BIOLOGIAÉletközösségek

Rendszertan

Hundidac '97 Aiany-dij V. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai Könyvdíja Szép Magyar Könyv '97 (>(evél Szép Magyar Könyv '98 Kúlöndíj Hundidac '99 Arany-díj Hundidac 2001 Arany-díj Szép Magyar Könyv 2001 Díj Hundidac 2003 Arany-díj

Szerzők: Jámbor Gyuláné Csókást Andrásné Horváth Andrásné Kissné Gera Ágnes

é

A T E R M E S Z E T R O L T I Z E N É V E S E K N E K

BIOLOGIAÉletközösségek ^ 7

Rendszertan /

T I Z E D I K , j a v í t o t t K IA D A S

M O Z A I K K I A D Ó - S Z E G E D , 2 0 1 2

S zerző k:

JÁ M B O R GYULÁNÉ ÁpácztJt C sere János-d íja s tanár

CSÓ K Á SI ANDRÁSNÉszoki^ezelő tanár, sza kértő

HORVÁTH ANDRÁSNÉszakvezetíT tanár, sza kértő

K ISSN É G ERA ÁGNESsza kv e ze tő tanár, sza kértő

B írá ló k :DR. G Y Ö R FFY GY ÖRGYegyetem i docens

DR. HORVÁTH ANDRÁSegyetem i adjunktus

DR. JU H Á SZ M IK LÓ Segyetem i docens

DR. K IN C SE K IRÉNfő iskoU ii dffcens

A tiy a iiy e h i lektor:SZ Ö T S ÉVA

Felehh szerkesztő: Nagyinihály MátyásBorítóterv, tipográfia: Deák Ferenc, Reniényfy TamásÁbrák: Gönczi Anikó, Magyar Csaba, Molnár Mónika, Szentirmai PéterMi1sz<iki szerkesztő: Horváth Péter, Szentirmai PéterFotók: M O '/A/K ARCHÍVUM Vadász Sőndtfr. Alnuisi Éva. Karam si '/{titán. Kosz/uii Norbert,Nagy Gy. Gyöigy, Nagymihály íVfáiyás. Németh György, Puskás János. Reniényfy Tanuis, Sánta Péter, Somogyi Kántlyné, Dr. Tóth László: képiigynffkségekA MOZAIK ARCHÍVUM kepeinek kiziírólagos felhaszmílásí Jógii a Moz<iik Kiadó Kfl. luliijdonii.Mindéit Jog fenntartva, beleéitve a sokszorosítás, a mű bővített, ili. rövidített változiila kiadási'tnak JogiU \ü. A kiadó íiúsbcli hnzzitjiirulása nclkül .sem a teljes inú, sem iinnuk rc^zc scmtnifele foiinában (fotokópia, mikrofilm vagy iriils hordozó) nem sokszorosíthaló.

K ERETTA N TERV :MOZAIK Kerettanteivrendszei 17/2004 (V. 20.)OM Kerettantcrv 17/2004 (V. 20.)

Imagyar■T«*4fT«rM4kla MHMia ufMtgat

ENCKDKl.YSZÁM; KHF/540-20/2ÍIOS

ISBN 97H 963 697 393 3 © MOZAIK KIA D Ó -SZE(;EI), 2003

A F O R R O É G H A J L A T I Ö V E Z E T É L Ő V IL Á G A

A M É R S É K E L T É G H A J L A T I Ö V E Z E T É L Ő V IL Á G A

III. fejezetA H ID E G É G H A J L A T I Ö V E Z E T , A H E G Y ­

V I D É K É S A T E N G E R É L Ő V IL Á G A

A Z É L Ő L É N Y K Ö R N Y E Z E T E É S A Z É L E T K Ö Z Ö S S É G E K

A Z É L Ő L E N Y E K R E N D S Z E R E Z É S E

TCTSSsl

TARTALOMMIT TANULTUNK HAZÁNK ÉLETKÖZÖSSÉGEIRŐL? .....

A F O R R O É G H A J L A T I Ö V E Z E T É L Ő V IL Á G A

Trópusi esőerdők ...................................................... 14

A m azónia varázslatos á lla tv ilá g a ........................ 17

Ki világosodó e rd ő k .................................................. 20

Fűtenger a trópusokon ............................................ 23

Állatsereglet a szavannán ...................................... 26

Az erszényesek szigete (olvasm ány) .................. 29A szárazság hazájában ............................................ 32Ültetvények növényei (o lv asm án y )..................... 35

Képes lexikon ............................................................ 3HÖ sszefog la lás ............................................................. 41

A M É R S É K E L T É G H A J L A T I Ö V E Z E T É L Ő V IL Á G A

Kék egű mediterrán ................................................. 44

Lom bhullató e rd ő sé g e k .......................................... 47A bükkerdők á lla ta i.................................................. 51

A végeláthatatlan p ré r i ............................................ 54

Az északi fen y v esek ................................................ 57*

Állatok a tajgán ......................................................... 60

Képes lexikon ............................................................ 63Ö sszefog la lás ............................................................. 65

A H ID E G É G H A JL A T I Ö V E Z E T , A H E G Y ­V ID É K É S A T E N G E R É L Ő V IL Á G A

Elet a tu n d rá n ............................................................. 6H

A jé g világa ................................................................ 71

Fenn a csúcsokon ..................................................... 74A tenger világa .......................................................... 77

A nyílt vizeken .......................................................... xoTengeri em lő sö k ........................................................ 83

A parton és a pai tk ö ze lb en .................................... 86

TARTALOMA korallzátonyok rejtelmei (o lv a sm á n y ) ........... xv

Képes le x ik o n ............................................................

Veszélyben az élővilág ........................................... 92

Tudósok a természet szolgálatában ..................... %

Ö sszefo g la lás ............................................................. 97

A Z É L Ő L É N Y K Ö R N Y E Z E T E É S A Z É L E T K Ö Z Ö S S É G E K

Az élőlény és k ö rn y eze te ....................................... HM)

É le tközösségek .......................................................... HM

Kölcsönhatások az éle tközösségekben ............... H)7

Táplálkozási szintek ................................................ un

Anyagáram lás az életközösségekben.................. 11.'

Mi lesz veled, em b e risé g ? ..................................... 116

M egfigyelések, vizsgálódások .............................. 119

Ö ssze fo g la lás ............................................................. 121

A Z É L Ő L É N Y E K R E N D S Z E R E Z É S E

Rendszer az élők v ilág áb an ................................... 124

A m ikrobák v ilá g a .................................................... 127

A gom bák o rsz á g a .................................................... I30

A növények országa ................................................ 133

Virágos, magvas növények ................................... 136

Növényfelism erés, növényhatározás .................. 142

Á llatok országa ......................................................... 143

A puhatestűek világa ............................................... 146

A legnépesebb állatcsoport ................................... I4«

A belső váz védelm ében ........................................ 152

A levegő u r a i .............................................................. 156

Az állatvilág c sú c sá n ............................................... 16«

Ö sszefo g la lás ............................................................. 164

A FÖ LD NÖVÉNYZETI ÖVEI .......................... IM>

M IT KELL TUDNI A TANÉV VÉGÉN? ........ 168

K IS L E X IK O N ........................................................... 171

H O G Y A N H A S Z N A U A T O K A T A N K Ö N Y V E T ?

A fontosabb ism ereteket a tankönyv V üslag betűvel jelzi.

A z apró betűs ismeretek érdekessége­ket és kiegészítéseket tailalmaznak. Ilyeneket ti is gyűjthetlek. és elmond­hatjátok az órán.

A tankönyv .sí^övegében *-gal jelölt fo­galm uk a K islex ikonban találhatók.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

A kérdésekkel kipróbálhatjátok, hogy tudjátok-e. pontosan éilitek-e az ónín és az otthon tanultakat.

EH GONDOLKOZZ ES VALASZOU!

Kérdéseinek megoldásához to\’ább kell gondolni a leckében tanultakat, vagy önálló gondolatokat kell megfogalm<tz- notok.

KUTASS! KÍSÉRLETEZZ!r üK érdéseit, feladatait m egoldhatod ter- mészettudomi'myos szakkönyvek, folyó­iratok. tapasztalatszei2 Ó beszélgetések és az internet segítségével.

m JÓ, HA TUDOD!

E zeknél a részeknél a megértést, bő\'í- tést szolgáló vagy különlegességeket tartalm azó anyagrészeket találjátok.

OLVASD EL!

Tudnivalói segítik a megértést, bővítik az istnereteket.

Zf m/ Természet, csak élj! Ú julj tue^ szüntefeii, alant és feni, ahofiy törvényed hirdeti, te istennő vaf'y, é lj s dölyfösködj! Földeden az em ber csak utas, nent m in t megilleti, királyod.

A lfré d de Vigny

KEDVES GYEREKEK!Az első Biológia-fankönyvetek közvetlen környe­zetetek és a hazai tájak élővilágától messze vezet benneteket. így az év során képzeletben ellátogattok a tengerek, a tajga. a dél-ainerikai „zöld pokol” , az észak-amerikai préri és az afrikai szavannák terü­letére. Megismeiitek az életközös.ségek legérdeke­sebb növényeit és állatait, elsajátítjátok környezeti tényezőit és ezeknek az élőlényekre gyakorolt hatá­sát. Felismeritek az életközösségben működő köl- csönhatásokat, törvényszerűségeket. így megértitek azt. miért népesítik be más élőlények a forró sivata­gokat. mint a sarkvidék fagyos tájait.

Sajnos azt is látni fogjátok, hogy ez a csodálatos világ milyen sérülékeny, a felelőtlen emberi magatartás, tevékenység miatt mekkora veszélyben van. Napja­inkban a Föld kiiablása, szennyezettsége ijesztő mér­tékű, és már-már úgy tűnik - különösen egy-egy környezetszennyezési katasztrófa kapcsán hogy az élet feltételeit a jövőben lehetetlen lesz megőrizni.Szerencsére ez csak látszólag van így, mert együtt­gondolkodással és közös tenni akarással meg lehet menteni a Földünket. 8 ebben a ti szerepetek óriúsi. Csak ti vagytok képesek arra, hogy e munkában ma­gatok mellé állítsátok a felnőtteket, és közös eiővel megőrizzétek a holnap számára a Föld kincseit, élő­világát - tulajdonképpen magatoknak.A tanév vége felé rendszerezitek az eddig megismert élőlényeket testfelépítésük és életműködéseik hason­lósága. vagyis rokonságuk alapján. Ehhez azonban az idén megszerzett ismeretek mellett a korábbiak­ra is szükségetek lesz.

Eredményes munkát kívánnak: a tankönyv szetzői-

TIIDOD-KMÍX;? 9

MIT TANULTUNK HAZÁNK ÉLETKÖZÖSSÉGEIRŐL?Magyarország éghajlata - földrajzi fekvésének meg­felelően - szárazföldi. Ezen belül az egyes tájak éghajl<>ta azonban jelentősen különbözik. így élővi­láguk is más. Ahol a csapadék mennyisége elegendő a fák fejlődéséhez, ott lom bhullató erdő , míg a csa- padékszegényebb részeken szárazságtűrő füves puszta a természetes növénytakaró. Folyó- és állóvi­zeinkben, illetve környékükön vízi» víxparti életkö­zösségek találhatók.

-M iv e l magyarázható, hogy hazánkban többféle életközösség fordul elő? • Mely környezeti té­nyezők határozzák meg elsősorban az erdők és a füves puszták kialakulását?

Az erdők haziínk teiiiletén egyenlőtlenül oszlanak el. Ennek oka - az erdőiitásokon kívül hogy a fák szá­mára a domb- és hegyvidéken az életfeltételek ked­vezőbbek. A tengerszint feletti magasssíggal csökken a levegő hőmérséklete, nő a csapadék mennyisége és a hegyek csúcsa felé haladva csökken a talaj vastag­sága. Ezek következtében az eltérő igényű tölgyesek, bükkösök, fenyvesek magassági növényövezeteket alkotnak.

— Hol helyezkednek el hazánkban erdők? • Hogyan függ össze a domborzat, az éghajlat és az erdők előfordulása? • Mi a magyarázata a magassági növényövek kialakulásának?

M agasságbeli tagolódás az erdőn belül is m egfi­gyelhető. A szintek főként a fényéil való versengés következményeként jönnek létre. A laza lombkorona- szintű világos tölgyesekben a fákon kívül sok cserje, virágos és virágtalan lágyszáiiá él. A záit lombozatú. sötét fenyvesekben viszont gyér az aljnövényzet.

- Nevezd meg a lombhullató erdők szintjeit! • .So­rold fel az erdők le^ellemzőbb vinígos és virágta­lan növényeit! • Miről ismeilietők fel ezek? • Jelle­mezd a harasztok. a mohák és a gombák felépíté­sét! • Mi a gombák jelentősége az erdők életében?

fény

I c m R o c o n a s z in t

|KITd

ocíjc'Zintg y c p sz in lmoha.szJnc

9.2. A lotnbhullató erdő szintjei

A z erdő növényei. > Nevezt! meg az ábrák segílségévei a megismeri növény­fa joka i!

10 n!IK)l)-K MÍXí?

10.1. Erdei táplálkozási lánc

A növényzet védelmet és táplálékot biztosít az e rd e i állatok szamáia. Növényekkel vagy azokkal is táplál­koznak a fa- és levélpusztító lovaiok, a lassú mozgású csigák, a rágcsáló kisemlosök és a patás nagyvadak. A növényevőket és a mindenevőket a rovarevő pó­kok és madarak, valamint a ragadozók tartják féken. Az életközösség tagjai között szerteágazó táplálko­zási láncok jönnek létre.

- Melyek erdeink leggyakoribb növény-, állat- és mindenevő állatai? • Keress összefüggést az álla- tok élőhelye, külleme, életmódja között! • Állíts össze érdéi táplálkozási láncokat!

Hazánkban a nagy kiterjedésű m ező k a síkságokon terülnek el. A rétek, legelők arculatát a fűfélék hatá­rozzák meg. A füves p u sz tá n a környezeti tényezők szélsőségesebbek, az életkörülm ények kedvezőt­lenebbek. mint az erdőben. Ezeket a körülményeket

10.2. Táplálkozási kapcsohitok a réten

Ti;iM)i)-KMí:(;? 11

a fűfélék és a területen megtelepedő egyéb lágyszá­rúak Jól tűrik.

-M ily e n összefüggés van a domborzat, a csapa­dék temieti eloszlása és a mezők előfordulása kö­zött? • Melyek a tanult mezei növények ismérvei?• Miként alkalmazkodnak a növények a kedvezőt­len körülményekhez?

Az alacsony lágyszárúak között élő kistestű állatok az éghajlati szélsőségekhez és a kevés búvóhelyhez egyiuánt alkalmazkodnak. A mező mindannyiuk szá­mára terített asztal. Elegendő táplálékhoz jutnak a növényfaló rovarok, a rovarevő kétéltűek és hüllők, a rejtőzködő emlősök és a talajon vagy a magasban fészkelő madarak.

- Mutasd be a mezőn élő állatcsoportok egy-egy képviselőjének faji jellemzőit! • Bizonyítsd pél­dákkal az állatok alkalmazkodását környezetük­höz! • Ismertess néhány mezei táplálkozási láncot!

A szárazföld növény- és állatvilágától lényegesen eltér a vizek és a vízpart élővilága, mivel a két élet­tér különbözik egymástól. A vízben a szárazföldhöz képest kisebbek a szélsőségek. így kedvezőbbek az életfeltételek. A környezeti tényezők a vízben a mélységgel, a pailon a víztől való távolsággal vál­toznak.

- Mennyiben mások a vízben az életfeltételek, mint a szárazföldön?* Mely környezeti tényezők vál­toznak a vízmélységgel, és hogyari? • Mi jellem ­ző a vízpartra mint élőhelyre?

A vizek, vízpartok növényei meghatározott rendben helyezkednek el. A parti fűz-nyár ligeterdőket, bo­korfüzeseket a sekély vízben nádasok, beljebb vízbe merülő hínárok követik. A nyílt vizek a lebegő élő­lények élőhelyei. A víz és környékének élővilága sokszínű, amit az élőlények testfelépítésének külön- bözősége is jelez. Élnek itt egysejtűek, telepes testű moszcttok, virágos lágy- és fásszánjak.

- Mivel magyarázható a vízben és környékén az élővilág sajátos tagozódása? ♦ Ismertesd a víz pa­rányi élőlényeinek testfelépítését! • Miről ismered fel az életközösség különböző virágos növényeit?

l i . l . Füvek é s sz ín es virágú növények a mezőn

Je llem ezd az áhrák segítségével a fogüZoUfkat!

11.3. V íz inövények

12 n!IK)l)-K MÍXí?

12.1. Vfzbcn elő baktérium és egysejtűek

12.2. A vízszennyezés következménye

• Igazold példákkal az élőlények élőhelyükhöz való alkalmazkodását! • Mi a jelentősége a megis­mert élőlényeknek a vizek életében?

Az életközösség növényvilágához változatos á lla t­világ tái sul. Találkozhatunk itt a gyűmsféigek. a puha­testűek, az ízeltlábúak és a gerincesek képviselőivel egyaiánt. Egyesek élete teljesen, másoké részlegesen kötődik a vízhez.

A víz és környékének élőlényei között sokféle kap­csolat létezik. Egymásrautaltságukat jól példázzák a táplálkozási táncok.

-M e ly tulajdonságok jelzik egy-egy víziállaton az élőhelyhez való alkalmazkodást? • Magyarázd meg. miéit kötődnek egyes állatok lazábban, má­sok szorosabban a vízhez? • Mutasd be a vízi. vízparti élőlények között lévő táplálkozási kap­csolatokat!

A természetes élőhelyek, életközösségek megóvá­sában kiemelkedő szerep ju t a nemzeti parkoknak. Az értékm egőrzés azonban m indannyiunk közös ügye. Tegyél élte te is!

12.. . V ízi-vízpiuli táplálkozíisi láncok

\I

wV.*'-

y •

. i ' . *f r . U

X♦• .{>,m

1

A * \ ,> '

%

•*K *••*7

,. i'é'- , • ’ ' A

K G H . •«

> ' - rs• -í ^

#* •' «

• E L O ^

* ' 4

W

X •

f

# '

t f •

;

w-í^<- ■

%

* i • . #

*«w

f ^\ _V.. <

. »*,*' A- % h •J i '

4>

í •

1- '

[ 11 ( 1]

IlW lIll[I[l1

i i r iu i i i

[ii.mi

[Mii

1 4 A KORRÓ KííHAJLATI ^A nZK T KL()VILÁ(;A

MBANDAKAtengerszint íeldtti m agasság: 341 mévi középhöm érséklet; 24 .5évi csapadékn>ennyiség; 16 9 0 mm

V. VII. IX. XI. hónap

14.1. Egyenlítői éghajlat diagiiUnja. > Miéri mondhaljuk. hogy nincsenek évszakok?

_

f c M lo m b k o io n a - Nzini

knzéf>s<^ lom bko* lo n a sz in l

als< lotnl>k<>iona> Nzinl

CNcr)e-gyepNzint14.2. A z e.sőei dó szintjei. ► Olvasd le a kép- rőt az esőerdőjellentzőil (szinfek neve. fá k magassáfia. fomhkorona záródása, a ljnö­vényzet mennyisége}!

14..V A trópusi esőerdőt Brazíliában „zöld pokolnak” is nevezik

TRÓPUSI ESŐERDŐKFöldünkön az Egyenlítőtől a sarkok felé különböző éghajlati övezetek és az éghajlathoz alkalmazkodó növényövek alakultak ki. Ezt szemlélteti a 166-167. oldalon lévő téikép. A fo rró övezet a Ráktérítő és a Baktérítő között helyezkedik el. Az övezeten belül többféle éghajlatot különböztetünk meg.

EGYENLÍTŐI ÉGHAJLAT

Az egyenlítői éghajlat* az Egyenlítő mentén alakult ki. Itt egész évben egyenletesen m agas a hőm érsék­let, évi átlagban 25 -28 fok. és bőséges a csapadék. É vszakok n incsenek. vSzínte naponta érkezik az özönvízszena felhőszakadás. A csapadék mennyisége évente meghaladja az 1500 milliméteit. A sok eső és a nagy meleg miatt a levegő p á ra ta rta lm a m agas.

Természetes növénytakarója a tró p u si esőerdő=^. T alaja tápanyagszegény, meit a tápanyagok jelen­tős részét a gyorsan növő fák azonnal felveszik, a maradékot pedig a sok csapadék kimossa.

AZ ESŐERDŐ ,£M ELETEI"

Az esőerdőben rendkívül sokféle fa él, számuk egy hektárnyi (10000 m-) területen akár .száz is lehet. Évszakok híján a fák örökzöldek, és folyamatosan virágzanak. Leveleik rendszerint nagyok, viaszosak, szélük sima, csúcsuk pedig hegyes. Így könnyen meg­szabadulhatnak a felesleges víztől. Virágaik gyakian a fák törz.sén és az ágak felületén nyílnak.

A fák lombkoroniíja legalább három szintben rende­ződik el. A többszörösen záródó lom bkorona kevés fényt enged át, ezért gyér a cserje- és a gyepszint. A felső lonibkoronaszintet* az erdőből kiemelkedő. 4 0 -6 0 m magas óriásfák* alkotják. A vékony talaj miatt gyökéi-zetük sekélyen tei ül el. A felszín köze­lében futó gyökerek a hatalmas fákat nem képesek megtartani. Ezért tövüket letnezes kinövések, úgy­nevezett palánkgyökerek ’ támasztják. A középső lom bkoronaszintet^ 2 0 -3 0 métei. az alsó lomb- koronaszintet* 10-15 méter magas fák lombozata alkotja.

I RÓPCSIKSÖKRDÖK 15

Ainazónla* egyik óriásfiíja a valódi m ahagóni. Vörös- biuna színű, tiutós fája keresett cikk a világpiacon. A kö­zépső lom bknrönaszint közism ert növénye a kaucsukfa. M egcsapolt töizséböl gum i előállítására alkalm as tcj- szeíTJ nedvet nyernek. A z alsó lom bkoronaszint gyakori növényei a pálmák és a kakaófa.

VERSENGES A FÉNYÉRT

A fényéit való versengés’*' két különleges életmódú növénycsoport kialakulását eredm ényezte. Ezek a liánok és a fánlakó növények. A liánok* a talajban gyökereznek. Hosszú szálukkal csigavonalban kiisz- nak fel a fák töizsén egészen a lombkoronáig. Amint elérik a fényt, dús lombozatot fejlesztenek.

Más módon jutnak fényhez a fán lakó növények*. Közö;; sajátosságuk, hogy nem a talajban gyöke­reznek. hanem a fák ágain telepszenek meg. Legis- meitebb képviselőik az orchideák és a hrom éliák. Tápanyagaik egy részét az ágakon összegyűlő korha- dékból nyerik. Vízszükségletüket a csapadékból és a levegő páratartalmából fedezik.

AZ E.SOERDOK PUSZTITASA

Nagyobb kiterjedésű esőerdő van Dél-Amerikában az A niazonas-m edencében (Amazónia). Afi ikában a K ongó-m edencében és Á zsiában az indonéz .szigetvilágban. Területük m indenütt rohamosan csökken, mert egyre több erdőt pusztítanak ki. hogy

tő ixsön nyíW vintgok

palúnkg>'ökéi

15.1. A fényért m agasba költözött liánok és fán lakó növények. > N ézz ul<íníi, m ilyen orchideaféíék éhu 'k a hazfii erdőkhen!

1 6 A FO RRÓ K(;HAJLATI ^A nZK T KL()VILÁ(;A

16.1. > Jlf/gyan és miért pm ziílják az eső­erdőket?

16.2. Különleges szerkezetű orchideavirág

16..V B iom élia víztartályként m űködő le- véltölcscic

megművelhető földteiülethez és értékesíthető fa­anyaghoz jussanak.

Az esőerdők irtásával sokféle növény és á lla t tű ­nik el nyomtalanul. Ezzel együtt csökken az oxi­gént előállító erdőtakaró is. A szabadon maradt talajt az esővíz fokozatosan elhordja, tápanyagtaitalmát pedig a mélyebb rétegekbe mossa. így a terület rövid idő alatt tönkremegy, ezéil növénytermesztésre és új erdő kialakulására is alkalmatlanná válik.

Napjainkban sok erőfeszítés töiténik az esőerdők további pusztulásának m egakadályozására. Egyes országokban b e tilto ttá k az e rd ő ég e tést, másutt faültetésbe kezdtek, illetve meghatáiozták az évente kivágható fák számát.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Keresd meg a térképen a nagyobb kiterjedé.sű esőerdőket! Nevezd meg a teióileteket!

2. Indokold meg, miéit örökzöldek az esőerdő fái!3. Hasonlítsd össze a tölgyerdőt az esőerdővel!4. Milyen összefüggést látsz az esőerdei fák szeive-

zete és környezete között?5. Hogyan jutnak fényhez és táplálékhoz a liánok

és a fánlakó növények?6. Bizonyítsd példákkal az esőerdők jelentőségét!

n JO, HA TUDOD!

Különleges alakú és színű virágai m iatt az orchide<'ikat a nö­vényvilág szépségkirálynoinck tartják . Hat darab színes lepelleveléből az alsó színben, form ában, nagysiígban elüt H többitől, m ézajak a neve. B enne rovarcsairtgató illatos nedv képződik.

Valaha az „orchideavadászok” az é letüket kockáztatták, hogy m egszerezzék a növények gum óit, am elyeket aztán üveghiízakban neveltek tovább.

OLVASD EL!

Egy inohaw k indiántól szitrm azik a következő gondolat: Csak ha m ár az uIoÍsó fá i is kivágták, a z ultflsó pafaktn is

mef>méi^ezték. az ithflsó hatat is kifogták az emberek, csak akh>r értik meg, hogy a pénzt nem iehe! megenni. "

AMA/ÓNIA VARÁZSLvVIX>S ÁLLATVII.ÁíiA 17

AMAZONIA VARAZSLA- TOS ÁLLATVILÁGAA kedvező körülmények miatt az esőerdőt hihe­tetlenül gazdag és változatos állatvilág népesíti be. Sokuk a fák lombkoronájában él, hiszen a növényi részek bőséges táplálékot biztosítanak számukra.

LEBEGŐ ..DRÁGAKÖVEK'*

így hívják hazájukban a kolibriket, meiI a szivár­vány minden színében pompázó, fémesen csillogó tollazatuk van. Apró, könnyű testük elfér egy tenyér­ben is. Gyenge, kis lábaik csak az éjszakai üldögé- lésre alkalmasak. Hosszú, keskeny szárnyukkHl egész nap virágról virágra repkednek. .Szárnyaikat igen gyorsan tudják mozgatni, ezért - a madárvilág­ban egyedülállóan - képesek függőlegesen felemel­kedni é s süllyedni, valamint oldalirányban és hátra­felé is repülni.

Táplálkozáskor a virágok előtt egy helyben lebeg­nek ’ , és hosszú, csőszerű csőrükkel a virágok mé­lyére hatolnak. Majd megnyúlt, kiölthető nyelvük­kel felszürcsölik az édes nek tá rt, miközben felra­gadják a virágokban megbújó rovarokat is. Eközben a növények megpoi-zását is elvégzik.

K icsiny testtöm egükhöz viszonyítva a kolibrik testfelü­lete arányliig nagy. em iatt sok hőt veszítenek. Energia­szükségletüket nagy m ennyiségű, energiadús táplálék fogyasztilsiiva) fedezik, ezéil szinte egész nap tiíphilkoznak.

A költési időszakban a tojó fmom növényi szálakból (magvak repítőszőreiből. mohákból) fészket készít. A csésze alakú fészekbe két p<uányi tojást rak. A fió- kákat egyedül neveli fel.

K olibrikre vadászik a legnagyobb pókok közé tartozó közönséges m adáipók (ÍS.t-2.). Hossza kinyújtott lábai­val együtt elérheti a 18 cm-t. Testét hosszú, biimásfekete kitinszőiök fedik. Nappal kövek alatt vagy üregekben lej- tozködik. éjszaka já r vad«tszni. Tápláléka nagyobb rova­rokból és kisebb gei incesekből áll. Hálót nem szó. áldo­zatá t lerohanja és lefelé irányuló, e ró s csáprágójával ledöfi, majd méiegmirígyének v«Uadéká\'al megöli. A nagy­testű madi'u'pókokiit Am erikában tarantuláknak Is neve­zik . M érgük nem halálos az em beire.

17.1. Egy helyben lebegő kolibri. > M utasd he a kt/lihrik kiilleniél!

17.2. V á ltoza to s cső rfo rm ájú ko lib rik . ► Miért imis-más fioxszií.uígii és alakú a ko- iihrík csőre?

I7 J. A képen látható közepes m éretű ko­libri is m indössze 3,7 g tömegű!

1 8 A KORRÓ KÍÍIIAJLATI ^)V K /> :r K L ()\ 1LÁ(ÍA

IK.I. Krtzöilségds itíadáiixSk

A iniidiítpókok csiíprúgója lefelé

irányul

A legtöbb pók c>áprúg(Sj;i harii|X>fogó-

kém működik

18.2. A p6kí)k Csúpi‘ág6ja

HANGOS NÉPSÉG

A lombok között élő bőgom ajm ok nevüket kilomé- teiekie elhallatszó kiáltozásukról kapták. Szőrzetük színe igen változatos. Leggyakoribb a szalmasáiga. a rozsdabarna és a fekete színmnyalat. Viszonylag kis törzsükhöz hosszú végtagok és hosszú, erős. kapasz­kodásra módosult logótarok* kapcsolódik. Ujjaik végét lapos szaruképződmények, körm ök borítják. Mind mellső, mind hátsó végtagjukon a hüvelykujjuk befelé fordítható, ezéit fogásra is alkalmasak. Göm­bölyű fejükön előretekintő, nagy szem ek ülnek.

A bogőmajmok szinte sosem jönnek le a fákról. Fogó­végtag jaikkal* és fogásra is alkalm as farkukkal könnyedén kapaszkodnak egyik ágról a másikra. Közben előretekintő szem eik pontosan felmérik a távolságot. Nappal kutatják fel növényi részekből, rovarokból, pókokból, madártojásokból és fiókákból álló táplálékukat. Zápfogaík gum ós felülete jelzi, hogy m indenevők.

AMAZÓNIA FOLTOS MACSKÁJA

Az esőerdő aljnövényzetében tanyázik a bőgő­majmok legfőbb pusztítója, a jag u á r. Teste farok nélkül 1.5-2 méter hosszú. Rövid szőitj bundája vö- rösessáiga alapszínű, melyben szabálytalan alakú fe­kete foltok tiukállanak. A foltok néhol gyűnaszenaek, bennük apió pöttyök (rozetták) láthatók.

Feje göm bölyű, törzse erős és karcsú . Izmos vég­tagjai széles m ancsokban* végződnek. K arm ai

IK..V A bőgőmajom - a világ legzajosabb ál­lata - k iálloz«ísa kilomctcrckre clhallalszik

1S.4. A jaguiir m agányosan vadilszó macskaféle. ► írd le a htuuUijámik színéi és mhuóz(tlót!

A M A /O N IA VARAZSLvVIX>S ALLATVII.AÍiA 19

behúzhatok . E jegyek alapján a m acskafélék* cso­portjába taitozik. tehát közeli rokona a házimacskának.

Táplálékának felkutatásában kitűnő látása és hallása segíti. Zsákmányát igyekszik észi^vétlenül megközelí­teni. Ilyenkor fontos az esőerdő fény-árnyék játékához hasonló, rejtő mintázata és a nesztelen jiuást biztosító pííi nás. szőrös talpa. Vadiiszatkor az áldozat közelébe oson, majd egy jól irányzott ugrással ráveti magát, és erős m ancsával leteríti. Az e le jte tt állatot éles, hegyes fogaival megöli és széttépi. Ragadozó emlős állat. Étlapján főleg gerinces állatok szerepelnek. Az anya 2 -4 utódot hoz a világra. A kicsinyeket álta­lában két évig gondozza, védelmezi.

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Csoportosítsd az esőerdő állatait magad válasz­totta szempontok szerint!

2. Keress összefüggést a kolibrik mozgása és táplál­kozása, valamint a szerveik jellemzői között!

3. Hogyan alkalmazkodtak a bőgőmajmok a kapasz­kodó életmódhoz?

4. Bizonyítsd a jaguár és a házimacska rokonságát!5. Miéit soroljuk a jaguárt a ragadozó emlősök közé?

1]OLVASD EL!

A világ legkisebb iii<id<ira u méhkolibri (vöröstorkú kolibri). Egy felnőtt hím alig 6 cm hosszú. Tojásiii borsószem nagy- ságúiik. M ásodpercenként 3 0 -8 0 -sz o r csap ó sziim yaival züm m ögő hangot ad. I9.I. Tápiálkoz^lsí lánc ia esőerdőben

tökéletCN c izckszc ivek

nesz te len júrÚN

rcjt Sszín

e r ^ test. ügyes, gyors mozgi'isiiigudozó foguZiit

19.2. A jag u ár zsákm ányszereő eszközei. ► M ely lul<ijíi(mság(tk segítik a ja g u á r szá n iá m a zsákm ány fei- fedezéséi, megközelílésél. elejtését és eífogyasztásáu?

20 A FORRÓ K(;HAJLATI A nZKT KL()VILÁ(;A

KAYESteri9erszint feletti m agasság; 4 6 mévi középhőm érséklet: 29 .4évi csapadékm ennyiség: 6S4 mm

IX. XI. hónap

20.1. A szavanna éghajlatdiagram ja. > O l­vasd le a 166 167. oldalon lévő ábráról a szavanna/^vjellefizele.s növényzeli öveii! Keress összejii^}{ésf a z E^yeuKlőlől vaíó távolság, az éghajlat válf(>zása és a növény­takaró alakulása között!

lombkoroíw-xzinick

c>erj«-é>gyc|>N2Ínl20.2. >• M ondj igaz állításokat a Irófnisi lom hhiillató erdőről!

20..V TixSpusi lom bhullatn erdő

KIVILAGOSODO ERDŐKA trópusi esőerdőkhöz északon és délen (a 10-20. szélességi kör között) mind az éghajlat, mind az élő­világ szempontjából változatos sáv, a szavanna csat­lakozik.

SZAVANNAÉGHA.ILAT

Az Egyenlítőtől távolodva egyre csökken a csapa­dék mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé annak eloszlása. Kialakul egy nedves és egy száraz évszak. A hőm érséklet mindkét évszakban m agas. A csapa­dék csökkenése és a száraz évsziik hosszabbodása miatt a szavannaéghajlaton* különböző növényövek alakultak ki. Közülük a legjellemzőbbek a tiópusi lomb­hullató erdők, az erdős, valamint a füves (valódi) szavannák.

Az esőerdővel szomszédos térségekben, ahol a szá­raz évszak rövid, trópusi lom bhullató erdők* (mon­szunerdők) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a lom bkoronaszint«k és a fafajok szá­m a, mint az esőerdőkben. Még a legmagasabb fák sem érik el a 40 méteit, és többségük a száraz idő­szakban lehiillatja lom bját. A fényben gazdag, vilá­gos erdők alját dús aljnövényzet borítja.

AZ EMBER LEGKÖZELEBBI ROKONA

A Kongó-vidéki esőerdő és a vele szom szédos szavanna nyíltabb erdőinek lakója a csimpánz. A ki­fejlett hím termete felegyenesedve elérheti a másfél méteit, a nőstény azonban kisebb méretű. Testét álta­lában dús, fekete szőrzet borítja, csupán tenyere és ta lpa csupasz. V égta^ai megnyúltak, a mellsők hosszabbak a hátsóknál. F a rk a nincs.

A bőgőmajmokhoz hasonlóan a csimpánz 5-5 ujján is körm ök vannak. H üvelykujja szem befordítható a többi u jjal; szeme előre néz. Ezen bélyegek alap­ján mindkét állatot a m ajm ok* csopoiljába soroljuk.

A csimpánzok kisebb csapatokban kóborolnak táplá­lék után. amely növényi részekből és kisebb állatok­ból áll. Zápfogaik felülete gum ós, egy egyednek*

K IM l.A<;()SOIM ) h;KIM)K 21

32 fogü van. A nőstény egyszeire egy utódot hoz a vi­lágra. Kicsinyeit az anya a közmondásos „inajom- szeietettel” több évig gondozza.

A csiinfxinzok napközben táplálkoznidí é s pihennek, vala­m int a fák alacsonyabb részeire elkészítik alvóhelyüket. A m ikor a földön pihennek, igen aktív tiíi sas eletet élnek: játsziiniik. veszekszenek, tisztogatji'ik egyimlst. Tevékeny­ségüket rendkívül embei>.zcrij iucjátékkal kísérik. Társ<is viselkedésük. tanulékonys«'tguk. eszközh^isználatuk alap­ján aiTa lehet következtetni, hogy a csim pánzok igen éilc im es állatok.

A csimpánzok abban különböznek a legtöbb ma­jomtól. hogy term etük nagy, tenyerük, ta lpuk csu­pasz, fa rk u k hiányzik, fogaiknak szám a 32, éi-zel- meiket igen jól fejezik ki. és viszonylag fejlett az agyuk. Minden állat közül a legjobban hasonlítanak az em bene. ezért az em berszabású m ajm ok* közé soroljuk őket.

FÉLELMETES ÁLLKAPCSOK

Afrika trópusi vizeiben honos a hüllőkhöz tartozó nílusi krokodil. Hatalmas, gyíkszeru testét szaru- pikkelyek és több pikkely összeolvadásából kiala­kuló szarupajzsok* fedik. A szarupajzsok a bőrben lévő csontlem ezekkel együtt erős szarupáncé lt* alkotnak. Rejtőszíne felül barnászöld, a hasi oldalon szennyes sárga. M egnyúlt, lapos fejének felső ré­szén emelkednek ki szemei és orrnyílásai. F a rk a o ld a lró l lap íto tt, mellyel a vízben hajtja magát előre. Rövid végtagjai közül az úszóhártyás hátsó láb ak a t kormányzásra használja.

21.1. A csiinpánz fán és talajon egy«uánt otthonosiin mozog. > Mihe/ilui.soiilílucshn- pthíz hőfiőmajoinhffz?

táplálékkérí csü*CNÖlítCS

fételemie utaló vicsorgás

21.2. Ai cm im ika csim pánz módra. > M u­lass he néhány entheri an-kifejezésl. uirsa- id pedig próhíUják fe lism ern i a jelentését!

2 U . A nílusi krokodilok akár 6 m éteresre is m egnőhetnek. > M ondd el minél szemlélefesehhen. hogyan mozog a krokodil a szdrazföldön és a vízlyen! Igazold az ehum dottaka t a z óllal lesifelépílésévell

22 A FORRÓ K(;HAJLATI A nZKT KL()VILÁ(;A

m M m m

Ragado/ó állat, a huluktól a zebrákig mindenféle álla- tót megtámad. Áldozatát hegyes tógáivá! ragadja meg és egészben nyeli le, vagy nagy diuabokat tép ki testéből.

A krokodilok meszes héjú tojásokkal szaporodnak. A tojásokat a nap melege költi ki. Kikelésig a nős­tény gondosan őrzi a tojásokat.

A VADVILÁG MEGMENTÉSE

A gorillák és az orángutánok is emberszabású maj­mok. Közülük sokat befogtak és eladtak az állat- keitek számára. Mára mindkét állatot a kipusztulás veszélye fenyegeti. Veszélyeztetett állatok* a kroko­dilok is, hiszen bőrükéit sok példányukat megölték.

A század elején a vadvilág megmentése érdekében term észetvédő szervezeteket hoztak létre. Közöt­tük leghíresebb a Világ T erm észetvédelm i Alap (W W F). Jelképük a kipusztulás szélén álló óriás­panda.

' a E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Hogyan változik az éghajlat és a növénytakaró az Egyenlítőtől távolodva?

2. Készíts a c.simpánz jellemzéséhez szempontsort!

rz .rv é d e tte in l^ .;;^ ú ‘jJ7goriÍi;.( 7 ^ M iért m ondhatjuk, hogy a csim pánz em ber-szabású majom?

4. Miként alkalmazkodott a nílusi krokodil a vízi életmódhoz?

5. Gyújts példákat, hogy miéit csökken az ember- szabású majmok száma!

es iiz oi itngutan

n JO . H A TU D O D !

22.2. ► N ézz uuítiíi, m ihen kiUönhözik a ké­pen híliuíló indiai elefánt a z afrikailói!

Dclkclct-Ázsia trópusi lombhullató erdeiben cl a 4 - 6 tonnás indiai elefánt. Vastag bőre csaknein csupasz. N agy felületű tulc a hősz;ibályozásban játszik szerepet. A z elefántbikiík felső m etszőfoga agyaná növekszik, ennek kem ény anyaga itz elefiíntcsont. U niverzális szerve a z oitIjóI és a felső ajak­ból képződött onniíny. Kiz«'uólag növényi táplálékot fogyaszt. A lul é s fe lü l, m indkét o ldalon eg y -eg y redős fe lü le tű működő Zíípfoga van. Idővel ezek etkopnitk. de hátulról újak tolódnak előre. Am ikor az utolsó őrlőfog is elkopik. <íz állat éhen hal.

k i; i k n ( ;k r a i r o im is o k o n 23

FUTENGER A TRÓPUSOKONAfrika szavannaéghajlatii teililetein az erdők és a fü­ves térségek között az évi csapadékm ennyiségnek megfelelően fokozatos az átmenet. Ahol a száiaz év­szak hosszabb, mint az esős évszak, nem alakul ki Ziíil eidőség. A szavannán a talaj tápanyagban gazdag, mell azt a viszonylag kevés csapadék nem mossa ki. és felhalmozódik benne a humusz.

A FÜVES SZAVANNÁK*

A szavannán a nagy fényigényű, árnyékolást nem tűrő fíítélék szinte mindenütt összefüggő felületet alkotnak. Magasságuk néhol 2 m, másutt alig 50 cm. A m agányosan vagy facsoportokban növő fák álta­lában 20 méternél alacsonyabbak, és a száiaz évszak­ban lombtalanok.

A hossziin tailó s2«ü<i2 .ság idején fcllobbiinó sz«ivannatűz- bcn u növények többsége a liingc^ in;utiüékú\'á válik. A fü- félék azonban iizcpcn m«u<idt tiüajbcü szkunkból vagy in«tg- jukból gyoisan kisiujiidniik. Ebben a súiií gyepszőnyegben a füveknél lassabban növekvő fiatal fák szinte képtelenek gyökeret ereszteni. A facseiríetéket az állatok gyakran le­legelik. letapossák. így a íiives térség fenntnaradás;íban a tűznek és a legelő állatoknak egyaránt szerepe van.

A SZAVANNA FÁIA hosszú élettailamú m ajonikcnyérfa vastag kérge laza szei kezetű, jó hőszigetelő. Ezéit a fa a trópusi napsütésben Is megőrzi a rövid, vastag törzsében

23.1. A kiteijedt gyökérzetű szavanna) fák egymiistól többc-kevésbé távol helyezked­nek el

23.2. A szavannán a fűfélék a taposást, le- gelést követően újból kisarjadnak

V i r4ihéíi^. i ^00^ '23.3. > M elyik évsztikhou készüli a hozófosról {halra) és a m ajom kenyérfáróí a kép ? Indokold válaszod!

24 A KORRÓ KííHAJLATI A nZKT KL()VILÁ(;A

kb. 2 0 an-CN len n e Nck

24.1. A inajomkenyéifa virága és hosszúkás (ennése. am elynek húsát és magvait álla­tok fogyasztji'tk

ícn n cs

24.2. Az akácia szűrös tövisű hajtilsal távol tiutjiík <1 legelésző állatok n<tgy lészét. >- Ha- .umii’lsd össze term éséi a majomkenyérfo term ésével!

tárolt hatalmas mennyiségű vizet. Formátlan ágak alkotta koronája ritka lombozatű. Erős illatú, nagy virágai hosszan lelógnak a szárakról. Jókora termései a száraz évszakban fejlődnek ki.

Míg a majomkenyértak általában egyesével, addig az akáciák facsoportokat alkotva fordulnak elő. Tör­zsük többnyire alacsony. Több faj koronája lapos, ernyoszerűen kiszélesedő. Tövises ágaikon apró levélkékből álló összetett levelek vannak. Virágaik érdekessége a hosszúra nyúlt porzók sokasága. Ter­mésük fala éretten száraz.

FÖLDÜNK LEGNAGYOBB MADARA

Az afrikai szavannán élő strucc testtömege a 200 ki­logrammot, magassága a 2 méteit is meghaladhatja. Kis feje, megnyúlt nyaka és lábszára kékes vagy vö­röses színű, csaknem tollatlan. A laza, fehér dísz­tollak kivételével a hím fekete, a tojó barnásszürke. Hosszú hátsó végtagja erőteljes izomzatú. Futó- lába'^ két ujjban végződik.

Rendkívül gyorsan fut. Forduláskor, irányváltozta­táskor szárnyával egyensúlyoz. Viszonylag gyenge szárnya azonban nem képes súlyos testét a levegőbe emelni.Főként növényekből álló táplálékát lapos, lekerekí- tett c*sőrével csipegeti fel. Étrendjét rovarokkal is ki­egészíti. A magas termetű stiiicc kiváló látású, éber állat, hamar észreveszi a veszélyt.

's'í

24J. .Stiucc (9)- ► M elyek u tojó és a kakas lollazíttim ak has<mlósá^(ii?

24.4. Az akácia rendszerint többedinagával fordul elő. > M i­ben küU'mhözik törzse és konm ája a majtmtkenyérfáélól?

Ff;TKN(íKR A TRÓIMjSOKON 25

A tojó a kakas által talajba kapait fészekbe rakja to­jásait. A kikelő feszekhagyó fiókákat a szülök kö­zösen védelmezik.

A strucckakiis á lta lában több to jóval él együ tt. Egy fészekbe több tojó helyezi el a tojásait. Nappal m indig a leg iátennettebb tojó, éjszaka pedig a h ím ül a fészek­aljra.

A struccokaí sokfelé tenyésztik (hazárfckban is), mert tollúk, boilik, húsuk és zsíijuk egy«uánt felhasználható.

A PUSZTULÓ ÉLETKÖZÖSSÉG

A szavannán az állatok vadászata, a legeltetés, az égetés, a gyep felszántása komoly károkat okoz. Néhány faj m ára k ipusztult, vagy létszám a je len ­tősen lecsökkent. Folyamatosan zsugo rod ik az ciolicly, a terület egy része elsivatagosodik. E kedve­zőtlen folyam atok m egállítása érdekében tiltják, illetve korlátozzák a vadászatot és az égetést. A házi­állatok létszámát a terület eitailóképességéhez iga­zítják. Védett területeket jelölnek ki.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Jellemezd a füves szavanna növénytakaróját!2. Miért él kevés fa a füves szavannán?3. M iről ismerhetők fel az akáciák és a majom-

kenyéifák?4. Hogyan alkalmazkodnak a szavanna növényei

a szárazsághoz?5. Keress összefüggést a strucc szervezetének és

életmódjának jellegzetességei közötti6. Melyek a szavannát veszélyeztető hatások?7. Hogyan menthető meg a pusztulástól a szavanna

élővilága?

,HATUDOD!

A z akáciák növekedését és fejlődését nagyban befolyásolják a növényevő állatok. Amíg a fa alacsony, az állatok Ixínnely részéhez hozziíféi hétnek, és körbelegelik. H a a fa bőséges vízhez é s tápanyaghoz jut. elteiebélyesedik, é s a legelő állatok (I középső ágiikat m ár nem érik el. Ekkor ez a rész erőteljes növekedésnek Indul, a többi részt vagy lelegelik, vagy elszií- rad. Végül a fa akkori'ua nő. hogy magasbiin lombosodó ágait m ár csak a zsiráfok érik el.

Ifi t —-rfi"25.1. Strucckakasok a fiókákkal

25.2. A stiu cc fe jeés lábujjai. > Figyeld meg az ujjak egym áshoz viszonyOott méretéi!

25.3. Z siráf a szavannán

26 A KORRÓ KííHAjLAri f)V K/KT KL()\ llwÚÍA

2f>.l. H atalm as állatcsorda a szavannán

26.2. >• Jellem ezd o jelenle}^ é lő leíintif^yohh lestű (trnU(ff>faj, a jdvoratnU op külleméi!

ALLATSEREGLET A SZAVANNÁNTÜLKÖS SZARVÚAK SOKASÁGA

A szavanna fűtengerét különféle nagyságú és színű an tilo p t'a jo k népesítik be. Fejükön változatos méretű és formcíjú tü lkös .szarvat viselnek. Tör­zsük karcsú, végtagjaik m egnyúltak és izm osak. Páro.sujjií p a tás lábukon jól futnak. Növényevők, fogazatuk a szai vasmarháéhoz hasonló. K érődző állatok.

A nagyobb testű antilopok közé tartozik a csíkos gnvi. Többféle színváltozata isméit, de mindegyiknél a test elejét sö té tebb h a rá iitc s ík o k keresztezik. Szőrzete sűrű és rövid, csak fején, nyakán és farkán hosszabb. Tülkös szarvai oldalra hajlanak. Kaicsú törzsének hátvonala a farok felé lejt.

C soportosan élnek. Az együtt mozgó tömegben az egyes állatok védettebbek, és érzékszerveik is „meg.sokszorozódnak”. Amint egy teiületen a táp­lálkozási lehetőségek rom lanak, hatalmas csapa­tokba töm öiülve v án d o ro ln ak vízben bővelkedő friss legelők felé.

A csíkos gnú tehenek egy utódot hoznak a világra. A fiatal állatok egy nap múlva már lépé.st tartanak anyjukkal.

26.. . ► M iként fiififi össze <i csíkos f>mík évenkéttlí yántlffriása élőhelyük éfihajlíiltínak jellefizetessé^eivel?

A lJ.A rS K R K (;L K 'r A SZAVANNAN 27

„TIGRISLOVAK”

A fekete-fehéi csíkos rajzolatú zebrák küllem e a h á ­zi lovakéhoz hasonló, de azoknál k isebb term e- tűek. .Szőrzetük - a farok végét kivéve - rövid és testhez simuló. Nyakuk hátoldalán a hosszabb szőrök felálló sörényt alkotnak. Fejük megnyúlt, törzsük erős. Hosszú, izmos végtagjuk ujjhegyét pata védi. P á ra tlan iijjú patás lábukkal remekül vágtáznak.

Növényevők, a fűféléket metszőfogaikkal letépik, és zápfogaikkal megőriik. Szemfogaik kicsik. Társa­sán élnek, több-keve.sebb tagból á lló csoportjaik

tközösen legelnek. Ei'zékszerveik kitűnőek. A csikók fejletten jönnek a világra és szinte azonnal járóké­pesek.

CSAPATOSAN VADÁSZÓ NAGYMACSKA

A szavanna macskaféle ragadozói közül az oroszlán a legismertebb. Sárgásbarna szőrzete rövid, csupán a farokbojt* és a hím sörényének szőrszálai sötéteb- bek és hosszabbak. Hajlékony teste — hosszú farka nélkül — két méter. Nyaka, töj-zse és viszonylag rövid végtagjai izmosak. Erős mancsán az éles karmok visszahúzhatók. Nesztelenül jár. ügyesen kúszik, gyorsan fut és jól ugrik. Változatos mozgásfonnái, ki­váló látása és hallása segítik a zsákmányszerzésben.

Az oroszlán társas lény. A közösség tagjai közül fő­ként a nőstények vadásznak. A palásokat bekerítik,

27.1. A zebrán kérészibe futó sötét sávok a tcsl körvonalát m egbontják. > M iért elő­nyös ez dZ szóntáray

ied<Ss Zíipfog

putii

27.2. A zcbrilk palás végtagjaikkal könnye­dén mozognak és mozgékony ajkaikkal, va­lamint m etszőfogaikkal ügyesen legelnek

27.4. A hím oroszlánt a hiucban vastag sörénye védi vetély- 27..Í. Zebracsődörök (cT) küzdelm e. A z á l­tálba fogaitól és kannaitól latok m intázata egyedenként változik

28 A FORRÓ K(;HAJLATI A nZKT KL()VILÁ(;A

2K.I. Viidász6 oi'<>szlái1ók. > M i alaf>játi h - m ered f e l a zsóknum yszerző áilat netnét?

2K.2. Oi'oszliín táplálkozás közben

- ' 1 ^ v.VJ

utánu kúszva m egközelítik, majd rövid és gyors üldözés után mellső végtagjukkal leterítik. A préda a nyakába süllyesztett fogak szorításától múlik ki. A táplálékállat megszerzése és elfogyasztása erőtel­jes állkapcsuk és éles fogaik nélkül elképzelhetetlen lenne. A patásokon kívül kisebb élőlényeket, sőt elhullott állatokat is esznek.

A nőstények 1-5 gyámoltalan utódot szülnek, ame­lyek sokáig anyjuk gondoskodására szonalnak.

A szavanna táplálko/ásí kapcsolatainak legegysze­rűbbike. amikor a strucc elfogyasztja a növényeket. A ragadozók nem a kifejlett madána. inkább csibéire vadásznak. A fűféléket legelő patásokból az oroszlá­nok lakmároznak.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Miről ismered fel a csíkos gnút?2. Melyek a zebrák és antilopok szervezetének ha­

sonlóságai és különbségei?3. M iként alkalm azkodott a patások szervezete

a futó életmódhoz?4. Bizonyítsd be. hogy az oroszlán macskaféle raga­

dozó!5. Miért előnyös a csoportos életforma?

GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!

1. Mik az előnyei a patások ujjhegyen járásának?

Hl JO. HA TUDOD!

28J. ► M iben különhözik a gepárd íesl- fe lép íté se az oroszlóttélól?

Afrika teiületének csiiknem felét fű borítja. A fűféick jelen­tik á szavannán élő emlősök jelentős részének legfőbb táplá­lékát. Mivel tápéitekük kicsi, a fűcvőknek szinte állandóan legelniük kell. Mégis - a hosszú száraz időszakot kivéve - mindannyiuknak jut elegendő élelem, meit felosztják egy­más közöli a rendelkezésre álló táplálékforrást. A zebrák a magas száiv füveket fogyasztják, a gnúk a középmagaso­kat. a giizelh'tk pedig a legalacsonyabUikat. így több faj élhet ugyanazon a teiiileten anélkül, hogy versengeniük kellene a táplálékéit.A gepárd a szavanna leggyorsabb ragadozója. Kiszemelt ál­dozatát (főként patásokat) a fűben rejtőzve közelíti meg. íruijd üldözőbe veszi. Sebessége elérheti a 80-100 km/h-t. de csiik 200-300 m távot képes ilyen sebességgel lefutni.

AZ krs/í :nvkskk s/.uíki’k 29

AZ ERSZENYESEKSZIGETE (OLVASMÁNY)

Ausztrália évmilliókkal ezelőtt teljesen elszakadt a többi földrésztől, emiatt állatvilága eltérő módon fejlődött. Az elszigeteltség különleges és szokatlan fajok fennmaradását tette lehetővé, amelyek másutt sehol a világon nem élnek.

EGY ERDŐ, AHOL NINCS ÁRNYÉK

A szavannák és a pail menti trópusi lombhullató er­dők karcsú testű, terebélyes lombozató, sajátos illatú fái az eukHliptu.szok. Sokuknak a kérge nagy lapok­ban leválik, ezért törzsük fehér színű, sima felületű, leveleik örökzöldek, sarió alakúak*, és függőlegesen csüngenek a napsugai<ikkal párhuzamosan. így az erdő belsejében alig van árnyék. Virágai hosszú, színponi- pás porzó i miatt feltűnőek. Takarólevelei a virág nyílásakor lelökődnek. Az eukaliptuszok tailós. szép fiyát ipari célokra, leveleinek olajtailahnát illatszerek (illóolaj*) és gyógyszerek előállítására használják.

BUNDÁS TOJÁSRAKÓ

Ez a furcsa, szokatlan állat nem más, mint a Kelet- Ausztiália folyópartjain élő kacsacsőríi emlős. Kö- lülbelül akkora, mint egy nyúl. Tömött, sö té tbarna b u n d á ja , széles fa rk a , úszóhártyás lába a vidrára emlékeztet. Nagy, lapos, csőrszerű á llkapcsa a ka­csa c.sorére hasonlít. Ennek segítségével kutatja fel és

29.1. A z eukaliptuszok Földünk legm aga­sabb fái, akár 100>-IS0 m éter m agasra is m egnőhetnek

Mirló alakú levél

29.2. >• Szagolj kiilt'mhöző iUrUtlajokiHf Me- lyik az eukdlipluszé? M ire haszfiálják?

29.4. A kacs«ics6rű em lős a hüllőkre je llem ző tulajdonságai e llenére az em lősök csoportjába titrtozik

29J. A kacsacsőrij emlős úszóhi'ulyás lába. J«irás közben a bőr lemez alulra hajtogatódik

30 A KORRÓ KÍÍIIAJLATI )VK/>:r KL()\ 1LÁ(ÍA

30.1. A vörös ói iáskengui u vöröses színű, gyapjas bund<íj<i <i melegtől és a hidegtől is m egvédi az állatot

.'0.2. A 2,5 cm -es újszülött kenguru saját e rejcbal ju t be az erszénybe, ott rászívja m agát egy em lőbim bóra, és szopni kezd

szűri ki az iszapból a táplálékát, amely főleg férgek­ből. csigákból és rákokból áll. Egyetlen hátsó test­nyílása a kloáka* (a széklet, a vizelet és az ivari ter­mék közös kivezetoje) és a lerakott lágy héjú to jás a hüllőkre jellemző sajátosság.

Tojásait a maga ásta alagútban rakja le és költi ki. A kicsinyek az anya tejm irigyeinek sűrű, zsírdús váladékát nyalogatják. Szőrzete, tejszerű váladéka, anyaméhe alapján a kacsacsőrű emlős is az emlősök csoportjáha tartozik , de ezen belül egy kezdetleges csoportot képvisel, a to já srak ó k ’*' csoportját.

AUSZTRÁLIA CÍMERÁLLATA

A kenguruk Ausztrália szavannáinak jellegzetes em­lős állatai. Közülük a legnagyobb a vörös ó riásken­guru . Ülő helyzetben ember nagyságú. Feje kicsi, m ellkasa szűk, mellső végtagjai rövidek. Fejlett viszont a törzs alsó ré.sze. a hátsó végtagok és a fa­rok.

Megnyúlt, erőteljes hátsó ugrólábán sebesen ugiál. közben hosszú farkával egyensúlyoz. Meneküléskor 8 -1 0 métert is képes ugrani. Ha figyel vagy pihen, akkor a hátsó lábára és a farkára támaszkodik. Ebben a testhelyzetben látjuk legeléskor is. Növényevő ál­lat. fűvel és a bokrok hajtásaival táplálkozik.

A nőstények hasán egy bői-z<icskó. az erszény helyez­kedik el. Ez védi. és itt szoptatja az anyaállat a fejlet­lenül világra jött, dió nagyságú kicsinyét. Az erszé­nyes emlősök* utódai azért fejletlenek, mert rövid ideig maiadnak a méhben, ugyanis az utód táplá­lását szolgáló méhlepény* még nem fejlődött ki.

.^o..í. A nőstény kacs«tcsőii3 em lős úgy m elegíti a tojásokat, m int egy m adár

AZ KRSZÉN VKSKK SZUíKIK 3 1

A SIMOGATNI VALÓ KOALA

Valójában a koala nem medve, hanem erszényes em lős, a kenguru közeli rokona. Könnyen felismer­hető k e rek fejéről, csupasz o rrá ró l és bojtos fülé* ről. Farka nincs. Mellső végtagján a két belső ujj szem behelyezhető a többivel. U jjainak elhelyez­kedése, erős végtagjai és hatalmas, hegyes karmai segítségével kitűnően kúszik a fákon. Növényevő, kizárólag csak néhány eukaliptusz-féle levelével táp­lálkozik. A koala erszénye a legtöbb más erszényes állatétól eltérően hátrafelé nyílik. Ebben fejlődik hat­hónapos koráig az utód. Ezután az anya még néhány hónapig a hátán hordja kicsinyét.

Száz évvel ezelőtt Ausztráliában még elterjedt volt a koala. Az embeiek azonban vastag bundájáéit kí­méletlenül vadászták, de az erdőiiiások. bozóttüzek is csökkentették a számukat. Szerencsé re az emberek még idejében észbe kaptak és intézkedéseket hoztak védelmükre.

31.1. A koala a nap 24 órájából 18 órát a l­vással tölt

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Készítsd el az eukaliptuszok „névjegyét” !2. Ismertesd a vörös óriáskengum mozgását, táplál­

kozását és szaporodását!3 . H o g y a n a lk a lm a z k o d o tt a k o a la a fá n la k ó é le t- . '1.2 . A koala k é th ü v e ly k u jja ” és hosszú

karm ai seg ítségével ügyesen kúszik az

4. Bizonyítsd be, hogy a koala és a kenguru közeli rokona egymásnak!

5. Gyújtsd össze a kacsacsőiij emlős hüllő és emlős bélyegeit!

G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!

1. M iéit előnyös az eukaliptuszok leveleinek alakja és elhelyezkedése?

HA TU D O D !

A dingót valaha az őslakók vitték be A usztráliába. A z ős- dingók félvad kutyák lehettek, iunelyek az idők foly<unán elvadultak. Megjelenésében hasonlít a i>émet Juhászkuty<thoz. de kisebb annál és hosszabb a pofája. A kengurukat falkában hajszoljaik, a kisebb állatokat inagányos;tn e jtik el. Az em be­rek üldözik, meit elragadja u juhokat. A dingó gyaknm pi'uzik házi ebekkel, ezéit nagyrészük m ár keverék. 31..). Ausztrália vadkuty«íja. a dingó

32 A KORRÓ KííHAJLATI A nZKT KL()VILÁ(;A

KAIRÓtengerszint fetetti niagasság: évi középhőmérsékldt: évi csapadékmennyiség:

•C

6 8 m 2 1 .7 <’C

2 4 ,8 mm

40302010

mm

20010080604020

I. III. V. VII. IX. XI. hónap

32.L A sivatagi éghajlat diagramja

3 2 .2 . A z ói iáskaktusz esőzéskor 20 hektó-

A SZÁRAZSÁG HAZÁJÁBANA fonó éghajlati övezetben a Ráktéríto és a Baktéiítő mentén trópusi sivatagok* helyezkednek el. Közü­lük a legnagyobb kiterjedésű az afrika i Szahara.

AHOL AZ ESŐ RITKA VENDÉG

E temleteken sivatagi éghajlat^ alakult ki. Jellemzője, hogy a leszálló légm ozgás m iatt nagyon kevés a csapadék. Mennyisége nem haladja meg az évi 200 mm-t. Néhány sivatagban évekig sem hullik esc. A hőm érséklet egész évben m agas és a napi hóingás mértéke rendkívül nagy. A zerós napsugár­zás nappal 50 “C-ra is növelheti a levegő hőmérsék­letét, éjszaka viszont a felhőzet hiánya miatt nagy a lehűlés (gyakran fagypont köiüli).

A felszínt többnyire kőtörm elék, kavics vagy kötet­len hom ok borítja. Rajta gyér elrendeződésű nö­vényzet él. Legfeljebb a sivatagok szélein lehet talál­ni sűrűbb növénytakarót.

A SIVATAGOK NÖVÉNYEI

Az amerikai sivatagok kaktuszai sekélyen elhelyez­kedő, terjedelm es gyökérzetet fejlesztenek. így eső­zéskor gyorsan, sok vizet képesek felszívni. A vizet vastag, húsos sz^uiikban raktáiozzák. A pozsgás szár* jól őrzi a vizet, mert viaszos a felülete, a levelei pedig tövisekké módosultak, így csökkentve a párologtatást.

Valamennyi kaktusz közül a legismertebb a Mexikói-

alatt felszívni és elraktározni

v iz tá io ló y réteg

liter (2000 liter) vizel is képes rövid idő s iv a ta g b a n élő ó r iá s k a k lu s z . Ennek 15 méter tY»a-gas elágazó szára van, amelynek a felületén bordák futnak végig. Vízfelvételkor a pozsgás szár bordái kisimulnak, aszálykor vi.szont összezsugorodnak.

Egyes növények inagállapotban vészelik át a száraz­ságot. A magok hosszú évekig m egőrzik csíriízóképes- ségüket. Am ikor esik az cső, 3 -4 hét alatt új növényekké fejlődnek. Ilyenkor a sivatag virágos rétté változik. M ás növények kis leveleket fejlesztenek, vagy leveleik tövi­sekké m ódosulnak, hogy csökkentsék a párologtatást. M egint má.sok levelük, sziimk, esetleg gyökeiük belse­jében vizet raktároznak.

szár»z.N^g idején e>föéN után

3 2 ..'. ► M iként UÍmlja és őrzi n kaktusz í>Zí í -

ra (t v izel?

A s z a k a z s a í ; h a / a j a b a n 33

A SIVATAG HAJÓJA

Az egypiipú teve jól viseli a szélsőséges éghajlatot és a vízhiányt, ezéit a Sziihara lakóinak megbecsült, nél- külözhetellen háziállata. Hátát vörösesbarna színű, vastag, puha szőrzet borítja, amely a zsírpiippal* együtt véd a forró napsütés ellen. Testének többi része szinte csupasz, ami segíti a holeadást. Pihenéskor a térdén és bokáján lévő vastag szamréteg megvédi az áttüzesedett homoktól. Sűrű szem pillája és elzár­ható o rrny ílása megakadályozza, hogy a szálló ho­mok a szembe, illetve a légutakba jusson. Széles talpfelületű, párosu jjú patás lába nem süllyed mé­lyen a homokba.

Igénytelen állat, hiszen megeszi a legsziirósabb cser­jéket. az éles levelű füveket és a félig elszáradt faágakat is. Nyelvét és ajkát a kisebesedéstól vastag szarubevonat védi. Több napot kibíi szomjan. Szük­ség esetén a púpjában levó zsíitaitalék lebontásával tud táplálékhoz és vízhez jutni. Növényevő, kérődző állat.

A tevék a legnehezebb körülm ények között is képesek naponta ."iO km -es távolságra elcipelni 100 kg-nyi ter­hüket. A tevekaravánokat a tuaregek vezetik keresztül a Szahiuán. és egy-egy pihenőáliomáson vödöiNZiím húz- Ziík a tevék sziíniára a vizet a kútból. A s2K>mjas állat egy- szene <ikííi 140 litei vizel is képCN n>eginni. A felvett vízzel nagyon jó l gazdálkodik, hiszen alig izzad, kevés a vize­lete és sz«u<iz a széklete. Meg a kilélegzett levegő nedves- ségtiulalm át is visszafogja nagy orrának belső felülete.

33.1. Az egypüpú teve. a droinedár. Kicsi feje. hajlottan taitott nyaka, zsírpúpja, hosszú végtagjai és a töi^sétől csaknem el­álló hátsó combja furcsa megjelenést köl­csönöz számára

sűiúí. how zú szeinp ilia é s vitNl;ig szeiiihcj

A drom edár rokona a Közép-Ázsia sivatagos területein élő kctpúpú teve lév<7szen'ek a környezőihez?

34 A KORRÓ KííllAJLATI r)VK/.KT KL()VILÁ(;A

54.1. Sivatagi róka

M.2. Táplálkozási lánc a Szíthai ában

" 7 ^

.MJ. > Keresd m eg a xivaUigi ugróegér és ít sivalcigi róka szervezetének hastfulósá- gtíiif M i ezek előnye?

HUTES AZ ALLATOKNAL

A Szahaia kedvezőtlen körülményei ellen igen hatá­sosan védekezik a sivatagi ró k a és a sivatagi ugró­egér. Többnyire üregekben töltik a forró nappalt. Világos, hom okszínű sz ő rz e tü k jó hőszigetelő. Szokatlanul nagym éretű fülkagylóik segítik a hő­leadást.

Igen gyorsan mozognak. így csak rövid ideig érintkez­nek a felfonósodott talajjal. Szőrös talptelületük meg­akadályozza, hogy lesüllyedjenek a homokba. Vízszük­ségletüket főként az elfogyasztott táplálékból nyerik. Éjszaka járnak táplálék után. erre utalnak h<)tHlniHS szem eik. A sivatagi ugióegér magvakat, fűféléket, a sivatagi róka apró emlősöket, madarakat eszik.

ELSIVATAGOSODÁS

A sziklarajzok tanúsága szerint 8-9000 évvel ezelőtt a Szahiua folyókban és erdőkben gazdag vidék volt. A csapadék csökkenése miatt a növény- és állatvilág elszegényedett, a termőtalajt pedig elhordta a szél.

A sivatag terjeszkedése napjainkban is tail. Ebben a szái azság mellett az embereknek is jelentős szerepük van. A növekvő népesség miatt a pásztorok egyre több háziállatot taHanak. amelyek tövig lerágják, illetve letapossák az amúgy is gyér növényzetet. Azottlakók kiirtják a fákat, hogy tüzelőhöz és ter­mőterülethez jussanak.Indiai és amerikai sivatagokban kísérleti területeket hoztak létre, ahol aira keresnek választ, hogyan tudja az ember a sivatagot visszahódítani. A fejlett világ kötelessége az elmaradott államok segítése.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Olvass le a térképről nagyobb kiterjedésű sivata­gokat!

2. Jellemezd a sivatagi égh«ijlatot! Add meg az okokat!3. Miként függ össze a kaktuszok testfelépítése élő­

helyükkel?4. Hogyan alkalmazkodtak a megismeit állatok a

sivatagi környezethez?5. Melyek az elsivatagosodás okai és következmé­

nyei

i!i;rKrví:NYKKN()ví:NYKi 35

ULTETVENYEKNÖVÉNYEI (OLVASMÁNY)

Az esőerdők őslakosai egykor úgy jutottak termő­földhöz, hogy kis teriileten kivágtuk a bozótot, de a védelmet ad6 nagy fákat meghagyták. Az esőerdő­ben így keletkezett sebek idővel „begyógyultak”. Napjainkban a lakosság növekvő igényeit úgy elégí­tik ki. hogy nagy területen felégetik az erdőséget, és helyükön ültetvényeket'^ hoznak létre.

Az esőerdők teióiletének csökkentése egyre i iasztóbb. A világ népeinek meg kell akadályozni a további pusz­títást. meil enélkül az esőerdők mindörökre eltűnnek a Föld színéről.

KENYÉRNÖVÉNYEK

A nianióka Dél-Amerika és Afrika lakóinak legfon­tosabb kenyémövénye*. Az 1-5 méter magas cserje gyökerein keményítőben gazdag gum ók képződnek. A gumókból lisztet készítenek, s ebből sütik a lepény foi májú trópusi kenyeret.

GYÜMÖLCSÖK

Látszólag fatermetű növény, valójában azonban lágy szárú tűféle a banán. A levelek egymásra boixiló alsó része körülöleli a 3 -5 méter magasra nyúló szárat. H atalm as levéllemezei széljáila helyeken behasa- doznak. Megnyúlt virágzatában a virágok, majd a ter­mések emeletekben helyezkednek el. Bogyótermése tápláló és ízletes gyümölcs. A növény leveleivel házakut fednek be.

A dato lyapálm át a Szahara oázisaiban'*' termesztik. A fa magassága 25-30 méter, gyökérzete mélyre ha­toló. Oszlopszeixí pálm atörzse* egyenletesen vastag, nem ágazik el. Csúcsán a hatalmas méretű, mélyen szabdiilt levelekből levélkoronát visel. Törzse a le­hullott levelek m aradványaitól rücskös felületű. Egymagvú bogyóterm ése igen tápláló, ízletes gyü­mölcs. Egy fáiól akár 150 kg-ot is leszüretelnek.

,^5.1. M anióka. > Nevezzineghaza'tkenyér- galxm ái és kem ényílőhen gaz<lag gum ós növényt!

.^5.2. A banán. > M elyik hazoi növénynek IV//I Ixtgyólennésn gyüm ölcse?

Ixigyrt-lerincN

3S..Í. D ato lyapálina . ► l /a so n tílsJ össze a fá k és (I fxUniák szdrál!

36 A FORRÓ K(;HAJLATI A nZKT KL()VILÁ(;A

.U>.1. Knkuszpálma

fl' • •

.V».2. A kakaófa virága és Icnncsc

A kókuszpálma a trópusi tengeipaitok egyik Icgfonto- Síibb haszörtrtövértyí. Csohthéjits termését, a kókuszdiót kívül vízhatlan burok fedi. ezután rostos, levegötailalmü réteg, majd a csontkcmcny héj következik. Ennek belső felszínéhez illeszkedik a mag fehér, zsiradékban gazdag rétege, a kopra. Legbelül sárgásfehér folyadék, a kó­kusztej található. Az éretlen kókuszdióban sok folyadék és kevés fehér réteg van. Ha megérik, alig marad benne folyadék. A kókuszt sokféle módon hasznosítják: rostjá­ból lábtörlőt, szőnyeget, kötelet, héjából ivóedényeket, magjának megszán'tott fehér részéből reszeléket, majd ebből kókuszolajat készítenek. A kókusztej hűsítő ital. a kókuszpálma fájiu levele pedig kunyhófedő anyag.

ÉLVEZETI NÖVÉNYEK

A kakaófa éi'zékeny a v ihana és a közvetlen nap­fényre, ezért csak 5-6 méter magasra nevelik, és „védofák” alá ültetik. Kicsiny virágai csom ókban ülnek a törcsön, valamint az ágakon. Belőlük fejlőd­nek ki a tojásdad alakú, sokmagvú tokterm ések. Erjesztés és pörkölés után a magokból kisajtolják a kakaóvajat*, majd a maradékot kakaóporrá őrlik. Cukor, tej. kevés kakaóvaj, fűszerkeverék hozzáadá­sával készül a kakaóporból a csokoládé. A testhő­mérsékleten olvadó kakaóvajat gyógyszerek és illat­szerek készítésére használják.

A trópusok élvezeti növénye* a kávécserje. A kávé- ültetvényeken a fa alakú növényt cserjévé nevelik. Cseresznye formiíjú, éretten piros színű csonthéjas termésében két mag helyezkedik el. Ez az úgyneve­zett „kávébab”*, amit zölden szállítanak szét a világ minden részébe. Közvetlenül árusítás előtt a nyers kávészemeket megpörkölik. A pörkölt kávéból készült ital koffeint* tartalmaz, amely tágítja az agy és a szív ereit. Ezéil nem szitbad mértéktelenül kávét inni.

CNomhcjiiN tcnncN

inag

vízhiidiin bu iok

rostos le leg

kókusztej

csonthéj

m agtáp lálószövetek

. 6.. . Kávécserje. > M elyek a cstnuhéjas lermés részei?

.'6.4. Kókuszdió felépítése. > M ulaxJ he a kókuszdió felnyi- lásának helyes rntnljál!

Í!i;rKrVÍ:NYKKN()\KNYKI 37

FUSZERNOVENYEK

Az ültetvények fűszernövénye* a bors. A kúszó­cserjét* magas kiuóra futtatják. Csonthéjas term ése egymagvú. Ha a teiinési éretlenül szüretelik le. akkor a teimésfal összezsugoixxJva níszáiad a magia, és meg­feketedik. Ez a közismeil fekete bors. Ha éretten sze­dik le a teirnést és meghántolják, fehér borsot kapnak.

A fi4szci«kct ételek és italok ízesítésére ha.sznáijuk. A mér­tékkel alkalm azott fűszerek jav ítják a z étvágyat, ser­kentik az em észtést, illat- és ízanyagaikkal gazdagítják az ételt. M íg az európai fűszeinövények általában lágy- sziíiijak. addig a legtöbb tiópusi fűszer fákról vagy cser­jékrő l sziúiniízik. A fiihej a fiatal fíiliéjfa lefejtett és ineg- sziii ított kcige. A vanília a kúszó vanílianövény megszií- ríto tt toktennése. A szegfűszeg egy alacsony tennetű fa inegsziírított virágbimbója.

Sok em bernek a fűszerekről a trópusok , m ég ponto­sabban a trópusi szigetek jutn;ik az eszébe, hiszen sok fűszernövénynek ott van az őshaziija. A fűszereknek köszönhetjük A m erika felfedezését, m cil K olum busz K ristóf és Vasco da G<una új hajóutakon akaila elérni a fiíszerterm ó Indiát.

ELLENŐRIZD TUDA.SOD!

1. Hogyan hasznosítják a maniókát?2. Hasonlítsd össze a kakaó, a bors és a kávé ter­

mesztését!3. Melyek a banánnövény ismertetőjegyei?4. Mely részét hasznosítjuk a trópusokon termesztett

növényeknek? Miéit jelentősek számunkra?5. Mi a különbség a fekete és a fehéi bors között?

oonJhcjíiN tcn n és (keresz tm etszet)

37.3. Bors. ► Nevezjci o csonthéjas term és részeit!

37.1. Á ltalánosan ism ert fűszerek. > N ézz ulámi. m eiy részükéi hasziiosíljuk!

f ű KÍSÉKLETEZZITöltő meg főzópoh&rat féll vcztfl! Szór] kte kanálnyi ka\<a6port, ée> kevered cl! FigyeW meg a Vakaópor éd a víz kölc&önhatá&átl

Tegyél ezután egy máeik f(fe(ípohárba cukrot és kskadporti Iscvcrd ö&szc a két anyagot, majd öntöd hozzá a vi- zet ée keverges<á meg!

Melyik a kakaóital elkészítésének he­lyes módja? Miért?

37.2. F onó égövi gyüm ölcsök. > Soro/Jfel lr/>i)usi fiyihnölcsffkelf

38 KKI’KSLKXIKON

KÉPES LEXIKON

(róliálho^ár: A viliig legnehe­zebb bogara. Tömege 10 dkg kö­rül viin. testhosszii kb. 10 cm. Az afrikai esőerdők lombkoronájá­ban röpköd. Hatalmas teiinetééil. csodálatos színezetecil sok pél­dányát elpusztították a gyűjtők.

Ilárpia: A Föld legnagyobb sas­madara. Dél-Amerika esőerdői­nek magas fáin fészkel. Test- hosszii 1 m. sziimyainak fesztá- volsiiga a 3 m-t is elérheti. Bátnu- latos ügyességgel vadászik a sűrű erdőben majmokra és lajhmokra.

Kockás pilon: A világ leghosz- szabb kígyója. Teste elérheti a fO méteres hosszásiígot. Délkelet- Ázsia esőerdeiben él, főként kisebb emlősökkel táplálkozik. Zsákmányát fogaival ragadja meg. majd óriási testével köiül- gyűixízi. és megfojtja. Pusztításuk miatt a nagy péld«'inyok napjaink­ban iiuir ritkák.

Kolaii^-pálina: A leghosszabb szárú sziírazfoldi növény. Ázsia esőerdeiben honos. Kúszó sz«íra 4-5 centi vastag és aki'y 170 mé­ter hosszú is lehet. Hajtásának csúcsán vékony, horgokkal teli kacsokut fejleszt. Ezekkel ka­paszkodik meg a fákon, majd felkúszik a lombkorona feletti t1apsütési‘é.

t w *,5

/ s í r á t : A legmagasabb állat a világon, hiszen termete elérheti az 5 métert. Hosszú nyakában ugyanannyi, vagyis hét csigolya viin. mint a többi emlősében. Fe­jén szőrős bőn él borított szarva­kat visel- Szíve hatalmas méretű (60 cm hosszú és 11 kg), mert csak így képes a fejébe pumpál­ni a véli. Afrika sZaVartnám él.

KKI»RS LKXIKON 39

Súr^as/árnyn ara: Dél-Ainerika esőerdeinek egyik legnagyobb papagája. Hosszú farka és hatal­mas hajlott csőre van. Kapaszkodóh'tba és csőre se* gjtségével ügyesen mozog a fákon. LiíUít ,Jíézként” használja, ezzel ragadja meg és emeli csőréhez a táplálékát. Kedveli a gyümölcsöket.

Indiai orrs/arvú: India trópusi esőerdeiben él. Embermagasság mellett hossza 4 méter, tömege 20 mázsa. Testét vastag, páncélszerű bőrlemezek borítjiik. Az oirán lévő tülöknek vanízserőt tulajdo­nítottak. ezélt kíméletlenül vadászták. Napjainkra a kipusztulás veszélye fenyegeti.

ThnniKon-piZclIa: Afi ika füves térségének kecses antilopfcléje. Csordákban él. Veszély esetén az egész csapat vad szökdelésbe kezd. mintha azt mulatniik. hogy jő erőben vannak, és el tudn iik me­nekülni. Ez könnyen megzaviuja a ragadozót, és békén hagyja az állatokat.

Füles keselyű: Hatalmas szárnyát kiterjesztve köröz a sziivanna felett. A magasból kitűnő látása segítségével kutatja fel az elhullott állatokat. Amint földet ér, követik őt a tiüs<ii. Erős kiunpós csőrükkel képesek egy antilopot 20 perc alatt felfalni. Fejük és nyakuk csupasz. így necn tapadhat rá döghús.

('s<Hlála(»s wehvilschia: A Namib-sivatag külön­leges növénye. Egyetlen ned\ ességfoiTása az óceán felől érkező köd. A köd lecsi«pódva hiumatot képez, amit rövid sziíníval vesz fel. A felesleg a gyökerek­hez csurog. Széthasitdozott. bőrszeiil levelei csök­kentik cl párologtatást.

/

Vastagfarkú skorpm: A Sz«ihiua területén él. a pó­kok közeli rokona. Áldozatát ollóvá módosult első pár lábával ragadja meg, majd méregtövisével megszúrja. A méreg azonnal megöli a roviuokat, pókokat. Szúrása olyan hatásos, mint a kobra mérge, iunitől az ember 7 órán belül meghalhat.

40 KKI’KS I.KXiKON

A in a /o n a s i l iin d c m t/.sa : A földkerekség legna­gyobb virágos vízinövénye. A z A m azonas lassabb folyású szitkaszain honos. Úszó leveleinek átm éiője íöbbnyire 2 m. Ezek »T>ég egy 35 kilós gyerek súlya alall sem süllyednek el. Levesestányér nagyságú fehér virágai csíik néhány estén át virágoznak.

O r iá s v irá s (R üflesia): A Föld legnagyobb virágát fejlesztő növénye. Ázsia őserdeiben* a kúszónövé­nyek gyökerein élősködik. Vastag, bőrszem szimiai méteres átm érőjű kelyhet vesznek kőiül. Benne rot­hadó bűzt árasztó söiték m eredeznek. melyek oda- csalogatjiik a tnegpoi'zást végző döglegyeket.

!Ián> iiiu jjú la jh á r: A Föld leglassúbb emlősidlata. Amiizónia fáin fejjel lefelé csüngve tölti é le te nagy részét. Kapaszkodás<íban hatalmas, horgas kannai segítik. Szőre visszafelé - a hasától a háta felé - nő. így az eső lepereg róla. Bundája zöldes színű a ben­ne élő inoszatoktól.

O c f lo t: A v ilág egy ik leg ritkábban e lő fo rdu ló állata. Szői^etének mintiízata egyéni, minden állat másképpen foltozott. Szép bundiíia miatt szinte tel­jesen kiiilottiik. Erdei élőhelye Közép-Amerikábiin egyre inkább csökken, a kipusztulás veszélye fe ­nyegeti.

Ic n n c sz e k : A szavanna talajában és a felszín fölé em elt építm ényekben élő rovarok. Á llainuk egy sziíporodóképes királynőből, több hímből, sok dol­gozóból és katonából áll. A nagy potrohú királynőt az apró dolgozók gondozziik. A tenneszek növényi részekkel, gom bákkal táplálkoznak.

Foltos h iéna: Afrika legnagyobb testű hiénitja. Szé­les orra, lekerekített fúlkagylója, rövid sörénye és hossziíbb mellső végtagja különlegessé teszi megjele­nését. Nemcsak dögevő*, hanem ügyes ragadozó is. A z állatoknak szinte m inden részét elfogyasztja, így a szavanna fontos hulliidékeltakarítója.

<>ss/ kk()(;lalás 41

ÖSSZEFOGLALAS MIT TANULTUNK A FORRÓ ÉGHAJLATI ÖVEZET ÉLŐVILÁGÁRÓL?Földünk felszínét élőlények sokasága teszi változatossá. Valamennyi életközösség más és más környezeti feltétel mellett szerveződött, éppen ezért faji összetételük különböző.A trópusi övezetben az évi középhőmérséklet mindenütt magas, de a csapadék mennyisége és eloszlása különböző. Ezt a természetes növénytakaró változásai is tükrözik. Az egyenlí­tői éghajla ton alakult ki a trópusi esőerdő. A dús, fajgazdag erdőben a fák örökzöldek, lombkoionájuk legalább három szintre tagolódik. Állatfajainak zöme a lombkoronaszintben él, hiszen a levelek, gyümölcsök, virágok tömege egész évben bőséges táplálékfonást jelent számukra. A rovarokon és a madarakon kívül többek között kétéltűek, hüllők és emlősök rejtőznek a fákon. Az erdő állatai és a növények között szerteágazó táplálkozási kapcsolat alakult ki.Az egyenlítői éghajlatot a 10-20. szélességi kör között a szavannaéghajlat váltja fel. Ahol a száraz évszak rövid ideig tail, ott a trópusi lom hhullató erdő t találjuk. Ebben az erdő­típusban kevesebb faj él, a fák alacsonyabbak, a lombkoronájuk kevésbé zárt, mint az eső­erdőben. A térítők felé haladva a száraz évszak időtartama nő, emiatt egyre kevesebb a fa, a fűfélék aránya pedig nő. A trópusi lombhullató erdőt az erdős szavanna, majd a valódi (füves) szavanna követi. A tágas mozgástér, a növények óriási tömege, a nagy testű növény­evők sokaságának nyújt kedvező életlehetőségeket. A csoportosan vándorló növényevőket ragadozók követik. Az elhullott állatok maradványait a dögevők hasznosítják.A térítők mentén, a sivatagi éghajla ton élőknek nemcsak a fonósághoz, hanem a nagy hő­ingadozáshoz és a vízhiányhoz is alkalmazkodniuk kell. A kedvezőtlen életfeltételeket’" mu­tatja, hogy nincs összefüggő növénytakaró, a növény- és állatfajok száma alacsony.Napjainkban a természetes élőhelyek egyre jobban visszaszorulnak. Az esőerdőket felége­tik, a füves teióileteket feltörik vagy mértéktelenül legeltetik. Növény- és állatfajok sokasága pusztul ki. Egyre riasztóbb méreteket ölt a környezetszennyezés is, mely az emberiség létét veszélyezteti. A földi élet védelme a világ népeinek összefogása nélkül elképzelhetetlen.

FO R R O KÍÍIIAJLA TI Ö V EZET

E G Y E N L ÍT Ő I ÉGHAJLAT SZAVANNAÉCHAJLAT SIVATAGI ÉGHAJLAT

•s.

Iró p u v i Irópti-si ioinbhulliiK S erdi^ er<k^N vz;iv;inn.i v u ló d i ( fü v e s ) \z .iv i in n u tii^puM NÍ\;iUig

42 c)sszkf<k;lalás

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Melyek a forró éghajlati övezet növényzeti övei?2. Jellemezd az egyes növényzeti övék éghajlatát és talaját!3. Hasonlítsd össze az esőerdő és a trópusi lombhullató erdő

szerkezetét!4. Hogyan alkalmazkodtak az esőerdő, valamint a szavanna fás

és lágy szállá növényei környezetükhöz?5. Mely szervezeti sajátosságok segítik a majomkenyéifák és

a kaktuszok vízmegői'zését?6. Melyek a bőgőmajom és a csimpánz hasonlóságai és különb­

ségei?7. Hogyan alkalmazkodott a nílusi krokodil a vízi életmódhoz?8. Miként függ össze a kolibrik és a stm cc csőrének, lábának és

szárnyának felépítése az állat életmódjával?9. Hasonlítsd össze a zebrák, az antilopok és a teve végtagjait! Kö­

vetkeztess a végtagok felépítéséből az aljzatra és az életmódra!10. Melyek a csoportos életforma előnyei?11. Milyen összefüggés van a trópusi éghajlati öv megismert em ­

lősállatainak fogazata és táplálékának minősége között?12. Mely tulajdonságok segítségével fedezi fel, közelíti meg és

ejti el a zsákmányállatot a jaguár, az oroszlán és a sivatagi róka?13. Állíts össze az esőerdő, a szavanna és a sivatag élőlényeiből

egy-egy táplálkozási láncot!14. Milyen módon veszélyezteti az ember a foiTÓ éghajlati övezet

élőhelyeit?15. Hogyan lehet megőrizni a még megmaiadt élőhelyeket?

MAGYARAZD MEG. MIT JELENT!

ESŐERDŐ • TRÓPUSI LOMBHULLATÓ ERDŐ • SZAVANNA • SIVATAG • ÖRÖKZÖLD • LOMB­HULLATÓ • LOMBKORO- NASZINT • CSERJESZINT • GYEPSZINT

PAL/\NKGYÖKÉR • CSEPEGTETŐ LEVÉL­CSÚCS • LIÁNOK • FÁN LAKÓ NÖVÉNYEK

POZSGÁS SZÁR • TÖVIS

EMBERSZABÁSÚ MAJMOK • FOGÓFAROK • FOGÓVÉGTAG • UGRÓLÁB

ÚSZÓLÁB• SZARU­PÁNCÉL

FUTÓLÁB • CSŐSZERŰ CSŐR • LEBEGÉS

PÁROSUJJÚ ÉS PÁRAT­LANUJJÚ PATÁS VÉGTAG

MACSKAFÉLE

NÖVÉNYEVŐ • ÁLLAT­EVŐ • MINDENEVŐ • RÁGCSÁLÓ FOGAZAT • RAGADOZÓ ÉLETMÓD

TÁPL/\LKOZ/\SI LÁNC

ELSIVATAGOSODÁS

.1

5 ' -

II. fejezett

AMERSEKELT É G H A JL A T I^

ÖVEZET iELOVILAGA

m ' f - yF ' h *

- " * . . • • ' . - . ' •- Ebben a fe je ze tig megismerheted

: ■>^ .

> 4

‘ s A'

V >, ^ ^ Ebben a fe je z e tig megismerheted a mérsélcelt övezet erdőség^, füves területeit.

1 ' ^<(]|j|^Feltárulnal(j^őtíed az éghajlatés a természetes növénytakar^összefüggései.;

V ‘ IVlMláthatod áikeménylombú erdő,*^- .a li^ b h ú lla tó erdők

K é s ^ t a j^ h ásonlóságait, különbségeit.W jjjÍM Megi'smérhejed az egyes' '

D iW | | i a ? ^ életközös^gjk jellemző növényeit, állatait, \ ^ - a közöttüiTlwő tápláikozási kapcsolatokat. 3,

I jS f Kiderül, hogyan alkalmazkodnak' v < az élőlények sajátos környezetünkhöz, '^

H | H ^ ' milyen szervezeti t ü l a j d o n s á g o k " - /árulkodnak az állatok életmódjáról.'^' i . -

Sok mindent megtudhatsz az egyes élőhelyek. » ' „gazdasági jeléntőségéről, ,

élőviláguk veszélyeztetettségéről,' \ a védelem lehetőségeiről.

V - - V.

44 A Mí:Rsí:KKi;r í:(;iiaji.ati övkzkt í:lővilá(;a

RÖMAtengerszint feletti magasság: 46 mévi középhöméfSéklet: 16.4évi csapadékmennyiség; 711 mm

Xt. hónap

44.1. M edítem ínéghiijliiti (lí»gi»m. >/{//</• pítsd mefi a nyár és léi k ö v i különbségeket!

a löi'Z.sk e iesz t-inetNZete

term es

44.2. ► / lasonlílsíf össze a luiralöígy része­li a iovu ly íam th kocstm yhtlau tölf*yéveH

44J. A paratölgy kéigét tízévenként fejtik le a fa kiuosítása nélkül. ► Soro ljfe l pttra-

fá b ó l készüli tennékekel!

KEK EGU MEDITERRÁNA m érsékelt övezet a térítők és a sarkkörök között helyezkedik el. Az övezeten belül többféle éghajlat (pl. ineditenán, óceáni, kontinentális, tajga) és nö­vényzet alakult ki.

A Földközi-tenger partvidékén m editerrán éghajlat található. Jellemzője a forró, száraz nyár és az eny­he, csapadékos tél. A téli és nyári időszakot hosszú, kellemes ősz és tavasz egé.szíti ki.

KEMÉNY LOMBÚ ERDŐK

Az itt élő fák és cserjék a nyári időszakban nem hullajtják le a lombjukat, ezért alkalm<izkodniuk kell az erős napsütéshez és a szárazsághoz.

Az örökzöld leveleket szilárdító elemek tailják ke­ményen kifeszítve, hogy ne fonnyadjanak el. A kül­ső részükön elhelyezkedő vastag, viasszal fedett, hőrszerű réteg csökkenti a párologtatást. Ráadásul a viasz visszaveri a forró napsugarakat, ezzel meg­akadályozza a túlzott felmelegedésüket. Leveleik felépíté.se alapján ezt az erdőtípust kem ény lombú erdőnek nevezték el.

Jellegzetes erdőalkotó fája a paratölgy, amelynek magassága nem haladja meg a 20 m é te rt. L aza lom bkoronája alatt lágy szárú növények és cserjék sokasága él. K érge szü rke sz ínű , vastag , leme­zekben leváló. Kérgéből nyerik az értékes parafát. B őrszerű, szúrós szélű levelei felül fényeszöldek. K iipacsos m akkterm ése azt bizonyítja, hogy a ko- csánytalan tölgy közeli rokona.

MEDITERRÁN TÁJ RÉGEN ÉS MA

Sajnos napjainkra az emberek az örökzöld tölgyesek nagy részét kiirtották, majd a területet kecskenytíjaik- kal lelegeltették. A kecskék kipusztították még a ma­radék növényzetet is. Az eső és a szél pedig elhordta a talajt. így hatalmas területeken csak kopár, sziklás felszínű tájjal találkozhatunk.

KKK Kíifi MKDri'KRRÁN 45

Ott. ahol m<ti adt egy vékony talajréteg, a fák eltöipült példányaiból és az aljnövényzet cserjéiből örökzöld bozótos, más néven m acchia* [makkia] alakult ki. A sűrű, szinte áthatolhatatlan. 1-3 méter magas cser­jésben gyakoriak a tüskés, illóolaj-laitalmú, szín­pompás virágokat fejlesztő növények.

Egykoron <12 örökzöld tölgyesek inellett lűlevelű erdők is koNZorúztiik a tájat. M<ua ezekből is csak apró erdőfoltok m aradlak fenn. A z esernyő alakban szétterülő lombko- ron-iijú inandulafenyők a tengeipartokon, míg a vízszin­tesen szétterülő ágú cédrusok a hegyvidéken képeznek k isebb ligeteket.

A PARTVIDÉK FURCSA HÜLLŐJE

Ez a megállapítás több szempontból is igaz a közön­séges k am éleo n ra . P ikkely né lkü li b o ré t a p ró elszarusodolt szemcsék borítják. Színe rendszerint sáigászöld, amely az állat környezetének és hangula­tának megfelelően változhat.

Életének nagy részéi a fák ágain tölti. Hosszú vég­tagjain az u jjak két csoportba nő ttek össze. Má­száskor harapófogóként karolja át vele az ágakat, de fogófarkával is kapiiszkíxlik. Kitűnő a látása, hiszen erősen k idom borodó szem eit egymástól függet­lenül. minden irányba tudja mozgatni. Amint meg­pillant egy rovart vagy pókot, mindkét szemét ráirá­nyítja és pontosan beméri a távolságot. Ezután kiölti rendkívül hosszií, ragadós végíí nyelvét, és meg­fogja vele áldozatát.

45.1. A z alacsonyabb bozótosban boróka, nemesbabér, kakukkfű, rozmaring, lean­der, levendula stb. él

45.2. A kam éleon villámgyoiN zs;'ikm<íny- szerzése

45J. Ro\'iura \'ái«ikozó kiunéleon. ► M ely Uiíajdtmságok alapján stmfljuk a koméleouf ahüHők r.utfxtrtjálxi?

46 A mí:rsí:kklt íxhiaji.ati övk/ kt klőviláíía

46.1. ► írd a rajdioz (i diramfa íerméséitek részeiíf

46.2. A babéifa levele a halhatatlanság szim­bólum a. Az ókorban babérkoszoi út kaptak íiz olímpiiík győztesei és a nagy költők. Ma a bőm em ű leveleit fűszeilccnt használjuk

A ineditenán tájon sokfelé nagy ültetvényeken term esz­tik az alacsony term etű, tövises ágú citrom fát. Levelei bőm em űek. virágai fehérek, iihitosiik. Lédús. húsos ter­mése. a narancstennés C-vitam inban gazdag. Kívülről a term ést illóolajban gazdag, m cskös term éshéj borítja. Terméshúsát hi'u tyás válaszfalak lédús gerezdekre oszt­ják . ebben ülnek a magok. A citrom fa közeli rokonai: a niu ancsfa. a m andarin és a grépfrút.

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Jellemezd a kemény lombú eidőt földrajzi elhe­lyezkedése, éghajlata és külső megjelenése sze­rint!

2. Hogyan védekeznek a kemény lombú fák levelei az erős napsugái'zás és a szárazság ellen?

3. Milyen folyamatok következtében alakult ki az örökzöld bozótos?

4. Milyen szervezeti sajátosságok biztosítják a ka­méleon táplálékszerzését?

K ÍSÉR LETEZZ!

46..V O lajfaliget Spanyolorsziígban

1. Nyomj össze ujjaid között kis darab narancshéjat, és nedvességtailalmát préseld a borszeszégő láng­jába! Mondd el tapasztalataidat!

2. Morzsolj szét az ujjaid között a Petri-csészékben elhelyezett fűszernövényekből (például kakukk­fű. levendula, babérlevél, rozmaring, borsmenta, citromfű) egy csipetet! Állapítsd meg az illatuk alapján, hogy melyik Petri-csészében melyik nö­vény van!

JÓ , HA TU D O D !

A z o lajfát gondosan m űvelt olajfsiligetekben term esztik . A néha több száz esztendős olajfák könnyen felism erhetők alacsony, göcsörtös föi-zsükről. A z örökzöld növény leveleit 3 évente cseréli. A z olajfaligetek bőséges tennést hoznak. Ebből sajtolják az olívaolajat, m ely az egészséges ételek fontos alapanyaga. Finom m aga az olajbogyó is. melyet sós lében, ecetben, olajban vagy szárítással taitósítanak.

A z olajfa 30 éves korában hoz először term ést. A z ókorban a leigázott területeken a katoniík felégették a termést, és ki- vágtiík a fákat. Ahol tennéses o lajfaágat tudtiik m utatni, az azt jelentette, hogy ott legalább 3 0 éve nem volt háború, így lett az olajág a béke jelképe.

i.OMBMI.'LLATO KKDOSKGKK 47

LOMBHULLATO ERDŐSÉGEKAZ ÉVSZAKOKKAL VÁLTOZÓ ERDŐK

Az északi m érsékelt éghajlati övezet óceán i és kon tinen tális éghajlatú teiületein a növénytakaró többféle. Ahol a csapadék évi m ennyisége m egha­lad ja az 500 m m -t, lombhullató erdők alakultak ki.

Az erdei növények tavasztól őszig elegendő fény­hez. meleghez és csapadékhoz jutnak. Ilyenkor a fák vékony, puha. nagy felü letú leveleket, valamint virágokat, terméseket fejlesztenek. Ősszel a hőmér­séklet és a napfény csökkenésekor a nedvdús, fagy­érzékeny lomb lehull. A téli hidegben a növények nyugalm i állapotban* vannak.

A lom bhullató erdők* egy vagy néhány fafajból állnak. Több fafaj esetén az egyik mindig uralkodó.

A BÜKK ÉS A BÜKKÖSÖK

Európa csapadékos, párás, hűvös nyarú vidékein a bükk alkot erdőségeket. Világosszürke, sima kérgű tö rzse m agas, egyenes. Kupolaszerű lombkoro- niíjában a fényes, tojásdad levelek széle ép vagy hullám os. Lombfakadással egy időben megjelenő bojtszeíTJ porzós barkav irágzatai könnyebben é.sz- revehetők, mint az apró, termős virágok. Egylaki szélmegporzású növény. Háiomélű ni^ikkterméseit szúrós, felnyíló kupacs veszi köml.

BERGENtengerszint feletti m agasság: 4 5 mévi középhőm érséklet: 8,1 Xévi csapadékm ennyiség: 1958 mm

XI. hónap

47.]. Éghajlati diagram az óceáni éghajlat­ról. > Jellemezd<t luTmérséklel és(icsa /xi- (lék é\’SZ(ikoiikénlj ahku lá sá l!

47.2. BükkeidŐ ősszel

bUkk-m akk

47.4. A z erdőben álló bükkfák koronaalakja egym ás térigé* nyehez igazodik

poizÓN virág

47.3. > M ufiyarázd tttefí, m iéri egylaki n ö ­vény a hiikk!

48 A mkrsí:kklt ÍXíIIAJI.ATI ÖN K/KT KLŐVILÁÍÍA

3 0 III

48.1. A bükkcidő szintjei, fényviszonyai

4S.2. > M iért m ásoka lötgyeníőheu a fé n y ­viszonyok, m int (I bükkerdőben ? M i követ­kezik éhből?

48.3. B ciki szcilőrózsa (balra) és tavaszi lednek

A bükkerdőben általában a bükk az egyedüli fafaj. A sűiíjín álló. dús levélzetű fák lonibkoronaszíntje majdnem teljesen zárt, a fényt alig engedik át. Ezéit a cserjeszínt hiányzik, és a gyepszint is csak lomb- fakadás előtt változatos. Lombfakadás után már csak kevés, árnyékolást tűrő növény zöldell.

A kora tavaszi bükkös egyik ékessége a berki szellő- rózsit. Vízszintesen kúszó gyöktörzséből iuasznyi magas lágy sz«lr em elkedik az avar fölé. Rajta hosszú nyelű, tenyeresen szeldelt levelek és 2 - 4 cm átm érőjű fehér virágok találhatók.

ATÖLGYERDÖ KFÁI

A szárazabb, melegebb élőhelyeken a bükkösöket tölgyesek váltják fel. A tölgyekhez (kocsányos, ko- csánytalan, molyhos tölgy) csatlakozó más fák, mint például a gyertyán, gyakran egy alsó lombkorona- szintet alkotnak.

A gyertyán enyhén bo rdás törzsén a szürkés ár­nyalatú kéreg hosszában barázdált. K iszélesedő lombkoronájában tűrészes szélű, a bükk leveleinél hosszúkásabb levelek találhatok. A porzós és a ter- mős virágok is barkav írágzato t alkotnak és ugyan­azon a növényen fejlődnek. A m egporzást, majd ahárom kaiéjú repítő-függelékkel ellátott apió ter­mések terjeszté.sét a szél végzi.

Tölgyesekben lom bfakadáskor pomp<ízik az évelő tava­szi lednek. N égyszögletes sziüán csoportosuló virágai eleinte bilx>rpirosak, majd iboiy<iszínűek, később kékek, végül zöldessé válnak.

icnncN

■ i

48.4. A bükk (balra) é s a gyertyán kérge. > Hos<mU‘tsíÍ össze o két fa kérjé l!

48.5. A gyertyán biu kavirágzatai és repítőszárnya.s tennései. > M ely tulajíl<msáf>ai miatt terjed term ése a széllel?

IX)M BIII;LLA T() KKDOSKGKK 49

ERDŐK NÉLKÜL

Napjainkra egyre több erdő tűnik el nyomtalanul. Irtják az erdő t faanyagáért és a mezőgazdaságilag m űvelhető területekért. P u sz títjá k a környezet­szennyező anyagok és az erdőtüzek. Az örökre eltű­nő élőlények csökkentik az élővilág sokszínűségét. Ugyanakkor az erdő nem töltheti be sokrétű szerepét sem.

Az erdőterületek méretének csökkenésével módosul a levegő összetétele: csökken a pára- és oxigén­tartalma. növekszik a por és a szén-dioxid mennyi­sége. Változik a táj éghajlata is, mivel megszűnik a szél elleni védelem, a hő- és csapadékviszonyok kedvezőtlenebbé válnak.

Hátrányos az erdőiilás a vízgazdálkodás szempont­jából is. A víz visszatartása megszűnik, elfolyása felgyorsul, így az árvízveszély fokozódik. A lezúdu­ló víz a talajt magával sodorja. Gyökéi'zet hiányában a talaj nemcsak pusztul, hanem képződése is abba­marad.

A korszerű erdőgazdálkodás tervszerű fakiterme­lést. -telepítést és -ápolást jelent. Az erdőgazdálko­dással összefüggő vadgazdálkodás’ a vadállomány mennyiségi és minőségi gondozásából áll.

49 .1. ► M ilyen k ijve fkevn én ye i lehelnek a környezefxze iu tyezésnek az e rd ő é le ­iében ?

49.2. Talajpusztulás erdőiilás után

-fllPPv-::

49J. A z erdők jelentősége. > Ism erlesd az erdők környezetvédő, sz(H ÍáUs és gazfiasái»i szerepét!

50 A mí:rsí:kklt íxhiaji.ati övk/ kt klőviláíía

50.1. > M i heftflyásolhaíja a nofiylevelű luírs k<?rt/míj<Uuik aiakjál?

50.2. A tartósan egyirányú szélhatásnak kitett fa koronája szíibálytalan

50J. A szabályos és szabálytalan aliikú ko­rona vctületrajza

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Hogyan alkalmazkodnak a mérsékelt éghajlati övezetben a lombos erdei fák az évszakonként változó környezethez?

2. Keress összefüggést az éghajlat jellemzői, a fák igénye, valamint a tölgyesek, bükkösök előfordu­lása között!

3. Jellemezd a tölgy- és a bükkerdő szintjeit! Adj magyarázatot a különbségekre!

4. Miben hasonlít és miben különbözik a bükk és a gyeilyán?

5. Melyek az erdők csökkenésének okai és követ­kezményei?

6. M ilyen javaslataid vannak az erdők védelme érdekében?

G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!

1. Mivel magyarázod a bükkös aljnövényeinek kora tavaszi virágzását?

rü K ÍSÉR LETEZZ!

1. Válassz ki lakóhelyed, iskolád környékén egy neked tetsző fát. és figyeld meg levelének szí­nét, alakját, szélét, erezetét, összetételét!

2. Méld meg a fa egy levelének hosszúságát és szé­lességét! Állapítsd meg tapintással vastagságát, felületének simaságát! Dörzsöld szét ujjaid kö­zött, és szagold meg az illatát!

3. Mérd meg a töi'zs és a szélső ágak közti távol­ságot legalább nyolc különböző irányban! írd le az adatokat, majd arányosan kicsinyítve jelöld a szélrózsa m egfelelő egyenesein az értékeket! Kösd össze a pontokat, és megkapod a lombkoro­na vetületrajzát! Jellemezd a lombkorona alakját!

H l JO , HA TU D O D !

50.4. A hegyi szil levelei és tennései

A 30—K) m magasra növő hegyi szil a bükk gyakori kísérő- fája. Kérge kezdetben sim a ezüstszürke, majd mélyen repe­dezett szürkésbam a. Levele nagy. ovális ahikú és fűiészes szélű. A levéllem ez két fele a rövid levélnyélen eltérő hosz- szúsiigú. A lotnblahtn fát tavassziil bordópiros, göm b fonni'íjú virágcsomók díszítik. A z eleinte zöid. majd éretten m egbar- nuló term éseit kör alakú repítősz«imy keretezi.

A Kt:KKKKIK)K ALLATAI 51

A BUKKERDOK ÁLLATAIA bükkeidőkben az állatvilág az összes szintet bené­pesíti. Egyesek a gyepszintben tanyáznak, de éleleméit a lombkoronaszintbe is felmennek, mások viszont ép­pen fordítva.

A ..HÉTALVÓ” EMLŐS

A nagy pele törzse arasznyi, am ihez majdnem ugyanekkora bozontos szorzetű farok, kapcsolódik. Sűrű. puha bundája a fehér haso ldal kivételével ezüstös- vagy barnásszürke. Szeme nagy. csaknem szőrtelen fiilkagylója viszont kicsi. Tapogatóként használt bajuszszálai hosszúak.

A talajon és a fákon egyaránt jól mozog. A fáiamá- szást és a kapaszkodást éles, görbe karmai és talpá­nak durva felszínű páinái könnyítik meg.

Sötétben is jól lá t és biztonságosan tájékozódik, ezért é jszaka indul táplálékszerző útjára. Étlapján magok, gyümölcsök, rovarok, tojások, néha madái- fiókák is szerepelnek. Rágcsáló emlős. Nyár végén hízásnak indul, hogy a téli álom idejére elegendő zsíilartaléka legyen.

Körülbelül fél éven át tartó téli álm a idején talajban vagy faodvakban, ághajlatokban lévő bélelt fész­kében összegömbölyödve pihen. Ilyenkor életfolya­matai lelassulnak, testhőmérséklete és testtömege lecsökken.

Nyáron a nőstény 4 - 6 kölyöknek ad életet. Az apró. kezdetben csupasz és vak állatokról pár hétig anyjuk gondoskodik.

A nagy pelét általában a keili pelével tévesztik össze. A keili pele hátoldala sötétes bam a. hasa fehér, pofáján fekete „álarcot'* visel. A nagy peléénél vékonyabb farka a vége felé fekete-fehér bojttá szélesedik. A h<tz«tk kö­zötti gyüm ölcsösökben telepszik meg. T őle eltérően az alig egér nagyságú m ogyorós pele a bokros aljú erdőket kedveli. Halalm as fekete szem ével, si'ugásbama. puha szőrzetével, sűrűn szőrös farkával kellem es látványt nyújt.

51.1. A nagy pele a lom bkoronaszinlben fürgén kúszik, m ászik, sőt ügyesen ugrán­dozik is. >■ Uogyon segíti e v tesifelépílése?

51.2. ► M utasd he <i rágcsáló fo g a zo f feg- jeU em z/íhh fo g típ u sa it! ism erlesd a kü ­lönbséget a 27.2. ábrán tévőfogazjulíól!

5 U . A nagy pelénél kisebbek a keili pele (fent) é s a m ogyorós pele

52 A mkrsí:kklt ÍXíIIAJI.ATI ÖN K/KT KLŐVILÁÍÍA

52.1. A m acskabagnlyniik a többi európai bagolytól eltérően fekete a szeme

hegyes, éles, hajlítoK csőr

vetclőujj hegyes k iuinnk

52.2. A baglyok táplálékukat csőrük és lá> búk segítségével szerzik ineg. ► Hogyan hasznáiják velélőujjukot ?

52J. A vadinacskát kitűnő éi^ékszervei, ra­gadozó fogazata és gyors m ozgása segíti (I zsákm ányszerzésben

NESZTELEN LÉGI VADASZ

A m acskabaglyot az erdei fülesbagolytól tömzsibb termete, nagy feje. sötét szeme és színe különbözteti meg. Puha tollazata sz ü rk ésh a rn a vagy rozsda­barna , de sötétebb hosszanti sávokkal mintiízott test­alja világosabb.

Kitűnően repül, nesztelen szárnycsapásokkal sötété- dés után indul vadászni. É jszakai ragadozó. A tájé­kozódásban. valamint a kisebb emlősök, madarak, rovarok felkutatásában kiváló látása és kifinom ult hallása segíti. A zsákmányszerzéshez izmos lábát, hosszú k a rm ú erős u jja it és ha jlo tt, éles szélű, hegyes csórét használja. V etélőujjának a táplálék megragadásán kívül a kapaszkodásban is szerepe van.

Fészkét rendszerint faodvakba rakja, ahol a tojó tavasszal 4 - 5 fehér tojáson kollik. Az egymás után kikelő fiókák fé.szeklakók, hetekig gondos táplálásra szoioilnak.

A RÁGCSÁLÓK RITKÍTÓJA

Az európai vadm acska nagyon hasonlít a cirmos házimacskára, de nagyobb termetű, erősebb testfel­építésű és hosszabb szőrzetű. Széles fején kis fül­kagylói nem felfelé, hanem oldalra irányulnak. B ar­n á ssz ü rk e , ille tve s á rg á s b a rn a szőrzetét sö té t sávozás díszíti. A fekete csíkok vastag, tompa végű farkán különösen feltűnőek.

Jól mászik fára, mégis inkább a talajon taitózkodik. A sötétség leple alatt csendesen, óvatosan jái . de ha szükséges, például vadászatkor, gyorsan mozog. A macskabagolyhoz hasonlóan éjszakai ragadozó. Ha a zsákmányállatot észreveszi, zajtalanul becser­készi, majd villámgyors ugrással ráveti magát és fo­gaival megragadja. T ápláléka főként rágcsálókból áll. de a földön fészkelő madarak és a kistestű fiatal em lősök sincsenek tőle biztonságban. Tápláléka felderítésekor k itűnő lá tására és ha llására hagyat­kozik.A nőstény évente egyszer 1 -2 , esetleg 3—1 kölyköt hoz a világra. A születésükkor szőrös és csukott sze­mű kicsinyeket anyjuk hetekig gondozza.

A Kt:KKKKIK)K ALLATAI 53

^ E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Miről ismered fel a nagy pelét?2. Bizonyítsd a nagy pele testfelépítése és életmódja

közti összefüggést!3. M elyek a macskabagoly és a vadmacska főbb

ismertetőjegyei?4. Mely szervezeti sajátosságaik utalnak az éjszakai

és cl ragadozó életmódra?5. Hasonlítsd össze a bükkerdő megismert fajainak

életmódját!6. Állíts össze az 53.1. ábrán lévőnél hosszabb bükk-

erdei táplálkozási láncot!

G O N D O L K O Z Z ES V A L A S Z O U !

1. Miért az összegömbölyödött testhelyzet a legmeg­felelőbb a nagy pele számára téli álma idején?

K ÍSÉ R L E T E Z Z !

1. Ha teheted, gyújts baglyok pihenőhelyének kör­nyékén kiszáradt köpeteket. amelyek emészthe­tetlen, kiöklendezett táplálékmaradványok! Ott­hon tedd a köpetet egy vízzel félig telt befőttes- üvegbe, és cseppents hozzá kevés mosogatószert! Zárd le az üveget, és rázd fél percen át, majd hagyd 5 percig állni, és újból rázd össze! Ha a kö­pet szétmállott, öntsd az üveg tartalmát szűrőbe! Szedd ki a csontokat, fogakat csipesszel, öblítsd le okét, és vizsgáld meg nagyítóvalí Következtess a látottakból a baglyok táplálékára! Vizsgálódá­sod után alaposan moss kezet!

J Ó . HA TU D O D !

A karcsú, enyhén lapított testű, nagyjából 3 cm hosszúságú havasi clnccr clsősoi bán a hegyvidéki bükkösok liikrtja. Testen túlnyúló, kecses csápjáról és tetszetős színéiől könnyen fel­ism erhető. Ham vas szürkeségét bársonyfekete foltok tiukít- jak . Közülük a fedősziím yon lévők a legszem betűnőbbek. H áityás szárnyával jól lepül, ám viszonylag hosszú ízelt lá­baival is élénken mozog. Szaporodáskor a nőstény a petéket pusztulófélben lévő vagy elhalt növények kérge alá rakja. A láiviík u biibállapot kialakulásáig a fa anyagait fogyasztjiík. a fitba járatokat rágnak. A teljes átahikulás folyam ata több évig tait. Ehhez képest a kifejlett állatok elcttiutiuna rövid, szinte csak a párzásra és a peterakásra korlátozódik.

\ W /

5.V1. > M ié n nem uípldlkoz/uik egym ással a hükkerdei láp lá lkozási lánctfk itfo h ó Uigjai?

5.Í.2. Bagolyköpetek

5.V.Í. A havasi c incér csápízeit kitinszőrök­ből álló koszom övezi

54 A mkrsí:kklt ÍXíIIAJI.ATI ÖN K/KT KLŐVILÁÍÍA

DENVERtengerszint feletti magasság: évi középhömérséklet; évi csapadékmennyiség:

®C

30

161Sm 10.2 ^

313 mm

20

10

I. Ili. V. VII. IX. XI.

54.1. >ÁHaptís</ m eg a konfinenuílis és a z fk'eáni (47. J. áhr<i) éghajlati diagram kit- lönhségeilf

54.2. A préri füvei nz erős napsugársuíst elviselik . <a ám yekohlsl azonbiin nem

Ud!^. .fj ;54.3. A prénkuty.'tk nevüket veszélyt jelző ugatásszerű hangjukról kaptiík

A VEGELATHATATLAN PRÉRIA kontinentális éghajlatú tájakon, ahol a csapadék mennyisége nem teszi lehetővé az erdők fennmara­dását. füves puszta a jellem ző növényzet. Ezeket Eurázsiában sztyepp’*'. Eszak-Amerikában préri"**, Dél-Amerikában pampa"** névvel illetik.

A VÉGTELEN FŰTENGER

Az egykor hatalmas kiterjedésű préri Észak-Amei i- ka középső vidékein terül el. Itt jelentős az évi és a napi hőingás. A csapadék időben és térben egyen­lőtlenül oszlik el. A csaknem fátlan pusztán a szél szabadon száguld , sok a napfény, kevés az á r ­nyék. Ezekhez a környezeti tényezőkhöz’*' a fufélék kitűnően alkalm azkodnak: gyökereik a talajt dúsitn behálózzák, száioik hajlékony, szilárdító elemekben gazdag leveleik kis felületűek. Jól tűrik a taposást, a legelést, sőt a tűz időnkénti pusztítását is.

A nyílt terepen jók a látási viszonyok és kedvezőek a mozgási lehetőségek. Így az állatok könnyebben tájékozódnak és inozognak, de a kevés búvóhely miatt nehezebben rejtőzködhetnek.

TÁRSASAN ÉLŐ EMLŐSÖK

Az éghajlat viszontagságai és a ragadozók elől a ta ­la jb a n k e resn ek m en ed ék e t a m integy 40 cm testhosszúságú p ré rik u ty ák . Hátoldaluk szőrzete vörösesbarna, hasuk szennyesfehér, a farkuk hegye többnyire fekete.

Rágcsáló emlősök. Táplálékuk gyökerek, hagymák, magok, zsenge száiak és levelek, valamint rovarok.

Felszín alatti járataikat mellső lábuk nagy, éles kar­maival ássák, és a talajt hátsó végtagjukkal kotor­ják ki a felszínre. Folyosóhálózatuk mentén tágasabb fülkéket is készítenek.

Nagyon nagy hidegben vackukba húzódva téli álmot alszanak. Tavasszal egy-egy nőstény 2 -9 csupasz és vak utódnak ad életet. Általában több család él egymás mellett, nagyobb létszámú csopoitot alkotva.

A VÍ:<;KI.ÁrilATATLAN l»RÍ:kI 55

AMERIKA LEGGYORSABB PATASA

A villásszarvií antilopnál a kiváló érzékszervek és a gyors futás a tennmai-<idás biztosítéka. Az őz nagy­ságú állal testét sűrű, du rv a szőrzet borítja. Színe a fehér sávok és a kiterjedt fehéi foltok kivételével rozsdabarna.

A fejet mindkét nemnél tülkös szarv ékesíti, amely­nek tülkét évente váltják. A hím szai'va villásan elága­zó. A hosszú, kecses végtagok két patás u jjban végződnek. A paták futás közben fe lfo^ák a ráz­kódást.

Növényevő, kérődző á lla t. A szemfogai és felső fog.sorából a m etszőfogak hiányoznak. Zápfogai redős felületűek. Táplálkozás közben oldalt álló sze­mével gyakran körbetekint. Nemcsak látása, hanem szaglása is jó. Veszély esetén a faroktájék fehér szőr­szálait felborzolja, ami jeladás a csoport tanainak a menekülésre. Egy-két, kora nyáion születő kicsi­nye humar lábra áll és gyorsan fejlődik.

A FÚTENGER RAGADOZÓJA

Prérikutyákra és villásszarvú antilopokra vadászik a p rérifarkas. Tennete a vörös rókáéhoz hasonló, de nála vaskosabb. Tömött szőrzete többféle színvál­tozatú. Feje hosszúra nyúlt, két szeme közel fekszik egymáshoz. Törzse és m egnyúlt, erőteljes karmok­ban végződő végtagjai izm osak. Hosszú farka dús szői-zetű.

55.1. A villássziu vú antilop közel egy kilo­m éteren át képes 85 kin/h sebességgel futni

55.2. Figyelő vlllássziU'\ ú antilop. > M elyek a cs{>ix>ru>s é!etf<mmi előnyei?

vészjelzés<VkndéN. lúplúlkoziís l>etohiko<l<S e lűzése

litkóüreg

55.3. Egy prcrikutya-birodiílom részlete. ► Ism erlesd az ábra oíapján az (Uhilok idrsas életéi!

56 A Mí: Rsí:KEi;r í:(;iiaji.ati övkzkt í:lővilá(;a

56.1. A piérifarkas rendkívüli alkalm az­kodóképességének köszönhetően új élet­tereket hódít meg

56.2. ► ÁUífs össze másik UípUílkozcísi Ián- vo í a f)réri élőlényeU>ől!

Testfelépítése lehetővé teszi a k itaitó járást és a nagy iramú futást. Kiváló szaglást!, jó hallásij és látású ragadozó. Erőteljes fogazatával a rágcsálókat, rova­rokat egyedül kapja el. Termetesebb állat üldözé­sekor a csapat tagjai együttműködnek.

A préri farkas családban tavaszonként hat vak. gyá­moltalan kölyök születik. Anyjuk több hétig szop­tatja őket talajba vájt odújukban.

A PRÉRI ÁTALAKULÁSA

Napjainkra a p réri zömét feltörték, tei mékeny tala­ján kultúrnövényeket termesztenek. A helytelen mű­velés következtében sok helyen a talaj elporladt, és a szél elfújta. A megmaradt füves részeken háziál­latokat legeltetnek. A term észetes élőhelyek zsugo­rodása, illetve átalakítása, az á lla tok kíméletlen irtá sa veszélyezteti a p ré ri élővilágát.

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Mely környezeti tényezőkhöz és hogyan alkal­mazkodnak a préri élőlényei?

2. Hasonlítsd össze a párba állított állatok küllemét; nagy pele-prérikutya, ő z —villásszarvú antilop, vörös róka-prérifarkas!

3. Milyen összefüggést látsz a villásszarvú antilop testfelépítése és mozgása között?

4. Mivel táplálkoznak a préri állatai? Mi jellem ző fogazatukra? Rajzold az 56.2. ábrába a két emlős egy-egy zápfogál!

5. Mi a közös a préiikutyák és a villásszarvú antilop lagadozók elleni védekezésében?

6. Miféle veszély fenyegeti a préri élővilágát?

rü KÍSÉRLETEZZ!

1. Fogj össze két A4-es irodai papírt, és a hosszabb oldiiluk mentén sodord őket kb. 4 -5 cm átmérőjű csővé! Rögzítsd a csövet tűzőgéppel vagy néhány cellux csíkkal! Helyezz a függőleges cső alá és fölé egy-egy kemény fedelű könyvet! Terheld meg a felsőt 0,5 kg-os nehezékkel (mérlegsúly), majd növeld fokozatosan a terhelést! Mekkora erőha­tásnak áll ellen? M agyarázd meg, miéit képes bármilyen széliránynak ellenállni - bizonyos ha­tárok között - a szalmaszárí

A/.ílSZAKIKKNYVUsSKK 57

AZ ÉSZAKI FENYVESEKA ta jg a éghajlat* Észak-Amerikában. Európában és Ázsiában, az északi saikkörtol délre (a 65-50. szé­lességi kör között) terül el. Ezen az éghajlaton ala­kult ki Földünk legnagyobb fenyőoserdő-rengetege, a tajga* .

A MEGPRÓBÁLTATÁSNAK ELLENÁLLÓ TŰLEVÉL

A ta jg a éghajlaton zord életkörülmények uralkod­nak. A tél hosszú és rendkívül hidege a nyár rövid és viszonylag meleg. A tavasz és az ős.z csak néhány hétig tait. Itt van a legnagyobb hőingás a Földön. A csapadék évi mennyisége általában kevés, s zöme hó formájában hullik.

A fenyők tűleveleikkel tökéletesen alkalmazkodnak a körülményekhez. Mivel a tűlevél vékony, a hó ke­vésbé tapad meg rajta. Kevés vizel és sok gyantát ta rta lm az , aminek következtében nem fagy meg. Felülete viaszos, emiatt alig párologtat, így jobban elviseli a fagy okozta szárazságot. Sötétzöld színű, ezéil a gyenge napfényt is kitűnően hasznosítja. A fe­nyők többsége örökzöld, így ki tudja használni a rö­vid nyarat, mert rögtön kész a táplálékkészítésre.

OJMJAKONtengerszint feletti n iagasság: 7 40 mévi középhőm érséklet: - 1 6 . 6 Xévi csapadékm ennyiség; 193 mm•C

7

r

1\

V. VII. IX. XI. hónap

?7.1. Tajga ghajhiti diagram. kiaz évi hőingás m értékéi!

lonibkoioiwvüni

fejletlen c>«fje*ív g)Vp%2tlH

57.2. A fenyőerdő szintjei. > M iben hason- lit a lajf>a az esőerdőhöz, és miben kiilön- hözik attól?

A TAJGA TALAJA ES SZINTJEI

A tajga talaja rossz m inőségű, tápanyagszegény. A hűvös időjárás, valamint a tűlevelek magas viasz- és gyantatartalma ugyanis lassítja a baktériumok és a gombák lebontó tevékenységéi, a humuszképző­dést.

A tajgátcsak néhány fafaj alkotja. A 3 0 -4 0 m éter m agasra növő fák zárt lombkoronaszintjén át kevés fény ju t az erdő belsejébe. Az árnyékos, gyenge m inőségű talajon szegényes cserje- és gyepszint alakult ki. M ohaszintje viszont fejlett, a nedvesebb részeken akái’ a fél méter vastagságot is elérheti.

E G Y T Ű S É S S O K T L JS F E N Y Ő K

A tajga jellegzetes erdőalkotó fája a lucfenyő. Lomb­koronája kúp alakú, pikkelyes kérge idősebb korban 57..Í. A lucfenyő

58 A Mí:Rsí:KKi;r í:(;iiaji.ati övkzkt í:lővilá(;a

5S.1. A lucfenyő tobozos hajtásit

58.2. A lom bhullató vöiösfenyő

csom ók biine lh« lyezkedölevelek

58J. A vöm sfenyő tobozos hajtása és mag­ja . > M i! jelentenek a z tiláhbi kifejezések: örökz^'íi</, egylaki. nyil\'(ilenn<7növények?

foltokban leválik. Szárát egyesével borítják a közel 2 cn i-es, sö té tzö ld sz ín ű tííleve lek . H engeres, lecsüngő tobozai 10-15 cm hosszúak.

A vörösfenyők a tajga leghidegebb és legszárazabb területein élnek. Levelei minden ősszel aranysárgá­ra változnak, és lehullanak. A sudár termetű fáknak szabályos kúp alakú lombkoronájuk van. Kérgük szürkésbarna színű, felületük mélyen repedezett. Puha tapintású tűlevelei 2 -3 cm hosszúak, az ága­kon 3 0 -4 0 tűs csom ókban helyezkednek el. Tobo­zai ap rók , to jás a lakúak.

A fcnyőfclck fiiját sokféleképpen hüsznosítjíik. A puhább fajú lucfenyői elsősorban épület- és bútorfiiként dolgoz- Ziík fel, emellett fontos szeiepe van a cellulózgyártásban. A vömsfenyő vörösbiunu színű, igen tiulós. kemény fáját vízi építkezésre, hajóépítésre és bútorkészítésre használ­ják fel.

BIBIRCSES NYÍR

A tajga sötétzöld fenyői között, helyenként világo­sabb. ligelszerű foltokat alkotnak a nyírfák. Közülük a karcsú lom bkoronájú b ib irc ses ny ír .30 m éter magasra is megnő. Kérge hófehér színű, idősebb korában feketén berepedezik. Furészes szélű, del­toid* a lakú levelei hosszú nyéllel kapcsolódnak

✓

a szálhoz. Agai lehajlók. fiatal vesszői hosszan le- csüngenek.

A bibircses nyír porzós és tei mős virágai barka- v irágzatba tömörülnek. Egylaki. szélmegporzású növény. R epítő-hárlyás term éseit a szél nagy távol­ságokra hordja szét. Az északi emberek a nyírfa kérgét tetőfedésre, édes ízű nedvét nyíifabor készíté­sére használják.

SAVAS ESŐ

Az esőerdőkhöz hasonlóan az északi fenyvesek nagysága is rohamosan csökken. A túlzott fakiter­melésen kívül a savas esők’*' okoznak rendkívüli ká­rokat a faállományban. A savas esőkért a gyárak, az erőművek, valamint a gépkocsik által levegőbe bo­csátott kén- és nitrogén-oxidok a felelősek. Ezek a gázok a légkörben átalakulnak, majd vízgőzzel

A/.ílS/AKIKKNYVKSKK 59

apró savcseppekké egyesülnek, végül savas eső formájában lehullanak. Emiatt a fenyők lombozata károsodik és a talaj elszennyeződik, ami elősegíti a pusztulásukat. A kár helyreállítása szinte lehetetlen, ezért fontos a megelőzés.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Melyek a tajga éghajlat jellemzői?2. Miben hasonlít és miben különbözik az esőerdő

és a tajga talaja? Mi a különbségek oka?3. M iért kedvező levélalak a tűlevél a tajgai kör­

nyezetben?4. Hasonlítsd össze a tanult fenyőfák tűlevelét és

tobozát!5. Miről ismerhető fel a bibircses nyír?6. Miért a fenyveseket károsítja legjobban a savas

eső?

GONDOLKOZZ ES VALASZOLJ!

1. Mi az oka annak, hogy a vöi-ösfeny6 ősszel iehul- latja a lombját?

KÍSÉRLETEZZ!

1. Miért kell a vonót használat előtt begyantázni? Megtudod, ha elvégzed a kísérletet! Csúsztass el egymáson két simára gyalult deszkát vagy favo­nalzót! Kend be az egyik fatárgyat viasszal, és ismételd meg a csúsztatást! Végezd el a feladatot úgy, hogy viasz helyett gyantát használsz! Mit tapasztalsz? Hogyan befolyásolja a kétféle anyag a súrlódást?

i J JO, HA TUDOD!

A fenyők sérülésein kifolyó gyanta egy idő ut«ín m egszi- láidul, így lefedi a sebet, és m egvédi a fát a kórokozóktól. A hajdani fenyők gyantacsom ói m egkövescdve borostyán­ként mantdt«tk fenn. Ebben az «iranys<írga csapdában sokféle ősi rov;iil figyelhetünk meg.

A z észctk-amerikai papím yir kérge nagy fehér lapokban vá­lik le a fáról. M ivel ez a papírszeiil kéreg igen tartós, az In­diánok egykor kenut építettek belőle.

.^9.1. Bibircses nyír

Uirkuviiáj^zat

repílőháityiistciincN

59.2. Bibircses nyír hajtása, virágzata és ter­mése. > M ihöi kövelkezlelhelsz a szébnei^- fion^isra és a fennés széllel való terjedésére?

> Készíts kiselőadást a savas eső ke- lelkezéséről és kövelkevnényeiről!

6 0 A m k r s í :k k l t í x í i i a j i .a t i ö n k / k t k l ő v il á ( ; a

60 .1. Fciiyőci dő tajgán

,ú

7 'iS ''

60.2. A közönséges m ókus huz«ii eideink- nck is kedves lakója. ► h i^y eh í meg és je llem ezd uz ó lh l küllem ét!

ALLATOK A TAJGANA fenyő viaszos, gyantás tűleveleinek óriási tömege a legtöbb élőlény számára ehetetlen. Ezzel szemben a magjuk sok állat kedvelt tápUtléka.

A LOMBKORONA AKROBATÁJA

A közönséges m ókus arasznyi, karcsú testét tö­mött szőrzet borítja, m elynek színe a hátoldalon barnásvörös, a hasi oldalon pedig fehér. Hosszú fa rk a bozontos, fülkagylóí szo rpan ia tsban* vég­ződnek. Szemei nagyok. Hátsó végta^ai hosszab­bak. erősebbek a mellsőknél. K arm ai erősek, he­gyesek.

Mozgása rendkívül fürge, kitűnően kúszik és ugrik. Ugráskor szemével felméri a távolságot, majd ugró- lábaival elrugaszkodik. A levegőben farkával kor­mányozza könnyű testét. Végül hegyes kaiinaival megkapaszkodik az ágakon.

Táplálkozáskor metszőfogaival egymás után fejti le a toboz pikkelyleveleit, majd a magokat gum ós záp togaí között összem orzsolja. R ágcsáló á lla t. Étlapján magokon, bogyókon, fiatal hajtásokon kí­vül rovarok és madáifiókák is szerepelnek. A táp­lálékból valamennyit télire is elrejt.

60 ..Í. A m ókus m ozgása. ► Hogyan segítik a végutgok és a fa ro k a m ókus ugrásdi?

ALLA'IOK A I'AJ(;AN 61

A téli hidegben behúzódik a fészkébe. Olykor elő- bújik, hogy felkeresse nyáron elrejtett készleteit. Évente egyszer-kétszer 3 -6 utódot hoz a világra. A csupasz és vak kicsinyek gyorsan nőnek.

TÚLEVÉLKEDVELŐ SIKETFAJD

Töm zsi a lak ja , rövid szárnya, erősen dom honi csőre, kaparó lába a házityúkkal való rokonságra utal. Teste többnyire lúd nagyságú. Tollazata sötét­szürke alapszínű. A siketfajdkakas nagyobb és színe­sebb a tojónál. További jellegzetessége a szem kör­nyéki piros hőre és a toroktájéki szakállszerű tollai. Vastag tolliiihája még a csüdöt is beborítja, ami jól véd a hidegtől és a tíílevelek szúrásaitól. Télen a láb­ujjain keletkező fésűszem szaixilemezek megakadá­lyozzák, hogy lesüllyedjen a hóban.

Napközben dúsabb aljnövényzetű helyeken tartóz­kodik. Estefelé felrepül egy fára, és annak alsóbb ágain tölti az éjszakát. Tűlevelet, fiatal hajtásokat, magvakat, bogyókat, rovarokat, hangy<ibábokat egy­aránt fogyaszt.

Tavasszal a kakas különleges násztánccal*, jellegze­tes hanggal, úgynevezett dürgéssel’*' hívja fel magái a a tyúkok figyelmét. Páreás után a tyúk elhagyja a ka­kast, és fészket épít a talajra. Kikelő fíókáí fészekha- gyók, gyorsan fejlődnek.

-iíV'E-61.1. Dürgősiketfajd. >BÍz<>nyifsdhe. hogy (i .üketfujti tí házi tyúk rokona! M iben kü­lönbözik a kél ntínliír egymástól?

61.2. A sikcifajd nem veti m eg a tiílcvelet

6 U . A hiúz, a tajgii bojtos fülű m acskája. >■ M ely tulajilonságffk segítik zsákntátiyszerzésél?

62 A Mí: Rsí:KEi;r í:(;iiaji.ati övkzkt í:lővilá(;a

62.1. Tiíplálkoziisi lánc a tajgán. >- RajZ(ffti it két á fh it áhn íjd m eilé uipfogukat!

A TE ANYUKÁDNAK

VANSZÖRM LBUNDÁJA?

ATAJGA BOJTOSFULU MACSKAJA

A mókust és a siketfajdot is megtámadja a tajga kisebb testű ragadozója, a h iúz. Bundája barnás- szürke alapszínű, benne halványfekete foltok tar- kállanak. Testét és talpát sűrű ^;zórzet boi ítja, amely megvédi a hidegtől. Emellett rövid fa rk a is csök­kenti a hőleadást. Jellegzetes ismertetőjegye a fül­kagylók végén a hosszabb szőrökből álló pam acs és o ldalszakálla a pofa két oldalán.

A hiúz szervezete kiválóan alkalmazkodott az élő vad elejtéséhez. Színével tökéletesen beleolvad a környezetbe. Fejlett hallása és tapintása segítségé­vel fedezi fel a zsákmányt. Hosszú végtagjai és izmos teste még a mély hóban is lehetővé teszi, hogy egyet­len, 3—{ méteres ugrással elejtse áldozatát. Erős, éles karmú mancsa és ragadozó fogazata biztosítja a sikeres elfogást. M acskaféle ragadozó.

Rejtett tanyáján hozza világi a 2 -3 vak kölykét. Két hónapos koruktól a kicsinyek már elkísérik anyjukat a vadászatra.

A tajgában élő prémes állatokat* értékes szőrméjük miatt előszeretettel vadászták. Számuk erősen meg­ritkult. hiszen egy női bunda elkészítéséhez köiőil- belül 60 darab kistestű prémes állatra van szükség. A szőrmekereskedelem sajnos e gyönyörű állatok kipusztulását okozhatja.

A inesszi ész^tkon is élő tömött, vízhatlan bundájú her­melin szőrzete nyi'ux>n sötétbarna, télen hófehéi. fiu1(a vége azonban mindig fekete. Régen eiiőteljesen vadászták, rneit prém jéből készült a k irályok palástja . N apjainkban a megdrágult prémfeldolgoziis iniatt kevesebbet pusztí­tanak belőle.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

62.2. V advédelm i plakát

1. Miről ismehető fel a siketfajd és a közönséges mókus?

2. Hogyan alkalm azkodott a közönséges mókus szervezete a fánlakó életmódhoz?

3. Hasonlítsd össze a mókus és a hiúz táplálékát, valamint fogazatát!

4. Miként alkalmazkodtak a tajgán élő állatok a zord időjáráshoz?

5. Állíts össze táplálkozási láncot a tajga élőlényeiből!

KÍ:i»RS I.KXIKON 63

KEPES LEXIKON

K o ra i ju lin r : A közepes tennetű fa kerge szürkes- baiTiii. barázdált. Hosszú nyelű levelei 5 - 7 karéjra tagolódnak. Lom bfakadáskor nyíló virágz«itai si'U' gászöldek. Sziirnyas Ikertennesci légcsiivarhoz ha­sonlóak.

K rdc l m a d á rs ó s k a : B ükkösök e s gyertyános- tö lgyesek évelő növénye. Szív form ájú levélkéi iímyékban kiteiülnek, de közvetlen fényben ernyő- szerűen összecsukódnak. Tavasszal virító kis fehér virágai lilás erezetűek.

Kíl>an»iii céd ru s: A z örökzöld fa ágai em eletekbe rendeződnek. Rövid tűlevelei a fiatal hajtásokon csom ókban állnak. Tojásdad tobozai éretten bar­násak. Törökorsziigi. libanoni állom ányaiból mára csak védett kis ligetek maradtak.

M agas kőris: Tápanyagdús talajú erdőkben, p«u- kokban fordul elő. Törzsen a kéreg szürkésbajna. biU'iizdált. hajtásain szürke é s sima. Összetett levelei fogazott szélű tojásdiid levélkékből állnak. L<ipos termései körül hosszúkás rcpítőfüggelék található.

A rv a lá n y h a ja k : A sziíraz, napsütötte puszták be­pöndörödő levelű fűféléi nevüket a tennéshez kap­cso lódó hosszú nyúlványról kapták. Ennek felső része h-iíjszerűen lágy. segítségével az érett term és a szelek szilrnyán m esszire sodródhat.

F ekete álVmya: A szögletes ágú törpecseije* tű ­levelű erdőkben él. M integy 3 cm hosszú, fűrészes szélű levelei lombhullás előtt n<uancsszínűek. Főni szirm ú kis virágaiból őszre ehető, fekete bogyó­term ések fejlődnek.

64 KKI’KS LEXIKON

S ö rcn y es han^> 'ás/: A hosszú szőrű, csőszcm or­rú. bozontos farkú állat a dél-am erikai erdőkben és a painpi'm is megtalálható. Táplálékát, a tiilajlakó hangyákat kifinom ult szaglásával felkutatja, majd a m ellső láb 2. és 3. ujján lévő nagy, erős kiumaival kiássa. A rovarokat hosszú, nedves nyelvével k ira­gadja. é s egészben lenyeli.

S /a jg a : A z ázsiai sztyeppen élő, kecskéhez hason­ló m éretű antilopnál szaiA'akat csak a hím visel. A fejen a hatalm as dülledt szem ek, a nagy gum ós on és a tág oiTnyílások feltűnőek. O nürege a leve­gőt a portól m egszűri és felm elegíti. Szárazság vagy magas hó esetén csapatokba verődve új lege­lőterületekre vándorol.

Zíiid f s ö n 5Őkís> ó: Élőhelye a préri. Nevét jellegze­tes hangjáról kapta, am it birkának sebes m ozgatá- siíkor az egym áshoz ütődő üreges sziuugyűrűk kel­tenek. Z.sákm ányszerzéskor áldo2uitába m élyeszti felső állkapcsának elején lévő jókora m éregfogait.

A iiieríküi hölciiy: A préri hatalmas teim etű patása a sziu vasmarha rokona. Testének elülső része e rő ­teljesebb. itt szőizete is hossz«tbb. Rövid végtagja­in lomhiin jár. de szükség esetén gyoisan vágtat. A kím életlen irtás miatt szám a nagyon lecsökkent.

K crcszU -sorű: A fenyvesek veréb m éretű triitdara nevét csőréről kapta, m ivel a kam pós végű kávák a hegyüknél átkereszteződnek. Segítségükkel a to­bozok pikkelyleveleit szétfeszíti és a m agokat nyel­vével kikotorja. A hím sötétpiros, a tojó zö ldes­sárga színű, sziuny* és farktnilaik sötétek.

K o/so iiiák : A z északi erdők legagresszívebb raga­dozója, torkosboiznak is nevezik. M inden útjába kerü lő á lla to t kész m egö ln i, ha lá lra sebzi m ég a bam am edvét is. Miuícsa szélesen szétterül, ezéil nem süllyed mélyen a hóba, így tám adáskor e lő ­nyösebb helyzetben van, m int zsi'íkmánya.

<>ss/ kk()(;lalás 65

OSSZEFOGLALAS MIT TANULTUNK A MÉRSÉKELT ÉGHAJLATI ÖVEZET ÉLŐVILÁGÁRÓL?Földünkön a térítők és a sarkkörök között különböző fajösszetételű és arculatú életközössé­gek találhatók. Az északi félgömbön az erdo és a füves puszta a természetes növénytakaró. Erdők ott telepednek meg, ahol a hőmérséklet legalább egy hónapig 10 ”C fölé emelkedik, és a csapadék évi mennyisége eléri az 500 mm-t. Füves térségek többnyire a csapadéksze­gény vidékeken lelhetők fel.

A mérsékelt övezet északi részén tajgaerdők az uralkodók. A fenyők záit lombkoronája alatt szegényes gyepszint és fejlett mohaszint alakult ki. E fényszegény környezetben a lombko­rona az állatok fő élőhelye.

A fenyőövtől délre lom hhullató e rd ő k terülnek el. Jellegzetes típusaik a tölgy- és a bükk- e rd ő k , amelyek c.sapadék- és hőigényükben, fényviszonyaikban és szintjeikben különböz­nek egymástól. A kilombosodott erdőben a fény mennyisége a fák sűniíségétől, koronájuk alakjától és leveleik nagyságától függ. A változatos állatvilág inkább a növényzettel borított talajt népesíti be. de közülük többen a felsőbb szinteket is meglátogatják.

Az égöv m editenán területein kem ény lom bú e rdők alakultak ki.

A mérsékelt övi erdőkben az évszakokkal változnak a hő-, fény- és csapadékviszonyok. A ta­vasszal feléledő erdő őszig „teljes életet” él. majd felkészül a megpróbáltatásokat jelentő hó­napokra. Ilyenkor az örökzöldek kivételével a levelek, lágy szárak rendszerint elpusztulnak, és a növények tápanyagot felhalmozó áttelelő részeik segítségével vészelik át a kedvezőtlen időszakot. Az állatok számára a táplálékhiány a legnagyobb probléma, mind a lombhullató, mind ti tűlevelű erdőkben. Ezért a tél beállta előtt más vidékre vonulnak, készletet gyűjtenek, rejtekhelyre húzódnak, esetleg téli álomba merülnek. Egyesek életmódja csak kisebb mér­tékben változik meg.

A téli időszaktól eltekintve az erdőben a táplálkozási kapcsolatok bonyolultak és a táplálko­zási láncok kölcsönösen átszövik egymást.

Lényegesen egyszerűbbek és rövidebbek a füves puszták táplálkozási láncai. Ezeken a he­lyeken a legelést, az éghajlati szélsőségeket és a tüzet egyaiánt jól viselő fűfélék és egyéb lágyszárúak képezik a táplálkozási láncok alapjait. Az itt élő állatok is sokoldalúan alkalmaz­kodnak környezetükhöz. Túlélé.süket talajbeli búvóhelyük, rejtőszínük, gyors mozgásuk, ki­tűnő érzékszerveik, illetve csoportos életformájuk könnyíti meg.

Napjainkra a puszták és az erdők jelentős részét elpusztították. A még megmai adt természetes növénytakaró jövője jórészt attól függ, hogy az emberi tevékenység mennyire lesz természet- és környezetbarát.

6 6 c)s s z k f<k ;l a l á s

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Melyek a mérsékelt éghajlati övezet növényzeti övei?2. Mivel magyaiázható kialakulásuk?3. Jellemezd az erdők és a préri földrajzi elhelyezkedését és

környezeti tényezőit!4. Hasonlítsd össze a tajgát. a tölgyerdot. a bükkerdőt és a ke­

mény lombü erdőt a következő szempontok alapján: fafajok száma, fák magassága, fák lombváltása, iombkoronaszintek száma, lombkorona záiódása, fényviszonyok, cserje- és gyep­szint alakulása!

5. Miként illeszkednek az erdők fás szárú növényei és a fűfélék környezetük éghajlatához, talajához?

6. Különböztesd meg a tanult erdei fákat szerveik alapján!7. Hogyan alkalmazkodott a kaméleon és a fán élő emlősök

szervezete élőhelyükhöz?8. Miben hasonlít és miben különbözik a macskabagoly és a si-

ketfajd szervezete, életmódja?9. Mely tulajdonságok jelzik a nagy pele, a közönséges mókus

és a prérikutyák rokonságát?10. Mi jellem ző a megismert rágcsálók téli életmódjára?11. Sorold fel a villásszai vú antilop szervezetének és életmódjá­

nak jellemzőit!12. M iéit előnyös a prérin a csoportos életforma?13. Hogyan segítik a vadmacskát, a prérifarkast és a hiúzt szerve­

zeti sajátosságai a táplálékszei^zésben?14. Állíts össze az erdők és füves puszták élőlényeiből táplálko­

zási láncokat!15. Milyen módon veszélyezteti az em ber az erdők és a füves

puszták élővilágát?16. Mit lehet és mit kell tenni az élőhelyek és az élőlények meg­

mentéséért?

MAGYARAZD MEG. MIT JELENT!

KEMÉNY LOMBÚ ERDŐ • LOMBHULLATÓ ERDŐ • TŰLEVELŰ ERDŐ • FÜVES PUSZTA

LOMBKORONASZINT • CSERJESaNT • CYEPSZINT• MOKASZINT

ÖRÖKZÖLD * LOMB­HULLATÓ

EGYLAKI NÖVÉNY

TOBOZVlRÁGZ/\T * BARKAVIRÁCZAT • MAKKTERMÉS

VETÉLŐUJJ • KAPARÓLÁB• RAGADOZÓ

RÁGCSÁLÓ FOGAZAT ■ MINDENEVŐ • TÉLI ÁLOM

TÜLKÖS SZARV • PÁROSUJJÚ PATÁS VÉGTAG

NÖVÉNYEVŐ • ÖSSZETETT GYOMOR

RAGADOZÓ FOGAZAT

III* fejezetA HIDEG EGHAJ- ^

LATI ÖVEZET,A HEGYVIDÉK S

ÉS A TENGER É ÉLŐVILÁGA

V- VSr- 'M' I

í*--I,’

------ ^aa jM T /

y /

y

k f ^

; ^ - - ^ ^ e j ^ t ’l ( ^ é n é s t

a^Mrkv[dékel(,^a magashégy^g^éi( ^ . í ' ^ ^ ' ^ ^ ^ a ^ g e i f ^ í ő v i l á g á r ó l .

MegismérhéteSjéllemző élőlényeiket.* S ^ ^ iv i^ r th e te d , miért változik

a környezeti tényezőkkel együtt a növény- és állatvilág.

Feltárulnak előtted a környezet, a szervezet és az életmód

összefüggései, az élőlények közöttikölcsönhatások.

Arra is fény derül, miként veszélyezteti a környezetszennyezés,

a kíméletlen vadászat és halászat a sokszínű élővilágot.

V.

6 8 A i u d k í ; K ííiLviiwVi'i ö v k / k t , a h k ( ;y \ ’i i )k k f o a i k n íík r é l ő v i l á ( í a

HATANGAtengerszint feletti m agasság: 3 0 mévi középhöm érséklet: - 1 3 *Cévi csapadékm ennyiség: 244 mm

XI. hónap

6K.1.A tundra ^ghiijlatdiagnuTjjíi. >/(//</- pUul me^ az tUmtról a hónapok középhő- mérsékletét! Mi az aiacsony hőmérséklet oka?

68.2. ► Miért előnyös oz alacsony termet a tundra éghajlaton ?

ÉLET A TUNDRÁ>A hideg éghajlati övezet az északi és a déli síukkö- rökön túli területeken helyezkedik el. Ezen a vidéken két éghajlat alakult ki: a tu n d ra ’ és az állandóan fagyos éghajlat*.

AHOL A TÉL 10 HÓNAPIG TART

A Jeges-tenger p«uti lészein és szigetein a tund ra ég­hajlat uralkodik. Ezt két évszak jellemzi: a hosszú, hideg tél és a rövid, hűvös nyár. A hoingás nagyon kicsi. Gyakoriak az erős szélviharok. Kevés a csa­padék, s ennek jó része hó forniájában hullik. Termé­szetes növénytakarója a tund ra* .

Nyáron a gyönge napsugárzás hatására a fagyott talaj felszíni rétege felenged. Ilyenkor a tundra mo­csárrá változik, mell a víz nem tud beszivárogni az örökösen fagyott mélyebb rétegekbe.

TÖRPENÖVÉSŰ FÁSSZÁRÚAK

A fajokban szegény, de egyedekhen gazdag tundra­növényzet évelő lágyszáiúakból. töipecserjékből. mo­hákból és zuzmókból* áll. A növények a hideg miatt lassan növekednek, magasságuk nem haladja meg a 10-20 cm-t. Összefüggő növénytakaróba töm örül­nek az állandó erős szél ellen. Télen a fagy károsító hatásától a rájuk telepedő hótakaró nyújt védelmet.

A tör|>ecserjék gyökéi-zete a fagyott talaj miatt a fel- szín közelében teml szét. Agaik vízszintesen a földre simulnak. így jobban felfogják a talajból kisugár­zott* hőt. Közülük a törpefűz alig néhány centiméter magas. Ágai 5 méter hosszúak, és koruk az évgyűnlk tanúsága szerint akár 400-500 év is lehel.

sekélyen szétterülfi gyökcrzet

68..VA siukvidéki füzek alig nagyobbak egy gyufásdoboznál

68.4. A törpccserjck testfelépítése

KLKT ATDNDRAN 69

A ZUZMÓK TESTFELÉPÍTÉSE

A zuzm ók egyszenS felépítésű, igénytelen élőlények. Telepes testükben gonibatbnalak és nioszatsejtek élnek együtt. A telep felületét tömött gombafona­lakból álló kéreg alkotja, ami védelmet biztosít. A te­lep belsejét lazább fonalak és moszatsejtek építik fel. A gombák felveszik és a moszatokhoz juttatják a táp­anyagokat. Cserébe ké.sz táplálékot kapnak, amit a moszatok állítanak elő.

A zuzmók közül elterjedt faj a rénszarvaszuzm ó. Szürkés színű. 5 -1 0 cm magas telepteste elágazik. A rénfizarvasok szívesen fogyasztják.

A RÉNSZARVAS

Nyáron a tundrán legel, a tél közeledtével azután délebbre vonul, hogy a hideg évszakot az erdők védelmében töltse. A rénszarvas közeEi rokonságban áll a gímszarvassal, de termete kisebb, alkata vasko­sabb rokonánál. A nőstény és a hím fejét agancs dí­szíti. A hideg ellen dús, szürkésbarna színű szőrzet védi. Még iiz orra hegyét is szöi-zet borítja. Nyakának alsó részén sörényt visel. U'íbsziua rövidebb. és páros- u jjú pa tás lábán a pata szélesebb a gímszarvasénál, így kitűnően jár a havon vagy a mocsaras talajon.

A tundra növényeivel táplálkozik. K érődző állat. A sarkvidék lakói többé-kevésbé háziasított rén.szar- vascsordákat tartanak. A rénszarvas az emberek nélkülözhetetlen teherhordó és szánhúzó állata. Szinte minden részét felhasználják.

luza gombit* fnnaliik

gom lxikcreg

rö g z í tigomUiifomtiuk

69.1. Zu?inót?lep I«;ei¥s?h«ets?ete mikiosz- kóp alatt. ► M agytm ízíf m e^ a telepes lesi- fe léjiílés és a z ei*yiitíéíés lénye(»éf! Hozz péhhit m im ikeuőre!

69.4. R énszarvas a nyári tundrán. ► M elyek a rénszorvas ism ertetőjegyei?

69.2. R cn sz iu vaszuzinó. ► Vizsgálj külön- hö ző haz(ii jóka t!

r f e69.. . V ándorló rénsziu vascsorda

70 A i u d k í ; K ííiL viiw V n ö v k / k t , a h k ( ;y \ ’i i )KK a i k n í í k r é l ő v i l Á (;a

r .

j ' ' . '

70.1. A síiiki róka elviseli a -70 ®C-os hő­méi scklcict is. ► HasonUi.sd össze a három lanuh n>kafaj színé! és fiiteinek nagyságát! M iért előnyösek ezek a ín ia jjonságok?

70.2. A lemmingek (élen nem hagyják el fo lyosóiendszerüket. am elynek m elegét (I hótakiu'ó segít megőrizni

703. A legendiík szerint a lemmingek szán­dékkal követnek el töm eges öngyilkos­ságo t. Ebből annyi igaz, hogy óriási töm egben keinek vándoiiítra, és eközben nagyrészük elpusztul

DACOLVA A HIDEGGEL

Télen az állatok többsége elvándorol a tundráról. Csak azok maradnak, amelyek jól tűrik a hideget, mint például a sarki rókák és a lemmingek.

A sa rk i róka és néhány más sarkvidéki állat év­szakonként változtatja a színét, hogy kellőképpen beleolvadjon a környezetbe. Elviseli a legnagyobb hideget, mei1 rendkívül vastag téli bundája , szőrös ta lpa , vastag zsírrétege jó hőszigetelést biztosít. Zöm ök teste, rövid füle, k u r ta lába miatt kicsi a testfelülete, ami csökkenti a hőleadást. Kedvenc eledele a lemming. de madárfiókákat, tojásokat és elpusztult állatokat is eszik.

' a ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Jellem ezd a tundrát a következő szempontok szerint: elhelyezkedése, éghajlata, talaja!

2. Milyen összefüggés van a töipecserjék szei’vezete és környezete között?

3. Ism ertesd a zuzmók testfelép ítését és m űkö­dését!

4. M iben hasonlít a rénszarvas é.s a gím szarvas testfelépítése?

5. Hogyan alkalmazkodott a rénszarvas a tundra környezeti viszonyaihoz?

6. Miként alkalmazkodott a sarki róka szervezete a zord időjáráshoz?

Hl JO, HA TUDOD!

A lem m ingek egér nagyságú rágcsálók. A lakjuk töm zsi, vastag bundájuk barna színű, szem ük, fülük és f.ukuk kicsi. Növényevők, gyökereket, hajtásokat, m agvakat, füvet rág­csálnak.

M ellső lábukon ásókannok helyezkednek el, amelyek segít­ségével tágabb üregekből és alagutukból álló labirintust épí* tenek a talajban.

A nőstény lem mingeknek nyolchetcnként nyolc kölykük is lehet, ezért időnkén t óriási m értékben e lszaporodnak . A túlnépesedés* táplálékhiiínyt idéz elő. Ilyenkor fellép a ván­dorlási kényszer, és a kis állatok többezres tömegbe verődve m enetelésbe kezdenek. A csijpat mozgásiít semmi sem állít­hatja meg: sem a vámsok. sem az autóutak, sem a folyók, de m ég a tenger sem. Sokukat a ragadozók falják fel. így az állatok jelentős része elpusztul.

A JK (Í VILAÍÍA 71

A JÉG VILAGAA sarkvidékek Földünk azon titjai, ahol az emberek tavasszal és ősszel csodálatos szépségű teiinészeti je­lenségben. a sarki fényben’*' gyönyörködhetnek.

AHOL SZÍNES A HÓ

A hideg éghajlati övezet sarkok körüli területein (A rktisz, A ntarktisz) állandóan fagyos éghajlat uralkodik. Egy évszak van. a rendkívül hideg tél. A sarkok felől csaknem állandóan viharos szél fúj. A kevés csapadék kizárólag hó formájában hullik, és jéggé préselődik össze.

A jégm ezőkön magasabbrendű növények nem él­nek, viszont a moszatok egyes fajai pirosra, zöldre vagy kékre festik a havat.

A JÉGMEZŐK VÁNDORA

A jegesm edve fő vadásztemlete az Északi-sarkvidék, ahol zsákmány után kutatva akár 70 km-es távolsá­got is megtesz naponta. Fehéres színíí szőrzetével tökéletesen beleolvad a környezetébe. Vastag bun ­d á ja és zsírrétege kitűnő hőszigetelő. A pró füle és rövid fa rk a csökkenti a hőleadást. Vaskos törzsét széles mancsú. erős végtagok tiutják. Lábujjai között kisebb úszóhártyák feszülnek, kaimai nagyok.

Kényelmesen, cammogva jár. A síkos jégen szőrös talpfelülete, valamint hosszú karmai biztosítják a jó

VOS2TOK tengerszint feletti magasság; 3420évi középhömérséklet: -55 ,2 *^évi csapadékmennyiség: 20.8 mm

71.1. A z iíllandóan fagyos éghajlat diag- riunja. > I/asonltf.uI össze a hnleff övezel kél éghajUuát!

71.2. Sarki fény. ► N ézz utána, m i o jelen- ség magyorázítUif

71.4. A jegesm edve a legnagyobb sz^írazfoldi ragadozó. A hím hosszií 2 ,5 -3 m, tömege 300-600 kg

7 U . M oszatoklól vöröslő hó «iz Antark- tiszon

72 A iiidkí; íxíilvii.ati övkzkt, a iikía vidkk a iknííkr í:lővilÁ(ía

kapaszkodást. Kitűnően úszik, és órákat képes el­tölteni a jéghideg vízben, szerzete mégsem ázik át. F6 zsákmánya a fóka, de halakkal, madarakkal, rén­szarvasokkal is táplálkozik. Z ápfogaínak felülete tara jos.

A hatalmas testű állat nősténye aprócska, mindössze háromnegyed kilós bocsokat hoz a világra. A bocsok anyjukkal együtt 3 hónapos koiiikban hagyják el a hóba vájt jégbarlangot. A jegesmedve nem alszik igazi téli álm ot.

72*1. A jegesmedve vudászalát inu már mindenütt korlútoz2uík

apró tengeri állatok

BORJUFOKA

A borjiifóka élete java részét az északi-sarki tenge­rekben tölti, de gyakran pihen vagy sütkérezik a szá­razföldön. A 2 m é te r hosszúságú em lős te.sthez simuló sárgásszürke b u n d á já t szabálytalan sötét foltok tarkítják. A lehűléstől a bőr alatti zsírrétege védi.

Feje kicsi, gömbölyű, a tülkagylója hiányzik. Vég­tagjai megrövidültek, megnyúlt ujjait iiszóhártya köti össze. O rsó alakú teste rövid farokban végző­dik. A száiazföldön esetlenül mozog. Veszély esetén villámgyorsan a vízbe menekül. Miközben a mélybe merül, fül- és orrnyílásai elzáródnak. Bámulatos ügyességgel és sebesen úszik. Hátsó végtagjával evez. mellső végtagját a törzséhez szorítja.

A borjúfóka csigákat és rákokat is fogyaszt, de fő­ként halakkal táplálkozik. Nagy szemével jól lát a hom ályos víz alatti világban is. A szaporodási időszakban felkeresi a szárazföldeket. Itt szüli meg 1-2 kölykét.

apró tengeri Dévények

72.2. Táplálkozási lánc a sarkvidéken 72.3. Boi júfóka. >• M ondj állíuísokul a horjúfóka a lak­járól. szinéff7l és \'églafjairól!

A JÍ:(Í VILÁGA 73

SzőiTnéjééit, boréért, húsáért, szalonnájáért a múltban rengeteg fókát elpusztítottak. Ma már nemzetközi sza­bályok korlátozzák az elejthető példányok számát.

EGY RÖPKÉPTELEN MADÁR

A Déli-sarkvidék repülni nem tudó madarai a ping­vinek. Közülük legnagyobb a csá.száipingvin, mely állva az ember derekáig ér. vSzine a hátoldalon szür­késfekete, a hason fehér, csupán nyaka és fülének környéke sárga. Kétrétegű, tömött to llazatával és vastag hájrétegével* védekezik a hideg ellen.

O rsó »lakii testén a rövid úszóhártyás Iáhak egé­szen hátul helyezkednek el. S zárnyai keskeny és merev uszonyokká alakultak át. vSzáinytollai pikkely- szemek. A száiazföldön egyenes testtartással totyog, vagy a hóban hason csúszva szánkázik. A vízben kitűnően úszik és búváikodik. Vastag tollruháját a víz nem tudja átjárni. Tápláléka főleg halakból, apró rá­kokból áll.

Szíipoiodáskor csoportosan a szárazfö ldre vonulnak, s o tt a nőstény egyetlen tojást tojik. Ezt a hím a lábfején helyezi c l, és betakarja a húsáról lelógó bőrredővel. A z ácso rgó hím ek a kö ltés ideje iihitt kör aíiikbiin öss2 etömöi'ülnek, s időnként a külsők csoszogva helyet cserélnek a belsőkkel. így védekeznek a hideg é s a szél ellen.

ELLENŐRIZD TU D Á SO D !

1. Melyek az állandóan fagyos területek éghajlatá­nak jellemzői?

2. Miként függenek össze a jegesmedve szervezeti sajátosságai a környezetével?

3. Hogyan alkalmazkodott a fóka és a pingvin .szer­vezete a vízi életmódhoz?

4. Ké-szíts a jegesmedvével egy tundrái és egy sark­vidéki táplálkozási láncot!

1 ] OLVASD EL!

A jegesm edve többféle vadászfogást ism er kedvenc táplálé­kának, a fókának m egszerzéséje. Sokszor türelm esen viira- kozik a jégbe viyt légzőnyílás mellett, am íg fel nem bukkan i) fóka feje. Ekkor hatalm as m ancsával villám gyorsan le- csiip . és az ornínál fogva kiriíntja m ég a vele iizonos tömegű fókát is.

73.1. A védtelen fökabébiket értékes szőr­m éjükért kíméletEenül pusztítotti'ik

73.2. C sászájp ingvin . a legnagyobb ten ­geri madi'u'. > M ety tuhtjdonsúgtfk ulahmk a pingvinek úszó élelm ódjára?

73.3. P ingv in te lep

74 A iudkí; KííiLviiwVn övk/ kt, a hk(;y\’ii)KK a iknííkr élővilÁ(;a

ZUGSPITZEtengerszint íeldttí magasság: 2960 mévi középh6mérséKlet: -5,1 “*0évi csapadékmennyiség: 1989 mm

• c mm

2001AlU0 KI lOiP

-2 0 ■■ ' nI. III. V. VII. IX. Xi. hónap

74.1, A hegyvidéki cghujial diiigminja

é . s z A f í '

|5000m

■lOOOm

.1000 in

2000m

1000

74.2. A zvóllozik a h e g y <

Alpok növényzeti övei. > Hogyan a nöx'énylokaró a hegy lóhától

súcsóig? M i (i vóllozósok tiko?

\ -

74..V A havasi lét világainak többsége szi­gorúan védett, ezért tilos letépni okét!

FENN A CSÚCSOKONA hőmérséklet csökkenése nemcsak az Egyenlítőtől távolodva hoz létre növényzeti öveket. hanem egy magashegységben felfelé haladva is. Tapasztalhatjuk, hogy a növényzet változását az állatvilág is követi.

A MAGAS HEGYEK ÉLETFELTÉTELEI

A magashegységekben lentről felfelé haladva csök­ken a hőm érséklet, tisztább és ritkább lesz a levegő, növeksícik a napsugárzás, u légmozgás és - egy bizonyos határig - a csapadék m ennyisége is.

A magasság növekedésével a ta laj vastagsága és annak tápanyag tarta lm a is fokozatosan csökken. Végül már csak a szabadon maradt sziklafelszínek uralkodnak.

A MAGAS HEGYEK NÖVÉNYZETI ÖVEI

Az éghajlat és a talaj változásaihoz igazodva a nö­vényzet övezetesen rendeződik el. Az északi mér­sékelt övi hegyekben a hegy lábánál füves puszta vagy m ezőgazdasági te rü le t található. Ezt lom b­hullató erdők (tölgy, majd bükk) váltják fel. Utána kezdődik a tűlevelű erdők öve. Majd a fák átadják helyüket a törpefenyves és törpecserjés* szintnek. Fölötte világokban gazdag havasi rét helyezkedik el. E felett mái csak m ohák és zuzm ók élnek szétszórt foltokban. Ez a sziklák birodalma, ahol a legmaga­sabb csúcsokat ö rök hó borítja.

74.4. C supasz k ő tö n n e lék közö tt é lő pám anövény

FKNN A<\SI:CS()K<)N 75

ELET AZ ERDŐK FELETT

A fenyvesek fölötti területek alapvető növénycso- ponjai és azok megjelenése hasonlít a tundráéhoz, hiszen hasonlóak a körülmények is. Az egyes fajok száruk dús elágazásával vaskos p á rn ák a t* hoznak létre, mások síiríi növényszonyeghe tömörülnek, így a hideg és a szél roncsoló és .'tzárító hatása kevésbé káiosítja őket.

A havasok jelképe a szigonáan védett havasi gyopár. Magassága alig 15 cm. Levelei ho.sszúkásak. Hal­ványsárga virágai ernyőszerű virágzatba tömöiül- nek. amit csillag alakba rendeződött levelek ve.sznek körül. Testét fehér, bársonyos növényi szőrök borít­ják, melyek megvédik a magányosan álló növényt a hidegtől és az erős napsütéstől.

A MEREDEK SZIKLÁK HEGYMÁSZÓJA

A magas hegyek sziklás csúcsain élő zergére illik a „sziklák kecskéje” kifejezés is. m eit formiíja ha­sonlít a kecskéhez, de annál kecsesebb megjelenésű. Szőrzete nyáron rövid, télen 10-12 cm hosszú. Színe barnás, ái nyalatú, de feje fakósárga, két fekete csíkkal az oldalán. Rövid fején fölfelé álló. kam pós végű szarva t visel. P árosu jjú patás, végtagjai erősek.

A zerge elképesztő biztonsággal ugrál a legmere­dekebb sziklafalakon is. Patáinak talpi része kissé hom otú és meglehetősen rugalmas, ezért tapadó- koronghoz hasonlóan rögzülnek a felülethez. Étrend­jén fűfélék, mohák és zuzmók szerepelnek.

75.1. ► lla so n lílsJ össze a képen UUhaió párnanövényt a írirpecserjével!

75.2. Havasi gyopár. ► M iért nevezik Jlu- nellviráfinak?

75.4. A sziklás hegycsúcsokon élő zerge. >• M iben hasonlít és ntihen fiiilönhözik a zerf>e és a szot’X’asm arlui lestfelé/fílése?

75.3. A biztonságos ugrást segítő paták. >• Mufasxl he milktklésiikef hijHulf>kon>nfi}i<tl!

76 A iudkí; íxíiLviiwVn övk/ kt, a iikíiyvidkk í:s a iknííkr í:lővilá<;a

76.1. Szirti sas pihenés közben. > É n e k e l­tesd e g y 2 m -es szolaggaí a kiterjesziett szónty<ik méretéi!

Lcgclészés után a fiilkáb<tn élő zcigék Ichevcicdnek ké- i'ődzrti. Ilyertkof fejükkel a völgy irányába néznek, m eil főként onniin váihatjiik a veszélyt. Közelgő ellenségüket a felszálló légáram latok segítségével nagy biztonsággal szim atolják ki.

SZIRTI SAS

Felülről csak a szirti sas támadhatja meg a zergéket. Elsősorban gidákal igyekszik zsákmátiyolni. A sziili sas az egyik legnagyobb testű ragadozó m adár. K iterjesztett szárnyainak távolsága m eghaladja a 2 métert. Testét egészen a lábujjakig sö té tbarna színű tollazat bontja, vagyis „gatyás” a csüdje. Csupán a fejtető és tarkó, valamint a szárny középső fedő- tollai aranysárgák.Repülése közben alig mozdítja a szárnyát. Kis ma­gasságból csap le kisebb emlősökre, madarakra. Ha­talmas kiumaival ragadja meg és kampós csőre .segít­ségével tépi szét zsákmányát.Fészkét az erdőövezeten belül a sziklafalak mélyedé­seibe építi. Tavasszal a tojó 2 tojást rak, de csak egy fióka repül ki a fészekből, ugyanis etetéskor az erő­sebb fióka mindig előretolakodik, s így testvére előbb-utóbb elpusztul.

' a E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

76.2. Szirti sas. ► Jellem ezi! tfZ (ílhif zsúk- m ányszerző szerveit!

1. Hogyan változik a növényzet a magashegységek­ben felfelé haladva?

2. Mi az övezetesség kialakulásának oka a hegysé­gekben?

3. Miféle összefüggés van a havasi növények kör­nyezete és testfelépítése között?

4. Hogyan alkalmazkodott a zerge .szervezete a he­gyi környezethez?

5. Mi jellem ző a szirti sas szervezetére és életmód­jára?

JÓ . HA TU D O D !

Sokan hiszik, hogy a Him alájában egy különös állatfaj él, amit Yetinek [jeti] neveznek. Szerintük a Yeti jóval nagyobb i»z embernél, és testét bozontos szői-zet borítja. Sok hatalmas m éretű lábnyom ot találtak , de sem élve . se holtan nem bukkan tak a m ajom em berkén t is em leg e te tt é lő lény re . Észak-A m erikában egy hasonló terem tm ényben hisznek, am elyet Bigfootnak [bigfut], vagyis Nagylábnak neveznek.

A t k n ( ; k k v i i .a ( ; a 77

A TENGER VILAGABolygónk felszínének közel háromnegyed részét ten­ger borítja. Ez a Föld legnagyobb élettere. A kedvező életfeltételek számtalan élőlény számára nyújtanak élőhelyet. Növények csak a jól átvilágított felszíni rétegekben élnek, míg az állatok a tenger minden szintjét benépesítik.

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK

A hatalmas víztömeg sokkal kevésbé szélsőséges környezet, m inta száiazföld. A környezeti tényezők a fö ld ra jz i szélességgel és a vízmélységgel öve­zetesen változnak.A vízfelszíntől lefelé haladva a fény mennyisége fo­kozatosan csökken. A Nap sugarai á ltalában 200 m mélyen hatolnak be a tengerbe, de nyomai helyen­ként ezer méterig is kimutathatók. A mélység növe­kedésével a fénnyel együtt a hőm érséklet is csök­ken. 2000 m mélységben a vizek egyenletesen ala­csony hőfokúak (átlagosan 2 -4 °C). A hőmérséklet függvényében változik a tenger oxigén- és szén- d io x id -ta rta ln ia . M ennyiségük a n n á l nagyobb, minél alacsonyabb a víz hőm érséklete. A víz sű­rűbb a levegőnél, ezért a tengerben élőkre sokkal nagyobb nyom ás nehezedik, amely a vízmélység­gel együtt fokozódik. A tengerek ásványisó-tar- talm a nem változik számottevően. Eitéke átlagosan 3,5% feletti, ami annyit jelent, hogy I liter víz kb. 35 g ásványi sót (döntően konyhasót) tailalmaz.

A TENGER TAGOLÓDÁSA

A környezeti tényezők különbségei alapján a tenge­rek életközösségét három fő részre tagoljuk. A kon­tinensek közelében, legfeljebb 2(X) m-es mélység­ben húzódó sekély tengerek a partközeli vizek*. A nyílt vizek* a parttól távol eső, 200 m vastagságú felszíni víziéteget foglalják magukba. Alattuk a mély­tenger* húzódik.

A piulközeli vizek és a nyílt vizek környezeti tényezői és élővilága között sok a hasonlósiíg, a m élytengerek vi­szont lényegesen különböznek tőlük. 1000-2000 in mély­ségben örökös a sötétség, a hőmérséklet fagypont körüli, és a víztöm eg nyom ása óriási. N övények nem élnek itt.

77.1. A lérigei látványa lertyűgöző

nyílt ví/^k

77.2. A tenger tagolódása. >• Hogyan vál­toznak a környezeti tényezők a l iz m ély­ségével?

77..Í. M élytengeri hal

78 A iiidkí; íx;ii.viiwvn övkzkt, a iiK(;Y\ n)KK í:s a iknííkr í:lővilá<;a

78.1. P lankton . > M ilyen élő lényekéi is ­m ersz f e l a mikroszk^>i)o.\ fe lvéte len?

hidc; VÍ7. m c ic g v íz

78.2. >■ H ogyan fiifiíi ö ssze a p la n ku /n m ennyisége a fenger hőm érsékletével és m élységével?

csiilún-scji

78.3. A medüziík testfelépítése

de sziuntalun állatfaj inegbiikózik a m ostoha viszonyok­kal. Itt a m élybe süllyedő növényi és állati m iüadvá- nyok képezik a dögevők és a töm iclékcvők táplálékát. Rájuk a ragadozók leselkednek. A zsiíkmányszei'ző élet­m ódhoz alkalm azkodott halak ném elykor fura ,vször- nyék” benyom ását keltik. Ó riási szem ük fenyegetően villog, hatahnas szoljukban tő rszerű fogak sorakoznak.

P L A N K T O N O K

A tenger élőlényeinek egy része az aljzaton él, a töb­bi szabadon úszik vagy lebeg. A vízben lebegő apró élőlények összességét planktonnak nevezzük. Önálló helyzetváltoztatási képességük csekély. Hatalmas tömegeik zöld vagy rozsdabarna felhőként sodród­nak a nyílt vizek napsütötte felszínén. Sűrűségük a sarkvidéki tengerekben és hideg tengeráran ilá- sok m entén a legnagyobb, m eit itt a legmagasabb a vizek oxigén- és tápanyagtartalma. A p lankton növényei parányi m oszatok, a nyílt vizek egyedü­li növényei. Velük a plankton állatai táplálkoznak. Közöttük egysejtűeket, a p ró rák o k a t, férgeket, lá rvákat és m edúzákat* egyaránt találunk.

M E D Ú Z Á K

A m edúzák áttetsző, többnyire ragyogó színű ten- geri lények. Átmérőjük elérheti a 1.5-2 métert is, de általában csak néhány centim éter nagyságúak. Szervezetük a lebegő élethez alkalmazkodott. H a­rang vagy korong alakú kocsonyás testük 95% -át víz a lkotja.

A medúzák csalánozó* állatok. Testük egyetlen nyí­lása a szájnyílás, amelyet mozgékony ta|K>gatók* öveznek. Itt csoportosulnak a legnagyobb számban Jellegzetes támadó- és védekezősejtjeik, a csalán­sejtek*. Segítségükkel bénítják meg zsákmányukat, a plankton állatait. Minden csalánsejt felületén tűs- keszeiű nyúlvány, belsejében egy-egy feltekeredett csalánfonal* látható. A csalántiiske* ingerlésekor ki­vágódik a csalánfonal, sebet ejt a zsákmány bőrén, és a testbe juttatja bénító hatású méreganyagát. R aga­dozók. Zsákmányuk az űrhélben* emésztődik meg. A salakanyag a szájnyíláson át távozik. Az Európa körüli tengerekben gyakran előforduló csalánozó a füles m edúza. Nagysága elérheti a 40 cm-t is.

A t k n ( ; k k v i i .a ( ; a 79

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Hasonlítsd össze a tenger és a szárazföld környe­zeti tényezőit!

2. Ismertesd a tenger tagolódását!3. Indokold, miért kedvezőtlenek az élet feltételei

a mélytengerekben!4. Mi a plankton? Milyen szerepet tölt be a tenger

életközösségében?5. Hogyan alkalmazkodott a medúzák szervezete

a lebegéshez és a ragadozó élethez?6. M iért nevezzük a m edúzákat csalánozó á lla­

toknak?

HA TU D O D !

A legtöbb meclúz<i csiilánmcigc az cm bcnc teljesen iulalinat- lan. Van néhány fajuk, melyek érintése égető, viszkető érzést okoz. A bor vörössé és duzzadttá válik. Ilyen esetben orvos­hoz kell fordulni, és a tünetek gyorsitn inegszüntethetők.

K ÍSÉ R L E T E Z Z !

1. Vegyél két hasonló tömegű gyurmadarabot! Az egyikből formálj golyót, a másikból lapos ko­rongot! Tölts meg két mérőhengert ugyanolyan mennyiségű vízzel! Egy időben ejtsd a gyurma­darabkákat a víz felszínére! Mérd meg. mennyi idő alatt éinek le a méiőhenger aljára! Indokold a különbséget! Magyaiázd meg a kísérlet eredmé­nye alapján, miért előnyös a planktonszervezetek számára a korong alakú test, illetve a nagy felü­letű nyúlvány!

79.1. M agyanízíJ e l a csaláiisejlek m űkő’ (lénél az ábra segílségével!

79.2. Füles m edúza

gnlyíS iiiakiígyuiiTuidaiub

Nuilyedés I id ^ ulutt

o

korong alukú gyunnadarab

sü llyedés / íd<S alatt

0

79.4. A korong alakú test előnyeit bem utató kísérlet

o nOvényl plankton

e álati plankton

o o o o e e c o o o o o o o o o o < > 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 «

79.3. >A<íj nuigyarázoKff o növényipUmk- Umszervezelek fö figó le f’es vánJorlá.sára!

8 0 A i i i d k í ; íx íiL v iiw V n ö v k z k t , a i i k í a v id k k a i k n í í k r í :l ő v i l á <;a

XO.I. A z albatrosz a vitorlázó repülés mes- tci«, csiik szaporodiiskor tér vissza a sziiriiz* földre. Főként haliikkal táplálkozik. >• Gyűjls érJekességekel az tilh<un>sz éleiéről!

H0.2 . Heringek

A n y íl t v iz e k e n

Az óceánokban, tengerekben nyüzsög az élet. A plank­tonban gazdag vizek bőséges táplálékot nyújtanak a heringeknek és a hozzájuk hasonló halak millióinak. Tonhalak, cápák követik a nyomukat és tizedelik állo­mányukat. A víz tükrét madarak kémlelik zsákmány után kutatva.

A VIZEK VÁNDORAI

Euiópa hideg tengereiben óriási ra jokba töm örülve él a mindössze 30 cm hosszúságú hering. M egnyúlt, o ldalról lap íto tt testét nyálkás pikkelyek fedik. H áta zöldeskék, hasa ezüstös csillogásii.

Szélesre nyitott szájába beáramlik a plankton óriási tömege. Táplálékai az ap ró rák o k , ik rák , haliva- dékok* és parányi növények. Ivás idején a pailok felé vándorolnak. A sekély vizekben rakják le nagy­számú petéiket. A vitaminban gazdag, ízletes húsú halat tömegesen halásszák. A tengeipaili népek fris­sen is fogyasztják, de változatos fonnában. tartósítva a világ mindén részébe eljut.

A világtengerek nagy testű ragadozó halai a tonhalak. Legnagyobb példiínyaik hossza eléiheti a 3 tnéteil. töii>e- gük akiír a 700 kilogrammot is. Hátuk kékesfekete, hasuk világos színű. Jellegzetességük a sok kis úszócskára tagolódó hátúszó és f<uok alatti úszó. Kitűnően úsznak. Sűiíí csapatokban mozogmtk a felszíni vizeken, miközben halakra, gerinctelen á lla toké vadilsznak. Húsuk a tenger- piirti népek kedvelt tápláléka. M élyhűtve, konzerválva a világ bi'uincly részén fogyaszthatjuk.

XO..Í. A nagy testű ragadozó tonhal. > ImloktM I meg, m iért előnyös, hogy a halak hálohhila sölélehh, hasi olJala világosahh árnyalalú!

A NYÍLTVIZKKKN 81

HERINGCAPA

A nyílt vizek leghírhedtebb ragadozói a cápák’*'. A Földközi-tengerben és az Atlanti-óceánban egy­aránt gyakori a heringcápa. Az átlagosan 3,5 m hosszúságú hal h á ta szü rk e , hasa feh é r színű. O rsó a lakú testét fogas pikkelyek fedik.M egnyúlt fejének hasi oldalán látható a hatalmas szájnyílás. Kopoltyúfedője hiányzik, kopoltyúnyílá- sai a test két oldalán a fej mögött helyezkednek el. M ellúszója erőteljesen fejlett, a függőlegesen álló farokúszó részaránytalan^. Az eddig isméit halaktól eltérően vázát nem csontok, hanem porcok^ alkotják.A heringcápa táplálékai nyomában hosszú utat tesz meg. Kitűnő úszó. A faiokúszó erőteljes csapkodásá­val halad előre, miközben mellúszóival kormányoz.Táplálékának felkutatását fejlett érzékszervei teszik lehetővé. A víz rezgéseit érzékeny oldalvonalával fogja fel. Szaglószerve különösen kifinomult. Lesből támad, több sorba rendeződött, éles fogai közül az áldozat nem menekülhet. Főként ha lakkal táplál- kozik» Az embene is veszélyes lehet.Elevenszülő. Petéiből az anyaállat testében kelnek ki az utódok. 70 cm hosszúságú ivadékainak száma 1-4 közötti.A cápák mindenkor félelemmel töltötték el képzele­tünket, pedig fajaik alig 10%-a veszélyes az emberre. Napjainkban évente 100 köióili azoknak a balese­teknek a száma, ahol a cápák emberekre támadnak. Ebből kb. 20 eset végződik a fürdőző vagy a búvár

Sl.l. Cápafogsor

«1.2. Több sorba rendeződött cápafogak

kopoltyúnyílások

XU . A heiingcápa testfelépítésé. > M elyek ct < (í[>ák szen 'ezeli felép ífésének je llem ző i?

82 A i u d k í ; íx íiL v iiw V n ö v k / k t , a i i k í i y v i d k k í :s a i k n í í k r í :l ő v i l á <;a

• Í - V a ^ í i í t a t íf jg í i ífö í*

l»,T

W - V í ím

M

■>í.;í X y.*X2.I. A z crdcs cápabőil régebben dörzspa- píi kénl is használták

K2 .2 . O la jk a ta sz tró fa k ö v e tk ezm én y e i. ► N ézz iilómi. hogyan hat a fe lsz ín i i'izek olajszennyezése a tenger éhM lágára f

S2J. A heringek össztöinegének vállozitsai az Észiiki-tengerben. ► M i az (fka a hal- álloniátiy csökkenésének ?

halálával. Ezzel szemben a halászok minden évben tízezerszámia pusztítják ^ e t , így egyes fajok egyed- szám a erőteljesen megfogyatkozott^ szükségessé vált a védelmük.

VESZÉLYBEN A TENGER

A tenger halállománya évszázadokon keresztül ki­meríthetetlen táplálékfonást jelentett az emberiség számára. A XX. században az igények növekedésé­vel, a technika fejlődésével a halászat egyre kímélet­lenebbé vált. Nagy teljesítményű halászhajók járják az óceánokat, és gátlástalanul kifosztják a tenger kincseit. A túlhalászás következtében az utóbbi évti­zedekben a halállom ány jelentősen csökkent, a ha­lászat korlátozása elkerülhetetlenné vált.

A tengerek élővilága egyre inkább veszélyeztetett. Napjainkban a világóceán a szennyeződések „gyííj- tolielyévé” vált. Valamennyi folyó ide szállítja a ká- ms anyagokat, a p<u1 menti települések pedig közvet­lenül a tengerbe juttatják a lakossági és az ipari szennyvizeiket. A szennyvíz, a kőolaj és a radioaktív hulladék* nemcsak a tenger élővilágára, hanem az emberekre is veszélyt jelent.

A környezeti k á ro k m egfékezése, helyreállítása csakis nem zetközi összefogással lehetséges.

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Mi jellemzi a hering testfelépítését és életmódját?2. Mely küllemi és szervezeti sajátosságok külön­

böztetik meg a heringcápát a heringtől?3. Sorold fel a heringcápa szervezetének ragadozó

bélyegeit!4. M elyek a tengeri élővilág veszélyeztetettségének

okai? Mi a teendő a megmentésük érdekében?

G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!

1. Mi az előnye és mi a hátránya annak, hogy a he­ringek rajokba verődnek?

OLVASD EL!

A vándorló heringraj elképesztő m éreteket ölthet: elérheti a 15 km hosszúságot és 6 km szélességet is. A z egyedek száina akár 3 m illiárd is lehet.

TKNííKRI KMLŐSÖK 83

TENGERI EMLOSOKAz óceánok végelúthutatlun, táplálékban guzdug élet­tere számtalan emlős otthona. Nagyrészük sohasem hagyja el a vizet, a száiazföldön elpusztulnának.

A Föld legnagyobb állata, a kék há ln a és a tenger rettegett ragadozója, a kardszárnyú delfin egyaránt a hideg vizeket kedveli. A közel 30 m hosszúságú kék bálna nevét acélkék színezetéről kapta. Világos hasán hosszanti b a rá zd á k húzódnak . A fekete­fehér kai dszárnyú delfin jellegzetessége a meredeken felfelé ívelő hatalm as, három szög letíí há túszó . A hím 10 m-es. míg a nőstény csak feleakkora.

SZERVEZETÜK A VÍZI ÉLETHEZ ALKALMAZKODOTT

Halszerű, á ram vonalas testük csaknem szertelen. A b ő r a la tti vastag zsírréteg megvédi őket a lehű­léstől. H átsó vég tagjaik visszafejlődtek, m ellső vég tagjaik és fa rk u k úszókká a lak u ltak . Hatal­mas tömegük ellenére jól úsznak. Vízszintesen álló fiuki úszólemezük* mozgatásával hajtják előre magu­kat. miközben mellúszóikkal kormányoznak. Mivel tüdővel lélegeznek, időről időre fel kell jönniük a víz felszínére. A fejtetőn elhelyezkedő o rrn y ílás meg­könnyíti a levegővételt. Kilégzéskor az elhasznált levegőt robbanásszerűen lökik ki tüdejükből. A ben­ne levő vízgőz a külső környezetben lehűl és kicsa­pódik. Merüléskor a légzőnyílás záródik.

K3.1. Kék bálna

szülik it v íz é s ii pkinkion be:üain lik

i< nyelv lesüllyed

» torokrcdők kisim ulnitk

nyelv felem elkedik

a torok redők összezáródnak

83.2. > Ism ertesd az <íhra alapján a kék bábut láplálkozásálf

v ízsz in tes farki ú szó le inez

83.3. ► M eiy szervezeti tulajd<msá^ok iiiulatják a kék háhia alkalm azkodását a vízi éleihez?

84 A i i i d k í ; íx í i l v i i . a t i ö v k z k t , a i i k í a v id k k a i k n í í k r í :l ő v i l Á(í a

W r

S

X4.1 . A bálnák fő táplálékát upró rákok a l­kotják

X4.2. A kardszárnyú delfin hegyes fogai

TÁPLÁLKOZÁS

Bár a két emlős szervezeti felépítése sok hasonlósá­got mutat, táplálkoz<ísuk eltér egymástól. A kék bálna planktonevő. A szájpadlásról lenyúló, rojtos szélű szaiulemezek százaival - a szilákkal’ - szűri ki a ten­gervíz apró állatait. Napi fogyasztása a becslések szerint elérheti a 4 tonnát is. Nyáron a táplálékban gazdag sarkvidéki tengerekben él, majd a hideg tél elől a meleg tengerek felé vonul.

A kardszárnyú delfinek többnyire néhány fős csopor­tokban vadásznak. Főleg to k ák a t, m ad a rak a t és ha lakat zsákm ányolnak. Csapatosan még az óriás kék bálnát is megtámadják. Erős fogaikkal darabok­ra lépik. A kitépett húst rágás nélkül nyelik le.

SZAPORODÁS, FEJLŐDÉS

Nemcsak mozgásuk. táplálkoz<tsuk. hanem szaporodiV suk is a vízben történik. Többnyire a meleg tengerek­ben hozzák világra egyetlen kölyküket. Amint meg­született a „kicsi” , a víz fölé kell emelkednie, hogy tüdeje megteljen levegővel. Anyja a víz alatt szoptatja. A zsíros, tápláló anyatejen a fiatalok gyorsan fejlődnek.

A biilnabcbi születésekor 7 m*cs és 2 tonnát nyom. Egyéves korára tnegdupUízza hosszúsiígát, súlya eléri a 25 tonnát. A szoptatás alatt naponta kb. 30 kg-mal gyarapszik.

X4..Í. ► M irő l ism eríiető fe l a ktinhzjcírnyú Je ifin ?

TKNííKRI KMLŐSÖK 85

CSÖKKENŐ EGYEDSZÁM

Míg a kai dszárnyú delfin gazdasági jelentősége nem számottevő, addig a kék bálnának szinte minden por- cikáját hasznosította az ember. A kíméletlen vadászat megtizedelte a kék bálna egykor élt hatalmas csor­dáit. M a már védettek, azonban az óceán szennye­zettsége tovább veszélyezteti állományukat.

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Hogyan lehet m egkülönböztetni a kék bálnát a kaidszárnyú delfintől?

2. M i bizonyítja, hogy a kék bálna és a kaidszárnyú d e l f in e m lő s á l l a t ? ^ kicsinyeiket

3. M iben különbözik szervezetük a szárazföldi a születés uíán a víz föle emelik. emlősökétől?

4. Mely szervek segítik őket a táplálék megszerzé­sében?

rr— " j tj' ,j

G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!

1. Miéit előnyös a hideg tengerekben élő víziemlősök nagy testméiete?

KUTASS!

1. Hogyan tájékozódik a kardszámyú delfin? 85.2. Közönséges delfinek

novcnyi plankton

X5J. Tiíplálkoziisi kapcsolat a tenger élőlényei között. > A llüs össze küh'hthözőuí/>lólh>Z(isi láncokal a It'n- f»er élóiényeihői!

8 6 A i i i d k í ; íx í i l v i i . a t i ö v k z k t , a i i k í a v id k k a i k n í í k r í :l ő v i l Á(í a

86.1. A biím am oszalok telepes leste gyö­kér-. sziíi- és IcvélszcíTJ részekre tagolódik

X6.2. > A h(trnamoszoi(fk m ely jeliegzefes részéi ism ered fe l a képen?

Hf>.X M osdószivacs. ► lion iu in kapta az éliJlény a névé!?

A PARTON ÉS A PARTKÖZELBENA kedvező életfeltételek miatt a sekély tengerek élő­világa lendkívül változatos. A szájazföldről érkező folyók sok tápanyagot szállítanak ide. a napfény a tengerfenékig hatol. A gazdag növényvilág bőséges táplálékot és búvóhelyet kínál az állatoknak. A víz szüntelen mozgásban van. Az élőlények aszeiint ren­deződnek, milyen mértékben viselik el, hogy száiazra kerüljenek.

.M OSZATERDÖK' A TENGEREKBEN

A vízzel boi ílotl sziklás p<utokon és a nyílt vizekben egy­aránt élnek biunainoszittok*. A mérsékelt övi é s a hideg tengerekben gyakuin erdőszem állom<inyt alkotniik. Vál- tozíJtos fonnájú. telepes testükön gyitkran gyökér-, sziír- és levélszerű részeket különítünk e). Közöttük találjuk a Föld legnagyobb élőlényeként ism éit óriás bam aino- sziitot. amelynek hosszúsiíga eléiíieti a 3 00 -400 meteit is. Testét száintaliin levegővel telt hólyag emeli a víz színére.

A tenger életközösségében és a z em berek életében egy- iuíint fontos szerepet töltenek be. Élőhelyükön táplálékot és búvóhelyet biztosítanak az állatoknak. A tengeipaiti népek trágyaként és takium ányként hasznosítják a bar- niunoszatok vihiiros szélben szétsziíggatott. paitra vetett tömegeit.

ELET A KÖVEKEN

A sziklás partokon élő állatokat is próbára teszi a sza- kadiítlan hullámverés. Egy ré.szük kövek alatt, repedé­sekben talál menedéket, mások szorosan lögzülnek az aljzathoz.

A sziklás aljzathoz tapadva változatos alakú és színű szivacsok'*' élnek. Közülük a mosdószivacs a legismer­tebb. Főként a meleg tengerek 10-100 méteres mély­ségeiben találunk rájuk. Barna színű állattele|)ét* sok-sok egyed alkotja. Nagysága néhány cm-től1-2 m-ig is teijedhet. Testüket szaru tbna lak szilár­d ítják . Szervezetükben szüntelenül áramlik a víz. Az egyedek testfelületének apró nyílásain — a lika­csokon* - keresztül a víz a szivacsíal kam ráiba^ jut.

A l’AR'ION ílS A PARl'KÖ/KI.BKN 87

Itt találjuk a galléros ostoros sejteket*, melyek fel­veszik a táplálékul szolgálo parányi élőlényeket és szerves törmelékeket. A salakanyag a vízzel együtt az űrbélen át a kivezető nyíláson* távozik. Szaporo­dásuk során a keletkezett utódok többr^yire összeköt­tetésben maradnak az anyaállat testével és egymással. A kivezető nyílások száma elárulja a szivacstelepet alkotó egyedek számát.

Elhalt telepeit régóta használják mosdásra, tisztoga­tásra. Helyenként túlzott mértékű gyűjtése ve.szé- lyezteti a faj fennmaradását.

TENGERPARTI MADARAK

A tengeipaili sziklaszirteken milliószám gyűlnek össze a madarak. A sirályok általában a csúc.sot vá­lasztják, míg a kárókatonák inkább a sziklák tövében tanyáznak. A közönséges ká ró k a to n a fekete színű, lúd nagyságú madiíi-. Az ezüstsirály feleakkora, toll- iiihája fehér, háta ezüstszürke, a szárnya vége fekete.

A két madár szervezeti felépítése és életmódja sok hasonlóságot mutat. Nagy szárnyaikkal kitűnően repülnek, úszóláhaikkal jól úsznak. Leginkább h a ­lakkal táp lálkoznak , s azokat kan ipós végű cső­rükkel ragadják meg. Míg az ezüstsirály zuhanóre­püléssel kapja ki a halat a vízből, addig a kárókatona a víz ii\d bukik táplálékáért. M erüléskor szárnyát a te.stéhez szorítja, lábával erőteljesen csapkod, mi­közben farkával kormányoz. Zsákmányát a víz fölött fogyasztja el. A halászat végeztével gyakran látni, amint kiterjesztett szárnyakkal gubbaszt, szárítgatja átnedvesedett tollait.

Az ezüstsirály és a kárókatona egyaránt telepekben költ. Hevenyé.szett fészkeikben többnyire 3 tojást láthatunk. A fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz.

Nemcsak a tengerpiutokon találkozhatunk velük, ha­nem a száiazföld belsejében is. A közönséges káró­katona tavasztól ő.szig hazánk m ocsaias területein, ártéri erdőiben is fészkel. Az ezüstsirály kisebb- nagyobb számban M agyarországon is előfordul. A szántóföldeken elhullott magvakat, a városokban szeméttelepeken hulladékot fogyaszt.

víz lúvoziísil ;< k iv e z e ti nyílÚNon

l ik a o giilléros oslo io s Nejt

;i Nzivucsfalkiunrúi

víz l)cái aiTilá\a u likucNok<m

K7.1. A szivucs testfelépítése. > Ism ét fesd az óhra alapján a szivacsok uípláihfzásál!

87.2. > M iről ism e rte tő fe l a z ezUsfsirály?

87.3. Kárókatonii (m ás néven konnoián)

8 8 A i i i d k í ; íx í i l v i i . a t i ö v k z k t , a i i k í a v id k k a i k n í í k r í :l ő v i l Á(í a

H8.1 . Egy^s koralloklpól ékszereket, míísok- bói dísztáigy«ikat készítenek. A kíméletlen pusztítás miatt néhány fajuk m«u' csiik szói * viínyosiin fordul elő a Földközi-tengeil>en

s«.2. Jiícqucs-YvesCousteau [zsidc ív kusztó] (1910—1997) életét a tenger kutatilsának szentelte. ► Keress infonm íciókul róla!

X8.3. Sziklákon, cölöpökön, kikötők faUín töm egesen főidül elő a Földközi-tengeren az ehető kékkagyló. Húsa Dél- és Nyugat- Európában kedvelt csem ege

A TURIZMUS VESZELYEI

A tengerpartok élővilágát, term észeti szépségeit nagyban fenyegeti a turisták ái adata. A nyári hóna­pokban a tengeipailok lakossága megsokszorozódik. Mindez nagyobb környezeti terhelést, több szennye­ző anyagot jelent.

Komoly veszélyt jelent a védett növény- és állatfajok gyűjtése is. Ez a gyűjtószenvedély nagyban hozzá­járult egy-egy élőlény megritkiilásához, kipusztulá­sához.

Ahhoz, hogy a környezeti károk csökkenthetők le­gyenek, a turisták számának korlátozásán túl rend­kívül fontos a felvilágosító munka, mellyel az ember környezetre veszélyes szokásait próbálják megvál­toztatni. Legtömörebben az alábbi kérés fejezi ki, hogyan kell viselkednünk a természetben:

„Kérlek:ne vigyél el semmit, csak a fotóidat, ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomodat, ne ölj meg semmit, csak az idődet!”

E L L E N Ő R IZ D TUDA.SOD!

1. Ismertesd a mosdószivacs testfelépítését!2. Hogyan táplálkozik a mosdószivacs?3. Miről ismerhető fel a kárókatona és az ezüst­

sirály?4. M elyek a két m adár szervezeti felépítésének

különbségei?5. Milyen veszélyeket jelent a tenger élővilágára

a turizmus? Mit tehetsz a tengeri élővilág védel­méért?

G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!

1. M iért előnyös a tenger állandó hullám zása a tengerparton helyhez kötötten élő állatok szá­mára?

KUTASS!

1. Készíts kiállítást! Mutasd be a tenger élővilágának veszélyeztetettségét!

A KORALLZATONYOK R hJIK L M K I 89

A KORALLZATONYOKREJTELMEI (OLVASMÁNY)

A korallzátonyok’'' a természet legcsodsílatosabb kép­ződményei közé taitoznak. A csillogó színek, a for­mák sokfélesége lenyűgöző látványt nyújt. A Föld legnagyobb korallzátonya A usztrália északkeleti partvidékén 2000 km hosszúságban húzódik. Bár a Nagy-korallzátony méretei is figyelemre méltóak, igazi vonzereje mégis élővilágának gazdagságában rejlik.A korallzátonyokat leginkább kokorallok* alkotják. Színük és alakjuk igen változatos. Csak ott foidulnak elő, ahol a tenger meleg, vize tiszta, sótaitalma állan­dó. A llattelepüket koiallpolipok* sokasága építi fel. A medúzák helyhez kötötten élő rokonai ők. Töm lő alakú testük jellegzetessége a jól fejlett talpkorong, melynek sejtjei választják el a kőkorallok meszes vázát. Szájnyílásukat csalánsejtes tapoga tóköve­zik. Létük elválaszthatatlan a velük együtt élő egy­sejtű moszatoktól. A moszat védett helyre tesz szert, cserébe táplálékot biztosít az állat számára. Mivel a m oszatok fényigényes szervezetek, ezért a koral- lok* leggyakrabban 20 -30 méteres mélységben for­dulnak elő. Este a mészkővázakból előbújik a puha testük, és kibontják tapogatóikat. Ezekkel ragadják meg a plankton élőlényeit, amelyeket az urbelük- ben emésztenek meg.Szaporodásuk során az egyedek együtt maradnak, víízuk összeolvad. Az elhalt állatkák mészvázai meg­maradnak. ezen él. ezt gyarapítja tovább a követ­kező nemzedék. így alakulnak ki évezredek alatt a nagy kiterjedésű korallsziilek’*'. melyek között ren­geteg növény és állat talál táplálékot és menedéket.*Fajgazdagságuk a trópusi esőerdőével vetekszik. Ék­szerként csillognak az élénk színű, apró halak, amint ide-odii cikáznak. Lapos testükkel könnyedén elillan­nak a korallok között vagy a zátonyok repedéseiben. A halfajok nemcsak küllem ükben, de életm ódjuk­ban is változatosak. Egyesek korallpolipokkal táp­lálkoznak. mások moszatokat fogyasztanak. Az apró halakra sokféle ragadozó leselkedik.A korallzátonyok élővilágát napjainkban leginkább a környezetszennyezés veszélyezteti.

kinyílt koiiillpolipokV|s\Z4l-

hÚTÓdotIkoiiill-polipok

csillán-sejtes

tapogatók

kofiill- polipok állal ki\'á lasz to tt

incszviiz

szájnyílás

űibél

(alpkoinn^

89.1. A kontllpolipok testfelépítése. > M e­lyek a ineJúzók é s a koraUpoUpok hoson- lóságai és küU'mhségei?

89.2. A Niigy-korallziítonyon 350 koiallfaj és 2 0 0 0 halfaj alkot közösséget

90 KKI’KSLKXIKON

KEPES LEXIKON

N yaran ta gyakori úti cél a varázslatos szépségű Adriai-tenger. A fenséges mészlcősziilek. a tenger kékje, HZ élővilág gazdagsága egyaránt rabul ejti a látogatót. Isinerjük meg az Adria élővilágát!

Tcngcriíű: legfeljebb 10 m*cs mélységig főidül elő. Zöld színű Ziirvatermő. H om okos. isz«ipos aljzaton gyakori. Az 50 cm -cs nagysiigú növény a fűfélékre em lékeztet.

Kóal}>a: sekély, napos tengerpiulokon sűrá telepe­ket alkot a röz.s<Lszínű. fehér szegélyű vörösm oszat.

'rö lc s c m io s /a l: a napos, sekély tengerpartokon gyakori bam ainoszatot alakjm öl könnyen felismer­hetjük.

N agy ré sű k a g y ló : a ten g e r hom okos a ljza tá t kedveli. V ilágosbarna színű kagylóhéjai nem egy­fonnák . A z egyik dom bom , a m ásik hom oiü. Az ehető húsú kagylóhoz a halpiacon könnyen hozz<t- juthatunk.

S /ó p ia , vagy k ö /ö iis é g e s t in ta h a l : 2 0 -3 0 cm nagyságú, bam ás színű puha testű. A kitrok (más néven lábak) a fejjel összenőve fejlábat alkotnak. 10 karja közül 2 hosszabb, a táplálék m egragadá­saira szolgál. H úsa kitűnő táplálék.

KEVES LKXIKON 91

t , V ^K -.i* s* •P a rii la r is / i iy a rá k : piiili sziklák, repedések kö­zött él. Széles, lapos teste Ixtina színű, kb. 4 cm át­m érőjű. Potrohú csökevényes. Főként puhatestű- ekkel. féigekkel táplálkozik.

F ö ld k ö /i’tcn^crí ubo rka: a tenger 4 -5 tn-es mély­ségében hom okos, iszapos aljzaton fekszik. .Színe szennyes fekete, hosszúsága 2 0 -3 0 cm , átm érője 4 - 5 cm. Szerves hordalékokkal táplálkozik.

Kekele lcii}>erísün: 0 -5 0 m-es inélységben m inde­nütt gyakori. 7 -8 cm-es. göm b alakú testén hegyes tüskék sorakoznak. A fiirdőzők talpába szűrődött tüskék fájdalm at, gyulladást okoznak.

lcn}>ericsiliag: a m észvázú állat testé t központi korong és a csillag alakban eliendeződött karok aikotjitk. Ezek a helyváltoztatás és a táplálékszei'zés szervei. Kagylókkal, csigiikkal táplálkozik.

rö v is f s rá ja : nevét a hátán szétszórtan ülő horgas bőifogiikról kapta. Rombusz ahtkú testének átméiő* je 70 cm is lehet. Színe szennyes barna, sötétebb foltokkal. Vázit porcos. Mellúszói a test oldiihüa to­lódtak. fiuok alatti úszója hii'myzik. Sokat tiutózko- dik a tengeifenéken.

K rdes lc|K*nyhal: a 2 0 -3 0 cm -es oldalról lapított testű hal tökéletesen beleolvad a környezetébe. Éle­tének nagyobb részét az egyik oldalán fekve tölti. Az aljzattal érintkező testfél elszíntelenedik. A fel­ső testfél barna színű, itt találjuk a 2 szem et. Jóízű húsa keresett árucikk.

92 A i i i d k í ; íx í i l v i i . a t i ö v k z k t , a i i k í a v id k k a i k n í í k r í :l ő v i l Á(í a

92.1. D odó. ez (i pulykitnagysiígú. löpkép- telén m adár M auritius [m auríciusz] szige* tén élt, «s kb. 300 evvel ezelőtt pusztult ki. A fúszei kereskedő hajók m atrózai ezrével ölték le. hogy élelem hez jussanak. Tojásait a behurcolt kutyák és patkányok falták fel

92.2. A z indiai on>iZarvú csak egy a veszé­lyeztetett fajok közül

VESZELYBEN AZ ÉLŐVILÁG

92 J . B ár az ö re g Hűséges vízoszlopa nem a legm agasabb, de rendszeres kilövellései miatt m égis sokan látogatjitk

FAJOK PUSZTULÁSA

Az élővilág rendkívüli változatossága évmilliárdok fejlődésének eredménye. Miközben újabb és újabb fajok jelentek meg a Földön, addig mások letűntek az élet színpadáról. A fajok kíhalásü természetes jelenség. Az utóbbi 300 évben ez azonban egyre job­ban felgyorsult. Sok faj azéit halt ki. mert az embe­rek tönkretették az élőhelyüket (erdőirtás, mocsarak lecsapolása. füves területek feltörése, túlzott legel­tetés stb.). Mások a m érték te len vadászat vagy a behurcolt állatok^ miatt tűntek el. Jó néhány faj­nak a nagyfokú környezetszennyezés lett a végzete.

A TERMÉSZETVÉDELEM KIBONTAKOZÁSA

A huszadik század elején többen felismerték, hogy tenni kell valamit az élővilág pusztulásának meg­akadályozására. Sok term észetvédő egyesület ala­kult. amelyek közül a leghíresebb a Világ Természet­védelmi Alap (W W F). Az egyesületek nyomására egyre több ország kapcsolódik be a ritkább fajok megóvásának programjába. Világméretű mozgalmak bontakoztak ki az indiai tigris, az orrszarvú, a hegyi gorilla, az óriáspanda stb. megmentésére. Ezek a ve­szélyeztetett fajok, mert egyedszámuk veszedelme­sen lecsökkent. A veszélyeztetett élőlények védelmére sok helyen védett területeket, nemzeti parkokat hoz­tak létre.

YELLOWSTONE NEMZETI PARK (USA)

A világon elsőként létesítették 1872-ben, a Sziklás­hegységben. A hegyvidéki nem zeti p a rk óriás völ­gyében színes sziklák, gejzírek*, vízesések, tavak vonzzák a látogatókat. A park leghíresebb látványos­sága a több, mint 200 gejzír. Közülük a legjellegze­tesebbek külön nevet is kaptak. Ilyen az elsőként felfedezett Ö reg Hűséges, amely 60 méter magasra lövelli a 72 ®C-os vizet. Ez a világ egyetlen gejzírje,

vKs/.í:i.YBKN A/ í:lő\ ii.Á(; 93

amely 1870 óta folyamatosan működik. A víz kilö­vellése 67 percenként ismétlődik és 4 percig tait.

SEQUOIA NEMZETI PARK (USA)

A Sziklás-hegység m agas hegyei közö tt terül el. melyben a jégkorszakot* is túlélő m am utfenyőket védik. Ezeket az öriás fákat a jégkorszak nem tudta elpusztítani, de az embernek majdnem „sikerült". Ahogy felfedezték, rögtön elkezdték kivágni a legna­gyobb példányokat. Az egyik fa óriás tuskóján tánc­termet lendeztek be, egy másikba alagutat fúrtak, de küldtek egy kivágott törzsrészt az 1862-es londo­ni világkiállításra is. Ennél nagyobb kárt okoztak azonban a fakiterm elő cégek, am elyek csupán a kevésbé éilékes faanyagáért tarolták le a mamut­fenyőket. Az éilelmetlen pusztításnak ! 890-ben ve­tettek véget.

A mamutfenyők a Föld legnagyobb tömegű élőlé­nyei, de koruk és magasságuk is tiszteletre méltó. A jelenlegi csúcstailónak Sherm an [Sei man] T ábor­nok a neve. Magassiiga 84 méter, törzse 10 méter át­mérőjű. 4000 éves és becslések szerint 1385 tonnát nyom. Magjai azonban olyan kicsik, hogy közel 300 tesz ki belőlük egy grammot.

EVERGLADES NEMZETI PARK (USA)

Floridában létesítették ezt a parkot, amelynek terüle­tén sokféle, különleges élőhelyet és élőlényt véde­nek. Legkülönlegesebb része egy 80 km széles és mindössze 15 cm mély, sással benőtt m ocsár. A fel­szín lejtése miatt az esős évsziikbun u víz lassan foly- dogál a réten keresztül a tenger felé. ezéil kapta a Fűfolyó nevet. A mocsaras vidéket a tengeipailon m angroveerdők* szegélyezik. A mangrove gyö­kerei a fa felső részén bújnak ki. ezután egyenesen leereszkednek a sós vízbe, és megkapaszkodnak az iszapban. Magja még a fán kicsírázik, és kb. 30 cen­timéteres gyökeret fejleszt. Amikor a mag a vízbe esik. nem süllyed el, hanem addig úszik a víz színén, amíg cl megkapaszkodásra alkalmas sekély részhez nem ér.

9.Í.I. A iTiiunutfcnyőt vastag kcigc megvé­di <1 gyakran kiahikuló eidötüzektöl

9.Í.2. Óriási mamutfenyő

M angro\'ccrdő

94 A i i i d k í ; íx ; i i .v i iw v n ö v k z k t , a iiK (;Y \ n)K K í:s a i k n í í k r í :l ő v i l á <;a

94.1 . A fehéife jű ictisüs az USA legismer­tebb mudara. tneil 1782 óta minden am e­rikai p<apíipénzen ott a képe

94.2. ► Miérs csökkeni veszélyes m éiiék- ben az eleftín líehm sök szíínia?

94J . K evés gyíkféle megy be a vízbe, de a Galápagos-szigeteken élő tengeri leguán vígan úszkál a tengerben

0A parkban él az Egyesült Államok címerállata, a fe- hérte ju rétisas. Napjainkra számuk nagyon megfo­gyatkozott, ineil az általuk elfogyasztott halak gyak­ran mérgezettek a folyókba kerülő ipari szennyező anyagok miatt.

GALAPAGOS NEMZETI PARK (ECUADOR)

A 14 nagyobb és több kisebb szigetből (Columbus- szigetek) álló nemzeti park a Csendes-óceánban ta­lálható, a dél-amerikai kontinenstől nyugatra, az Egyenlítő mentén. A kietlen tájon ritka és különleges állatok élnek.

Galápagos felbecsülhetetlen értékére C harles D ar­win [csárisz darvin] angol term észettudós hívta fel a figyelmet. Kutatásai során nagy hatást gyakorolt rá a különböző szigeteken található teknősök és pintyek eltérő volta. Ezek az élőlények ugyanis jól példázzák a fajok fejlődését. Az itt szerzett tapasztalatok segí­tették Darwint a fajok átalakulását valló elméletének kidolgozásához.

Ezeken a szigeteken nem élnek ragadozók, így az ál­latok nem menekülnek el az emberek elől. Sokuknak ez okozta a vesztét, mert az emberek és az általuk behuicolt állatok könnyen zsákmányul ejthetik őket. A pusztítás következtében az elefántteknősök száma jelentősen lecsökkent. Egy részüket a tengerészek ölték le ízletes húsuk és olajuk miatt, más részüket a behurcolt állatok pusztították el.

N evezetesebb állata még a növényevő ten g e ri leguán. Ez az egyetlen gyíkfaj. amely a tengerben él. A sziklákon megtapadó moszatokkal táplálkozik, majd táplálkozás után csapatosan sütkéiezik a ten- geipailon.

A szigetek jellegzetes mad<u a a pom pás fregattm a­dár, amelynek hímje udvarláskor hatalmasra fújja vörös bőrzsákját, így csalogatja magához a tojót. Halakkal táplálkozik, de úgy is képes zsákmányt szerezni, hogy a levegőben megtámad más madara­kat. amelyek kiejtik csőrükből a táplálékot, amit az­tán villámgyorsan elkap.

VKS/.ÍLYBKN A/ í:l()\ ii.A(; 95

CORBETT NEMZETI PARK (INDIA)

Indiában ez volt az első nemzeti park, amelyet egy szenvedélyes vadász és környezetvédő. Jim Corbett [dszim kórbetj őrnagy kezdeményezésére alapítottak 1936-ban.

A park legfontosabb feladata, az indi»í tigrisek ki­halásának a megakadályozása. A vadászok a tigrise­ket gyönyöiTi csíkos bundiíjukéit iitottúk. de csontját és egyéb részeit is éilékesítették, mert gyógyító erőt tulajdonítottak neki. Az intézkedések hatására az állatok száma emelkedett, de még mindig veszélyez­tetett fajnak számítanak.

WOLUNG NEMZETI PARK (KÍNA)

A Kína középső részén található parkot az ó riás­panda védelmére hozták létre. Ez a kedves kinézetű, fekete-fehér bundájú, nagy te.stű állat ügyesen mászik a fára. de általában csak a földön mozog. Kizárólag bambusszal táplálkozik. Ehhez az életmódhoz idomult a mellső végtagja, ugyanis a mancsán egy 6. „ujj” is kialakult, amely segíti a táplálék megmarkolásában. A panda egy évben csak 1-2 napig termékeny, ezért a pandabébik igen ritkák.

SERENGETI NEMZETI PARK (AFRIKA)

A legismertebb afrikai nemzeti park Tanzániában a Viktória-tó mellett terül el. A nól nevezetes, hogy itt élnek a legnagyobb számban az afrika i .szavanna te rü le té re jellem ző állatok.

Ez a hatalmas állatsereglet a száraz időszak kezdete­kor Összegyűlik, és útnak indul a vízben bővelkedő legelők felé. Ilyenkor a növényevők, mint például agnúk , gazellák, antilopok, zebrák stb. hosszú so­rokba rendeződve vágtatnak a megszokott útvonalon az eső áztatta területek felé. Három-négy nap alatt 200 km-nél is nagyobb távolságot tesznek meg. Ebben a kimerítő menetben csak az életképesek ma­radnak fenn. a gyengébbeket elragadják a csordát követő ragadozók. Végül a dögevők következnek, amelyek a tetemeket falják fel. Évszakváltást köve­tően a vándorlás iránya megfordul.

95.1. A bengiíli tigi isnek az einber az egye­düli ellensége

95.2. A z óriáspandát évtizedeken keresztül vadászták a bundája miatt, de sokuk állat- keitekbe került, vagy az erdóiitás követ­keztében pusztult el

lm

95A Növényevőkből álló állatsereglet a sza­vannán

96 k í :i»f:s l k x i k ( ) n

96.1. K aán Károly

96.2. K onrad Lorcnz [konrád lórcnc)

’é96.3. G erald D unell [dzsereld dáiel]

TUDOSOK A TERME- SZET SZOLGÁLATÁBANKAAN KAROLY (1867-1940)Erdész és közgazdász. Elsők között ism erte fel a tennészet- védelem fontossiigát. A 'rc rm és/c lv cd c lcm cs a lt*niiés/t*!i c iick i’k c. munkiíja a hítzaí tennivalókra ir«ínyítja a figyelinet.

Erdészként kiem elt fontosságúnak tartotta a koiNZerű erdő- g azdálkodást. az A lfö ld fás ítá sá t. A T erm észetvédelm i Tanács vezetőjeként 197 tennészeti éiték védetté nyilvánítá­sában segédkezett.

KONRAD LORENZ {1903-1989)Évtizedeken keresztül az állatok magat«u1 ását kutatta, meg* alapozva ezzel a biológia fiatal tudom ányágát, az etológiát (viselkedéstant). M unkásságának elism eréséül 1973-ban Nobel-díjat kapott. Konrad L orenz nemcsak rangos tudós volt, hanem sikeres író is. K önyvei, am elyekben az állatok szokásait m utatja be, nagyon népszerűek az olvasók k ö ­rében. A z író sok hum onal. őszinte szeretettel beszél állat biU'átairól. M iközben jó l szórakozunk a történeteken, m egis­m erjük a kutatóm unka szépségeit é s gyötrelm eit is. Világhí­rű könyvei közül a S alam on k irá ly ^ ű rű jc és az K id I k t cs k u ty a cím ű alkotásait ajánljuk neked.

Életének utolsó évtizedeiben egyre nagyobb aggodalommal figyelte a tennészetes környezet pusztulását. Sziimos cikk* ben, könyvben hívta fel a figyelm et az élet fenyegetettsé­gére. Az emberiséget veszélyeztető folyam atok felvillantásá­val cselekvésre ösztönöz bennünket.

GERALD DURRELL (1 9 2 5 -1995)Angol író. Ismeretterjesztő biológus. G yennekkorában a va­rázslatos Koifu szigetén élt. Itt kezdett el érdeklődni az állatok iránt, s ez a szenvedély egész életét végigkísérte. Felnőttként kutatóútjai során az egész világot bejárta. Igyekezett minél több veszélyeztetett állatot begyűjteni, hogy azokat állat- kertekben szaporíthassák tovább. 1959-ben valósult meg gyennekkori álma. Jersey szigetén irtegalapította állatkertjét.

Gyűjtőútjain készült film jeiben bem utatja az élővilág szép­ségét. és ráirányítja a figyelm et a tennészet törékenységére. Tennészettudom ányos ism eretekkel gazdagon átszőtt hu­moros írásai felnőttek és gyerekek körében egy<iránt kedvel­tek. Legnagyobb sikerét a ( 's a lá d o n i cs c ^ c h á lla lla jtá k , valam int a M adarak^ v ad ak , n>kortok cím ű regényeivel aratta. Életének rendkívül gazdag tapcLSztalatait A / H iiialőr tc r iiic sz c tb ú v á r cím ű m űvében örökítette m eg, m ely se­gítséget nyújt az élőlények m egfigyeléséhez, életm ódjuk megértéséhez.

<>s s / kk( ) ( ; l a l a s 97

ÖSSZEFOGLALAS MIT TANULTUNK A HIDEG ÉGHAJLATI ÖVEZET, A HEGYVIDÉK ÉS A TENGER ÉLŐVILÁGÁRÓL?A sai k.köi*ökön túli tájakon csak olyan élőlények tudnak megélni, amelyek képesek alkalmaz­kodni a dermesztő hideghez. A tu n d ra teiületét alacsony növésű. fajs2:egény. de összefüggő növénytakaió borítja. Fatermetű növények esetleg csak a tajgával hatáios vidékeken fordul­nak el6. Állatainak egy része, mint például a rénszarvas, a téli hideg és a szél elől délebbre vonulj mások a föld alatt rejtőzködnek, vagy vastag tollruhát, illetve bundát öltenek.

Az á llandóan fagyos területeken m ár csak az alacsonyabb rendű moszatok képesek meg­élni. Az állatok zöme a tengerből szerzi táplálékát.

A tundrához hasonló környezeti tényezőkkel (hideg, erős szél) kell megküzdeniük a m a­gashegységek fahatár felett élő fajainak is.

Bolygónk felszínének közel 70%-át tengerek, óceánok bontják. Ez a Föld legnagyobb élet­tere, amely kedvező életfeltételeket biztosít a benne élőknek. A környezeti tényezők a föld­rajzi szélességgel és a vízmély.séggel együtt övezetesen változnak. A természeti adottságok különböző.ségei alapján partközeli vizekre, nyílt tengerre és m élytengerre osztjuk a ten­ger életközösségét. Növények csak a jó l átvilágított felszíni rétegekben élnek, míg az állatok a tenger minden részét benépesítik. A tenger bőséges táplálékot kínál a paiton élő állatok so­kaságának is.

A tenger sokszínű élővilágát a környezetszennyezés, a kíméletlen vadászat és a túlzott ha­lászat veszélyezteti. A problémák megoldása nemzetközi összefogást sürget.

98 c ) s s z k f < k ; l a l á s

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Hogyan változik az éghajlat a sarkköröktől a sarkok felé haladva?

2. M iként alkalmazkodtak a tundra virágos növényei az éghaj­lathoz?

3. Mi jellem ző a zuzmók testfelépítésére és életműködésére?4. Melyek a hideg övezet állatainak küllemi és életmódbeli sajá­

tosságai?5. Hogyan alkalm azkodtak a tundra és az állandóan fagyos

tei-ületek állatai a környezeti tényezőkhöz?6. Hasonlítsd össze a három éghajlati övezetben élő rókafajok

színét és fülkagylóinak méretét! M agyaiázd meg az eltérés okát!

7. Melyek a mérsékelt övi magashegységek növényzeti övei?8. Keresd meg, melyek a zerge és a rénszarvas azonos és eltérő

vonásai!9. Mely szervezeti sajátosságok teszik lehetővé a borjúfóka és

a császáipingvin vízi életmódját?10. Állíts össze táplálkozási láncot a tundra, az állandóan fagyos

tei'ület és a magas hegyvidék élőlényeiből!11. Jellemezd a tenger környezeti tényezőit!12. Mi a plankton? Hogyan változik mennyisége a víz mélységé­

vel és hőmérsékletével?13. Ismertesd a szivacsok és a medúzák testfelépítését!14. Melyek a szivacsok és a medúzák életmódjának legjelentő­

sebb különbségei?15. Miben különbözik a hering és a heringcápa?16. Mely szervezeti tulajdonságok bizonyítják a kék bálna és

a kaidszárnyú delfm rokonságát?17. Hasonlítsd össze a kék bálna és a kaidszái nyú delfm táplálko­

zását!IS. Mi a különbség a kárókatona és az ezüstsirály táplálkozása

között?19. Állíts Össze táplálkozási láncot a tenger élőlényeiből!20. Hogyan veszélyezteti az emberi tevékenység a tenger élő­

világát?

MAGYARAZD MEG. MIT JELENT!

TUNDRA• ÁLLANDÓAN FAGYOS TERÜLET

TÖRPECSERJÉK

ZUZMÓK

PAROSUJJÚ PATÁS • KÉRŐD2Ó • NÖVÉNYEVŐ

RÁGCSÁLÓ FOGAZAT ■ RAGADOZÓ FOGAZAT

MAGASSAGI NÖVÉNYZETI ÖVÉK• PÁRNANÖVÉNYEK

AGANCS • TULKOS SZARV

PLANKTON • PL/\NKTON- EVŐ

SZIVACSOK • CSALÁNOZÓK

CAPAK

SZILA

IV« fejezet

AZ ÉLŐLÉNY KÖRNYEZETE

ÉS AZ ÉLET- KÖZÖSSÉGEK

v * \ '

^ A fejezetből megismerheted, .^ ' • / milyen élő és élettelen

•^v-r Í,Mm "‘ "tényezők hálározzálc meg"* « az élőlények előfordulását,

/^ K ö z ö s s é g e in e k szerveződését. _;. ^^M e g é rth e te d az életközösségek,j > .

^ ^ Bműkődését, azok összefűggéseii. -'"'lyen. . /

. ) , 0 J ^^^^^ö v e tk e z m é n y e k k e l jár' ■ '

y 1 j • V ^ eníberi tevékenység.'..'' v; - TeltóruJnaVelőttedj fölöi éW ^' w é^az^emberiségJétéUeny ''J;'*

^ veszélyek,is' w5|i^vmikéht csökkenthéfe ^ ^ vL'

- \ , . ' ’ m A í ' ' a környezeti ká roké í ’ . . ' “ \ ’ J^Wideriif, hogyan jái^ulhátsz

I____ •••

I

- ’ i . . ;r^--

1 0 0 AZ í : l ő l k n y k ö r n y k / k t k (ís \7 . í : l k t k ö / ö s s í : ( í k k

loo.l. „O h láiid ki végtelen nagy cgrejtélyes és szent könyved előttem!’

AZ ÉLŐLÉNY ÉS KÖRNYEZETEAz élővilág változatossága környezetük sokfélesé­gében is megnyilvánul. A különböző környezetben élőkre más-más tényezők hatnak. Bár az élőlények élettevékenységeit befolyásoló hatások a valóságban nem választhatók el egymástól, a könnyebb megértés kedvééil ezeket élő és élettelen tényezőkre bontjuk.

AZ ÉLŐHELY ÉLŐ ÉS ÉLETTELEN TÉNYEZŐI

Az élettelen környezeti tényezők közül a vízi élet­térben a fény és a hő mellett a víz nyomása, .sókon- centiációja’*', szén-dioxid- és oxigén-ellátottsága a meghatározó. A szárazfö ld i élőlényekre az ég­hajlati elemek, mint a napfény, a hő. a csapadék, a le­vegő alkotóinak aiánya, mozgása, valamint a talaj tulajdonságai hatnak leginkább.

Földünkön az élet forrása a Nap. A növények a nap-Miuláchlmre fény segítségével állítják e lő a testüket felépítő

szén-dioxid * oxigén

>• Milyen élellelen környezeti tényezőéi hatnak a vizJyen és a szíirazföUU'm éh> élőlényekre?

A / KLŐLÉNV í>; KÖRNYKZKTK 1 0 1

szerves anyagokat. A fény az állatok életritmusának kialakításában is fontos szerepet tölt be. Egyesek nappal, mások éjjel aktívak. A fény ugyanakkor meghatározza az élőlények életközösségben elfoglalt helyét, melyet leginkább az erdők szintjeinek kiala­kulása szemléltet.

Az élőlények életfolyamataihoz szükséges hot a nap­sugarak biztosítják. Mivel az élőlények hoigénye különböző, a földrajzi szélességgel és a tengerszint feletti magassággal övezetesen változik az élővilág.

A földi élet nélkülözhetetlen feltétele a víz. Fontos testépítő anyag, szükséges az életfolyamatokhoz. A szárazföldön a csapadék mennyisége, időbeni el­oszlása - általában a hőmérséklettel együtt - megha- láiozza a terület növény- és állatvilágcít.

A levegő összetevői és mozgása révén hat a száraz­földi élőlények élettevékeny.ségeire. A levegő áramlá­sának fontos szerepe van a megpoi-zásban, a teimések terjesztésében. A viharos szelek viszont károsíthatják a növényeket, akadályozzák az állatok mozgását.

A ta la j vízzel, levegővel és tápanyagokkal látja el a benne és rajta élőket.

Egy élőhelyen különböző élőlények élnek együtt, és kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják egymás életműködéseit. Az élőlények közötti kölcsönhatások alkotják az élő környezeti tényezőket. A növények búvó- és fészkelőhelyet, valamint táplálékot biztosí­tanak az állatoknak, míg az állatok szerepet játszanak a növények megpoi-zásában, a termések teijesztésé- ben. de fontosak a kártevők elleni védelemben is.

Az élő és élettelen tényezők elválaszthatatlan kap­csolatát bizonyítja, hogy az életközösségek tagjai élettevékenységeik során visszahatnak élettelen kör­nyezetükre, módosítják, megváltoztatják azt. Az erdők megtörik a szél erejét, mérséklik a hőmérsékletet, megváltoztatják a levegő összetételét.

KÖRNYEZET

A hétköznapi szóhasználatban a környezet* fogal­mába minden beletartozik, ami az élőlényt köiőilveszi. A sokféle tényező közül iizonban nem mindegyik van hatással az adott élőlény életműködéseire.

101.1. Nappal (fe lső képek) és tiv állatok

ca ak-

iOl.2. A tulipán niippal. a m écsviiág éjsza­ka nyitja ki takaróleveleit

IOI..Í. A tartósan fú jó egyirányú szelek e l­tol zítjiik a fák alakját. ► M t ti széf ehTnyös hatása?

1 0 2 AZ í : l ő l k n y k ö r n y k / > t k (ís \7 . í : l k t k ö / ö s s í : ( í k k

102.1. >• Milyen kölcsönluitások (itakiilnak ki a nővérnek és az úllaíffk közön?

Ennek ig«izolás;'ua hasonlítsuk össze az eixiő életközössé­gébe liutozó kocsi'tnytalan tölgy c s a földigiliszta környe­zeti igényeit! A m elegkedvelő tölgyesek legszívesebben a tennékeny talajon élnek. A z életfolyam ataikhoz szük­séges itnyagokat a talajból és a lev'egőből veszik fel. A táp- láiékkészítés energiaszükségletét a napfény biztosítja. A levegő mozgása elősegíti a m egpoi^ist. ugyanakkoi iiz erős szél károsítja a növényt. A levelet és gyökeret kár­tevők pusztítjiík. a fényéit és a t/tplálékéit rneg kell küz­denie a vetélytái>üikkal.

A talajban élő földigilisztának nincs szüksége fényre. K özöm bös sziimiiia a levegő összetétele és áram lása is. Annál fontosabb viszont a talaj szerkezete, oxigén- és nedvességtailalma, valainint a benne levő táplálék tneny- nyisége. A földigiliszta léte is ellenségeitől és vetélytár- sáltól függ. de ezek nem azonosak a tölgyfáéval.

A földigiliszta, a kocsánytalan tölgy, a fa belsejében élő szú vagy az ágakon megpihenő pillangó ugyanannak az életközösségnek a tagjai. Környezetük mégis lénye­gesen eltér egymástól, hiszen létüket más-más tényezők befolyásolják. Környezeten csak az élőlényre tény- lege.sen ható tényezők összességét é rtjü k . Az élet fennm aradásához nélkülözhetetlen körnvezeti té- nyezok az életfeltételek. A víz, a tápUUék és a megfe­lelő hőmérséklet minden élőlény alapvető életfeltétele.

■ásványisó f i A/vu h> ^

102.2. A kocscínytalan tölgy környezete. >■ M ilyen é lő és élellelen tényezők befolyásolják a lö l^y éleiéi?

AZ Í;LŐLÉNY KÖRNYKZETK 1 0 3

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Mit jelentenek az alábbi kifejezések: környezet, életfeltétel?

2. Milyen tényezők hatnak a szárazföldön és a víz­ben élőkre?

3. Keress példákat a növények és az állatok között kialakuló kölcsönhatásokra!

4. Hasonh'tsd össze a kocsánytalan tölgy és a földi­giliszta környezetét!

5. Bizonyítsd be az élő és élettelen tényezők elvá- iaszlhatathin kapcsolatát!

KUTASS!

1. A tulipán lepelleveleinek nyitódiísát és záródását a fény és a hőmérséklet változása váltja ki. Milyen kísérlettel tudnád bizonyítani a hőmérséklet szere­pét ebben a folyamatban?

1 ] OLVASD EL!

A z élőlények cgymiís közötti kapcsohttair. környezetükkel való kölcsönhatásait, törvényszeiiíségeit a biológia fiatal (udoinányágii. az ökológia kutatja. (A szó görög eredetű, szó szeiinti foidításbiui hikóhelyiiint jelent.) Az ökológiai Isrncielek m indennapjaink részévé váltak, segítségével felismerhetjük a tenncszetre és az em beriségre leselkedő veszélyeket.

Ha a déli féltekén é lő pingvinek m éretét összehasonlítjuk, éniekes összefüggést állapíthatunk meg. A Déli-s<uk felé ha­ladva egyre nő a madiír testtömege. A jelenség oka. hogy hi­degben előnyösebb a nagyobb testtömeg, m cit az egységnyi súlyra eső felület kisebb. így kisebb a hőleadás m éitéke is.

lO.M. „ ...N é z e m ezt a szép világot.Mennyi; bűbáj. mily talányok! Mind. am it köm ltem látok.”

Vajda JáíKfs

cm

140

120

100

80

60

40

20

0* "i? 60* 70“ déli szélesség10.Í.2. >• M ikén! össze a pin^v'm fajok éhVtelye és fesimérele?

104 AZ í :l ő l í :n y k ö r n y k /> :t k í:s \7 . í :l k t k ö z ö s s í :<;k k

délben |

este reggel

I \

nyáron n tavasszal, ősszel

/

\

■■■%\»«

104.1. >• H ogyan változik a ht7inérséklet lérhen é s időben?

(úröképe«sé0

104.2. A tűrőképesség. > lílem ezdd iáhró t! Melyek amininumt-, azofUimiim- éxam axi- m um ériékei?

ELETKOZOSSEGEKFöldünkön a természeti adottságok igen eltérőek. Az egyes élőhelyek nyújtotta lehetőségek nem minden faj számára kedvezőek. Az élőlények csak ott fordulnak elő. ahol biztosítottak létük és szapo­rodásuk feltételei.

A környezeti tényezők azonban nemcsak térben (pl. az Egyenlítőtől a sarkok felé távolodva, vagy a tengerszint feletti magassággal), hanem időben is változnak. Az egyes napszakokban éppúgy, mint az egyes évszakokban jelentősen eltérhet a fény, a hő­mérséklet. a csapadék mennyisége.

TŰRŐKÉPESSÉG

Az élőlények életműködései a környezeti tényezők függvényében változnak. Az élőlényeknek azt a tulaj­donságát. amely megmutatja, hogy milyen mértékben képesek elviselni a környezeti tényezők változásait, tűrőképességnek* nevezzük.

A tűrőképességet gnifikonnal ábri'izolhatjuk. A z x ten­gelyen valam ely környezeti tényező (pl. fényerősség, hőinéi>iéklet. levegő szén-dioxid-tiutalma s(b.) éltekét, az y tengelyen az élettevékenység m értékét jelöljük.

A környezeti tényezők m ég éppen elviselhető alsó hat<iia a m inim um *, <t felső határa pedig a maximum *. A két élték között húzódik a tűréstailoinány*. Ezen belül az a szakiLsz, m ely az élőlény sziiiniíra a legkedvezőbb, az optim um*. Itt fordulnak elő az. egyedek a legnagyobb gyakoiisiíggal. Az optimumtól távolodva az élőlény élet- tevékenységei csökkennek. A m inim um és a m aximum közelében a növény- és állatfaj sziiporodóképességét elveszíti, aktivitása lecsökken.

Azok a növények és állatok, melyek a környezeti tényezők nagymértékű változásait is elviselik, a tág- tű résűek ’ . Hazai életközö.sségeink állandó madarai (pl. a házi veréb vagy az erdei fülesbagoly) a hőmér­séklettel szemben tágturésűek, mert a nyári forrósá- got és a hideg telet egyaiánt eltűrik.

A szuktíirésűek* a környezeti tényezők ingadozásait csak kismértékben viselik el. Ilyen például a gyors­folyású hegyi patakok lakója, a sebes pisztráng, mely kizáiólag magas oxigéntartalmú vizekben él.

klkik()/x)ssé(;kk 105

AZ ELETKOZOSSEGEK J E L L E M Z Ő I

A ternnészetben az élőlények nem egymástól elszi­getelten élnek, hanem kisebb-nagyobb közösségekbe szerveződnek. Az azonos élőhelyen é lő élőlények közössége az életközösség, más szóval tá rsu lá s . Tagjai egymással és élettelen környezetükkel köl­csönhatásban vannak.

Hazánk szép tájain barangolva lenyűgöz bennünket az életközösségek változatossága. A vizek, vízpartok, erdők és rétek más-más környezeti feltételek mellett szerveződtek, így érthető, hogy faji összetételük lényegesen eltér egymástól. Az azonos életközös­ségek faji összetétele viszonylag á llandó, az ado tt tá rsu lá sra jellem ző.

Az életközösségek tagjai függőleges és vízszintes irányban rendeződnek. Az erdőségekben a növényzet függőlegesen tagolódik. A szintek kialakulása el.sőd- legesen a fényért folytatott küzdelem következménye. A különböző szintek más és más állatoknak nyújta­nak élőhelyet.

Tölgyerdeirtkbert a fértyigértyes fák lómbkínortaszirttje iOatt ii cserjék kevesebb fénnyel is beérik. A gyepszint­ben sok ám yékkcdvelőfaj él. míg a legkevesebb fényhez a inohaszint lakói jutnak.

A vízpartokon a növények vízszintes elrendeződé- sűek. A palitól távolodva a növények egyie kevésbé vízigényesek. Az élőlények terheli elrendeződését az élő és élettelen tényezők együttesen ha tá roz­zák meg.

sm h

105.1. A z életközösség arculatát a növé­nyek haláiozz;ik m eg. m eit össztöm egük nagyobb, mint az állatoké

)0m

105.2. > M e{yeka lö lg y e n lő é su fe n y ö e n ió fe lép ítésének kiiUinhségei? M ivel m agya' rázíHl az e l féréseket?

106 AZ í:lőlkny környkzktk (ís \7 . í:lktkö/össk(íkk

106.]. Tavaszi pom pában

llMi.2. A z erdőtüzeket gy<tknin emberi gon­datlanság okozza

KÍSÉRLETEZZ!

V á la&0z ki lombhu!lat<5 f á t a lakó- hclyc:<d k ö z e lé b c n l Láto^a© <d m eg m in í i« n h ó n a p b a n ! Ö rö k í te d m eg fényképen hogyan vá lto z ik ido ró l Worel

F igyeW m eg, m ilyen á l la to k je lennek m eg r a j t a a z e g ye d h<5napokban! A lla p ítö íá m eg, m ilyen k ö lc e ö n h a tá s a la k u lh a t ki a fa ée a z egyed á l la t ' fa jo k k ö z ö t t i Je g ye zd le m egfigye íá- eeid l

AZ ELETKOZOSSEGEK VÁLTOZÁS A!

Viszonylagos egyensúlyuk* ellenére az életközös­ségek folyton változnak. Más-nnás kép tárul elénk a különböző napszakokban és évszakokban. A ter­mészet napi* és éves ritniu.sát* elsődlegesen a fény- és hőmérsékletváltozás idézi elő. Mindezek ellenére az életközösség szerkezete (összetétele) nem válto­zik, csak időnként egyes fa jok előtérbe kerülnek, míg m ások visszahúzódnak. H a az életfeltételek tartó san vagy jelentősen m egváltoznak, az egyik életközösséget egy m ásik váltja fel. A folyamatot természeti katasztrófák (pl. vulkánkitörés), az éghaj­lat módosulásai éppúgy előidézhetik, mint az emberi tevékenység (pl. erdőirlás. környezetszennyezés).

Napjainkban egyre fontosabb, hogy megismerjük az élőlények és környezetük összefüggéseit, kölcsönhatá­sait. Mivel az élőlények előfordulásukkal jelzik a kör­nyezeti tényezők értékeit, így egyes fajok eltűnése, mások életterének szélesedése a környezetben bekö­vetkező változásokra figyelmezteti az emberiséget.

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Magyarázd meg, mit jelent: tűrőképesség, szűk- tűrésű, tágtűrésű!

2. Mit nevezünk életközösségnek, melyek a le^el- lemzőbb sajátosságai?

3. Mondj példát az élőlények függőleges és víz­szintes irányú elrendeződésére!

4. Melyek az életközösségek változásának okai?5. Gyújts példákat az életközösség változásaiia a kör­

nyezetedből!

^ GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!

1. Mivel magyiUiízod egy faj széles köi ű elterjedését?

JÓ , HA TU D O D !

A korábban megművelt, majd piulagon hagyott hiiz<ii sz<intó- foldjeinket elsőként egynyári gyom ok népesítik be. Később m egjelennek a tennészetes növénytakaró elem ei, a fúfélék. m ajd betelepülnek a cserjék is. Évek-évtizedek múltán - ha a talaj tápanyag- és víztailalm a lehetővé teszi - feltűnnek a fák is. Előbb a kőris, juhar, m ajd a tölgy válik uralkodóvá. Ez a fejlődés akár évsziíziidokig is cltiuthat.

KÖIX-SÖMIATÁSOK AZ KLKTKÖZ<)SSÍ:(;KKBKN 107

KOLCSONHATASOK AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEKBENAz azonos élőhelyen élő növények, állatok, baktériu­mok és gombák kölcsönösen befolyásolják egymás életműködéseit. Egymásra gyakorolt hatásuk lehet előnyös, hátrányos vagy közömbös. (Az előnyös hatást +. a hátrányos hatást - jellel jelöljük, az is lehet, hogy a kapcsolat valamely fél szám ára közömbös, ennek jele 0.)

EGYÜTTÉLÉS

A kölcs(Hiöscn előnyös k a |X 's o la t az cg\*üttclés^ (+; +). A fenyők gyökereit át- meg átjáija a gombafonalak szövedéke. A gombák segítik a fa víz- és ásványisó- felvételét, cserébe hozzájutnak a fenyő által elkészí­tett táplálékhoz. A gombák és a moszatok együttélé­seként jön létre a zuzmók teste. A laza gombafonalak felveszik a tápanyagokat, melyekből a moszatsejtek táplálékot készítenek. Az együttélés lehet laza és alkalomszerű is. Ilyen a szavannán együtt legelésző struccok és zebrák csapata. A slruccok látása, a zeb­rák hallása kiváló. Ha egymás.sal társulnak, hama­rabb érzékelik a ragadozók közeledtét. Bármelyikük jelzésére a két csapat egyszene menekül.

VERSENGÉS

Mivel az alapvető életfeltételek (élőhely, táplálék) korlátozottak, az élőlényeknek szüntelenül küzdeni kell fennm aradásukért, versenyezniük kell egymás­sal a közös szükségleteik kielégítéséén.

A lombos erdő növényei a fényért küzdenek. Egy adott területen csak meghatározott számú tölgyfa képes megélni. Hiába hullt évente több száz makk a talajra, a belőlük kikelt kis fácskák előbb-utóbb elpusztulnak, hiszen az idősebb fák felfogják a fényt fiatal társaik elől. Csak a kidőlt fiik helyén maradnak meg, de közülük is csak egyetlen példány fejlődik hatalmas fává az évek során.

A sivatagi cserjék a vízért küzdenek. Vízszükségle­tüket csak úgy tudják fedezni, ha gyökereik nagy teiületen behálózzák a talajt, ezéil a növények egy­mástól meghatározott távolságban rendeződnek.

71 ' / A107.1. > hulokoUL m ién kölcsönösen e lő ­nyös az áhrázoh kafH'soíal!

107.2. Együltélcs a szavannán

107.J<. Versengés a táplálékéil

1 0 8 AZ í : l ő l k n y k ö r n y k / > t k (ís \7 . í : l k t k ö / ö s s í : ( í k k

108.1. A z crdőnlkotó fák u fényért küz­denek

10K.2. G epárdok zsi'tkmányukkal

Az állatok vetélytársak a táplálkozásban, a madarak a fészkelohelyek birtoklásában. A verseny annál élesebb, minél hasonlóbbak az élőlények környezeti igényei. A versengés m indkét fél szám ára h á trá ­nyos {-; - ) , hiszen egym ást gátolják a táplálék- szerzésben. a növekedésben és a szaporodásban. Ez a negatív ha tás azonban nem egyform a m értékű az egyedek számára. Am elyik élőlény versenyké­pesebb, rá te rm ettebb , az fennm arad , míg a többi kiszorul az élőhelyről.Az életközösségen belül a versengés a legfontosabb szabályozó tényező, amely befolyásolja az egyes fajok egyedszámát. térbeli eloszlását.

TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLATAz élőlények közötti kölcsönhatás másik alapvető for­mája a táplálkozási kapcsolat, amely a fogyasztó fél szám ára előnyös, az elfogyasztott élőlény szá­m ára hátrányos (+; - ) . Tágabb énelemben minden táplálkozási kapcsolat zsákmányszei zés. A zsákmá­nyolás módja szerint megkülönböztetünk növény­evőket. ragadozókat, mindenevőket és élősködőket. Az életközösség minden egyes tagja a táplálkozási lánc egy-egy láncszeme. A táplálkoziísi kapc.solatban álló élőlények kölcsönösen befolyásolják egymás egyedszámát, vagyis egyik faj féken tailja a másikat.

Nok erdei egér több uind

kevesebb initcskabitgoly kevesebb utód kevesebb cidei egér10S..Í. A z erdei egér és a m acskabagoly egyedsziimváltozás<tinak összefüggése a z erdő cletközössegében

KOIX-SOM IATASOK AZ KLKTKOZOSSWíKKBKN 109

A kertészek régóta tapasztalják, hogy az enyhe teleket követően megnövekszik a káitevo rovarok egyed- száma. Mivel bőséges a táplálék, az őket pusztító éne­kesmadarak száma is növekszik, és megakadályozza a káitevők túlzott elszaporodását. A táplálék csökke­nésével az énekesmadarak kevesebb utódot képesek felnevelni, egyedszámuk is hanyatlik.A táplálkozási kapcsolatokban álló élőlények egyed- számának időbeli változásait vizsgálva megállapít­hatjuk. hogy a zsákmány egyedszámának növekedé­sét, illetve csökkenését késve követi az őt fogyasztó állat egyedszámának ugyanilyen irányú változása.

ASZTALKÖ2ÖS.SÉG

A z itsztalközösscg* két élőlény hiza kapcsolata, ainely az egyik fél sz<íinára közöm bös {+; 0).

A szíivannákon \'adászó oroszlánok által elhagyott zs«ik* m ány inaradéko t a keselyűk és a h ién ák tün te tik el. S zám u k ra ez a kapcso la t e lőnyös, m ert táp lá lékhoz ju tnak , míg az oroszlánok sziímára közöm bös, hiszen zsilkm ányukat cs<ik akkor hagyjiík el. h a m ár jóllaktak.

A növények között is kialakulhat ilyen típusú kapcsolat. A trópusi erdőkl>en az orchideák és brom éliák a fák lom bkoronaszintjében élnek, így több fényhez jutnak. Ez sziíinukra kedvező, míg a fán lakó növények jelenléte a fáknak közömbös.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Melyek az élőlények közötti kölcsönhatás leg­gyakoribb formái?

2. Ismertesd konkrét példáikon keresztül, milyen elő­nyöket jelent az együttélés a részt vevő feleknek!

3. Mi a versengés oka és következménye?4. Milyen következményekkel járhat <t kártevő rova­

rok elszaporodása? Indokold állításod!

GONDOLKOZZ ES VALASZOLJ!

1. Mi az oka. hogy ugyanakkora területen több fát találunk a fiatal tölgyerdőben, mint az idősebben?

r/a KUTASS!

1. Az erdőben járva keress példákat az élőhelyek közötti kölcsönhatásra! Gyújts az állatok jelenlé­tére utaló jeleket! Válogasd ki közülük azokat, melyek a táplálkozási kapcsolatot jelzik!

I09.I. ► Uti^yon kéfyesek hef<>tyásoÍm e^y- más egyedszcinuil íi táphUkozjcisi kafH-solat- hon álló étőíények?

109.2. A kapcsolat a f<ik szi'uniu'a közömbös, a rajtuk m egtelepedő m oháknak előnyös

r ;; .*: 'JTJU U U U U IA JV U U U I,

f;ÍSÉRLETEZZ!

Törj le kJe da rab zuzm<$tl Ki00^ ned­

vesíted be, é& vá^ bel<5le bonckéeeel

' vékony szeíeteketl Cseppente^lícerínoldatot á tár^ylemezrel Ebbe helyezd a le^v^konyabb zuzmó eze-

letkét! Boríted le fedolemezzel, ée

mikroezkóppal kereed tne^ a zuzmók teetét felépítd’ moezatokat ée ^om- bafonalakat! Rajzold le a látottakat)

Milyen múíködé^me^oeztáe van a mo- ezatok ée a ^ombafonalak között?

1 1 0 AZ í : l ő l í : n y k ö r n y k / > : t k í : s \7 . í : l k t k ö z ö s s í : < ; k k

harm adlagos fogyasztók

m ásodlagos fogyasztók — >

elsődleges fogyasztók

termelők

élettelen környezet

IIO.I. Táplú)koz«ísi szintek

TÁPLÁLKOZÁSI SZINTEKA táplálék az élőlények legalapvetőbb életfeltétele. Tartalmazza a test felépítéséhez nélkülözhetetlen „építőköveket” , és biztosítja az életfolyamatok ener­giaszükségletét. Az életközösségnek nincs olyan tagja, mely ne szolgálna táplálékul a tái sulás valamely tagja számára.

TÁPLÁLÉKLÁNCOK. TÁPLÁLÉKHÁLÓZATOK. TÁPLÁLKOZÁSI SZINTEK

Az élőlények táplálkozási kapcsolatait a táp lálko­zási lánc tükrözi. Első tagja mindig növény, melyet növényevő, majd állatevő követ. Az életközössé­gekben számos jól elkülöníthető táplálkozási lánc figyelhető meg. Az élőlények általában nem egyféle táplálékot fogyasztanak, ezéil több táplálkozási lánc tagjai lehetnek. így a táplálkozási láncok a valóságban

110.2. Táplálkozítsi hálózat. > H ány fáf>lálkf>Zííxi hiitcol ismersz fel az óbrán?

TÁI»LÁLK()/.ÁS1 S/INTKK 111

táplálkozási hálózatok* bonyolult rendszerévé kap­csolódnak össze.

Az élőlényeket a táplálkozási láncban betöltött sze­repük szerint különböző táp lá lkozási szintekbe* soroljuk. Eszerint m egkülönböztetünk termelő*, fogyasztó* és lebontó* szervezeteket.

TERMELŐK

A term elők főként zöld növények. Kömyezetük egy- szenj szervetlen anyagaiból (vízből, szén-dioxidból) a napfény energiájának felhasználásával állítják elő lestük bonyolult szerves anyagait (cukrot, keményí­tőt. tehérjét és zsírszena anyagot), miközben oxigén szabadul fel. Az élővilágban egyedül a termelő szer­vezetek képesek szervetlenből szerves anyagot ké­szíteni. Közvetlenül vagy közvetve ezt hasznosítják a fogyasztók és a lebontók is. A zöld növények léte azért is fontos, mert folyamatosan pótolják a légzés­hez nélkülözhetetlen oxigént.

FOGYASZTÓK

A fogyasztók többnyire állatok, amelyek más élőlé­nyek szerves anyagaival táplálkoznak. A táplálkoziísi láncban betöltött helyük szerint lehetnek elsődleges, másodlagos és haimadlagos fogyasztók. Az elsődleges fogyasztók* növényevő állatok, a másodlagos fogyasz­tók* növényevőkkel táplálkozó mindenevők vagy inga­dozók. a harm adlagos fogvasztók* táplálékai állatevő állatok. A fogyasztók utolsó tagjai a csiicsragadozók*. Élősködőiket leszámítva nincsenek természetes ellen­ségeik. Ilyen csúcsragadozó hazai vizeinkben a leső harcsa, a vizek közelében a barna rétihéja.

LEBONTÓK

A lebontó szervezetek elhalt növények és állatok szerves anyagait hasznosítják. Óriási faj- és egyed- számban fordulnak elő. Népes táboruk le^elentő- sebb tagjai a gombák és a baktériumok, de egyes férgek és ízeltlábúak is közéjük tartoznak. A lebon­tók összehangolt működése során a szerves anya­gok lépésről lépésre átalakulnak, a folyamat végén szervetlen anyagokká bomlanak.

II 1.1. Tcnnclcn^: fehér fűz. búza. széleslc- velű gyékény, erdeifenyő

1 1 1 .2. Fogyasztók: mezei nyúl, szitakötő, erdei fülesbagoly, zöld gyík

1 1 1 ..Í. Lebontok: erjesztőbaktériuin, légy­ölő galóca, földigiliszta, ezerlábú

1 1 2 AZ í : l ő l í : n y k ö r n y k / > : t k í : s \7 . í : l k t k ö z ö s s í : < ; k k

# # # # # #112.1. ► Mh szt tnléhef a lápláikozdsi jiira- mis?

o miírcgunya

112^. A inéreganyag koncentiálódik iiz élet­közösségben. >■ M i ennek az oka?

KÍSÉRLETEZZ!

^zúk&é^cá \e&z 4 zárható műanyag zacekSra, banánra, vízre ée 1 ceoma^ éleezCore. Jelöld a zacskókat A, Ö, C, 0 betűvel! Az A je!zéeúbe c&ak néhány ezelet banánt té ^ l A & je!ube a ba- náneze!etek mellé özórj fél ce>o- mag éleeztStÁ A C jelűbe önte vizet a^yümőlcddarabokra! Vá^ül a D jelűbe vizet és fé! csomag élesztőt is té^y a banánszeíetek mellé! Zárd le a zacs­kókat éö helyez<d okét néhány napra napoe ablakpárkányra) M it tapasz­ta lsz? Mi a magyarázat?

L,

A dögevők a tetem ek lebontatlan anyagait építik tes­tükbe. így aZ élctközös'cégből ,J<iesett” szei'ves anyagot ismét visszajuttatjiik a fogyasztók szintjére. Ezért hívjuk az ilyen élőlényeket visszam entőknek.

TÁPLÁLKOZÁSI PIRAMLS

A táplálkozási szintek egyedszáma különböző: nö­vényekből sokat, míg a ragadozókból keveset talá­lunk. Ennek az az oka, hogy a növényi táplálék mennyisége határozza meg a növényevők, az pedig az állatevők számát. Az életközösség táplálkozási kapcsolatait, az egyes táplálkozási szintek mennyi­ségi viszonyait a táplálkozási piram is* szemlélteti. A termelő szervezetektől a csúcsragadozókig a test­nagyság általában nő, míg az egyedszám és az egyes táplálkozási szintek össztömege csökken.

E L L E N Ő R IZ D TUDA.SOD!

1. Magyarázd meg a következő kifejezéseket: táp­lálkozási lánc. táplálékhálózat!

2. Sorold fel és jellem ezd az egyes táplálkozási szinteket!

3* Mi a term elő és a lebontó szervezetek biológiai jelentősége?

4. Milyen összefüggés van a termelő és a fogyasztó szervezetek egyedszáma között?

5. Ábrázold rajzban az egyes táplálkozási szinteket! Jelöld nyíllal a közöttük lévő kapcsolatot! Magyarázd meg a táplálkozási szintek közötti összefüggéseket!

G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!

1. Mi az oka annak, hogy az életközösségek legve­szélyeztetettebb tagjai a csúcsragadozók?

1 ] OLVASD EL!

A korábbi év tized ek b en a sok k á rt o kozó rágcsálókat vegyszcnel próbáltak kiirtani. Á tinenetileg valóban vissza­esett az állatállom ány, de idővel k iheverték a csiipást és ismét elszaporodtitk. A m ikor a m érgeket kihelyezték, nem gondoltak arra , hogy ezzel az akc ióva l jóvátehete tlenü l m egtizedelik a rágcsálókat pusztító ragadozókat is. Nem sziímoltak <izzal sem. hogy az ártatlannak hitt vegyszerek felhalm ozódnak a környezetl)en. é s az em ber egészségét is veszélyeztetik.

ANYA(;ÁRAMLÁS AZ í:i.K T K Ö /Ö SSÉ (;B K N 113

ANYAGARAMLAS AZ ÉLETKÖZÖSSÉGBENFöldünkön a növények és az állatok életéhez szük­séges tápanyagok rendelkezésre álló készletei állan­dók, ezélt kell, hogy a különböző életközösségekben állandóan újnihasznosuljanak ezek az értékes anyagok.

ANYAGFORGALOM

Az életközösség anyagforgalma* a termelők, a fo­gyasztók és a lebontok táplálkozási kapcsolatai révén valósul meg.

A környezet egyszem szei’vetlen anyagai először a ter­melő szervezetekbe keiülnek. ahol szeives anyagokká alakulnak. Ezek a táplálkozásuk során beépülnek a fogyasztók testébe (előbb az elsődleges, másodlagos, majd a haimadlagos fogyasztókéba). Az állatok üililé- két, az elhalt élőlények anyagait a lebontó szerkezetek életfolyamataik során szervetlen anyagokká alakít­ják, és visszajuttatják az élettelen környezetbe. Innen a termelő szervezetek ismét felveszik az anyagokat, és újra kezdődik a folyamat. Ily módon az életközös­ségekben az anyagok állandó körforgást végeznek az élettelen környezet és a táp lálkozási szintek között. Eközben szüntelenül változnak, új formában öltenek testet. E körfoigást a Nap energiája tailja fenn.

11, .1. A zöld növények m egkötik a nap­fény energiáját, c s szerves anyag<iikb<tn túroljiik

elsődlegesfogyasztók

m ásodlagosfogyasztók

harm adagosfogyasztók

113.2. A táplálknz<ísi szintek kapcsolatiisnd- szere

szén­dioxid

^ N Ö V É N T E Ír^ k NÖVÉNMEfŐK

t ^ ■H hulladékok, clposztolt élőlények

■ásványi sók

LEBONTÓK

113.3. ► IsmertesíI az életközösségek anya^-orgaínuU az áhra segítségével!

114 AZ í:lőlkny környk/ktk (ís \7 . í:lktkö/össí:(íkk

114.1. Energiaáram lás az életközösségben

V

114.2. Tennészelcs életközösség

114.3. M esterséges életközösség: sziintófold

\ KUTASS)

A ö u ru n la k o t t v á ró é i kö rn ye z tftbe n i d a já to e öeezetéte\ú növény- á l la t ­v ilág á la k u l ki. ,

F i^yc ltfl meg, m elyek a zo k a z á lla to k , a m e ly e k a n a g y v á ro s o k a t kedve lik i ; ln<áokoW, m ilyen el(5'nyöket je le n t s z á ­m u k ra ez a z á l^ e ly l

A z életközösségekben az anyagforgalom és az energia- iíiamlás* elválaszthatatlan egym ástól. A köifoigás fenn- tiuliisiíhoz szükséges energia a Napból sz<ínnazik. A zöld növények megkötik, átalakítjiik a napfény energiáját, és szerves anyagokban tárolják. A z energia táplálék fo r­m ájában vándorol a táplálkozási láncban. A z élőlények a felvett energia jelentős részét felhasználják életfolya­m ataikhoz, csak egy töredéke épül be <iz élőlény testébe és szolgál energiaforrásként a következő táplálkozási szint szitmáia.

TERMESZETES ELETKOZOSSEGEK

Az élettelen környezet és a táplálkozási szintek kö­zötti zaviutalan ái amlás csak a természetes életközös­ségek* jellemzője. Ilyen pl. az esőerdő, a tundra, egy-egy érintetlen erdő vagy tó. Bennük az em beri tevékenység jelentéktelen. Az ilyen életközösségek stabilitását a fajok közötti sokoldalú kölcsönhatások biztosítják, így bizonyos határok között képesek ellensúlyozni a változásokat - vagyis önszabályozó rend.szerként* m űködnek. A táplálkozási kapcsolat­ban álló élőlények korlátozzák egymás egyedszámát, így dinamikus egyensúly’*' alakul ki az egyes táplál­kozási szintek között. A természetes életközösségek napjainkban egyre jobban visszaszorulnak, az ember átalakítja a körülötte lévő világot.

MESTERSÉGES ÉLETKÖZÖSSÉGEK

Földünk felszínének egyre nagyobb területét hódítják meg a települések, ipari és mezőgazdasági területek. Ezek ember által szabályozott mesterséges életkö- zösségek**'.

A szítntóföldek. keilészetek abban különböznek a ter­mészetes életközösségektől, hogy faji összetételüket az em b er tu d a to san v á lasz tja m eg. Korlátozza a v e té ly tá rsak é le tte ré t , k i í r t ja a k á rte v ő k e t, a gyom okat. Azáltal, hogy learatja és eltávolítja a szántóföldi növényeket, m egszakad az anyagok term észe tes k ö rfo rg ása . Em iatt a talaj hiányzó tápanyagait trágyázással kell pótolni.

A mesterséges életközösségek legszélsőségesebb, szinte növényzet nélküli fonnái a nagy Viírosok betonrengetege. Bár a föld felszínének alig 1%-át foglalják el. m égis kiem elkedő a jelentőségük, hiszen a szennyező anyagok döntő többsége innen keiül a környezetbe.

ANYA(;ÁRAMLÁS AZ KLKTKÖ/ÖSSÉ<;BKN 1 1 5

AZ ELTŰNŐ SOKSZÍNŰSÉG

Az ember terinészetátalakító tevékenysége nyomán, a növények és állatok élettere fokozatosan szűkül. Olykor még a jelentéktelennek tűnő beavatkozások is (pl. új faj betelepítése, kártevők elleni védelem) lánc­reakciók sorozatát indíthatják el. veszélyeztetve ezzel az életközösség egészét.A m érték te len v ad ásza t, h a lá sza t h a tá sá ra az egyes állatok egyedszám a trag ikusan lecsökkent.

Napjaink legsúlyosabb problémáinak egyike a környe­zetszennyezés. A talaj, a víz és a levegő jóvátehetet­lenül elszennyeződik. Hatásukia egyiie több faj tűnik el az életközösségből hiszen nem képes alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Azl gondolhatnánk, egy- egy faj elvesztése nem nagy baj. Ha azonban a táp­lálkozási lánc egy eleme kiesik, az élőlények közötti kölcsönhatások átalakulnak, sérülnek, a társulások szükségszerűen leromlanak, elszegényednek.Az emberi beavatkozás következményeként korunk­ban a növény- és állatfajok kihalása felgyorsult. Mindez az embeil fenyegető veszélyre hívja fel a fi­gyelmet.

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Ismertesd az anyagok körforgását a tennészetben!2. Indokold, miért nevezzük a term észetes élet-

közösségeket önszabályozó rendszereknek!3. M iben különbözik a szántóföld a term észetes

életközösségektől?4. Sorolj fel példákat természetes és mesterséges

életközösségekie!5. Milyen hatással van az életközösségre egy-egy

faj elveszté.se?

115.1. A z A m erikából behurcolt parlagfű terjedése súlyos problém a Magyaroixzií- gon. m ell a növény virágpora sok em ber­nél okoz alleigiút. Iilása mindannyiiink sziimára fonto.s!

115.2. A z A m erikábó l betelep ített akác agresszív terjeszkedése kiszorítja az erede­tileg is itt é lő fajokat, átalakítja az é le tkö­zösségeket

Szabályozás

Anyagáramlás biztosítása

Egyensúly fenntartása

Pa)l összetétel

Fajgazdagság

Természeles életközösség

önszabályozó rendszer

a zavartalan anyagáramlást a táplálékszintek elpusztult élőlényei biztosítják

egyik élőlény féken tartja a másikat

viszonylag állandó

fajokban általában gazdagabb

Mesterséges életközösség

emberi tevékenységgel szabályozott

a zavartalan anyagáramlást az ember tápanyag-utánpótlással biztosítja

benne az ember rovarirtást, gyomirtást végez

évről évre változhat

fajokban szegényebb

115..Í. A tei inészetes és a mesterséges életközösség összchasonlítiusa

1 1 6 AZ í : l ő l í : n y k ö r n y k / > : t k í : s \7 . í : l k t k ö z ö s s í : < ; k k

2 4 0 2 0 0 1 6 0 1 2 0 8 0 4 0 0 4 0 8 0 1 2 0 1 6 0 2 0 0 2 4 0 mllló dnnbCf mllióornber

lejlen országok

fejlődő országok

nőknők

116.1. A fcjlcit és a fejlődő oi-sz<'igok lakos­ságiinak koicloszlása. ► M i a kíifönhség közön ük?

116.2. >• fla son lílsd össze a népességnöve­kedés ütem ét a fe jle tt és a fe jlő d ő orszú- gokhan!

lecmM e m kű t kM«|-«gy«n«iWiMn

l » < 0 1 M 0 1 M 0 1 9 0 0 1 « 2 0 l » * 0 1 9 0 0 1 0 « 0

i kő«z««i ködai id idg iz 6 » z e $ e n

1I6J. A z energiahordozók felhasználásanövekszik

MI LESZ VELED, EMBERISÉG?Az ember évezredeken keresztül harmóniában élt a természettel. A változás csírái akkor jelentek meg, amikor társadalomba szerveződött, termelő tevé­kenysége során átalakította környezetét, pusztította az élővilágot. A változás kezdetben még kis teióilet- re korlátozódott. így a természet képes volt közöm­bösíteni a káros hatásokat. A gazda.ság fejlődésével, a népesség növekedésével párhuzamosan a környe­zet károsodása egyre riasztóbb méreteket öltött, nap ja inkra bolygónk egészére kiterjedt, és az em ­beriség létét fenyegeti.

A FÖLD TÚLNÉPESEDÉSE

Az emberiség létszáma a történelem során folyama­tosan emelkedett, a XX. században a növekedés üte­me robbanásszerűvé vált. Az 1900-as évek elején még csak 1,5 milliárdan éltek a Földön, napjainkra ez a szám meghaladja a 6 milliárdot.

A roham osan növekvő néj)esseg egyre több élelmi­szert igényel, m iközben az egy főre ju tó term őte­rület a ránya egyre csökken. A megtermelt élelmi­szer mennyi.sége összességében még elegendő lenne a Földön, de eloszlása igen egyenlőtlen. A fejlett tár­sadalmakban a túltermelés^, míg az elmaradott orszá­gokban az élelem hiánya okoz gondot. A feltételezé­sek szerint bolygónkon 1 m illiárd em ber éhezik.

ANYAG- ÉS ENERGIAVÁLSÁG

Az emberiség létszámának emelkedé.se szük.ség.sze- rűen megnövelte a temielést és a fogyasztást. A XX. század második felében a tudomány és a technika gyorsan fejlődött, a gazdaság teljesítőképessége meg­sokszorozódott. Mindez jólétet és kényelmet hozott a fejlett országok polgárainak. A köiőilmények javu­lásával az igények tovább fokozódtak. Az emberek egyre többet vásáioltak. A tailós cikkeket a folytono­san megújuló, divatos, „rövid élettartamú” termékek szorították ki. A tömeges árutermelés egyie nagyobb mennyi.ségű nyersanyagot és energiát igényelt.

MI I.KSZ VKLKI), KMBKRISÍX;? 1 1 7

A vásárlási szokások á ta lak u lásáv a l félelm etes m ennyiségű hulladék halm ozódott fel. A pazarló gazdálkodás eredm ényeként egyes energ iahordo­zók és nyersanyagok földi készleteinek k im erülé­se e lé rhető közelségbe k e rü lt. (Az előrejelzések szerint a földgáz és a kőolaj 4 0 -5 0 évre, a szén 200—100 évre elegendő.)

Az em beriség csak akkor tudja m egfékezni az anyag- és energiaválságot, ha takarékos eljárásokat fejleszt ki, ú jrahasznosítja a hu lladékban rejlő anyagokat, előnyben részesíti a m egújuló ener­g iaforrásokat* (víz, szél, Nup stb.), és megváltoz­nak a lakosság fogyasztási szokásai.

KÖRNYEZETSZENNYEZÉS

A túlnépesedés, a közlekedés, a mezőgazdasági és az ipari termelés egyre jobban megterhelik környeze­tünket. A környezetszennyezés a Föld egészére hat. Működési zavarokat jelez az ózonréteg* pusztulása és az üvegházhatás* fokozódása is.

Bolygónk élővilágát a Nap káros ultraibolya (UV) sugáizásátói* ózonréteg védi. Vastagsága az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent, ami különösen az Antarktisz területén észlelhető. Az ózonréteg véko- nyodásával nő a felszínre érkező UV su g árzás mennyisége, és vele együtt a b ő rrák áldozatainak szám a.

A z ózonréteg károsodásáért elsődlegesen n freongáz* a fe le lő s, m elyet a hű tőgépgyártásban , illetve szóró- palackok hajtógázaként széles körben használtak. N ap­jainkban a freon tennelését nem zetközi egyezm ények korlátozzák.

A Nap sugarai melegítik fel a földfelszínt, amely a felvett hőt a fölötte levő levegőrétegnek adja át. A felszínről kisugárzott hő egy részét a légkör szén­dioxid- és vízgőztartalma elnyeli, a többit visszasu- gározza a Földre. így a légkör, mint egy óriási üveg­ház, visszatartja a kisugárzott hő jelentős részét. Enélkül bolygónkon az átlagos évi középhőm ér­séklet kb. - i 8 lenne.

Komnkban a hagyományos energiahordozók* foko­zott felhasználása és az erdők pusztulása következ­tében a levegő szén-dloxid-mennyisége jelentősen

fluor

ezüsthigany

cink

ökxnón

voifrvörösréz

földoazköotaj

rakkelmangAnvas

aiumMumkróm

St«fi

2 0 0 0 2 0 5 0 2 1 0 0 2 t 5 0 2 2 0 0

117.1. ► VííHuiUhih mely ásványkincskész- lelek merülnek ki Je^lumuirahh a Földön?

W^- -í

117.2. Füstköd egy nagyváros felett

117.3. A z ózonpajzs az A ntarktisz fölött a legvékonyabb

118 AZ í:lőlí:ny környk/ktk \7 . í:lktközössí:<;kk

11S.I. A z üvegházhatás fokozódása

1 18.2. > Miként össza o levegő szén- duKx'uí'tartaUna az évi középhőménékletíel?

r M KÍSÉRLETEZZ!

a j?ohárbá néhány jé^kockát. majíjl tölteá ezínültig ceápvízzell , (Vigyázz, a víz ne folyjon ki a pohár- b($!l) Fi^ytfW hogyan változik ^ vízszint á Jé^kockák olvadá&áikorl ‘ Mit bizonyít a kíeéríet?

m egnövekedelt. Ezzel magyarázható, hogy boly­gónk hőm érséklete az utóbbi évszázadban 0,5 b e ­lüli emelkedett. Amennyiben az emberiség nem tudja megállítani az üvegházhatás fokozódását, a hőmér­séklet tovább emelkedhet (a feltételezések szerint akái*2 -4 *C-kal is). Ez m egváltoztatná az éghajlati övék elhelyezkedését, a legfontosabb gabonatermesztési övék a rossz minőségű talajokra tolódnának. A sarki jégm ezők olvadásnak indulnának, a tenger szintje m egem elkedne, a víz elöntené a mélyebb fekvésű tengeiparti temleteket (pl. Hollandia. Nílus deltája).

A katasztrófa m egelőzhető a légkör szén-dioxid- m ennyiségének csökkentésével. E nnek érdekében tiikarékoskodni kell a hagyományos energiahordo­zókkal, előnyben kell részesíteni a m egújuló ener­giaforrásokat, növelni kell az erdőségek területét!

Miközben a környezeti válság egyre mélyül, iszonya­tos költségeket emészt fel az esztelen fegyverkezési hajsza. A problémák megoldása világméretű össze­fogást sürget.

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Melyek napjaink legsúlyosabb problémái boly­gónkon?

2. Miéit veszélyes a Föld túlnépesedése?3. Miként függ össze a vásárlói szokás és az anyag-

és energiaválság?4. Mi az oka a növény- és állatfajok tömeges ki­

pusztulásának?5. Mi az üvegházhatás fokozódásának oka és követ­

kezménye?6. Hogyan járulhatsz hozzá az energiafelhasználás

csökkentéséhez?

KUTASS!

1 Gondol j a jövőre! Vedd a tcnncszetct!

1. Gyűjts újságcikkeket a környezetszennyezés.sel kapcsolatban! Keress az interneten a hulladékok újrahasznosításával kapcsolatos információkat!

2. Figyeld a tv hírműsorait! Milyen jelek utalnak napjainkban az éghajlat megváltozására?

3. Sok érdekességet tudhatsz meg környezetünkről, ha beleolvasol Dr. Nádai Magda Gyü'fftö/cs a tu­dás fájáróf című könyvébe.

M K G K K íY K L R S K K , V I /S < ;a L ()I)A S ()K 119

MEGFIGYELESEK, VIZSGÁLÓDÁSOKI. AZ ISKOLA ÉS KÖRNYEZETE

1. É r t é k e u é t e k a z i s k o l a i k ö r n y e z e t e t !

a) Osztályozzátok az iskola tantermeit a táblázatban felsoiolt jelzopáiok alapján, majd összesítsétek a te­rem pontszámait! Rangsoroljátok a helyiségeket! Hogyan javítható a tantermi környezet?

h} Éitékeld iskolád udvarát! Mi tetszik? Min szeret­nél változtatni?

2 . M e n n y i r e t a k a r é k o s a z i s k o l á d ?

(t) Az óraközi szünetben figyeljétek meg egy héten keresztül hány teremben, hány lámpa ég feleslege­sen! Összesítsétek az adatokat, és számoljátok ki az 1 hét alatt elfecsérelt energia mennyiségét! Miért szükséges az energiatakarékosság? Hogyan lehetne megszüntetni az energiapazarlásnak ezt a formáját?

h) Tegyetek a csöpögő csapok alá méróedényt, és jegyezzétek fel. mennyi Idő alatt telnek meg. Számol­játok ki, hány liter víz megy veszendőbe naponta! Készítsetek listát a hibás csapokról, és a listát mutas­sátok meg az iskola gondnokának!

3. Az ISK O LA k ö r n y e z e t é n e k ÉLŐ V ILÁ G A

Milyen fafajok fordulnak elő az iskola környezeté­ben? (A felismerést segítik a Fürkész és a Búvár zsehkönyvek Fák cím ű kötetei.) Mi a településen levő fák jelentősége? Miként károsítja az ember a fá­kat? Vizsgáljátok meg az iskola környékének fáit. és következtessetek a je lekbe a fa egészségi állapotára! Mit lehetne tenni a fák érdekében? Milyen nyomok utalnak az állatok jelenlétére?

4. A l e ü l e p e d e t t p o r m e n n y i s é g é n e k v i z s g á l a t a

a) Ragasszatok cellux csíkokat a környékbeli tár­gyakra, növényekre. 3 mintavételi helyszínen! (Az egyik legyen forgalmas út közelében, a másik az út­tól távolabb, a haimadik pedig az iskola udvarán.) Óvatosan fejtsétek le a cellux csíkokat, és ragasz­szátok m indegyiket egy-egy tiszta tárgylemezre!

RKNDKS

tá(;as

TISZTA

orrHONosszíyFRISS

LKVKCÓjCKKLI.I-LMKS

i i <)m í :r s .

5 4 3 2

5 4 3 2

5 4 3 2 1

5 4 3 2 1

5 4 3 2 1

5 4 3 2 1

4 3 2 1

4 3 2 1

RKNDtm.KNZ S ÍF O I.T

PIS/KOS

KIDhX;

cííCnya

ÁP()R()1K)TTSZA(;C

TÚL MKI-K(y T ú l. IIII)K<;

ZAJOS

] 19.1. A tanterem értékelő iapjii. >A vóUt- szód az f(fkú .skálán hi'karíkázás.sal jelöld! (Ft. rendes 5 ; rendes 4:rendellen 2: nagyon rendelten I )

Beteg fák tünetei• száradó levél, ág• korai levélhullás• 50%-kal kisebb levelek• séiült kéreg

• kái'tevők, kórokozók elszaporodása

E g y tö lg y f a n a p i te l je s í tm é n y e (maga&ság: 25 méter)

1 s zé n -d io x id | m a x . 4 0 0 1 v íz

119.2. A fák jelentősége. ► M ién szjikséges a vámsokha fákat lelepíleni?

120 AZ í:lőlí:ny környk/ktk \7 . í:lktközössí:<;kk

120.1. A leülepedett por m ennyisegenek vizsgálata

120.2. Pupíigyűjtés

Helyezzétek mikroszkóp alá, és 3-3 helyen hatá­rozzátok meg a porszemek számát, majd állapítsátok meg átlagukat! Mi a különbség az egyes mintavételi helyek szennyezettsége között? Mivel magyarázzátok az eltérést?!

II. A MI TELEPÜLÉSÜNK

1. „ Ö r ö m ” é s „ b á n a t " t é r k é p e

Jelöljétek településetek térképvázlatán zöld színnel, amire büszkék vagytok, pirossal, ami miatt szégyen­keztek! Indokoljátok meg döntéseteket!

2. A LAKÓHELY KÖRNYEZETI PROBLÉMÁINAK FIüMZÉSE

í\) Gyűjtsetek össze újságcikkeket a település vagy környéke környezeti problémáiról! Ismertessétek a probléma lényegét! Hogyan oldhatók meg a gondok? Milyen éi'vek és e!lenéi*\'ek szólnak a javaslat mellett?

b) Milyen jelentősebb környezetszennyezés történt lakóhelyeteken vagy környékén a közelmúltban? Milyen okai és következményei voltak a környezet- szennyezésnek? Hogyan történt a helyreállítás? Fele­lősségre vonták-e a károkozókat?

3. VÉDETT TERÜLETEK

Mutassátok be a településetekhez legközelebb lévő természeti értékeket! Készítsetek tablót a védett növé­nyek, állatok, földtani érdekességek illusztrálására!

Ha tehetitek, szervezzetek kirándulást a bemutatott természetvédelmi területre a tanév folyamán!

120.3. A K iskunság i N em zeti Púikban . M Holt*Tiszi» ága mentén fekvő Tőserdő

120.4. A Hoilobiígyi Nemzeti P;u k. hiiz^ínkbiin elsőként. 1973- b;m létesült a T1sz<t középső szakasza mentén

ÖSSZKRKíI.ALÁS 121

ÖSSZEFOGLALASMIT TANULTUNK AZ ELOLENYEK KÖRNYEZETÉRŐL?Az élőlények előfordulását, életközösségben elfoglalt helyét az élő és élettelen környezeti tényezők határozzák meg. Minden élőlény nélkülözhetetlen életfeltétele a víz, a megfelelő hőmérséklet és a táplálék. A több.ség számára fontos, sokaknak nélkülözhetetlen a napfény, a levegő és a talaj.

Az élőlényeknek alkalmazkodniuk kell a térben és időben szüntelenül változó környezeti tényezőkhöz. Az élőlények tűrőképessége különböző. A szűktűrésűek« szemben a tágtűré- sűekkel, a környezeti tényezők kismértékű ingadozásait viselik el.

A Föld élőlényei ki.sebb-nagyobb közösségekbe szerveződnek. Az egyes életközösségek fajgazdagsága, faji összetétele, az élőlények térbeli elrendeződése különböző. Az élőlények közötti sokoldalú kölcsönhatások közül a versengés és a táp lálkozási kapcsolat a leg­jelentősebb. Az élőlényeket a táplálkozási láncban elfoglalt helyük alapján termelőkre, fogyasztókra és lebontókra osztjuk.

Az életközösségekben az anyagok szüntelenül áramlanak. A term elő szervezetek által elő­állított szerves anyagokat a fogyasztók hasznosítják. Az elhalt élőlények anyagait a lebontó szervezetek alakítják át a növények számára felvehető egyszem, szervetlen anyagokká.

Napjainkban a tennészetes élőhelyek egyre jobban visszaszonalnak. Az esőerdőket felégetik, a füves teiületeket feltörik, vagy mértéktelenül legeltetik. Növény- és állatfajok sokasága pusz­tul ki. Egyre riasztóbb méreteket ölt a környezetszennyezés is, mely az emberiség létét is veszélyezteti. A földi élet védelme a világ népeinek összefogása nélkül elképzelhetetlen.

FÉNY

□ termelők

□ fogyasztók

□ te bontók

122 összkkíxílalAs

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. M iben különbözik a környezet az életfeltételtől?2. Csoportosítsd a környezeti tényezőket!3. Sorold fel, milyen környezeti tényezők hatnak a vízben és a szá­

razföldön élőkre!4. Mi bizonyítja, hogy a széncinege és a házi veréb a hőmérséklet­

tel szemben tágtűrésűek?5. Mondj példát szűktűrésű élőlényekre! Indokold állításod!6. Melyek az életközösségek legjellemzőbb tulajdonságai?7. M ilyen kölcsönhatások alakulnak ki egy életközösségen belül?

Bizonyítsd példákkal!8. M iként szabályozza az életközösség felépítését a versengés és

a táplálkozási kapcsolat?9. Miben különbözik a tápláléklánc a táplálkozási hálózattól?

10. Miért nélkülözhetetlenek a termelő szervezetek az életközösség számára?

11. Melyek a fogyasztó és a lebontó szervezetek hasonlóságai és különbségei?

12. Hogyan változik a termelő szervezetektől a csúcsragadozókig az élőlények egyedszám a. össztöm ege és testnagysága?

13. Ismertesd az anyagáramlás útját az életközösségekben!14. Miben különbözik a szántóföld, mint mesterséges életközösség,

egy természetes életközösségtől?15. Melyek az életközösségek változásának okai?16. Mivel magyarázható korunkban az élőlények tömeges kihalása?17. Milyen veszélyekkel jár a Föld népességrobbanása?18. M iként csökkenthető a szemét mennyisége?19. Melyek az anyag- és energiaválság okai és következményei?20. M iként csökkenthető az üvegházhatás?21. M it tehetsz a környezet védelméért?

M A G Y A R A Z D M EG , M IT JELEN T!

KÖRNYEZET

ELETTELEN KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK • ÉLŐ KÖR­NYEZETI TÉNYEZŐK

ÉLETFELTÉTEL

t C r ő k é p e s s é g

SZŰKTŰRÉSŰ • TÁCTŰRÉ.SŰ

ÉLETKÖZÖSSÉG • EGYÜTTÉLÉS • VERSENGÉS

TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLAT

NÖVÉNYEVŐ • MINDEN­EV Ő • R A G A D O ZÓ • ÉLŐS­KÖDŐ

TÁPLÁLKOZÁSI LÁNC

TÁPLÁLKOZÁSI HÁLÓZAT

TÁPLÁLKOZÁSI SZINT

TERMELŐK • FOGYASZTÓK

ELSŐDLEGES, M ÁSOD­LAGOS, HARMADLAGOS FOGYASZTÓK

CSÚCSRAGADOZÓK • LEBONTÓK

TÁPLÁLKOZÁSI PIRAMIS

ANYAGFORGALOM

TERM ÉSZETES ÉLETKÖZÖSSÉG

MESTERSÉGESÉLETKÖZÖSSÉG

NÉPESSÉGROBBANÁS • ANYAG - ÉS ENERGIA- VÁLSÁG

ÜVEGHÁZHATÁS

Keresd a könyvtárakban!Az állatvilág enciklopédiája: Az állatok környezete; Fiatalok Oxford könyvtára: Ökológia; Laiousse A természet enciklopédiája: Földünk, az élő bolygó; Nádai Magda: Gyümölcs a tudás fájáról; Nádai Magda: Számvető könyvecske

V# fejezet

AZ ELOLENYEK RENDSZEREZÉSE

' f . • r . t .

Ebből a fejezetből megtudhatod, milyen rendező elv alapján

"■€ y csoportosítja az élőlények millióita tudományos rendszertan.

L Megtanulhatod az alapvető *'>0 (^ndszertan i kategóriákat és azok

*. •legfontosabb jellemzőit.''^M e g lá th a to d az élővilág

^s^színűségét, a származási, . rokoni kapcsolatokat.

^ Féltá'rűlnak előtted a fejlődés irányai, és a megszerzett

Ismeretek segítségével \ ^ y % ^« i^könnyebben tájékozódhatsz majd

\ "'■» 1, ( * ^ az'élők világában.Y **X ’

1 2 4 AZ í x ()l í :n y k k r k n d s z k r k z í>ík

124.1. CarI Linné 8500 növényfajt írt le és nevezett el

124.2. Kítaibel Pál - a „inagym' Linné”

124.3. C harles D aiw in k o rá n a k egyik leg­nagyobb lennészettudósii volt. Az 1859-ben m egjelent „A fa jo k e re d e te ” c. k ö n y v e for- radalin«LSÍtotta a re n d sz e ila n tudo in iín y á t is

RENDSZER AZ ÉLŐK VILÁGÁBANA Föld élettereit több milliárd élőlény népesíti be. Közöttük csak akkor tudunk eligazodni, ha valami­lyen szempont szerint csoportosítjuk, rendszerezzük őket. Ez a csopoilosítási igény szinte egyidős az embe­riséggel Az első tudományos rendszert C arl [kárl] L inné (1707-1778) svéd term észettudós alkotta meg. Elsőként különítette el az élőlényeket növények és állatok országára*. M unkásságával indult el a rendszertan* tudom ánya a XVIII. században. Rendszere azonban m esterséges* volt, mert csak egyetlen tulajdonságot (pl. porzók számát) kiemelve hozott létre rendszertani csoportokat. Nevéhez fű­ződik a kettős nevezéktan* megalkotása is, mely­ben az élőlényeket két névvel jelölte. Pl.: gyilkos galóca, apró békalencse, vaddisznó.

A kél név közül u tudom ányos, latin névben első (mint a vezetékneved) a nem zetségnév. a m ásodik a fajnév (mint a keresztneved). Pl.: Pinus silvestris = fenyő erdei, Piisscr domcsticus = veréb házi. A magyar nyelvben fordítva használjuk: erdeifenyo, házi veréb.

Carl Linné munkásságát hazánkban K itaihel Pál (1757-ISlS) folytatta. A Kiupát-medencét jái'va több mint 260 új növényt és számos állatot fedezett fel, nevezett el. Növénynevei közül 150-et még ma is használunk.

A rendszerezés történetében új fejezetet nyitott Charles Darwin (1809-1882) angol temnészettudós. Az elsők között ismerte fel, hogy az élőlények kö­zötti h ason lóság oka a ro k o n ság . Az ő tanaira épültek a későbbi tudományos, más néven term észe­tes rendszerek*. Ezek az élőlények testfelépítésé­nek és életműködé.sének hasonlóságait, rokonsági kapcsolatait vették alapul.

A rendszertanban az élőlények csoportosítá.sát kategó­riák segítik. Az élővilág rendszerének alaj>egysége, kategóriája a faj. Az egy fajba tartozó élőlények lé­nyeges külső és helso tulajdonságaikban megegyez­nek, egym ással szaporodni képesek, és u tódaik term ékenyek. így külön fajba tartozik a tőkés réce.

RKNDszKR A/ í:l6k VILÁ(;ÁBAN 125

a vetési varjú és a házi veréb. Ennek ellenére sok közös tulajdonságuk van. Ilyen a tolla;; bor. a száiny, a csőr. a csüd és a meszes héjú tojás, mely jelzi a köz­tük lévő rokonságot. E rokon fajokat a rendszertan osztályba*, konkrétan a madarak oszt<llyába sorolja.

A kutya és a gímszai vas egy másik osztályba, az em­lősök osztályába sorolható. A madíirak és az emlősök osztályának is vannak lényeges közös tulajdonságai. Ilyen a csontváz és a csontváz tengelyében húzódó gerinc. Tehát a madaiak és az emlősök is rokonok, csak távolabbiak, kevesebb köztük a lényeges ha­sonló tulajdonság. Az egyniá.ssal rokonságban lévő osztályok alkotják a törzset*, példánkban a gerince­sek törzsét.

A tudom ányos rendszcilan a m cgism eil kategóriáknál többet is felhasznál. A z osztályokon belül rendeket, azon belül családokat különít el. így a rokon fajokat először családokba, rendekbe, osztályokba, m ajd törzsekbe, vé­gül országokba sorolja.

A tudomány mai rendszere szerint az élővilág tö r­zseit ö t o rszág b a so ro ljuk . Ezek a se jtm agnél- külíek (baktérium ok), a sejim agvas egysejtűek, a növények, a gom bák és az á llatok országa.

E L L E N Ő R IZ D TUDA.SOD!

1. Ismertesd Carl Linné munkásságát!2. M iéit nevezték Kitaibel Pált a „magyar Linné­

nek”?3. Miért jelentett új fejezetet Charles Darwin mun­

kássága a rendszertan tudományában?4. Hasonlítsd össze a természetes és a mesterséges

rendszert!5. M it nevezünk fajnak?6. Sorold fel a rendszertani kategóriákat!

HA TU D O D !

Bár a legtöbb esetben az élőlények közötti hasonlóság való­ban a rnkonsiigot jelzi. isii>erünk az élők világában olyan ha­sonlóságokat is, melyeknek nincs köze a ro k o n sá ^ o z . Ilyen pl. a halak és a delfinek testahikja, a rákok é s a halak kopol- lyúja. a denevérek bőnedője és a madiuiik sa in iya . E hitson- lósi'igok oka az iizonos környezethez, életm ódhoz való alkal­m azkodás. m ely évm illiókon át egyre hasonlóbbá tette Őket egym áshoz.

125.1. > E ^észífsíi k i konkrél nevekkel a halm azokkal je lffl! reiuhzertani kategó­riákat!

Gycpűrózsa

Ró/Nufél<ík család ja

1 1 1 1 l

Rózsavirágúak rendje

I I I I I

Kétszikűek osyiálya

Z á n a tc m ió k törzse

I I I I I I I

Növtfnyck w szága

125.2. A tudom ányos rendszeitan főbb ka­tegóriáit a fenti ábrasor szem lélteti. >• Ké­szíts hasonlót m ás törzsekről a remi és a családi kategóri/iinak kihafiyásával!

126 v \ z í : i / ) i , í : n y k k r k n d s z k r k z í ^ í k

I26.I. A z élővilág opsz^íguí és főbb töizsei. ► Figyeld m e^ az áhrázoh elágazjíisi (sztínmizfísi) kafH srtUiUtkat!

A MIKROBÁK VILA(;A 127

A MIKROBÁK VILAGAKépviselői olyan parányi élőlények, nnelyek szabad szemmel nem láthatók. Óriási faj- és egyedszámmal népesítik be a Földet. Megtalálhatók a vízi és száiaz- földi élőhelyeken éppúgy, mint az élőlények testfelü­letén vagy testében. Közöttük találjuk a vírusokat, a baktériumokat és az egysejtűeket.

A v íru so k nem tekinthetők igiizi élőlényeknek. Testük csupán egy fehérjeburokkal körülvett örökítőanyagból áll. Öninagukbiin életképtelenek. A zé lő sejtekben viszont a sejt anyagainak és energiájának felhiisználásával gyor* siin szítporodnak. Élősködők. Sokféle betegséget okoznak; az einbem cl többek között influenzáit, herpeszt, agyvelő* gyulladást és A ID S-t [éc]; a patásoknál s2u»j- és köröm- fií|ást; a kutyiiknál, m acskáknál veszettséget. M ozaik- vírus okozzii több növény levélfoltosodásiít. A baktéri­um pusztító vírusokat Uikteriofágoknak nevezzük.

örökíti*iinY4j{

fchcrjc-burok

DOHANYMOZ/MKVmUS

fehérje burok

öiökíK ^m yag

INFLUENZAVÍRUS

A SEJTMAGNELKULIEK (BAKTÉRIUMOK) ORSZÁGA

A baktériumok a legegyszerűbb sejtes élőlények. Sejtm ag juk és sejtszervecskéik nincsenek. Kép­viselőik több törzsbe tartoznak.

Mindenütt megtalálhatóak. Elterjedésük parányi mé­retükkel. gyors szaporodásukkal és nagy ellenálló képességükkel magyarázható. Legnagyobb számban a sok lebomló anyagot tailalmazó talajokban, vizek­ben élnek. G öm b, pálcika vagy csav ar a lakúak . A baklériumsejtet merev sejtfal és se jth á rty a hatá­rolja. A sejtp lazm ában az örökítoanyag* (a mag- anyag) szabadon helyezkedik el, nem tömörül sejt­magba. Szaporodásuk k e ttéh asad ás , mely során a sejt és alkotói sejtmagosztódás nélkül kettéválnak.

Többnyire szerves anyagokkal táp lálkoznak. A le­bontok korhadéklakóként az elpusztult szervezete­ket alakítják át szervetlen anyagokká. Szerepük igen jelentős a természet anyagainak körforgásában.

Az erjesz tő b ak té riu m o k * az élelm iszerek sava­nyításában, a tejtermékek előállításában nélkülöz­hetetlenek. Az együttélők közül legjelentősebbek a pillangósok gyökérgümőiben élő nitrogéngyűjtő baktériumok. Ezek a levegő nitrogénjét kötik meg és

127.1. A víívsok csíík elektronm ikroszkóp­pal vizsgálhatók, jneil nanom éteres nagy- ságúiik ( I mm ~ 1000000 nanom éter)

127.2. > M eiy sejuilakok je llem zők a bük- lérium okra?

128 A / í : l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í^ s k

örökítA inyag

sejtpliizina sejthitit)'a

12X.1. > M iben kiilönhözik egym ásiól a hal és jo h h oldali áhra?

* r ' 1

12K.2. Baktérium ok fénym ikroszkóp alatt

128.3. ► M it áhrázol o kép?

128.4. Á liábakkal m o zg ó am óba

alakítjuk át a növény szánriái a hasznosítható anyaggá. Az é lő s k ö d ő többsége az élőlények szervezetébe jutva fertőzést, elszaporodva betegséget Idéz elő. Ilyen baktériumok által okozott betegség pl. a tüdő- baj, a vérhas, a tífusz, a vérbaj és a kolera.

Mindezek ellenére a baktériumok nélkülözhetetlenek a teirnészet anyagainak körforgásában. Fontos szere­pük van iiz élelmiszeripiuban. a gyógyszergyártásban és a szennyvizek tisztításában.

A SEJTMAGVAS EGYSEJTŰEK ORSZÁGA

A sejtszerveződés m agasabb szintjét képviselik. Plazmájukban a sejtszervecskék működését elkülö­nült sejtm ag irányítja. Egyesek önálló szervesanyag- termelésre képe.sek, mások kész szerves anyagokat kebeleznek be. Szaporodásuk kettéosztódás.

NÖVÉNYI JELLEGŰ EGYSEJTŰEK

Képviselőik között zömmel ostoros moszatokkal találkozunk. Sejtjeiket kívülről rugalmas sejthár­tya vagy se jtfa l határolja. Jellem ző sejtalkotóik a különböző színanyagokat tuitalmazó színtestek. A színtestekben napfény segítségével .szervetlen anyagokból .szerves anyagok képződnek. Hctzai vize­inkben gyakori a zöld szem esostoros. Szerepük van a vizek öntisztulásában, de táplálékfonásként is je ­lentősek.

ÁLLATI EGYSEJTŰEK

Többnyire vízben, nedves környezetben és talajban élnek. LegísmeHebb képviselőik u papucsállatka és az óriásam őha. Táplálékként k izáró lag kész szer­ves tápanyagot fogyasztanak. A felvett táplálékot emésztőüregecskéjükben dolgozzák fel. A papucs­állatka csillókkal, az óriásamoba áliábakkal* vál­toztatja helyét.

Az állati egysejtűeknek jelentős szerepük van a talaj­ban játszódó lebontó folyamatokban és a vizek öntisz­tulásában. Élősködő képviselőik súlyos beteg.ségeket okoznak. Ilyen egysejtű a trópusokon a vérhasamőba és az álomkórostoros.

A MIKROBÁK VILA(;A 129

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Melyek az egysejtűek közös ismérvei?2. M iéit a baktériumok a legegyszerűbb egysej­

tűek?3. M it jelentenek az alábbi szavak: együttélo. élős­

ködő. korhadéklakö. álláb. kettéhasadás, ketté- osztódás?

4. Hasonlítsd össze a zöld szemesostorost és a pa­pucsállatkát!

5. Mi az egysejtűek szerepe a bioszférában?

G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!

1. Hogyan biztosítják a talajban élő baktériumok a természet anyagainak körforgását?

2. M ikor kényszerül a zöld szemesostoros szerves táplálék bekebelezésére?

OLVASD EL!

A baktél luinokkHl kapcsolatban legtöbbet a betegséget oko* zókról hallunk, pedig csak kis részük kórokozó. A tudo­m ány igazolta, hogy a lebontó baktériumo'k tevékenysége nélkül » földi élet alapjaiban rendülne m eg, m ert a lebontó bak térium ok az elhalt szerves anyagokat szén-d iox iddá a lak ítják . Szén-d ioxid h iányában m egszűnne a növényi szervesanyag-term elés. m cit a növények szén-dioxidból és vízből állítják elő a testüket felépítő szerves anyagokat. A szén-dioxid'készlethez hasonlóan a talaj túpanyagtailalma is kim eiülne a baktérium ok nélkül.

129.1. > Különílstf e l a ZfVd szeinesosU/ms növényi és álUifi je lle g ű lulajtion.uígaif!

129.2. A zöld szeinesostoros mikroszkópos képe

129.4. >■ Ilasonlíisd össze íi /uipitcsálUnkn és az órí(ísüim7hít I29J. ► Ism ertesd az óhrózolt szoixm xlási lesi/elépítését! folyainatol!

130 A / í :l ()l í :n y k k r k n d s z k r k z í sk

r • , 1 í

^ *A . .1■4' 1

%

/%

Iá i

130.1. A boiélcszlő gomba

130.2. L iszthannatos levél és füit

130.3. >A<Íj cím ei o fo tónak!

A GOMBÁK ORSZAGAA gombák különleges testfelépítésű és életmódú élő­lények. Nem tartoznak sem a növényekhez, sem az állatokhoz. Önálló országot alkotnak.

Egy- vagy többsejtűek. A többsejtűek teste gomba- fonalak szövedékéből álL nem tagolódik gyökérre, szárra, levélre. Teleptestuek. Zöld színanyag hiá­nyában élő vagy elhalt szerves anyagokat haszno­sítanak . Spórával szaporodnak .

A gombák országát több töizs képviseli. Közülük leg­jelentősebbek a bazídiumos gombák^.

Termé.szetesen az elmúlt években más gombatörzsek­be tartozó gombákkal is foglalkoztunk. Megismertük az élesztőgombák közé tailozó borélesztő gombákat. Ezek a parányi élőlények a must cukortartalmát alko­hollá alakítják. Az élősködők közül a peronoszpó- ráiól és a moníliáról tanultunk. Elsajátítottuk a káilé- telükkel és az ellenük való védekezéssel kapcsolatos ismereteket.

TÖRZS; BAZÍDIUMOS GOMBÁK

Nevüket a gom bafonalak végén fejlődő gömb vagy bunkó alakú képződményekről, a bazídium okról* kapták. Évelő gombafonalaik szövedéke többnyire tönkre és ka lap ra különülő term őteste t fejleszt.

Fajai mindenütt megtalálhatók, ahol elegendő az élő vagy bomló szerves anyag. Tömegesen azonban csak akkor jelennek meg, ha megfelelő a hőmérséklet, és bőséges a csapadék. Közéjük tartoznak hazánk

0 «O ® 0 * «

sp<Sr<i

gr nbii*tCN!

kifejle írgom bii

130.4. ► IsmertesíI az ábra segítségéve! a kaía/xfs f}omha fejlőtlésél!

A (iO M K A K ( ) K S /A ( ;A 131

k a la p o s gom bái. Többségük k o rh ad é k lak ó , de vannak közöttük olyan fajok is, melyek fákkal élnek g y ö k é rk ap cso la tb an . Ilyen együ tté lo gombafaj pl.: a gyilkos galóca, a sárga rókagoniha és az ízle­tes vargánya. Az élősködők közül leggyakoribb a fán lakó taplógom ha.

E gombák között egyai~ánt előfordulnak ehetők és mér­gezők. Sok ehető gombának van - hozzá nagyon ha­sonlító. vele könnyen összetéveszthető - mérgező „párja” . Elkülönítésükhöz tökéletes ismeretük szük­séges, mellyel többnyire csak a gom baszakértők rendelkeznek. Hivatalos képviselőik a gom baellen­ő rök . Ok minden piacon, vásárcsarnokban ingyen vizsgálják meg a természetben gyűjtött gombákat.

A gombák értékes tápanyagokat tartalmaznak. Ipari (élelmiszer, gyógyszer) alap- és adalékanyagot szol­gáltatnak. Szerepet játszanak a természet anyagainak körforgásában, élősködő fajai ellen azonban véde­kezni kell.

A z emberek fogyasztási igényei napjainkban m ár nem elég íthetők ki folyam atosan a term észetben található gombáikkal. Ezéil többféle gom bát is termesztenek. Gaz* dasiigosiin leginkább a korhadékhikó két spórás csiperke, a (éli fűlőke. a késői laska és a lila pereszke tenneszthető.

A GOMBASZEDÉS ÉS -FOGYASZTÁSSZABÁLYAI

1. Gombaszedéskor ne gyújts be minden gombát! Az öreg példányokat hagyd meg. hogy szapo­rodhassanak!

2. Gyűjtéskor ne tépd ki, csak könnyedén csa­vard ki a gombát, így tönkje és bocskora is sértetlen marad (ez szük.séges biztonságos fel­ismerésükhöz)!

3. M űanyag szatyorba ne .szedj gom bát, mert összetörik, befülled, és tönkremegy. Helyette jó l szellőző kosarat használj!

4. Csak gombaellenőrök által megviz.sgált gom­bából készíts ételt!/

5. Étkezésre csak egészséges, friss gombát hasz­nálj! Gombaételt ne tegyél el másnapra, mert könnyen megromolhat!

sárga r(^ugo inbu v ilág ító (ölcsérgrMnbu

légyöW g;il6ca

nugy ózlitbgranbii piij'ducgul< i<

1. 1. 1. >■ llas(mUlx<l össze a fen ti fitmiha- párokai!

1.^1.2. A z erdőszéli: csiperke és a gyilkos ga­lóca. >■ M ién köm tyű őke! összeléveszleni ?

132 AZ ÍXŐI.KNYKK RKNDSZKRKZÍ SK

gombiikcrcg

inoNZiitsejtek

litza goinbu- foniüiik

go inbakércg

rö g z í t igo inbuforu liik

132.1. >■ M ilyen uipUUkoZíisi koix-soUtí van (t zuznu'flf'lep élőlényei köz/fH?

132.2. A kéiegszerű siírgií és nz elógazó (cleptcstű lénszíuvaszuzm ó

132..Í. H iizánk csapadékos tölgyerdeiben gyakori a fakéigen m egtelepedő tölgyfa­zuzm ó

TÖRZS: ZUZMÓK

Telepeikben m oszatok és gom bák élnek együtt. A gonihaíbnalak védik, m eghatáro/zák a telep alak­já t , és vizet szolgáltatnak. A m oszatok táplálékot készítenek, melyet a gombákkal megosztanak. Test- felépítésük. alakjuk rendkívül változatos. Telepük lehet kéregszeiií. leveles vagy bokros. Színük leginkább szürkésbai na, de gyakoiiak a sárga, fehér, pimsló vagy barna színűek is. Növekedésük lassú. Szaporodásuk spórákkal és levált te lepdarahokkal tö rtén ik .Ezek az igénytelen, rendkívül ellenálló élőlények mindenütt megtalálhatók. Elsőként telepednek meg a sziklákon, köveken. Maró anyagaik mállasztják a kőzeteket, így jelentős szerepük van a termőtalaj kialakulásában. M egélnek a forró sivatagokban éppúgy, mint a fagyott talajú tundrán. Ugyanakkor rendkívül érzékenyek a levegő (pl. kén-dioxid) és <iz aljzat szennyezettségére. A szennyezett helyen egyes fajok gyorsan, mások lassan, de mind elpusztulnak.Ismeil zuzmófajok a sárga zuzmó, a tölgyzuzmó és a rénszarvaszuzm ó.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

132.4. A penicillint tennelő ecsetpenész

1. Melyek a gombák közös jellem zői?2. Hasonlítsd össze a legismeitebb ehető gombákat

mérgező párjukkal!3. Csopoiiosítsd táplálkozási módjuk szerint a meg­

ismert gombákat!4. Melyek a kalapos gombatest részei?5. Jellemezd a zuzmók töi'zsét!6. Ismertesd a gombák és a zuzmók jelentőségét!

JO. HA TUDOD!

A zuzmókat a légszennyezettséggel szembeni érzékenységük miatt jelző, vagy inás néven indikátaifajoknak is nevezik. Ha egy területen a levegő szennyezetté válik, sziimuk megritkul, majd elpusztulnak. így előfordulásukból és szi'unukbói kö­vetkeztetni lehet íiz adott teiület Icgszennyezcttsegi éltekére. Erről „zuzm ótérképek” is készülnek.A korhadéklakó gom bák közül igen jelen tősek az ecse t­penészek. Néhány képviselőjük baktérium ölő hatóanyagot (p en ic illin t) term el, m elyet a g y ó g y szerip a r hasznosít. A penicillin baktérium ölő hatásiit Sir A lexander Fleming skói bakteriológus (IS 8 1 -I9 5 5 ) fedezte fel. A penicillin fel- fedezcseéit 1945-ben Nobei-díjat kíipott.

a n <)v é n y k k ()r s z á ( ;a 133

A NOVENYEK ORSZÁGAA növények országát közel háromszázezer faj kép­viseli. Zömmel többsejtűek. Nagy felületű, többnyire elágazó testük telepes vagy szervekre tagolódik. Legfőbb jellemzőjük a színtestekben levő zöld szín­anyag. Benne készítik el egyszerű szervetlen anya­gokból a napfény eneigiájának felhasználásával testük anyagait. Term elő szervezetek. Fejlettebb képvise­lőik helyhez kötötten élnek. N övekedésük életük során folyam atos.%

A tudom ányos rendszertan a növényeket számos törzsbe sorolja. Közülük csak a legfontosabb tör­zsekről tanulunk.

A M O S Z A T ü K T ü L A H A R A S Z T üK IG

TÖRZS: BARNAMOSZATOKA növén yvilág külön ágát képviselik. Több tulajdon­ságban ellém ek a többi növénytől, pl. ostor, színanyag. Elsősorban a m crsckelt és hideg tengerekben élnek. N evüket <t zöld színt elfedő siírgásbarna színanyagról kapták.

M in d ig többsejtűek. T elepfeld u rabo lód ással szap o ­rodnak. Fajai jelentős gazdasági értéket képviselnek. NycíM uiyagot szolgáltatnak több iparágnak. Használják állatok takannányoz«lsára, trágyázásra, m agas vitamin* tailalm tik (B . D. C . E) miatt emberi táplálkozásra.

Ism éit képviselőjük «tz óriás b«u namosz4it.

TÖRZS: ZÖLDMOSZATOK

A moszatok közül a legjelentősebbek. Nevüket zöld színanyagukról kapták. Főleg édesvizekben élnek. Egy- vagy többsejtűek. A többsejtűek változatos alakú sejtkolóniákba* tömörülnek. A fonálszerű telepet alkotó fajaik közül legismeitebb a fonalas zöldmo- szat. Elágazó fonalai téglalap alakú, sokmagvú óriás­sejtekből állnak. Szaporodásuk kettéosztódással vagy telepfeldarabolódássiil történik.

Szerepük van a vizek szellőzésében, tisztántailásában. A vízi élőlények számára táplálékot és búvóhelyet biztosítanak.

133.1. A gyakran 2(X) meteiI is elérő óriás bamamoszat alapi része a tengeifenékhez rögzül. Levélszerű lemezeit levegővel telt hólyagok tailják a v íz színén

133.2. ► N evezd tneg a képen fólliaió nö- i'ényl, éx m ondj ró la jellem zőkel!

133.3. A fonalas zöldmosziit mosziittelepe a békanyál

134 A / í x ()l í :n y k k r k n i)s z k r k z í>ík

134.2. A szőnnohák púmái elérik az 5 -2 0 centim éteres m agasságot is

TÖRZS: MOHÁKIgazi szárazföldi növények, de többségük a nedves élőhelyeket kedveli. Testük m<u‘ nem telepes, de iga­zi szerveik még nincsenek. Rögzítő fonalakkal ka­paszkodnak a talajhoz. Kezdetleges száruka t apró levélkék borítják. A levélkék vékony sejtfalukon át veszik fel környezetükből a vizet és a benne oldott ásványi sókat. Spórákkal szaporodnak.Hazai erdeink talaján a nagy sep rűm oha és a fod­roslevelű szőrmoha párnái alkotnak kisebb-nagyobb mohatakarót. Száraz gyepeken, házak tetején gyakori a háztetőmohii.A m ohák környezetvédő szerepe igen jelentős. Ta­lajhoz simuló párnái a vizet magukba szívják, tárol­ják, és folyamatosan párologtatják. Védik a talajt a le- hordódástól és a kiszáradástól. Elhalt testük anyaga növeli a talaj humusztaitalmát.

TÖRZS; HARASZTOKA növényvilág első valódi száras, leveles, gyökeres képviselői. Testükben az anyagok továbbítását szál­lítóedénykék’®' végzik. A virág hiánya miatt virág- ta lan növényeknek nevezzük őket. S p ó rá k k a l szaporodnak.Legismertebb képviselői a páfrányok* . Életük ái- nyékos, nedves, párás kömyezethez kötött. Földbeni raktáiozó szárukból, a gyöktöi-zsből évről évi^e új le­veleket fejlesztenek. Többnyire lágy szárú , évelő növények. A levél fonák spóratartó tokjaiban spó­rák képződnek.

l.M.3. >■ M ién van naf>y jeien fősége le juh leríHelen a niohafakarónak?

1 .VI.4. ► M ondj (iz á h n i alapján igaz. álltUÍSítkaí a z erdei paj- zsika szen 'e iw i!

A NÖVÉNYKK ()RSZÁ(;A 135

A spóratokokból kihulló spórából nedves talajon apró, iillg fél centiméteres, szív alakú elotelep* kép­ződik. Rajta jelennek meg a hím- és női ivarsejteket termelő ivaiszervek. A hímivarsejt ostor segítségével úszik n mozdulatlan petesejthez. M egterm ékenyí­tésükhöz tehá t víz szükséges. A megtermékenyítés után megindul az új, fiatal növény fejlődése.

A páfrányok isméit hazai képviselője az erdei paj- zsika, a gímpátVány, az édesgyökerű páfrány és az a ranyos fodorka.

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Melyek a növények közös jellemzői?2. Hasonlítsd össze a barna- és a zöldmoszatok tör­

zsét!3. Melyek a mohák testfelépítésének és életm ód­

jának főbb jellemzői?4. Miben fejlettebbek a harasztok, mint a mohák?5. Ismertesd a moszatok és a mohák természetben

és a gazdasági életben betöltött szerepét!

GONDOLKOZZ ES VALASZOLJ!

1. Magyarázd meg, miként függ össze a talaj víz- gazdálkodása a talajt borító mohatakaróval!

2. Hogyan segítik a m ohák a term őtalaj kiala­kulását?

OLVASD EL!

A m ohák széles körű e lterjedése igény telenségükkel és nagyfokú iilkaliniizkodóképességükkei in<igyiU'<ízh<itó. Egyes fajai légsziiTitz állapotban hetekig, hónapokig, esetleg évekig is m egőrzik életképességüket. Ilyenkor sejtplazm ájuk be- sürűsödik. életfolyam ataik rendkívül lelassuln<ik. Ha vízhez jutnak, azt percek alatt felveszik. Sejtplazm ájuk megduzzad, „üzem képessé válik”, eziiltal életfolyamataik hosszú pihenés után folytatódnak.

T öbb száz m illió évvel ezelőtt a harasztok ősi, faterm etű képviselői hatalm ai erdőségeket alkottak <i Földön. Idővel ezek kipusztultak. A fold alá keiült és oxigéntől eiziiit testük elszenesedett, s e b b ő l lettek a mai feketekőszén-telepek.

A kőszén mellett fontos energiafonás a tőzeg is. Ez a tőzeg- m ohák szánnazéka. Évről évre növekvő hatalm as párnáik alul elkoi hadnak, eltőzegesednek. Ebből képződnek a tőzeg­telepek. Koruk 1 0 -2 0 0 0 0 éves, fű tőéilékük gyenge.

d ( ;

135.1. >• Ism ertesd az erdei pa jzstka f e j ­lődéséi!

135.2. A gím páfrány nyirkos szurdokvöl­gyeinkben tenyészik. Fényes, ép szélű, nyelv alakú leveleiről könnyen felism erhető

135J. Az édesgyökerű p<ífrány nevét gyök­törzsének édes ízéről kapta

136 A / í x ()l í :n y k k r k n i)s z k r k z í>ík

tenn<S

tcnn<5pikkely ^

inaghiíz

in;ij{kczdcincny

136.1. A nyitviitcnnők tennőpikkelye és a zárvatennők teiinője a m agkezdeinénnyel

e rd e ifc n y ff lucfenyői

I.'6.2. Gyakori fenyő- és cédiiisfajok

VIRÁGOS, MAGVAS NÖVÉNYEKA növények országának legfejlettebb képviselői. Uj szervük a virág, melyben az ivarlevelek a taka­rólevelek védelmében helyezkednek el. A női ivar­levél jellegzetes képződménye a niagkezdem ény, melyben p e te se jt képződik. A m agkezdem ény védettsége szerint a virágos, magvas növényeket két töi-zsbe soroljuk.

TÖRZS: NYITVATERMŐK

Kivétel nélkül fásszárúak. Leveleik többnyire örök­zöldek. Virágtakaró nélküli virágai porzósak vagy termősek. A termős virágok term opikkelyei nem záru lnak m agházzá. Tövükön a m agkezdemények szabadon ülnek. Innen a törzs neve: nyitvaterm ők. Legjelentősebb képviselőik a fenyők. Fajaik az észa­ki félgömbön és a hegyvidékek magasabb régióiban alkotnak összefüggő erdőséget.

Szétterülő gyökéreetük többnyire gombákkal együtt­élve veszi fel a táplálékot. Lombkoronájuk megnyúlt kúpot, leveleik tű alakot foi-m«íznak. Virágaik tobozba tömöiülnek. A hímivaiúak virágport termelnek, a nő- ivaiiiak a magokat érlelik. Term ésük nincs. A virág­por és a m ag szél ú tján terjed .

Igénytelen, gyors növekedésű növények. Jól hasít­ható. könnyű és rugalmas fájuk kitűnő épület- és bútorfa. Gyantájukból terpentinolaj, lakk és balzsam, leveleikből illóolaj készül.

porzrts vii;ígzul c f tc n n í s virágzat ^

szárnyasm ag

1.Í6.3. A fenyők jellem ző szer%'ei. igazóU íhisokol a fenyők áhrózoU szen'eiről!

VIRÁ(Í()S, MA<;VAS NÖVÉNYKK 137

SZÁR A

LEVÉL

összetett

TÖRZS: ZÁRVATERMŐK

A növényvilág legfejlettebb és fa jokban leggaz­d ag ab b törzse. Nagyfokú alkalm azkodóképessé­gükkel Földünk szinte minden élőhelyét meghódí­tották.

Fajaik többsége lágy szárú. Elettmlamuk szerint egy­évesek, kétévesek vagy évelők. A fásszárúak több évig élnek és többször teremnek.

Változatos alakú és szélű, többnyire lapos leveleiket levélerek szilárdítják. Virágaik többségénél a tak a ­rólevelek kétfélék. A külső takarólevelek a virág védelmét biztosítják, a színes belsők a rovarokat csa­logatják. A kétféle virágtakaró m ellett gyakori az egynem ű takarólevelíi leplesvirág. Vannak olyan virágok is, melyek lakíuólevelei hiányoznak. A vi­rágok belsejében találjuk az ivarleveleket. A női ivarlevél alsó magházi része zárt, így teljes védelmet nyújt a magkezdeményeknek. Ezéil kapták a z á r­vaterm ők nevet.

Megporzilsukat többnyire rovaiok végzik, de gyakori köztük a szélmegporzás is. A rovarporozta virágok színesek, illatosak, nektiut taitalmaznak. A széllel por­zódók virágai jellegtelenek, sok virágport termelnek.A megpoi-zást követő megtermékenyülés után a te r ­m őből term és fejlődik. Ez a mag védelmét és ter­jesztését egyaránt biztosítja.

A törzs képviselőit a magokban levő sziklevelek száma és szerveik jellemzői alapján két osztályba ui.U > Jellemezd a zám,lem„7k szen-eii sol oljuk. (ÍZ áhraxor xegüségével!

egyszerű

VIRÁG

virágzat virág

. M IPI IM— IIIII >1 1 l— iiin '137.2. ► N evezd meg és rsoiu>rlosíls<l sziklevefeik sz<íimt a h p já n az áhrázolt kultúniövényekei!

KKTS/IKÜKK OSZrÁLYA

A zárvatermők törzsének többsége a kétszikűek osztályába tartozik.G yökérzetük fő- és oldalgyöke­rekből álló főgyökérzet. S záruk elágazó fás vagy lágy szár. Levél- e rezetük főeres.Virágaik takarólevelei többnyire kétfélék. Kívül vannak a gyakran zöld színúf csészelevelek, belül a szí­nes sziroinlevelek. A takaróleve­lek védelmében helyezkednek el a p o rzó k és a te rm ő k . M agjaik két sziklevelet rejtenek. Innen ered az osztály neve is: kétszikűek.

Icrniés

k c tlc ktakarók 'vcl

főcrcs levél

rőg>ökcrzct138.1. > Sorold fe l a kélszjkűek közös jel- lemzőil!

kocsúnytalan tnigy

bükk uhnafit vete»nényborN<^ | uíJszőlő

ligeti szí'lő

bib ircses ny ír kökény Iwenui

kocsányos tö lgy málna 1 fehér ukúc |

paratölgy szeder földimogyoró

mogyoró szója

13K.2. ► Melyek az oszlopokban elhelyezett növények legfontosabb közös liilajílonságai?

ZÁRVATERMŐK TÖRZSEi

K < ;\s/JK i i-:k o s / . e.m .va

éiíexkiknény

ze llfr

/Hiszifnuík

jfgenyeiiyar

görögdinnye

sáigadinnye

kanadai nyár spárgátok

kosárkölőfűz

bimíxfs kel

hóiui/xts retek

fehér muslár

torma

roziTUuing | szfizszfirszép

ÍM>rxmenta dália

p in fs án'acsaUín fnirsonyvirág

/><uHizsán

dohány

A hclűvcl írl fajok iicm tartoznak a törxsanya^lio/

k ( ; y s z i k O k k o s z t á l y a

A zárvaterm ők törzsén belül az egyszikűeket lényegesen kevesebb faj képviseli. Gyökéi'zetük mellék­gyökerekből álló m ellékgyökér- zet. S záruk nem elágazó. I^vél- erezetük m ellékeres.Virágaik ivaileveleit többnyire egy­nemű takíUÓIevelek. úgynevezett lepellevelek védik.Magvaikban csak egy sziklevelet találunk, ezért az osztály az egyszi­kűek nevet kapta.

cRvncmuv irá g ta k a ró

el nem ága/ó sxár

mcllckgyökcr/.ct140.1. > F o g la lj monJaUfUxt az egyszi­kűek s z e n ’einek jellem zőit!

ZÁRVATERMŐK TÖRZSE

KKI'S/.iKllKKOS/i'Ai.VA

vöiöshiigyina

'• r

fokhugyina

tulípiüi

/Hiréluigyma

já fin l

l/>zike

EGYSZIKŰEK OSZT ALVA

ango lpeijc

búzu

I. w.

aqMi

ntzs

H

diltolyapálina

kókuszpúlm u

törpepálina

oloj/HÍimu

ciikf>r/HUma

140.2. > Sorolíl f e l a z oszlofH>khan lévő növények hasonló­ságait!

VIRA(Í()S, MA<;VAS NOVKNYKK 141

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Mi szerint csoportosítottuk a viiágas, magvas nö­vényeket?

2. Melyek a nyitvatermők közös ismérvei?3. Jellemezd a fenyoféléket!4. Miben fejlettebbek a zárvatermők, mint a nyitva­

termők?5. Mutasd be a zárvatermők törzsét szerveik jellem ­

zői vei!6. Mit jelent: nyitvatermő, örökzöld, zárvatermő,

egyéves, kétéves, évelő növény?7. Hasonlítsd össze az egy- és a kétszikűek osztályát!8. Sorold be a korábban megismert virágos növé­

nyeket a megfelelő lendszertani kategóriába!

G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!

1. Mivel magyarázható a fenyők széles köiií elterje­dése a kedvezőtlen éghajlati és talajtani viszo­nyok között?

2. Miért tudták a Föld valamennyi életterét meghó- dítéini a zárvatermők?

1 ] OLVASD EL!

A z óriás mamutfenyők a világ legöregebb é s legnagyobb fái közé liiitoznak. K oruk elérheti a 3000 évet. m agasságuk a 100, átm érőjük a 6 méteil. Súlyukat 1500 tonnm a becsülik.

A z észsiki félteke egyik jellegzetes növénye a közönséges boróka. Szúrós tűi h;'uinasiival csopoilosulnak a hajtásokon. T ennős toboziii kék tobozbogyóvá érnek.

A z á r\a ten n ő k virágai többnyire nappal nyílnak, de van­nak éjszaka nyílók is. Ilyen hazainkban a fehér mécsvirág, a szavannán pedig a m ajom kenyéifa.

A növények virágz«ísl ideje is rendkívül eltérő. Tailhat csu­pán néhány óráig , m int például hazai rostnövényünknél, a lennél, de akitr két hónapon át is. m int néhány orchideánál. Egyes virágok nyílása-csukódása a hőm érséklet ingado­zására is érzékeny. Például a tulipán 0,5 ®C-os hőm érséklet- változásra is reagál.

A virágokban tennelődő nekti'u és virágpor igen értékes táp­anyag. A nektár főleg cukrot, a virágpor fchéijét taitalm az. Egyes roviirok. pl. a méhek hiuinadik p;ü lábuk kefécskéi és kosárkúi segítségével gyűjtik a virágport. Egyetlen kilo­g ram m m éz e lő á llítá sáh o z a m éhcsa ládnak több m illió virágot kell „m eglátogatnia” .

141.1. > Mién nevezvik a inanuilfenyökel a nöx'éiiyi'Uiíg m<TtuzstUemeinek?

141.2. A közönséges boróka (gyalogfenyő)

141.3. V irágport g y ű jtő házim éh

142 A Z í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z iI s k

NÖYÉNYFELISMERÉS, NÖVÉNYHATÁROZÁSHuzánk gyönyöm élőhelyeit, erdőit, mezőit, vízpartjait járva növények sokaságával találko­zunk. Változatos szín- és formagazdagságuk mindannyiszor ámulatba ejti az embeit. A leg­többünkben. különösen a fiatalokban él a kíváncsiság, a megismerési vágy e növények iránt. Tudni szeretnék a nevüket, tömeges megjelenésük és virágzásuk időpontját, s azt, hogy miként hasznosíthatók.A megismeréshez sok segítséget nyújtanak a következő szebbnél szebb színes szakkönyvek:Csapody I. - Csapody V. - Jávorka S.: ErdŐ-mezŐ növényei (Natura Bp. 1980.)D. Aichele - M. Golte-Bechtle: M i v irít itt? V irágkalaiiz (Gondolat Bp. 1991.)Simon T. - Csapody V : Kis növényhatározó (Tankönyvkiadó 1973.)Sim on T. - Seregélyes T.: N övényism eret (Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 2001.)

Az ,»Eidő-mező növényei” nem hatííiozókönyv. Csupán egy szép, színes növényekml készült rajzgyűjtemény, mely megkönnyíti a beazonosítást. Az élethű rajzok mellett sok segítséget nyújt a könyv első részében lévő szöveges ismertető, mely a növényeket virágzásuk ideje és termőhelye szerint csoportosítja.Hasonló módon segíti a növények felismerését a „Mi virít itt?” virágkalauz. A könyv elején a növények szerveivel kapcsolatos sz.akkifejezéseket szemléltető táblák láthatók. Tovább könnyíti a keresést a virágok színével megegyező lapszélszín. A beazonosítást a színes táblák melletti leírások teszik egyértelművé.Igazi határozókönyvként á lta lános iskolában a „K is növényhatározó’" használható a legjobban. A könyv határozókulcsa a könnyen felismerhető tulajdonságok ellentétpárjára (a, h) épül. így minden lényeges jellemzőnél el kell döntened, hogy melyiken haladsz tovább.A 12. oldalon a könyvben alkalmazott rövidítések jelentése, a 13-16. oldalon a legfontosabb alaktani jellemzők rajzai .segítik a munkádat.Ezek és a tankönyv 2. 3. táblázata alapján végezd el a munkafüzet 1. számú feladatát! A hatá­rozást folytasd a munkafüzet 2. számú feladatával, melyben példaként a tölcsérke (petúnia) meghatározása látható! Kövesd a kék nyíl útját! Ezt követően határozz meg tanárod segítsé­gével egy újabb ismert növényt! Ha mái’ érted a határozás menetét, határozd meg az általad hozott, ismert növényt önállón vagy tái .saiddal együtt! A növényhatározást a „Kis növényha­tározó” 17. oldalának első feladatával kezdjétek! Munkátokhoz köiültekintő figyelemre, megfontolt döntésre és türelemre lesz szükség. Ha az eredmény nem lesz megfelelő, ne ke­seredj e l. kezdd el újra elölről a munkát! A végső eredmény - a jól végzett munka - a meg­ismerés örömével fog megjutalmazni.

OLVASD EL!

Hiiziínkbitn nincs nnvényhat<uozó, növényisinereti könyv ( 's a |M )d y Vera rajzai nélkül. Munkájában a mű­vészi tökéletesség bámulatos precizitással p<trosul. Csíik élő növényt rajzolt, és semmit sem változtatott azon, amit látott. Enől 6 maga így vallott; ,.Az én hivatásom, hogy lemásoljam a tennészet szépségeit.”Nem utazgatott a nagyvilágban, minden idejét a K('upát>medence növényeire fordította. Munkáját hihc' tetlen teni>ékenység jellemezte. Egymás után jelentek meg a híres tudóssal. Jávorka Siíndon al közösen ké­szített könyvei. Máig halhatatlan, örök éilékű munkaijuk Á magyar Jíóm képekben c. könyv, mely az egész európai növénytiini irodalom egyik legértékesebb alkotása. haz«tnk nemzeti kincse. Legnépszeiűbb és lég* Ismeitebb munkájuk Áz enio-mezo virágai, melyet kés^b az Enid-mező növényei c. könyvük követett.

ALLATOK ()RS/A(;A 143

ALLATOK ORSZAGAAz élővilág fajokban leggazdagabb és legváltoza­tosabb országa. Eddig megismert fajainak száma meghaladja az egymilliót. Testük többnyire zömök, a növényekhez képest kis felületű. M indig tö b b ­sejtűek .

Többségük hely- és helyzetváltoztatásra egyaránt képes. Táplálékul csak szerves anyagot hasznosíta­nak. Fogyasztó szervezetek. Élettartamuk viszonylag rövid, leghosszabb életkoi' is csupán egy-két száz év.

Az állatokat a tudományos rendszertan számos teres­be sorolja. Közülük csak hat törzs képviselőiről ta­nultunk. Ezeket rendszerezzük.

A SZIVACSOKTÓL A G Y Ű RŰ SFÉRG EK IG

TÖRZS: SZIVACSOK

Többnyire tengerekben telepeket alkotva, helyhez kötötten élnek. Lágy testüket mész, kova és szaru­szerű vázelemek szilárdítják. Külső sejtrétegüket számos apró nyílás, likacs töri át, melyet az űrbéliéi c sa to rnarendszer köt össze.

A likacsokon szüntelenül áramlik befelé a víz. A víz­zel ju t az állat szervezetébe az oldott oxigén és az apró élőlényekből, szerves törmelékből álló táplálék. Ugyanakkor a felesleges víz az űrbél kivezető nyílá­sán át távozik.

E gy 10 cm m agas szivacste lepen egye tlen nap alatt 100 liter víz áram lik át. E folyam atos vizítramhís miatt a szivacsokat az „ócciín szűrőinek” nevezik.

A vékony falúaknái az űrbelet, a vastagabb falúaknái a c.satornarendszer kamrácskáit galléros ostoros sej­tek bélelik. Az ostorok csapkodása tartja fenn a víz­áramlást. A sejtek gallérján tapad meg a táplálék és továbbítódik az emésztést és a tápanyagok szétosztá­sát végző sejtekhez. Légzést valam ennyi vízzel érintkező sejt végez. Szaporodásuk ivarsejtekkel, teleprészekke! és bim bózással* történik.

Legismertebb tengeri képviselőjük a mosdószivacs. Hazai vizeinkben a tavi szivacs gyakori.

A kivezet<5 nyílás

143.1. K ülönböző falvastagságú szivacs­típusok

túiKinyikgok iítitdÚNit fed^jtek

aI •U

g a lté io sostoros

táp;inyiigokszctosziíls;i

143.2. > Ism ertesd a szivacstesiben a iék lifjál o kék nyilak sefiüsé^ével!

I43J. Kövek, kavicsok, vízinövények felü­letén képez szürke bevonatot a tavi szivacs

144 A / í :l ()l í :n y k k r k n d s z k r k z í sk

144.1. Figyeld m eg a kél sejlel! M elyik van nyngtíhftnhan. és m elyik akiív? In<h>- k(tUi véleményed!

LEBEGŐ. ÚSZÓ MEDÚZA

csiilűnsejt

HELYTÜLŐPOLIP

144.2. >• M elyek a pofify- és a m edúzaalak hasonláságai és kiilönhségeiy

bő iizo tn -töm lő bcicsuloina

TÖRZS: CSALÁNOZÓK

Szabadon ú.szó, lebegő vagy helyhez kötötten élő állatok. Nevüket a csalánsejtekről kapták. R aga­dozók. A csalánsejt váladékával megbénított vagy m egölt állatot a tapogatók ju tta tják az íírbé lhe . Az űibél egyetlen nyílása a szájnyílás. Ezen jut be a táplálék, de ezen távozik a salakanyag is.

A csalánozók zöm ének két életalakja. m egjelenési fo r­mája van: egy polip-* és egy medúziuiUik*. A töinlőszeiiJ polip helytülő. Szatjnyílibia és tapogatói a test felső végén helyezkednek el. A polipból bimbóz«issal fejlődó lebegő vagy úszó m edúza félgöm b aEakú testének alján van a szájnyílás és a tapogatók.

A táplálék emésztése az ű rhélhen és az űrbél falát bélelő sejtekben zajlik. Szaporodásuk bimbózással és ivarsejtekkel történik.

A csalánozók legismertebb képviselői a m edúzák. Áttetsző, ragyogó színű testük 95%-át víz alkotja. Is­méit tengeri fajuk a füles m edúza. Hazai vizeink parányi csalánozója a mindenütt gyakori zöld hídra.

TÖRZS: GYŰRŰSFÉRGEK

Vizekben, talajban egyaránt élnek. Nevüket a testü­ket felépítő szelvényekről*, gyűrűkrő l kapták.

Csupasz, m irigyekben gazdag bőrük véd a kiszáia- dástól. segíti a mozgást, és meghatározza a színüket.

Jellegzetes mozgásszervük a bőrizom töm lő, mely a féregmozgást hozza létre. I^égzésük többnyire a vér­erekkel dúsan átszőtt bőrön át folyik. Táplálékul nö­vényeket. állatokat és szerves törmeléket fogyaszta­nak. vagy külső élősködők. A táplálék feldolgozása a kétnyílású bélcsatornában folyik. A szájnyíláson felvett táplálék folyamatosan halad a végbélnyílás felé. így a táplálék nem keveredik a salakanyaggal.

nyel cg

gyűrűk

144.3. >• Mii áhrázfftnak a képek?

ALLATOK ()RS/A(;A 145

Szaporodásuk petével töiténík. fejlődésük á ta laku­lás nélküli.

Hazai képviselőik közül a korhadékevo földigilisztát és az élősködő orvosi piócát ismertük meg.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

GONDOLKOZZ ES VALASZOU!

1 ] OLVASD EL!

1. Sorold fel az állatok közös jellemzőit!2. Hasonlítsd össze a növények és az állatok or­

szágát!3. Ismertesd a szivacstest felépítését!4. M iéit nevezzük a .szivacsokat az óceán szűrőinek?5. Jellemezd a csalánozók szervezetét és életmódját!6. Melyek a gyűiUsférgek törzsének jellem ző tulaj­

donságai?

szájny ílib ., tapadó-/ korong

1. Miben fejlettebb a gyuióísférgek testfelépítése és működése, mint a csalánozóké?

2. Miért jelennek meg tömegesen a talajfelszínen esős időben a földigiliszták?

bélCNittOITIM

végbélnyílás

- lapiidókoiong

145.1. ► Ism ertesd az orvosi p ióca lesi- felép ítéséi!

G yakori jelenség a szivacsoknál, hogy a bim bózással kelet­kezett új egyed nem válik le a telepről. A telepen látható na­gyobb (kivezető) nyílások sziíinából meg lehet állapítani, hány egyedből áll a telep.

A szivacsod, a csalánozók és a gyűrűsféigek érdekes szei^ve* zeti sajátossiíga a sejt- vagy szervvissziípótlás, idegen szóval regeneráció. Ezt az a kísérlet bizonyítja, m ely során az apró darabokra vágott és szétválasztott ép sziviicssejtek egy idő után ism ét összeállnak, és új szivacstelepet hoznak létre. A földigiliszta kettévágott teste is képes elveszített testrészét újniképezni. regenerálni.

A csiilúnozók közé tallóznak a tengerek legváltozatosabb alakú é s színű élőlényei, a virágállatok. Legism ertebb kép­viselői a tengeri rózsiik és a kőkorallok. M íg a tengeri rózsiik színükkel és form agazdagságukkal, addig <t kőkorallok ha­talm as telepeikkel ejtik i'unulatba az em beit.

A földigiliszták talajbiológiai szerepe jelen tős. J«uatai la­zítják. m orzsalékossá teszik a talajt. Táplálkozásuk során összekeverik a talaj szerves és ásványi alkotórészeit. G yo­m ornedveik gazdagítják a talaj hum usztartalm át. A föld alatti jára ta ikba behúzott növényi részek korhadilsa növeli a hasznos talajbaktérium ok sziímát.

145.2. A tengeri rózsák szép képviselője a tigriscsikos rózsa

145..Í. A Föld legnagyobb és legszebb ko- ratlépítm énye a N agy-korallzátony, mely A usztrália piirtvidékeit kíséri

146 A / í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í s k

146.1. A z éti csiga

146.2. A z éti csigiík h(íz<iin<ik aiiikja és színe (a különböző környezet és táplálék miatt) je len tő s eltéréseket mutat

A PUHATESTŰEK VILÁGATÖRZS: PUHATESTŰEK

A töfzs képviselőit rendkívüli szín- és formagazdag­ság jellem zi. Nevüket puha , többnyire belső váz nélküli testükrő l kapták. Szelvényezetlen testük rendszerint fejre , láb ra és zsígerzacskóra tagol­ható. Jellegzetes szervük a hátoldalon eredő kettős­falú bőnedő. a köpeny. Ez választja ki az állatok védelmét szolgáló meszes házat vagy héjat. A kö-

ypeny és a test közötti üreg a köpenyüreg. Erdús fala alkotja a száiazföldi csigák ..tüdejét” , de a vízi szer­vezetek kopoltyúi is ide nyúlnak be.

Táplálékul növényeket, állatokat és hulladékot fo­gyasztanak. T ápcsa to rná juk kétnyílású.

Petével szaporodnak, fejlődésük zömmel á ta lak u ­lás nélküli.

OSZTÁLY: CSIGÁK

A törzs fajokban leggazdagabb osztálya. Vízben és száiazföldön egyaiánt élnek. Hasláhiíaknak* is neve­zik őket. izmos, talpszena láhuk hasoldali helyzete miatt. Fejük és zsigerzacskójuk jól fejlett. Spirálisan felcsavarodott házuk aszim m etrikus ’ . A házban a zsigerzacskó mellé veszély esetén az állat fejét és lábát is visszahúzhatja. A fejen helyezkedik el a csigák­ra jellemző egy vagy két pár tai>ogató és a szájnyílás.

szem

tiipngatók

hiíz

reckSs úllkupocs

reszeW nyeiv

146.3. >• Mi az úhráz^fll szervek szerepe?

ZHÍgcrzacskö

köpeny

köpenyüreg

eincNZtíS-rendszer

havliib nyálkát ten n e ló m irigy

146.4. >• Ismertesil az éli csiga leslfeíépílésél!

A PLilAl KSTtÍKK VII.ÁÍÍA 147

Többnyire növényekkel túplúlkoznuk. de vannak köztük ragadozók is. Táplálékukat a szájüregben levő állkapocs és a reszelonyelv segítségével aprít­ják fel. Bélcsatornájuk érdekessége, hogy U alakban megcs.avarodott, így végbélnyílásuk a szájnyílás kö­zelében helyezkedik el. Petéikből közvetlenül fej­lődnek ki a kezdetben még puha házú kiscsigák.

Isméit hazai képviselőjük az éti csiga és a nagy mez­telencsiga.

OSZTÁLY: KAGYLÓK

Kizárólag vízi szervezetek. Te.stüket két teknoből álló, szim m etrikus héj* védi. A héjakat sarokpánt^ és záróizom tartja össze. Köpenyük jó l fejlett, szin­te az egész állat testét beborítja. Testük láb ra és zsi- gerzacskóra tagolódik. Fejük nincs.

Az oxigént és a táplálékot hozó víz a b e v e z e t ő n y í ­

láson á tju t a köpenyüregbe. A légzést a kopoltyúk végzik. A k o [ K ) l t y ú k n a k szerepük van a parányi élő­lényekből és korhadékból álló táplálék kiszűrésében és továbbításában is. A salakanyag és a szén-dioxid A kivezető nyíláson hagyja el az állat testét.

A kagylók petével szaporodnak. A petéből lárva, majd kifejlett állat lesz. Fejlődésük áta lakulásos.

A kagylók hazai képviselői közül legismeitebb a tavi és a folyam i kagyló. Európa tengereiben az ehető kékkagyló és az éti osztriga gyakori.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Melyek a puhatestűek töi'zsének közös .sajátosságai?2. Sorold fel a csigák osztályának főbb jellemzőit!3. Hasonlítsd össze a csigák és a kagylók osztályát!4. Mit jelentenek az alábbi szavak: köpeny, köpeny­

üreg. kopoltyú, zsigerzacskó, átalakulásos, átala­kulás nélküli fejlődés.

1 ] OLVASD EL!

E gyes kagylófajok kopoltyújánnk szűrőképcssége óriási. M elléke összefügg az állat nagysiígával és a környező víz hfím éisékletével. Pl. az iunerikai osztriga 24 *C-os vízben órainként 32 liter vizet áram oltat és szűr át kopoityúin.

iz inos láb

147.1. ► liasonlitsJösszt' a esi fiák és a kagy- lók tc.slfelépüi'séf^

. * . I Z i i^ táb .-

147.2. M ozgáskor a kagylóhéj kissé szét­nyílik. és az állat kidugja a lábát. L;issan kúszik az iszapban, m iközben hosszú ba- riizdát hagy m aga után

bélcsaln inaziüA izoin végbclnyíliis

bcNczető nyílás

k iveze tő nyílás

zúrótzotn

147J. > Ismertesd a ka^ylólesli>en jdlsz/Hlő vizdramlási, és nuifivarázd el a szerepéi!

148 A / í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í s k

148.1. >■ Keress oz áhrázoh híhiípusokhoz m '- e g y fa ji!

csiíprágó

cWicsi

ulólesi

14«.2. >• !ías<mKtsd össze a kél állalol! H o­gyan nevezzük ezt o jelenségei a hntlógiá- hun?

m crcg-m irigy

kaio in sze iűcsúpiúgó in€i€gcsafom ;i

14K.3. A z d ő lé s t u pontszcm ekkel. a csáp- rágóval és a m éiegm iriggyel

148.4. >■ M üyen betegségeket terjeszt a kö zönséges kuííancs?

A LEGNEPESEBB ÁLLATCSOPORTT Ö R Z S : ÍZ E L T L Á B Ú A K

Az állatvilág fajokban leggazdagabb töi-zse. Képvise­lői benépesítik a Föld valamennyi élőhelyét. Testük szelvényei tes ttá jakba töm örü lnek .

Külső vázuk anyaga a kitin, mely szilárdítja és védi az állat szervezetét. Vázuk nem nő együtt az állattal, ezéil időnként le kell vetni. Ez a vedlés. A váz belső falához különálló izmok*‘ tapadnak. Ezek biztosít­ják mozgásuk változatos formáit. L ábaik ízekből állnak.

Ivégzőszerveik a légcsövek és a kopoltyúk. Száj-szerveik a táplálék anyagához és a táplálékszercés

/módjához alkalmazkodnak. Érzékszerveik fejlettek. Petével szaporodnak. Fejlődésük átalakulásos vagy átalakulás nélküli.

O S Z T Á L Y : P Ó K S Z A B Á S Ú A K

Főként szárazföldi állatok. Kitinvázuk vékony. Két testtájuk az elő- és az u tó tesí. Já ró láb a ik száma négy pár. Előtestükön csápok nincsenek. Jellegzetes szájszervük a csáprágó, melyhez méregmirigy kap­csolódik. Főleg rovarokkal táplálkoznak. Ragadozók vagy élősködők. Áldozataikat csáprágójukkal és mé­regmirigyük váladékával ölik meg. Ezt követően emésztőnedvet juttatnak a megölt állat testébe, és a feloldott táplálékot felszívják.

Képviselőik egy lésze a loviuokal maga készílelte háló- jávid fogja el. A háló anyagát a z utőlest szövőinirigyei tenneiik . A szövőm iiigyek levegőn m egszihtiduló vála­dékát a fésűs szövőkarm ok erősebb szálakká fonják.

Petével szaporodnak , többny ire á ta laku lás nél­kül fejlődnek.

Hazai képviselői közül a ko ronás keresztespók és a közönséges kullancs a legismeitebb. A trópusok nagy testű pókjai a m adárpóknk . Afrikában és Elő- Indiában él a vastagfarkú skorpió , melynek marása az emberre nézve is veszedelmes.

A i .K(;n k p k s k b b A JJw V rcso i» ()k r 149

O S Z T Á L Y : R A K O K

Többségük édesvizekben és tengerekben él. Legfej­lettebb képviselői a tízláhú rák o k ’*.

Testük fe jto rra és p o tro h ra tagolódik. A kitines rákpiíncélt mész is sziláidítja. Ezt egy .jákélet" során 35-40-szer is levetik. A fejtor szervei az összetett szemek, a szájszen'ek, a kél p á r csáp és az 5 pái* (10) járó láb , melyről nevüket is kapták. Közülük az elsők ollóban, a hátsók karmokban végződnek. Többnyire az aljzaton másznak, meneküléskor hátrafelé úsznak. Légzőszervük a kopoltyú._p_

Elő á lla to k k a l táp lá lk o zn ak , de a dögöket sem vetik meg. Potrohlábaikon hordott petéikből a kis állatok többszöri vedléssel, de á ta la k u lá s nélkül fejlődnek. Hazai képviselőjük a keeskerák és a fo­lyam i rák .

O S Z T Á L Y : R O V A R O K

A ma élő állatfajok több mint 75%-a rovar.

Testük háiom testtája a fej, a to r és a potroh. A fejen az éi-zékszervek és a szájszervek helyezkednek el. A tor hasi oldalán három p ár ízelt láb . hátoldalán pedig többségüknél kitinlemezből álló szárn y ak erednek. A számyak száma többnyire két pár. A fel­sők lehetnek hártyásak, bőrszerűek vagy kemény fedelesszámyak. I.^gcsöveik az egész testet behálóz­zák. l^gzőny ílása ik a potroh két oldalán nyílnak.

Táplálékul növényi és állati eredetű, szilárd és folyé­kony halmazállapotú anyagokat fogyasztanak.

É rzékszerveik közül legfontosabbak az összetett és a pontszernek, valamint a szaglásban, tapintásban részt vevő csápok (1 pár).

A petéből kikelt fiatal állatok többször i vedlés során kisebb vagy nagyobb mértékű átalakuláson mennek keresztül. Az átalakulás formái a kifejlés, az átválto­zás és a teljes á ta lakulás.

M egismeit rovarfajok: széleslábú szitakötő , olasz sásk a , zöld lom bszöcske, fekete tücsök , m ájusi cserebogár, hétpettyes katicabogár, szarvasbogár, k áp o sz ta lep k e , gyap jaslepke , g y ö trő szúnyog, e rdei vöröshangya, havasi cincér.

kel p ;tr

ii fejtől' pitncéljM

farki úszicSletnez

víz beúi'fUnlúsa

14V.1. > Ism enesd azólU n testjelépitésétaz (íhra segílségéveU

poiroh

l«gZ(^yíliísok

149.2. A roviiilcst tagoltsága

nyal6-sziv<S NZÚitS-szívó

149..Í. > Keress p éh h íí a z áhrázoh száj- szervlípitsokboz! M ondd et, m ivef és bo- gyan uiiyláíkovuik!

150 A / í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í s k

kife jle ttsá sk a

pete kifejlettszit»köt<S

kife jle tt szún yog

iú n 'a

lún'a

T K IJ K S Á T A L A K Í IL Á S

növekedés. ^vedlés

báb

frM' KIFWI-KS \

láívu liirv^

Iá iv á i;',rva litrva

150.1. ► Hasonlítsd össze az áhrózoU áUiUikulási fifnnákaif

1. Melyek a ízeltlábúak közös jellemzői?2. Mely szervezeti sajátosságok jelzik a pókok raga­

dozó életmódját?3. Hasonlítsd össze a iákok és a rovarok osztályát!4. Sorold fel a rovarok közös szervezeti sajátosságait!5. Mit jelentenek az alábbi szavak: ízelt láb. kitin, lég­

cső, szájszerv, kifejlés, átváltozás, teljes átalakulás?150.2. A szitakötők hatalmas szemüktől és f^«>yek az ízeltlábúak egyedfejlődésének különb- karcsú testükrói könnyen felistneihetők segei?

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

G O N D O L K O Z Z ES V A L A S Z O U !

1. Miben tökéletesebb az ízeltlábúak szervezete, mint a puhatestűeké?

2. Mely osztály képviselői a legfejlettebbek, és miéit?

150.3. A s isk ák és (I szöcskék felső, bőr- szerű sziim ya pihenéskor háztetőszerűen borul a testre. L íbuk ugróláb

150.4. A levéltetvek lassan m ozgó, apró > S<>rt>hlfel a szilaköUik, sáskák, lepkék, iMfgauik lég-(ennetű . lágykitinű lovarok fon tosahh közös litlajíhmságail!

uC/5N

OH

<OQQ

'- í

I.

4

*§

C£s>.cXsksX

Zs

uI«É»u•r

»3

A

s■?:

. c

_5é[Se

■x■ ft

-«c

.N

<‘X <o

■ í' < NOS 0/1

o

Ví

§S-,

?■I.

•£

1 “

152 A / í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í s k

I52.I. A hítl, a béka és a gyík csontviiza

152.2. Vadászó cápa

A BELSŐ VÁZ VÉDELMÉBENTÖRZS: GERINCESEK

A törzs képviselőit rendkívüli form agazdagság jellemzi. Meghódították a vizeket, a szárazföldet és a levegői.

H átoldalukon a tejtol a tarok ig húzódik az eltérő mértékben csontosodott gerinc, melyről a törzs a ne­vét kapta. A gerincoszlop és a hozzá kapcsolódó csontok alkotják a test belső vázát. Ez a váz sziláidít. védi a zsigeri szerveket, és a hozzátapadó izmokkal részt vesz a mozgásban.

B őrük többrétegű. Kopoltyúval vagy tüdővel léle­geznek. Id eg ren d sze rü k k ö z p o n tja a hátoldali helyzetű agy velő* és gerincvelő*.

Fejlődésük átalakiilásos vagy á ta laku lás nélküli.

OSZTÁLY: HALAKA halak képviselőit a tudom ányos rendszeilan két osz­tályba. a porcos* és a csontos halak* osztályába sorolja.

Valamennyien vízi szen'ezetek. E közeghez alkalmaz­kodott egész szen'ezetük. A lakjuk áram vonalas. Bő­rük többnyire nyálkás, c*supasz vagy pikkelyes. Tes­tük fejre, töi'zsre és fíuokra tagolódik. Páros és páiatlan úszókkal m ozognak. lég ző szerv ü k a kopoltyii.

152.3. >• Hogyan a{htÍnMz):od(>ll <i cáffák szen 'eze te a vízi életnunlhoz?

A BKI-SO VÁZ VKDKLMKBKN 153

Zömmel állati eredetű táplálékot fogyasztanak, de vannak közöttük növény-, hulladék- és iszapevok.

Ik ráv 2)l szaporodnak. A kishalak áta lakulás nélkül fejlődnek.

A tengerekben élő cápák belső váza porcos, melyet mész szilárdít. Toipedó alakjukról, részaránytalan farokúszójukról, érdes bőrükről könnyen felismeilie- tők. Kopoltyúnyílásaik szabadok, nem védi kopoltyú­fedő. Többnyire ragadozók.

S zitukban nagy éles fogak több sorban ülnek. Közülük azonban inindig csak az első sorban lévők m űködnek, a többi csiik t;utalék. Ha egy fog kitörik, a mögötte lévő sorból egy lassítn a helyére lép. A z ilyen fogsort „revol- veifogsom ak” nevezik.

A cápák petéi a nőstény szervezetében terméke- nyülnek meg, gyakran ott is fejlődnek, és az utódok elevenen jönnek a világra.

Európa tengereiben gyakori a heringcápa és a kék cápa.

A halak többségének belső váza csontos. Tengerek­ben és édesvizekben egyaránt élnek. Két oldalról lapított testük részarányos farokúszóban végződik. Kopoltyúikat kopoltyúfedél védi. Jellegzetes éi*zék- szei'vük az oldalvonal. A vízfenéken élők kivételével jól fejlett líszóhólyagjuk van. Petéik a testen kívül termékenyülnek meg.

Ismeil fajaik a hering, a ponty, a lesoliarcsa, a süllő és a dévérkeszeg.

153.1. >• N evezd wef> a fe n ti halfajokat! M irőt ism ered f e l őket?

víziuuinlús

szájny ílás

k opo tlyú úszóhólyag

ineilúszó hasúszó

fúrok alíitli ú szó

\vízárutniús

kopohyú-k in eze k

15.Í.3. >■ Ismertesd a halak lestlájait és a képen láthafó szers’ek szerepéi!

153.2. > M agyarázd el a halak légzését!

154 A / í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í s k

154.1. > M elyek a kecskebéka é s a w h í iv/- n m g y küllem ének jeliem zpi?

154.2. ► M elyik nem zeti park címeráUata a fo h o x szfiUtmandra?

OSZTÁLY: KETELTUEK

A név onnan származik, hogy lárvako rukban víz­ben, kifejlett állatként vízben és száraztoldön egy­aránt élnek.

B oriik c su p asz , m irig y ek b en gazdag . L égző­szervük lárvakorban kopoltyú, kifejlett korban tüdő és bőr. Testhőm érsékletük a környezettől füg­gően változik. Zömmel ragadozók. Szaporodásuk és áta lakulásos fejlődésük vízhez kötött.

Legismertebb képviselői a farkatlan kétéltűek, más néven békák. Közülük hazánkban a kecskebéka, a zöld és a b a rn a varangy, valamint a szép színes hasú unkák gyakoriak.

A kétéltűek osztályát olyan állatok is képviselik, m e­lyeknek kifejlett korban is van farkuk. Ezek a farkos kétéltűek*. V ízben vagy nedves környezetben élnek. Legism ertebb csoportja i a szalam andrák és a gőték. K arcsú testük jó l fe jle tt fa ro k b a n végződik , m ely a gőtéknél lapított, a szalam andráknál hengeres. .Sima vagy lücskös bőrük sosem nyálkás. Hazai képviselőik közül legism eilebb az A ggteleki Nem zeti Park cím er­állata. a foltos szalam andra és az állóvizeinkben gyakori tarajos gőte.

H azánkban valam ennyi kétéltű tá j védett.

OSZTÁLY: HÜLLŐK

Melegkedvelő állatok. Legnagyobb faj- és egyedszám- ban a trópusokon élnek. A hüllők közé tartoznak pl. a teknősök*, a krokodilok* , a kam éleonok*, a gyíkok* és a kígyók*. Elsődlegesen szárazföldi á lla tok . Testüket szarup ikke lyek , szarupa jzsok védik, melyeket időnként levetnek. Valamennyien tüdővel lélegeznek. Testhőm érsékletük változó.

pe te lárvák kifejlett úlhit

154..Í. >• h m eríesd az áhra alapján a kecskehékák átalakulásos fejlődését!

A BKUSO VA/ \ KDKIAIKBKN 155

Többségük állatevo, ragadozó, csupán néhány faj fogyaszt növényt. I^ágy vagy m eszes héjú to já ­sukat még a vízben élők is szárazto ld re rak ják . Kiköltését a Nap melegére bízzák. F e jl^ é s ü k á ta la­kulás nélküli.

Hazánkban élő fajai közül legismertebbek a tiirge- gyík, ií zöldgyík« a vízisikló, a keresztesvipera és a m ocsári teknős. Távoli, meleg tájakon honos a kö­zönséges kam éleon, a dél-am erikai a iiakonda és a nílusi krokodil.

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Sorold fel a gerincesek közös tulajdonságait!2. Hogyan alkalmazkodott a halak szervezete a vízi

élethez?3. Hasonlítsd össze a porcos és a csontos halakat!4. Jellemezd a kétéltűeket!5. Ismertesd a békák fejlődését!6. Melyek a hüllők osztályának közös szenezeti sa­

játosságai?7. Mely szervezeti sajátosságok jelzik a szárazföldi

élethez való alkalm azkodást a hüllőknél?

IS G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!

1. Miért volt jelentős előrelépés az állatvilág fejlő­désében a belső váz megjelenése?

2. Mivel magyíUiízható a hüllők tüdőlégzése és a szá­razföldhöz kötött szaporodás?

155.1.A teknősök képviselői szaiiipikke* lyekkel vagy igen ellenálló bőrrel fedett páncéljukról könnyen felism erhetők

155.2. A rejlőszínű kaméleonok tökéletesen beleolvadnak környezetükbe

155..Í. A gyíkokniik általában 4, jó l fejlett kiuinokban végződő lábuk van. M elegked­velő, főként sziíruzfnidi és nappali állatok

155.5. A krokodilokat orsó alakú test, oldalról erősen lapított e rő teljes fíu ok és úszóháilyás hátsó láb Jellem zi. > Melyek a képeken /(Uhaló áíhiUik közös jellemzői?

155.4. A kígyók hosszúkás hengeres testű, általában lábatlan állatok. Kivétel nélkül ragadozók

156 A / í x ()l í :n y k k r k n i)s z k r k z í>ík

156.1. A z erő teljes és hajlékony m adái- csontviiz a csontokba is behatoló légzsá* kok iniiitt könnyű

ineÍlN<S végtug: szárny

incNZes héjú tojás

A LEVEGŐ URAIOSZTÁLY: MADARAK

A gerincesek között a madaruk szín- és foi magaz­dagsága a legnagyobb. A Föld valamennyi tengerén és szárazföldjén előfordulnak, de egyetlen madárfaj sem honos az egész világon.

Testüket könnyű, számból álló tollazat borítja. A fel­ső fedotollak meghatározzák az állat alakját, színét, és segítik a repülést. A pehelytollak az állandó és magas 40 "*C-os testhőm érsék let megtaitását biz­tosítják. Jellegzetes m ozgásform ájuk a repü lés. Ehhez alakul mellső végtagjuk, a szárny. Alakja, testhez viszonyított nagysága határozza meg a re­pülési képességüket. A repülés rendkívül energia- igényes. Az energiatermeléshez sok oxigén kell, me­lyet a különleges felépítésű légzsákos tüdő* biztosít. A légzsákok taitalék levegőt tárolnak, és könnyűvé teszik a madár testét.

Lábuk jellegzetes szakasza a csüd, melyet többnyire szarupikkelyes bőr borít. A fej szaruképződménye a felső és alsó kávából álló csőr. Mérete, alakja, szó- rosan összefügg az állat táplálkozásával. Étlapjukon élő állat éppúgy szerepel, mint növény vagy .szerves hulladék. A táplálék m egszeizését érzékszerveik segítik.

Érzékszerveik közül szem ük aránytalanul nagy. Látásuk többnyire kitűnő. Halló- és egyensúlyozó

156.2. ► Sttn ild f e l a m odom k közös j e l ­lem zőid

156..V > Ifogy nevezzük a z ábrázf>lt je le n ség e i a z áfiaí- \'tlá^han?

A LKVKÍK) URAI 157

szei'vük jól fejlett. Oniik azonbun fejletlen, szaglásuk általában gyenge.

Kivétel nélkül meszes héjú tojással szaporodnak, melyet többnyire testük melegével költenek ki. A to­jásból kikelő fiókák fejlettségüktől függően fészek­lakók vagy fészekhagyók. A fiatalokat általában a hím és a tojó párban neveli.

A hazai és a távoli tájak megismert madárfajait a következő oldalpáron látható színes képek jelenítik meg.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Ismertesd a madarak közös tulajdonságait!2. Miként függ össze a madarak testalakja, a szár-

nycik és a lábak mérete, felépítése mozgásuk­kal?

3. Melyek a madártüdő jellemzői?4. Bizonyítsd példákkal a csőr szerkezete és a táp­

lálkozás közötti kapcsolatot!5. Sorold fel a repülő életmóddal összefüggő szer­

vezeti sajátosságokat!6. Mondj jellemzőket a következő oldalpár képein

látható m adárcsoportokról (testa lak . szárny, repülési képesség, láb, csőr, táplálkozás)!

IS GONDOLKOZZ ES VALASZOLJ!

1. Mi lehet az oka annak, hogy egyetlen madárfaj sem terjedt el az egész világon?

1 ] OLVA.SD EL!

A z állatvilúgbiin a madaruknál a legjellemz<5bb a nőstény cs cl hím eltérő külleme. Ezt a jelenséget iv<u i kétalakús«ígnak nevezzük.

A inudiu hímek a p<írzási időszakban gyakran násznihát ölte­nek. Ez segíti a párok egym ásra találás<ít és a párválasztást. M indig a legszebb toll<tz<itú és a legm utatósabb násztáncot já ró h ím é a szaporodási elsőbbség.

A m adiuak s«ijátos éneklő szerve az alsó gégefő, mely a lég­cső elágazásánál helyezkedik el. A k iáram ló levegő rez­gésbe hozza a g ég efő h an g sza lag ja it, m ely ek e t izm ok fesz ítenek . L egtöbb feszítő izom az énekesm adarak alsó gcgefőjeben van. Ezzel m agyarázható szép és változatos hangjuk.

157.1. Az an»n)'fácán ,,ná.szruhája’' az egyik legszebb a madiü világban

157.2. A lantfiukü madi'u nilsztánca

157.J<. Éneklő kékbegy

GERINCESEK TÖRZSE

-------------------- 1

l>()K<'()S HALAK OS/I ÁI.VA CSONnW HALAK OSZI ÁI-VA KKIKI.TflKK ()S/1 ÁI.YA lírLLŐKOS/.lÁLYA

siketfujd nyúj) lúd

.• h

fácán hiilyh'is luillyü

{Hiva hiizilúd

fogoly vetési líul

fúrj Ixijfi réce

zöUÍ küllő

M kútú larktíharkíUy

Zfifírkolihrí I

<-s<Hlakotihri

iiyaklekens ó r iá s k o l ib r i

I5X.1. > Soro ld f e l a z oszlo/H>khíin áhrázoll fa jo k te^e llem ző h h közös udajdonságaií!

v ö rö s vé rcse s z ü rk e g é m széncinege f i i le m i i l e

k é k v é n s e n a g y k tn -sa g k é k c in e g e é nekes r ig ó

e g e ré s z ö ly v k íw a la s g é m (Tszetfui M h o s f> t t fs ir ía |

g a ty á s ö lp ' r ó t u is J la m in g ó h e g y i h it íe g e tő ZjiUdike

A difit betűvel írt fajok nem tartoznak a tör/.sanyagho/

160 A / í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í s k

160. 1. B első vázukat velővel telt csontok alkotják

AZ ALLATVILAG CSÚCSÁNOSZTÁLY: EMLŐSÖK

Az állatok országának legfejlettebb képviselői. Az Egyenlítőtől a sarkvidékig, a tenger mélyétől a hava­sokig mindenütt megtalálhatók.

Testüket néhány faj kivételével szőrzet borítja. A fe­dő- és piheszőrökből álló szarutakaró hidegben a hőleadást, melegben a káros felmelegedést akadá­lyozza. Meghatározza az állat alakját, színét, és védi lestét a sérülésektől. T esthőm érsékletük állandó. B őrük faggyú-* és verejtékmirigyekben* gazdag. Mell- és hasüregüket - ahogy az ember szervezeténél mái’ tanultuk - a rekeszizom* választja el. Többnyire négy végtagjuk van, amely u jjakhan végződik. Az ujjvég jellegzetes szaruképződménye a karom, a kö­röm* és a pata. Ezek az ujjvégek védelmén kívül segí­tik a kapaszkodást és a zsákmányszerzést is. Egyesek talpukon, mások u jjúkon vagy ujjhegyükön já r­nak. Mozgásformáik rendkívül változatosak.

Az emlősök többsége fogaival szerzi és aprítja fel táplálékát. A teljes fogazato t m etsző-, szem- és zápfogak alkotják. A fogtípusok megléte, mérete, a zápfogak felülete szorosan összefügg a táplálék anyagával és megszerzési módjával. A növényevők zápfogfelülete redős vagy recés, a húsevőké ta ra ­jos, a rovarevőké hegyes, a m indenevőké gumós.

Idegrendszerük és érzékszerveik Igen fejlettek. Többségüknél a m egterm ékenyített p e te se jt az

160.2. > Sorold fel az emlősök közös jellem - zőii!

1603. Jegesm edveinam u két bocsával

a z á l i .a i v i l á í ; ('S i'x -s á n 161

anyam éhben fejlődik. Utódaikat elevenen szülik. Kicsinyeiket em lóíkhen képződött tejjel táplátják. Többségük az újszülötteket nemcsak táplálja, védel­mezi. hanem tanítja is. A kicsinyek gondozási'mak mér­téke többnyire összefügg az utódok fejlettségével, sziímával és az állat életmódjával.

Az emlősök megismert képviselői a következő oldal­pár képein láthatóak.

E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !

1. Sorold fel az em lősök legjellem zőbb közös tulajdonságait!

2. Melyek a madarak és az emlősök osztályának hasonlóságai és különbségei?

3. Példákkal bizonyítsd az emlősök fogazatának és táplálkozásának összefüggéseit!

4. H asonlítsd össze az em lősök végtagjainak felépítését az általuk végzett mozgásformával!

5. Jellemezd a képeken ábrázolt állatcsopoilokat!

1 ] OLVASD EL!

..Lcg” -«k az em lősök világában:

Lcghosszitbb életűek az elef<iníok. É letkoruk a 70 evet is m eghaladja, de néha elérheti a lOO-at is.

A m agasugrás v ilágbajnoka 7-8 m éteres szökkenéseivel a kardszíím yú delfm.

A táv o lu g rás reko rdere az im pala. M en ek ü lés közben 12-15 m éteres ugrásokra is képes.

A legszívósabb em lősök a tevék. H iteles adatok szerint 34 napig is képesek étlen-szom jan m enetelni a sivatagban.

16 1 . 1 . Együtt a család

16 1 .2. Elefánt

■'•'V

161.3. Irnpala. dromedíü' és kardszárnyú delfin . > Keress lováhhi „ lég"-eket az tömlősök vHáf>áhól!

GERINCESEK TÖRZSE

« •i>()K<'()s n \ i . vK o s /iÁ i.V A ( 's ( ) \n > s i i a i a k o s / . i \ i .va k k i k i t Ck k o s / i á i .ya

Tin'l.l.<)K<)S/.lAl.YA

k;icsttCN< iLÍ ctrű^ krulii viikond CMinpunz kuiya hitzi inucsku

n u a u ir íU \ ’Ídia Viidinucska

fe h é rk e z A g ih lM m f o l t o s h ié iH t gepárd

162.1. > M elyek az oszlofHtkban áhrázoU em lősfajok legjellem zőhh közfis udajdoustígai?

vuddisznö vándoi putkúny

gím szarvas iw gy pelc

sziirvasinaiha lem m ing

A difit betűvel írt fajok nem tartoznak a tör/.sanyagho/

164 ÖSSZKFOÍÍLALÁS

ÖSSZEFOGLALAS MIT TANULTUNK AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSÉRŐL?A term észetes rendszer az élőlényeket testfelépítésük és életm űködésük hasonlóságai alupjún csopoilosítja. Feltárja a köztük lévő rokonságot, szárm azási kapcsolatokat és fejlettségbeli különbségeket. Főbb kategóriái: faj, osztály, tö rzs és ország.

A földi élővilágot öt ország Jeleníti meg. Közülük legfejletlenebbek a sejtmag nélküli egy­sejtűek, a baktérium ok. A sejtmagvasok növényi és állati jellegű egysejtűekre különíthe­tők. A többsejtű szerveződést a gom bák, a növények és az á lla tok országa képviseli. A gom bák telepteste színanyag hiányában csak szerves anyagokat tud hasznosítani. Táplálko­zási módjuk szerint korhadéklakók, együttélők vagy élősködők. Spórákkal szaporodnak.

A növények országába olyan élőlények tartoznak, melyek színtestjeikben a napfény segít­ségével szervetlenből szerves anyagokat készítenek. Termelő szervezetek. Nélkülük a földi élet elképzelhetetlen. A telepestestűeket a barna- és a zöldm oszatok törzse, a hajtásos nö­vényeket a mohák, a harasztok, a nyitv^iemnők és a zái*vatenTiők törase képviseli. Míg a m o­hák és a harasztok olyan virágtalan növények, melyek szaporodása a vízhez kötődik, addig a nyitva- és zárvate rm ők szárazföldi környezethez alkalmazkodott virágos növények. A zárvatermők törzse magjuk sziklevélszáma alapján két osztályra, az egy- és kétszikűekre különíthető.

Az á llatok országát többsejtű fogyasztó szervezetek alkotják. Legegyszembb képviselői a szivacsok. A csalánozók törzsébe mái* aktív mozgásra képes fajok tartoznak, melyek sejtjei egy-egy életfeladat elvégzésére csoportosulnak. A gyűrűsférgek testében az életje­lenségeket összehangoltan működő szervek végzik. Testükből éppúgy hiányzik a szilárd bel­ső váz, mint a puhatestűek és az ízeltlábúak töizsénél, gerinctelenek. Az állatok országá­nak legfejlettebb törzsét a gerincesek alkotják. Közülük a halak osztályainak fajai vízben, a kétéltűeké lárvakorban vízben, kifejlett korban vízben és száiazföldön élnek. A hüllők, a m ad a rak és az emlősök elsődlegesen szárazföldi állatok. Míg a hüllők a melegebb élőhe­lyeken fordulnak elő nagy faj- és egyedszámban, addig a madarak és az emlősök a Föld va­lamennyi életterét meghódították.

Napjainkban az általunk megismert öt ország élőlényeit sok veszély fenyegeti. A felelőtlen em b eri m ag a ta rtá s miatt szűkül term észetes é le tte rü k , szennyeződik környezetük . Mindez a fajok egyedszám ának csökkenését, egyes fajok teljes k ipusztu lását eredm é­nyezi. A jövőben valam ennyiünknek a rra kell törekedni, hogy tudatos és tervszerű k ö r­nyezetvédelem m el m egőrizzük a jövő szám ára a nap ja inkban m ég gazdag és változa­tos élővilágot.

OSSZKRKíI.ALAS 165

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

1. Mi szerint rendszerezi a természetes rendszer az élőlényeket?2. Sorold fel a legfontosabb rendszertani kategóriákat!3. Jellemezd a baktériumok országát!4. Hasonlítsd össze a növényi és állati jellegű sejtmagvas egysej­

tűeket!5. Melyek a gombák országának közös tulajdonságai?6. Ismertesd a bazídiumos gombák törzsét!7. Melyek a zuzmók törzsének főbb jellemzői?8. Sorold fel a növények országának közös tulajdonságait!9. Melyek a telepes- és a hajtásos vir^lgtalanok eltém sMrvezeti sa­

játosságai?10. Jellemezd a nyitvatemiők töresét!11. Hasonlítsd össze a zárvatermők két osztályát!12. Miért a szivacsok az állatok országának legfejletlenebb képvi­

selői?13. Miben tökéletesebb a csalánozók szei^vezete, mint a szivacsoké?14. Melyek a gyűnasférgek töi-zsének közös jellemzői?15. Mutasd be a puhatestűek töizsét!16. Hasonlítsd össze a csigák és a kagylók osztályát!17. Melyek a rákok, pókszabásúak és a rovarok közös és eltérő

szervezeti sajátosságai?18. M iért jelentős a belső váz megjelenése az állatvilágban?19. Mely szervezeti sajátosságok jelzik a halak szervezetében, hogy

élőhelyük a víz?20. Jellemezd a kétéltűek osztályát!21. Hogyan alkalmazkodott a hüllők szervezete a szárazföldi élet­

hez?22. Sorold fel a madarak osztályának közös jellemzőit!23. Miként függ össze a madarak életmódja csőmk és lábuk felépí­

tésével?24. Mutasd be közös tulajdonságaikkal az emlősök osztályát!25. Mondj jellemzőket a legismertebb emíőscsoportokról!

MAGYARAZD MEG, MIT JELENT!

FAJ • O S Z T Á L Y • T Ö R Z S • O R S Z Á G

S E J T \!A C N É L K Ü L I E G Y ­S E JT Ű E K • K O R H A D É K - L A K Ó K • E G Y Ü T T É L Ő K • ÉLŐ SKÖ £>Ő K • S Z ÍN T E S T • S E JT M A G

T E L E P E S T E S T • G O M B A ­F O N A L • B A Z ÍD IU M » T E R M Ó T E S T

M O H Á K • IM R A S Z T O K

Ö R Ö K Z Ö L D • N Y IT V A ­T E R M Ő K

Z Á R V A T E R M Ő K • E G Y S Z I­K Ű E K • K É T S Z IK Ű E K

L IK A C S * Ű R B É L * G A L L É R O S O STO R O S SEJT

Ű R B É L • C S A L Á N S E IT

B Ő R lZ a M T Ö M L Ő * FÉ R E G ­M O Z G Á S

K Ö P E N Y • Z S IG E R ZA C S K Ó

T E S T T Á J « ÍZ E L T L Á B • K IT IN * C S Á P R Á G Ó * Á T V Á L T O Z Á S • K IFEJLÉS * T E U E S Á T A L A K U L Á S

G E R IN C

K O P O L T Y Ú * Ú S Z Ó H Ó L Y A G Ú S Z Ó K

Á T A U \K U L Á S O S FEJLŐDÉS

S Z A R U P IK K E L Y • L Á G Y H É JÚ TO JÁ S * V Á L T O Z Ó T E S T H Ő M É R S É K L E T

C S Ü D * C SŐ R * T O L L • L É G ­Z S Á K O S T Ü D Ő • M E S ZE S H É JÚ TO JÁ S • Á L L A N D Ó T E S T H Ő M É R S É K L E T

A N Y A M É H ♦ E M L Ő ♦ R E K E S Z IZ O M * E L E V E N ­S Z Ü L É S

A FOLD NÖVÉNYZETI

ÖVEI

jégmező

tundra

tajga

magashegység

lombhullató erdő

mérsékelt övi filves puszta

mediterrán növényzet

siv&tág

szavanna

trópusi esőerdő

^ e /mediterrán növényzet• _______ V --. . ’ ■

■ trópSm5m;rd<>^

1 6 8 M IT KKLL rC D M A TA N ÍV V Í:(;Í:N ?

16X.1. Trópusi esőerdő

168.2. S z< »v iinna

168.3. S iv a tag

MIT KELL TUDNI A TANÉV VÉGÉN?A z élőlények előfordulását, életközösségeik szei'veződését az é lő és é le tte len tényezők együ ttesen hatáiozziik m eg. B olygónkon a term észeti ado ttságok igen eltérőek , így HZ éle tközösségek faji ö ssze té te le , fajgazdagsága, é lő lé­nyeik téibeli elrendeződése különböző, az adott életközös­ségre je llem ző . A táplálkozási sz in tek és az éle tte len kör­nyezet között szüntelenül iuiimolniik az anyagok. A lenne- lő szervezetek a napfény energ iá já t szerves anyagaikba építik, mely közvetlenül v<igy közvetve táplálékul szolgál a fogyasztók és a lebontok szám ára. A szei'ves anyagokat a lebontok alakítják át szervetlenné és ju ttatják az élettelen környezetbe.

- Csopoitosítsd a környezeti tényezőket! • Bizonyítsd pél­dákkal a közöttük levő kölcsönhatásokat! • Milyen össze­függés van az élőlények tűrőképessége és elteijedésük között? • M iként befolyásolják az életfeltételek az élet­közösségek fajgazdagságát? * Jellem ezd az egyes táplál- koziísi szinteket és az életközösségek anyagforgalm át!• M ilyen szerepet játszanak a baktérium ok az anyagfor­galom ban? • M elyek a baktérium ok országának főbb jellem zői?

Földünkön a környezeti tényezők é s velük együ tt az é lő ­lények a fö ld ra jz i szé lességge l é s a ten g ersz in t feletti m agassiíggal övezetesen változnak. A fo n ó övezet egyen­lítői égha jla tán van a Föld leg d ü sab b növény takaró ja , a t ró p u s i e ső e rd ő . Fajgazdagság.a bám ulatba e jtő . É lő ­lényeinek többsége a lom bkoronaszin tben él.

- M ilyenek az esőerdő környezeti tényezői? • Hogyan al­kalm azkodtak ehhez az esőerdő növényei és á llatai?• M ely osztályok képviselik a trópusi esőerdőben a ge­rincesek törzsét? • Sorold fel a hüllők közös sajátossá­gait! • Jellem ezd a kétéltűek és a m adarak osztályát!

A z Egyenlítőtől távolodva csökken a csapadék m ennyisé­ge. Ídőszakos.sá válik eloszlása. A trópusi esőerdőt felvált­j a a trópu.si lo n ih h u lla tó e rd ő , m ajd a s z a v a n n a .

- H ogyan befo lyásolja a csapadékviszonyok változása a növényzet alakulás«it? * M iként alkalmazkodtak a lágy szitrú és fás sziírú növények a csapadékszegény időszak­hoz? • M elyek a Z i'u vatennők töizsének közös sajátossá­gai? • Hasonlítsd össze az egy- és kétszikűek osztályát!• M elyek az em berszabásúak közös tulajdonságai?

A nagy k ite rjedésű - k isebb facso p o n o k k a í m egszak í­tott - füves térségek kedvező é le tfe lté te leket nyújtanak a növényevőknek és a velük táp lá lkozó ragadozóknak.

M II' K K LI/i‘|j |)M A TANKV VWíKN? 169

- M elyek <i szíivannu - ininr környezet - előnyei és hátrá­nyai iiZ o tt é lők szám ára? * M ikén t a lka lm azkodo tt a növényevő em lősök szei'vezete és é le tm ódja a kör­nyezethez? • Jellem ezd a sz«»vanna állarainak küllemét!• Jellem ezd az em lősök osztályál! • Sorolj fel néhány em lőscsopoilot!

A szavannához fo n ó és sz<iraz s iv a ta g terü le tek csa tla ­koznak , Icgtöbbszöi fc is iv a tag í á tm enettel.

- M elyek a sivatagi élethez való alkalm azkodás főbb je l ­lem zői a növény- és állatvilágban? • K eress az alkal­m azkodásra minél több konkrét példát!

A m érsékelt övezet ten n észe tes növény takaró já t a szii- icizföld belsejében u lu v cs p iisx ták képv iselik . Á lhituik a szé lső ség es éghajla thoz é s az a lacsony növényzethez eg y arán t a lkalm azkodnak.

- M ilyen életfeltételeket biztosít lakói szám ára a füves puszta? • Hogyan alkalm<tzkodott élőviláguk a köm ye- zeti tényezőkhöz? • M iéil előnyös az állatok sziímára a kis méret, a rejtőszín, a gyors mozgás é s a kitűnő éizék* szervek?

A z észííki félteke m éisékelt övezetében je le n tő s tei ülete* két borít lo iiib h iilla ló c rd o . Ezek a Föld legváltozatosabb erdősége i. K özéjük tallóznak a tö lgy- é s bükkerdők. A z erdők sz in tje i sziíinos á llatnak biztosítaniik é lőhelyet.

- M iről ism erhetők fel a leggyakoribb erdőalko tó fák?• M i a hasonlósiíg és mi a különbség a tölgy- és a bükk­erd ő k közö lt? • Soro ld fel az íze ltlábúak tö rzsének közös sajátosságait! * M elyek a harasztok törzsének is­m érvei? • M ondj igaz állításokat a gom bák országáról!• M elyek az erdőben m egism eit m adaiak és em lősök küllemének jellem zői? • Hogyjtn alkalmiizkodott szerve­zetük köm yezetükhöz és életm ódjukhoz?

A m éisékelt övezet ész«iki, h idegebb tájain a lom bos erdő­ket tiík 'v ch i erdők váltják fel. E hhez az é lőhe lyhez külö­nösen jó l alkalm azkodtak a fenyőfák. H ajtásuk és magjaik sok álliitnak nyújtanak táplálékot.

- M iéit a fenyők a legalkalm asabbak a tajgai körülm é­nyek elviselésére? • M elyek a tajgában é lő növények faji jellem zői? • Jellem ezd a nyitvatennnk töizsét! • M i­ként alkalm azkodtak a tajga állatai a köinyezethez?

A tajgiítól ész<ikra van a hideg övezet ta tlan növényzeti zónája , a tu n d ra . Á llatainak egy része a h ideg évszakban e lvándoro l, m ásik része v iszont á tvészeli a kedvezőtlen idősziikot.

- M ilyen összefüggés van a tundriín élő növények és álla­tok testfelépítése és köm yezete között? • M elyek a m o­hák töizsének ism érvei?

169.1. Füves puszta

169.2. Lom bhullató erdő

169.3. T ajga

170 MIT KKLLTI DNI A TANÍV VÍ:(;Í:N?

170.1. Jégmező

170.2. Hegyvidék

170.3. V íz i é le ttér

A hideg övezel legzoidabb, siukvidéki éghajlatú teiüle- teinek hó- és jégmezőin már cs.ik néhány zuzmó- és mo- szatfaj képes megélni. Allatvilágci fajokban szegény, de egyedsz«ímban gazdag.

- Hogyan alkalmazkodtak a siukvidéki éghajlathoz és a vízi életmódhoz a pingvinek?

Az élővilág övezetes cliendeződésc a földfelszíntől függő* leges irányban is megfigyelhető. A hegységek magas ré- giói tehát a hideg övi tundiának és <iz állandóan fagyos te­rületeknek felelnek meg.

- Miként változniik a környezeti tényezők és a növény­zeti övék a hegy lábától a csúcs felé? • Miről ismerhetők fel a hegyvidék állatai? • Mi jellemző a zuzmók tör­zsére?

A földfelszín 3/4 lészél tengerek, <k*eáii<ik borítják. Ez a Föld legnagyobb élettere. Az életfeltételek kedvezőbbek. mei1 szélsőségei jóval kisebbek a sziUiizfoldénél. A kör­nyezeti tényezők a földi<ijzi .szélességgel és a vízmélység­gel együtt változnak. A természeti adottságok különbségei alapján a tenger életközösségét piutközeli vizekre, nyílt tengerre és mélytengene tagoljuk. Növények csak a jól átvilágított felszíni rétegekben élnek, míg az állatok a ten­ger minden részét benépesítik.

- Hasonlítsd össze az édesvizes a tenger környezeti ténye­zőit! • Mi a plankton jelentősége? • Jellemezd a zöldmo- szatok törasét! • Csoportosítsd a tengeri állatokat táplál- koz«isuk és szei'vezeti felépítésük szerint! • Keress minél több példát az előfoidulás-szervezeti igény, környe­zet-szervezet. szervezet-életmód és a felépítés-mű­ködés oksági összefüggéseire! • Ismertesd a sziviicsok és a csalánozók törzsének hasonlóságait, különbségeit!• Jellemezd a kagylók és a csigák osztályát! • Sorold fel a halak közös jellemzőit! • Sorold fel a tenger élet­közösségét veszélyeztető hatásokat! • Készíts a meg- ismei t életközösségek élőlényeiből sokféle táplálkozási láncot!

A kontinensek élővilágához a tennesztett növények és a tenyésztett állatok is hozziítailoznak. Termesztésük, te­nyésztésük elsődleges célja a gyaiapodó népesség táplá­lékszükségletének kielégítése. Ennek következtében a Föld természetes élőhelyei egyre szűkülnek. Az ember termelő tevékenysége során súlyosan szennyezi a talajt, a vizet és a levegőt, gátlástalanul kifosztja a természet kincseit. Tömegével pusztulnak a növény- és állatfajok. A felhalmozódó méreganyagok az ember létét is fenye­getik. A Föld élővilágának sorsa iiz emberiség kezében van. Ne feledd, te is felelős vagy a jövőért!

KISLKXIKON 171

KISLEXIKONag>'vel<)» A gerincesek idegiendszeiének a kopo­nyában lévő kocsonyiLs töm egű központja . (152)

á llá h • A sejt m ozgásszeivecskéje; kü lönböző <da- kú é s m ére tű phtzm anyúlvány. (Í2S)

HÍlaiid( mn c^hujbil • A siukvidékek közelé­ben ala]<ul ki. Egyetlen évszaka a hideg tél. .lellem- zője az i'tlhindó szél és a hó foiiruijú csiipadék. A nö- vénytakiu'ó nélküli felszínt örökké jé g borítja. (68)

állattelcp • A zonos fajba tartozó állatok lazább vagy szorosabb kapcsolata egym ással és «iz anya­á lla tta l. A szaporodás sonín keletkezett egyedek nem válnak szét. (86/

a\só l(>nihk(>n>iias/in( (esőerdő)* A kb. 10-15 m é­ter m ag as fák által alkoto tt lom bozat. (14)

Ama/ónia • A z A m azonas-vidéki esőerdő m ásik n e v e .(15)a n y a ^ o r ^ a lo i i i • A z anyagok állandó köiforgása a táplálékszintek é s az élettelen környezet között.(iLi)a s /.ín in u 'tr ik iis h á /« A csigák sz im m etria (sza- bályossiig) nélkül csav .uodott m eszes vázii. (H6)

y .s/.(a lkö /össcg* K ét é lő lény (csoport) luzii k a p ­c so la ta . am ely a z egy ik fél szám ára e lő n y ö s , a m ásik szám áia közöm bös. (109) h a rnan io s/a t< > k*A zöld színanyag m ellett barna sz ínanyago t is taita lm azó, főként a tengerekben é lő többse jtű m osziitok. (86)

h a /.íd íim i • A gom bafonalak végén képződő bun­kó vagy göm b alakú képződm ény. (IM))

ba/íd íiin i(>s g o m b ák * T ö b b se jtű , változatos tér- m ő testű gom bák, spóráik bazíd ium okban fejlőd­nek. (iJO)

hchurcoll állatok * Olyan álla tok , am elyeke t az em ber ju tta t egy adott területre , ahol iizelo tt nem fordultaik elő . (92)

bínilN )/ás * Alacsonyabb lendű állatokra (szi v;»csok, c sa lán o zó k ) je lle m z ő szaporodási fo rm a , m ely során a testfal k itürem kedik . belőle k ife jlőd ik «iz utód. am ely rajta m aradhat az anyaálla t testén, vagy le is válhat róla. (14.^)

c á p á k *R észarány ta lan faroküszó jú , k o p o lty ú ­fedő nélkü li porcos halak. (81}

csalánfoiial • A csalánsejt belsejében lév ő fonal­szerű képződm ény. Ez e jt sebet és ju tta t m érget az á ldoza t testébe. (78)

ix a lá n o /ó k - Zöm m el tengeri gerínctelen állatok. N evüket csalánsejtes tapogató ik ró l kaptáik. (78)

csalá iisc jt • A csalánozók je llem ző sejtje. Szerepe van a zsákm ány m egszerzésében és a védekezé.s- b e n .(78)c sa lá n tü sk c * A csa lánsejt felü letén lévő tüske- szeiTÜ nyúlvány. (78)cso n to s h a la k * A halak képviselői, m elyek belső váza te ljes m értékben e lcson tosodo tt. (152) c s i ic s r a ^ a d o /ó k • A do tt é le tközösségben a fo ­gyasztók u to lsó tag ja , am elyeknek (é lő sködő i­ken kívül) n incs ten n é sz e te s fogyasztó juk . ( I l i ) d c llo ld ( levé la lak ) • M értani form a. O lyan négy­szög, iunelynek két-két szomszédos old<tla egyenlő és állói m erőlegesek egym ásra . (58) d in a m ik u s q ^ e n s i i ly • A változ<ísok ellenére az egyensúly b izonyos határokon belül fennm arad. ai4)d ö ^cv ő k * E lhullott állatokkal táp lálkozó állatok.(40)d ü r^ é s* A hím fajdok tava.szi pm zási idősz<tkban hallatott je llegze tes hang ja . (61)

egyed * Ö nállóan létező élő lény , egy a faj tagjai közül. (20)cgyen lílő i é g h a jla t • A z E gyen lítő m entén k iala­kult éghajlat. Egyetlen évszaka a nyiii'. Egyenlete­sen m agas hőm éiséklet. sok csapiidék jellem zi. (14) eg j’ü ttc ics* A z élőlények között kialakuló kölcsö­nösen előnyös kapcsolat. (107) é le tfe lté tel * A z élet fenntartásiihoz nélkülözhetet­len környezeti tényezők. M inden élőlény alapvető életfeltétele a víz. a táphílék és a m egfelelő hőm ér­séklet. (4 hek'ílclep * A htuúsztok spóiViból fejlődő, apió. lapos, ivarszerveket fejlesztő szerve . ( IJ5) e lsőd leges l'ogy a s / tó k * N övényevő állatok. (111) élvezeti növény • O lyan anyagokat tartalinazó nö­vény. iunelynek fogyasztása jó leső éizést okoz. (M) e m h e r s /a b á s ú m a jm o k * N a g y term etű . f<uok nélküli. 32 fogú. v iszony lag nagy agy téifogatú m ajm ok. (21)e n e rg ia á rd m lá s * A z anyagforgalom m al együtt lejátszódó egyirányú folyam at. A növények m eg­kötik a N ap energ iájá t é s szerves anyagaikban tiíioljiik. A z e n e ig ia táplálék fonnájában v<índorol a táplálkoz«Ísi láncban. (U 4)

172 KISLKXIKON

c r jc s z lo b a k lé r iu m o k •O ly an bak té iiu inok . m e­lyek oxigénm entes környezetben a cuko ila ila lm ú anyagok bontása során kü lönböző anyagokat (pl. a lkoho lt) term elnek. (I27f c rsz c n y c s em lősök • O lyan em lősök, m elyeknek nincs inchlepényíik, ezéil fejletlen utódokat hoznak v ilágra. A kicsinyek a nőstény állatok hiisán lévő bő rredőben (erszényben) fe jlődnek több h ó n a­pon keresz tü l. (M))eves r i ln n is * Évszakonként inegism étlődő válto­zások, m elyet iiz é le tte len környezeti tényezők (főként hőméiNéklet és a fény) változásiii okoznak.(106)

íaíyi.vúiniiiK> • Az emlősök bőrében lévő faggyúi te rm eld m irigy, m ely a bőr é s a sző r zsíroziisál, p uh itásá t biztosítja . (160) fán la k ó n ö v én y ek * A fák töi-zsén vagy ko roná­jáb an te lepednek m eg. T ápanyagaikat a z ö ssze­gyű lt ko rhadékbó l. m íg a v izet a lehulló csapa­dékból vagy a levegő párataitalm ából nyerik . (15) f a rk i iÍK//>leme/« A vízi é le thez a lkalm azkodva a bá lnák fiuka vízszintes he lyze tű úszö lem ezzé a laku lt. (HA)fa rk o s k é té ltű e k • M egnyúlt testű , közel egy fo r­m a végtagú. kifejlett korban is fiuokkal rendelke­ző k é té ltű állatok.

fa ro k lx ij t • Egyes em lősöknél a farok végén lévő hosszabb , csom óba rendeződött szőreet (például o ro sz lán ). (27}felső lc»n ihkoronas/Jn t (e ső e rd ő )* A z 5 0 -6 0 m m agas ó riásfák nem összefüggő lom bozitta. (14} fo ^ ó fa ro k • K apaszkodásra , függeszkedésre a l­k a lm as hosszú, izm os farok. (IH} fo}*«>vé}itaí* • O lyan kéz és láb. ainelyen a hüvelyk­ujj a több i ujjal szem behelyezhető . ilH) fo g j a s / l ó sz e rv e z e te k * T öbbnyire á lla tok , am e­lyek m ás é lő lényeket (növényeket vagy á lla to ­kat) fogyasztan«»k. ( U hfre<)iig.áz • Színtelen , szagtalan gáz, m elyet a hű- tőgépgyártásbiin, illetve szórópalackok hajtógáza- ként használtak . E lsődlegesen a freongáz a fele­lős az ózonpajzs pusztu lásáéit. (H7) f u tó lá b • H osszú, erős csüdű m adárláb . k é t vagy három ujjal (pl. strucc). (24í fiL szem övényck • Belőlük ételek é s italok ízesíté­sére a lka lm as fűszereket á llítanak e lő . (.<7) füves s z a v a n n a • Füves növénytakaró fákkal, fa- csopo itokkal. A sz<tvannaéghajlat kevésbé csapa­d ékos v idékein aUtkult ki. ahol a s z í ü í i z évszak h osszabb a nedvesnél. (2.^)

^ I l e i m oston is se jtek * A szivacsok jellem ző sejt­je i. A z űrbelet, illetve a csato rnarendszer kam ­rácskáit bélelik . Feladattuk egyrészt a víz<íramlás fenn ta itása . m ásrészt a táp lá lék felvétele. (87} g e jz í r *Időszakos<m m ű k ö d ő , m ag asra fe ltö rő ineleg vizű forrás. (92}g erin cv e lő * A z ideg rendszer gerinccsatornában húzódó központi szerve. (152) g>'íkok ‘ M egnyúlt testű, többnyire négylábú hül­lők. (154)h a g y o m á n y o s energiahord(>z<>k • A szén. a k ő ­olaj. a foldgilz. K itennelésU k é s felhasználásuk jelen tősen károsítja a környezetet. K észleteik vé­gesek. (H?)h á j * A bőr a ljában lerakódó zsírszövet. h a liv a d é k • A z ikrából k ikelt fiatal hal. (801

h a rm a d la g o s fo g y a sz tó k * Á lla te v ő á lla tokkal táp lálkozó fogyasztók . ( H l } hasláhúak * A csigiik osztályi'imik másik neve. (146) hé j * A kagylók két félből á lló szim m etrikus m e­szes v á z a . (!47)illó o la jo k • A kü lönböző növény i részekben e lő ­forduló, gyoisan pi'uolgó (elillanó), kellem es illa­tú, o la jszerű anyagok. (29} jé g k o rsz a k * Földünk töilénetének azon időszaka, am ikor az észitki fo ld ié sz nagy részét jégt«ikaró borította. (9.i)k a k a ó v a j * A kakaó m agjából kisajtolt nagy zsír- tiulalm ú anyag. <unit a gyógyszeripiubiin és a cuk­rászatban használnak. (.^6) k a m é le o n o k * A tró p u so k o n é lő . g y ík szab ású hüllők. Szervezetük a fán l<»kó é le th ez a lkalm az­kodott. (154)k á v é h a h * A kávé csonthéjas tennésének bab ala­kú m a ^ a . (36}k e n y é m ö v é n y * O lyan növény, am elynek vala- m ilyen részéből lisztet készítenek , é s abból ke ­nyeret sütnek.k e llő s n e v e z é k ta n * A z é lőlények két névvel j e ­lölt tudom ányos (latin) neve . (124} k ígyók * Lábatlan , hosszú tes tű hüllők. (Í54} k isu g á rz ás * A napsugiu Zcís hatásáni a (olm elege- dő fö ldfelszín által k ibocsáto tt hősugárzits. ((^} k iv eze tő ny ílá s * A szivacsok űrbelének kij<írata. (87)k lo ák a * A széklet, a vizelet és az ivai'sejtek közös ki vezetője. Je llem ző a halak egy részére, a kétél- tűekre . a mad<uakra. a hü llők re é s egyes e m lő ­sökre. (M))

KISLKXIKON 173

kotTciii • vSeikentő hatású anyag. Üyen hatóanyag van például a kávé m agjában vagy a tea leve lé ­ben. (S6)

k o ra llo k • Többnyire telepes testű, helyhez kötöt­ten é lő csalánozók. Csak polipalakjuk van. Testü­ket rendszerin t váz szilárdítja. (H9)

k o ra l ls /J r t • Korallviíziikbói fe lépü lő m eredeken felnyú ló , m agányos szik la. (1^)

k o ra l l /á lo i iy * K oia llvázakból fe lép ü lő zátony.( mk o k o ra llo k * Változíitos alakú, színű, telep^ilkotó. iné.szvúzíis korallok. M eleg, tiszta v izű tengerek ­ben é lnek , ahol a sótaiTalom nem csö k k en .3.5% alá.

k ö rn y ez e t • A z élőlényekre ténylege.sen ható kör­nyezeti tényezők összessége. (lOh

k ö rn y eze ti tényezők • A z élőlények létét befolyá­so ló é lő (biiktérium ok. gom bák , növények , á lla ­tok . e m b e r) é s a z é le tte len (fény. v íz, levegő , hőm érsék le t, talaj) hatá.sok összessége. f.Wj

k<»röm «A z ujjvég felső részén e lhe lyezkedő la­pos sziíiiilem ez. Ü60)közx'p.ső lo m b k o ro n a sz in t (esikTclo) • A kb . 20- 30 m éterre növő fák összefüggő lom bozata . (14>

k rok< »d ilok•T rópusi, szubtrópusi fo lyók , tavak ragadozó, nagy testű, gyíkszetxi hüllői. K oponyá­ju k széles, lapos, farkuk o ldalró l lapíto tt, e v e ző ­szerű. (154)kúsz<k*serje* Kapa.szkodó szerveivel (pl. kacsok­kal) va lam ilyen tám asztékra felfu tó cserje . ( Í7)

k ü lö n á lló ízinok* Olyan izom . Izom csopoil. mely nem nő tt ö ssze a b ő n é l. (!4Hf

Ichejjés (sz itá lás)* A madcU'.ik olyan repülési for­m ája, am iko r egy m eghatározott pont fö lö tt egy he lyben m aradnak. H?)

Ieb»nt«> szervc/A 'tek • E lhalt növények é s állatok szerves anyagait a lak ítják át a növények líltal is­m ét fel N'ehető szen 'etlen anyagokká. Jelen tős sze­repük van a term észet anyagainak kö ifo rgalm á- ban. Ilyenek például egyes gombitk. baktérium ok, férgek é s ízeltlábúak. { I l i )légxsákds tü d ő • A m adarak tüdeje, m elyből a hiisi o ldalon 5 p<lr légziicskó ered. ez behatol a b ő r alá. a c so n to k ü rege ibe , ezá lta l k ö n nyűvé te sz i az állat teste t, é s növeli a felvehető levegő m enny i­ségét. (I56i

liá n o k • A talajban gyökerező, fákra kapaszkodó, de n e m é lő sk ö d ő fás szárú növények . T ip ik u s képv ise lő i a trópusi esőerdőkben élnek .

lik a c s* A .szivac.sok testfe lü le tének ap ró ny ílá­sai, m elyen keresztül v íz é s vele együ tt táplálék ju t iiz é lő lény testébe. (H6)

lo m h h iilla tó e rd ő ( lo n ih c rd ő )« A méiNékelt ég ­hajlati övezetben, a c.sapadekosabb (500 m m felett) te rü le tek re je lle m z ő tö b b sz in tű erdő , am elyet többnyire kevés lom bhulla tó fafaj alkot. (47)

niac'c'hia (m a k k ía ) • A kem ény lom bú erdők kiir­tása után létrejö tt I -3 m éte r m agas, sűrű. ö rö k ­zöld bozótos. (45)m a c sk a le lé k • Izm os test-alkatú, göm bölyű fejű, behúzható k<u'mú ragadozó em lősök . i l9)

m a jm o k • A z em lősök egy ik csoportja. Je llem ző­jü k az ö tu jjú végtag, a kö röm , a szem beford ítha­tó hüvelykujj é s az e lő renéző szem . (20)

m an cs • N ém ely em lős em s, izm os lábfeje, fejlett kannokban végződő u jjakkal. (IH)

n ia n g ro v e e rd ő * A trópusi tengerp iu tok hu llám ­veréstől védett luleién honos mocs<iierdő. A fiikat és a c.seijéket á llványszerűen szerteágazó gyöke­rek rögzítik az iszapban.m áso d lag o s fí>í»yasztók • N övényevőkkel táplál­kozó m indenevő vagy ragadozó állatok. ( I l i )

m ax in u in i • A környezeti tényezők legmaga.sabb é lléke. am it az é lő lény m ég elv isel. (104)

n ie d ú z a a la k • A cs<ilánozók félgöm b alakú lebe­gő vagy úszó életalakja. (144)

m ed ú z á k • Tengerben é lő , úszó-lebegő csalánozó állatok. H arang vagy k o io n g alakúak . Testük á t­tetsző, m ert sok v izet tail<ilmaz. (7H)

n ieg ú ju ló e n e r ^ a h o r d o /ó k • O lyan energ iafor­rások , am e ly ek a te rm é sz e tb e n fo ly am ato san rendelkezésre állnak , vagy ú jra tennelődnek . Pl. a nap-, a szél- é s a v ízenerg ia . (117) m éh lep én y • A z em lősök m chébcn elhelyezkedő lapos szerv. A m éhlepény tartja fenn a kajK sola- tot az utód é s az anya s z e n e z e te között. így ju t táp lálékhoz és ox igénhez a m agzat. (.^0) n ié ly te n g e r* A nyílt ten g er 200 m -es m élysége a la tt h ú z ó d ó te n g e rré sz . H e ly e n k é n t e lé rh e ti a 10-11000 m -es m élységet is. (77)

m esterséges ék*tközí»sség - Olyan rendszer, m ely­nek anyagfo igalinát iiz em b e r s 2 iíbályozz<í. M es- tei'séges életközösség pl. a szántófö ld , a legelő, a telep íte tt e rdő . (114)

m este rsé g es r e n d s z e r* A z é lő lényeket egy-egy kiragadott kü lső vagy b e lső tulajdonsiig a lap ján rendszerezi. Figyelm en k ívü l hagyja azok rokon­sági kapcsolatait é s k iah iku lásuk rendjét. (124)

174 KISLKXIKON

m íiiiiiiiiiii*A környezeti tényezők legiüiícsonyabb érteke, am it az élő lény m ég képes e lv ise ln i. (K)4) n a p i r i tm u s • A z éle tközösségben naponlii meg* ism étlődő változiisok, m elyeket az é le tte len kör­nyezeti tényezők (főként a hőm érséklet és ii fény) változásai okozniik. (106) n á s / .lá n c * A z álla tv ilágban a p áro sodási beve­zető cselekvésso rozat. {61} nyfli v izek • A parttól távol eső, a felszíntől 200 m m élység ig terjedő v ízié teg . (77) nyu g a ln ii á llapo t • Egyes növényeknél előforduló é le tszakasz, am elyre az é le ttevékenységek csök ­kenése. és a növekedés szünetelése je llem ző . (47)

o á /is • Sivatagi fonús. vagy kút körül e lhelyezke­d ő tem iék en y te iü le t. (Jf<)o p tín i i im • A z e g y es kö rnyezeti tén y ező k lég* kedvezőbb értéke. (104)ó r iá s fá k * A z esőerdők ritkán álló , 5 0 -6 0 m éter m agasságo t is e lérő fái. (14} o r s / ,á g « A legnagyobb rendszertan i k a teg ó ria , m elynek törzsei alapvető tu lajdonságaikban m eg­egy ezn ek (pl. növények). (124) o sz tá ly • R endszertani kategória , m elynek fajai több tu la jd o n ság b an m egegyeznek , eg y m ássa l közeli rokonságban vannak (pl. m adarak). (125)

ó z o iirc fc g * B olygónkat 15-35 km m agasságban a N ap k á ro s U V (u ltra ibo lya) sugái2 <lsától védő légköri réteg. Vastagsiíga a környezetszennyezés h a tására csökken. (A z ózon a légkör fe lső réte­geiben oxigénből keletkezik a napsugárzás hatá* Siira.) (117)

ö n s z a b á ly o z ó r e n d s z e r ‘ O ly an é le tk ö zö ssé g , am elyben a változásokat a rendszer m aga eg y en ­líti ki, és ezzel fenn tartja a v iszonylagos egyen* sú ly t a táp lálkozási szin tek között. (114)

ö rök ítc> anyag«A sejtm ag anyaga, m ely « z é lő ­lények tulajdonságainiik továbbvite lé t b iztosítja .ii27}őserdíT • Em beri beavatkozilstó! m entesen fejlődő erdő. (40)

p á f r á n y o k • V áltozatos alakú, életm ódú, nedves, párás kö rnyeze te t igénylő harasztok . (IA4)

p a lá n k g y ö k e re k • A z óriásfák tövén k inövő le­m ezes képződm ények. V édik a sekélyen gyöke* rező fák a t a kidőléstő l. (14)

pálm alörA S • A pálimik osz lopszeiv . el n em ága­zó fiLs szá la . (.^5)pamac*s • A z álla tok testén (p l. fiilén) k ialakuló , ec se th ez hasonló szőrcsom ó. (60)

p a m p a • A fiives puszta neve Dél-Amerikábiin. (54)

p á rn a n ö v é n y * A m ag ash eg y ek b en e lő fo rd u ló a lacsony növésű , dúsan e lág azó sziíiií. m élyre hatoló gyökérzetű cse ije . (75)

partköz^ 'li v izek • Sekély tengerek a kontinensek közelében . 200 m -es m élység ig húzódnak. (77) p o l ip a la k * A csa lá n o zó k h c ly tü lő tö m lő sze rű é letalakja. Sz<\jnyílásuk é s tapogatóik a test felső o ldalán helyezkednek el. (!44)

p<jre • A gerincesek vázának anyaga. A csontnál kevésbé sziliírd. ugyanakko r rugalm itsabb. (H!)

p o rco s h a la k • A halak ősibb , fejletlenebb képvi­selő i. belső vázuk porcbó l áll. (152)

pozsjíás s z á r * ViLstag. húsos, v ízrak tározásra a l­kalm as sziír. Je llem ző például a kaktuszokra. (,Q)

p rém e s á lla l • É rtékes, nem es szőnnével rendel­kező állat. (62)

p ré ri * A füves puszta neve Eszi»k-Amerikában.í.^4)

ra d io a k lív h u lla d é k * A z atom erőm űvek m űkö­dése során keletkezik, am ely káros sugarakat b o ­csát a környezetbe. (82)

rek esz izo m * A z em lősök testében a m ellüreget a hasüregtől e lvá lasz tó széles, lapos izom . (160)

rem lsz c rla n * A biológia lész tudom ányít m ely az é lő lényeket m eghatáiozo tt elvek alapján Csopor­tosítja . (!24)

r é s z a r á n y la la n f a ro k ú s z ó * O ly a n farokúszó , m elynek felső része jóval nagyobb az alsónál. (8!)

s a rk i íeny * Főként a sarkvidékeken, a légkör fe l­ső rétegeiben észle lhető fény je lenség . (71)

s a r ló a la k ú levél • K eskeny, félköríves fom iájú levélalak . (29)

s a ro k p á n t * A kagylók jo b b é s bal o ldali héját összefogó rugalm as lem ez, m elybe m ész is rakó­dik. (!47)sav as eső * Savas kém hatású csapadék, am ely fő ­ként a légköitie ju tó kén- c s n itm gén-oxidok v íz­gőzzel tö rténő kölcsönhatásiikor keletkezik . Ha- tásá ia a növények é s a felszín i vizek kiiiosodniik. a talaj tönkrem egy, az építm ények eliruillanak. (5H)

s e jtk o ló n ia * A z o sz tó d á s u tán eg y ü tt m arad ó sejtek együtte.se. (L^.i)s iv a ta g i é g h a j la t* A R á k té rítő é s a B ak té rítő inentén k ialaku lt égha jla t. A z évi középhőm ér- séklet m agas. A csapadék m ennyisége nem h a­ladja m eg az év i 250 mm*t. s ó k o n e e n trá c ió * A z oldcitban a sók tömény.sé- gének je lző je . (100)

KISLKXIKON 175

s z á l l í tó e d é n y e k • A növényi szerv ek b en ta lá l­ható, a vizet é s a benne oldott i'isványi anyagokat, illetve a kész táp lálékot sz<íilító eleinek. (J.U) s z a ru p a j/ .s * T ö b b apró szaiup ikkely ö ss2x o lv a- dásábó l k ialakuló e io s küUakaró. Ilyen k ép ző d ­m ény van a hüllők egyes testt<yain. pl. a gy íkok fején é s hasán. (211

s /a r i ip á n c é l • A bőrben lévő cson tlem ezek és a szarupiijzsok együtteséből létiejövő kültakiu-ó. (21 f

s z a v a i in a é g h a jla t • A trópusi övezet e g y ik é g ­hajla ta . A z évi középhőm érséklet m agas. A c sa ­padék m ennyisége kevesebb , m in t az egyen lítő i éghajlaton . E loszhlsa egyenlőtlen . Egy nedves és egy sziiraz évsziik a laku lt ki. (20) sze lv én y eze lt les! • A z állat teste hosszirányban megisnr>étlődő testszakaszokra, szelvényekre tago­lódik (p l. győrűsférgek). (M4) s / i la • A biUniik sziijpadlásból lenyúló sok-sok roj­tos szélű szarulem eze, m elyek a táplálék k iszűré­sére a lkalm asak . (84)s /Jv a c s la l k a m ra • A viustag falú szivacsok göm - bölyded ürege. Bennük találjuk a galléros osto ros se jteket. A kam nikat a likacsokkal és az ű rbéllel elágazcS csa tom arendszer köti össze. (86) s /iv a i 's o k • T öbbségük tengeri állat. A z aljiz;ithoz rögzü lve élnek . Testüket szivacsállatkák sokasa* ga ép íti fel. Á llattelepet alkotnak. Liígy testüket m ész-, kova- és szarufonalak szilárdítják. Szerves tö rm elékekkel, parányi é lő lényekkel táp lá lk o z­nak. (8ófs z ty e p p • A füves puszta neve E urázsiában . (!>4)

s / í ik lilré sű c k * A z o k <iz élőlények, m elyek a kör­nyezeti tényezők k ism értékű változiísait tudjiík e lv ise ln i. (104)

tá g l í í r c s ű e k • A zok az élő lények , m elyek a kör­n y eze ti tén y ező k n ag y m érték ű in g ad o zásá t is e lv ise lik . (104)

ta j^ a • A tajga éghajlaton előforduló nagy kiteije- d ésű tű leve lű erdőség . Je llem ző növényei a fe­nyők m elle tt a nyíifiik. (f<7) ta j^ a é g h a jla t • A m éi^ékelt övezetben az cszaki- sa rkkö ilő l d é lié helyezkedik el. A nyár rö v id és v iszonylag m eleg. A tél hosszú és hideg. N agy az évi hő ingás, kevés a csapadék . (.^7)

t á p lá lk o /á s i h á ló /a t* E g y vagy több p on ton ö sszekapcso lódó táp lálkozási láncok bonyo lu lt rendszere . ( I I I )tá p lá lk o /á s i p ira m is • A tennelőktől a csúcsraga­dozókig egym ásra épülő táplálékszintek, am elyek

tükrözik itz életközösségben az egyes táplálkoz«isi sz in tek eg y ed szám án ak . ö ssz tö m eg én ek é s az élő lények testnagyságainiik változ<ísaÍl. (112) tap < ^ a tó k • A csalánozó állatok szájnyílása kőiül e lhelyezkedő sze ivek , m elyeken nagy sziunban csoportosulnak a csalánsejtek . A tapogatás. a táp- lá lé k sz e a é s és a védekezés e.szközei. (89)

tá p lá lk o /á s i s /in te k * A z életközösségen belül az iizonos típusú táplálékot fogyasztó élőlénycsoport. Ezek a tennelők . a fogya.sztók és a lebontók. ( I N) tek n ő sö k 'Z ö m ö k testű, bőrcsontokból é s szaru ­lem ezekből felépülő has- é s há tpajzs által védett hüllők. (I.‘i4)

te rm e lő s /e r v e /e le k • E lsőso rban (zö ld) növé­nyek, am elyek a napfény energ iájának seg ítsé­gével a környezet egyszená szervetlen anyagaiból (v ízből, szén-d ioxidból, ásvány i sóbó l) képesek előállítani a testüket fe lép ítő szerves anyagokat (cukrokat, fehérjéket, z s írsze rű anyagokat). ( I I I )

te rm é s /e te s re n d s z e r • A z élőlényeket testfelépí­tésük, éle tm űködéseik hason lósága , rokonságuk és fejlődéstörténetük a lap ján csoportosító rend­szer. (124)

l e r m é s /e te s é le t k ö z ö s s e l • E m beri b eavatko - Ziistól m entes, önszabiílyozó rendszer. Ilyen pl. az e.sőerdő. (114)tí/lá l)ii r á k o k • A legfejlettebb rákok. Többségük tengerekben él. Je llem zőjük a 2 pm csáp, 2 testtáj és 5 pár (tíz darab) já ró láb . ( 149)

to já s ra k ó em lő sö k • A z em lő sö k legegyszem bb csoportja . K icsinyeiket iinyatejükkel táp lálják . Jellem zőjük a csőiszei ű állkapocs, a lágy héjú to- jils és a k loáka. Ilyen pl. a kacsacső iű em lős. (JO)

tö rp e e .se rje * 5 0 cm -né! a lacsonyabb , gazdagon elágazó, fás szárú növény. (6J)

löri)ec*serjés • A hegyv idéken a tű levelű erdők fele tti növényzeti öv. A lacso n y növ ésű tö ip e - fenyők é s tö rpecseijék a lko tják . (74) tö r/.s* R endszertani kategória . O.sztályai néhány tulajdonságbitn m egegyeznek , egym ással távoli rokonságban állnak.

tró p u s i e ső e rd ő * A z egyen lítő i éghajlatú te rü ­letekre je llem ző ö rökzö ld , sokszin tű , fafajokban gazdag erdő. A fiíkon liánok és fán lakó növények sokasága é l. (14)tró p u s i lo n ih ln illa ló e rd ő • A z esőerdők és a sza­vannák határán e lő fo rd u ló laza lom bkoronájú , fényben gazdag, összefüggő erdő, dús aljnövény­zettel. (20)

176 KISLKXIKON

(nSpu-si sivatagok* A téiítők mentén elhelyezkedő, igen szí'uaz éghajlatú terü leteken k ia laku ló gyér növényzetú vagy növényzet nélküli tciiiletek. ( M)

tiiliic p c sc d és • A lakosság lé lekszám ának olyan in é ilék ű em elkedése, am i az é le tszínvonal rová- Síira m egy. {70}tiíltcm ic lc s* Többel tennelnek valam ely áiitcikk- ből. m in t am ennyire igény van. ( H6)

t u n d r a • A siukkörök vidékére je llem ző fajokban szegény, de egyedszám ban gazdag , ö sszefüggő növény tak iuó . Je llegzetes élő lényei a lö ipecser- jék . va lam in t a m ohák é s a zuzm ók. i68) t u n d r a é g h a jla t* A hideg övezet éghajlata . Két évsziik váltja egymást; a hosszú, hideg tél é s a rö­vid, hűvös nyiii'. {6H>

t í í ré s la r lo in á n y * A környezeti tényezők értéke m in im um és a m axim um között. (I()4) tű rő k é p e s sé g * A z élő lényeknek az a tu la jd o n ­sága. hogy a környezeti tényezők változilsait m i­lyen m értékben viselik el. (104)

U V sugár/ás*A N ap sugárz<ísának egy része. B ak térium ölő , rákkeltő hatású . B őrpirt é s kötő- há ilya-gyu lladást is okozhat. (H7) ü l te tv c n y • T ervszerűen b eü lte te tt te rü le t, ahol többny ire egyfajta haszonnövényt term esztenek .

ű rh é i • A .szivacsok é s csalánozók testének lésze. A csalánozók űrbelének feladata az em észtés. (78)

ü v e g liá /l ia tá s • A z a je len ség , m ely során a lég­k ö r - a z ü v eg h ázh o z h aso n ló an - v issza ta rtja a fö ldfelszín által k isugiirzo tt hő je len tő s részét, így bo lygónk hőm én<ékletc em elkedik . {117} vadga /dá ik< > dás«A vad<lllomány gondozásával és szabályoziísával. to v áb b á a vadállom ány és é lőhelyének védelm ével összefúggő tervszerű te­vékenység. (49)

v c re j té k m lr ig j '* A z em lő sö k bőrében lévő. ve­re jték e t te rm e lő m irigy . S ze rep e van a káro s anyagok kiválasztásában é s az állati test hőszabá- lyoziisában. il6()iv e rse n g é s* A z é lő lények közö tt k ialaku ló k ö l­csönösen hátrányos kapcso la t. E gym ást gáto lják a táplálékszerzésben, növekedésben , sziiporodás- b a n .( IS)vcszé lyez lc lc tt fa jo k * A zok iiz é lő lények tartoz­nak közéjük, am elyeknek egyedszíim a veszedel­m esen m egcsappan t a Fö ldön és a k ipusztu lás veszélye fenyegeti. (22)vis/ony lagos e g je n sú iy * A z életközösség je llem ­zője. ha hosszú időn át jelen tősen nem változik az életközösség összetéte le é s a táplálkoz«ísi szintek közötti anyagforgalom . ( f 06) z u /n ió k * A z egész Fö ldön elterjed t, igénytelen, e llenálló élő lények . T elepes felép ítésű testükben gom bafonalak é s m oszatok élnek együtt. (6Hi z .s írp ú p * Á lta láb an az á lla to k háti részén e lhe­lyezkedő tápanyagokat (ZNÍrt) raktározó rész.

Kiadó: Moziiík Kiadó, 6723 .Szeged, Debreceni u. 3/B. ♦ Telefon: (62) 470-101, (62) 554-664 Drótposta: kiado@inoziiik.info.hu • Honlap: www.mozaik.info.hu • Felelős kiadó: Tőrök Zoltán Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben, Gyulán • Felelős vezető: Kovács János Terjedelem: 16.06 (A/5) ív • Tömeg: 346 g • 2012. március • Raktári sz«ím: MvS-26!OT