az erdőbirtokossági társulat schiberna endre
DESCRIPTION
Az erdőbirtokossági társulat Schiberna Endre. Történelmi előzmények. 1848 előtt uradalmak (úrbéri használattal) közbirtokosságok 1848 után megjelennek a „volt úrbéres” erdők kisparaszti erdők 1879. évi erdőtörvény - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Az erdőbirtokossági társulatSchiberna Endre
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Történelmi előzményekTörténelmi előzmények
• 1848 előtt – uradalmak (úrbéri használattal)– közbirtokosságok
• 1848 után– megjelennek a „volt úrbéres”
erdők – kisparaszti erdők
• 1879. évi erdőtörvény– bevezeti a „gazdasági üzemterv”,
a „szakértő erdőtisztek” és az „erdőőrök” alkalmazását
• 1898. évi törvény – állami kezelésbe vétel– birtokosságok belső rendjének
rendezése
• 1935. évi erdőtörvény– az erdőbirtokosságok bevezetése
• II. Vh után– proletár erdők– 1950-től TSZ-esítés– 1960-tól megszűnés
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Kialakulási folyamatKialakulási folyamat
• 1989 Ptk módosítás– visszaállítják a magántulajdont
– a termőföld forgalomképessé válik
• 1991. évi privatizációs tv.
• 1992. évi szövetkezeti tv.
• 1994. évi XLIX. tv az erdőbirtokossági társulatokról
• 1996. évi LIII. tv az erdőről és az erdő védelméről
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
DefinícióDefiníció
Az erdőbirtokossági társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet(ek) tulajdonosai által létrehozott gazdálkodó szervezet, amelyet az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, illetve ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására hoznak létre.
kifejezetten erdőgazdálkodással foglalkozikerdőtulajdonosok alapítják
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Tulajdoni viszonyokTulajdoni viszonyok
• Az erdőbirtokosság használatában levő földterület a tagok, vagy maga az erdőbirtokosság tulajdonában is lehet.
• A tagok tulajdonában levő terület nem feltétlenül egységesen oszlik meg a tagok között, a tulajdonosok és azok tulajdoni illetősége az egyes földrészleteken eltérő lehet.
• Új földterületet az erdőbirtokosság már nem vásárolhat.
• Az erdőbirtokosság területe forgalomképes, de csak a társulati tagsággal együtt.
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
MegalakulásMegalakulás
• Az EBT legkevesebb két erdőtulajdonossal jöhet létre.• 10 főnél kevesebb tulajdonos esetében társulati szerződést kell
kötni• 10 fő feletti tulajdonosi létszám esetén alakuló közgyűlés
határozatával jön létre• Megalakuláskor a legfontosabb meghatározandók:
– Tagok névjegyzéke és társulati érdekeltségük megállapítása– Földterületi jegyzék készítése– Alapszabály megállapítása– Tisztségviselők megválasztása
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
MegalakulásMegalakulás
• Az alapító szerződést vagy közgyűlési határozatot a cégbíróság számára kell leadni bejegyzés és közzététel céljából.
• A megalakuláshoz a tulajdonosok 2/3-os egyetértő szavazatára van szükség.
• A kisebbségben maradt tulajdonosok, amennyiben önálló gazdálkodási egység kialakítására nincs lehetőség, kötelesek a társulatba belépni.
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Társulati érdekeltségTársulati érdekeltség
• A társulati érdekeltség a tulajdonos társulati vagyonból való részesedését fejezi ki
• Kifejezi:– Szavazati jogot – Használati mértéket
• A társulati érdekeltség csak a használatba adott földterülettel lehet arányos csak. (Sem a faállomány, sem a föld Ak értéke nem lehet szempont)
• A társulati érdekeltség csak a föld tulajdonjoggal együtt forgalomképes
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
TagokTagok
• Ebt tagja csak erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet tulajdonosa lehet, ami nem zárja ki, hogy erdősítésre alkalmas földterületet az erdő mellett rendelkezésre lehet bocsátani
• Természetben egybefüggő erdőterületen lévő más földrészélet tulajdonosainak felvételi kérelme nem utasítható el, csakúgy, mint akinek az erdőterülete önálló gazdálkodásra nem alkalmas
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
KözgyűlésKözgyűlés
• A társulat legfőbb szerve a közgyűlés• Hatáskörébe tartozik minden, amit jogszabály vagy az
alapszabály más hatáskörében nem sorol• Az alábbiak mindenképpen a közgyűlés hatáskörébe tartoznak:
– Alapszabály módosítása– Névjegyzék, földjegyzék, társulati érdekeltség módosítása– Tisztségviselők választása, felmentése, díjazása– Értékhatáron felüli kötelezettség vállalása– Éves beszámoló elfogadása– Egyesülés, szétválás és megszűnés
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
KözgyűlésKözgyűlés
• Évente legalább egyszer össze kell hívni• A tagok a társulati érdekeltségnek megfelelő szavazattal
rendelkeznek• Határozatképességhez az összes szavazat több mint felének
meg kell jelennie• Elhalasztott közgyűlés ¼ szavat is határozatképes, de
alapszabály módosításáról ilyen közgyűlés nem dönthet• Egyszerű többséggel, nyílt szavazattal dönt, kivéve a közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe sorolt ügyekben, amelyekben a megjelentek 2/3-os többsége kell
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
TisztségviselőkTisztségviselők
• Tisztségviselők: a társulat elnöke, elnökségi tagjai, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, valamint az alapszabályban meghatározott tisztségek viselői
• 10 főnél kisebb taglétszám esetén csak elnököt és helyettest kell választani, 2 tag esetén az elnöki jogköröket együttesen vagy felhatalmazás alapján egyikük gyakorolja
• Nem tag tisztségviselő csak az alapszabály alapján lehetséges
• 10 fő felett közeli hozzátartozók nem lehetnek egyszerre elnökségi és felügyelő bizottsági tagok
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Társulat elnöke és az elnökségTársulat elnöke és az elnökség
• Az elnök vezeti az Ebt-t
• Az elnök képviseli az Ebt-t harmadik féllel szemben
• 20 fő taglétszám felett legalább 3 tagú elnökséget választanak
• Az elnök és az elnökség jogkörét és azok gyakorlásának módját az alapszabály határozza meg
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Felügyelő bizottságFelügyelő bizottság
• 20 fő taglétszám felett legkevesebb háromtagú felügyelő bizottságot kell létrehozni
• 20 főnél kisebb taglétszám esetén alapszabálytól függően FB-ot, vagy ilyen hatáskörű tisztséget hoz létre
• A FB tagjai közül elnököt választ
• Az FB feladata a tulajdonosi érdekek képviselete
• Általánosságban minden ügyet megvizsgálhat
• Véleményezhet, javaslatot tehet, tisztségviselőket felszólíthatja
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
AlapszabályAlapszabály
• Az Ebt alapokmánya, amelyet a társulat közgyűlése hoz és módosít
• Az alapadatokon (név, székhely, tevékenységi kör stb) kívül tartalmazza:– Képviseletre jogosultakat és módját
– A társulat szervezetét és a tisztségviselők hatáskörét
– Erdei haszonvételek feltételeit és az egyéni hozzájárulások elszámolásának módját
– Elővásárlási jog gyakorlásának módját
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Társulati névjegyzékTársulati névjegyzék
• Az Ebt tagjait a társulati névjegyzék tartja nyilván
• Tartalmazza:– Tag neve
– Lakhelye
– Tulajdona mértékét
– Társulati érdekeltséghez igazodó szavazatok száma
• Az abban foglaltakat az ellenkező bebizonyosodásáig hitelesnek kell elfogadni
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
TevékenységTevékenység
• Az erdőbirtokosság az erdőgazdálkodási tevékenységre és az azzal összefüggő feladatok ellátására jön létre
• Így lehet erdőgazdálkodás és erdőgazdasági szolgáltatás• Valamint például
– Növénytermelési kisegítő szolgáltatás– Kő-, homok é agyagbányászat– Fűrészáru és fatömegcikk gyártás– Tüzelő és építőanyag kereskedelem– Korlátozottan igénybe vehető szálláshely szolgáltatás– Vadgazdálkodás és vadgazdálkodási szolgáltatás
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Az EBT mint erdészetpolitikai eszközAz EBT mint erdészetpolitikai eszköz
• A nagyterületű gazdálkodás eszménye – Kaán Károly : „Az erdőgazdálkodás ugyanis, mely a maga természetéből
folyóan fölöttébb konzervatív eljárásokat követel, az állami és a kötött birtokon találja a legbiztosabb, a legmegfelelőbb talajt”
– Országos Erdészeti Egyesület • az 1919‑es birtokpolitikai változások előtt: „… az erdők feldarabolása
bel‑ és külföldi tapasztalat szerint erdőpusztításhoz vezet s elaprózott birtokon az erdőgazdasági üzemben szükséges beruházások (főként szállító eszközök) nem létesíthetők, az ország erdeinek feldarabolása mellőztessék:”
• 1993-ban: „Felelősségünk teljes tudatában tiltakozunk az állami erdők magántulajdonba adása ellen”
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Az EBT mint erdészetpolitikai eszközAz EBT mint erdészetpolitikai eszköz
– FVM tájékoztató 1994.: „Az erdőbirtokosságok tagjai által választott vezetőség [...] viszonya úgy a tagokhoz, mint a gazdálkodás szakszerűségét ellenőrző erdőfelügyelethez általában véve felhőtlen volt. A közös erdő tulajdonosai örömmel vettek részt a közös munkákban és éberen ügyeltek arra, hogy illetéktelenek erdeikben kárt ne tegyenek. A tagok részére ünnepnek számított az, amikor az erdőfelügyelet az évi fahasználatot kijelölte.”
• A politikai szándék ellentmondása– A privatizáció az új tulajdonosok birtoklási vágyának kielégítését kívánta
szolgálni, különösen a vidéki lakosság földszerzési vágyát.– Mindeközben a megvalósulás során több eszközzel erőltették a társulást
(pl. Evt és Szöv tv.)
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Társulási kényszerTársulási kényszer
• „A szövetkezet közös használatából kikerült erdőben és legelőn – ha jogszabály másként nem rendelkezik – osztatlan közös gazdálkodást kell folytatni.
• Evt. Vhr. 14. § (1) A tv. 13. § (4) bekezdésében meghatározott társult erdőgazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság az alábbi feltételek esetén köteles előírni:
– a) ha a természetben összefüggő erdőterület egy földrészletből áll és több tulajdonosa van, vagy– b) ha a természetben összefüggő erdőterület több földrészletből áll és a földrészletek
tulajdonosai - tulajdonrészük szerint számítva - többségükben azonosak.– (2) Ha a természetben összefüggő erdő több földrészletből áll, és az egyes földrészletek
tulajdonosai többségükben nem azonosak, a társult erdőgazdálkodást a több földrészletre vonatkozóan abban az esetben kell előírni, ha
– a) a földrészletek határai, valamint az erdőrészletek határai nem esnek egybe;– b) az egyes földrészletek közúton való megközelítése nem biztosított;– c) az adott erdőterületnek a tv. hatálybalépését megelőzően egy erdőgazdálkodója volt.
• Természetben összefüggő terület tagfelvételi kérelme nem utasítható el, mint ahogy az egyéni gazdálkodásra alkalmatlan erdőterület kérelme sem.
• A kisebbségnek kötelező a belépés, ha az egyéni gazdálkodás feltételei nem állnak fenn.
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Magán-erdőterület aránya%
45,1 — 53 (4)37,3 — 45,1 (5)29,5 — 37,3 (4)21,7 — 29,5 (4)13,9 — 21,7 (2)
ha
79 000
39 500
7 900
B - TCSAEKLNYELLFÜres
T CS BEKL A
NNY ELL F
Összesen
13 7 2 7 36 14 6 13 100
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Területfoglalás változásaTerületfoglalás változása
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Egyéni Kmb Ebt Gt Szöv
eha
Az elterjedését befolyásolták:
•a hagyományok•a jogszabályi előírások•támogatások•földvásárlási jog
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
ElterjedésElterjedés
Domb- és hegyvidékek hagyományos gazdálkodási formája
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
MéretjellemzőkMéretjellemzők
magánszemélyekerdőbirtokossági
társulatgazdasági társaság
szövetkezet
erdőterület ha 293 123 118 013 90 072 36 928
darabszám db 24 800 1 104 889 285
fajl. erdőterület ha/db 12 110 105 130
eloszlás ter. % db % ter. % db % ter. % db % ter. % db %
-10 ha 20 71 0 6 1 26 23 1
11-100 ha 61 28 25 61 18 50 13 44
101ha - 19 1 75 33 80 24 86 32
EGYÉNI KMB EBT GT SZÖV
minimum ha 0,1 0,1 0,3 0,3 0,3
maximum ha 1173 719 2616 2985 1669
területeloszlás mediánja ha 20 35 220 350 220
létszám eloszlás mediánja ha 3 5 50 30 30
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Megkülönböztető jellemzőkMegkülönböztető jellemzők
• Tagja csak erdőtulajdonos lehet, a társulati tagságot átruházni is csak a tulajdonjoggal együtt lehet
• 2/3-os szavazataránnyal jön létre
• Tevékenysége erdőgazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek
• 2001-ig földet is vásárolhatott
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Előnyök - hátrányokElőnyök - hátrányok
• Korábban előny volt a földvásárlási lehetőség
• A tulajdonosok szervezett formában gazdálkodnak, rendezett jogi feltételek mellett
• Hátrányos, hogy a magánszemélyekhez képest magasabbak az adminisztrációs terhek.
• Adózni kell a saját erdő gazdasági hozama után, ami magánszemélyek esetében nem áll fenn.
• A tulajdon mozgását hátráltatja.
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet – Schiberna Endre 2008
Szervezeti működésSzervezeti működés
• Jogi személy• Kettős könyvvitelre kötelezett• Legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés• Működésének alapdokumentuma az alapító okirat vagy az
alapító szerződés, valamint a társulati névjegyzék• Ügyvivő szervei az
– elnök illetve elnökség– felügyelő bizottság
• Egyéb tekintetben a gazdasági társaságok általános szabályai az irányadók.