bartos hubabartos.web.elte.hu/oke/sinotib2013-hun.pdf · prehistory. communication on contemporary...

A sino-tibeti nyelvek

Bartos Hubahttp://budling.nytud.hu/~bartos/kurzus/kinai.html

A sino-tibeti nyelvcsalád

� a második legnagyobb nyelvcsalád (beszélők száma szerint, IE után)

� kb. 350–400 nyelv (9-nek van >1millió beszélője)

� hosszabb írásbeliség: kínai (kb. 3000 év), tibeti (kb. 1300 év), burmai (kb. 900 év)

� sok a bizonytalanság a besorolásban (← kevés nyelvnek van írásbelisége, azok egy része sem hangjelölő + genetikus vs. areális hatások)

A sino-tibeti nyelvcsalád

� a legnagyobb ST-nyelvek:– kínai: 1,3 milliárd– burmai: 42 millió– lolo / yi: 7 millió– tibeti: 6 millió– karen: 5 millió– dzongkha (bhutáni): 1,5 millió– bodo: 1,5 millió– naga: 1,2 millió– csingpo: 1 millió

A sino-tibeti nyelvek eloszlása

Forrás: WALS

A sino-tibeti nyelvek eloszlása

Forrás: G. Jacques

A régió nyelvcsaládjai

Forrás: G. Jacques

sino-tibeti

ausztroázsiai

ausztronéz

tai-kadai

hmong-mien

… és az altaji nyelvek (?)

Forrás: G. Jacques

Egy kis tudománytörténet

� A sino-tibeti nyelvcsalád hipotézisének „fejlődéstörténete”

Kezdeti tévutak

� John Leyden (1808): indo-kínai nyelvcsalád –az India és Kína közti régió, Kína, és a „keleti tengerek” népeinek nyelvei

� Max Müller (1855): turáni elmélet (ural-altaji+ dravida ( + kaukázusi?) nyelvek ( + kínai?) ( + japán?)) – főleg tipológiai jegyek alapján (nem komparatív alapokon)– (turáni = ’resztli’: eurázsiai nyelvek = sémi

(afroázsiai) + árja (indo-európai) + turáni)

Korai sejtések a helyes irányról � Julius Heinrich Klaproth (Asia Polyglotta,

1823): a tibeti és a kínai közeli rokonok, de a vietnami és a thai nem tartoznak ebbe a rokonsági körbe

� egy nehézség: a kínai írás nem hangjelölő� és ami ebből következik: nem tudunk meg

belőle semmit az ókínai és a proto-kínaimorfológiai rendszeréről, komplexitásáról

� → nehéz a rokonítás alátámasztása a tibeto-burmai nyelvekkel

Korai sejtések a helyes irányról � DE mégis:� C. R. Lepsius (1861): az ókínaiban lehettek

olyan morfológiai mozzanatok (affixumok) melyek történetileg eltűntek (és pl. a tónusok eredeteként azonosíthatók)

� Wilhelm Grube (1881): az ókínaiban lehettek affixumok

→ a tibeti-kínai rokonítás lehetősége

Tibeto-burmai

� Nathan Brown (1854): a karen nyelv rokon a tibetivel, a burmaival, a csingpóval (Jinghpaw), és további himalájai nyelvekkel

� James R. Logan (1859): tibeto-burmainyelvcsalád (a karen is bennefoglaltatik)

Indo-kínai →→→→ sino-tibeti

� August Conrady (1896): indo-kínai = tibeto-burmai + kínai + kadai – nyelvtani tulajdonságokkal igyekezett

alátámasztani a hipotézist

� Jean Przyluski (1924): „sino-tibétain”(az „indo-kínai” fr. fordítása)– a hmong-mien nyelvek is belekerülnek (a

kadai ágon)

Indo-kínai →→→→ sino-tibeti

� → „sino-tibeti” = átcímkézett és pontosított „indo-kínai” (?)

indo-kínai=

sino-tibeti

sino-thai (v. sino-dai)

tibeto-burmai(karen nélkül)

kínai tai-kadai(benne: hmong-mien)

Robert Shafer (1893-1973?)

� a UC Berkeley sino-tibeti filológia projektjében (1935-1941) dolgozott

� nem volt szakképzett komparativista, de hatalmas munkával óriási adattömeget rendszerezett a tibeto-burmai nyelvekről

Robert Shafer

� Shafer (1966–1974): ingadozó vélemény az elsődleges tagozódásról, valamint a kadai nyelvek esetleges idetartozásáról

sino-tibeti

kínai dai bodikus burmai barikus karen

Robert Shafer

� Shafer (1966–1974): ingadozó vélemény az elsődleges tagozódásról, valamint a kadai nyelvek esetleges idetartozásáról

sino-tibeti

tibeto-burmaikínai dai

Robert Shafer

Ókínai Írott tibeti Írott burmai jelentés*ngag 我 nga Na 'én'*s´m 三 gsum sum 'három'*ngag 五 lnga Na 'öt'*mj´k 目 mig mjak 'szem'*ngjag 鱼 nya Na 'hal'*khwin 犬 khyi khwe 'kutya'*srat 杀 bsat sat 'megöl'*sjin 薪 shing sac '(tűzi)fa'*mjing 名 ming ´-man) 'név'*khag 苦 kha kha 'keserű'

A rokonszavakon túl: szerkezeti hasonlóságok

– sok a tonális nyelv (pl. kínai, tibeti, burmai)– tipikus a monoszillabikusság és az analitikus

(izoláló) jelleg– gyakori a számlálószavak használata– SVO (kínai, karen, paj) vs. SOV (a többi

tibeto-burmai nyelv)� DE: mennyi ebből az arealitás?� ÉS: miért nincsenek kellően rendszeres

hangmegfeleltetések?

Indoszféra ~ sinoszféra

� a TB-ág tipológiai és kulturális felosztása: indoszféravs. sinoszféra (az indo-árja ill. a kínai nyelv/kultúra domináns hatása)

indoszféra sinoszféra

� szintetikus/agglutináló� poliszillabikus� nem tonális

� analitikus/izoláló� monoszillabikus� tonális

Shafer „öröksége”

� Paul K. Benedict(1941/1972, 1976): ST = kínai + tibeto-burmai/tibeto-karen– kadai nyelvek száműzése

a ST-ből; a családfa (Stammbaum) reprezentáció problémái

– a jelenleg legszélesebb körben ismert és elfoga-dott hipotézis alapja

sino-tibeti

kínaitibeto-karen

tibeto-burmai karen

Shafer „öröksége”

� Paul K. Benedict(1941/1972, 1976): ST = kínai + tibeto-burmai/tibeto-karen– kadai nyelvek száműzése

a ST-ből; a családfa (Stammbaum) reprezentáció problémái

– a jelenleg legszélesebb körben ismert és elfoga-dott hipotézis alapja

sino-tibeti

kínaitibeto-burmai

Benedict 1971

De mit gondolnak a kínaiak?(Li Fang-Kuei (李方桂李方桂李方桂李方桂), Luo Changpei (罗常培罗常培罗常培罗常培))

A sino-tibeti hipotézis „nagy summázata”: Matisoff / STEDT

� James A. Matisoff (2003)� proto-sino-tibeti őshaza: a himalájai

fennsíkon, a nagy folyók (Sárga-folyó, Jangce, Mekong, Brahmaputra, Salween, Irrawaddy) forrásvidékénél, i.e. 4000 körülig

� STEDT projekt:� http://stedt.berkeley.edu/index.html


őshaza ?

A STEDT és a nagy változások kora

� kínai rekonstrukció: a karlgreni rendszer felülvizsgálata (Pulleyblank, Jaxontov, Li Fang-Kuei, Coblin, Baxter, …)

� proto-ST-morfológia feltárása (Sagart, Baxter)

� a TB-oldalon: terepmunkák → jelentős mennyiségű új adat, új nyelvleírások

A STEDT és a nagy változások kora

→ Benedict rendszerének globális felülvizsgálata: lehetséges és szükséges

� és ami még más tudományágak hozadéka ill. befolyása: régészet, genetika

→ teljesen új komplex interdiszciplináris szemlélet

Későbbi módosítási javaslatok� Nicholas Bodman (1980): a tibeti közelebbi

rokonságban áll a kínaival, mint a himalájai és burmai nyelvekkel → sino-himalájai hipotézis

sino-himalájai

sino-tibeti tibeto-burmai(himalájai)

kínai tibeti

Későbbi módosítási javaslatok

� Szergej A. Sztarosztyin (1994): a kínai legközelebbi rokonai a TB-n belül a kiranti (bódikus stb.) nyelvek → sino-kiranti hipotézis

sino-tibeti

sino-kiranti tibeto-burmai

kínai kiranti

Későbbi módosítási javaslatok� Sztarosztyin redux (2005): a nosztratikus

elméletek hatása alatt – sino-dene-kaukázusihipotézis

Variációk a sino-bodikushipotézisre: Van Driem

� legfőbb alapja: a rekonstruált ókínai és a leírt TB morfológiai viselkedésminták (Van Driem 1997)

� lexikostatisztikai, régészeti és genetikai evidenciákat is keresnek hozzá (Van Driem 1999)


� proto-TB őshaza: a mai Szecsuan területén, i.e. 10.000 körülig

PTB

nyugati TB keleti TB

északi TB déli TB

ÉNy-TB ÉK-TB

Macsiajao neolit k. Jangsao neolit k.

bodikus kínai

indiai keleti neolit k.

lolo-burmai, karen, csiangkeveredés

Ausztroázs. (munda?)

Kelet-Indiai neolit k. (Assam, Kachar Hills)

Macsiajao neolit k. (ÉNy-Kína)

� a Sárga-folyó felső folyásánál

� i.e. 3000 körül

Jangsao neolit k. (ÉNy-Kína)

� a Sárga-folyó középső folyásánál

� i.e. 5000-3000

Van Driem v2.0 (2011): transz-himalájai „lehullott levelek”

Sagart: Sino-ausztronéz

� Laurent Sagart (1993, 1995, 2005): rokonság keresése az ausztronéz nyelvekkel – v1.0: sino-ausztronéz + távoli/kérdéses

kínai ~ TB kapcsolat– v1.5: sino – tibeto-burmai – ausztronéz– v2.0: ‘tibeto-burmo – ausztronéz’ (?)


Proto-Ausztronéz

Ókínai Tibeto-Burmai Jelentés

*punuq *nuk 脑 (s-)nuk ’agy’

*qiCeluR *c´-lo(r?) 卵 twiy ’tojás’

*-kut *m-khut 掘 kot (csingpo) ’ás’

*nunux *nok 乳 nuw ’emlő’

*uRung *k-rok 角 rung ’szarv’

*kurung *k´-rong 笼 krungH ’ketrec’

A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006

ST

TBlolo-burmai

bodikus

sal

kuki-csin-naga

rung

karen

(egyéb)

Sinitikusészaki

középső

déli


� bodikus (Tibet, Bhután):– bod:

� tibeti nyelvváltozatok:– klasszikus tibeti– modern centrális (lhaszai, shigatsei, …)– nyugati (ladakhi, lahul, …)– déli (amdói, szikkimi, khams, dzongkha, …)

� tamang-gurung-thakali

– takpa– tshangla


� bodikus (Tibet, Bhután):– ’bod’: az eredeti tibeti népnévből– mind SOV– közös innováció: *-s abl/erg N-szuffixum– a bod nyelvek jórészt tonálisak, a többi

nem– lhaszai tibeti: standard, a régió ’lingua

franca’-ja


� lolo-burmai:– burmai ág (Burma/Myanmar):

� burmai, maru, acsang, atszi, …

– lolo/yi (彝) ág (Kína, Burma, Laosz):� északi: noszu, naszu, niszu, …� középső: lahu, liszu, …� déli: akha, hani, …

� a lolo ágon a noszu a kiemelt presztízsű változat, saját szillabikus-logografikus írással (yi írás)


� lolo-burmai:– SOV-nyelvek– közös innováció: proto-LB tónus– a mon-khmer nyelvek nagyon szoros

közelsége → erős egymásrahatások– burmai: tonálisak, jórészt

monoszillabikusak– lolo: ma már csak egy részük tonális


� sal nyelvek:– bodo-garo-kocs (ÉK. India):

� bodo, tiva, garo, …

– konyak (India-Burma határvidék):� konyak, tangsza, jungli, …

– csingpó (Jingphaw (景颇)) (É. Burma)


� sal nyelvek:– közös lexikai innováció: sal ’nap’ – egyéb tekintetben nagyon heterogén

csoport (nem mind szigorú SOV, nem mind tonális stb.)

– a csingpót sokszor LB-nyelvnek sorolják (beszélői, a kacsinok, tipikusan kétnyelvűek: csingpó + atszi)


� kuki-csin-naga nyelvek (ÉK. India/Burma

határvidék):– alig-alig leírt, nagyon változatos nyelvek– a csoport belső struktúrája lényegében

meghatározhatatlan– “a large dialect area [where] adjacent languages

share some characteristics but where distant languages are no more alike than any two randomly chosen Tibeto-Burman languages” (Th&LaP: 188–189)


� kuki-csin-naga nyelvek:– ao: ao-csungli, szangtam, …– angami-pocsuri: angami, pocsuri, csokri, …– zeme: zeme, liangmaj, zsungmej, …– tangkhul: tangkhul, maring– mizo-kuki-csin:

� kuki: kom, aimol, bete, …� csin: thado, mizo, lai, daai, …

– karbi/mikir– meithei


� rung:– közös innovációk:

� személyjelölő rendszer� *-si refl/mediális szuffixum

– rendkívül heterogén csoport– földrajzilag is diffúz– egyik alcsoportját (qiang) mások önálló

ágként tekintik


� rung:– rGyalrong (ÉK-Szecsuán):

� rGyalrong (嘉戎), situ, japhug, …� lavrung, horpa, …

– kiranti (K-Nepál): athpare, dumi, …– nyugat-himalájai– csiang (ÉK-Szecsuán): csiang, pumi,

muja, tangut(?), …– kinauri (Ny-Tibet): kinauri, pattani, …– …


� rung:– rGyalrong, csiang: nagyon erős kínai

befolyás nyomai– kiranti: nepáli hatások alatt


� karen (burmai-thai határvidék):– bizonyított összetartozás, DE– bizonytalan külső rokonítás– csupa tonális, SVO-nyelv(!)– erős tai és mon kontakthatás?


� karen:– északi: pao– középső: kajah li, bwe, …– déli: pwo karen, sgaw


� … és a maradék:– paj (白语) (Jünnan):

� vitatott hovatartozás (TB vagy sinitikus?)� tonális, SVO� viszonylag jól leírt; nyelvjárások

– tucsia (土家语) (Hunan/Kujcsou határv.):� vitatott hovatartozás: LB vagy csiang csop.?� tonális, SOV


� … és a maradék:– serdukpen-bugun-lispa-szulung– tani– idu-digaru– hrusz– …

És a teljes tagadás:

� Ch. Beckwith: – a kínai egyáltalán nem rokona a TB-

nyelveknek– a szisztematikus hangmegfelelések teljesen

hiányoznak– nem rekonstruálható érdemi közös

morfológiai rendszer– a látszólagos rokonszavak valójában

kölcsönzések (kínai → TB)

Irodalom

� Beckwith, Ch. 2002. The Sino-Tibetan problem, in: Beckwith, Ch. Medieval Tibeto-Burman languages, Brill, Leiden, pp. 113–158

� Benedict, P.K. 1972. Sino-Tibetan: A Conspectus (Cambridge UP, Cambridge, UK)� van Driem, G. 1997. Sino-Bodic. Bulletin of the SOAS 60: 455-488.� van Driem, G. 1999. A new theory on the origin of Chinese. Indo-Pacific Prehistory

Association Bulletin 18: 43-58.� van Driem, G. 2011. The Trans-Himalayan Phylum and its Implications for Population

Prehistory. Communication on Contemporary Anthropology, 2011, 5, 135-142/ e20� Li Fang-Kuei 1973. 'Languages and Dialects of China'. Journal of Chinese Linguistics

1: 1-13� Ma Xueliang 1991. A General Introduction to Sino-Tibetan Languages. (Beijing

University Press, Beijing)� Matisoff, J.A. 2003. Handbook of Proto-Tibeto-Burman (Univ. of California Press, L.A.)� Shafer, R. 1966-1974. Introduction to Sino-Tibetan I-IV. (Harrassowitz, Wiesbaden)� Sagart, L. 1993. Chinese and Austronesian: Evidence for a genetic relationship.

Journal of Chinese Linguistics, 21(1): 1–62.� Sagart, L. 2005. Sino-Tibetan-Austronesian: an updated and improved argument. In:

L. Sagart, R.M. Blench and A. Sanchez-Mazas (szerk.) The Peopling of EastAsia:Putting Together Archaeology, Linguistics and Genetics (RoutledgeCurzon, London)

� Thurgood, G. & R. LaPolla (eds.) 2006. The Sino-Tibetan Languages. (Routledge, London)

bartos hubabartos.web.elte.hu/oke/sinotib2013-hun.pdf · prehistory. communication on contemporary...

Documents