az ikt a gazdaság szolgálatában
DESCRIPTION
Az IKT a gazdaság szolgálatában. Információs Társadalom Parlamentje 2011. június 1-2. Dr. Mészáros György elnök. IKT szektor jelentősége. Az IKT szektor adja az európai GDP 5 %-át, és a termelékenység növekedéséhez 20 %-kal járul hozzá. A hazai GDP kb. 10 %-át adja az IKT szektor. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Az IKT a gazdaság szolgálatában
Információs Társadalom Parlamentje2011. június 1-2.
Dr. Mészáros Györgyelnök
IKT szektor jelentősége
• Az IKT szektor adja az európai GDP 5 %-át, és a termelékenység növekedéséhez 20 %-kal járul hozzá.
• A hazai GDP kb. 10 %-át adja az IKT szektor.
• A hazai gazdasági növekedés kb. 25 %-át adta az IKT az elmúlt években.
• Az IKT szektorban mintegy 100 ezer alkalmazott dolgozik, és közel 100 ezren használnak IKT eszközöket más szektorokban.
• Több, mint 14 ezer vállalkozás foglalkozik infokommunikációs technológiákkal, eszköz- és szoftverfejlesztéssel.
Hazai IKT piac
• A magyar IKT piac együttes mérete kb. 1 500 milliárd Ft
• Az IKT szektor exportja kb. 850 milliárd Ft
• Az export forgalom több, mint négyötöde multinacionális vállalatok Magyarországon gyártott vagy összeszerelt hardvertermékeinek exportjából származik
• Az IT export növekedése elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket hordozó szoftver és szolgáltatás exportból származott.
Az IKT ipar Magyarország egyik
húzóágazata
IKT és az innováció
• Az IKT a globalizált világ valamennyi fejlett országának alapinfrastruktúrája, és a legfontosabb hajtómotor a tudásalapú gazdaság fejlesztésében.
• Az IKT szektor az egyik leginnovatívabb ágazat, amely hozzájárul más területek fejlődéséhez és innovációjához. Ezért az IKT szektor innovációja meghatározó a versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából.
IKT K+F+I bázisok Magyarországon1. Felsőoktatási intézmények, kutató intézetek
Az erőforrások elaprózódtak „Kritikus tömeg” hiánya Az ipari igények kevésbé érvényesülnek a kutatásokban Üzleti és menedzsment ismeretek hiánya
2. Multinacionális cégek Nemzetközi nagyvállalatok K+F centrumai (Ericsson, Nokia-
Siemens, GE, stb.) Jelentős hozzáadott szellemi érték létrehozása export céljából Technológia, fejlesztési módszerek és menedzsment technikák
átvétele Prekompetitív K+F együttműködés egyetemi kutatócsoportokkal
IKT K+F+I bázisok Magyarországon (2)
3. Magyar vállalkozások Néhány sikeres kis- és közepes vállalkozás (AITIA,
Graphisoft, Kürt, Freesoft, eGroup, stb.) Egyre több innovatív ötleten alapuló induló (start-up), de
kevés hasznosító (spin-off) vállalkozás A vállalkozások K+F igénye és innovativitása általában
alacsony A magyar IKT piac kicsi, ezért ki kell lépni a globális piacra A hazai IKT vállalkozások általában résterületeket (niche
market) céloznak meg
Az innováció erősítése az IKT szektorban
Új Széchenyi Terv - Tudomány, innováció, növekedés kitörési pont (5.): A hazai gazdasági fejlődés megalapozásában betöltött szerepe miatt az IKT fejlesztését és innovációját nemzeti prioritássá kell emelni.
Állítás 1: Az innováció fokozásához önmagában a pénzügyi támogatás nem elegendő.
Állítás 2: A sikeres innovációhoz olyan struktúrákra, modellekre van szükség, amelyek
a) növelik az emberi és anyagi erőforrások koncentrációjátb) fókuszálják a K+F tevékenységetc) elősegítik a hasznosítás-orientált kutatás-fejlesztéstd) integrálják az oktatást, a kutatást és az üzleti tevékenységet
Az IKT innováció lehetséges eszközei
Az IKT innovációt támogató lehetséges eszközök:
• Tudásközpontok - Egyetem-ipar együttműködést megvalósító K+F kiválósági központok (BME Mobil Innovációs Központ, BME Információtechnológiai és Innovációs Központ)
• Nemzeti Technológiai Platformok – Hosszú távú K+F+I stratégia kidolgozásában és megvalósításában érdekelt együttműködések (NESSI Szoftvertechnológiai NTP, ARTEMIS NTP, Kreatív Iparágak NTP, stb.)
• Innovációs Klaszterek – K+F intézmények és vállalkozások közös üzleti érdeken alapuló hálózatos együttműködése egy adott területen (Mobilitás és Multimédia Klaszter, Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter, stb.)
Az IKT innováció fejlesztésének eszközei (2)
• „Élő Laboratóriumok” (Living Labs) – A felhasználók
bevonása az innovációs lánc minden szakaszába a kutatástól a termékfejlesztésen át a tesztelésig (T-City Szolnok, Budapest Kitchen Budapest)
• Technológiai inkubátorok – piacképes K+F eredmény vagy innovatív ötlet továbbfejlesztése és üzleti hasznosítása magántőke, kockázati tőke bevonásával (NIH – kidolgozott javaslat Technológiai Inkubátor Program elindítására)
EU ICT K+F programok
EU 7. K+F Keretprogram 2007-2013 - 9.1 milliárd Euro• Magyar kutatók sikeres részvétele az EU ICT K+F
pályázatain: Magyar résztvevők 111 nyertes EU projektben Elnyert támogatás: kb. 33 millió Euro
• European Institute of Innovation and Technology (EIT) KIC - ICT Labs Budapest Associate Partner ELTE (koordinátor) BME Cisco Hungary GE Healthcare Hungary
• EU ICT K+F stratégiai területe – Future Internet
Jövő Internet K+F• Az Internet az élet minden területére hatással van (munka,
szórakozás, tanulás, egészségügy, üzlet), napjainkra a XXI. század Információs Társadalmának kritikus infrastruktúrájává vált.
• Az óriási és egyre növekvő felhasználói igények, ill. a benne rejlő műszaki problémák (pl. Internet címek elfogyása, biztonság, garantált minőségi szolgáltatások hiánya, stb.) miatt szükséges az Internet továbbfejlesztése, technikai megújítása.
• A jövő Internete (Future Internet) forradalmi változást fog hozni mind a technológiában, mind a felhasználóknak nyújtott szolgáltatásokban.
• A jövő Internetének létrehozása jelentős kutatás-fejlesztési erőfeszítést igényel, de sok üzleti lehetőséget is rejt magába a vállalkozások számára.
• A Nemzeti Innovációs Hivatal aktívan részt vesz az Európai Unió Future Internet K+F programjaiban, amit a magyar EU elnökség keretében megrendezett Future Internet Week rendezvénysorozat is megerősített.
Köszönöm a figyelmet!
Dr. Mészáros Györgyelnök
Nemzeti Innovációs Hivatal