bocskai istván katolikus gimnázium és szakközépiskola · matematika 4.2.04 testnevelés 4.2.19...

1

Bocskai István Katolikus Gimnázium és

Szakközépiskola

Szerencs

Helyi tanterv

2013

B

2

Tartalomjegyzék

A választott kerettanterv ................................................................................................................ 3

Szakmai program ........................................................................................................................... 5

A különböző óraszámokra elkészített tantervek jegyzéke ........................................................... 15

Az egyes képzési formák óratervei .............................................................................................. 16

A rendelkezésre álló időkeret ...................................................................................................... 23

Időmérleg ..................................................................................................................................... 24

Szabadon választható tanórai foglalkozások ............................................................................... 25

Választható érettségi tárgyak ....................................................................................................... 27

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei: ................................................. 28

A mindennapos testnevelés megvalósításának módja: ................................................................ 29

A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzésének elvei: ............................................................. 29

Az otthoni feladatok meghatározásának elvei ............................................................................. 34

A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: ............................................... 34

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek: ................................................. 34

A környezeti nevelés elvei: .......................................................................................................... 36

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: .................................................................. 52

A tanuló jutalmazásához, magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek: ...... 71

A tanulmányok alatti vizsgák követelményei .............................................................................. 74

3

A választott kerettanterv Ez a helyi tanterv az oktatásért felelős miniszter által kiadott 51/2012. (XII.21.) EMMI

rendeletben kiadott kerettanterv alapján készült, kivéve a rendészeti tagozat „Rendvédelmi

ismeretek” és „Önvédelem” tárgyát, melyeknél az eddig használt saját fejlesztésű tantervet,

valamint a szakközépiskola szakmai tárgyait, ahol az illetékes miniszterek által kiadott

szakképzési kerettanterveket alkalmazzuk.

Helyi tantervünk kidolgozásánál felhasználtuk a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, a

Mozaik Kiadó, és az Apáczai Kiadó honlapjain megjelentetett tantervjavaslatokat is.

A szabadon felhasználható 10%-os időkeretet gyakorlásra kívánjuk fordítani.

A hat évfolyamos gimnáziumban az 51/2012. EMMI rendelet 4. mellékletének alábbi

tanterveit adaptáljuk:

Tantárgy Tanterv

száma Tantárgy

Tanterv

száma

Magyar nyelv és irodalom 4.2.01 Biológia 4.2.08.1

Történelem 4.2.05 Kémia 4.2.10.1

Társadalomismeret 4.4.1 Földrajz 4.2.11

Angol nyelv 4.2.02.1 Ének-zene 4.2.12.1

Német nyelv 4.2.03.1 Vizuális kultúra 4.2.14

Latin nyelv 4.2.03.2 Mozgóképkultúra és médiaismeret 4.2.15-16.4

Matematika 4.2.04 Testnevelés 4.2.19

Informatika 4.2.17 Erkölcstan 4.2.06

Fizika 4.2.09.2 Etika 4.2.07

Tánc és dráma 4.2.13 Művészetek Ének-zene 4.2.16.1.1

A négy évfolyamos gimnáziumban az 51/2012. EMMI rendelet 3. mellékletének alábbi

tanterveit adaptáljuk:

Tantárgy Tanterv

száma Tantárgy

Tanterv

száma

Magyar nyelv és irodalom 3.2.01 Biológia 3.2.07.1

Történelem 3.2.05 Kémia 3.2.09.1

Társadalomismeret 3.4.1 Földrajz 3.2.10

Angol nyelv 3.2.02.1 Ének-zene 3.2.11.1

Német nyelv 3.2.03.1 Vizuális kultúra 3.2.13

Matematika 3.2.04 Mozgóképkultúra és médiaismeret 3.2.14-15.4

Informatika 3.2.16 Testnevelés 3.2.18

Fizika 3.2.08.2 Etika 3.2.06

Tánc és dráma 3.2.12 Művészetek Ének-zene 3.2.15.1.1

A matematika és informatika tagozaton matematikából a 3.3.2.2, informatikából a 3.3.6; a

biológia tagozaton biológiából a3.3.3, kémiából a 3.3.5 számú tanterveket használjuk.

4

Szakközépiskolánkban az 51/2012 EMMI rendelet 6. mellékletének a következő tanterveit

alkalmazzuk a közismereti tárgyak oktatására:

Tantárgy Tanterv

száma Tantárgy

Tanterv

száma

Magyar nyelv és irodalom 6.2.01 Fizika 6.2.07

Történelem 6.2.04 Biológia 6.2.06

Angol nyelv 6.2.02.2 Kémia 6.2.08

Német nyelv 6.2.02.2 Földrajz 6.2.09

Matematika 6.2.03 Ének-zene 6.2.10.1

Informatika 6.2.11 Testnevelés 6.2.12

A szakmai tárgyak tantervei:

Szakközépiskola 9-12.

Ügyvitel ágazat

Tantárgyak 9. 10. 11. 12.

E. Gy. E. Gy. E. Gy. E. Gy.

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

Gépírás és iratkezelés

2

2

1

Levelezési ismeretek 1

Levelezési gyakorlat

2

2

Kommunikáció alapjai

1

3

Üzleti kommunikáció gyakorlat

4

Gazdasági alapismeretek 1

1

2

Jogi ismeretek 0,5

1

1

Vállalkozási ismeretek

3

Összes óra 3 2 2 4 4 3 6 4

Összes óra 5 6 7 10

Szabad sáv 1 1 1 1

Viselkedéskultúra 1

Informatika

1

1

Gépírás és iratkezelés

1

Összes óra 6 7 8 11

5

Szakmai program

AZ ÜGYVITELI TITKÁR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

(54 346 02)

VALAMINT A

XXV. ÜGYVITELI ÁGAZATHOZ

A SZAKMAI PROGRAM KIDOLGOZÁSÁT MEGHATÁROZÓ

TÉNYEZŐK

Irányadó rendeletek:

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről;

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről;

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet

A szakképzési törvényből alkalmazandó preferenciák:

A szakképzési törvény hatálya alá tartozó szereplők: a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató

intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara - a szakképzési feladatok

megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni.

A szakképzési feladatellátást a hatékonyság, a szakszerűség és a magas szintű minőség,

valamint az egyenlő esélyű hozzáférés elvének megfelelően kell megszervezni.

A szakképzés szereplői kötelezettségeiket és jogaikat a munkaerő-piaci igényeknek

megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és jóhiszeműen

gyakorolni.

A szakképzés szereplői kötelesek egymást a feladataik ellátásához szükséges

körülményekről, adatokról, egyéb információkról kellő időben tájékoztatni.

Az iskolai rendszerű szakképzés feladata a komplex szakmai vizsgára történő felkészítésen

kívül az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítés és a tanuló életkori

sajátosságához igazodó nevelés is.

A szakképzés teljes folyamatában érvényesítendő az egyenlő bánásmód követelménye.

6

Szakképzés-fejlesztési stratégiai irányelvek:

A megyei szakképzési terv;

MFKB döntései;

munkaerő-piaci prognózisok;

a szolgáltatásainkat igénybe vevők (tanulók, szülők, gazdasági kamarák, gazdálkodó

egységek) elvárásai;

hasonló képzést folytató iskolák és képző intézmények programja

Az ügyviteli ágazatra érvényes célok:

Általános és speciális szakmai tudás nyújtása a szakma műveléséhez, a sikeres

munkavégzéshez.

Szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható

munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra, konfliktuskezelésre, folyamatos megújulásra

nevelés.

A folyamatos önművelés igényének kifejlesztése, az élethosszig tanulás elvének

elfogadtatása a tanulókkal.

Alkalmazkodási készség kialakítása a változó gazdasági helyzet adta követelményekhez és

lehetőségekhez.

A szakmai képzés feladatai:

Továbbfejleszteni az alapkészségeket, a személyes és vállalkozói tulajdonságokat a

tanulókban.

Az érvényben lévő kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények alapján célunk

olyan készségek, képességek, kompetenciák kialakítása, fejlesztése tanulóinkban, amelyek

esélyt adnak arra, hogy a munkaerőpiacon megtalálják helyüket és ott majd helytálljanak.

7

KOMPETENCIÁK A SZAKKÉPZÉSBEN

Kiemelten kezelt kompetenciák fejlesztése:

Személyes kompetenciák: döntésképesség, rugalmasság, felelősségtudat, megbízhatóság,

pontosság, precizitás, türelem, önállóság, elhivatottság, szervezőkészség.

Társas kompetenciák: fogalmazó készség, tömör fogalmazás, szabatos nyelvhasználat –

nyelvhelyesség, közérthetőség, motiválhatóság, határozottság, kompromisszumkészség,

kezdeményezőkészség, kapcsolatteremtő és -fenntartó készség, udvariasság.

Módszerkompetenciák: logikus gondolkodás, kreativitás, ötletgazdagság, áttekintő képesség,

helyzetfelismerés, emlékezőképesség, információgyűjtés, figyelemösszpontosítás,

eredményorientáltság, a környezet tisztán tartása.

Szociális kompetenciák: diákközpontú, a tanulók igényeit, személyiségét figyelembe vevő

nevelés, oktatás. Támogató, viselkedési mintát nyújtó partneri viszony a tanár és a diák között.

Integráció, komplexitás, egyenrangúság elvének alkalmazása. Tanuló-megismerési technikák

alkalmazása, differenciált foglalkoztatás, egyéni fejlesztés, kooperatív technikák

elsajátíttatása, tanulásmódszertani technikák megismertetése, projektmódszer bevezetése.

Egyéb fejlesztendő kompetenciák:

Munkánkban folyamatosan jelen van a hatékony, önálló tanulás képességének kialakítása,

fejlesztése (házi feladatok adásával, a megoldások ellenőrzésével, kiselőadások

összeállíttatásával. Biztosítani kell számukra az önálló tapasztalatszerzés lehetőségét. A

tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne,

előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat,

alkotóképességüket.

Támaszkodunk mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a

tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be.

A következetesség elvének alkalmazása lehetőség a tanuló önállóságának,

kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására.

Az anyanyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia megjelenik a feladatok megértésében,

értelmezésében, valamint a kreatív, pontos szakmai nyelv használatában.

Az információkezelés és szövegfeldolgozás órákon is– a különböző másolási feladatok

tartalmának rövid megbeszélésével – hangsúlyt helyezünk az olvasott szöveg értésére, a

szóbeli kifejezőkészség és a szókincs fejlesztésére is.

8

A levelezési ismeretek tantárgy keretében a szövegalkotás fejlesztése egyik fő feladatunk.

Megismerkednek a hivatalos stílussal, a nyelvhelyességi szabályokkal.

Az ügyviteli tantárgyakban a feldolgozott szövegek sokrétűsége lehetőséget nyújt a

természettudományos kompetencia fejlesztésére is.

Tanításunk során hangsúlyt helyezünk a tanulók matematikai ismereteinek alkalmazására, az

alkalmazási képesség fejlesztésére a feladatmegoldásokhoz kapcsolódó számítások során. (pl.

táblázatkezelés, excel táblák kitöltése, szerkesztése, függvények használata).

Korunk kihívásának megfelelően megtanítjuk a tanulókat – számítógép-kezelői ismereteik

birtokában – a már meglévő számítógépes programok használatára, illetve az interneten lévő

információk megkeresésére, hasznosítására. Tantárgyaink magukban foglalják a digitális

kompetencia területéről a főbb számítógépes alkalmazásokat: szövegszerkesztés,

táblázatkezelés, információtárolás és –kezelés, az internet által kínált egyéb lehetőségek.

Folyamatosan ösztönözzük tanulóinkat a rendezett, esztétikus, áttekinthető külalakú írásbeli

munkák készítésére (füzetek külalakjának rendszeres ellenőrzése). Különös figyelmet

fordítunk a bizonylati fegyelem elvének alkalmazására – a szabályos, elfogadott javítási

módszerek alkalmazására.

Megismertetjük a tanulóinkkal a gazdaság alapvető összefüggéseit, megtanítjuk őket a

javakkal való racionális gazdálkodásra. Kiemelten kezeljük, hogy a tanulók tudatos

fogyasztókká és környezettudatos állampolgárokká váljanak, felelősséget vállaljanak

döntéseikért, mérlegelni tudják a döntések kockázatát, a hasznot vagy a költségeket.

A szakmai tárgyak tanítása során törekszünk arra, hogy kialakítsuk és elmélyítsük

tanulóinkban a modern kor követelményeinek megfelelő gazdasági, pénzügyi és marketing

kultúra elemeit, kialakítsuk bennük a vállalkozni tudás képességét (pl. az MNB és az OTP

által meghirdetett versenyeken való részvétel, befektetés, megtakarítási formák, háztartások

költségvetése, családi gazdálkodás modellezése, POP oktatóprogram, stb.).

Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról,

a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól személyes életük vonatkozásában is.

Ismerjék meg az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban.

Tudjanak felelős gazdasági döntéseket hozni.

9

A szakmai képzésben alkalmazott eljárások:

együttműködésen alapuló tanirodai gyakorlatok (fiktív gyakorlócégek alapítása,

amelyben a diákok megtapasztalhatják a vállalkozások alapításával, működtetésével és

megszüntetésével kapcsolatos valamennyi tevékenységformát);

kooperatív tanulás;

vállalkozói készségek fejlesztése, érdeklődés felkeltése, motiválás;

önértékelés fejlesztése;

szakmai versenyeken való részvétel;

a tanulók munkájának folyamatos értékelése (megerősítés, dicséret, kudarcok oldása,

következetesség);

összefüggő nyári szakmai gyakorlat (OKJ szerint);

élet- és pályatervezés beépítése a szakmai órákba is;

konstruktív tanulási eljárás;

továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás.

10

A SZAKMAI KÉPZÉS SZAKASZAI KIFUTÓ RENDSZERBEN

Szakmai alapozás (szakmai orientáció a gazdasági-szolgáltatási, valamint az ügyviteli szakterületre)

A 9-10. osztályban a kötelező tanórai foglalkozások keretén belül az általános műveltséget

megalapozó nevelés-oktatás mellett pályaorientáció és szakmai alapozó ismeretek oktatása is

folyik.

Célja:

− bepillantást adni a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és az ügyviteli szakma

alapismereteibe;

− módot adni arra, hogy felismerhesse a tanuló a szakmaválasztást befolyásoló képességeit,

illetve azok hiányát;

− segítse a végleges pályaválasztási döntést.

Tantárgyak: 9.-10. évfolyamon: gazdasági környezetünk, információkezelés, viselkedéskultúra

Szakmacsoportos alapozó oktatás ( a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és az ügyviteli szakmacsoportokban)

Az iskola 11-12. évfolyamán kötelező tanórai foglalkozások keretén belül folyik.

Célja:

− olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, amelyekre építve a szakképzési évfolyamokon

eredményesebben, kevesebb erőfeszítéssel tanulhatják a választott szakmát;

− lehetővé váljon a felmentés a szakképzésben egy-egy olyan tantárgy tanulása alól, amelyből

megszerezték a megfelelő szintű tudást az általános képzés szakaszában, és az így felszabadult

idő és energiát már fontos ismeretek megszerzésére vagy mélyítésére fordíthassák

(beszámítás).

Tantárgyak:

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban:

vállalkozási ismeretek, marketing, információkezelés, tanirodai gyakorlat

ügyviteli szakmacsoportban:

gazdálkodási ismeretek, titkári ismeretek, információkezelés, tanirodai gyakorlat

11

SZAKKÉPZÉSI PROGRAM A 2013/2014. TANÉVTŐL

Az iskola szakmakínálata (az RFKB döntése alapján):

A megyei szakképzési terv és az MFKB döntése alapján a 2013/14-es tanévben iskoláztunk be

utoljára a szakképző évfolyamra. Érettségi utáni szakképzést már nem végzünk, szakmai képzésünk

főleg arra irányul, hogy tanulóink megkedveljék az ügyviteli munkát, válasszák 5. érettségi tárgyként a

komplex szakmai vizsgát, amely felvételi tárgy is bizonyos felsőoktatási intézményekbe, de jó alap az

OKJ-s szakmák elsajátításához.

A szakmai program az Ügyviteli titkár szakképesítés helyi tantervét, képzési programját tartalmazza

Ügyviteli szakmacsoport

Érettségire épülő emelt szintű szakképesítés:

54 346 02 Ügyviteli titkár

Iskolánkban a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően

alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik.

A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik

évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az

érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati

oktatásra kerül kiadásra.

A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak

rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai

elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti

megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és

gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai

tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg.

Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben – a

nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati

óraszám legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A

szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza

meg (ld. szabad sávos órák).

12

Az ügyviteli ágazat szabad sávjába 9-12. évfolyamig 1-1 óra került.

9. évfolyam: Viselkedéskultúra

10. évfolyam: Informatika

11. évfolyam: Gépírás és iratkezelés

12. évfolyam: Informatika

A Viselkedéskultúra tantárgy oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa,

és elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, ill.

viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeretet,

fejlessze az empatikus készségeket.

Fejlesztési követelmények:

A tantárgyi foglalkozások során fejlődjenek a tanulók gyakorlati tevékenységhez szükséges

képességei, így különösen az ismeretelemző gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és

az ismeretalkalmazás képessége.

A Viselkedéskultúra tantárgy legfontosabb témakörei:

- A tanulók ismerjék az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat.

- Váljanak képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes

konfliktuskezelésre.

- Legyenek tisztában az emberi érintkezés kulturális fontosságával.

- Ismerjék önmagukat és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz

való alkalmazkodás képességét.

- Legyenek képesek a konfliktusok kezelésére vagy elkerülésére, családi, baráti és későbbi

munkakapcsolatok helyes alakítására.

- Ismerjék meg a korszerű gasztronómia alapjait: legyenek jártasak az étkezési szokásokban,

ismerjék az egészséges táplálkozás alapelveit.

Az Informatika tantárgynak a 10. és 12. évfolyamon az óraszám 1-1 órával történő növelésére volt

szükség az ügyviteli ágazat képzésében. Ennek legfőbb okai azok, hogy az információ és annak

felhasználása központi szerepet foglal el a jelenkori társadalmak működésében.

Az információ megszerzéséhez, megértéséhez, feldolgozásához, alkotó alkalmazásához szükséges

ismeretek, készségek elsajátítása elengedhetetlen. Az intelligens és interaktív hálózati technológiák,

szolgáltatások fejlődésével, valamint elterjedésével kibővültek a kommunikáció lehetőségei, ami

jelentősen befolyásolja a személyközi társaskulturális kapcsolatokat. Ezen ismeretek az alap óraszám

mellett nem biztosíthatóak a tanulók számára.

13

Fejlesztési követelmények, célok

A tanulóknak gyakorlatot kell szerezniük a különböző kommunikációs technológiák használatában

annak érdekében, hogy a dinamikusan változó kommunikációs környezetben eligazodjanak, tudatosan

és felelősen éljenek az információszerzési és interaktív lehetőségekkel. A tanulók fel kell ismerniük az

informatikai eszközök és információforrások használatának veszélyeit is. Tudatában kell lenniük az

informatikai környezet egészségre gyakorolt hatásával, a túlzott használat ártalmaival, valamint fel

kell mérniük az információs technológia használatának legális kereteit.

Nagyon lényeges, hogy a tanulók a praktikus alkalmazói tudás, a készség- és képességfejlesztés

mellett a logikus, algoritmikus gondolkodást és a problémamegoldást is magukénak tudhassák.

A Gépírás és iratkezelés tantárgy a 11. évfolyamon a szabad sávban kapott helyet, mivel a 9-10.

osztályban tanultak alapján a tanulók már automatikusan alkalmazzák a 10 ujjas vakírást, viszont

magasabb szintű ismeretek elsajátítására van szükségük.

A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják

látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. Képet kapjanak az irodai

munkáról és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához.

Fejlesztési követelmények, célok

Meg kell ismerniük az üzleti szokásoknak megfelelő levélformákat, a kiemelési módokat. Képet kell

kapniuk a vállalati belső levelezés témaköreiből. Munkájukból kifolyólag rendeltetésszerűen

használják a másológépet, telefont, telefaxot, az iratmegsemmisítőt. A kezelési és karbantartási

útmutató alapján végezzenek el egyszerű karbantartási teendőket: másolótoner-csere, nyomtató

festékazetta-csere stb.

A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei:

A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati

képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvény szakmai elméleti és

gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni.

Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ban meghatározott szakképesítés tekintetében a

szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési

kerettanterv alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik.

Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában folyik.

14

Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő

gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből

áll.

Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével

– csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg.

Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat (az ügyvitel

szakmacsoportban) a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része.

A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében

meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között

foglalkoztatható.

Az összefüggő nyári gyakorlat szakközépiskolában együttműködési megállapodás alapján szervezhető,

melyet a szakképzési törvény 56-57. §-a alapján kell elkészíteni és alkalmazni.

A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett

tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozó külön rendelkezések a szakképzési törvény 65. §-ában

vannak rögzítve.

A szakmai képzéshez szükséges eszközök és felszerelések:

Az elméleti oktatás színterei a szaktantermek, a gyakorlati oktatást részben az iskolai tanirodában, a

számítógépes szaktantermekben, részben pedig külső munkahelyeken valósítjuk meg.

A rendeletben kiadott Szakmai és vizsgakövetelmény minden szakma esetében tételesen tartalmazza

az Eszköz- és felszerelési jegyzéket. Ez azokat a minimálisan szükséges felszerelések sorolja fel,

amelyek nélkül a képzési feladat nem teljesíthető. Így a rajta szereplő eszközök megléte egyúttal a

képzés indításának feltétele is.

Tankönyvek, taneszközök jegyzéke, segédletek:

A szakmai képzés a tankönyvjegyzékben található hivatalosan előírt tankönyvek alapján folyik.

Használunk a tankönyvjegyzékben nem szereplő, de a képzés során sikerrel alkalmazható szakmai

könyveket, folyóiratokat, interneten gyűjtött és saját fejlesztésű tananyagokat.

15

A különböző óraszámokra elkészített tantervek jegyzéke

Hatosztályos

gimnázium

Általános

tagozat

Angol

tagozat

Matematika és

informatika

tagozat

Biológia

tagozat

Rendészeti

tagozat

Szak-

középiskola

Tantervek

száma

Magyar A1 A2 A2 A3 A3 A2 A2 3

Történelem B1 B2 B2 B2 B2 B2 B2 2

Társadalom-ismeret C1 C1 C1 C2 C2 C2 2

Angol, 1. nyelv D1 D2 D3 D4 D4 D5 D5

Angol, 2. nyelv D6 D7 D8 D8 8

Német, 1. nyelv E1 E2 E4 E4 E5 E5

Német, 2. nyelv E6 E7 E6 E8 E8 8

Francia F1 1

Latin G1 1

Matematika H1 H2 H3 H4 H3 H5 H6 6

Informatika I1 I2 I2 I3 I4 I5 I6 6

Fizika J1 J2 J2 J2 J2 J2 J3 3

Biológia K1 K2 K2 K2 K3 K2 K4 4

Kémia L1 L2 L2 L2 L3 L2 L4 4

Földrajz M1 M2 M2 M2 M2 M2 M3 3

Ének-zene N1 N2 N2 N2 N2 N2 N2 3

Vizuális kultúra O1 O2 O2 O2 O2 O2 2

Média P1 P1 P1 P2 P2 P2 2

Testnevelés Q1 Q2 Q2 Q2 Q2 Q2 Q2 2

Erkölcs R1 1

Etika S1 S1 S1 S1 S1 S1 1

Életvitel T1 T2 T2 T2 T2 T2 2

Rendvédelem V1 1

Önvédelem W1 1

Tánc és dráma U1 U1 U1 U1 U1 U1 1

Művészetek/Ének Z1 Z1 Z1 Z1 Z1 Z1 1

Összesen: 68

16

Az egyes képzési formák óratervei Hat évfolyamos gimnázium:

7. 8. 9. 10. 11. 12.

Tanterv:

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 5 5

A1

Történelem 2 2 2 2 3 3

B1

Társadalomismeret 1 1

C1

1. idegen nyelv 4 4 5 4 4 5

D1, E1

2. idegen nyelv 3 3 4 4

D6, E6

Matematika 3 3 4 5 5 5

H1

Informatika 1 2 2 2

I1

Fizika 2 1 2 2 2

J1

Biológia 1,5 1,5 2 2 2

K1

Kémia 1 2 2 2

L1

Földrajz 1,5 1,5 2 2

M1

Ének-zene 1 1 1 1 1

N1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

O1

Testnevelés 5 5 5 5 5 5

Q1

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1

Latin 1 1

G1

Erkölcstan 1 1

R1

Etika 1

S1

Tánc és dráma 1

U1

Életvitel 1 1

T1

Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2

P1

Összesen: 31 31 35 36 35 35

: csoportbontás

17

Négy évfolyamos gimnázium:

Általános tantervű osztály

9. 10. 11. 12.

Tanterv:

Magyar nyelv és irodalom 4 4 5 5

A2

Történelem 2 2 3 3

B2


C1


D2, E2


D7, E7

Matematika 4 5 5 5

H2

Informatika 2 2

I2

Fizika 2 2 2

J2

Biológia 2 2 2

K2

Kémia 2 2

L2

Földrajz 2 2

M2

Ének-zene 1 1 1

N2, Z1

Vizuális kultúra 1 1

O2

Testnevelés 5 5 5 5

Q2

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Etika 1

S1

Tánc és dráma 1

U1

Életvitel 1

T2


P1

Összesen: 35 36 35 35

: csoportbontás

18

Angol tagozat

9. 10. 11. 12.

Tanterv:






Matematika 4 4 4 5

Informatika 2 2

Fizika 2 2 2

Biológia 2 2 2

Kémia 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1 1




Etika 1

Tánc és dráma 1

Életvitel 1


Összesen: 35 36 35 35

: csoportbontás

Megjegyzés: ha a tagozat egy osztály részeként létezik, az emelt óraszámú tantárgy oktatása

külön csoportban történik.

19

Matematika és informatika tagozat

9. 10. 11. 12.

Tanterv:

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4,5 5


Társadalomismeret 1



Matematika 5 5 5 5

Informatika 3 3 2 2

Fizika 2 2 2

Biológia 2 2 2

Kémia 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1 1




Etika 1

Tánc és dráma 1

Életvitel 1


Összesen: 35 36 34,5 35

: csoportbontás



20

Biológia tagozat

9. 10. 11. 12.

Tanterv:

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4,5 5





Matematika 4 4 4 5

Informatika 1,5 1,5

Fizika 2 2 2

Biológia 2 4 4 4

Kémia 2,5 2,5 1,5

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1 1




Etika 1

Tánc és dráma 1

Életvitel 1


Összesen: 35 36 35 35

: csoportbontás



21

Rendészeti tagozat

9. 10. 11. 12.

Tanterv:






Matematika 3,5 4 4 5

Informatika 1 1,5

Fizika 2 2 2

Biológia 2 2 2

Kémia 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1 1




Etika 1

Tánc és dráma 1

Életvitel 1


Gépírás 2

Rendvédelem 1 2 2

Önvédelem 0,5 0,5 1 1

35 36 35 35

:csoportbontás

22

Szakközépiskola:

Közgazdasági szakközépiskola

9. 10. 11. 12.

Tanterv:



Etika 1


Matematika 5 5 5 5

Informatika 1

Fizika 2 2 1

Biológia 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Ének-zene 1 1



Szakmai tárgyak 6 7 8 11

35 36 35 35

: csoportbontás

23

A rendelkezésre álló időkeret Tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete

(6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez [A nemzeti köznevelésről])

Osztályok heti időkerete

C

Évfolyam Tanuló heti

óraszáma Engedélyezett

Hat évfolyamos

gimnáziumok többletórái

B CA CC

7. 31 56 2

8. 31 56 2

9. 35 57 2

10. 36 57 2

11. 35 58 2

12. 35 58 2

A tanulók napi és heti terhelésének korlátozása

(110/2012. Kormányrendelet a Nemzeti alaptantervről, 8-9.§)

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma egy napon nem lehet több:

7-8. évfolyamon 7 tanítási óránál,

9-12. évfolyamon 8 tanítási óránál.

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási héten a B oszlopban

meghatározott időkeretet:

7-12. évfolyamon legfeljebb 4 tanítási órával haladhatja meg.

(Figyelmen kívül kell hagyni az egyházi iskolában szervezett hitoktatást, a B és a C oszlopok

különbözetének terhére szervezett egyéb foglalkozásokat, a mindennapos testnevelés

keretében szervezett sportköri foglalkozásokat, az Nkt. 27§ (5)-(8) bekezdése alapján

szervezett foglalkozásokat.)

24

Időmérleg Képzési

forma Évfolyam

Finanszírozott

órakeret

Kötelező

órák Csoportbontásra

Egyéb

foglalkozásra

Hat

osz

tály

os

gim

náz

ium

7. 58 31 8 19

8. 58 31 9 18

9. 59 35 14 10

10. 59 36 14 9

11 60 35 8 17

12. 60 36 9 15

Ált

alán

o

s

tante

rvű

osz

tály

9 57 35 14 49

10. 57 36 14 7

11. 58 35 8 15

12. 58 35 9 14

Angol

tagoza

t 9. 57 35 14 8

10. 57 36 14 7

11. 58 35 9 14

12. 58 35 9 14

Mat

emat

ika-

info

rmat

i

ka

tagoza

t 9 57 35 13 9

10. 57 36 13 8

11. 58 35 14 9

12. 58 35 15 8

Bio

lógia

tagoza

t 9 57 35 17 5

10. 57 36 18 3

11. 58 35 13 10

12. 58 35 12 11

Ren

dés

z

eti

tagoza

t 9 57 35 14 8

10. 57 36 15 6

11. 58 35 14 9

12. 58 35 15 50

Közg

azd

aság

i 9 57 35 14 8

10. 57 36 14 7

11. 58 35 12 11

12. 58 35 12 11

Az adatok teljes osztályokra vonatkoznak.

Az osztályok minimális létszáma: 26 fő, maximális létszáma: 34 fő, átlagos létszáma 28 fő.

(2011. évi CXC. törvény, 4. melléklet.)

25

Szabadon választható tanórai foglalkozások Emelt szintű érettségire felkészítő tanórák, és heti óraszámuk:

11. évfolyam 12. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 2 óra 2 óra

Történelem 2 óra 2 óra

Társadalomismeret 2 óra 2 óra

Angol nyelv 2 óra 2 óra

Német nyelv 2 óra 2 óra

Francia nyelv 2 óra 2 óra

Matematika 2 óra 2 óra

Informatika 2 óra 2 óra

Fizika 2 óra 2 óra

Biológia 2 óra 2 óra

Kémia 2 óra 2 óra

Földrajz 2 óra 2 óra

Ének-zene 2 óra 2 óra

Vizuális kultúra 2 óra 2 óra

Testnevelés 2 óra 2 óra

Belügyi rendészeti ismeretek 2 óra 2 óra

Kereskedelmi és marketing alapismeretek 2 óra 2 óra

Ügyviteli alapismeretek 2 óra 2 óra

Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 óra 2 óra

26

Közép szintű érettségire felkészítő tanórák, és heti óraszámuk:

11. évfolyam 12. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 2 óra 2 óra

Történelem 2 óra 2 óra

Társadalomismeret 2 óra 2 óra

Angol nyelv 2 óra 2 óra

Német nyelv 2 óra 2 óra

Francia nyelv 2 óra 2 óra

Matematika 2 óra 2 óra

Informatika 2 óra 2 óra

Fizika 2 óra 2 óra

Biológia 2 óra 2 óra

Kémia 2 óra 2 óra

Földrajz 2 óra 2 óra

Ének-zene 2 óra 2 óra

Vizuális kultúra 2 óra 2 óra

Testnevelés 2 óra 2 óra

Belügyi rendészeti ismeretek 2 óra 2 óra

Kereskedelmi és marketing alapismeretek 2 óra 2 óra

Ügyviteli alapismeretek 2 óra 2 óra

Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 óra 2 óra

27

Szakkörök, több évfolyam tanulóiból szervezve, és heti óraszámuk:

Ábrázoló geometria 2 óra

Művészeti 2 óra

Énekkar 2 óra

Bármely tantárgy 2 óra

Differenciált foglalkozások, tantárgyi tehetséggondozás.

A felsorolt szabadon választható foglalkozásokat a tanulói igények, és a rendelkezésre álló

időkeret figyelembe vételével szervezi meg az intézmény.

A pedagógusválasztás szabályai a választható foglalkozások esetében.

A felsorolt szabadon választható foglalkozásokat az igazgató által kijelölt pedagógus tartja.

Választásakor figyelembe veszi a diákönkormányzat, az érintett munkaközösségvezető

javaslatát, valamint a pedagógus diákjai által elért versenyeredményeket.

Választható érettségi tárgyak Angol nyelv Német nyelv Francia nyelv

Biológia Kémia Fizika

Földrajz Informatika Társadalomismeret

Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Testnevelés

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Ügyviteli alapismeretek Kereskedelmi és marketing alapismeretek

Belügyi rendészeti ismeretek

A felsorolt tantárgyakból intézményünk vállalja a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára

való felkészítést.

A tanulók abból a választható tárgyból tehetnek érettségi vizsgát, amelyből sikeresen

teljesítették a helyi tantervben a választott tárgyra vonatkozó követelményeket.

28

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának

elvei: Kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő tankönyvek választhatóak. A részletes

szabályozás a tantárgyi tantervek céljainál és feladatainál találhatóak.

A tanév folyamán alkalmazandó tankönyveket, tanulmányi segédleteket az egyes

munkaközösségek pedagógusai együtt határozzák meg, figyelembe véve a

tankönyvtámogatott tanulók ingyenes tankönyvbiztosításának feltételeit. A

munkaközösségeknek, pedagógusoknak a megfelelő tankönyv kiválasztásánál az alábbi

szempontokat kell figyelembe venniük:

A tankönyv:

- szerepeljen a hivatalos tankönyvlistán

- tartalmazza a helyi tantervben előirt ismeretanyagokat

- alkalmas legyen a követelményekben előírt tantárgyi kézségek és képességek

fejlesztésére

- feleljen meg a szaktudomány előírásainak, és az érettségi vizsga követelményeinek

- szolgálja eredményesen az adott osztálytípus, tagozat sajátos céljait

- alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez

- elégítse ki a didaktikai követelményeket

- a szaktárgy szaknyelvét a tanulók életkorának megfelelően, ugyanakkor szakmailag

helyesen használja

- az ismereteket rendszerezetten tartalmazza

- adjon lehetőséget az önellenőrzésre.

A tankönyvek kiválasztásában segítséget nyújt:

- a hivatalos tankönyvlista

2. az előző évek tapasztalata

3. az egyes tankönyvkiadók katalógusai

4. a kiadók honlapján található részletes leírás a tankönyvekről

5. az iskolába látogató referensek, akik személyesen mutatják be az új, illetve átdolgozott

kiadványokat

6. tankönyvbemutatók.

29

A kiválasztott tankönyvek a munkaközösségek véleménye alapján feleljenek meg az alábbi

kritériumoknak:

A tankönyvek tudományosan megalapozottak, korszerűek, a tanulók teljesítő

képességéhez, teherbírásához igazodó, világos, érthető ismereteket dolgoznak fel.

A tananyag feldolgozása során fontos szerepet kapnak a változatos módszertani

eszközök: feladat megoldások, ábraelemzések, önállóan elvégzett megfigyelések,

kísérletek, majd azok elemzéséből és a tanult ismeretekből az összefüggések, ok –

okozati kapcsolatok feltárása. A tanulhatóság messzemenő figyelembe vétele a

tananyag részletes magyarázata, összefoglalása, több szintre besorolt különböző

nehézségi fokú feladatok.

A tankönyvek az ismeretszerzés mellett biztosítják mindazon forrásokat – írásos

dokumentumok, képek, ábrák, térképek, táblázatok, diagrammok – elemzését,

amelyekből ismeretek nyerhetőek. Továbbá lehetőséget nyújtanak arra, hogy a diákok

az órán aktívan vegyenek részt a tananyag feldolgozásában.

A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelembe vesszük

az ingyenes tankönyv ellátásra jogosult diákok tankönyvellátásáról szóló rendelet

előírásait. A tankönyvrendelésnél fontos szempont a normatív tankönyvellátás

költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a

könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandóan ugyan azon szerző

könyveit használjuk.

A mindennapos testnevelés megvalósításának módja: A kifutó tanterv szerint működő évfolyamokon a heti öt testnevelés órához hiányzó órákat

tömbösítve, több osztály tanulóinak részvételével, több testnevelő tanár vezetésével oldjuk

meg.

A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzésének elvei: A diák tanulmányi munkáját írásban, szóban vagy gyakorlatban ellenőrizhetjük, értékelhetjük.

Az elvek a tantárgyi tantervek céljainál és feladatainál találhatóak.

30

Az értékelés legyen:

- folyamatos, rendszeres, aktuális, tervszerű

- konkrét-tárgyszerű, tárja fel a hibákat, azok okait, támaszkodjon a pozitívumokra, legyen

segítő szándékú

- objektív, igazságos, legyen ösztönző erejű

- a sikeres és sikertelen munkát egyaránt értékelje

- a szaktanár győződjön meg róla, hogy a szülő ismeri gyermeke teljesítményét, előrehaladását

- az osztályzatok megismerése segíti a tanulóról kialakított értékítéletet, az osztályzatokról

folyamatosan meggyőződhet a szülő a digitális napló segítségével

- terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre is, közösségekre is)

- a követelményeket nyilvánosságra kell hozni

- kiszámítható legyen

- legyen tárgyszerű (mit, hol, miben hibáztunk, hogyan lehetséges a javítás)

- megfelelő légkörben történjen (minimális stressz mellett)

Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, világosan megfogalmazzuk és a tanévek elején a

tanulók tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit. Az egységes követelményrendszert

minden tanár köteles betartani.

Az eredményvizsgálat szakaszai:

- a követelmények megállapítása

- a neveltségi állapot feltárása, elemzése

- a soron következő követelmények kijelölése

Az értékelés formái

a) Személyes, szóbeli értékelés:

- a tanítási órákon (különös tekintettel kezdő évfolyamjaink diákjaira) folyamatosan megerősít,

korrigál, segít, tanácsot, ötletet ad a tanár

- a tanórákon kívül is így tesz

- a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályban tanító tanárok negyedévenként értékelik

- a szülői értekezletek

31

- a magatartás és szorgalom elbírálása (osztálymunka a tanulók bevonásával)

- havonta a naplók, ellenőrzők egyeztetése során az osztályfőnök által

- az évközi érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor

- fogadóórákon, szülői értekezleteken

- kiránduláson, színházlátogatáson, turisztikai napon, a program, a nap értékelése

- a tantestület előtti értékelés az osztályfőnök által

- az aulai igazgatói értékelés, iskolagyűlés

b) Szöveges értékelés írásban:

- szükség esetén (a kiemelkedő teljesítményű, illetve a problémás tanulónál) a szaktanár vagy az

osztályfőnök által

- dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe

- a dolgozatokhoz írt rövid instrukció, vélemény

- külső felkérésre készített vélemények, minősítés (rendőrség, bíróság, gyermekvédelem,

pályázatok)

c) Értékelés, minősítés:

- a szaktanár a tanuló teljesítményét év közben érdemjegyekkel (1-5) értékeli, félévkor és év

végén osztályzattal (jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősíti

- a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük

- a tanórai aktivitást is értékeljük

- az érdemjegyhez és az osztályzathoz szóbeli értékelés is társul

- a szóbeli felelet értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont

- a félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül.

A szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal írásban ismerteti a tantárgy követelményrendszerét,

saját értékelési rendszerét, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és a javítási

lehetőségeket. (Lediktálja a füzetbe, kirakja az osztály faliújságjára stb.)

A tanulói értékeléssel és minősítéssel kapcsolatban a szaktanárokkal szemben támasztott elvárásokat

részletesen a szaktanár munkaköri leírása tartalmazza.

32

Az értékelés nyilvános fórumai:

- háziversenyek, vetélkedők

- nyitott tanítási órák a szülők és az érdeklődő általános iskolások számára

- kis érettségik

- a közös szaktárgyi felmérések lehetősége

- értékelés, méltatás a helyi sajtóban

- értékelés az egész diákközösség, illetve a nevelőtestület előtt

- a tanévzáró ünnepélyen is értékel az igazgató

- idegen nyelvi (német, francia) cserekapcsolatok

- szakköri produktumok kiállítása, bemutatója

- nyelvvizsga megszerzése

Az első kötelező mérés „bemenetkor”, tehát a 9. évfolyam elején történik felmérő dolgozatok,

valamint szóbeli feleletek formájában, a következő az adott tantárgy befejezésekor, majd a 12.

évfolyamon az ún. ”kimeneti’ mérés, az érettségi.

A tanulók osztályozásával, értékelésével minősítésüket tesszük lehetővé.

A szakmai munka értékelésébe bevonjuk a szaktanácsadókat, szakértőket.

Iskolánkban a nevelőtestület döntése alapján nem osztályozzuk a testnevelés tantárgyat. Az

ellenőrzőbe, a bizonyítványba részt vett bejegyzés kerül. Amennyiben a tanuló illetve a szülő

tanévkezdéskor kéri az osztályzatot, akkor ezt a szaktanár köteles megtenni. Ez szükséges

lehet a továbbtanuláshoz.

A tantárgyi blokkok közül a részt vett bejegyzést kapja a diák a tánc és dráma, mozgókép és

médiaismeret, etika tárgyakból. A tanulmányi átlagban beszámító osztályzattal értékeljük a

társadalomismeret és a művészetek tárgyakat.

A többi tantárgyat valamint a magatartást és szorgalmat osztályozzuk.

Az iskola írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának

értékelésében

Formái:

33

- írásbeli ellenőrzés (néhány leckéből)

- témazáró

- cikluszáró, összefoglaló

- iskolafokozat záró

Az iskolai írásbeli beszámolók rendje, korlátai

- a szakmai szolgáltató intézmények elterjedésével bővül az igénybe vehető tesztsorok,

feladatlapok, próbaérettségik hozzáférhetősége. Lehetőleg ilyen segédeszközöket

használjunk, mert ezek validizáltak, biztonságosan, könnyen kezelhetők

- törekedni kell a szóbeli kifejezőképesség fejlesztésére, a jegyek egyharmadának

szóbeli felelet eredményeként kell születni

- éljünk gyakrabban az órai munka, aktivitás érdemjegyekkel való osztályozásával

- a tanár értékelő stratégiája akkor nevezhető differenciáltnak és szakszerűnek, ha

sokféle értékelési módszerrel dolgozik, és helyt kap benne az írásbeli és szóbeli

értékelés is

- az ellenőrzésnek rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie

- az adott osztályzatokat naprakészen be kell írni az osztálynaplóba, digitális naplóba, a

tanulónak az ellenőrzőbe

- naponta egynél több nagydolgozat osztályonként nem írható

- egyeztetni kell a diákok képviselőivel (osztálybizalmi), az osztályban tanító

szaktanárral, ha a diákok jelezték a témazáró tényét, az egyeztetést segítse az

osztályfőnök

- a dolgozatot, írásbeli számonkérést ki kell javítani és az érintettek (diák, szülő)

tudomására kell hozni, ezt 2 héten belül meg kell tenni

- a szülők és a diákok joga a dolgozat megtekintése

- a szülők rendszeres tájékoztatására az érdemjegyet a tanulók ellenőrzőjébe, illetve a

digitális naplóba be kell íratni

- a rendszeres visszajelzés szükségessége miatt 1 vagy 2 órás tantárgyból félévenként

minimum 3-4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább

1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló

34

Az otthoni feladatok meghatározásának elvei

A jogszabályoknak megfelelően hétvégére és szünetre nem adunk fel házi feladatot.

A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének

elvei: - A kötelező tanórák közül az idegen nyelveket nyelvek szerinti, és aszerinti

csoportokban oktatjuk, hogy az adott nyelv első, illetve második idegen nyelv.

Ugyanazon nyelvet, ugyanolyan minőségben tanuló csoport több osztály tanulóiból is

szervezhető, de a csoportlétszám nem haladhatja meg a 18 főt.

- Az angol, matematika, informatika, biológia tagozatos diákok a névadó tantárgyat,

illetve a biológia tagozatos tanulók a kémiát is külön csoportban tanulják akkor is, ha a

tagozat egy osztály részeként létezik.

- A matematikát a hat évfolyamos gimnázium 7-10., a négy évfolyamos gimnázium 9-

10., a rendészeti tagozat 9-12., a közgazdasági szakközépiskola 9-10. évfolyamán

képességek szerint differenciált csoportokban tanítjuk.

- A 11. és a 12. évfolyamon az A és H osztályokban az emelt szintű matematika oktatás

egy időben történik ezen osztályok középszintű matematika óráival. Az emelt szintű

csoport minimális létszáma 4 fő.

- Az informatika oktatása legfeljebb 20 fős csoportokban történik, kivéve az informatika

tagozatot, ahol nincs minimális létszám.

- A közgazdasági osztályokban egyes szakmai tárgyak oktatása történik

csoportbontásban.

- Nincs alsó létszámhatára az érettségire felkészítő csoportoknak.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges

módszerek:

Vizsgálati módszer és értékelési rendszer a fizikai fitness-szint méréséhez 13-19 éves korúak

számára

A vizsgálat elvégzéséhez szükséges paraméterek:

Személyi adatok

Antropometriai adatok

Motorikus próbák az általános fizikai teherbíróképesség mérésére:

35

Az aerob állóképesség mérése

- Cooper teszt (m)

Az erőállóképesség mérése

Az alsó végtag dinamikus erejének mérése:

- helyből távolugrás (m)

A kar, a törzs és a lábizmok együttes erejének mérése:

- egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel (m)

A váll és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése:

- kétkezes dobál hátra fej fölött (m)

A vállöv és a kar erejének, erőállóképességánek mérése:

- fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan kifáradásig, de max. 4 percig (db)

A csípőhajlító és hasizmok erő, erőállóképességének mérése:

- hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig, de max. 4 percig (db)

A hátizmok erő, erőállóképességének mérése:

- hasonfekvésből törzsemelés és –leengedés folyamatosan kifáradásig, de max. 4 percig (db)

A próbák elvégzése után – értékelő táblázatok alapján – mindenki azonnal megtudhatja, hogy

korának és nemének megfelelően hány pontot ér el a teljesítménye.

A felmérést és az értékelést Fehérné Mérey Ildikó Hungarofit: Mérd magad útmutatása

alapján végezzük.

36

A környezeti nevelés elvei: Bevezetés

A XX. század végén a nemzeti alaptanterv és a kerettanterv új feladatokat állított az oktatás

elé. Ezen a téren az iskola és a pedagógus előtt álló megoldandó problémákhoz, a törvényi keretek és

az anyagi feltételek megléte mellett, a legszükségesebb az egyes pedagógus környezeti nevelési

filozófiájának kialakítása, amelyre Ő tanultságánál és hivatásánál fogva képes és köteles. A jelenlegi

nevelési rendszer rossz, ezt szülői minőségében a tanár is elismeri, életmódban, környezetünkhöz való

viszonyunkban is megvannak ennek negatív hatásai.

Ezen változtatni kell, amelyhez az szükséges, hogy változzon a társadalom szemlélete, a

nevelés, az oktatás tartalma. Más oldalról nézve változzon az oktatás szabályozása, a központi

tantervről térjünk át a központi és helyi irányításra. Ehhez illeszkedjenek új tanítási, tanulási

stratégiák. A környezeti nevelés fontos követelménye, hogy az egyes tanár alakítsa ki a saját nevelési

filozófiáját, vegyen részt aktívan az iskola pedagógiai programjának elkészítésében saját tantárgya,

műveltségi területe, tanórán kívüli tevékenysége helyi tantervének kidolgozásában. Hazai és

nemzetközi dokumentumok szerint az oktatás – nevelés folyamatának fontos feladata, hogy a

környezeti kérdésekben fejlessze a tudatosságot, alakítsa ki a személyes környezeti felelősségérzetet,

és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elkötelezettséget. Továbbá alakítsa ki az ifjúság egészséges

természetszemléletét, megalapozva a korszerű, környezetbarát szemlélet elsajátítását.

Egy természetismeretet oktató tanár, de nyugodtan mondhatom egy munkaközösség, illetve

egy egész nevelőtestület összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy a környezeti kérdések iránt

felkeltsék a figyelmet, így a fenntartható fejlődéssel és a biológiai sokféleség védelmével összhangban

álló magatartásformák, értékrendek és cselekedetek minél nagyobb ismertséget nyerjenek. Továbbá

fontos, hogy a tanulók tudják azt, hogy az emberi tevékenység hat a környezetre, és a környezeti

feltételektől függ az ember léte. Ezért fontos, hogy a tanulók megismerjék a lakóhelyük és

környékének sokféleségét. Az ember és a természet kapcsolatát feldolgozó tananyag, illetve

műveltségi terület keretében folyó oktatás-nevelés bevezeti a tanulókat az élőlények sajátosságainak, a

természeti környezet sokféleségének, változásainak, kölcsönhatásainak, jelenséginek,

törvényszerűségeinek a megismerésébe, megalapozva a korszerű természettudományi műveltséget.

Sajátos nevelési, képzési feladatainak fejlesztése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a

természet kincseinek megóvása iránti felelősség kialakításához. Mindezt természetesen tárgyi tények

alapján, a lakóhely és iskola közvetlen aktuális problémáján, sajátos természeti adottságainak

megismerésén keresztül lehet megvalósítani.

37

A helyi értékek fontossága környezeti és természeti nevelésben

A környezeti nevelés: kultúrára, világképre és életmódra nevelés. Olyan pedagógiai feladat,

amely során formálódik az ember természet- és környezetszemlélete, környezeti attitűdje és

gondolkodása, kialakul környezettudatos magatartása, környezetért felelős életvitel. Célja a természet

és környezetvédő gondolkodásmód, és környezetbarát életmód kialakítása és terjesztése. A környezeti

nevelés elválaszthatatlan része kell legyen a természet szeretetére és védelmére nevelés, ezért az

iskolán kívül végzett szabad környezeti tevékenység elengedhetetlen. Hatása az egész személyiséget

érinti, az érzelmi, értelmi és mozgásos szféra egyaránt fontos. A környezeti nevelés a környezeti

változások értelmezésével igyekszik hozzájárulni a környező világgal való jobb kapcsolat

elmélyítéséhez, a természettisztelő szokásrend eredményeként a kedvezőtlen környezetpusztító

folyamatok megállításához. A legfontosabb filozófiai-etikai kérdés az, hogy a materiális javak

korlátlan birtoklása, fogyasztása helyett képes- e az ember a természet önmagába vett értékeit

elismerni és tiszteletben tartani. A természeti nevelés természetközpontú. Ez csak akkor lehetséges, ha

az ember képes az egyetemes és helyi értékek elfogadására és tiszteletére. A természeti nevelés

elsősorban a természetben szerzett élményekre épít. A közvetlen tapasztalás, érzelmi kötődés,

megismerés útját járja. E felfogás szerint képes lehet az ember megszeretni azt is, amit még nem

ismer, mert egyszerűen csak szép, vagy valami miatt felkeltette az érdeklődését, esetleg csak úgy

önmagáért. Mindezeket figyelembe véve a környezeti nevelés fontos részeként át kell hogy szője a

tanítás – tanulás – nevelés teljes folyamatát a természeti nevelés, melynek fontos eszköze lehet a

jövőben a helyi természeti értékek ismerete és hatékony védelme. A természeti és kulturális értékek,

helyi és országos védettségi értéke kapcsán azok „rendűsége” is vitathatóvá válik. Értéknek

tekinthetjük mindazt, amiből kevés van, ami eltűnőben és fogyatkozóban, ezért fontos a tudatos és

rendszeres értékfeltáró és értékmegismertető munka. Ezen folyamatok nélkül nem létezhet eredményes

értékvédelem. Az értékek megőrzése mindig helyben történik, és azon múlik, hogy vannak e cselekvő,

fellépni tudó erők. Ebben az értékfelismertető és közvetítő munkában van döntő szerepe az iskolának

és a jó szellemű tanároknak. Egyetlen tantárgy sem nélkülözheti azt, hogy a tárgyát képező dolgokkal

a tanulók személyesen ne ismerkedjenek meg, ne találkozhassanak, ne próbálhassák ki ismereteiket,

megszerzett tudásukat. A környezeti nevelés nem képzelhető el a valóságos környezet megismerése, a

személyes találkozás élményének megismerése nélkül. Ezért kell tehát terepen is oktatnunk.

Oktatásunknak nem lehet csak az a feladata, hogy mások az előttünk élt bölcsek és nagy alkotók

gondolatait megértessük a gyerekekkel, fiatalokkal. A következő évtized iskoláinak inkább

kevesebbet, de mélyebben, s főleg élményszerűbben kell adni. Célunk tehát a fogalomalkotáson túl,

hogy a tanulókat egy-egy gyalogtúra és séta során megtanítsuk látni is és felismertetni az útjukba

került növényeket, esetleg állatokat. A helyszínen ismerjék meg kapcsolataikat a velük együtt élő

növényekkel és állatokkal és a tájjal.

38

Az iskola helye és épülete:

Iskolánk hagyományai között szerepel a környezeti nevelés helyi és országos programjaiba való

bekapcsolódás. Diákjaink kerékpár- és gyalogtúrákon, vízitúrákon ismerik meg a környék természeti

nevezetességeit, rendszeresen részt vesznek a helyi és országos szervezésű vetélkedőn (OKTV,

Kitaibel , Herman Ottó stb. verseny). Jövőre második alkalommal kerül megrendezésre iskolánkban a

tudományos földrajzi konferencia, amelynek témája. Munkatervünkben szerepel a jeles napok

valamelyikének megünneplése iskolai szinten.

Az iskola épülete téglából épült, hőszigetelése jó, néhány éve a nyílászárók korszerű műanyagból

készült jó hőszigetelésű ajtókra és ablakokra lettek kicserélve. Az iskola világítása, fűtése

energiatakarékos, de további lépések megtétele szükséges ez irányba. Az épületet a növekvő létszám

miatt teljes mértékben kihasználjuk. A tantermekkel való bővítése folyamatos. Négy új terem épült

2001-2002-ben Az épülő tanuszoda épületében helyet kapnak a pedagógiai szakszolgálat, és két terem

délelőtti használatára lesz lehetőség a 2004/2005-ös tanévtől. A helyiségek hőmérséklete,

fényviszonyai megfelelőek. Az elkövetkező időben aktívabbá kell tenni az iskolahasználókat a

tisztaság megőrzése érdekében. . A közelmúltban lett újra burkolva kézmosó, szappannal és eü.

papírral tölti fel az iskola a mosdókat. Az épület belső tere barátságos, dekorációk, tablók, faliújságok,

növények díszítik a falakat. Az aulát körülvevő falrészleten lévő faliújságon a gyerekek munkái

kerülnek kihelyezésre, illetve hirdetmények helyezhetők el.

A padok és egyéb iskolabútorok cseréje és felújítása folyamatos. Minden terem lábazatát

lambériáztattuk, illetve a műanyag padlóburkolatot korszerű laminált burkolatra cseréltük, csökkentve

a baleseti veszélyt. A búcsúzó negyedikesek termeit kifestetjük. A technikai eszközökkel való

ellátottság jó, pótlása, fejlesztése folyamatos. A karbantartó műhely felszerelése folyamatosan bővül, a

javítások nagy részét helyben végezzük.

Iskolánkban az étkezés lehetősége néhány éve megszűnt. Ezt gazdaságossági okok indokolták.

Diákjaink a közeli általános iskola és a Középiskolai Kollégium menzáján étkeznek. Osztályfőnöki és

a szaktárgyi órákon hangsúlyt fektetünk a helyes étkezési szokások kialakítására. Korszerű iskolai

büfé áll a tanulók rendelkezésére.

Iskolaudvarunk zárt északi oldalát a tájba illő terméskőből készült kerítés határolja. A hátsó kapun át

érhető el a hátsó bejárat, amelyet számzáras beléptető rendszer véd. Belépni csak megfelelő kód

segítségével lehet. Ezen az ajtón át történik az áruszállítás lebonyolítása. A keleti oldalon fekvő díszes

kapun át közelíthető meg a főbejárat, amelyet a diákok és az iskolába érkező vendégek használhatnak.

A belépésnél a nappali tagozatos tanulók számára váltócipő használata kötelező, annak érdekében,

hogy csökkentsük a porszennyezést. További intézkedések szükségesek a váltócipő „hazafelé” történő

váltásánál és a levelező hallgatók cipőtisztításában.

39

A 2003/2004-es tanév kezdetére a nyugati szárnyon kerékpártárolót alakítottunk ki, azzal a nem titkolt

szándékkal, hogy diákjaink és tanáraink közül egyre többen választják az autó helyett ezt a járművet

az iskolába járáshoz. A Bocskai korona elhelyezése. A sportolási lehetőséget az iskola udvarán

elhelyezkedő teniszpályák, atlétikai és bitumenes pályák teszik lehetővé. A terület déli részén felépült

a tanuszoda, amely 2005 szeptemberétől tovább bővíti az egészséges testmozgás lehetőségeit. Az

épületegyüttes képe ennek elkészülte után teljessé válik és összhangba kerül a környező utcák és

épületek hangulatával. A büfé választékbővítéssel is fog együtt járni. Nőni fog a környezetbarát és

egészséges termékek aránya. Az iskola takarítását végző alkalmazottak munkájukat közmegelégedésre

végzik. Munkájuk során előtérbe kerül a környezetbarát tisztítószerek alkalmazása. A jövőben

nagyobb mértékben kell az együttműködést fokozni a diákok és a takarító személyzet között a

tisztaság megőrzése érdekében.

Az intézmény működése a környezeti nevelés szempontjából:

A környezeti nevelés iskolánk életének az a területe, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként

haladunk előre. A további munkában is szükség van intézményvezetősége, a tapasztaltabb és fiatalabb

kollégák együttműködésére. Az általános iskolai tananyaghoz képest a gimnáziumi tananyag jóval

kevesebb lehetőséget biztosít ahhoz, hogy olyan ökológiai ismereteket közvetítsen az iskola a diák

számára, amely elsősorban a helyi értékek megismertetésén keresztül teszi a mai 14-18 éves

generációt a saját környezetét ismerő, és annak védelmében tenni akaró, cselekvő állampolgárra. A

helyi természeti értékek megismertetése és a tanagyagba való beépítés lehetséges formái: a tanórák,

témahetek, témanapok, nyári tábor, fakultatív tantárgyak szakkörök, projektek, szituációs, dramatikus

játékok és terepgyakorlatok. Nagyobb lehetőség nyílik a kollégiumban a környezeti nevelés

tekintetébe, amit ki is kell használni.

A helyi természeti értékek tantervbe való beépítésekor feltétlenül szükség van a kollégák

együttműködésére és példamutatására, a nevelőtestület által is elfogadott közös értékek, természetbarát

életmód kialakítására.

A helyi értékek megőrzése hozzájárul a bioszféra megőrzéséhez is, amelyet az ismert mondás így

fogalmaz meg: „ Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”. A bioszférát és az embert fenyegető

veszélyek világméretűek. Ezért a katasztrófáktól csak világméretű összefogással menthetjük meg a

Földet, stratégiaként használva a fenntartható fejlődést.

Szélesebb körű összefogás szükségességére hívják fel a figyelmet azok a környezetünkben zajló

környezeti katasztrófák is, amelyek az utóbbi esztendőben a Kárpát-medencét is veszélyeztették.

Árvizek, hó és belvízkárok, folyamatos felmelegedés, lokális viharok, ciánszennyeződés a Tiszán.

Kulcskérdés tehát, hogy a még meglévő természetes vagy természet közeli életközösségek, mint

önfenntartó és önszabályozó rendszerek fennmaradhassanak, szervezetük, működésük és összetételük

40

tovább ne károsodjon. Az élőlények, az életközösségek, az élőhelyek és a természeti tájak, mint

rendszerek védelme így elválaszthatatlan egységbe fonódik.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban

Hagyományos tanórai foglalkozások, az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési

lehetőségei

Testnevelés

A tanulók

- fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják

egészséges testi fejlődésüket

- legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia

fejlesztésében

- értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a

környezetszennyezés az egészségre veszélyes

- igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az

eszközök, és a tornaszerek

- sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás,

gólyalábazás, zsákban futás)

- tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását

Magyar nyelv és irodalom

7-8. évfolyam:

A tanulók

- ismerjék meg az anyanyelv gazdaságát, a tájnyelv, a köznyelv és irodalmi nyelv egymásra

hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberalkotta környezettel való

kapcsolatteremtésben

- törekedjenek az anyanyelv védelmére

- sajátítsák el a média elemzésének technikáit

- tudjanak disputát folytatni

A tanulókban

- alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés

- növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és

természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával

- fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

Gimnázium

A tanulók

- legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre

41

- ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket,

harmonikus kapcsolatokat

- legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra,

érvelésre

- tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni

- tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére

A tanulókban

- fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet

Szakképzés

A tanulók

- törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt

Történelem

A tanulók

- értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet

- tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a

közösségi normák alakulására

- ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

- értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén,

az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

Idegen nyelv

A tanulók

- váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek

feldolgozásának segítségével;

- legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv

segítségével más országok hasonló problémáit;

- ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;

- legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában,

projekt-munkában választ keresni;

- állampolgári felelősségtudata fejlődjön.

A tanulókban

- alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;

- fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége, és fedezzék fel ennek

lehetőségeit.

Matematika

A tanulók

42

- váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket

matematikai módszerekkel demonstrálják;

- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére

statisztikai módszerek alkalmazásával;

- tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;

- logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön;

- tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;

- váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és

feldolgozására;

- ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket

elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;

- legyenek képesek reális becslésekre;

- tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban

- alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;

- alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási

készségeket.

Fizika

A tanulók

- váljanak képessé környezeti változások magyarázatára;

- ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentésének lehetőségeit;

- ismerjék fel a fizikai törvényszerűséget és az élőlények életjelenségei közötti

analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;

- tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában

legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;

- mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad

csak felhasználni;

- ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó

állampolgárrá váljanak.

Földrajz

A tanulók

- szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen

környezetükről;

- érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és

társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;

- ismerjék meg a világ globális problémáit;

- ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit.

Biológia

A tanulók

43

- ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési

lehetőségeit;

- ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet;

- ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között

az ok-okozati összefüggéseket;

- ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;

- legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;

- sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

A tanulókban

- alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia

A tanulók

- rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

- törekedjenek a környezettudatos elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;

- értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített

környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Ének zene

A tanulók

ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

ismerjék meg a természeti zenei ábrázolásának módjait;

fedezzék fel a természeti szépségeinek megjelenését a népdalokban;

vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;

fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Etika

A tanulók

- legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékeke között úgy él-

ni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;

- tanuljanak meg a természeti károsítása nélkül teljes életet élni;

- mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is

megfelelő életteret kell hagyniuk.

A tanulókban

- alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától

függetlenül is értéket képviselnek;

- alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban;

- fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az

egészséges környezetért.

Filozófia

A tanulók

44

- értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és a természet

egységének megbomlása;

- lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra jutása;

- érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak „ manipulált fogyasztása”;

- fedezzék fel a tudás hatalmi kérdéssé válásának folyamatát;

- legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban;

- értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei,

ha alázattal közelítünk hozzájuk;

- legyenek képesek megismerni a törvényszerűségeket, és csak az azok

által adott lehetőségeken belül akarjanak változtatni, jobbítani az emberiség érdekében.

Rajz és vizuális kultúra

A tanulók

- ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát

- ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit

- ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak

példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira

- ismerjék a természetes alapanyagok használatát

- legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni

- legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően

- ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését

- tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre

- kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Tánc és dráma

A tanulók

- tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel

- legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok

segítségével (árvíz, erdőtűz stb.)

- sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket

Szakképzés

A tanulók

- sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában környezetvédelmi

ismereteknek

- tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit

(hulladékkezelés stb.)

- ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat a termékek használatát

- sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat

- látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket figyeljék meg a helyes

környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban

- tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel

A tanulókban

- erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan

kiegészíteni

- alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem

- alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során

45

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel

9. évfolyam – Életvezetés, életvezetési szokások a családban; élet-

viteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk?

A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem

használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges

forgatókönyveket.

10. évfolyam – Testi, lelki problémák; a megoldás módjai

Iskolai egészségügyi napkeretében részletesen kapott információk osztályszintű megbeszélése.

A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt

– sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog.

Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése

támpontokat adhat. Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon

keresztül.

11. évfolyam – A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám

A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen életünkben. A

hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e a

technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt

tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos

odafigyelésre, kritikai értékelésre

12. évfolyam – Intézmények. Civil szervezetek.

Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink kiküszöbölésére

különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős állampolgárként

tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a

különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek

átgondolását

- a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az

önkormányzathoz

- városunk civil szervezeteinek megismertetése

- megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi és országosan ismert szervezetekkel való

együttműködés

Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások

A komplexitás jellemzői

- tantárgyakon átívelő

- sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak

- a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése

- „egymásra hajtogatott”

- sokféleség összekapcsolódása

- különféle tevékenységek

- kapcsolatközpontú

- rendszerező

- projekt

- értelem és érzelem

46

- változás

- ismeretek összekapcsolása

- módszerek sokfélesége

- „egység”

- gondolkodásmód

- integrált

- globális

- komplementáris

Általános iskolai és középiskolai lehetőségek:

a) terepi:

- terepgyakorlat

- tábor

- tanulmányi kirándulás

- akadályverseny

- városismereti játék

- tanösvény

b) játékok:

- érzékelést fejlesztő szituációs

- stimulációs

- drámajáték

c) kézműves foglalkozások

- Főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira

d) „akciók”:

- vetélkedők

- pályázatok

- újságkészítés

- kiállítás rendezése

- filmkészítés

- interjú

- kérdőív

- iskolarádió működtetése

- faültetés

- kutatómunka

- „nemzetközi akciók”

e) „látogatás”:

- múzeum

- állatkert

- botanikus kert

- szeméttelep

- hulladékégető

- szennyvíztisztító

- nemzeti park

- tanya

- papírgyár

f) versenyek

g) szakkör

h) iskolazöldítés

i) témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.)

j) „DÖK-nap”

k) „jeles napok”

l) projektek (pl. savas eső, lekvárfőzés)

47

A városi hagyományok nevelés komplex gondolata

Természeti környezet vizsgálata az iskolakertben, a parkokban, a temetőben, az előkertekben

stb. (pl. „háztűznéző”, a városi fák örömei és bánatai, rejtőzködők felfedezése, galambnéző,

hogyan használják a lakosok a zöld területeket?). A városi környezet zöldterületei és

természetszerű élőhelyei segítségével ismerteti meg a természetet és tanítja annak

megbecsülését.

Az épített környezet tanulmányozása (pl. milyen volt a városkép 50, 100 éve, milyenek az

épületek, a város fényei, milyen a közlekedés, hova kerül a szemét, honnan érkezik az

energia?). A hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a környezetre, beleértve a város

építészetét, tervezését és infrastruktúráját.

Környezetvédelmi akciók, közösségfejlesztő programok (játszóterek, parkok gondozása,

védelme, tanulmány készítése a közlekedésről, ajánlás a problémák megszüntetésére stb.).

Egyesíti a környezettudós és öntudatos polgári ismereteket és készségeket.

További lehetőségek

- a gyerekek olyan versenyen indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így

elmélyíthetik elméleti tudásukat (Kitaibel Pál, Herman Ottó verseny)

- környezetbarát szakkör beindítása és működtetése, melynek célja a helyi értékeken keresztül

történő környezettudatos cselekvés kialakítása

- részt vállalunk különböző környezeti neveléssel foglalkozó kiadványok összeállításában,

megírásában

- iskolánkban alkalomszerűen különböző gyűjtési akciókat (elem, alumínium, papír, stb.)

szervezünk

- bekapcsolódunk a kistérség Föld napja programjába, törekszünk arra, hogy diákjaink

megismerjék a közvetlen környezetünket, természeti és épített hagyományaikat, értékeiket.

- Az iskolában rendezett tudományos konferencián lehetővé tesszük diákjaink részvételét,

- Fokozott figyelmet fordítunk a közlekedési biztonság nevelésére,

- A kerékpárral közlekedők számára biciklitárolót építettünk. Célunk az, hogy minél többen

közlekedjenek kerékpárral és gyalogosan, a közlekedés szabályainak megfelelően,

- A zaj csökkentése érdekében fákat, cserjéket ültetünk,

- A légszennyezés csökkentésére zöldesítés az iskola környékén, az iskolát körülvevő parkban,

- A növények gondozása, ápolása,

- A tiszta, egészséges környezet érdekében az elszemetesedés megelőzésére tisztasági versenyt

indítunk be. Részt veszünk a civil szervezetek ilyen jellegű programjaiba

- Az óraközi szünetekben rendszeresen szellőztetik diákjaink a tantermeket,

48

- Lábtörlőket alkalmazunk a porszennyeződés csökkentésére,

- Az energiafelhasználás csökkentésére keressük a lehetőségét a gázkazán szabályozására, a

túlfűtés elkerülésére,

- Szabályozzuk a klímaberendezések használatát,

- Azokon a helyeken, ahol megoldható lépcsőházi automatával látjuk el a világítást (egy

bizonyos idő után automatikusan kiold),

- A hagyományos fénycsövek helyett energiatakarékos kontrasztizzókat használunk

- Preferáljuk a természetes fényt,

- Takarításhoz környezetbarát szereket használunk,

- Madáretetőt, madárodút helyezünk ki az iskolakertbe,

- Intézkedünk, hogy az iskolabüfé választékában a választék bővüljön még több egészséges

étellel, itallal pl.: gyümölcsteák, gyümölcslevek, friss és aszalt gyümölcsök, joghurtok, sajtok,

gabonapelyhek, édességek.

- Fejlesztjük az iskola eszközellátottságát, a tanítás-nevelés életközpontúságának növelése, az

esztétikai érzék fejlesztése, az egészséges személyiség fejlesztése érdekében.

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó

- fontos a jó kapcsolat és a jó együttműködés

- célunk az, hogy a kötelező támogatáson túl is finanszírozza a környezeti nevelés

programját

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények

- színesebbé teszi a nevelést

- kiemelkedően fontosak: múzeumok, állatkertek és nemzeti parkok

- tanulmányai folyamán legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell

venni

Civil szervezetek

- szakmai ismeretekkel és programjaival segítik környezeti nevelési munkánkat

- a tantestület több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon illetve mi is tartunk előadásokat

a civil szervezetek rendezvényein

- az igazgatóhelyettesek és a szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil

szervezetekkel

49

Hivatalos szervek

- ezek a szervek (ÁNTSZ, Munkaügyi Felügyelet, ÁSZ stb.) egyik feladata annak

ellenőrzése, hogy környezetvédelmi, egészségügyi szempontból megfelelően működik-e

az iskola

- javaslataikat, véleményüket beépítjük az egészséges iskola környezeti kialakításában

Iskolai büfé

- működését az iskolára szabottan kell működtetni

- bővíteni kell az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermékek és gyümölcsök kínálatát

- a kínálat felmérését a diákönkormányzat és szülői munkaközösség végzi el

Anyagi erőforrások

Saját erőforrások

Alapítvány

Táboron, versenyen, vetélkedőn, munkához szükséges eszközök, anyagok vásárlását

támogatta.

Külső erőforrások

Fenntartó

Saját bevétel

Minden éven a változó összeg miatt lehet dönteni mekkora összeg fordítható a környezeti nevelésre

Pályázat

A felelős figyeli és tájékoztatja a kollégákat a lehetőségekről

Konkrét célok

- egészségnevelési program kidolgozása

- a nevelőtestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához

- a nevelőtestületen belüli továbbképzés szervezése a környezeti nevelési módszereinek

bemutatására

- témanap szervezése

- a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése

- iskolanap szervezése az egész közösség számára

- a város, a beiskolázási terület nevezetességeinek feltérképezése

- az iskola hírességeinek felkutatása

50

- drog-prevenció folytatása

- osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában

- a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre

- a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon

- interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása

- tanórán kívüli szakórák szervezése

- felkészítés természetvédelmi versenyekre

- multimédiás módszerek alkalmazása

Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel , amelyek a

környezeti nevelési munkához szükségesek. Ezeket Folyamatosan pótolni kell. Folyamatosan

biztosítani kell a biológiai és kémiai vizsgálathoz, illetve a levegő-és talajvizsgálatokhoz szükséges

eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak CD-könyvtárát.

Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális

illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

Kommunikáció

Iskolán belüli kommunikáció formái

- kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel

- házi dolgozat készítése

- poszterek készítése és bemutatása

- iskolarádió felhasználása híradása

- faliújságon közölt információk készítése

- szórólapok készítése

Iskolán kívüli kommunikáció formái

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokban

környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása

környezet állapotfelmérésének értelmezése, kapcsolat felvétel az illetékesekkel

a közvetlen állapot felmérésének értékelése, együttműködés az illetékes

önkormányzatokkal

Minőségfejlesztés

Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola

életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek

51

mellett – a többi tanárokhoz képest – markánsabban közvetítet egy viselkedési módot és értékrendet az

embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervében

építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai

munkaterv részeként minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési

munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv

ezen része is megvitatásra , illetve elfogadásra kerül, amely része az éves beszámolónak, amelyet az

iskola vezetője készít el.

A környezeti nevelés fontos feltételei

A környezeti nevelés munkacsoportja

Intézményvezető vagy megbízottja Bodnárné Göndör Magdolna

A környezeti nevelésért felelős tanár Szárnya Zoltán

Diákönkormányzatot segítő tanár Zahuczkiné Pereszlényi Zsuzsanna

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Sima Rita

Osztályfőnöki munkaközösség vezetője Bodnár Éva

Továbbképzés

Az iskola továbbképzési programjába beépítve – a törvényben előírt továbbképzési idő alatt – minden

évben más-más munkaközösségből évente legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által

szervezett környezeti nevelési tanár továbbképzési programjában

Az éves munkaterv elkészítése a környezeti nevelésért felelős tanár feladata. A munkaterv része az

iskola munkatervének. Megvalósításáért felelős az iskola vezetője.

A Környezeti- nevelési Programot felül kell vizsgálni, ha a törvény ezt előírja, vagy más okból

kiegészítésre, felülvizsgálatra szorul.

52

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az

Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen,

hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint

kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat.

A Települési Közoktatási Helyzetelemzés célja

Általános célok

Szerencs Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen

a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási

szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést,

támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a községben élő hátrányos helyzetű gyerekek

hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében:

- a beiratkozásnál, felvételinél

- tanításban, ismeretközvetítésben

- a gyerekek egyéni fejlesztésében

- az értékelés gyakorlatában

- tanulói előmenetelben

- a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

- a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

- a továbbtanulásban, pályaorientációban

- a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében

- a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi

környezettel.

Az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezmény figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékos

gyermekeknek:

az emberi méltóságát,

a különleges gondozáshoz való jogát,

személyisége lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen

egyaránt.

Célunk az, hogy városunkban érvényesüljön a:

53

– diszkriminációmentesség,

– szegregációmentesség,

– halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának

támogatása,

– minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az

– integráció biztosítása.

Konkrét célok a város közoktatás-politikai koncepciója alapján

Szakmai célok:

Az óvoda – iskola együttműködés elmélyítése közös továbbképzések révén

Tanköteles kor előtti dyslexia-szűrés

Az integráció feltételrendszerének bővítése, IPR-fejlesztő team alakítása

Az önkormányzati intézmények erdei iskola programjainak támogatása

Az óvodában az előzetes szűrés, preventív fejlesztések bevezetése, az óvónők

továbbképzése ezen a területen

Személyi fejlesztési célok

Iskolapszichológusi hálózat kiépítésének megkezdése

A beiskolázási tervekben a fejlesztő pedagógus képzés támogatása

Közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára

Speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (nyelv, informatika,

tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő)

Pedagógiai asszisztensek, segítő szakemberek alkalmazása az iskolai intézményegységben

Megfelelő szakos pedagógiai ellátottság fenntartása.

Korszerű pedagógiai módszertanok megismertetését célzó tantestületi tréningek

támogatása

A hatékony együttnevelést (IPR) biztosító pedagógia bevezetése

Tárgyi feltételek terén

A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása az

ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elavult eszközök folyamatos cseréje

Számítógépes hálózat kiépítése az intézmények és az önkormányzat között

54

Óvodai nevelés tárgyi feltételeinek javítása / felújítás, bővítés/

Kooperatív tanulásszervezésre, alkalmas tanulóbarát osztálytermek kialakítása

Az esélyegyenlőséget biztosító célok

A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az önkormányzat önként vállalt, illetve a

jogszabályban előírt közoktatási feladatainak ellátása magas színvonalon valósulhasson meg.

Olyan koordináló, irányító tevékenységre törekszik, melyre jellemző a szolgáltató jelleg, a

nyitottság, átláthatóság és a minőség iránti elkötelezettség.

Az önkormányzatnak alapvető érdeke, hogy minden 3-18 éves gyermek számára biztosított

legyen a megfelelő fejlődés esélyét nyújtó nevelés, oktatás. Ugyancsak fontos, hogy az egyes

intézményekben folyó pedagógiai munka színvonala, hatékonysága a szülő, a fenntartó és a

helyi társadalom számára egyaránt átlátható legyen.

Az önkormányzat közoktatási szolgáltató rendszerének:

biztosítani kell az esélyegyenlőséget,

képesnek kell lennie az oktatás új kihívásainak való megfelelésre,

teljesítenie kell a makro- és mikro-társadalmi igényeket

Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

65.§-a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű

csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat.

Az esélyegyenlőségi programunkkal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség

előmozdítását kell ösztönöznünk.

Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden

infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a

sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási

intézményeinkben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának

áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata,

hogy érvényesül-e a városunkban a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi

egyenlőtlenségek csökkentése.

55

A fenntartó és intézményei fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a

megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot,

az emberi méltóság tiszteletben tartását,

a társadalmi szolidaritás kialakítását.

Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek

stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az esélyegyenlőségi program része egy részletes, alapos

helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek megkeresése,

melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés.

Az Esélyegyenlőségi program alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed:

a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére,

az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére,

a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény-formáló

programok szervezésére,

a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére,

az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó

krízisintervenciós központok kialakítására,

területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére.

Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések

végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy

olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb

felhasználását teszik lehetővé. Fontos, a program megvalósításához a garanciák, módszerek

meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv készítése.

Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalmi elvárásokat tükröző

CXXV. törvényt „Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról”.

A fenti törvény szellemében és előírásai alapján a települési önkormányzatok megalkotják az

intézményeik Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervét a közoktatási szolgáltatást igénybevevő

halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatása sikeressége érdekében.

Esélyegyenlőségi Program célja:

56

A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a település közoktatási intézményeiben.

Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése. Az egyenlő

hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.

A diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció

támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának

elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések,

szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják

iskolai sikerességüket, támogatják a megfelelő pályaválasztást.

Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés

Demográfia

Lakónépesség száma 9749

Állandó népesség száma 9878

Állandó népességből a 0-2 évesek száma 240




Állandó népességszám változása 1990-2008 ( -) 888

A város demográfiai mutatóinak változása csökkenést mutat ugyan, de ez a közel 20 év

vonatkozásában nem kiemelkedő. A 0-18 éves korosztály létszáma az utóbbi három év alatt mindössze

15 fővel csökkent. A 0-2 évesek létszáma +/- 4-5 fővel változik évente. A lakónépesség egy része

munkavállalás céljából van távol a településről. Egy részük külföldön dolgozik.

Népességvándorlás

Közeli településekről 4

Közeli városból 2

Távolabbi településekről 2

Távolabbi városokból 2

57

Közeli településekre 1

Közeli városba 2

Távolabbi településekre 4

Távolabbi városokba 4

Megyeszékhelyre 3

Budapestre 5

Külföldre 4

A városban a beköltözés és elköltözés egyaránt jellemző. A közeli településekről a beköltözés a

legjellemzőbb. Az elköltözők a fővárost, valamint távolabbi helységeket és külföldet részesítik

előnyben.

A település szociális helyzete

Összesen

Munkanélküliek száma a településen 673

Ebből tartósan munkanélküli 598

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 246

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 227

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 510

ebből :

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei igennel

nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről

84

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nemmel

nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről

0

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem

nyilatkoztak

426

Szociális háttérmutatók elemzése:

- az összlakosság 6,8 %-a munkanélküli;

Megyeszékhelyről 1

Budapestről 1

Külföldről 2

58

- a munkanélküliek közel 90 %-a tartósan munkanélküli;

- az összlakosság 6 %-a a tartósan munkanélküli;

- szociális támogatásban részesül a háztartások 7-8 %-a;

- a településen élő gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya 30 %, ebből hhh

helyzetéről nyilatkozott 16,5%;

- a nem nyilatkozó szülők aránya 83,5 %;

A nem nyilatkozó szülők zömmel rendelkeznek 8 évfolyamnál magasabb iskolai végzettséggel

(középfokú intézményben tanulmányokat végeztek), illetve nem kötelezhetők nyilatkozattételre.

Etnikailag szegregált lakóterület nincs a városban.

Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola

A Dél-Zemplén központjában, Szerencsen 1954. szeptember 1-jén indult a gimnáziumi képzés. Az

iskola megalakulásától kezdve általános gimnáziumként, reál és humán tagozattal működött. A két

forma az alábbiak szerint különült el: a reál tagozat a természettudományos képzésre helyezte a

hangsúlyt, ilyen jellegű tantárgyakat a tanulók magasabb óraszámban tanulták (matematika, fizika,

földrajz, kémia). Ezeken túl csak ebben a képzési formában. A humán tagozat nyelvi,

társadalomtudományi és művészet irányú műveltséget adott, így a magasabb óraszámban tanult

tárgyak a magyar nyelv és irodalom, valamint az orosz nyelv voltak. Viszont a diákok jelentős időt

töltöttek a latin nyelvvel, amit csak ezen a tagozaton tanulhattak.

A hat évfolyamos gimnáziumi képzés az 1991/1992-es tanévtől országosan is az elsők között vezette

be iskolánk, mely nagy vonzerőt gyakorol a környező települések általános iskolás tanulóira. A

gimnáziumi profil átalakítására, közgazdasági szakközépiskolával való bővítésére 1995-ben került sor.

Az ORFK a rendészeti tagozat megszervezését és beindítását is engedélyezte az 1997/1998-as

tanévtől.

Nagy hagyományai vannak az emelt szintű nyelvi, matematikai és informatikai felkészítőknek is. Az

intézmény nappali tagozatán a 2012-2013-as tanévet 875 tanuló kezdte meg 61 főállású tanár

irányításával.

Az osztályok, évfolyamok szerkezete és képzési formák:

Hatévfolyamos képzés: az ide jelentkezők kitűnő, jeles eredménnyel érkeznek iskolánkba.

Az általános iskolákat is dicséri, hogy jó képességű, kreatív, szorgalmas tanulók kezdhetnek bele a

gimnáziumi munkába. A képzés lényege abban áll, hogy a tanulmányi időt 6 évre nyújtva nagyobb

59

lehetőség nyílik az ismeretek mélyítésére, a képességek, készségek fejlesztésére, hogy diákjaink jó

eséllyel jelentkezhessenek felsőfokú intézményekbe, s ott megállják a helyüket.

Ennek a képzésnek az utolsó két éve humán, illetve reálszakosodást biztosít. Idegen nyelveket

oktatunk kezdő, haladó és emelt szinten.

Általános tantervű képzés: ajánljuk azon tanulóknak, akik az érettségi után valamely felsőoktatási

intézmény alapszakán vagy felsőfokú szakképzésben szeretnének továbbtanulni. Ide azokat a tanulókat

várjuk, akiknek általános iskolai eredményei nem érik el a kitűnő és jeles szintet, hanem annál

alacsonyabb. Igény van Szerencs városában és környékén az általános tantervű képzésre is.

4 évfolyamos közgazdasági szakközépiskolai képzés: az e képzésbe járó diákok a közismereti

tárgyakon kívül már 9-10. évfolyamon a gazdasági környezetünk óráin elsajátítják az alapvető

gazdasági fogalmakat, összefüggéseket, vállalkozási formákat, a beindításukhoz szükséges teendőket,

pénzügyi, adózási, bizonylatozási ismereteket. Ezáltal jobban megértik a körülöttük zajló gazdasági

eseményeket, és elsajátítják a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen marketingszemléletű

gondolkodási módot.

Rendészeti képzés: ez a 4 évfolyamos gimnáziumi alapokon nyugvó képzés, amely főleg a rendőrtiszti

főiskolára, államigazgatási iskolára készít fel. Ebben a képzésben hangsúlyosabb a fizikai felépítés,

ezért a testnevelést emelt óraszámban és bontott csoportban oktatjuk. Ezen kívül csoportbontásban

önvédelmet, valamint rendészeti tárgyakat oktatunk külső szakemberek bevonásával. Együttműködési

megállapodás alapján a Szerencsi Rendőrkapitányság a feladat ellátására a legjobb szakembereit

„vetette be”.

Nyelvi tagozat - emelt angol: iskolánkban a nyelvtanítás, s ezen belül az angol nyelv tanítása nagyon

fontos szerepet játszik, s az eredmények alapján oktatásunk sikeres részének tekinthető. A nyelvtanítás

csoportbontásban folyik, emelt óraszámban, ezzel lehetőség nyílik arra, hogy kommunikációs

feladatokkal a diákok szóbeli készségét is folyamatosan fejlesszük. Minden évben amerikai illetve

angol anyanyelvű tanár tart társalgási órákat. Ez a képzés felkészíti a középszinten tanuló diákokat

arra, hogy sikeres közép- illetve emelt szintű érettségi vizsgát tudjanak tenni, és mellette az államilag

elismert nyelvvizsgát is megszerezzék, amely fontos komponense a majdani egyetemi diplomának.

Nyelvi tagozat - emelt német: iskolánk életében mindig fontos szerepet játszott az angol mellett a

német nyelvoktatás. Itt is bontott csoportban és emelt óraszámban tanulják a nyelvet a diákok,

hasonlóan az angol tagozathoz. A képzés célja és formája hasonló az angol tagozathoz, csak itt

természetesen a germanisztikai tanulmányok illetve továbbtanulás kerül előtérbe. Itt is fontos cél az

érettségik mellett közép- és felsőfokú nyelvvizsgák letétele. A fenntartónknak két német anyanyelvű

testvérvárosa is van, amellyel rendszeres cserekapcsolatot ápolunk. Az utazások hozzájárulnak ahhoz,

hogy diákjaink aktívan gyakorolhassák a nyelvet.

60

Matematika tagozat: ezt a képzést az informatikai képzéssel összevonva oktatjuk bontott csoportban

és emelt óraszámban. Ide főként a matematikával és fizikával kapcsolatosan továbbtanuló diákok

jelentkezését várjuk. Az új érettségi rendszer és eredményes továbbtanulás e két tantárgy fontosságát

is kiemeli, amit az iskola emelt szintű érettségire felkészítő plusz órák indításával támogatja.

Informatika tagozat: ebből is ½ osztályt indítunk, csakúgy mint a matematika tagozaton, hogy a

csoportbontás megvalósulhasson. Az informatika mindennapi életünkbe való megjelenésével

felismerte az ilyen irányú oktatás fontosságát. Ezért indította az informatika tagozatos osztályt.

Jelenleg az iskolában 6 informatika terem működik, egyenként 14 munkaállomással és 1 tanári géppel.

Ezek a termek , illetve felszereltségük, a jól felkészült pedagógusok biztosítják a magas szintű

informatika oktatást. Ez a technikai felszereltség a tanítási órákon kívüli időkben is kihasznált, hiszen

Szerencs és környéke informatikai, idegen nyelvi és egyéb ilyen irányú képzésében gyakran veszik

igénybe szolgáltatásainkat.

Biológiai tagozat: a 2010/2011-es tanévtől szeretnénk beindítani. Előzetesen felmértük a környék

általános iskoláinak az igényeit, illetve a hozzánk járó több mint 1000 diák véleményét. Elsősorban ide

a biológiával továbbtanulni kívánó diákok jelentkezését várjuk, akik az egészségügy, mezőgazdaság,

környezet- és természetvédelem stb. továbbtanulási irányt választják. Az emelt szintű óraszámok és a

képzés szerkezete lehetővé teszik a tanulók számára, hogy 11. év végén középszintű, a 12. évfolyamon

pedig emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek, így nő az esélyük a felsőoktatás valamely nívós

intézményébe való bekerülésére.

Művészeti szakképzés: a tervezett képzési formák között szerepel a zeneművészeti ág fél osztállyal, és

a tánc művészeti ág fél osztállyal történő beindítása a 2011/2012-es tanévtől. Ez irányú szakképzés

beindítását indokolja, hogy városunkban művészeti képzés alapfokon folyik. Az itt végzett tanulóknak

távolra kell utazniuk, hogy közép szinten folytathassák tanulmányaikat. Ennek kiküszöbölésére adna

lehetőséget a művészeti képzés középfokon való bevezetése iskolánkban. További bázist jelent a

beiskolázási körzetünkben levő általános iskolák művészeti képzése (zeneoktatás, néptánccsoportok,

moderntánc stb.).

Az iskolánkban folyó képzést nagyban segíti, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeket a Szak- és

Szakmai Szolgáltató tagintézmény úgy tudja szolgáltatásban részesíteni, hogy ezen diákoknak az

iskola épületéből ki sem kell lépniük. (a tagintézmény működése külön dokumentumban található)

Helyzetfelmérés

A helyzetelemzés összeállítása kiindulópontként szolgál a fejlesztések tervezéséhez, az

intézkedési terv eredményességének alapvető feltétele. Tartalmi elemként megjelenik a

61

tanulói összetétel, az oktatás eredményességére vonatkozó adatok, a programokban való

részvételi arány, a nevelés feltételeinek a vizsgálata, az SNI tanulók arány és ellátásuk, a

kapcsolatrendszer.

Vizsgálati szempontok Helyzetelemzés

Tanulói összetétel Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos

helyzetű tanulók aránya a különböző

évfolyamok egyes osztályaiban kiegyenlített,

nem tér el több mint 25%-ban egymástól.

Az intézmény nem folytat szegregáló

oktatásszervezési gyakorlatot.

Tanórán kívüli programok A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

részt vesznek az iskola sport- és művészeti

programjain, azok térítésmentesek.

Szakkör: 43 fő, ebből HHH 2 fő. Művészeti

szakkör (rajz, néptánc): 36 fő, HHH: -

Biztosított az egyenlő hozzáférés, de

beavatkozás szükséges a népszerűsítésükre, a

részvétel bővítésére.

Iskolán kívüli segítő programok A hátrányos és halmozottan hátrányos

helyzetű tanulók részt vesznek az Útravaló

alprogramjában.az „ Út az érettségihez”- 15

tanuló, ebből 8 tanuló HHH.

Sajátos nevelési igényű tanulók Az intézmény sajátos nevelési igényű

tanulók oktatását is biztosítja és vállalja,

integrált keretek között, a többi tanulóval

együtt. Rendelkezésre állnak a tanulók

oktatásához szükséges feltételek (1993. évi

Tv. A közoktatásról, 14/1994 MKM

rendelet).

Az SNI és részképességi zavarokkal küzdő

tanulók együttes aránya az 1,1%-ot éri el.

Diszlexia, diszgráfia: 9 fő, kevert specifikus

fejlődési zavar:1 fő. Tanulási nehézséggel

küzd: 5 fő.

Eredményes oktatás Évfolyamismétlők aránya 7 fő

összlétszámon belül: 0,7%

Magántanulók: nincs

Továbbtanulás Gimnázium

(%):összlétszámon belül 76%; ; HHH-

tanulók körében 30 Szakközépiskola

62

(érettségit adó képzés) (%)összlétszámon

belül 80%; ; HHH-tanulók körében 15%°.

A továbbtanulási mutatókat, a

lemorzsolódási arány az azonos

iskolatípusoktól jelentősen nem tér el, de

szükség van támogató tevékenységekre.

A nevelés feltételei Az intézményben megfelelő a szakos

ellátottság, és rendelkezésre állnak a

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

iskolai sikerességét támogató szakemberek.

Infrastrukturális feltételek: megfelelnek a

kötelező eszköz-és felszerelési jegyzékben

foglaltaknak (11/1994 MKM rendelet 7.sz.

melléklet), továbbá nincs különbség az egyes

osztályok között a hozzáférésben.

Együttműködés Van alkalomszerű kapcsolat az általános

iskolákkal, települési önkormányzattal, a

szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a

Cigány Kisebbségi Önkormányzattal,

egészségügyi partnerekkel.

Együttműködés

Az iskola önmagában nem képes a helyzet tárgyszerű és pontos feltárására. Szükséges egy

minden irányú szakmai együttműködési rendszer kiépítése és gyakorlati megvalósítása és

megöltése értékelhető tartalommal.

Kapcsolat az általános iskolákkal

Az általános iskolákkal már a beiratkozási időszak kezdete előtt felvesszük a kapcsolatot,

mivel tanulói bázisunkat adják. Az iskola igazgatója október-január hónapokban részt vesz a

környék általános iskoláinak szülői értekezletén, ahol a beiskolázásokkal kapcsolatos tartalmi

kérdésekre ad választ illetve tájékoztatást. Szakmai együttműködésünk e témával kapcsolatos

feladatai:

a tankötelesek létszám egyeztetése

egyeztetés a nevelési tanácsadóval kapcsolatos kérdésekben.

Kapcsolat a települési önkormányzattal

A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése érdekében igénybe

vesszük a képviselő-testület egészségügyi és szociális bizottsága, a Polgármesteri Hivatal

Gyámügyi csoportja segítségét. Az önkormányzat rendelete lehetőséget ad a rendszeres

63

gyermekvédelmi támogatás célzott, a gyermek iskolai előmeneteléhez kapcsolódó

felhasználására. A meggyőző, felvilágosító munka jelentős része hárul az osztályfőnökökre,

akik közvetlenül nyomon követik hátrányos helyzetű tanulóink mindennapjait. Segítséget

jelent továbbá, hogy az intézményünknek gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse van, aki

koordinálja a szakmai munkát. Városunkban Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik, a

testület elnökével is együttműködik az iskola..

Kapcsolat a szülőkkel

Törekszünk rá, hogy erősödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, több természetű

támogatást kapjanak a hátrányos helyzetű szülők gyermekeik tanulásának segítésében.

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók feltérképezése

Minden tanév elején elvégezzük az iskola tanulóinak szociális-egészségügyi feltérképezését.

Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek tekintjük azokat a gyermekeinket, akiket

iskolai előmenetelük szempontjából különböző tényezők gátolnak az elvárható, normál ütemű

fejlődésben. A veszélyeztető tényezők rendszerint halmozottan hatnak és érvényesülnek. A

helyzetfelmérésekben az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének irányításával az

osztályfőnökök vesznek részt.

A felmérések kategóriarendszere:

I. Hátrányos helyzet:

a.) Hátrányos helyzetű tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a

jegyző védelembe vett, illetve, akinek rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való

jogosultságát megállapította

b.) Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló az, aki hátrányos helyzetű és akinek törvényes

felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott

tanulmányait fejezte befejezték be sikeresen, továbbá az a tanuló, akit tartós nevelésbe

vettek A gyámhivatal tartós nevelésbe veszi, ha – a szülő/k felügyeleti jogát a bíróság

megszüntette, ha a szülő/mindkét szülő elhalálozott, ha a gyermek ismeretlen szülőktől

származik és nincs kirendelt gyámja, ha a szülő a gyermekek örökbefogadásához

hozzájárult feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő

örökbefogadó szülőknél.

64

II. Veszélyeztetettség:

a.) Veszélyeztetett környezeti okból: ez alatt a gyermeket gondozó szülők vagy más

személyek életvitelében, nevelési tevékenységében felmerülő negatívumokat - pl.:

bűnözés, alkoholizmus, drogfogyasztás, elhanyagolás és bántalmazás- valamint a

gyermeket körülvevő kedvezőtlen tárgyi követelményeket-rossz lakásviszonyok,

hajléktalanság-értjük

b.) Veszélyeztetett magatartási okból: a gyermeknél rendszerint a korábbi

veszélyeztetettsége miatt kialakult gátlásosság, szorongás vagy agresszivitás, a

csavargás és bűnözés.

c.) Veszélyeztetett anyagi okból: a leggyakrabban előforduló tényező, amely fokozottan

sújtja a több gyermeket vagy fogyatékos gyermeket nevelő családokat, illetve az

egyedül nevelő szülőket.

d.) Veszélyeztetett egészségügyi ok miatt: beteg személy a családban, amely egyrészt a

gyermek megfelelő ellátását akadályozza, másrészt fertőző megbetegedés esetén

konkrét veszélyt jelent számár, továbbá a gyermek súlyos vagy tartós betegsége,

melyet családja külső segítség nélkül nem tud megfelelően kezelni.

A 2011/2012–es tanévben felmért adatok

Hátrányos helyzet 326 tanuló

Halmozottan hátrányos helyzetű: 35 tanuló

Veszélyeztetett tanuló (összes körülmény) 65 tanuló

A problémák kezelésében, a tanulók helyzetében bekövetkező változások észrevételezésében

igénybe vesszük a Gondozási és Szociális Szolgáltató Központ szakmai segítségét. A tanuló

iskolai munkájában bekövetkező szembetűnő visszaesés, súlyos magatartási problémák,

igazolatlan hiányzások esetén jelzéssel élünk a nevezett intézmény felé, és az ott

foglalkoztatott családgondozó besegít az okok feltárásába, a problémás helyzet kezelésébe.

Az iskola tevékenységrendszere

Hátrányos helyzetű tanulóink iskolai kudarcainak sokféle kiváltó oka van, és ha

ismerjük ezeket, akkor a megelőző munka terén eredményesek tudunk lenni. A jelzőrendszer

65

pontos, folyamatos és hatékony működtetése lehetőség a problémák felismerésében és

kezelésében. Tanulóink jelentős része szociális, műveltségi hátrányokkal érkezik az iskolába.

Biztosítani kell az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A szolgáltatásokhoz

való egyenlő hozzáférésen túl alapvető cél az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek

esélyeinek kompenzálása az intézmény minden tevékenysége során:

beiratkozásnál, felvételnél

a tanításban

az értékelés, a fegyelmezés gyakorlatában

a tananyag kiválasztásában

a továbbtanulásban

a pedagógusok szakmai továbbképzésében

a partnerség-építésben

66

Helyzetelem-

zés

megállapításár

a

Cél konkrét szöveges

megfogalmazása

Intézkedés

leírása

Az intézkedés

felelőse

Az intézkedés

megvalósítá-

sának

határideje

Az intézkedés

eredményes-

ségét mérő

indikátor

rövidtávon (1

év)

Az intézkedés

eredményes-

ségét mérő

indikátor

középtávon (3

év)

Az intézkedés

eredményes-ségét

mérő indikátor

hosszútávon (6 év)

Tanulói

összetétel

Fokozottan ügyelni a

szegregációmentesség

fenntartására, a

tanulócsoportok

homogén összetételére

A HHH tanulók

felmérése, a

szabad

iskolaválsztás

biztosítása,

nincs

felvételiztetés

Gyermek –és

ifjuságvédel-mi

felelős és a

vezetők

2013/2014

.tanév

A felmérések

elvégzése

iskolakezdésre,

az eltérések

arányának

további

csökkentése

A felmérések

elvégzése

iskolakezdésre,

kérdőív

kiküldése a

felvételi

értesítésselaz

eltérések

arányának

további

csökkentése

20%-ra

A felmérések

elvégzése

iskolakezdésre,

kérdőív kiküldése a

felvételi

értesítésselaz

eltérések arányának

további csökkentése

20% alá

Tanórán kívüli

programok

Továbbra is fenntartani

a térítésmentességet.

Szükség van a

programok

népszerűsítésére mind

az érintett diákok, mind

pedagógusok és a

szülők körében

Fórum okon,

szülő-iskola

találkozásokon,

médiumokban,

honlapon

történő

megjelenés

Gyermek –és

ifjuságvédelmi

felelős és az

intézmény-

vezetők

2013/2014

tanév

Részvételi

arány HHH

növelése

Részvételi

arány

HHH növelése

Részvételi arány

HHH

Növelése

Iskolán kívüli

segítő

programok

Továbbra is fenntartani

az érdeklődést az

Útravaló programok

iránt, illetve a Katapult

felsőoktatási

mentorprogram

ismertetése, és további

lehetőségek, szociális

támogatások keresése

Fórum okon,

szülő-iskola

találkozásokon,

médiumokban,

honlapon,

fényújságon

történő

megjelenés

Gyermek –és

ifjuságvédelmi

felelős

2013/2014.

tanév

Részvételi

arány

megtartása

Pályázók

számának

növelése

Részvételi arány

növelése

Sajátos

nevelési igényű

tanulók

Az intézmény sajátos

nevelési igényű tanulók

oktatását továbbra is

ellátja integrált keretek

között, a többi tanulóval

együtt.

A jogszabályi

és szakmai

előírásoknak

megfelelő

feltételek

nyomonkövetés

e teljeskörű

biztosítása

Gyermek –és

ifjuságvédelmi

felelős, az

igazgató, és

igazgatóhelyett

es, a pedagógiai

szakszolgálat

munkatársai

2013/2014.

tanév

Lemorzsolódás

csökkentése,

továbbtanulási

arány

megtartása

Lemorzsolódás

csökkentése,

továbbtanulási

növelése

Lemorzsolódás

megakadályozása,

továbbtanulási arány

növelése

Eredményes

oktatás

A továbbtanulási

mutatók javítása, a

lemorzsolódási arány

csökkentése

Felzárkózató

foglalkozások,

szakköröklehet

őség szerinti

indítása,

differenciált

oktatás

Az intézmény

vezetője/helyett

ese, a

nevelőtestület

minden tagja

2013/2014.

tanév

Az évismétlő

tanulók

arányának

csökkentése

0,2 %-al, a

továbbtanulási

arány

megtartása

Az évismétlő

tanulók

arányának

1,5% alá

csökkentése

továbbtanulási

arány

megtartása

Az évismétlő tanulók

arányának 1,3% alá

csökkentése

továbbtanulási arány

növelése 5%-al

A nevelés

feltételei

Az infrastrukturális

feltételek fejlesztése és

az egyenlő hozzáfárás

biztosítása. Inklúzív

pedagógia

Pedagógustová

bbképzések,

önértékelés,ped

agógiaai

fejlesztés

Az intézmény

vezetője/helyett

ese,a gyermek-

és

ifjuságvédelmi

felelős, a

nevelőtestület

minden tagja

2013/2014.

tanév

Oktatási

eredményesség

mutatói

Oktatási

eredményesség

mutatói

Oktatási

eredményesség

mutatói, új

pedagógiai

módszertani

ismeretek beépülése

Együttműködé

s

A partnerkapcsolat

erősítése, a találkozások

Az

alkalomszerű

Az intézmény

vezetője/helyett

2013/2014.

tanév

Találkozások

számának

Rendszeres

találkozások,

Rendszeres

találkozások,,

67

számának

növeléseátfogó célokat

megjelölő, egyedi

eseteket megbeszélő

forumok

kapcsolatok

rendszeressé

tétele, a

preventív

munka

hangsúlyosabbá

tétele

Bűnmegelőzés,

egészségvédele

m.

ese,a gyermek-

és

ifjuságvédelmi

felelős, a

nevelőtestület

minden tagja

növelése,

partnerség

építés

forumok,

kapcsolatok

kapcsolat

Monitoring Az esélyegyenlőségi

kockázatok, problémák

figyelése, a szülők,

fenntartók, partnerek

észrevételeinek a

feldolgozása, éves

felülvizsgálat,

hiányosságok

korrekrciója és esetleges

kiegészítés

az intézkedések

eredményesség

ének követése,

ellenőrzése

esélyegyenlősé

gi kockázatok,

problémák

felkutatása

Az intézmény

vezetője/helyett

ese,a gyermek-

és

ifjuságvédelmi

felelős

Folyamatos A fenti

indikátorok

alakulása

A fenti

indikátorok

alakulása

A fenti indikátorok

alakulása

Nyilvánosság Az esélyegyenlőségi

terv és eredményeinek

nyilvánossá tétele. A

fenntartó, a szülők és az

együttműködő szakmai

és társadalmi partnerek

tájékoztatása.

Honlapon,

intézményi

rendezvényeken

, nevelőtestületi

értekezleten a

nyilvánosság

biztosítása

Az intézmény

vezetője/helyett

ese,a gyermek-

és

ifjuságvédelmi

felelős

Folyamatos Észrevételek Észrevételek Észrevételek

Szabad iskolaválasztás

Az esélyegyenlőség megvalósulásában központi elem, hogy mindenkinek esélye legyen a saját

maga lehetőségeihez. a közoktatás minden szintjén és minden területén. Biztosítjuk az esélyt az adott

egyén számára a leginkább megfelelő képzéshez való hozzájutás azonos lehetőségére. Az

intézményünkbe való bekerüléskor érvényesül a szabad iskolaválasztás lehetőségen nincs

felvételiztetés.

Integráció

A hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatása integráltan történik,

nincs jelen ezen tanulók külön tanulócsoportba történő besorolása, összevonása.

Az iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes

osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló

létszámához viszonyított aránya kevesebb, mint 25%-ban tér el az osztályok között. Továbbá

intézményünknek nincs olyan osztálya, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók csoporton

belüli aránya meghaladná az ötven százalékot.

A hátrányos helyzetű tanulókkal való törődés az egyes pedagógus kötelezettségeként is

megjelenik a köznevelésről szóló törvényben.

A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége

különösen, hogy munkája során figyelembe vegye a tanuló:

68

egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét,

szociokulturális helyzetét és fejlettségét,

sajátos nevelési igényét

segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve

a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.

A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelése:

Tehetséggondozás

Fakultációk indításával az átlagosnál jobb képességű tanulók esélyegyenlőségét szeretnénk

biztosítani iskolai előmenetelükben, hiszen ezek a tehetséggondozó foglakozások térítésmenetesek, így

elérhetővé válik a szegény sorsú diákok számára isMinden érettségi tárgyból és néhány választott

tárgy esetén (minimális létszám: 10fő) nyílik lehetőség a foglakozások indítására, jelenleg 10

fakultáció működik.

Az informatikai képzés keretében is működik a tehetségek felkarolása. A foglalkozások

alkalmával betekintést nyerhetnek programozási nyelvekbe

A részvétel biztosítja számukra, hogy ugyanolyan eséllyel pályázzanak valamely felsőoktatási

intézménybe. Kiemelt iskolavezetési feladat e tevékenységi körökhöz biztosítani a megfelelő személyi

és tárgyi feltételeket.

Felzárkóztatás

A hátrányos helyzetű térségekből érkezett és nehéz sorsú gyerekek lemaradása az informatika

órákon kifejezetten tetten érhető. Sokuk nem rendelkezik a számítógép kezeléséhez szükséges

alapvető ismeretekkel, nincsenek tisztában a számítógép nyújtotta lehetőségekkel. Ezen tanulók

körében ritka a gyakorlott felhasználó, ebből adódóan a készségeik nem olyan fejlettek, mint azonos

korú társaiké, ebből adódóan a tanulási idő megnövekszik, az osztállyal történő szinkron haladás

nehezen megvalósítható.

Több lehetőség is kínálkozik ezen probléma enyhítésére:

jelenleg is működik a csoportbontás, tehát az osztály nem feltétlenül azonos tudású tanulói, két

külön órán, nekik megfelelő ütemben haladnak a tananyaggal.

a tanórán a diákokkal történő foglalkozás a szaktanár belátása szerint differenciáltan történik.

69

a tanórákon kívüli, tanrendbe nem épülő délutáni „szabad” foglalkozásokra is nyílik lehetőség

szaktanár felügyelete mellett. A továbbiakban ezen alkalmak száma újabb oktató bevonásával

gyarapítható (az igény valamint a lehetőségek figyelembe vételével).

a tanárok megosztott figyelmével is növelhető az informatikaoktatás eredményessége, aminek

haszonélvezői között első helyen szerepelnek a hátrányos helyzetű diákok.

Digitális középiskola

Folytatni kívánjuk a Digitális Középiskola projektet, ami immár 5. éve eredményesen

működik. A középiskola eme formája a roma, illetve a hátrányos helyzetű felnőtt lakosság társadalmi

integrációját is szolgálja. Az iskola, mint kistérségi központ részese ennek a kezdeményezésnek,

partnerei pedig a Miskolci Egyetem, a Földes Ferenc Gimnázium valamint az Innocenter Kht.

Sport

Célunk minél több hátrányos helyzetű tanulót bevonni a sportolásba, mert ez biztosítja a

legösszetettebb nevelési lehetőséget, az általános jellemformálástól az akaraterőn át a szabadidő

hasznos eltöltéséig. Ennek értelmében próbálunk szabadidős- és rendszeres sportolási lehetőséget

biztosítani minden tanulónk számára. Programok: Házi focibajnokság, kerékpártúra, gyalogtúra a

Bükkben, Taktaközi tekergő, Mikulás-túra, túra a Zemplénben, szánkóverseny, futóverseny a

Bükkben, gyógytestnevelés, úszás, kosárlabdaedzés, kondicionálás

Művészetek

Tanulóink szociokulturális helyzetre való tekintet nélkül nagy kedvvel vesznek részt a

képzőművészet, az énekkar, a néptánc délutáni foglakozásain, csökkenhetnek a családi-társadalmi

hátteréből fakadó lemaradások, javulhatnak az iskolához fűződő attitűdök.

Sajátos nevelési igényű tanulók

A sajátos nevelési igényű tanulók tanítása integrált formában, a többi tanulóval együtt történik. Az

integráltan oktatott tanulóink sikeresen folytatják tanulmányaikat, megfelelően teljesíthetik a

feladataikat.

a gyermek integrált nevelését-oktatását,

intenzív fejlesztő terápia folytatását

a tanítás- számonkérés- folyamatában méltányos, egyéni elbírálást,

tantárgyi mentesítés

A tanulók rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt ; az intézmény tagintézményének:

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat/Nevelési Tanácsadó szakemberei segítik őket a fejlődésükben.

70

Szociálpolitikai támogatások

Meglehetősen érzékeny területről van szó, ahol egyaránt érvényesíteni szükséges a

humánus gondolkodást, a józan tárgyszerűséget, a társadalmi igazságosságot. Fenntartói

támogatások alatt az önkormányzat, az állam által nyújtott segítséget értjük. Mindennemű

támogatás az anyagi biztonság terén az érintettek esélyét növeli a nagyobb mértékű lemaradás

elkerülésére.

Tankönyvtámogatás

Normatív kedvezmény igénybevételére jogosult a tanuló:

tartósan beteg,vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes

előfordulása esetén halmozottan fogyatékos

pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott

három-vagy többgyermekes családban él

nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult

A családok anyagi terhein úgy próbálunk segíteni, hogy a tartós tankönyveket az iskolai

könyvtár állományába vételezzük és a tanév elején kikölcsönözzük tanulóink részére. A

tanulást gátló felszerelési hiány nem jellemző a jelen időszakban.

Bocskai István Gimnázium Alapítvány

Az alapítvány 1994-ben kezdte meg működését és azóta az iskolai oktató-nevelő

munka, valamint a tehetséggondozás terén tett nagy erőfeszítéseket. Tevékenységéhez

szervesen hozzá tarozik, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű gyerekek oktatását, az

esélyegyenlőség biztosítását. Ennek szellemében rászorultsági alapon történik

nyelvvizsga-díj hozzájárulás, tanórán kívüli foglalkozások működését támogatja.

Pályázatok

A pályázati rendszer adta lehetőségeket is maximálisan igyekszünk kihasználni. A

kiírások folyamatos figyelemmel kísérésére pályázati felelős területe, aki koordinál, segíti az

anyagi és a pénzügyi beszámoló elkészítését. Kifejezetten a hátrányos helyzetű tanulóink

támogatására célzottan irányuló Útravaló Ösztöndíjprogramban az iskolából közel 30

pedagógus és közel 50 diák vesz részt.

71

A tanuló jutalmazásához, magatartásának, szorgalmának

értékeléséhez kapcsolódó elvek: A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere

A helyi minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósításának

segítése.

A minősítés eljárás rendje:

Az osztályfőnök az általa összegyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi

osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára. A minősítések

kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztály-

diákbizottság véleményére és a minősítéseket megvitatja az osztályközösséggel. A végleges

minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki.

A minősítés fejezze ki:

- a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt

- a munkához való viszonyt

- a kötelességtudatot

- az önállóságot

- a közösségért végzett munkát, emberi kapcsolatokat

- tanulmányi munkát

- tanórán kívül: többletmunkát

- felelősségérzetet

- viselkedéskultúráját, hangnemét

- házirend betartását

Nem lehet az egyes minősítési fokozatokat úgy megfogalmazni, hogy minden egyes tanulóra

valamelyik egyértelműen érvényes legyen. Annak mérlegelése, hogy a tanulót melyik fokozat

illeti meg a nevelőtestület, elsősorban az osztályfőnök fontos, felelősségteljes feladata.

72

A szorgalom és a magatartás minősítése csak indokolt esetben különbözhet 1-nél több

fokozattal egymástól.

A tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és az egész éves szorgalmat értékeljük.

Az osztályfőnök minden tanév első napján írásban ismerteti a tanulókkal (lediktálja füzetbe,

kirakja az osztály faliújságjára…) a magatartás és a szorgalom értékelésének alapelveit, az

egyes minősítések feltételeit és a követelményekről a szülőket a tanév első szülő értekezletén

tájékoztatja.

A magatartás értékelése, minősítése:

A tanuló magatartását év közben havonta szóban, negyedévkor és háromnegyed évkor

érdemjeggyel (2-5) írásban értékeljük, félévkor és tanév végén a példás (5), jó (4), változó (3),

rossz (2) osztályzatok valamelyikével minősítjük.

Példás a magatartása a tanulónak, ha:

Jó magaviselet mellett tevékenyen részt vállal a közösségi feladatok végrehajtásában vagy

számottevő tanulmányi, kulturális, illetve sporteredménnyel gazdagította az iskola hírnevét.

Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője a tanév során, betartja a házirendet, mások viselkedésére

pozitívan hat, segítőkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményező, korosztályának megfelelő a

felelősségtudata.

Jó magatartási fokozat illeti meg a tanulót, ha:

A tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával eleget tesz, az iskola házirendjének és

egyéb szabályzatainak rendelkezéseit, előírásait következetesen megtartja. Viselkedése

fegyelmezett, kulturált, emellett segítőkész. Diáktársai, szülei, tanárai, az iskola felnőtt

dolgozói iránt tiszteletet tanúsít, magatartása erkölcsös, és nincs igazgatói intője.

Tolerancia készsége jó, viselkedése nem bántó szándékú. A közösség munkájában részt vesz,

de befolyást nem gyakorol. Felelősségérzetére jellemző lehet, hogy feledékeny.

Változó magatartású a tanuló, ha:

Viselkedése ellen több panasz merül fel, tanulmányi kötelezettségét többször elmulasztja,

vagy igazgatói intője van.

Viselkedése másokat zavar, kifogásolható, ingadozó, de igyekszik változni.

73

Viselkedéskultúrájában nyegle, a közösségre nincs ártó hatással, de ingadozik.

Gyakran közömbös, vonakodó. A házirendet részben tartja be, felelősségérzete ingadozó.

Rossz magatartási fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek viselkedése miatt gyakori

vagy súlyos kifogás merült fel, aki fegyelmi eljárás után büntetésben részesült.

A szorgalom értékelése, minősítése

A tanuló szorgalmát év közben havonta szóban, negyedévkor és háromnegyedévkor

érdemjeggyel (2-5) írásban értékeljük, félévkor és tanév végén a példás (5), jó (4), változó (3),

hanyag (2) osztályzatok valamelyikével minősítjük.

A szorgalom minősítése az egyéni képességeket is mérlegelve fejezi ki a tanulmányi

munkához való viszonyt, a kötelességtudatot, a rendszerességet és a pontosságot.

Példás a minősítése annak a tanulónak, aki erejéhez, képességeihez mérten pontosan,

alaposan, törekvően, kötelességtudattal és egyenletes színvonalon végzi a munkáját.

Odaadó, igényes a tudás megszerzésében, kötelességtudata kifogástalan, tanórán kívül is

végez többletmunkát.

Jó szorgalmi fokozatot kap az a tanuló, akinek munkáját kisebb lazaságok, egyenetlenségek

ellenére általában a kötelességtudat, rendszeresség jellemzi. Előfordul, hogy ösztönözni kell.

Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek a tanórákra való felkészülése

rendszertelen, tanulmányi munkája hullámzó, aki képességei alatt teljesít, vagy aki valamelyik

tantárgyból elégtelen minősítést kap. Felszerelése gyakran hiányos.

Hanyag minősítést kell kapnia annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelezettségeinek

következetesen nem tesz eleget, érdektelenség, közöny jellemzi, vagy egynél több tantárgyból

elégtelen minősítést kap. Felszerelése nincs vagy többnyire hiányos.

A tanulóink dicséretének, jutalmazásának, kitüntetésének elveit, formáit, illetve tanáraink

értékelésének, dicséretének, jutalmazásának, kitüntetésének elveit, formáit továbbá az

igazgató tantestület által történő értékelésének szempontjait az iskolai SZMSZ tartalmazza.

A tantárgyi értékelés konkrét formáit és lehetőségeit a tantárgyak tantervi követelményei

határozzák meg.

74

A tanulmányok alatti vizsgák követelményei

Az osztályozó vizsga és pótvizsga témakörei

7. osztály magyar nyelvtan

1. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, kiselőadás, a

helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata.

Kulcsfogalmak: vélemény, vita, érv; megbeszélés

2. Különböző nézőpontú és műfajú szövegek jellemzői: elbeszélés, jellemzés, vélemény

Kulcsfogalmak: elbeszélés, jellemzés, vélemény

3. A helyesírás alapelvei, az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai.

Kulcsfogalmak: központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont,

gondolatjel), kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve

4. A mondatfajták közlési szándékának megfelelően

Kulcsfogalmak: mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat

5. Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés

Kulcsfogalmak: szószerkezet (szintagma), hozzárendelő, mellérendelő és alárendelő

szószerkezet, alaptag, meghatározótag, alárendelő szintagma fajtái, mellérendelő

szintagma fajtái, álszintagma

6. A fő mondatrészek: az alany és az állítmány

Kulcsfogalmak: igei, névszói, névszói-igei állítmány, határozott alany, határozatlan

alany, rejtett alany, általános alany

7. A mondat bővítményei

Kulcsfogalmak: tárgy, határozó fajtái (hely, idő, mód, állapot, ok, cél, társ, eszköz,

állandó, eredet, eredmény, körülmény, szám), jelző fajtái (minőség, mennyiség, birtokos,

értelmező)


7. osztály magyar irodalom

75

1. Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai: novella (Mikszáth Kálmán A néhai bárány),

a karcolat (Mikszáth Kálmán A pénzügyminiszter reggelije, A korlátfa)

Kulcsfogalmak: novella, elbeszélés, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont,

beszédhelyzet, karcolat, anekdota

2. Nagyepikai alkotások: Mikszáth Kálmán szent Péter esernyője, Jókai Mór A kőszívű

ember fiai

Kulcsfogalmak: nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat,

epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma, romantikus

regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem,

ábrázolásmód

3. Kölcsey Ferenc költészete: Himnusz, Huszt

Kulcsfogalmak: epigramma, disztichon, rémromantika, himnusz, nemzeti himnusz,

megszólított – beszélő, keretes szerkezet, időszerkezet (régmúlt, közelmúlt, jelen, jövő

hiánya) bűn és bűnhődés, nemzethalál

4. Vörösmarty költészete: Szózat

Kulcsfogalmak: közösségi óda, keretes szerkezet, megszólított – beszélő, Sors,

Időszerkezet (múlt, jelen, jövő), sorslehetőségek, nemzethalál

5. Petőfi Sándor költészete: ars poetica – A XIX. század költői

tájköltészet – Kiskunság

szerelmi költészet – Szeptember végén

forradalmi költészet – Egy gondolat bánt engemet, Nemzeti

dal

Kulcsfogalmak: váteszköltő, ars poetica, Alföld, tájleíró technika, hitvesi líra,

Szendrey Júlia, szabadság, világforradalom, életáldozat

6. Drámai műfajok: a komédia - Molière: Fösvény vagy Shakespeare egy vígjátéka vagy

Szigligeti: Liliomfi vagy Goldoni: Két úr szolgája

Kulcsfogalmak : dráma, komédia, dialógus, konfliktus, alapszituáció,

helyzetkomikum, jellemkomikum, típus, jellemtípus.


8. osztály magyar nyelvtan

76

1. A kommunikáció folyamata, tényezői, a közéleti kommunikáció iskolai helyzetei

és műfajai, a tömegkommunikáció

Kulcsfogalmak : hozzászólás, felszólalás, köszöntő, ünnepi beszéd,

tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet, sajtóműfaj (hír, tudósítás,

interjú).

2. Alapvető helyesírási szabályok ismerete

Kulcsfogalmak: kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés

elve

3. Az összetett mondat fajtái, felépítése

Kulcsfogalmak: alárendelő mondat, főmondat, mellékmondat, utalószó, kötőszó,

mellérendelő mondatú, kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető

4. A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai

Kulcsfogalmak: előtag, utótag, alárendelő összetett szó, mellérendelő összetett

szó, jelentéstömörítő szóösszetétel, valódi mellérendelés, ikerítés, szókettőzés

5. A nyelv állandósága és változása, nyelvváltozatok

Kulcsfogalmak: nyelvjárások, szociolektusok

6. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság)

Kulcsfogalmak: nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád


8. osztály magyar irodalom

1. Kisepikai alkotások: a ballada (Arany János Szondi két apródja), a novella (Móricz

Zsigmond Hét krajcár, Kosztolányi Dezső A kulcs), karcolat (Karinthy Frigyes Tanár

úr kérem)

Kulcsfogalmak: kisepika, anekdota, novella, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont,

beszédhelyzet

2. Nagyepikai alkotások: Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, Tamási Áron Ábel a

rengetegben

Kulcsfogalmak: elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény,

humor, példázat / parabola, történelmi regény

77

3. Lírai alkotások: Ady Endre költészete (Góg és Magóg fia vagyok én, A magyar

Ugaron, Párisban járt az Ősz, Lédával a bálban, Őrizem a szemed, A föl-földobott kő)

Kulcsfogalmak: ars poetica, látomásos tájvers, ostorozó hazaszeretet, Léda, Csinszka,

halál

4. Lírai alkotások: Kosztolányi Dezső költészete (A szegény kisgyermek panaszai)

Kulcsfogalmak: versciklus, gyerekkor, verskörök, költői nézőmód váltakozása

5. Lírai alkotások: József Attila (Tiszta szívvel, Mama, Mikor az uccán átment a kedves,

Születésnapomra)

Kulcsfogalmak: dal, lírai számvetés, lázadás, Horger Antal, létválság, mama-versek,

szerelmi líra

6. Lírai alkotások: Radnóti Miklós költészete (Nem tudhatom, Hetedik ecloga, Tétova

óda)

Kulcsfogalmak: hazaszeretet, ecloga, munkaszolgálat, Gyarmati Fanni, szerelmi líra,

Bori notesz

7. Drámai műfajok: a tragédia – Shakespeare Rómeó és Júlia

Kulcsfogalmak: tragédia, drámai alapszituáció, konfliktus, véletlen, sorsszerűség,

értékvesztés

Az osztályozó vizsga és a pótvizsga követelményei

Magyar irodalom 9. évfolyam

Magyar irodalomból az osztályozó, illetve pótvizsga csak szóbeli vizsgából áll.

Témakörök:

1. A Biblia

- fogalma, részei, felépítése, keletkezése, nyelve, műfajai; ó- és újszövetségi történetek

ismerete, elemzése; hatása az európai és a magyar kultúrára

78

- fogalmak: Biblia, Ószövetség, Újszövetség, Tóra, kánon, kanonizáció,

teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, passió, apostol,

példabeszéd, apokalipszis, apokrif iratok, Septuaginta, Vulgata

2. Az ókori görög epika

- fontosabb történetek ismerete az ókori görög mitológiából; szemelvények ismerete a

homéroszi eposzokból

- fogalmak: antikvitás, mítosz, mitológia, homéroszi kérdés, eposz, eposzi kellékek,

archetípus, toposz, időmértékes verselés, versláb, hexameter

3. Az ókori görög líra

- szemelvények ismerete az ókori görög lírából (Anakreón, Szapphó, Alkaiosz) és

prózaepikából (Aiszóposz fabulái)

- fogalmak: dal, elégia, epigramma, himnusz, időmértékes verselés, verslábak,

hexameter, disztichon, szapphói strófa, fabula, archetípus, toposz, poétika

4. Az ókori görög dráma

- az ókori görög színház és színjátszás jellemzőinek ismerete; Szophoklész Antigoné

című tragédiájának elemző bemutatása

- fogalmak: színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia,

szatírdráma, mondakör, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai

szerkezet, hármas egység elve, kar, katarzis

5. Az ókori római költészet

- szemelvények a római lírából és epikából: Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius,

Phaedrus néhány műve (vagy részletek)

- fogalmak: eposz, dal, óda, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozástörténet,

strófaszerkezet, neoterikusok, mecénás

6. A középkor irodalma (európai és magyar irodalom)

- szemelvények a 4–14. századi európai irodalomból: himnuszköltészet (Assisi Szent

Ferenc, J. da Todi); vallomás (Augustinus); legendák; hősi ének (Roland-ének);

trubadúr- és lovagi költészet (W. von der Vogelweide); vágánsdalok; Dante: Isteni

színjáték (részlet/ek a Pokolból); Villon művei (egy-két részlet a Nagy

79

testamentumból); Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom, Margit-

legenda

- fogalmak: szerzetesrendek, hét szabad művészet, himnusz, legenda, prédikáció,

planctus (siralom), vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, passió,

misztérium, mirákulum, moralitás, középkori színpadformák, nyugat-európai verselés,

rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén, írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék,

szövegemlék, kódex

7. Az európai irodalom a reneszánsz korban

- szemelvények ismerete Petrarca Daloskönyvéből és Boccaccio Dekameronjából (pl.:

Petrarca: Ti szerencsés füvek, boldog virágok; Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad;

Boccaccio: Első nap, harmadik novella; Ötödik nap, kilencedik novella; Hatodik nap,

negyedik novella)

- fogalmak: reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus

8. A magyar irodalom a reneszánsz korban

- Janus Pannonius és Balassi Bálint portréja: lírájuk jellemzői, témáik, műfajaik, néhány

versük ismerete (pl.: Janus Pannonius: Búcsú Váradtól, Egy dunántúli mandulafáról,

Pannónia dicsérete, Galeotto Marzióhoz, Saját lelkéhez; Balassi Bálint: Hogy Júliára

talála, így köszöne neki, Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól, Egy

katonaének, Adj már csendességet)

- fogalmak: elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás,

irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus, kötetkompozíció, dallamvers,

szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa, hárompillérű

verskompozíció

9. Az angol reneszánsz dráma

- az angol reneszánsz dráma és színjátszás jellemzőinek ismerete, Shakespeare

színpada; Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájának elemző bemutatása

- fogalmak: előszínpad, hátsó színpad, felső színpad, drámai műfajok, drámai szerkezet,

drámai nyelv, drámai jellem, blank verse

10. Világirodalom a 16-17. században: késő reneszánsz, manierizmus, barokk

- a késő reneszánsz, a manierizmus és a barokk stílus jellemzőinek ismerete;

szemelvények ismerete Cervantes Don Quijote című művéből

80

- fogalmak: reneszánsz, manierizmus, barokk, korstílus, stílusirányzat,

művelődéstörténeti korszak

10. évfolyam, irodalom

Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek).

Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről.

barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek).

Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a barokk

formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek

megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció

jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének

támogatása.

Magyar barokk irodalom.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (vagy részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció;

embereszmény/ a főhős mint Krisztus katonája; értékrend).

A tanuló

– felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is,

összhangban az irodalommal;

– megismeri világkép és műfajok, poétikai / retorikai megoldások összefüggését;

– tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok

különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény);

– műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem ( részlete).

81

Kulcsfogalmak

/ fogalmak

barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus,

körmondat

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)

Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica.

Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum.

Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete.

A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia.

A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása).

Molière: Tartuffe. A komikum megjelenési formái.

Kulcsfogalmak

/ fogalmak

felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység,

mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum,

jellemtípus, bizalmas, rezonőr

Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok.

A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus,

szentimentalizmus (érzékenység), rokokó.

Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból, Voltaire Candide,

részletek Defoe Robinson Crusoe, Swift Gulliver utazásai c. regényeiből,

Rousseau, Goethe, Schiller különféle műfajú alkotásaiból.

A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

Kulcsfogalmak

/ fogalmak

felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és

fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény,

énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus

hangnem)

82

Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

– ismeri a magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatait;

Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének néhány

sajátosságát;

– tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét;

– tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével,

szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat,

verstípusokat és versformákat;

– műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc

egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A

Reményhez (ált. isk., memoriter is); A tihanyi Ekhóhoz Tartózkodó kérelem; Berzsenyi Dániel:

A közelítő tél, A magyarokhoz I. Levéltöredék barátnémhoz c. mű.

– Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről

szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére;

memoriterek tolmácsolására

Kulcsfogalmak/

fogalmak

nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia,

szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola,

létösszegzés, időszembesítő verstípus, antik strófaszerkezetek

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és

realizmus)

Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője; romantika és realizmus

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódási pontjainak felismerése által a nemzeti és

az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése különböző

korstílusokban.

Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése.

83

A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet

együtthatásának megértetése. Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a

groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező

képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése

A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és

formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség).

Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses

regény).

Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával

egyidejű, realista szemléletű művekben.

A tanuló

– felismeri az életművek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romantika,

realizmus tendenciái, l. Goethe/

Hugo/Stendhal, Balzac) és a romantika korstílus-jellegét, jelentőségét; a romantika és a

kritikus, realista szemlélet együtthatását;

– megismeri az irodalmi liberalizmus szerepét és hatását az esztétikára (új műfaji változatok;

stiláris és hangnemi összetettség, irónia és groteszk);

– műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac,

Stendhal, Gogol egy-egy művének/ részletének ismerete;

– képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös

értelmezés után;

– beszámolót/

Kulcsfogalmak/

fogalmak

műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet,

történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása.

Élet-válaszutak a különböző helyzetekben és a figurák alakjában.

84

A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint közös

ismeret.

A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése.

Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai

szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése,

összevetése, értékelése.

A tanuló

– képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv,

sajátos lezárás, „megoldás)

– megismer néhány álláspontot a műértelmezéshez;

Kulcsfogalmak/

fogalmak

vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés,

drámai nyelv, klasszicizmus és romantika

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty

Mihály

A tanuló

– ismeri a magyar irodalom néhány sajátosságát a 19. század első felében;

– felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és

jelentőségét;

– tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életművének jellegével, az alkotók helyével,

szerepével a magyar irodalom történetében;

– műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező prózai

részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde;

memoriterek;

– Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről

szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére;

memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/ irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés,

85

fogalmak intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia,

romantikus irónia, drámai költemény

Életmű – Petőfi Sándor

Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező

tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről.

Anyám tyúkja; Füstbe ment terv (memoriterek); János vitéz (és memoriter-részletei); Az

Alföld; Nemzeti dal (memoriterek is) és más lírai alkotások.

Petőfi Sándor életműve.

Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások.

A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség.

Témák: szerelem, táj, ars poetica, versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (dalok,

helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák

változatossága;

A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén,

Minek nevezzelek? A Felhők-ciklus két verse, Dalaim, stb. elemző feldolgozása.

Verses epika

(A helység kalapácsa mint eposzparódia; és Az apostol; ismétlés: János vitéz).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra,

látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő

Látásmód – Jókai Mór

Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor,

regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság.

A kőszívű ember fiai vagy más regénye.

86

A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi problémakörök

felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai.

Jókai Mór: Az arany ember elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a

romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechni-

ka, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség.

Problematika a műhöz: természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős jellem.


1. Arany János lírai munkássága

az életrajz fontosabb elemei; hat vers elemzése

2. Arany János epikája

Toldi estéje; legalább két ballada elemzése

3. Jókai Mór regényei

egy regényének részletes elemzése

4. Madách Imre: Az ember tragédiája

drámai költemény, szerkezet, keletkezése, a mű kiemelkedő előadásai

5. A XIX. század második felének európai próza- és drámairodalma

Két mű elemzése választható Csehov, Dosztojevszkij, Gogol, Tolsztoj, Ibsen műveiből

6. Mikszáth Kálmán novellái

az életrajz fontosabb elemei; két novella elemzése

7. Mikszáth Kálmán regényei

egy regény részletes elemzése

8. Krúdy Gyula novellái

két novella elemzése

87

9. Móricz Zsigmond novellái

az életrajz fontosabb elemei; két novella elemzése

10. Móricz Zsigmond regényei

egy regény részletes elemzése

11. Ady Endre költészete

az életrajz fontosabb elemei; tíz vers elemzése

verstípusok: létharc versek, szerelmi líra, pénz, háborúellenesség, magyarság, istenes

és kuruc versek

kötetkompozíció, szimbolizmus

12. Portrék a Nyugat első nemzedékéből

Tóth Árpád lírája (két vers elemzése)

Juhász Gyula költészete (két vers elemzése)

13. A Nyugat első nemzedékének prózája

Karinthy Frigyes két műve

Csáth Géza vagy Kaffka Margit munkássága

14. Babits Mihály és a Nyugat

Babits hét versének részletes elemzése

Jónás könyve

15. Kosztolányi Dezső munkássága

Kosztolányi regényei; egy regény és két novella elemzése

Kosztolányi lírája: öt vers elemzése


1. A 20. század világirodalmából (Thomas Mann, Franz Kafka egy-egy novellája,

Bertold Brecht egy drámája)

88

2. Szabó Lőrinc művei

öt vers elemzése

3. Szerzők és művek a 20. századi magyar irodalomból

Németh László két műve vagy Márai Sándor két műve (egy prózai és egy lírai

alkotás)

4. Illyés Gyula művei: két vers elemzése, Illyés prózája

5. József Attila költészete

költői korszakai; 10 mű elemzése

6. Radnóti Miklós költészete

négy mű elemzése (bukolika, idill, ekloga fogalma)

7. A 20. század második felének magyar prózája

Ottlik Géza munkássága – egy regénye vagy annak részlete

Örkény István művei: Tóték, Egypercesek

8. A 20. század második felének magyar lírája

Weöres Sándor költészete – három mű elemzése

Pilinszky János lírája – három vers elemzése

9. Kortárs magyar irodalom

Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból,

legalább három szerzőtől: pl. Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Kertész Imre,

Szilágyi Domonkos, Kányádi Sándor

Szóbeli témakörök magyar nyelvből pótvizsgára és osztályozó vizsgára

9. évfolyam

89

1. A kommunikáció tényezői és funkciói; a tömegkommunikáció

2. Hangok és hangtörvények

3. A szóelemek típusai és a szóalkotás módjai

4. A szófajok

5. A szintagmák

6. Helyesírásunk alapelvei; a központozás

7. Jel és jelentés, a nyelvi jelek

8. Szövegalkotás; a szöveg szerkezete

10.évfolyam

1. A szövegtípusok

2. Önéletrajz, hivatalos levél, kérvény, jegyzőkönyv

3. A hivatalos szövegek

4. Retorikai ismeretek

5. Az érvelés

6. A szövegszerkesztés

7. Nyelvváltozatok

8. A szavak jelentése

11. évfolyam

1. Nyelv és stílusa

2. A tudományos és szakmai stílus

3. A hivatalos stílus

4. A publicisztikai stílus

5. Szóképek

6. Alakzatok

7. Az érvelő esszé

12. évfolyam

1. Nyelvtípusok

2. A nyelvrokonság bizonyítékai

90

3. Nyelvtörténeti korszakok

4. A nyelvemlékek

5. Nyelvtani rendszerünk változásai

6. Szókincsünk változásai

7. Nyelvújítás

8. A nyelvművelés feladatai

A Bocskai István Katolikus Gimnázium követelményrendszere

mozgóképkultúra és médiaismeret osztályozó vizsgára

Szóbeli tételsor mozgóképkultúra és médiaismert osztályozó vizsgára

11. évfolyam

1. A mozgóképi szövegek (rövidfilmek, filmetűdök, reklámok, klipek, előzetesek, animációs

filmek) mozgóképnyelvi alapeszközei (narráció, szerepjáték, látványszervezés, montázs)

2. A látványszervezés alapeszközei (képkivágás, gépállás, nézőpont, szemszög,

kameramozgások, beállítástípusok, megvilágítások)

3. Egyszerűbb mozgóképi szövegrészletek létrehozása (pl. találkozás, megérkezés, követés,

megismerkedés)

4. A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzője

5. A hagyományos és az új médiaformák közötti különbségek

12. évfolyam

1. A kommunikáció történetének alapvető fordulópontjai (írásbeliség, sokszorosítás,

fotografikus képrögzítés, digitális jelkezelés)

2. A nyilvánosság jelentése az életünkben, a mai nyilvánosság kialakulása, egy adott kor és

társadalom nyilvánosságának vizsgálati módjai

91

3. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepe

4. A média működési módja, médiatudatosság

5. A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése

A Bocskai István Katolikus Gimnázium követelményrendszere osztályozó

vizsgára etika tantárgyból

Szóbeli témakörök erkölcstan tantárgyból osztályozó vizsgára

7. évfolyam

1. Ki vagyok én, mi vezérli a tetteimet?

Nyelv és gondolkodás kapcsolata

Tudás és értelem összefüggése

Ösztönzők és mozgatóerők az ember életében

Érték és mérték (egyéni és közösségi mérce)

2. Párkapcsolat és szerelem

Vonzódás (a fiú-lány kapcsolat szakaszai)

Együttjárás (a szerelem megjelenési formái kamasz korban)

Házasság, család, otthonteremtés (tervezés a felnőtt korra)

Visszaélés a nemiséggel (szexuális elhajlások)

3. Egyén és közösség

Közösségeim (a különböző csoportokhoz tartozás következményei)

Szabadság és korlátozottság (önálló döntések és kompromisszumok)

Szóbeli témakörök erkölcstan tantárgyból osztályozó vizsgára

8. évfolyam

92

1. Helyem a világban (az identitás kialakulásának útjai)

Tágabb otthonunk: Európa (az Európai Unióhoz tartozás jelképei, az uniós országok

ismerete)

Színesedő társadalmak (korunk szabad kontinens- és országválasztásának lehetőségei,

következményei)

A társadalmi együttélés közös normái (szabályok és betartásuk)

Új technikák, új szabályok (a világháló)

2. Mi dolgunk a világon?

Jóllét és jólét (öröm és bánat az ember életében)

Boldogulás, boldogság (jövőkép, siker, életterv)

A média és a valóság (a valóság médiaprezentációja)

3. Hit, világkép, világnézet

Az ember mint erkölcsi lény (tény és vélekedés különbsége)

A nagy világvallások világképe (judaizmus, kereszténység, iszlám, hinduizmus,

buddhizmus)

A nagy világvallások erkölcsi tanításai (jó és rossz, helyes és helytelen

megfogalmazása)

Párbeszéd és együttműködés (a különböző vallások egymás mellett élése)

Szóbeli témakörök etika tantárgyból osztályozó vizsgára

11. évfolyam

1. Az erkölcsi gondolkodás alapjai (erkölcsi lény, bizalom, megértés, egyetértés, jó, rossz

stb.)

2. Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában (az ember kitüntetett léthelyzete,

világvallások emberképe, etikája)

3. Az erkölcsi döntés (szokáserkölcs, hagyomány, törvény, lelkiismeret, példakövetés)

4. A felelősség kérdése (erkölcsi cselekedet, jóakarat, felelősség tetteinkért)

5. Az erények és a jó élet céljai (önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés)

6. A kapcsolatok etikája (testvériség, barátok és ellenfelek)

7. Társadalmi szolidaritás (hátrányos élethelyzet, társadalmi igazságosság)

8. Törvény és lelkiismeret (szabadság, jogok és kötelességek)

9. Szavak és tettek (szólásszabadság, a reklámok hatása, a nyilvános beszéd)

93

10. Hazaszeretet (állampolgárság, nemzeti érzés)

11. Többség és kisebbség (etnokulturális csoportok, kisebbségek)

12. A tudományos-technikai haladás etikai kérdései

13. Bioetika

14. A felelősség új dimenziói a globalizáció korában

15. Felelősség az utódainkért

94

A magyar munkaközösség követelményrendszere javító és osztályozó

vizsgára magyar nyelv és irodalom tantárgyból

A vizsga magyar irodalomból írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbelin teszt formájában kell

számot adni a tudásról, ugyanazokból a témakörökből, amelyek a szóbelire vannak kiadva.

Szóbeli tételsor magyar irodalomból pótvizsgára és osztályozó vizsgára

9. évfolyam

A tételcímek alatt a téma feldolgozását segítő információk találhatók

A tanév során kijelölt memoritereket is tudni kell – összesen kb. 80 sort

1.A Biblia szerkezete, legfontosabb könyvei, kulturális jelentősége

- a Biblia nyelve, műfajai, keletkezése, hatása az európai és a magyar kultúrára

2. A görög dráma szerkezeti elemei és jellemábrázolása Szophoklész Antigoné című műve

alapján

- a görög színház, drámai játékok

3.A görög és a római líra

- műfajok: elégia, óda, himnusz, epigramma, versformák: hexameter, disztichon, jambus

- Alkaiosz, Szappho, Anakreón, Catullus, Vergilius, Horatius művei

4. Homérosz: Iliász vagy Odüssziea

- az eposz műfaji jellemzői, eposzi kellékek, homéroszi kérdés,

- a választott mű szerkezete, világképe , kiemelkedő történetei

5.A középkor magyar szövegemlékei - Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom ,legendák

- román stílus, gótika

- kódex, iniciálé

95

6. A középkor világirodalma / Villon lírája vagy Dante: Isteni színjáték /

- ballada, rondó, oktáva –legalább 2 ballada elemzése

vagy

- a túlvilági élet keresztény elképzelése, a cím magyarázata / Divina Commedia /

bűnösök a pokolban, tercina,

7. Humanista vonások Janus Pannonius lírájában

- Janus Pannonius élete, művei

- búcsúvers, dicsőítő költemény fogalma

- legalább 3 költemény elemzése

8. Balassi Bálint pályája, műveinek csoportosítása- Balassi szerelmi költészete

- virágmetafora, ad notam jelzés, Balassi-strófa

- legalább 1 vers elemzése

9. Balassi istenes és vitézi versei

- legalább 1- 1 költemény elemzése

- hárompillérű verskompozíció

10. Shakespeare egy művének elemzése

-Globe Színház, színpadtípusok

11. A barokk eposz jellemző jegyei Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében

-Zrínyi pályája, művei

-Athleta Christi, Imitatio Christi

10. évfolyam



96

1. A francia klasszicista dráma jellemzői Moliere Tartuffe című műve alapján

-Moliere munkássága, művészetének forrásai

-helyzetkomikum, jellemkomikum

2. A felvilágosodás jellemző jegyei, filozófiája egy világirodalmi életmű elemzésével

/ Voltaire, Rousseau, Defoe, Swift, Goethe /

- klasszicizmus, racionalizmus, empirizmus, szentimentalizmus

- pikareszk regény, robinsonád, Enciklopédia, emberiség költemény, utópia, tézis regény

-

3.Nyelvi programok, nyelvművelés a magyar felvilágosodás irodalmában

- Bessenyei György művei, programja, a testőrírók

- Kazinczy Ferenc élete, művei, a nyelvújítási harc állomásai, eredményei

4. Csokonai Vitéz Mihály élete, kapcsolata Debrecennel, a szentimentalizmus és a rokokó

megjelenése lírájában

- Lilla-versek, Anakreoni dalok- legalább 2 mű elemzése

5. Stílusok és műfajok sokfélesége Csokonai műveiben

- Dorottya, sententia, pictura

- legalább 3 mű elemzése

6. Berzsenyi Dániel, az ódák költője

- Berzsenyi pályája

- 2 óda elemzése

7. Berzsenyi Dániel elégiái

- időszembesítő és létösszegző verstípus

- 2 elégia elemzése

97

8. A romantika stílusjegyei egy szabadon választott világirodalmi mű elemzésével

- a romantika korának művészete

- választható szerzők pl. Hoffmann, Puskin, V. Hugo, Keats, Shelley

9. Katona József: Bánk bán

- keletkezés, szerkezet, szereplők, konfliktus, a mű továbbélése

10. Kölcsey Ferenc költészete

- Himnusz elemzése, memoriter!

- Kölcsey prózája

- 2 vers elemzése

11. Vörösmarty Mihály költészete

- Csongor és Tünde

- Szózat elemzése, memoriter!

- 3 vers elemzése

12. Petőfi Sándor munkássága

- életrajz

- verstípusok : forradalmi látomásköltészet, tájlíra, népiesség, vátesz költő,

- Felhők ciklus

- hitvesi költészet

- Az apostol

11. évfolyam



1. Arany János lírai munkássága

- életrajz,

98

- 6 vers elemzése

2. Arany János epikája

- Toldi estéje

- legalább 2 ballada

3. Jókai Mór regényei

- 1 regény részletes elemzése

4. Madách Imre: Az ember tragédiája

- drámai költemény, szerkezet, keletkezés, a mű kiemelkedő előadásai

5. A 19. század második felének európai próza és drámairodalma

- 2 mű elemzése választható pl. Csehov, Dosztojevszkij, Gogol, Tolsztoj, Ibsen

6. Mikszáth Kálmán novellái

- életrajz

- 2 novella elemzése

7. Mikszáth Kálmán regényei


8. Krúdy Gyula novellái


9. Móricz Zsigmond novellái

- életrajz


10. Móricz Zsigmond regényei

99


11. Ady Endre költészete

- életrajz

- 10 vers elemzése

- verstípusok: létharc versek, szerelmi líra, pénz, háborúellenesség, magyarság, istenes és kuruc

versek

- kötet kompozíció, szimbolizmus

12. Portrék a Nyugat első nemzedékéből

- Tóth Árpád lírája - 2 vers elemzése

- Juhász Gyula költészete – 2 vers elemzése

13. A Nyugat első nemzedékének prózája

- Karinthy Frigyes 2 műve

- Csáth Géza vagy Kaffka Margit munkássága

12. évfolyam



1. Babits Mihály és a Nyugat

- Babits hét versének részletes elemzése

- Jónás könyve

2. Kosztolányi Dezső munkássága

- Kosztolányi regényei, egy regény elemzése és a novellái közül 2 mű

-Kosztolányi lírája - 5 vers elemzése

3. Szabó Lőrinc művei

100

- 5 mű elemzése

4. Illyés Gyula művei

- két vers elemzése

-Illyés prózája

5. József Attila költészete

- költői korszakai

- 10 mű elemzése

6. Radnóti Miklós költészete

- 4 mű elemzése

- bukolika, idill, ekloga

7. Szerzők és művek a 20. századi magyar irodalomból

- Németh László két műve

Vagy

- Márai Sándor 2 műve / 1 próza, 1 lírai alkotás/

-

8.A 20. század világirodalmának szépprózája és drámája

- 3 szerző 1-1 alkotása pl.: Kafka, Brecht, Thomas Mann, Bulgakov, Camus, Marquez,

Orwell, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal

9. A 20. század világirodalmának lírája

- az avantgárd, Apollinaire költészete

10. A 20. század második felének magyar prózája

- Ottlik Géza munkássága- egy regénye vagy annak részlete

- Örkény István művei- Tóték, Egypercesek

101

11. A 20. század második felének magyar lírája

- Weöres Sándor költészete- 3 mű elemzése

- Pilinszky János lírája 3 vers elemzése

12. Kortárs magyar irodalom

- Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább 3 szerzőtől pl.:

Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Vas István

Magyar nyelvből a 9.-11. évfolyamon csak írásbeli van, mely két részre oszlik: helyesírási

feladatok megoldása; elméleti rész. Erre készülni az adott évfolyam és osztály által használt

tankönyv és munkafüzet alapján lehet, a következő témakörökből:

Témakörök magyar nyelvből:

Ember és nyelv témakörből

A nyelv mint jelrendszer.

A beszéd mint cselekvés.

A nyelv és a gondolkodás viszonya.

Nyelvcsalád, nyelvtípus.

A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

Kommunikáció témakörből

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.

A kommunikáció interdiszciplináris jellege.

Jel, jelrendszer.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A nyelvhasználat mint kommunikáció.

Kommunikációs funkciók és közlésmódok.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

A magyar nyelv története témakörből

Változás és állandóság a nyelvben.

A magyar nyelv rokonsága.

A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és

könyörgés, Ómagyar Mária-siralom.

Nyelvművelés.

102

Nyelv és társadalom témakörből

Társadalmi és területi nyelvváltozatok

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

Kisebbségi nyelvhasználat.

A határon túli magyar nyelvűség.

Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.

A nyelvi szintek témakörből

Hangtan.

Alaktan és szótan.

Mondattan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

A mondat a szövegben.

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban.

Szókincs és frazeológia.

A szöveg témakörből

A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

A szöveg szóban és írásban.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Szöveg a médiában.

A retorika alapjai témakörből

A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

Stílus és jelentés témakörből

Szóhasználat és stílus.

A szójelentés.

Állandósult nyelvi formák.

Nyelvi, stilisztikai változatok.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.

A 12. évfolyamon szóbeli vizsga van, készülni a 12. osztályos tankönyv és munkafüzet alapján

kell. A témakörök a következők:

103

A nyelv diakrón és szinkrón változásai

A nyelvek osztályozása eredet és nyelvtípus szerint

Nyelvünk eredete, a nyelvrokonság bizonyítékai

Nyelvemlékeink

A hangrendszer változása

Szókincsünk rétegeinek kialakulása

A jelentésváltozások okai, fajtái

A nyelvújítási mozgalom dokumentumai, képviselői, szóalkotási módjai

A határontúli magyar nyelvhasználat sajátosságai

Az értékelés alapja az alábbi százalékos megoszlás:

0-29 % elégtelen

30-39 % elégséges

40-64 % közepes

65-79 % jó

80-100 % jeles

Az informatika osztályozó vizsgák követelménye

7. osztály

Az informatika alapjai

Az információ fogalma, legfontosabb információ forrásaink, az információ mennyisége.

A jel fogalma, a jelek csoportosítása érzékelés szerint, és a technikai megvalósítás

szempontjából (analóg vagy digitális).

Bináris jelrendszer, a bináris jelrendszer adatmennyisége.

Átváltás a mennyiségek között (bit, byte …), számítások.

Kódolás és dekódolás.

Az ASCII-kódrendszer ismertetése.

A zaj fogalma, redundáns információ.

Hardvereszközök és szoftverek

A számítógép részei.

Háttértárak és adathordozók.

Perifériák.

Mobil eszközök.

Szoftverek fajtái.

Az operációs rendszer használata

Ismerkedés a Windows operációs rendszerrel.

Az ablakok kezelése. Programok indítása.

Az alkalmazói jelek rendszerezése.

Az alkalmazásablakok felépítése és működése.

A mapparendszer szerkezete és kezelése

104

Állományok és mappák kezelése a Sajátgéppel.

Fájl és mappaműveletek.

A tömörítés lehetősége, fajtái.

Tömörítőprogramok használata (Total Commander, WinRar, WinZip, ARJ).

Dokumentum-készítés számítógéppel

Képek beszúrása dokumentumba.

Táblázat készítése.

Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban.

Tantárgyi anyag készítése.

Feladatmegoldás, algoritmizálás

Az algoritmus fogalma, életből vett és matematikai példák.

Az algoritmus leírásának lehetőségei.

Mondatszerű algoritmusleírás.

Az adattípusok, a programkészítés menete, a lépésenkénti finomítás elve.

Folyamatábra készítés.

Multimédiás dokumentumok készítése

A multimédia fogalma. Digitális fényképrögzítés, videózás. A mobiltelefon multimédiás

lehetőségei.

Prezentációkészítő programok.

Előadás tervezése az Előadás tervező varázslóval a PowerPoint programban.

Egyéni animáció.

Hang beszúrása a bemutatóba.

A prezentáció készítés főbb szabályai

Könyvtár-használat

A kézikönyvtárban található források, azok felépítése.

A könyvtárak típusai, feladataik, elektronikus könyvtárak az interneten.

8. osztály

Az informatika alapjai

A számítógépek története, Neumann-elv.

Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében.

A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban.

Informatikai alapfogalmak.

Hardver, szoftver.

A számítógép felépítése.

Cpu

Alu

Operatív tár és fajtái

Autonóm csatornák, buszrendszer.

Algoritmusok és adatok

Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven.

Mondatszerű leírás, folyamatábra és elemei.

Algoritmusok kódolása a számítógép számára „érthető” egyszerű programozási nyelven.

A ciklus, mint ismétlés fogalma.

Egyszerűbb programok tömb segítségével. A tömb fogalma. Beolvasás feltételes utasítás

segítségével.

105

Stringkezelés, szövegkezelő függvények

Sorozatok, Beolvasás, kiíratás tömb segítségével.

Rendezés, keresés, minimum –maximum kiválasztás.

A program áttekinthetősége. Egy programrészlet többszöri végrehajtásának elkerülése.

Paraméterátadás, globális, lokális változók.

Példák eljárásokra.

Dokumentum-készítés számítógéppel

Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás.

Táblázat készítése.

Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban.

Szerzői jog. Felhasználói etika. Tantárgyi anyag készítése.

Az adatkezelés alapjai

Táblázat fogalma, részei.

Táblázatok, cellák kitöltése módosítása, másolása.

Az adatbázis-táblázatra vonatkozó alapfogalmak rekord, mező, mezőnevek fogalma

megadása, adatbevitel lehetséges módozatai.

A táblázat celláinak azonosítása, egyszerű táblázat létrehozása. Egyszerűbb műveletek cellák

között.

Képletek bevitele cellákba. Táblázat, cellák formázása. Egyszerűbb adattípusok.

Keresés, válogatás. Keresési lehetőségek. Keresési feltételek megadása, logikai feltételek.

Javítás, törlés, bővítés.

Rendezés különböző szempontok szerint.

Táblázatok oszlopainak és sorainak rendezése adott feltételek alapján. Egyszerűbb függvények

használata.

Grafikonvarázsló használata. Grafikon készítése.

Könyvtár-használat

Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszó katalógus.

9. osztály

Informatikai alapismeretek:

Jelátalakítás és kódolás:

Analóg és digitális jelek

Az adat és az adatmennyiség

Bináris és hexadecimális számrendszer, konvertálás

Bináris számábrázolás, fixpontos és lebegőpontos számábrázolás

Bináris karakterábrázolás, Kódrendszerek: ASCII, UNICODE, EBCDIC, BCD

Bináris kép- és színkódolás, Raszter digitális formátum, vektor digitális formátum, RGB -kód

Bináris hangkódolás

A számítógép felépítése: hardver

A számítástechnika története, generációk

Neumann- elvek

A számítógép részei és jellemzői, központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer,

interfészek, alaplap,

Perifériák, be- és kimeneti eszközök: loppy, winchester, mobil rack, streamer, flash memória,

CD-k, DVD-k

Háttértárak

106

A számítógép felépítése: szoftver

Szoftverek csoportosítása

Az operációs rendszer és főbb feladatai

Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése

Állományok típusai, keresés a háttértárakon

Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás,

megnyitás

Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem

A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs,

lemezkarbantartás,

A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok,

adatvédelem

Kommunikáció az Interneten

Elektronikus levelezési rendszer használata

Állományok átvitele

WWW

Keresőrendszerek; távoli adatbázisok használata

Könyvtárhasználat

A tananyag helye esetleges. A könyvtár szakos kolléga beosztása alapján

A könyvtár fogalma, típusai

Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet

A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány

A könyvtári szolgáltatások

Nyomtatott dokumentumok

Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD,

mágneslemez, DVD)

Katalógusok

Adatbázisok

Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

Prezentáció

Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció,

dia-minta …) és formázása

10. osztály

Grafika

A GIMP felhasználói felületet, ablakok, lapok, fájlok

Eszközök használata, festőeszközök használata, kijelölőeszközök használata, átalakító

eszközök használata, egyéb eszközök

Rétegek

Színek

Szűrők

Táblázatkezelés

Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a

táblázatkezelő menürendszere

A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása

A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet)

A táblázat szerkesztése

107

Táblázatformázás

Adattípusok, számformátumok

A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása

Képletek szerkesztése

Cellahivatkozások

Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények,

statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények,

adatbázis-kezelő függvények)

Függvények egymásba ágyazása

Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok)

Az elkészült diagramok formázása

11. osztály

Weblap készítés

A weblapok szerkezete, a HTML nyelv alapjai

Weblap készítés HTML nyelven, (Jegyzettömb használatával)

Tag-ek; weblap fejrésze, törzse

Háttér, betűméret, betűszín, karakterformázások

Bekezdésformázások

Képek beszúrása, formázása

Vonal

Felsorolások

Hivatkozások

Táblázat beszúrása, táblázat formázása

Egy weblapszerkesztő program felhasználói felülete

Weblap készítés weblapszerkesztő szoftverrel

Adatbáziskezelés

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adatbázis, rekord, mező, elsődleges kulcs, relációs

adatmodell

Adatbázisok létrehozása, adatbevitel, adatok módosítása

Rendezés

Szűrés

Választó lekérdezések, csoportosítás, összesítés alkalmazása

12. osztály

Adatbáziskezelés

Exportálás és importálás

Adatbevitel ellenőrzése, mezőtulajdonságok

Akció lekérdezések: táblakészítő és törlő lekérdezés, hozzáfűző és frissítő lekérdezés

Kereszttáblás és paraméteres lekérdezések

Függvények használata lekérdezésekben

Számított mezők: Kifejezések használata a lekérdezésekben

Űrlapok készítése, formázása

Jelentések készítése, formázása

108

Többtáblás adatbázisok létrehozása, használata, táblák összekapcsolása

Lekérdezések több tábla alapján

Jelentések készítése több tábla alapján, többtáblás űrlapok

Ismétlő feladatok:

Szövegszerkesztés,

Prezentáció és grafika,

Táblázatkezelés

Történelem tantárgyból az osztályozó vizsga, különbözeti vizsga és javítóvizsga

követelményei

Félévkor a számonkérés módja: írásbeli vizsga

A teszt jellegű feladatok értékelése:

Összesen: 21 pont

Az esszé értékelése:

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 4 pont

Tájékozódás térben és időben 2 pont

A szaknyelv alkalmazása 2 pont

Források használata és értékelése 4 pont

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek

problémaközpontú bemutatása 5 pont

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 4 pont

Összesen 21 pont

Év végén a számonkérés módja: szóbeli vizsga

A szóbeli tétel értékelése:

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 12 pont

Tájékozódás térben és időben 6 pont

A szaknyelv alkalmazása 6 pont

Források használata és értékelése 12 pont

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek

problémaközpontú bemutatása 18 pont

109

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 6 pont

Összesen 60 pont

Az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga és a javítóvizsga történelem, filozófia, etika és

emberismeret és társadalomismeret tantárgyakból az alábbi értékelés szerint történik:

0 - elégtelen

40% - elégséges

55% - közepes

75% - jó

90% - jeles

Követelmények osztályozó vizsgára

A történelem osztályozó és pótvizsga témakörei 7. osztály

1. Az Amerikai Egyesült Államok története: születése és a polgárháború

2. A francia forradalom (a forradalom kirobbanása, az alkotmányos királyságtól a jakobinus

diktatúra bukásáig)

3. Az ipari forradalom és következményei

4. A felvilágosult önkényuralom: Mária Terézia és II. József uralkodása

5. A reformkor két kiemelkedő politikusának, Széchenyi Istvánnak és Kossuth Lajosnak a

tevékenysége

6. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc (kirobbanása, az áprilisi törvények, támadás az

alkotmányos Magyarország ellen, tavaszi hadjárat, világosi fegyverletétel)

7. A nemzetállamok születése (az olasz és a német egység)

8. A kiegyezés (a kiegyezéshez vezető kül- és belpolitikai okok, a kiegyezés folyamata, a

dualizmus rendszere)

9. Társadalmi változások a XIX. század második felében Magyarországon

10. Az első világháború (okai, kirobbanása, szakaszai, Magyarország a háborúban, békerendszer)

Történelem 9. évfolyam gimnáziumban és szakközépiskolában

Az őskor és az ókori Kelet

Az emberré válás folyamata és az őskőkor.

Ember és természet kapcsolata a mítoszokban.

Az újkőkor és az életmódváltás.

Az első civilizáció: a sumerok.

Mezopotámia története,

110

Hammurapi törvénygyűjteménye.

Egyiptom.

Kis országok.

Az Újbabiloni és a Perzsa Birodalom.

India, Kína.

Az ókori Görögország

A görög történelem kezdetei.

A polisz.

A démosz és az arisztokrácia küzdelme Athénban.

A görög mitológia és hitvilág.

A spártai állam.

A görög-perzsa háborúk.

Athén fénykora és bukása.

A görög hétköznapok, művészet és tudomány.

Hellász és Nagy Sándor birodalma.

A hellenizmus kora.

Az ókori Róma

Róma történetének kezdetei.

A köztársaság virágkora.

Itália meghódítása.

A pun háborúk és a Földközi-tenger medencéjének meghódítása.

A köztársaság válsága.

Az egyeduralom kialakulása.

Augustus önéletrajza.

Római hétköznapok, ünnepek, történetírás.

111

A császárkor.

A dominatus.

A kereszténység kialakulása és elterjedése. Újszövetség.

A Római Birodalom szétesése.

A Nyugatrómai Birodalom bukása.

A Kárpát-medence az ókorban.

A kora középkor

Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain.

Frank Birodalom.

A pápaság létrejötte, a népvándorlás újabb hulláma.

Nyugati és keleti kereszténység, szerzetesrendek.

Válság és fellendülés Nyugaton.

A Keletrómai Birodalomtól Bizáncig.

Az iszlám és az arab világ, elterjedése.

A magyarság története az államalapításig

A magyar őstörténet kezdetei.

Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetében.

Népünk vándorlása a kelet-európai pusztán.

A honfoglalás.

A letelepedéstől az államalapításig.

Szent István és törvényei.

Követelmények osztályozó vizsgára

Történelem 10. évfolyam gimnáziumban és szakközépiskolában

Az érett középkor

A pápaság és a császárság küzdelme

112

A keresztes háborúk

A városok születése

A rendiség kialakulása a XI.XIII. században

Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI. XII. században

Művelődés a XI.XIII. században

Hétköznapi élet a XI. XIII. században

Az Árpád-házi királyok kora

Szent István országa

Harcok az új rend megszilárdításáért

Szent László és Könyves Kálmán uralkodása

A küzdelmes XII. század

II. András – az Aranybulla

A tatárjárás

Széteső királyi hatalom – egységesülő társadalom

Környezetünk az Árpád-korban

A késő középkor

Válság és virágzás

Anglia, Franciaország és Spanyolország a XIV-XV. században

A Német-római Birodalom a XIV-XV. században

Cseh- és Lengyelország a XIV-XV. században

Kelet-Európa és a Balkán

Magyarország a XIV.-XV. században

Károly Róbert, a királyi hatalom helyreállítója

Nagy Lajos, a törvényhozó lovagkirály

Luxemburgi Zsigmond fél évszázada

113

A magyar rendi állam és a török párharca

Hunyadi János

Mátyás, a nagyhatalmú király

Mátyás, a hódító

Táguló világ

A nagy földrajzi felfedezések és hatásuk

A Habsburg-Valois párharc a reformáció kezdetei

Reformáció és katolikus megújulás

A tőkés gazdaság kibontakozása a Tudorok kora

Németalföld és a Német-római Birodalom

Harc a megmaradásért

A Jagelló-kor – a rendi monarchia világa

Magyarország romlása

Az ország három részre szakadása

Várháborúk – a királyi Magyarország és a hódoltság

Erdélyország

A reformáció megjelenése Magyarországon

A kora újkor

Az alkotmányos monarchia kialakulása Angliában

Francia abszolutizmus – hatalmi politika

Lengyelország, a Baltikum és Oroszország a XVI-XVII. században

Az Oszmán Birodalom és Ázsia a XV-XVII. században

Változó gondolkodás, változó élet

8. A kora újkor

A tizenöt éves háború és Bocskai szabadságharca

114

A magyar rendek és a Habsburg-dinasztia

A török kiűzése

Magyarország a dunai monarchiában

A Rákóczi-szabadságharc

Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. században

Tantárgyi követelmények

Történelem, 11. osztály

Az „ismeretlen” XVIII. század

A fölvilágosodás

A felvilágosult abszolutizmus Közép- és Kelet-Európában

Köztársaság Észak-Amerikában

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

Magántulajdon és közszabadság: a kettős forradalom kora (1789-1849)

Társadalmi forradalom

A francia forradalom

Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

A girondiak köztársasága

A jakobinus diktatúra

Napóleon katonai diktatúrája

Szent Szövetség

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

Az ipari forradalom és következményei

Az ipari forradalom

Az ipari forradalom társadalmi és politikai következményei

A „népek tavasza”

115

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

A nemzetté válás kora Magyarországon

Magyarország újjáépülése a XVIII. században

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A jobbágy-földesúri viszony és a Habsburg- államhatalom

Jozefinizmus és felvilágosodás

Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában


Küzdelem a polgári átalakulásért

A feudalizmus bomlásának jelei a gazdasági életben és a társadalomban Széchenyi programja

Kossuth programja

A gazdasági élet föllendülése és a nemzeti kultúra virágkora

A reformkori magyar társadalom rétegződése és életviszonyai


Egyén, közösség, társadalom

Népesség, település, életmód

Polgári forradalom és szabadságharc

A márciusi forradalom és vívmányai, áprilisi törvények

A Batthyány-kormány kísérlete a forradalom eredményeinek megszilárdítására

Összpontosított támadás a forradalmi Magyarország ellen

Az ellenség kiverése

A szabadságharc veresége


Témakörök

Érettségi témakörök

116

A nemzeti államok és a birodalmi politika virágkora (1849-1914)

Nemzeti –hatalmi átrendeződés Európában és Észak-Amerikában

Az olasz nemzeti állam megalapítása

A német egység kialakulása

„A világ műhelye”

Egyesült Államok második forradalma

A munkások mozgalma az 1848-as forradalmak után


Békéből háborúba

Az ipar és a tudomány új korszaka, a második ipari forradalom

Hatalmi átrendeződés Európában

A nemzeti átrendeződés kérdései Kelet – Közép- és Kelet-Európában

A világ fölosztása

Régi birodalmak a Balti-tengertől a Sárga –tengerig

A világháború előestéjén



A modern Magyarország születése

Kísérlet Magyarország beolvasztására

Az önkényuralom csődje és a kiegyezés

A dualista rendszer kiépítése

A magyar gazdaság fejlődése a kiegyezés után

A magyar társadalom a dualizmus korában

A dualizmus válsága

Tudományok és művészetek a dualizmus korában

117

A modern demokráciák működése

Népesség, település, életmód

Tantárgyi követelmények

Történelem, 12. osztály

Az első világháború és következményei

A mexikói forradalom.

A világháború.

Az orosz forradalom.

A bolsevik hatalomátvétel.

Nemzetközi helyzet a világháború végén.

Az őszirózsás forradalom.

A köztársaságtól a proletárdiktatúráig.

A Magyarországi Tanácsköztársaság.

A párizsi békekonferencia és Magyarország.

A király nélküli alkotmányos királyság.

A szomszédos országok magyarsága.


A két világháború között

Európa 1920-1929-ben.

Olaszország és a fasizmus.

Bethlen István miniszterelnöksége.

USA és a New Deal

Magyarország az 1920-as, 1930-as években.

Nagy-Britannia és a liberalizmus.

Szovjetunió és a kommunizmus.

118

Németország és a nemzetiszocializmus.

Franciaország és a demokrácia.

Nemzetközi helyzet 1930-1936-ban.

Gömbös Gyula.

Ellenzéki pártok és mozgalom

Nemzetközi helyzet 1936-1939-ben, diktatúrák előretörése.

Magyarország a náci birodalom árnyékában.

Gazdaság, társadalom, életmód, kultúra.

Ázsia majdani nagyhatalmai.



Népesség, életmód település

A második világháború

A világháború kezdete.

A német sikerektől a lassú fordulatig.

A szövetségesek felülkerekedése.

A szövetségesek győzelme.


Béke és hidegháború

Szövetségesekből ellenfelek.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormánytól,a II. Köztársaság kikiáltásáig.

Küzdelem a magyar demokráciáért.

Szovjetunió és Kelet-Közép-Európa.

A szomszédos országok magyarsága.

Truman-elvtől Sztálin haláláig.

119

Kommunista fordulat és diktatúra Magyarországon.

Ázsia a világháború után.

A nyugati világ a háború után.

A keletnémet felkeléstől a magyar forradalomig.

Változások Magyarországon, szovjet utasításra.

Az 1956-os forradalom és előzményei.

A forradalom győzelme.

A szovjet támadás és megtorlás.

A magyar forradalom eltiprásától a kubai válságig.

Hódoltság és reformkísérlet Magyarországon.



A békés egymás mellett élés küzdelme

A világ új, vezető gazdasági hatalmai: Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország.

A kínai-szovjet ellentéttől, a Csehszlovákia elleni agresszióig.

Az enyhülés kísérlete.

Viszonylagos jólét, általános pusztulás Magyarországon.

A kis hidegháború.

A pártállami rendszer végnapjai Magyarországon.

Gazdaság, társadalom, életmód, kultúra.

Egyén, közösség, társadalom


A demokrácia győzelme

A peresztrojkától a Szovjetunió felbomlásáig.

A kommunizmus bukása Magyarországon.

120

A magyar tárgyalásos forradalom.

A XXI. század közepén.

Közép-európai régió.

Az Európai Unió.

A fejlődő országok problémái.

A technikai fejlődés és környezeti hatásai.

A tömegkultúra jelenségei.

Emberi és állampolgári jogok.

Hazai nemzetiségek.

Választási rendszer és az önkormányzatok.

Demográfiai változások

Modern demokráciák működése


Fizika javítóvizsga, osztályozóvizsga

A vizsga része: csak írásbeli

A vizsga időtartama: 45 perc

A vizsga értékelése:

0-29 % - elégtelen

30-50 % - elégséges

51-69 % - közepes

70 – 84 % - jó

85-100 % - jeles

Függvénytáblázat és számológép használható.

A szaktanár összeállítja a feladatsort, és a Bizottság másik 2 tagja kijavítja.

121

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK

FIZIKA 7. OSZTÁLY

A TESTEK MOZGÁSA

- Ismerje a sebesség, átlagsebesség fogalmát, jelét, kiszámítását

- Oldjon meg egyszerű feladatok a sebességgel kapcsolatban.

A DINAMIKA ALAPJAI

– Soroljon fel mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat.

– Értelmezze a tömeg fogalmát.

– Ismerje a sűrűség fogalmát, tudja összehasonlítani a testek sűrűségét.

– Ismerje az erőhatás, erő fogalmát, jelét, mértékegységét, tudja értelmezni az iránymennyiség

fogalmát.

– Ismerje a különféle erőhatásokat, erőábrázolásokat. Az erő forgató hatását.

– Ismerje fel a hatás–ellenhatás törvényét, az erő–ellenerő fogalmát. Az egy kölcsönhatásban

fellépő és az egy testet érő erők megkülönböztetése néhány egyszerű köznapi jelenség alapján.

– Ismerje a súrlódást és közegellenállást, mint a mozgásokat befolyásoló tényezőket.

– Sűrűséggel és forgatónyomatékkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.

A NYOMÁS

– Ismerje a nyomóerő, a nyomott felület és a nyomás fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását.

– Folyadékok és gázok nyomását értelmezze, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatát ismerje.

– Arkhimédész törvényének felismerése kísérletek alapján, értelmezze a felhajtóerőt.

– Elemezze az úszás, merülés, lebegés jelenségét sűrűségviszonyokkal.

– Magyarázza el a hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepét az élő- és élettelen világban,

ill. a környezetvédelemben.

HŐTAN

– A testek változtató-képességét jellemezze kísérletek alapján.

– Tudja az energia fogalmát, jelét, mértékegységét, az energia-megmaradás törvényének

érvényesülését a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek

alkalmazásakor.

– Tudja a munka, teljesítmény, hatásfok fogalmát, mértékegységét és kiszámítási módját.

–A belsőenergia és a fajhő fogalmát tudja meghatározni.

–Tudja értelmezni a hőjelenségeket (hőtágulás, hőterjedés) különböző halmazállapot esetén

az anyagszerkezeti ismeretek felhasználásával.

122

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA 8. OSZTÁLY

ELEKTROMOSSÁG

Egy test elektromosan semleges és az anyagszerkezeti magyarázata

A testek elektromos állapota és fajtái

Vezetők és a szigetelők közötti különbségek és példák

Elektromos áram fogalma

Áramerősség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, méréséről pár mondat

Elektromos áramkör részei, áramirányok

Feszültség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, mérése

Pár mondat a soros és párhuzamos kapcsolásról

Elektromos ellenállás fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége

Egyszerű számításos feladat megoldása az áramerősség, feszültség és ellenállással kapcsolatban

AZ ELEKTROMOS ÁRAM HATÁSAI

Elektromos munka fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége

Elektromos teljesítmény fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége

Elektromos áram hatásai a gyakorlati életben

Váltakozó áram és egyenáram fogalma

Egyszerű számításos feladatok az elektromos munka és elektromos teljesítménnyel kapcsolatban

FÉNYTAN

Fényforrás fogalma, csoportosítása

Fény terjedési sebessége

Fény visszaverődésével és a fény törésével kapcsolatos alapvető jelenségek, törvények

Síktükörben látott kép

Síktükör, homorú- és domború tükör, domború- és homorú lencse használata a gyakorlati életben

Tudjanak egyszerű optikai eszközök felsorolni Látás feltétele Fehér fény és a szivárvány színei

A középszintű fizika érettségi témakörei

1. Mozgások. Vonatkoztatási rendszerek. Sebesség. Az egyenletes és az egyenletesen

változó mozgás. Az s(t), v(t), a(t) függvények grafikus ábrázolása, elemzése. Relatív- és átlagsebesség.

2. Newton törvényei. A dinamika alapegyenletének részletes elemzése. Tömeg és súly. A súly

változásai- Az emelési és a gyorsulási munka. Inerciarendszer.

123

3. Lendület, lendületmegmaradás. A rugalmas és a rugalmatlan ütközés. Az energia

megmaradása. A mozgási energia.

4. A súrlódás fogalma. A súrlódási munka. Az energiamérleg alkalmazása. A csúszási és tapadási

súrlódás gyakorlati vonatkozásai.

5. Periodikus mozgások. Az egyenletes körmozgás. A harmonikus rezgőmozgás kinematikája és

dinamikája. A rezgésidő, direkciós erő és a rúgón rezgő tömeg kapcsolata. A rugalmas energia.

6. Gravitáció. Gyorsuló koordinátarendszerek és az abban fellépő virtuális erők.

Szabadesés. Súlytalanság. A Föld körül keringő mesterséges égitestek szabadesése.

7. A lineáris és térfogati hőtágulás. Szilárd testek és folyadékok hőtágulása. A hőtágulás gyakorlati

vonatkozásai.

8. A termikus kölcsönhatás. Kalorimetria. Halmazállapot-változások. A telített gőz fogalma. A

fázisátalakulásokat jellemző fizikai mennyiségek.

9. Az ideális gázok jellemzői. Gáztörvények, az egyesített gáztörvény. A gáz állapotegyenlete.

Speciális állapotváltozásuk ábrázolása p(V) grafikonon.

Körfolyamatok. A gáz belső energiája.

10. Hőtani főtételek. A hőerőgépek. Az időtükrözési szimmetria sérülése a termodinamikában. A

hőszivattyú működési elve, gyakorlati jelentősége.

11. Töltött gömb elektrosztatikus tere. A forrásos mező tulajdonságai. Az elektroszkóp.

Az elektromos megosztás. Coulomb törvénye. Elektromos mezők szuperpozíciója. Potenciál,

feszültség.

12. A kondenzátor. A kapacitás fogalma. Kondenzátor viselkedése egyenáramú körben.

Az áramerősség és a feszültség vizsgálata kondenzátor töltése közben. Kondenzátorok soros és

párhuzamos kapcsolása. A kondenzátor energiája.

13. Az egyszerű áramkör részei és funkciói. Feszültség- és árammérés, Ohm-törvénye.

Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. A kapcsolások elektromos jellemzői.

Áramforrások belső ellenállása. Kapocsfeszültség, elektromotoros erő (üresjárási feszültség).

14. Az elektromos áram mágneses hatásai. A Lorentz-erő. A mozgási és nyugalmi

elektromágneses indukció és gyakorlati vonatkozásai. Az indukált feszültség és áram. Lenz-törvény és

az energia-megmaradás. Generátor, villanymotor. Az elektromágneses fék. Az energia szállítása. A

transzformátor.

15. Az elektromágneses rezgés és hullám. Analógia a mechanikai rezgéssel és hullámmal.

Tekercs viselkedése egyen- és váltóáramú körben. Rezgőkör, impedancia, fázisszög.

Az elektromágneses hullámok spektruma. Az elektromágneses hullám frekvenciája és energiája.

Gyakorlati vonatkozások az elektromágneses hullám anyaggal történő kölcsönhatása közben.

16. A látható fény. A fény tulajdonságai. Intenzitás, frekvencia. A látás; a szem.

Geometriai optika. Lencsék, tükrök képalkotása. A leképezési törvény. Lencsék fókusztávolsága.

A szem hibái, a rövid és távollátás és korrekciója.

124

17. Hullámoptika. A fény elhajlása résen, rácson. A fény törése prizmán, párhuzamos falú lemezen. A

teljes visszaverődés. Az optikai kábel működése és gyakorlati jelentősége.

A monokromatikus és koherens fény, a lézer.

18. Az anyag kettős természete. A foton. A fotoeffektus. A kilépési munka. A kvantumfizika

alapjai. Az elektron hullámtermészete.

19. Az atom szerkezete. Természetes és mesterséges radioaktivitás. A bomlási sor.

Aktivitás. A háttérsugárzás. A sugárzás mérése. A radioaktivitás biológiai hatásai.

20. Az atommag felépítése. A kötési energia. Az egy nukleonra jutó kötési energia a rendszám

függvényében. Magfúzió, maghasadás. a csillagok energiatermelése.

Az atomreaktor működése, a tiszta energiatermelés és kockázatai (Csernobil, Fukusima).

21. Csillagászat. Fénysebesség. A speciális relativitás alapjai. A fénysebességnél nagyobb sebesség

abszurduma. Tér-idő grafikonok elemzése. Az Univerzum keletkezése és lehetséges

végállapota(i).


MATEMATIKA 9.OSZTÁLY

Kombinatorika, számoljuk össze, halmazok, halmazműveletek, intervallumok;

Algebra és számelmélet, hatványozás, számok normálalakja, nevezetes szorzatok, szorzattá alakítás,

műveletek algebrai törtekkel

oszthatóság, számrendszerek;

Függvények, derékszögű koordinátarendszer, lineáris-, abszolútérték-, másodfokú-, négyzetgyök-,

lineáris törtfüggvények és transzformációk;

Háromszögek, négyszögek, sokszögek, összefüggés a háromszög oldalai és szögei között,

összefüggés a derékszögű háromszög oldalai között,

a háromszög beírt és köré írt köre,

Thalész tétele és alkalmazásai, érintőnégyszögek, érintősokszögek;

Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, egyenlet megoldásának grafikus módszere,

értelmezési tartományának, értékkészletének vizsgálata, szorzattá alakítás, megoldás lebontogatással,

abszolútértéket tartalmazó egyenletek, egyenlőtlenségek,

paraméteres egyenletek, szöveges feladatok,

elsőfokú két- és több-ismeretlenes egyenletrendszerek és szöveges környezetben megoldható

feladatok;

Geometriai transzformációk , tengelyes és középpontos tükrözés, szimmetrikus alakzatok, pont körüli

forgatás és

125


MATAEMATIKA 10. OSZTÁLY

Gondolkodási módszerek, skatulya-elv, sorba rendezési, kiválasztási problémák;

Gyökvonás, négyzetgyökvonás azonosságai és alkalmazása, számok n-edik gyöke és azonosságai;

Másodfokú egyenlet, megoldóképlete, gyöktényezős alak, gyökök és együtthatók közötti

összefüggések, másodfokúra visszavezethető magasabb fokszámú egyenletek, másodfokú

egyenlőtlenségek, paraméteres másodfokú egyenletek,

négyzetgyökös egyenletek, számtani és mértani közép,

szélsőérték-feladatok, másodfokú egyenletre vezethető problémák;

Geometria ,

középponti és kerületi szögek tétele, húrnégyszögek, párhuzamos szelők tétele és alkalmazásai,

középpontos hasonlóság, alakzatok hasonlósága, hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek

térfogatának aránya

hegyesszögek szögfüggvényei, síkbeli és térbeli számítások a szögfüggvények segítségével,

vektorok és műveleteik, vektorok felbontása, vektorok a koordináta-rendszerben;

Szögfüggvények szinusz-, koszinusz-, tangens, kotangens függvény,

geometriai alkalmazások;

Valószínűségszámítás, események, műveletek eseményekkel, kísérletek, gyakoriság, relatív

gyakoriság, a valószínűség klasszikus modellje


MATEMATIKA 11. OSZTÁLY

Kombinatorika, gráfok, permutációk, variációk, kombinációk;

Hatvány, gyök, logaritmus, hatványozás, gyökvonás,

exponenciális függvény, exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, logaritmus

fogalma,

azonosságai, logaritmusfüggvény, logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek,

gyakorlati alkalmazások;

Trigonometria alkalmazásai, vektorműveletek, skaláris szorzat,

szinusztétel, koszinusztétel, trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek;

Függvények, exponenciális-, logaritmus-, trigonometrikus függvények, és gyakorlati alkalmazásuk;

Koordinátageometria, műveletek a koordinátákkal adott vektorokkal, két pont távolsága, két vektor

hajlásszöge, szakasz

126

osztópontjának koordinátái, háromszög súlypontjának koordinátái, az egyenes egyenlete, két egyenes

metszéspontja,

távolsága, kör egyenlete, kör és egyenes kölcsönös helyzete, kétkör közös pontjai, parabola egyenlete;

Valószínűségszámítás, statisztika, klasszikus valószínűségi modell, visszatevéses mintavétel, valóság

és statisztika


MATEMATIKA 12. OSZTÁLY

Logika, bizonyítási módszerek,

Számsorozatok, példák rekurzív sorozatokra, számtani sorozatok,

mértani sorozatok, kamatszámítás, törlesztő részletek kiszámítása;

Térgeometria, térelemek, terület, a sokszög területe, a kör és részeinek

területe, hasáb, henger, gúla, kúp, csonkagúla, csonkakúp térfogata

és felszíne, gömb térfogata és felszíne, egymásba írt testek,

térgeometria alkalmazása;

Valószínűség számítás, statisztika, geometriai valószínűség, statisztika


FIZIKA 9.OSZTÁLY

Mozgástani alapfogalmak

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

A szabadesés Az egyenletes körmozgás

A tehetetlenség törvénye Lendület és megmaradása

Az erő, Newton II. törvénye Newton III. törvénye

A gravitációs erőtörvény, a földi gravitációs erő A súlyerő A rugóerő

A súrlódási erő és a közegellenállás

Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása A forgatónyomaték

Pontszerű és merev test egyensúlya Egyensúlyi helyzetek Egyszerű gépek

A munka Az energia Munkafajták energiafajták A mechanikai energia megmaradásának tétele

A teljesítmény A hatásfok


127

FIZIKA 10. OSZTÁLY

Termikus jelenségek, a molekulák hőmozgása A hőmérséklet mérése, hőmérsékleti skálák

Halmazállapotok, modellalkotás Szilárd testek hőtágulása

Folyadékok hőtágulása A gázok állapotegyenlete

Boyle-Mariotte törvény Gay-Lussac I. törvénye Gay-Lussac II. törvénye Egyesített gáztörvény

A belső energia, az ekvipartíció tétele A belső energia megváltozása, a termodinamika I. főtétele

Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele

Elektrosztatikai alapismeretek. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye.

Az elektromos mező jellemzése. Az elektromos térerősség.

Az elektromos mező szemléltetése erővonalakkal.

Az elektromos mező munkája. Az elektromos feszültség.

Elektromos töltések, térerősség, potenciál a vezetőn.

A kondenzátor. Az elektromos mező energiája.

Egyenáram. Áramköri alaptörvények Az áramköri alapmennyiségek. Ohm törvénye.

Mitől függ a fémes vezető ellenállása?Ellenállások kapcsolása (soros, párhuzamos, vegyes)


FIZIKA 11. OSZTÁLY

A rezgőmozgás leírása A matematikai inga

Csillapodó és csillapítatlan rezgések Szabad és kényszerrezgések Rezgések összeadása

Mechanikai hullámok

Hullámjelenségek (törés, visszaverődés, interferencia, állóhullám, elhajlás)

A hang jellemzői Az infrahang és az ultrahang

Elektromágneses rezgések és hullámok Teljes elektromágneses színkép

A fény terjedése. Fényvisszaverődés, tükrök A fénytörés. Planparalel lemez, prizma, lencsék

A fény, mint transzverzális elektromágneses hullám. Fénypolarizáció, fénybontás, színkeverés

A fény interferenciája. Fényelhajlás. Spektrumok, spektroszkópia

Bevezetés a modern fizikába

A fényelektromos jelenség (fotoeffektus) Az elektron részecske-és hullámtulajdonságai.

Az atommodellek A Bohr-modell A kvantummechanikai atommodell alapjai

A speciális relativitáselmélet alapjai

128

Az atommag felfedezése és összetétele. A nukleáris kölcsönhatás. A radioaktivitás.

A maghasadás Atommagok fúziója.

Az égitestek mozgása A Világegyetem keletkezése A Tejútrendszer és a galaxisok

A csillagok élete A Naprendszer

A javítóvizsga témakörei fizikából 9. évfolyam

A testek helyének megadása; Az átlagsebesség;

Az egyenletes mozgás; A tehetetlenség törvénye;

A lendület és a lendületmegmaradás törvénye;

A párkölcsönhatások jellemzője: az erő;

A szabadesés; A négyzetes úttörvény; A munka;

A munkatétel; A helyzeti energia;

A rugalmas kölcsönhatás; A mozgásegyenlet;

A rugó munkája; A rugalmas energia;

Súrlódás és közegellenállás; A tapadás; Körmozgás;

Az általános tömegvonzás; A forgatónyomaték,

Egyszerű gépek

A javítóvizsga témakörei fizikából

10. évfolyam – Mozaik Kiadó könyvéből

1. A hőtan I.

A termikus kölcsönhatás; a hőmérséklet értelmezése, a Celsius-féle hőmérsékleti skála, a hőmérséklet

mérése; A szilárd testek és a folyadékok hőtágulásának törvényei. Számítási feladatok.

2. A hőtan II.

A gázok tulajdonságai, az állapotjelzők; A speciális gáztörvények: az izobár, az izochor és az izoterm

állapotváltozások törvényei, a Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, és az

állapotegyenlet. Számítási feladatok.

3. A hőtan III.

A gázok belső energiájának értelmezése, a szabadsági fok fogalma. A hőközlés és a térfogati (tágulási)

munka, az első főtétel. Az állapotváltozások energetikai értelmezése. Számítási feladatok.

4. A hőtan IV.

A halmazállapot-változások értelmezése, energiaviszonyai. Az olvadás-fagyás, a párolgás és a forrás-

lecsapódás jellemzői, törvényei. Számítási feladatok.

129

5. Az elektrosztatika

Az elektromos alapjelenségek; Coulomb-törvénye, az elektromos térerősség, az elektromos erővonalak

és kapcsolatuk; az elektromos munka, a feszültség és a potenciál.

6. Az egyenáram

7. Mágneses alapjelenségek, indukció

A javítóvizsga témakörei fizikából

11. évfolyam

1. A harmonikus rezgőmozgás

Harmonikus rezgés, periódus, rezgésidő, frekvencia, kitérés, amplitúdó fogalma, értelmezése. A

kitérés-idő, sebesség-idő és a gyorsulás-idő összefüggése. A harmonikus rezgés dinamikája; a

rezgésidő meghatározása; a rezgés energiája. Számítási feladatok.

2. A mechanikai hullámok

A mechanikai hullámok kialakulása; a hullám amplitúdója, frekvenciája, a hullámhossz, a terjedési

sebesség; a hullámok típusai. A hullámok visszaverődésének és törésének törvényei.

3. Az elektromágneses rezgések és hullámok

Az elektromágneses rezgőkör felépítése, működése. Az elektromágneses hullámok létrejötte,

jellemzői.

4. Az optika

A fény terjedésének jellemzői. Az egyszerű optikai eszközök csoportosítása. A tükrök és lencsék

képalkotása (kép-szerkesztés).

Osztályozó vizsga németből:

7. évf.

Témakörök

Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk, Az iskola, A munka

világa, Életmód, Szabadidő művelődés,szórakozás,Utazás,turizmus,Tudomány és technika

Fogalomkörök

- Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Präsens, Negation

- Birtoklás kifejezése: haben, Possessivpronomen, von, -s

- Térbeli viszonyok: in+A/D, in/aus/nach,

130

- Mennyiségi viszonyok: Zahlen, alles, viel, wenig, mehr,alle

- Modalitás: möchte, können, wollen, müssen, Imperativ

8. évf.

Témakörök



Fogalomkörök

- Cselekvés, történés, létezés kifejezése:Präteritum:sein/haben, Perfekt,Futur,

- Időbeli viszonyok: Wie oft?, Wann?, Wie lange

- Minőségi viszonyok: Wie?, Welcher?,Vergleich: so..wie, als

- Esetviszonyok: Nominativ, Akkusativ: für, Dativ: mit

- Szövegösszetartó esztközök: Konjunktionen: und/oder/aber/denn. Pronomen:

mein/dein/mir/dir/dieser/welcher/man

9. évf.

Témakörök



Fogalomkörök

- Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Präsens,Präteritum:sein/haben, Perfekt,Futur,

Negation

- Birtoklás kifejezése: haben, Possessivpronomen, von, -s

- Térbeli viszonyok: in+A/D, in/aus/nach,

- Időbeli viszonyok: Wie oft?, Wann?, Wie lange

- Mennyiségi viszonyok: Zahlen, alles, viel, wenig, mehr,alle

- Minőségi viszonyok: Wie?, Welcher?,Vergleich: so..wie, als

131

- Modalitás: möchte, können, wollen, müssen, Imperativ

- Esetviszonyok: Nominativ, Akkusativ: für, Dativ: mit

- Szövegösszetartó esztközök: Konjunktionen: und/oder/aber/denn. Pronomen:

mein/dein/mir/dir/dieser/welcher/man

10. évf.

Témakörök



Fogalomkörök

- Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Präteritum:konnte/musste/durfte/wollte, sich-Verben,

Passiv Präsens/Präteritum/Perfekt

- Birtoklás kifejezése: Genitiv, gehören+D

- Térbeli viszonyok:Präpositionen mit A/D: an/auf/vor/hinter/über/neben/unter/zwischen,

Präpositionen mit D : zu

- Időbeli viszonyok: Seit wann?, Vor wie vielen Jahren? Jahreszahlen, Datum

- Mennyiségi viszonyok: Adjektivdeklination: Was für ein?, Welcher? Komparation,

Substantiviertes Adjektiv

- Modalitás: dürfen, sollen, sollte, Konjunktiv II.:Gegenwart,zu +Inf.

- Esetviszonyok: Präpositionen mit Akkusativ: über/durch/entlang, Präpositionen mit Dativ:

zu, Rektion der Verben, Präpositionaladverb

- Logikai viszonyok: Kausalsatz, Objektsatz

Szövegösszetartó eszközök: Konjunktionen: entweder-oder/sowohl-als auch/weder-

noch/dass/weil/als/wie/ob/als wenn, Relativsatz, Relativpronomen

11. évf.

Témakörök



132

Fogalomkörök

- Cselekvés, történés, létezés kifejezése:

lassen,Vorgangspassiv/Zustandspassiv/Plusquamperfekt

- Minőségi viszonyok: Partizip Präsens/ Partizip Perfekt

- Modalitás: Vorgangspassiv mit Modalverben/ sein+ zu+ Inf./ haben+ zu+Inf.

- Esetviszonyok: Wortfolge mit Datv/Akkusativ, Rektionen der Adjektive

- Logikai viszonyok: Subjektsatz, Objektsatz, Temporalsatz, Finalsatz: um+zu+Inf/Damit,

Konjunktiv II.:Vergangenheit, Wunschsatz

- Szövegösszetartó eszközök: Konjunktionen: obwohl/trotzdem/während/je-

desto/bis/solange/nachdem/bevor/anstatt dass/anstatt zu/da/ohne dass/ohne zu/als ob,

Pronomen: derjenige, einer, einander

12. évf.

Témakörök



Fogalomkörök

- Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Futur als Vermutung, Futur II.

- Mennyiségi viszonyok: Bruchzahlen

- Minőségi viszonyok: Apposition, Gerundivum

- Modalitás: Modalverben im Perfekt, Passiv mit Modalverben im Konjunktiv II. Präsens,

Konjunktiv II. Vergangenheit der Modalverben, brauchen +zu+Inf., Subjektive Bedeutung der

Modalverben

- Esetviszonyok: Genitiv: dank/infolge

- Szövegösszetartó eszközök: Temporalsatz:sooft/sobald, zwar…aber, Rektion der Verben

- Függő beszéd: Indirekte Rede Perfekt

- Indulatszók: Interjektion

133

Osztályozó vizsga követelménye biológiából 7. évfolyam 1. Élőlények változatossága (Forró övezet)

2. Mérsékelt övezet

3. Hideg övezet

4. Rendszertan

5. Részekből egész

6. Szépség, erő, egészség

Osztályozó vizsga követelménye biológiából 8. évfolyam 1. A szervezet anyag és energiaforgalma

2. A belső környezet állandóságának biztosítása

3. A fogamzástól az elmúlásig

Osztályozó vizsga követelménye biológiából 10. évfolyam 1. Mikrobiológia

2. Növények, gombák

3. Az állatok

4. Kapcsolat az élő és az élettelen között

5. Az állatok viselkedése

6. Másfélmillió lépés Magyar országon

Osztályozó vizsga követelménye biológiából 11. évfolyam 1. A sejt felépítése és működése

2. A táplálkozás

3. A légzés

4. Keringés, belső környezet

5. Erő és ügyesség

6. A bőr

7. Az immunrendszer

8. A hormonrendszer

9. Az idegrendszer

Osztályozó vizsga követelménye biológiából 12. évfolyam 1. Az öröklődés

2. Molekuláris genetika

3. Szaporodás egyedfejlődés

4. Az élet lehetőségei

5. A biológiai evolúció

6. Az ember egyéni és társa viselkedése

7. Gazdálkodás és fenntarthatóság

Osztályozó vizsga követelménye földrajzból 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai

Földrajzi övezetesség

Gazdasági alapismeretek

Afrika és Amerika földrajza

Osztályozó vizsga követelménye földrajzból 8. évfolyam 1. Ázsia

2. Ausztrália, sarkvidékek

3. Európa általános földrajza

4. Észak-Európa földrajza

5. Atlanti-Európa

6. Kelet és Közép Európa

7. Kárpát-medence

8. Szomszédos országok

9. Magyarország természeti és kulturális értékei

134

10. Magyarország társadalomföldrajza

Osztályozó vizsga követelménye földrajzból 9. évfolyam 1. A Föld kozmikus környezete

2. A földi tér ábrázolása

3. Geológia

4. Légkör

5. Vízburok

6. Földrajzi övezetesség

7. Társadalmi folyamatok

Osztályozó vizsga követelménye földrajzból 10. évfolyam 1. Világgazdaság jellemző folyamatai

2. Magyarország helye Európában

3. A társ. gazd. fejlődés regionális különbségei Európában

4. Európán kívüli országok

5. Globális kihívások

bocskai istván katolikus gimnázium és szakközépiskola · matematika 4.2.04 testnevelés 4.2.19...

Documents