LAMBRECHT KÁLMÁN (1889–1936) AZ ŐSLÉNYTAN, A MADÁRTAN ÉS A NÉPRAJZ TUDÓSA

ÖNÁLLÓ KÖTETEINEK ÉS SZAKCIKKEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SRAGNER MÁRTA KÖNYVTÁROS, BIBLIOGRÁFUS

Tudománytörténeti szaklektor: Gazda István

A bibliográfia felépítése 1. AZ ÁLTALA ÖSSZEÁLLÍTOTT NAGYOBB BIBLIOGRÁFIÁK 2. PALEONTOLÓGIA (őslénytan)

2.a. Önálló művei a paleontológia köréből 2.b. Tanulmányai a paleontológia köréből 2.c. Rövidebb írásai a paleontológia köréből

3. NÉPRAJZ 3.a. Önálló kötetei a néprajz köréből 3.b. Tanulmányai a néprajz köréből 3.c. Rövidebb írásai a néprajz köréből

4. NEVES SZEMÉLYISÉGEKRŐL ÍRT ÉLETRAJZAI 5. IRODALMI-, NYELVÉSZETI- ÉS MŰVÉSZETI TÉMÁJÚ TANULMÁNYAI, RÖVID CIKKEI 6. AZ ÁLLATVILÁGRÓL ÍROTT TANULMÁNYAI, RÖVID CIKKEI 7. NÖVÉNYTANI KÖZLEMÉNYEI 8. ÍRÁSAI A FÖLDRAJZTUDOMÁNY ÉS A FÖLDTAN TÁRGYKÖRÉBŐL 9. ÍRÁSAI AZ ORVOSTUDOMÁNY KÖRÉBŐL 10. CSILLAGÁSZATI ÍRÁSAI 11. RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEI, HÍREI 12. RÖVID ISMERETTERJESZTŐ ÍRÁSAI, HÍREI MÁS TUDOMÁNYTERÜLETEKRŐL 13. ÍRÁSAI AZ EGYETEMEKRŐL 14. ÍRÁSAI A MÚZEUMOKRÓL 15. EGYESÜLETEK, TÁRSASÁGOK RENDEZVÉNYEIRŐL HÍRT ADÓ ÍRÁSAI 16. EXPEDÍCIÓKRÓL MEGJELENT KÖZLEMÉNYEI 17. ISMERTETÉSEI KÖNYVEKRŐL ÉS FOLYÓIRATOKRÓL, HÍRADÁSAI KIADVÁNYOK

MEGJELENÉSÉRŐL 18. POLITIKAI JELLEGŰ ÍRÁSAI 19. ÍRÁSAI AZ EDDIG NEM EMLÍTETT TÉMÁKRÓL 20. FORDÍTÁSAI

1. AZ ÁLTALA ÖSSZEÁLLÍTOTT NAGYOBB BIBLIOGRÁFIÁK

RITTER, Viktor – SCHMIDHOFFEN, Tschusi zu: Ornithologische Literatur Österreich–

Ungarns, Bosniens und der Herzegowine 1911. = Verhandlungen der kaiserlichen–königlichen Zoologischen–Botanischen Gesellschaft in Wien 62 (1912) Heft 8–9. pp. 260., 286–287.

Név- és tárgymutató az Aquila I–XX. kötetéhez. Namen- und Sach-register zu Band I–XX der

Aquila. = Aquila 20 (1913) pp. 552–581. RITTER, Viktor – SCHMIDHOFFEN, Tschusi zu: Ornithologische Literatur Österreich–

Ungarns und des Okkupations–gebietes 1912. = Verhandlungen der kaiserlichen–königlichen Zoologischen–Botanischen Gesellschaft in Wien 63 (1913) Heft 3–4. pp. 210–212.

Herman Ottó zoologiai és ethnographiai dolgozatainak jegyzéke. – Verzeichnis der

zoologischen und ethnographischen Publikationen Otto Hermans. = Aquila 21 (1914) pp. [49–65].

Herman Ottó Ethnographiai dolgozatainak jegyzéke. = Ethnographia – Népélet 26 (1915) pp.

279–283. RITTER, Viktor – SCHMIDHOFFEN, Tschusi zu: Ornithologische Literatur Österreich–

Ungarns und des Okkupations–gebietes 1913. = Verhandlungen der kaiserlichen–königlichen Zoologischen–Botanischen Gesellschaft in Wien 65 (1915) Heft 5–6. pp. 284–286.

A madarak palaeontologiájának története és irodalma. = Aquila 23 (1916) pp. 196–215.,

német ford.: 483–501. Bibliographia paleo–ornithologica usque ad annum 1916. = Aquila 23 (1916) pp. 215–307. RITTER, Viktor – SCHMIDHOFFEN, Tschusi zu: Ornithologische Literatur Österreich–

Ungarns. 1916. = Verhandlungen der kaiserlichen–königlichen Zoologischen–Botanischen Gesellschaft in Wien 68 (1918) Heft 6–8. p. 156.

2. PALEONTOLÓGIA

2.a. Önálló művei a paleontológia köréből

Őslénytan. (Kézirat.) Bp., 1919. Franklin-Társulat nyomdája. 32 p. (Marx–Engels munkásegyetem kiadványai III. Élettudományi csoport 1.)

Aves. Berlin, 1921. W. Junk. 104 p. (Fossilium Catalogus. 1. Animalia. Ed.: C. Diener. Vol.

12.) Az őslények világa. A Föld és az élet története. Bp., 1923. Kultúra Könyvkiadó és Nyomda

Rt.. 255 p., 51 kép, 1 t. (A kultúra iskolája)

Ism.: FODOR [Ferenc]: Az őslények világa. Bp., 1923. = Földrajzi Közlemények 51 (1923) p. 124. Az őslények világa. – Lambrecht Kálmán könyve = Budapesti Hírlap, 1923. nov. 18. p. 5. HARSÁNYI Kálmán: Lambrecht Kálmán könyve. (Az őslények világa. A Föld és az élet története.) = Magyarság, 1923. okt. 14. p. 13. Az őslények világa. = Szózat, 1923. okt. 28. p. 14. SZILÁDY Zoltán: Az őslények világa. A Föld és az élet története. = Napkelet 4 (1924) No. 6–10. p. 77. É[HIK Gyula]: Az őslények világa. Bp., 1924. = Uránia 24–25 (1923–1924) p. 45.

Az ősember. 1. kiad. Bp., [1926.] Dante. 378 p., 155 kép, 76 t., 7 műmell., 3 térk. mell. (Ősvilágok élete 1.) A 8. (pp. 89–116.) és 19–23. (pp. 331–371.) fejezeteket Kormos Tivadar írta.

Ism.: BARTUCZ Lajos: Az ősember. Bp., 1926. = Állattani Közlemények 23 (1926) pp. 196–199. GAÁL István: Az ősember. Bp., 1926. = Barlangkutatás 14 (1926) pp. 42–45. LEIDENFROST Gyula: Ősapáink gótai almanachja. = Budapesti Hírlap, 1926. okt. 31. p. 28. RAPAICS Raymund: Az ősember örök misztériuma. = Literatura 1 (1926) No. 9. pp. 30–31. Lambrecht Kálmán új könyvének, Az ősembernek megjelenése … = Literatura 1 (1926) No. 10. p. 44. Breull abbé számítása szerint … = Magyar Hírlap, 1926. okt. 21. 3×24 órája van kinn a könyvpiacon. = Magyar Hírlap, 1926. okt. 23. A magyar könyvkultura diadala. = Magyar Hírlap, 1926. okt. 31. p. 11. Az ősember diadalútja. = Magyar Hírlap, 1926. nov. 14. p. 10. Az ősember. = Magyar Hírlap, 1926. nov. 14. KOVÁCS György: „Az ősember.” = Magyar Kultúra (1926) No. 12. pp. 635–636. Mi az a kulturfölény. = Magyarság, 1926. okt. 15. A miloi vénusz őse. = Magyarság, 1926. okt. 16. Könyv az ősemberről. = Magyarság, 1926. okt. 20. Félmillióéves húskonzerv. = Magyarság, 1926. okt. 21. Nem amerikai blöff … = Magyarság, 1926. okt. 23. HARSÁNYI Kálmán: Az ősember. Lambrecht Kálmán könyve. = Magyarság, 1926. nov. 14. p. 21. VADÁSZ Elemér: Az emberiség bölcsőjénél. = Századunk 1 (1926) pp. 395–397. Thália első papnője. Lambrecht Kálmán: Az ősember. = Szinházi Élet (1926) No. 44. pp. 48–49. Az ősember. = Ujság, 1926. dec. 12. p. 22. GAÁL István: Az ősember. Bp., 1926. = Archaeológiai Értesítő 41 (1927) pp. 221–222. GAÁL István: Az ősember – Der Urmensch. Bp., 1926. = Barlangkutatás 14–15 (1926–1927) Heft 1–4. pp. 99–100. GAÁL István: Az ősember. = Barlangvilág, 1927. pp. 42–45. TASNÁDI KUBACSKA András: Kormos Tivadar: A jégkorszak. Lambrecht Kálmán: Az ősember. Bp., 1926. = Barlangvilág, 1927. pp. 45–47. GAÁL István: Az ősember. Bp., 1926. = Föld és Ember 7 (1927) No. 1–2. pp. 118–119. GAÁL István: Az ősember. Bp., 1926. = Földrajzi Közlemények 55 (1927) pp. 132–136. GAÁL István: „Az ősember”–ről. utoljára. = Földrajzi Közlemények 55 (1927) p. 265. Az Ősember. A majom embertől az igazi emberig. Lambrecht Kálmán könyve. = Irodalmi Élet, 1927. febr. 20. pp. 1–2. ZBOROVSZKY Ferenc S. J.: Az ősember. = Katholikus Szemle, 1927. jan. pp. 22–27. SZILÁDY Zoltán: Az ősember. = Napkelet 5 (1927) márc. p. 266. GELEI József: Az ősember. Bp., 1926. = Széphalom 1 (1927) No. 4–6. pp. 229–230.

Az ősember. 2. kiad. Bp., 1931. Dante. XIV, 380 p., 26 t. (Ősvilágok élete 1.); Az ősember.

3–4. kiad. Bp., 1931. Dante. 380 p., 26 t.; 5. kiad. Bp., 1934. Dante. X., 374 p., 35 t., 1 térk. (Ősvilágok élete 1.)

Az ősember elődei. (Az ősállatok.) 1. köt. 1. kiad. Bp., 1927. Dante. 332 p., 150 kép, 40 t., 24

mélynyomású t. (Ősvilágok élete 2.) Ism.:

Képek Lambrecht Kálmán Az ősember elődei című könyvéből. = Pesti Napló mell. Népszerű Tudományos és Technikai Napló, 1926. nov. 28. p. 63. Mikor még sárkányok és mammutok éltek Magyarország földjén. – Riport a magyar őskorról. = Magyar Hírlap, 1927. okt. 23. p. 12. Mikor még sárkányok és mammutok éltek Magyarország földjén. Riport a magyar őskorról. = Magyarság, 1927. okt. 23. p. 19. FEJÉRVÁRY Géza Gyula: Az ősember elődei. (Az ősállatok.) Bp., 1927. = Állattani Közlemények 25 (1928) pp. 75–78. V[ADÁSZ Elemér]: Az ősember elődei. (Az ősállatok.) Bp., 1927. = Bányászati és Kohászati Lapok 59 (1928) No. 2. pp. 67–68. GAÁL István: Az ősember elődei. Bp., 1927. = Földrajzi Közlemények 56 (1928) pp. 59–61. és klny. FEJÉRVÁRY Géza Gyula: Az ősember elődei. (Az ősállatok.) Bp., 1927. = Könyvbarátok Lapja 1928. p. 308–309. Dr. S. G.: Egy feltűnést keltő könyv. = Literatura 3 (1928) No. 3. p. 97. VADÁSZ Elemér: Az ősember elődei. = Századunk 3 (1928) p. 70. GAÁL István: Egy „népszerűsítő” könyv margójára. „Az ősember elődei.” c. könyvéről. Bp., 1928. = A Természet, 1928. Un artista eccezionale: l’uomo primitivo. = Al Corrente 11 (1932) dicembre pp. 2–3.

Az ősember elődei. (Az ősállatok.) 1. köt. 2. kiad. Bp., [192?.] Dante. 327 p., 150 kép, 38 t.,

24 mélynyomású t. (Ősvilágok élete 2.) Az ősállatok. Bp., 1999. Anno Kiadó. 332 p. Handbuch der Palaeornithologie. Berlin, 1933. Verlag von Gebrüder Borntraeger. 1024 p.,

Textabbildung 209, Taf. 4. Ism.: DIÓSZEGHY Miklós: Huszonötmillió éves lábnyomok útja Budapesttől Bécsig. = Budapesti Hírlap, 1932. márc. 13. p. 8. PONGRÁCZ Sándor: Handbuch der Palaeornithologie. Berlin, 1933. = Állattani Közlemények 30 (1933) pp. 194–195. Széljegyzetek. Lambrecht Kálmán, a pécsi egyetem tanára … = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 3 (1933) No. 5–6. p. 155. Handbuch der Palaeornithologie. Berlin. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 3 (1933) No. 7–8. p. 208. A. W.: Lambrech’t „Handbuch der Palaeornithologie”. = The Auk 51 (1934) April pp. 261–263. LOVIK Károly: Lambrecht Kálmán 1000 oldalas, 115 márkás könyve az őskor madárvilágának óriásairól és törpéiről. = Magyar Hírlap, 1936. jan. 12. p. 25.

L’uomo fossile. Trad. de A. Rohonci, Revis Scient. di A. Ferreghi. Milano, 1934. Editrice Genio. 396 p., 68 tavole, 3 carte.

Az ősvilági élet. Bp., [1936.] Franklin-Társulat 211 p., 38 kép. (Búvár könyvei 1.)

Ism.: K[OCH] N[ándor]: Az ősvilági élet. Bp., 1935. = Búvár 1 (1935) No. 11. p. 787. K[OCH] N[ándor]: Az ősvilági élet. = A Tenger 25 (1935) pp. 159–160. TASNÁDI KUBACSKA András: Az ősvilági élet. Bp., 1935. = Debreceni Szemle 10 (1936) No. 96 pp. 66–67. SZEMES Elek: Az ősvilági élet. Bp., 1936. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 6 (1936) No. 5–6. pp. 137–139.

Fossilium Catalogus. I. Animalia. Pars 72. Ed.: W[erner] Quenstedt. Lambrecht, K[álmán] –

[Quenstedt], W[erner] – Quenstedt, A[nnemarie]. Palaeontologi. Catalogus Bio-Bibliographicus ’S Gravenhage, 1938. Dr. W. Junke Verlag. 22. 495 p.

Ism.:

SCHUSTER Julius: K. Lambrecht, W. et A. Quenstedt – Palaeontologi. (Catalogus bio-bibliographicus) … = Deutsche Literaturzeitung (1939) Heft 36. pp. 1290–1292. SCHUSTER Julius: Lambrecht K., W. & A. Quenstedt – Palaeontologi. (Catalogus bio-bibliographicus) … = Geologisches Zentralblatt, Abt. B: Palaeontologisches Zentralblatt 13 (1939) No. 5. pp. 260–261.

Handbuch der Palaeornithologie. Amsterdam, 1964. Neudruck A. Asher CO. 1024 p.

Textabbildung 209, Taf. 4.

2.b. Tanulmányai a paleontológia köréből A borsodi Bükk fossilis madarai. – Fossile Vögel des Borsoder Bükk-Gebirges. = Aquila 19

(1912) pp. 270–287., 4 t. és klny. Magyarország fossilis madarai. – Die fossilen Vögel Ungarns. = Aquila 19 (1912) pp. 288–

320. és klny. Magyarország fossilis madárfaunájának gyarapodása. – Die Vermehrung der fossilen

Vogelfauna in Ungarn. = Aquila 20 (1913) pp. 423–433. Újabb adatok barlangjaink fossilis madárfaunájához. = Barlangkutatás 1 (1913) pp. 173–174.,

204. A remetehegyi sziklafülke madárfaunája. = A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve 22

(1914) pp. 366–380., 3 t. Ism.: VOGL Viktor: Kormos Tibor és Lambrecht Kálmán: A Remetehegyi sziklafülke és postglaciális faunája. Bp., 1914. = Barlangkutatás 3 (1915) p. 170., 205. A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyvéből az 1915–16. évben megjelentek. = Földtani Közlöny 46 (1916) első belső borító.

Fossilis szakállas saskeselyű – Gypaëtus barbatus L. – és rétisas – Haliaëtus albicilla L. – a

borsodi Bükkben. – Fossiler Bartgeier – Gypaëtus barbatus L. - und gemeiner Seeadler – Haliaëtus albicilla L. – im Borsoder Bükk-Gebirge. = Aquila 21 (1914) pp. 85–88.

A Remetehegy kőfülkéjének pleistocaen ornisa. – Pleistocaen Vogelfauna der Felsnische

Remetehegy. = Aquila 21 (1914) pp. 89–98. Két új ragadozó-madárfaj a Bükkhegység barlangjaiból. = Barlangkutatás 2 (1914) p. 145.,

169. KORMOS Tivadar – LAMBRECHT Kálmán: A bajóti Öregkő nagy barlangjának faunája.

Madarak. (Előzetes jelentés). = Barlangkutatás 2 (1914) pp. 77–80., 103–106. Magyarország őskori madárvilága. = Darwin 3 (1914) No. 8. pp. 120–122. A pilisszántói kőfülke madarai. = A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve 23 (1915) pp.

449–483., 6 t. Ism.:

SOÓS Lajos: Kormos Tivadar és Lambrecht Kálmán: A pilisszántói kőfülke. Bp., 1915. = Állattani Közlemények 15 (1916) pp. 318–320.

A pusztai talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus Pall.) a magyar pleisztocénben. = A Magyar Kir.

Földtani Intézet Évkönyve 23 (1915) pp. 484–488., 6 t. Kóros elváltozások fosszilis madárcsontokon. = A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve 23

(1915) pp. 489–492., 6 t. Az első magyar praeglacialis madárfauna. – Die erste ungarische präglaciale Vogelfauna. =

Aquila 22 (1915) pp. 160–175. Fossilis nagy fülesbagoly (Bubo maximus Flemm.) és egyéb madármaradványok a magyar

pleistocaenből. – Fossiler Uhu (Bubo maximus Flemm.) und andere Vogelreste aus dem ungarischen Pleistocän. = Aquila 22 (1915) pp. 176–195.

Az első fossilis talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus Pall.) maradvány. – Der erste fossile Rest

des Steppenihuhnes (Syrrhaptes paradoxus Pall.). = Aquila 22 (1915) pp. 410–413. Krapina pleistocaen madárfaunája. = Barlangkutatás 3 (1915) pp. 84–88., 116–120. Az emberszabású majmok teneriffai kisérleti telepe. = Pesti Hírlap, 1915. szept. 19. pp. 38–

39. A kigyászkeselyű és őse. = A Természet 11 (1915) No. 17 pp. 193–196. A magyar föld első krétakori madara. = Természettudományi Közlöny 47 (1915) pp. 591–

593. A vándorgalamb kihalása. = Természettudományi Közlöny 47 (1915) pp. 809–812. A Plotus genus a magyar neogénben. = A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve 24 (1916)

pp. 1–25. Ism.: A Plotus genus a magyar neogenben. Bp., 1916. = Aquila 22 (1915) p. 388., 400.

Die Gattung Plotus im Ungarischen Neogen. = Mitteilungen aus den Jahrbuche der Königlich Ungarischen Geologischen Reichsanstalt 22 (1916) pp. 3–24. Die pleistozäne und prähistorische Vogelfauna der Felsnische am Remetehegy. = Mitteilungen aus den Jahrbuche der Königlich Ungarischen Geologischen Reichsanstalt 22 (1916) pp. 390–403., 2 t. KORMOS, Theodor – LAMBRECHT, Koloman: Die Felsnische am Remetehegy und ihre postglaziale Fauna. = Mitteilungen aus den Jahrbuche der Königlich Ungarischen Geologischen Reichsanstalt 22 (1916) pp. 374–403., 2 t. Die Vögel der Felsnische Pilisszántó. = Mitteilungen aus den Jahrbuche der Königlich Ungarischen Geologischen Reichsanstalt 23 (1916) pp. 477–513.

Ism.:

H. Frhr, GEYR von Schweppenburg: Die pleistozäne Vogelfauna von Pilifszanto. Ein kritische Referat. = Journal für Ornithologie (1919) pp. 195–210.

Pathologische Veränderungen an fossilen Vogelknochen. = Mitteilungen aus den Jahrbuche der Königlich Ungarischen Geologischen Reichsanstalt 23 (1916) pp. 514–517. A hámori puskaporosi kőfülke fossilis madárfaunája. = Barlangkutatás 4 (1916) pp. 156–160.,

203–207. Kihaló állatok – pusztuló növények. = Darwin 5 (1916) No. 5. pp. 50–52. Az európai madárvilág kialakulás. – Die Ausbildung und Geschichte der europäischen

Vogelwelt. = Aquila 24 (1917) pp. 191–221. Osteologische Vergleiche an fossilen Vogelresten. = Naturwissenschaftliche Wochenschrift

16 (1917) A madarak ősei. = Természettudományi Közlöny 49 (1917) pp. 589–618. A Dinotherium végtagjai. = Természettudományi Közlöny 49 (1917) pp. 646–647. A staruniai rhinoceros– és mammutleletek. = Természettudományi Közlöny 49 (1917) pp.

715–716. A Magyar Ornithológiai Központ comparatív–osteologiai gyűjteménye. – Die komparativ–

osteologische Sammlung der ungarischen Ornithologischen Zentrale. = Aquila 25 (1918) pp. 105–114.

Óriás madarak és törpe elefántok. = Darwin 7 (1918) No. 5. pp. 51–54., 3 ábra. Riesenvögel und Zwergelefanten. = Naturwissenschaftliche Wochenschrift 17 (1918) pp.

225–227. Die Vorzeitlichen Vögel. = Naturwissenschaftliche Wochenschrift 17 (1918) No. 25. pp. 353–

364. A Chirotherium lábnyomai. = Természettudományi Közlöny 50 (1918) pp. 543–544. Madagaszkár kihalt struccféléi. = A Természet 15 (1919) No. 5–6. pp. 61–62. A százesztendős ősélettudomány. = Uj Magyar Szemle 2 (1921) No. 1. pp. 49–58. Bepillantás a letünt világok életébe. = Műveltség 1 (1922) No. 8. pp. 120–122. Tierleben der Vorzeit. = Der Umschau 26 (1922) No. 27. pp. 419–422. Az elszigetelődés törvénye. = Föld és Ember 3 (1923) No. 2–4. pp. 75–83. PAPP Károly: Az őslénytan (palaeontologia) multja, jelene és jövője hazánkban. (Lambrecht

hozzászólása). = A Természet-, Orvos-, Műszaki- és Mezőgazdaságtudományi

Országos Kongresszus munkálatai Budapest, 1926. évi januárius 3–8. Szerk.: Gorka Sándor. Bp., 1926. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 157–158.

Mesozoische und tertiäre Vogelreste aus Siebenbürgen. = X e Congrès International de

Zoologie Tenu à Budapest Du 4 au 10 Septembre 1927. Publié Csiki, Ernő. 2. Bp., 1929. Imprimerie Stephaneum S. A. pp. 1262–1275.

Válasz „Az ősember” taglalatjára. = Állattani Közlemények 24 (1927) pp. 193–195. Első és utolsó válaszom dr. Gaál Istvánnak. = Földrajzi Közlemények 55 (1927) p. 265. Paleopatológia és paleofiziológia. = Therapia 4 (1927) No. 23–24. pp. 532–536. Fluorographische Beobachtungen an den „Elastischen Fasern” des Pterosaurier – Patagiums.

= Archives du Musée Teyler Haarlem 3 (1928) Vol. 6. pp. 40–50. és klny. Palaeotis Weigelti n. g. n. sp., eine fossile Trappe aus der mitteleozänen Braunkohle des

Geiseltales. = Jahrbuch des Halleschen Verb. für die Erforschung der mitteldeutschen Bodenschätze Halle 7 (1928) pp. 1–10. és klny.

Die Verwendung der Fluorographie in der paläontologischen Forschung. = Verhandlungen

der kaiserlichen–königlichen Zoologischen–Botanischen Gesellschaft in Wien 78 (1928) pp. 62–70.

Stromeria fajumensis n. g. n. sp. die kontinentale Stammform der Aepyornithidae mit einer

Übersicht über die fossilen Vögel von Madagaskars und Afrikas. = Abhandlungen der Bayerischen Akademie der Wissenschaften Mathematisch–naturwissenschaftliche Abteilung Neue Folge 4 (1929) pp. 1–18.

A Fayum-puszta csodamadara. Ősvilági történet három fejezetben. = Budapesti Hírlap

Vasárnapja, 1929. szept. 22. pp. 3–4. Über die „elastischen Fasern” des Pterosaurier–Patagiums. = Palaeobiologica 2 (1929) pp.

57–60. Neogaeornis Wetzeli n. g. n. sp. der erste Kreidevogel der südlichen Hemisphäre. =

Palaeontologische Zeitschrift 11 (1929) Heft 3. pp. 121–129. Ujra életre kelnek a kinai sárkányok. = Az Ujság Vasárnapja (1929) No. 16. pp. 4–6. A borostyánkő-erdő titka. = Az Ujság Vasárnapja (1929) No. 21. pp. 2–3. Fortschritte der Palaeo–Ornithologie. = Proceedings of the VII th International Ornithological

Congress at Amsterdam 1930. pp. 73–99., Mit 7 Abbildungen im Text. Számok a paleontologiában. = Debreceni Szemle 4 (1930) No. 3. pp. 183–188. és klny. Studien über fossile Riesenvögel. – Tanulmányok fosszilis óriásmadarakon. = Geologica

Hungarica 7 (1930) Fasc. 2. pp. 1–36., 7 t. és klny.

Gallornis Straeleni n. g. n. sp. Ein Kreidevogel aus Frankreich. = Bulletin Musée royal d’Hist. Nat. de Belgique 7 (1931) No. 30. pp. 1–6., Fig. 2 Karte. És klny.

Cygnopterus und Cygnavus, zwei fossile Schwäne aus dem tertiär Europas. = Mededeelingen

van het Koninklijk Naturhistorisch Museum von België ‘S–Gravenhage 7 (1931) No. 31. pp. 1–6.

Protoplotus Beauforti n. g. n. sp., ein Schlangenhalsvogel aus dem Tertiär von W. –Sumatra.

= Wettenschapplyke Mededeelingen van den Dienst van den Mijnbouw in Nederlandsch–Indie 17 (1931) pp. 15–24., Taf. 2, Fig. 4.

Planmässiges Sammeln, oder: Die Tragödie des Strausses von Samos. = Natur und Museum

(Frankfurt) 62 (1932) Heft 1. pp. 19–21. A szibériai mammut. = A Természet 28 (1932) No. 1–2. pp. 33–36. Fosszilis és kihalt madarak. = BREHM Alfréd [Edmund]: Az állatok világa. Átd. az új

felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kieg. új magyar kiad. Madarak. 8. köt. Szerk.: Schenk Jakab. [Bp., 1933.] Gutenberg Könyvkiadó. pp. 100–105.

Magyarország és Erdély fosszilis madarak. = BREHM Alfréd [Edmund]: Az állatok világa.

Átd. az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kieg. új magyar kiad. Madarak. 8. köt. Szerk.: Schenk Jakab. [Bp., 1933.] Gutenberg Könyvkiadó. pp. 105–107.

Hány éves és mennyit ér? Néhány számadat ősvilági leletek koráról és áráról. = Kincses

Kalendáriom 1933. Szerk.: Pogány Béla, Érdi Krausz György. 37. évf. Bp., 1932. Budapesti Hírlap. pp. 129–133.

Cadborosaurus a lochnessi szörny amerikai társa. A tengeri kígyó halhatatlan legendája. =

Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. jan. 14. pp. 5–6. Ádázharc a belga parlamentben – százhúsz éves ősgyíkok miatt. = Budapesti Hírlap

Vasárnapja, 1934. márc. 11. pp. 7–8. Die fossile Ornis. (der Drachenhöhle bei Mixnitz in Steiermark.) – Sep. aus: Die

Drachenhöhle bei Mixnitz. = Spelaeologische Monographien 7–9 (1934) pp. 790–794. Ősvilági daktiloszkópia. = Búvár 1 (1935) No. 3. pp. 198–201. Madagaszkár óriási. = Búvár 1 (1935) No. 5. pp. 333–336. Ősvilági miniatűrök. = Búvár 1 (1935) No. 10. pp. 692–695. Drei neue Vogelformen aus dem Lutétian des Geiseltales. = Nova Acta Leopoldina 3 (1935)

No. 14. pp. 361–367., Taf. 3.

2.c. Rövidebb írásai a paleontológia köréből

Az ősember kutatása. = Pesti Hírlap, 1912. okt. 13. p. 34. Őskori leletek Magyarországon. = Pesti Hírlap, 1912. nov. 8. p. 36. Fajok pusztulása. = Világ, 1915. nov. 24. p. 8. A neandervölgyi ember újabb nyoma. = Természettudományi Közlöny 49 (1917) p. 646. Riesenwuchs und Aussterben der Dinosaurier. = Naturwissenschaftliche Wochenschrift 17.

(33.) 1918. p. 290. A németországi kagylómész Ichthyosaurusai. = Természettudományi Közlöny 50 (1918) 1–2.

pótfüz. p. 92. Új fossilis denevérfajok. = Természettudományi Közlöny 50 (1918) p. 92. A harmadkor ősembere. = Természettudományi Közlöny 51 (1919) p. 345. A medvék óriásai. = Természettudományi Közlöny 51 (1919) p. 368. A legrégibb ősember. = Amerikai Magyar Népszava, 1921. dec. 6. Ősember kutató intézet. = Magyarság, 1921. jan. 4. Ősgyíkok lábnyomai Németországban. = Magyarság, 1921. aug. 7. Megtalálták a legrégibb ősembert. A jávai majomembert megtalálták Rhodesiában és Ella

Schmidt fogszút állapított meg rajta. = Magyarság, 1921. Bronzkori emberevők nyomaira bukkantak Ausztráliában. = Magyarság, 1922. aug. 13. p. 11. Film az ősvilág állatairól. = Magyarság, 1922. aug. 13. p. 11. Ősgyíkokat ástak ki Mongóliában. = Magyarság, 1923. szept. 16. A legújabb osztrák és francia ősemberleletek. = Magyarság, 1923. szept. 20. Biológiai őstáblázatok. = Magyarság, 1923. okt. 28. p. 8. Uj délafrikai ősemberlelet. = Magyarság, 1923. okt. 28. p. 8. Ősember koponyát találtak Kaliforniában. = Magyarság, 1923. nov. 11. p. 9. Dinosaurier. – Eier in Zentral–Asien. = Der Umschau 27 (1923) No. 48. p. 761. Ősgyík vadászat Afrikában. = Magyarság, 1924. máj. 18. p. 16. Milyen lehetett az ősember. = Magyarság, 1924. nov. 16.

Az ősélettudomány jubileuma. Százéve ismerik az ősgyíkokat. = Magyarság, 1924. jún. 21. p.

12. Ősvilági tömegsír Csákvár határában. = Magyarság, 1926. máj. 30. p. 10. Megtalálták-e Darwin majomemberét? = Magyarság, 1926. aug. 8. Ujabb ősember-nyomokat találtak a Szentföldön. = Budapesti Hírlap, 1929. febr. 17. pp. 5–6. Elkészült a neandervölgyi ősembernek hű mása. = Budapesti Hírlap, 1929. júl. 14. p. 8. 1919. október 20. Az ősélettudomány születésnapja. = Budapesti Hírlap, 1929. okt. 20. p. 8.

Téves évszám, helyesen: 1909. okt. 20. A negyedik században még éltek őselefántok Délamerikában. Spillman tanár lelete. =

Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1929. márc. 10. p. 12. Stromeria fayumensis n. g. n. sp. die kontinentale Stammform der Aepyornithiden. Berlin,

1929. 1 p. Stromeria fayumensis n. g. n. sp. die kontinentale Stammform der Aepyornithiden. =

Palaeontologische Zeitschrift 11 (1929) Heft 1. p. 6. és klny. Megtanulható-e a zsurnalisztika? = Budapesti Hírlap, 1930. jan. 16. p. 9. Két új ősember lelet. = Pesti Napló, 1932. júl. 17. p. 14. Oldoway ősembere. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. nov. 19. p. 8. Az új Dél-walesi madáróriás. = Pesti Hírlap, 1933. aug. 13. p. 9. Abesszinia ősembere. = Búvár 1 (1935) No. 2. p. 135.

3. NÉPRAJZ

3.a. Önálló kötetei a néprajz köréből A magyar szélmalom. Bp., 1911. Hornyánszky Viktor Császári és Királyi Udvari Nyomda. 64

p., 18 ábra A fűrészmalom. Bp., 1913. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság. 29 p. A magyar malmok könyve. Történeti anyag. Bp., 1915. Lampel R. Wodianer F. és fiai R. T.

99 p., 48. kép (Iparosok Olvasótára 21. No. 8–9) Ism.:

dr. m. l. [MADARASSY László]: A magyar malmok könyve. Bp., 1915. = Ethnographia – Népélet 27 (1916) pp. 114–115. Hlb [HOLUB József]: A magyar malmok könyve. Bp., 1915. = Századok 51 (1917) pp. 505–506.

A magyar malmok könyve. Történeti anyag. Bp., 1926. Lampel R. Wodiáner F. és fiai R. T.

96 p. Ism.: Régi magyar papirosmalmok. = Literatura 1 (1926) No. 7. pp. 29–30. A magyar malmok könyve. = Ungarische Jahrbuch 6 (1926) Heft 3. p. 378. A magyar malmok könyve. = Búvár 1 (1935) No. 1. p. IX.; No. 3. p. XXI.

Emberek, népek, nemzetek. Bp., 1927. Enciklopédia RT. 60 p. (A világ képekben)

Ism.: FÜLEP Lajos: A világ képekben. = Könyvbarátok Lapja 1 (1927) pp. 84–85. Hány könyvolvasó él a földön? A betű és kép: A modern ismeretterjesztés. = Magyarság, 1927. máj. 8. p. 8. FÜLEP Lajos: Művészet és világnézet. Cikkek, tanulmányok 1920–1970. Bp., 1976. Magvető Könyvkiadó. p. 208., 663., 682., 695.

The Hungarian Wind Mill. Szerk.: Hála József. Bp., 1911–1999. (2000.) The International

Molinological Society. 59 p., 18 ill.

3.b. Tanulmányai a néprajz köréből A magyar kultúra decentralizációja. = Délvidéki Lapok, 1910. okt. 9. pp. 1–2. A magyar szélmalom. = Ethnographia – Népélet 22 (1911) pp. 23–33.; pp. 89–100.; pp. 157–

162.; pp. 212–221.; pp. 285–291.; pp. 352–363. és klny. Ism.: SZ[ILY] K[álmán]: A Magyar Szélmalom … = Magyar Nyelv 7 (1911) No. 10. p. 463.

Szemelvények a „Magyar Szélmalom” mesterszótárából. = Magyar Nyelv 7 (1911) No. 10.

pp. 465–468. Egy pusztuló alkotmány. = Vasárnapi Ujság, 1911. júl. 23. pp. 600–601. Hanyatló világ – pusztuló költészet. = Pesti Hírlap Naptára az 1913. közönséges évre. 23. évf.

Bp., 1913. Légrády Testvérek Nyomdája. pp. 149–151. A fűrészmalom. = Erdészeti Lapok 52 (1913) pp. 102–128. és klny. A magyar malom és a molnárság néprajzi szempontból. = Molnárok Lapja 20 (1913) No. 41

pp. 1341–1342. Egyetemi tanszékek. = Pesti Hírlap, 1913. febr. 12. pp. 33–34. A zúzómalom. Bp., 1914. 8 p.

A zúzómalom. = Bányászati és Kohászati Lapok 47 (1914) No. 13. pp. 37–44. és klny. Még egynéhány régi malom. = Vasárnapi Ujság, 1914. jún. 28. pp. 512–513. Egy utolsó mohikán. = Pesti Hírlap Naptára az 1916. szökőévre. Szerk.: Schmittely József.

26. évf. Bp., 1916. Légrády Testvérek Nyomdája. pp. 159–160. HAVASS Rezső – LAMBRECHT Kálmán – LÓCZY Lajos: Dalmátország. = A magyar szent

korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása. Szerk.: Lóczy Lajos. Bp., 1918. Kilián Frigyes utóda Magy. Kir. Egyetemi Könyvkereskedő. pp. 459–468.

Tanulmányok Ukrániában. – Studien in der Ukraina. = Turán 3 (1918) No. 9–10. pp. 541–

569. Gyulay Pál, Herman Ottó és Lévay József vadgalamb pöre. = Vasárnapi Ujság, 1918. pp.

494–495. Orosz tudományos élet a háború alatt. = Világ, 1918. aug. 25. pp. 5–6. A papirosmalom. = Magyar Grafika 2 (1921) No. 6. pp. 169–170. Herman Ottó levelesládája. = Nyugat 14 (1921) No. 1. pp. 53–64. Ősvilági állatok a néphitben. = Pesti Hírlap Naptára az 1922. közönséges évre. Szerk.:

Schmittely József. 32. évf. Bp., 1922. Légrády Testvérek Nyomdája. pp. 188–192. A szél magyar elnevezései. Közli R. A. = Az Időjárás 27 (1923) pp. 90–91. A haldokló szélmalom. = Magyarság képes melléklete 7 (1926) jún. 13. pp. 1–3. Szárazmalom és szélmalom. Levél Móra Ferenchez. = Szegedi Napló, 1929. márc. 24. pp. 6–

7. Szárazmalom és szélmalom. Levél Móra Ferenchez. = Széphalom 3 (1929) No. 34 pp. 127–

130. A szélmalom vándorútja. = Búvár 1 (1935) No. 2. pp. 113–117. Pásztorművészet a bécsi népművészeti kiállításon. = Búvár 1 (1935) No. 3. pp. 208–210. Néprajz a nagyváros utcáin. = Búvár 1 (1935) No. 11. pp. 762–764. Néprajzi séta a karácsonyfa körül. = Búvár 1 (1935) No. 12. pp. 798–801. Magyar népművészet Bécsben. = Tükör 3 (1935) No. 4. pp. 13–15. A baszkok. = Búvár 3 (1937) No. 8. pp. 574–576.

Szélmalom harc a szélmalmokért. Rádiószózat a magyar alföldi városokhoz. Közread.: Hála József. = Magyar Múzeumok 3 (1997) No. 1. pp. 22–24.

3.c. Rövidebb írásai a néprajz köréből

Magyar ornamentika. = Délvidéki Lapok, 1910. dec. 25. Berekkürt. = Magyar Nyelv 9 (1913) No. 8. p. 383. Pest-Buda malmai – hajdan. = Vasárnapi Ujság, 1913. nov. 30. p. 952. Malmok a háborúban. = Pesti Hírlap, 1915. szept. 19. p. 40. Jó idő malma. = Magyar Nyelv 13 (1917) No. 7–8. p. 244. Dunántúl. Levél Pethő Sándorhoz. = Nemzeti Ujság 1 (1919) No. 12. p. 6. A M. Néprajzi Társaság. = Magyarság, 1920. jan. 8. p. 6. Az oláhság a kőkori ember kultúrnívóján van. = Magyarság, 1920. jan. 12. p. 4. A székely nyelvjárások. = Magyarság, 1921. jan. 3. p. 6. Egy község életrajza. = Magyarság, 1921. febr. 6. p. 5. Dolgoznak a magyar tudósok. Hézagpótló kézikönyvek készülnek – munkában van tizenöt

kötet. = Magyarság, 1921. febr. 13. p. 3. Magyarország néprajzi térképe a békekonferencián. = Magyarság, 1921. febr. 24. p. 4. A legnemzetibb tudomány. = Magyarság, 1921. jún. 7. p. 1. Aratóünnep a Balatonparton. = Magyarság, 1921. júl. 5. p. 4. A lappok kultúrája. = Magyarság, 1921. szept. 4. p. 8. Föld és ember. = Magyarság, 1921. okt. 24. p. 9. A karácsonyfa története. = Magyarság, 1921. dec. 25. p. 7. Az emberfajták keveredése. = Magyarság, 1922. jan. 1. p. 15. Pusztul a Tiszavidék ősi halászélete. Ecsedi István előadása a Néprajzi Társaságban. =

Magyarság, 1922. máj. 3. p. 4. A fa szerepe a japán néplélekben. = Magyarság, 1922. máj. 14. p. 14.

A legősibb néptörzsek kultúrája. = Magyarság, 1922. júl. 31. A bánáti svábok eredete. = Magyarság, 1923. dec. 25. p. 10. Bogyiszló dalai. = Magyarság, 1924. febr. 2. p. 3. Szőke indiánusok. = Magyarság, 1924. jún. 17. p. 11. Gönczi Ferenc előadása az egykéről. = Magyarság, 1924. okt. 11. Fajvédők harca a bécsi múzeumban. = Világ, 1924. No. 189. A finn-ugor őshazát Európában kell keresnünk. Gombocz Zoltán a magyar őshazáról. =

Magyarság, 1925. dec. 2. p. 5. A honfoglaló magyarok. = Magyarság, 1926. jún. 13. p. 10. Paleontologia és szélmalom. Nyilt levél Hóman Bálinthoz, a Magyar Néprajzi Társaság

elnökéhez. = Budapesti Hírlap, 1930. No. 163. p. 10. Darumadár, darutollas süveg, darvadozás. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. nov. 5. p. 3. Honnan ered a karácsonyfa. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. dec. 24. p. 2. A szélmalom védelme. = Pesti Hírlap, 1933. szept. 10. p. 21. A magyar szélmalmok védelmében. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. okt. 7. p. 7., 3–4 t. Halász-anatómia Tépén. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1935. jan. 13. p. 6. A magyar konyha néprajza. A debreceni és tiszántúli ember táplálkozása. = Budapesti Hírlap,

1935. No. 294. p. 52. A Norton-kút a magyar lápi ember kezén. = Búvár 1 (1935) No. 9. p. 618.

4. NEVES SZEMÉLYISÉGEKRŐL ÍRT ÉLETRAJZAI

(A nevek betűrendjében) Az elsőül szocializált tudományos üzem. (Ernst Abbe életrajza.) = Természettudományi

Közlöny 51 (1919) pp. 231–232. Látogatás Abel, (Othenio) professzornál, akinek kezében megszólal a kövület és testet ölt a

csont. = Magyarság, 1927. aug. 14. p. 12. Apáthy István. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 410–411.

Apáthy István és Eötvös Loránd elődei. A magyar természettudósok munkája. = Literatura 2 (1927) No. 1. pp. 31–32.

A mi értékeink. Bakay Lajos ünneplése. = Magyarság, 1926. febr. 9. Három új orvostanár a budapesti egyetemen. Bakay (Lajos), Ádám (Lajos), Kubinyi (Pál). =

Magyarság, 1926. A mi értékeink. Balogh Elemér. = Magyarság, 1923. febr. 11. p. 3. Bársony János meghalt. = Magyarság, 1926. márc. 2. p. 5. Bársony János temetése. = Magyarság, 1926. márc. 4. p. 7. Tanszéke azóta elárvultan várja betöltését. (Bartucz György) = Magyarság, 1926. jún. 10. Egy magyarbarát angol tudós halálára. (Francis A. Bather) = Budapesti Hírlap, 1934. márc.

30. p. 4. William Beebe: aki megfordult a világ végén. = Budapesti Hírlap, 1930. ápr. 24. pp. 9–10. Bengt Berg: a filmvadász. = Budapesti Hírlap, 1930. márc. 20. pp. 11–12. A mi értékeink. Bernát István. = Magyarság, 1923. máj. 6. p. 5. A mi értékeink. Berti László. = Magyarság, 1923. márc. 18. p. 5. Bíró Lajos – a szegedi egyetem díszdoktora. = Magyarság, 1926. márc. 13. p. 7. A mi értékeink. Bláthy Ottó Titusz. = Magyarság, 1923. márc. 4. p. 3. Emile Bontroux. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 1473–1474. Böckh Hugó halála, 1874–1931. = Budapesti Hírlap, 1931. dec. 8. Böckh Hugó temetése. = Budapesti Hírlap, 1931. dec. 10. Böhm Károly emlékezete. = Pesti Hírlap, 1913. máj. 15. p. 10. Bölsche, (Wilhelm). = Világ, 1917. jan. 9. pp. 1–2. Beszélgetés Bölschével. = Világ, 1917. jan. 11. p. 9. A hatvanéves Bölsche. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 98–101. Bölsche Vilmos hatvan éves. = Magyarság, 1921. jan. 4. Öreg tudós Brassai Sámuel. = Literatura 2 (1927) No. 10. pp. 362–363.

Brassai Sámuel csodálatos élete. = Új universum. Szerk.: Cavallier József – Fraknóy József. Bp., [é. n.] Franklin. pp. 127–134.

Brassai Sámuel csodálatos élete. = Búvár 3 (1937) No. 2. pp. 109–112. Polihisztorok egymás közt. Brassai Sámuel csodálatos élete. = Brassai Sámuel emlékezete.

Összeáll.: Gazda István. Bp., 1997. Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület. pp. 9–15. Bürgel, (Bruno H.). A német Flammarion. = Budapesti Hírlap, 1930. ápr. 3. pp. 13–14. Carnarvon lord meghalt. = Magyarság, 1923. ápr. 6. p. 4. Chernel István meghalt. = Magyarság, 1922. febr. 23. Cholnoky Jenő budapesti katedrája. = Magyarság, 1920. dec. 15. Cholnoky Jenő. = Budapesti Hírlap, 1930. márc. 30. Cholnoky Jenő csodálatos élete. = Budapesti Hírlap, 1930. ápr. 24. p. 9. A mi értékeink. Csajthay Ferenc. = Magyarság, 1923. dec. 25. p. 12. Cuvier, az ősélettudomány megalapítója. 1759–1832. = A Természet 28 (1932) No. 17–18 pp.

192–195. Czirbusz Géza. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 321–322. Darwin, (Charles) emlékünnepély. = Zoológiai Lapok 11 (1909) p. 34. Szemle. Darwin emlékezete. = Zoológiai Lapok 11 (1909) pp. 58–59. Charles Darwin (1809–1886). = A gondolat úttörői. Szerk.: Lambrecht Kálmán. Első sorozat.

Bp., [1923.] Dante Könyvkiadó. pp. 175–189. (Műveltség) A magyar növények gyásza. (Degen Árpád halála.) = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. ápr.

8. pp. 9–10. Robert Dick thursói pékmester csodálatos élete. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. dec.

10. pp. 7–8. Louis Dollo (1857–1931). = Állattani Közlemények 28 (1931) pp. 123–131. Prof. Louis Dollo 1857–1931. = Pesti Napló, 1931. júl. 5. p. 38. Dorning Henrik a tudós. = Budapesti Hírlap, 1934. júl. 1. p. 8. Hans Driesch két arca. II. A zoológus. = Budapesti Hírlap, 1930. ápr. 10. p. 9. Driesch filozófiája a Keleten. = Budapesti Hírlap, 1930. ápr. 17. p. 10.

A modern Newton. (Albert Einstein). = Világ, 1920. jan. 4. pp. 1–2. Endrődi Sándor. = Magyar Hírlap, 1920. No. 13. pp. 644–645. A mi értékeink. Entz Béla. = Magyarság, 1926. febr. 14. p. 6. Három tudós-dinasztia. (Entz Ferenc, Entz Géza, ifj. EntzGéza; Lenhossék Mihály,

Lenhossék József; Korányi Sebald, Korányi Frigyes, Korányi Sándor.) = Magyarország történelme földje, népe, élete, gazdasága, irodalma, művészete Vereckétől napjainkig. 4. köt. Irták és szerk.: … Lambrecht Kálmán. Bp., [1929.] Franklin-Társulat. pp. 149–154.

A magyar zoológia atyja id. Entz Géza. = Vasárnapi Ujság, 1919. dec. 23. p. 387. Eötvös Loránd báró – az ember. Intimitások egy tudós életéből. = Budapesti Hírlap, 1930.

febr. 8. p. 2. Esterházy Pál és Vanderbilt Gladys példája. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 107–108. Farkas Emőd = Magyar Helikon 1 (1920) p. 646. Farkas Emőd. = Magyar Hírlap, 1920. nov. 15. p. 646. Finsch Ottó. = Világ, 1917. febr. 21. p. 12. Két hangyabúvár. (August) Forel és (Erich) Wasman (páter S. J.). = Búvár 1 (1935) No. 4. pp.

263–266. A növényvilág költői tudósa. Raoul H. Francé jubileuma. = Ma Este, 1924. máj. 29. p. 31. Raoul H. Francé. = A gondolat úttörői. Szerk.: Lambrecht Kálmán. Második sorozat. Bp.,

[1925.] Dante Könyvkiadó. pp. 135–152. (Műveltség) Látogatóban Raoul Francénál. Az élet könyvének szerzője nyilatkozik önmagáról és

munkáiról. = Literatura 1 (1926) No. 1. p. 27. Francé Rezső magyar állampolgár marad. Egy óra a tudós felesége társaságában. =

Magyarság, 1926. jún. 26. p. 4. Gaál Gaston a madarász. = Magyarság, 1921. aug. 14. Sir Archibald Geibic, az angol geológusok mentora meghalt. = Magyarság, 1924. nov. 16. Gragger Róbert, a magyar kulturának egyik nagykövete. (1887. november 7. – 1926.

november 10.) = Literatura 2 (1927) No. 7. pp. 255–256. Battista Grassi emlékezete. = Magyarság, 1925. jún. 7. A nyolcvan éves (Ernst) Haeckel. = Pesti Hírlap, 1914. febr. 15. pp. 65–66.

Haeckel Ernő elhibázott élete. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. febr. 18. pp. 7–8. Levél egy sokat szenvedett barátom után. Hansági Kálmán nekrológja. = Budapesti Hírlap,

1929. jún. 2. p. 14. Hauptmann Károly. = Magyar Helikon 2 (1921) p. 230. A mi értékeink. Havass Rezső. = Magyarság, 1926. febr. 7. p. 6. Havass Rezső dr. meghalt. = Magyarság, 1927. ápr. 23. Havass Rezső 1852–1927. = A Tenger 18 (1928) No. 5–8 pp. 105–112. A mi értékeink. Heim Pál. = Magyarság, 1926. jan. 3. p. 4. Herman Ottó ünneplése. = Zoológiai Lapok 10 (1908) pp. 105–106. Herman Ottó. = Esti Ujság, 1910. nov. 25. p. 1. Herman Ottó halála. – Der Tod Otto Hermans. = Aquila 21 (1914) pp. [66–82.] A nyolcvanéves Herman Ottó. = Világ, 1914. jún. 28. p. 12. Herman Ottó. Bp., 1915. Fritz Ármin Könyvnyomdája. 28 p. Herman Ottó emlékezete. = Állatvédelem 12 (1915) No. 12. p. 56. Herman Ottó. Emlékbeszéd a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztályában.

= Barlangkutatás 3 (1915) pp. 1–9., 1 t., német ford.: 21–28. Herman Ottó. = Nyugat 8 (1915) No. 5. pp. 244–246. Otto Herman. 1835–1914. = Ornithologische Monatschrift 40 (1915) pp. 138–142., 1 t. Herman Ottó 1835–1914. = A Természet 11 (1915) No. 2. pp. 13–15. Négy halott. (Herman Ottó, Széll Kálmán, Dési Zoltán, Bányai Elemér) = Pesti Hírlap

Naptára az 1916. szökőévre. Szerk.: Schmittely József. 26. évf. Bp., 1916. Légrády Testvérek Nyomdája. pp. 206.

Herman Ottó, az ethnographus. = Ethnographia – Népélet 27 (1916) pp. 16–36. Herman Ottó. Az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Bp., 1920. Biró Miklós Kiadása.

VIII., 258 p. Ism.: Dr. Bélyey [LEIDENFROST Gyula]: Herman Ottó, az utolsó polihisztor élete és kora. Bp., 1920. = Aurora 1 (1920) No. 16–17. p. 77. GÖMÖRI Jenő: Könyv Herman Ottóról. = A Hét 31 (1920) No. 31. pp. 477–478. [BENEDEK Marcell]: Herman Ottó. = Magyar Grafika 1 (1920) okt. 8. p. 125. (d) [DOMOKOS László]: Könyvesház: Az utolsó magyar polihisztor. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 146–148.

B[ALASSA] J[ózsef]: Lambrecht Károly [!]: Herman Ottó … = Magyar Nyelvőr 49 (1920) pp. 80–81. MUNKÁCSY Bernát: Herman Ottó az utolsó magyar polihisztor élete és kora. = Magyar Nyelvőr 49 (1920) pp. 118–120. [LESZIH Andor]: Herman Ottó életrajza. = Miskolczi Napló, 1920. máj. 28. p. 3. SCHÖPFLIN Károly: Herman Ottó. = Nyugat 13 (1920) No. 15. p. 657. G[ÖNCZI] M[iklós]: Herman Ottó: Az utolsó magyar polihisztor (sokfélét tudó) élete és kora… = Őrálló, 1920. okt. pp. 7–8. [SEBESTYÉN Károly]: Eine Otto Herman-Biographie. = Pester Lloyd Abendblatt Samstag 1920. Jun. 12. [MÓRA Ferenc]: Könyv Herman Ottóról. = Szegedi Napló, 1920. júl. 4. p. 3. [PETHŐ Sándor]: Herman Ottó (egy magyar polihisztor) élete. = Uj Nemzedék, 1920. júl. 11. p. 5. [SCHÖPFLIN Aladár]: Herman Ottó. = Vasárnapi Ujság, 1920. No. 10. Szentgáli [SZILÁDY Zoltán]: Herman Ottó. Az utolsó magyar polihisztor élete és kora. = Állattani Közlemények 19 (1922) p. 50.

A vadgalambpör. [Herman Ottó, Gyulay Pál és Lévay József peres ügye.] = Magyarország,

1920. máj. 26. Vadgalambpör. Herman Ottó, Gyulay Pál és Lévay József. = Miskolczi Napló, 1920. júl. 4. p.

3. Az utolsó magyar polihisztor. = Uj Idők 26 (1920) No. 16 pp. 320–322. Herman Ottó. = Irodalmi lexikon. Szerk.: Benedek Marcell. Bp., 1927. Győző Andor Kiadása.

p. 474. Herman Ottó. = Magyarország történelme, földje, népe, élete, gazdasága, irodalma, művészete

Vereckétől napjainkig. 4. köt. Irták és szerk.: … Lambrecht Kálmán. Bp., [1929.] Franklin-Társulat. pp. 132–135.

Lillafüred felfedezője. Herman Ottó. = Lillafüredi Ujság 1 (1933) No. 5–6. p. 4. Herman Ottó élete. Bp., [1934.] „Magyar Könyvbarátok” Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

264 p. (Könyvbarátok kis könyve II. 3.) Ism.: Herman Ottó élete. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 3 (1933) No. 7–8. p. 213. (–sz–) [SZABÓ Zoltán]: Herman Ottó. = Fiatal Magyarság 4 (1934) No. 8. pp. 158–159. Herman Ottó élete. Bp., 1934. = Literatura 9 (1934) No. 3. p. 202. Könybarátok kis könyve. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 4 (1934) No. 3–4. p. 97., 100.; No. 5–6. p. 115.; No. 7–8. p. 209., 217. Korunk Szava: Herman Ottó élete. Bp., 1934. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 4 (1934) No. 5–6. pp. 124–125. MÁTÉ Károly: Herman Ottó. Bp., 1934. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 4 (1934) No. 7–8. pp. 186–187. HAMVAS József: Lambrecht Kálmán: Herman Ottó. Könyvbarátok kis könyvei … = Protestáns Szemle 1934. nov. pp. 601–602. Herman Ottó élete. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 6 (1936) No. 1. No. 1. p. 29. Könyvbarátok kiskönyvei 1934. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 6 (1936) 1. sz p. 29.; No. 4. p. 125.; No. 5–6. p. 165.; 7 (1937) No. 1–2. p. 37. Herman Ottó élete. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 6 (1936) No. 5–6. p. 165.; 7 (1937) No. 1–2. p. 37. SZABÓ Zoltán: Herman Ottó. = SZABÓ Zoltán összegyűjtött munkái. 3. köt. Hazugság nélkül. Bp., 1992. Héttorony Kiadó. p. 260., 558.

A százesztendős Herman Ottó. = Kincses Kalendáriom 1935. 39. évf. Bp., 1934. Budapesti Hírlap. pp. 109–112., képek pp. 186–187.

A Magyar Kir. Madártani Intézet által Herman Ottó születésének századik évfordulója

alkalmából az Országos Természettudományi Múzeum Állattárában (Baross-utca 13) rendezett Herman Ottó emlékkiállítás katalógusa. Dr. Szily Kálmán előszavával. [Bp., 1935.] Franklin-Társulat nyomdája. [12 p.]

Herman Ottó centenáriuma. = Budapesti Hírlap, 1935. No. 143. p. 1. Az élő Herman Ottó. = Búvár 1 (1935) No. 6. pp. 363–367.

Ism.: A Búvár Herman Ottó száma = Dunántúl, 1935. jún. 18. p. 4. A Búvár Herman Ottó száma. = Pécsi Napló, 1935. jún. 18. p. 5.

A százéves Herman Ottó. = Magyar Hírlap, 1935. jún. 29. p. 23. Le centenaire d’Otto Herman. = Nouvelle Revue de Hongrie 28 (1935) pp. 328–333. Herman Ottó élete. Bp., [1939.] „Magyar Könyvbarátok” Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

207 p. (Könyvbarátok kis könyve) Judith. Herman Ottóné. (Borosnyay Camilla) = Társaság, 1920. jan. 3. pp. 17–18. A hetvenéves Herrmann Antal. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 1040–1043. Herrmann Antal dr. = Magyarság, 1924. szept. 7. p. 5. A cigánytudós ravatalánál. Herrmann Antal halála. = Magyarság, 1926. ápr. 18. p. 9. Hertwig Oszkár meghalt. = Magyarság, 1922. nov. 1. A mi értékeink. Hodossy Gida. = Magyarság, 1926. máj. 30. p. 8. A mi értékeink. Hóman Bálint. = Magyarság, 1924. márc. 9. p. 5. Francois Hutyra. = Nouvelle Revue de Hongrie 28 (1935) pp. 412–413. A mi értékeink. Imre Sándor. = Magyarság, 1923. jún. 10. p. 5. Az őséletbúvár tragédiája. Otto Jaekel tragédiája. = Budapesti Hírlap, 1929. ápr. 17. p. 7. A mi értékeink. Jancsó Benedek. = Magyarság, 1923. máj. 20. p. 5. Egy régi magyar tudóstragédia. Jeszenszky János dr. egyetemi rektor mártiriuma. = Literatura

2 (1927) pp. 179–182. Szabolcs orvosa. Jósa András emlékezete. = Magyarság, 1924. szept. 20. p. 3. A mi értékeink. Juhász Andor. = Magyarság, 1923. júl. 1. p. 5.

Egy osztrák természettudós tragédiája. (Paul Kammerer) = Magyarság, 1926. szept. 25. A szalamandra-tudós tragédiája – orosz filmen. (Paul Kammerer) = Budapesti Hírlap, 1933.

ápr. 16. p. 37. A mi értékeink. Karlovszky Bertalan. = Magyarság, 1923. febr. 4. p. 5. Kertész Kálmán meghalt. = Magyarság, 1922. dec. 30. Koch Antal dr., nyolcvan éves. = Magyarság, 1923. jan. 6. p. 10. A jó öreg professzor Koch Antal halálára. = Magyarság, 1927. febr. 10. p. 4. A mi értékeink. Koessler János. = Magyarság, 1926. jan. 10. p. 6. Komjáthy Jenő és Vajda János. = Magyarság, 1921. jan. 16. A mi értékeink. Kornis Gyula. = Magyarság, 1925. aug. 9. p. 5. Egy orosz tudós különös élete és öngyilkossága. (Woldemar Onufrievics Kowalewsky) =

Budapesti Hírlap, 1930. nov. 16. p. 7. A szférák harmóniája. Kövesligethy Radó 70-ik születésnapjára. = Budapesti Hírlap, 1932. Nyolcvan év. Krenner József … = Világ, 1919. márc. 4. p. 5. Kommunista természettudósok. (Kropotkin, Pjotr Alekszejevics és Reclus, Elisée) =

Természettudományi Közlöny 51 (1919) pp. 225–230. Kropotkin a tudós. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 227–228. Okolicsányi Kuthy Dezső dr. = Magyarság, 1925. okt. 4. p. 5. Négyszem közt önmagammal. (Lambrecht Kálmán) = A Literatura almanachja 1928. Bp.,

1928. Lantos R.-T. pp. 32–34. A hetvenéves Lendl Adolf Keszthelyre költözött. = Pesti Napló mell. Népszerű Tudományos

és Technikai Napló, 1932. máj. 11. p. 2. Lendl Adolf csendes jubileuma. = Magyar Hírlap, 1932. máj. 5. A 70 éves Lenhossék Mihály. = Budapesti Hírlap, 1933. Lóczy Lajos. = Aurora 1 (1920) No. 16–17 pp. 50–52. Lóczy-emlékülés. = Magyarság, 1920. jan. 8. p. 4. Lóczy emlék-ülés. = Magyarság, 1920. dec. 18. p. 4. Lóczy Lajos meghalt. = Világ, 1920. máj. 15.

A legnagyobb balatoni magyar. A Balatoni társaság Lóczy-emlékünnepe. = Magyarság, 1921.

aug. 9. p. 4. Lósy József. 1874–1917. = Aquila 24 (1917) pp. 301–303., 307–308. Lydekker Richard. – Richard Lydekker. 1849–1915. = Aquila 22 (1915) pp. 370–375.

Bibliogr.: pp. 375–377. Lydekker Richard emlékezete. – Erinnerung an Richard Lydekker. = Földtani Közlöny 46

(1916) p. 289. Lyka Károly és gárdája. = Magyar Helikon 1 (1920) p. 697. Éhenhalt egy tudós. (M. Margules) = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 593–594. Akit Lloyd Georgeval tévesztettek össze. Beszélgetés Márk Lajossal. = Magyarság, 1921.

aug. 11. Márki Sándor meghalt. = Magyarság, 1925. júl. 2. pp. 5–6. Levél Dimitri Mereskovszkihez. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 168–169. Hugh Miller útja a kömüvesmesterségtől az angol Pantheonig. = Budapesti Hírlap

Vasárnapja, 1933. dec. 24. pp. 9–10. Aki leleplezte a növények titkait. (Hans Molisch) = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. szept.

2. pp. 4–5. A betegségek történetírója Roy Lee Moodie halálára. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934.

jún. 17. p. 7. A Nobel-díjas (Thomas Hunt) Morgan. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. nov. 29. p. 9. Nobel Alfréd. (Halálának negyedszázados évfordulójára.) = Műveltség 1 (1922) No. 2. pp.

13–14. Einzelberichte Paläontologie. (Nopcsa Ferenc) = Naturwissenschaftliche Wochenschrift 17

(1918) No. 20. p. 290. Báró Nopcsa Ferenc. = Budapesti Hírlap, 1933. No. 93. sz. p. 3. Báró Nopcsa Ferenc. = Budapesti Szemle 1933. No. 230. pp. 361–372. Franz Baron Nopcsa + der Begründer der Paläophysiologie 3. Mai 1877 bis 25. April 1933. =

Palaeontologische Zeitschrift 15 (1933) Heft 2–3. pp. 201–221., Abb. 1. Báró Nopcsa Ferenc. 1877. május 3. – 1933. április 26. = A Természet 29 (1933) No. 19–20.

pp. 231–232.

Le baron Francois Nopcsa. (1877–1933) = Nouvelle Revue de Hongrie 27 (1934) pp. 77–81. Henry Fairfield Osborn. = Búvár 1 (1935) No. 12. pp. 849–850. A mi értékeink. Pauler Ákos. = Magyarság, 1923. febr. 25. p. 5. A csehek ki akarják sajátítani a magyar madártan megalapítóját. Petényi János, az európai

nevű tudós magyarsága. = Budapesti Hírlap, 1931. júl. 15. p. 7. A mi értékeink. Pethes Imre. = Magyarság, 1923. máj. 13. p. 5. A mi értékeink. Prinz Gyula. = Magyarság, 1926. ápr. 25. p. 4. A mi értékeink. Prohászka Ottokár. = Magyarság, 1926. okt. 17. p. 6. Két nemzedék. Pulszky Polyxénia és Farkas Pál halálára. = Magyar Helikon 2 (1921) pp.

553–556. Rapaics Raymund a növényszociológia magyar uttörője, akinek karrierjét Móra Ferenc jósolta

meg. = Literatura 1 (1926) No. 4. pp. 27–28. Rapaics Raymund a növényszociológia magyar uttörője, akinek karrierjét Móra Ferenc jósolta

meg. = Magyarság, 1924. Reclam (Jean Henry). = Magyar Grafika 1 (1920) No. 4. pp. 49–50. Száz éve született a telefon elfelejtett feltalálója … Reis János Fülöp … = Budapesti Hírlap

Vasárnapja, 1934. jan. 6. p. 21. Roska Márton dr. = Literatura 2 (1927) No. 5. p. 182. Látogatás Liman von Sanders tábornagyról. = Magyarság, 1923. jan. 28. Schallmayer Vilmos. A modern fajegészségtan uttörője. = Világ, 1919. nov. 9. p. 4. Az ujságkirály. (August Scherl). = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 724–725. Semsey Andor elfelejtett centenáriuma. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. febr. 11. pp. 7–

8. A második Gutenberg. (Alois Senefelder). = Tükör 2 (1934) No. 5. p. 11–13. Shackleton, (Ernest Henry) meghalt. = Magyarság, 1922. jan. 31. p. 5. Robert Wilson Shufeldt 1850–1934. = Aquila 38–41. 1931–1934. p. 485. In Memoriam: Robert Wilson Shufeldt, 1850–1934. = The Auk 52 (1935) pp. 359–361. Robert Wilson Shufeldt 1850–1934. = Ornithologische Monatsberichte 42 (1934) pp. 47–50.

A mi értékeink. Sigmond Elek. = Magyarság, 1926. júl. 18. p. 8. A kétezeréves Bath legnagyobb fia: William Smith, a geologia atyja. = Budapesti Hírlap

Vasárnapja, 1934. szept. 8. pp. 9–10. James Smithson, a halhatatlan „névtelen”. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. máj. 20. p. 5. Spengler (Oswald), Albert Einstein, Steinach (Eugen), Niels (Henrik) Bohr. = Pesti Hírlap

Naptára az 1921. közönséges évre. Szerk.: Schmittely József. 31. évf. Bp., 1921. Légrády Testvérek Nyomdája. pp. 148–151.

A mi értékeink. Szacsvay Imre. = Magyarság, 1926. máj. 16. p. 8. Tagányi Károly meghalt. = Magyarság, 1924. szept. 11 p. 5. A mi értékeink. Takáts Sándor. = Magyarság, 1923. ápr. 9. p. 5. A tatabányai széntelep felfedezője. Telegdi Róth Lajos. = Magyarság, 1926. jún. 27. p. 13. A Földtani Intézet házi ünnepe. (Telegdi-Róth Lajos.) = Magyarság, 1927. ápr. 24. p. 12. Teleki Pál egyetemi magántanársága. = Magyarság, 1920. dec. 24. Than Károly. 1834–1908. = Zoológiai Lapok 10 (1908) p. 153. Emlékezés (Lev) Tolsztojra. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 375–377. Egy délután Torday Emilnél. = Pesti Napló, 1931. jún. 7. p. 12. Az első magyar egyetemi magántanárnő. (Vendl Mária). = Budapesti Hírlap, 1930. márc. 18.

p. 5. Max Verworn halálára. = Műveltség 1 (1922) No. 1. p. 14. A Virchow, (Rudolf) centennárium. = Magyarság, 1921. okt. 16. p. 9. Wallace, (Alfred Russel). = Pesti Hírlap, 1913. nov. 12. p. 37. Weismann, (August). = Pesti Hírlap, 1914. nov. 22. pp. 37–38. Két csöndes évforduló. Mendel halálának félszázados fordulója, Weismann születésének

centenáriuma. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. jan. 28. pp. 9–10. Semmelweis vagy Pasteur? (A pszichotechnika magyar uttörője. Weszely Ödön). = Budapesti

Hírlap, 1930. máj. 8. p. 9. Henry Woodward meghalt. = Magyarság, 1921. szept. 18. p. 8. Wundt, (Wilhelm) emléke. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 483–484.

Egy idegenbe szakadt magyar lángelme. = Világ, 1924. dec. 7. p. 25. A Rotschild-múzeum igazgatójának tragikus élete és halála. = Budapesti Hírlap Vasárnapja,

1933. nov. 26. p. 9. Két portré az ősélet kutatóinak hősi arcképcsarnokából. = Magyar Hírlap, 1936. jan. 12. pp.

23–24.

5. IRODALMI-, NYELVÉSZETI- ÉS MŰVÉSZETI TÉMÁJÚ TANULMÁNYAI, RÖVID CIKKEI A tudományos nevek használata irodalmunkban. = Zoológiai Lapok 10 (1908) p. 112. Venezia – Szieberth Imre előadása. = Pécsi Napló, 1910. okt. 26. p. 2. Hajlékot Kossuthnak. = Pesti Hírlap, 1913. ápr. 18. p. 11. A Magyarhoni Földtani Társulat választmányához benyújtott javaslat a magyar műkincsek és

kultúrértékek visszaszerzése ügyében. = Földtani Közlöny 48 (1918) pp. 401–402., német ford.: 451–452.

Erdély szenvedései. Cholnoky Jenő előadása. = Világ, 1919. dec. 4. A szinek orgiája. = Világ, 1919. dec. 28. Holbach báró szalonja. = Aurora 1 (1920) No. 18–19 pp. 9–12. A Petőfi-Társaság Sopronban. = Budapesti Hírlap, 1920. nov. 23. p. 5. Kulturális fölény. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 590–591. Britannia-Szálló. = Magyar Hírlap, 1920. nov. 15. p. 641. Batthyány Palota. = Magyar Hírlap, 1920. nov. 15. pp. 641–642. A Budapesti Hírlap Jubileuma. = Magyar Hírlap, 1920. nov. 15. p. 642. A Szabó Dezső–Kosztolányi vitához. = Magyar Hírlap, 1920. nov. 15. pp. 643–644. Harc a névért. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 645–646. Magyar művészet a külföldön. = Magyar Múzsa 1 (1920) No. 8. pp. 363–364. Kiadják Széchenyi összes munkáit. = Magyarság, 1920. dec. 15. Japán irodalom az egyetemi könyvtárban. = Magyarság, 1920. dec. 28.

Kulturpolitika. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 102–104. Az iparművészet Magyarországon. = Magyar Helikon 2 (1921) p. 113. A Vojnich dij. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 226–227. Lenau trilógia. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 570–571. Két irodalmi per. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 629–630. Tagore európai körútja. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 816–817. Thomas Mann szerzői jogáról. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 822–823. A Falconieri-villa. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 1384–1385. Goethe színelméletétől Ostwald színorgonájáig. = M. Iparművészet 24 (1921) No. 1–3 p. 29. Goethe színelméletétől Ostwald szinorgonájáig. = Magyarság, 1921. márc. 6. Olasz–magyar hangverseny. = Magyarság, 1921. márc. 6. 6. 400 német szaklap jelenik meg. = Magyarság, 1921. ápr. 3. A Szent István Társulat közgyülése. = Magyarság, 1921. ápr. 29. p. 3. Irredenta matiné. (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság összejövetele.) = Magyarság, 1921.

máj. 6. Ötvös Gitta a Városi Szinházban. = Magyarság, 1921. máj. 6. Mátyás király udvarától az elrabolt Kolozsvárig. Csánki Dezső előadása. = Magyarság, 1921.

júl. 3. p. 3. Megalakult a magyar–amerikai társaság. Ünnep a Washington szobornál. = Magyarság, 1921.

júl. 5. Természet – művészet. = Magyarság, 1921. nov. 27. p. 11. Európai írók kinai fordításban. = Magyarság, 1921. dec. 25. p. 10. A világirodalom anekdotakincse. Corpus hungaricum anecdotarum et raritatum. Szerk.:

Lambrecht Kálmán, Varró István. 1–2. köt. Bp., 1922–1923. Világirodalom Könyvkiadóvállalat. 250 p., 8 t.; 251 p., 8 t.

Ism.: HARSÁNYI Kálmán: A világirodalom anekdotakincse. Szerkesztik: Lambrecht Kálmán és Varró István. Első kötete. = Élet (1922) p. 487. B[ODOR] A[ladár]: A Világirodalom anekdotakincse. = Magyarság, 1922. aug. 27. p. 4. (K.): A világirodalom anekdotakincse. = Szózat, 1922. aug. 13.

Papirosfilm. = Magyarság, 1922. jan. 1. p. 15.

A beszéd eredete. = Magyarság, 1922. jan. 8. p. 11. Látogatás egy harminchatezer koronás könyvnél. Stein Aurél ajándéka az akadémiának. =

Magyarság, 1922. febr. 2. A legrégibb nyomtatvány. = Magyarság, 1922. febr. 5. p. 11. A Biblia ötszázötven fordítása. = Magyarság, 1922. máj. 28. A hieroglifák jubileuma. = Magyarság, 1922. júl. 30. Új nyelvcsoport. = Magyarság, 1922. aug. 20. Minos király könyvtára. = Magyarság, 1922. dec. 24. p. 22. A lainzi Rossi-könyvtár. = Magyarság, 1923. febr. 4. p. 6. Megjelent a sogdi grammatika. = Magyarság, 1923. márc. 18. p. 6. Megtalálták a Robinsonról szóló legrégibb feljegyzést. = Magyarság, 1923. máj. 27. p. 7. Hány nyomtatott könyv jelent meg napjainkig? = Magyarság, 1923. jún. 10. p. 6. Huszonötéves az Urania. = Magyarság, 1924. nov. 6. p. 12. A világ legnagyobb emlékműve. Lee tábornok vezérkarának dombormüvét sziklába vésik

Georgiában. = Magyarság, 1924. nov. 22. p. 7. Finn nyelvtudós a magyar vendégszeretetről. = Magyarság, 1924. aug. 20. Stein Aurél előadása legbelső Ázsia titkairól. A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése.

= Magyarság, 1925. jan. 4. p. 9. Felavatták a miskolci Magyar Jövő székházát. = Magyarság, 1925. jan. 20. pp. 4–5. „Kossuth nemzetétől nem fogadok el honorariumot.” = Magyarság, 1925. ápr. 9.

Victor Hugo nyilatkozata. A könyvek Panteonja. = Magyarság, 1925. ápr. 26. p. 12. Hogyan látja Tolsztoj leánya apja tragédiáját? (Tolstoj Tatjana előadása.) = Magyarság, 1925.

ápr. 30. p. 10. A Magyarság hangversenye Pécsett. = Magyarság, 1925. okt. 27. p. 3. Móra Ferenc georgikoni sétái. = Literatura 1 (1926) No. 2. pp. 26–27. A Vilmos császár-társaság új intézetei. = Magyarság, 1926. jan. 17. p. 26.

A berlini magyar intézet. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 17. Rabindranath Tagore megérkezett Budapestre. = Magyarság, 1926. okt. 27. Tagore a lelkiség kultuszát hirdeti Európának. = Magyarság, 1926. okt. 28. Tagore magyar dalokat és cigányzenét hallgatott a főváros hangversenyén. = Magyarság,

1926. okt. 29. Milyennek látja Francé Németországot. = Magyarság, 1928. jan. 21. p. 8. Aki megálmodta a modern kor műszaki csodáit. Jules Verne nemcsak az ifjúság, hanem a

felnőttek írója. A magyarság szerepe Verne regényeiben. = Budapesti Hírlap, 1931. júl. 26. p.

Finta Sándor, a csikósbojtárból lett szobrászművész megcsúfolta felfedezőjének, Herman

Ottónak emlékét. = Budapesti Hírlap, 1933. febr. 5. p. 6. Irodalmi pör Finta Sándor könyve körül. = Budapesti Hírlap, 1933. No. 59. p. 8. Amikor Herman Ottó majdnem műegyetemi tanár lett. Kossuth Lajos kiadatlan levele. =

Budapesti Hírlap, 1933. aug. 4. p. 6. Lillafüred az irodalomtörténetben. Az írói hét jelentősége. Pakots József utolsó napjai

Lillafüreden. = Lillafüredi Ujság 1 (1933) No. 7. p. 3. Frobenius afrikai sziklafestményei Budapesten. Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. =

Budapesti Hírlap, 1934. No. 52. p. 6. Frobenius professzor Budapesten. Afrika ősvilági sziklaképei az Iparművészeti Múzeumban.

= Pesti Napló, 1934. No. 53. Mell. pp. 1–2. (Népszerű Tudományos és Technikai Napló)

A magyarok a költőfejedelem udvarában. A Goethe-centenárium utóhangjai. = Budapesti

Hírlap Vasárnapja, 1934. febr. 4. pp. 7–8. A magyar kultúra kistükre. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. ápr. 15. pp. 9–10. Gárdonyi Géza fia az apjáról. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. szept. 23. pp. 3–4.

6. AZ ÁLLATVILÁGRÓL ÍROTT TANULMÁNYAI, RÖVID CIKKEI Félelem szerepe a rovarvilágban. = Rovartani Lapok, 1906. Az Országos Állatvédő Egyesület … közgyülése … = Magyarország, 1908. máj. 5.

A félelem a rovarvilágban. = Zoológiai Lapok 10 (1908) p. 39. Reminiscere. = Zoológiai Lapok 10 (1908) pp. 59–60. A hit és tudomány. „Az állatok lelke” ötletéből. = Zoológiai Lapok 10 (1908) p. 74. A pusztai talpastyúk vándorlása. = Zoológiai Lapok 10 (1908) p. 126. Helyreigazítás. = Zoológiai Lapok 10 (1908) p. 158. Az elvetett szarvasagancs tulajdonosa. = Zoológiai Lapok 10 (1908) p. 217. Adat a pásztormadár táplálkozásához. = Zoológiai Lapok 10 (1908) p. 228. Loeb Jaques vizsgálatai a megtermékenyítés és chemismusa körül. = Zoológiai Lapok 10

(1908) pp. 232–233. Szardella-raj a Quarneroban. = Zoológiai Lapok 10 (1908) p. 245. Strucztenyésztés. = Zoológiai Lapok 10 (1908) pp. 251–252. Szalonka-csemege. = Zoológiai Lapok 10 (1908) p. 253. Baromfitenyésztők szakülése. = Zoológiai Lapok 10 (1908) pp. 259–260. A vadlúd vadászata. = Zoológiai Lapok 10 (1908) p. 263. Fecske-albinók. = Zoológiai Lapok 10 (1908) p. 271. Mezőgazdasági madárvédelem. = Délvidéki Lapok, 1909. aug. 8. p. 4., aug. 22. p. 4., szept. 5.

p. 4. és klny. Az élősdiség kérdése. = Zoológiai Lapok 11 (1909) A madárvonulás Magyarországon az 1910. év tavaszán. A Magyar Kir. Ornithologiai

Központ XVII. évi jelentése. – Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1910. XVII. Jahresbericht der Königl. Ungar. Ornithologische Centrale. = Aquila 18 (1911) pp. 9–134.

A varjúkérdés. = Délvidéki Lapok, 1911. márc. 12. pp. 3–4. Társadalmi madárvédelem 1–2. = Délvidéki Lapok, 1911. szept. 17. pp. 3–4.; szept. 25. pp.

3–4. A madárvonulás Magyarországon az 1911. év tavaszán. A Magyar Kir. Ornithologiai

Központ XVIII. évi jelentése. – Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1911. XVIII. Jahresbericht der Königl. Ungar. Ornithologische Centrale. = Aquila 19 (1912) pp. 43–150.

Ism.: Aquila. = Budapesti Hírlap, 1912. febr. 4. p. 38.

Madárvédelem Pancsován. = Délvidéki Lapok, 1912. jan. 1. A madárvonulás Magyarországon az 1912. év tavaszán. A Magyar Kir. Ornithologiai

Központ XIX. évi jelentése. – Der Vogelzug in Ungarn im Frühling des Jahres 1912. XIX. Jahresbericht der Königl. Ungar. Ornithologische Centrale. = Aquila 20 (1913) pp. 16–145.

A modern állatkert megteremtője. Hagenbeck Károly … = Pesti Hírlap, 1913. ápr. 18. p. 11. A madarak szárnyközépcsontjának–os metacarpi–morfológiája. – Morphologie des

Mittelhandknochens–Os metacarpi – der Vögel. = Aquila 21 (1914) pp. 53–84. 1 t. és klny.

Adatok a karvaly és erdei fülesbagoly táplálékának ismeretéhez. – Beiträge zur Nahrungsfrage des Sperbers und der Waldohreple. = Aquila 21 (1914) p. 275.

Gazdasági madárvédelem. = Mezőgazdák, 1914. ápr. 15. p. 60. A mező- és tógazdaság új ellensége. = Mezőgazdák, 1914. jún. 30. Új állatfaj Európában. = A Természet 10 (1914) No. 4. p. 43. A fakó pézsmapoczkok elterjedése és kártétele Európában. = Természettudományi Közlöny

46 (1914) p. 532. Kiállítás a rovarházban. = Mi ujság az állatkertben? 2 (1915) No. 7. pp. 1–3. Egy új erszényes állat. Dactylopsila Hinderburgi. = A Természet 11 (1915) No. 20. p. 234. Számolnak-e az állatok? = A Természet 12 (1916) No. 7. pp. 73–74. Az ismert madárfajok száma. = Természettudományi Közlöny 51 (1919) p. 334. Óriás madarak – törpe elefántok. = Pesti Hírlap Naptára az 1920. szökőévre. 30. évf. 1920.

Schmittely József. Bp., 1920. Légrády Testvérek Nyomdája. pp. 226–229. Az állattan gyakorlati jelentősége. = Magyarság, 1921. máj. 5. p. 6. A bölények utolsó mohikánjai. = Magyarság, 1921. nov. 13. p. 11. Hollandusok védik Magyarország pusztuló madárvilágát. = Magyarság, 1922. febr. 5. p. 11. A gébics intelligenciája. = Magyarság, 1922. ápr. 23. A Kisbalaton rendezése. Egy nap az ősmocsárban. = Magyarság, 1922. júl. 23. A bányavizek állatvilága a Saarbrückenben. = Magyarság, 1922. júl. 30. Megváltozott a szunyogok életmódja. = Magyarság, 1922. okt. 8.

Hangyairtás fojtógázzal. = Magyarság, 1922. nov. 1. A téli álom rejtélye. = Magyarság, 1923. febr. 4. p. 6. Haldoklik a gorillák nemzetsége. = Magyarság, 1924. szept. 28. A méhek táncnyelve. = Magyarság, 1924. szept. 28. Világjáró halak – uszókontinensek. = Szabad Egyetem 1 (1924) No. 1. No. 1. pp. 11–13. Állatok, melyek a maguk gyártotta szőnyegeken járnak. = Magyarság, 1925. A keresztespók és a madárpók. = Magyarság, 1926. júl. 11. pp. 28–30. A magyar zoológusok kutatásainak … = Magyarság, 1926. júl. 25. p. 28. An der Wurzel des Vogelstammes. = Der Umschau 30 (1926) No. 11. pp. 217–219. A legújabb állat-népszámlálás eredményei. Az emberi tudomány ma egymillió

háromezerhétszázhetvenhárom állatfajt ismer. = Budapesti Hírlap, 1929. júl. 14. p. 7. A papagájbetegségről. = Budapesti Hírlap, 1930. febr. 20. p. 12. A világ legelőkelőbb madártani egyesülete. = Budapesti Hírlap, 1930. márc. 25. p. 14. Askania Nova egy déloroszországi állatparadicsom virágzása és alkonya. = Budapesti Hírlap,

1930. ápr. 10. p. 10. A starumiai gyapjas orrszarvú tragédiája. = Budapesti Hírlap, 1930. Riadalom Gólyaországban. = Budapesti Hírlap, 1933. okt. 10. p. 6. A sarkvidékek állatvilága. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. jan. 21. p. 9.

7. NÖVÉNYTANI KÖZLEMÉNYEI A pancsovai erdő pusztulása. = Délvidéki Lapok, 1910. márc. 16. A pusztuló növénykert. = Világ, 1914. jún. 30. p. 14. A növények írása és idegei. Bose kalkuttai botanikus crescographja. = Magyarság, 1921. júl.

24. p. 9. A legnagyobb faóriás. = Magyarság, 1922. júl. 30. A növények szive. = Magyarság, 1923. nov. 25. p. 7.

A világ legnagyobb faóriásai. = Magyarság, 1924. dec. 25. p. 6. A világ legnagyobb fája. = Brassói Lapok, 1925. jan. 25. Népszámlálás Nagymagyarország virágos kertjében. Beszélgetés Jávorka Sándorral. =

Magyarság, 1925. máj. 31. 260. 000 növény- és 420. 000 állatfajt ismerünk. = Magyarság, 1926. febr. 14. p. 26. A gesztenye őshonos a Dunántulon. = Magyarság, 1926. jún. 13. p. 10. Magyarország gombaflórája. = Magyarság, 1926. jún. 13. p. 10. Séta Nagymagyarország virágoskertjében. (Jávorka Sándor és Csapody Vera.) = Budapesti

Hírlap Vasárnapja, 1929. dec. 1. pp. 7–8. A legősibb banántermés. = Az Ujság Vasárnapja, 1929. No. 34. pp. 2–4. A növényvilág mérnökei. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. nov. 29. p. 10. Szabó Zoltán növénytana. = Magyarság, 1934. szept. 15. p. 9. A Tradescantia himnusza. = Búvár 2 (1936) No. 1. No. 1. p. 13.

8. ÍRÁSAI A FÖLDRAJZTUDOMÁNY ÉS A FÖLDTAN TÁRGYKÖRÉBŐL

Die Eisenerz- und kohlenvorräte Ungarns. = Pester Lloyd, 1917. febr. 28. p. 7. Kisebb közlemények. A Mascarenhas szigetcsoport eredete. = A Tenger 7 (1917) 1 pp. 423–

425. A föld legmélyebb forrásai. = Magyarság, 1921. ápr. 3. A légkör mint a gőzgép. = Magyarság, 1921. jún. 26. p. 9. A Niagara kora. = Magyarság, 1921. júl. 10. Omló hegyek – vándorló hegyek. = Magyarság, 1921. aug. 7. Szurokércből készült paleolitok. = Magyarság, 1922. márc. 25. Novaja Zemlia ősföldrajza. = Magyarság, 1922. ápr. 23. A repülőgép a földrajz szolgálatában. = Magyarság, 1922. ápr. 23.

A magyar földrajz ünnepe. = Magyarság, 1922. máj. 7. p. 14. A legújabb mélyfúrások. = Magyarság, 1922. máj. 28. Modern földrajz. = Magyarság, 1922. jún. 11. p. 19. Fogynak a svájci alpok jégárai. = Magyarság, 1922. júl. 15. Az utolsó 30. 000 év geologiai naptára … = Magyarság, 1922. júl. 15. Elsüllyedt egy finn sziget. = Magyarság, 1922. aug. 13. p. 11. Terjednek az afrikai sivatagok. = Magyarság, 1922. szept. 24. p. 6. A Nap és a tüzhányók energiájának kihasználása. = Magyarság, 1922. dec. 3. Földi olajat találtak Németországban. = Magyarság, 1922. dec. 24. p. 22. Tizenöt új ásványt fedezett fel … = Magyarság, 1923. febr. 4. p. 6. Uj földrengési elméletek. = Magyarság, 1923. ápr. 29. p. 5. Német mérnökök termelik ki Oroszország foszforit-készleteit. = Magyarság, 1923. aug. 5. A Fekete tenger … = Magyarság, 1923. szept. 16. A chilei salétromtelepek keletkezésének magyarázata. = Magyarság, 1924. máj. 18. p. 16. Magyarország földjének kialakulása. = Wells, H. G.: A világtörténet alapvonalai. Az élet és

az emberiség történetének tüköre. 2. kiad. Bp., 1925. Genius Könyvkiadó R.-T. pp. 671–672. Az 1–13. fejezetet is ő fordította a kötetben. Reprint kiad.: Bp., 1990. Dunakönyv.

A pesthidegkuti medence földrajza. = Magyarság, 1925. ápr. 26. p. 12. A haldokló sziget. A pusztuló Helgoland. = Magyarság, 1925. máj. 24. Magyaroszág történelme, földje, népe, élete, gazdasága, irodalma, művészete Vereckétől

napjainkig. 4. köt. Írták és szerk.: … Lambrecht Kálmán. Bp., [1929.] Franklin Társulat. 406 p.

A szén birodalma. = Budapesti Hírlap, 1930. júl. 31. p. 6. A solnhofeni palabányák ősvilági temetőjében. = Budapesti Hírlap, 1930. aug. 20. pp. 11–12. A Saar-medence sorsdöntő éve. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. dec. 3. pp. 9–10.

Marie Ronault a rennesi pásztorlány geologussá lesz. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. jan. 21. pp. 5–6.

A Kisbalaton utolsó napja. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. jún. 3. pp. 9–10.

9. ÍRÁSAI AZ ORVOSTUDOMÁNY KÖRÉBŐL

A narkózis elmélete. = Természettudományi Közlöny 51 (1919) pp. 322–323. A fertőző betegségek terjedése halak útján. = Természettudományi Közlöny 51 (1919) p. 368. Gyógyítható-e a vakság. = Magyarság, 1921. jan. 16. Az európai álomkór. Rejtélyes uj járvány fenyegeti Európát. = Magyarság, 1921. ápr. 3. p. 15. Eredményes kisérletek a vakság gyógyítása körül. Az állatokon már sikerült a szem-átültetés.

– Koppány Tivadar előadása. = Magyarság, 1921. júl. 28. Röntgensugarak a foggyógyászat szolgálatában. = Magyarság, 1921. okt. 2. p. 9. A mandulák szerepe a szájüregben. = Magyarság, 1921. nov. 27. p. 11. Az agylágyulás újabb magyarázata. = Magyarság, 1921. dec. 25. p. 10. A szív egyévi munkateljesítménye. = Magyarság, 1922. jan. 8. p. 11. Feloldódott baktériumok. = Magyarság, 1922. jan. 22. p. 15. Az alagutbetegség gyógyítása. = Magyarság, 1922. febr. 19. p. 12. Szérum a véredény elmeszesedése ellen. = Magyarság, 1922. febr. 19. p. 12. Kovasavas védekezés a tüdővész ellen. = Magyarság, 1922. ápr. 16. p. 25. Megtalálták a cukorbetegségek okozóját. = Magyarság, 1922. máj. 3. Természetes védekezés a kanyaró ellen. = Magyarság, 1922. jún. 11. p. 19. Mennyi idő alatt emészti meg a gyomor a táplálékot? = Magyarság, 1922. A spanyol Achúcarro-dijat Schaffer Károly budapesti orvostanár nyerte el. = Magyarság,

1925. máj. 29. Őszi séta a pécsi klinikákon. = Magyarság, 1925. okt. 29.

A szemgyógyászat új fejezete. A belső elválasztásu mirigyek hatása a szemre. = Magyarság, 1926. febr. 14. p. 26.

Budapesti orvoskörökben … = Budapesti Hírlap, 1930. márc. 9. p. 15. Láthatatlan szemüveg. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. nov. 19. p. 12.

10. CSILLAGÁSZATI ÍRÁSAI

Mekkorák az égitestek? = Magyarság, 1921. ápr. 3. Növényi élet a Marson és a Holdon. = Magyarság, 1921. jún. 26. p. 9. A jövő évi teljes napfogyatkozás. = Magyarság, 1921. dec. 25. p. 10. Csillagvizsgáló ősemberek. = Magyarság, 1922. máj. 7. p. 14. Európa legmagasabb obszervatóriuma. = Magyarság, 1922. dec. 24. p. 22. A világ legnagyobb távcsövét … = Magyarság, 1923. febr. 4. p. 6. Reklám az égbolton. = Magyarság, 1923. dec. 25. p. 11. Csütörtökön este teljes Holdfogyatkozás lesz. = Magyarság, 1924. aug. 13. Szombaton földközelbe jut a Mars bolygó. = Magyarság, 1924. aug. 23. Meghalt a legnépszerűbb csillagász. Flammarion emlékezete. = Magyarság, 1925. jún. 6. p. 5. Magyar csillagászok másfélszáz változó csillag fényingadozásait figyelték meg. = Magyarság,

1925. jún. 28. p. 23. A legujabb világhóbort Hörbiger mester világjégelmélete. = Magyarság, 1926. márc. 25. Hány éves a Tejut. = Magyarság, 1926. dec. 12. p. 23. Rettenetes események előhirnöke, amely bömbölve, vonítva robbant le a földre és eltünt. =

Budapesti Hírlap, 1929. febr. 10. p. 7. Viharok a Napban és a Földön. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. dec. 3. p. 10.

11. RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEI, HÍREI

Dr. Stein Aurél ásatásai és a magyar őshaza kérdése. = Pesti Hírlap, 1909. ápr. 10. p. 9., 4 t. Atlantis kérdése. = Pesti Hírlap, 1914. ápr. 12. pp. 98–100. A Cheops piramis rejtélye. = Magyarság, 1921. jan. 1. Húszezer éves a germán kultúra. = Magyarság, 1921. okt. 2. p. 9. Ősgyíkok és Ámon-szarvak uj rekonstrukciói. = Magyarság, 1921. okt. 2. p. 9. A tudomány világából. Petra romvárosa. Arab sziklafalakra vetitett görög templomok. =

Magyarság, 1921. okt. 16. p. 9. Ásatások Sziriában. = Magyarság, 1921. nov. 13. p. 11. A girgenti Herakles-templom restaurációja. = Magyarság, 1921. nov. 13. p. 11. A mykenei kultúra. = Magyarság, 1921. nov. 27. p. 11. Uj papirusz-lelet. = Magyarság, 1921. nov. 27. p. 11. Uj azték szentély. = Magyarság, 1922. jan. 8. p. 11. Ásatások Boghazköl és Assur környékén. = Magyarság, 1922. jan. 22. p. 15. Dall’Osso olasz archeológus germánnak tartja Romulust. = Magyarság, 1922. jan. 22. p. 15. A Parthenon erőszakos restaurálása. = Magyarság, 1922. febr. 5. p. 11. A legrégibb emberi hajlék. Württenbergben kiástak három kőkori falut. = Magyarság, 1922.

ápr. 16. p. 24. Vita a Cheops-piramis körül. = Magyarság, 1922. máj. 7. p. 14. A buckfesti benedekrendi apátság ujjáépítése. = Magyarság, 1922. máj. 14. p. 14. Angol régészeti ásatások Egyiptomban. = Magyarság, 1922. máj. 28. Régészeti lelet Ungvár közelében. = Magyarság, 1922. jún. 4. p. 17. Száz év előtt szólaltak meg Egyiptom kövei. A hieroglifák jubileuma. = Magyarság, 1922.

szept. 24. p. 6. Huszonötezer éves szobrokat találtak a Pireneusokban. = Magyarság, 1922. dec. 8. p. 4.

Az óceánba süllyedt Húsvét-sziget. Atlantisz tragédia napjainkban. = Magyarság, 1922. dec. 17. p. 4.

Tutankhamen király kincsei: Carnarvon és Carter leletei a királyok völgyében. = Magyarság,

1923. jan. 6. p. 10. A Hold-Isten 400 éves temploma. Angol expedició Úr város romjai között. = Magyarság,

1923. ápr. 29. p. 6. Tutankhamen-film. = Magyarság, 1923. szept. 16. Frobenius kutatásai Atlantisz romjain. A müncheni kultúr morfológiai intézet munkálatai. =

Magyarság, 1923. dec. 25. p. 10. Ősgyíkok és más ősvilági szörnyetegek csontjait ásták ki a Gobi sivatag homokja alól. =

Magyarság Magazin 1925. Uj ásatások Cheops piramisa körül. = Magyarság, 1925. febr. 1. p. 23. Rejtelmes országok, elsüllyedt városok. = Magyarság, 1926. jan. 31. p. 28. Glosel és Wüetzburg avagy régészek és őséletbúvárok különös találkozása. = Budapesti

Hírlap, 1928. okt. Ergebnisse der Forschungreisen Prof. E. Stromers in den Wüsten Agyptens. München, 1929.

18 p., 2 t. Eredetileg az Abhandlungen der Bayerischen Akademie der Wissenschaften Matematisch–naturwissenschaftliche Abteilung. Neue Folge. 1929-es évfolyamában jelent meg.

A délafrikai sziklarajz-hamisítványok. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. okt. 29. p. 11.

12. RÖVID ISMERETTERJESZTŐ ÍRÁSAI, HÍREI MÁS TUDOMÁNYTERÜLETEKRŐL A jégkorszakbeli ember. (Hír.) = Budapesti Hírlap, 1912. jan. 20. p. 14. Ostwald budapesti látogatása alkalmából. = Pesti Hírlap, 1912. máj. 1. pp. 34–35. Benczur Gyula székfoglalója az Akadémiában. = Pesti Hírlap, 1913. ápr. 23. p. 10. Feleletek. Kettős tojások. = Természettudományi Közlöny 45 (1913) pp. 449–450. Kossuth Lajos, mint barlangkutató. = Barlangkutatás 3 (1915) p. 171., 206. Kulturánk reneissainca. = Délvidéki Lapok, 1916. aug. 6. p. 1.

Anglia harca a természettudományok oktatásáért. = Népművelés 12 (1917) pp. 580–589. Angolország küzdelme a természettudomány oktatásáért. = Természettudományi Közlöny 49

(1917) pp. 766–767. Kulturális kaleidoszkop. = Világ, 1917. febr. 4. pp. 19–20. Tudományos élet. = Világ, 1917. febr. 12. p. 7. A tudomány szabadsága. = Világ, 1917. febr. 23. p. 9. Hydrographie des Balatonsees. = Pester Lloyd, 1918. aug. 18. p. 15. Természettudományi kultúrpolitika. = Fáklya, 1919. ápr. 26. p. 3. I. Törvénytelen ülés 1919. április 1-én. = Földtani Közlöny 49 (1919) pp. 69–70. Kérdések és feleletek. Goethe és a természettudományok. = Természettudományi Közlöny 51

(1919) pp. 302–303. Természettudományi világnézet. = Világ 10, 1919. jan. 2. p. 6. Hegedüs Lóránt akadémiai székfoglalója. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 642–643. Az Akadémia főtitkár válsága. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 691–692. A magyar Nobel dij. = Magyar Helikon 1 (1920) p. 422. Az Akadémia főtitkár válsága. = Magyarság, 1920. dec. 15. Kavarodás a Nobel-dij körül. = Magyarság, 1920. dec. 28. Tudományos életünk csődje. = Világ, 1920. jan. 2. pp. 1–2. Wlassics Gyula kapja az Akadémiai nagyjutalmat. = Magyarság, 1921. máj. 4. Angol tudósok az orosz tudományért. = Magyarság, 1921. máj. 6. Az Akadémia uj tagjai. = Magyarság, 1921. máj. 7. Az élet laboratóriumában. = Magyarság, 1921. jún. 26. p. 9. Az anyag egysége. Angol tudós az elemek átalakulásáról és a német gáztámadásokról. =

Magyarság, 1921. szept. 18. p. 8. Negyedszázad a radioaktivitás jegyében. = Magyarság, 1921. nov. 13. p. 11. Angol tudósok vitája a föld koráról. Rayleigh lord számítása szerint ezer milliós a Föld. =

Magyarság, 1921.

Az atomok naprendszere. Niels Bohr kutatásai az anyag szerkezetéről. = Magyarság, 1921. Einstein gravitációs elmélete az Akadémiában. Farkas Gyula előadása. = Magyarság, 1921. Hirek a tudomány műhelyéből. = Magyarság, 1922. jan. 1. p. 15. Vasnélküli mágnes. = Magyarság, 1922. jan. 1. p. 15. Negyvenkét magyar tudományos társulat ötvenhat folyóirata ezentúl saját nyomdában készül.

Megalakult az altruista nyomda-részvénytársaság. = Magyarság, 1922. jan. 4. Planck elmélete az Akadémiában. = Magyarság, 1922. jan. 17. Hirek a tudomány műhelyéből. = Magyarság, 1922. jan. 8. p. 11.; jan. 22. p. 15.; febr. 5. p.

11.; febr. 19. p. 12. Steiner antropozófiája a berlini egyetemen. = Magyarság, 1922. márc. 25. Az okkultizmus tudománya. A telepátiától a pszihometriáig. Flammarion, Crookes,

Maeterlinck az okkultisták táborában. = Magyarság, 1922. ápr. 16. p. 25. Hirek a tudomány szolgálatában. = Magyarság, 1922. ápr. 23. Hirek a tudomány világából. = Magyarság, 1922. máj. 7. p. 14.; máj. 28.; jún. 4. p. 17.; jún.

25. Hírek a tudomány műhelyéből. = Magyarság, 1922. jún. 11. p. 19. Megnyilt az erlangeni filozófiai akadémia. = Magyarság, 1922. jún. 25. Amikor a költők álmodják meg a tudomány tételeit. Victor Hugó mint természettudós. =

Magyarság, 1922. júl. 2. p. 18. A magyarság antropológiája. = Magyarság, 1922. szept. 24. p. 6. Pasteur ünneplése. = Magyarság, 1922. dec. 24. p. 22. A Röntgen-sugarak mártirja. = Magyarság, 1922. dec. 24. p. 22. A tudomány eposza. = Műveltség 1 (1922) No. 6. pp. 86–87. Holland támogatás a magyar tudománynak. Eddig 735 holland forintot küldtek a Magyar

Madártani Intézetnek. = Magyarság, 1923. jan. 14. Stein Aurél a francia Akadémia tagja. = Magyarság, 1923. jan. 28. A Bolyai tragédia. = Magyarság, 1923. márc. 18. p. 6. Hirek a tudomány világából. = Magyarság, 1923. okt. 28. p. 8.; nov. 11. p. 9.; nov. 25. p. 7.

Hirek a tudomány műhelyéből. = Magyarság, 1923. dec. 25. p. 11. A magyar kisérletügy negyedszázada. = Magyarság, 1923. júl. 1. p. 6. A magyar tudomány negyedszázada. = Amerikai Magyar Népszava, 1924. ápr. 17. pp. 12–13. Hirek a tudomány műhelyéből. = Magyarság, 1924. máj. 18. p. 16. Metternich és a természettudományok. = Magyarság, 1924. jún. 22. p. 11. Das wissenschaftliche Leben in Ungarn. = Deutsche Illustrierte Rundschau 1925. Japán tudósok Európában. = Magyarság, 1925. ápr. 12. Magyar tudós szervezi meg a török birodalom meteorológiai szolgálatát. = Magyarság, 1925.

szept. 12. A százesztendős Akadémia ünnepe. Nyolc nemzet tudósai üdvözölték a magyar tudományt. =

Magyarság, 1925. nov. 4. pp. 4–5. Külföldi tudományos intézetek. = A Magyarság Évkönyve az 1926-ik esztendőre. Bp., 1925.

p. 4. Élet buvárai. = A Magyarság Évkönyve az 1926-ik esztendőre. Bp., 1925. pp. 59–64. A Föld kutatói. = A Magyarság Évkönyve az 1926-ik esztendőre. Bp., 1925. pp. 78–87. Természettudományi telep épül a budai Dunaparton. Egyetem, muzeum, kutatóintézetek,

botanikuskert. = Magyarság, 1926. jún. 27. p. 13. A magyar tudomány karácsonya. = Magyarság, 1926. dec. 12. p. 23. Tihany: a magyar Dahlem. = Budapesti Hírlap, 1930. jan. 30. p. 6. Ünneprontás. = Budapesti Hírlap, 1930. febr. 9. p. 1. Nők a tudományban. = Pesti Napló mell. Népszerű Tudományos és Technikai Napló, 1931.

aug. 1. A természettudományok dicsőítése. = A Természet 27 (1931) No. 21–22 pp. 260–261. Kövületvadásznők. = Budapesti Hírlap, 1932. júl. 31. Amit mindenkinek tudnia kell. Kövületvadásznők. = Uj Idők, 1932. júl. 31. pp. 147–149. Magyar biológusok munkája. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. ápr. 1. p. 7. Kőszeg: a magyar madártan vártája. Látogatás az ősi Chernel-kúrián. = Budapesti Hírlap

Vasárnapja, 1934. júl. 22. pp. 9–10.

HUZELLA Tivadar – LAMBRECHT Kálmán: Anyag és élet. = Pesti Napló mell. Népszerű Tudományos és Technikai Napló, 1934. jan. 3. pp. 1–4.

A kaiser Wilhelm Gesellschaft Tudományos Kutató Intézetei. = Búvár 1 (1935) No. 7. p. 454. A magyar természettudományok Alma Matere. = Búvár 1 (1935) No. 9. pp. 585–589. A tudomány vámszedői. = Búvár 2 (1936) No. 1. pp. 10–12.

13. ÍRÁSAI AZ EGYETEMEKRŐL A Délvidék egyeteme. = Délvidéki Lapok, 1911. jún. 25. p. 1.; júl. 9. pp. 1–2.; júl. 30. p. 1. Küldöttség a szegedi egyetemért. = Délvidéki Lapok, 1911. szept. 3. Az anthropologiai tanszék. = Pesti Hírlap, 1913. ápr. 29. p. 9. Egyetemi oktatásunk jövője. = Pesti Hírlap, 1913. aug. 10. pp. 35–36. Hontalan egyetemeink sorsa. = Magyarság, 1920. dec. 28. Szeged és a hontalan egyetemek. = Magyar Helikon 2. pp. 163–166. Az embertani tanszék kérdése. = Magyarság, 1921. febr. 18. p. 4. Az Akadémia tiltakozik Eötvös Loránd tanszékének eltörlése ellen. A nagygyülés második

napja. = Magyarság, 1921. máj. 5. A pekingi orvostudományi egyetem. = Magyarság, 1921. okt. 2. p. 9. Népegészségügyi tanszék a Harward-egyetemen. = Magyarság, 1922. febr. 5. p. 11. Entz Géza lemondott az állatrendszertani tanszékről. = Magyarság, 1923. jún. 27. Három magyar egyetemi város. = Literatura 1 (1926) No. 2. pp. 25–26. Az egyetemek körül. = Magyarság, 1926. ápr. 11. A szegedi egyetem négy esztendeje. = Magyarság, 1926. No. 156. p. 7. Erdélyiek az Alföldön. I. A Ferenc József tudományegyetem uj otthona. = Magyarság, 1926.

júl. 7. p. 7. Ideiglenes helyiségekben, hiányos felszereléssel és nagy eredménnyel dolgoznak a szegedi

egyetem tudósai. = Magyarság, 1926. júl. 11.

Szeptember 23-án teszik le a szegedi egyetem alapkövét. Miért nem lehet az egyetemet

ujszegedre telepíteni. = Magyarság, 1926. júl. 18. A magyar Hohenheim. Abonyi Sándor tanulmánya a létesítendő Agrár Egyetemről. =

Budapesti Hírlap, 1930. máj. 8. p. 9. A Cité Universitaire. = Pesti Napló mell. Népszerű Tudományos és Technikai Napló, 1931.

júl. 29. p. 6.

14. ÍRÁSAI A MÚZEUMOKRÓL A városi múzeum. = Délvidéki Lapok, 1910. júl. 24. Városi muzeum. = Pancsova és Vidéke, 1910. jan. 9. pp. 2–3. Modern muzeumpolitika. Szerk.: Lambrecht Kálmán. Bp., 1919. Bethlen G. Irodalmi és

Nyomdai Részvénytársaság. 32 p. (A Természettudományi Szövetség Kiadványai 1.) Ism.: H[ANKÓ] B[éla]: Modern múzeumpolitika. Bp., 1919. = Természettudományi Közlöny 51 (1919) pp. 299–300.

A modern muzeumpolitika. = Modern muzeumpolitika. Szerk.: Lambrecht Kálmán. Bp.,

1919. Bethlen G. Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 5–8. (A Természettudományi Szövetség Kiadványai 1.)

Őslénytár. = Modern muzeumpolitika. Szerk.: Lambrecht Kálmán. Bp., 1919. Bethlen G.

Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 18–19. (A Természettudományi Szövetség Kiadványai 1.)

Elkészült a Természettudományi Muzeum terve. = Magyarság, 1921. febr. 20. A kormány hajlékot ad a Néprajzi Muzeumnak. Emlékek Horthy Miklós tengerentúli utairól.

= Magyarság, 1921. No. 22. p. 3. A hadiadó és a Nemzeti Muzeum. Beregmegye példaadása 1807-ben. = Magyarság, 1921.

márc. 30. Bécs legujabb muzeuma. = Magyarság, 1921. okt. 2. p. 9. A müncheni Deutsches Museum uj osztályai. = Magyarság, 1921. okt. 16. p. 9. A dahleni Ázsia-muzeum. = Magyarság, 1922. márc. 25. Kétszáz magyar légy: 35. 000 korona. = Magyarság, 1922. máj. 4. p. 4.

Egy délelőtt a legszebb magyar múzeumban és magánkönyvtárban. = Magyarság, 1922. dec. 8. p. 4.

Ahová a madár sem jár … = Világ, 1922. márc. 8. p. 4. A németség múzeuma. = Magyarság, 1923. jan. 6. p. 10. Hivatalos merénylet a Nemzeti Múzeum ellen. Klebelsberg miniszter megbontja a Múzeum

egységét. = Magyarság, 1923. máj. 25. A newyorki muzeum vadászai Indiában. = Magyarság, 1923. szept. 30. p. 6. Muzeumpolitika. = Magyarság, 1924. febr. 9. p. 1. A Magyar Nemzeti Muzeum legelhanyagoltabb gyűjteménye. = Magyarság, 1924. No. 128. p.

10. Kecskemét muzeuma. = Magyarság, 1924. júl. 6. p. 3. Kossuth Lajos ereklyéi a Nemzeti Múzeumban. = Magyarság, 1924. okt. 11. p. 6. Apponyi Sándor gróf a Nemzeti Muzeumra hagyományozza könyvtárát. Külön törvény a

Bibliotheka Apponyianáról. = Magyarság, 1924. nov. 26. p. 5. Fajvédők harca a bécsi múzeumban. = Világ, 1924. No. 189. p. 5. Európa legnagyobb vakbogár gyűjteménye a Nemzeti Muzeumba került. = Magyarság, 1925.

okt. 8. Apponyi Sándor gróf özvegye a Nemzeti Muzeumnak adományozta egész vagyonát. =

Magyarság, 1926. szept. 2. A Magyar Nemzeti Muzeum tíz esztendeje. = Magyarság, 1926. nov. 28. A múzeumok múzeuma. = Budapesti Hírlap, 1928. május. 8. pp. 1–2. Ősmadarak – vesztegzár alatt. = Budapesti Hírlap, 1928. aug. 12. p. 7. A székelység kultúrfölénye. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum félszázados

jubileuma. = Budapesti Hírlap, 1929. dec. 8. p. 13. A British Musem sorsdöntő órája. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1929. máj. 19. pp. 9–10. Múzeumok tündöklése és alkonya. = Budapesti Hírlap, 1930. júl. 10. p. 6. Ahol a muzeum: nyitott könyv. Séta a brüsszeli természettudományi muzeum kincsei között.

= Budapesti Hírlap, 1930. júl. 17. p. 7. Az ősélettudomány szülőföldjén. Stuttgart. A paleontológia megteremtőjének nevelővárosa és

múzeuma. = Budapesti Hírlap, 1930. júl. 27. pp. 11–12.

Fejérváry Géza Gyula báró posthumus tervezete a Magyar Nemzeti Természettudományi

Múzeumról. = Budapesti Hírlap, 1932. okt. 9. p. 13. Népies vadászati kiállítás a debreceni múzeumban. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. nov.

12. p. 8. British Museum – Magyar Nemzeti Múzeum. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. márc. 18.

pp. 5–6. Oscar von Miller müncheni múzeuma. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. ápr. 29. p. 11. Tíz éves a Deutsches Museum. = Búvár 1 (1935) No. 8. pp. 536–539. Cerva Frigyes múzeuma. = Búvár 1 (1935) No. 9. pp. 643–644. Séta a Herman Ottó kiállításon. = Ünnep 2 (1935) No. 27 pp. 6–7.

15. EGYESÜLETEK, TÁRSASÁGOK RENDEZVÉNYEIRŐL HÍRT ADÓ ÍRÁSAI Geográfusok Debrecenben. A Magyar Földrajzi Társaság vándorgyülése. = Budapesti Hírlap,

1912. szept. 24. pp. 31–32. Nemzetközi zoológiai kongresszus Budapesten. = Pesti Hírlap, 1914. márc. 29. p. 11. Helikoni ünnepek 1921-ben. = Magyar Helikon 2 (1921) júl. A tanyavilág kultúrája – a magyarság jövője. Megkezdődött a tanya-kongresszus. =

Magyarság, 1921. jún. 16. pp. 1–3. A tanyavilág gazdasági reformja. A kecskeméti kongresszus második napja. = Magyarság,

1921. jún. 17. pp. 1–2. A város segítségére siet a tanyának. A kecskeméti tanyakongresszus után. = Magyarság, 1921.

jún. 18. p. 4. A keszthelyi helikoni ünnep. = Magyarság, 1921. júl. 2. A helikoni ünnep első napja Keszthelyen. = Magyarság, 1921. júl. 3. pp. 4–5. Német antropológusok kongresszusa. = Magyarság, 1921. júl. 24. p. 9. Az orientalisták lipcsei kongresszusa. = Magyarság, 1921. nov. 13. p. 11. Az első nemzetközi metafizikai kongresszus. = Magyarság, 1922. jan. 8. p. 11.

A magyar orvosok és természetvizsgálók ezévi vándorgyülése. = Magyarság, 1922. júl. 30. Orvosi és természettudományi tudományos kongresszusok. = Magyarság, 1922. aug. 20. Magyar orvosok és természetvizsgálók keszthelyi vándorgyülése. = Magyarság, 1922. szept.

5. p. 2. A keszthelyi vándorgyülés harmadik napja. = Magyarság, 1922. szept. 6. pp. 2–3. A keszthelyi vándorgyülés utolsó napja. = Magyarság, 1922. szept. 7. p. 4. Az angol és német orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése. = Magyarság, 1922. szept.

24. p. 6. A magyar zoológusok jubileuma. = Magyarság, 1924. febr. 2. Magyar tudós a luxemburgi nemzetközi madártani kongresszuson. = Magyarság, 1925. ápr.

26. p. 12. Nemzetközi földrajzi kongresszus Carióban. = Magyarság, 1926. ápr. 26. p. 12. A természettudományi kongresszus. = Magyarság, 1925. dec. 31. p. 1. Az Országos Természettudományi Kongresszus orvostudományi szakosztályának ülése. =

Magyarság, 1926. jan. 6. pp. 3–4. Véget ért a magyar természetbuvárok országos kongresszusa. = Magyarság, 1926. jan. 9. pp.

7–8. A Természettudományi Kongresszus és a magyar mezőgazdaság néhány problémája. =

Magyarság, 1926. jan. 10. Örökléstudományi kongresszus. = Magyarság, 1926. jan. 17. p. 26. Magyar tudós sikere a kieli zoológiai kongresszuson. = Magyarság, 1926. jún. 13. p. 10. A magyar természetbuvárok nagyhete. Három kongresszus. = Magyarság, 1927. aug. 25. p. 8. Zoológusok. = Magyarság, 1927. szept. 3. p. 1. A világ zoológusainak nagyhete. = Magyarság, 1927. szept. 4. p. 13. Nyolcszázötven tudós jelenlétében nyilt meg a tizedik zoológiai kongresszus. = Magyarság,

1927. szept. 6. p. 8. A világ zoológusai a Balatonon. A kongresszus második és harmadik napja. = Magyarság,

1927. szept. 7. p. 8. A zoológiai kongresszus mai tanácskozásai. = Magyarság, 1927. szept. 8. p. 13.

Események epizódok a zoológiai kongresszuson. = Magyarság, 1927. szept. 10. p. 6. A zoológus-parlament záróülése. = Magyarság, 1927. szept. 11. p. 10. Egy csöndes jubileum. A paleontológusok budapesti kongresszusa alkalmából. = Magyarság,

1928. szept. 27. p. 4. Két hét a világ őséletbúvárai körében. = Budapesti Hírlap, 1928. okt. 17. p. 6. Bericht über die Tagung der Palaeontologische Geschichte in Budapest. = Palaeontologische

Zeitschrift 11 (1929) pp. 1–4. Uszik a kongresszus. Abderhalden professzor javaslata. = Budapesti Hírlap, 1935. máj. 19. p.

8. A XII. nemzetközi zoológiai kongresszus. = Búvár 1 (1935) No. 6.

16. EXPEDÍCIÓKRÓL MEGJELENT KÖZLEMÉNYEI Amundsen éjszaksarki utja. = Pesti Hírlap, 1913. ápr. 18. p. 11. A Földtani Intézet Balkán-expediciója. = Világ, 1917. febr. 12. p. 7. Peary hamisított. = Világ, 1917. febr. 13. p. 11. Geológiai expedíció Szerbiába. = Világ, 1917. ápr. 7. Orosz tudományos kutatások a Keleten 1915–1917-ben. = Turán 3 (1918) No. 6–7. pp. 437–

438. Turáni expedició. = Magyarság, 1920. No. 5. p. 5. Amundsen expediciója kudarccal végződött. = Az Est, 1921. jún. 22. p. 2. Afrika átröpülése. = Magyarság, 1921. febr. 20. A turáni kultúra bölcsőjénél. A német Turfán-expedíció eredményei. = Magyarság, 1921.

márc. 27. p. 9. A Turán tudományos kutatása. = Magyarság, 1921. No. 98. p. 6. Peary zászlaja. = Magyarság, 1921. máj. 6.

A hegyek királya. Angol expedició indul májusban a Gaurizankárra. = Magyarság, 1921. máj. 29.

Shackleton uj délsarki expediciója. = Magyarság, 1921. júl. 10. A Gaurizankár-expedició. = Magyarság, 1921. júl. 24. p. 9. Bury ezredes legujabb jelentése a Gaurizankár-expedicióról. = Magyarság, 1921. aug. 7. Repülőgépen a Mont-Blancra Durafour pilóta 4331 méter magasságban szállott le. =

Magyarság, 1921. aug. 14. Orosz expedició készül az északi sarkra. = Magyarság, 1921. aug. 20. p. 13. Holnap indul Shackleton uj expediciójára. = Magyarság, 1921. szept. 18. 8. p. Sarkkutató intézet alakul. = Magyarság, 1921. nov. 13. p. 11. Autótúra a Szaharán keresztül. = Magyarság, 1921. nov. 27. p. 11. A Mount Everest expedició 23. 000 láb magasságig jutott. = Magyarság, 1921. nov. 27. p. 11. Shackleton expediciója filmen. A délsark-vidék jéghegyei között. = Magyarság, 1921. nov.

30. p. 4. A Mount Everest hómezőin. = Magyarság, 1922. jan. 6. p. 6. Svéd expedició Dél-Amerikában és a déli sarkvidéken. Beszélgetés Nordenskjöld

sarkutazóval. = Magyarság, 1922. jan. 22. p. 15. Angolok a Kilimandzsáró csucsán. = Magyarság, 1922. febr. 5. p. 11. Expedició indul Belső-Ázsiában. = Magyarság, 1922. febr. 5. p. 11. Shackleton utolsó naplójegyzetei. = Magyarság, 1922. febr. 7. p. 6. Dán expedició indul Dalmáciába. = Magyarság, 1922. febr. 19. p. 12. Dán mélytengeri expedició tanulmányozza az angolna életmódját. = Magyarság, 1922. ápr.

16. p. 24. Őslénytani expedició Ausztráliában. = Magyarság, 1922. ápr. 16. p. 25. Repülőgépen a föld körül 240 óra alatt. Ross Smith a lezuhant pilóta. = Magyarság, 1922. ápr.

16. p. 25. A büsumi zoológiai állomás Adria-expediciója. = Magyarság, 1922. máj. 7. p. 1. A Quest utja a déli sarkvidéken Shackleton halála. = Magyarság, 1922. máj. 7. p. 14.

Repülőgépes expedició az északi sarkra. = Magyarság, 1922. máj. 28. Sven Hedin alig hisz a Mount-Everest-expedició sikerében. = Magyarság, 1922. máj. 28. Rasmussen első jelentése sarkvidéki expediciójáról. = Magyarság, 1922. jún. 2. Három expedició tanulmányozza Afrikában az álomkórt. = Magyarság, 1922. jún. 4. p. 17. A Spitzbergák rejtelmei. Az oxfordi egyetem expediciója. Nansen legujabb könyve. =

Magyarság, 1922. jún. 11. p. 12. Filmfelvételek az Északi Jeges-Tenger vidékén. = Magyarság, 1922. jún. 11. p. 19. Rasmussen útja az eszkimók között. = Magyarság, 1922. júl. 2. p. 10. Amundsen északsarki repülőutja. = Magyarság, 1922. júl. 30. A Mount Everest expedició. = Műveltség 1 (1922) No. 6. pp. 85–88. Nyolcezerháromszázhúsz méter magasból visszatért a Mount-Everest expedició. =

Magyarság, 1922. szept. 3. p. 7. A Föld első körülhajózásának 400. évfordulója. = Magyarság, 1922. szept. 24. p. 6. Filmexpediciók. = Magyarság, 1922. nov. 1. Világjáró halak. A Dana-expedició megtalálta a világ összes angolnáinak ívóhelyét. =

Magyarság, 1922. dec. 3. p. 13. Norvég mélytengeri expedició az Atlanti óceánon. = Magyarság, 1922. Stein Aurél harmadik belsőázsiai utja. = Magyarság, 1923. jan. 28. p. 6. Amundsen hajója egyre északabbra sodródik. = Magyarság, 1923. márc. 18. p. 5. Természettudományi expedició indul a Sárrétre. = Magyarság, 1923. ápr. 25. p. 4. Egy angol orvos kalandos utazása Lasszába. = Magyarság, 1923. máj. 10. p. 6. Repülőgépen az Északi Sarkra. Amundsen junius 20 táján indul utnak. = Magyarság, 1923.

jún. 10. p. 6. Amundsen kritikus hete. Ő maga repülőgépen, hajója a jég hátán törekszik a sarkra. =

Magyarság, 1923. jún. 17. Francia transpolaris légi expedició. = Magyarság, 1923. júl. 1. p. 6. A harmadik Mount Everest-expediciót jövőre halasztották. = Magyarság, 1923. júl. 1. p. 6. Orosz kutatók Tibetben. = Magyarság, 1923. szept. 16.

Jégmadár D 260. Kétezer kilométeres repülés az északi sarkvidéken. = Magyarság, 1923.

szept. 30. p. 6. Amundsen ujra át akarja repülni az Északi-Sarkot. = Magyarság, 1923. nov. 11. p. 9. A harmadik Mount Everest expedició. = Magyarság, 1923. nov. 11. p. 9. A Turfán-expedició legujabb eredménye. = Magyarság, 1923. nov. 25. p. 7. A Mount Everest ostroma. Bp., 1924. Világirodalom-Kiadás 159 p. 4 t. (A hat világrész.

Utazások és felfedezések 18.) Ism.: VARGHA György: A Hat világrész … könyvsorozat. = Földrajzi Közlemények 52 (1924) p. 132. RÉTHLY Antal: A Mount-Everest ostroma. = Túristák Lapja 34 (1924) No. 10–12. p. 148. Lambrecht Kálmán: A Mount Everest ostroma. = Budapesti Hírlap, 1925. nov. 1.

Az északi sarkvidék annektálása. = Magyarság, 1924. febr. 2. Tudományos filmexpediciók. = Magyarság, 1924. jún. 22. p. 11. A harmadik Mount Everest expedició kudarca. = Magyarság, 1924. jún. 28. p. 6. A német ujságírók világkörüli utja motorkerékpáron. = Magyarság, 1924. aug. 17. p. 4. Magyar nyomok a földgömbön. = Magyarság, 1924. dec. 28. p. 6. Amundsen csütörtökön a Spitzbergákról elrepült az Északi Sark felé. = Magyarság, 1925.

máj. 23. p. 7. Amundsen pénteken reggel hat órakor átrepültem az Északi sarkot. = Magyarság, 1925. máj.

24. p. 9. Még mindig nincs hír Amundsenről. = Magyarság, 1925. máj. 27. Egy héten belül segitő-expedició indul Amundsen után. = Magyarság, 1925. máj. 28. p. 7. Amundsen parancsa „Két hétig várjanak ránk a hajók.” = Magyarság, 1925. máj. 30. Három expedició indul Amundsen után. = Magyarság, 1925. jún. 3. „Amundsen vissza fog térni.” Höhnel ellentengernagy és Prinz Gyula egyetemi tanár

nyilatkozata. = Magyarság, 1925. jún. 4. Az Északi Sarkot tenger boritja Amundsen négy hetet töltött a Jeges-tengeren. = Magyarság,

1925. jún. 20. p. 7. Amundsen uj expediciót szervez. Miért nem érte el ezuttal az Északi Sarkot? = Magyarság,

1925. jún. 21. p. 3. Mac Millan északsarki expediciója utrakelt. = Magyarság, 1925. jún. 28. p. 23.

Amundsen hajója kiszabadult a jégből. = Magyarság, 1925. aug. 18. Expedició indul a földalatti Pompeibe. Hans Hartmann új búvárkészüléke. = Magyarság,

1925. szept. 24. A mélytengerek titkai. A Hartmann expedició újabb részletei. = Magyarság, 1925. okt. 6. p. 4. Két repülő-expedició indul egyidejüleg az Északi Sarkra. = Magyarság, 1926. febr. 28. A Déli sark hőse az Északi Sarkon. Amundsen szerdán reggel elérte célját. = Magyarság,

1926. máj. 13. p. 6. Stein Aurél megtalálta Nagy Sándor indiai sziklaerődjét. = Magyarság, 1926. jún. 2. A „Meteor”-expedició. = Magyarság, 1926. aug. 8. Nobile tábornok beszámol tragikus sarki utjának tudományos eredményeiről. = Budapesti

Hírlap, 1929. júl. 14. pp. 5–6. A bécsi egyetemi tanárok … = Budapesti Hírlap, 1930. márc. 30. Atlantis romjain … Dél-Afrika Kolumbusa. – Leo Frobenius kilenc expediciója a legsötétebb

Afrikába. = Budapesti Hírlap, 1930. ápr. 3. p. 14. Elindult a német grönlandi expedició. = Budapesti Hírlap, 1930. ápr. 3. p. 14. A Nobile-expedició tragédiája. = Budapesti Hírlap, 1930. ápr. 10. pp. 9–10. Usznak-e a szárazföldek? Wegener prof. grönlandi expediciója. = Budapesti Hírlap, 1930.

dec. 13. p. 14.

17. ISMERTETÉSEI KÖNYVEKRŐL ÉS FOLYÓIRATOKRÓL, HÍRADÁSAI KIADVÁNYOK

MEGJELENÉSÉRŐL Irodalmi Szemle. = Zoológiai Lapok 10 (1908) pp. 35–39., 63–64., 74., 77., 89–91., 105.,

112., 138., 149., 161–163., 174., 196–197., 222., 233–234., 245–247., 257–258. Irodalmi Szemle. = Zoológiai Lapok 11 (1909) pp. 33–34., 82., 129–130. Az ákácfa monografiája Vadas Jenő könyve. = Budapesti Hírlap, 1911. okt. 20. pp. 10–11. Az első magyar földrajzi olvasókönyv. (Lasz Samu könyve.) = Pesti Hírlap, 1912. márc. 26.

p. 15.

A magyarság a külföld szemében. Woenig Ferenc könyve. = Pesti Hírlap, 1913. ápr. 23. p. 34. Jatho, [Karl] a klerikalizmus áldozata. = Világ, 1913. szept. 25. p. 6. A barlanglakó ősember. = Világ, 1914. jún. 21. p. 39. Irodalmi ismertetések. = Aquila 22 (1915) pp. 380–382., 392–393. Palaeontologiai közlemények. = Aquila 22 (1915) pp. 382–388., 394–400. Kadič Ottokár: A Szeleta barlang kutatásának eredményei. Bp., 1915. = Barlangkutatás 3

(1915) p. 169., 204. Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. = Ethnographia – Népélet 26 (1915) pp. 313–

316. Irodalmi ismertetések. = Aquila 23 (1916) pp. 380–381., 582–583. Palaeontologiai közlemények. = Aquila 23 (1916) pp. 382–387., 583–588. Palaeontologiai közlemények. – Paläontologische Mitteilungen. = Aquila 24 (1917) pp. 296–

297., 394–400. Fejérváry Géza Gyula báró: Fosszilis békák a püspökfürdői praeglacialis rétegeiből. Bp.,

1917. = Barlangkutatás 5 (1917) p. 52., 85. Irodalom = Barlangkutatás 5 (1917) pp. 52., 54., 85–86. A tisztviselői kamarák. = Délvidéki Lapok, 1917. aug. 12. p. 1. Palesztina hévvizei. + Mezopotámia Petróleum-mezői. = Magyar Bosnyák és Keleti

Gazdasági Központ Közlemények, 1917. A magyar birodalom vasérc– és kőszén készlete. Dr. Papp Károly könyve. = Világ, 1917.

febr. 18. pp. 25–26. A földrajzi gondolat története. = Világ, 1917. júl. 15. Palaeontologiai közlemények. – Paläontologische Mitteilungen. = Aquila 25 (1918) pp. 208–

223. Külföldi barlangkutatások az 1914–1917. években. = Barlangkutatás 6 (1918) pp. 43–47., 80-

1. Báró Nopcsa Ferenc: Über Dinosaurier. = Földtani Közlöny 48 (1918) 1 pp. 391–392. Kis-Ázsia geológiája. = Magyar Bosnyák és Keleti Gazdasági Központ Közlemények 1918.

Referatum. Revendications Ukrainiennes. Memorandum. Lausanné, 1917. = Turán 3 (1918) No. 6–7. p. 411.

Folyóiratszemle. = Turán 3 (1918) No. 6–7. pp. 417–418.; No. 8. pp. 501–505. Új könyvek. = Turán 3 (1918) No. 8. pp. 507–509. A mész szerepe az emberi és állati szervezetben. = Természettudományi Közlöny 51 (1919)

pp. 236–237. Kammerer: Einzeltod, Biologische Unsterblichkeit und andere Mohnworte aus Schwerer Zeit.

Wien, 1918. = Természettudományi Közlöny 51 (1919) p. 238. A magyar jakobinusok emlékezete. = Világ, 1919. márc. 20. Goethe. Könyvdráma 5 részben. Irta: Kóbor Noémi. = Aurora 1 (1920) No. 16–17 p. 79. Gorkij Maxim: Forradalom és kultúra. = Aurora 1 (1920) No. 20–21. pp. 76–77. Francé, Raoul: Der Weg zur Kultur. = Aurora 1 (1920) No. 22–24 pp. 76–77. Aurora. = Magyar Grafika 1 (1920) No. 9. pp. 92–93. Romain Rolland: Beethoven. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 536–537. Pauler Ákos: Bevezetés a filozófiába. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 605–606. Romain Rolland: Jean Christoph Párizsban. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 607–608. Anatole France: Vérző vágyak. = Magyar Helikon 1 (1920) p. 608. Pekár Gyula Dantonja. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 648–649. Schmidt József: Buddha élete, tana, egyháza. = Magyar Helikon 1 (1920) p. 703. Könyvesház. Váth János: Balatoni emberek.; Beöthy Zsolt: Régi nóták. = Magyar Helikon 1

(1920) p. 704. Anatole France: Az irodalmi élet. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 782–783. Könyvesház. Benda Jenő: A béke kálvária útjai.; Szekfű Gyula: Három nemzedék.; Tolsztoj:

Szevasztopol.; Ifjusági irodalom.; Birtokba vett könyvtárak. = Magyar Helikon 1 (1920)

Benedek Marcell új könyvei. = Magyar Grafika 2 (1921) Etika-könyvtár. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 377–378. Strindberg Ágost: A mellőzött szinháza. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 402–404.

Ritka könyvek vándorútja. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 420–421. Balatoni évkönyv 1921. = Magyar Helikon 2 (1921) p. 964. Lóczy Lajos posthumus könyve. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 1145–1146. John Habberton. = Magyar Helikon 2 (1921) Könyvesház. Romain Rolland: Eljő majd az idő.; Barbusse: A csoda. = Magyar Helikon 2

(1921) Cserna Andor: Wilde-breviárium. = Magyarság, 1921. márc. 27. Seignobos ujkori világtörténelme. = Magyarság, 1921. márc. 27. Aquila. A Madártani Intézet évkönyve. = Magyarság, 1921. máj. 29. Nagy J.: A filozófia története. = Magyarság, 1921. máj. 29. Hillebrand [Jenő] – Bella [Lajos]: Az ősember élete és kultúrája. = Magyarság, 1921. máj. 29. Könyvtáraink kiegészítése. = Magyarság, 1921. máj. 29. Bacon ismeretlen művei. = Magyarság, 1921. jún. 26. p. 9. Könyv a termőföldről. = Magyarság, 1921. jún. 26. p. 9. A magyarság embertani megismerése. = Magyarság, 1921. jún. 26. p. 9. Anatole France, Tolsztoj, Franklin. = Magyarság, 1921. júl. 3. p. 3. Herczeg Ferenc korhű vigjátéka. = Magyarság, 1921. júl. 3. p. 3. Balatoni évkönyv. = Magyarság, 1921. júl. 18. p. 7. A hinduk művészete és anatómiája. Abanindra Nath Tagora könyve. = Magyarság, 1921. aug.

20. p. 13. Tangl Károly: Bevezetés a fizikába. = Magyarság, 1921. aug. 20. p. 13. Három magyar tudós könyve. = Magyarság, 1921. szept. 18. p. 8. Megláncolt könyvek. = Magyarság, 1921. szept. 18. p. 8. Hillebrand Jenő – Bella Lajos: Az őskor embere és kultúrája. = Uj Magyar Szemle 2 (1921)

No. 3. pp. 381–383. Vissza az anyaföldhöz. Szilády Zoltán könyvéről. = Magyar Helikon 3 (1922) pp. 960–961. Keynes új könyve. = Magyarság, 1922. jan. 17.

Ahol hangyákkal hegesztik össze a sebeket. = Magyarság, 1922. ápr. 16. p. 25. Uj nemzetközi keletkutató folyóirat. = Magyarság, 1922. máj. 7. p. 14. A magyar nép művészete. Malonyay Dezső poszthumus kötete a palóc népművészetről. =

Magyarság, 1922. máj. 14. p. 10. Fabre: A skorpió öngyilkossága. = Magyarság, 1922. máj. 21. p. 10. Kant kiadatlan műve. = Magyarság, 1922. máj. 28. 1200 orvosi és természettudományi folyóirat … = Magyarság, 1922. okt. 15. A forradalom elmélete. = Magyarság, 1922. okt. 15. August Sauer: Über die Bedeutung der Deutschen Universität in Prag. = Műveltség 1 (1922)

No. 3. p. 52. A Pikermii tragédia. Riport egy évezredes szerencsétlenségről. Tűzkatasztrófa az őskorban. =

Nemzeti Ujság, 1922. aug. 6. p. 4. Két új fajelmélet. H. Günther könyve. A. Keith hormon elmélete. = Magyarság, 1923. máj.

27. p. 7. Az uj Tudományos Gyüjtemény. = Magyarság, 1923. jún. 3. A Révai-lexikon uj kötete. = Magyarság, 1923. jún. 24. Cholnoky Jenő: Általános földrajza. = Magyarság, 1923. júl. 15. A porosz akadémia Liebnitz-kiadása. = Magyarság, 1923. szept. 16. Európa déli határa: a Szahara. Prinz Gyula új könyve. = Magyarság, 1923. okt. 28. p. 8. Torday Emil: Bolyongások Afrikában. = Magyarság, 1923. No. 141. p. 7. Három magyar tudós művei a német könyvpiacon. = Magyarság, 1923. nov. 25. p. 7. Magyar tudósok készülő munkái. = Magyarság, 1923. dec. 25. p. 11. A magyar tenger könyve. = Magyarság, 1924. febr. 2. Réthei Prikkel Marian könyve a magyarság táncairól. = Magyarság, 1924. No. 46. p. 6. Fodor Ferenc könyve: Magyarország gazdaság földrajzáról. = Magyarság, 1924. aug. 20. p. 7. Magyar fák, füvek, virágok. Jávorka Sándor növényhatározója. = Magyarság, 1924. okt. 12.

p. 10.

A Magyarság Évkönyve. Nagymagyarország Kis-Tükre. = Magyarság, 1924. nov. 16. Szemere L.: Gombáskönyv. = Magyarság, 1924. dec. 29. p. 6. Hogyan látja Amerika a magyar tragédiát. Birinyi Lajos könyve. = Magyarság Magazin 1925. A modern atomelméletek magyar irodalma. = Magyarság, 1925. febr. 1. p. 23. A „marxi evolucio” kritikája. Arthur Wauter könyve, a belga tudományos Akadémia évi

nagydiját kapta. = Magyarság, 1925. ápr. 26. p. 12. A szellemi mozgalmak lexikonja. = Magyarság, 1925. ápr. 26. p. 12. Ecsedi István: Poros országutakon. = Magyarság, 1925. máj. 31. p. 12. Hogyan hóditotta meg az ember a levegőt? A huszadik század technikai regénye. =

Magyarság, 1925. júl. 3. p. 7. Madarász László könyve. A XX. sz. technikai regénye. = Magyarság, 1925. A táj, a természet és az ember. (Soós, Szilády, Csörgey Titusz könyvei.) =Magyarság, 1925. A növények lelke. Francé védelmében. = Nyugat 18 (1925) Vol. 3. No. 20. p. 266. Magyarország földjének kialakulása. = Nyugat 18 (1925) Vol. 3. No. 21. pp. 375–377. Wells ősembere. = Uj Idők, 1925. aug. 2. p. 118. Aquila. = Világ, 1925. ápr. 25. Európa legsötétebb pontja Nopcsa Ferenc báró monográfiája Albániáról. = Literatura 1 (1926)

No. 1. p. 28. A magyar Göschen uj kötetei. = Literatura 1 (1926) No. 1. p. 30. Raoul Francé: A föld élete. Bp., 1925. = Literatura 1 (1926) No. 1. p. 31. Vadász Elemér: A szén és a petroleum. Bp., 1925. = Literatura 1 (1926) No. 1. pp. 31–32. A hazai rög megismerése. = Literatura 1 (1926) No. 2. p. 27. Könyvek és számok – 1924 szellemi termésének mérlege. = Literatura 1 (1926) No. 4. pp.

28–29. A csillagok vegyésze. Svante Arrhenius uj könyve. = Literatura 1 (1926) No. 5. pp. 27–28. Az Alduna madárvilágának utolsó mohikánjai. = Magyarság, 1926. jan. 17. p. 26. Magyarország első földrajza. = Magyarság, 1926. ápr. 1. p. 17.

A Revue des Études Hongroises. = Magyarság, 1926. máj. 6. p. 18. Századok. = Magyarság, 1926. máj. 6. p. 20. Természettudományi folyóiratok. = Magyarság, 1926. máj. 6. p. 18. Új Nagyenyedi album. = Magyarság, 1926. máj. 6. p. 18. Spengler – angolul. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 17. A Spitzbergákról az Északi Sark felé. Amundsen előfutára. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 18. Wells. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 18. Conan Doyle. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 19. Az egyetemi nyomda. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 19. Magyar írónő Angliában. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 19. A német könyvpiacon. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 19. Új Tauchnitz kötetek. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 19. A magyar geografusok. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 19. Filozófiai és pedagógiai folyóiratok. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 20. A Literatura új száma. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 20. Magyarország államszerződései. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 20. Tolsztoj centennáriuma. = Magyarság, 1926. jún. 10. p. 20. Erdély ősembere. Roska Márton munkája. = Magyarság, 1926. júl. 25. p. 28. Az élettudomány válaszútján. = Literatura 1 (1926) No. 6. pp. 28–30. Magyarország képekben. Fodor Ferenc uj könyve. = Literatura 2 (1927) No. 2. pp. 62–63. Cholnoky Jenő uj könyve. = Literatura 2 (1927) No. 3. p. 96. A tudományos irodalom válsága. = Literatura 2 (1927) No. 4. pp. 141–142. A magyar kulturpolitika hármaskönyve. = Literatura 2 (1927) No. 5. pp. 178–179. Thalestól – Pauler Ákosig. = Literatura 2 (1927) No. 6. pp. 214–215. A magyar kulturpolitika eszmetörténete. = Literatura 2 (1927) No. 8. pp. 288–289.

Ma és Holnap = Literatura 2 (1927) No. 8. pp. 289–290. Ism.: Ma és Holnap könyvsorozat. Szerkeszti Lambrecht Kálmán. = Literatura 2 (1927) No. 6. hátsó belső borító.

A világ képe 1927-ben. = Literatura 2 (1927) No. 10. pp. 363–364. Orbis Terrarum. = Literatura 2 (1927) No. 11. pp. 401–402. A huszadik század bibliája. Mi a világ vallásainak a lényege? = Literatura 2 (1927) karácsonyi

sz. pp. 465–466. Élet nagy országutján. Fejérváry Géza Gyula báró könyve. = Literatura 2 (1927) karácsonyi

sz. pp. 466–467. Stratonomia, az állati hullák törvényszerűségének tana. = Állattani Közlemények 25 (1928)

pp. 71–72. Györffy István könyvei a pásztoréletről. = Literatura 3 (1928) No. 3. p. 102. Stensiö Cephalaspida-monografiája. = Állattani Közlemények 26 (1929) pp. 110–111. Schmidt, M.: Die Lebenwelt unseres Trias. Öhringen, 1928. = Állattani Közlemények 26

(1929) pp. 111–112. A kövér Vogt, a tudósok élősködője. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1929. jan. 27. p. 6. Új ösvények az ősvilágok homályában. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1929. febr. 17. pp. 7–

8. Kövületvadásznők. Egy fejezet A nők a tudományban című könyvhöz. = Pesti Hírlap, 1929.

júl. 28. pp. 7–8. Róma és a Campagna története a malária tükrében. (Kruif könyvéről.) = Az Ujság

Vasárnapja, 1929. No. 25. pp. 3–4. Nopcsa Ferenc báró opus magnuma. Észak-Albánia földrajza és földtana. = Budapesti Hírlap,

1929. No. 73. p. 31. Tudósok, írók, művészek a fajelmélet tükrében. Gáspár János könyve: Fajismeret. =

Budapesti Hírlap, 1930. febr. 6. p. 10. Lőrenthey Imre posthumus munkája. = Budapesti Hírlap, 1930. febr. 27. p. 6. Az új Európa képe számokban. = Budapesti Hírlap, 1930. márc. 6. A magyar orvos diadalútja. Magyary-Kossa Gyula könyve. = Budapesti Hírlap, 1930. márc. 8. Politika a madarak körül. = Budapesti Hírlap, 1930. ápr. 17. p. 9. Fritz Kahn: aki megirta az Ecce homo-t. = Budapesti Hírlap, 1930. ápr. 17. pp. 9–10.

Magyar tudós könyve a német könyvpiacon. = Budapesti Hírlap, 1930. ápr. 17. p. 10. Orbis terrarum. = Budapesti Hírlap, 1930. ápr. 24. p. 9. Geographia Hungarica. = Budapesti Hírlap, 1930. máj. 1. p. 12. Gondolatvadászok. = Budapesti Hírlap, 1930. máj. 1. pp. 12–13. A Rajna másfélszáz éve és ma. Egy százötvenéves Cicerone nyomán. = Budapesti Hírlap,

1930. júl. 6. p. 12. A petróleum regénye. Mudrinszky Rózsa könyve. = Budapesti Hírlap, 1930. júl. 13. p. 9. A detronizált Darwin. = Budapesti Hírlap, 1930. júl. 25. A szűr a könyvespolcon. Györffy István monográfiája. = Budapesti Hírlap, 1930. No. 256. p.

18. A természettudományi irodalom reneszánsza. Entz–Soós könyve ötletéből. = Budapesti

Hírlap, 1931. jún. 21. p. 20. A láp halála. Lovassy Sándor könyve. = Budapesti Hírlap, 1931. aug. 9. p. 18. Szilády Zoltán könyve. Bulgáriáról és a bolgárokról. = Budapesti Hírlap, 1931. No. 293. p.

47. Kövületvadászok. = Diarium 1 (1931) No. 1–2. p. 29. Magyar Pedagógiai Lexikon. = Budapesti Hírlap, 1932. nov. 20. p. 17. Az aranyásó Schliemann regénye. = Pesti Napló mell. Népszerű Tudományos és Technika

Napló, 1932. márc. 30. pp. 1–2. Semmelweis az amerikai és német irodalomban. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. okt.

29. p. 11. Magyar értékek a nagyvilágban. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. nov. 5. p. 7. King Kong. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. nov. 12. p. 7. A Magyarság néprajza. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. dec. 17. p. 9. A magyarság helye a tudomány fórumán. A Természettudományi Közlöny 1000-ik füzetének

megjelenésére. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. márc. 25. pp. 5–6. Ősi ösvényeken Ázsiában. Stein Aurél új könyve. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. máj.

27. pp. 90–10.

A harmadik „Tóth Béla” Ráth-Végh István: Magyar kuriózumairól. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. jún. 24. pp. 7–8.

Anya és lánya. Curiené, Maria Sklodovska és Joliotné, Irene Curie. = Budapesti Hírlap

Vasárnapja, 1934. júl. 15. p. 9. Az ősgyikok világa. Magyar tudós dicsérete Swinton angol tudós könyvében. = Budapesti

Hírlap Vasárnapja, 1934. aug. 5. pp. 9–10. Érdekes könyvsorozatot indított Gorka Sándor … = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. aug.

19. p. 9. A magyarság néprajza. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. okt. 21. p. 12. A magyarság néprajza. = Ethnographia – Népélet 45 (1934) No. 1–2. pp. 83–85. Linné főműve 200 éves. = Búvár 1 (1935) No. 2. pp. 77. Ősgyíkok a reklám szolgálatában. = Búvár 1 (1935) No. 2. pp. 136–137. Luby Margit: A parasztélet rendje. = Búvár 1 (1935) No. 3. p. 214. Madarassy László: Művészkedő magyar pásztorok. = Búvár 1 (1935) No. 4. p. 285. Wächter, Friedrich: Stiefkinder der wissenschaft. Naturwissenschaftliches und Historisches. =

Búvár 1 (1935) No. 4. pp. 285–286. Hatvany Bertalan: Ázsia lelke. = Búvár 1 (1935) No. 4. p. 286. Retzlaff, Hans – Helm, Rudolf: Deutsche Bauerntrachten = Búvár 1 (1935) No. 6. p. 430. Koren, Hans: Volksbrauch im Kirchenjahr. Ein Handlich. = Búvár 1 (1935) No. 6. p. 430. Cs. Jósa Aranka: A föld problémája. Emlékezés dr. Herrmann Antalról. = Búvár 1 (1935) No.

7. pp. 503–504. Riehl, W. H.: Naturgeschichte des deutschen Volkes. = Búvár 1 (1935) No. 8. p. 573.; No. 11.

p. 788. Gräff, Werner: Die Wildmühle, menschen an der Arbeit. = Búvár 1 (1935) No. 8. p. 573. Repülőgépen sárkányok nyomában. = Tükör 3 (1935) No. 11. pp. 56–58., 3 rajz. A Búvár könyvei. Lambrecht Kálmán: Az ősvilági élet. = Búvár 2 (1936) No. 1. p. 2.; No. 2.

p. 10.; No. 4. p. 22.; No. 5. p. 34.; No. 7. p. 56.

18. POLITIKAI JELLEGŰ ÍRÁSAI

Feltámasztás. = Délvidéki Lapok, 1910. jan. 16. p. 1. A pancsovai halászok memoranduma. = Délvidéki Lapok, 1910. aug. 14. Politikai exponáltság. = Délvidéki Lapok, 1910. okt. 30. pp. 1–2. Fővárosi levelek. 1–3. = Pancsova és Vidéke, 1910. jan. 23. pp. 2–3.; febr. 13. pp. 2–3.;

márcz. 6. pp. 3–4. A szerb radikálisok. = Délvidéki Lapok, 1911. okt. 1. p. 1. Adalékok Pancsova múltjához. Dr. Christian Rezsővel. = Délvidéki Lapok, 1912. ápr. 7.; ápr.

14.; ápr. 21. Búcsú. Levél Ignotushoz. = Világ, 1915. máj. 23. p. 12. Három nemzedék. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 776–778. Pánamerika geopolitikai egysége. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 831–835. Buda vára. = Magyarság, 1921. febr. 25. p. 1. Földrajz és politika. = Magyarság, 1921. máj. 6. A fölszabaduló Délmagyarország. (Térképpel). = Magyarság, 1921. aug. 12. p. 3. Sopron népe szavazott. Második levél a végekről. = Magyar Helikon 3 (1922) pp. 42–43. A Morning Post a magyar királykérdésről. = Magyarság, 1922. jan. 1. p. 5. Szovjetoroszország politikai beosztása. = Magyarság, 1922. aug. 13. p. 11. Az amerikai antiszemitizmus vezére. = Magyarság, 1923. máj. 10. p. 4. Milyennek látják az angolok a jövő háborúját? = Magyarság, 1924. okt. 24. Franciaország geopolitikai alaptörvénye. = Magyarság, 1925. jan. 8. p. 25. Hogyan látja Amerika a magyar tragédiát. 1–4. = Magyarság, 1925. okt.; nov. 1. p. 9.; nov.

13. p. 5.; nov. 14. p. 8. Trianon és a geopolitika. = Budapesti Hírlap, 1930. febr. 20. p. 11. Tudomány a politikában – politikusok a tudományban. = Ünnep 2 (1935) No. 16. pp. 21–22. Tudósok a politikában és politikusok a tudományban. = Búvár 2 (1936) No. 7. pp. 451–453.

19. ÍRÁSAI AZ EDDIG NEM EMLÍTETT TÉMÁKRÓL Lengyel vendégek Budapesten. = Budapesti Hírlap, 1909. szept. 26. p. 10. Balesetek a vadászaton. = Zoológiai Lapok 11 (1909) Levél a szerkesztőhöz. = Zoológiai Lapok 11 (1909) Szerkesztői üzenet. = Zoológiai Lapok 11 (1909) Az ármentesítés kérdése. = Délvidéki Lapok, 1910. ápr. 17. Pancsova múltjából. = Délvidéki Lapok, 1910. okt. 9. A gyülevészi gör. kel. román lövészegylet. = Délvidéki Lapok, 1911. jan. 1. Levélszekrény. Kiss Józsefnek. = Magyar Nyelv 7 (1911) No. 2. p. 96. Német vasárnapok. = Budapesti Hírlap, 1913. júl. 18. p. 8. Öntözés és szárítás. A bolgárkertészet meghonosítása. = Pesti Hírlap, 1913. márc. 28. p. 36. Inditvány a lipcsei kiállítás ügyében. = Barlangkutatás 2 (1914) Schiller koponyája. = Pesti Hírlap, 1914. máj. 6. p. 36. Vadászik a hercegnő. = Világ, 1914. jún. 24. Herman Ottó életrajza. Felhívás. = Budapesti Hírlap, 1915. febr. 7. Herman Ottó életrajza. Felhívás. = Délvidéki Lapok, 1915. febr. 21. p. 3. Herman Ottó életrajza. Felhívás. = Kecskeméti Lapok, 1915. febr. 18. p. 4. Herman Ottó életrajza. Felhívás. = Pécsi Napló, 1915. febr. 14. p. 10. Die Biographie Otto Hermans. = Pester Lloyd, 1915. febr. 7. p. 11. Vasérc és kőszéniparunk jelene és jövője. = Magyar Ipar 38 (1917) Európa éléskamrája. Délmagyarország kérdése. = Világ, 1919. dec. 12. pp. 1–2. A papiros regenerálása. = Magyar Grafika 1 (1920) No. 10. pp. 159–160.

A köztisztviselő létszámcsökkentés és a tudóskérdés. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 512–

515. A fényűzési adó. = Magyar Helikon 1 (1920) p. 657. Valutánk és a borexport. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 657–658. Levél a végekről. = Magyar Helikon 1 (1920) pp. 685–687. Az Apolló kabaré lebontása. = Magyar Helikon 1 (1920) Közgazdaság. A dunántúli földgáz és petróleum források. = Magyar Helikon 1 (1920) Apáthy István Nápolyba utazott. = Magyarság, 1920. dec. 18. p. 4. A háború után. Virchow szózata. = Világ, 1920. febr. 6. pp. 1–2. Vilmos császár a félvér. = Világ, 1920. febr. 26. Az ember és a magyar faj problémája. = Az Élet 12 (1921) No. 1. pp. 19–20. Boldogok a világtalanok. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 104–105. Ereklyék a zsibvásáron. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 169–170. Jótékonyság csontpapiron. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 170–171. Olcsóság és bürokrácia. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 491–493. Nyugat pusztulása. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 743–745. Levél jött Amerikából. = Magyar Helikon 2 (1921) p. 828. Vissza az anyaföldhöz. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 960–961. A boldogság szigete. = Magyar Helikon 2 (1921) pp. 1321–1322. Hány ember beszéli a világnyelveket? = Magyarság, 1921. jan. 23. Volt-e népvándorlás? = Magyarság, 1921. jan. 23. Petőfi-matiné. = Magyarság, 1921. febr. 10. Huszonhét évig zord telek lesznek. Egy holland tudós jóslata. = Magyarság, 1921. febr. 10. Lebontják a lipcsei karcert. = Magyarság, 1921. febr. 10. A kőkorszaki vallási kultusz. = Magyarság, 1921. ápr. 3.

Meddig tart az ujságpapíros? = Magyarság, 1921. ápr. 3. A szuezi csatorna alagútja. = Magyarság, 1921. ápr. 3. Huszonegy évig utazott egy levél. = Magyarság, 1921. ápr. 29. p. 4. Embergép. = Magyarság, 1921. aug. 20. p. 13. Meghosszabbodott a párisiméter. = Magyarság, 1921. aug. 20. p. 13. A szikratáviratozás fejlődése. = Magyarság, 1921. aug. 20. p. 13. A Duna–Majna csatorna. = Magyarság, 1921. szept. 18. p. 8. Film készül a relativitásról. = Magyarság, 1921. szept. 18. p. 8. A Neander völgyet természeti emléknek minősítették. = Magyarság, 1921. szept. 18. p. 8. Térképek készülnek a légiközlekedés számára. = Magyarság, 1921. szept. 18. p. 8. A tudós végrendelete. (Wilhelm Waldeyer) = Magyarság, 1921. okt. 8. Európa uj térképe – földrajzi képtelenség. = Magyarság, 1921. okt. 30. Az Egyesült Államok automobilirozva. = Magyarság, 1921. nov. 27. p. 11. Mesterséges aranyak. = Magyarság, 1921. dec. 25. p. 10. A németgyülölet földrajzi okai. = Magyarság, 1921. dec. 25. p. 10. Uj kinai írás. = Magyarság, 1921. dec. 25. p. 10. Magyar tudománypolitika. = Magyarság, 1921. dec. 31. p. 1. Barlangkutatás. = Túristák Lapja 33 (1921) No. 3–4. p. 48. Amerikában külön gyártelep kisérletezik a mérges gázokkal. = Magyarság, 1922. jan. 1. p. 15. A bölcsek könyve. Angol vélemény a németek állítólagos mesterséges aranyáról. =

Magyarság, 1922. jan. 1. p. 15. Kina forrongó szellemi élete. = Magyarság, 1922. jan. 1. p. 15. Magyar hadifogoly a meteorológia szolgálatában. = Magyarság, 1922. jan. 1. p. 15. Robinson szigete. = Magyarság, 1922. jan. 1. p. 15. Uj rezonátor a vonós hangszereken. = Magyarság, 1922. jan. 1. p. 15. Fekete márványt találtak Bajorországban. = Magyarság, 1922. jan. 8. p. 11.

Tudomány-e az astrológia. = Magyarság, 1922. jan. 22. p. 15. A majomnyelv. = Magyarság, 1922. febr. 19. p. 12. Foglalkozás és életkor. = Magyarság, 1922. ápr. 16. p. 24. A leggyorsabban gyártott papiros. = Magyarság, 1922. ápr. 16. p. 24. Mesterséges zsír. = Magyarság, 1922. ápr. 16. p. 24. Csatorna a Duna és az Égei-tenger között. = Magyarság, 1922. ápr. 16. p. 25. Másodpercenként 25. 000 fényképfelvétel. = Magyarság, 1922. ápr. 23. Ahol a veronal készül. A német vegyészet filmen. = Magyarság, 1922. ápr. 30. p. 10. Ki látta az első elektromos szikrát? = Magyarság, 1922. máj. 7. p. 1. Őslénytani kacsák. Brontosaurus helyett bakot lőttek. A Plesiosaurus krokodilusnak

bizonyult. = Magyarság, 1922. máj. 7. p. 14. A pilótanélküli. = Magyarság, 1922. máj. 7. p. 14. Rovarirtás repülőgépen. = Magyarság, 1922. máj. 7. p. 14. 1897. május 14: az első szikratávirat. = Magyarság, 1922. máj. 14. p. 14. Európa oázis a mongol földön. = Magyarság, 1922. máj. 14. p. 14. A nők helyzete Assziriában. = Magyarság, 1922. máj. 14. p. 14. Zöld gyémánt. = Magyarság, 1922. máj. 28. Gyémántbányák az Antarktiszon. = Magyarság, 1922. jún. 2. Rugalmas vasúti sorompó. = Magyarság, 1922. jún. 2. A helyből felszálló repülőgép. Ujabb kisérletek a helikopterrel. = Magyarság, 1922. jún. 4. p.

17. Uj naptárreform készül. = Magyarság, 1922. jún. 4. p. 17. Az örökléstudomány ünnepe. = Magyarság, 1922. jún. 11. p. 19. Mozgókép a Vezuv-kitöréséről. = Magyarság, 1922. jún. 25. Oroszország elnéptelenedik. = Magyarság, 1922. jún. 25. A prehisztorikus ember vallása. = Magyarság, 1922. jún. 25.

Drótnélküli film. = Magyarság, 1922. júl. 2. p. 10. Egymilliárd gyertyafényű fényszóró. = Magyarság, 1922. júl. 2. p. 10. Mennyi idő alatt lesz a vasércből acélcső? = Magyarság, 1922. júl. 2. p. 10. A tenger trágyázása. = Magyarság, 1922. júl. 9. Fel kell jegyezni a napirendet! = Magyarság, 1922. júl. 30. Ózonnal konzervált hús. = Magyarság, 1922. júl. 30. A salzburgi nikkel– és kobaltbányászat … = Magyarság, 1922. júl. 30. Uj érzéstelenítési eljárás. = Magyarság, 1922. júl. 30. Hogyan fedezte fel Graham Bell a telefont? = Magyarság, 1922. aug. 13. p. 11. Olaszország nagyvárosai. = Magyarság, 1922. aug. 13. p. 11. Őrhajók figyelik a jéghegyeket. = Magyarság, 1922. aug. 13. p. 11. A szikratáviró-állomások száma. = Magyarság, 1922. aug. 13. p. 11. Az indexszámok története. = Magyarság, 1922. aug. 20. A dillettantizmus körül. = Magyarság, 1922. aug. 23. p. 1. Haeckel agyveleje. = Magyarság, 1922. szept. 3. A Magyar Földrajzi Társaság Amerika-ünnepe. = Magyarság, 1922. okt. 13. A Vilmos császár-intézet uj állomása. = Magyarság, 1922. okt. 15. Papiresernyők. = Magyarság, 1922. dec. 3. Közvetlen hajójárat az Északi-tengertől a Kaspi-tengerig. = Magyarság, 1922. dec. 24. p. 22. A magyar őstörténet – krónikáink személyneveiben. = Magyarság, 1922. dec. 24. p. 22. Mennyi cukrot, sót, jódot, zsírt, foszfort tartalmaz az ember? = Magyarság, 1922. dec. 24. p.

22. A litograf-kő jubileuma. = Műveltség 1 (1922) No. 1. pp. 14–15. A gondolat úttörői. Első sorozat. Szerk.: Lambrecht Kálmán. Bp., [1923.] Dante Könyvkiadó

188 p. (Műveltség) Ism.: KARL János: Magyarnyelvű földrajzi munkák a karácsonyi könyvpiacon. Gondolat úttörői. = Földrajzi Közlemények 51 (1923) p. 128.

PETHŐ Sándor: A gondolat úttörői. = Magyarság, 1923. nov. 18. p. 9. A gondolat úttörői. = A gondolat úttörői. Első sorozat. Szerk.: Lambrecht Kálmán. Bp.,

[1923.] Dante Könyvkiadó. pp. 7–10. (Műveltség) Fojtógázok a béke szolgálatában. = Magyarság, 1923. jan. 6. p. 10. A sajtókérdésről. (Hír.) = Magyarság, 1923. jan. 17. Liman von Sanders előadása a török szabadságharcról. = Magyarság, 1923. jan. 31. A második Simplon-alagut. = Magyarság, 1923. febr. 4. p. 6. Uszódokk-óriás épül Southamptonban. = Magyarság, 1923. febr. 4. p. 6. A világegyetem energia-egyensúlya. = Magyarság, 1923. febr. 4. p. 6. A Ford-automobilok ára 269 dollár. = Magyarság, 1923. márc. 18. p. 6. A mozi számokban. = Magyarság, 1923. máj. 27. p. 7. Aisa major. = Magyarság, 1923. jún. 10. p. 6. Ujjlenyomat helyett orrlenyomat. = Magyarság, 1923. jún. 10. p. 6. A napgép. = Magyarság, 1923. júl. 1. p. 6. A világ kénfogyasztása. = Magyarság, 1923. júl. 1. p. 6. Magyar tudós oldotta meg a többtermelés kérdését. Az edafon gyakorlati alkalmazása. =

Magyarság, 1923. szept. 7. p. 4. Ausztrália népessége. = Magyarság, 1923. szept. 30. p. 6. A tószegi cölöpépítmények kiásása. = Magyarság, 1923. okt. 28. p. 8. Természetvédelem a Felvidéken. = Magyarság, 1923. nov. 11. p. 9. Legnagyobb léghajó. = Magyarság, 1923. dec. 25. p. 11. Megcsappant a terpentin és a gyantatermelés. = Magyarság, 1923. dec. 25. p. 11. Mitől piros a besózott halak húsa? = Magyarság, 1923. dec. 25. p. 11. Létszámapasztás – létszámemeléssel. = Világ, 1923. júl. 25. p. 2. A buzavaluta jegyében indul a balatoni fürdőélet. = Magyarság, 1924. jún. 22. p. 12. Teleki Pál gróf sulyos vádja a magyar társadalom ellen. Kiveszett a magyar vendégszeretet? =

Magyarság, 1924. aug. 10.

A Z. R. III. diadalutja. = Magyarság, 1924. okt. 17. p. 5. Katonai szakértők a technikai harcról. = Magyarság, 1924. okt. 24. A gondolat úttörői. Szerk.: Lambrecht Kálmán. Második sorozat. Bp., [1925.] Dante

Könyvkiadó. 259 p. (Műveltség) Ism.: H. K.: A gondolat úttörői. Második sorozat. = Magyarság, 1925. dec. 8. A gondolat úttörői. Bp., 1925. = Literatura 1 (1926) No. 1. pp. 30–31.

A gondolat úttörői. = A gondolat úttörői. Szerk.: Lambrecht Kálmán. Második sorozat. Bp.,

[1925.] Dante Könyvkiadó. pp. 7–10. (Műveltség) Szent László pénze. = Magyarság, 1925. ápr. 7. p. 20. A médiumizmus csődje. = Magyarság, 1925. ápr. 12. Egy angol lady magyarországi tanulmányútja. Beszélgetés Miss P. Bathemlyvel. =

Magyarság, 1925. ápr. 23. A bécsi akadémiára bevonultak … = Magyarság, 1925. ápr. 26. p. 12. Megnyilt az első magyar biológiai állomás. = Magyarság, 1925. jún. 13. Milyen nagy a hőség a kalap alatt. = Magyarság, 1925. jún. 27. Barlangi medveplakett a barlangkutatók jutalmazására. = Magyarság, 1925. aug. 13. p. 6. Román tudós az oláhok őshazájáról. = Magyarság, 1926. febr. 14. p. 26. Curiené megbukott. = Magyarság, 1926. febr. 20. Az embergép. Jegyzetek az Embervédelmi Kiállításról. = Magyarság, 1926. jún. 13. p. 10. A szovjet numerus claususa. Az intelligenciának csak öt százaléka járhat egyetemre. =

Magyarság, 1926. jún. 16. p. 5. Két német tudós selymet készít a bogarak szárnyából. = Magyarság, 1926. jún. 19. Nagy-Budapest uj térképe. = Magyarság, 1926. jún. 27. p. 13. Hányan vándoroltak ki tavaly és hányan laknak ma az Egyesült Államokban? = Magyarság,

1926. júl. 11. Penck professzor Délamerikában … = Magyarság, 1926. júl. 11. Szovjetország mai képe. = Magyarság, 1926. júl. 11. Mitogenetikus sugarak. = Magyarság, 1926. júl. 25. p. 28.

Alagut a gibraltári szoros alatt. = Magyarság, 1926. szept. 5. A természettudományos világkép. = Magyarság, 1926. okt. 3. Jaj, azok a zoológusok! = Magyarság, 1927. szept. 10. p. 10. A műveltség útja. 1. köt. Szerkbiz.: Harsányi Zsolt, Hegedüs Lóránt, Kézdi-Kovács László,

Lambrecht Kálmán, Rapaics Raymund, Süle Antal. Bp., [1928.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T. 319 p.

Helyreigazítás. = Földrajzi Közlemények 56 (1928) p. 61.

Perirat Csathó Kálmán ellen. = Budapesti Hírlap, 1929. jún.

Herczeg Ferenc Badacsony-mentő akciója a magyar természetvédelem első lépése. =

Budapesti Hírlap, 1929. nov. 6. p. 5. A természetvédelem törvényhozási szabályozása. = Budapesti Hírlap, 1929. nov. 6. p. 5. A hangversenyek zoológiája. = Budapesti Hírlap, 1930. jan. 30. p. 6. Egy uj országhatár mentén. = Budapesti Hírlap, 1930. febr. 4. Meteorológia a törvényszék előtt. = Budapesti Hírlap, 1930. febr. 11. p. 6. „Kossuth” a perui Chincha-szigeteken. = Budapesti Hírlap, 1930. febr. 13. p. 12. Példátlan vihar egy akadémiai ülésen. = Budapesti Hírlap, 1930. febr. 18. p. 7. Országhíres patikusok. = Budapesti Hírlap, 1930. febr. 27. p. 5. A perzsa olajmezőkön. Varga professzor előadása. = Budapesti Hírlap, 1930. márc. 1. A gép és az ember. = Budapesti Hírlap, 1930. ápr. 3. p. 13. Találkozásom a Békével. = Budapesti Hírlap, 1930. jún. 24. p. 7. A sokszázezer cölöp és negyedfélszáz híd városában. Amsterdam. = Budapesti Hírlap, 1930.

júl. 11. pp. 5–6. A brüsszeli egyetemi klub. Nemzetközi tudós-otthon a legnacionalistább államok egyikében.

= Budapesti Hírlap, 1930. júl. 13. p. 14. A wittenbergi világnézetkutató intézet. = Budapesti Hírlap, 1930. aug. 1. p. 5. Kina elzárta határait az idegen tudósok elől. = Budapesti Hírlap, 1931. szept. 6. p. 11. Néhány óra alatt Európából Amerika lehet majd repülni. = Budapesti Hírlap, 1931. okt. 22. p.

4.

Piccard professzor előadása Budapesten a sztratoszféra-repülésről. = Budapesti Hírlap, 1931. okt. 22. p. 4.

Az ember számokkal. = Kincses Kalendáriom 1932. Bp., 1931. Budapesti Hírlap. Az Akadémia nyakkendőtára. = Budapesti Hírlap, 1932. júl. 16. A bécsi egyetem rektora és a merénylő professzor. = Pesti Napló, 1932. júl. 3. p. 16. Az élő kövületek. = Kincses Kalendáriom 1933. Szerk.: Pogány Béla, Érdi Krausz György.

Bp., 1932. Budapesti Hírlap. Nopcsa Ferenc báró tragédiája. A világhírű magyar tudós agyonlőtte albán titkárát, majd

öngyilkos lett. = Budapesti Hírlap, 1933. No. 93. p. 5. Szappan alkoholból. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. nov. 12. p. 7. A dinamittól a nemzetközi békedíjig. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. nov. 19. pp. 9–10. A dohányzás diadalútja. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. dec. 10. p. 8. Tányér barnaszéből. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. dec. 17. p. 8. Ötvenéves a pillanatfölvétel. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. dec. 17. p. 9. Még egy sirató ének a lóról. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. dec. 24. p. 2. Amikor a fényképezés istenkisértés számba ment. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. dec.

24. p. 17. Szem helyébe orr nőtt a tihanyi állomáson. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. dec. 24. p.

18. Szilveszter apó leggazdagabb ajándéka. Száz év előtt született meg az elektrochemia. =

Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1933. dec. 31. p. 4. Egy nappal Miklós Andor temetése után. = Pesti Napló, 1933. dec. 6. p. 2. Városról városra. Pancsova, az Alduna végvára. = Budapesti Hírlap, 1934. dec. 8. p. 13. Orosz tudósok a szovjet akadémia ellen. = Budapesti Hírlap, 1934. A vitaminkutatás diadalútja. 25 év alatt 13 vitamint ismertek fel. = Budapesti Hírlap, 1934. Ki a világ leggazdagabb embere? = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. jan. 6. p. 8. Rousseautól az országrendezésig. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. jan. 6. p. 8. Ahova európai ember nem teheti be a lábát. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. jan. 6. p. 9.

Délibáb a London Newsben. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. jan. 14. p. 6. A csákvári telkes-gazda és a kardfogú tigris. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. márc. 4.

pp. 5–6. Tíz esztendő a föld alatt. (Kessler Hubert barlangkutatásairól) = Budapesti Hírlap Vasárnapja,

1934. ápr. 15. pp. 5–6. Feleségek a tudományban. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. ápr. 22. pp. 7–8. Álom és megérzés a tudományban. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. máj. 13. pp. 9–10. Ősember fog az óraláncon. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. jún. 24. p. 11. Weimar „gondolkodó” kutyái. A legújabb állatlélektani humbug. = Budapesti Hírlap

Vasárnapja, 1934. júl. 8. pp. 9–10. Nagy Frigyes magyar ősei. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. aug. 19. p. 10. Dante koponyája. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. aug. 26. p. 5. Új színek a német tudomány palettáján. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1934. nov. 4. pp. 11–

12. Gyula diák mandulafája … megtermette Herman Ottó ismeretlen arcképét. = Uj idők, 1934.

jan. 28. p. 166. A halhatatlan gondolat és a haladó ember. Tudós évfordulók 1935-ben. = Budapesti Hírlap,

1935. Amikor Nopcsa Ferenc báró a Times-t tudósította. = Budapesti Hírlap Vasárnapja, 1935. jan.

20. p. 3. A Búvár köszönti az olvasót. = Búvár 1 (1935) No. 1. p. 1. A Búvár első féléve. = Búvár 1 (1935) No. 6. p. [51.] A Búvár szerkesztője örömmel üdvözli Nagykőrös képviselőtestületét … = Búvár 1 (1935)

No. 12. p. 858. Előszó. = KESSLER Hubert: Barlangok mélyén. Bp., 1936. Franklin-Társulat. pp. 5–6.

(Világjárók. Utazások és Kalandok) Kessler Hubert: Barlangok mélyén. = Búvár 2 (1936) No. 3. p. [20.]; No. 6. p. [49.]; No. 8. p.

[58.] Briefe on Kálmán Lambrecht. = TASNÁDI KUBACSKA András: Franz Baron Nopcsa. Bp., 1945. Verlag des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums. pp. 213–242.

Móra Ferenc és Lambrecht Kálmán levelezése a vád törlése ügyében. = A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1958–1959. Szeged, 1960. pp. 12–15.

Lambrecht Kálmán írja a 30 évvel ezelőtt (1935. januárjában) megjelent BÚVÁR első

számának beköszöntőjében. = Búvár 10 (1965) No. 1. p. 5.

20. FORDÍTÁSAI GRÓSZ Emil: A lengyelek sérelme az orvoskongresszuson. = Magyarország, 1909. szept. 15.

p. 7. Stamirowszky Tadeusz levelét fordította.

Verhaeren otthona. = Világ, 1919. dec. 30. FRANCÉ, Raoul H.: Az élet könyve. Ford.: Lambrecht Kálmán. Bp., [1925.] Dante

Könyvkiadó. 582 p. (Műveltség) Ism.: Raoul Francé: Az élet könyve. = Literatura 1 (1926) No. 2. hátsó külső borító.

FRANCÉ, Raoul H.: A növények élete. (Die Welt der Pflanze.) Ford.: Lambrecht Kálmán.

Bp., [1925?] Dante Könyvkiadó. 438 p. Ism.: Bory: Sic itur ad astra. = Állatorvosi Lapok 48 (1925) No. 16 p. 169. RAPAICS Raymund: A növények élete. R. Francé. = Állattani Közlemények 22 (1925) p. 232.

WELLS, H. G.: A világtörténet alapvonalai. Az élet és az emberiség történetének tüköre. 1. kiad. Az 1–13. fejezetet ford.: Lambrecht Kálmán. Bp., 1925. Genius Könyvkiadó R.-T. pp. 3–79.

Ism.: RAPAICS Raymund: A világtörténet alapvonalai. H. G. Wells. Ford.: Lambrecht Kálmán és Kiss Dezső. Bp., 1925. = Állattani Közlemények 22 (1925) p. 232.

WELLS, H. G.: A világtörténet alapvonalai. Az élet és az emberiség történetének tüköre. 2.

kiad. Az 1–13. fejezetet ford.: Lambrecht Kálmán. Bp., 1925. Genius. pp. 3–79. WELLS, H. G.: A világtörténet alapvonalai. Az élet és az emberiség történetének tüköre. 3. a

műv. fejlődésével bőv. kiad. Az 1–13. fejezetet ford.: Lambrecht Kálmán. Bp., 1930. Genius Könyvkiadó R.-T. pp. 3–103.

Ism.: SOÓS Lajos: Wells H. G., Huxley Julian és Wells G. ph.: Az élet csodái. Bp., 1930. = Állattani Közlemények 28 (1931) p. 56. PONGRÁCZ Sándor: Az Élet csodái. = A Természet (1931) No. 21–22. p. 44. JOÓ Tibor: Wells H. G.: A világtörténet alapvonalai. 3. bőv. kiad. Bp., 1930. = Századok 65 (1931) p. 303.

WELLS, H. G.: A világtörténet alapvonalai. Az élet és az emberiség történetének tüköre. Az 1925-ös kiadás reprintje. Az új kiadás előszavát írta: Gazda István. Az 1–13. fejezetet ford.: Lambrecht Kálmán. Bp., 1990. Dunakönyv. pp. 3–79.

FRANCÉ, Raoul H.: Az élet könyve. Ford.: Lambrecht Kálmán. Bp., [1926.] Dante Könyvkiadó. 586 p. (Műveltség)

FRANCÉ, Raoul H.: Az örök erdő. (Urwald.) Ford.: Gothard Sándor és Lambrecht Kálmán.

Bp., [1926.] Dante Könyvkiadó. 190 p. (Műveltség) Ism.: Az örök erdő. Irta: Francé R. H. = Szabad Egyetem 3 (1926) No. 1. p. 4. Francé, Raoul H.: Az örök erdő. = Literatura 3 (1928) No. 11. p. 388.

FRANCÉ, Raoul H.: Összehasonlító biológia. Ford.: Lambrecht Kálmán. Bp., [1926.]

Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. 244 p. Ism.: Ki: Összehasonlító biológia. = Századunk 2 (1927) pp. 196–197.

Wells önéletrajza. = Literatura 1 (1926) No. 1. pp. 28–29. FRANCÉ, Raoul H.: Élet a termőföldben. Kerti séták. Ford.: Lambercht Kálmán. Bp., [1927.]

Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. pp. 77–150. FRANCÉ, Raoul H.: A lét forrása. Ford.: Lambercht Kálmán. Bp., [1929.] Dante

Könyvkiadó. 220 p. 13 t. (Műveltség) FRANCÉ, Raoul H.: Az ember és a mindenség. Ford.: Lambrecht Kálmán. Bp., [1929.] Dante

Könyvkiadó. 240 p. (Műveltség) FRANCÉ, Raoul H.: A növények élete. (Die Welt der Pflanzen.) Ford.: Lambrecht Kálmán.

2. kiad. Bp., 1929. 488 p. WELLS, H. G. – HUXLEY, Julian – WELLS, George Philip: Az élet csodái. Az élet nagy

biológiája. Ford.: Lambrecht Kálmán. 1–3. köt. Bp., 1930. Pantheon. 352, 692, 1050 p. FRANCÉ, Raoul H.: Az élet könyve. Ford.: Lambrecht Kálmán. Új lenyomat. Bp., [1931.]

Dante Könyvkiadó. 582 p. (Műveltség) KRUIF, de Paul: Akik életünkért harcoltak. Ford.: Lambrecht Kálmán. Bp., 1932.

Rózsavölgyi és Társa Kiadása. 344 p. KRUIF, de Paul: Akik életünkért harcoltak. Az emberiség tizenkét jótevője. Ford.: Lambrecht

Kálmán. Bp., [1934.] Rózsavölgyi és Társa Kiadása. 349 p. HEAL, Edith: Sárkányok világa. Magyarra átd.: Lambrecht Kálmán. ill.: Don Nelson. Bp.,

[1934.] Rózsavölgyi és Társa Kiadása. 120 p. Ism.: U[JVÁRY Lajos]: Heal, Edit: Sárkányok világa. Bp., 1934. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 5 (1935) No. 1. p. 5.

A kis tudós … Heal, Edith: Sárkányok világa. Átd.: Lambrecht Kálmán. ill.: Don Nelson. Bp., [1935?] Rózsavölgyi és Társa. 120 p.

A vándormadarakkal Afrikában című film szövegét fordította. Bp., 1935.

KRUIF, de Paul: Akik életünkért harcoltak. Az emberiség tizenkét jótevője. Ford.: Lambrecht Kálmán. 2. kiad. Bp., 1937. Rózsavölgyi és Társa Kiadása. 349 p.

BERG, Bengt: Vándormadarakkal Afrikába. Ford.: Lambrecht Kálmán, Uray Mária. Bp.,

[1937?] Franklin-Társulat. 125 p., 32 kép. (Világjárók. Utazások és Kalandok) KRUIF, de Paul: Akik életünkért harcoltak. Az emberiség tizenkét jótevője. Ford.: Lambrecht

Kálmán. 3. kiad. Bp., 1941. Rózsavölgyi és Társa Kiadása. 344 p. FRANCÉ, Raoul H.: A növények élete. Ford.: Lambrecht Kálmán. Bőv. és lényegesen átdolg.

kiad. Átdolg.: Feliczián Vilmos. Bp., [1942.] 332 p. FRANCÉ, Raoul H.: A növények élete. Ford.: Lambrecht Kálmán. Bőv. és lényegesen átdolg.

kiad. Átdolg.: Frenyó Vilmos. Bp., 1943. 332 p. FRANCÉ, Raoul H.: A növények élete. Ford.: Lambrecht Kálmán. 2. bőv. és lényegesen

átdolg. kiad. Átdolg. és kieg.: Frenyó Vilmos. Bp., 1945. 332 p.