fiú é l e t k é p é b ő l összegyiUt apró mozaikok,

habár csak halvány vonásokban, mIh 'szemlélni engedik a. lenni k e z d ő Brassait. '

Tudomásunk van arról, hog'y mikor atyja ll1,íl' gondolt a

nyilvános iskoláztatásra, bejáratta magához a torockószent

györgyi iskolába. Az atya 1811-ben jutot.t ebbe az állásba.

Másfél évig volt tanító. Fia is ezalatt járt a falusi iskolába,

de csak látogatóba. Ren des tanuló akkor lett, mikor atyját

lelkésszé választották 'rorockószentgyörgyön és helyébe új

tanítót kaptak.

A kis tanuló 1812 februárjában lépik elöször idegenek

elébe. Az esperesi vizsgálószék meglátogatja az iskolát. Az

a ~ r a elkésziilt tanulókat kihnllgatja. "Brassai Samuel minden

habozás néll<lil felel a sintuxisból , fordít és csak .két hibát ejt."Nemcsak a latinból, hanem n é m e t b ő l és g ö r ö g b ő l is jeleskedik. E l ő l é p t e ! i k a poéták közzé." 1813-ban március 30 -ánismét vizsgára. állott rrorockó szentgyö l'g·yö n s ismét s ikere

sen}' Ezzel végére jutott a falu si iskolában elsajátítható tu-

13 Ezeket az apl'óbb és intim jellegíi életrajzi adaiokut Brnssainak többszöri vissza e e z é s e i b ő l volt alkalmunk 1 ' ő l j e g y e z n i jelenlétében.

H Suro uc] Brassai unius Anni syntaxista absque liiubationerespondii ex universa syntnxi, medu lIam Regu]arum et o b s e . r v ationem intelligenter, prompte, in translatione StyJi duos commisiterrore8 8yntacticos. Germunice et Graecc legit. Promotus est adpoesim . Keresztény M a . g v 27 kötet 201 Jap.

u; Sarouel Brassai orator soJus. (Jui e Rb etoricll Tt'opis etSchemaiibus usque fin em prompte et inienligibiHter J" cs j>ondit.U. o.

- 46 -



•

•

Í:JZtfLÉ1'':;Í:JE, GYEIiMTlK- ts fF'JUKOllA" " ,

dományoknak. Itt már ki volt merülve minden forrás, jórésztatyja könyvhlra is. A vizsgákon elért szép' siker arra sarkalta édes atyját, hogy minél hamarább vigye felsöbb isko

lába. Nem volt k ö n n y ű föladat, mert a papi jövedelem oly

csekély, bogy abból városon nagyon szükösen tarthatja elfiát, már pedig egy ily sokat igérö tanulónak nem engedhetimeg, bogy a szegény f iúk módjára szerezze meg kenyerét,

'módosabb tanuJók szolgája (farnulus) legyen

Nehezen ment a dolog, mert a papi jövedelem csekély.'"

Lassan g y ű l t a pénz. Csak okt. végén inclulhatott el a

nagy és nevezet.es útra. H i h e t ő l e g valamely torockói szeke-

J6 A torockószentgyörgyi pap évi jövedelme az 1817 évi . püspöki vizsgál ószék k.imutatása szerint:

1. K észpénz az ecclesia kassájából fl or 3 kraj. 50, 2. Buza quártából, l y b ő l e s z t e n ő n k é n t circitcl' 60 kalangya szokott bejöni, 3.a papság számára járó szántófö ld ek 4. Méhek, juhok .kecskék dézmújából j ö v ő quartából, 5. S z é n a r é t b ő l e s z t e n d ő n k é n t , mint egy öt szekér szénel, 6. Minden gazda egy ló-teher rész fáttartozik beszolgáltatni, melynek két része a pa.pé, harmadrésze amesteré, 7. HáZ::lssági e s k e t é s b ő be minden pártól 7 ló-tereh fa

és denar 4, 8. A kereszte lésért ő t t i szokás szerin t minden komaegy-egy garast fizetett, most pedig a szokás szerint fizetnek 24drt, 9. A l2 e s z t e n d ő n alól valótó l 50 dr (deDlu) és egy tyuk, felülva lóktó l egy kupa bo l' ára és egy tyuk. JO. Ifjak nyári tanításáértegy-egy napj munka, 11. E r d ő osztály idején mindenkor háromnyil adatik a pal'ochiunak, 12. A pHl'ochián gyült trágyát a pa.pságfö ld jére az ecc lésia kihol'dani tartoz ik, J3. Ha. mátkások a jegyetseq uest ru mban a paphoz viszik , ha csa k egy éjjel hál is ott, megváltása dr 102.

Az 1- 13 pont alcltt mutatkozó jövedelemszeri nt :

•

l 807• •

becslésVl

. (magyar forint)

1. Készpénz - - - - - - 50.- Hfl2. Buza értéke - - - - 72.- "3. Sza lma értéke - - - - 9.60 ..4. Dézma értéke - - - - - 2.40 ..5 . A r é t b ő l - - _ _ _ _ _ 60.- "6. Egy-egy lóteher fa - - 25.4 ..7. E s k e I é s b ő - _ _ _ _ lO .3 ..8. Keresztelésböl - _ _ _ _ 3.6 "9. 'remetésböl - _ ....,..... _ 12.2 ..

10. Leá nyok nyári tanitásából - 3.60 ..l l . Az ifjú legÓ llyektöl de nem tanulnak 2.50 "12. E r d ő b ő l - - ....:. _ _ _ _ _ 2.04 ..

•

.. Ennyinek kellett volna lenni az esperes i vizsgálati jep'zök o n ~ kimutatása szerint de az igért összeg nagyon ritka evbenkCl.',ult Brassai Torock6u llem perelt a tandijért, T o r o c k ó s z e ~ t -, ! Y o r g ~ hogyan perelt vo lna a kepéért. Igy hát igazolható egyJkeletraJz íl'ójának HZ HZ á ll ítása: 50-60 frt. fi zetése voJt.

- 47-



res t fogadott mC'g, aki száll ított l<:olozsvárra,Nov. l -én érk ez tek K olozsvárra .

- - vasaLTa.

] 813. nov. 2-án lépett Brassa i a rra HZ ösvényre, mely be

vezettect b:l

g'asabb körti

s lllindig táguló iskolai életnekmajdnem 3 embe l' ölWre forgatagáha, :Másoc1éves

orátor leti."

Az iskola, hová lJC lépett, az az ép iitet volt, amely "régi

kollégium" elnevezés al at t lllost magánlakásul szolgál. Akkor

új és a városi viszonyok sze rint , nagy épiilet volt. I skola i

célra alkalmas, ha a tanulók száma nem na gy, de ha lOO-nál

több ·volt a henlak 6, akkor zsufoltak voltak a ki sebb szobák,

f l nagyobbakban is kevés volt a kényelem, nehezen tartható

tönn a tiszta ság és a rend, de még nehezebb voJt a nyugodt

tanu lás•

Mikor .Brassai belépett az intézetbe, nagy mozgalom

vol t a deák ok között, mert nov. 18- ra eskiicHszéket hi rdettek, a

cleákok törvényszékét. meg kellett mer t

magyarul beszéltek (fejenként 6 denat·), mert c1ohán yoztal<

(6- 6 denar), 3 dcá k összevcszés közhcn magyar szót is hasz·nált, ami ' ismét vont lllaga után . Nagyobb hiha is

vo lt, többen hami snn esküdtek . Ezzel ' .1 becsüle tet beszennyez

ték. "

B rassai még tá jékozatlan. ő t t e ismere tl en az iskolai

fegyelem. A deákélet SCIll lehetet t nagyon csábító, lll ort

azó rt jött ide, bogy tanul jon, 110m nzért, hogy az iskolai tör

vénn yelz ő d j

benyomásai11

em lebettek kellemesek.Szerencséje volt, hogy az igazgató, MoJnos Dávid, egy

K.u11yaró 'Mihá ly nevü deá l<lwl helyczte egy lukószobá ba.

Kanya ró oszhíly tanító ja is volt s azonkív iil mentora és ami

kor kell ett praecep tora . Ez az ifjú .megvédte az új dmí kot az

J.'/ Allúo 1813 2 -9,-bri s i neol'pol'atus Snmuel Bt'assa i de Torockószentgyörgy , 1..!nitá1'ius kollégium anllaköny've. .Egy b b i

neve mell é ida magyru'ul, németii l, hltiDul, romá nu l :

:Éljen. A zt a gondol utot is ha llottuk, hog'Y B russai ':eol'd iwtanult. A fennebbi h ite les adatok szerin t cs nkis 1813. szopt. és okt.hónap.iá l'ól lehetn e szó. de ennek nin csen nY<)ll1Cl cl tonlHi nnya kön yv ben. Nem is valósz ín ii.

18 Qui se nO l a. inl'ide li tatis lllilCub tru llt. Az eskíidtbiTósitg rú :i-dulmasan i I l l J ~ l , l. og y vann ak, ak ik t isztességre é rd emieleneklicet esseni fid hue in ll ov it iutu , non am plius sunt d igni 'eognb{Societütc,

- 48 -



•SZULfi:TESfi:. GYfi:RMfi:K- ÉS IFJÚKORA

iskolni élet Iní.nta-maitóJ. "Ö volt egyetlen kOl'l'epetitol'om a

o'iJlIlláziumbnn, mikor J' otor lettem. A7. U. n. rostélyos 8Z0 ·

'"cllnll1 laktunk."19

Azt

io szerencséjének mondhatjuk, hogy az iskolav e z e t ő

. cle,íkjni közöt t több jeles ifjúval került össze. Csegezi László,Kelemen Dersi János, Albert János, Péterfii Sándor,Demeter HIllOS, mind olyan ifjak nevei, akiket férfi korukban ti sz telet és el ismerés vett körül, mint írókat, vagy jóltevöket.

Tanárai között li 1'oktoron kívül MárkosSzékely Miklóssal és Sylveszter GyörgygyelMindenik jeles férfi .

Györgygyel,találkozunk.

Brassait nehezen lehet beilleszteni a XIx, száz. iskoláiba .•

Vagyoni viszonyai után itélve tógás deáknak kellett' volnalennie, hogy az isko lai segélyek ben részesülhessen, de a nevesehol sem fordul a segé lyezettek között. Azt ellenben tudjuk, hogy vagyonos z ü l ő k gyermekei mód jára a tanárokhozjárt tanulni. Valószínüleg ott is étkezett.

A secundánusokat nem kötelezi a frequentálá s.2 0

A tanárok szivesen látták a rendkívül éles eszíi és érett

gondolkozású fiút. Örömest foglalkoztak vele s elnézték neki,hogy 11em alkalmaz kodik az iskola szabályaihoz.

Az iskola tanulóit két fö-csoport szerint külömböztettékmeg. Az al só csoportba tartoztak az alosztályuak, a gyerme

kek, kik fölött a f e csoportba tartozók, a f e l s ő osztály,wk,mint deákok, dominék (ura k) hatalma t gyakoroltak Önké-nyii leg parancsolhllttak nekik, mindadd ig, amig följutottaka deáki sorba, ahol már megvárbatták a tanártól is, hogy"lnagázzák" és "u1'3zzák". Az iskola kicsinyben ugyanúgyV:l11 ő d v e , mint az ország. .l\.. kiváltságosoknak két osz-talya van: a tógások és I I publikusok. Az utóbbiak "urak"

19 Saját tollba mondott szavai.w A freQucntá lás abból áJIott. hogy a frcQuentansnak 4 hétig

110m vo lt szabad kilépni a !izobából csak leckére a kollégiumbóla t<:I:tlp lomba s oda is kalap nélkül. A r l ' e q u ~ J 1 t ú l ú s ideje ulatt

r - u h a J ~ l k b a . ! l ültek és é s z ü t e k ::y. ]'fe lm o.nd,ásl'p". v a ~ y i s n,zl, ! o ~ t fol kellett O l ~ . d a l l 1 . il. katet. a, blblUl cs E uklJdes kl-,IC olt 16sZCJt. Ha nem ~ H k e l ' u vJsszavetettek.

0 •. 11. . . . Gy.: Dr , Brunl S' IIIDtl ' letl .- !\I - 4



SZOLETÉSE, GYERMEK. ÉS IF.lOKORA

gyermekei, akik nem viselnek iskolai "rendruhát", nem teljes ítenek iskolai szolgálatot, nem járnak segélyt g y ű j t e n i .

Brassai a tógatusokhoz tartozott, de a puhlikusok jogait

élvezte. Igy megtudta óvni függetJenségét, de elesett a .egé·Jyezésekkel járó J ö n y ö k t ő L Ennek következtében, m i d ő n 1816·ban kitört az országos inség, visszament atyjához To·]·ockószentgyörgyl'e.

•

V.

A még csak 16 éves Brassai élete már forduló ponthoz ju·

tott. Tanulása megakadt, mert haza kellett menni. Az iskolátmár május végén felosz latták. Az országban az éhinség jelei

mutatkoztak. A tanárok is küzködnek a nagy szükséggel. Ara·

tásig a gabona rendkívül és drága volt. A szegényem·

berek oly gyengén táplálkoztak, hogy ő s s z e nagy részük el·halt. Ezt az e s z t e n d ő t a szegények halála esztendejéneknevezték.22

A két inséges e s z t e n d ő alatt Brassai kénytelen volt ahelyzettel megalkudni. Kedve szerinti munkája akadt a papi

háznál. Rendezte atyja könyvtárát szakok szerint, ami azt is

jelenti, hogy az ismert könyveket újra átolvasta, az ismeret·

lenekkel megismerkedett.

Ekkor e d z ő d ö t t meg lelkében egész

buzgóság, amely soha sem hagyta el.

életére az a vallásosUtolsó betegségében

21 Togatus és secundanus között a XVIII. százban és cl XIX.elején a külömbség az volt, hogy a togátusok hosszú szederjestogát viseltek, derekukon s z ő r - ö v e t . amely a tehetöseknek ezüsttelvolt g y ű r ű z v e . Fejöken fel -szegezett kalpagot viseltek. A XVIII.száz közepén s z ő r ö s kalpagot viseltek, amit sinkónak gúnyoltak,

A senior róka-to rk os togát viselt . Volt kUl'ta szederjes dol mányuk, mely a c s i p ő j ü k ö l l csak egy jó arasszal ért aló l .

A szekundánusok oly köntöst viseltek, amilyen tetszett. AzoknéUl függöttek il seniortól, hanem az úgynevezett tezaural'iustól.Többnyire "urfiak" voltak.

A torockói le lkész az anyakönyvbe följegyezte. hogy az Egy-ház K é p v i s e l ő Tanács felhivást bocsátott ki az egyházközségekhez~ e g é l y gyüjtésél't, mert: "Professor afiai il fizetésekkel csak i lminden napi kenyereket is ki nem pótolbatIlák ennél fogva, hajó korán való s e g c d e e z t e t é s l ' ő a n z j s t o l ' i u m ~ nem gondoskodnék, a magok hivntalok folytatására k ö z ö l 1 s é g ű n k nyilvánosl'omlásával elégtelenek lennének ." .

1816 évi f ő t a n á e s i y z ő k ö n y v - Budapesti Szemle XIV310 lap.

- 50 -




ba láln e l ő t t 2 bóna.ppa l mily meghatóan felelt arra a kérdésl'e,hogy szereteH-e templomba járni:

lo·en - fele li - de szerettem a privát imádkozást is." "Volt egy kerti szobárn (a torockószentgyörgyi kerti lakban).

Bementem s órákig imádkozta m. Ez ottbon volt. Ekkor kör·liIbeili I 16 e s z t e n d ő s voltam.""

Ezzel f ő k é p p e n azoknak a német imádságoknak az olva·sásám céloz, a m e l y e k r ő kifejezte, hogy oly eh·agadók voltak,hogy nem lehelett szabadul1li

Nem sokáig folytathatta kedvtelését, mert látta, bogyz ü l ő i sz ük ségben vannak. Érezte, hogy neki valamely uton

segítségért ken folyamodni.Atyja ismerte Ara1lyosszék f ő k i r á l y b í r ó j á t , Ugron Ist-

vánt. Hozza fo lyamodott, hogy fiának nyújtana valamelyesfoglnlkoz,íst, amivel némi kis jövedelmet biztosíthatna maganak. Ugron, ki ref. fögondnok ·volt, jól ismerte az apát ésörömest segített a fiún. Tanácsolta, hogy tanulja meg az útcsinálást s ezért menjen el Koppándra, hol éppen akkor folyta Dobogó-útjának mWlkája. Az ajánlat tetszett az ifjúnak.Egy hét a latt készen yolt a tanulással. Ekkor a fökirálybírómeg bizta, hogy segédkezzék a Torockó és Torockószentgyörgyközött készü lö útnál az útbiztosnak. Szivesen vállalta. Az út

elkészült, jól sikerült s az ifjú Brassai kapott jutalmul 15

ezüst forintot."

A vámtlan vállakozás sikere egyszer s mindenkorra beállította a létért küzdök arcvonalába. Innen többé nem isvon ult vissza. Fölébredt lelkében az önsegítés, az önállósághü szke érzete. Ettül kezdve többé nem fogadott el segítségetatyjától. Frank l n ú tján haladt tovább.

Az ország népét pusztító ínséges esztendö föl keltette ésmegedzette Brassaiban az erkölcsi egyéniséget. Fölruházta

férfi eréllyel az élet nagy és nemes harca megharcolására. Ak é s ő b b i egyetemi tanár itt szerezte meg a geometria gyakor

lah lsmeretét.,Mikor a munkának itt is, ott is vége szakadt, újhól a ta

nuhlRhoz szeretett volna vissza térni . Atyja tanácsára át

2a ](öz.öl ve Ellenzék ]89t juniu s 16 -j tál'cábHn.Sujút elbe:o;zélése. .



ZVLETÉSE, GYERMEK- ÉS IFJÚKORA ,

ment Nagyenyedre S ott a református koll egiumba fö lvételtemagát. Nagyon rövid ideig volt ott, mert beteg l(>tt s hazakellett mennie,"

Szivesen gondolt "issza. az enyed i kolleg'iumrR. Hálát jsérezett iránta s ha maga nem róhatt,;, le háláját, megnyugvássaI emlegette, hogy érette a két Torockó megfizetett 1849-hen, m i d ő n tanárok és tanulók oda menekültek, A két községben szállásolták el Torockón az unitárius templomban templomoztak. Ott folyt.atták a tanulást mindaddig, migvissza mehettek Enyedre,26

VI.

K ét e s z t e mtLltával visszatért a kolozsvári unihÍ1'ius

kollégiumba, gondja volt, hogy megélhetést biztosítson

magának. A tanárok készségesen tanítgatták. Molnos és Füzi

megengedték, hogy bejárjon az ő a d á s o k Tanítványról isgondoskodtak.

E közben megismerkedett a hírneves piarista tanárral

Koros Imrével, aki nagy ö n y v g y ű j t ő volt s a könyvekreszomjazó ifjút szivesen lá tta és köny-vekkel ellátta. Többet is

tett: n e v e l ő n e k ajánlotta Cserei consiliárius családjához, Deésmellé Széplak l'3 . Csak kevés ideig maradott ott.

Azután a 1fakl'3i-családhoz ment e v e l ő n e de ez a vállalat szerencsétlenii! ütött ki. Rövidesen el kellett jönnie.

Jelentéktelen kis epizodók hosszú tanulói de sú

lyos adatok ahoz a I"izdelemhez, melyet ifjúkori életéneknlinden lépése meg követelt.

Ám a szerencse is álla ndóan köriil te röpködött. A kolle

giumba ismét vissza fogadták s CL városon segítették megélhetéshez. K ű l ö n ö s Gyergyai Fm'enc tanácsos (senátor) részesítette atya i pártfogá sGlban, mert becsülte min t rendki vüli

~ r . ,EnY,ed i emlékét fö ljegyezte 1889-ben egy ik cj kkében: "Egy

cl"!yech, d!!ak 1816 -ban egykor az o kollegium kapujában kinn iIl l-van, plpazgatott. Oda toppa n vé letlenül a rector B enke s korho lni~ c z d i a d,eákot stb," Ez a deák ö maga volt. s és i skola 1888ev f, 1. szam.

.. p, S ' l : ~ l i h m á r y Károlya Gyulafehüvári-Nauyellyedi Bethlenf o ~ a ~ l O d tOTt éncte . l?8 s következö lapja in le írja "lZ 1704-bcn a csá·s7;u n h Pusztltasa u tán hasonlóHIl a Torockóra llIc llckiilésl'c!Sz lete lt, melyek megfele ln ek aZ 1849 évi me lleklilés nek.



•

SZi'LETÉSE. a rERJll E f\. - ÉS lP' J I1KORA

lehetséget s szerette mint fiának, F erinek. kortársát ésbarátját.

A tanulás nek i nem sok gondot okozott. de a tanulós-

](OC11:'18 az akk ori rendszer szerint sehogy sem yolt inyél'e. Az

1819 20 évi érdem-sorozati e g y z ő k ö n y v b ö l olvassuk, hogyaz orálorok közti!. az iroda lmi csoportba Jépett ." N ég mindignem jutott el a philosophjáig, mert ez csak a litel'átul'a. vég

zése után kÖYetkezik.'" Még ő t t e volt az egész philosophiaikmsus négy csoportta!. '" Ez azonban pem jelentett négy új

é n ~ t . mert ba a vjzsgát H tál'gyakból kiállotta, azonnal pl'O

Illownlták, a ö w e z ő csoportba. Nem évek. hanem tárgyak

szerint JéptettékA pl'o testc1J1S jskolák, köz tük az unitáriusok is ragasz-

kodtak a maguk régi rendszerébez. A Ralio Ed?lcatiollis

imm,ír második (1806) kiadásban volt elrendel"e, de ök féltetlék nutonomiájukat s tiltnkoztak az idegen, de f ő k é p p e u n né-

met ellen. még ba jobb is volt. Az unitáriu soknak sokkal többokuk volt a fél elemre, mert majdnem száz esztendeig sanyarogtak iskola nélkül , ].716-ban, azután bogy a német kntomík

kiíízték a föté ri templommnl szemben e v ő iskolájukból ésiemplom ukbÓ.3 0

A XYI-ik száz.-ból e r e d ő iskola a tanuló iidvét és tudo-

mányát a la tin classikusok ismeretében, de jóval inkább egyculuHíl'i s latin beszélg'etésé elsajátításában kereste. A magyal'nyelv a "p tllchm et elegans" latin nyelv men ett csak úgy báIu l kullogott. mint kiver t mostoba, kinek nem volt honja a

hazájában . Az elfogul t jogász-magyal' feledte, bogy nyelvé-ben éj lL nemzet. Egyct len mentsége az lehetne, bogya. betolakodó német ellen a holt latiJmal akart védekezni, de crrel'ácclfo l "az udvarképesség" után sóvárgó f ő e n e n l e s i bnjlé-

Pl'omovcutul' ex oratoriu Hd L ite l'aturam Franz :Mátéfi,Samuol Brassai.. A z . c l ő l é p 6 s történik 1. E legentibus ad Declinistns, 2. E decIIn l::\ . nnu. ad :M,nio l'(,llI. 3. E declin. J\lIHlo t'em Ha Compar. 4. E(' \nll)l1l'. ad conj ug'" 5. E conjug-. ad i m ( ) d a l l l . 6 Ex Etimologicl.\d SYll la xilll . 7. E t;y ntu x i ad Poesim, 8. E poesi ad ] ' ~ l t o r i H U l . 9.I.. x ol'al o1'i ad li ter 'llu l"lm

I., yhool. Dogm. s j C < : l , Germ cl: nica, C.autus.l l. l henI. Dogm. nlMhezis, GermanicCI. Can tus.lU. 1'heo l. D ogm. hl ctn phisic<l Ge rm aniCll His t. pat ri.le, Cnnfu:!I.1 \7. Hist . Philosophhl U I " ~ l GernHluicH, Chemia , CHutl1S.30 V. ö. Kolozsvill' története III. kötet ]90 s k.

- 53 -



SZOLEl'eSE, GYERME/(- es IFJVKORA

konyság. Szerencse, hogya magyar köznemesség tömegeitnem lehetett megvesztegetni. A nép gyermekei, a tanuló ifjúság, a latin kényszerzubbony ala.tt annál kital'tóbb buzgósággal ápolták anyai v ő k e t , mert tiltva volt.

Brassai megküzdött nlinden nehézséggel és g y ő z ö t t . 1820juniusában a secundansok között vizsgát tesz chemiából.

1821-ben is tanuló, Eljár a Molnos és Füzi e l ő a d á s a u : a , vizsgát is tesz, mert már szeretné megkapni a végbizonyít

ványt, az absolutoriumot. Bajba. került, mert az akkor tanítotthistóriát, ami nem egyéb volt cronologiánál, nem szerette, ab

ból nem állott vizsgára.

J61 tudta , hogy IlZ E . K. Tanács a koll egiumnak csak a

l ő z ő évben adta ki l'endeletben, hogy absolutoriumot csak

azoknak adjanak, akik minden tárgyból vizsgát tesznek. Bras-

sainak osztály-bizonyítványt adtak, s abban is kitöltetlen volt

a historia rovat a,

öregkori beszélgetéséböl ki lehetett érezni , hogy ezt az

ifjúkori rebellis tettét mindig természetesnek tartotta. Rend

kívüli tanuló volt : megengedhette magának ezt a szabadságot.

önálló gondolkozó volt, nem követhetett el z a k o t sajátlelkén. A 20 éves Brassa i bebizonyította, hogy már paedago

gus és kritikus. Tudot t ítélni és tudott választani a hasznos

és haszontalan között.

A tanári karnak nagy gondot adott ez a szokatlan eljárás,

de nem tudott szemet hun yni a. Brassa i r endkívül nagy és sok

oldalu tudásával szemben. Elhatározták, hogy kiadják az el

bocsátó bizonyítványt (absolutorium).Nagy kortársa, Emerson, csak 10 év mulva tanácsolja az

ifjúságnak, amit Brassai gyakorlatilag megvalósított: " jelölj

ki magadnak mmikakört, foglalkozz azzal és ne r ő d j egyéb

bel. A társadalom nem lesz virágzó, hanem mindig beteges,amíg nem mindenk i teszi a.zt, amire teremtve van. Az é l e t e r ő csak így biztosítható annyira, hogya. tudástól a. tevés terérelépjék."

Brassai tanulói pályáját a. nagy természettudós, Wallace

sz"vaiban találjuk híven jellemezve: EJönyömre vált, hogynem volt senkim ki segítsen, mert így maga m erején kellettminden nehézséget e g y ő z s ezzel el mém nagyon értékesnevelésben részesiilt.

boros-brassai - szuletes-gyermek-ifju-37-54

Documents