az internet pszichológiája különösandreakis.com/blog/wp-content/uploads/2016/02/az...az alapok...

DE-BTK Pszichológia szak

Az internet pszichológiája - különös

tekintettel az online nemi szerepekre Beadandó dolgozat

Kis Andrea, elsőéves hallgató

2014.12.27.

A pszichológia főbb területei tantárgy - Dr. Polonyi Tünde

Fej

ezet

: B

evez

etés

2

TARTALOM

Bevezetés ................................................................................................................................................................ 3

A témáról ............................................................................................................................................................ 3

A dolgozat felépítése .......................................................................................................................................... 3

Feldolgozott irodalom ......................................................................................................................................... 4

Könyv (fejezet) ............................................................................................................................................... 4

Cikk ................................................................................................................................................................ 4

Hivatkozás, idézetek kezelése ............................................................................................................................. 4

Internet és pszichológia találkozása ........................................................................................................................ 5

Kezdeti vizsgálódások ........................................................................................................................................ 5

Kutatási eszköz és tér egyben ............................................................................................................................. 5

Sajátos Interakciós közeg és kommunikációs tér ................................................................................................ 6

Jellegzetességek a kommunikáció szempontjából .............................................................................................. 6

Fizikai szeparáció és szöveges közvetítés ...................................................................................................... 7

Az anonimitás problémája .............................................................................................................................. 7

Csoportnormák az egyéni viselkedésben ........................................................................................................ 8

Időbeli vonatkozások ...................................................................................................................................... 8

Aktuális kutatások .............................................................................................................................................. 9

Nemek az interneten ................................................................................................................................................ 9

Nemek közti különbségek ................................................................................................................................... 9

Kutatások és esettanulmányok .......................................................................................................................... 11

A levelezési listák esete ................................................................................................................................ 11

Konfliktusok ................................................................................................................................................. 12

Gamergate .................................................................................................................................................... 13

"Pihentető kikötő" nőknek ............................................................................................................................ 14

Összegzés .............................................................................................................................................................. 15

Felhasznált külső források..................................................................................................................................... 16

Fej

ezet

: B

evez

etés

3

BEVEZETÉS

A TÉMÁRÓL

Dolgozatom témájának kiválasztásakor két szempontot tartottam fontosnak: egyrészt

mindenképpen az internethez kapcsolódó irodalmat szerettem volna feldolgozni, ugyanis

személyes érdeklődésem és eddigi tanulmányaim okán több szempontból is vonz annak

(pszichológiai szempontú) sokszínűsége. Másrészt - pontosan emiatt a sokféleség miatt -

nagyon nehezen tudtam konkretizálni témámat, hiszen rengeteg olyan vonatkozást találtam,

amivel szívesen foglalkoztam volna. Mivel emellett régóta foglalkoztat a nemiség és nemi

szerepek pszichológiai jellemzése, így amikor könyve olvasása közben egy direkt erre a

témára fókuszáló fejezetre sikerült bukkannom Patricia Wallace (alább jelzett) munkájában,

nagy örömmel és izgalommal láttam neki az olvasásnak.

Mindeközben azonban arra is rádöbbentem, hogy eddig fogalmam sem volt, hogy pontosan

milyen megközelítésekből lehet pszichológiai szempontból foglalkozni az internettel és azon

belül is választott témakörömmel. Éppen ezért néhány általánosabb jellegű mű olvasásába is

belekezdtem. Ezek közül az Alkalmazott pszichológia című lapban megjelent, átfogó és

áttekintő jellegű cikk kellően részletezőnek tűnt, így ennek feldolgozása mellett döntöttem.

A DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE

A fentiek okán a választott cikket elsősorban általános helyzetismertetési jellegénél fogva

szerettem volna bemutatni. Éppen ezért ezután a rövid bevezető rész után rögtön az internet

pszichológiai szempontú megközelítési lehetőségeiről fogom összegezni

olvasmányélményeimet, melyekben igyekszem híven bemutatni a szerzőpáros által

felvonultatott lehetőségeket és példákat e két tudományterület kapcsolatáról. Már itt

utalásokat teszek a fókuszált téma kötődési pontjaira.

Az alapok lefektetése után következhet a dolgozat lényegi tartalmának második része, vagyis

a nemi szerepeket online kontextusban tárgyaló, a könyv által leírtakat bemutató és taglaló

rész.

Mivel azonban a könyv mélyebb feldolgozása során azt találtam, hogy annak megszületése

óta érdekes új fejlemények jelentkeztek ezen a területen, így szubjektív véleményem mellett

Fej

ezet

: B

evez

etés

4

fontosnak tartottam egy-két aktuálisabb információt is bemutatni dolgozatomban. A harmadik

és egyben utolsó rész ezeket hivatott röviden ismertetni.

Ezek után már csak egy rövid összegzés és néhány személyes gondolat került megemlítésre.

Dolgozatom erősen áttekintő jellegű, hiszen a téma nagyon sok megközelítési lehetőséggel bír

és terjedelmében nem szerettem volna nagyban eltérni a kiírt követelményektől. Ennek

ellenére tervezem, hogy a későbbiekben kisebb részeit mélyebb vizsgálatnak vetem alá és

külön-külön is bővebben foglalkozom velük.

FELDOLGOZOTT IRODALOM

KÖNYV (FEJEZET)

Az internet pszichológiája / Patricia Wallace ; [ford. Krajcsi Attila]. - Budapest : Osiris, 2002

[Budapest] : Eto-Print. - 312 p. ; 20 cm. - (Osiris könyvtár Pszichológia)

11. fejezet: Nemi témák a hálón (p. 253-279)

CIKK

Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna

In: Alkalmazott pszichológia. – 14(1). (2014), p. 5-13.

HIVATKOZÁS, IDÉZETEK KEZELÉSE

A dolgozat elemző jellegéből adódóan gondolati magját a fentebb megjelölt forrásokból

meríti, ezeket elemzi és mutatja be. Emellett külső forrásanyagokkal is dolgoztam, ezek

online tartalmakat jelentenek elsősorban - főleg azért, mert az internet vizsgálata és különösen

a releváns, aktuális történések leírásának elsődleges közege sok esetben maga az internet.

Ezt a kétféleséget - a plagizálás gyanújának elkerülése és a pontosan rendszerezhetőség okán -

két féle hivatkozási rendszerrel igyekeztem kezelni. Az elsődleges feldolgozott irodalom

hivatkozásait bekezdésenként/gondolati egységenként helyeztem el, ezek lábjegyzetek

formájában jelentkeznek és a cikk oldal- és bekezdésszámát hívják segítségül és numerikus

megjelölést kaptak. Emellett az egyéb forrásokat végjegyzetekkel azonosítottam - egyfelől

azért, hogy elkülönüljenek az előbbiektől, másfelől pedig azért, hogy a dolgozat végén

Fej

ezet

: In

tern

et é

s p

szic

holó

gia

tal

álk

ozá

sa

5

egységes lista formájában külön is megtekinthetőek legyenek. Jelzésükre az alfabétum jelei

szolgálnak.

INTERNET ÉS PSZICHOLÓGIA TALÁLKOZÁSA

KEZDETI VIZSGÁLÓDÁSOK

Tévedés volna azt feltételezni, hogy az internetet annak megszületése óta figyelemmel

követik a társadalomtudományok. Ősének megjelenésétől (1969 - ARPANET)a

hazánkban

egészen sokáig, az 1990-es évekig nem történtek ilyen vonatkozású vizsgálatok. Ennek okai

egyrészt abban kereshetőek, hogy a hagyományos távközlési vagy nyomtatott médiumoknál

megszokott vizsgálati kritériumoknak az internet egészen egyszerűen nem felelt meg, így nem

is vizsgálták ezek mentén. Másrészt a szakmai közvélemény nagyon sokáig csupán

szubkulturális elterjedésű jelenségnek tekintette, sokan nem is jósoltak nagy jövőt

fejlesztésének.

Elsők között szociológiai kutatások jelentkeztek használatával kapcsolatban, majd a

pszichológia is egyre élénkebben kezdett foglalkozni különböző aspektusaival. Érdekesség,

hogy újszerű jellege eleinte idegenkedést szült és a legelső megfigyelések az addiktológia

szempontjából közelítették meg. Azóta ezek az alapvető félelmek ok nélkülinek bizonyultak,

vagy még inkább; átalakultak és a mélyebb hatókörű érdeklődéssel és vizsgálódással együtt

újabb és újabb - sokszor talán aggodalomra okot adható - kérdések formájában bukkantak

fel1.

Az internet állandó, nagyon gyors és sokszor ugrásszerű, megannyi területre kiterjedő és

mindennapi életünket meghatározó fejlődése azt hiszem, hogy mindig indokolni fogja ezt a

fajta óvatos kérdésfelvetést.

KUTATÁSI ESZKÖZ ÉS TÉR EGYBEN

Mára elmondhatjuk, hogy az internet a pszichológiai kutatás eszköze és sajátos tere, közege is

egyben. Eszköz, hiszen a legtöbb kutatás ilyen vagy olyan módon felhasználja lehetőségeit

1 Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna (5. oldal)

Fej

ezet

: In

tern

et é

s p

szic

holó

gia

tal

álk

ozá

sa

6

pl.: publikációk közlése, adatok szervezése (gyűjtés, felvétel, feldolgozás és tárolás),

tájékozódás, valamint tájékoztatás).

Kutatott jelenségeit és az ezeket feltárni hivatott módszereket több szempont alapján

rendszerezhetjük. Elkülöníthető például az offline és online valóság összevetése, amelyhez a

kulturális összehasonlító pszichológia módszereit használják fel. Másik vizsgálati mód az

online társas jelenségek sajátosságainak vizsgálata. A vizsgált jelenség megközelítésének

szintje szerint is differenciálódnak a kutatások, megjelenhetnek az egyéni, interperszonális

csoport(közi) vagy még ennél is nagyobb, társadalmi szinten2.

Dolgozatomban előtérbe kerül az újszerű közeg szempontjából való megközelítés - a nemi

szerepek megjelenésének értelmezése közben a fentebb felsorolt szempontokat is igyekeztem

észben tartani. Jellemző egyébként a témára - ahogy ezt a vonatkozó részeken jobban kifejtve

is leírom - az offline-online valóságban megjelenő reakciók összevetése és kifejezetten

izgalmas csoport szintű kísérleteket is végeztek.

SAJÁTOS INTERAKCIÓS KÖZEG ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TÉR

A világ első e-mail programjának megjelenésétől napjainkig csaknem 44 év telt el (a világ

első e-mailjét Ray Tomlinson 1971-ben küldte el) b

. Ennyi idő alatt rengeteget változott az

internetes kommunikáció és maga az internet is. Az internet változásával pedig a felhasználók

és igényeik is folyamatosan alakultak - ilyen jellegű átalakulás része például a web 2.0, vagyis

a közösségi média megjlenése is.

Az interaktivitás ilyen szintű és mértékű megjelenése egyben az online hatalmi viszonyok

átalakulását is jelentette; megváltozott az információ terjedésének módja, ahogy a

közvélemény formálásának lehetőségei is. A szakmai és laikus tudás összekeveredett, az

értelmezés és a releváns információk kiszűrésének módjai szubjektívabb színezetet öltöttek3.

JELLEGZETESSÉGEK A KOMMUNIKÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL

A nagyon sok és gyors változások sorozata miatt is nehéz általánosságban beszélni egy

ennyire nagy és átfogó témáról, de alapvető következtetések mentén haladva mégis

találhatunk néhány általános jellemzőt. Ezeket fontosnak tartottam röviden összefoglalni,



Fej

ezet

: In

tern

et é

s p

szic

holó

gia

tal

álk

ozá

sa

7

ugyanis szerintem szűkebb témám tanulmányozása során ezeknek segítségével sok általános

mintázat tűnhet fel, amelyek nem csupán a nemek közötti kommunikáció sajátosságai, ám

keveredve megannyi más tényezővel felerősíthetik az esetleges konfliktusokat. Az alább

felsorolt tulajdonságokat tehát már kicsit előretekintve foglaltam össze ilyen formában.

FIZIKAI SZEPARÁCIÓ ÉS SZÖVEGES KÖZVETÍTÉS

Nagyon fontos és alapvető sajátosság az, hogy technológiai közvetítésű kommunikációt tesz

lehetővé. Ezen tulajdonsága rengeteg olyan jellemzővel bír, mely fontos a felhasználók

interakcióinak szempontjából.

Fontos következménye ennek például a fizikai szeparáció és az, ahogyan ezzel együtt a tér

szerepe megváltozik, a földrajzi hely szerepe csökken, míg a szociális tér mérete és

hatósugara kitágul. Ezzel párhuzamosan a kommunikáció egy igen jelentős része szöveges

alapú, ami nélkülözi a nonverbális jeleket. Ez a két tényező egyszerre eredményezi azt, hogy a

társalgások ridegebbnek, olykor direkt negatív töltetűnek hathatnak és a hiányzó kulcsingerek

hatására a bizalomérzet is csökkenésnek indul - mind a kommunikációs partner, mind az

internet(es közeg) vonatkozásában. A szöveges alapú információcsere természetesen pozitív

pszichológiai hatásokkal is járhat. Sok esetben az, hogy gondolatainkat jobban meg tudjuk

fogalmazni, kifejezetten vonzó és könnyítő tényező. A magánéleti szférában feltűnő, ilyen

fajta írott kommunikációs módot sajátos szófordulatai és nyelvi eszköztárának informálisabb,

interperszonálisabb jellegzetességei okán az "írott beszélt nyelv" megnevezéssel is illetik4.

AZ ANONIMITÁS PROBLÉMÁJA

A fizikai elhelyezkedés távolodása és az arc nélküli, közvetett közeg megjelenése megnövelte

a névtelen, identitás közlésétől mentes interakciók lehetőségeinek számát. Ez sok negatív

hatással is járhat, ugyanis a felelősség és önkontroll csökkenésével jár, melyek maguk után

vonhatják a gátlástalanság és agresszió szintjeinek megnövekedését. A nemi szerepek és az

ezekhez kötődő megnyilvánulások vizsgálatakor több olyan esettanulmánnyal is találkoztam,

ahol ez a fajta tényező erősen befolyásolta a felek egymáshoz való viszonyulását - többek

között ezért is tartom ezt nagyon fontos és nem elhanyagolható tényezőnek5.



Fej

ezet

: In

tern

et é

s p

szic

holó

gia

tal

álk

ozá

sa

8

CSOPORTNORMÁK AZ EGYÉNI VISELKEDÉSBEN

Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan a cikk szerzői egy számomra nagyon érdekes vonatkozását

is megemlítették ennek a jellegzetességnek. A SIDE (Social Identity Model of Deindividual

Effects) avagy az egyéniségvesztés társadalmi identitás modellje néven ismert

elképzelésrendszer pont a fentebb taglalt anonimitás szempontjából közelíti meg az egyén

csoportokon belüli meghatározhatóságát.

Ez alapján mivel ebben a közegben a személyes jellegzetességek nehezebben

megközelíthetőek, kommunikálhatóak és értelmezhetőek, a csoport tagjai érzékenyebbnek

bizonyulnak az adott társas normákra. Ilyen szempontból a névtelenség egyben

deperszonalizációval is jár, illetve a személyes különbségek percepciójának csökkenésével,

amivel párhuzamos a hasonlóságok megfigyelésének fontossága. Ez segíti a csoporton belüli

önidentifikációt és a csoporttal való azonosulást, ami pedig az ehhez a közeghez kapcsolódó

normák szerepét növeli. Ilyen szempontból tehát az a kijelentés tűnik helyesnek, hogy csupán

az adott csoport vagy közeg normáitól függ az egyén negatív vagy éppen pozitív viselkedése6.

IDŐBELI VONATKOZÁSOK

Az internetes kommunikációs módoknak léteznek aszinkrón és szinkrón változatai az idői

késleltetettség szempontjából. Az aszinkrón, vagyis időben késleltetett kommunikáció - ilyen

például az e-mail is - jobban kontrollálható és könnyebben válhat a tudatos

személyiségbemutatás eszközévé. Lassított, kondenzált kommunikációs mód, mely

csökkentheti a társas szorongást7.

Dolgozatom szempontjából egyfelől nehezítő tényező volt az, hogy a választott szakirodalmi

könyv még csupán a már nem annyira használatos levelezési listákon folyó interakciókat

veszi górcső alá. Másfelől viszont - és ezért döntöttem ennek ellenére is feldolgozása mellett -

sok esettanulmány és elemzés tanulmányozása után úgy találtam, hogy az akkori helyzet igen

nagy hasonlóságokat mutat ma is aktuális problémákkal. Mivel a kommunikáció időbeli

módja ezekben az esetekben aszinkrón volt, ezt a jellegzetességet következményeivel együtt

szükséges kiemelni a téma értelmezéséhez.



Fej

ezet

: N

emek

az

inte

rnet

en

9

AKTUÁLIS KUTATÁSOK

Ahogyan az eddig leírtakból is kitűnhetett, az internet rendkívül sokszínű és gyorsan fejlődő

közege a legkülönbözőbb társas interakcióknak. Vizsgálata pontosan emiatt nehézségekbe

ütközik, hiszen az a sokféle szerep még jól definiálhatóságát is nehézkessé teszi olykor.

Tekinthetünk rá, mint technikai eszközre, önálló kulturális vagy kommunikációs közegre, de

önálló organizmus szintjén is próbálhatjuk értelmezni.

Egy biztos: mára egyre kiterjedtebben foglalkozik a pszichológiai szakirodalom is

sajátosságaival és különböző szereplőinek az emberi lélekre gyakorolt hatásával.

NEMEK AZ INTERNETEN

Az internet - ahogy bármilyen másik szociális közeg is - nem biztosíthat csupán pozitív

érzelmi tartalmú interakciós teret. Online kapcsolati hálónkon belül is előfordulhatnak

konfliktusok, szembesülhetünk negatív érzelmi hatásokkal már identitásunk okán is.

A különböző sztereotípiát kiváltó jellegzetességek közül a nem az, ami talán a legkönnyebben

és leggyakrabban megjelenik online identitásunk reprezentációjában is, hiszen nevünk,

profilképünk egyaránt árulkodóak lehetnek ilyen téren. A fentebb leírt térbeli távolságok és a

gépelt szöveges tartalmak eszkalálhatják az agresszívabb kitöréseket és helyet adhatnak a

deviáns megnyilvánulásoknak, ahogyan hamarosan ezt a nemek kapcsán elemzett

esettanulmányok során láthatjuk is.

A szerző felhívja figyelmünket arra, hogy a nemekkel kapcsolatos előítéletek és az ehhez

kapcsolódó konfliktusok megértésének kulcsa az, hogy ezekkel eleve tisztában legyünk.

Éppen ezért mindenek előtt az offline közegre vonatkoztatott, nemi sztereotípiákkal

kapcsolatos vizsgálatok közül szemezgetve festett fel egy képet, mely az internetes

vizsgálatokhoz értelmezési alapul szolgálhat8. Ennek okán magam is ezzel kezdem a téma

pontosabb bemutatását.

NEMEK KÖZTI KÜLÖNBSÉGEK

8 Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (253. oldal)

Fej

ezet

: N

emek

az

inte

rnet

en

10

A legfontosabb elfogadásra váró gondolat az, hogy a nemek között vannak ugyan

különbségek különböző területeken, de ezek sokszor a nemi csoportokon belül ugyanúgy,

vagy még inkább megmutatkoznak. A hatáskeltő média megjelenések a nemi különbségek

szakadékszerű megjelenéséről tehát nem fedik le a valóságot.9

Nagyon érdekes kísérleti példa ilyen szempontból John Williams és Deborah West vizsgálata.

A kutatópáros nemzetközi szinten tesztelte a nemekkel kapcsolatos általánosító magatartást

egy igen egyszerű teszttel. Két ember tulajdonságait írták le a különböző nemzetiségű

tesztalanyoknak - az egyiket domináns, agresszívebb, míg a másikat szubmisszív, gengédebb

jelzőkkel illették. A tesztalanyok nemzetiségtől függetlenül az előbbit férfinak, az utóbbit

pedig nőnek tippelték meg. A nemek közötti különbségek nem írhatóak le ilyen élesen. A

kutatások alapján valóban vannak szembeötlő különbségek férfiak és nők között különböző

pszichológiai tényezők szerint, de ezek egyáltalán nem biztos, hogy megegyeznek a

sztereotípiákkal. Felmerül annak a kérdése is, hogy vajon a kommunikációs stílusokat pusztán

a kontextus és személyiség befolyásolják-e, avagy a nemiség szerepe is befolyásoló tényező.

Általános, offline megközelítésben személyiségtesztek alapján kimutatható például az, hogy a

fiatalabb férfiak hajlamosabbak agresszívebb attitűdöket mutatni különböző feladatok

megoldása kapcsán, míg női társaik érzékenyebbek és empatikusabbak. Judith Hall kutatása

például arról tanúskodik, hogy a nők könnyebben értelmezik a nonverbális érzelmi jelzéseket,

társas helyzetekben így érzékenyebb megfigyelők lehetnek.10

A két nem beszédstílusával kapcsolatban is van néhány olyan megfigyelés, melyek mentén

lefektethetünk szabályszerűségeket. A nők általában hajlamosabbak töltelékszavakkal és

fokozó, illetve bizonytalanságot kifejező módosító szavakkal kitölteni beszédüket.

Gyakrabban kérdeznek, többet indokolnak és több egyetértést mutatnak, összességében ezek

miatt beszédük alárendelődőnek, tétovázónak tűnik. Megközelítésük inkább társas-érzelmi,

mint feladatorientált. Emellett beszélgetésük jellemzője az is, hogy gyakran beszélnek

párhuzamosan vagy átfedésekkel, közbevágásokkal. A férfiak ezzel szemben gyakran tartanak

hangzószüneteket, megközelítésük sokkal inkább koncentrál direkt az adott feladatra. Náluk

az átfedések és közbevágások száma elenyésző. Ennek oka talán abban is kereshető, hogy ők

a beszéd fonalának maguknál tartását a dominancia reprezentációjának tekintik, így - míg a

nőknél a magasabb számú közbevágásokkal és átfedésekkel együtt pozitívak maradnak az

9Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (254. oldal, 1. bekezdés)

10 Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (254-255. oldal)

Fej

ezet

: N

emek

az

inte

rnet

en

11

attitűdök - ők igyekeznek ezeket a szituációkat elkerülni. A nemek közti különbségek a

domináns viselkedés tekintetében is megjelennek ugyan, de alacsonyabb eltéréseket

mutatnak; a férfiak domináns szerepben valószínűbben éltek nyílt fenyegetésekkel, míg a nők

ennél manipulatívabban ugyan, de hasonlóan gyakran használtak hasonló eszközöket.11

Ezen a ponton érdemes belegondolni abba, amit korábban az online kommunikáció kapcsán

lefektettünk. Ez általában gépelt szöveg formájában, sokszor aszinkrón módon történik, ami

egyrészt ellehetetleníti az arckifejezéseket, mozdulatokat megfigyelő női érzelmi szenzorok

működését. Másfelől pedig könnyen elgondolható, hogy az eleve ridegebb közegben a nők

érzelmi visszacsatolást adó és váró beszélgetésmódja nehezen fogadja be a férfiak hideg,

célorientált megszólalásait. A több szereplős fórumokon különösen érdekes lehet az átfedések

és közbevágások szerepe. Természetesen ezeket nem standard, élőszóbeli formájukban értem

ebben az esetben, hanem webes közegbe átültetetten. Egy hamarosan kifejtett példám kapcsán

felmerült bennem annak kérdése, hogy vajon a férfiak tekinthetik-e domináns szerepükre

fenyegetőnek azt is, ha egy téma kapcsán vagy egy adott helyen többen egy azonos

részletéhez kezdenek hozzászólásokat generálni - már-már közbevágni egymás szavaiba.

Később erre a gondolatra még visszakanyarodok.

KUTATÁSOK ÉS ESETTANULMÁNYOK

A LEVELEZÉSI LISTÁK ESETE

Érdekes vizsgálatot végzett Susan J. Herring két levelezési lista interakciós stílusainak

megfigyelésével kapcsolatban. A listákat tudományos kutatók alakították ki és mindkét

esetben tudományos megközelítéssel vitatták témáikat. Az egyik lista (LINGUIST) a kognitív

nyelvészet, míg a másik (WMST) a nők társadalmi helyének témakörét boncolgatta. A nemi

eloszlások mindkét helyen eltolódtak az egyik nem irányába; a LINGUIST-en főleg férfiak,

míg a WMST-n főleg nők alkották a listát. A kutatónő az ő listán belüli levelezéseiket kezdte

vizsgálni több szempont alapján.

Többek között mérésre került ily módon az is, hogy melyik listán több a csatlakozó (korábbi

hozzászólásokkal egyetértő) és ellentétes (korábbi hozzászólások ellenében író) hozzászólás.

A korábbi női-támogatói attitűdökkel egybevágóan a WMST-n alakultak jobban a csatlakozói

jellegű hozzászólások; a LINGUIST-hez képest nagyjából négyszeres mennyiségben voltak.

Az ellentétes változat gyakorlatilag nem is volt jelen a WMST-n, míg a másik listán elég

11

Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (255-261. oldal)

Fej

ezet

: N

emek

az

inte

rnet

en

12

gyakran jelentek meg hasonló hozzászólások. Az adatokat egyértelműen annak

tulajdonították, hogy a nők több csatlakozó, a férfiak pedig gyakrabban ellentétes szándékú

hozzászólást írtak. Érdekes aspektusa volt ennek a vizsgálatnak az, hogy a két lista női

hozzászólóinak intencióit összehasonlítva azt találták, hogy a több férfiból álló közegben, a

LINGUIST-en a női hozzászólók több ellentétes változatot küldtek a másik lista női

hozzászólóihoz képest. Ezt leginkább az attitűdök a férfi közeghez való idomulásának látták.

12

Számomra ez a vizsgálati konklúzió némileg kétesnek hatott (nem azért, mert nem tartom

lehetségesnek, hogy ez is szerepet játszik a kommunikáció módok változásában), ugyanis már

a listák témáinak megismerésekor feltűnt, hogy míg a kognitív nyelvészet alapjában véve egy,

a nemi szerepektől jól elválasztott problémakör, addig a nők társadalmi helyzetének

vizsgálata egyáltalán nem vonható külön ezektől. Ezek után nem hiszem, hogy a vizsgálat

hitelesen kijelentheti azt, hogy a nők egyetértése (egy olyan témában, ami eleve homogén

csoportként érinti őket és élethelyzetükhöz való közelisége - többek között a fentebb említett

SIDE modell értelmezésében is - eredendően egymáshoz kötődő, hasonlóságokat felfedő

kapcsolatot hoz létre közöttük) csupán, vagy akár főleg interakciós jellemzőik okán alakul

úgy, ahogy - még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy tudományos közegről volt szó.

KONFLIKTUSOK

Újabb levelezési listákkal kapcsolatos tanulmánya során Susan Herring egy másik

tudományos listát vizsgált meg a nemi sztereotípiákból fakadó konfliktushelyzetek

vonatkozásában. A számítógépekről és angol fogalmazásokról szóló Megabyte University

(MBU) képezte ezúttal a kutatás terepét és a vizsgálat idején a férfiak voltak többségben a

listán. A vitát egy férfi hozzászólása idézte elő, amelyben arról írt, hogy a férfiirodalommal

kapcsolatban szeretne kurzust indítani. Sokáig és sokan támogató jelleggel léptek fel és

ötleteket, javaslatokat küldtek válaszul, míg egy nő felvetette, hogy a téma nem legitim,

ugyanis az irodalmi kurzusok eleve férfiak által dominált nézőpontot közvetítenek. Ettől a

ponttól fogva a különböző nemű hozzászólók szinte mind nemük által determinált

vitaoldalakat foglaltak el. A nők ebben az időszakban szokatlanul nagy mennyiségű - egy

rövid ideig férfitársaikénál is több - és méretű hozzászólást készítettek, melyet férfi társaik

azonnal támadásként, domináns szerepük elvitatásaként éltek meg - panaszkodni kezdtek

arról, hogy elhallgattatásra kerültek. Érdemes megjegyezni, hogy a férfiak által használt

12


Fej

ezet

: N

emek

az

inte

rnet

en

13

szavak aránya ekkor is az összes használt szó 70%-át tette ki. (Teljesen mellékesen jegyzem

meg, hogy a könyv szövegét ebben az esetben erősen manipulatívnak éreztem; a teljes

leírásban ez az egy számszerűsített adat szerepel, míg a női hozzászólásszám emelkedéséről

nem találtam itt említett konkrét adatokat. A szóhasználat és ez a fajta szelektivitás

összességében szerintem a nők javára szolgál, nem érzem objektívnek.). A férfiak a vita több

pontján próbálták figyelmen kívül hagyni vagy kikerülni a problémát - akadt alkalom, mikor

egyszerűen csak nem válaszoltak a nők által felvetett kérdésekre, ahogy olyan is előfordult,

hogy kitérő, egészen másfelé mutató válaszokat adtak.

A csoportpolarizáció gyorsan megjelenni látszik az ilyen nemi sztereotípiákon alapuló viták

esetében. A gátló tényezők csökkent szerepe és az általánosítás általi (emocionális)

mozgósíthatóság szintén fontos momentumok.13

Bár ezek a motívumok a leírásban csak egy-egy példán keresztül kerültek megemlítésre,

nagyon érdekes hasonlóságot mutatnak egy kifejezetten aktuális és viszonylag nagy

nyilvánosságot kapott esettel, a Gamergate botránnyalc.

GAMERGATE

A téma szempontjából releváns és pertinens ez az idén kirobbant vita, mely az online

számítógépes játékosok köréből indult, ám nagyon agresszíven nőgyűlölő színezetet kapott

hamarosan. Az egész helyzet már eleve forrongó indulatokkal teljes volt, hiszen az utóbbi

időben az online tér egy olyan szegmensébe kezdtek el betörni az aktív női résztvevők, ami

hagyományosan - már az internetes közeg kialakulásának legelejétől fogva - nagyon erősen

maszkulin terepnek számított; ez a játékosok (gamerek) sajátos, online formálódó

szubkultúrája. A női résztvevők mindig kisebb arányban voltak jelen ebben a közösségben,

ám napjainkban itt is - ahogy a női játékfejlesztők és programozók egyre nagyobb számban

képviseltetik magukat - egyre több a konfliktus a két nem között.

A konkrét botrányra visszatérve: az egész egy csúnya szakítással kezdődött egy játékfejlesztő

nő és aktuális partnere között. Ez a partner nem sokkal a szakítás után egy blogot indított

(http://thezoepost.wordpress.com/), melyben a legintimebb részletekbe menően tette közzé

Facebook beszélgetéseit, szexuális tapasztalatait korábbi barátnőjével, illetve - ami a vita

kirobbanásához közvetlenül vezetett - leírta arra utaló részleteket is, hogy a játékfejlesztő nő

egy, a területen dolgozó újságíróval is intim kapcsolatot létesített. Az internetes közösség

13


Fej

ezet

: N

emek

az

inte

rnet

en

14

szinte azonnal reagált, de leghevesebben nem a blog hihetetlen mértékű és agresszív

magánszféra-sértésére. Helyette a legnagyobb fókuszt az kapta, hogy egy nő szexuális

kapcsolatok kialakításával juttatta játékát média megjelenésekhez, ez pedig több szinten is

újságírói etikai kérdés. Hiába jelentette ki mind az újságíró, mind a fejlesztő (és később a

blogot író ex-partner is), hogy kapcsoltuk után semmilyen cikket nem készített a témában,

eddigre a konfliktus eszkalálódott, halálos fenyegetések, erősen személyeskedő és nők elleni

jellegű kirohanások és egyre durvább megkeresések (online és offline formában egyaránt)

érték a hölgyet.

A téma hossza és rétegzettsége miatt csak nagyon redukált szinten kifejtve azt lehet

elmondani általánosságban az ez után történtekről, hogy egyes nők a közösségből kiálltak

fejlesztőtársuk mellett és felhívták a figyelmet arra, hogy nem ez az első támadás, ami erősen

nemi alapokra helyezi a hangsúlyt. Ezek a nők kijelentéseik után hasonló elbánásban

részesültek a közösség férfi tagjaitól, mint korábbi társuk. (A témával kapcsolatban magyar

cikkek is jelentek meg, bár ezek elsősorban szórakoztatód

jelleget öltöttek, de akadtak

problémát szélsőségesen férfi szempontból megközelítő írások ise

.) A Gamergate,

pontosabban #Gamergate mozgalom így alakult ki és legfőbb ismertetőjegye az lett, hogy az

online fórumokon ezt a hashtag formát (A hashtag: "A Twitter vezetett be először és

népszerűsítette azt az egyszerű címke rendszert, amin keresztül az eltérő forrásokat szűrni és

kategorizálni lehet, és ami könnyed átjárást jelent egy téma mentén a különböző

bejegyzésekben." - Médiagerillaf) használva rengeteg, sokszor radikálisan nőellenes komment

jelenhetett meg.

"PIHENTETŐ KIKÖTŐ" NŐKNEK

Érdekes volt arról olvasni, hogy már ekkoriban megjelentek a tisztán, vagy főleg nőknek

készülő támogató fórumok, melyeket "pihentető kikötő" címmel illette elemzett művem írója.

Ezen fórumok hangvételére sokkal nyugtatóbb, támogató légkör volt jellemző, melyben a nők

is nyugodtabban tudtak kommunikálni és érvényesíteni magukat és sajátos kommunikációs

formáikat14

.

Személyes megfigyelésem alapján (számítógépes, azon belül is internetes közegben dolgozom

informatikai tanulmányaim és grafikusi végzettségem okán, webdesignerként) egyre nagyobb

igény mutatkozik az ilyen támogató forumokra, ugyanis ahogy a kommunikáció nagy

14

Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (271. oldal)

Fej

ezet

: Ö

ssze

gzé

s

15

ütemben felgyorsult, úgy lettek egyre gyakoribbá a virtuális félreértések, sértések és

zaklatások is. A közösséghez tartozás igénye óriási, viszont a szűrt és jól kontrollált

közösségek száma alacsony. Manapság több téren is megjelennek hasonló "kikötők", például

szakmai téren nagy jelentőségű (több ezer főt számláló) méretű, zárt Facebook csoport

formájában jelenik meg Vida Ágnesg (egyébként végzett pszichológus) marketingtanácsadó,

főleg nőknek készült fóruma.

Ebben az esetben azt hiszem, hogy a csoportképző erők pozitív oldala kerül előtérbe; a

szakmai konstruktivitás és inspiráció nagyon fontos helyet kapnak ebben az adminisztrátorok

által kontrollált csoportban is és a csoport egyes tagjai a közösség pozitív attitűdjéből

meríthetnek érzelmi-intellektuális téren erőt.

ÖSSZEGZÉS

Összességében nagyon sok gondolat merült fel bennem a témakörrel kapcsolatban. Egyrészt

kérdésesnek érzem az internet pszichológiai szintű kutathatóságát. Nem az a legfőbb

probléma ezzel a témakörrel, hogy nem értelmezhető vagy fontos, sokkal inkább érzem azt

nehezítő tényezőnek, hogy a kutatott közeg borzalmasan gyorsan fejlődik és ezzel együtt

nagyban befolyásolja a kutatás alanyát (legyen az egy belső szociális tér, mint pl. a Facebook

vagy egy fórum). Emiatt a kettősség miatt nagyon nehéz lehet naprakésznek maradni és

eldönteni, hogy melyik tendencia milyen irányban fog elmozdulni. Ugyanez a gyorsaság az,

ami a publikálást is nehézkessé teheti; a legaktuálisabb szakirodalom nyomtatott formában

nem, vagy kevésbé érhető el, inkább jellemzőek az online források. Ennek ellenére

kihívásokkal teli, izgalmas területnek tartom, ahol az érzelmi tendenciák némelyike akár

könnyebben is megfigyelhető, gyorsabban tetten érhető, mint az offline világban.

A konkrét esettanulmányokat szintén érdekesnek találtam és még intenzívebben

foglalkoztatott az a vissza-vissza térő gondolat, hogy a 10-20 évvel ezelőtti megfigyelések

napjainkra is helytállóak, sőt, a gyakorlatban ismétlődő jellegűek maradtak. Izgalmas ez abból

a szempontból, hogy a feltárt könyv online nemi szerepekkel foglalkozó fejezete foglalkozik

azzal a kérdéssel is, hogy vajon az online világban jelenlévő nők számának növekedése vajon

milyen változásokat hozhat15

. A fentebbi viták kapcsán érdekes ezen gondolkodni, hiszen két

tényező is meghatározó lehet: egyrészt a Gamergate esetében a szubkultúra, amiről szót

15


Fej

ezet

: F

elh

aszn

ált

kü

lső

fo

rrás

ok

16

ejtettem erősen férfi uralta terepnek számít, így a nők számának növekedése még csak most

indult meg. Másrészt azonban az interneten jelenleg legerősebben jelenlévő kommunikációs

közegeket, a szociális médiaoldalak különböző változatait napjainkra közel egyenlő, de kicsit

nagyobb arányú nő, mint férfi használja nap mint nap - egy 2014 januári felmérés szerint a

felnőtt nők 76%-a és a felnőtt férfiak 72%-a használ valamilyen online szociális médiaoldalth.

A téma nagyon intenzív, rengeteg szempontból megközelíthető és erősen életünk részévé vált

terepekkel foglalkozik. Éppen ezért egyelőre saját véleményem nagyban alakul - az alapok

megismerése nagyon hasznosnak bizonyult ilyen szempontból is és így, ezek tudatában

remélem, hogy idővel mélyebb megértésre is szert tehetek. Egy biztos: nem tartok attól, hogy

elapad a tanulmányozható források száma...

FELHASZNÁLT KÜLSŐ FORRÁSOK

a Az internet története, előzményei: http://hu.wikipedia.org/wiki/Internet#El.C5.91zm.C3.A9nyek (2014.12.27.)

b Az internet története - 40 éves az email: https://nws.niif.hu/ncd2012/docs/ehu/013.pdf (2014.12.25.)

c Gamergate controversy: http://en.wikipedia.org/wiki/Gamergate_controversy (2014.12.20.)

d A 444.hu cikke: http://444.hu/2014/10/24/kussolj-mar-el-ribanc-mi-nem-utaljuk-a-noket/ (2015.01.08.)

e A férfihang.hu cikke: http://www.ferfihang.hu/2014/10/24/miert-olyan-fontos-a-gamergate/ (2015.01.08.)

f A Médiagerilla.com alapján: http://mediagerilla.com/mire-jo-a-hashtag-a-facebook-ban/ (2015.01.08.)

g Vida Ágnesről: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vida_%C3%81gnes (2015.01.08.)

h Social networking fact sheet: http://www.pewinternet.org/fact-sheets/social-networking-fact-sheet/

(2015.01.08.)

az internet pszichológiája különösandreakis.com/blog/wp-content/uploads/2016/02/az...az alapok...

Documents