Bors község időszakosan megjelenő lapja:9. szám 2013. JANUÁR

Cikk ajánló:Adventi hangulatban. - Öltöztessük sziveinket

ünneplőbe. - Itt az Újév... - Újévi humor

"Jó kezekben a helyi sajtó. Kiss Sándor-nak, a Bihar Megyei Tanács alelnökének újévi látogatásán rögtön az új, szines lap-számunk segitségével (is) reklámoztuk, hogy milyen jól megy községünk dolga. Csak nehogy túlságosan elirigyeljék! "

Pro Ecclesia díjban részesítet-te a Borsi Református Egyház-községet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a múlt év végén. Az alábbiakban a Laudatio-ját olvashatjuk.

A ’89 előtti időszakban sokféle-képpen gátolták egyházközségeink lelki, szellemi, anyagi fejlődését, vagy éppen szinten tartását. Egyi-ke volt ezeknek az egyházközségi építkezések akadályozása, tilalma.

Nagyon sok pótolni valónk akadt az újviszonyok között. És nagyon sok egyházközség pótolta is azt, amit addig nem lehetett. Ezek közé tartozik a Bihari Egyházmegyéhez tartozó, Borsi Református Egyház-község is. Az új idők beköszöntével, új lelkész is érkezett e közösségbe.

A már koros, de örök ifjú gond-nokával együtt, fogalmazták meg a több mint két évtizedet átölelő célt: új parókiát kell építeni, s Isten házát felújítani! A templomé lett az elsőbbség.1992-re el is készült.

Aztán nekifeszültek a másik cél-nak. 9 éven át folyt a munka, hogy az álomból valóság legyen. 2001-ben költözhetett be a népes lelkész-család az új parókiába. Alig telt el 5 év, s a templomot – most már fundamentumától a torony csilla-gig – újjávarázsolták. Ekkor került kovácsoltvas kerítés is Isten háza elé, hogy a világháborús emlék-művel együtt, díszévé legyenek a falunak. De az egyházközségüket szeretők úgy gondolták, hogy még valami hiányzik: egy gyülekezeti ház. Ez is valósággá lett 2009-re. Így a községközpontnak ezt a terü-letét valóban a református egyház ízléses épületei uralják.

A 22 évnyi folyamatos építkezés sok áldozatot kívánt. Isten kiren-delte az áldozat vállalókat: lel-készt, presbitériumot, gyülekezeti tagokat. S nem lehet kifelejteni a sorból az önkormányzatot, vagy a svájci, német, holland, magyar támogatókat.

Akik látjuk a két évtizednyi épít-kezés gyümölcseit, egyet kérhetünk az apostollal együtt a jövőre néz-ve: „ne építsetek más alapra, csak Krisztusra” (Róm.15. 20).

Mindenki tartozik valamely közösség-hez, legyen egy nemzeti közösség, tele-pülés közössége, egyházi közösség, egy utca közössége vagy akár a család. Közös-ségeink ahol élünk bizonyos biztonságot nyújtanak számunkra. Természetesen mindenkinek kötelessége

is van közösségével szemben. A családon belül, amely a legkisebb közösség minden egyes tagjának megvannak a feladatai, mint a nőnek, mint a férfinak, és vannak elvárásaink gyermekeinkkel szemben is. Az a közösség, a legkisebbtől a legna-gyobbig, ahol az egyén nem teljesíti köte-lezettségeit, nem működhet jól. Az egyik amerikai elnöknek, John

Fitzgerald Kennedynek volt egy nagy mondása “Ne azt kérdezd, hogy mit tett érted az ország, hanem azt, hogy te mit tettél az országért”. Ezt a gondolatot úgy is értelmezhetjük, hogy mit tettél te nemzeti közösségedért, községedért, családodért. Volt, aki megkérdezte mit nyújt nekem a

község? Először is megfelelő biztonságot, infrastruktúrát, anyanyelven való okta-tást, gyerekednek, unokádnak kedvezmé-nyes étkeztetést az óvodában, iskolában, idős családtagodnak higiéniai eszközö-ket, rendkívüli segélyt, stb. De néha ez a közösség is kér valamit,

például választásokkor: amikor annyit kér, hogy szánjunk rá néhány percet és álljunk ki közösségünkért, fennmaradá-sunk érdekében. A történelem során a nemzet nagyjai

az életüket is áldozták a nemzetért. Ma már nem kéri ezt senki, de ma is meg-vannak azok az érdekek, amelyek a meg-semmisülésünket látnák legszívesebben. December 9-i parlamenti választásokon az egyik képviselő 28 szavazattal kapott kevesebbet 72 településen, mint a beju-táshoz szükséges lett volna. Az újraosztás során bejutott. Ha megkapta volna a szükséges szavaza-

tokat, a következő képviselő jelölt kapta volna meg a töredékszavazatokat, akkor most Bihar megyében egy magyar par-lamenti képviselővel több lenne. A másik magyar párt országos szinten kb. hetven-ezer szavazatot kapott, egyetlenegy kép-viselője sem érte el a bejutási küszöböt, így valamennyi magyar szavazat román pártokhoz jutott. Vagyis minden ma-gyar veszített és nem nyert. Ahhoz hogy Szentjobb községközponttá váljon, a sze-nátusban 62 szavazatra volt szüksége és a szavazáson 62 szavazatot kapott. Ha csak egy szavazattal kapott volna ke-

vesebbet, akkor ma is egy román telepü-

lés lenne a községközpont. Számos példát mondhatnánk még, de a történelemben nincs „ha”. Tudták-e, hogy Amerikában népszavazást tartottak, hogy melyik le-gyen, a hivatalos nyelv, az angol vagy a német, a német közösség képviselői egy durrdefekt miatt elkéstek a szavazásról és most e miatt Amerikában a hivatalos nyelv az angol. Pedig a németek száma picivel magasabb volt az angolokénál. Lehet elmélkedni, milyen lett volna, a

második világháború kimenetele, ha a hi-vatalos nyelv a német lett volna Ameriká-ban. Számos példa mutatja, hogy minden szavazat számít, különösen egy nemzeti kissebségben élő magyar közösség szá-mára, ahol a fennmaradásunk a tét. Sza-bó Dezső, Kolozsváron született magyar írónak szavai ma is aktuálisak. „Min-denki, aki magyarnak érzi magát, szívén kellene viselje nemzete érdekét, eltekintve bármilyen személyes indulattól vagy vágy-tól. Felelősséget kellene érezzünk egymás iránt és talán a nemzetünk megerősödik. Egységben az erő és ezért egységben kell gondolkozzunk.” Záró gondolatként ismételni szeretném

Szabó Dezső szavait: "Minden magyar felelős minden magyarért".

Bátori Géza

Határon átívelő együttműködést is hozott az Új Év.

A Vidéki Ifjúsági Szövetség (VIDIFISZ) meghívására Január utolsó hétvégéjén Borsra látogatott a Hajdú-Bihar megyei Ifjúsági Keresztényde-mokrata Szövetség (IKSZ) küldöttsége, Korbeák György IKSZ-elnök vezetésé-vel. A találkozó barátságos focimeccsel vette kezdetét Bors község sportter-mében. A mérkőzés tulajdonképpen visszavágó volt, hiszen tavaly nyáron lejátszották az első meccset, amelyet akkor az IKSZ-csapat nyert meg, most az eredmény döntetlen volt (4-4). A VIDIFISZ csapata, amelyet Szabó

Ödön parlamenti képviselő is erősített, ugyan vezetett a meccs vége felé, ám a hosszabbításban a vendégeknek sike-rült megszerezniük az egyenlítő gólt.

A mérkőzés után a borsi polgármes-teri hivatalban ültek össze a két szer-vezet képviselői, ahol elsőként Bátori Géza polgármester, majd Szabó Ödön köszöntötte a fiatalokat.

A megbeszélés alatt szó esett többek között közös programok szervezésé-ről, illetve kölcsönös látogatásokról a két szervezet rendezvényein. Az esz-mecsere után a két szövetség vezetői:

Korbeák György IKSZ-vezető, illetve Bántó Norbert VIDIFISZ- elnök alá-írták a két szervezet közötti együttmű-ködési megállapodást, a jövőbeli sike-res együttműködés reményében.

Pro Ecclesia Kétirányú felelősségvállalás, amely megtartja közösségünket

Területalapú támogatás 2013-ban is. Európai Uniós és nemzeti támogatásban részesülhetnek azok a földjüket megművelő személyek, aki 2013 márciusától május 15-ig benyújtják kérelmüket a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez (APIA). Általános feltételek: legalább 1 ha földterület mezőgazdasági meg-művelése, a mezőgazdasági parcellák legalább 0,3 ha nagyságuak, a szőlők, gyümölcsösök, komlóültetvény, gyümölcsfa-, és szőlőiskolák parcelláinak minimális mérete pedig, 0,1 hektár legyen. Szükséges iratok a támogatási kérelemhez: személyi igazolvány, aktiv bankszámlaszám igazolása, Igazolás a Néptanácstól. “

Kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal Szerkesztőség címe: Bors Nr. 200. Szerkesztőség emailje: borsifigyelo@gmail.comFelelős kiadó: Bátori Géza, Főszerkesztő: Szatmári-Gergely Kinga, Tördelő szerkesztő: Major Zsigmond Lapszámunk digitáli-san is letölthető a Bor-si Polgármesteri Hivatal honlapjáról: www.primariabors.ro

Adventi hangulatban 2. oldal

Kárpát medencei nőszövetségi imanap Nagyszántón

Az alkalomhoz illő szép és bensőséges ese-ménnyel kezdődött meg az Advent december 2-án kora délután. Az egész bihari református egyházmegyéből eljöttek ünnepelni, több mint 200-an, közel kéttucatnyi gyülekezetből, hogy együtt lehessenek azon a Kárpát-medencei női imanapon, amelyet pár évvel ezelőtt a rosszem-lékű anyaországi decemberi népszavazás után szerveztek meg először. Mivel két héttel az ese-mény előtt átadásra került egy új kultúrház, volt is hol fogadni ennyi embert, akik a templomba nem is fértek volna be. Két vendégmeghívott,

Demeter Márta és Berke Eszter lelkésznők szolgál-tak igehirdetéssel, valamint bizonyságtétellel és gitár-kíséretes énektanulással, Csomay Piroska, a bihari egyházmegye nőszövetségi elnöknője, pedig az ünnep-ség levezetését vállalta. A nagyszántóiak is készül-tek, nem csak imádsággal: Szatmári–Gergely Kinga, korhű jelmezbe öltözve mutatta be kivetített képe-ken keresztül a Biblia vilá-gát, szokásait, mindennapi életét. És hogy az „Utazás a Biblia korában” – mottó

még jobban kidomborodjon a délutáni esemé-nyekben, nem csak héber zene szólt, hanem az emeleten „bibliai” ételek is várták a nem csak lelki, hanem a testi táplálékra is megéhezett vendégeket. A kijáratnál, pedig mindenki ve-hetett azokból a mézes pogácsákból, amelyben egy-egy bibliai ige volt elrejtve. A résztvevők a Csomay család jóvoltából val-lásos könyveket, bibliajelzőket is vásárolhattak. A közel 3 órás eseményen a vendégek olyan jól érezték magukat, hogy még máskor is visszatér-nének Nagyszántóra.

Bibliai menü. A nagyszántói nőszövetsé-gi találkozón csak a Biblia korából származó alapanyagokból készítettek ételeket. Termé-szetesen, nem volt disznóhús (tisztátalan állat), cukor (mézzel édesítettek), burgonya (Ame-rikából hozták Európába), és a vendégek nagy számára való tekintettel olyan finomságok sem készülhettek el, mint a borban sült mézes-fahéjas-mazsolás alma, a lencsetorta, a bárány-hús-falatkák, vagy a fűszeres-joghurtos lángos.

De a szendvicseken marhahúsos szalámi, sajt és uborka volt, kóstolgathattak halat (ha nem is izraelit), köménymagos perecet, mézes-gyöm-béres pogácsát, mézes-krémest, és ha a borsos árára való tekintettel el is maradt a gránátalma-szörp, de az üdítők alapanyagai az Izraelben is bőven termő szőlő, alma, narancs voltak. Most a két legnépszerűbb étel receptjét közöljük.

Fáraókenyér. A 35 dkg lisztet elmorzsoljuk a 15 dkg vajjal, és 3 dkg élesztővel. Hozzáadunk 3 tojást, 5 kanál mézet, 1 narancs lereszelt héját, 8 dkg durvára vágott diót, mazsolát és 3-4 ka-nál tejet. A masszát egy kivajazott őzgerinc-for-mába töltjük, előmelegített sütőben, kis lángon (160 fok) egy órát sütjük. Melegen kiborítjuk a formából, a tetejére fél deci narancsléből és 2 kanál cukorból szirupot főzünk, rákenjük.

Sajtos füstölthal-krém. 2 füstölt hal konzer-vet (füstölt sprotni a legjobb) kikeverünk 1 tu-bus (füstölt) sajtkrémmel, apróra vágott hagy-mával, fokhagymával, kaporral, pici mustárral, sóval, citromlével.

November közepén egy nívós táncelőadással örvendeztették meg községünk két kisebb településének

lakosait a Nagyváradi Táncegyüttes táncosai. Igazi adventi hangulatot varázsoltak azokkal a táncokkal,

énekekkel, népszokásokkal, amelyek szorosan a Karácsonyi ünnepkörhöz kötődnek. Az adventi játék, a tánc-

együttes honlapján fellelhe-tő tájékoztatás szerint egy „idő- és térutazás, melynek során végighaladunk egy sor faluközösségben, akik

saját közegük szokásain keresztül kö- zelednek az adventi várakozásban a karácsony felé, majd eljutnak a vízke-

reszt ünnepéig. Nézőink tanúi lesz-nek gyertyagyújtási ceremóniának, a Luca napi székfaragásnak, szere-

lemjóslásnak, naptárszámlálásnak, időjárásjóslásnak, betlehemes sze-repjátékoknak, regöléseknek, népi-egyházi áhítatnak, újévköszöntőnek, aprószentekelésnek.”

Céljuk, hogy a ma divatos karácso-nyi bóvlik özöne mellett, az emberek megismerjék az igazi értékeket, erdélyi

magyar néphagyományainkat. Az elő-adásban a borsi Galagonya Néptánc-együttes néhány táncosa is szerepelt.

December 6-án este az RMDSZ kampányrendezvényeként a szentjánosiak egy vidám egy-felvonásos színdarabot tekint-hettek meg.

A Szép Ernő - darabban egy ki-kapós özvegyasszony és egy tűzoltó szerelmi incselkedéseit követhet-ték végig a résztvevők, az ékes népi nyelvezet és humor megnevettette a minden korosztályból és a község több településéről is érkező szín-házkedvelőket.

December 5-én vidám napjuk volt a borsi szaklíceum tanulóinak: a kultúrházban megrendezték a 9. osztályosok gólyabálját.

Bár nem ment el mindenki, de akik kíváncsiak voltak az esemé-nyekre, jól szórakozhattak, hiszen különböző humoros próbáknak

(hagymapucolás, ízek felismerése, karaoke-verseny, stb.) vetették alá a friss gólyákat, ahhoz, hogy teljes jogú tagjai lehesse-nek a borsi iskola közösségének.

Adventi játék Kis- és Nagyszántón

Gyújts fényt a sötétben! – Egy rövid történet AdventreBob Marley, híres jamaicai énekes hitte, hogy a gyűlölet és a rasszizmus gyógyítható. Szó szerint be kell

oltani az embereket zenével és szeretettel. Egyszer egy béketüntetésen volt fellépése. Egy fegyveres csoport a saját házában támadt rá. Két nap múlva kiállt a színpadra, és énekelt. Valaki megkérdezte, miért? Azt felelte: „Azok, akik rosszat tesznek a világban,nem vesznek ki szabadnapot. Akkor én, hogy tehetném?”

A 9. osztály gólyabálja Tűzoltók érkeztek Szentjánosra

3. oldal Szines hírkavalkád

Karácsonyi bábelőadásDecember 10-én, délután, Borson és

Szentjánoson, a már többször visszatérő „Magocska” bábcsoport hozta el a gyerekek-nek Krisztus születésének örömüzenetét. A bábcsoport sok helyen megfordul Bihar me-gyében, a lelkes csapat önkéntesei igazi prof-izmussal jelenítik meg a bibliai történetek ma is aktuális üzenetét.

Biharszentjánoson általában telt ház van, köszönhető ez az ottani pedagógusoknak is, Borson, viszont alig 30-an tekintették meg a félórás bábelőadást. Persze, a nyugati orszá-gokból érkező cipős doboznyi szeretetcso-

magból minden borsi kisiskolás részesült, függetlenül attól, hogy a mellé járó keresz-

tény örömüzenetre, már nem mindenki volt kíváncsi (a baptista csoport tagjai éppen a rossz tapasztalat miatt küldenek csomagot az iskolába, mert pár éve rendszeresen meg-történt, hogy az előadás vége felé tucatnyian besereglettek a terembe, de mikor nem volt ajándék, ennek a sok gyereknek, még negyede sem volt látható). A csoport vezetője meg is mozgatta a gyerekeket egy figyelemfejlesz-tő játékkal, és minden résztvevő, az élmény mellett egy karácsonyi történeteket, énekeket tartalmazó CD-vel és foglalkoztató füzettel is gazdagodott, hogy jobban ráhangolódhasson a szeretet ünnepére.

Fiatalok, akikre büszkék lehettünk 2012-ben (is)Manapság

egyre többen panaszkodnak

arra, hogy a mai gyerekek kényelmesek,

leköti őket a számítógép,

kevésbé motiválhatók

és hiányzik többségükből

a verseny-szellem.

Most néhány fiatalt mégis

találtam, akiket nem a jutalom,

vagy a kény-szer vezetett

arra, hogy észtornában,

vagy sportban kipróbálják

magukat, hanem lel-

kesedésük, mozgásigé-nyük és az

önmagukban rejlő képesség

felfedezése. Helyhiány

miatt, csak néhányukat kérdeztem

meg, de mint hallottam,

vannak még ügyes

fiatalok, remélhetőleg

az új évben másokat is

bemutathatok, ha nem szé-

gyenlősek.

Észtornában jeleskedők - Sakk és malom bajnokság a borsi iskolábanImmár második alkalommal sakk

és malom bajnokságot szervezett a borsi iskola Diák Tanácsa. Azért, hogy még színesebb rendezvény szülessen és többen is részt vegyenek rajta römi partiban is részt vehettek a jelentkezők. A bajnokság a helyi művelődési házban zajlott, ahol

több mint 50 versenyző mérette meg magát. A tavalyi év sikerén felbuzdulva, idén is megszervezték a sakk és malom bajnokságot a borsi Tamási Áron iskolaközpont Diák Tanácsának tagjai. A tanu-lók szép számban jelentkeztek, sőt a römi is csalogató erővel bírt, hiszen több mint 50 bátor jelentkező akadt. Hogy minden a szabá-lyok szerint történjen a zsűri tagjai egyben a felügyelő szerepet is

betöltötték, a sakkot Berecz György matematika-fizika szakos tanár felügyelte, a malom játékosait Borsi Gyöngyi vallástanár nő, míg a römi parti szabályit e sorok írója igyekezett mindenkivel betartatni. De természetesen ezzel nem is volt gond, mindenki szabályszerű-en, tisztességesen a fair play jegyében játszott. A játszmák végén az eredményhirdetés és a díjátadás következett. A sakkot Emődi Arnold Levente, XII.-es diák nyerte, a malom bajnokság nyertese Tóth Attila VIII. osztályos tanuló lett, míg a römi partiban Rózsa Roxána, XII.-es és Ferencz-Csibi Márk, VII.-es diák aratott elsöprő sikert. Mindannyian ügyesek voltak, nemcsak akik helyezéseket értek el, hanem minden résztvevő diák. A nyereményekért pedig köszönettel tartozunk az Egykori Iskolámért Alapítványnak és a borsi iskola Szülői Bizottságának, aki most is, mint mindig támo-gatták rendezvényünket. (Csiger (Máté) Krisztina tudósítása.)

Versenyző, de nem versengő lányok: egy kis buzdítás a sportolásra a sport szerelmeseitőlVarga Eliza, Nagyszántói tizenéves,

csak egy azok közül a lányok közül, akik a „Sperante” (reménységek) nevezetű borsi röplabdacsapatban edzenek, Dragan Marius

vezetésével. Játszottak már Nagyváradi ifi csapatokkal (L.P.S Bihorul, Ghibu iskola-csapat), Aradi, Szatmári, Szalontai, de még anyaországi csapatokkal is (Balmazújváros, Hajdúszoboszló), részt vettek a Debreceni „Eötvös kupán”, - sokszor jó eredmények-kel, fiatal korúkhoz képest (kezdő csapatként 3. helyen végeztek, de a kisebbek, már első helyen is). Ennyi „közös küzdelem” össze is tud kovácsolni egy csapatnyi lányt, Eliza

ki is hangsúlyozta: jó érzés, ha van valami, amiért együtt küzdenek, és a sikerekben is együtt osztoznak. Bár, néha vannak konflik-tusok, mint minden közösségben, ezt tudják

orvosolni, mert az érzés, hogy egy játszmában mellette vannak a csapattársak, akik kisegítenek, ez minden mást felülír.

Eliza szerint, aki szereti a spor-tot, annak megváltozik az élete: nem csak a mozgás tesz jót, de azóta vannak célkitűzései, meg-tanulta beosztani az idejét az edzések miatt, rendszeresebbé váltak mindennapjai. Eliza az el-következendő pár évet is szeretné erre a sportágra fordítani, tehát a pozitív élmények valóban erő-

sebbek benne, mint a fáradtság, amit ráfordít.

Király Boglárkáról, (aki a ritmikus sportgimnasztikában már nem csak Borson és Nagyváradon szerzett hír-nevet) már irtunk, de azóta újból sike-resen szerepelt több megmérettetésen is. Ezüstérmes lett majorett versenyen Romániában, Cegléden különdíjas, Székesfehérváron Románia legjobb-

jaként kvalifikálták az Európa bajnokságra a kategóriájában, ott Európa szinten 5. lett. Részt vett fit kid versenyeken, és az országos „Ki Mit Tud”-on 2. helyen végzett. Persze, ezt a siker-történetet, amit annak ellenére ért el, hogy nin-csenek gazdag finanszírozók a háttérben, mint sok újgazdag csemetének, - még lehet folytatni. Bogica nagyon ambiciózus, még több érmet és kupát szeretne nyerni, a tanulmányait is sport-iskolában folytatná, és a jövőben ifjú tehetsége-ket tanítani.

Persze, nem sok mindenki tudná utána csi-nálni félelmetesen hajlékony mozdulatait, de azért a tánccal kombinált sportlehetőségeket szívből ajánlja a lányoknak. Nem csak a formás

alakért, hanem azért is, mert kikapcsol, se-gít a koncentrációban, egészséges. Szerinte a sportban jó az egész-séges versengés, hiszen mindig jobb akarsz len-ni ez által, de nem csak versenyből áll a sport: a lányok olyanná válnak, mint egy család egymás számára, és nagyon jó érzés, ha figyelnek rád és te is figyelhetsz másokra.

4. oldal

Öltöztessük szíveinket ünneplőbeEvangelizációs Nap Biharszentjánoson

Biharszentjános az a község, ahol életképes római katolikus és baptista gyülekezet van a reformátusokon kívül, ezért nem meglepő, hogy közös evangelizációs alkalmakon szoktak résztvenni a hívek.

Az idei adventi rendezvény új vendégei a Nagy-váradi Roma Baptista Gyülekezet tagjai voltak, Kajca János lelkipásztor vezetésével, akik nem csak zenével, hanem hiteles bizonyságtétellel is beszéltek Isten életüket megváltoztató kegyel-méről. A jelenlevők el is gondolkozhattak arról, hogy mennyivel könnyebb „jó környezetből” indulva kereszténynek lenni, akkor, amikor egy hátrányosabb helyzetű népcsoport tagjai való-ban új, és teljesen más emberekké kellett válja-nak keresztényként. Kajca lelkész, számos bib-liai idézettel kiegészített beszédéből is kiderült, hogy a most már több mint 200 lelkes gyüleke-zet tagjai valóban a mélységből kapaszkodtak fel

(lopás, verekedés, italozás által próbáltak boldo-gabbak lenni), és jó példájuk által a gyülekezet száma egyre nő.

A rendezvényen, az est egyik házigazdájaként a Biharpüspöki Baptista Gyülekezet is részt vett, összeforrott énekkaruk Advent hangulatához méltó énekeket adott elő. A lelkészük, Papp De-zső, arra hívta fel a figyelmet, hogy azért gyűl-hettünk itt össze, mert Isten az ő kegyelméből, még mindig vár ránk, nem a pusztulásunkat akarja, hanem, hogy életünk legyen Őbenne, de ezzel a hosszútűréssel ne éljünk vissza.

Jitaru Szél Antal, a szentjánosi kicsiny Római Katolikus közösség lelkésze többek között arról is beszélt, hogy Advent harmadik vasárnapját a régi egyházi hagyományban „gaudete vasár-nap”–nak is nevezték, mert örvendezésre szólít fel az Úrban, amit ma már nagyon elfelejtettünk.

A katolikus egyház fúvószenekarának fellépé-

se is üdítő foltja volt az együttlétnek, amelynek egyik tagja Szabó Ödön, frissen megválasztott RMDSZ–es parlamenti képviselő volt. Az evan-gelizációs alkalmat a Biharszentjánosi Reformá-tus Egyház zárta, először Csomay Árpád tisz-teletes olvasva fel egy elgondolkoztató „üzenetet Jézustól”, aki arról panaszkodott, hogy a Kará-csonyi csillogásban, ajándékozásban, épp Őróla, az ünnepeltről felejtkeznek el.

A református énekkar is versekkel, történe-tekkel egészítette ki énekeit, a fiatalok, pedig gyertyával a kezükben énekeltek, üzenve, hogy ne felejtkezzünk meg arról, hogy mi magunk is gyertyákká váljunk, égjünk, mert oda gyűlnek az emberek, ahol világítanak, melegítenek.

Ez a meleg adventi gondolat valóban hasznos útravaló volt a 3 órás rendezvényen együtt ün-neplő sokféle vallású, de Krisztust követő ember számára.

Rövidhírek, a szeretet ünnepének jegyébenKarácsonyra hangolódva BorsonA borsi Galagonya Néptánccsoport jóvoltából

változatos és minden korosztályt felvonultató karácsonyi műsorral hangolódhattak rá az ün-nepre december 22-én este Bors község lakosai. Sokkal meghittebb, ünnepélyesebb volt ez az esemény, és nem csak a gyertyákkal, kaláccsal díszített asztalok miatt, hanem a műsor összeál-lítás miatt is, amely valóban a Karácsony üzene-tére irányította a figyelmet.

A néptánccsoport tagjai már délelőtt is karácso-nyi foglalkozásra hívták a gyerekeket, ahol a már megszokott népi énekek és táncok tanítása és a kéz-műves foglalkozás mellett volt baba-mama kör is. A foglalkozás ezúttal, viszont az ünnepre hangolódás jegyében telt, így a közel háromtucatnyi gyerek csu-

hé-angyalkákat, papírból karácsonyfadíszeket ké-szítettek és karácsonyi dalokat tanultak, - tehát volt mit hazavinni a karácsonyfa alá. Az esti műsoron a Galagonya gyermek- és felnőtt néptánccsoport a már megszokottan szinvonalas táncprodukciója

mellett felléptek a kisiskolások és a borsi Reformá-tus Egyház Nőszövetségének kórusa.

Kubola Anikó és Fürtös Izabella szerepléshez szo-kott tanítványai először egy Karácsonyfa-mesével, majd a szeretet ünnepéhez méltó pantomim- jele-nettel mutatkoztak be, végül néhány diák citerán karácsonyi énekeket játszott. A nőszövetség kórusa szép karácsonyi, egyházi énekekkel zárta az ünne-pélyt, amelybe a végén a gyerekeket is bevonta.

A megszokott Karácsony előtti bóvlikínálat he-lyett ez az egész napos ünnep valóban tartalmasra sikeredett, a népi vallásos értékekre is ráirányítva a figyelmet, - köszönet érte Bajgyik-Baranyi Emma főszervezőnek és a Galagonya néptánccsoport min-dig vállalkozó kedvű tagjainak.

5. oldal

A több éves hagyományhoz híven, Karácsony előtt egy nappal, Biharszentjánoson Jakobi Mária zongoratanárnő tanítványai az idén is megörvendeztették a rokonokat, ismerősöket, érdeklődőket egy tartalmas előadással. A Do-Re-Mi csoport tucatnyi szereplője most egy „Évszak-mesét” adott elő, népszokásokkal, versekkel, énekekkel és természetesen zongo-radarabokkal színesítve az előadást. A zongo-radarabjaikat gyakran énekkel is kísérő gye-rekek a következők voltak: Nagy Nóra, Kupás Nóra, Czumbil Jázmin, Mészáros Andrea, Kiss Kamilla, Kiss Boglárka, Kovács Petra, Kovács Vivien, Gagyi Balázs, Sárközi Tibor, Szvetovicz Ádám, de segített még a szerepben Gagyi Emese, a háttérzenét, pedig a tanárnő Nagyváradi tanítványai, a Boros testvérek, Fe-rencz, Attila és Pál biztosították a háttérzenét. A fellépők, az óvodástól a tinédzserkorúig, nem csak hangszerismeretükről, hanem színészi ké-pességeikről is bizonyságot tettek a több mint

két órás előadáson, hiszen még a legkisebbek is ma-gabiztosan szerepeltek.

A tavasz hónapjainak bemutatásakor a kisze-bá-bú elégetésével űzték el a telet, felelevenedtek a hús-véti népszokások, Április elsejei tréfák, az édesanyá-kat is köszöntötték má-jusban, majd mondókákkal, gyerekdalokkal, körjátékkal és népi tánccal köszöntötték a nyári vakációt és a napsütést. Az őszi hónapok köze-ledtével már melankolikusabbá, nosztalgikus hangulatúvá változtak a dalok és a zongorada-rabok, de azért volt egy kis öröm is az iskola-kezdést felelevenítő jeleneteknél, mert szükség van ám a tanító nénikre is, ha az anyuka nem bír a gyerekkel. Decemberhez közeledve, vi-szont az őszi párkereső dalok zsivaja elhalkult, altatódalokkal és a szeretet ünnepéhez méltó

karácsonyi népi énekekkel hangolódhatott rá minden résztvevő az ünnepre. A természet kör-forgása viszont folytatódott, újból helyet kapott a mulatozás, tánc a farsangi népszokásokkal, a „Tücsök és hangya” meséjét bemutató mulat-ságos jelenettel, pedig a munka és a szórakozás egyensúlyára is felhívták a figyelmet az ügyes gyermekek. A műfajilag is gazdagon összeállí-tott előadáson nem csak a szülők győződhettek meg arról, hogy a befektetett munka és sok-sok gyakorlás elnyeri a maga jutalmát.

Klasszikus zenei est Biharszentjánoson

Sok gyerekes szülő elmond-ta, hogy a válság érezteti a ha-tását, az utóbbi három évben már jobban odafigyelnek arra, hogy ne felesleges dolgokat, hanem valóban a legszük-ségesebbeket vegyék meg. Ezért áll első helyen a ruha, cipő, divatos kiegészítők (pl. fülvédő), de a szükséges elekt-ronikai eszkö-zöket is ilyenkor vásárolja meg a család. A g y e r e k e k nagy kíván-ságai között szerepel a mo-biltele-

fon, Lego, sakk, játék baba, és sok nagymama elmondta, hogy ők inkább a pénzt adják oda, mivel az unoka, már úgyis

olyasmit kér, amiről azt sem tudják, hogy micsoda. Sok

idős már nem is lepi meg magát semmivel kará-csonyra, mivel örül, ha

a nyugdíjából ünne-pi ételre futja. Egy

apuka, pedig viccesen meg-jegyezte: ha igy dübörög a gaz-

daság, lehet a fa alá, csak az asszony

kerül.

# Az elnevezés eredete: Az Advent szó a latin „eljö-vetel” kifejezésből ered, amely Jézus visszajövetelének várására utalt. A magyar „karácsony” elnevezésre több elmélet is született. Eredhet a szláv Kracsun szóból, mely „átlépőt” (téli napforduló) jelent, vagy a török Karadzs-on szóból (a keresztények év végi török adója), de a kerecsen –sólyom nevéből is (év végén az ősmagyarok sólymot röptettek, de a sólyomhoz ha-sonló turulmadár az újjászületés szimbóluma is volt, mint Jézus). Más nyelvekben a születés (Noel), Krisz-tus (Christmas), vagy a teremtés (Creatio – crăciun) szavakkal hozzák összefüggésbe.

# Az ünnep dátuma: A kereszténység sokáig nem ünnepelte a Karácsonyt, mert a legnagyobb ünnep Jé-zus feltámadásának ünnepe, a Húsvét volt. Azután is, Jézus megkeresztelkedésének és szolgálata kezdeté-nek napja, január 6-a lett a fontosabb (az ortodox Ka-

Körkérdés: Mit hoz az angyal Biharszentjánoson?

Karácsonyi dátumok, szimbólumokrácsony ünnepe), és csak a 4. században döntött úgy a kora keresztény egyház, hogy a téli napforduló ünne-pére kerüljön Jézus születésnapja. Ez azért is volt fon-tos, mert a pogányok akkor ünnepelték a fény ünne-pét, és így könnyebb volt elfogadtatni velük Krisztust, aki maga is a „Világ Világossága”. A csillagászok és történészek kutatásai alapján Jézus születésének dátu-ma időszámításunk előtt 6-ra, vagy 7-re tehető (Halley üstökös feltűnése, Jupiter és Szaturnusz nagy együtt-állása), Az sem valószínű, hogy télen lehetett, ugyanis akkor már nem őrizhették a pásztorok kint a nyájat, az időjárási viszonyok miatt. Jézus unokatestvérének, Keresztelő Jánosnak a születésnapját a bibliakutatók ki tudták számítani az alapján, hogy János az után fogant, hogy apja, Zakariás főpap elvégezte templomi szolgá-latát a papi rendjének beosztása szerint. Ebből kiderült, hogy János a zsidó húsvét környékén született, ehhez

hozzáadva azt a 6 hónapot, amennyivel Jézus fiatalabb volt éppen a nagy sátoros ünnep időszakát kap-juk meg. Tehát Jézus születésnapja szept-ember második felére tehető, maga János apostol is így kezdi evangéliumát, az ere-deti szöveg szerint: „Az Ige testté lett, és sátorozott közöttünk.”

# Adventi naptár: Egy német kisfiú, Gerhard Lang édes-anyja találta ki, egy-egy cukorkát rakva a 24 karton-ablak mögé, így jelezve a gyerekének, hogy há-nyat kell még aludni Karácsonyig. A kis-fiú felnőve adventi naptárak gyártásába kezdett, csokoládét rejtve a papír-ablakok mögé.

# Betlehemi jászol: Assisi Szent Ferenc nevéhez fűződik az első betlehemi jászol

felállításának ötlete. 1222 karácsonya után, Betle-hemből hazatérve, maga is engedélyt kért a pápától, hogy egy szalmával kibélelt barlangban felállítsa a jászolt, és élő állatok társaságában, az első Karácsony hangulatát utánozva tartsa meg az istentiszteletet. Az első igazi betlehemi jászolt, a Szent Családdal, pászto-rokkal, három királyokkal, és angyalokkal 1283-ban, a római Santa Maria Maggiore bazilikában készítette el Arnolfo di Cambio.

# Fenyőfa: Az ókori rómaiak babérkoszorút díszí-tettek fel, az élet megújulására gondolva, Németor-szágban, pedig a templomtéren almákkal teleaggatott örökzöld fenyőfa jelképezte a Paradicsombeli tudás fáját, amikor a népnek eljátszották vallásos misztéri-umdrámákban a bibliai történeteket. A fenyőfa, mint örökzöld növény, alkalmas is volt keresztény szimbó-lumnak, háromszög alakja is utalt a Szentháromság-ra. A karácsonyfáról, viszont, csak az 1531-es évekből vannak írásos emlékek, és valószínű, hogy a nagy re-formátor, Luther Márton nevéhez fűződik felállítása. Magyarországon, az első óvoda megalapítója, Brunsz-vik Teréz grófnő állított karácsonyfát 1824-ben, ez a szokás az 1800-as évek második felében el is terjedt a nemesi és gazdag polgári családokban.

# Karácsonyfadíszek: A legenda szerint, a német-országi Lauschában, ahol már 400 éve folyik az üveg-gyártás, egy üvegművesnek, mivel nem volt pénze almára, dióra, üvegből készített karácsonyfadíszeket gyerekeinek. Az első írásos dokumentumok, viszont, csak 1848-ban tudósítanak először a madár, gomba, csillag formájú üveggömbökről. Nagy nyilvános-ságot az üveggömbök akkor kaptak, mikor megje-lent az újságban egy fotó 1870 decemberében, hogy a Versaillesi kastélyban kialakított hadikórházban Lauschából származó üveggömbökkel díszítették a sebesült katonák karácsonyfáját. Az ötlet annyira megtetszett az embereknek, hogy fellendült az üveg-gömb-forgalom, úgyannyira, hogy minden második család üveggömbkészítésbe kezdett ezen a települé-sen. A kilenc bolygóra utalva, fontos, hogy legalább 9 gömb legyen a fán.

# Csillagszóró, gyertya: A csillagszóró a betlehe-mi csillaghoz kötődik, mely utat mutatott a napkeleti bölcseknek az újszülött Megváltóhoz. Emellett a foly-tonosan fellángoló, majd kihunyó élet szimbóluma is. A gyertya Jézust jelképezi: miközben fényt ad, maga is megsemmisül, ahogyan Jézus is meghalt azért, hogy halálával megváltsa az emberiséget. A láng, a kanóc és az olvadó viasz a Szentháromságnak felel meg, vala-mint a test, a szellem és a lélek együttese is.

6. oldal

„Itt az Újév, új jót hozzon…”Újévköszöntés Borson

A több éves hagyo-mányhoz híven az idén is megszervezték a borsi kultúrházban a szil-veszteri mulatságot, ahol másfélszáz ember köszöntötte a 2013-as esztendőt. Minden év-ben adott a lehetőség a község lakosainak egy élőzenés (Slágerboys zenekar), batyus mu-latsághoz, amit az idén nem csak a községbe-liek, hanem más tele-pülések lakosai is ki-használtak. Gondolom, nem csak a rendkívül kedvező ár, hanem a jó

társaság miatt is. Január 13-án, este a színház ked-

velő közönség is ráhango-lódhatott egy vidámabb, újév-

re, a „Lári Fári, avagy a magyar operett királyai” című zenés elő-

adással, a községünkben már ismert MM Pódium előadásában. Több mint százan éltek is a lehetőséggel, nem csak Borsról, hanem a község minden településéről. Az ismert operett sláge-rek előadását egy kis kultúrtörténeti

előadás is megszakította, amely által a közönség betekintést nyerhetett az operett fénykorának kulisszatitkaiba, világhíres magyar operett szerzők és primadonnák életébe. A zene élvezete

mellett, minden jelenlévő egy pohár pezsgővel is koccint-

hatott az újabb évre.

Az Újév riportja: Valami Új – Egy új vállalkozás a községben

Bár a szakértők szerint dübörög a gaz-dasági válság, és a befektetők, vállalkozók inkább kivonulnak, a kisvállalkozók felfüg-gesztik tevékenységüket, közel 3 hónapja új vállalkozás indult be községünkben.

A borsi úton lévő Papa Pizza nevű pizzázót a borsi származású, de most Biharszentjánoson élő Dienes család nyi-totta, főleg, mert a fiúk, Róbert, elsajátította a pizza készítés rejtelmeit.

A világon bárhol népszerű pizzázó ötlete sikertörténetként kellene, hogy induljon, hiszen, magamról tudom, otthon nem szí-vesen bajlódik az ember ezzel az étellel, a Papa Pizza kínálata, ahhoz képest, hogy újak, gazdag, a pizza tésztájuk rendkívül

finom, és még az árak is 15-20 %-kal barát-ságosabbak, mint Nagyváradon.

A tulajdonosok el is mondják, hogy dicsé-rik, és gyakran veszik a pizzájukat a gyár-főnökök, olasz vállalkozók, TIR-sofőrök, a vámnál dolgozók, az iskolától, Néptanácstól is rendeltek, de sajnos a község lakosainak csupán elenyésző százaléka fedezte fel a piz-zázójukat. A hét elején gyér az érdeklődés, a hétvégén lendül fel jobban a forgalom, akkor is többnyire pizza-rendelések révén.

Pedig, jobban örülnének annak, hogy ha fi-atalok vidámsága töltené meg a helyiséget, és valóban estéről estére szűknek bizonyulna az amúgy sem tágas helyiség. A legnépszerűbb termékük egyébként az 1 kilós családi pizza (csupán 20 RON-ért), és a Piedone nevű piz-za, mivel azon gazdag a feltét. A tulajdonosok különböző akciókkal is próbálják népszerűvé tenni pizzázójukat: hirdetőplakátokkal, ked-vezményekkel (négy pizza után 1, hét pizza rendelése esetén 2 pizza jár ajándékba), de Karácsony előtti kedden 10 RON-ért lehetett vásárolni bármilyen pizzát.

Az újévi terveik közt szerepel a gyorséte-lek, például a gyros árusítása, persze, ha minden jól alakul. Reméljük, újévre többen felfedezik a pizzázót, mert én is, aki „minő-ségi ellenőrként” ott jártam, csak ajánlani tudom.

Világvége-jóslatokEgy amerikai hetilapban jelent meg jó

pár évtizede a következő hír: „1 nap múlva elpusztul a világ! Az egyik leghíresebb val-lási vezető megjósolta, hogy holnap világ-vége lesz! Mindenki készüljön fel rá, térjen meg, forduljon Isten felé. Részletekről a jövő heti lapszámban számolunk be!” Mivel túléltem, én is a világvégét, egy hónappal a Föld esedékes pusztulása után tudósitok, de a felesleges spekulációk helyett inkább a humoros és elgondolkoztató oldalát ismer-tetném a jövőről szóló jóslatoknak.

2012. december 21.: Itt a világ vége! – leg-alább is, eddig a dátumig tart az ókor legpon-tosabbjának számító maja naptár. Ekkor fog a Naprendszerünkbe érni a Nibiru bolygó, amely olyan közel halad el a Földhöz, hogy megállíthat-

ja annak forgását, illetve felcserélheti az északi és déli pólusokat, viharokat, szökőárakat, földren-géseket földkéreg-csuszamlásokat és vulkánki-töréseket okozva. Persze a pánikkeltők mellett vannak szelídebb hangok is: nem a föld pusztul el az ezredforduló után, hanem egy nagyméretű korszakváltás veszi kezdetét, amikor az anyagias, háborúra és rablásra épülő világ felbomlik, és egy új, lelki közösségre és szeretetre épülő világ veszi kezdetét. Az időszámítás óta közel ötven világvége-dátumot tettek közzé a különböző hí-res-neves „szakértők”. Lássuk, a legérdekeseb-beket, bár sokat elmond a jövendölések valóság-tartalmáról, hogy a Föld még mindig egyben van

992. A 960. évben a tudós Thüringiai Bernát okozott Európában nagy ijedelmet azzal, hogy magabiztosan bejelentette, számításai szerint a

világ még 23 évig fog tartani. Saját halála (992) előbb következett be a megjósolt nagy esemény időpontjánál.

Ezredforduló. Jézus születésének 1000 éves évfordulójára az emberek már a földet sem művelték sok helyen, úgy várták a világvégét. A világvége várással az egyház járt jól, mivel rengeteg földte-rületet ajánlottak fel apátságok, kolosto-rok részére a megváltás reményében

1186. szeptember. 1179-ben Juan de Toledo asztrológus pamfletet tett köz-zé, miszerint a világnak akkor lesz vége, amikor minden (akkor ismert) bolygó a Mérleg csillagképben fog tartózkodni. A bizánci császár befalaztatta palotája ab-lakait, az angliai Canterbury érseke pedig

vezeklési napot hirdetett meg. 1524. február 1. 1523-ban brit asztro-

lógusok megjósolták, hogy Londonban kezdődik a világvége, óriási árvízzel. 20 ezer ember elmenekült otthonából, a St. Bartholomew főapátja erődöt épít-tetett magának, amelyben két hónapra elegendő élelmet és ivóvizet halmozott fel. A rettegett dátumon, még egy ap-rócska zápor sem volt. Az asztrológusok számításaikat ellenőrizve bejelentették, hogy száz évet tévedtek (de 1624-ben is szárazság volt).

1533. október, reggel 8 óra. Micha-el Stiffel matematikus és bibliakutató a Jelenések Könyvének tudományos vizs-gálatából kiszámolta a végítélet pontos

dátumát. Amikor az esemény nem követ-kezett be, Lochau német kisvárosban, a lakosok megkorbácsolással jutalmazták, sőt egyházi megélhetését is elvesztette a be nem teljesült jóslat következtében.

1654. Helisaeus Röslin elzászi orvos 1578-ban az efemeridák és az 1572-es fényes nóva megfigyelése alapján arra következtetett, hogy 76 év múlva lángba borulva elpusztul a Föld. A megjelölt év valóban baljósnak látszott, mivel augusz-tus 10-én napfogyatkozás volt: sokan tértek meg, a templomok dugig voltak az ijedt emberekkel.

1666. Ismeretlen angol szerző, aki a J. W. monogrammal jelölte magát egy 1665-ben megjelent könyvben, az Antikrisztus

számából (666) kiindulva 1666-ra tette a világvégét. Az Antikrisztust VII. Sándor pápa személyében jelölte meg, mivel a pápa neve és rangja betűinek számértéke (a számmisztikában minden betűnek volt egy száma) pontosan 1666-ot ad ki.

1881. Azok, akik a nagy gízai piramis, Kheopsz fáraó sírja méreteinek mérics-kélésével folytatnak számmisztikát, ki-számították, hogy mindennek vége lesz 1881-ben, ezt később 1936-ra, majd 1953-ra módosították.

1980. Egy nagyon régi arab világvé-ge-jóslat kimondta, hogy amikor a Sza-turnusz és a Jupiter a Mérleg jegyében együtt áll 9 fok 29 perc irányban, búcsút mondhatunk mindennek. A csillagászati

7. oldal

együttállás 1980. december 31-én éjjel megvalósult, de a világvége elmaradt.

2001. szeptember 11. Nostradamus szerint: „Negyvenöt fokon fog lángolni az ég / Közeledik a tűz a nagy, új városhoz.” A jóslat első sora New Yorkra utal, hiszen a város a 40. és a 45. szélességi fok között

fekszik, a neve pedig új várost jelent. Vi-lágvégét ez a tragédia sem hozott.

2006. június 6. Számokkal leírva: hato-dik év, hatodik hónap, hatodik nap, azaz a sátán száma, a 666. Magától adódik tehát a világégés, jósolták is elég sokan erre a napra, de nem jött be.

2040. szeptember 8. Klímakutatók szerint 2040-re fog a sarkköri óceán jég-páncélja teljesen felolvadni, és ez okozza majd ez emberiség végét.

A Jehova tanúi nevű szekta alapítója, egy Russel nevezetű posztókereskedő, éppen azokból az emberekből tobor-

zott új szektát, akik kiábrándultak előző prédikátoruk hamis világvége jóslataiból, 1844-ben. Azóta, a magát világméretűvé kinőtt „tanúk” is több világvégét jósoltak, a leghíresebbet 1914-re, ami persze nem teljesült: de szerintük Isten meggondolta magát és elhalasztotta.

Újévi fogadalmak községünkben

A fiatalabbak körében még nagyobb az optimiz-mus, így szerepelnek az újévi fogadalom-listákon olyan ígéretek, mint egy vállalkozás beindítása, a dohányzásról való leszokás, fogyókúra. A pesszi-mistábbak, már nem új dolgokra vágynak, hanem csupán arra, hogy egészségük legyen (főleg az idő-sebbek), békesség legyen a családban, biztonságo-sabb legyen a jövő és el tudja tisztességesen tartani magát és gyermekeit. Vannak néhányan, akik nem új dolgokat terveznek, hanem lassítani szeretnének, ugyanis úgy érzik, hogy az elmúlt évben túlhajtották magukat: szerintük érdemesebb lenne megpihenni, kicsit jobban a családra, barátokra koncentrálni.

Szilveszteri menü: Frankfurti lencsesaláta. Újév nincs sok pénzt ígérő lencse nélkül, főleg, ha még a pontos időt is mutatja, hogy tudjuk, mikor kell koccintani. Nagyon egyszerű elkészíteni, nem is kell hozzá más, mint főtt lencse, virsli, hagyma, reszelt sajt, só, bors, pici cukor, majonéz, kefirrel, mustárral kikeverve, a díszítéshez, pedig 6 darab félbe vágott főtt tojás, amelyekre ketchuppal ráírhatjuk a 12 órát, óramutatóul, pedig a paprika, vagy a sajt szolgálhat.

Újévi „3 kívánság”PÉNZ. Már újévi szokásaink is a pénzhez kap-

csolódnak, arra vágyunk, hogy megszabaduljunk adóságainktól, sőt, életszínvonalunk növekedjen, és lázasan figyeljük a növekedni fog-e nyugdíjunk, fizetésünk, vagy az árak. Vannak, akiknek nincse-nek anyagi gondjaik, inkább az a kérdés, hányadik helyet foglalják el azon a toplistán, amelyet évente a Capital nevű újság állit össze.

A tavalyi év leggazdagabb 300 romániai mil-liomosainak vagyona apadt ugyan egy év alatt 3 milliárd euróval, de még így is van mit a tejbe aprítaniuk 26 és fél milliárd eurójukkal. Közel fele (12 milliárd euró) Bukarest és környékén élők zsebében van, Bihar megyei milliomosaink „csak” 1,2 milliárd eurót birtokolnak. Az elmúlt év legjö-vedelmezőbb üzletágainak a zöldenergia, a gyógy-szeripar, az egészségügy, a mezőgazdaság, főleg az állattenyésztés bizonyult.

A leggazdagabbak negyedének van érdekeltsége az energiaiparban, hiszen csak 2011-ben a szél-energia-parkok kapacitása megduplázódott, elérve az 1000 MW-ot. Közülük egyre többen menekítik

vagyonukat külföldi adóparadicsomokba (pl. Hol-landia, Ciprus). A legidősebb milliomos 80 éves, a legfiatalabb 31, és csak 2 ember milliárdos, a ta-valyi öthöz képest. A leggazdagabb romániai ma-gyarok vagyona meghaladja az 1 milliárd eurót, igaz, hogy csak a 800 millió eurót birtokló Teszári Zoltán jutott be a Top 10-be (6. hely). A romániai magyar milliomosok közt ott van Verestóy Attila, politikus (90. hely, 65 millió euró), az ingatlan-beruházó és fociklub tulajdonos Pászkány Attila (109. hely, 50 millió euro), a Mudura család (132. hely, 40 millió euro), Továbbá, a munkavédelmi berendezések forgalmazásából az idén toplistára került Szasz testvérek (164. hely, 32 millió euro), az energetikai berendezéseket gyártó EnergoBit vezetője, Péter Pál (178. hely, 30 millió euro), a lis-tán egyre lejjebb csúszó Szarvadi László, a Domo elektronikai üzletlánc tulajdonosa, (203. hely, 27 millió euro), és egykori társa, a most ingatlanbe-ruházó Hegedüs Ferenc. A 211. helyen (25 millió euro) álló Fodor Zsolt és Szilvia az EuroGsm tu-lajdonosai, (a legnagyobb PrePay telefonkártya forgalmazók Romániában), Urási Bélának (222. hely, 24 millió euro) az Astral Telecomnál, és a Transilvania Banknál vannak részvényei.

A „legszegényebb”, Pálfi Miklós, aki ásvány-víz- (pl. Borsec) és sörgyártásból gazdagodott meg (292. hely, 16 millió euro). Nos, ötleteket kaphatunk ebből, hogy mibe érdemes befektessük pénzfeleslegünket, de nem biztos, hogy nekünk is összejön.

EGÉSZSÉG. Gyógyulástól, a káros szenvedé-lyektől való megszabaduláson át, a fogyókúráig széles az a kívánságlista, amely a test szépségét, fiatalságát, épségét kívánja megőrizni. Az egész-séges életmódot reklámozók szerint, minél több erős színű zöldséget, gyümölcsöt kellene együnk (pl. céklát, brokkolit, áfonyát, erős paprikát, para-dicsomot, spenótot, gránátalmát, rákölő hatásuk miatt), de kitűnő hatása van a fokhagymának, zöld teának, citromnak, almának és méznek is.

Legutóbb, különböző „összeesküvés –elméle-tek” is napvilágot láttak arról, hogy a világ né-pességének csökkentése sokkal kifinomultabb eszközökkel működik, mint egy háború. Még az amerikai milliárdost, Bill Gatest is megvádolták, hogy olyan oltóanyagok előállítását finanszírozza, amely meddőséget okoz, és részt vesz a „gyengék eliminálása” nevű projektben, amely a Föld né-pességét 10-15%-kal csökkentené a közeljövőben, a végső cél, bizonyos hatalmi csoportoknál a fél milliárd ember (a mostani 7 milliárd helyett). Szá-mos globalista csoport érvel azzal, hogy az emberi génállomány fejlődése leállt, mivel a gyengék job-ban szaporodnak, ezt próbálják javítani egyfajta „szelektív népirtással”.

Ilyen módszerek, a genetikailag módosított éte-lekre (az élelmiszerek 70%-a már génmanipulált) és fluoridos vizek fogyasztására való ránevelés, az oltóanyagok, vegyszerek használata, amelyek mind terméketlenséghez, vetélésekhez vezethet-nek, még a későbbi generációknál is. (Például az 50-es években bevezetett polio-oltás egyik vírusa

a beoltottak unokáiban is fellelhető, több oltás, pedig megnövelte az autizmus és más gyerekbe-tegségek kockázatát). De számos káros anyag ta-lálható a vényköteles gyógyszerekben, a repülőgép húzta vegyi csíkokban, az élelmiszer-adalékokban (nátriumnitrit), ízfokozókban, és ugyanilyen ve-szélyforrás az elektronikus műszerek sugárzása is (sokat cikkeznek a mobiltelefonok, mikrohullámú sütők káros hatásáról).

A nagy botrányt kiváltó tanulmányok, előadá-sok arra is rámutattak, hogy azért eredményes a módszer, mert a rákosodást, meddőséget okozó olcsó és kezelt élelmiszerek, vegyi termékek, in-gyenes oltóanyagok használatával inkább a szegé-nyebb és kevésbé felvilágosult népesség él. Az Új Világ megálmodói a túlnépesedéssel riogatnak és az élelmiszerválsággal, de tény az, hogy a mai vi-lág népessége egy amerikai államban elférne, és a válság sem az élelmiszerről szól, hanem a fosszilis energiaforrások kimerüléséről. A 20 éve, Clinton elnök által is aláirt Diversity (Riói) Egyezmény egyik cikkelye így fogalmaz: „Az emberiség száma vagy 1 milliárdra csökken, vagy életszínvonalunk csökken a paraszti szintre.”

Bár a föld sem „tiszta” már, az erősödő ijesztge-tések miatt, lehet, hogy egyre több ember költö-zik majd kertes, falusi házba, hogy valamennyire „egészségesen” élhessen? Ha az egészségünket nem is azonnal, de az ingatlanpiacot biztos feldob-ná, Bors községben is…

TÖBBNEK LENNI. Levonva az elmúlt évek rossz tapasztalatát, mindenki szeretne valamit jobban csinálni és ehhez meg is kell változnia. Ha-ladni szeretne a szakmájában, tanulni szeretne va-lami újat, vagy éppen a családja felé fordul, velük akar több és minőségi időt eltölteni, esetleg meg szeretné találni az ideális társat. Álmaink lehet-nek, de milyen az erdélyi magyarok valós helyzete? Egy tanulmány szerint az erdélyi magyarok 13%-a szakiskolát, 38%-a középiskolát és közel 24%-a egyetemet végzett (kevesebben, mint a románok), mégis a 30 év alattiak 17%-a és a 30-35 év közötti-ek 21%-a munkanélküli, vagy inaktív, a dolgozók közel fele is alulfizetettnek tartja magát. Az erdélyi magyarok 8%-kal keresnek rosszabbul, mint az er-délyi románok, nagyvárosokban, (például Nagy-váradon is), ez a különbség a 15%-ot is eléri.

A falun élő magyarok, viszont gazdagabbak, mint a román vidékiek. A megkérdezettek 38%-a (főleg a 45 év felettiek) jobbnak tartotta a megél-hetést a rendszerváltás előtt. Ennek ellenére, egy pár hónapja végzett felmérés alapján a magyarság 2/3-a nem költözne külföldre, vagy más erdélyi te-lepülésre, még tanulás, munkahely szempontjából sem. A változtatásra valamennyire hajlamosabbak a nyugati határ mellett élők, és bár Magyarország, még mindig első helyen áll a választandó országok közül, egyre inkább csökken azok száma, akik az anyaországba költöznének. A felmérésekből az is kiderül, hogy optimistábbak vagyunk a romániai átlagnál, fontos számukra a hagyományos család-modell és legalább 2 gyermeket szeretnének. Biz-tató jelek, a ránk következő évben!

8. oldal

Újévi humor – kultúrtörténeti bölcsességekbe csomagolvaÚjévi jókívánságaink között szerepel a pénz,

egészség, békés családi háttér…. és nem utolsó sor-ban, az, amire az utóbbi években sokat költenek: az örök ifjúság. Diogenésznek, a nagy görög bölcsnek egyszer feltették a kérdést, hogy mi a legboldogta-lanabb állapot. A felelet így szólt: „Amikor a sze-génység az öregséggel párosul.” Nos, az öregedést nem kerülhetjük el az újévben sem, legfeljebb kozmetikázhat-juk hatásait, de szegény biztosan nem akar senki sem lenni.

■ A meggazdagodás titka az élelmesség. A milliomos Roth-schild bankárról mesélték, hogy gyerekkorában egyik rokonától kapott egy dollárt. - Mit kell ilyenkor mondani? – szólt rá figyelmeztetően az édesanyja. - Hogy, kérek még egyet.

Persze, ha elég jó a pénzügyi hátterünk, megengedhetünk 1-2 nagyvonalú gesztust. Napóleon külügyminiszte-re, Talleyrand leült kártyázni James Rothschilddal, a fentebb említett bankár hasonlóan pénzszerető fiával, aki lesodort egy ötfrankost az asztalról. A dúsgazdag bankár nyomban négykézlábra állt, hogy megkeresse. Talleyrand egy darabig néze-gette, mint kotorászik Rothschild az asztal alatt, aztán előhúzott a zsebéből egy százfrankost, meg-gyújtotta, és maga is négykézlábra ereszkedett: - Megengedi báró úr, hogy világítsak?

■ Persze, ha nincs olyan politikai hátterünk, mint Talleyrandnak, vigyázzunk a pénzre, de azért van, amit meg kell fizetni. Az újévben, már azért sem felejtkezhetünk meg a pénzről, mert esedékes az adó kifizetése. Korunk áldása, az elektromos ener-gia használatba vétele nem ment könnyen. Amikor a tudós Michael Faraday, az angol pénzügymi-niszternél kilincselt az elektromosság bevezetése érdekében, minden érve süket fülekre talált. Hiába bizonygatta a villamos energia életünk minden te-rületére kiható előnyeit, nem sikerült meggyőznie a pénzügyi finanszírozás legfőbb letéteményesét. Végső érvként bevetette, hogy: „Egy napon uram adót is vethet ki rá.” Ez hatott. Felnyílt az utolsó sorompó az elektromosság hódító útja előtt.

Politikai csatározásokban is gazdag volt az el-múlt év. Az egyszerű ember egyre szkeptikusabb a politikusokkal, a vezetők döntései mögött, csak a rosszat látjuk. Fent is maradt Magyarország veze-tőiről egy szellemes történet. A magyar parlament épületét, amikor a Kiegyezés után, az Osztrák-Magyar Monarchia idején felépült, sokan meg-csodálták. A vicclapok sem hagyták szó nélkül az eseményt:− Miért építtette a kormány oválisra az új üléstermet? – hangzott el a kérdés, amire így válaszoltak: Hogy ott ne lehessen a minisztereket sarokba szorítani. - Régen is volt, aki élesebben fo-galmazta meg társadalmi kritikáját. Charles Gou-nod francia zeneszerző idősebb korárában megle-hetősen epés, morózus ember volt.

Egy alkalommal Párizs polgármester-választásra készült. Nagy volt az izgalom, a korteskedés város-szerte tetőfokra hágott, a lapok közölték a két jelölt arcképét is. - Nos, mester, mi a véleménye a jelöl-tekről? – kérdezték egy társaságban a muzsikust. - Ó – felelte Gounod – a két jelölt arcképét látva örülök, hogy csak az egyiket választják meg.

■ Lássunk, egy tanulságos történetet is, egy ugyancsak reménytelennek tűnő magyar tör-ténelmi korszakról. Az 1848-as szabadságharc

bukása után sokan ellenezték az osztrákokkal tör-tént 1867-es Kiegyezést, majd az osztrák császár magyar királlyá koronázását. A legtöbb támadás Deák Ferencet, a Kiegyezés legfőbb szorgalmazó-ját érte. Pálffy Móric gróf e szavakkal támadta:

- Nem tart attól, hogy Magyarország elnéme-tesedik? - Éppenséggel igen .- felelt Deák. - Hát

akkor miért adta el az országot? Erre Deák dühösen: Mondja, ha az orvos azt mondaná magának, hogy elélhet még egy darabig, mit csinálna? - Nagyon egy-szerű, húznám az életet, amíg lehet. - felelte a gróf. - Na, látja! Ilyen egyszerű a dolog – felelte Deák – mi is megpróbáljuk. – Egyébként, a történészek szerint a Kiegyezés volt a legjobb döntés, amit magyar politikusok valaha is hoztak. Az utána következő fél évszázad volt Magyarország

aranykora. Kisebb rossz vállalásával, gyakran meg lehet előzni a nagyobbat.

■ Persze, arról is van számos anekdota, hogy ki-ket hibáztathatunk, ha nem mennek jól a dolgok: férfiakat vagy nőket. Van, aki ezt frappánsan ol-dotta meg: Kiplingtől, angol írótól egy táraságban megkérdezték, hogy szerinte kik kormányozzák a világot: a férfiak vagy a nők. Természetesen a férfi-ak – felelte hamiskás mosollyal az író. – De ki kell kérniük a feleségük hozzájárulását

Újévi fogadalmaink nagy részét nehéz megvaló-sítani, de nem lehetetlen. Az egyik leggyakoribb fogadalmak egyike, hogy leszokunk valamilyen káros szenvedélyünkről. A neves angol írót, G. B. Shaw-t egyszer megkérdezték, voltaképpen miért nem akar megnősülni. − A nők olyanok, mint a cigaretta. Eleinte nagyon kellemesek, de aztán a sok lerakódott méreg felgyülemlik az emberben!- válaszolta. Van, bizony, aki a nőkről akar leszokni, van, aki a dohányzásról. Egyszer egy társaságban megkérdezte valaki Mark Twain-től, hogyan szok-hatna le a dohányzásról. A válasz így szólt:

- A dohányzásról leszokni gyerekjáték. Nekem már százszor sikerült.

■ A másik, ugyancsak kényes kérdés, az italhoz való viszonyunk. Amely kis mértékben egészség, de ha az ital ural minket… Robert Burns skót köl-tőnek az éhezés és a megpróbáltatások már fiata-lon aláásták egészségét, de nem könnyen hagyta legyőzni magát. Szívesen megitta a bort, és mi ta-gadás a szépnemet sem vetette meg.

- Nem habzsolja maga túlságosan is az életet? – kérdezte tőle egyszer az orvosa – Mondja, miről mondana le könnyebben: a borról vagy a nők-ről?- Ez az évjárattól függ. - válaszolta Burns.

A nagy görög filozófus, Arisztotelész is így fedte meg tanítványát, az ifjú hadvezért, Nagy Sán-dort, aki a lakomán túl sok bort ivott: - Az első pohár bor, amit megittál az egészségé. A máso-dik a jókedvé, a harmadik a bánaté, a negyedik a gyalázaté.

Már azért is vigyáznunk kell, mert nem tudjuk, mennyit élünk betegen. Egy amerikai rock zenész mondta: „Ha tudtam volna, hogy ilyen sokáig fogok élni, jobban vigyáztam volna magamra.”

Az optimizmus minden nyomorúságunk elle-nére se hagyjon el az újévben. Legyen erre példa Heinrich Heine, a nagybeteg német költő, aki öni-róniával tudott szólni bajairól. Egyszer egy barátja

éppen akkor látogatta meg a kórházban, amikor az ápolónő a hordszékről az ágyba helyezte.

- Hogy vagy? – kérdezte a látogató. - Láthatod – felelte Heine –, egészen kiválóan. A nők folyvást a tenyerükön hordoznak.

- De nem csak az optimizmus a fontos, hanem a magabiztosság, hogy helyesen lássuk értékein-ket is. Schopenhauer, a filozófus nagyétkű volt. A frankfurti Englisher Hofban az egyik vendég gú-nyosan meg is jegyezte a füle hallatára:− Ez két ember helyett eszik! − De kettő helyett is gondol-kozom – vágott vissza a filozófus, majd nyugodtan tovább falatozott.

■ A pozitív életszemlélet arra is rávezet, hogy veszteségeinket is másképp lássuk. Thomas Edison laboratóriuma 1914 decemberében csaknem telje-sen a lángok martalékává vált. Jóllehet a kár meg-haladta a kétmillió dollárt, az épület csak 238000 dollárra volt biztosítva, mivel betonból készült, így tűzállónak hitték. Edison életművének nagy része odaveszett. A feltaláló 24 éves fia, Charles az ag-godalomtól félőrülten rohangászott a füst és tör-melék között, míg végre megtalálta az apját a tűz közelében. - A szívem sajgott érte - számol be az esetről Charles. - Már nem volt fiatal, s most min-dene elpusztult. „Hol van anyád?” kiabálta. „Hozd ide, soha az életben nem láthat még egyszer ehhez hasonlót.” Másnap reggel, álmainak üszkös romjai között kószálva, a 67 éves Edison kijelentette: „A katasztrófa legnagyobb haszna, hogy minden téve-désünk elégett. Hála Istennek tiszta lappal indul-hatunk újra!” Három héttel később megszerkesz-tette az első fonográfot.

Kívánjunk másoknak is boldog újévet. Csak lehe-tőleg ne úgy, mint a vicces kedvű írónk. Mikszáth szilveszterkor a következő versikét küldte költő ba-rátjának, Pósa Lajosnak:

„A mosolygó élet távol legyen tőled;

Minden jó, mi vagyon; kerüljön, de nagyon;

Kísérje léptedet a gyász, emlékezet;A szívedben légyen

keserűség, szégyen.” Pósában épp hűlni kezdett a vér a rémülettől,

hogy mivel érdemelte ö ki ezt a sok átkot, ami-kor tíz perccel a futár után befutott Mikszáth is, és kikapta a kezéből a papírt: - Szinte sejtettem, hogy amilyen szórakozott vagyok, rosszul írtam le a verset! – kacsintott huncutul a szemével. Azzal elővett feneketlen zsebéből egy picinyke ollót, és komótosan nyírni kezdte a lapot.

Sikerült is pont derékban, a 4. sor után ketté-szelnie, amitől láthatóan felderült. A zsebéből tűt meg cérnát halászott elő, mivel akkurátusan összevarrta a két papírszeletet egymás mellé fek-tetve. Pósa, akit nem áldott meg túl nagy humor-érzékkel az ég, és egyébként sem heverte még ki az újévi üdvözlet okozta sokkot, megkövülten nézte a jelenetet.

Csak amikor vendége ismét orra elé nyomta a levelet eszmélt rá, hogy egy jól sikerült költői tré-fának lett az áldozata.

A papír kettévágása és újbóli összeillesztése után ugyanis minden átok, áldássá vált a versben:

A mosolygó élet -- kísérje léptedet;Távol legyen tőled -- gyász, emlékezet;

Minden jó, mi vagyon -- a szívedben légyen;Kerüljön, de nagyon - keserűség, szégyen.