BUDAPESTI FESZTIVÁL- ZENEKAR

WWW.BFZ.HU JANUÁR 14–15–16.

2015

LINDBERGDVOŘÁK SIBELIUSSARASTE TETZLAFF

2015-16

A BFZ ELÉRHETŐSÉGETitkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10.BTelefon: +36 1 489 4330E-mail: bfofound@mail.datanet.huJegyrendelés: rendeles@bfz.huPróbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.Honlap: www.bfz.huOnline jegyvásárlás: www.jegymester.hu

Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar AlapítványFelelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

MŰSOR

JANUÁR 14–15–16. BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

LINDBERG Feria (18’)

DVOŘÁK a-moll hegedűverseny, Op. 53 (32’) (I. Allegro ma non troppo, II. Adagio ma non troppo, III. Allegro giocoso, ma non troppo)

..... szünet

SIBELIUS 2. (D-dúr) szimfónia, Op. 43 (48’)(I. Allegretto, II. Tempo andante, ma rubato, III. Vivacissimo – Lento e soave – Tempo primo – Lento e soave, IV. Finale: Allegro moderato)

Christian Tetzlaff hegedűVezényel Jukka-Pekka Saraste

MAGNUS L I N DB ERG

A MŰVEKRŐL

3

MAGNUS LINDBERGFERIAVONÓSOK, 2 FUVOLA, PIKOLÓ, 2 OBOA, ANGOLKÜRT, 3 KLARINÉT, BASSZUSKLARINÉT, 4 KÜRT, 3 HARSONA, TUBA, TIMPANI, ÜTŐK, HÁRFA, ZONGORA, CSELESZTA

1997. augusztus 11-én a londoni Proms-koncertek keretében mutatta be

a Finn Rádió Zenekara élén Jukka-Pekka Saraste honfitársa, Magnus

Lindberg (*1958) Feria című zenekari kompozícióját. A két muzsikus

együttműködése ekkor már hosszú múltra tekinthetett vissza. 1983-ban

más finn muzsikusokkal (Esa-Pekka Salonen karmesterrel, Kaija Saa-

riaho zeneszerzővel) együtt alapították meg az Avanti! kamaraegyüt-

test, amely a kortárs zene finnországi népszerűsítését tűzte ki céljául.

Noha Lindberg több művet is írt az Avanti! számára, művészetének

elismerten legsikeresebb területe a zenekari kompozíciók világa. Első

nagy feltűnést keltő zenekari műve, a Kraft (1985) még Xenakis és az

Ein stürzende Neubauten német heavy metal együttes hangzásának

bűvöletében íródott, ám az 1990-es években az ütőhangszeres zajorgiá-

tól visszakanyarodott a hagyományos szimfonikus zenekarhoz, amely-

nek használatáról így vélekedik: „A zenekari gépezet nem véletlensze-

rűen alakult ki. A hangszercsoportok jellegéből adódóan van a zene-

karban egy alapvető egyensúlyhiány, és ahogyan a zeneszerző ezt ki

akarja egyenlíteni, abból adódik mindenkinél a sajátos zenekari hang-

zásvilág.” Lindberg esetében e sajátos hangzásvilág a monumentális,

tömbszerű hatások és a kamarazenei, áttetsző szakaszok ellentétében,

illetve a köztük kiépített hidak finom kidolgozottságában ismerhető

fel, amellyel világos, könnyen követhető zenei folyamatokat hoz létre.

Ennek a stílusnak a sikerét mi sem bizonyítja inkább, mint hogy olyan

nagy hagyományú szimfonikus zenekarok hívták meg rezidens zene-

szerzőnek, mint a New York-i Filharmonikusok (2009–12) vagy a Lon-

doni Filharmonikus Zenekar (2014–17).

A zeneszerző így írt a mai hangversenyen elhangzó alkotásáról: „A

Fe ria szó spanyolul szabadtéri rendezvényt vagy vásárt jelent, ennek

ki robbanó hangulatára utalok ebben a darabomban. A gyors nyitósza-

kaszban a heves ritmikus ötletek, főként a visszatérő motívummá váló

trombitafanfár, élénk nyilvános látványosságot ígérnek. A lassabb lük-

tetésű középrészben fokozatosan kibontakozik egy akkordsor, amely

Mon teverdi Arianna panasza című madrigáljából származik. Ez az i dé-

zet a komponálás során természetes módon nőtt ki a mű zenei anyagá-

ból, valahogy úgy, mint amikor egy absztrakt festményt nézve hir telen

egy emberi arc körvonalait pillantjuk meg.”

A MŰVEKRŐL

4

ÉRDEKESSÉGEK

BEMUTATÓ 1997. augusztus 11., London; a Finn Rádió Szimfonikus Ze-

nekara, Jukka-Pekka Saraste (karmester)

ELSŐ BFZ-ELŐADÁS

MI TÖRTÉNT 1997-BEN?

IRODALOM Megjelenik Kurt Vonnegut amerikai író Timequake (ma-

gyarul: Időomlás, 1998) című regénye.

KÉPZŐMŰVÉSZET Március 15-én meghal Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) magyar–fran cia képzőművész.

A MŰVEKRŐL

5

ANTONÍN DVOŘÁK A-MOLL HEGEDŰVERSENY, OP. 53VONÓSOK, 2 FUVOLA, 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 4 KÜRT, 2 TROMBITA, TIMPANI

Antonín Dvořák (1841–1904) nemzetközi ismertsége az 1870-es évek-

ben kezdődött, amikor Brahms javaslatára a berlini Simrock Kiadó el-

kezdte kiadni az „egzotikus” cseh mester alkotásait. Simrock elsősor-

ban a Morva dalok című duettgyűjteményben, illetve a később párat-

lanul népszerűvé vált Szláv táncok sorozatában látott jó üzletet. E

könnyen befogadható muzsika egyre szélesebb körben hódított Euró-

pában, s a siker rákényszerítette az amúgy is könnyű kézzel, gyorsan

és folyamatosan alkotó komponistát, hogy minden műfajban letegye

névjegyét. Ám Dvořák mind kevésbé akart „népies” komponistaként,

sajátos aromájú zsánerdarabok szerzőjeként ismertté válni. A Brahms-

szal való kapcsolat is segített beérlelni az őt már évek óta foglalkoztató

stílusváltás gondolatát. Figyelme mindinkább a klasszikus formák és

a hagyományos kifejezésmód felé fordult. Igyekezett tehát összeegyez-

tetni a számára természetes, szláv dallamosságot a legmagasabb igé-

nyű zenekultúra követelményeivel. Ennek a folyamatnak a legfonto-

ZENE Július 28-án a Salzburgi Ünnepi Játékokon bemutatják Ligeti György Le grand macabre című operájának átdolgozott változatát.

TÖRTÉNELEM Július 1-jén 156 éves brit fennhatóság után Hongkong

visszakerül Kínához.

TÁRSADALOM Írországban hivatalosan engedélyezik a válást.

AN T ON Í N DVOŘ Á K

A MŰVEKRŐL

7

sabb állomásai közé tartozik – a Stabat mater, a 6. szimfónia és a Dmitrij

című opera mellett – a Hegedűverseny is. E műfajban Dvořák előtt köz-

vetlen példaképként lebeghetett Brahms 1878-ban befejezett Hegedű-

versenye, amelynek keletkezésekor a bécsi mester folyamatosan kon-

zultált a kitűnő, magyar származású német hegedűművésszel, Joseph

Joachimmal. Így nem csoda, hogy a cseh komponista ugyancsak Joa-

chimot választotta hangszeres tanácsadójául, ám nem járt vele hasonló

szerencsével.

Ahogyan említettük, Dvořák rendszerint igen gyorsan és produktí-

van komponált. Éppen ezért különösen érdekes a Hegedűverseny ese-

te, amelynek kivételesen hosszúra nyúlt keletkezéstörténete, majd

bemutatójának kálváriája a zeneszerző levelezésében igen alaposan

do kumentálva van: Dvořák 1879 júliusától novemberéig dolgozott a

He gedűverseny első változatán. A partitúra befejezésekor így írt Sim-

rocknak: „14 nappal ezelőtt írtam Joachim úrnak azzal a kéréssel, hogy

vajon koncertemet elküldhetem-e neki átnézésre, választ azonban nem

kaptam. Joachim úr bizonyára igen elfoglalt, ezért Önt kérem meg arra,

hogy alkalmasint tájékozódjék, mikor küldhetem el a partitúrát J. úr-

nak.” Fél évvel később, 1880 áprilisában volt végül alkalma a zeneszer-

zőnek Joachimmal találkozni, s ekkor Joachim teljes átdolgozást java-

solt. Dvořák engedelmesen követte a hegedűművész tanácsait, és egy

hónapon belül visszajuttatta hozzá a kész partitúrát. Csak több mint

két év múlva, 1882 őszén hallunk ismét a műről, amely ily hosszú ideig

hevert érintetlenül a hegedűművésznél. Ekkor Joachim újabb átdolgo-

zást javasolt, majd a Hegedűverseny előzetes próbaként elhangzott a

berlini Zeneművészeti Főiskolán. Joachim továbbra is úgy tett, mintha

tervezné a Dvořák-versenymű előadását, de erre végül soha nem került

sor. Így a többször elnapolt németországi bemutató helyett 1883 októ-

berében, Prágában hangzott el először a Hegedűverseny, František Ond-

říček szólójával. E kiváló cseh művész nem sokkal később Hamburg-

A MŰVEKRŐL

8

ban, Brémában, Frankfurtban, Bécsben, Berlinben és Londonban is be-

mutatta a versenyművet, ami hamarosan a hegedűsök legkedvesebb re-

pertoárdarabjainak egyikévé vált.

Dvořák Hegedűversenye, bármennyire kapcsolódni akar is Brahms

azonos műfajú művéhez, közelebbi rokonságban áll a romantikus hege-

dűverseny azon hagyományával, amit Vieuxtemps, Mendelssohn és

Bruch művei fémjeleznek. A kíséret nem annyira önálló és szimfonikus

alapozottságú, mint Brahmsnál, s összességében az egész mű nyelve

hajlamosabb a könnyedségre. A nyitótétel – amelynek rövidségét és kü-

lönös, csonkának ható megformáltságát a kortársak közül sokan kifogá-

solták – egy erőteljesen ritmikus zenekari téma és egy melodikusabb

hegedűdallam összefűzésére épül; csapongó szerkesztése sokban emlé-

keztet Bruch híres g-moll koncertjének bevezetőjére. A lassú tétel – akár

Mendelssohnnál – megszakítás nélkül csatlakozik a nyitótételhez; tisz-

ta dallamossága és rapszodikus közjátékai már ébresztgetik azt a szlá-

vosnak érzett hangulatot, amely a fináléban kap majd igazán hangot. Ez

a nagyszabású, terjedelmes zárótétel klasszikus formájú szonátarondó,

amelyben az alaptémaként bemutatott cseh tánctéma, a furiant négyszer

is visszatér, miközben olyan, szintén népi intonációjú epizód is megje-

lenik, mint a tétel középpontjában álló, ukrános hangvételű dumka.

ÉRDEKESSÉGEK

BEMUTATÓ 1883. október 14., Prága; Prágai Nemzeti Színház,

Franti šek Ondříček (hegedű), Mořic Anger (karmester)

UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 2008. július 4., Bad Kissingen; Leonidas

Kavakos (hegedű), Fischer Iván (karmester)

A MŰVEKRŐL

9

MI TÖRTÉNT 1883-BAN?

IRODALOM Január 13-án Kristianiában (Oslóban) bemutatják Henrik

Ibsen A nép ellensége című drámáját.

KÉPZŐMŰVÉSZET Claude Monet francia festő Givernybe költözik, ahol élete végéig alkot.

ZENE December 2-án a Bécsi Filharmonikusok Hans Richter vezény-letével bemutatják Johannes Brahms 3. szimfóniáját.

TÖRTÉNELEM Június 5-én a párizsi Gare de l’Estről elindul az első

Orient expressz.

TÁRSADALOM Július 30-án Eötvös Károly ügyvéd megtartja védőbe-szédét a tiszaeszlári vérvádperben; a megvádolt zsidókat a nyíregy-házi bíróság augusztus 3-án felmenti.

JEAN SIBELIUS2. (D-DÚR) SZIMFÓNIA, OP. 43VONÓSOK, 2 FUVOLA, 2 OBOA, 2 KLARINÉT, 2 FAGOTT, 4 KÜRT, 3 TROMBITA, 3 HARSONA, TUBA, TIMPANI

A finn Jean Sibelius (1865–1957) berlini és bécsi tanulmányai után már

huszonhét évesen óriási sikert aratott hazájában Kullervo című, szólis-

tákra, kórusra és zenekarra írott dramatikus szimfóniájával, amelynek

bemutatóját, 1892. április 28-át joggal tekinthetjük a finn zene szüle-

tésnapjának. 1892 és 1899 között sorra születtek meg Sibelius olyan jól

A MŰVEKRŐL

10

ismert zenekari alkotásai, mint az En Saga című szimfonikus költe-

mény, a Karélia-szvit, a Négy legenda zenekarra (közte A tuonelai haty-

tyú), valamint a Finnlandia. E periódus betetőzése pedig egy progra-

matikus, cím és tartalom nélküli mű, az 1899-ben befejezett 1. szimfó-

nia lett. S hiába kutattak a kortársak e sötét színekben pompázó kom-

pozíció gyökereinél az irodalmi ihletés nyomai után, Sibelius hevesen

visszautasított mindenfajta értelmezési kísérletet.

A századfordulón Karl Flodin így összegezte Sibelius helyzetét: „Ő

nemcsak Finnország első és ez idáig egyedüli zseniális zeneszerzője,

de zenéje minőségét tekintve egyenrangú bármely más ország zeneköl-

tőinek legnagyobbjaival. Legfőbb ideje, hogy Sibelius műveit jobban

megismerjék hazánk határain kívül is. S előbb-utóbb ez meg is tör ténik

majd, hiszen ami ily kiváló, eredeti és zseniális, annak át kell törnie a

mégoly kedvezőtlen körülmények korlátain.” Valóban, éppen 1900 nya-

rán került sor a Finn Nemzeti Zenekar nagy európai turnéjára, amely-

nek során a többi skandináv országban, valamint Hamburgban, Berlin-

ben, Amszterdamban, Brüsszelben és Párizsban is elhangzottak Sibe-

lius-művek. A zeneszerző maga is élvezhette a nemzetközi sikert, majd

1900 utolsó hónapjaiban dél felé vette útját.

Rapallóban bérelt ki egy villát, ahol a komponálásnak akarta szen-

telni idejét. Így számolt be az első hetekről: „Itt-tartózkodásunk kezde-

te nem volt kellemesnek mondható. Esős, hideg, szeles napokat értünk

meg, de március elején az idő megenyhült, és végre teljességében él-

vezhettem Itália egyik legkedvesebb tájának szépségét.” Az időjárás

enyhülésével megmozdult Sibelius fantáziája is, s hamarosan így írt

egyik barátjának: „Beavathatnálak munkámba, de elvből mégsem te-

szem. Szememben a kompozíciók olyanok, mint a pillangók: ha egyszer

megérinted őket, lényegük elvész – igaz, repülhetnek még, de már nem

ugyanolyan szépek, mint korábban.” A Rapallóban megkezdett váz-

latokat 1901 őszén fejezte be Sibelius, amikor már megszokott íróasz-

J E A N S I B E L I U S

A MŰVEKRŐL

12

talánál ülhetett a Helsinki közelében fekvő Lojóban álló faházában.

Lelkesen írta egyik levelében: „Végre kizárólag a komponálásnak szen-

telhetem magam. Minden erőmmel új szimfóniám befejezéséhez látok

hozzá. Az év végére el is készülök vele.” Az ekkor született mű a 2. szim-

fónia lett, amelynek bemutatójára 1902. március 8-án került sor Hel-

sinkiben.

Akár néhány évvel korábban az 1. szimfónia esetében, a 2. szimfó-

nia bemutatója után is számos zeneíró próbálta meg a mű „programját”

megfejteni. A legnépszerűbb értelmezés a kor politikai eseményeivel

hozta kapcsolatba az új kompozíciót. Finnország ezekben az években

tudvalevőleg orosz uralom alatt állt, s a megszállók – megrettenve a

finnek passzív ellenállásának elszántságától – éppen 1900 táján növel-

ték szinte elviselhetetlenné a kis népre nehezedő nyomást. Ebben a

kié lezett hangulatban sokan érezték úgy, hogy Sibelius valóságos sza-

badító szimfóniát komponált. Robert Kajanus, az ország vezető zene-

kritikusa így foglalta össze a mű mondanivalóját – természetesen egye-

dül saját fantáziája termékeként: „Az Andante a legszívszorítóbb tilta-

kozás mindazon jogtalanság ellen, ami manapság azzal fenyeget ben-

nünket, hogy megfoszt a napfénytől s virágaink illatától. A Scherzo a

félelmetes készülődés képe. Minden idegszálunk megfeszül, minden

pillanat óráknak tűnik. A Trió finoman rajzolt oboamotívumából kihall-

hatjuk, hogy mennyi értékes szépség forog itt kockán. Végül a Finale

olyan győzelmes lezárás felé visz, amely a fényes és bizakodó jövő felé

vezeti a hallgatót.” Sibelius hiába tiltakozott az effajta naiv propaganda

ellen, szimfóniájához mindmáig a „Felszabadító” melléknév tapad.

De vajon tényleg teljesen programmentes muzsika a 2. szimfóniáé?

A zeneszerző fennmaradt vázlatai tanúsítják, hogy nem. Még Rapalló-

ban vetette papírra ugyanis a következő sorokat: „Don Juan: Ülök kasté-

lyom félhomályában. Vendég lép be. Megkérdem: ki ő? – nincs válasz.

Megpróbálom szórakoztatni. Még mindig nincs válasz. Végül be le fog

A MŰVEKRŐL

13

egy dalba, és ekkor Don Juan felismeri – ez a Halál.” A kísérteties jele-

net mellé pedig lejegyzett egy dallamot – s a Halál dala nem más, mint

a 2. szimfónia lassú tételének első témája. Érdekes módon fennmaradt

e tétel másik fontos motívumának első feljegyzése is, felette egyetlen

szó: „Krisztus”. Természetesen nincs mód arra, hogy e két jelből prog-

ramot kreáljunk az egész műhöz, s ez ütközne is a zeneszerző szándé-

kaival. Mégis, e két nyom is elegendő annak jelzésére, hogy Sibelius

rendszerint többé-kevésbé világosan körülhatárolt képekben gondol-

kodott zenéjéről, még ha ezek tartalmát nem akarta is a nyilvánosság

tudomására hozni.

Sibelius egy ízben azt mondta, hogy a szimfonikus folyamat olyan,

„mintha az Örökkévaló mozaikköveket szórt volna le az Égből, majd

megkért volna engem, hogy rakjam őket össze”. A 2. szimfónia nyitóté-

telének lassan körvonalazódó motívumhálója hallatán igen találónak

érezhetjük a komponista ezen megjegyzését. A sorra bemutatott témák

látszólag önkényesen kerülnek egymás mellé, s csak a tétel menetéből

derül fény ezek összefüggésére. Ugyanakkor – egybevetve az 1. szim-

fónia borongós, északi hangulatával – letagadhatatlanok az itáliai ih-

letés nyomai. Olyan színeket és fényeket szívott ott magába Sibelius,

ame lyek korábban nem fordultak elő a zenéjében. Talán még inkább

kihallatszik ez a lassú tételből, amelynek első szakasza mintha valóban

az idézett Don Juan-jelenet kidolgozása lenne. A száguldó Scherzo egy-

szerre utal beethoveni és bruckneri előképekre. Végül a Finale, a kortár-

sak által „bizakodónak” érzett zárótétel triumfáló D-dúr hangja a hall-

gató eszébe juttatja az idealista Sibelius mondatát: „Én minden és min-

denki ellenében komponálok.” Ez a mégis-győzelem, ez a dacos hit ve-

zet el e zene lényegéhez. Stílusokon és korszakokon felülemelkedve,

egy robusztus egyéniség önmagára kiszabott törvényei szerint, a szub-

jektív fantázia erejében bízva alkotni – ez a tartás biztosít Sibelius szá-

mára kikezdhetetlen helyet a zenetörténetben. HALÁSZ PÉTER

A MŰVEKRŐL

14

ÉRDEKESSÉGEK

BEMUTATÓ 1902. március 8., Helsinki; Helsinki Filharmóniai

Társaság, a szerző vezényletével

UTOLSÓ BFZ-ELŐADÁS 1995. december 9., Budapest;

Pinchas Steinberg (karmester)

MI TÖRTÉNT 1902-BEN?

IRODALOM December 18-án a moszkvai Művész Színház bemutatja Mak szim Gorkij Éjjeli menedékhely című drámáját Konsztantyin

Sztanyiszlavszkij rendezésében.

KÉPZŐMŰVÉSZET Gustav Klimt megfesti Emilie Louise Flöge portréját (a Wien Museum tulajdona).

ZENE December 1-jén a szerző vezényletével bemutatják Carl Nielsen 2. szimfóniáját Koppenhágában.

TÖRTÉNELEM Május 31-én békekötéssel ér véget a búr háború, a búr

köz társaságok angol uralom alá kerülnek.

TÁRSADALOM Magyarországon megalakul a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ).

15

ZENEKAR

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKARA Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, ma pedig már a világ

tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban

já té kának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsú-

lyoz zák. Fi scher Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta

zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa

az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségé nek.

A ze ne kar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenyter-

meiben, többek között a New York-i Carnegie Hallban és Lincoln Cen-

terben, a bécsi Musikvereinban, az amszterdami Concertgebouw-ban,

valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége

továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart

Fesz tivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburgh-i Nemzet-

kö zi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophone-díjat, a

klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013-ban Mahler 1. szimfóniájának

felvételéért Grammy-díjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételé-

ért 2014-ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason

d’Ort, valamint az olasz To blacher Komponierhäuschen-díjat.

16

KARMESTER

JUKKA-PEKKA SARASTEPályafutását hegedűsként kezdte, majd Jorma Panula tanítványaként

karmesteri tanulmányokat folytatott a helsinki Sibelius Akadémián. A

generációja egyik legkiválóbbjaként számon tartott finn dirigens nem-

csak a késő romantikus repertoár ihletett tolmácsolójaként ismert, de

a kortárs zene világában is otthonosan mozog: közeli munkakapcsolat-

ban állt Henri Dutilleux-vel, Magnus Lindberggel, Kaija Saariahóval,

vezényelte Friedrich Cerha, Pascal Dusapin és Philippe Schoeller mű-

veinek világpremierjét. Számos rangos zenekar (Skót Kamarazenekar,

a Finn Rádió Szimfonikus Zenekara, Torontói Szimfonikusok, Oslói

Filharmonikusok) vezetése után 2010 óta a Kölni Rádió Szimfonikus

Zenekarának vezető karmestere, vendégként pedig olyan zenekarok-

kal dolgozott együtt, mint a Londoni, Rotterdami és Müncheni Filhar-

monikusok, a Philharmonia Orchestra, a lipcsei Gewandhaus Zenekar,

a drezdai Staatskapelle, a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara, az amsz-

terdami Concertgebouw Zenekar, a Bécsi Szimfonikusok, a milánói

Scala filharmonikus zenekara, valamint a nagy skandináv és észak-ame-

rikai zenekarok.

17

SZÓLISTA

CHRISTIAN TETZLAFFA hamburgi születésű művész hatévesen kezdett hegedülni, első kon-

certjét 14 éves korában adta. Felsőfokú tanulmányait a Lübecki Zeneaka-

démián és a Cincinnati Egyetem Konzervatóriumában végezte Uwe-

Martin Haiberg és Walter Levine növendékeként. Széles repertoárja

Bach, Mendelssohn, Beethoven, Brahms műveitől Bartók, Berg és Sosz-

takovics darabjain át kortárs ősbemutatókig terjed. Szólistaként a leg-

nevesebb európai és észak-amerikai zenekarokkal lép fel, és rendszeres

vendég a legnagyobb zenei fesztiválokon (Verbier, Salzburg, Tangle-

wood, a New York-i Mostly Mozart Fesztivál). Az idei évadban többek

között a Gewandhaus Zenekarral (Riccardo Chailly), a Londoni Filhar-

monikusokkal (Christoph Eschenbach), a brémai Deutsche Kammer-

philharmonie-val (Paavo Järvi) és a drezdai Staatskapellével (Manfred

Honeck) koncertezik, fellép a Tanglewood fesztiválon a Bostoni Szim-

fonikusokkal (Andris Nelsons) és a Philadelphia Zenekarral (Fabio Lu-

isi), valamint turnézik az 1994-ben alapított Tetzlaff vonósnégyessel és

más kamarazenekari formációkkal. Christian Tetzlaff egy Guarneri-kó-

pián játszik, amelyet Peter Greiner német mester készített.

18

ZENÉSZEK

I. HEGEDŰ Eckhardt Violetta (koncertmester), Bíró Ágnes, Czenke

Csaba, Emily Davis, Gál-Tamási Mária, Gulyás Emese, Hrib Radu,

Illési Erika, Kádár István, Kostyál Péter, Lesták Bedő Eszter, Oláh

Gyöngyvér, Pilz János, Selmeczi Gábor, Sipos Gábor, Tuska Zoltán

II. HEGEDŰ Iván Tímea, Berentés Zsuzsa, Bodó Antónia, Czirók

Györgyi, Samuel Garcia Garcia, Gátay Tibor, Haják Krisztina,

Lezsák Zsófia, Molnár Noémi, Mózes Anikó, Nagy Gabriella,

Szabó Levente, Szefcsik Zsolt, Szlávik Zsuzsa

BRÁCSA Lukács Péter, Bányai Miklós, Bodolai Cecília, Bolyki

László, Csoma Ágnes, Fekete Zoltán, Gálfi Csaba, Juhász Barna,

Polónyi István, Rajncsák István, Reinhardt Nikoletta, Yamamoto Nao

CSELLÓ Szabó Péter, Dvorák Lajos, Eckhardt Éva, Háry Péter,

Kertész György, Liptai Gabriella, Mahdi Kousay, Markó György,

Mód Orsolya, Sovány Rita

NAGYBŐGŐ Fejérvári Zsolt, H. Zováthi Alajos, Kaszás Károly,

Lajhó Géza, Lévai László, Martos Attila, Sipos Csaba, Tabányi Tibor

FUVOLA Sebők Erika, Jóföldi Anett, Nagy Bernadett

OBOA Victor Aviat, Berta Beáta, Nehil Durak

KLARINÉT Ács Ákos, Csalló Roland, Pápai Ákos, Szitka Rudolf

FAGOTT Tallián Dániel, Kovács Zoltán, Patkós Sándor

KÜRT Szőke Zoltán, Bereczky Dávid, Nagy Zsombor, Szabó András

TROMBITA Czeglédi Zsolt, Póti Tamás, Tóth Zoltán

HARSONA Szakszon Balázs, Szakszon Mariann, Sztán Attila

TUBA Bazsinka József

TIMPANI Dénes Roland

ÜTŐ Herboly László, Kurcsák István

HÁRFA Polónyi Ágnes

ZONGORA/CSELESZTA Báll Dávid

19

INTERJÚ

GÁL-TAMÁSI MÁRIA HEGEDŰMŰVÉSZ

válaszol kérdéseinkre, aki 1994 óta tagja a Budapesti Fesztiválzenekarnak. Romániai és magyarországi zene-karok mellett a BFZ szólistájaként is többször fellé pett, és rendszeresen közreműködik kamarazenei hangver-senyeken is. Koncertjeiről számos rádió- és CD-fel vétel készült. 2005-ben és 2015-ben a Fesztiválzenekar Végh Sándor-versenyének egyik győztese. Idén Mózes Anikó-val alkotott duójával kerültek be a legjobbak közé.

A zenetörténet mely alakjával beszélgetne egy üveg bor mellett?

... Nagyon szívesen találkoznék Schuberttel. Édes dallamai tele van-

nak vágyódással, szenvedéllyel, szerelemmel, hősiességgel. Gyönyörű

a muzsikája, rövid, nyomorúságos élete során azonban sosem jutott el

igazán a nagyközönség elé. (Mindössze 31 évet élt.) Valószínűleg első

dolgom lenne elmondani neki, hogy ma már a nagy koncerttermek e -

gyik ünnepelt sztárja.

A sajátján kívül melyik hangszert tanulná meg szívesen?

... A cselló hangja mindig megérinti a lelkemet. A zeneirodalomban

szebbnél szebb dallamokat írtak csellóra. Ha például Dvořák zenekari

vagy kamaraműveit játszom, mindig irigykedve fordulok a cselló felé,

és áhítattal hallgatom a muzsikát.

Melyik zeneszerző bőrébe bújna, és miért?

... Nem bújnék egy zeneszerző bőrébe sem. Az alkotás általában nem

úgy történik, mint ahogy azt a filmekben látjuk: leülünk a zongorához,

és játszunk, majd „lázasan” írunk, és már kész is a remekmű. Gyakran

20

gyötrődéssel, vergődéssel és nagyon sok munkával jár, miközben az e l-

is merés sokszor teljesen elmarad. Nem irigylem a zeneszerzőket, ne-

héz lehet nekik.

Mi volt a legnagyobb csalódása?

... Az életben minden előfordul. Öröm, bánat, siker, kudarc és csa ló-

dás. A kérdés az, hogy mit kezdünk velük, ösztökél-e bármelyik is arra

ben nünket, hogy továbblépjünk, és új tapasztalatainkkal bölcsebben

cselekedjünk.

Folytassa! Életfilozófiája szerint…

... Hiszek abban, hogy az igazán nagy dolgok egy kicsit éhesen és egy

kicsit fázva születnek. Manapság errefelé a tehetség mellett a kemény

munka elengedhetetlen, így pillanatnyilag nem aggódom az el ké nyel-

me se dés miatt. Szóval szerintem van reményünk a nagy dolgokra!

INTERJÚ

21

BFZ-HÍREK

ÖSSZEÁLL A KÉP?Összebeszélünk, összenevetünk, összekacsintunk: összejátszunk. A

BFZ-élményt ebben az évadban szokatlan szemszögből is követheti.

Honlapunkon és Facebook-oldalunkon sorozatot indítottunk, amely-

ben egy izgalmas történet épül fel a zenekar és az önök közreműködé-

sével. Már a harmadik fejezetnél járunk, érdemes csatlakozni hozzánk

a www.bfz.hu/osszeallakep oldalon.

VEZÉNYELJEN ÖN IS!Ha annyira magával ragadta az előadás, hogy a koncert szünetében

vagy esetleg utána kedve támadna vezényelni a Budapesti Fesztiválze-

nekart, januári hangversenyeink idején erre is van lehetőség. Nincs

más teendő, mint hogy lesétál a Müpa előcsarnokába, megkeresi a Fesz-

tiválzenekar és a Magyar Telekom interaktív installációját, előveszi az

okostelefonját, és elkezd dirigálni. A Mobilpálca segítségével minden

eddiginél közelebb kerülhetnek a zenekarhoz. Ha sikerül tartani a tem-

pót, a karmester és a muzsikusok dicsérete sem marad el.

22

JANUÁR 22–23.ZeneakadémiaHändel Sámson-nyitányCorelli D-dúr concerto grosso, Op. 6, No. 4Vivaldi Versenymű két harántfuvolára és vonószenekarraVivaldi A négy évszak – TélTelemann Esz-dúr concerto a Tafelmusik 3. részébőlC. Ph. E. Bach C-dúr hamburgi szimfónia, Wq. 182, No. 3Hasse L’Amor prigioniero – kantáta két szoprán hangraDominique Labelle (szoprán)Yeree Suh (szoprán)Karmester: Sigiswald Kuijken

JANUÁR 24.Budapest Music CenterJörg Widmann Szerelmes dal nyolc hangszerre, Fantázia szólóklarinétra, Szabad darabok zenekarra, Ária szólókürtre, Kvintett, Dubajor táncokJörg Widmann (klarinét)Szőke Zoltán (kürt)Karmester: Jörg Widmann

JANUÁR 31.Fesztivál SzínházBartók Béla Nemzeti HangversenyteremMendelssohn–Schumann-maratonA BFZ és a Müpa közös rendezvénye

AJÁNLJUK MÉG

23

A BFZ

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Zeneigazgató: Fischer IvánÜgyvezető igazgató: Englert, StefanÜgyvezetőigazgató-helyettes: Erdődy OrsolyaFejlesztési igazgató: Gáspár Máté

Gazdasági vezető: Maglódi GyörgynéKönyvelés: Szalai LászlónéOperatív menedzser: Magyarszéky DóraOperatív asszisztens: Szani SzolongoTurnémenedzser: Pócs BenceTurnéasszisztens: Wolf IvettPR-menedzser: Tossenberger AdélMarketingasszisztens: Tooth GabriellaKapcsolatfejlesztés: Bukvai BeátaKözönségkapcsolatok: Bagi OrsolyaTitkársági és ifjúságiprogram-koordinátor: Balogh AdriennTitkársági asszisztens: Aranyosné Boros AngyalkaZenekari titkár: Kelemen ÉvaTechnikai vezető: Zentai RóbertTechnikai munkatárs: Kathi Sándor, Siba IstvánTanácsadóink: Deák Zsuzsanna (támogatói klub), Petersen, Inga (a zeneigazgató személyi titkára), Váradi Júlia (PR, kommunikáció)

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ALAPÍTVÁNYElnök Simor András . Kurátorok Boros István . Granasztói György .

Heal Edina . Marschall Miklós . Schimert, Konstantin . Soros, Tamiko . Strohmayer János . Szecskay András . Tóth, Sylvia .

von Wulffen, Hubertus . Zwack Izabella A felügyelő bizottság tagjai László Csaba (elnök) . Jalsovszky Pál . Juvancz Beáta . Terták Ádám

. A Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület elnöke Bánffy Eszter

24

KIEMELT PLATINA FOKOZAT Soros, Tamiko

PLATINA FOKOZAT Benko, Stephen és Radka . von Falkenhausen, Jutta

. Flüh, John és Caroline . Simor And rás . Toth, Sylvia . von Wulff en, Hu bertus

GYÉMÁNT FOKOZAT Balássy M. László és Petra . Bojár Gábor és Zan- ker Zsuzsanna dr. . Hulla, Bernhard . Markovich György dr. és Sátai Anikó dr.

ARANY MECÉNÁSI FOKOZAT Bencsik László és dr. Kis Bernadett . Bottka Er zsébet dr. és Feldmájer Péter dr. – אליעזר יצחק בן אברהמ . Juhász Zoltán hang szerész mester . Kabcenell, Nicholas és Gudor Orsolya . Moso nyi György és Mosonyi Ágnes . Varga Júlia . Zsámboki Gabriella dr.

EZÜST MECÉNÁSI FOKOZAT Bíró Ágnes . Bognár Péter / Vaya Travel Kft. . Fa rago, John és Martin, Jeanne . Gala Tours Kft. . Jalsovszky Ügyvédi Iroda . Jan kovich Béla József . Kálmán, Szi lasi, Sárközy és Tár sai Ügyvédi Iroda . Kirk by, David . Kirkby, Ruth . Marschall Miklós dr. . Mécs Endre és Andrea . Meinczinger-Krug Zsuzsanna és Krug Armin . Nyitrai István . Rosta Ildikó dr. és Ferjentsik Miklós dr. . Roszkopf Nyina . SBGK Ügyvédi Iroda / Szamosi Katalin dr. . Steiner László és Zsu zsa . Rényi Andrea és Straub Elek . Szecskay Ügyvédi Iroda . Thomp son, David és Petra . Vámos György dr.

PATRÓNUS FOKOZAT Arriba Taqueria . Bakró-Nagy Marianne . Balázs Árpád és Dénes And rea . Bernabei-Reynolds, Loreta . Boros István . Bőcs Fe-renc és Sárdy Ágnes . Brasher, Richard és Deák Zsuzsanna . Bródy Péter dr. és Ildikó . Csépe Valéria dr. és Molnár Imre . Csík Gabriella dr. és Hudecz Ferenc dr. . Dornbach Alajos dr. és Zachár Zsófia . Dulin Lász ló és Dulin Bence . Faber Holland-Magyar Kereskedelmi Kft. . Felkai Tamás . Fráter Loránd dr. . Fu zesi, Nancy és Stephen . Gábor György és Bey Ágnes . Göncz Kinga és Bene dek László . Gyarmati György dr. és Kuti Katalin . György

TÁMOGATÓI KLUB

25

2015-16

Pál és Simon Ágnes dr. . Győri Zsuzsanna dr. és Garai Ferenc . Hanák Gábor és Tatai Ágnes . Hancz László és Mester Éva . Havass Miklós . Homon nay Gé za . Horváth Ágnes dr. . Huebner, Charles és Suzanne . Kalmár Györ gy . Kelemenné dr. Visky Katalin . Kertész Gabri ella dr. . Király Júlia . Király-falvi György dr. . Komáromy Péter és Pollák Katalin dr. . Kö kény Mihály dr. és Stiller Mária . Marker Kft. . Molnár Gábor dr. . Németvölgyi Ágnes . Nyárádiné dr. Sza bady Judit . Péter József . Pre-Tax Kft. . Professional Orvosi Kft. . Sárváry Mariann . Soltész + Soltész Kft. . Sólyom Éva dr. . Som fai és Társai Iparjogi Kft. / Somfai Éva dr. . Su r ányi Sándor és Sándorné . Szabados Igor . Szántó Csa ba és Szántó-Kapornay Emőke . Szauer Péter . Székely Zoltán és Le posa Csilla . Tóth Gábor és Felesége . Török Zoltán . Varsányi Pál és Katalin . Zoltán Ist ván és Ágnes

ARANY FOKOZAT B. Nagy András . Bálint Andrásné dr. . Bánáti Mária . Beghetto Oreste Paoloné . Berger Györgyné . Bittner Péter . Burger Balogh Inge borg és Balogh Tibor . Csernay László dr. . Csillag György dr. és Keszt-helyi Alexandra dr. . Drexler Miklós és Lengyel Gabriella . Eisler Péter dr. . Gál né Győrfi Gabriella Anna és Gál György . Hall, Karl Philip . Hor váthné Sza konyi Mirella . Kertész Viktor és Terézia . Kis Balázs . Koc sány János . Lock, Richard és Julia . Matskási István dr. . Mika János dr. . Nagy Ká-roly dr. . Pálfia Judit dr. . Pallag Tibor és Karner Anikó . Palotai János és Soltész Anikó dr. . Salgó Judit . Sápi La josné . Sápi Hedvig . Sessler Ist ván és Judit . Szabó Gábor dr. . Szabóné dr. Szomor Erika . Szelényi Iván . Szever Zsuzsanna dr. és Dalos Mihály . Szigeti Ágnes . Szilágyi Bé lá né, Szilágyi Éva és Horváth Péter . Szivós Péter . Szűcs András . Ta nos Zsuzsa . Varga Péter . Wetzker, Konrad

EZÜST FOKOZAT Abonyi Iván dr. és Felesége . ÁGA Consulting Tanácsadó és Szolgál tató Bt. . Ágostházi László és Felesége . Alföldi István . Ambrus Ág nes dr. . Bacher Gusztáv . Bánffy Eszter dr. . Barczikay László . Barkó czi Jo lán . Barta Istvánné . Batta Mária és Madar Gyula . Bende Zoltán . Be ne dek Andor . Berényi Gábor és Pető Katalin dr. . Bertalan Éva dr. . Böszörményi Kata lin dr. . Csanádi Ju dit és Gyabronka József . Doleschall György és Szabó Katalin . Dögei Anna . Feldmájer Lea és Kocsis Tamás . Félegyházi Pál .

26

TÁMOGATÓI KLUB

Feuer István és Feuer Mária . Földé nyi Éva és Korda Péter . Gabriel Szilvia dr. és Kal már Lajos dr. . Galambos Éva dr. . Gálosi György és Júlianna . Garai Péter né . Gerő Zsuzsa és Ágnes . Géta Center Kft. . Gor don Pál . Görgényi Judit és Dénes Miklós . Gosztákné Plank Mária és Madaras Olga . Greiner Ákos . Gyulai András . Halmos Judit és Mag yar Mihály . Hámori Fe renc és Ács Éva . Hardy, Thomas G. . Har gitai Tibor és Ilona . Harká nyi Mária . Hegyes Erzsébet dr. és Szol noki Gábor . Holéci József . Hollay György . Hornung Hajnalka és János . Horváth Anna . Horváth László . Ihász Márta és Spollár József . Jáger Gyula . Jáger Zsu zsanna . Kabódi Ferenc . Kabódi Mátyás . Ká di Anna és Sziráczky Zoltán . Kenesei Gáborné . Kertész Zsu-zsanna . Keviczky László . Kis Ádám . Klauber András dr. és Szigeti Éva dr. . Kom lósi Júlia és Zsolt . Kőszegi László . Kreiss Gábor és Hartai Ga briella . Lantos István dr. . Lastofka Péter és Patkós Katalin . László Já nos dr. és Péley Bernadette . Lövenberg Gábor és Radó Júlianna dr. . Márton János . Me zei Katalin . Mit sányi Zoltán és Juvancz Beáta . Moór Já nos és Felesége . Müller György és Bárd Anna . Nagy László . Nagy Mária Éva . Nagy Péter dr. és Varga Ildikó dr. . Németh Er z sébet . Németh György . Paksy László dr. . Papp né Radics Edit dr. . Páris György és Felesége . Pat yá nik Mi hály dr. . Pék Istvánné . Pelle Gá bor né . Pernesz Péterné . Petrucz Gy ör gy . Prágai Éva . Radinkó Erzsébet dr. . Révai Péter és Maya . Rimanóczy Zoltán és Csa la Éva . Rónai Tiborné . Rudas Jánosné . Simó Judit és Bokor Lász ló . Sitkei Éva dr. . Sívó Róbert . Somogyi Éva és Horváth László . Spohn Ferenc . Stenczer Noémi és Vámos Tibor dr. . Szabó Klára . Szentesi Péter dr. . Tárnok Gyön gyi . Thomas, Geoffrey . Thurzó Sándor dr. és Turcsányi Ro zália . Tor ma Kálmán és Halász Anna . Tóth Ka talin . Tóth Mihály és fele sége . Tóth Tamásné özv. . Törő Andrásné dr. . Valér Éva dr. . Váradi János . Vá-radi Mó ni ka dr. és Varjú Gabriella . Varga Ildikó dr. . Várkonyi Vera . Var-sányi Gyula . Végh Józsefné . Vígh János . Vörös Imre

BRONZ FOKOZAT Ábrahám Zoltán . Albáné Feldmájer Lívia . Alföldy Zoltán és Szász Eri ka . Almási József dr. . Almási Józsefné . Amoser Erika dr. . Apáthy Ist ván . Arany Andrea . Árvay Jánosné . Bánki Ervinné . Bánki Iván . Baranyi Éva dr. . Bar na Ist ván dr., Sza bó Zsuzsanna és Barna Rebeka Eszter . Barsi Gusz táv dr. . Benkő Judit dr. . Bérczi Gábor . Béres Károlyné . Biksz

27

2015-16

Péter . Birman Erzsébet és Tóti Magda . Bodor Aranka és Liliom Károly . Bodor József . Bogdán Istvánné . Bog dány Éva . Bognár Béla . Bonta János és Nemes Katalin . Borissza József és Fel esége . Bölöni Eszter és Felsmann Balázs . Brunner Bog lárka . Bu daházy Miklósné . Bumberák József dr. . Búzás Józsefné . Bu zás Viktória . Chabada Kinga . Cocron János . Csepregi Terézia . Cseszkó Mag da . Csillag Beáta . Csurgó Ottóné dr. . Dalmy Dénes . Danziger Éva dr. . Deák János . Doubravszky Sándorné . Duba Jenő dr. és Fele sége . Dvorák Lajos . Egri István . Elsner Miklós dr. . Fara góné Ha tó Ka talin . Far kas Gábor . Fazekas László . Fábián András . Fehé regyházi Zsu zsa . Feldmájer Györgyi és Benedek Zsolt . Feldmájer Benjámin – בנימין -Feldmájer Máté . Feldmájer Ágnes és Sándor . Félix László . Fen d . פלדמירler Ju dit . Fenyő Pé ter dr. . Földesi Erzsébet és Fendler Kornél . Földi An -tal né . Francsicsné dr. Czinege Erzsébet . Fülöp Annamária . Füredi Gá bor . Gadzsokova Kraszimira . Gál Mátyásné . Gál Nóra dr. . Ga lam bos Im réné . Gallasz József és Edit . Gecse Jolán . Gecsey Dezsőné . Gerő Judit és Reich Tamás . Gidáli Júlia dr. . Görög Tamásné . Grósz György dr. . Guti Pé ter . Gyarmati Béla és Felesége . Hajdu András dr. . Halász Péterné . Halbrohr Pál . Hámori Rudolf dr. . Havas Ágnes . Havas István dr. . Hazai Judit és László . Hetényi Ágnes és Bender Györgyné dr. . Hlavács Éva dr. és Bölcsföldi István . Hollós János . Horváth István dr. . Hor váth Jánosné dr. . Horváth Lajos . Horváth László . Horváth Sándor . Hor váth Vilmos és Kőszegi Anna . Hőnig Gábor . Jablonszky Lajosné . Jáki Já nos és Jáki Marika . Ja kob Ká roly . Jankó Katalin és Béla . Jeney Sarolta . Jórend Judit dr. és Her czeg Ferenc . Kapronczai Gabriella . Kardos István . Kádár Lászlóné . Kádár Zsuzsanna dr. Káldor Mária . Kali voda Imre . Kálmán Istvánné dr. . Kárpáti András . Kecskés Lajos . Kele men An tal . Kerékgyártó Kálmán . Kerényi Gyula . Keve Ká roly . Kirsch Bertalanné . Kiss Andrea . Kiss Mariann dr. és Sza ma-rasz Theo do rakisz . Kitainik, Leonid . Klinga Ágnes . Kocsis György . Kom- lósné Hlatky Katalin . Kónya Albert és Sárközi Alice . Kónya Kata lin dr. . Koós Ágnes . Korda János dr. . Ko rodi Mihály és Magyar Zsu zsanna . Kósa Jánosné dr. . Kovács Katalin . Kovács Pé ter dr. . Kovács Vik torné . Krausz András . Kriston József dr. . Kutas Mag dolna . Láner Judit . Láng Béla . Lantos Bálint dr. . Lan tos Zsolt dr. . László Júlia . Lehel E. Katalin . Lellei Györ gy dr. . Lissák Kálmán és Lis sákné Kovács Éva . Loránd Ferenc . Loránd

28

TÁMOGATÓI KLUB

Gá bor . Lovas Jánosné dr. . Maár Judit dr. és Krokovay Zsolt dr. . Magyar Iván dr. és Fadgyas Ildikó dr. . Magyar Sylvia . Major György . Marosffy László dr. . Mátay Lászlóné . Máté András . Matos Lász lóné dr. . Meitner Ta más . Meleghegyi Józsefné . Merényi Gábor . Mé sz áros Sándorné . Mituszova Mila dr. . Molnár Gá bor dr. . Molnár Gáborné . Monoki Klá ra . Nagy Ákos és Papp Iza bella . Nagy Anna . Nagy Boldizsár . Nagy Ervinné dr. . Nagy Gábor . Nagy Gyuláné . Nagy István . Nagy Judit és Kis Róbert Gábor . Na gy Margit és Lantos György . Nagy Pál . Németh Zsófia . Német-ujvári Lászlóné . Pálné Kutasi Éva és Banász Andrásné . Palotai Valéria . Pan kotai Csaba . Pankotainé Lux Margit . Pap Ágnes . Papp Szabolcs . Pár tos Oszkár dr. . Pável Iván dr. és Pável Ivánné . Piller Tibor . Pongó Judit . Prepeliczay Istvánné . Rácz Zsuzsanna . Radnóti Ist ván dr. . Ra dó Andrásné . Radó János dr. . Réti Józsefné . Rimanóczy Kál mán és Szomor Márta . Róny ai Imre . Rózsa Beáta dr. . Rózsa Gyula . Sá fár Ju dit és Kocsis Sándor . Sáfár László . Sárdi Gyula . Sáska Géza . Se ges váry Gábor és felesége . Si kóné dr. Horváth Ágnes . Soltész András . So mogyi Tamás . Szabó Márta . Szabó Piroska dr. és Oláh Ruben dr. . Szántó Ga briella . Szegvári Mária dr. . Székely József dr. . Szemenyei Klára dr. . Szem ler Mihály . Szent-Martoni Mária . Szepesi András . Sziráki Edit . Szőke And rás és Helga . Sző ke Mariann . Szőnyi Péterné dr. . Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügy-nökség . Thuróczy Györgyné dr. . Tímár Éva . Török Ilona . Turi Mária dr. . Ujvári Tibor és Erika . Valis Éva Márta . Varga Már ta . Várnai Magdolna és Kajtár Ist ván dr. . Vas Ferenc . Vass Gabriella . Végh Anna . Vida Edit . Vo lenszky Paula . Wéber László és Arányi Zsu zsanna dr. . Zahorán Pál és Komá romi Éva . Zilahi Nóra . Zelczerné Déri Erzsébet

PROGRAMME

JANUARY 14–15–16BÉLA BARTÓK NATIONAL CONCERT HALL

LINDBERG Feria (18’)

DVOŘÁK Violin Concerto in A minor, Op. 53 (32’) (I. Allegro ma non troppo, II. Adagio ma non troppo, III. Allegro giocoso, ma non troppo)

..... interval

SIBELIUS Symphony No. 2 in D major, Op. 43 (48’)(I. Allegretto, II. Tempo andante, ma rubato, III. Vivacissimo – Lento e soave – Tempo primo – Lento e soave, IV. Finale: Allegro moderato)

Christian Tetzlaff violinJukka-Pekka Saraste conductor

30

MAGNUS LINDBERG’S (born 1958) orchestral composition, Feria, pre-

miered on 11 August 1997 at the BBC Proms, performed by the Finnish

Radio Orchestra and conducted by Jukka-Pekka Saraste. Since the 1980s

Lindberg has become one of the global superstars of Finnish contem-

porary music; his orchestral pieces have served mostly to draw attention

to himself. Between 2009 and 2012 he was Composer-in-Residence at

the New York Philharmonic, and since 2014 he has fulfilled the same po-

sition at the London Philharmonic Orchestra.This is what the com poser

wrote about the piece that is to be performed tonight: “The word Feria is

Spanish for an outdoor festival or fair, the exuberance of which is alluded

to in this work. In the fast opening section the explosive, rhythmic ideas,

especially the trumpet fanfares which are a recurring motive of the

piece, herald a lively public spectacle. The mainly slower-paced central

section reaches a point of focus which may be recognised as a chord

progression from Monteverdi’s Lament of Arianna. The allusion grew

naturally out of the work’s material during the process of composition,

rather as if when viewing an essentially abstract painting a re cognisable

human face can suddenly appear.”

ANTONÍN DVOŘÁK (1841–1904) held Brahms’ 1878 Violin Concerto as an

example for his own writing, and he also wanted to follow the Viennese

master’s practice of consulting with Joseph Joachim during the com-

position process. From July to November 1879 he worked on the first

version of his Violin Concerto, and when Joachim suggested that he

completely rework everything during the spring of 1880, he followed

the violinist’s advice obediently. After this, the orchestral score stayed

with Joachim, untouched, as he never performed the concerto intended

for him. The premiere was in October 1883 in Prague, with František

Ondříček playing the solo, and it was he who soon popularised the work

all over Europe. The opening movement of Dvořák’s Violin Concerto –

ABOUT THE MUSIC

31

ABOUT THE MUSIC

the brevity of which was criticised by many contemporaries – is based

on combining a strongly rhythmical orchestral theme with a more me-

lodious violin motif. Its freestyle structure is reminiscent of the intro-

duction to Bruch’s famous Concerto in G minor. Without a pause, the

opening develops into a slow movement. Its clean melodies and rhap-

sodic interludes foreshadow the blossoming Slavic atmosphere of the

finale. The grand final movement is a classic sonata-rondo, whereby

the main theme, a Bohemian dance called a furiant, returns four times

between interludes which too have a folkish intonation and which in-

clude the Ukrainian-sounding dumka in the middle of the movement.

The Finnish composer, JEAN SIBELIUS’S (1865–1957) first creative pe-

riod came during the 1890s and was marked by a desire to create na-

tional Finnish music. It was at this time that he composed such well-

known orchestral works as the tone poem En Saga, the Karelia Suite,

the Four Legends for Orchestra (one of which is The Swan of Tuonela)

and Finnlandia. This period reached its zenith in 1899 with the comple-

tion of his First Symphony. The preliminary sketches for the Second

Symphony, meanwhile, were conceived in Rapallo, Italy, where the com-

poser had gone to enjoy some southern sunshine. Finnish critics wanted

to interpret the composition that premiered in Helsinki in 1902 as an

ode to resistance against Russian oppression, even though Sibelius ve-

hemently rejected such claims of propaganda. The sketches of the sym-

phony reveal a different programme. The composer envisioned the slow

movement to be a dialogue between Don Giovanni and Death. The first

movement already starts to betray traces of Italian inspiration as Sibe-

lius imbibed colours and lights that were nowhere to be found in his

music up to that point. The Finale’s triumphant D major sound, which

contemporaries described as “hopeful”, is reminiscent of the idealistic

Sibelius saying “I compose at the expense of everything and everyone.”

32

BUDAPEST FESTIVAL ORCHESTRAFounded in 1983, the Budapest Festival Orchestra has established itself

as one of the ten leading orchestras of the world. It is loved by audiences

and praised by international critics for its intensive and emotionally

gripping performances. Iván Fischer, as Music Director, has been di-

recting the artistic work of the BFO for more than thirty years now. The

Budapest Festival Orchestra has maintained its experimental spirit,

shaping and reshaping orchestral work in the name of constant renewal.

The Budapest Festival Orchestra regularly performs at Carnegie Hall,

Lin coln Center, Konzerthaus Wien, Concertgebouw Amsterdam or Ro y al

Albert Hall London. As a special guest the BFO is regularly invited to

the Lucerne, Edinburgh and San Sebastian Festivals and to play at the

BBC Proms and the Salzburger Festspiele. The BFO is also a returning

guest to New York’s prestigious Mostly Mozart Festival. The BFO has

won two Gramophone Awards, one of the most significant honours of

the classical record industry and often referred to as the Oscar of classi-

cal music. The BFO was a Grammy award nominee in 2013 for its record-

ing of Mahler’s Symphony No. 1 and received the Dutch Music Award

in 2006 and in 2008. In 2014, the recording of Mahler’s Symphony No. 5

received wide acclaim, being awarded both the Diapason d’Or and Ita-

ly’s Toblacher Komponierhäuschen for Best Mahler Recording.

ORCHESTRA

33

CONDUCTOR

JUKKA-PEKKA SARASTEJukka-Pekka Saraste began his career as a violinist before enrolling

into the Sibelius Academy in Helsinki to study conducting under Jorma

Panula. The Finnish conductor, considered one of the best of his gen-

eration, is known not only as an inspired interpreter of the late Roman-

tic repertoire, but is also familiar with the world of contemporary music.

He has worked closely with Henri Dutilleux, Magnus Lindberg and

Kaija Saariaho, while conducting world premieres of works by Friedrich

Cerha, Pascal Dusapin and Philippe Schoeller. Having directed several

prestigious orchestras (the Scottish Chamber Orchestra, the Toronto

Symphony Orchestra, the Oslo Philharmonic) he became music director

of the Cologne Radio Symphony Orchestra in 2010. As guest conductor

he has worked with such orchestras as the London, Rotterdam and Mu-

nich Philharmonics, the Philharmonia Orchestra, the Leipzig Gewand-

haus Orchestra, the Dresden Staatskapelle, the Bavarian Radio Sym-

phony Orchestra, the Amsterdam Concertgebouw Orchestra, the Vien-

na Symphony Orchestra, the Scala Philharmonic Orchestra in Milan,

as well as with great Scandinavian and North American orchestras.

34

CHRISTIAN TETZLAFFChristian Tetzlaff was born in Hamburg and started to play the violin

at age six, giving his first public concert at 14. He completed his higher

education at the Lübeck Academy of Music and then at the University

of Cincinnati – College-Conservatory of Music, where he studied under

Uwe-Martin Haiberg and Walter Levine, respectively. His wide reper-

toire ranges from Bach, Mendelssohn, Beethoven and Brahms, through

Bartók, Berg and Shostakovich, to contemporary world premieres. As

a soloist he has performed with the most famous of European and North

American orchestras, and is a regular guest at top music festivals (Ver-

bier, Salzburg, Tanglewood, the New York Mostly Mozart Festival).

Among others this season, he will be performing with the Gewandhaus

Orchestra (under Riccardo Chailly), the London Philharmonic Orches-

tra (Chris toph Eschenbach), the Deutsche Kammerphilharmonie Bre-

men (Paavo Järvi) and the Dresden Staatskapelle (Manfred Honeck).

He will also be appearing at the Tanglewood Festival with the Boston

Symphony Orchestra (Andris Nelsons) and with the Philadelphia Or-

chestra (Fabio Luisi), in addition to touring with the Tetzlaff String

Quartet, founded in 1994, and with other chamber ensembles. Chris-

tian Tetzlaff plays a replica of a Guarneri, made by the German master

Peter Greiner.

SOLOIST

Szeretek itt lenni!

Péterfy Boriszínésznő, énekesnő

mupa.hu

#szeretekittlenni

151020-mupa-image-Peterfy-126x200.indd 1 20/10/15 18:19

TÁMOGATÓK

KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK!

Médiapartnerek

Állami partnerek

Emberi ErőforrásokMinisztériuma

Ezüst fokozatú partnerek

Arany fokozatú partner

Támogató partnerek

Stratégiai partnerek

Bronz fokozatú partnerek

36

A BFZ ELÉRHETŐSÉGETitkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10.BTelefon: +36 1 489 4330E-mail: bfofound@mail.datanet.huJegyrendelés: rendeles@bfz.huPróbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.Honlap: www.bfz.huOnline jegyvásárlás: www.jegymester.hu

Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar AlapítványFelelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

BUDAPESTI FESZTIVÁL- ZENEKAR

WWW.BFZ.HU JANUÁR 14–15–16.

2015

LINDBERGDVOŘÁK SIBELIUSSARASTE TETZLAFF

2015-16