Az önkormányzatok finanszírozási

és gazdálkodási rendszere

2

Települési önkormányzatok száma, lakosságszáma

2014. október 30-ánÖnkormányzatok száma Önkormányzatok száma Önkormányzatok lakosságszáma Önkormányzatok lakosságszáma

(db) (%) (fő) (%)

Községi önkormányzatok 500 fő lakosságszám alatt 1 063 33,4% 283 465 2,8%

Községi önkormányzatok 500 és 999 fő lakosságszám között 674 21,2% 485 369 4,8%

Községi önkormányzatok 1 000 és 2 999 fő lakosságszám között 858 27,0% 1 458 395 14,5%

Községi önkormányzatok 3 000 fő lakosságszámmal, vagy e fölött 113 3,6% 432 471 4,3%

Községek összesen 2 708 85,2% 2 659 700 26,5%

Nagyközségek 119 3,7% 472 462 4,7%

Városi önkormányzatok 5 000 fő lakosságszám alatt 81 2,5% 279 871 2,8%

Városi önkormányzatok 5 000 és 9 999 fő lakosságszám között 102 3,2% 710 839 7,1%

Városi önkormányzatok 10 000 fő lakosságszámmal, vagy e fölött 121 3,8% 2 225 128 22,1%

Városi önkormányzatok összesen 304 9,6% 3 215 838 32,0%

Megyei jogú városi önkormányzatok 23 0,7% 2 005 043 19,9%

Fővárosi és kerületi önkormányzatok 24 0,8% 1 698 406 16,9%

Települési önkormányzatok összesen 3 178 100,0% 10 051 449 100,0%

Települési önkormányzatok

3

Az önkormányzatok jogállása

• Az önkormányzatok nem az államhatalom részei, önálló hatalmi

tényezők

• Az önkormányzáshoz való jogot az Alaptörvény rögzíti, az

önkormányzatokról sarkalatos törvény szól

• Kétszintű önkormányzati rendszer:

• települési (3178): község, város, megyei jogú város, kerület, főváros

(egyben területi is)

• területi önkormányzatok (19): megyei

• Az önkormányzatok között nincs alá-fölé rendeltség

• Társulások hozhatóak létre

• A nemzetiségi (országos, területi és települési) önkormányzatok

különleges jogállásúak

4

Az önkormányzatok jogállása

• A helyi önkormányzás joga kétféleképpen gyakorolható:

• Közvetett joggyakorlás (képviselőtestületen keresztül)

• Közvetlen joggyakorlás (helyi népszavazás)

• Önkormányzati autonómiák:

• Szabályozási autonómia (rendeletalkotás)

• Gazdasági autonómia (helyi adók, vagyongazdálkodás, vállalkozás)

• Szervezeti autonómia (SZMSZ, társulások, szövetségek)

• Törvényességi felügyeletüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok

látják el

• Kötelező feladatot csak törvény írhat elő önkormányzat számára, ezen

felül önként is vállalhatnak feladatokat

5

Az önkormányzatok költségvetése

• Jegyző által előkészített rendelet-tervezetet a polgármester nyújtja be

• 2000 lakos felett kötelező a Pénzügyi Bizottság létrehozása

• Központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45 napon

belül kell előterjeszteni

• Az önkormányzatnak az előterjesztést követő harminc napon belül kell

az elemi költségvetésről adatot szolgáltatni a kincstár felé (amennyiben a

rendeletet március 15-éig nem fogadják el, úgy az átmeneti

gazdálkodásról rendeletet kell alkotniuk)

• Működési hiány nem tervezhető

• Adósságot keletkeztető ügylet főszabályként csak a Kormány előzetes

hozzájárulásával köthető

• Kincstár és ÁSZ ellenőrzi a gazdálkodást

6

Helyi adók rendszere

• Vagyoni típusú adók:

• Építményadó (max. 1821 HUF/m2, vagy a forgalmi érték 3,6%-a)

• Telekadó (max. 331 HUF/m2, vagy a forgalmi érték 3%-a)

• Magánszemélyek kommunális adója (max. 28 145 HUF/év)

• Idegenforgalmi adó (max. 496 HUF/fő/nap)

• Helyi iparűzési adó:

• Állandó jellegű tevékenység után (max. nettó árbevétel 2%-a)

• Ideiglenes jellegű tevékenység után (max. 5 000 HUF/nap)

• A benyújtott adócsomag tartalmazza az új helyi adók, a települési adók

szabályozását, melyet az önkormányzatok szabadon vethetnének ki

magánszemélyekre, más adónem által nem adóztatott adótárgyra

7

Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése

• Az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően a helyi önkormányzat adósságot

keletkeztető ügyletet főszabályként kizárólag a Kormány hozzájárulásával köthet.

• Az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételek

50%-át nem haladhatja meg

• Nem szükséges a Kormány hozzájárulása

• az európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert fejlesztési

támogatások megelőlegezésére szolgáló hitelek (az önerő 2015-től engedély

kötelessé válik),

• a naptári éven belüli hitel (likvid hitel),

• a reorganizációs hitelek, valamint

• a törvényben írt értékhatár alatti ügyletek esetében.

• Az adósságmegújító hitelt is engedélyeztetni kell!

• Értékhatár alatti, illetve európai uniós támogatást megelőlegező ügylet megkötése

engedélyköteles, amennyiben az önkormányzat nem jelezte azt előre az éves

adatszolgáltatás során.

8

Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése

A szabályozás célja

• az önkormányzatok fizetésképtelenné válásának megelőzése,

• a nagymértékben eladósodott önkormányzatok további

eladósodásának megakadályozása,

• az államadósság kordában tartása,

• továbbá annak biztosítása, hogy az önkormányzatok csak a törvény

által számukra előírt (kötelező és önként vállalt) feladatok

ellátásának érdekében kössenek olyan mindenképpen szükséges

adósságot keletkeztető ügyleteket, amelyek visszafizetése biztosított.

9

Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése

A Kormány az ügylethez abban az esetben járul hozzá, ha • az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben

meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását

eredményezi azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése

biztosított,

• az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját

bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg,

• az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás adósságának a

központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke

teljesítését nem veszélyezteti.

A nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódó ügyletekhez

történő hozzájárulást a Kormány megtagadhatja.

10

Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése

• 2012-ben és 2013-ban összesen 161 ügylet 76,6 milliárd forint értékben

került jóváhagyásra, melyek adósságnövelő hatása 24,5 milliárd forint

volt

• 2014-ben a Kormány számára új ügyletek megkötése engedélyezésére

rendelkezésre álló mozgástér 15 milliárd forint.

• A Kormány 2014-ben eddig 103 ügylet megkötéséhez járult hozzá,

melyek megkötése 10,8 milliárd forinttal növelheti az év végi

adósságállományt.

11

Az önkormányzatok adósságkonszolidációja

A konszolidáció indokai:• nagymértékű eladósodottság, ami a feladat- és finanszírozási rendszer

hibáiból eredt,

• a feladat és finanszírozási rendszer átalakításával indokolt volt az

önkormányzatoktól elkerülő feladatok arányában az adósságot is átvenni,

• a kis (5 ezer fő alatti) önkormányzatok esetén a helyben maradó kevés

feladattal összhangban az adósság 100%-át visszafizette az állam 2012-

ben,

• a többcélú kistérségi társulások megszűntek, ezért adósságuk teljes

mértékben visszafizetésre került 2012-ben,

• az 5 ezer fő feletti településeknél – adóerő-képességükkel arányosan -

40-70%-os alapmértékben került 2013-ban konszolidálásra az adósság,

• a teljes fennmaradt adósság átvállalásra került 2014 februárjában.

12

Az önkormányzatok és társulások adósságkonszolidációja

A konszolidációban érintett önkormányzatok és társulások száma, valamint a

konszolidált adósság összege ütemenkéntmillió forintban

ÜtemÉrintett önkormányzatok

és társulások száma

Konszolidáció

összege

2011 - megyei önkormányzatok 20 197 600,7

2012 - 5 ezer fő alatti önkormányzatok

és többcélú kistérségi társulások1 740 84 763,1

2013 - 5 ezer fő feletti

önkormányzatok279 614 396,6

2014 - minden önkormányzat és

társulás516 472 317,4

Összesen 2 082* 1 369 077,8

*a több alkalommal konszolidált önkormányzatok az összegben egyszer szerepelnek

13

Az adósságkonszolidációban nem részesült települések

kompenzációja

• A Belügyminisztérium kezelésében lévő „Egyes önkormányzati

feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás” előirányzatból 2013-

ban csak ezen önkormányzatok részesülhettek támogatásban.

• A „BM EU Önerő Alap”-ból ezen települések magasabb, akár 75%-os

támogatásra pályázhattak.

• A Kormány döntése alapján 2014-2017 közt e települések összesen 50

milliárd forint támogatásra pályázhatnak elmaradt fejlesztéseik

megvalósítására. A 2014. évi pályázatok alapján 12,1 mrd Ft

kifizetése már megtörtént. 2015-től uniós forrásokból lesz biztosított e

települések támogatása.

Az önkormányzatok adósságkonszolidációja

14

Feladatmegosztás az állam és az önkormányzatok között

• 2010-től kezdődő önkormányzati megújulás, feladatok újrastrukturálása.

Megyei önkormányzatoknál csak a területfejlesztési feladatok maradtak

• 2013-tól az államigazgatási feladatok nagyrészt elkerültek az

önkormányzatoktól, csak a helyi szinten szabályozandó ügyek maradtak

• Köznevelési feladatok közül csak az óvodai ellátás és 3000 fő felett az

iskola működtetés maradt önkormányzati feladat

• Egészségügyi feladatok közül csak az alapellátás és a járó-beteg

szakellátás helyi feladat

• Szociális feladatok közül a segélyezés, alapszolgáltatások, nappali

ellátás, hajléktalanok ellátása, gyermekek átmeneti gondozása

• Kulturális területen a könyvtárak, múzeumok (megyei jogú városok) és

a kiállítóhelyek, tájházak, mozgókönyvtár

15

A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege

milliárd forint

2002 2006 2010 2011 2012 20132014.

várható

Bruttó adósságállomány 191,5 490,1 1247,5 1196 1067,1 459,6 40

Pénzforgalmi egyenleg -105 -156,5 -232 143,5 90,3 112,9 120

Adósságkonszolidáció

nélküli

pénzforgalmi egyenleg -105 -156,5 -232 1,2 16,6 76,6 51,3

16

A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege

milliárd forint

-400

-200

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

2002 2006 2010 2011 2012 2013 2014. várható

Bruttó adósságállomány

Pénzforgalmi egyenleg

17

Feladatalapú finanszírozási rendszer

• 2013. évtől - az önkormányzati reform részeként - a megmaradt,

ellátandó feladatok új szemléletű finanszírozása került

bevezetésre.

• A korábban önkormányzati feladatellátást szolgáló helyben maradó

és átengedett központi bevételek (SZJA, illetékek, gépjárműadó

60%-a) 2013. évtől a megnövekedett állami feladatok ellátását

szolgálják.

• A főként lakosságszám, illetve ellátotti létszám alapú normatív

finanszírozási rendszert felváltotta a feladat alapú finanszírozás.

• Az új finanszírozási rendszerben nyújtott támogatások kötött

felhasználású támogatások.

• A finanszírozási rendszerben továbbra is működik kiegyenlítő

mechanizmus (beszámítás rendszere).

18

A helyi önkormányzatok 2015. évi finanszírozási rendszere

• A feladatalapú finanszírozási rendszer

2013 – a rendszer bevezetése, alapvetéseinek lefektetése

2014 – a rendszer kiigazítása, finomhangolása, kiterjesztése

2015 – a feladatalapú finanszírozás megszilárdítása, egyedi problémák kezelése

• A 2015. év finanszírozási struktúrája:

• a gépjárműadó 40%-a illeti meg továbbra is a helyi önkormányzatokat,

• a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet (a benyújtott törvénytervezet

alapján) 690,5 milliárd forint támogatást tartalmaz a helyi önkormányzatok

számára.

• Általános működési támogatások köre bővül, „Beszámítás” mellett

„Kiegészítés”-t is tartalmaz a rendszer

• Egyes ágazati alapellátás és szakellátás működésének támogatása növekszik

• Önkormányzati fejlesztési támogatások keretösszegének emelése

• Önkormányzati fejezeti tartalék keretösszege csökken, egyedi problémák

kezelésére szolgál

19

Feladatalapú finanszírozási rendszer

• 2013. évtől - az önkormányzati reform részeként - a megmaradt,

ellátandó feladatok új szemléletű finanszírozása került

bevezetésre.

• A korábban önkormányzati feladatellátást szolgáló helyben maradó

és átengedett központi bevételek (SZJA, illetékek, gépjárműadó

60%-a) 2013. évtől a megnövekedett állami feladatok ellátását

szolgálják.

• A főként lakosságszám, illetve ellátotti létszám alapú normatív

finanszírozási rendszert felváltotta a feladat alapú finanszírozás.

• Az új finanszírozási rendszerben nyújtott támogatások kötött

felhasználású támogatások.

• A finanszírozási rendszerben továbbra is működik kiegyenlítő

mechanizmus (beszámítás rendszere).

20

Helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatásainak alakulása

Év

IX. Helyi önkormányzatok

támogatásai fejezet teljesítés

adatok (mFt)

2008. 1 421 716,0

2009. 1 308 451,9

2010. 1 259 386,6

2011. 1 195 626,5

2012.* 1 066 707,2

2013.* 674 808,4

2014.* 715 854,9

2015. tv. javaslat* 690 484,9

*A Kormány önkormányzati rendszermegújító programjának eredményeként, az állam és önkormányzatok

közötti feladatok újraelosztása 2012-től a megyei, majd 2013-tól a települési feladatok csökkenését, és így a

helyi önkormányzatoknak juttatandó támogatási források szűkülését is jelentette. 2015-re az azóta meghozott

döntések eredményeképpen még érdemben változik a főösszeg.

21

IX. Helyi önkormányzatok támogatásai2014. évi előirányzat 715 854,9

Év közben beépülő előirányzatok

Szociális ágazati pótlék 11 havi rész beépítése az alaptámogatásokba 5 555,8

Veszprém Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok 605,8

Az adósságkonszolidációban részt nem vett települések támogatása 2 500,0

A KLIK-nek átadott önkormányzati források -20 000,0

2015. évi bázis 704 516,5

Szociális ágazati pótlék 12. havi rész beépítése az alaptámogatásokba 505,1

Pedagógus életpálya többletigényének óvodapedagógusokra jutó része 3 752,8

Üdülőhelyi feladatok támogatásának többletigénye 1 092,3

Az adósságkonszolidációban részt nem vett települések támogatása -12 500,0

Előadó-művészeti szervek minősítése miatt átcsoportosítás a XX. fejezetbe -23,3

E-útdíj kompenzáció megszüntetése -5 000,0

Óvoda kapacitás bővítése 1 934,9

Önkormányzati fejlesztések támogatásának növelése 620,0

Békásmegyeri piac rekonstrukció 150,0

A segélyezés területén várható változások összesített hatása a fejezetben -4 563,4

2015. évi előirányzat 690 484,9

22

Ágazati támogatások 1.- Általános működési támogatások -

1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása

2. Településüzemeltetés jogcímeinek támogatása (zöldterület, köztemető

(temetővel nem rendelkező önk. támogatása!), közvilágítás, közutak)

3. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása (korábban

központosított előirányzat)

4. Üdülőhelyi feladatok támogatása (korábban központosított előirányzat)

5. Egyéb kötelező feladatok támogatása (a korábbiaknál differenciáltabb) • 1 000 fő alatti települések: legalább 4 millió forint alaptámogatás

• 1 000 fő lakosságszám feletti települések (ahol az egy lakosra jutó adóerő-

képesség nem éri el a 20 000 forintot): legalább 5 millió forintos támogatás,

• az egyik kategóriába sem eső települések: 3 millió forintra számíthatnak

ezen a jogcímen.

FONTOS!

• Központi Statisztikai (OSAP) adatszolgáltatás alapján történő feladat

finanszírozás

• Megfelelő szakfeladatra történő év közbeni könyvelés elvárása

23

Ágazati támogatások 2.- Köznevelés I. -

FONTOS! Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2)

bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba

3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése

Kiemelt kormányzati célkitűzés: esélyegyenlőség megteremtése a nevelésben,

hátrányos helyzetűek korai oktatásba való terelésének megalapozása

Önkormányzatok érintettsége: óvodai férőhelyek növelése, korszerű óvodai

nevelés és infrastruktúra biztosítása

2015. évi költségvetési törvénytervezetben ehhez kapcsolódóan:

- Emelt összegű működtetési támogatást

- Új célzott (2 500,0 M Ft) fejlesztési forrásokat biztosít

24

Ágazati támogatások 3.- Köznevelés II. -

Óvodák központi költségvetési támogatása

- Óvodapedagógusok és segítők elismert átlagbér alapú támogatása

- A bértámogatás követi a pedagógus életpálya rendszerét

- Külön támogatás a minősített óvodapedagógusok illetménynövelésének ellentételezésére

- Emelt összegű óvodaműködtetési támogatás (68.000 forint/fő – várhatóan még nőhet)

- Továbbra is támogatott a társult óvodába járó gyermekek utaztatása

Óvodai kapacitásbővítést célzó fejlesztések támogatása

- Új előirányzat, 2 500,0 millió forint

- Pályázati rendszer a meglévő óvodai férőhelyhiány megszüntetése érdekében

- NGM pályázati kiírás a támogatási feltételekről

Köznevelési feladatok egyéb támogatás

- Korm. Rendelet alapján 2 500,0 millió forintos előirányzat a KLIK által fenntartott

köznevelési intézmények működtetői, illetve a hozzájárulást fizetők számára

- 2015.: működtetésről szóló újabb döntés éve lesz!

25

Ágazati támogatások 3.- Szociális terület I. -

Kisgyermek ellátások (bölcsőde, családi napközi)

• 2014. évben bevezetett rendszer fennmarad

• A támogatás összegének meghatározásakor figyelembe vett osztószám csökken

• bölcsődéknél 240-es osztószám 235-re,

• családi napköziknél 251-ről 240-re változik.

Gyermekek átmeneti ellátása

• Bevezetésre kerül a feladat alapú finanszírozás a szakosított ellátások mintájára.

• Feladatalapú finanszírozás bértámogatásból és üzemeltetési támogatásból áll.

• Közel 1 milliárd forintos többletfinanszírozást jelent az érintett intézményeknek.

Szociális bentlakásos intézmények felújítása (200,0 millió forint)

• Elsősorban az ideiglenes bejegyzéssel rendelkező intézményekre koncentráló

forrás, célja a a jogszabályi feltételek teljesítése

• NGM hatáskörben kerül elosztásra, az év első felében

26

Gyermekétkeztetés (58 000,0 millió forint)

• Kiemelt kormányzati célkitűzés, hogy egy gyermek se éhezzen

• Több, mint 10%-os, 5,4 milliárd forintos többlettámogatás az idei évhez képest

• Kisebb módosítások a bértámogatásban, a kategóriák közötti folyamatos

növekedés biztosítása

Nyári gyermekétkeztetés jogcímen 360 millió forint többletforrást biztosít a központi

költségvetés a 2015. évre (összesen 3 000,0 millió forintot) – ezzel még több

rászoruló gyermek vonható be az étkeztetésbe.

Várhatóan kiegészül még a törvény a gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések

támogatásával (várhatóan 1 milliárd forint).

Ágazati támogatások 4.- Szociális terület II. -

27

Ágazati támogatások 5.- Szociális terület III. -

Segélyezés

A Kormány célja, hogy 2018-ig megvalósuljon a munkaképes népesség körében a teljes

foglalkoztatottság.

Ennek elérése érdekében a segélyezés terén alapvető változások történnek:

• 2018-ig az FHT-sok fokozatosan a munkaerőpiacra kerülnek, első lépésként 2015. II.

félévétől egynegyedük közfoglalkoztatott lesz,

• Az FHT megállapítása és folyósítása 2015.március 1-jétől a járásokhoz kerül,

• A rendszeres szociális segély 2015. március 1-jétől megszűnik. A munkaképesek FHT-ra, a

betegek és gyermeket nevelők egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra

lesznek jogosultak, a többiek települési segélyt kaphatnak.

• A lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás 2015. március 1-jétől

fokozatosan beolvad a települési támogatásba,

• Az önkormányzati segély új neve települési támogatás lesz, az önkormányzatok sokkal

több élethelyzetben és volumenben adnak e jogcímen segélyt (ehhez adóerőképességtől

függő támogatás jár majd).

28

Ágazati támogatások 6.- Kulturális terület -

Nyilvános könyvtári, muzeális intézményi és közművelődési feladatok

• 1 250,0 millió forinttal magasabb támogatás 2015-ben.

• A többlet elsősorban a kistelepülések közművelődési tevékenységét segíti

• a fajlagos összeg változatlanul hagyása mellett legalább 1,2 millió forint

minimális támogatás

• A többlettámogatás 1 793 db kistelepülést érint pozitívan.

Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás

• 2015. évi előirányzat 180,0 millió forinttal nő

• A támogatás a nyilvános könyvtárak állománygyarapítását, a közművelődési

intézmények eszközbeszerzését, valamint a múzeumok állandó kiállításainak

megújulását segíti elő.

29

Beszámítás - Kiegészítés

• Egyes költségvetési támogatások összegét csökkenti az elvárt iparűzési

adóbevétel

• A beszámítás a 2014. évinél differenciáltabb módon történik:

• Az alacsony adóbevételi potenciállal rendelkezőket (8 500 forint alatt) a

beszámítás helyett kiegészítést kapnak (az általános támogatások összegére

vetített, meghatározott százalékú kiegészítő támogatással), e felett sávosan

jelentkezik az elvonás.

• Kibővül a beszámítás alá tartozó támogatások köre a külterületi

támogatással, az ifa kiegészítéssel és az egyéb önkormányzati feladatok

támogatásának 50 %-ával.

• A levonandó számított bevétel az ipa adóalap 0,5 %-áról 0,55 %-ára nő, a

nagyon magas adóbevétellel bíró önkormányzatok esetében még magasabb

0,65 %-ot is elérő mértékkel.

• A sávokat a következő táblázat mutatja be.

30

Beszámítás - Kiegészítés

No.

Kategóriák a települési önkormányzat egy

lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint) Támogatáscsökkentés

mértéke a számított

bevétel százalékában

Kiegészítés

a beszámítás, kiegészítés

alapjának százalékában alsó határ felső határ

1.

1 5000 0 25

2. 5 001 8 500 0 15

3. 8 501 10 000 10 0

4. 10 001 12 000 20 0

5. 12 001 15 000 40 0

6. 15 001 18 000 60 0

7. 18 001 24 000 85 0 8. 24 001 36 000 95 0 9. 36 001 42 000 100 0 10. 42 001 60 000 105 0 11. 60 001 100 000 110 0 12. 100 001 120 0

31

Köszönöm a figyelmüket!