Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése

az Európai Unió új társadalmi kihívásainak

a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése

az Európai Unió új társadalmi kihívásainak

a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

MOZGÁSSZERVI

ZAVAROK ÉS

BETEGSÉGEK

2. RÉSZ

Bakó Gyula és Pétervári Erika

A Gerontológia Molekuláris és Klinikai Alapjai – 7. előadás

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Témavázlat

• Gyakori mozgásszervi betegségek idősekben – az

elesések, a krónikus immobilizáció és a rokkantság

okai

- Osteoarthrosis

- Rheumatoid arthritis

- Köszvény

- CPPD arthritis (álköszvény)

- Osteoporosis

• Immobilizáció és remobilizáció idősekben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Rheumatoid arthritis (RA) idősekben

RA: krónikus, szisztémás autoimmun gyulladásos betegség,

amely számos szövetet és szervet érint, de elsősorban az

ízületeket támadja meg.

Az idős RA betegek aránya relatíve fokozatosan emelkedik a

RA betegpopuláción belül. Jellegzetesen 40 és 50 év között

kezdődik. (Létezik 60 év felett kezdődő formája is. Utóbbi

jellegzetes tünetekkel kezdődik.)

RA esetén a vérben reuma faktor (nem specifikus antitest)

mutatható ki.

Aktív fázisban We érték (vérsejtsüllyedés) magas, lázas a

beteg.

Ha kevesebb a reumás csomó (fibrózus szövettel körülvett

fibrinoid nekrózis) és enyhébbek a szisztémás tünetek, jobb a

prognózis.

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Rheumatoid arthritis (RA) idősekben

Ízületeket érintő klinikai tünetek:

• lassú, krónikus kezdet

• idősekben, a polymyalgia rheumaticához hasonlóan

gyakran jár izomfájdalmakkal

• testszerte ízületi és izommerevség, jellegzetes a

reggeli ízületi merevség

• végtagok görcsös fájdalma

• kezek, csuklók, alkarok diffúz oedemája

• deformitást és funkciókárosodást okozó synovitis

• a nagyízületek gyakrabban érintettek, de a kéz

kisízületeit érinti a legsúlyosabb formában.

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Köszvény, köszvényes arthritis

Definíció:

Krónikus gyulladásos arthritis, amelyet az ízületekben,

inakban és a környező szövetekben lerakódó Na-urát

kristályok okoznak. Visszatérő, akut, fájdalmas

gyulladásos rohamok jellemzik.

Okok:

A purin-anyagcsere terméke a húgysav.

Hyperuricaemiában a kicsapódó urát visszatérő

gyulladásos fellángolásokhoz, bármely szövetben

(kivéve az agyat) idegentest-granulóma (tophus)

képződéséhez vezet.

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Köszvény

Urát kicsapódás következményei: magas mortalitás

• vesékben

- vesekövesség (hyperuricaemia 1.000× növeli a rizikóját)

- parenchyma károsodás (krónikus sclerotizáló interstitialis

nephritis)

• ízületekben – visszatérő arthritis, tophusok, arthrosis

• arteriafal – atherosclerosis

• coronariák – ischemiás szívbetegség

Hyperuricaemia jelentősen növeli a köszvény kockázatát, de

nincs kizárólagos direkt okozati összefüggés az emelkedett

húgysavszint és a köszvény között (ritkán lehet hyperuricaemia

köszvény nélkül, szérum urát csökkentése rohamot válthat ki ).

Kevés ízületet érintő új esetben meg kell mérni a húgysavszintet!

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

CPPD arthritis (álköszvény)

CPPD: calcium pyrophosphate dihydrate deposition disease

Calcium pyrophosphat kristályok lerakódása az ízületekben

(basophil, romboid, kék-sárga, lineális kristályok, gyenge

kettőstörés polarizált fényben).

Gyakoriság: 65-75 év között 15%, 85 év felett 60%. Incidencia:

9/10.000.

Formái: sporadikus (idiopathiás), herediter, szekunder

(asszociált)

Gyakran kapcsolódik öregedéshez, hyperparathyreosishoz,

haemochromatosishoz. Valószínű asszociációt mutat

arthrosissal, amyloidosissal, hipermotilitás syndromával.

Klinikai jelei: akut vagy krónikus arthritis, az akut roham

többnyire a térdet, csuklót, vállat érinti.

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Osteoporosis

Definíció:

A csontrendszer szisztémás megbetegedése,

amelyben a csonttömeg megfogyatkozása, a

csontszövet mikroarchitektúrájának károsodása, a

csontsűrűség csökkenése a csontok fokozott

törékenységéhez vezet.

Diagnózis : csontsűrűség mérése alapján

(denzitometria).

Súlyos osteoporosis fogalma: a beteg egy vagy több

töréstől szenved (főleg csípő- és csigolyatörés).

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Az osteoporosis diagnózisa

Csont denzitometria:

–

2,5

–

1

Osteopenia Normál Osteoporosis

0

T-score

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Osteoporosis: epidemiológia

• 75 millió beteg Európában + USA-ban + Japánban.

• Incidencia: 9-15%. Magyarországon: 20%.

• A postmenopauzás nők 1/3-a érintett.

• Jellegzetes kezdet:

- nőkben: 40-50 évesen

- férfiakban: 60-65 évesen (nagyobb “csúcs-

csonttömeg”)

• 50 éves nő élethosszig tartó csípőtáji törésből

származó halálozási rizikója megegyezik az

emlőrákéval (2,8%) és nagyobb az endometrium

carcinomáénál (0,7%)!

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Osteoporosis: epidemiológia

Combnyaktörés

•1990: 1,7 millió (2050: 6 millió). Mo.: 16.000/év

•földrajzi eloszlás: észak >>> dél

•Közép-Európa : 1-2,5 millió / év

• nő:férfi = 2:1

• túlélés: 90% 6-12 hónap, össz-halálozás: 5-25%

• költség ek:

-1990: 10 milliárd USD / 250 ezer eset

-2040: 82 milliárd USD / 500 ezer eset

Csigolyatörés : nehezebb diagnosztizálni

•prevalencia: >65 év - nő:férfi = 2:1

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Osteoporosis rizikótényezői:

csonttömeget meghatározó tényezők

Genetikai tényezők (75-80%)

• Kaukázusi és ázsiai rassz: több törés

• női nem dominanciája

• D vitamin receptor polimorfizmus

Kor

Hormonális tényezők (menopausa , ösztrogén v. androgén)

Életmódi faktorok

• táplálkozás (alacsony Ca, fehérjehiány)

• alkohol, dohányzás

• fizikai inaktivitás/immobilizáció, vékony alkat

Másodlagos tényezők (betegségek )

• endokrin, anyagcsere (glucocorticoid túlsúly, diabetes mellitus)

• GI malabsorptio, máj-, veseelégtelenség

• rheumatoid arthritis

• gyógyszerek (diureticumok, antacidák, heparin)

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Energia/fehérjehiány

Osteoporosis

Csontképzés

Csontképzés nem

kompenzálja a csontvesztést

CSONTVESZTÉS

Közvetlen

hatás

Közvetett

hatás

Csontreszorpció

Szekunder

hyperparathyreosis

Ca bevitel

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Az osteoporosis kezelése és

megelőzése

• Megfelelő kalciumbevitel az élet során (1.000-1.500 mg/nap;

sajt, tejtermékek, broccoli, szardinia)

• Megfelelő D vitamin ellátás az élet folyamán (400-1000

NE/nap)

• Folyamatos fizikai aktivitás (izomerősítő és/vagy aerob, ill.

koordinációs gyakorlatok)

• Alkohol, dohányzás, más rizikótényezők elhagyása

• Szekunder osteoporosisok kezelése (pl. steroid kezelteknél)

• Hormonhiány korai felismerése és kezelése (menopauzális,

perimenopauzális hormonpótló kezelés)

• Osteopenia korai, pontos differenciáldiagnózisa,

a progresszió megelőzése (szelektív ösztrogén receptor

modulátorok, biszfoszfonátok, calcitonin)

• Elesések lehetőség szerinti kerülése

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Immobilizáció és remobilizáció

idősekben

Immobilizáció idősekben

Kezelési lehetőségek

Remobilizáció idősekben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Immobilizáció idősekben

Az életkortól és az említett korfüggő változásoktól

függetlenül az idős ember is képes lépcsőn járni, guggoló

helyzetből felállni, egyenes iránytartó járásra, fél lábon is

megállni és elvégezni minden, mozgást igénylő napi

tevékenységet.

Azok az idős emberek, akiknek mozgásképességét akut

betegség korlátozza, vagy tartósan ágyban fekvőkké

váltak, nagyon hajlamosak az izomtömeg és izomerő gyors

elvesztésére. Ennek aránya elérheti a napi 1,5 %-ot.

A veszteség a legnagyobb mértékű azokban az izmokban

melyek a felülést, felállást, megállást biztosítják és így a

mindennapi élethez elengedhetetlenek.

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Kezelési lehetőségek

• Az ízületek rendszeres átmozgatása, tornáztatás

• A beteg helyes fektetése

• Óvatos, fokozatos mobilizálás

• Légzőtorna, expectoránsok alkalmazása

• Megfelelő folyadékbevitel és táplálás

• A hólyag rendszeres és teljes kiürítése,

hólyagkatéter mielőbbi eltávolítása

• A bőr tisztántartása, decubitus prevenció

• Aktív környezet, kapcsolattartás

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011

Remobilizáció idősekben

Egyes geriáterek véleménye szerint egy napi ágyban fekvés 2 hét

alatti tréninggel hozható helyre.

Ezért minden kórházban fekvő, súlyos krónikus beteg esetében

egyénre szabott ápolási és „edzésprogramot” kell kidolgozni az

erőnlét megtartására.

Időskorban a fizikai aktivitás minél további fenntartása

elengedhetetlenül fontos, mind a „munka” specifikus, mind az

izomerősítő edzésekkel.

A fizikai aktivitás optimális gyakoriságáról, intenzitásáról, tartamáról

és a kívánatos izom-fittness megőrzésének és fenntartásának

optimális módjáról még nincs egységes álláspont.

Jelenleg legelfogadottabb, hogy heti 3-4 alkalommal, 30-60 percig

tartó intenzív, sietős gyaloglás a legalkalmasabb, melynek során

10 percenként csökkentjük az iramot kb. 5 percig.