Az ország 2 majd 3 részre Az ország 2 majd 3 részre szakadásaszakadása

A Mohács utáni Magyar Királyság

A mohácsi katasztrófa okaiA mohácsi katasztrófa okai• Nemzetközi támogatás hiánya

• Katolikus egyház problémái (reformáció*)

• Nemzeti összefogás hiánya

• Gyenge központi-királyi hatalom

• Egymásnak feszülő-széthúzó bárói érdekek

• Elavult hadseregszerkezet, gyenge végvárak

• Erős oszmán birodalom, erőteljes terjeszkedés

1521 Nándorfehérvár (Belgrád) elvesztése• Feudális keretek erősek (Werbőczy HármaskönyvWerbőczy Hármaskönyv)

A mohácsi csataA mohácsi csata 1526. augusztus 29.• II. Lajos király meghalII. Lajos király meghal †

• BrodaricsBrodarics István István – szerémi püspök

• TomoriTomori Pál Pál –

kalocsai érsek

• Szapolyai Szapolyai IstvánIstván – erdélyi vajda

• BáthoryBáthory István István – nádor

• Perényi Péter

A végvári vonal összeomlása és I. Szulejmán A végvári vonal összeomlása és I. Szulejmán

1526-os hadjárata1526-os hadjárata

A mohácsi csata török miniatúránA mohácsi csata török miniatúrán

Szulejmán koronát ad át Szapolyai Jánosnak a mohácsi síkon (1529)

A mohácsi tömegsír és kopjatemetőA mohácsi tömegsír és kopjatemető

Mohács után 1526-1541Mohács után 1526-1541• A török ősz végére kivonul az országból

SzapolyaiSzapolyai: köznemesi támogatás (rákosi végzés)

↕

H.FerdinándH.Ferdinánd: főnemesi támogatás (házassági szerz.)

» kettős királyválasztás /2király/ - belső harcok

1529 a török ismét az országban» 2 részre szakadás

1538 váradi béke váradi béke (Ferdinánd – Szapolyai)

• Szapolyai halála után a korona Ferdinándra száll• Még akkor is ha Szapolyainak fia születik

1540 Szapolyai †,de fia születik, János Zsigmond, akit a török elismer – Fráter György megkoronázza- II.JánosII.János

Magyarország 1526 és 1540 közöttMagyarország 1526 és 1540 között

1541 az ország 3 részre szakadása1541 az ország 3 részre szakadása• 1540 Ferdinánd harca a trónért – török jön

1541 augusztus 29. Buda török elfoglalása

» az ország 3 részre szakadásaz ország 3 részre szakadás

1. A Királyi Magyarország (Pozsony)

→ Habsburg befolyás – Ferdinánd

2. Az Erdélyi Fejedelemség (Gyulafehérvár)

→ török függés - János Zsigmond

3. A Török Hódoltság (Buda)

→ török irányítás, adózás, stb.

A magyar vezető réteg választási lehetőségei a A magyar vezető réteg választási lehetőségei a

XVI. század első felébenXVI. század első felében

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulásaAz Erdélyi Fejedelemség kialakulása

Az önálló Erdélyi Fejedelemség• Erdély és a Partium » török hűbéres állam• Évi meghatározott adót fizet a töröknek• Fejedelmet csak a török szultán engedélyével

választhatnak. • Nem folytathatnak önálló külpolitikát• A belpolitika viszont teljesen önálló• elsőrendű szerep: védelmi feladatok → had- és

pénzügy• a fejedelmi hatalom túlsúlya lesz jellemző• lakossága : magyar, székely, német (szász), román• a magyar vármegyék, a székely és szász székek

alkották politikailag a „három nemzet”-et• a rendiség viszonylag gyenge volt

Az Erdélyi Fejedelemség Az Erdélyi Fejedelemség államszervezeteállamszervezete

Erdély a XVII. század első felébenErdély a XVII. század első felében

Erdély rendi, etnikai és felekezeti viszonyaiErdély rendi, etnikai és felekezeti viszonyai

A hódoltság területeA hódoltság területe

A hódoltsági terület( Duna-Tisza köze, a Dunántúl dél-keleti része )

• a török birodalom legészakibb tartománya

• katonai alapon rendezték be :

• közigazgatási egységek :

o vilajetek - élükön a pasa - a budai pasa a szultán helytartója is

o szandzsák - élükön a bég

• fontos hivatalok :defterdár, mufti, kádi

• a meghódított föld a szultáné

A jobbágyság terhei a hódoltságbanA jobbágyság terhei a hódoltságban

A falvak pusztulása MagyarországonA falvak pusztulása Magyarországon

A királyi Magyarország• nyugati és északi országrészek (Felvidék-Délvidék)• védelmét 6 főkapitány (100 végvár - 15-20 ezer katona)

• a politikai és igazgatási rendszer átalakul

» új központi hivatalok: a helytartóság a közigaz-gatást szervezte + megalakultak a kormányszékek

• az udvar az országon kívülre kerül (Bécs)• a magyar rendiség intézménye megmaradt (gyenge)

de az országgyűlés elvesztette jelentőségét• gazdaság : megnő a majorság szerepe

A királyi Magyarország államszervezeteA királyi Magyarország államszervezete

Becslések a népességszám Becslések a népességszám alakulásáraalakulására

Népesedési és etnikai változások a Népesedési és etnikai változások a XVI-XVII. századbanXVI-XVII. században

A háztartásokra eső gabonatermelés és a gabonafélék ára

I. Lipót intézkedései és társadalmi hatásuk

A Wesselényi-féle összeesküvés ellentmondásai

A magyarországi határőrvidék a török háborúk után