az ikt szektor gazdasági lábnyoma a digitális gazdaság...
TRANSCRIPT
TARTALOM
• Bevezetés
• Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata
• A digitális gazdaság mérete
• A digitális gazdaság mérésének új módszertana
• Összefoglalás
Bevezetés
• a digitális transzformáció a gazdasági és társadalmi folyamatokat is jelentős mértékben átalakítja, ezért a szűken vett IKT szektor helyett indokolt a digitális gazdaság súlyának meghatározására törekedni; az IVSZ és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közös projektje ezt célozta:
• kiszámoltuk az IKT ágazat hagyományos közelítéssel számított közvetlen és közvetett nemzetgazdasági hozzájárulását (Economic Footprint);
• kidolgoztunk egy új módszertant a digitális gazdaság mérésére;
• kiszámoltuk az új módszertan alapján a digitális gazdaság súlyát;
• a multiplikátor hatásokat figyelembe véve a digitális gazdaság
• a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték (GVA) közel 20%-át adja;
• a foglalkoztatottak csaknem 15%-ának biztosít munkát;
• a szűken vett IKT szektor a nemzetgazdaság exportjának 8,3%-át adta 2014-ben, és a magyar K+F ráfordítások több mint 10%-át képviselte 2013-ban.
• az IKT körébe sorolható termékek és szolgáltatások pontos számbavételére a kutatók számos kísérletet tettek korábban is, ám már a lehatárolás kérdésénél ellentmondásokba ütköztek;
• a TEÁOR szerinti besorolás legfőbb problémája, hogy a főtevékenység alapján történik, így a vállalat teljes tevékenysége egy kód alá kerül;
• ezt a problémát a hivatalos statisztikai adatgyűjtés keretei között – annak megváltoztatása nélkül - nem lehet kezelni;
• a nem IKT cégek IKT tevékenységének korlátos mérhetősége miatt az új módszertan is alulbecsüli a digitális gazdaság súlyát, de pontosabb közelítést ad, mint az eddigiek.
Az ágazati lehatárolás TEÁOR alapokon meghatározott… … és nincs benne:
• Kiadói tevékenység (58) • Film, video, TV műsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (59) • Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (60) • Távközlés (61) • Információ-technológiai szolgáltatás (62) • Információs szolgáltatás (63) • Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (26)
• IKT tanácsadás • IKT nagy és kiskereskedelem • Szolgáltató központok (ITSH,
Morgan Stanley, TATA stb…) • Nem IKT cégeknél és
közigazgatásban előállított értékek (NISZ, Bosch, AUDI…)
Bevezetés – miért van szükség új módszertanra?
Az IKT ágazat gazdasági súlya az EU-ban
• Az Eurostat adatai szerint az IKT szektor a bruttó hozzáadott érték (GVA) több mint 5%-át állította elő 2012-ben az unió országaiban; ennek túlnyomó részét (87%) az IKT szolgáltatások teszik ki.
• A szektor GVA-hozzájárulását tekintve Magyarország kiemelkedően teljesít, az európai élvonalban van az Egyesült Királysággal, Írországgal és Svédországgal együtt.
85,8 87,5 91,0 95,9 87,2 70,7 79,4 80,6 79,2
479,4 486,8 505,7 532,6 532,2 514,8 524,2 533,5 540,8
∑ 565,2 ∑ 574,3 ∑ 596,7 ∑ 628,6 ∑ 619,5 ∑ 585,5 ∑ 603,5 ∑ 614,1 ∑ 620,0
5,94% 5,80%
5,71% 5,67% 5,54% 5,54% 5,49% 5,43% 5,38%
3,0%
3,5%
4,0%
4,5%
5,0%
5,5%
6,0%
0
200
400
600
800
1 000
1 200
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Mill
iárd
eu
ró
Az IKT szektor bruttó hozzáadott értékének alakulása az Európai Unióban
IKT feldolgozóipar
IKT szolgáltatás
A teljes GVA százalékában (jobb tengely)
0%
1%
2%
3%
4%
5%
6%
7%
8%
Bel
giu
m
Bu
lgár
ia
Cse
ho
rszá
g
Dán
ia
Ném
eto
rszá
g
Észt
ors
zág
Íro
rszá
g
Gö
rögo
rszá
g
Span
yolo
rszá
g
Fran
ciao
rszá
g
Ola
szo
rszá
g
Cip
rus
Litv
ánia
Mag
yaro
rszá
g
Ho
llan
dia
Au
sztr
ia
Len
gyel
ors
zág
Po
rtu
gália
Ro
mán
ia
Szlo
vén
ia
Szlo
váki
a
Fin
no
rszá
g
Svéd
ors
zág
Egye
sült
Kir
álys
ág
Az IKT szektor bruttó hozzáadott értékből való részesedése az unió tagállamaiban (2012)
IKT feldolgozóipar IKT szolgáltatás
A magyar IKT ágazat gazdasági súlya – GVA*
• A hagyományos módszertannal számolva az IKT szektor közvetlenül, közvetve és az indukált hatásokat is figyelembe véve összesen 3450 milliárd forint bruttó hozzáadott érték létrejöttében játszott szerepet hazánkban, ami a teljes nemzetgazdasági GVA 13,7 százaléka.
• Az új módszertan szerint a digitális gazdaság az elmúlt években közvetlenül és a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve évi 4250–4830 milliárd forint GVA létrejöttéhez járult hozzá, ami a teljes magyar nemzetgazdasági GVA 18,6–20,1 százalékát adta.
1,66 1,67 1,64 1,77 1,77 1,82
0,83 0,83 0,77 0,86 0,84 0,86
0,77 0,77 0,66 0,76 0,75 0,77
∑ 3,26 ∑ 3,27 ∑ 3,07
∑ 3,39 ∑ 3,36 ∑ 3,45
14,2% 14,7% 13,5% 14,3% 14,0%
13,7%
0,0%
5,0%
10,0%
15,0%
20,0%
0
1
2
3
4
5
6
7
8
2008 2009 2010 2011 2012 2013
Eze
r m
illiá
rd f
ori
nt
Az IKT szektor GVA hozzájárulása (hagyományos módszertan)
Közvetlen hatás
Közvetett hatás
Indukált hatás
Részesedés a nemzetgazdasági GVA-ból (jobb tengely)
1,66 1,67 1,64 1,77 1,77 1,82
0,66 0,64 0,63 0,71 0,69 0,71
0,96 0,96 0,95 1,10 1,07 1,10
0,60 0,59 0,59 0,66 0,65 0,68 0,43 0,43 0,44
0,53 0,51 0,52 ∑ 4,31 ∑ 4,30 ∑ 4,25
∑ 4,77 ∑ 4,70 ∑ 4,83
18,7% 19,3% 18,6% 20,1% 19,6% 19,2%
0,0%
3,0%
6,0%
9,0%
12,0%
15,0%
18,0%
21,0%
24,0%
0
1
2
3
4
5
6
7
8
2008 2009 2010 2011 2012 2013
Eze
r m
illiá
rd f
ori
nt
A digitális gazdaság GVA hatása
Közvetlen hatás Beszállítói hatások
Felhasználói hatások Munkavállalói hatások
Beruházási hatások Nemzetgazdasági GVA százalékában
*GVA = GDP - termékadók egyenlege + terméktámogatások egyenlege
• A hagyományos módszertan szerint az IKT szektor 2013-ban összesen 311 ezer embernek biztosított munkát a közvetlen és a közvetett hatásokat is figyelembe véve; ez a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 11,5%-a.
• Az új módszertannal számolva az elmúlt években a digitális gazdasághoz összesen 376–417 ezer álláshely kapcsolódott közvetlenül vagy közvetve; a digitális gazdaság ezzel a magyar alkalmazottak 13,6–15,5 százalékának biztosított munkalehetőséget valamilyen módon.
A magyar IKT ágazat gazdasági súlya - foglalkoztatás
120 117 124 128 123 118
141 142 86 91 88 84
126 138
109 117 114 109
∑ 388 ∑ 397
∑ 318 ∑ 336 ∑ 325 ∑ 311
14,0% 14,9%
11,8% 12,5% 12,2%
11,5%
0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
14%
16%
0
100
200
300
400
500
600
700
800
2008 2009 2010 2011 2012 2013
Eze
r fő
Közvetlen foglalkoztatás
Közvetett foglalkoztatás
Indukált foglalkoztatás
Nemzetgazdaság foglalkoztatottjainak százalékában (jobb tengely)
120,1 116,9 124,0 127,9 123,2 118,4
69,9 75,1 71,9 76,9 73,8 70,8
66,1 69,6 70,5 74,0 73,6 71,6
95,8 105,4 101,9 110,2 107,0 102,2
24,4 25,3 26,1 27,5 27,2 25,7
∑ 376,3 ∑ 392,5 ∑ 394,3 ∑ 416,6 ∑ 404,9 ∑ 388,7
13,6%
14,8% 14,6%
15,5% 15,1% 14,4%
0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
14%
16%
0
100
200
300
400
500
600
700
800
2008 2009 2010 2011 2012 2013
Eze
r fő
Közvetlen hatás Beszállítói hatások Felhasználói hatások Munkavállalói hatások Beruházási hatások Nemzetgazdaság alkalmazottjainak százalékában
Az IKT szektor foglalkoztatási hozzájárulása
A digitális gazdaság foglalkoztatási hatása
• Az IKT szektor exportban betöltött súlya is jelentős: az ágazat a nemzetgazdaság kivitelének 8,3%-át adta 2014-ben.
• Az IKT export nominális értelemben alig csökkent, ám az elmúlt években – elsősorban a magas exporthányaddal termelő autógyárak megjelenése miatt – a magyar külkereskedelem szerkezete jelentősen átalakult.
• Az IKT szolgáltatásexport dinamikus bővülése jórészt ellensúlyozta az elektronikai gyár-tás (Nokia, Jabil, Flextronics) kivitelének drasztikus visszaesését.
• Az IKT szektor szerepe meghatározó a K+F-ben; az IKT szolgáltatás versenyképességét a dinamikusan növekvő K+F ráfordítások is mutatják.
•
A magyar IKT ágazat gazdasági súlya – export és K+F
-3,06 -3,24 -3,95 -3,51 -3,08 -2,49 -2,35
3,48 3,43 3,77 3,32 2,78 2,32 2,18
0,41 0,19 -0,18 -0,20 -0,30 -0,17
-0,17
18,9% 20,7%
19,2%
14,9%
12,0%
9,6% 8,3%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
-5
0
5
10
15
20
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Eze
r m
illiá
rd f
ori
nt
Az IKT szektor külkereskedelmi szerepvállalása
Import Export IKT ágazat exportja a nemzetgazdasági export százalékában (jobb tengely)
0%
1%
2%
3%
4%
5%
6%
7%
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2008 2009 2010 2011 2012 2013
IKT feldolgozóipar IKT szolgáltatás
Az IKT szektor kutatás-fejlesztési ráfordításainak alakulása
Nemzetgazdasági K+F százalékában Ágazati GVA százalékában
A teljes IKT szektor a magyar K+F ráfordítások több mint 10 százalékát adta 2013-ban.
A digitális gazdaság mérésének új módszertana
Előzetesen meghatározott kritériumok: • közvetett hatások mérése: a számított mutató a lehető legjobban
fedje le a digitális gazdaság szerepét; • pénzben nem mérhető hatások: a módszertan adjon becslést; • univerzalitás: a mutató más magyar ágazatokra, illetve bármely más
ország digitális gazdaságára legyen kiszámítható; • mérhetőség: a módszer a gyakorlatban jól használható legyen (pl.
adatkörök, idősorok rendelkezésre állása).
+ Szakmai támogatottság!
Szakértői konzultációk, mélyinterjúk
A vizsgált módszertanok 1. Input/output multiplikátor
• A hagyományos módszertan továbbfejlesztése az output oldali hatások figyelembe vételével.
• Az IKT ágazat által megtermelt érték hozzájárulása más ágazatokban a termelési lánc későbbi szakaszában.
• Az új mutató a beruházásokat is figyelembe veszi: az IKT fejlesztés nemcsak inputált termék, hanem beruházás is lehet.
• A mutató előnye, hogy nem csak a GVA-ra, hanem a foglalkoztatásra gyakorolt hatást is számszerűsíti.
• Egyedi: a módszertan az IVSZ és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. saját innovációja.
HÁTTÉR
Vizsgált módszertanok 2. Termelékenység mérése
• Aggregált vagy cégszintű termelési függvény becslése: az IKT input termelési tényezőként (IKT tőke) jelenik meg.
• Az Egyesült Államokban leggyakrabban alkalmazott módszertan.
• Rendkívül szubjektív mérési módszer.
• Inkább elméleti modell, mintsem gyakorlati (adathiány probléma).
• Dinamikus mutató: segítségével megadható az IKT hozzájárulása a GDP növekedéséhez.
• Nem teljes körű: indukált hatásokat nem foglalja magában, foglalkoztatási hatások mérésére sem alkalmas.
HÁTTÉR
Vizsgált módszertanok: 3. Fogyasztói többlet
• Az előzőektől teljesen eltérő megközelítés. • A fogyasztói hasznosság mérésén alapul, vagyis nem a termelési, hanem a
fogyasztási oldalt ragadja meg. • A leginkább ökonometrizált módszertan, komoly számítást igényel,
laikusoknak nehezen elmagyarázható. • A számításhoz fel kell használnunk a hagyományos módszertanból
származó eredményt alapadatként. • Rendkívül adatigényes számítási módszertan.
HÁTTÉR
A vizsgált módszertanok és az előzetes kritériumok
Módszertan/
Kritérium
Input-output oldali
multiplikátor
Termelékenységi és
növekedési
hozzájárulás
Fogyasztói többlet
Közvetett hatások
figyelembe vétele Teljesül
Korlátozottan
teljesül Nem teljesül
Nem-pénzbeli hatások
figyelembe vétele Nem teljesül Nem teljesül Teljesül
Összehasonlíthatóság
és univerzalitás Teljesül Teljesül
Korlátozottan
teljesül
Mérhetőség Teljesül Korlátozottan
teljesül
Korlátozottan
teljesül
Választott új módszertan: ÁKM alapú input/output multiplikátor
Digitális
Gazdaság Visszatekintő
indukált hatás
Visszatekintő közvetett
hatás
Közvetlen
hatás Előretekintő közvetett
hatás
Előretekintő indukált
hatás
• Az új számítási metódus legitimitása két forrásból fakad:
• Módszertani megalapozottság
• Szakmai elfogadottság (szakértői konzultációk)
• Szakértői interjúk április és május folyamán
• Legfőbb kérdések:
• IKT ágazat szerepe, elismertsége
• Századvég által javasolt módszertanok véleményezése
• Saját módszertani javaslatok
Input oldal:
beszállítói multiplikátor + munkavállalói multiplikátor (hagyományos)
Output oldal: felhasználói multiplikátor + beruházási multiplikátor (újdonság)
Input és output oldali multiplikátor részei:
Visszatekintő közvetett hatás
Visszatekintő indukált hatás
Előretekintő közvetett hatás
Előretekintő indukált hatás
Teljes nemzetgazdasági hatás
Beszállítói multiplikátor
Munkavállalói multiplikátor
Felhasználói multiplikátor
Beruházási multiplikátor
Teljes multiplikátor
IKT ágazat felhasználása más ágazatokból
IKT munkavállalóinak elköltött béreiből
IKT kibocsátását inputként felhasználó más ágazatokból
IKT kibocsátását beruházásként felhasználó más ágazatokból
Választott új módszertan: ÁKM alapú input/output multiplikátor (2)
Összefoglalás: a digitális gazdaság súlya
• A hagyományos módszertani megközelítés nem alkalmas a digitális gazdaság súlyának mérésére; ehhez új módszertanra van szükség.
• Az ÁKM-alapú input/output multiplikátort a megkérdezett szakértők is a legjobb választásnak találták.
• Az új módszertannal számolva
– a digitális gazdaság a teljes nemzetgazdasági GVA közel 20%-át adja;
– a digitális gazdaság a magyar alkalmazottak csaknem 15%-ának biztosít munkalehetőséget.
• az IKT szektor a nemzetgazdaság kivitelének 8,3%-át adta 2014-ben;
• az IKT szektor a magyar K+F ráfordítások több mint 10%-át adta 2013-ban.
GVA:
13,7%
19,2%
Foglalkoztatás:
11,5%
14,4%
K+F:
>10%
Export:
8,3%