az európai unió oktatáspolitikája és a bolognai folyamat
DESCRIPTION
Az Európai Unió oktatáspolitikája és a Bolognai folyamat. Készítette: Kiss Éva. Az oktatáspolitika működése 1. A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik Szókratész program: feladata az oktatási területek támogatása - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Az Európai Unió oktatáspolitikája és a
Bolognai folyamat
Készítette: Kiss Éva
Az oktatáspolitika működése 1.
A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik
Szókratész program: feladata az oktatási területek támogatása
Leonardo program: feladata a szakképzési együttműködés fejlesztése volt
Ifjúsági Európáért program: támogatta a fiatalok iskolarendszeren kívüli oktatását
Az oktatáspolitika működése 2.
nagyobb hangsúlyt kap: - a foglalkoztatási helyzet javítása - az információs társadalom kiépítésének
követelménye - egész életen át tartó tanulás - elektronikus tanulás liszaboni stratégia
Az Eu eszközei az oktatás terén
Az EU-nak több egymást kiegészítő eszköz áll rendelkezésére, hogy oktatáspolitikai célkitűzéseit megvalósítsa, s a tagállamok oktatási gyakorlatait közös cél irányába lendítse.
Formális kényszer Informális kényszer Közösségi programok Strukturális alapok Hálózatok
Oktatási programok 2007-2013 között
2006 november: ,,az egész életen át tartó tanulás” program
Négy ágazati alprogram: - Comenius - Erasmus - Leonardo da Vinci - Grundtvig + transzverzális programok: legalább két
ágazati alprogramot kell lefedniük
Kiutazó hallgatók száma Erasmus program keretében
Mobilitási egyensúlytalanság
Bolognai folyamat
Honnan ered a „bolognai folyamat” elnevezés?
felsőoktatási modellt, illetve képzési formát jelent( Bologna 1999. június 19.) Kik vesznek részt a folyamatban? - 47 aláíró ország kormányzata - Európai Bizottság - Európai Tanács - UNESCO CEPES - Felsőoktatási intézmények és szereplőik - Munkaadók - Minőségbiztosítási ügynökségek
Legfontosabb célkitűzései
a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek
rendszerének bevezetése az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése a minőségbiztosítás területén összehasonlítható kritériumok és
módszerek kifejlesztése, amely az európai együttműködést támogatja
az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban
Hogyan működik a Bolognai folyamat?
az aláíró országok felsőoktatásért felelős miniszterei két évenként találkoznak értekezleteiken
- a beszámolók alapján minősítenek - a vitatott kérdésekben állást foglalnak - döntenek felvételi kérdésekben - súlypontozzák a tennivalókat - záró dokumentumot fogalmaznak meg a
soron következő feladatokról
A bolognai rendszer tíz parancsolata
1. Az esélyegyenlőség megteremtése, a még fennmaradt szociális, gazdasági és kulturális korlátok lebontása
2. A felsőoktatási célok meghatározása a nemzeti és nemzetközi érdekek összehangolásával
3. A diplomások elhelyezkedési esélyeinek javítása és munkaadókkal való szorosabb együttműködés segítése
4. Az élethosszig tartó tanulás megvalósulásának elősegítése 5. A hallgató – centrikus oktatási struktúra megvalósítása 6. Az oktatás, kutatás és innováció céljainak összehangolása 7. Nemzetközi ügyek iránti nyitottság 8. A hallgatói mobilitás fejlesztése 9. A felsőoktatási rendszer transzparenciája 10. Költséghatékony oktatási módszerek és szerkezet megteremtése
Mi az hogy többciklusú képzés?
A felsőoktatás gyakorlatilag az egész világon egységesen három, egymásra épülő szakaszból, ciklusból áll:
- alapképzés (3-4 év), ez a korábbi főiskolai szintnek felel
meg- mesterképzés ( 1-2 év) , ez a korábbi egyetemi szintet
jelenti- doktori képzés ( 3 év), tudományos fokozat (PhD) megszerzésének a lehetősége
Bolognai rendszer Magyarországon
Előnyök: - Ebben a rendszerben a hallgatók,
oktatók és kutatók sokkal könnyebben utazhatnak és építhetnek nemzetközi kapcsolatokat
- biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamban akadálytalanul továbbtanulhassanak
- munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket
A kreditrendszer legfontosabb hatásai a hallgatók tanulmányaira
tanulni egyéni tempóban. a hallgató megválaszthatja az előrehaladás
ütemét, de a képzésnek nem célja a tanulmányok idejének meghosszabbítása.
nincs többé félévismétlés ha a hallgató nem teljesítette az előírt
kredit számot, ebben az esetben is tovább haladhat
külföldi tanulási lehetőség.
Felhasznált irodalom
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról
Horváth Zoltán és Ódor Bálint: Magyar EU-elnökség
http://www.uzletibsc.hu/bologna-rendszer.php
http://www.nyf.hu/tanacsadas/node/6
Köszönöm a figyelmet!