Az önkéntes munka típusai, hagyományai Európában

Szellő Jánoscímzetes egyetemi docens

PTE FEEK

Fogalmi megközelítés

A munka: A szükségletek kielégítését célzó

emberi tevékenység Az ember szabad tevékenységét

jelenti, amely által személyisége fejlődik. A teremtő, alkotó munka nélkül elképzel-hetetlen az ember élete, az „önmegva-lósítás kifejezője” (Maslow)

A munkaerő: Közgazdasági fogalom, amely

feltétele-zi, magában foglalja a munkavégzéshez szükséges fizikai és szellemi képessé-geket, illetve a munka elvégzéséhez szükséges tudást, jártasságot és a mun-kavégzés készségeit

A munka motivációs tényezői

A munka sajátosságai (azonosítása és fontossága)

A munka átélt jelentősége A munka hasznosságáért érzett

fele-lősség (autonómia) A munkavégzés eredményének

isme-rete (visszajelzés)

Az önkéntes munka fogalma

Az önkéntes munka, olyan formális és nem formális vagy informális tevékeny-ség, amelyet az emberek szabad akara-tukból, egyéni választásuk és motivá-ciójuk alapján, pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végeznek (Európa Tanács)

Az önkéntes munka jellemzői

Anyagi érdekektől mentes Mások javát szolgálja Hozzájárul, hogy az egyének és

közös-ségek részesei legyenek saját problé-májuk megoldásában

Hozzáadott értéket biztosít a társada-lom számára

Az önkéntes munka motivációi

Szabadidő értelmes eltöltése Szociális kompetenciák fejlődése Kapcsolatteremtés, tapasztalatcsere Tanulás, tudástranszfer Interkulturális tanulás, nyelvtanulás Élettapasztalat átadása (Az önkéntes munka a

generáció párbeszédét is jelentheti)

Érzékenység a társadalmi és emberi problémák iránt

Változás/változtatás igénye, segítés vágya

Tisztelet és megbecsülés igénye Közösséghez való tartozás Lelki kompenzációk

Az önkéntes munka társadalmi és gazdaság kapcsolata

Az önkéntes munka hozzájárul a szoci-ális biztonság elősegítéséhez, ezáltal a munkavégző képesség fenntartásához

Olyan területeken és szükségletek kie-légítésében tud szerepet vállani, ahol az állam vagy a gazdaság nem tud/ nem akar megjelenni

Az önkéntes munka főbb tartalma

Kölcsönös segítségnyújtás és önsegítés

Jótékonyság, filantrópia, mások segí-tése (döntően civil szervezetek)

Közösségi részvétel, állampolgári sze-repvállalás, közérdekű ügyek képvise-lete, aktív állapolgárság

Hátránykezelés, mentorálás

Az önkéntes munka funkciói

Hozzájárul a személyes fejlődéshez Fejleszti a kulcskompetenciákat, a

szociális érzékenységet Növeli a foglalkoztathatóságot Hozzájárul a közösség formálásához Társadalmi hálózatokat és

kötelékeket hozhat létre

Az önkéntes munka megjelenésnek példái

Gazdasági szervezetek által szervezett kampányok, saját dolgozók életminő-ságének javítása

Döntően civil szervezetek által végzett szociális, munkaerő-piaci, egészségvé-delmi, gondozási, kísérési, kulturális tevékenység

Környezetvédelem, kulturált lakókör-nyezet kialakítása, fejlesztése

Egy-egy alkalomra szóló akciók Rendszeres, folyamatos munkát

végző karitatív segítők hálózatai Katasztrófa elhárítás, helyreállítási

munkák

Az önkéntes munka feltételei, keretei

Jogi szabályozás: az önkéntes munka feltételeinek, eljárásainak, a legitimá-ciónak a biztosítása)

Gazdasági feltételek: a felmerülő költségek fedezetének biztosítása

Az infrastrukturális háttér és az önkéntes munka szervezése

Az önkéntes munka történetisége Európában

Európában – a katolikus egyház (szer-zetesrendek) által már a középkorban megjelenik az önkéntes munka

A későbbiekben szerepet vállalnak az akkori iparosok szervezetei, a céhek

Megjelenik a városi, lakókörnyezeti önkéntes munka

A Nemzetközi Vöröskereszt megala-kulása és funkciói napjainkban

Solferinói csata (1859) hatására Jean Henri Dunant javaslatára és aktív közre-működésével jön létre 1863-ban (Ötök Bizottsága)

Genfi Egyezmények: 1864-ben a háborús sebesültek megkülönböztetés nélküli

védelme

1889-ben a hadseregek sebesültjeinek tengereken való védelme

1929-ben a hadifoglyokkal való bánásról 1949-ben a polgári lakosság védelme

Funkciói napjainkban: Segítségnyújtás háborús övezetben Részvétel a katasztrófa-elhárításban Keresőszolgálat működtetése Egészségvédelem (prevenció) Elsősegély nyújtása, véradó

mozgalmak Szociális, oktatási programok stb.

Az önkéntes munka szerveződései Európában

Az Európai Unió célja az aktív állampol-gárság által a társadalmi problémák célzott megoldása, a társadalmi szerep-vállalás növelése

Az önkéntes munka segítésére külön-böző, döntően civil szerveztek alakultak szerte Európában szinte azonos elvek alapján

Európai Önkéntes Központ (Centre European Volunteer CEV)

80 nemzeti, és helyi önkéntes szerve-zetet tömörít, támogatását az Európai Unió biztosítja

Víziója egy olyan Európa, ahol az ön-kéntességnek meghatározó szerepe van, ahol megvalósul az összetartó, befogadó, szolidáris és aktív közösség

A CEV stratégiai céljai: A tudásmegosztás, tudástranszfer A folyamatosan megosztott

partnerség Politikai és érdekképviseleti

hídszerep biztosítása Az innováció elősegítése, a jó

gyakor-latok kölcsönös átadása

Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service EVS)

Az EVS önkéntes munkát közvetít 18-30 év közötti fiatalok számára Európában és a kontinensen kívül

AZ EVS céljai: Informális interkulturális tanulási lehetőségek biztosítása

Szociális érzékenységük támogatása Munkavállalási esélyeik növelése A helyi közösségek fejlődésének támogatása Új partnerkapcsolatok kialakítása

GLEN Szövetség (Global Education Network of Young Europeans)

12 partnerszervezetből álló civil szövet-ség, alapja a globális nevelés, céljai:

A szemléletformálás, érzékenyítés globális problémák felismerésére

A környezet iránti felelősségtudat erősítése Békére és az emberi jogok betartására történő nevelés Interkulturális tanulás Empátia, tolerancia

Tagok: Ausztria, Csehország, Észtország, Franciaország, Lettország, Litvánia,Magyarország, Málta, Lengyelország, Németország, Szlovákia, Szlovénia

Önkéntes Szervezetek Nemzeti Ta-nácsa az Egyesült Királyságban (National Council for Voluntary Organisations NCVO)

Az NCVO 1919-ben alakult, több mint 10 ezer tagja van

Tevékenységi köre : Információs rendszert működtet

Önkéntes munka közvetítését végzi Oktatási, támogatási programokat szervez Munkavállalási tanácsadást folytat Családsegítési feladatokat lát el

Német Karitász Szövetség (Deutsche Caritasverband DCV)

A DCV 1897-óta működik, jelenleg 24 ezer létesítménye van és több mint 500 ezer önkéntes segíti a munkáját

Tevékenységi köre: Szociális infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése, biztosítása

Szegénység felszámolás, adósságkezelés, lakhatás

Oktatás, képzés

A foglalkoztatás elősegítése

Egészségvédelem, prevenciós programok

Szlovén Jótékonysági Egyesület (Slovenska Filantropija)

1992-óta működő szervezet célja az életminőség, az érdekképviselet és a szociális biztonság javítása Szlovéniában

Főbb funkciói: Az önkéntes munka szervezése nemzeti és nemzetközi

szinten Migrációs, szegregációs problémák kezelése Generációk közötti együttműködés Egészségvédelem, szociális segítés

Önkéntes tűzoltók Ausztriában

Ausztriában a tűzoltóság 95 százalékban önkéntesekből áll, mindössze hat város rendelkezik hivatásos állománnyal

Az önkéntes tűzoltók felnőtt és ifjúsági csoportokból áll, létszámuk megközelíti a 300 ezer főt

Minden tartomány képző központtal rendelkezik

Önkéntes munka Magyarországon

A 19. század közepéig az önkéntes munka döntően egyházi karitatív tevékenységből állt

1867-től életbe lépő szegénygondozást is az egyházak és a megjelenő civil szervezetek végezték

A két világháború között is inkább a karitatív tevékenység volt a jellemző

A II. világháború után az államszoci-alista rendszer átvállalja a szociális funkciókat, előtérbe kerül a „társadalmi munka”

A rendszerváltás után – elsősorban a civil mozgalom erősödésével megnő a tényleges önkéntes munka szerepe

Forrás: KSH

Nonprofit szervezetek önkénteseinek száma, 2005-2009

371739437 893

472 353402 537 426 697

0

100000

200000

300000

400000

500000

2005 2006 2007 2008 2009

A KSH adatai szerint 2012-ben mintegy 65,3 ezer civil és egyéb nonprofit szervezet működött Magyarországon, közülük 23 ezer alapítványi formában

Az alapítványok 62 százaléka továbbra is három tevékenységi területhez: az oktatáshoz (32%), a szociális ellátáshoz (16%) és a kultúrához (14%) köthető

2012-ben a szektorban tevékenykedő önkéntes segítők becsült száma 504 ezer fő volt. Az általuk teljesített közel 50 millió munkaóra több mint 24 ezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felelt meg,4 munkájuk becsült értéke megközelítette az 54 milliárd forintot

Forrás: KSH

Az önkéntes munka szabályozása Magyarországon

2005. évi LXXXVIII törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről

A törvény meghatározza a közérdekű önkéntes munka alapvető szabályait, az ösztönző kedvezményeket és garanciákat. A tör-vény alapján önkéntes lehet minden, 10. életévét betöltött sze-mély, amennyiben korának, fizikai-lelki szellemi állapotának, képzettségének megfelelő munkát végezhet. Önkéntes tevé-kenységnek csak az számít, amit valaki a köz javára, tehát nem saját maga vagy családja érdekében, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül végez.

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A közösségi szolgálat feladatai: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet és természet-védelmi, katasztrófavédelmi, valamint óvodáskorú, SNI fiatal, idős emberek segítése, szabadidő és sport szervezésének területén végzett tevékenység

Önkéntes munka szervezését végző alapítványok Magyarországon

Önkéntes Központ Alapítvány célja a magyarországi önkéntesek és az őket foglalkoztató szervezetek segítése in-formációval, tanácsadással, képzéssel

Magyar Önkéntesküldő Alapítvány a különböző nemzetközi és nemzeti pro-jektek szervezését, lebonyolítását végzi (pl.: GLEN)

Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020 SWOT elemzése

Erősségek: Megyei Önkéntes Centrumok Pályázati források Általános és növekvő szándék Szeniorok, mint jelentős potenciális

erőforrás A horizontális viszonyok felerősödése

Társadalmi, vállalati felelősségvállalás

Az önkéntesek felhalmozott tudása Az önkéntes munka társadalmi

elismert-sége Erőteljes szakpolitikai igények

(szociális terület, oktatás, foglalkoztatás) és támogatások

Gyengeségek: Az önkéntesség soka számára

ingyen munkát jelent A társadalom számára kevés az

infor-máció az önkéntes munka előnyeiről

A forprofit szféra szerepvállalása ala-csony

Kevés a komplex önkéntes program Hiányoznak azok a szakmai

protokollok, amelyek katasztrófahelyzetben az ön-kéntesekre vonatkoznának

Az önkéntesek specifikus képzése sok hiányossággal küzd

Szakmai bizalmatlanság

Lehetőségek: Az önkéntességről szóló tudás

kiszélesí-tése, képzésekkel, kutatásokkal

A szociális dimenziók szolgáltatásainak erősítése

A munkaerő-piaci reintegráció elősegí-tése

Veszélyek: Szemléletbeli változások nélkül az

ön-kéntesek száma csökkenni fog A támogatási finanszírozási

lehetőségek hiányában, beszűkülésével a támogató infrastruktúra elhal

Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020 általános célkitűzései

Az önkéntesség kultúrájának fejlesztése és attitűdfejlesztés

Speciális célcsoportok bevonásának támogatása

Hátrányos helyzetű csoportok integrá-ciójának elősegítése az önkéntesség fejlesztésével

Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020 horizontális célkitűzései

Az önkéntességre nevelő, ösztönző rendszer kialakítása

Az önkéntesek felkészültségének fejlesztése

Fogadó szervezetek és intézmények bekapcsolása

Jogszabályi környezet felülvizsgálata

Támogató infrastruktúra fejlesztése Szektorok, szakpolitikák

együttműködé-sének támogatása Adatok gyűjtése, kutatás Önkéntesség presztízsének emelése Jó gyakorlatok elemzése és

beépítése a programokba

Irodalom

Fényes Hajnalka – Kiss Gabriella: Az önkéntesség szociológiája. Letöltve 2014. 02. 07.

Liling-Péterfi Tamás – Péterfi Ferenc: Az önkéntes munka a társadalmi környezet gyümölcse. Parola 2001/1. sz.

Public Policy and Management Institute: Fiatal önkéntesek mobilitása Európában. Letöltve 2014. 02. 07.

Dr. Vehrer Adél : Az önkéntesség, mint lehetséges szervezeti erőforrás. Letöltve 2014. 02. 06.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

szelloj@vipmail.hu