b s rk ny fejleszt si koncepci 2013.doc) - · pdf filea kosárfonás kezdetei...

Bısárkány településfejlesztési koncepció 1

T��P TALENT−PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]

T••••P T A L E N T − P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418−373; Fax: 96/418−699, E−mail: [email protected];www.talent−plan.hu

Bősárkány Településfejlesztési koncepció

Munkaszám: 12037/K

2013. augusztus



T••••P T A L E N T − P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418−373; Fax: 96/418−699; E−mail: [email protected]; www.talent−plan.hu

Bősárkány településfejlesztési

koncepció

Tervező: Németh Gyula ....................................

TT1 08-0066

Társtervező: Tóth Csaba ………………………



Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ______________________________________________________________ 4

Földrajzi elhelyezkedés__________________________________________________________ 4

2. Társadalom, humán erőforrás_____________________________________________ 5

2.1. Demográfia _____________________________________________________________ 5 2.1.1. Népesség összetétele, alakulása __________________________________________________ 5 2.1.2. Oktatási, kulturális viszonyok____________________________________________________ 7

2.2. Szociális ellátás_________________________________________________________ 12 2.2.1. Egészségügyi és lakáshelyzet ___________________________________________________ 12 2.2.2. Foglalkoztatási helyzet ________________________________________________________ 12

3. A település gazdasága, gazdálkodása ______________________________________ 13

3.1. Gazdasági fejlesztési lehetőségek __________________________________________ 13

3.2. Az önkormányzat gazdálkodói stratégiája __________________________________ 14

4. Természeti és művi környezet_____________________________________________ 17

4.1. A környezetgazdálkodás, környezetvédelem helyzetének feltárása ______________ 17 4.1.1. Belső és külső környezeti állapot ________________________________________________ 17

Természeti értékek ____________________________________________________________ 18 4.1.2. Környezeti értékek védelme ____________________________________________________ 19

4.2. Településtörténet, területfelhasználás, településarculat, az épített értékek kezelése_ 20

Történelmi áttekintés __________________________________________________________ 20

Épített örökség _______________________________________________________________ 30

4.3. Infrastruktúra-ellátás ___________________________________________________ 32

Műszaki infrastruktúra ________________________________________________________ 32

5. Fejlesztési lehetőségek, megvalósítási lehetőségek, tervezési programok __________ 33

5.1. Településrendezési eszközök változása _____________________________________ 33

5.2. SWOT – analízis________________________________________________________ 34

5.3. A fejlesztések, tervezési programok: _______________________________________ 35 5.3.1. Lakóterület fejlesztések: _______________________________________________________ 35 5.3.2. Gazdasági területek fejlesztése:__________________________________________________ 35

5.4. Idegenforgalom fejlesztése: _______________________________________________ 37

5.5. Zöldterületek, közparkok fejlesztése: ______________________________________ 39

5.6. Infrastrukturális fejlesztés:_______________________________________________ 42

5.7. Közlekedésfejlesztés: ____________________________________________________ 42

6. Magasabbrendű tervvel való összevetés_____________________________________ 44

6.1. Regionális és szomszédsági kapcsolatok ____________________________________ 52



1. Bevezetés A településfejlesztési koncepció célja, hogy segítse a község fejlődését az elkövetkező 10 évre.

Földrajzi elhelyezkedés Magyarország északnyugati részén, Csornától északra 9, Mosonmagyaróvártól délre 28 km-re helyezkedik el; megközelíthető mindkét város felől a 86-os főútvonalon, vonattal a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon. Koordináta: é. sz. 47° 40 59.88, k. h. 17° 15 0.00 Bősárkány körjegyzőség székhelye. Területe 23, 34 km2. Szomszédos települések: északról Jánossomorja, keletről Rábcakapi és Cakóháza, délről Maglóca és Csorna, nyugatról pedig Acsalag. Bősárkány a Hanság déli peremén egy, a Rábától a Rábcáig húzódó dombvonulat legészakibb csücskén települt. Ez a dombvonulat, hasonlóan a többi dél-hansági lápszigethez, tulajdonképpen lösszel kevert futóhomokszerű iszaphalom. A Hanság vizei egykor körülölelték ezeket a dombokat. Évente kétszer, ősszel és tavasszal pedig a Hanság medencéjébe zúduló árvizek mosták, alakították a lápszigeteket, és persze fenyegették a lakosság megélhetési forrásait. Bősárkány határában is több ilyen lápsziget található. Ezek között egykor vagy az ingoványos mocsárvilág dús vegetációja virágzott, vagy - a magasabb területeken - dús füvű rétek, legelők terültek el, amelyeket csak áradások alkalmával öntött el az árvíz. Századunkra viszont már odáig jutottunk, hogy a Hanság lecsapolásával a Hanság menti falvak határa szinte teljes mértékben mezőgazdasági művelés alá került. Manapság Bősárkány határában a régi vízjárta területeket is felszántják. Így már inkább a Hanság teljes eltűnése jelentett veszélyt környezetünkre, amíg létre nem hozták a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot.



Az államalapítás korában a Hanság medencéje a nyugati gyepűrendszer szerves része lehetett. Ebbe Bősárkány területe is beletartozhatott, hiszen a Hanság itt annyira összeszűkült, hogy a mai Jánossomorja felé átjárót lehetett kiépíteni rajta. Ez persze hidakkal tagolt töltésút lehetett, amelyet ellenséges támadás esetén gyorsan szét is lehetett rombolni. Ezen átjáró meglétét a szomszédos (Kapi) Rábca-kapi neve is bizonyítja, amely gyepűkapura utal.

2. Társadalom, humán erőforrás

2.1. Demográfia

2.1.1. Népesség összetétele, alakulása

A település demográfiailag kedvezőtlen helyzetű. A népességszám folyamatosan csökken. A halálozás nagyobb mértékű a születésnél, például 2009-ben háromszor annyian haltak meg, mint születtek, ezek az adatok elöregedő társadalomra utalnak.

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

népességszám 2201 2202 2169 2163 2164 2140 2121 2119 2097 2095

születés 20 15 14 22 17 14 9 14 22 n.a.

halálozás 29 18 26 27 25 28 27 25 33 n.a.

lakásszám 765 767 770 771 775 776 784 785 790 791

Népsűrűség Az 598,8 km2-t kitevő Csorna kistérség 34 településének összlakossága meghaladja a harmincezer főt (36.276 fő), átlagos népsűrűsége pedig 60,58 fő/km2. Bősárkány nagyközség népsűrűsége 1534 fő/km2 . A kistérség lakosainak száma kismértékű csökkenést mutat 2000 és 2002 viszonylatában. 2000-ben 36501 fő, 2001-ben 36422 fő, 2002-ben pedig 36276 fő állandó lakosa volt a kistérségnek. Bősárkány település belterületi népsűrűsége 2007-ben 1534 fő/km2. Népsűrűségi mutató alapján a kistérség négyzetkilométerre jutó lakottsága majdnem fele az országos és megyei átlagnak. Országosan 109,5 fő/km2, Győr-Moson-Sopron megyében 102 fő/km2, a csornai térségben 60,58 fő/km2 a lakosok száma. Mindez jól mutatja a térség rurális, aprófalvas jellegét. A kistérség településeinek átlagos lakos száma 1066 fő, mely azonban nagymértékű szóródást mutat. A lakosság 30 %-a (10.838 fő) él a kistérség székhelyén, Csornán. Bősárkány lakosainak száma kismértékű csökkenést mutat 2005 és 2007 viszonylatában. 2004-ben 2202 fő, 2005-ben 2169, 2006-ban pedig 2163 fő állandó lakosa volt a településnek. Az adatokból világosan kiolvasható a település népességének- több okra is visszavezethető- csökkenő tendenciája. A településcsoportra az utóbbi évtizedekben jelentős népességmozgási tendencia volt jellemző. A kezdeti növekedést az ötvenes évek elejéig stagnálás, majd népességcsökkenés követte- ez a tendencia a régió településeinek egészére ma is jellemző. A térség természetes szaporodási mutatója negatív. A 90-es években Bősárkány település népessége növekedett, majd a természetes szaporodás természetes fogyásba csapott át, ily módon az utóbbi évtizedben település és a környező községek népességszáma is csökkenő tendenciát mutat.



Korösszetétel Bősárkány településen az idős korúak (60 és felett) száma 2002-ben 481 fő, a megyében 198 fő, országosan pedig 204 fő. Az időskorúak otthonaiban gondozottak száma 1000 lakosra 3,9 fő. Ez a szám Győr-Moson-Sopron megyében 3,8 fő, az országban 4,1 fő. A kistérségben 1000 lakosra 90 általános iskolai tanuló jutott, amely szám alig tér el a megyei 87, illetve az országos 91-től. A táblázat adataiból kiderül, hogy Bősárkány településen a 0-5 éves korosztály, illetve a 80 év felettiek száma a legkevesebb.



Vallási, nemzetiségi hovatartozás A kérdőíves megkérdezésünk szerint a település 92 %-ban római katolikus 4 % evangélikus felekezeti hovatartozás szempontjából.

2.1.2. Oktatási, kulturális viszonyok

A településen bölcsőde nem működik, de már elkészültek a leendő családi napközi tervei, amely sokat segít ennek a hiánynak a pótlásában. Óvoda:

Bősárkányban jelenleg 4 csoportos óvoda működik, 11 fő dolgozóval és 83 fő óvodással. A csoporttermek barátságosak és a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő bútorzattal és játékokkal várják a gyermekeket. Az óvodához jól felszerelt ápolt udvar tartozik, korszerű mászókákkal, csúszdákkal. Saját konyhával is rendelkezik.

Iskola: Az oktatásról a 18. századtól vannak információk a községben. A közoktatás még ebben a korban is természetesen az egyházak kezében volt. Ebből következően a falusi iskola igazgatása is a község szellemi-lelki vezetőjének, a plébánosnak a kezében összpontosult. Az egyházi fennhatóság meghatározta az oktatott tananyagot is: fő tantárgy a hittan volt. Képzett tanítók hiánya miatt sokszor írni, olvasni tudó vándorlegényeket fogadtak fel. Az 1714-es jegyzőkönyv tanúsága szerint Bősárkányban a tanítók oktatták az iskoláskorú gyermekeket. Ugyan ebben a forrásban újnak nevezik az iskola épületét. E kor iskolamesterei egyúttal kántorok, sőt igen gyakran jegyzők is egy személyben. A jegyzői állás azonban megnehezítette, sőt sokszor lehetetlenné is tette az eredményes tanítást. Az iskolaépületek általában nádfedeles tömésházak voltak, mint a többi jobbágyház. Egy tanterem, valamint a tanító helyiségei, egy szoba, egy konyha, egy kamra alkotta az iskola épületét. Gazdasági épületek már csak a módosabb falvakban épültek a tanítólakáshoz. A jelenlegi iskola épülete 1894-ben épült, de azóta több átalakításon is átesett. Ezek közül is a legjelentősebb az 1990-ben átadott új épületszárny, mely a bővítés után alkalmas lett a megnövekedett diákszám befogadására. Az iskola 21 tanteremmel rendelkezik, amelyekben a szaktantárgyak (kémia, fizika, biológia, ének-zene, testnevelés, stb.) oktatásához szükséges speciális tanszerekkel felszerelt tantermek is megtalálhatók. Ezen túl helyet kapott még az iskola épületén belül a 3600 darabos kötettel rendelkező iskolai könyvtár, és egy étkező is.



Az iskola mind a 8 évfolyamon párhuzamos osztályokkal működik. Jelenleg 197 tanulójuk van, és a nevelőtestület létszáma: 22 fő (16 nő és 6 férfi). A szakos ellátottságot több módon igyekszenek biztosítani: újabb szak megszerzésével, szakos óraadó tanárok alkalmazásával. Ügyviteli-technikai dolgozók létszáma: 4 nő (1 iskolatitkár, 3 takarító), de a karbantartási munkák elvégzésére alkalmanként igénybe veszik egy nyugdíjas szakember munkáját is. Az intézmény körzeti feladatokat is ellát. A környező 6 faluból is ide járnak iskolába busszal a gyermekek, mivel az iskola a környék egyetlen teljes alsó és felső tagozattal működő iskolája. A diákok közül most 58 a bejárók száma: Acsalagról, Földszigetről, Hanságligetről, Rábcakapiról, Tárnokrétiből és Cakóházáról járnak át gyermekek. Kedvezőek a buszos közlekedés feltételei is minden irányból. Mind az ide-, mind a hazautazás megoldható viszonylag rövid várakozási idővel. Kultúra

Gyékényezés

A hagyományok azok az alkalmak, visszatérő események, szokások, amelyek segítségével nemzedékről nemzedékre megőrizhetjük tudásunkat, tapasztalatainkat.

A hagyományokba beleszületünk, szabályozzák életünket. Az elmúlt évtizedek nem kedveztek a néphagyomány ápolásának, továbbélésének.

Ezt a nagyon régi és szép mesterséget, amely valamikor nagyon sok ember megélhetését jelentette, ma már nagyon kevesen ismerik, és művelik.

A kosárfonás kezdetei tulajdonképpen a 17. századra nyúlnak vissza. Bősárkány szegény község volt, határának nagy részét víz borította. Olcsó volt a munkaerő, a község lakosságának jó része uradalmi birtokon dolgozott, ahol a kenyérrevalót is alig kereste meg.

Bősárkányt azonban körülvette a süppedős, vizenyős talaj, a nádas, a gyékényes és a rét, így arra kényszerítette az itt letelepült embereket, hogy azzal foglalkozzanak, amihez könnyen hozzáférnek. A Hany nem csak a halaknak és a vízimadaraknak adott otthont, hanem bőven termelte a különféle vízinövényeket is. Ezek egyike volt a gyékény. Mivel ebből a növényből rengeteg termett errefelé, így lett a gyékényfonás a bősárkányi népek kenyere.

A háziipar keletkezéséről pontos adatok nem állnak a rendelkezésünkre, de a tény, hogy az 1800-as évek elején már készítettek szatyrokat. A háziipar tehát több száz éves múltra tekint vissza, és nem idegenektől tanulták, hanem a földrajzi adottságok termelték ki.



A község életében döntő fordulatot jelentett a szegedi árvíz után az ott megrendezett országos kiállítás. Ennek megtekintésére érkezett Szegedre a község iskolamestere, akinek megtetszett a Tápén készült gyékényáru. Arra gondolt, hogy Bősárkányban is van megfelelő nyersanyag, ezért néhány terméket magával hozott a településre. Itt az iskola nagyobb diákjait jutalom ellenében szatyrok készítésére ösztönözte. A kísérlet sikerrel járt. A fonást hatodikos diákok tanulták meg először. Kezdetben 162 fiú és lány sajátította el a tanfolyamon a kosárkészítést. Később, mint a futótűz terjedt el a tevékenység.

Mivel a falu lakói elképzelhetetlen szegénységben éltek, minden alkalmat megragadtak kilátástalan helyzetük javítására. Minden házban fontak a faluban. A bősárkányiaknak tetszett az ipar, jó kereseti lehetőséget láttak benne.

Ugyan a kenyéradó gabonát elvitte az árvíz, de a Hanság vizenyős helyein ringott önmagát kínálva a sok gyékény és nád. A learatott nádat fűtésre és háztető készítésére használták, a gyékényből, pedig padló- vagy falvédőt, bútorcsomagolót, kosarakat készítettek.

1896-ban a Millenneumi Országos Kiállításon elnyerték az első helyezést kosaraikkal.

Az elkészített termékek értékesítéséről azonban mindenkinek magának kellett gondoskodnia. Gyalogszerrel vagy kerékpárral -már akinek volt- házaltak a férfiak, nem ritkán 150-200 km-t megtéve a család megélhetéséért.

Az első világháború idején fellendült a szatyorkészítés. Lisztért, lekvárért, borért cseréltek kosarat. A pénznek nem volt értéke. Az 1930-as években annyira leszorították a termelési értéket (egy kosár ára negyven fillér volt), hogy csak egy kis papírdarabot adtak a boltban a termékért cserébe, amit a falu „Jancsi-bankónak” nevezett. A Jancsi-bankót a boltban vásárolhatták le a „készítők”. Természetesen ezek a cédulák 10 %-kal kevesebbet értek, mint amekkora érték szerepelt rajtuk, hiszen a boltos is levette róla a maga hasznát.

Tóth Pál néhány társával 1932-ben azon kísérletezett, hogy valamiképpen megszervezze a háziipari szövetkezetet, ugyanis ez az értékesítési forma küzdelmes és nehézségekkel teli volt.

1937-ben a községi tanító, a jegyző, a patikus és még néhányan összedugták a fejüket, hogy mit kellene tenni. Valakinek az az ötlete támadt, hogy csikókat kellene venni. Az állatokra még valahogyan összeadták volna a pénzt, de ezeknek a jószágoknak élelemre is szüksége van. Legelője pedig csak az uradalomnak volt. Deputációt küldtek tehát az Esterházy-uradalomba. A kastélyból Pestre irányították őket, ahol nagy huzavona után előkerült a főherceg saját kezű írása, melyben megtiltotta a 200 hold legelő használatát.

Mindezek következtében újra tanácskozásba kezdek a bősárkányiak. Elhatározták, hogy háziipari szövetkezetet alapítanak, melynek legfontosabb funkciója a kosarak, szatyrok értékesítése lesz.

Nagy nehézségek árán 1937. május 2-án 48 taggal megalakult a szövetkezet. Tájékozódtak, hogy milyen piacra tudnák vinni az árut. „Egyik nap táviratot kaptak, hogy menjenek a budapesti Gellért Szállóba. Itt találkoztak egy német kereskedővel. Nemzetközi jelekkel megértették egymást. Megkapták a 30.000-t. Nagy volt itthon az öröm, mindjárt felemelték a szatyrok árát 40 fillérről 80 fillérre.”

A szövetkezeti tagok létszáma szervezés nélkül is nőtt. A működés olyan sikeres volt, hogy székházat már 1940-ben telekkönyvezték Háziipari és Mezőgazdasági Szövetkezet néven.



Az eredményes működés lehetővé tette, hogy több mezőgazdasági kisgépet vásároljanak abból a célból, hogy a tagok munkáját ezzel is segíteni tudják. Nem álltak meg azonban a háziipari szövetkezetnél, hitelszövetkezetet nyitottak. Mindezzel a törpegazdákat kívánták segíteni. Közbeszólt azonban a háború. A II. Világháború alatt is működött a szövetkezet, azonban nem volt hosszú életű, mert 1949-ben beolvasztották a földműves szövetkezetbe. 1951-ben ismét önállóvá váltak. Nyolcvan taggal indultak, ám három hónap alatt majdnem kétszázra nőtt a taglétszám. Lényegében ettől az időponttól kezdődik a bősárkányi szatyrok, kosarak diadalútja.

A szövetkezet a háború után is folytatta működését, és NSZK, francia, holland, svájci, görög, kanadai rendelésre is dolgoztak, de üzleti kapcsolatban álltak Olaszországgal, Angliával és az USA-val is. Tovább nőtt a taglétszám. 1953-ban az intézmény már 350 taggal rendelkezett.

A bősárkányi Háziipari Termelőszövetkezet 1963-ig négy ízben nyerte el a „kiváló szövetkezet” címet. Az értékesítés ellenben egyre nehezebb lett. A kínai termékek alacsony ára miatt kiszorultak a Bősárkányi szatyrok a nyugati piacról. Nem kellett a „pakkos kosár”, ezért különféle típusú gyékénytáskák kerültek bemintázásra. Ezek nevei: Csilla, Erzsike, Sanyi, Vödör, stb. Minderre azért volt szükség, mert gondoskodni kellett modernebb vonalú, szebb formájú készítményekről.

A község ipari szövetkezete munkát adott, ipari, műszaki kultúrát teremtett, és nem utolsó sorban nemzeti értéket gyarapított. A szövetkezet az 1975-80 közötti tervidőszakban kis híján 300 millió forint értékű terméket állított elő. Jó üzlet volt tehát a lényegében népi hagyományokra, hazai alapanyagra épülő háziipari tevékenység. 1980-ban a csornai és a bősárkányi háziipari szövetkezet Kisalföldi Háziipari Szövetkezet néven egyesült. 1982-től csökkent a termelés. Nem lehetett értékesíteni a szatyrokat és korábban nagyon kelendő „székülőlap” rendelés mennyisége is jelentősen csökkent. Az 1990-es évektől a szatyortermelés teljesen megszűnt, csak minimális mennyiségű széket és szék-ülőlapot rendeltek. Napjainkban azonban szinte teljesen megszűnt a gyékényáru ilyen formájú értékesítése. Alapítványok: „Bősárkány Nagyközség Iskolájáért” Közalapítvány Kitűzött feladatok: A bősárkányi Eötvös József Önkormányzati Általános Iskola felszereltségének esztétikus küllemének javítása, színvonalas iskolai programok szervezésének anyagi támogatása, az iskola által a község lakossága javára végzett kulturális tevékenységek segítése. A község kulturális, népművészeti hagyományainak, múltjának iskola általi feltárásának, ápolásának, publikálásának támogatása. Az iskola azon tehetséges tanulóinak anyagi támogatása, akik kiemelkedő tanulmányi munkájukkal és példamutató magatartásukal az iskola és a község, a körzet községeinek hírnevét öregbítik. „Székelyné Bencsik Rozália Kulturális Alapítvány” Kitűzött feladat: A község kulturális tevékenységének támogatása



Civil szervezet: Bősárkányi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Helyi tűzvédelmi feladatok Sportegyesületek: Bősárkányi Postagalamb Baráti Kör A Baráti Kör célja, hogy tagjainak ilyen irányú sport- és szabadidő eltöltési igényét kielégítse, tagjainak ilyen célú rendezvényeit szervezze, verseny - és sportreptetések szervezése. Rábca Önkormányzati Horgász Egyesület Sporttevékenység Községi Sportegyesület Bősárkány A területén élő lakosság testedzési, sportolási igényeinek kielégítése. Versenysport feltételeinek megteremtése, szervezése, irányítása. Szabadidősport, tömegsport szervezése. Az egyesület cél szerinti tevékenységeit tagjain kívül az illetékességén élő egész lakosság számára biztosítja. A Bősárkányi Községi Sportegyesület 1928-ban alakult, jelenleg egy labdarúgó, egy kézilabda és egy tekeszakosztállyal rendelkezik, így változatos sportolási lehetőséget biztosít a helyi fiatalok számára. Labdarúgócsapatuk a megyei II. osztály mosonmagyaróvári csoportjában szerepel, ahol felnőtt- és tartalékcsapatuk is rendre a mezőny első felében végez. A 2012/2013-as szezontól serdülőcsapatot is szeretnének indítani, ezzel is egy újabb lépcsőfokot építve az utánpótlás-fejlesztés felé. Jelenleg mintegy negyvenen futballoznak náluk, a következő szezontól ez a szám a serdülőcsapatnak köszönhetően hatvan fölé emelkedhet. Az egyesület egy 108x75m-es füves pályával, a játéktértől korláttal elválasztott, ülőhelyek nélküli nézőtérrel, valamint egy 24 m2-es hazai, egy 16 m2-es vendég- és egy 6 m2-es játékvezetői öltözővel rendelkezik. Bősárkányi Gyermekekért Sportegyesület Az egyesület célja a rendszeres sportolás, versenyzés, testnevelés, testedzés, sportkultúra közvetítése. Az egyesület célja, hogy Bősárkány község lakosságának sportolás iránti igényét felkeltse, az egyesület tagjainak nevelése, továbbá társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakozásának biztosítása, a sportos életmódra nevelés. Az egyesület célja ezen kívül a karate, mint önvédelmi sportág és más harcművészeti stílusok megismertetése, önfegyelem és csapatszellem kialakításának biztosítása. Rendőrség: Társulási formában működik a rendőrségi körzeti megbízott, melynek központja Bősárkányban található. A hatáskörébe tartozó feladatokat Acsalagon, Barbacson, Bősárkányban, Földszigeten, Hanságligeten, Maglócán, Győrsövényházán és Markotabödögén látja el. Bősárkányon találhatóak szálláshelyek, vendéglátóhelyek és takarékszövetkezet is. A községben működik Falu TV.



2.2. Szociális ellátás

2.2.1. Egészségügyi és lakáshelyzet

Orvosi ellátás: Bősárkányon háziorvosi rendelés és gyógyszertár is működik helyben. Szintén működik gyermekjóléti és családsegítő szolgálat (Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Kóny) és házi segítségnyújtás a községben, amely 2 fő gondozónőt foglalkoztat, és 35 főt látnak el.

2.2.2. Foglalkoztatási helyzet

A lakosság 48 %-a aktív dolgozó. Nagy részük Győrben és a csornai, jánossomorjai ipari üzemekben dolgozik Sokan vállalkoznak, illetve a mezőgazdaságban szövetkezeti tagként, kistermelőként dolgoznak. A Nyugat-dunántúli régióban az utóbbi évek negatív folyamatai ellenére is jóval kedvezőbb a foglalkoztatási helyzet, mint az ország legtöbb régiójában, csak Budapesten jobb még a helyzet valamivel. A foglalkoztatottak száma a 90-es évek közepétől folyamatosan csökken, bár a csökkenés mértéke elenyésző, másfél százalékos, az akkori 431 ezer főről 2000-re, 427 ezerre, 2004-re pedig 424,6 ezer főre apadt. Jóval nagyobb ugyanakkor az aktív munkaerő számának csökkenése, amely elérte a 3,5%-ot. A munkanélküliek száma ezzel szemben egészen 2002-ig dinamikusan csökkent. A Tóközi településcsoport népességének egy része- településenként változó arányban- helyben, vagy a szomszédos településeken dolgozik. A helyi rossz munkavállalási lehetőségek miatt számottevő az ingázás. A térség foglalkoztatási szerkezetét vizsgálva látható, hogy mind a kistérségen belülre, mind annak határain kívülre jelentős az ingázás. Csorna mellett Szany is fogad ingázókat a környező településekről, ám jelentősebb a munkaerő áramlása a térségen kívüli nagyobb ipari körzetekbe. A kistérségtől délre Beled, Kapuvár, Pápa, északra Jánossomorja, keletre Győr, Enese, Pér fogadja a munkavállalókat. A nyugatabbra fekvő kistérségekkel szemben az Ausztriába irányuló ingázás itt már nem jelentős. Burgenlandban inkább csak mezőgazdasági (mindenekelőtt szőlészeti) szezonmunkák idején vállalnak munkát a kistérség polgárai. Mára Jánossomorja vált jelentős ingázási centrumná, hiszen csak a bősárkányi munkavállalók közel 60%-a jár el Jánossomorja üzemeibe dolgozni. Az ingázás mértéke jelentős- 50 % körüli, vagy azt meghaladó-, a helyi munkalehetőségektől jelentősen függ. A relatíve legelőnyösebb helyzetben Bősárkány van, amely viszonylag jó helyi munkalehetőségekkel bír. A munkanélküliek aránya az átlagnál alacsonyabb, mindössze 2,7% körüli, míg a képzettség magasabb. A fizikai és a szellemi foglalkozásúak esetében nagy különbség mutatkozik, amely elsősorban a kistérségben élők átlagnál magasabb képzettségi szintjének tudható be.



3. A település gazdasága, gazdálkodása

3.1. Gazdasági fejlesztési lehetőségek Bősárkányban a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás tekintetében - kérdőívünkre válaszolva- megfelelőnek ítélték meg a helyben levő létesítményeket. Az alapfokú ellátás helyben történik. Kedvelt bevásárlóhelyként Csornát jelölték meg. Gazdasági tevékenységek A településen 2009-ban kiskereskedelmi üzletből 22 működött ebből 11 élelmiszer jellegű üzlet volt. A településen gyógyszertár működik. Vendéglátóipari helyből a településen összesen 9 működik. Bősárkányban összesen 274 bejegyzett vállalkozásról tudnak. Ebből korlátolt felelősségű társaság 21 betéti társaság 10, míg egyéni vállalkozás 238. A vállalkozások nagy része kereskedelmi tevékenységet folytat. Ipari tevékenységek Bősárkányban a Háziipari Szövetkezet (70 főt foglalkoztat), a Biotextima Kft. képviseli az ipari tevékenységet. Fekvéséből adódóan azonban kézenfekvő lenne ipari üzem telepítése, ehhez a működéshez a helyi munkaerőbázis biztosított lenne. Ehhez az első lépéseket a vasút mellett kialakított 40 hektáros ipari park formájában az önkormányzat meg is tette. Mezőgazdaság A település - fekvéséből adódóan - elsősorban mezőgazdasági jellegű. A helyben működő Hanságmenti Szövetkezet, Agro-Nexus Bt., valamint a Rábcamenti Szövetkezet közel 1000 ha földet művel és közel 800 db állatot tenyészt. A szövetkezetek erősnek mondhatók, kb. 70 főt foglalkoztatnak. A magángazdák száma is nőtt az utóbbi évekhez képest. Tevékenységükre a növénytermesztés és az állattenyésztés a legjellemzőbb. A település termőföldje bőven termi a gabonaféléket, a kukoricát, cukorrépát és a burgonyát. A zöldségtermesztésnek is nagy hagyománya van, málnát, uborkát exportra is nagy mennyiségben állítanak elő.



Erdőgazdaság A település külterületén kiterjedt erdőségekkel nem találkozhatunk, bár az átlagosnál nagyobb erdőkkel borított területek aránya. Ezt jelzi a településen működő fafeldolgozó üzem. Halászat A településen halászati tevékenységet nem folytatnak. Idegenforgalom A településen számottevő idegenforgalomról nem beszélhetünk. Az utóbbi években azonban a Rábca mellett kialakított üdülőövezetnek és a megnyitott csárdának köszönhetően növekedés mutatható ki ebben az ágazatban. Út-, vasút- és víziút hálózat A település közutak csomópontjában alakult ki, keresztül halad rajta a 86-os (E65) számú főközlekedési út, melyen a településen élők Mosonmagyaróvárt, Jánossomorját és Csornát is könnyen megközelíthetik. Ide futnak be a közutak Acsalag, Rábcakapi és Barbacs felől is. A település belterületi útjai burkoltak jó minőségűek. A járdák 85 %-ban kiépítettek.

A település szélén halad el a Szombathely-Hegyeshalom vasútvonal, mely szintén segíti a településen élők közlekedési lehetőségét. A település víziút-hálózattal nem rendelkezik.

3.2. Az önkormányzat gazdálkodói stratégiája Önkormányzat vagyoni helyzete: Az önkormányzat vagyoni helyzetéről, a vagyon értékéről, összetételéről pontos információ áll rendelkezésre a vagyonkataszternek köszönhetően. Az önkormányzat vagyonrendelete szabályozza a vagyon hasznosításának módját, a döntések meghozatala ennek megfelelően történik. Az ingatlanvagyon tekintetében elmondható, hogy az alapfeladatok ellátását szolgáló ingatlanok közül az önkormányzat hivatalának, az iskolának, kultúrháznak, óvodának, orvosi rendelőnek az épülete felújításra szorul. Az épületek akadálymentesítése részben megoldott. Önkormányzat költségvetési pozíciói: Az önkormányzat évek óta folyamatosan romló költségvetési pozíciók mellett gazdálkodik. A költségvetésben egyre nagyobb szerepe van a saját bevételeknek



(helyi adók) és a pályázati pénzeknek. Az állami támogatás egyre kevesebb. A folyószámlahitel rendelkezésre állása mellett szerencsére egyéb hitelfelvételre nincs szükség. A pályázati támogatások között a legnagyobb az évek óta folyamatosan elnyert ÖNHIKI-támogatás. A pénzügyi egyensúly, a folyamatos likviditás biztosítva van. Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a takarékos gazdálkodásra. Önkormányzati feladatok ellátása: A feladatellátás jogi szabályozását és fő tartalmi irányait az önkormányzati rendeletek tartalmazzák. Az infrastruktúra terén látványos előrelépés történt az önálló önkormányzat megalakulása óta. Kiépült a gáz és a telefonhálózat. A szennyvízhálózat kiépítése folyamatban van. Korszerűsítésre került a közvilágítási rendszer. Az önkormányzati utak felújítása folyamatosan történt. A település a térségben fontos központi szerepet tölt be, székhelye több társulásnak (óvodai, iskolai, háziorvosi ügyeleti, védőnői, körjegyzőségi, szennyvízkezelési). A központi szerep fenntartása és továbbfejlesztése fontos feladat.



4. Természeti és művi környezet

4.1. A környezetgazdálkodás, környezetvédelem helyzetének feltárása

4.1.1. Belső és külső környezeti állapot

Éghajlat Bősárkány hazánk északnyugati részén fekszik, ennek következménye az, hogy bár alföldi terület, éghajlata mégis lényegesen különbözik az Alföld éghajlatától. A különbség tulajdonképpen az Atlanti-óceántól való távolságban rejlik. Az éghajlat kialakításában igen nagy szerepet játszanak a nagy légköri hatásközpontok: az észak-atlanti minimum, a kelet-európai téli maximum. A Hanság tájegység a Kisalföld éghajlati körzetbe tartozik. Jellemző a mérsékelten meleg nyár, nem túl zord tél és a viszonylag kisebb csapadékbizonytalanság. A hőmérséklet évi járása nagyjában ugyanazt a képet mutatja, mint az ország többi tájain. Legalacsonyabb a hőmérséklet januárban, legmagasabb júniusban. A napfénytartam (1900 óra), az évi középhőmérséklet (9,5 C fok), a tenyészidőszak hőösszegei (3100 C fok) - a sokévi átlag alapján alacsonyak. A kapuvári állomáson mért adatok sokévi átlaga szerint az 50%-os valószínűséggel elért, illetve meghaladott csapadékösszegek értéke 665 mm; az átlagé pedig 670 mm. A legcsapadékosabb hónap június és július. Az uralkodó szél északnyugati. A szélerősség évi középértéke 1, 8 - 2, 0 Beaufort fok. A Dévényi kapun át nagy sebességgel érkező légáramlás miatt hazánk legszelesebb területei közé tartozik.

Vízrajz A talajvíz átlagos szintje a Hanság medencében 0, 5 - 1, 5 méter között van, időszakonként pedig a felszínre emelkedik. A talajvíztükör sokévi átlagának magassága a Hanság medencében 112-116 m A.f. A talajvíz áramlási főirányok - az esésvonalakkal egyezően - nagyjából a nyílt víz-folyások irányát követik, tehát az Észak-Hanságba É-D; a Dél-Hanságban pedig DNy-ÉK irányú. A település külterületén folyik keresztül a Rábca és a Kapuvár-Bősárkányi csatorna.

Talaj A Hanság talajtájban a láptalajok különböző típusai fordulnak elő: a lápos réti talaj, tőzeges- és kotus láptalajok. Ez utóbbiak többnyire agyagos-homokos és kavicsos altalajjal találhatók. A lápok másik talajfélesége a fekete szurokföld - amely a réti talajok genetikai típusába tartozik - is előfordul. A réti öntések alluviális anyagon kialakult, agyagos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú, erősen víztartó talajok. Termékenységi besorolásuk az V. talajminőségi kategória. A Csorna környéki lápos réti talajok mechanikai összetétele a réti öntésekével megegyező, vízgazdálkodásuk a nagy mennyiségű szerves anyag következtében azokénál kedvezőbb, termékenységük azonban a 70-100 cm-es talajmélységben megjelenő talajvíz miatt korlátozott (VII. kategória). Jelentős részük rét- és legelőterület (25 %). A táj löszös üledékein vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, felszíntől karbonátos réti csernozjomok találhatók. Termékenységük jó, a IV. termékenységi kategóriába tartoznak.



Lényegesen gyengébb termőhelyet képviselnek a homokos öntésen kialakult csernozjomjellegű homoktalajok (VIII.). Kiterjedésük nem jelentős. Ugyanez mondható a Marcaltőtől keletre található csernozjom barna erdőtalajokról, amelyek szintén homok mechanikai összetételű allúviumon képződtek. Kémhatásuk gyengén savanyú a VII. termékenységi kategóriába tartoznak. A község közigazgatási határán belül legalább 5-6 talajfajtát lehet elkülöníteni, bár ezek túlnyomó részt a csernozjom illetve a réti talajok különböző változatait jelentik. A település, a kistáj mentesített alacsonyártéri részén található, ahol a mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlatnak köszönhetően, liget- és láperdőmaradványok teszikváltozatossá a kultúr-sztyepp jellegű hordalékkúp-síkságot, amelyet elsősorban szántóföldi műveléssel hasznosítanak.

Levegő Számottevő levegőszennyezést okozó ipari létesítmény a település területén nincs és a település átszellőzöttsége is megfelelőnek mondható. A közlekedésből származó levegőszennyezés az átlagosnál kicsivel nagyobb, de nem számottevő. A fűtési mód az elmúlt években átalakult, a vegyes tüzelésről egyre többen álltak át a gázfűtésre, melynek aránya 50 %-os. A pollenveszély nem jellemző a térségben, nyáron a burkolatlan utakból származik elenyésző mértékű porterhelés.

Zaj-és rezgés Rendszeres zajt és rezgést okozó terhelőforrás a településen nem található.

Természeti értékek

A Hanság egyedülálló természeti képéhez tartoznak a Dél-Hansági éger-sarjerdők, melyek tájképi, növénytani és erdészeti szempontból jelentős értékeket képviselnek. További tájképi értékeket jelentenek a füzekkel és rekettyefüzekkel átszőtt, a spontán beerdősülés folyamatában lévő mocsárrétek.

Az Észak-Hanság területén jelentős tudományos- és növénytani értéket jelentenek a nyíresek.

A TK legjelentősebb növénytársulásai a következők: - Hínárvegetáció, melyet a lebegő békalencsés társulás; illetve a víziboglárkás és hínáros képvisel, - Nádasok, melyet részben gyékények és kákák uralnak. A Hanság legjellegzetesebb növénytársulása az égerláp, amely egykor Kapuvár környékén 3 400 hektáros összefüggő állományt alkotott. Az állományok közel 90%-át mézgás éger alkotta, mely mára mintegy 400 hektárra csökkent. A Hanság állatvilága - mely az Alföld faunakörzet második faunajárásába a Kisalföldbe tartozik - is igen gazdag. A TK-ban a halak közül a folyókban előfordul a ponty, kárász, compó, menyhal, csuka, stb. A lápvilág régen tömegesen található fajai: pirosszemű kele, lápi póc - szórványosan ma is előfordulnak. A hüllők közül még ma is megtalálható a parlagi vipera, siklók; a kétéltűek közül a pettyes- és tarajos gőte, mocsári teknős és a békák. A madárvilág szintén gazdag, a TK területén eddig megfigyelt fajok száma: 195. Ritkábban előfordul a fekete gólya, hamvas rétihéja, kékvércse, a réti fülesbagoly és a karvalyposzáta. A területen fészkelő faj a túzok, a hansági táj jellegzetessége és egyik legjelentősebb természeti értéke.



Az emlősök közül említést érdemel a pézsmapocok, a nyest és a nyuszt, valamint a ritkán előforduló vidra.

4.1.2. Környezeti értékek védelme

Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. A törvényben felsorolásra kerülnek a települési önkormányzat kötelező feladatai. Ezek között nem említik a környezetvédelmet. Az önkormányzati törvényt értelmezve arra lehet következtetni, hogy e jogszabály szerint a környezetvédelem az önkormányzatok számára önként vállalt feladatként jelenik meg. Ugyanakkor két törvény is állapít meg kötelező környezetvédelmi feladatokat települési önkormányzatoknak. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény egész fejezetet szentel a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak. Eszerint a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete hagy jóvá; a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. A környezetvédelmi törvény szerint a települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint – de legalább kétévente – felülvizsgálja. A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával – szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával – kell végrehajtani. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény a következő kötelező feladatokat utalja a települési önkormányzatok hatáskörébe: A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn. Bősárkányban 1996 év vége óta a REKULTÍV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. végzi a szervezett települési szilárd hulladékgyűjtést. A szervezett hulladékgyűjtés keretében a lakosok vagy vásároltak vagy, bérelnek kuka edényt, ebben gyűjtik a hulladékot, amit heti egyszeri alkalommal elszállítanak. A szelektív hulladékgyűjtés lehetősége a papír, PET palack, üveg, 2008 év elejétől alumínium italosdoboz frakciók tekintetében biztosított. A település területén 4 gyűjtőponton nyílik lehetősége a lakosságnak a fent említett hulladékfrakciók gyűjtésére, melyet a közszolgáltató a nyári időszakban hetente, míg az említett hulladékok szezonális keletkezése miatt a téli, késő őszi és kora tavaszi időszakban az edények telítettségének függvényében ürít.



A Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakó 2002. Március 01-én nyitotta meg kapuit. A már a legszigorúbb környezetvédelmi feltételeket is teljesítő /B3 alkategóriájú/ hulladéklerakó 1.240.000 tömörm3 befogadóképességű. Bősárkány közigazgatási területén van önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladéklerakó, mely a Mosonmagyaróvár és térsége hulladékgazdálkodási projekt keretein belül kerül rekultiválásra. Bősárkány 2003. decemberében csatlakozott a Győr térsége hulladékgazdálkodási Konzorciumhoz, mely azóta 3 részre; Győr és térsége, Sopron és térsége, valamint Mosonmagyaróvár és térsége Hulladékgazdálkodási Projektre vált külön. Bősárkány ez utóbbinak tagja. A Projekt a Nemzeti Fejlesztési Hivatal támogatását elnyerve túl van a pályáztatáson jelenleg a pályázatban megvalósítandó (KEOP 1.1.1.) projekt üzemeltetési kiírására történő előkészítése van folyamatban. Ennek keretében megvalósul a teljes körű szelektív hulladékgyűjtés (szelektív hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvarok, gyűjtőjárművek). A szelektíven gyűjtés miatt csökken a lerakó térfogat felhasználása, növekszik a lerakó élettartama (feltölthetősége). A Projektből azonban a KEOP 2.3.0 projektcsoportba kerültek át a rekultivációk, melynek kivitelezése a K-W konzorcium illetve a Strabag MML kivitelezésében már folyamatban van.

4.2. Településtörténet, területfelhasználás, településarculat, az épített értékek kezelése

Történelmi áttekintés

Bősárkány neve 1222-ben tűnik fel először írásban egy, a szomszédos Maglócát eladományozó oklevélben „villa Sarkan” alakban. Csak a XVIII. század elején jelent meg a Bő-, illetve Beő- előtag. A falu neve a „sárkány” köznévből keletkezett személynévből vagy földrajzi névből származhat. Az előbbi mellett az szól, hogy az országban több falu is viseli ezt a nevet. Az utóbbira a Pesty Frigyes által lejegyzett szájhagyomány alapján gondolhatunk: az ún. „Sárkány-dombon” megtelepedő halászok adták nevét.

A szegény halásznépesség földműveléssel nem is foglalkozhatott, ezért királyainak nem is tudták eladományozni Bősárkányt hosszú ideig. Első adományozására ugyanis csak I. Lajos által került sor, 1378-ban. Ő a somogyi karthauzi szerzeteseknek adta, de azok 1390-ben egyéb somogyi birtokra cserélték a távoli Sárkányt és más, Sopron megyei birtokaikat. Zsigmond király pedig azonnal a Kanizsay család tagjainak adományozta.

A főúri családok egymás közti viszályaiból jobbágyfalvaik is kivették részüket. A bazini grófok és népeik 1460 körül Bősárkányban hatalmaskodtak. Mátyás halála után viszont a Kanizsai rokonság Bősárkányi és barbacsi jobbágyaik élén a kis premontrei birtokot, Maglócát égetik fel.

A belső viszálykodások után megjelenik környékünkön is az új külső ellenség, a török. 1529-ben a Bécs ellen vonuló török sereg feldúlja a Rábaköz falvait is. A Hanság menti falvak népe a mocsárvilág szigeteire menekülhetett előlük.

1535-ben az utolsó Kanizsayt, Orsolyát feleségül vette Nádasdy Tamás. Ezzel a hatalmas Kanizsay-birtokok - köztük Bősárkány is - a Nádasdyakra szálltak.



A falu csak lassan tért magához a török pusztításból. Az 1584-es összeírás szerint csak 5 család élt a faluban. Elsősorban halászatból éltek, de már 8 hektár szántó is jutott nekik a gazdátlan telkek felosztásával.

1543-ban, majd 1594-ben, amikor a török elfoglalja Győrt, ismét felprédálja a Rábaközt. A pusztulást mutatja az, hogy 1597-ben Nádasdy kapuvári uralmának falvai közül csak kilenccel tudott úrbéri szerződést kötni. A többiben akkora volt a pusztítás - így Bősárkányban is -, hogy semmiféle úrbéri terhet nem tudtak teljesíteni. A lakosság sem növekedett, hiszen az 1608-as összeírás még mindig 5 családot regisztrált. Olyan tartós nyomorúság szakadt a vidékre, hogy uruk csak 1660 és 1680 között köthetett velük új szerződést.

A reformáció Bősárkányt is elérte. A Nádasdy család ugyanis 1550 körül áttért a lutheránus vallásra jobbágyaival együtt. 1642-ben viszont Nádasdy Ferenc, apósa, Esterházy Miklós hatására rekatolizál és széles körű térítésbe kezd. A „cuius regio eius religio” elve alapján jobbágyainak is követniük kellett.

Azt, hogy földesuruk az ország egyre hatalmasabb főura, a Bősárkányiak ki is használták a szomszéd falvakkal való viszálykodás során. 1645 körül Maglócáról átszöktetnek egy jobbágyot, földjeit pedig Bősárkányhoz csatolták. 1647-ben pedig a kapiakkal különböztek össze egy rét birtokjogán. Mindkét esetben a földterületek megszerzése volt a cél. Földesuruk pedig támogatta őket ebben. Ezek az események azt mutatják, hogy a falunak nagyobb termőterületekre lett volna már szüksége. Erőszakos földszerzésekről ezután már nem tudunk, így maradt a másik módszer: a mocsaras területekből nehéz munkával kellett új földdarabokat termővé tenni.

Mindezek az események arra utalnak, hogy a falu népessége növekedésnek indult. Az 1660-as összeírás bizonyítja is ezt: már 19 családot jegyeztek fel, akik még mindig elsősorban halászattal foglalkoztak.

1671-ben Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való rész-vételért kivégezték, összes birtokát elkobozták. Így került Bősárkány 10 évre a kincstár kezelésébe. 1681-ben a császárhű Esterházy Pál nádor vásárolja meg többek között a kapuvári uradalmat, ezen belül Bősárkányt is.

A XVII. században a népesség már 202 fő, de templom még nincs a faluban, hanem a pap, aki Barbacsról jön, egy jobbágyházban mondja a misét. Bősárkány ugyanis ekkor még Barbacs filiája.

A Rákóczi-szabadságharc során, 1704-ben ismét elpusztult a falu: a Rába-közben garázdálkodó labanc rácok felégetik más településekkel együtt. Ennek ellenére 1714-ben arról értesülünk, hogy újnak mondott iskola áll Bősárkányban, templom viszont még mindig nincs.

1733-ban aztán már áll egy kis vályogtemplom a földesúr és a hívek adományaiból.

A lakosság tovább növekedett, de már gazdaságilag differenciálódott: 1728-ban az 55 családból már 34 zsellérsorban él. 50 év múlva még rosszabb lett az arány: 117 családból 89 zsellér. A XVIII. században már elkezdődött a hanyi láp-szigetek művelésbe vonása: irtásföldekkel igyekeztek a jobbágyok szántóikat növelni. Az úrbéri terheket az 1768-ban megkötött urbárium szabályozta. Eszerint az ajándékokat pénzzel váltják meg, a földbér és kilenced marad. A robotot a rábapordányi majorságban kell ledolgozniuk. Dézsmát fizetnek, irtásföldjeik után pedig irtáspénzt. Az irtáseredetű bérföldek területe a múlt század közepén már meghaladta az 1000 holdat. Így a folyamatosan gyarapodó lakosságnak, még a zselléreknek is jutott elegendő föld a minimális szükségleteik biztosítására.



Újabb fordulópontot az 1848/49-es szabadságharc hozott Bősárkány életébe. A falu amellett, hogy 7 honvédet is adott a magyar seregbe, a bosszúálló osztrákok dühét is elszenvedte. A csornai csatából menekülő osztrákok itt vonultak keresztül az északabbra fekvő Szentpéterig. Előlük persze a lakosság ismét a Hany szigeteire menekült, de néhány, környéken bujkáló helybelit az ellenség elfogott és magával vitt. A Hanság-csatornán felüli táborhelyükön pedig minden kérdés és ítélet nélkül kivégeztek közülük hármat. A lakosság és a szabadcsapatok további ellenséges magatartásán feldühödött Schlick tábornok bosszúból felgyújtatta a falut.

Ez a pusztítás ismét több évtizedre visszavetette a település fejlődését.

Az irtás- és bérföldek helyzetét az 1857. évi birtokrendezési egyezség szabályozta. Az uraság az 1043 hold bérföldből 1005 holdat visszatartott magának, 38 holdat (telkenként 2 holdat) pedig átengedett volt jobbágyainak. A közös legelőből viszont 675 holdat kapott a falu. Ezt követően megindult a majorgazdálkodás Bősárkány határában is: létrejött a Csép-major és a Nyirkai-major.

A századfordulón végre pozitív fordulat következett. A szegedi kiállításon járt Perepatits Ferenc kántortanító, és onnan tápéi szatyrokat hozott mintának a bősárkányi gyékényszövőknek. Sikerült is elterjesztenie az új formákat, és ezzel megújítania a Bősárkányi gyékényező háziipart. Ez a tevékenység már évszázadok óta kiegészítő tevékenysége volt több, Hanság menti falu lakóinak, de ez a megújulás Bősárkányt híressé tette.

Az I.világháború frontjai 72 áldozatot követeltek Bősárkány fiai közül. Az 1919-es Tanácsköztársaság politikailag is megosztotta a falut. A zsellérek közül többen szimpatizáltak az új eszmékkel, saját felemelkedésüket remélve tőlük.

A két világháborút, a gyarapodó lakosságot már nem tudta ellátni a falu határa. A szegény családok férfitagjai és a nélkülözhető nők messzi majorságba mentek minden nyáron és ősszel dolgozni. Otthon a gyékényes háziiparban már a 6-8 éves gyerekek részt tudtak venni.

1937-ben aztán megalakul a Háziipari Szövetkezet a falubeli értelmiségiek kezdeményezésére, hogy segítsék a szatyorkészítők termékeinek jobb áron való el-adását. Addig ugyanis a falu zsidó kereskedői vásárolták fel azokat, de csak ún. „jancsibankóval” fizettek, amit a saját boltjukban vásároltattak le.

A község 1940-ben éri el első lakosságcsúcsát: 2400 lélek lakik a faluban.

Az egyházközség el is határozza a következő évben a templom bővítését, amelyhez még az egykori kegyúr, hg. Esterházy Pál is hozzájárult. Egy kereszthajót és új szentélyt építettek hozzá a régi barokk templomhoz. Az építkezéssel 1944-ben végeztek. Addigra már a dúló II. világháborúban Bősárkány lakosai közül is sokan vesztették életüket a keleti fronton, illetve hadifogolytáborokban. 1945. március 28-án bevonultak az első orosz egységek a faluba.

Még ez évben megtörtént a földkiosztás, melynek során kb. 300 földigénylő közt 799 kat. holdat osztottak ki. 1950-ben már meg is alakítják 40-50 szegényparaszttal az első termelőszövetkezetet, de a létszám egyre fogyott, majd 1956-ban a forradalmi események hatására fel is oszlott.

1957-ben megpróbáltak újra létrehozni termelőszövetkezetet, de csak 10 fővel sikerült. A létszám csak lassan növekedett és 1959-re ért oda, hogy az egész falu a szövetkezetben gazdálkodott. Az 1960-as években fejlődésnek indult a falu. Külsőleg is megváltozik a képe. Új házak épülnek, a falu belterülete is tovább növekszik. Megszaporodik a továbbtanuló



gyerekek száma, akik szakmát tanulva már nem a mezőgazdaságban akartak dolgozni, hanem bejártak a győri gyárakba a jobb kereset reményében. Sokan el is költöztek a városokba. Az 1970-es körzetesítési politika következtében a környező falvak központja lett közigazgatásilag is, így dinamikusabban fejlődött tovább. A termelőszövetkezeteket is Bősárkány központtal egyesítik „Hanságmenti MGTSZ” néven. A környező kisiskolákat is a Bősárkányi általános iskolába integrálják. 1971-ben a Háziipari Szövetkezeten belül létrehozzák a varrodát is, amely újabb munkahelyeket teremtett. A rendszerváltás után, 1990-ben megalakul az új önkormányzat. A nehéz helyzet ellenére eddig még sikerült jó gazdálkodással eredményesen működtetni az önkormányzatot. 1992-ben megszűnik a közös Tsz, és sokan kilépnek a helyiből is, hogy megpróbálják az önálló gazdálkodást e furcsa, sokszor igazságtalan kárpótlás során „visszaszerzett” földeken. A település feljődésének áttekintése

Első katonai felmérés 1782-1785 Az első katonai felmérés idején a település házai nagyrészt a mai 86. sz. főút ill. a Zrínyi utca mellé épültek.



Második katonai felmérés 1819-1869 A második katonai felmérés idejére nem nőtt nagymértékben a település területe, inkább sűrűsödött; összeértek az előtte különálló településrészek. A térképrészlet alsó részén látható egy folt, ez a mai látványtó helye, amely feltehetően mocsaras, lápos területet volt, ugyanakkor itt található a település legmélyebb pontja, ezért vízelvezetés szempontjából előnyös a tó megléte.



A mai településképen jól látható, hogy a régi, „véletlenszerűen” kialakult utcahálózat nem szabályos (É-ÉK-i rész), míg a település déli részén az újonnan kialakított, tervezett, egymással párhuzamos utcák sora figyelhető meg. A lakóházak piros, az intézményi és középületek narancssárga, a gazdasági, üzemi és melléképületek lila színnel jelennek meg a fenti térképen. Az intézményi és középületek zöme a 86. sz. főút mellé csoportosultak. A településnek három központja van, melyek szinte összeérnek; a templom és iskola környéke, a Polgármesteri Hivatal környéke, illetve az egészségügyi épület környéke.

A község címere

Kék mezőben, Andráskereszt formában egymásra helyezett két természetes ábrázolású hal. Alul és felül egy-egy hatágú ezüst csillag. Jobbról és balról a halak mögött egy-egy gyékény természetes ábrája látható. Az ovális címerpajzsot arany színű barokk keret szegélyezi. A kék mező a falut egykor körülölelő, vízzel borított Hanságra utal, amely sajátos megélhetési forrásokat biztosított az elmúlt századokban is itt élt ember számára. Ezeket a címer többi eleme jelképezi: a halak és a gyékény.



Bősárkánynak 1780-tól 1867-ig használatos régi pecsétjén a következő címer szerepelt: két stilizált hal Andráskereszt formában elhelyezve, alattuk és fölöttük egy-egy hatágú csillag. A címerpajzs felső részében B S monogram látható, amely Beő Sárkány elnevezés kezdőbetűit jelenti. Az új címer erre a régi pecsétcímerre alapul, tiszteletben tartva ezáltal a régi hagyományokat és elődeink akaratát. Így a történelmi folytonosságot is kifejezzük falunk múltja és jelene között, mert rendkívül fontosnak érezzük a történelmi jelképekben rejlő összetartó erőt, történelmi tudatot. A címerben a két stilizált hal helyett a Hanság vizeire egykor jellemző egyik mocsári halfaj, a lápi póc szerepel természetes módon ábrázolva. A hanyi halak falunk lakóinak egykori legfontosabb megélhetési forrását, a halászatot jelképezik. A csillagok a címertanban gyakran előforduló címeralakok, amelyek mítikus hagyományokra mennek vissza. Községcímerünkben való szerepeltetésükkel a hagyományokon túl ki akarjuk fejezni az e tájon élő ember reményeit, hitét a jövőben. Hiszen a csillagokat az ember évezredek óta útmutatójának, vezérlő jelének tekintette; így volt ez az ősi magyar néphagyományban is. A gyékény ábrája címerünk új eleme, kifejezve a több évszázados gyékényező házi-ipart Bősárkányban. A címerben a gyékény, mint növény jelenik meg, lényegi vonásainak ábrázolásával és nem, mint a gyékényszövés learatott nyersanyaga. Tehát a buzogányos gyékény azt is hivatva van kifejezni, hogy így adta tovább e növény az életet a Hanság mocsárvilágában, ezáltal nyersanyagot biztosítva az itt élő emberek egyik megélhetési forrásához. Ezenfelül esztétikailag is indokoltabb e változat szerepeltetése. A címerpajzsot egy arany színű barokk keret fogja egységbe, amelyet utolsó főúri birtokosaink, az Esterházyak címeréből kölcsönöztünk. Zászló Fehér zászlólapon, a középtengelyen elhelyezett községi címer látható. A címer fölött gótizáló betűkkel BŐSÁRKÁNY felirat, alatta pedig az 1222-es évszám. A zászló középtengelyén hullámos világoskék sáv húzódik végig. A zászlólapot két oldalról piros-zöld farkasfogazás szegélyezi, a vége pedig nemzeti színű rojtozással, illetve sarkain egy-egy nemzeti színű bojttal díszített. A felvonható lobogó a keresztrúd alatt is rojtozott. A zászló jelképek leírása: A gótizáló felirat és az évszám falunk történelmére való utalás. Ugyanis Bősárkányt írásban először 1222-ben említették egy II. András által kiadott oklevélben. A halványkék hullámos vonal a falunk határát átszelő Rábca folyót jelképezi. A piros-zöld farkasfogakkal díszített fehér zászlólap pedig az 1848-49-es szabadságharc lobogóit felidézve Bősárkány szabadságharcos áldozatvállalására emlékeztet, melynek során a falu lakói tevékenyen kivették részüket az osztrák császári csapatok elleni küzdelemből, és ezért 5 helybeli az életével fizetett, a falut pedig felgyújtotta az ellenség.



Pecsét

Bősárkány első fennmaradt pecsétlenyomata 1779-ből való. A kör alakú pecsétmező alsó részében pálmalevelek között jobbra vágtató bika látható, felette pedig húsvéti bárány zászlóval (Isten báránya). Tőle jobbra az M P monogram. Mérete: 18 mm átmérőjű. Az M P monogram és az, hogy egy évvel későbbről olyan pecsétábra maradt ránk, amely Bősárkány későbbi állandósult halas pecsétjét

ábrázolja arra utal, hogy a bikás-bárányos pecsét nem a községé volt, hanem egy korábbi bíróé. Ez aztán községi pecsét hiányában az elöljáróságra szállt valamilyen módon. Bizonyára évekig esetleg évtizedekig ezt használták, amíg 1780-ban újat nem készítettek. A hosszabb használatra utal az, hogy egy ügyirat záradékában olvasható egy szokásos formula: „helységünk szokott pöcséttyével” erősítik meg az írást. Tehát nem kölcsönvett vagy kéznél lévő magánpecsétről van ekkor már szó. 1780-ban Bősárkánynak új pecsétje jelenik meg az iratokon, amelyet fő motívumával, a halakkal, a 20. század elejéig használták. Ennek leírása a következő: a 19 mm átmérojű címerpajzs felirat nélküli. Középen András-kereszt formában egymásra fektetett két halat látunk. Alattuk és jobbról-balról egy-egy hatágú csillag, felettük B S monogram. A betűk jelentése Bő Sárkány rövidítése. A két hal az ősi halászatra utal, hiszen évszázadok óta ez volt a fő foglalkozása a falu lakóinak. A csillagoknak mindig valamilyen misztikus, reményt adó jelentést tulajdonít az ember, ezért volt kedvelt elem minden típusú címerben. A későbbiekben ezeknek az elemeknek az elrendezése, módosult, ahogy egy 1833-ból származó irat pecsétlenyomata bizonyítja: a halak fölé és alá kerül egy-egy hatágú csillag, a monogram pedig eltűnik, ahogy ezek a következőábrán is látszanak.



Településarculat A településen jellemzőek a magasföldszintes, megemelt házak, Ez feltehetően arra vezethető vissza, hogy a település nagy része régen mocsaras, lápos terület volt, amelyet később lecsapoltak, de a talajvíz továbbra is magas maradt.

Egyes utcákban az épületek a telekhatárral szöget zárnak be (fűrészfogas beépítés), ez változatossá teszi az utcaképet.

Fűrészfogas beépítés (Árpád utca)



Területfelhasználás

Térségi területfelhasználási kategóriák szerinti (ha)

Sorszám

Település

KSH kód

Település területe a KSH

szerint (ha)

Település területe a M

TrT

szerint (ha)

Erdőg

azdálkod

ási térség

Mezőg

azdasági térség

Városias telepü

lési térség

Hagyo

mányo

san

vidékies telepü

lési térség

Vízgazdálko

dási térség

Építm

ények által igény

be

vett térség

20 Bősárkány 1550 2333 2329 263 1849 216 0 2 0

Bősárkány külterületén a legjellemzőbb területfelhasználás az általános mezőgazdasági terület, nem meglepő, mert a Megyei Településrendezési Terven is a területek egy része kiváló termőhelyként szerepel; a jó termőföld is egyfajta értéket képvisel. A község belterületén a falusias lakóterületek vannak túlsúlyban, ahol zömmel földszintes házak foglalnak helyet. A telkek viszonylag kisméretűek ahhoz, hogy tömbfeltáró utat lehessen kiszabályozni. A település közepén településközpont vegyes terület található, ahol közintézmények, üzletek helyezkednek el, itt már kétszintes épületeket is találhatunk.

A mezőgazdasági területek aránya - mint látszik - közel 80 %, aminek nagy része szántó. Ez az átlagosnál nagyobb értéknek mondható. az erdőkre így kis arányú terület jut, ami kedvezőtlen tájképi hatást kelt, továbbá csökkenti a fajgazdagságot, leszűkíti az élőlények migrációs lehetőségeit, növeli a deflációs károk mértékeit.



Épített örökség

Templom

A 18. sz. közepe tájáig a rábai kerületnek 4 plébániáján épült új templom, köztük van Bősárkány is. A helyi egyházi dokumentumok szerint 1754-ben építették Esterházy herceg adományából és a hívek kétkezi munkájával. Sőt még adományokkal is áldoztak a szent ügy megvalósulása érdekében. Így joggal írhatta az 1759-es jegyzőkönyvben a visitator újnak a bősárkányi templomot, hiszen csak néhány

évvel korábban épült.

Bősárkány temploma ekkor már téglából épült. Ez már a jelenlegi templom, bár 1939 és 1941 között jelentősen bővítették. Eredetileg egyhajós, egyszerű barokk stílusú épület, egy toronnyal. A főbejárat ekkor a hajó tengelyében álló torony elülső, északi oldalán volt, ám ezt később a torony tövében haladó közút miatt áthelyezték a

torony keleti oldalára.

A toronyalj belül csehboltozatos, ugyanígy az orgonakarzat is, amelyet két, boltozással összekötött vaskos pillér tartott. A templomhajó szintén csehsüveggel volt boltozták. Ez megmaradt az 1941-es átépítés után is. Az eredeti egyszakaszos szentély szintén csehsüvegboltozatos volt és a nyolcszög három oldalával zárult.

Eredeti berendezési tárgyai közül a régi főoltár 1760 körül készült. Az oltárépítmény már elkorhadt, részeiből a tabernákulum (szentségház) és két szép arkangyalszobor maradt meg. A tabernákulum ajtaján feszület, két oldalról fából faragott imádkozó angyal látható.

Az eredeti szószék keletkezéséről semmit sem tudunk. Az 1829-es canonica visitatio-ban említést tettek rossz állapotáról, ami azt mutatja, hogy akkor már létezett. A jelenlegi igen szép kimunkálású barokk szószék azonban csak a 19. sz. vége felé kerülhetett a templomba. A keresztelőkút azonban még az eredeti lehet. Nyolcoldalú gerezdes medence, amely magas lábon áll. 18. századi munka.

Padjai közül 11 pár még eredeti, pompásan faragott pad. Felszerelési tárgyai közül a 18. századiakat vegyük sorra. Két rézkehely van, amelyek 1750 körülre keltezhetők.

A pacifikálé ezüstözött réz, trébelt díszítésű. Széles talpon áll, amely négy rekeszre van osztva, mindegyikben virág és rokokó díszítmény. Legfőbb érdekessége a gravírozott felirata: Lagner Petter Pfarher in Wizscharkan 1777. Tehát az akkori plébános, Lagner (vagy Lathner) Péter szerezhette be ezt a keresztet, és vésette bele a fenti német nyelvű feliratot. A meglepő a sehol máshol nem szereplő „Wizscharkan” név, amelynek értelmezése eléggé problémás. Talán az a megoldás, ha a magyarból indulunk ki, és akkor ’Vizsárkány’ értelmezést nyerünk, ami a falunak a mocsár, a víz melletti helyzetére vonatkozna.

A sekrestye melletti falra szerelt csengőgyám korábbi, hiszen az 1759-es évszám olvasható rajta. Rézből készült, spirális idomokkal díszítették.



Harangjai közül a régebbi a canonica visitatio szerint 1763-ból való. Legalábbis ez a felirat látható rajta: ’Bécsújhely 1763’. Az újabb 1804-ből származik.

Látnivalók

• Római katolikus templom (Műemlék). Barokk stílusban épült 1750 körül, majd 1941-ben részben átépítették és megnagyobbították. A templom mennyezet-freskóját és a főoltárképet Márton Lajos festette. Berendezése: a főoltár és a gazdag fafaragású szószék XVIII. századi eredetű. A szépen faragott rokokó padok 1750 körüliek, míg az újabbak simák, dísztelenek. Megtalálható: Fő u.

• Kőkereszt (Műemlék), talapzatán az égre néző Mária szobra áll; 1802-ben készült klasszicista alkotás és artézi kút. Megtalálható: a templom mellett, Fő u.

• Szent Család-szobor (Műemlék), 1750 körüli, barokk. Megtalálható: a község északnyugati határában, a Jánossomorja felé vezető út mentén. • Szent Sebestyén, Flórián, Rozália-szoborcsoport (Műemlék), barokk, 1750 körül. Megtalálható: Fő u. • Pietá-szobor (Műemlék). Késő barokk alkotás 1802-ből. Megtalálható: A Maglócára vezető úton, a község délkeleti határában. • Tájház, Megtalálható: Árpád u. 7., 201 hrsz



4.3. Infrastruktúra-ellátás

Műszaki infrastruktúra Ivóvízellátás Bősárkány a Rajka – Somorja – Csorna főútvonalon fekszik és a 86–os műút vezet át rajta. A községtől nyugatra halad el a Mosonmagyaróvár – Csorna vasútvonal és a Vasút út végén vasútállomással rendelkezik. A községtől nyugatra É-D irányban húzódik a Csorna – Maglócai csatorna, vízfolyás északra; keletre a Lóréti csatorna, északon a községtől 2 km-re nyugatról keletre folyik a Rábca. A községben a talajvíz a felszín alatt kb. 1 m mélységben van, így a csatornázás gravitációs rendszerrel költséges. Az egész község mélyfekvésű, belvízrendezés és csapadékvíz elvezetés tervezése szükséges. A községben a nyilvántartott 1.sz. kút a templomnál 397,7m talpmélységű. A vízmű a község déli kijáratánál, a Barbacs – Maglóca út mellett van, víztorony a vízmű területén. Úthálózat, közlekedés A település közúton és vasúton közelíthető meg. A buszjáratok menetrendje a község lakói szerint megfelelő, a községben 4 buszmegállópár és egy buszforduló található. A 86. sz. főút mentén lévő 2 buszmegállópár buszöblös, a megállók zöme fedett váróval felszerelt, de némelyik felújításra szorul, ill. a hiányzóakat pótolni kell. A 86. sz. főút mentén kerékpárút létesült, a többi főúton is kiépítése javasolt, főleg a Vasút utca – Zrínyi utca – Vörösmarty utca tengelyen, mert azt a Megyei Területrendezési Terven tervezett térségi jelentőségű kerékpárútként tüntették fel. Vasút kapcsolattal rendelkezik a település, a vasútállomás a település nyugati szélén helyezkedik el, az Acsalag felől érkező autóbusz megáll a vasútállomás közelében, így van tömegközlekedési kapcsolata a faluközponttal. A vasúton történő forgalom keltette zaj nem terheli számottevően a települést, de közlekedési szempontból kedvezőtlen helyen halad, mert a keleti területekről már túl hosszú a rágyaloglási távolság. Üzemanyagtöltő állomás nincs, 10 km-re Csornán van az első tankolási lehetőség.



5. Fejlesztési lehetőségek, megvalósítási lehetőségek, tervezési programok

5.1. Településrendezési eszközök változása

BŐSÁRKÁNY RENDEZÉSI TERV 2001-BEN: Bősárkány első rendezési terve az 1990-es évek elején készített Általános Rendezési Terven alapult. 2000-ben új településfejlesztési koncepció készült, amelyre alapozva megtörtént a rendezési terv felülvizsgálata. 2007-ben hagyták jóvá a rendezési terv módosítását, amelynek során kialakult a Szávíz 2 terület, illetve bővült a gazdasági terület. 2009-ben újabb módosítást hagyott jóvá a Képviselő-testület. A 2001-es évek előtt a lakóterületek kialakítása kapcsán kisebb módosításokra is sor került. A településszerkezeti terv ezekből kiindulva, a megváltozott gazdasági feltételek és eszközrendszer figyelembevételével végezte el a korábbi ÖRT felülvizsgálatát. A tervezés során „Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Stratégiája V. kötet, Koncepció 1996. május”, illetve „Magyarország nyugati határmenti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója 1998. november” vizsgálatait, javaslatait figyelembe vettük. A 2001-es településszerkezeti terv első fázisaként 15 éves időtávra szóló településfejlesztési koncepció kidolgozására került sor, a koncepciót az önkormányzat 1999. december 17-én kelt 1-752-3/1999 sz. határozatában, észrevételekkel elfogadta.



2001-ben a terv elkészítésének aktualitását több szempont együttesen alkotta: a. törvényi kötelezettség a terv meghatározott idő távlaton belüli megvalósítására b. „Mélyvölgy” területrész lakóterületi bővítés sport-szabadidő célú különleges területként, valamint üdülőterületként való szabályozása c. „Pusztakertek” területrész lakóterületi bővítés szükségessége (jelen munkarész esetében –tekintettel arra, hogy a területet az érvényben lévő ÖRT is lakóterületbe sorolta- a szabályozási terv készítése és jóváhagyása felgyorsítva különvált, így lehetőség nyílt a területen jelentkező lakótelek igények rugalmasabb kielégítésére) d. A meglévő iskola és környékének „településközponti vegyes terület”-be történő átminősítése Az akkor érvényben lévő ÖRT elhatározásaitól az igények részben eltértnek, vagy azt módosították, részletes szabályozási tervek csak a Településszerkezeti terv, (előzetesen az azt megalapozó településfejlesztési koncepció) elkészítésével párhuzamosan történhettek. Akkor az önkormányzattal közösen, számos előzetes egyeztetés eredményének összegzését követően olyan jövőkép felvázolását tűztük ki célul, amely a település szerves fejlődését kívánja biztosítani a következő másfél évtizedben. A településszerkezeti terv fő feladata az, hogy a megfelelő jogi-, területi-, szabályozási feltételeket biztosítsa a tervezett fejlődés számára. A koncepció megküldésre került valamennyi –az eljárásba kötelezően bevonandó- államigazgatási szerv részére (I. egyeztetési kör 2000. február 3.). Az eljárásban továbbiakban is részt venni kívánó szervezetek nyilatkoztak a további részvételi szándékról, illetve a koncepció alapján számos előzetes szakvélemény keletkezett, amely a tervek további feldolgozását segítette. A terv készítése során lakossági fórum megtartására 1999. december 17-én került sor, majd tervtanács elé a munkaközi tervek 2000. március 22. kerültek, amely a terveket továbbdolgozásra alkalmasnak találta. A tervtanács észrevételeinek mérlegelése és önkormányzati újraegyeztetéseit követően történt a tervek további feldolgozása. A tervek véleményezési eljárására 2000. október-november hónapban került sor. Az érdekeltek szakvéleményeit a továbbtervezés során figyelembe vettük, eltérő vélemény tisztázására szolgáló egyeztetésre 2000. december 6-án került sor. Végül a terveket a 43/2001. (III.26.) Kt. sz. határozattal és a 3/2001. (III.29.) Kt. rendelettel a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről a Képviselő-testület jóváhagyta.

5.2. SWOT – analízis A helyzetfeltáró, állapotfelmérő munka folyamán viszonylag nagytömegű és sokrétű információ gyűlik össze, melyeket valamilyen formában rendszerezni, kezelni kell. Ez tulajdonképpen értékelést jelent, ami arra irányul, hogy miként lehet a feltárt tényezőket a stratégiánál figyelembe venni. A stratégiai tervezés egyik közkedvelt módszere a SWOT-analízis. Lényegében a belső és külső környezetet kapcsoljuk össze, keresve mindazokat a feltételrendszereket, amik a jövőt hordozzák, tehát erősségét adják a településnek. Megállapítjuk azokat a tényezőket, amik viszont akadályozzák a jövőt, gyengítik a rendszer működését, s ezáltal majd valamilyen szintű beavatkozást is igényelnek.



A lehetőségek közé azokat soroljuk, amelyek a fejlesztés újabb tereit jelentik, így más kapcsolatokat, további erőforrások megjelenését kínálhatják, vagy éppen a rendszer belső adottságainak átértékelését, azok megváltoztatását szorgalmazzák. A veszélyek közé sorolhatók azok a tényezők, amelyek akadályozhatják a jövőt, az egyes rendszerelemek aktivitását fékezhetik. Ezek megszűntetése elsősorban nem a területrendszerből következik, hanem a külső, független hatásokból.

Erősségek Gyengeségek

☺ Kedvező földrajzi helyzet

☺ A határ közelsége

☺ Táji, természeti értékek (erdő, folyó)

☺ Hasznosítható helyi humán infrastruktúra

☺ Alacsony munkanélküliség

☺ Jó közműellátottság, csatorna épülni fog

☺ A hulladékszállítás és –elhelyezés

megoldottsága

� Állattartó telepek lakóterülethez való

közelsége

� Kedvezőtlen demográfiai viszonyok

� Idegenforgalom hiánya

� Kevés belterületi zöldterület

Lehetőségek Veszélyek

� Lakóterületi fejlesztések

� Üdülőterületi fejlesztések

� Turizmus fejlesztése

� Gazdaság további erősítése

� Elvándorlás veszélye

� Elöregedés veszélye

� Tájrombolás

5.3. A fejlesztések, tervezési programok:

5.3.1. Lakóterület fejlesztések:

A község földrajzi elhelyezkedése, természeti környezete, teljes körű infrastrukturális ellátottsága alapján jó lakókörnyezetet biztosít az itt élőknek, ugyanakkor jelen eljárásban új lakóterületek kialakítására nem kerül sor, mert a hatályos településszerkezeti terven lévő tervezett lakóterületek (Ifjúság utcától ÉK-re fekvő terület, ill. a település legdélebbi részén kialakított lakóövezetek) nagyrészt még nem épültek ki.

5.3.2. Gazdasági területek fejlesztése:

A kedvező földrajzi fekvésből adódóan az elmúlt évtizedekben letelepedett vállalkozások további támogatása szükséges. A fejlődésének területi biztosítása a megfelelő gazdasági területek további kijelölésével, valamint új vállalkozások letelepedésének elősegítésével támogatható. A gazdasági területek kijelölésénél elsődleges szempont, hogy környezetükre ne legyenek káros hatással. 3. A 02/4 hrsz-ú zöldterület: gazdasági terület kialakítását tervezi az önkormányzat.



4. a 010/7 hrsz-ú véderdő egy része és a 026/16 hrsz-ú Különleges mezőgazdasági üzemi terület egy része: Gazdasági terület kialakítása a cél, a biológiai-aktivitás érték szinten tartása részben a 026/16 hrsz-ú Kmg terület ÉK-i csücskének véderdőbe történő átsorolásával érhető el.



5.4. Idegenforgalom fejlesztése:

Szávíz – Vízicentrum Bősárkány külterületén a fertő-Hanság Nemzeti park közvetlen szomszédságában található Szávíz. A tó és környéke egykor nyugodt, ideális környezetet biztosított, külön horgásztóval a horgászoknak, és külön fürdőtóval a pihenni, kikapcsolódni, fürödni vágyóknak, 5 év után 2009 körül azonban a strand üzemeltetése megszűnt.

Pihenőházak A tóparton saját stéggel rendelkező faházak sorakoznak, az itt lévő ingatlanok többsége magántulajdonban van, és a használatuk is magáncélú. A területre szigorú szabályozás van érvényben, biztosítva a táj egységes, környezetbe illő arculatát.



Strand Sajnos napjainkra már nem tölti be funkcióját, a terület meglehetősen elhanyagolt. A korábbi években a csak természetes anyagokból kialakított strand, ásványvíz minőségű vízével, homokos röplabdapályával, focipályával és játszótérrel vonzó célpontja volt a pihenni és kikapcsolódni vágyóknak.

Horgászat 30 hektáron elterülő horgásztó. 2km hosszan kiépített partszakasz várja a horgászni vágyókat. A tó rendszeresen telepített, mind növényevő, mind ragadozóhalak széles skálája megtalálható. A horgásztó nyílegyenes partján 125 fából épült stég helyezkedik el 10 méterre egymástól. Nem csak a part, de a meder is egyenletes.



Mindenképpen újra meg kell nyitni a strandot, a tervezett Szávíz 2. fejlesztést pedig meg kell valósítani. Az M86-os autóút megépültével gyorsabb lesz a megközelítése, ajánlott a tömegközlekedési hálózatba való bekapcsolása, így még vonzóbb lehet a turisták számára.

5.5. Zöldterületek, közparkok fejlesztése: A település táji, környezeti adottságainak megőrzése és fejlesztése kiemelkedően fontos. A meglévő zöldterületek és közparkok kiépítése és fejlesztése, de mindenekelőtt megtartása kiemelkedően fontos a településkép összhatása és a környezetterhelés csökkentése érdekében.

2. József Attila utca és Petőfi Sándor utca sarkán lévő településközpont vegyes terület; 675/25-/26 hrsz A területen lévő közpark látványtóval feltüntetésre kerül. A látványtó alatti Vt terület határai pontosításra kerülnek. A tó alatt elhelyezkedő településközponti vegyes területen futballpálya létesül kiszolgáló épülettel, parkolókkal. A területen jelenleg buszforduló helyezkedik el, de csak ideiglenesen, amíg meg nem épül a végleges létesítmény a templom mögött, a Kossuth Lajos utca és a Vasút utca kereszteződésénél.



A 2. sz. módosítás tervezete

A tervezett futballpálya helyszínrajza A fejlesztések érdekében újonnan beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre.



Temető fejlesztése Jelenleg engedélyezés alatt áll a község ravatalozójának bővítésének, átalakításának terve, amely fejlesztés új parkolók kialakításával is jár.

A ravatalozó és környékének tervezett helyszínrajza



A ravatalozó látványtervei

5.6. Infrastrukturális fejlesztés: A település teljes infrastruktúra hálózata kiépített. A folyamatosan megvalósításra kerülő területek a meglévő hálózatokba integrálhatóak.

5.7. Közlekedésfejlesztés:

A közelmúltban lezajlott a 86. sz. főút felújítása, amely a települést is érintette. A drága osztrák autópályák helyett az olcsóbb 86. sz. főutat választják a kamionosok; a nagyfokú tranzitforgalomtól szenvednek a település lakói. Megoldást jelenthetne az M86-os gyorsforgalmi út megépítése, amely nagyobb távlatban gyors összeköttetést teremtene az osztrák-szlovén határ és a szlovák határ között, kisebb távlatban Csorna (az M85 által Sopron és Győr) és Mosonmagyaróvár között.



Fejlesztések átnézeti rajza:



6. Magasabbrendű tervvel való összevetés GYŐR – MOSON – SOPRON MEGYEI TERVI ELHATÁROZÁSOK: Megyei tervi elhatározások: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12/2010.(IX.17.) sz. rendeletével és 190/2010.(IX.17.) sz. határozatával,- melynek 8.§ (2) hatályba lépését a 36/2011.(II.18.) KH. állapította meg – módosította a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervet, melynek előírásai betartandóak. 1) A megye térségi szerkezeti tervérõl szóló településre és környékére vonatkozó része:



2) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete:

3) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete:

4) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete:



5) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete:

6) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete:

7) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete:



8) Együtt tervezhető térségek övezete:

9) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete:

10) Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete, Pufferterület övezete:



11) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete:

12) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete:

13) Világörökség és világörökség-várományos terület övezete:



14) Történeti települési terület övezete:

15) Rendszeresen belvízjárta terület övezete, nagyvízi meder övezete:

16) Földtani veszélyforrás területének övezete:



17) Vízeróziónak kitett terület övezete:

18) Széleróziónak kitett terület övezete:

A megyei tervi övezetekkel való érintettség:



Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/A. §Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Magterület övezete

17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Ökológiai folyosó övezete 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Pufferterület övezete 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete



19/A. § Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 20. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.

Rendszeresen belvíz járta terület övezete 23. § A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki.

Nagyvizi meder övezete 24. § Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Széleróziónak kitett terület övezete 27. § Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti.

A megyei tervi elhatározások a tervlapokon rögzítésre kerültek. A korábban elhatározott fejlesztési elképzelések helyszínei szerepelnek a bősárkányi településrendezési tervekben.

6.1. Regionális és szomszédsági kapcsolatok Szomszédos települések: Rábcakapi, Markotabödöge, Acsalag, Csorna, Jánossomorja, Maglóca. A település a szomszédos településekhez erdő, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási területekkel csatlakozik. A település két város, egy kisebb; Jánossomorja és egy nagyobb; Csorna között fekszik, ugyanakkor e városok központjai viszonylag távol helyezkednek el Bősárkány belterületétől. Többek között ezért is lehet Bősárkány a mikrotérség (Tóköz) központja, mivel a környező településektől is távol esik az említett két város, ill. Bősárkánynak jóval nagyobb a lakossága, így nagyobb súllyal bír, mint a Tóköz többi, 10 települése. Az iskola miatt is központi szerepet tölt be; a környező településekről ide járnak be a gyerekek, mert csak Bősárkányban van alsó és felső tagozat. A település ugyanakkor nagymértékben függ Csornától, mivel csak ott vannak középiskolák, nagyobb bevásárlóhelyek, kórház. Többen Jánossomorjára járnak dolgozni, a munkahelyekhez való eljutást az ottani cégek különjáratai biztosítják. Bősárkány nem tagja a győri agglomerációnak, de Győrbe is járnak iskolába, dolgozni. Az önkormányzat társulási megállapodásai: Körjegyzőségi társulás: Bősárkány-Maglóca-Tárnokréti Önkormányzatok részvételével Óvodai társulás: Bősárkány-Tárnokréti-Rábcakapi-Cakóháza Önkormányzatok részvételével



Általános iskolai társulás: Bősárkány-Tárnokréti-Rábcakapi-Cakóháza és Acsalag Önkormányzatok részvételével Védőnői társulás: Bősárkány, Maglóca, Barbacs, Acsalag, Csorna-Földsziget Önkormányzatok között Szociális gondozási: Bősárkány-Maglóca Önkormányzatok között Házi orvosi ügyeleti társulás: Bősárkány, Csorna és a csornai járás településeinek önkormányzatai között Tóközi Térségfejlesztési társulás: Bősárkány-Acsalag-Barbacs-Rábcakapi-Tárnokréti-Cakóháza-Markotabödöge-Bezi-Győrsövényház-Fehértó Önkormányzatok

A Tóköz mikrotérség települései Kistérségi Társulás: Többcélú Kistérségi Társulás Csorna Gyermekjóléti Társulás: Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Kóny Bősárkánynak két testvértelepülése is van, a németországi Knittelsheim ill. a romániai Tusnád, ahova már kirándulásokat is szerveztek.

b s rk ny fejleszt si koncepci 2013.doc) - · pdf filea kosárfonás kezdetei...

Documents