1

Beszámoló

Nándori Péter (13/PT)

Leonardo da Vinci Program

Németországi szakmai gyakorlat

2011.10.06-11.19

Hajo Borchers Pflanzen cég,

Petersfehn II.

2

I. A pályázat elnyerése

Mint ahogy sok más szerencsés diáknak, nekem is az iskolámon

keresztül (Magyar Gyula Kertészeti SZKI) nyílt lehetőségem a

Leonardo da Vinci program keretében 6 hétre Németországba kijutni

és tapasztalatokat szerezni. A pályázat alapján két virágkötő, két

dísznövénykertész és két parképítő tanuló juthatott ki a Bad

Zwischenahn környéki faiskolákhoz.

Ez a terület Észak- Németországban, Brémától 70 kilométerre, a

holland határ mellett fekszik.

3

II. A Hajo Borchers Pflanzen cég bemutatása

Észak-Németországban egy kisebb faiskolába kerültünk, amit Hajo

Borchers Pflanzennek hívtak és a főnökünkről lett elnevezve. 1948-

ban Gerhard Borchers alapította a céget a jelenlegi helyén. Ez egy

családi vállalkozás, ahol kb. 10 embert foglalkoztatnak. Fő profiljuk

egy Acer palmatum nevezetű juhar féle növény (ezt láthatjuk a cég

logóján is), amelyet már 20 éve szaporítanak/nevelnek és sikeresen

értékesítenek. Természetesen a faiskolákra jellemző teljes

termékskála megtalálható a kínálatukban ( örökzöldek, lombhullató

fák – díszcserjék, rododendronok, magnóliák, virágzó bokrok,

futónövények, stb.) Erre a cégre a nagykereskedelmi tevékenység

jellemző, kamionokkal szállítják az előre megrendelt növényeket.

4

III. Munkaszervezés a cégnél

A foglalkoztatott dolgozók nagy része a környéken él. A diákok,

illetve a külföldi vendégmunkások számára kulturált szállást

biztosítanak. A munkaidő naponta 8-tól 17 óráig tartott, pénteken

csak délig dolgoztunk, utána kulturális programon vettünk részt.

Rendkívül komolyan betartották a munkakezdés és végzés

5

időpontját, illetve az ebédidőt, ami egy órás időtartamú volt és a

rövidebb szünetek idejét is.

A dolgozók munkaidőben egy pillanatra sem álltak le pihenni,

ugyanakkor, ha letelt a műszak, azonnal elhajították a szerszámukat

és egy perccel sem dolgoztak tovább. Ez a munkához való hozzáállás

először igencsak meglepett, de szimpatikus volt.

A munkahelyen az egyetlen negatívum a munkavezető személye volt,

egy 40 év körüli nő, aki bármilyen szorgalmasan is dolgoztunk, mindig

talált valami kifogást a munkánkra. Soha egyetlen elismerő szava

nem volt hozzánk, pedig szorgalmasan dolgoztunk. Azt is hiányoltuk,

hogy az első napokban semmilyen eligazításban nem részesültünk,

mint később kiderült félreértés eredményeképpen, ketten azt hitték

a másik tartott eligazítást.

A főnökünkkel Hajo Borchers úrral már egészen más volt a helyzet. Ő

napjában többször is odajött hozzánk, megmutatta mit hogyan kell

csinálni, érdeklődött hogy vagyunk és többször is megdicsért

bennünket.

IV. A munkánk

Nagy előnyt jelentett a német nyelvtudásom, mert így sokszor jobb,

könnyebb, szakszerűbb munkákat kaphattam. Azért az első héten

próbára tettek minket, mert egész nap mást sem csináltunk, mint

gazoltunk. De azt is megszabták, hogyan kell gazolni, nem lehetett

sem ülve, sem térdelve, csakis előre hajolva, mert így szerintük

gyorsabban lehetett haladni a munkával.

Mivel késő ősz volt, a legfontosabb feladat a téliesítés volt. Ez

abból állt, hogy az üvegházakban lévő növényeket kigazoljuk, illetve

összébb pakoljuk, így helyet teremtve a még kint lévő növények

6

számára. Ezután tudtuk behordani és elhelyezni a még szabadtéren

lévő növényeket. A hat hét alatt jórészben ezzel foglalkoztunk.

Az utolsó két hétben a kiállítási előkészületekben segédkeztünk.

Ez abból állt, hogy először is egy magasnyomású mosóval

feltakarítottuk a viacolor burkolatot. Ezután abban segítettünk,

hogy a kiállításon bemutatásra kerülő növényeket adott formák

szerint elrendeztük.

7

Egyik alkalommal komposzt- és tőzegtárolót építettünk

különböző betonelemekből.

8

Máskor egy fóliasátor vázszerkezetét raktuk össze, majd mellé

vasúti síneket helyeztünk el, hogy egy erősebb szélnek is ellenálljon.

9

10

Valamelyik délután egy másik fóliasátor már kijavított aljzatára

terítettünk le egy gyökérfogó, vízáteresztő fóliát.

Egyik nap egy Kärcher géppel a nagy üvegház oldalfalait

tisztítottam meg a rátelepedett algáktól. Ez azért fontos, hogy

több kékfény jusson be a növényekhez, így jobban tudnak

fejlődni.

Ha sürgős kamionos szállításra került sor, akkor mi is részt

vettünk a fel- és lepakolásban.

Advent időszakában és karácsony közeledtével, a

virágboltoknak nagy szükségük volt fenyőgallyakra, ezért

kiküldtek engem is a közeli fenyőerdejükbe ágakat metszeni. Ez

első látásra könnyűnek tűnhet, ám 8-10 méter magasban egy

létra tetején már másként látja az ember a világot.

11

Extrém eset volt, amikor a főnök házának beázott tetejét kellett

megjavítanunk, a tetőcserepeket aláfóliáznunk, de ez nem volt

kötelező.

A munkaidőnkön kívül volt még egy nagy munkánk. Miután a

lengyel vendégmunkások hazamentek és ketten maradtunk a

szálláson, nekiestünk azt alaposan kitakarítani. Több délutánba

telt mire végeztünk, de megérte, mert a maradék időt tisztább

környezetben tölthettük el.

12

V. Péntek délutáni szakmai programok

13

Ezeket a programokat Hermann Epping úr tartotta, aki a

kapcsolattartó az iskolánk és a német munkaadók között. Ezen felül

hetente kétszer látogatott meg minket, amikor is megbeszéltük a

munkahellyel és a munkánkkal kapcsolatos kérdéseket. Ha valamire

nem tudtuk a megoldást, készségesen válaszolt. Arra ösztönzött

bennünket, hogy ne csak gépek módjára dolgozzunk, hanem tudjuk is

mit, miért csinálunk.

Az első pénteken Bad Zwischenahnba látogattunk, ahol megnéztük a

helyi skanzent, a tavat és a látnivalókat.

Két másik faiskolába is eljutottunk, A Barth és a Bruns nevű céghez,

ahol megismerkedtünk a termelési rendszereikkel. Láthattuk, hogy

nagyüzemi módszerekkel hogyan lehet a növényeket termeszteni.

Bemutatták milyen praktikus megoldást találtak ki a szél ellen való

védekezésben, a cserepek rögzítésére.

14

A környéken a nyulak nagyon elszaporodtak, ellenük a faiskolák

csapdákkal védekeznek.

15

A színvonalas kiállításaikat is volt szerencsénk megnézni.

16

Egy alkalommal felkerestük a Jensen cég diszkont áruházát, ahol

virágkötészeti kellékeket, dekorációkat, segédanyagokat

vásárolhatnak a cégek. Ugyanott megtekintettünk egy adventi

kötészeti bemutatót.

17

Az utolsó előtti pénteken volt kifejezetten a parképítő szakmába

vágó program, amikor is a Bad Zwischenahn-i Kertek Parkjában (Park

der Gärten) tettünk látogatást. Először a kísérleti növénytermesztő

telepet ( Lehr- und Versuchsanstallt) jártuk körbe, ahol különböző

feltételek között kutatják, hogyan fejlődnek legjobban a növények.

Ide csak szakmabeliek juthatnak el. A park többi részében különböző

kertépítészeti kompozíciókat, különleges szökőkutakat, változatos

útburkolatokat, pergolákat, pihenőhelyeket, tavakat, japánkerteket

láthattunk. Újszerű volt számunkra a temetőkertészeti bemutató.

18

19

20

21

Turista csalogató merész húzásokkal is találkozhattunk, erre jó példa

a lefelé növő fa, amelyet egy magas állványszerkezetbe ültettek.

A helyszínekre általában biciklivel mentünk, mert minden célpont

elérhető közelségben volt.

22

VI. Hétvégi programjaink

A Leonardo program a szakmai képzésen túl, lehetőséget nyújtott

egy keretösszeg biztosításával különböző kulturális programokra. Én

ezt maximálisan ki is használtam, amiben a többiek is partnerek

voltak. Zoli barátom laptopja és az internet segítségével minden

hétvégére alaposan felkészültünk, Epping úr pedig megvette nekünk

a vonatjegyeket.

A hétvégéinket így aktív pihenéssel töltöttük, ami azt jelentette, hogy

szombatonként bejártuk a környék nagyvárosait. Eljutottunk

Münsterbe, Oldenburgba, Hannoverbe, Wilhelmshavenbe a

tengerhez, Brémába, illetve Hollandia Groningen nevű városkájába.

A legszebb közülük számomra Bréma volt, a sok szép történelmi

épületével, hangulatos utcáival, parkjaival. Jól időzítettünk, mert épp

Halloween hétvégéje volt és sétánk során lépten-nyomon vásárokba

botlottunk. A brémai muzsikusok szobrát és a Roland-oszlopot is volt

szerencsénk megtekinteni. Utóbbi a város jelképe, amely 1404 óta áll

a belváros főterén jelképezve az igazságot és szabadságot.

A vasárnapjainkat általában a szálláson töltöttük pihenéssel, napló

írással, takarítással és erőt gyűjtöttünk a következő heti munkákra.

Bicikli túráink során képet kaptunk arról, hogy az itt élő emberek

milyen kulturált környezetben élnek, ami minta értékű számomra.

VII. Köszönet

Szeretném megköszönni a Tempus Közalapítvány munkatársainak, az

Iskolámnak, kiemelten Fekete-Márton Zsuzsanna tanárnőnek és

Hermann Epping úrnak, hogy támogatták, létrehozták,

lebonyolították ezt a sokat nyújtó programot!

23

24