Bevezetés a nyelvtudományba

7.Szemantika

Gerstner Károly

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Szemantika

Jelentéstan – minden nyelvi kategóriára kiterjed

a nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat (denotátumot) képezı dolgok megnevezése → hangsor; jelölt; jelentés

megnevezés → általánosítás (a nyelv két alapvetı funkciója)

↓

társadalmi értékő jelek

eltérıen megalkotott világkép: eltérı jelentéstartományok

ném. der Baum’fa <élı>’, das Holz’fa <mint anyag’

ang. skin ’bır <élı>, leather’bır <mint anyag>’

m. tart ang.

<kezében vki> hold

<pl. pénzt, macskát> keep

<idıben vmeddig> last

<gondol, ítél> think

<vkivel> go along with smb

m. templom<keresztény> ném. die Kirche, <nem keresztény> der Tempel

ném. Kirche m. egyház; templom

Absztrakció

A) a jelek önkényessége

m. kéz, a. hand, fr. main, le. strony, tör. el

B) osztály jelölése

kéz: a világ összes kezének osztálya

A beszédben való konkretizálódás: egy-egy kéz mint denotátum (jeltárgy)

(kisgyerekek: cipı = egyetlen (pár) cipı;

szómágia, tabu: medve, farkas)

Nyelv és gondolkodás – jelentés és fogalom különbsége

↓ ↓

nyelvi logikai kategória

fogalom: ’a tárgyak, jelenségek lényeges jegyeibıl a tudatban kialakított gondolati tartalom’ (ÉrtSz.)

a fogalom aktualizált megjelenése a jelentésben

’kisebb vízfolyás’

patak csermely

(semleges) (választékos)

A jelentés a jel használatának szabálya.

Ludwig Wittgenstein (1889–1951)

„Ne keresd a szó jelentését, keresd a szó használatát!”

A magyar nyelv nagyszótára

• asztal fn 4A {4}

• 1. ’láb(ak)ból, ill. lábazatból és ez(ek)en nyugvó vízszintes lapból állóbútordarab’

• 2. ’(megterített) étkezıasztal’

• 3. (irod) ’az a helyzet, lehetıség, amelyben vki részesül vmiben’ ¤ „Ha majd a bıség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánálMind egyaránt foglal helyet „

• 4. (Ját) ’<bridzsben:> a kiterített lapok, ill. maga a játékos, akinek a lapjai ki vannak terítve’

• 5. (Mősz) ’gépnek a munkadarabot tartó vízszintes része’

• 6. (Inf) ’<grafikus operációs rendszerek esetében:> a képernyıképnek kötelezıen a memóriában tartott, leghátsó rétege, amelyen a menük, ikonok, ablakok stb. jelen(ítıd)nek meg’

A jelentés mint viszony(F. de Saussure) – statikus jelfelfogás

jelölı (hangsor)

jelölt (a jel tartalma) ezek közötti viszony mint jelentés

a létezı képzete

kés: vágóeszköz (denotátum, jeltárgy) – absztrahálás → képzet

Jelentés: a jelnek és a valóságos tárgy képzetének önkényes viszonya

Referencia– dinamikus jelfelfogás

a jel aktuális használata – egy valóságelem megjelölése: a jelölés így referenciális (vonatkoztató) funkció

A jeleknek önmagukban nem referensük, hanem extenziójuk (kiterjedésük) van, amely azoknak a tárgyaknak az osztálya, melyek a jel referensei lehetnek: keskeny, görbe, éles, hegyes, csorba, fanyelő, rugós stb. kések.

Morfoszemantika

toldalékok jelentése: nem megnevezı, hanem viszonyító jelleg

olvasunk – igei személyrag: alany, személye, száma, a ragozás fajtája

házban – inessivusi határozórag (vminek a belsejében való tartózkodás)

vizes – valamivel való ellátottság

Jelentésfajták (szószemantika)

1. Denotatív (megjelölı) jelentés

jel és jeltárgy viszonya (minden jel rendelkezik ilyennel)

macska; könyv; olvas; szeretet; és; hogy(manó, tündér, jeti)

azonosító jegyek összessége – elkülönítés más valóságelemektıl

férfi +HUMÁN

+FELNİTT

+HÍMNEMŐ

tehén −HUMÁN

+FELNİTT (itt: ’kifejlett’)

−HÍMNEMŐ

(kognitív ’ismereti v. tudati’, konceptuális ’fogalmi’)

2. Szintaktikai jelentés

szófajok, mondatrészi szerepek

ige: nem lehet jelzı

névmások: utaló szerep

3. Konnotatív jelentés

tipikus jegyek – járulékos jellemzık a denotatív jelentés változatlansága mellett

nı 15. század: ’hosszú hajú, nadrágot nem viselı, a férfiaknak általában alávetett’

20. század: ’emancipált, viselhet nadrágot, haja lehet rövid is’

4. Emocionális/affektív (érzelmi) és stílusbeli jelentésházacska; paripa/gebe; pofázmány; rozoga; atyafi; honszeretet

5. Kollokatív jelentés-összetevıkelıfordulási lehetıségek, illetve korlátok

csinos +lány, +házikó−virág, −vacsora, −érzelem

angol hidegvér ↔ *spanyol hidegvérállam bácsi ↔ *állam néni

reszket a félelemtıl rázza a zokogás*reszket a zokogástól *rázza a félelem

6. Lexikológiai jelentés

A szókészlet jelentésviszonyai

A lexikai egységek rendszerösszefüggései

1. Egyjelentéső szavak(monoszémia)

hamuszürke, járógipsz, illusztris’neves, kiváló’, bálna

2. Poliszémia– több jelentéssel való felruházás (többjelentéső szavak)

a korábbi jelentés („alapjelentés”) mellé új jelentések

metaforikus (hasonlóságon alapuló) v. metonimikus (érintkezésen alapuló) kapcsolatok a jelentésszerkezetben

(érzékelhetı (?) szemantikai kapcsolatok)

metaforikus jelentésgyarapodásló ’négylábú állat’ ’sakkfigura’ ’tornaeszköz’fül ’emberi testrész’ ’tárgy része’mekeg <állat> <ember>

metonimikus jelentésgyarapodás(hely, idı, anyag, ok–okozat, rész–egész)iskola ’intézmény’ ’épület’ ’a benne levık összessége’

’iskolai oktatás’ ’iskolai végzettség’ ’tudományos, mővészeti irányzat’ ’okulásra módot adó élmény’

arany ’nemesfém’ ’pénzérme’ ’ilyen szín’ ’ilyen színőruha’

borzad ’haj, szır égnek mered’ ’iszonyodik vmitıl’

ablak ’nyílás a falban’ ’nyílászáró szerkezet’ ’ennek üvege’[totum pro parte]

fej ’testrész’ ’vezetı személy’ ’ember’[pars pro toto]

Forrás: A.Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve

3. Homonímia– azonos névvel való megnevezés (azonos alakúság)nincs érzékelhetı szemantikai összefüggés a jelentések között

eltérı eredet, konvergens alakfejlıdés – valódi homonimák

ár1 ’ellenérték’ár2 ’áramló víztömeg’ár3 ’lyukasztó szerszám’ár4 ’területmérték’

vár1 <ige> vár2 <fınév>

csap1 <ige> csap2 <fınév>

divergens jelentésfejlıdés – álhomonimák

barát1 ’barátségban levık egyike’ barát2 ’szerzetes’

bolt1 ’bolthajtás’ bolt2 ’üzlet(helyiség)’

fogas1 ’halfajta’ fogas2 ’borona’ fogas3 ’ruhaakasztó’

4. Szinonímia – rokonértelmőség

denotatív egyezés – asszociatív–konnotatív eltérés

kutya (semleges) eb (régies, hivatalos)

nı asszony hölgy nıszemély némber csaj spiné fehérnép

csapat csoport társaság kompánia banda team (tím?) brancs

kontextusok (megnyilatkozások) „sérülékenysége”

5. Hiponímia – alá/fölérendeltséghiányzó denotatív összetevı

(prototipikalitás – kognitív/pszichológiai megközelítés: nyelv ↔ mentális reprezentációk)Forrás: A.Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve

6. Antonímia – jelentésellentét

ellentétes elıjelő denotatív összetevık

kizáró ellentét (bináris antonímia):élı holt, halott

éles tompa

csecsemı felnıtt

skaláris (fokozati) ellentét: kicsi nagy

szegény gazdag

lassú gyors

taxonomikus (többértékő) ellentét: piros fekete sárga kék drapp zöld

A szavakon túl

1. Értelmes szavak – értelmetlen mondatok

A zöld kutya liberálisan feküdt a folyékony füvön.

Mátyás király lánctalpas páncéloson vonult az antant csapatai ellen.

2. Azonos szavak (jelentések) – eltérı mondatjelentések

Három dolgozatot kijavítottam tegnap.

Három dolgozatot javítottam ki tegnap.

Kijavítottam tegnap három dolgozatot.

(Vö.: Szintaxis – A mondat topik–predikátum tagolódása)

[igazságfeltételek, kompozicionalitás]

3. Többértelmőség

Kész vagyok a szakdolgozattal.

Ez a körte nem jó.

Kész vagyok a szakdolgozattal, sıt már a könyvkötı is kész van vele.

???Pali megevett, Kati pedig becsavart egy körtét.

(Cser András nyomán)

– Miért piros ez a kékszilva?

– Mert még zöld. zöld ’éretlen’

ang. find ’(meg)talál’, matematikai használatban ’kiszámít’ („megállapít”)

kemény víz’sok ásványi sót tartalmazó víz’

ang. where m. hol ’melyik helyen’

Ajánlott irodalom

Hangay Zoltán: Jelentéstan. In: A. Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Bp., 1991. 419–452.

Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Corvina [Bp., 2000.]

Szende Tamás: A jelentés alapvonalai. Corvinus Kiadó, h. n., 1996.